Szociológia | Tanulmányok, esszék » Csoportközi viszonyok

Alapadatok

Év, oldalszám:1999, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:193

Feltöltve:2007. október 06.

Méret:87 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

CSOPORTKÖZI VISZONYOK A sztereotípia fogalma A sztereotípiák megállapítások, különféle amelyek társadalmi egy-egy nagycsoportokra csoport vonatkozó vonatkozásában nagyfokú közmegegyezésen alapulnak, és időben meglehetősen szívósan fennállnak. A sztereotípiák vonatkozhatnak foglalkozási csoportokra, társadalmi osztályokra, rétegekre, világnézeti, vallási csoportokra, kisebbségekre, deviáns csoportokra, nemi csoportokra, nemzedékekre stb. A sztereotípiák funkciói • Megismerési funkció: a sztereotípiák a gyors tájékozódás, a felszines, de könnyű eligazodás igényeit hivatottak kielégíteni. • Társadalomlélektani funkció: egy-egy csoport tagjai a sztereotípiák segítségével "félszóval" is képesek megérteni egymást, ezáltal kommunikációjukat az ismerősség, otthonosság, bennfentesség jellemzi. • Szociológiai funkció: a sztereotípiák a csoportközi viszonyokban fennálló

esetleges egyenlőtlenségek igazolására, leplezésére szolgál. A kategorizáció a megismerés egyik legalapvetőbb eljárása, melynek révén a jelenségeket osztályozzuk, rendszerezzük aszerint, hogy bizonyos jegyek előfordulnak-e bennük vagy sem. Kategoriális észlelés • A másik ember észlelése során az információk egyrésze nehezen megfigyelhető, azokhoz tapasztalat utján nem vagy csak nehezen jutunk hozzá (például intelligencia, temperamentum, személyiségvonások). Hiányos ismereteinket ilyenkor a kategóriákra vonatkozó tudásunkkal egészítjük ki. • Az emberi csoportokra vonatkozó kategoriális észleléskor az empirikusan létező és tapasztalható különbségeket túlhangsúlyozzuk, és kiterjesztjük (extrapoláljuk) a nem hozzáférhető tulajdonságokra. Mi az oka annak, hogy a kategorizáció racionális megismerési eljárásból irracionális, elfogultsággal teli osztályozássá válik? • A döntő ok, hogy az embercsoportok

észlelője maga is c soporttag. A társadalmi csoportok kohéziójuk növelése érdekében fokozottan érdekeltek abban, hogy önmagukat pozitívan szemléljék, és másokat leértékeljenek (etnocentrizmus). • Minden csoport kidolgozza a saját magától értetődőségi rendszereit, értékelő és tipizáló előfeltevéseit, amelyek nem feltétlenül egyeznek más csoportok értékelő és tipizáló sémáival. Ezáltal a félreértés lehetősége eleve adott, és a konfliktust minden csoport a saját javára, a másik kárára hajlamos magyarázni. • A kategorizáció szociális versengésként jellemezhető folyamatokat indít el, melyek indítéka nem valamiféle nyereség, hanem pusztán az önértékelés pozivititását megtámogató értékelő összehasonlítás. • A pozitivan látott saját csoport kapcsolataiban minden elhomályosul, ami ellentmondana ennek a pozitivitásnak. A előítélet Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletté, ha az

újonnan feltárt ismeretek nem képesek változtatni rajtuk. (G W Allport) Az előítéletes gondolkodás a szocializáció folyamatában alakul ki: a reciprocitás képességének hiány. G. W Allport más csoportok visszautasításnak öt fokozatát különbözteti meg: 1. Szóbeli előítéletesség 2 Elkerülés 3 Hátrányos megkülönböztetés 4 Testi erőszak 5. Kiirtás Az előítéletesség felerősödéshez hozzájáruló társadalmi, kulturális környezet • A hírtelen társadalmi változás, amikor felgyorsul a társadalomban a mobilitás. • A tudatlanság, a kommunikáció korlátjai valamint a tévképzetek. • A társadalom heterogenitása, a kisebbségi csoportok mérete és sűrűsége. • A bevándorlás üteme. Mit tehetünk az előítéletek ellen? (Aronson) Bizonyos helyzetekben, interakciókban az előítéletesség megszűnik, az előítéletes gondolkodás és viselkedés lehetetlenné válik. • Az egyenlő pozíció alapján folytatott

érintkezés. • Az elkülönülés megszüntetése. • A kölcsönös függés, kooperáció szükségessége. (Az un T csoportok esete.)