Politika, Politológia | Felsőoktatás » Matisz Krisztián - Magyarország államszerkezetének összehasonlítása Belgium és Franciaország államszerkezetével

Nyíregyházi Főiskola Összehasonlító Gazdaságtan Magyarország államszerkezetének összehasonlítása Belgium és Franciaország államszerkezetével Készítette: Matisz Krisztián Gazdálkodási szak II. évfolyam C csoport Tartalomjegyzék Bevezetés I. Magyarország 1, A Magyar Köztársaság minisztériumai 2, Magyar Köztársaság Alkotmánya 3, Országgyűlés 4, A köztársasági elnök 5, Az Alkotmánybíróság II. Belgium 1, Területek és annak felosztásai 2, Hatóságok 3, Kamarák 4, Szenátus 5, Közösségi Tanácsok 6, Király 7, Miniszterek 8, Államtitkárok III. Franciaország 1, Köztársasági elnök 2, Kormány 3, Parlament Irodalomjegyzék 2 old 3 old 3 old 3 old 5 old 6 old 6 old 7 old 7 old 9 old 10 old 12 old 14 old 15 old 16 old 17 old 18 old 20 old 1 Bevezetés A házi dolgozatom témája: a magyar államszerkezet összehasonlítása másik egykét nyugat-európai országéval. Az összehasonlítást Belgiummal és Franciaországgal

végeztem. Azért választottam két nyugat-európai országot, mert ezek államszerkezete eltér Magyarország államszerkezetével. Míg Magyarország egy posztszocialista, addig a másik kettő nem. Franciaországban és Belgiumban szenátusság működik, és Belgiumban még él a Királyság rendszere. A dolgozatomat könyvből illetve A HVG számaiból gyűjtöttem össze internetes oldalak segítsége nélkül. 2 A Magyar Köztársaság minisztériumai Az Országgyűlés az Alkotmány 34.§-a alapján a következő törvényt alkotja: 1.§ A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők:  Belügyminisztérium  Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium  Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium  Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium  Gazdasági és Közlekedési Minisztérium  Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium  Honvédelmi Minisztérium  Igazságügyi Minisztérium  Informatikai és

Hírközlési Minisztérium  Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium  Külügyminisztérium  Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma  Oktatási Minisztérium  Pénzügyminisztérium. A Magyar Köztársaság alkotmánya 1.§ Magyarország: köztársaság 2.§ (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselő útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 7.§ (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. (2)A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 9.§ (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben

részesül. Az Országgyűlés § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a)megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b)törvényeket alkot; c)meghatározza az ország társadalmi- gazdasági tervét; d)megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e)dönt a Kormány programjáról; 3 f)megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket; g)dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; h)hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és

Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i)az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén szükségállapotot hirdet ki; k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és legfőbb ügyészt; l)a Kormánynak – az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett – javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, és a fővárosi kerületek

kialakításáról; m)közkegyelmet gyakorol (4)A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges 19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére, és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (3)Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. 20.§ (1) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május

hónapjában kell megtartani. (2)Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. (3) Az országgyűlési képviselőt – az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint – mentelmi jog illeti meg. (4) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá a meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. (5) A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az állami számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója – a Kormány tagja, és a politikai államtitkár kivételével -,

továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és rendészeti szervek hivatásos alkotmányú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. 20/A. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: a)Az Országgyűlés működésének befejezésével, b)a képviselő halálával, c)az összeférhetetlenség kimondásával, d)lemondással, 4 e)a választójog elvesztésével, 21.§ (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket, és jegyzőket választ tagjai sorából (2)Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3)Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. 22.§ (1) Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember eljsejétől december tizenötödikéig. A

köztársasági elnök 29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka 29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja (2)Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább 50 tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása

érvénytelen. 29/C. § (2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki 30.§ (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel, vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jog védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. 30/A. § (1) A köztársasági elnök a)képviseli a magyar államot, b)a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. c)Megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket. d)Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás

időpontját. e)Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, f)javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedések megtételére, g)népszavazást kezdeményezhet, h)kinevezi és felmenti az államtitkárokat, i)külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezni és felmenteni a MNB elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, j)adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, s engedélyezi viselésüket, k)gyakorolja az egyéni kegyelemezés jogát, 5 l)dönt az állampolgársági ügyekben, m)dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (2)A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez – az a),

d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével – a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. 31.§ (1) Az elnöki megbízatás megszűnik: a)a megbízatás idejének lejártával, b)az elnök halálával, c)a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tévő állapottal, d)az összeférhetetlenség kimondásával, e)lemondással, f)az elnöki tisztségtől való megfosztással, 31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmet külön törvény bizotsítja. (2)A tisztsége gyakorlása során az alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségrevonást. (3) A felelősségrevonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos Az Alkotmánybíróság 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság

felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2)Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. (3)Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4)Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5)Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működtetéséről szóló törvény

elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Belgium alkotmánya I. A terület és annak felosztása 1. cikk (1) Belgium tartományokra tagozódik (2) E tartományok a következők: Antwerpen, Brabant, Nyugat-Flandria, Kelet-Flandria, Hainaut, Liége, Limburg, Luxemburg, Namur. 6 3/B. cikk (1) Belgiumban négy nyelvterület van: francia nyelvterület, a holland nyelvterület, Brüsszel kétnyelvű területe és a német nyevterület. II. A hatóságok 25. cikk Minden hatalom a nemzettől ered Gyakorlásának módját az alkotmány állapítja meg. 26. cikk A törvényhozó hatalmat a király, a képviselői kamara és a szenátus együttesen gyakorolja. 26/B. cikk (1) A 107/D cikk végrehajtására hozott törvények állapítják meg azoknak a szabályoknak a jogerejét, amelyeket az általuk létrehozott szervek alkotnak, az általuk meghatározott ügyekben. (2) A fenti törvények felruházhatják ezeket a szervekkel azzal a

jogosultsággal is, hogy törvényerejű rendeleteket alkossanak az őket létrehozó törvények által meghatározott hatáskörben és módon. 27. cikk A törvénykezdeményezés joga a törvényhozó hatalom mindhárom ágát megilleti. 28. cikk A törvénynek autentikus értelmezése kizárólag a törvényhozó hatalmat illeti 29. cikk Az alkotmányban foglaltak szerinti végrehajtó hatalom a királyt illeti 30. cikk A bírói hatalmat a bíróságok és törvényszékek gyakorolják A határozatokat és ítéleteket a király nevében hajtják végre. 31. cikk A kizárólagosan községi vagy tartományi érdekű ügyeket a községi, illetve tartományi tanácsok szabályozzák az alkotmányban lefektetett alapelveknek megfelelően. I. fejezet A kamarák 32. cikk Mindkét kamara tagjai a nemzetet képviselik, s nem csupán azt a tartományt vagy azt a tartományi területrészt, amely őket megválasztotta. 32/B cikk. Az alkotmányban előírt esetekben mindkét kamara

választott tagjait törvényben megállapított módon francia és holland nyelvcsoportba osztják. 33. cikk (1) A kamarák ülései nyilvánosak (2) Mindazonáltal bármely kamara elnökének vagy tíz tagjának kérésére zárt ülést kell tartani. (3) Ezt követően az adott kamara abszolút többséggel dönt arról, hogy az ülést ugyanabban a tárgyban meg kell-e ismételni nyilvánosan. 34. cikk Mindkét kamara maga vizsgálja meg tagjainak mandátumát és bírálja el az ezzel kapcsolatos kifogásokat. 35. cikk Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg mindkét kamara tagja 36. cikk Bármely kamara tagja, akit a kormány valamely fizetett hivatalba kinevezett, a tisztség elfogadása esetén - a miniszteri tisztséget kivéve - elveszíti az üléseken való részvételi jogát és funkcióit csak új választás esetén szerzi vissza. 37. cikk Minden ülésszakon mindkét kamara megválasztja elnökét és alelnökeit, s megalakítja elnökségét. 38. cikk (1) Minden

határozat a leadott szavazatok abszolút többsége alapján kerül elfogadásra, kivéve a kamarák ügyrendjében meghatározott választásokat és jelöléseket. (2) Szavazategyenlőség esetén a megvitatásra kerülő javaslatot elvetik. (3) A két kamara bármelyike csak úgy fogadhat el határozatot, ha tagjainak többsége 7 jelen van. 38/B. cikk (1) A költségvetést és a minősített többséget igénylő törvényeket kivéve, valamely nyelvcsoport tagjainak legalább háromnegyede által aláírt, indokolással ellátott indítványa, amit a javaslat benyújtása során és a nyilvános ülésen történő végső szavazás előtt terjesztettek elő, megállapíthatja, hogy az általa megnevezett törvényjavaslat vagy törvénytervezet rendelkezései olyan természetűek, hogy súlyosan sérthetik a közösségek közti kapcsolatokat. (2) Ilyen esetben a parlament eljárását felfüggesztik, s az indítványt átadják a kabinetnek, amely harminc napon belül

indokolással ellátott véleményt nyilvánít az indítványról, és felkéri az érintett kamarát, hogy nyilatkozzon vagy a kormány által adott véleményről, vagy az esetlegesen módosított tervezetről, illetve a törvényjavaslatról. (3) Egy nyelvcsoport tagjai ezt az eljárást csak egy alkalommal vehetik igénybe ugyanazon tervezettel vagy törvényjavaslattal kapcsolatban. 39. cikk A szavazás előszóval, illetve felállással vagy ülvemaradással történik; a törvényszövegek egészéről mindenkor név szerinti szólításra és előszóval szavaznak. Választások és jelölések ügyében titkos szavazással döntenek. 40. cikk Mindkét kamarát megilleti a vizsgálat joga 41. cikk A kamarák bármelyike csak úgy fogadhat el egy törvénytervezetet, hogy annak minden egyes cikkelyét külön-külön megszavazza. 42. cikk A kamaráknak jogukban áll a javasolt cikkeket és módosításokat megváltoztatni és felosztani. 43. cikk (1) A kamarákhoz tilos

személyesen petíciókat benyújtani (2) Mindkét kamarát megilleti az a jog, hogy a hozzá benyújtott petíciókat áttegye a miniszterekhez. A miniszterek mindenkor kötelesek azok tartalmára vonatkozóan felvilágosítást adni, amikor azt tőlük a kamara kívánja. 44. cikk A két kamara egyetlen tagja ellen sem lehet vádat emelni, illetve nyomozást folytatni feladata ellátása közben, kifejezésre juttatott nézetei és leadott szavazatai miatt. 45. cikk (1) A tetten érés esetét kivéve az egyik kamara tagját sem lehet az ülésszak ideje alatt sem letartóztatni, sem ellene büntetőeljárást indítani, csakis azon kamarától kapott felhatalmazás alapján, amelynek az illető tagja. (2) A fenti felhatalmazás esetét kivéve, az ülésszak ideje alatt testi kényszer alkalmazása is tilos a kamarák tagjaival szemben. (3) Mindkét kamara bármely tagja elleni büntetőeljárás, illetve bármely tag letartóztatása felfüggesztendő az ülésszak alatt, s annak

egész tartalmára, amennyiben azt a kamara kívánja. 46. cikk Saját ügyrendjében mindkét kamara maga határozza meg a hatásköre gyakorlásának módját. I. rész A képviselői kamara 47. cikk (1) A képviselői kamara tagjait közvetlenül választják azok a 18 életévüket betöltött állampolgárok, akiknek állandó lakhelye legalább hat hónapja ugyanabban a községben van, s akiknél nem forog fenn a törvényben meghatározott egyetlen kizárási ok sem. (2) Minden választónak egy szavazata van. 48. cikk (1) A választótestületek megalakítását minden egyes tartományra vonatkozóan törvény szabályozza. (2) A választásokat a törvény által meghatározott arányos képviseleti rendszer alapján 8 folytatják le. (3) A szavazás kötelező és titkos. A törvény által meghatározandó eseteket kivéve, a szavazásokat a községekben folytatják le. 49. cikk 1. § A képviselői kamarának 212 tagja van 2. § (1) Minden választókerület annyi

mandátummal rendelkezik, ahányszor lakosainak száma osztható a nemzeti osztóval, amit úgy kapunk meg, hogy a Királyság lakosainak számát elosztjuk 212-vel. (2) A fennmaradó mandátumokat azok a kerületek kapják, amelyeknek a legnagyobb a képviselő nélkül maradt többletlakosságuk. 3. § ( 1) A képviselői kamara tagjainak területek közötti elosztását a király végzi a lakosság arányainak figyelembevételével. (2) E célból tíz évente népszámlálást tartanak, amelynek eredményét a k irály a számlálást követő hat hónapon belül közzéteszi. (3) A közzétételt követő három hónapon belül meghatározza az egyes kerületeknek járó mandátumok számát. (4) Az új elosztás a következő általános választásoktól kezdve kerül alkalmazásra. 4. § A választókerületeket törvény határozza meg, s egyben megállapítja a választói minőség feltételeit és a választások lebonyolításának módját is. 50. cikk A

választhatósághoz a következők szükségesek: 1. Születéstől fogva belga állampolgárság vagy a teljes honosítás; 2. A polgári és politikai jogok teljes élvezete; 3. A 25 életév betöltése; 4. Állandó lakóhely Belgiumban A választhatóságot semmilyen egyéb feltételtől nem szabad függővé tenni. 51. cikk (1) A képviselői kamara tagjait négy évre választják (2) A képviselői kamarát négyévente újítják meg. 52. cikk (1) A képviselői kamara valamennyi tagja évi 12 ezer frank illetményben részesül. (2) A képviselőt továbbá megilleti az a jog, hogy az állam által üzemeltetett vagy üzemeltetésre koncesszió útján átadott valamennyi közlekedési útvonalon ingyen utazhat. (3) Törvény határozza meg azokat a közlekedési eszközöket, amelyeket a képviselők a fenti közlekedési útvonalakon kívül ingyenesen használhatnak. (4) A képviselői kamara kiadásainak fedezésére fordítandó költségvetés tervére e gyűlés

elnöke részére évi javadalmazás állapítható meg. (5) A képviselői kamarát határozza meg az illetmény esetlegesen terhelő, s az öregségi és nyugdíjpénztárakhoz befizetendő összeget. II. rész A szenátus 53. cikk A szenátus a következő személyekből áll: 1. Azokból a tagokból, akiket a 47 cikknek megfelelően minden tartomány lakosságával arányban választottak. A 48 cikk rendelkezéseit e s zenátorok megválasztására alkalmazhatók. 2. A tartományi tanácsok által választott tagokból; 200000 lakosra egy szenátor jut Legalább 125.000 fős lakossági többlet esetén még egy szenátor választható Minden 9 tartományi tanács legalább három szenátort jelöl. 3. A szenátus által választott tagokból, akiknek száma a tartományi tanácsok által választott szenátorok felét teszik ki. Amennyiben ez a szám páratlan, eggyel növelni kell. Ezeket a tagokat azok a szenátorok jelölik, akiket a jelen cikk 1 és 2 pontja értelmében

választottak meg. A szenátorok jelen cikk 2. és 3 pontja értelmében történő választására a törvény által megállapított arányos képviseleti rendszer alapján kerül sor. 54. cikk A választótestület által közvetlenül választott szenátorok száma a képviselői kamara tagjainak felével egyenlő. 55. cikk A szenátorokat négy évre választják A szenátus teljes megújítására négy évente kerül sor. 56. cikk A szenátorrá választhatósághoz a következők szükségesek: 1. születéssel vagy teljes honosítással szerzett belga állampolgárság; 2. a polgári és politikai jogok teljes élvezete; 3. állandó lakóhely Belgiumban; 4. legalább 40 életév betöltése 56/C. cikk A tartományi tanácsok által választott szenátorok sem megválasztásukkor, sem a választás napját megelőző két évben nem lehetnek tagjai az őket megválasztó gyűlésnek. 56/D. cikk (1) A szenátus feloszlatása esetén a K irály feloszlathatja a t artományi

tanácsokat. (2) A feloszlatást elrendelő határozatnak rendelkezni kell a tartományi választók negyven napon belüli és a tartományi tanácsok két hónapon belüli összehívásáról. 57. cikk (1) A szenátorok nem részesülnek fizetésben (2) Igényt tarthatnak azonban kiadásaik megtérítésére. A megtérítés maximális évi összege 4000 frank. (3) Ezenkívül megilleti őket a jog, hogy az állam által üzemeltetett, illetve üzemeltetésre koncesszió útján átadott valamennyi közlekedési útvonalat szabadon használhassák. (4) Törvény határozza meg azokat a k özlekedési eszközöket, amelyeket a f entieken kívül ingyenesen használhatnak. 58. cikk A Király fiai, illetve ezek hiányában az uralkodásra hivatott királyi család ágának belga hercegei 18. é ves koruktól kezdve a s zenátori jogállást élvezik Tanácskozási és szavazati joggal azonban csak 25. éves koruktól rendelkeznek 59/A cikk. A szenátusnak a képviselői kamara

ülésszakán kívül eső időben tartott valamennyi ülésen automatikusan semmisnek tekintendő. III. rész A közösségi tanácsok 59/B. cikk 1. § (1) Mind a francia, mind a flamand közösségnek van egy tanácsa és egy végrehajtó bizottsága, melynek összetételét és működését törvény határozza meg. (2) A tanácsok választott megbízottakból állanak. 10 (3) A 107/D. cikk végrehajtása céljából a francia közösség tanácsa és a flamand közösség tanácsa, valamint végrehajtó bizottságaik a törvény által meghatározott feltételekkel és módon gyakorolják a vallon régióval és a flamand régióval kapcsolatos hatásköreiket. (4) Az előző bekezdésekben említett törvényeket az 1. cikk utolsó bekezdésében meghatározott többséggel kell elfogadni. 2. § A közösségek tanácsai rendelettel rendelkezik a hozzájuk tartozó kérdéseket: 1. A kulturális ügyeket; 2. Az oktatást, kivéve az oktatási békére, az

iskolakötelezettségre, az oktatási rendszerekre, a diplomákra, támogatásokra, a fizetésekre és a hallgatókra vonatkozó rendelkezéseket; 3. A közösségek közötti együttműködést, valamint a nemzetközi kultúrális együttműködést. Az 1. c ikk utolsó bekezdésében meghatározott többséggel elfogadott törvény szabályozza az 1. pont alatt említett kultúrális ügyeket, valamint azokat az együttműködési formákat, amelyekre a jelen paragrafus 3. pontjában utaltak 2/B. § ( 1) A közösségi tanácsok rendelet útján szabályozzák a személyhez kötött ügyeket éppúgy, mint a közösségek közötti együttműködést, valamint a fenti ügyekben a nemzetközi együttműködést. (2) Az 1. c ikk utolsó bekezdésében meghatározott többséggel elfogadott törvény állapítja meg ezeket a személyhez kötött ügyeket, valamint az együttműdóködési formákat. 3. § A közösségi tanácsok a törvényhozó kizárásával rendelet útján

szabályozzák a nyelvhasználatot: 1. Közigazgazási ügyekben; 2. A közhatalom által létrehozott, szubvencionált, illetve elismert intézményekben folyó oktatás terén; 3. A munkáltatók és munkavállalók közti szociális kapcsolatok, valamint a törvénnyel és rendeletekkel létrehozott vállalatok ügyletei és dokumentumai terén. 4. § ( 1) A 2 § v égrehajtása során hozott rendeletek törvényerővel bírnak a francia, holland nyelvterületen, valamint Brüsszel főváros kétnyelvű körzetében alapított intézmények vonatkozásában is, amelyek tevékenységükre tekintettel kizárólag az egyik vagy a másik közösséghez tartoznak. (2) A 3. § v égrehajtása során hozott rendeletek törvényerővel bírnak, mind a francia, mind a holland nyelvterületen, kivéve: - azokban a közösségekben, vagy közösségi csoportokban, amelyek egy másik nyelvterülettel szomszédosak, s ahol a törvény előírja, vagy lehetővé teszi a helyi nyelvtől eltérő

másik nyelv használatát; - azoknál a hatóságoknál, amelyek tevékenységi köre túlnő azon a nyelvterületen, ahol létrehozták; - a törvény által megjelölt azoknál a nemzeti vagy nemzetközi intézményeknél, melyek tevékenysége több kultúrális közösségre kiterjed. 4/B. § A 2/B § végrehajtása során hozott rendeletek törvényerővel bírnak a francia, illetve a flamand nyelvterületen, valamint Brüsszel főváros kétnyelvű körzetében alapított olyan intézmények vonatkozásában is, amelyek szervezetüknél fogva kizárólag az egyik vagy a másik közösséghez tartoznak, kivéve, ha az 1. cikk utolsó bekezdésében meghatározott többséggel elfogadott törvény másként nem rendelkezik. (Brüsszellel kapcsolatosan). 5. § A kezdeményezési jog a végrehajtó hatalmat és a tanács tagjait illeti meg 6. § (1) A törvény határozza meg az egyes közösségi tanácsok rendelkezésére bocsátott 11 teljes hitelkeretet, melynek

felhasználását maga a tanács rendelettel szabályozza. (2) E hitelkeret létrehozására a t örvény által meghatározott objektív feltételek figyelembevételével kerül sor. Olyan esetekben, amely természetüknél fogva nem tehetők függővé objektív feltételektől, azonos összegű dotációkat állapítanak meg. (3) E szabályok figyelembevételével törvény határozza meg a h itelnek azt a r észét, amelyet a főváros, Brüsszel területén egyik vagy másik közösség fejlesztésére kell fordítani. 7. § Törvény határozza meg mindazokat az intézkedéseket, amelynek révén a vallási és a világnézeti okok miatt fennálló diszkrimináció elkerülhető. 8. § Törvény határozza meg azt az eljárást, amellyel a törvény és a rendelet, valamint az egyes rendeletek közötti összeütközések elkerülhetők, illetve az így felmerült viták rendezhetők. 59/C. cikk 1. § ( 1) A német ajkú közösségnek van tanácsa és végrehajtó bizottsága,

melynek összetételét és működését törvény határozza meg. (2) A tanács választott képviselőkből áll. (3) A 45. cikk alkalmazható a tanács tagjaira 2. § (1) A tanács rendelettel szabályozza: 1. A kultúrális ügyeket; 2. A személyhez kötött ügyeket; 3. Az oktatást, az 59/B cikk 2 § 2 pontja szerint megállapított keretek között; 4. A közösségek közötti együttműködést, a nemzetközi kultúrális együttműködést, valamint a nemzetközi együttműködést a 2. pontban meghatározott ügyek terén (2) Ezek a rendeletek törvényerővel bírnak a német nyelvterületen. (3) Törvény szabályozza az 1. é s 2 pont ban meghatározott kultúrális és személyhez kötött ügyeket, valamint a 4. pontban említett együttműködési formákat 3. § ( 1) Végrehajtó bizottságaik javaslatára a német ajkú közösség tanácsa és a vallon regionális tanács rendeletekkel határozhatnak abban, hogy a német ajkú közösség tanácsa és a v

égrehajtó bizottsága gyakorolja részben vagy egészben a v allon régió hatáskörét a német nyelvterületen. (2) Ezeket a hatásköröket, az adott ügyeknek megfelelően rendeletek, helyi rendeletek, vagy szabályzatok útján gyakorolják. 4. § ( 1) A német ajkú közösség tanácsa és végrehajtó bizottsága helyi rendeletek és szabályzatok útján gyakorolják mindazokat a hatásköröket, amelyeket törvény bíz rájuk. (2) A 107. cikk alkalmazható ezekre a helyi rendeletekre és szabályzatokra 5. § A kezdeményezési jog megilleti a végrehajtó bizottságot és a tanács tagjait 6. § Törvény határozza meg a t anács rendelkezésére bocsátott teljes hitelösszeget, melynek felhasználásáról a tanács rendelet útján rendelkezik. 7. § Törvény határozza meg mindazokat az intézkedéseket, melynek révén a vallási és világnézeti okok miatt fennálló diszkrimináció elkerülhetől. II. fejezet 1. rész: A Király 60. cikk (1) A Király

alkotmányos jogai öröklődnek Ő Királyi Fensége Saxe-Cobourg 12 Leopold Georges Chrétien Frédric természetes, közvetlen és törvényes utódai között, fiúról-fiúra az elsőszülöttség rendje alapján, a család nőtagjai és azok leszármazottjai állandó kizárásával. (2) Megfosztatik a trónöröklés jogától az a herceg, aki a király jóváhagyása nélkül köt házasságot, illetve azon személyek hozzájárulása nélkül, akik az alkotmányban meghatározott esetekben a k irály akadályoztatásakor annak jogait gyakorolják. Ez a jogfosztottság megszüntethetik a k irály, illetve akadályozatása esetén az alkotmányban meghatározott esetekben az ő jogait gyakorlók, amennyiben ehhez sikerül kieszközölni a két kamar jóváhagyását. 61. cikk (1) Amennyiben Ő Királyi Fensége Saxe-Cobourg Leopold Georges Chrétien nincs férfi leszármazottja, a király kijelölheti utódját mindkét kamara hozzájárulásával, amit azok a következő

cikkben leírt módon juttatnak kifejezésre. (2) Amennyiben a fentiekben leírt formában nem került sor utódjelölésre, a trón üres marad. 62. cikk (1) A Király a két kamara jóváhagyása nélkül nem lehet egyidejűleg egy másik állam feje is. (2) Egyik kamara sem tanácskozhat e kérdésről, amennyiben tagjainak legalább kétharmada nincs jelen, s a határozat csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha megkapta a leadott szavazatoknak legalább kétharmadát. 63. cikk A Király személye sérthetetlen; miniszterei azonban felelősek 64. cikk A Király egyetlen aktusa sem érvényes, amennyiben azt nem ellenjegyzi miniszter, aki ezúton vállal kizárólagos felelősséget az aktusért. 65. cikk A Király nevezi ki és menti fel minisztereit 66. cikk (1) A Király adományozza a katonai rendfokozatokat (2) Ő nevezi ki a közigazgatás és a külügyi kapcsolatok területén foglalkoztatott tisztségviselőket, kivéve a törvény által megállapított esetleket. (3)

Egyéb hivatalok esetében csak a t örvény kifejezett rendelkezésre révén élhet a kinevezés jogával. 67. cikk A Király bocsátja ki a törvények végrehajtásához szükséges szabályzatokat és rendeleteket anélkül, hogy valaha is felfüggeszthetné magukat a t örvényeket, vagy felmentést adhatna végrehajtásul alól. 68. cikk (1) A Király vezényli a szárazföldi és a tengeri haderőket, hadat üzen, békeszerződéseket, valamint szövetségi és kereskedelmi egyezményeket köt. Ezekről, amennyiben azt az állam érdeke és biztonsága lehetővé teszi, a kérdéses dokumentumok egyidejű csatolásával a kamarákat haladéktalanul értesíti. (2) A kereskedelmi egyezmények, valamint azok a szerződések, amelyek az államot köteleznék, illetve a belga állampolgárokra közvetlen kötelezettséget rónának, mindaddig nem lépnek hatályba, amíg azokat mindkét kamara jóvá nem hagyta. (3) Területátengedésre, cserére és átcsatolására csak

törvény alapján kerülhet sor. Valamely egyezmény titkos záradékai semmiképp sem tehetik semmissé a köztudomásukat. 69. cikk A törvényeket a király szentesíti és hirdeti ki 70. cikk (1) A kamarák minden év októberének második kedd-jén kötelezően összeülnek, ha a király korábban nem hívja egybe őket. A kamaráknak évente legalább negyven napig kell ülésezniük. (2) Az ülésszakot a király zárja be. (3) A királyt megilleti az a jog, hogy rendkívüli esetekben a kamarákat összehívja. 71. cikk A királyt megilleti a jog, hogy akár külön-külön, akár egyidejűleg feloszlassa a kamarákat. A feloszlatási aktusnak egyben tartalmaznia kell a választók negyven napon, s a kamarák két hónapon belüli összehívását. 13 72. cikk A király elnapolhatja a kamarák ülését Az elnapolás időtartama azonban nem haladhatja meg az egy hónapot, és megismétlésére sem kerülhet sor ugyanazon ülésszakon belül a kamarák jóváhagyása

nélkül. 73. cikk A királyt megilleti az a jog, hogy a bírák által hozott ítéleteket enyhítse, vagy végrehajtásukat felfüggessze, kivéve a miniszterekre vonatkozó ítéleteket. 74. cikk A pénzverés joga a törvény értelmében a királyt illeti meg 75. cikk A király jogosult nemesi címeket adományozni, de ezekhez soha sem kapcsolhat előjogokat. 76. cikk A katonai kitüntetéseket a király adományozza az erre vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével. 77. cikk Minden uralkodó civillistáját uralkodása idejére törvény határozza meg 78. cikk A király csak az alkotmányban, vagy az annak alapján hozott külön törvényekben számára biztosított jogokkal rendelkezik. 79. cikk (1) A király halála esetén a kamarák külön összehívás nélkül is, legkésőbb az elhalálozást követő 10. napon egybegyűlnek Amennyiben a kamarákat már ezt megelőzően feloszlatták, s a feloszlatást elrendelő aktusban az újakat e 10 napon túli

időpontra hívták egybe, az új kamarák egybegyűléseik a régiek végzik feladataikat. (2) Amennyiben csak az egyik kamara került feloszlatásra, a f enti szabály ennek tekintetében alkalmazandó. (3) A király halálától számítva a trónörökös,vagy a régens eskütételéig a k irály alkotmányos jogait a b elga nép nevében a tanácsban egyesült miniszterek gyakorolják saját felelősségük mellett. 80. cikk (1) A király 18 életévének betöltésével válik nagykorúvá (2) Nem lép azonban mindaddig trónra, amíg a kamarák együttes ülésén ünnepélyesen nem teszi le a következő esküt: "Esküszöm, hogy a belga nép alkotmányát és törvényeit szem előtt tartom, s a nemzet függetlenségét, valamint területi integritását megvédem." 81. cikk Amennyiben a király halálakor utóda kiskorú, a két kamara együttes ülésen határoz a régensség és a gyámság kérdésében. 82. cikk Amennyiben a király képtelen az uralkodásra,

ennek megállapítása után, a miniszterek haladéktalanul egybehívják mindkét kamarát. A gyámság és a r égensség kérdéséről a két kamara együttes ülésén dönt. 83. cikk A régensség kizárólag egyetlen személyre ruházható A régens csak akkor kezdi meg hivatalos működését, amikor letette a 80. cikkben előírt esküt 84. cikk A régensség ideje alatt az alkotmány olyan módosítására nem kerülhet sor, amely a király alkotmányos jogait és a 60., 61, 62, 63, 64, 80, 81, 82, 83, 84 és 85 cikkeket érintné. 85. cikk A trón megüresedése esetén a kamarák közös tanácskozáson gondoskodnak a régenssel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről, a teljesen megújított kamarák összeüléséig, amelyre legkésőbb két hónapon belül kerül sor. A megüresedés kérdéséről véglegesen az új kamarák együttes ülésén döntenek. II. rész A miniszterek 86. cikk Senki sem töltheti be a miniszteri tisztet, amennyiben születésénél fogva nem

belga állampolgár, vagy ha nem került sor teljes honosítására. 86/B. cikk A miniszterelnök kivételével a kabinetet egyenlő számú francia és holland anyanyelvű miniszter alkotja. 14 87. cikk A királyi család egyetlen tagja sem lehet miniszter 88. cikk (1) A miniszterek csak akkor rendelkeznek valamely kamarában szavazati joggal, amennyiben annak tagjai. (2) A minisztereknek joguk van bármely kamara ülésén részt venni és őket ott kérésük esetén, kötelesek meghallgatni. (3) A kamarák kérhetik is a miniszterek jelenlétét. 89. cikk A királynak sem szóbeli, sem írásos parancsa nem mentesítheti a minisztereket a felelősség alól. 90. cikk (1) A képviselői kamarának joga van a minisztereket vád alá helyezni, és őket a Legfelsőbb Semmitőszék elé állítani, amely kizárólagos joggal ítélkezik a két kamara együttes jelenlétében a t örvény által meghatározott, a s értett fél által kezdeményezett polgári eljárás, valamint a

miniszterek által, hivatalokon kívül elkövetett bűncselekmények és vétségek kivételével. (2) Külön törvény határozza meg a felelősség eseteit, a miniszterekre kiszabható büntetéseket, és az ellenük folytatott eljárást függetlenül attól, hogy arra a képviselői kamara vádja, vagy a sértett fél feljelentése alapján kerül sor. 91. cikk A király csak a kamarák valamelyikének kérése alapján kegyelmezhet meg a Legfelsőbb Semmítőszék által elítélt miniszternek. III. rész Az államtitkárok 91/B. cikk (1) Az államtitkárokat a király nevezi ki és menti fel (2) Az államtitkárok a kormány tagjai, viszont nem tagjai a kabinetnek. Mindig miniszter mellé rendelik őket. (3) A király állapítja meg a h atáskörüket és azokat a h atárokat, melyeken belül az államtitkárok ellenjegyzési joggal élhetnek. (4) A miniszterekre vonatkozó alkotmányi rendelkezések a 79. c ikk (3) bekezdése, valamint a 82. és 86/B cikk kivételével rájuk

is alkalmazható 15 Franciaország A köztársasági elnök 5. cikk (1) A köztársasági elnök gondoskodik az alkotmány tiszteletben tartásáról Döntései útján biztosítja a közhatalom rendezett működését, valamint az állam folytonosságát. (2) a k öztársasági elnök a n emzeti függetlenség, a t erületi sérthetetlenség, a k özösség egyezményei és szerződései tiszteletben tartásának védelmezője. 6. cikk (1) A köztársasági elnököt általános közvetlen választójog alapján hét évre választják. (2) A jelen cikk végrehajtására irányuló eljárást organikus törvény határozza meg. 7. cikk (1) A köztársasági elnököt a leadott szavazatok abszolút többségével választják Amennyiben ezt a többséget az első szavazás során egyetlen jelölt sem szerzi meg, második szavazásra kerül sor az ezt követő második vasárnapon. Ezen az első szavazás során a legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat csupán, figyelembe

véve az előnyös helyzetben lévő jelöltek esetleges visszalépését. (2) A szavazás a kormány szabályos kiírása alapján kezdődik. (3) Az új elnök megválasztására a hivatalban lévő elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 20 nappal, legkésőbb 35 nappal kerül sor. (4) A köztársasági elnöki tisztség valamilyen okból történő megüresedése, vagy a köztársasági elnök akadályoztatása esetén, amelyet a kormány előterjesztése alapján az Alkotmánytanács hivatalosan állapít meg, az Alkotmánytanács tagjai abszolút többségének szavazatával rendezi a köztársasági elnöki tisztség kérdését; s az alábbi 11. és 12. cikkekben meghatározottak kivételével annak gyakorlását átmenetileg a Szenátus elnökére, illetve annak akadályoztatása esetén a kormányra bízza. (5) A köztársasági elnöki tisztség megüresedése és köztársasági elnöknek az Alkotmánytanács által véglegessé nyílvánított akadályoztatása

esetén új köztársasági elnök megválasztására szavazást tartanak a m egüresedés kezdetét, illetve az akadályoztatás véglegességének megállapítását legalább 20 nappal, illetve legkésőbb 35 nappal követően. (6) Az alkotmány 49., 50, valamint 89 cikkei nem alkalmazandók a köztársasági elnöki tisztség megüresedése, illetve az alatt az időszak alatt, amely a köztársasági elnök akadályoztatásának véglegessé nyilvánítása és utódjának megválasztása között telik el. 8. cikk (1) A köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt A köztársasági elnök a miniszterelnököt felmenti tisztségéből, amikor az benyújtja a kormány lemondását. (2) A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a kormány többi tagját. 9. cikk A köztársasági elnök elnököl a Miniszertanácsban 10. cikk (1) A köztársasági elnök hirdeti ki a törvényeket, a véglegesen elfogadott törvény kormánynak

történő megküldését követő 15 napon belül. (2) E határidő lejárta előtt felkérheti a parlamentet a törvény, vagy annak bizonyos cikkei ismételt megtárgyalására. Az ismételt megtárgyalás nem tagadható meg 11. cikk (1) A köztársasági elnök parlamenti ülésszak ideje alatt a kormány javaslatára, illetve a parlament két házának a Hivatalos Közlönyben közzétett együttes indítványára népszavazás alá bocsáthatja mindazokat a t örvénytervezeteket, amelyek a k özhatalmi szervezetet éríntik, valamely közösségi egyezmény jóváhagyását vonják maguk után, illetve olyan szerződés ratifikálására adnak felhatalmazást, amely anélkül, hogy az 16 alkotmányba ütközne, hatással van a fennálló intézmények működésére. (2) Amennyiben a n épszavazás a t örvénytervezet elfogadása mellett döntött, a köztársasági elnök az előző cikkben meghatározott határidőn belül kihirdeti azt. 12. cikk (1) A köztársasági

elnök a miniszterelnök, valamint a parlament két háza elnökének meghallgatása után kimondhatja a Nemzetgyűlés feloszlatását. (2) Az általános választásokra a feloszlatást követően legkorábban 20, de legfeljebb 40 napon belül kerül sor. (3) A Nemzetgyűlés a jogszabály erejénél fogva a megválasztását követő második csütörtökön ül össze. Amennyiben erre az ülésre a rendes ülésszakokra megállapított időszakon kívűl kerül sor, ez az ülésszak jogszerűen 15 napig tart. (4) Ismételt feloszlatásra a fenti választásokat követő évben nem kerülhet sor. 13. cikk (1) A köztársasági elnök írja alá a Minisztertanács által elfogadott rendelkezéseket és rendeleteket. (2) Ő nevezi ki a z állam polgári és katonai tisztségviselőit. (3) Az Államtanács tagjait, A Becsületrend nagykancellárját, a nagyköveteket és rendkivüli követeket, a számvevőszéki főtanácsosokat, a prefektusokat, a tengerentúli kerületek

kormányképviselőit, a tábornoki rangban lévő tiszteket, a közoktatási kerületek főigazgatóit s a központi igazgatás vezetőit a Minisztertanács nevezi ki. (4) Organikus törvény határozza meg azokat az egyéb tisztségeket, amelyek betöltéséről a Minisztertanács gondoskodik, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a köztársasági elnök kinevezési jogát átruházhatja, hogy azt nevében gyakorolják. 14. cikk A köztársasági elnök bízza meg az idegen hatalmak mellett működő nagyköveteket, valamint a rendkívüli követeket; fogadja a nagyköveteket és a külföldi rendkívüli követeket. 15. cikk (1) A köztársasági elnök a fegyveres erők parancsnoka Betölti a nemzetvédelmi legfelsőbb tanács és bizottságok elnöki tisztét. (2) A nemzetet a fentiekről üzenet útján tájékoztatja. (3) A fenti intézkedések mögött az a kívánság álljon, hogy az alkotmányos közhatalom számára a lehető legkevesebb késedelemmel

biztosítsák a feladatai ellátásához szükséges eszközöket. Ezekkel kapcsolatban ki kell kérni az Alkotmánytanács véleményét. 16. cikk (1) Amennyiben a köztársaság intézményeit, a nemzeti függetlenséget, területének sérthetetlenségét, illetve a n emzetközi megállapodásainak végrehajtását súlyos és közvetlen veszély fenyegeti, a amennyiben az alkotmányos közhatalom rendes működése megszakadt, a köztársasági elnök a miniszterelnök, a parlament két házának elnöke, valamint az Alkotmánytanács hivatalos meghallgatása után megteszi a körülmények által megkívánt intézkedéseket. (2) A parlament a jogszabály erejénél fogva ül össze. (3) A Nemzetgyűlést a kivételes hatalom gyakorlása során a köztársasági elnök nem oszlathatja fel. 17. cikk A köztársasági elnököt megilleti a kegyelmezés joga 18. cikk (1) A 8 cikk első bekezdésében, valamint a 11, 12, 16, 18, 54, 56 és 61 cikkekben meghatározott eseteken kívűl

a köztársasági elnök intézkedéseit a miniszterelnök, s a körülmények alapján indokolt esetben az éríntett miniszterek ellenjegyzik. II. A kormány 20. cikk (1) A kormány határozza meg és irányítja a nemzeti politikát (2) Rendelkezik a közigazgatás és a fegyveres erők felett. (3) A parlamentnek a 4 9. és 50 cikkben meghatározott feltételek mellett és eljárás 17 szerint tartozik felelősséggel. 21. cikk (1) A kormány a tevékenységét a miniszterelnök irányítja Felelősséggel tartozik a n emzetvédelemért. Biztosítja a t örvények végrehajtását A 13 cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett megilleti az intézkedési hatáskör, a k inevezi a polgári és katonai tisztségviselőket. (2) Hatáskörének bizonyos részét miniszterekre ruházhatja át. (3) Szükség esetén helyettesíti a köztársasági elnököt a 15. c ikkben meghatározott tanácsok, valamint bizottságok elnöki tisztének ellátásában. (4) Kivételes esetekben

kifejezett felhatalmazás alapján meghatározott napirendi pont vonatkozásában helyettesíti a köztársasági elnököt a minisztertanácsi ülés elnöki tisztének ellátásában. 22. cikk A miniszterelnök intézkedéseit szükség esetén a végrehajtással megbízott miniszterek ellenjegyzik. 23. cikk (1) A kormánytagság összeférhetetlen a parlamenti mandátummal, minden ország szakmai képviselet, illetve közhivatal betöltésével, szakmai tevékenység folytatásával. (2) Organikus törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a f enti mandátumok, tisztségek és hivatalok viselőit helyettesíteni kell. (3) A parlament tagjainak helyettesítésére a 25. cikk rendelkezéseinek megfelelően kerül sor. III. A parlament 24. cikk (1) A parlament a Nemzetgyűlésből és a Szenátusból áll (2) A nemzetgyűlési képviselőket közvetlen választással választják. A Szenátus biztosítja a K öztársaság területi közösségeinek képviseletét.

A Franciaország területén kívül letelepedett franciákat a Szenátusban képviselet illeti meg. 25. cikk (1) Organikus törvény határozza meg az egyes házak megbízatásának időtartamát, tagjainak számát, díjazásukat, választhatóságuk feltételeit, valamint a választhatóságot kizáró okokat és az összeférhetetlenség eseteit. (2) Organikus törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyik mellett bármelyik házban történt hely megüresedése esetén sor kerül a küldöttek, illetve szenátorok helyettesítésére hivatott személyeknek az éríntett gyülekezet teljes vagy részleges újraválasztásáig történő megválasztásra. 26. cikk (1) A parlament egyetlen tagja ellen sem indítható büntetőeljárás, nem folytatható nyomozás, nem tartóztatható le, nem vehető őrízetbe, illetve nem itélhető el megbízatása gyakorlása során kinyílvánított véleménye és leadott szavazatai alapján. (2) A parlamenti ülésszakok ideje alatt,

a tettenérés esetét kivéve, a parlament egyetlen tagja sem vonható büntetőeljárás alá, nem tartóztatható le büntető, illetve vétségi ügyek miatt annak a háznak a háznak felhatalmazása nélkül, amelynek tagja. (3) Amennyiben a parlament nem ülésezik, a tettenérés az engedélyezett büntetőeljárás és végleges elitélés esetét kivéve, egyetlen tagja sem tartóztatható le azon ház irodájának felhatalmazása nélkül, amelynek tagja. (4) A parlament valamely tagjának fogvatartását, illetve az ellene indított eljárást felfüggesztik, amennyiben a ház, melyek tagja, azt kéri. 27. cikk (1) A parlament tagjait kötelező valamennyi utasítás semmis (2) A parlament tagjainak szavazati joga személyhez kötött. (3) Organikus törvény kivételesen engedélyezheti a szavazati jog átruházását. Ez esetben is mindenkire csupán egy mandátum ruházható át. 28. cikk (1) A parlament a jogszabály erejénél fogva évi két rendes ülésszakot tart

(2) Az első ülésszak október 2-án kezdődik, s nyolcvan napig tart. 18 (3) A második ülésszak április 2-án kezdődik és nem tarthat 90 napnál hosszabb ideig. (4) Amennyiben október 2., i lletve április 2 munkaszüneti nap, az ülésszak az azt követő első munkanapon kezdődik. 29. cikk (1) A parlament valamely meghatározott napirendi pont megtárgyalása érdekében rendkivüli ülésszakra ül össze a miniszterelnök, illetve a Nemzetgyűlés tagjai többségének kérésére. (2) Amennyiben a rendkívüli ülésszakot a Nemzetgyűlés tagjainak kérésére tartották meg, a b erekesztést kimondó határozat meghozatalára a p arlament egybehívására okot adó napirendi pont kimerítése után, illetve az egybegyűléstől számított legkésőbb tizenkét nap elteltével kerül sor. (3) A berekesztést kimondó határozatot követő egy hónap eltelte előtt ismételt ülésszak megtartását kizárólag a miniszterelnök kérheti. 30. cikk A jogszabály

erejénél fogva meghatározott parlamenti ülésszakok esetét kivéve a rendkívüli ülésszakokat a köztársasági elnök rendelettel nyitja meg és rekeszti be. 31. cikk (1) A kormány tagjait megilleti a két ház ülésein való részvétel joga Kérésükre őket meg kell hallgatni. (2) A kormány tagjai a kormánymegbízottak támogatását igényelhetik. 32. cikk A Nemzetgyűlés elnökét egy törvényhozási időszakra választják A Szenátus elnökét minden egyes részleges újjáválaszást követően választják meg. 33. cikk (1) A két ház ülései nyilvánosak A vitákról szóló részletes beszámolót a Hivatalos Lapban teszik közzé. (2) A miniszterelnök, illetve tagjai egytizedének kívánságára mindkét ház titkos bizottságként ülésezhet. 19 Irodalomjegyzék Dr. Kovács István: Magyar Államjog Dr. Kovács István: Nyugat-Európa alkotmányai HVG számaiból összegyűjtött anyag Complex CD jogtár 20