Oktatás | Tanulmányok, esszék » Kissné Futaki Valéria - Oktatási vállalkozások

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar OKTATÁSI VÁLLALKOZÁSOK /ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGTAN/ Debrecen, 2003. november 27 Készítette: Kissné Futaki Valéria 2003/2004. tanév II. évfolyam A csop Gazdálkodási szak levelező tagozat TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés3 Az oktatás szó jelentése.4 A pedagógiai, andragógiai szempontok.5 Magánszféra és közszféra 5 Oktatási vállalkozások.6 Iskolarendszeren kívüli szakképzés.8 A képzések szereplőinek motivációi.9 Egyéni (önköltséges) csoportok.11 Vállalati finanszírozási munkavállalói csoportok.11 Állam motivációi14 Iskolarendszeren kívüli szakképzés Hajdú-Bihar Megyében.16 Perfekt Rt17 Lansoft Kft.20 HBM Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a felnőttképzésben.22 Kitekintés 23 Forrásjegyzék.25 2 Bevezetés Feladatom témája az, hogy léteznek-e olyan oktatási vállalkozások, amelyek abban utaznak, hogy emberek tanítatását finanszírozzák

meg és ha igen, akkor ebben miért érdekeltek? Kutatómunkámat először is a Megyei Könyvtárban kezdtem, ahol a következő kölcsönzött irodalmakban próbáltam segítséget találni: • Szüdi János: Iskolarendszeren kívüli oktatás Budapest Tankönyvkiadó 1991. • Halász Gábor: Az oktatási rendszer Műszaki Könyvkiadó 2001. • Zrinszky László: Felnőttképzés tudománya OKKER Oktatási Iroda 1996. • Löme Hans: Felnőttoktatás, Oktatás, Felnőttek Budapest Tankönyvkiadó 1974. • Oktatás- rejtett kincs / A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről / Osiris Kiadó 1997. Miután sajnos ezzel a témával kapcsolatban semmiféle konkrétumot nem találtam, ezért a városomban próbáltam a témával kapcsolatban adatot gyűjteni. - Először a Munkaügyi Központot kerestem fel. Ezután az ő tanácsukra elmentem a DRMKK-ba / Debreceni Regionális

Munkaerőfejlesztő és Képző Központ /. - Következő ötletem volt, hogy megpróbálok tájékoztatást kérni a városban található nagyobb oktatási vállalkozásoktól. Három intézménynél fogadtak, ezek a következők voltak: Oktáv Ráció / Szabó Judit humánpolitikai előadó / Lansoft Kft / Varga László ügyvezető – igazgató / Perfekt Rt. / Sz. Tóth Vilmos ügyvezető / Mindannyian készséggel álltak rendelkezésemre. Elmondták a tevékenységükkel kapcsolatos általános információkat, beszéltek az oktatásról és a felnőttképzésről. Azonban az adott témával kapcsolatban senki nem tudott segíteni. 3 Mindenhol azt a választ kaptam, hogy Magyarországon nincsenek ilyen vállalkozások, illetve nemzetközi szinten sem hallottak ilyenről de erről érdemben nem tudtak nyilatkozni, mert információkkal nem rendelkeznek. A Perfekt Rt-nél viszont az ügyvezető ajánlott még egy urat, hogy keressem fel ő esetleg tud segíteni. Utolsó

állomásom és egyben még reményem az Erdei Gábor úrhoz vezetett, aki a Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és Felnőttképzési Tanszék tudományos segédmunkatársa. A válasz viszont ugyanaz volt nincsenek ilyen oktatási vállalkozások. A feladat végrehajtásával tehát arra az álláspontra jutottam, hogy Magyarországon nincsenek olyan oktatási vállalkozások, amelyek emberek tanítatását finanszírozzák meg. Már említettem, hogy a beszélgetések során azonban az oktatási vállalkozásokról és felnőttképzésről általánosságban tájékoztattak, bár konkrét adatokat sajnos nem sikerült megtudni (pl: hallgatók pontos száma, bevételek, kiadások, rezsiköltség, stb), most ezt szeretném bemutatni a dolgozatomban. Az oktatás szó jelentése Legszűkebb értelemben ismeretek közvetítésére, illetve ismeretek elsajátításának, tanulásának vezérlése. Az ismeretszerzés elválaszthatatlan az i smeretek megtanulásában és

alkalmazásában érvényesülő gondolkodási és cselekvési műveletek, jártasságok, készségek tanulásától, amelyet a didaktika a képzés fogalmával jelöl. Az oktatást a k épzéssel fogalompárban szokták használni, vagy tartalmába és terjedelmébe vonják az intellektuális és motorikus műveletek tanulásának irányítását is. Így alakult ki az oktatás tágabb jelentése, amelyet az is indokol, hogy az intézményes gyermek- és felnőtt nevelés iskola és tanfolyam formáiban a nevelés döntően a szélesebb értelmű oktatás által valósul meg. A felnőtt oktatás szóösszetétel részeként nálunk a nevelés ( felnőttnevelés ) szinonimájaként is használatos, ami kétségtelenül a legtágabb, bár szorosan véve pontatlan értelmezése. A felnőttnevelési gyakorlatban oktatás-nak szoktak tekinteni olyan közvetítési módszereket is, amelyek magukba zárt ismeretekre korlátozódnak. 4 Ezek azonban nem tartoznak az oktatás fogalmába,

az ismeretterjesztés és a t ájékoztatás fogalmát merítik ki ( tanulás – felnőttnevelés – képzés – felnőttoktatás – felnőttképzés – tanítási, tanulási folyamat ). A pedagógiai, andragógiai szempontok Az oktatás kiindulási alapját a felnőtt tanuló élethelyzete alkotja, a felnőttoktatásnak ehhez kell képzési segítséget nyújtania. A felnőttek gondolkodásra nevelésének alkotóelemei: a gondolkodási műveletek megtanítása, a kritikus gondolkodás készségének elsajátítása, fejlesztése. Fontos követelmény maga a gondolkodásra való ösztönzés A felnőtt tanulás motívumai: az érdeklődés, a korszerűség igénye, a l emaradástól való félelem, a v ágy, a generációs kényszer. Fontos motiváció a társadalom által állított követelmények tudatosítása és a tanulási teljesítés társadalmi és anyagi elismerése. Az érdeklődés éppúgy feltétele, mint eredménye az oktatási folyamatnak. A tantárgy iránti

érdeklődés feltárása az oktatás egyik leglényegesebb feladata, mely a további együttműködés és teljesítés záloga. Az érdeklődést is növeli, ha a tanulást az érdek határozza meg. Az érdek motiváló hatásából következik az igény arra, hogy a gyakorlatban is alkalmazható tudást szerezzen, s ez a t udás összhangban legyen eddig szerzett tapasztalataival, problémáinak megoldását segítse. A felnőttek érdeklődését leggyakrabban az ismeretek alkalmazhatósága váltja ki. A tanulás tárgya feltárja a valóságban észlelt jelenségek okát, az elvont gondolatok mindig összekapcsolódnak a gyakorlati helyzetekkel. Magánszféra és közszféra Nincs olyan oktatási rendszer, amelyen belül ne lenne magánszféra, ne jelennének meg a magánoktatás különböző formái. A legtöbb országban ez csupán a tanulók töredékét fogadja be, de jelentősége általában nagyobb a részesedésénél. 5 A magánoktatás típusai A modern állami

rendszerek mellett fennmaradó vagy kialakuló magánoktatást általában olyan speciális szükségletek tartják életben vagy hozzák létre, amelyeket az állami rendszer nem tud kielégíteni. A magánoktatási intézmények funkcióik szerinti négy jellegzetes típusa különböztethető meg: • Világnézeti alapon szerveződő oktatás, • Sajátos, az alternatív pedagógiák megvalósítására törekvő iskolák, • Speciális fogyasztói igényeket kielégítő iskolák, • A vállalkozási alapon működő, esetenként profitorientált iskolák. A magánoktatás szférája rendkívül sokszínű: e szféra természeténél fogva gyorsan igazodik a fogyasztói igényekhez, követi azok változásait. Az oktatás tartalma és formája itt a tulajdonos, a fogyasztó és a magánszférát is ellenőrizni kívánó közhatalom közötti alkuban alakul ki. Sok szempontból rendkívül eltérő iskolákra kell itt gondolnunk, mint például az autista gyerekek

tanítására szerveződött intézmények, az egyházak vallásos szellemű iskolái, a módosabb rétegek igényeit kielégítő drága magániskolák, a különleges tehetségek oktatását végző művészeti iskolák vagy a titkárnő- és az üzletemberképző iskolák. Oktatási vállalkozások A gazdasági társaságokról szóló 1997. é vi CXLIV törvény, és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény ( alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság). Oktatási vállalkozások: • Gazdasági társaságok ( Rt, Kft, Bt ) • Közhasznú szervezetek ( alapítványok ) • Egyéb ( Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ / Magyarországon 9 db van /, Nyelviskolák, Szakiskolák, szakközépiskolák, akik felnőttképzéssel is foglalkoznak ). 6 Minden oktatási vállalkozásnak a célja, egy a hazai és külföldi szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek – a vállalkozások piaci szegmenseiben- olyan aktuális

képzési, tanácsadói, tréning-, projekt- és vizsgaszervezési szolgáltatások nyújtása, melyek: • partnerek elvárására épülnek, • maradandó értéket képviselnek, • az európai országokban is használhatók. Az oktatási vállalkozások célcsoportjai: • munkanélküliek • önköltséges csoportok • vállalati finanszírozási csoportok • közalkalmazottak, köztisztviselők. Az oktatási vállalkozások felnőttképzési tevékenységének keretein belül szakmát adó képzéseket, továbbképzéseket, tréningeket, gazdálkodó szervezetek tevékenységét segítő programokat és nyelvi képzéseket szerveznek. Magyarországon sokkal több felnőttképző intézmény működik, mint amennyire szükség lenne. Ez a szabad vállalkozási piacból adódik Összesen 2800 felnőttképzéssel foglalkozó cég van regisztrálva, amelyek döntő többségükben magánvállalkozások. Vannak azonban olyan állami iskolák, egyetemek is, melyek

külön felnőttképzési tevékenységet folytatnak. Ez utóbbi alatt nem a levelezőoktatás vagy az esti oktatás értendő, hanem az egyetemek piaci viszonyok között kínált képzési tevékenysége. A felnőttképzési törvény által előírt akkreditáció életbe lépése óta, az eddig regisztrált képzőkből összesen 150 cég akkreditáltatta magát. Az akkreditálásnak igen szigorú feltételei vannak, de a komoly cégek mindenképpen üdvözítőnek tartják a törvényt. Az oktatás területén is el kell menni a minőség és a megbízhatóság irányába. Az akkreditálási folyamat két részből áll, ezek az intézményi, illetve a programakkreditáció. Az intézményi akkreditációnál megnézik, hogy biztosítva vannak-e a humán erőforrások, illetve az infratsrukturális háttér, a k épzések megvalósításához. Mindemellett megvizsgálják azt is, hogy pénzügyileg megbízható-e az oktatási vállalkozás. 7 A vállalkozások számos

multinacionális céggel, kisszövetkezettel, nagyvállalattal, részvénytársasággal szinte napi kapcsolatban vannak és végzik részükre a dolgozóik belső képzését. Oktatási kínálatuk kialakításánál azt tartják szem előtt, hogy a piac mozgásának megfelelő irányú képzést folytassanak. Hiszen ha egy hallgató az adott vállalkozásnál szerzett bizonyítvány alapján újra munkanélküli lesz, akkor az egész képzés eredményessége megkérdőjelezhető. Az oktatási vállalkozások jelentős része nagy figyelmet fordít a piaci mozgásokra és szoros kapcsolatban állnak a gazdálkodó szervezetekkel. Ha valahol új piaci igény jelentkezik, akkor a vállalkozásnak azonnal meg kell ragadnia az alkalmat, mert ha nem teszi meg időben, akkor jön egy másik felnőttképző és elveszi az üzletet. Az oktatási rendszerek fejlődését végigkíséri nemcsak a szolgáltatót igénybe vevők, hanem a szolgáltatást nyújtók közötti verseny is. Az iskolák

mindig versenyeztek és versenyeznek a hallgatókért. Ennek oka, hogy anyagi helyzetük, presztízsük és befolyásuk a náluk tanulók számától függ. Az oktatási vállalkozások közötti versenyek sokféle formájával találkozhatunk: • új intézmények létesítésében, • a meglévő intézményekben új képzési formák bevezetése, • meglévő képzési formák tartalmának a fogyasztók igényeihez igazítása. A verseny oktatásügyi szerepének a m egítélése gyakran viták tárgya. Vannak, akik az oktatásban is természetesnek tartják a versenyt, de talán még többen vannak azok, akik azt gondolják, hogy e területen nem szabad a versenyt korlátozás nélkül érvényesülni hagyni. Egy-egy oktatásügyi intézkedés többek között abból a szempontból is értékelhető, hogy az vajon gyengíti vagy erősíti a versenyt, és előfordulnak olyan intézkedések is, amelyeknek kifejezetten az a célja, hogy erősítsék vagy gyengítsék azt.

Iskolarendszeren kívüli szakképzés Az 1993. é vi szakképzési törvény által bevezetett Országos Képzési Jegyzék, s a törvényben lehetővé tett iskolarendszeren kívüli szakképzés megteremtette a szakképzés oktatási piacát, amely a rendszerváltást követően kialakult gazdasági és foglalkoztatási helyzetben rendkívül jelentős szerepet játszott a szakképzésben. 8 Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben tanulók száma a 90-es évek végén elérte az iskolarendszerű szakképzésben tanulók nagyjából harmadát. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés egyre jelentősebb részt képvisel a szakképzésben, az át illetve továbbképzések területén. Fontos szerepe van a gazdaság változó szakképzési igényeinek kielégítésében, - amely változásokhoz az iskolarendszerű szakképzés csak lassan alkalmazkodik. A képzések szereplőinek motivációi Munkanélküliek esetében két csoportra oszthatjuk az egyéneket: • Egyik

csoportba tartoznak azok a felnőttek akik eltérő tudással, előzetes tapasztalattal, tanulási képességekkel kapcsolódnak be a tanulásba, így az oktatás szempontjából eltérő sajátosságaik közül az előzetes tudás szintje, a motiváltság, a tanulási sajátosságok, az együttműködési képesség színvonala a legfontosabbak. A felnőtt számára fontos motivációs elem, ha a megtanulandó anyagra egzisztenciálisan szüksége van. Vállalja tudása rendszeres továbbfejlesztését, erre többnyire felismert érdeke készteti. A munkanélküliek és a pályakezdők az álláslehetőségek kiszélesedését remélik. • Másik csoportba tartoznak azok az egyének, akiknek nincs motivációjuk. Eljárnak a képzésekre mert, „ kifizeti a munkaügyi központ” (legalábbis jelentős százalékát ), vagy mert „ addig is regisztrált vagyok, kapom a támogatást”. Munkaügyi központnál elmondták, hogy volt már olyan eset, konkrétan egy esztergályos

képzésről van szó, ahol egyáltalán nem foglalkoztak a tanulással. Nagyon nehéz volt összetoborozni az embereket erre a képzésre, ezért az oktatási vállalkozás azzal az ötlettel állt elő, hogy a résztvevők utazási költség térítésben részesülnek, illetve napi kétszeri étkeztetést (reggeli, ebéd) biztosított a s zámukra. Bár a v állalkozásnak még így is megérte, a tanulók viszont csak ezért jártak, semmi más nem motiválta őket. Még csak azt sem lehet elmondani, hogy ez csak a kisebbségi csoportokra jellemző. Az oktatási cég részéről: Minden évben lehet pályázni különféle szakképzettségi területeken. Amennyiben a vállalkozás megnyeri a pályázatot megkapja a támogatást. 9 Azok a vállalkozások amelyek saját tanteremmel, oktatókkal rendelkeznek jelentős haszonra tehetnek szert. Az oktatási vállalkozásokat is két részre lehet bontani: • Az első csoportba tartoznak azok a vállalkozások akik a Munkaügyi

Központtal kapcsolatban állnak. Ezeknél a vállalkozásoknál motiváció lehet, hogy nem kell sokat dolgozni de pályázat elnyerése során sok pénzt termel. Itt esetleg lehet az óraszámokkal kalkulálni. Kis óraszám esetén nem éri meg a képzést elindítani, mert veszteséget termel, ezért óraszám emelést hajtanak végre. A kiadás nem sokkal nő a bevétel viszont jelentősen. Az adott évben támogatott képzési irányokat a bejelentett munkaerőigények, a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változások, illetve munkaerő-piaci előrejelzések figyelembevételével a munkaügyi központ határozza meg és hozza nyilvánosságra a képző intézmények számára. Ezen döntése előtt ki kell kérni a munkaügyi tanács, valamint a szakképzési törvényben meghatározott felügyelő tanács véleményét. A szakképzési törvény alapján a s zakképzés intézményei az iskolarendszeren kívüli szakképzést az e t örvényben és a külön

jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező természetes és jogi személyek, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasági szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak. A munkaügyi központ a szakképzést folytató vállalkozások nyilvántartásba vételén túl, minden évben összeállítja azon képző intézmények jegyzékét, amelyek képzési ajánlata rendeletben foglaltaknak megfelel. A munkaügyi központ elsősorban ezen jegyzéken szereplő ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de a munkanélküli kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem nyilvántartott is támogathatja, ezek az úgynevezett elfogadott képzések. A képzés lebonyolítására egyrészt megállapodást kell kötnie a munkaügyi központnak és képzést végző intézménynek, másrészt a szakképzési törvény alapján a képzésben résztvevő munkanélküli és a

intézmény is képzési szerződést köt egymással. • Vannak azonban olyan vállalkozások amelyek egyáltalán nem létesítenek kapcsolatot a Munkaügyi Központtal ennek oka a cég s zakmai hírneve. Lehet, hogy munkanélküliek képzésével jelentős jövedelemre tenne szert a jelenben, de ez nem biztos, hogy kifizetendő lenne hosszú távon a jövőre nézve. Itt elsősorban a fent említettekre gondolok, vagyis nincs ami a munkanélküli személyt motiválná. 10 Egyéni (önköltséges) csoportok Az egyéni csoportok mindennapi életükhöz szükséges ismereteket, valamint leendő munkahelyi elhelyezkedésükhöz szükséges előképzettséget kívánják megszerezni. Kormegosztás tekintetében 18-50 éves kor közötti hallgatók látogatják a kurzusokat. Ebben az esetben az egyén saját maga akarta a képzést ezáltal motiválva van, hogy sikeresen elvégezze. A vállalkozás részéről különösebb tennivaló nincs. Meghirdette képzéseit és így

valamint a hírnévnek köszönhetően toborozza hallgatóit. Az utóbbi néhány év legérdekeltebb képzése a mérlegképes könyvelő végzettség megszerzése volt. A tapasztalatok szerint azonban nem mindegy hol végezte el ezt az iskolát Itt van fontos szerepe annak, hogy az egyén kifizeti érte a tanfolyam árát, ő szeretné elvégezni, nem pedig kötelező és ennek megfelelően jó hírnevű oktatási vállalkozásnál fog tanulni, még akkor is ha valamennyivel többe kerül a képzés. A felnőttképzés piacorientált. Egy felnőtt ugyanis vagy munkába áll és ebben az esetben a munkaadója irányítja azt, hogy mit tanuljon vagy munkanélküli és olyan szakmát akar tanulni, amivel újra munkába állhat. Vállalati finanszírozási munkavállalói csoportok Az oktatási vállalkozások legfontosabb célcsoportja a munkahelyi képzés. Több országban ösztönzi és támogatja az állam a munkahelyi képzést, mint a felnőttképzés egyik legfontosabb

összetevőjét. A kutatások arra mutattak rá, hogy a vállalatok humán erőforrás politikájában a k épzés és átképzés meghatározó szerepet játszik. Valamennyi vizsgált országban növelték a vállalatok a képzésre fordított kiadásokat. Az oktatási cégek esetében: általában egy képzésre rááll. Az elmúlt évek folyamán ilyen volt például a tűzvédelmi oktatás vagy az ISO-val kapcsolatos oktatások. 11 Ezekben az esetekben, ha a vállalkozásnak már kialakított kapcsolatai vannak az a jellemző, hogy megkeresik, felkérik a vállalatok ezeknek a tanfolyamoknak a lebonyolítására. Amennyiben nincs ilyen kapcsolatrendszer, a vállalkozások folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy van-e valamilyen új kötelezővé tett képzés. Ebben az esetben felkeresik a v állalatokat és ajánlatot tesznek, valamilyen kedvezmény kilátásba helyezésével (pl: árengedmény, tankönyvek ingyenes biztosítása, stb). A résztvevő egyének motivációja

viszonylag egyértelmű. A képzés növeli termelékenységüket, s ennek nyomán emelkedik bérük, továbbá a képzés növeli a munkanélküliségtől való védettségüket is. A munkáltatók magatartásának motivációi: a munkáltatóknak a munkavállalóik oktatásával kapcsolatos magatartása különbözik attól függően, hogy általános vagy speciális képzésről van e szó. Az általános képzést a munkáltató akkor támogatja, ha a képzés költségeit nem ő fizeti. A képzésben résztvevők viszont hajlandóak megfizetni a képzés költségeit, mivel az növeli jövőbeli keresetüket. Speciális képzés esetében viszont a munkáltató mind az oktatási költségeknek, mind annak hasznainak egy részét megosztja a munkavállalóval. Összességében tehát a munkáltatók költségvállalási hajlandósága meglehetősen korlátozott, olyannyira, hogy általános jellegű képzés esetében nem hajlandóak a képzés költségeit viselni, és a

speciális képzések esetében is csak részben hajlandóak arra. Ez arra hívja fel a f igyelmet, hogy a felnőttképzés munkaadói terhei akadályt jelenthetnek, így nélkülözhetetlen ezen terhek valamilyen kompenzálása. Összességében megállapítható, hogy minél nagyobb egy vállalat éves árbevétele, annál nagyobb az oktatási kiadása. Ezt a kapcsolatot nem befolyásolja a vállalati létszám, sem a regionális elhelyezkedés. Ugyanakkor vállalat nagysága összefüggésben van a dolgozóknak nyújtott támogatások mértékével. A tanulmányi szabadság mellett legáltalánosabb a tandíj átvállalás és az útiköltség térítés, valamint a tankönyv vásárlási támogatás. A képzési kiadások több mint negyven százalékát iskolarendszeren kívüli, oktatási vállalkozások által végzett oktatásokra fordítják, s nagyjából azonos közel 30-30 % jut a vállalaton belüli és az iskolarendszerű képzések támogatására. 12 Az oktatási

kiadását vizsgálva megállapítható, hogy azok valamivel több mint 10 % -át a felsővezetők képzésére, kicsit több mint 40%-át diplomások és középvezetők képzésére, s majdnem felét egyéb alkalmazottak képzésére fordítják. A munkaadók szakképzéssel kapcsolatos kiadásai nem kizárólag saját döntésükön múlik. Ugyanis sok országban a munkaadókat törvény kötelezi meghatározott alkalmazotti képzés viselésére (pl. Franciaország), vagy képzéssel kapcsolatos adók fizetésére, illetve annak visszaigényelhetőségére (pl. Magyarország) A hazai gyakorlatban a m unkaadókat szakképzési hozzájárulási kötelezettség terheli. A bérköltség alapján számított 1,5 % évente amit saját munkavállalók részére szervezett képzésre, vagy szakközépiskola számára fejlesztési hozzájárulásként fordíthatják a kötelezettek. A kiadások megoszlása képzési formánként Vállalaton belüli képzés 28% Iskolarendszerű képzés

29% Iskolarendszeren kívüli képzés 43% A vállalatok nagy része azonban nem ismeri a jogszabályokat, s ez az egyik oka annak, hogy nem használja ki a s zakképzési hozzájárulás saját dolgozóra felhasználható részét. A felmérések szerint a bérköltségek saját dolgozóik képzésére fordítható részének 0,2 %-ról 0,5 %-ra való felemelése nem hozott változást a vállalatok magatartásában. 13 2002-ben a v állalatok egyharmada kívánta saját dolgozói képzésére fordítani a szakképzési hozzájárulás törvényesen engedélyezett részét. A nagyvállalatok 90 %-a kihasználja ezt a lehetőséget. Ezzel szemben a mikro vállalkozások közül csak minden harmadik fordítja dolgozói képzésére az engedélyezett keretet. A kis és közepes cégek közül valamivel több mint fele arányban gondoltak erre a felhasználási formára. A részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cégek az átlagot jóval meghaladó mértékben

kívánják szakképzési hozzájárulásuk törvény által engedélyezett részét saját dolgozóik képzésére fordítani. Különösen magas ez az arány a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállaltok körében. A cégek két okból tartják fontosnak saját dolgozóik továbbképzését: • A hazai oktatási intézményekben végzettek nem mindig rendelkeznek a külföldi vállalatok speciális igényeinek megfelelő tudással, • szükségesnek tartják az állandó továbbképzést a technológia fejlődésével való lépéstartás miatt. A személyzetiseknek meg kell vizsgálniuk azt, hogy milyen a szakembergárdájuk. Azt, hogy a rendelkezésükre álló humánerőforrás alkalmas lesz-e bizonyos továbbképzések után az uniós követelményeknek megfelelni. Kényszeríteni kell-e jó értelemben a dolgozókat a tanulásra, fejlesztésre vagy esetleg minőségi cseréket kell majd végrehajtani. A kihívás hasonló mint az oktatás területén,

hiszen a terméknek, szolgáltatásnak is meg kell majd állnia helyét az EU piacán. Megfelelő terméket pedig csak megfelelő szakember gárdával lehet előállítani. Az üzenet a vállalatok munkaügyeseinek, a s zemélyzetiseinek, az oktatáspolitikusainak, hogy nézzék meg, hogy a saját termékük jelenleg eladható-e az Unión belül, és ha nem, akkor vizsgálják meg mi kell ahhoz, hogy arra a szintre fejlesszék. Ezen a ponton van szükség a gazdaság és az oktatás együttműködésére. Állam motivációi Az állam motivációit is érdemes röviden áttekinteni. Az állam oktatási szerepvállalására legfontosabb érvként azt szokták felhozni, hogy az oktatás kvázi közjószág, 14 externáliás hozamokkal jár. Ezen kívül számos egyéb indok is felmerült így az, hogy az oktatási piac tökéletlen, az oktatást igénybevevők rendelkezésére álló információi tökéletlenek. A következő fontosabb externáliás hozamokat szokták az

oktatáshoz kapcsolni, amelyek indokolhatják az állami szerepvállalást: • Az embereknek, illetve a munkaerőknek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége. • Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők. • Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások. • Alacsonyabb a bűnözés, amely csökkenti a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer költségeit. • Közösségileg előállított közszolgáltatások növekedése. • Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon. A fenti motivációk éppúgy azonosíthatók központi kormányzati, mint helyi kormányzati érdekeltségként. A társadalmi haszon feltehetőleg a legalsó szintű képzésnél a legnagyobb, ahol a t ananyag tartalmilag a legegységesebb és a képzés szintjének növekedésével folyamatosan csökken. De még ez a megállapítás sem általános érvényű Ha a képzés

költségviselőit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a résztvevők közel 30 % - nak részvételi díját a munkaügyi központok finanszírozzák, valamivel több mint 30 % - át a résztvevők maguk, valamivel több mint 15 %- át a s zakképzési hozzájárulásra kötelezett szervezet- azaz valószínűleg a résztvevő munkaadója. A képzésbe beiratkozottak száma és megoszlása a részvételi díjat befizetők között A részvételi díjak befizetői A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek A költségvetési szervezetek Munkaügyi központok Nonprofit szervezetek A fel nem sorolt, hozzájárulásra nem kötelezettek A képzésben részt vevők Egyéb Összesen 1998 fő % 2 179 6,7 1999 fő 4 721 % 6,9 2000 fő 14 827 % 16,5 1 633 13 871 0 5 467 5,0 42,7 0,0 16,8 2 494 26 131 2 056 8 270 3,6 37,9 3,0 12,0 6 552 25 846 2 329 3 011 7,3 28,8 2,6 3,4 9 305 0 32 455 28,7 0,0 100,0, 25 212 0 68 884 36,6 0,0 5 100,0 31 473 714 89 752 35,1 6,4 100,0 15

Ha a befizetett díjak forrásait elemezzük, azt látjuk, hogy közel 40 %-ot a munkaügyi központok fizettek, közel 10 % -ot pedig költségvetési szervek- tehát a befizetések mintegy fele származik az államháztartástól. A részvételi díjak összege és megoszlása a befizetők szerint A részvételi díjak befizetői A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek A költségvetési szervezetek Munkaügyi központok Nonprofit szervezetek A fel nem sorolt, hozzájárulásra nem kötelezettek A képzésben részt vevők Egyéb Összesen 1998 eFt 112 777 % 5,4 1999 eFt 210 024 % 3,7 eFt 833 601 2000 % 10,7 75 187 1 193 427 0 250 128 3,6 56,6 0,0 11,9 145 650 2 815 344 168 623 541 327 2,6 50,0 3,0 9,6 621 280 3 093 959 169 416 227 193 8,0 39,7 2,2 2,9 475 333 0 2 106 851 22,6 0,0 100,0 1 752 976 0 5 633 944 31,1 0,0 100,0 2 428 967 414 862 7 789 278 31,2 5,3 100,0 Adatok forrása: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai 1996-2000

FMM Budapest 2002 Összességében megállapíthatjuk, hogy 2000-ben az iskolarendszeren kívüli szakképzések forrása mintegy 50 %- ban az államháztartás volt. Ez mintegy 3,9-4,0 milliárd forint a GDPhez viszonyítva 0,003 %- ot tesz ki Iskolarendszeren kívüli szakképzés Hajdú-Bihar Megyében • Gazdasági társaságok - Oktáv Ráció Kft, - SZTÁV Rt, - SALDO Gazdasági és vállalkozási Tanácsadói Kft, - ÉKKO Kft - Perfekt Rt. • Közhasznú szervezetek - Matúra és Natúra alapítvány 16 • Egyéb - Debreceni Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ (DRMKK) - Nyelviskolák - Észak-Kelet Magyarországi LITE Kommunikációs Nyelviskola Kft - ILS Szakközépiskolák, Szakiskolák - Veress Ferenc Szakképző Intézet ( Hajdúböszörmény ) - Kőrösi Csoma Sándor gimnázium és Szakközépiskola ( Hajdúnánás ) - Povolny Ferenc Szakképző Intézet ( Debrecen ) - Discimus Alapítványi, Közgazdasági Szakközépiskola ( Debrecen). Az

oktatási vállalkozásokat nagyban segíti a HBM Munkaügyi Központ (8 MMK). Minden évben az oktatási vállalkozások az MMK által kiírt pályázatokra pályázhatnak, elsősorban munkanélküliek részére. De vannak az úgynevezett „munkahely megtartó” képzések is, amit elsősorban a munkáltatók igényei alapján történik a munkaviszonyban állók át és továbbképzésére. A debreceni oktatási vállalkozások közül akivel sikerült felvenni a kapcsolatot, szeretném bemutatni a Perfekt Rt. és Lansoft Kft működését Perfekt Rt. „A Perfekt Rt. országos hálózattal rendelkező oktatási intézmény Tevékenységünk jelenleg három markáns terület köré szerveződik: az oktatás, a vizsgáztatás és a kapcsolódó szolgáltatások (pl.: szakkönyvkiadás, könyvesbolt hálózat). Irodáinkban OKJ-s szakképzésekkel, szakmai továbbképzésekkel, informatikai és nyelvi tanfolyamokkal állunk hallgatóink rendelkezésére. Szolgáltatásunk

színvonalának garanciája az intézményünknél végzett több ezer hallgató elégedettsége és az ISO 9001:2000 alapján működő minőségbiztosítási rendszerünk. A minőség tanúsítását több okból is fontosnak tartja a Rt 17 Az egyik ok, hogy úgy ítéltük meg, egy ilyen méretű oktatási intézménynek feltétlenül meg kell méretni magát a minőségbiztosítás területén. Egy kicsit mazochista módon a legszigorúbb minősítő céget kerestük meg. Így jutottunk el a svájci SGS céghez, az ő követelményeiknek akartunk megfelelni. A gondolatmenetünk a következő volt: megvizsgáltatni, hogy egy külső szemlélő, egy profi minőségbiztosító cég hogyan értékeli azt, amiről a vállalkozás azt hiszi, hogy jól csinálja. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése tehát elsősorban egy önmegmérettetés volt. Akkor már tudtuk és ez volt a második ok, hogyha az Unióhoz fogunk csatlakozni, akkor az Unióban minősített cégnek csak

minősített beszállítói lehetnek. Ez azt jelentette, hogyha majd a jövőben vállalatoknak akarunk oktatni, akkor minősítetni kell az intézményünket. Az SGS auditoknak köszönhetően pedig állandóan naprakésznek kell lenni. Az elmúlt évtizedben számos vállalatnál és állami intézménynél indítottunk kihelyezett és vállalatra/intézményre szabott szakmai tanfolyamokat és továbbképző tréningeket. A Perfekt Rt elismert tagja számos szakmai szervezetnek: az Ipari és Kereskedelmi Kamarának, a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségének, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének, valamint a Munkaügyi Központ regisztrált oktatási intézménye. A munkavállaló megtartásának és motiválásának hagyományos módja a b ér és a bérjellegű ösztönzők/kifizetések rendszere. Ezen juttatások vitathatatlan előnye, hogy a munkavállalók által kedvelt megoldások. A munkáltató számára azonban ez a lehető legköltségesebb út, ami szinte nem

nyújt semmi garanciát a munkaerő elvándorlás ellen egy jobban fizető ajánlat esetén. Továbbá nincs garancia az önképzéssel történő fejlesztésre sem Az oktatás-képzés megszervezése azonban a munkáltató számára még a manapság divatos munkavállalói részvényprogramnál is kedvezőbb juttatás finanszírozási konstrukciót jelenthet. Napjainkban a vállalatok már nem ígérnek egy egész életre szóló karrier lehetőséget a munkavállalók számára. A vállalati felvásárlások és a folyamatos vállalati egyesülések nem is teszik ezt lehetővé számukra. Ezt belátva a nagyvállalatok egyre inkább szorgalmazzák a 7-8 évenkénti váltást, frissítve ezzel munkaerejüket. Ebben a helyzetben a munkavállaló stratégiája nem lehet más, mint saját piaci értékének és versenyképességének növelése. 18 Ez az egyéni versenyképesség, a m egszerzett és hasznosítható tapasztalatok mellett a széleskörű szakmai ismereteket és a

naprakész tudást jelenti. A tudás fenntartása és fejlesztése természetesen erőforrásokat igényel a munkavállaló részéről is. A cél az, hogy a munkáltató és a m unkavállaló képzési igénye-elvárása találkozzon. Ekkor a munkáltató számára kimagaslóan a leghatékonyabb ösztönző eszköz a továbbképzés. A munkaerő elvándorlás ellen pedig garanciát jelent a tanulmányi szerződés. A képzési igények teljes egybeesése a munkaadó/munkavállaló részéről természetesen nem minden esetben jön létre. Ezért javasoljuk a vegyes rendszereket, amelyek képzéstovábbképzést kombinálják a pénzügyi ösztönzőkkel A vegyes képzési rendszerek kialakításához és az adott vállalatra szabott oktatás tematikájának összeállításához tanácsadóink díjmentes konzultációval állnak rendelkezésre. A konzultáció során felmérik a vállalat és a dolgozók elvárásait az oktatással szemben. Ezután a vállalat tevékenységi körét

is figyelembe véve kialakítják a képzési tematikát, amit a vállalati vezető hagy jóvá. Az oktatás minőségét és a résztvevők elégedettségét folyamatosan mérik Az oktatás befejeztével ún. „follow-up” rendszerben a résztvevők véleménye alapján értékelik a képzés hasznosságát, és javaslatot tesznek az esetleges további ajánlott képzésekre. Az igények alapján segítenek kialakítani a vállalat számára legkedvezőbb fizetési konstrukciót, akár a szakképzési hozzájárulás terhére is. Minden magyar intézmény köteles a bruttó bérköltségének 1,5 %-át szakképzési hozzájárulásként (adóként) befizetni a költségvetésbe. A szakképzési hozzájárulás egy része azonban a saját munkavállalók részére szervezett képzéssel is teljesíthető. A Perfekt Rt, mint a jogszabályokban előírt módon regisztrált oktatási intézmény komplex szolgáltatást nyújt a szakképzési hozzájárulás felhasználásával

kapcsolatos feladatok elvégzésére, hogy a vállalatok számára minél egyszerűbben felhasználható legyen ez a forrás. Képzett tanácsadóink szívesen állnak a vállalatok rendelkezésére egyénre szabott oktatási programok kidolgozásával. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb képzése a mérlegképes könyvelői végzettség megszerzése volt. 19 Az igényeknek megfelelően három szakirányban (vállalkozói, pénzintézeti, államháztartási), egyszerre több csoportokban indítottuk. Ezenkívül nagy számban folytatunk tréningeket A tréningek esetében például egy termeléssel foglalkozó cégnél külön a fizikai és külön a szellemi munkavállalók számára történnek az oktatások. A munkavállalók részére minden egyes terület vezetője képzettségi mátrixot készít, a melyben a már elsajátított tudás és munka elvégzéséhez még szükséges oktatások találhatóak. Fizikai és szellemi dolgozók esetében is minden oktatásról

jelenléti ív készül, amely belekerül a személyi anyagába. Bizonyos cégeknél külső illetve belső tréningek segítségével szerzik meg a munkájuk elvégzéséhez szükséges ismereteket ( pl. csapatépítő tréning) Ezt a tréninget végezheti külön oktatási vállalkozás, aki biztosítja a tudás megfelelő átadását. Ugyanakkor történhet cégen belül is, ekkor a cég biztosítja pl. a tantermet, a különféle oktatási segédleteket Az oktatási vállalkozás felkeresi a cégek személyzeti vezetőjét és tájékoztatást ad, hogy a cég profiljához mely oktatásokat ajánlja. A tréning elvégzését követően az oktatási cég dokumentumot állít ki, amelyben feltüntetésre kerül a képzés neve, helyszíne, végzés időpontja.” [ Sz Tóth Vilmos ] Lansonft Informatikai Kft „A Lansoft Kft tanfolyamai során nagy hangsúlyt fektet hallgatói életminőségének javítására. A Lansoft Kft elkötelezett az élethosszig tartó tanulás, mint

társadalmi tendencia elterjesztésében és megvalósításában. Fontosnak érezzük, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozásakor, korunk és az Unió megfelelően képzett, a szükséges ismeretekkel rendelkező, magát képezni, fejleszteni képes, dolgozni akaró és tudó társadalmi réteg legyen hazánkban. A Lansoft Kft. munkája során törekszik arra, hogy hallgatói szellemi javakkal történő ellátottságát folyamatosan növelje, a hallgatókban kialakítsa az igényt az önművelésre. Ehhez a biztos és önállóan is továbbfejleszthető szakmai alapokat a képzés során a Lansoft kft. biztosítja. 20 Hallgatóink életminőségének javítása érdekében oktatásaink színvonalát, hatékonyságát, eredményességét fokozzuk. Ehhez a folyamathoz nélkülözhetetlen, hogy a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által meghatározott minőségbiztosítási filozófiának a felnőttoktatási tevékenységünk, és minőségirányítási

rendszerünk megfeleljen. Képzéseink során a h allgatók egész személyiségét komplexen fejlesztjük. A tárgyi tudás mellett olyan értékeket, kompetenciákat is szereznek, melyekkel az életük pozitívabb irányban változik. Nemcsak a számítástechnikával ismerkedhetnek meg, egy új világszemlélet, életfelfogást is magukba szívnak. Ösztönzést kapnak a nyitottságra és a további folyamatos önképzésre, önfejlesztésre. Az életminőség legfontosabb dimenziói: - a munka- és alkotóképesség, - a pszichés jólét, - a társas kapcsolatok. Ezek közül a számítástechnikai oktatás több dimenzióban is fontos szerepet játszik az egyén életében. A munka szempontjából hozzásegít az anyagi jólét megszerzéséhez, hiszen az Európai Uniós csatlakozás küszöbén az informatikai tudás felértékelődik a munkaerőpiacon. Használható számítástechnikai ismeretekkel a munkavállaló meg tud majd jelenni az Unió munkaerőpiacán, ahol a

jelenlegi fizetések többszörösét is megkeresheti. A hazai munkaerőpiacon is jobb elhelyezkedésre számíthat, illetve képes lesz megtartani munkahelyét, mivel a magyarországi munkaerőpiacon is kezd alapfeltétellé válni a gyakorlati számítástechnikai ismeretek megléte, alkalmazása. Ez közvetetten a pszichés jóléthez is hozzájárul, hiszen az elért jobb életszínvonal egyben javítja az egyén életminőségét is. Az iskolai környezet a társas kapcsolatok terén bír jelentőséggel az életminőséget illetően, hiszen egy olyan mikrokörnyezetet teremt, ahol az egyén saját motivációk alapján vesz részt egy kisebb közösség életében, befektetett munkájának eredményét értékelik, valamint saját haladását önmaga is képes mérni. Mivel a tanulás során az egyén újabb képességeket és készségeket sajátít el, így az életminőséggel összefüggő pozitív pszichológiai tényezőkre közvetlenül hatással van. Az elmúlt években

nagymértékben nőtt az igény a teljes ECDL vizsgára felkészítő tanfolyamokra. A Lansoft Kft célcsoportjai a társadalom igen széles rétegét fedik le 21 A képzéseinket elsősorban önerős és vállalati finanszírozású hallgatók látogatják, akik a felsőoktatásban tanulókon kívül az aktív dolgozó rétegből kerülnek ki. A Lansoft Kft az ECDL tanfolyamaival segíteni próbál az előbb felvázolt helyzeten, szem előtt tartva megbízói és hallgatói egyéni céljait, motivációit is. A különböző csoportok által kitűzött célok epicentrumában az ECDL bizonyítvány megszerzése áll. A munkanélküliek és pályakezdők az álláslehetőségek kiszélesedését, a céges tanfolyamaink hallgatói munkájuk hatékonyabb ellátását remélik a már megszerzett bizonyítványtól. Az Európai Unió-s csatlakozás közeledtével egyre inkább előtérbe kerül az ECDL bizonyítvány és az a szakmai tudás, melyekre épp az előbb említett, és más

egyéni motivációs okok miatt az érdeklődés folyamatosan nő.” [ Varga László] A HBM Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a felnőttképzésben A Kereskedelmi és Iparkamara jogszabály által előírt szakképzési feladata: - Iskolarendszerű ( érettségi, szakmunkás vizsga ) szakmai vizsgákra való kamarai részvétel, - Vizsgabizottsági tagok delegálása a vizsgákra, - Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése ( szakiskolákban oktatott szakmákban a tanulók gyakorlati idejüket munkáltatóknál, vállalatoknál töltik, ezeknek a gyakorlati helyeknek a megadott szempontok szerinti ellenőrzése), - Tanulószerződések nyilvántartásba vétele, - Mestervizsgáztatás ( 31/1996. VI19 IKM rendelet alapján), - 13 féle szakmában indít a H BKIK mestervizsgát ( autószerelő, cukrász, fodrász, gázvezeték és készülékszerelő, karosszérialakatos, kőműves, pék, villanyszerelő, stb.) Mestervizsgára a m unkáltatók és vállalkozók által

bejelentett, 5 év szakmai gyakorlattal és megfelelő szakmai végzettséggel lehet jelentkezni. 22 Kitekintés Az európai integráció jelenlegi szakaszában a hazai felnőttképzés jogi szabályozása már illeszkedik az Európai Unió gyakorlatához, azonban a képzésben résztvevő felnőttek alacsony száma, életkor szerinti megoszlása, valamint a képzési szolgáltatások minőségének egyenletlensége m iatt még van tennivaló, hogy elérjük az Európai Unió átlagát. Ezért a Kormányprogram jelentős létszámbővítést irányoz elő a felnőttképzésben, s a megfelelő színvonal elérésére a minőségbiztosítás kiterjesztése is megindul a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációja területén. Hazánk EU csatlakozása óriási kihívást jelent a m agyar vállalatok számára. Az integráció által nyújtott lehetőségek száma végtelen, azonban ezek kihasználásához megfelelő készületekre és stratégiára van szükség.

Az EU-s programokkal a HBKIK-nak az a cél ja, hogy Magyarország kis-, közép és nagy vállalatainak a felkészüléshez szükséges uniós ismereteket adjuk, a meglévő ismereteket rendszerezve, illetve a legújabb információkkal kiegészítve. Azzal, hogy biztossá vált az uniós csatlakozás időpontja, egy egészen újfajta struktúrát kell kialakítaniuk az oktatási vállalkozásoknak. Az uniós csatlakozás üzenete a felnőttképzési piac számára, az hogy a munkában állókat kell átképezni az uniós szabványokra, elvárásokra. Ez jelenleg körülbelül 3 millió magyar munkavállalót érint, ami igen nagy szám. A kihívásra a választ az iskolarendszeren kívüli felnőttképzések kell megadnia. Azt az elvárást, hogy Magyarországon EU-konform szakemberek tevékenykedjenek a gazdálkodó szervezeteknél, a felnőttképzésnek kell biztosítania. Nagyon nehéz megjósolni, hogy a folyamat mennyi ideig fog tartani, az azonban biztos, hogy ez lesz az

elkövetkezendő évek kiemelt feladata, és az egyetlen járható út. Egy másik várható jelenség, hogy a külföldi tőke kezd kelet felé vonulni az olcsóbb piacokra, ami Magyarországon érezhetően munkanélküliséget kezd gerjeszteni. Ma szerencsére még csak ezres nagyságrendben, de már ez is sok, és fel kell készülnünk arra is, hogy újra egyfajta munkanélküliség kezd majd kialakulni. 23 Erre a problémára is a felnőttképzésnek kell megoldást kínálni, hiszen ezeket a munkanélkülieket is vissza kell majd vezetni a munka világába. Az biztos, hogyha az uniós kapu kinyílik, az nemcsak kifelé ad lehetőségeket, hanem a kintieknek is erre fele. Meg fog tehát nőni a konkurencia, tőkeerős uniós cégek keresik majd a lehetőséget a magyarországi piacra való betörésre. Ennek konkrét jelei már most jelentkeznek az osztrák gazdasági kamara megállapította Magyarországon saját képzőjét, ez az első, de előreláthatólag a jövőben

nem az egyetlen törekvés. Mindez arra készteti a magyar felnőttképzési piac minőségi részét, tehát az úgynevezett krémet, hogy tovább finomítsa, tovább fejlessze magát, elsősorban a minőség területén. Versenyképesnek kell lenniük az EU-s országokkal szemben is, akik be fognak törni képző tevékenységükkel a hazai piacra. Magyarországon jó néhány olyan felnőttképzési intézmény van, ami föl tudja majd venni a versenyt és állja majd a sarat, a nagy kihívással szemben és képesek leszünk megoldani a problémát. 24 FORRÁSJEGYZÉK Kapi Béla HBM Munkaügyi Központ, Képzési osztályvezető 2003. október 27 Szabó Judit Oktáv Ráció, Humánpolitikai-előadó 2003.október 30 Varga László Lansoft Kft., ügyvezető-igazgató 2003. november 05 Sz. Tóth Vilmos Perfekt Rt., ügyvezető 2003 november 11. Erdei Gábor Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszék, tud. segédmunkatárs 2003. november 18

2003. november 25 Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai 1996-2000. FMM Budapest, 2002. 25