Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalatgazdaságtan I. jegyzet, 2007

VÁLLALAT GAZDASÁGTAN A vállalat gazdaságtan tárgya a vállalat, mely a vállalatot úgy fogja fel, mint olyan szervezetet, melyben az emberek tevékenysége a fogyasztók igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások nyereséges előállítására irányul.  Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél.  Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével.  A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. (szűkebb fogalom mint az üzleti vállalkozás) Egy szervezet az alábbi feltételek (4) teljesülése mellett tekinthető üzleti vállalkozásnak:  Önálló  Profitorientált  Kockázatvállaló  Valóságos piacon működik Az üzleti vállalkozás alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem

saját szervezetükön belüli munkával (háztartáson, vállalaton belül), s nem is közösségi intézmények útján (állam, önkormányzat, alapítvány) kívánnak kielégíteni. valamely termék, illetve szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon. A vállalat küldetése az alapvető célból vezethető le, annak konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. A vállalati működés érintettjei (stakeholder)  Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben. Két csoportba sorolhatók:  Belső érintettek (hozzátartoznak a szervezethez)  Külső érintettek Belső érintettek  Tulajdonosok  Menedzserek  alkalmazottak Küldő érintettek  fogyasztók  szállítók  versenytársak  stratégiai partnerek  állami intézmények  helyi és

önkéntes állampolgári közösségek  természeti környezet A vállalat céljai A szervezet olyan rendszer, amelynek működése emberi tevékenységeken keresztül valósul meg. Egyéni célok: Az egyének cselekedetét irányító motivációk többféleképpen csoportosíthatók. A szervezeti célok jellemzői:  hierarchikusan strukturáltak  szinergia (az egyéni és szervezeti célok kölcsönösen erősítik egymást)  kompatibilitás (az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezeti célokkal)  léteznek fölérendelt (szuperordinált) célok (a szervezet és az egyének közös célja, eléréséhez kooperációra van szükség) A belső érintettek céljai, kapcsolataik  tulajdonosok: természetes személy vagy intézményi tulajdonos Képviseleti probléma  menedzserek: a legjobban kötődik a vállalkozáshoz  munkavállalók: a legkevésbé kötődnek a vállalathoz A vállalat célrendszere Alapvető cél Küldetés

Távlati, tartós célok Közvetlen irányítási célok Operatív célok  jogi aktus (Társasági törvény szabályozza)  piacra lépést jelent  új vállalat létrejöhet: a meglévő vállalkozás hoz létre új vállalkozást  fúzió (két cég egyesül, új cég jön létre)  felvásárlás Vállalatok megszűnése:  csődeljárás  felszámolási eljárás  végelszámolás Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. A vállalat egyszerre jelenik meg eladóként, vevőként, versenytársként és koordinációs partnerként a piacon. A legmeghatározóbb az eladói szerep A piacra való belépés és kilépés Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek. A piacra való belépés akadályai: Porter –

Milyen korlátokkal kell megküzdeniük az új belépőknek?  Állami szabályozás: bizonyos előírásoknak való megfelelés  Méretgazdaságosság  Vállalatméret: a vállalatnak mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. foglalkoztatottak száma, mérleg fő összeg, jegyzett tőke) kifejezett nagysága.  Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága  Piaci részesedés: A vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya.  Termékdifferenciálás  Tőkekorlátok  A partnerváltás költségei: az alkalmazottak betanítása, új alapanyaggal járó termékmódosítások, új szállítási, minőségellenőrzési technikák.  Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége  Egyéb belépési korlátok  Licencia, szabadalom megvásárlása szükséges 

Földrajzi elhelyezkedésből származó korlátok  A versenytársak működése során már felhalmozódott tapasztalatok  A bennlévő vállalkozások várható reakciói A piacról való kilépés  a rendelkezésre álló eszközök konvertálhatóság hiánya (nem alkalmas más termék előállítására)  a rendelkezésre álló eszközök értékesítésének korlátja (nem lehet eladni) A vállalat piaci környezete A vállalat mint vevő. A vállalat mint eladó. Vállalat Termelési tényezők piaca Értékesítési piac: Pénz és tőkepiac Terméket, szolgáltatást Munkaerőpiac értékesít Információpiac A verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésére irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Vállalati képességek: a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak.  A verseny teszi hatékonnyá a piaci koordinációt. 

Döntő szerepe van a termelés és igény kielégítés szervezésében. Az állam gazdasági szerepe Az állami szerepvállalás két fő területe:  közvetlen gazdaságszabályozás  humán- és reálinfrastruktúra megteremtése (közintézmények, utak, stb.)  Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét, alakító, ill. a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége.  Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete.  Az állami intézmények gazdasági hatalomgyakorlásának kereteit és módját, a gazdaság működésének szabályait adja meg. Az állami szabályozás területei (vállalattal szemben):  közvetlenül hat a vállalati működésre: adók, támogatások, kötelező előírások, a vállalatokkal kapcsolatos jogszabályi feltételek.  Gazdasági szereplők közötti kapcsolat szabályozása Állam-vállalat kapcsolat:

 Fejlesztés támogatója: gazdaságfejlesztés  Partner: állami résztulajdon  Fogyasztó  Versenytárs: állami vállalatok Állami vállalat: olyan vállalat, ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik. Alapításuknak több célja lehet:  Kormányzati törekvések támogatása  Bizonyos közjavak mérsékelt árú előállítása  Példamutatás  Versenytárs teremtése, monopóliumok letörésére Jellemzői:  Állami tulajdon  Aktívabb dolgozói részvétel  Nem feltétlenül profitszerzés a fő cél  Széles politikai nyilvánosság előtt működnek Helyi közösségek: lakóhelyhez kapcsolódó, nem állami szerveződések. A vállalat és a helyi társadalom kapcsolata:  Kétoldalú pénzügyi kapcsolat: a községfejlesztéshez való hozzájárulás, helyi adók fizetése,  Együttműködés a siker érdekében: a vállalati fejlesztések hozzájárulnak a helyi társadalmi fejlődéshez  A helyi fogyasztók képesek

előre jelezni a világgazdasági változásokat Önkéntes állampolgári csoportosulások: önkéntes emberi szerveződések a résztvevők által meghatározott célok megvalósítására. A természeti környezet  A természeti környezetre ható káros gazdasági tevékenységek mérése nehézkes.  A negatív ökológiai hatások számbavételét akadályozza:  Ezek hatása csak hosszú idő múlva jelentkezik  A negatív externáliák köre és mértéke nem határozható meg pontosan Gazdasági-társadalmi cél: a negatív externáliák internalizálása (belsővé tétele) A vállalat tevékenységi rendszere 1. A stratégia szerepe a vállalat működésében Alapvető cél 2. Marketing 3. Innováció A tevékenységi rendszer 4. Emberi erőforrás 5. Információ 6. Anyagi áramlások és készletek (logisztika) 7. Termelés 8. Pénzügyek A rendszer és a stratégia A külső és belső munkamegosztás A vállalat: a nyereséges fogyasztói igény

kielégítésre törekvő szervezet, a tranzakciós költségek mérlegelése alapján dönti el, mely tevékenységeket von be, illetve hagy ki működéséből. A vállalatok közötti láncszerű kapcsolatot ellátási láncnak, a vállalaton belüli tevékenységek kapcsolatát, pedig értékláncnak nevezzük (Porter).  Ellátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó sorozata adott fogyasztói igény kielégítésére.  Értéklánc: a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. A stratégia szerepe és tartalma A vállalati stratégia a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg. Kétféle értelmezése használatos: Előzetes állítások rendszere, amelyek előírják, hogyan kell viselkednie a vállalatnak (normatív megközelítés) A tényleges döntéshozói magatartás utólagos eredményeinek sorozata (leíró megközelítés) A stratégia

tényezői Stratégia Alapvető cél F E L T É T E L E K Küldetés Tartós, távlati célok Közvetlen, irányítási célok Feltételek + Eszközök Működési elvek, szabályok Tevékenységek Operatív, működési célok Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása. A stratégia lényeges elemei:  Megfogalmazza a legfőbb célokat  Megadja a tevékenység kereteit  Megadja a fő tevékenységi sorozatokat, programokat, amelyekkel a célok elérhetők A stratégia néhány fő alapelv és akciók köré épül. Jövőorientált! A stratégia részstratégiákból áll, melyek hierarchikus és dinamikus struktúrákban kapcsolódnak egymáshoz. Részstratégia a vállalati működés meghatározott részterületeire vonatkozó, önállóan is stratégiajellegű állítások rendszere. A részstratégiák két típusa van: a stratégiai üzleti egységek, illetve a

tevékenységi funkciók szerinti részstratégiáknak. Marketing Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. A marketing célja tehát:  feltárni a fogyasztói igényeket és piaci réseket  a vállalat működését a fogyasztói igényekre orientálni A marketingstratégia a vállalati stratégiából vezethető le, annak lényegét fejezi ki. Alapkérdései:  milyen igényeket akarunk kielégíteni?  milyen igényeket tudunk a versenytársaknál jobban kielégíteni? A marketingstratégia kialakítása kapcsán három alapvető feladatot kell elvégezni: 1. Fogyasztói szükséglet konkretizálása  Piackutatás - piacelemzés és piacszegmentálás  célpiac kiválasztása  pozícionálás 2.Verseny (versenyhelyzet) és versenystratégia elemzése  konkurenciaelemzés;  a konkurensek stratégiáinak 3. A fogyasztó kiszolgálás

stratégiájának meghatározása a. tömeges személyre szabás: egyedi vevői igények érvényesítése tömegtermelési technológiák keretében b. kapcsolat marketing: a marketing eszköztár alkalmazása a vállalatközi kapcsolatrendszer fejlesztésére. c. pozícionálás d. marketing-mix: a marketingszemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere. Elemei:  termékpolitika  árpolitika  értékesítési utak politikája  kommunikációs politika Termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége. Részterületei:  a termékszerkezet, (termékportfolió)  a termék-életciklus (Product Life-Cycle): az az időtartam, amíg a termék a piacon tartózkodik Az innováció szükségessége, az új termékek bevezetésének ütemezése BCG mátrix  a termék

bemutatása:  márka  csomagolás  címkézés, stb. Árpolitika: a vállalat által kínált termékek árának meghatározása hosszú távú törekvések figyelembevételével. Az árképzés stratégia tervezése (Kotler): 1. árpolitikai célok kiválasztása 2. kereslet meghatározása 3. költségek becslése, kalkulációk 4. versenytársak árstratégiáinak elemzése 5. árképzés módszerének meghatározása 6. végső ár kialakítása Értékesítési utak politikája: a marketingcsatornák kiválasztása és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége, az értékesítési utak politikája. A fogyasztóhoz gyakorta nem közvetlenül a gyártótól jut el a termék. Ezt az utat marketingcsatornának is nevezik. Kommunikációs politika: a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer. Részterületei: reklám, személyes eladás, eladásösztönzés, PR

(közönségkapcsolatok) Célja: a fogyasztóknak ill. a vállalat környezetének komplex tájékoztatása és pozitív kapcsolatainak kiépítése, a vállalatról alkotott kép formálása. Reklám: olyan szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amelyet egy meghatározott szervezet vagy személy fizet (vonatkozhat: márkára, cégre, termékcsaládra).  márkareklám  cégreklám  termékcsalád-reklám Személyes eladás: a reménybeli vevővel (vevőkkel) való személyes találkozás során történő érékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés (pl. ügynökök útján) Meghatározó:  a személyes találkozás a vevővel  bizalom kiépítése Eladásösztönzés Az eladásösztönzés fajtái  készpénz visszatérítés  áruminták  promóciók Közönségkapcsolatok: alapvető célja a vállaltról egy kedvező kép kialakítása. Eszközei:  sajtóhírek;  szervezett rendezvények;  közszolgálati

tevékenység;  prospektusok, különféle írásos anyagok, stb. Innováció Schumpeter Az innováció öt alapesetét különböztette meg:  új termék  új eljárás  új értékesítési piac  új beszerzési piac  új szervezet Porter: innováció lényege a folyamatos megújulás Kotler: az innováció stratégiai újdonságot jelent Az innováció a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése; a továbbiakban ebből a meghatározásból indulunk ki. Az innováció célja a vállalat és  termékeinek  technológiáinak  emberi erőforrásainak  szervezetének és működtetésének  informatikájának és infrastruktúrájának megújítása  a fogyasztói igényeinek jobb kielégítése, a cég hosszú távú sikere érdekében Az innovációs stratégia típusai  követő stratégia  kutató stratégia  kreatív utánzó stratégia  kompetitív előnyök stratégiája  kombinatív stratégiák 

kisvállalkozási innovatív stratégia Az innovációt kivitelező program és folyamat, az innovációs lánc Az innovációs lánc az ötlettől a megvalósításig tartó folyamat, mely eltérő elemekből épül fel szervezeti, termék- és technológiai innovációk esetén. A tudományos kutatás és alkalmazás régies modellje: A tudományos kutatás és alkalmazás korszerű modellje: Emberi erőforrás gazdálkodás Az EEG alapfogalmai Az emberi erőforrás: a vállalatoknál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük, a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. Munkavállaló: a vállalattal díjazás ellenében történő munkavégzésre megállapodást kötött természetes személy. Munkakapcsolatok: a vállalati működés belső érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésben létrejövő kapcsolatok. Bér- és

jövedelemgazdálkodás: a vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeli juttatásával kapcsolatos tevékenysége. Érdekeltségi rendszer: a munkavállalók teljesítményének fokozására szolgáló, főleg pénzbeli juttatásokra épülő ösztönzési eljárások rendszere. Az emberi erőforrás-gazdálkodás környezeti tényezői  politikai (rövid távú), kulturális (hosszú távú) környezet  társadalom szociális szerkezete  gazdasági feltételek  munkaerőpiac  jogi szabályozás  szakszervezetek  földrajzi helyzet, regionális sajátosságok A humán erőforrás-gazdálkodás stratégiája  A vállalati stratégia részstratégiája, a vállalati küldetésből (misszió) vezethető le!  emberi cselekedetek sorozatán keresztül valósul meg  a munkavállaló teljesítményét önmaga képes szabályozni, önálló akarata van, egyéni céljai vezérlik  a megfelelő motiváció kialakítása a stratégiaalkotás fontos része 

kölcsönhatás a szervezeti struktúrával  szervezetfejlesztéssel  szervezeti kultúra Az emberi erőforrás menedzsment (EEM) a vezetés olyan általános szervezeten belül teljesített funkciója, amely alapvetően az emberekkel, mint erőforrásokkal foglalkozik, a szervezeti és az egyéni célok elérése érdekében biztosítja munkavállalók leghatékonyabb alkalmazását. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tevékenységei  a humán erőforrás szükséglet felmérése és tervezése  a munkaerő alkalmazása: felkutatás, felvétel és elbocsátás  munkaszervezés, karriertervezés és képzés  motiváció, bérezés, ösztönzés. Motiváció, bérezés, ösztönzés A motiváció: az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni. Fontos, hogy:  A belső motiváció erősebb, mint a külső (vállalati) motiváció  A munkavállaló

szubjektív  A jutalommal való elégedettség sokszor csökkenti a munkateljesítményt  Eltérő motivációs eszközöket kell alkalmazni a munkavállalók különböző csoportjaiban  A vállalati stratégiát a munkavállalóknak ismernie kell.  A kereset az egyik legfontosabb motiváló eszköz. Kereset: a munkavállalónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó pénzjövedelme. Elemei:  az alapbér  a különböző bérpótlékok  a prémiumok  jutalmak  jutalékok  az egyéb bér jellegű juttatások  kiegészítő fizetések A vállalatvezetés bér- és jövedelempolitikáját kettőség jellemzi:  igyekszik növelni a jövedelmeket (motivációs célból)  nyereséget csökkentő tételekként jelennek meg (költség) A nem pénzbeli juttatások olyan természetbeni járandóságok, amelyet a vállalat a munkáltatónak az alkalmaztatás jogán nyújt. Érdekegyeztetés és szakszervezetek Az érdekegyeztetés a

vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő, a munkavégzés körülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat. Legelterjedtebb formái a szakszervezetek. Az információ és az információs rendszer Az információ a bizonytalanságot csökkentő új ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője; napjainkra a döntések inputjaiként a vállalatok számára az egyik legfontosabb erőforrássá váltak. Információs rendszernek nevezzük a vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összességét. Három fő összetevője:  döntéshozó (általában valamilyen vezető)  az információk, és  a technológia. Az információ és a szervezeti

szerep  A stratégiai döntések a vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. A stratégiai döntéseket a tulajdonosok, és a legfelsőbb vezetés általában együtt hozza meg.  A stratégia keretrendszerének, a vállalati funkciókra vetített feladatainak kialakítása és összehangolása során taktikai és szabályozási döntések sokaságát kell meghozni.  A menedzsment mindennapos feladata az irányítási döntésekhez kapcsolódik, ezek a vállalat működését a stratégia keretei között konkrétan szabályozó döntések.  A munkavállalók szintjén operatív döntések születnek, melyek a tevékenységek konkrét végrehajtására irányulnak. A vállalati információs rendszer és alrendszerei Az adatok és információk, a velük való gazdálkodás és az információs eszközfelhasználás a vállalaton belül rendszert alkotnak. E sokdimenziós, sokféle

szempontból elemezhető struktúra három fő alrendszerre tagozódik. 1. A számviteli információs rendszer A számvitel fő feladatai:  teljesítmény-kimutatás  problémák meghatározása  problémamegoldás  Ennek megfelelően a számviteli információs rendszer:  követi és rögzíti a vállalatnál zajló eseményeket (naturálisan és pénzben kifejezetten is)  inputot szolgáltat a vezetői döntésekhez  vezetők és egyéb érintettek számára készített jelentések, beszámolók alapját képezi 2. Vezetői információs rendszer Vezetői (menedzsment) információs rendszer (VIR, DDS) a vezetői döntések támogatására hivatott, számszerű és nem számszerű információkat is kezelő számítógépes rendszer. Eltérő fejlettségű rendszerek működnek egymás mellett. A történeti fejlődés eredményeként, amely során a fejlettebb rendszerek magukba integrálták az alacsonyabb fejlettségűeket, létrejöttek az ún. felső

vezetést támogató rendszerek. 3. Informális információs rendszer A vállalati kultúrából, a vállalat szociológiai jellemzőiből levezethető struktúra, amely a nem formális forrásból szerzett és/vagy a nem formális csatornákon keresztül áramló információkat kezeli. A három alrendszer elválaszthatatlanul együtt él a vállalatnál, és egyetlen integrált rendszert képez. Anyagi folyamatok és készletek – a logisztikai rendszer „működési zavarok” elkerülése érdekében a "szakadási pontokon" készleteket kell felhalmozni (raktározás) Az anyagi áramlásokkal és a készletekkel foglalkozó vállalati tevékenység a logisztika, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges (megfelelő) termékek a megfelelő helyen, a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben és választékban, a megfelelő felhasználónak, a megfelelő (lehető legkisebb)

költséggel rendelkezésre álljanak. (7M szabály) A logisztika vállalaton belüli és vállalatok közötti rendszerként is értelmezhető. A vállalati logisztikai rendszer és szerkezete A logisztikai rendszer az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák összessége. A logisztikai folyamat három fő szakaszra tagolható:  beszerzés: a folyó termeléshez szükséges anyagi inputok (anyagok, alkatrészek) biztosítása  termelésellátás: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása, a termelési fázisok között elhelyezkedő ill. áramló készletekkel való gazdálkodás  értékesítés: a vevői kielégítés tényleges technikai lebonyolítása, a marketingcsatorna fizikai megjelenés, mely összeköti a vállalatot a fogyasztóval A logisztikai stratégia A logisztikai stratégia a vállalat egyik részstratégiája, a logisztikai célok és azok eléréséhez

szükséges eszközök együttese. A logisztikai célok és teljesítmény A logisztikai funkció működésének értékelése kapcsán két fő szempontot kell figyelembe venni:  a szolgáltatások színvonalát és a  rendszer működtetésének költségeit A szolgáltatások színvonala A szolgáltatások színvonalát az alábbi tényezők határozzák meg:  rendelkezésre állás, mely a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet  kiszolgálási idő a rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig terjedő idő  kiszolgálás minősége  a rendszer működtetésének költségei A rendszer működtetésének költségei  irányítási költségek:  készletezés  beszerzés  értékesítés  termelésellátás  információs rendszer működési költsége  a logisztikai funkció fizikai megvalósításához kapcsolódó költségek:  szállítás  tárolás 

anyagmozgatás  csomagolás A logisztikai stratégia összetevői A logisztikai stratégia feladata a logisztikai rendszer kiépítése és hatékony működtetése, azaz a megfelelő színvonal elérése a lehető legkisebb ráfordítással. A logisztikai stratégia összetevői  termelési stratégia (ezzel a későbbiekben foglalkozunk részletesen)  értékesítési stratégia  beszerzési stratégia  készletezési stratégia  információs stratégia  anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégia Készletgazdálkodás A vállalatoknál a készleteknek két nagy csoportja van:  vásárolt készletek, melyek lehetnek  anyagok: olyan munkatárgyak, melyek a termékelőállítás, vagy szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat általában elveszítik, értékük az előállított termék vagy szolgáltatás értékében jelenik meg. Főbb fajtái:  Nyers- és alapanyagok (az előállított termék vagy szolgáltatás lényeges részét

képezik, és vagy eredeti, vagy változatlan formában megtalálhatók az előállított javakban)  Segédanyagok (lehetővé teszik a termék létrehozását, vagy értékesítését)  Üzemanyagok (a munkaeszközök üzemeltetéséhez szükségesek)  Fenntartási anyagok (a vállalati eszközállomány javításához, karbantartásához, tartozékok cseréjéhez használhatók)  Egyéb anyagok (pl. csomagoló anyag, irodaszerek, munkaruhák)  áruk: olyan termékek, melyeket a vállalkozás változatlan állapotban való továbbadás céljából szerez be. Saját termelésű készletek, melyeket a vállalat maga állít elő:  Befejezetlen termelés: megmunkálás alatt álló, további megmunkálásra váró termékek, melyeken legalább egy termelési műveletet elvégeztek.  Félkész termék: egy teljes megmunkálási folyamaton keresztül ment, raktárra vették, illetve raktárra vehető.  Késztermék: az előírt műszaki feltételeknek

megfelelő, minőségi átvétel után raktárra vett, késztermékként értékesíthető termék. Az anyagi folyamatok lebonyolítása Az anyagi folyamatok az alábbi tevékenységcsoportokon keresztül mennek végbe:  Szállítás, azaz a termékeknek a szállítóktól a vállalathoz ill. a vállalattól a vevőkhöz történő eljuttatása.  Az anyagmozgatás alatt az alábbiak értendők:  üzemek közötti anyagmozgatás;  raktári anyagmozgatás;  üzemen belüli anyagmozgatás;  gazdasági egységek közötti anyagmozgatás.  A tárolás teszi lehetővé, hogy a vállalat a kiszállítás előtt megfelelő mennyiségű és típusú terméket gyűjtsön össze. (a raktározás történhet saját és idegen raktárakban is)  Kiszerelés az egyes termékek szállításra való előkészítése. Termelés és szolgáltatás A termelés jellemzői  A termelés a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más

erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre.  A termelési folyamatok csoportosítása  a gyártmány jellege szerint:  szabványos tömegtermék (tégla, búza, acél stb.);  összetett gyártmány (számítógép, autó stb.)  a gyártási rendszer jellege szerint:  folyamatrendszerű gyártás  műhelyrendszerű gyártás  a projektrendszerű gyártás  a gyártás tömegszerűsége alapján:  tömeggyártás  sorozatgyártás  egyedi gyártás A termelési ágak A termelési ág a termelési tevékenységnek az input és output jellemzőitől függő csoportja. Főbb csoportok:  kitermelőipar (bányászat, olajkitermelés stb.);  feldolgozóipar (fő inputjai a kitermelőipar termékei);  mezőgazdaság;  élelmiszeripar (fő inputjai a mezőgazdasági termékek);  építőipar (a helyhez kötöttség hiánya miatt egyes osztályozások szerint szolgáltatásnak minősül). Szolgáltatások A

szolgáltatás az erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre.  létrehozásuk és fogyasztásuk időben egybe esik  a fogyasztó a szolgáltatás igénybe vétele után ismeri meg a terméket Szolgáltatások csoportosítása  Kézzelfoghatóság szerint:  kézzelfogható  nem kézzelfoghatók  Előállítási folyamat szerint:  eszközorientált szolgáltatások  ember-orientált szolgáltatások  Piacosíthatóság szempontjából:  piacosítható szolgáltatás  közszolgáltatások  A termeléshez való viszony alapján:  átfogó értelemben minden termelési tevékenység szolgáltatást jelent a fogyasztók számára;  szűkebb értelemben termeléshez kapcsolódó szolgáltatások, pl. marketingtevékenység, jogi tanácsadás stb.  alapvető szolgáltatások: a fogyasztó hasznosságát nem egy termék adja, a fogyasztói igény kifejezetten a szolgáltatásra irányul. 

Fogyasztáshoz való viszony szerint:  folyamatosan megvalósuló szolgáltatások (pl. biztosítás)  nem folyamatos, de ismétlődő szolgáltatások (pl. karbantartás)  egyszeri, közvetlen, végső fogyasztásra szánt szolgáltatások (pl. vendéglátás)  Szállíthatóság szerint:  szállítható szolgáltatások  nem szállítható szolgáltatások  Alanyuk és fizikai megragadhatóságuk alapján: A termelési stratégia A termelési stratégia a vállalat alapvető céljából, ill. küldetéséből vezethető le, és szoros összefüggésben van az innovációval és a marketinggel. Termelési célok  A modern felfogások szerint a termelés hozzájárulása a vállalat teljesítményéhez öt tényezővel mérhető, melyek:  a minőség;  a költségek;  a megbízhatóság;  a rugalmasság;  és az ügyfélszolgálat magas színvonala. Termékek és technológiák A célkitűzés meghatározása után a termelési stratégia

első lépése a termékek körének és az alkalmazott technológiának a kiválasztása. Hardver: termelő-berendezések A termékek előállításának feltétele, hogy a vállalat rendelkezzen a gyártáshoz szükséges eszközállománnyal, azaz rendelkezésére álljon a megfelelő kapacitás. Kapacitás alatt egy adott vállalat adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképességét értjük A termelő-berendezések (számviteli szempontból a tárgyi eszközök kategóriájába tartoznak): a vállalati vagyon naturális formában megtestesülő elemei, amelyek több termelési cikluson át szolgálják a működést. Jellemzői:  tartósan és több oldalról is hatnak a vállalat gazdálkodására;  megtérülési idejük több év, ezért technikai színvonaluk hosszú távra és döntően meghatározza a vállalat termelékenységét;  jelentős költség velük kapcsolatban az amortizáció (értékcsökkenési leírás), a tárgyi eszközök

értékcsökkenésének (fizikai és erkölcsi avulásának) költségként való elszámolása. Egy vállalat tárgyi eszközeinek összetételét alapvetően befolyásoló tényezők:  a profil és a stratégia  a vállalati gazdálkodás minősége,  a vállalat mérete,  telepítésének helye,  a gazdálkodás környezete stb. A tárgyi eszközök létesítése a beruházás, mely a stratégia megvalósításának eszköze. A tárgyieszköz-fenntartás, a tárgyi eszközök folyamatos üzemképességének biztosítása jelentős költségtényező, ugyanakkor lehetővé teszi, a géphibák miatti termeléskiesés elkerülést. Minőség A minőség a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére. TQM (teljes körű minőségirányítási rendszer) alapvetően olyan menedzsmentfolyamat, melynek célja, hogy a szervezet minden tevékenységének folyamatos javításával,

tökéletesítésével, valamint minden dolgozó minőség irányt elkötelezettségével a vevő teljes mértékű elégedettségét érje le a termék, vagy a szolgáltatás használata során. Vállalati pénzügyek A vállalati pénzügyek funkció tartalma  a vállalat pénzügyi folyamatainak elemzése  a befektetési és finanszírozási stratégia kialakítása és megvalósítása  pénzügyi információk nyújtása a vállalati működés érintettjei részére (tulajdonosok, menedzsment, stb.)  bevételek és kiadások rendszerezett nyilvántartása és elemzése Befektetési stratégia és tőkeköltségvetés - Mire költse a vállalat a megszerzett pénzt?  A befektetés egy tőkepiaci művelet, pénz lekötése egy vállalkozás céljainak megvalósítására, nyereségszerzés reményében.  Befolyásoló tényezők:  a tőkepiac intézményi feltételei (tőzsde, bankrendszer, verseny-, kartell- és számviteli szabályozás, stb.) 

kormányzati politika (monetáris-, költségvetési, deviza- és árfolyam-politika)  a tőke és pénzpiac állapota (pénzkereslet és -kínálat, várakozások, befektetési kedv stb.) A tőkeköltségvetés elkészítése egy vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a köztük való választás, mely tartalmát tekintve az alábbiakat foglalja magában:  befektetési alternatívák kimunkálása;  (cash flow) becslése;  a befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes pénzáramához;  alternatívák közötti választás  befektetési alternatívák menet közbeni újraértékelése  projektek értékelése Finanszírozási stratégia és a forrásbiztosítás - Honnan szerezzen a vállalat pénzt? A finanszírozási (forrásellátási) stratégia kidolgozásának alapelvei:  biztonság elve  jövedelmezőség elve  likviditás elve  függetlenség elve A vállalat pénzügyi

rendszerének működése Pénzügyi elemzés A pénzügyekre vonatkozó stratégiai döntések tranzakciókban valósulnak meg. A tranzakciókat a számviteli rendszer dolgozza fel, kimutatásokat készít:  mérleg  eredmény kimutatás  pénzáram (cash flow)  egyéb kimutatások A finanszírozási politika egyik legfontosabb feladata a saját és idegen források arányának helyes kialakítása!  Saját forrás a vállalat forrásainak az a része, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség. (jegyzett tőke, visszatartott osztalék)  Idegen forrás igénybevétele esetén a vállalatot visszafizetési kötelezettség terheli, és az igénybevételért díjat (kamatot) fizet. A mérleg elemzésével alakítható ki a hosszú távú pénzügyi egyensúly, melynek feltétele az eszközök pénzzé tehetősége és a források esedékessége közötti összhang.:  a tartósan lekötött eszközöket (befektetett eszközök és tartós forgóeszközök)

tartós források (saját tőke, ill. hosszú lejáratú kötelezettség) finanszírozzák;  a beruházott vagyontárgyak (tárgyi eszközök) lehetőleg a vállalat saját forrásából származzanak;  a folyó likviditás (fizetőképesség) érdekében a rövid lejáratú aktívák (eszközök) fedezzék a rövid lejáratú tartozásokat. Likviditás: a vállalatnak az a képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek időben eleget tud tenni. A fizetőképességre hatást gyakorol még a forgási sebesség, a vállalati eszközök adott időszakon belüli megtérülésének száma is. Az alacsony forgási sebesség azt jelenti, hogy a vállalat túl sok (forgó) tőkét tart lekötve kihasználatlan (forgó) eszközcsoportokban. Finanszírozási formák A vállalat saját vagyonát meghaladó forrásigény kialakítására idegen forrásokat vehet igénybe. Rövid távú finanszírozás A rövid lejáratú pénzszükséglet egy évnél rövidebb időre szól. Jellemző

megoldásai:  Rövid lejáratú bankhitel  Kereskedelmi hitel: a szállító által a vevőnek nyújtott hitel, azáltal, hogy az általa leszállított áruért a vevőnek csak később kell fizetni.  Váltó: rövid lejáratú, forgatható (átruházható), fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír.  Leszámítolás: valamilyen követelés, ill. a követelést megtestesítő értékpapír megvásárlása az esedékességig járó kamat összegének levonásával.  Faktoring (követelésmegvásárlás): rövid lejáratú követelés megvásárlása a kereskedelmi kockázat átvállalásával. Középtávú finanszírozás  A középtávú finanszírozás 1-3 évre szól, formái a következők:  Középlejáratú bankhitel  Lízing: vagyontárgyak tartós használatba (bérbe) adása meghatározott díj ellenében; a díjak megfizetése után a vagyontárgy rendszerint használója tulajdonába megy át. Hosszú távú finanszírozás Rendszerint 3

évnél hosszabb időre szóló megoldások.  Részvény-kibocsátás: a részvény egységnyi tulajdonrész egy vállalkozásban, ill. a társaság saját tőkéjének és a tulajdonosi jogosítványok egy részét megtestesítő értékpapír.  Kötvény-kibocsátás: a kötvény egy hosszú lejáratú, fix kamatozású értékpapír, melynek birtoklása nem jár tulajdonosi jogokkal.  Hosszú lejáratú fejlesztési hitel  Pályázatok  Speciális finanszírozási megoldások, pl. a kockázati tőke Kontrolling  A kontrolling a vállalat tervezési és információs rendszerének kiépítésről, karbantartásáról és működtetéséről gondoskodik. (elsősorban a felső vezetés információigényét elégíti ki) Feladatai:  tervezés  ellenőrzés  vezetők informálása Alapelvei  Számszerűsített és mérhető teljesítmények alapján történő irányítás  Megszemélyesített felelősség  A felelősség és hatáskör egysége:

"Egy munkatárstól csak olyasmi kérhető számon, amire befolyással van!"  Terv-megállapodások: érthető és elfogadott közös célok megfogalmazása.  Reagálás a tervtől való eltérésekre  A hatáskörrel rendelkezők intézkedési, előrejelzési kötelezettsége  A részterületek koordinációjára épülő célorientált vezetéstámogatás.  Vevőorientáció és piacorientáció  kontrolling -koncepció tudatosítása  Folyamatszemlélet  Stratégiai gondolkodásmód  A kitűzött célok, az elérésük érdekében elvárt teljesítmények és az eredményesség szintje az egész szervezetben ismertek, átláthatóak és kellően egyszerűek.  Pénzügyi és nem-pénzügyi szempontok szerinti teljesítménytervezés és -értékelés.  A kontrolling felhasználja az információtechnológia adta támogatási lehetőségeket.  A tervezési ciklusokat lerövidíti, rugalmasabbá teszi. A stratégia megközelítései és a

stratégiai menedzsment A vállalati stratégia a vállalati működés vezérfonala. Feladata, hogy olyan módon szervezze meg a vállalati működés érintettjeit, olyan mozgásformákat tegyen lehetővé, melyek hatékonyan szolgálják a vállalat alapvető célja. Három fő kérdésben kell döntenie:  Vállalati küldetés meghatározása  Úgy kell végrehajtani, hogy tartós versenyelőnyre tegyen szert a vállalat. "mit tud jobban másoknál" – SWOT elemzés  Az érintettek tevékenységét és az erőforrásokat úgy kell összehangolni, hogy létrejöjjön a szinergia.  A szinergia az együttes hatás mértéke, amely abból adódik, hogy az egész több, mint a részek egyszerű összege. A stratégia megközelítései (Mintzberg, 1979) Vállalkozói megközelítés: a tulajdonos és a menedzseri funkció egy személyhez kötődik. Jellemzői:  új lehetőségek keresése  a hatalom és a felelősség a vállalkozó kezében  "nagy

lépések politikája"  központi célja a növekedés. Adaptív megközelítés: a vezetők szerint a környezet átláthatatlanul bonyolult, és az egymást gyorsan követő változásoknak akarnak megfelelni. Jellemzői:  Nincsenek világosan meghatározott célok, a célrendszert a vállalati működés érintettjeinek alkudozása alakítja  "reaktív megoldások"  "kis lépések politikája"  össze nem kapcsolódó döntések Tervező megközelítés: a döntéshozóknak vannak jól körülhatárolható céljai, amelyeket csak akkor érhetnek el, ha aktívan befolyásolják az eseményeket. (a döntéshozók racionálisak) Jellemzői:  Kulcsszereplője az elemző  szisztematikusan keresik az új lehetőségeket  célok és a döntések integrációja A stratégiai menedzsment Elemei:  a jövőkép kialakítása;  a stratégiai elérését, megvalósítást tartalmazó algoritmus;  a stratégia alkalmazásával elért

eredmények visszacsatolását biztosító algoritmus. A stratégiai menedzsment a stratégiai tervezés, a stratégiamegvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő vállalattervezés. M. Porter versenyhelyzet elemzése Az üzletági versenyhelyzet-elemzés során meg kell határozni, melyek a vállalat erős és gyenge pontjai. Ennek legismertebb eszköze a SWOT analízis  az erősségek (Strengths)  gyengeségek (Weaknesses)  a lehetőségek (Opportunities)  a kihívások, a fenyegetések (Threats) Stratégiatípusok és a stratégia megvalósítása Stratégiatípusok Stratégiatípusok a versenyhelyzet szerint (Porter) A pozícionálás alapulhat:  a versenyelőnyön, vagyis a cég hogyan versenyez a piacon, és a  szegmentáción, vagyis a cég hol versenyez a piacon. A vállalati működési kör alakításának jellemzői szerint: a vállalati életpályával összhangban  Az üzleti vállalkozás indulásakor koncentráló

stratégia.  Fejlődésnek, növekedésnek indulva termék-előállítás kapcsolódó fázisainak valamelyikével is el kezd foglalkozni a vállalat. Pl vertikális integrációs stratégia  A növekedés lehetséges útja a diverzifikálódás. - diverzifikáló stratégia  A megállapodott, kialakult tevékenységi körrel működő vállalat esetében a tevékenységek korlátozására, visszavonulásra építő stratégia. A működési kör változásának iránya és dinamikája szerint Három alapvető irány lehetséges (Glueck 1976):  a növekedés  belső növekedés: a tevékenységek bővítése  külső növekedés: felvásárlás, beolvasztás, fúzió  a stabilizálás  a csökkentés  "megnyirbáló" stratégia  "fogoly" vállalat  az üzlet eladása A környezettel való kölcsönhatás jellemzői alapján  védők  kutatók  elemzők  reagálók Orientáció szerint (Ohmae 1982) 

Fogyasztó-orientált  vállalat-orientált  versenytárs-orientált Alternatív stratégiák  kisvállalati stratégiák (Wright 1983) specializáción alapuló stratégiák, különleges bánásmódon alapuló stratégiák.  nemzetközi nagyvállalatok stratégiái (Fayerwheather 1981): dinamikus, stabil, kiemelkedő vezetési technológiára épülő stratégia erőforrások árkülönbözetére épülő stratégia  visszaeső és válsághelyzetben lévő vállalatok esetén (Hofer 1986): költségcsökkentő, jövedelemnövelő, eszközcsökkentő, kombinált stratégiák. A stratégia megvalósításának lépései:  Erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása.  Szervezetalakítás: a szervezetet a stratégia által meghatározott egyéb tényezőkhöz kell alakítani.  Vezetés, irányítás: a stratégiával összhangban lévő szemlélettel és módszertannal történő irányítás kialakítása,  A teljesítmények értékelése,

visszacsatolás