Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Emberi tőke és szűrőelmélet

Emberi tőke és szűrőelmélet (Az emberi tőke és szűrőelmélet dióhéjban; az oktatás, mint jelzés, a jelzés feltétele; választás az oktatás költségei alapján; az oktatás, mint jelzés egyéni és társadalmi költségei; a jelzés szerinti szelekcióhoz minimálisan szükséges költség) A bizonytalanság és tökéletlen informáltság munkaerő-piaci következményei: - az álláskeresők képességeivel kapcsolatos bizonytalanság miatt a munkáltatók különféle tökéletlen jelzések alapján döntenek, illetve kockázat-csökkentő eljárásokhoz folyamodnak: - válogatás jelzés alapján - statisztikai diszkrimináció Statisztikai diszkrimináció (alapeset) n A tA t A és B csoportok azonos méretűek Nem diszkriminál ⇒ t = t A + t B / 2 Diszkriminál ⇒ t B > t Pontosan szelektás ⇒ t B -nél magasabb átlag: de a szelekció költséges B - tB termelékenység ( ) - a vállalat csak a csoportátlagokat (t B > t E ) ismeri -

a vállalat csoportszintű információt használ az egyéni termelékenység előrejelzésére (B jobb, mint A) - nem azonos az előítéleten alapuló diszkriminációval - a csoport-hovatartozás lehet öröklött vagy választott Az iskolázottság, mint jelzés 1 közép A vállalat csak a csoportátlagokat (t felső > t közép ) ismeri ⇒ stat. felső diszkrimináció tközép t tfelső termelékenység - az oktatás iránti keresletet kisebb-nagyobb mértékben a jelző funkció magyarázhatja - az egyének – iskolázási költségeiktől függő mértékben – érdekeltek a jelzésben - ha a belső teljesítmény-szóródás csökkenése növeli a hatékonyságot ⇒ társadalmilag hasznos lehet a szűrés Jelzés Bauer: 1 termék/óra - a munkáltató a fontosabb állásra (w = 2 ) jobb jelölteket szeretne felvenni, de a jelöltek termelékenységét nem tudja megfigyelni - S* iskolázottság: a jó képességek jele - érdemes-e Bauernek S* évig

tanulni? Nem Bauer c, w w=2 F (w-c) maximuma? OA > BF ⇒ S = O (w: diszkontált életkereset, c: teljes diszkontált költség) C B w=1 A D S* O S iskolázottság Steinmann: 2 termék/óra - a munkáltató a fontosabb állásra (w= 2) jobb jelölteket szeretne felvenni, de a j elöltek termelékenységét nem tudja megfigyelni - S* iskolázottság: a jó képességek jele - érdemes-e Steinmannak S* évig tanulni? Igen 2 Bauer c, w w=2 F B w=1 (w-c) maximuma? OA < BF ⇒ S = S * Bauer: nem tanul tovább, nem érdeke Steinmann: S*-nál többet tanulnia nem érdemes ⇒ költségük különbözősége miatt az iskolai végzettségük különböző C C A Steinmann D S O S* A vállalat döntése: - miért jó a vállalatnak 2 Ft-os bért (is) kifizetni - az őskáoszban w=1Ft - legyen akárcsak egy kísérletező kedvű vállalat és/vagy néhány kedvtelésbők iskolába járó ember Bauer c, w w=2 w=1 F C B C A Steinmann D S O S* jelzés előtt:

(1,5-c) maximuma? Bauer és Steinmann is: OA (S=O, w=1, q=1) jelzés után: Bauerek (S=O, w=1, q=1), Steinmannok (S=S*, w=2, q=2) versenyelőnyök: - tőke- munka komplementaritás - jobb kooperáció A jelzés feltétele: eltérő költségek: - ha az oktatás a képességektől függetlenül mindenkinek egyformán költséges: nincs jelzés 3 Bauer c, w w=2 w=1 F CA B CB A (w-c) maximuma? vagy DF, S=S* vagy OA, S=O Steinmann D S O S* - a munkáltató a fontosabb állásra a jobbik jelöltet szeretné felvenni, de a jelöltek termelékenységét nem tudja megfigyelni - amennyiben a potenciálisan termelékenyebb jelöltek tanulási költsége alacsonyabb, érdemes S>S* iskolázottság alapján dönteni - az idők folyamán S mértéke változik - a jelzés alapgondolata: a gyengébb képességű embernek nem éri meg többet tanulni, míg a jobb képességűnek igen - a jelzés feltétele az eltérő költségek, ha az oktatás képességtől függetlenül

mindenkinek egyformán költséges, nincs jelzés (ha lenne jobb jelző, megszűnne az oktatás ezen szerepe) Minimálisan szükséges költségek: (egyén és társadalom) a. a döntés egyéni szinten analóg az emberi tőkében leírttal b. társadalmi költség, ha az oktatásnak csak jelző funkciója van c. egyéni és társadalmi többletköltségek, ha „fokozódnak a követelmények”: S* helyett S iskolázottsági küszöbérték F F” c, w w=2 Bauer B w=1 C A Steinmann (w-c) maximuma? B: OA, S=O S: D”F”, S=S* S* ugyanolyan hatékonyan szűr, mint S* ⇒ egyéni és társadalmi veszteség D” D O C S S* S* Steinmann nyeresége csökken (bár még mindig nagyobb, mint S=O-nál) 4 Költségek: vállalat A vállalat csak a csoportátlagokat (t felső > t közép ) ismeri ⇒ A bérdifferenciálás szükséges, hogy megfelelő termelékenységű embert kapjunk tA tB termelékenység - Statisztikai diszkrimináció ⇒ első és másodfajú hibe -

csökkenthető a képességeket mérő „tesztek” (bizonyítványok, interjú, próbaidős foglalkoztatás stb.) alapján - ilyen indikátorok használata esetén a k ulturális különbségekből fakadhat statisztikai diszkrimináció A kulturális különbségekből fakadó diszkrimináció: - többségiek és kisebbségiek versenye - legyen a potenciális termelékenység (q) átlaga és szórása azonos a két csoportban - a munkáltató előítélet-mentes - teszt (y) a termelékenység (q) mérésére - egy teszt nem csak a q-t meghatározó képességeket méri, a megfeleléshez birtokolni kell az adott kultúra más elemeit is - IQ tesztek kritikája (férfiaknak könnyebb) - a teszteredményeknél a kisebbségnek rosszabb az átlagos teljesítménye, nagyobb lesz a munkával kapcsolatos képesség és az alkalmasság közötti szórás Következmények: 1. a teszt eredmény függvényében növekvő különbség a becsült termelékenységben 2. a munkavégző képességgel

növekvő különbség a becsült termelékenységben 3. a statisztikai diszkrimináció az integrált kisebbségiek kulturális tőkéjének minden elemét leértékeli. Ezek társadalmi, egyéni és vállalati veszteséget okoznak Forrása az információhiány, melynek csökkentése a cél. Diszkrimináció méréséről: - nyers különbség: wt − wk 5 - diszkrimináció: ha azonos személyes jellemzők esetén, a csoport-hovatartozás szerint szisztematikusan eltér a bér w, w* A munkáltató gyakran létező közös trendet ragad meg d x 6