Kereskedelem | Turizmus » Nemzetközi turizmusföldrajz

Nemzetközi turizmusföldrajz Ausztria „az Alpok országa” Fővárosa: Bécs Területe: 84 ezer km2 Lakossága: 8 millió fő Államformája: köztársaság 9 szövetségi tartományból áll; az egyes tartományok fejlettsége és gazdasági élete eltérő Természeti adottságai: - Keleti-Alpok • 3 övezetet alkot • D-en üledékes mészkőhegységek • Magas-Tauern + kb. 4000 m magas + gerincét sok helyen örök jégtakaró borítja • Északi-Mészkő-Alpok: karsztos formák - Cseh-masszívum - Fertő-tó - Grazi-medence - Bécsi-medence: Duna töltötte fel hordalékával Alpok: - gleccserek: mozgó jégfolyó - lavina: hirtelen lezúduló hógörgeteg - gleccserpatak: a hóhatár alatt megolvadó gleccserből ered - moréna: a gleccser oldalán és végénél lerakódó törmelék - gleccsertó: a moréna elzárja a völgyszakaszt, az így kialakuló mélyedésekben jön létre (mély és hideg vizű) Természetes erőforrásai: - vízenergia az

elektromosáram-termelés 2/3-át adja - atomerőmű építését népszavazással elutasították Éghajlata: - Alpokban: hegyvidéki - a hőmérséklet a magasság növekedésével csökken, a csapadék mennyisége nő - az Alpok jellegzetes szele: a főn - a Duna völgyében és a Bécsi-medencében melegebb és szárazabb az éghajlat Mezőgazdasága: - lakosság 7 %-át foglalkoztatja - fő ága az állattenyésztés 2 fő típusa alakult ki: • havasi pásztorkodás • istállózó állattenyésztés Ipara: - energiaforrást a folyók vízereje biztosít („fehér szén” országának is nevezik) - fa-és papíripara exportra is termel - jelentős az alapanyagokat gyártó nehézipar (exportálják is) - Bécs: + az ország munkásságának 1/3-a itt dolgozik + jellemzőek a nagy szakértelmet kívánó ipari ágazatok: • szerszámgépipar • finommechanika • elektronika • nyomdaipar - Schwechat: kőolaj-finomítás - Bécsújhely: gépgyártás - Linz: •

legforgalmasabb dunai kikötő • nehézipari központ • acélgyártás - Steyr: jármű-és traktorgyártás - Graz: fafeldolgozás - Eisenerz: vasércet bányásznak külszíni fejtéssel - Salzburg: kősóbányászata jelentős múltú Külkereskedelem: - 1995 óta az EU tagja - kiviteli cikkei: + feketeszén + kőolaj + földgáz behozatali cikkek: + g épek, gyári berendezések + alapanyagok + fogyasztási cikkek élelmiszer, timföld, kőolajtermékek Magyarország Ausztria gépek, fa, papír, műtrágya, műanyag Idegenforgalma: - Mariazell: katolikus zarándokhely - turizmus nemzetgazdasági súlya Ausztriában nagyobb, mint Európa bármely más országában - behozatala jóval nagyobb, mint kivitele; a különbséget az idegenforgalomból származó bevételek egyenlítik ki - síelési lehetőségei sok turistát, sportolót vonzanak - a hegyvidéki éghajlat számos gyógyulni vágyót - Graz: Európa kulturális fővárosa (2003) - Bécs: • 90 múzeum •

pezsgő kulturális élete és műemlékei sok külföldi látogatót vonzanak • jól karbantartott közutak, repterek és pályaudvarok • „zene fővárosa”, „a zene Athénja” • Stephansdom (Bécs jelképe) • Mária Terézia tér • Opera • Parlament • Mariahilferstrasse (áruházak, bankok, hivatalok) BENELUX –államok - 1958-ban jött létre a 3 kis ország megalapozott gazdasági együttműködése, szövetsége területe 62 ezer km2 lakossága 20 millió fő sűrű közúti és vasúti hálózat (leghosszabb utazási idő: 1 óra) változatos kép (iparvidék, kertkultúra, modern nagyvárosok, ódon falvak, folyók, tengerpart, dombvidék) német –alföldi, német és francia kultúra jelenléte + országonként saját kultúra Luxemburg - legkisebb a 3 ország közül NATO és EU intézményrendszerét ide helyezték korábban: nehézipar, ma: szolgáltatóipar (EU és a NATO „jelenlét” miatt) fővárosa: Luxemburg ars poetica: „Azok akarunk

maradni, amik vagyunk.” = hűek hagyományaikhoz, de a nagyobb szomszédhoz fel akarnak zárkózni (múlt és jövő) területe akkora, mint Nógrád megye területe legmagasabb pont: 650 m magasan van Turizmus: - sajátos a turisztikai fogadási feltétele - nem kimondott célország, mert Hollandia és Belgium a fő cél - mégis a turizmus a szolgáltatóipar fő bázisa: + hivatásturizmus (EU és NATO miatt) + általános turizmus is jelentős + nem olcsó, de olcsóbb, mint a másik 2 ország (érdemes itt megszállni) Fordulatok az ország életében: - 1354. nagyhercegség - 1945. ENSZ egyik alapító állama - 1948. óta NATO tag - EU bírósága, számvevőszéke és parlamenti titkársága is itt van Gazdaság: kereskedelmi és pü-i (a világ 190 jelentős bankjának van itt képviselete) szerepe jelentős Klíma: a négy évszak közel azonos, kellemes időjárási kiegyenlítettség jellemzi Látnivalók: - folyóvölgyekben, dombvidékeken kirándulási lehetőség -

főváros központja látványos (szép épületek) (EU intézményeinek székhelye) - a fővárost erődre építették az erőd elpusztult, de alatta 25 km hosszú kazamatarendszer maradt meg, ami a világörökség része és a turistaforgalmat szolgálja - Szentlélek Citadella - 3-4 jelentős múzeum: Történeti és Múzeum, Posta Múzeum, Villamos Múzeum - Milleneumi Emlékmű Hollandia - - - turizmus szempontjából legjelentősebb a 3 ország közül területének mérete változó (kisebb-nagyobb) + szinte teljes területe a tengerszint alatt van + legmagasabb pont: 380 méterrel a tengerszint alatt van + emberi alkotóerő: magas és erős gátakkal védekeznek a tenger hódítása ellen területe: 41’526 km2 , lakossága: 16,5 millió fő a Rajna kettévágja az országot (É. + D) természetes határa az egyházi hovatartozásnak( É: protestánsok, D: katolikusok ) mondásuk: a világot Isten teremtette, de Nederlandot a hollandok turistaforgalma a legnagyobb a

3 ország közül (nemzeti turizmus is számottevő) + lakosság 62%-a rendszeresen utazik + Fr.o, Olo, Spo a fő úticél (Mo-n: Orfű, Pécsi tavak) + lakókocsival utaznak (37%) + saját nyaraló: 25% + saját hajó: 5% + télen síelnek (Ausztria) 2 fővárosa van: adminisztratív főváros: Hága királyi palota: Amsterdamban van (gazd., pü, ker, kultúra központja) + kikötője jelentős + légiközlekedés: az egyik legmodernebb repülőforgalommal rendelkezik + „városkép”: turisztikai látványosság • 60-90 szigeten helyezkedik el a város (csatornarendszer választja el, hidak kötik össze őket) • modern nagyváros, de megőrízte az óvárosok ódon hangulatát is + jó a városban a helyi jellegű közlekedés (sok a kerékpáros) Hága: - St. Hubertus park, Királyi Palota , Manurátumot (mozgó makett) Groeningen: legnagyobb egyetemi város Haarlem Rotterdam Hága Randstadt (patkó alakú, legnagyobb távolsága 50 km) Amsterdam Utrecht Klíma:

Golf-áramlat határozza meg (kiegyenlíti a klímát + bőséges csapadék) ( Amsterdamban virágoskertek, tengerparti dűnék mögött tulipános kertek) „Észak Velencéje” Gazdaság: - meghatározó az ipar: kőolajfinomító, atomenergia, nehézipar - mg.: terméshozama szerint 1 a világon Nemzeti jövedelem: 21’500 $ / fő / év Népesség: 90% „városlakó” - nem „igazi” nagyvárosok (közepes nagyságú magyarországi falunak felelnek meg) - urbánus települések Csehország 1993. január 1-jén Csehszlovákia két államra bomlott - Cseh Köztársaság - Szlovák Köztársaság Lakosság száma: 10,4 millió fő Területe: 79 ezer km2 Éghajlata: kontinentális Turizmus: - Karlovy Vary: • fürdője és meleg gyógyforrása világhírű • porcelán-és kerámiaipar • 2 évente nemzetközi filmfesztivált rendeznek itt - Jablonce: ékszergyártás - Egyiptom „a Nílus ajándéka” Fővárosa: Kairó Területe: 1 millió km2 Lakossága: 54,78

millió fő - Észak-Afrika legnépesebb országa ellentmondásos ország: • szegénység gazdagság • ősi termelési mód modern technika most is annyira függ a Nílustól, mint a fáraók idején 5’000 éves civilizáció, a Föld egyik legrégebbi civilizációja eredeti lakossága: afrikai és ázsiai népek keveréke (+arabok) Határai: - Vörös-tenger - Földközi-tenger - Szuezi-csatorna: • 1857-ben adtak megbízást a megépítésére • 1869-ben adták át • jelentős hajóforgalma van Sivatagi térség: - mezőgazdasági termelés számára terület nagy része nem kedvező - 3,5 % művelhető ( 1 % az állandó teleülések nagysága) - Nílus völgye mezőgazdasági művelésre alkalma, itt élnek a legtöbben TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK: Földközi-tenger: - turisztikai szempontból vonzó - kapcsolat más földrészekkel Nílus: - a Föld leghosszabb folyója (6695 km hosszú) - lakosság 96 %-a a Nílus völgyében (=max. 20 km-es körzet) él, a többiek

oázisokban Az ország 2 nagy sivatagból áll: - Nyugati-sivatag (nyáron „homokzuhatag” jellemző) - Arab-sivatag Sínai-félsziget: - Ázsiával köti össze az országot Éghajlat: - zonális sivatagi éghajlat - forró, száraz, kevés csapadékú terület (Kairó: nyáron 35 °C, télen 8 °C) Mezőgazdasága: - csak az élelmiszerszükséglet felét tudja előállítani - főbb termékei: rizs, búza, kukorica, hüvelyesek, zöldségfélék, gyapot, cukornád Ipara: - a Föld egyik legszegényebb országa - dinamikusan fejlődik ( A népesség száma még dinamikusabban nő, évi átlag 1,4 millió fővel. születésszabályozásra van szükség) - korábban exportált, ma importálnia kell - vegyipar (főleg gyógyszergyártás) - bútor, üveg, textília, szőnyeg - kohászat, gépgyártás - energiahordozókat ( kőolaj, földgáz) exportál is - Szuezi-csatornán szedett hajózási vám jelentős bevételi forrás az ország számára - nagy a munkanélküliség,

ezért Egyiptom a kőolajban gazdag országok munkaerő-tartaléka Társadalmi adottságok: - népességének 40 %-a írástudatlan - népesség 2/3-a a mezőgazdaságban dolgozik ( ők a legszegényebbek) - állandó élelmiszerük: rizs, kenyér, bab - 95 %-uk muzulmán - fundamentalisták (terrorakciókat is szerveznek) - erős nacionalizmus jellemzi őket („ Egyiptom az egyiptomiaké”) Nők helyzete: - a muzulmán nők lefátyolozva járnak, nem dolgozhatnak - Egyiptomban a muzulmán nők emancipáltabbak: • nem kell fátylat viselniük • bármilyen munkát vállalhatnak • (megszűnőben van a többnejűség) Hódítók: - i.e 525 perzsák ( törökök , rómaiak, arabok) - 1517. Török Birodalomhoz tatozott - 1798. Napóleon - 1882. Nagy-Britannia saját fennhatósága alá vette (75 évig félgyarmati helyzet) - 1922-ig nem volt független - 1942. II világháború egyik legnagyobb csatája a Nyugati-sivatagban zajlott - 1952. A királyt lemondásra kényszerítik,

elnökük Nasser lett Asszuáni-gát: (Nasszer-tó) - 1970-ben adták át - megépítésével a mezőgazdaság által hasznosítható területek öntözését és a lakosság ellátását akarták biztosítani - kezdetben elérte célját, mert az öntözött területek egy részén évente 2-szer tudtak aratni és az ország villamos energia szükségletének 1/5 részét biztosította - negatív következménye: • szakértelem hiányzott az öntözéses műveléshez nem volt hatékony elszikesedett, elsivatagosodott az öntözött területek egy része, a víz kimosta a tápértéket a talajból ha nem műtrágyázták és ezzel csökkent a termelési hozam • gát által megszűrt víz folyása gyorsabb lett halállomány csökkent Turizmus: - évente 1,5 millió külföldi vendéget fogad - az ország jól felkészült a vendégek fogadására, szállodái nemzetközi színvonalúak - turizmusának nagy múltja van az évezredes művészettörténeti, kultúrtörténeti

emlékek vonzása miatt - Asszuán száraz klímája miatt klimatikus gyógyhely - Kairó: • két fő városrészből áll: + óváros: arab negyedekben viskók, düledező öreg házak, nagy értékű műemlék építmények + modern rész: luxuslakások, kaszinók, klubok, fényes üzletek • központja a Citadella: főterén áll az Alabástrom-mecset • Egyiptomi Múzeum, Kopt Múzeum, Művészeti Múzeum • Kairó legnevezetessebb része a külváros, Giza a piramisokkal és a Szfinx-szel  Nílus mentén  3. dinasztiától építettek ( ie: 2680 , 18 dinasztia: ie: 1570)  Kheopsz (legősibb), Kephren, Makeriosz - Királyok-völgye: több, mint 60 királyi sír van itt Szakkara: az Óbirodalom fővárosának, Memphisznek a temetője volt, itt található Dzsószer fáraó síremléke, az Óbirodalomban épült legrégibb piramis Alexandria: • kikötő-és kereskedőváros, üdülőhely • Ptolemaiosz-oszlop Finnország - Ny-E keleti peremén helyezkedik el -

területének 2/3-ad része erdő - „az 1000 tó országa” (kb. 60 ezer tó) - alacsonyan fekvő terület csak északon van 1000 m feletti magasság: Haidia – legmagasabb terület: 1328 m magas - a jégkorszakban változatos felszín alakult ki a hőmérséklet emelkedik ⇒ jég visszavonul ⇒ szárazföld kiemelkedi k⇒ tavak alakulnak ki a jég mozgásának hatására + földnyelvek + szigetek alakulnak ki + kiemelkedések Helsinki környékén és nyugaton ma is tart a „kiemelkedési” folyamat (évente 1 km2 területet hódít el a tenger) Időjárás, éghajlat: -október: leesik az első hó -november: hó fedi az egész országot -április-május: hóolvadás -tél: rövid, borongós napok -nyár: Golf-áramlat miatt hosszú és világos napok -ősz: rövid -tavasz: későn érkezik -télen a Balti-tenger is befagyna, de a kereskedelem miatt nem hagyják befagyni „Fehér éjszakák” – nyáron a Nap nem nyugszik le, télen nem kel fel 4-8 hétig D: Balti-tenger

– úgy viselkedik mint a tavak = nincs ár-apály Ny: Balti-tenger öble: Botteni-öböl K-i part: Finno. Ny-i part: Svédo. D-en: 3 szigetcsoport: Turku, Hankó, Aland K: Oroszország É-i területe: Lappföld –csökkenő népességszám(kb. 1000 fő⇒ nomád pásztorok voltak) Finn-öbölben: Szentpétervár 6 % a svédek aránya, mégis a finn után a svéd a 2. nyelv az országban 3 ország határa találkozik É-Ny-on: Finno. + Svédo + Norvégia Lakosság: - Uralon túlról érkeztek 2000 évvel ezelőtt - finn-ugor nyelvcsalád (észt és magyar nyelvvel való rokonságot hangsúlyozzák) sumér nyelvhez is hasonlítják - 12. sz-ban a svédek gyarmatosították ⇒ máig 2 nyelvű az ország 1917. dec 6-án kiáltották ki a függetlenségét Aland-szigeteken népszavazást írtak ki, hogy hová akarnak tartozni: Svédo.-hoz akartak, de Finno-hoz tartozik közigazgatásilag 1920. óta autonómia + saját zászló + bélyegkiadási jog + katonai szolgálat alóli

mentesség + finnek csak akkor vehetnek földet, ha előtte 5 évig itt éltek + EU csatlakozásért nem fizettek + vámmentesen vásárolhatnak Vallás: kereszténységet a svédek hozták a gyarmatosítás idején - evangélikus - görögkeleti katolikus 1540-től svéd uralom az 1808-9 svéd - orosz háborúig Oroszo. megkapta Finno nagy részét a svédektől 1939-ben Szovjetunió megtámadta Finno.-t ⇒ átengedték területük 1/10 –ed részét 1947. Párizsi-béke ⇒ együttműködési szerződés (Szovjetunió + Finno) Gazdaság: - az ország támasza az erdő (fafeldolgozás, erdei gyümölcsök, állatok stb.) - 1992-ig visszaesés - 1995-től EU tag ⇒ fejlődés - erősödő környezetvédelem (vízienergia-felhasználás) - hajó-és porcelángyártás, építészet Kultúra: - alapja a népi kultúra - 800-1000 fesztivál évente (Helsinki: „művészetek hete” - július-szeptember) - 30 állandó és 800 amatőr színház - szauna (házépítéskor ez készül el

legelőször) - kávészünet 6 részre osztható az ország területe: - 3 sziget csoport - D: ipar, közigazgatás, kultúra - Ny: D: rét, legelő, háziipar É: tőzegláp, mocsár - K: központi tóvidék: turizmus központja: 2 legnagyobb tó: - középső terület: klasszikus mocsárvidék - É: Lappföld Turizmus: - tavak - táj - szigetek (30 ezer sziget - 1 szigeten 1 család él) Görögország - fővárosa: Athén az ország a Balkán-félsziget déli részén és a környező szigetvilágon fekszik partvonala erősen tagolt legnagyobb szigete: Kréta Pindosz-hegység: + fiatal lánchegység + láncai Kréta szigetén is folytatódnak Olimposz: + kristályos kőzetekből épül fel + legmagasabb csúcsa az Olimposz: 2911 m magas Tesszália alföld + az ország fő gabonatermő vidéke gazdaságilag viszonylag elmaradott ország Éghajlata: - mediterrán a partvidékeken és a szigeteken - nyáron nagy a hőség (38-45 °C ), télen kemény fagyok vannak Növényzete:

- hegységekben: lombhullató erdők és déli fenyőfajták - alacsonyabb területeken: keménylombú örökzöld fák és cserjék - szigeteken: macchia Ipar: - sokféle ásványkincse van az országnak, melyekből exportra is jut számottevő mennyiségű bauxittal rendelkezik barnakőszénből és vízenergiából fedezik az energiaszükségletet vezető ág: könnyűipar a textil-, bőr- és az élelmiszeripar termékei a legfontosabb kiviteli cikkei az iparnak több mint a fele a fővárosban és közvetlen környékén összpontosul Mezőgazdaság: - nő az öntözött területek aránya - sok gépet és műtrágyát használnak - narancs - citrom - olajbogyó kivitelre is jut belőlük - mazsolaszőlő - dohány - állattenyésztés szerepe jóval kisebb: + szarvasmarha-tenyésztés a medencékben + juh, kecske, szamár, öszvér A tenger szerepe az ország életében: - Az ország élénk kereskedelmi forgalmat bonyolít a tenger közvetítésével. - Kereskedelmi

flottája a világon a legnagyobbak közé tartozik. - Bérfuvarozással tetemes bevételekre tesz szert. - Legnagyobb kikötője: Thesszaloniki Turizmus: - Az ókori kultúra és művészet emlékei, a természeti szépségekben gazdag mediterrán táj sok látogatót vonzanak - az ország fontos bevételi forrása - idegenforgalmi szempontból hátrányos a többi EU-országtól való nagy távolsága és a nehézkes szárazföldi összeköttetés - idegenforgalma látványosan fejlődik - Athén: • Parthenon • Niké templom • Akropolisz - Korfu • Jón-szigetek tagja • Népszerű és szép vidék - Kréta: • legnagyobb görög sziget Izrael „ a kereszténység bölcsője” Területe: 22’000 km2 Lakossága: 5 millió fő Határai: - Ny.: Földközi-tenger - D-Ny.: Egyiptom - É: Libanon, Szíria - K.: Jordánia Természeti adottságai: - D.: Negev: sivatagi táj (kő-, kavics-, homoksivatag) - É.: Galiea: hegyvidék (700-800 méter magas dombok, alacsony

hegységek) Éghajlata: - a Földközi-tenger hatására a nyugati partvidéken mediterrán klíma jellemző: • július: 20-25 C • január: 12-13 C - D-en: szubtrópusi klíma - É-on: 700-800 mm csapadék - D-en: 100-100 mm csapadék - klímája márciustól áprilisig illetve októberben a legkellemesebb Vízrajza: - Galinei-tó - legnagyobb folyója a Jordán : • a Holt-tengerbe torkollik • határvonalon folyik végig - a lakosságszámhoz képest kevés az édesvíz: • másodlagos felhasználás (tisztítják) • tengervizet lepárlással sótalanítják A Holt-tenger jelentősége: - 25-30 % -os sótartalom jellemzi (édesvizet nyernek belőle és jelentős sókészletet ad) - oldott állapotú ásványi agyagok (gyógyászati célra felhasználható termékeket állítanak elő) - turizmus: nem lehet elmerülni a vízben a magas sótartalom miatt - vízéből sótömbök emelkednek ki Történelme: • Dávid király i.e 1000 körül alapította itt meg a zsidó

államot („Dávid országa) • i.u 70-es években megszűnt az ország, mert Titusz római seregei szétverték az országot, lerombolták Jeruzsálemet és a zsidó nép a világ különböző részeibe széledt szét • 19. sz II felében vetődött fel a nemzeti haza megteremtésének ötlete (ekkor az itt élőknek alig 5 %-a volt zsidó) • a két világháború közötti időszakban sok európai országban a fasiszták kerültek hatalomra a zsidók Izraelbe „áramlottak” • a II. világháború után a 2 milliós lakosság 1/3-a zsidó volt • az ENSZ határozata alapján 2 részre kellene osztani az országot: zsidó- és palesztin államra • 1948. május 14 Izrael megszületése • állandó háborúskodás (határon belül és kívül is) palesztinok ne fogadták el, hogy nem egyedül birtokolják az őshazát palesztin ↔ zsidó harcok • 1950. Kneszt párt (zsidó) állásfoglalása: Izrael a világ bármely részéről befogadja a zsidóságot - palesztinok

elhagyták a területet - arab lakta, európai és amerikai területek zsidó lakossága Izraelbe települt • beteg, idős, képzetlen, büntetett előéletű emberek jöttek az országba • a „vándorlás” gazdaságára is hatással volt: Európából és Amerikából szaktudással és tőkével rendelkezők is jöttek - korábban agrár ország volt, később ipari ország lett az átalakuláshoz tőke kellett (3 forrása volt): + német jóvátétel + külföldi segély + zsidó szervezetek támogatása zsidó nemzeti földalap tulajdona lett a föld, szövetkezetek művelték meg: • kibuc (félkatonai jelleggel működött) ma már megszűnőben vannak • maszad (tőkés típusú szövetkezet) az állandó háborúskodás miatt a férfiak 3, a nők 2 év katonai szolgálatra kötelezettek (az ortodox zsidók nem) Ipara: - szűkös természeti feltételek: • Holt-tenger: só és ásványi anyagok • Negev: területén jelentős foszfátkészletek vannak = export) •

import nyersanyagot használ a fémfeldolgozó ipar • cement és tégla előállításhoz van nyersanyag • Holland telepesek „hozták” a gyémántcsiszolást Netanyában van a világ legnagyobb gyémántcsiszoló üzeme - területi elhelyezkedése: • munkaigényes ágazatok (fogyasztási cikkek gyártása): Tel Aviv • nehézipar: Haifa (kikötő, ide érkezik a nyersanyag, itt dolgozzák fel) • mezőgazdasági- és Holt-tengeri nyersanyag feldolgozása: Negev Turizmus: - az állandó háborúskodás nincs jó hatással az idegenforgalomra - kempingtől az 5*-os szállodáig mindent megtalálunk - jó kulturális adottságok, sportolási lehetőségek: • délen: strandolás (decemberben és januárban is lehet) • északon: síelés - minden településen vannak piacok (ékszer, szőnyeg és dísztárgy) - turisztikai fogadóközpontok: • Netanya: + fekvése alapján csillagtúrák ideális kiindulópontja + kedvelt üdülőhely, mert a Földközi-tenger partján

van + magyarok lakta városrésze is van • Nasaret: + arabok legnagyobb városa +Angyali üdvözlet temploma (38 méteres kupolája van) • Tabgha: + Jézus itt etetett meg 5’000 embert + templomának oltára előtti mozaik padlózat kenyeret és halat ábrázol • Kaberneum: + Jézus első tanítványai innen származnak • Betlehem: + főként arabok lakják + Születés temploma (erőd jellegű) • Jeruzsálem: + palesztinok és izraeliek is fővárosnak tekintik + óvárosát fal veszi körül ( 12 méter magas és 4 km hosszú) + 2 főútja keresztezik egymást és 4 részre osztják a várost • • • • • • keresztények mohamedánok örmények zsidók + Siratófal ( 45 m hosszú és 15 m magas) + Templomhegy (eredetileg az iszlám szent helye) + Feltámadás temploma ( Szent sír – 6 vallás osztozik rajta, mind a 6 vallásnak van oltára a templomban) + Olajfák hegye + Nemzetek temploma (berendezését különböző országokból kapta) + Dorlita

templom Qilt-völgy (barlangjában találták meg a Holt-tengeri tekercseket) Jerikó ( főleg arabok lakják) Maszada: fekvése miatt Heródes bázisát itt alakították ki (3 szintes épületet építettek fürdőházzal és víztároló medencével) Jaffa (összeépült Tel Aviv-val) - jelentős művészeti központ Ceassare: görög-római- bizánci emlékek (vízvezeték, Citadella, színpad) Halifa: Perzs-kertjében templom áll, ami a Bahhia vallás bázisa Jugoszlávia utódállamai - az első világháború győztes hatalmainak közreműködésével alakult meg a soknemzetiségű Jugoszlávia a második világháborúban felbomlott, de a háborút követően újból feltámasztották a délszláv népeket eltérő történelmi múltjuk, kulturális örökségük és különböző gazdasági fejlettségük miatt csak ideig-óráig lehetett egy állam keretébe összefogni a nemzeti öntudat és az önállósodási törekvések nyomán 1991-92-ben Jugoszlávia véres

harcok árán felbomlott az utódállamok gazdaságát az elhúzódó háborús viszály tönkretette; csupán a fejlettebb Szlovénia képez kivételt az értelmetlen vérontás és az „etnikai tisztogatás” Bosznia-Hercegovinát sújtotta legerősebben egykori 6 szövetségi köztársasága közül csak Szerbia és Crna Gora (Montenegro) maradt meg a csonka Jugoszlávia keretei között AZ EGYKORI JUGOSZLÁVIA: Természeti adottságai: - Adriai-tengerpart • partvonala tagolt • a szárazföld lassú süllyedése hozta létre szigeteit, öbleit, félszigeteit - Dinári-hegység • a partvidék vonalával párhuzamosan húzódik • fiatal lánchegység • teteje nehezen járható, egyenetlen, kopár fennsík • mészkőhegység + kopár mészkőfennsík + víznyelők alakultak ki a + dolinák karsztosodás során + poljék - barlangok jöttek létre a víz oldó és - cseppkövek romboló munkája nyomán - Vajdaság alföldje • felszíne folyami hordalékkal,

lösszel, homokkal borított • itt ömlik a Dunába a Dráva és a Tisza Szerb-érchegység Dráva-Száva köze - Éghajlata: - mediterrán az Adriai-partvidéken ezért a Dinári-hegység - kontinentális a medencékben és az alföldeken u.n éghajlatválasztó hegység Növényzete: - tengerparton örökzöldek: • olajfa • ciprus • levendula • babér - hegy-és dombvidékeken: • lombhullató erdők - a füves pusztákat ma már szántóföldek foglalják el Vízrajza: - vízhálózata sűrű - legnagyobb folyója a Duna (mellékfolyói: Tisza, Dráva, Száva, Morava) - Dunán Vaskapu Erőmű I., II – románokkal közösen építették Az utódállamok: 1. (Kis-) Jugoszlávia: fővárosa: Belgrád a, Szerbia: - mezőgazdasága sokoldalú (híres szőlői és szilvafaligetei vannak) - ásványkincsekben gazdag - gazdaságának vezető ágazata: a gépgyártás és a vegyipar - két tartománya: • Vajdaság + lakóinak 1/6-a magyar + az egykori és az új

Jugoszlávia éléskamrája + bőr-és textilipara jelentős + székhelye: Újvidék (Novi Sad) – vajdasági magyarok kulturális központja + Szerémség: zamatos borok + Szabadka: itt él a legnépesebb magyar közösség • Koszovo + elmaradott vidék + lakóinak 4/5-e albán, akik régóta a Szerbiától való elszakadásra törekszenek b, Crna Gora: (Montenegro) - kicsi, gyéren lakott - gazdaságilag fejletlen - karsztos hegyek, erdők, rétek - mezőgazdaság: juh-és kecsketartás - ipar: a bauxit feldolgozásra korlátozódik 2. Horvátország: - - fővárosa: Zágráb ásványkincsekben gazdag feldolgozóiparából a hajóépítés, gépgyártás és vegyészet emelkedik ki éghajlata: kontinentális és mediterrán az Adria partvidékén szőlőt, olaj-és fügefákat nevelnek idegenforgalom: • szép tájai, az Adria és nagy múltú városai milliókat vonzanak (legkedveltebb fürdő-és üdülőhelyei Dubrovnik környékén vannak) • a lakosság túlnyomó

része az idegenforgalomból él Fiume: kikötőváros (hajógyár, kőolajfinomító) 3. Bosznia-Hercegovina: - fővárosa: Szarajevó a szerb-horvát viszálykodástól sújtott országban 1992-95 között véres polgárháború tombolt a fegyveres harcoknak a nemzetközi békefenntartó erők vetettek véget a ma már elkülönülten élő három nép (szerb, horvát, bosnyák) között ma is parázslik a gyűlölség ásványkincsekben gazdag olajfaligetei és dohányültetvényei vannak 4. Macedónia: - fővárosa: Skopje gazdasága fejletlen hegyvidékein pásztorkodó állattenyésztést folytatnak (juh, kecske) ásványkincsekben gazdag gabonaféléken kívül gyapotot, dohány korai zöldségeket és szőlőt termesztenek 5. Szlovénia: - fővárosa: Ljubjana lakossága nyelvi és vallási szempontból egységes, ezért különválása komoly fegyveres harcok nélkül ment végbe legfejlettebb a fiatal délszláv államok közül ipara sokoldalú (szakképzett munkaerő

nagy része a járműveket, korszerű villamossági és elektronikus berendezéseket előállító üzemekben dolgozik) Lengyelország - - fővárosa: Varsó lakossága: 40 millió fő területe: 312 ezer km2 lakosságának 60%-a városokban él a II. világháború után területe csökkent, de • hosszú tengerparthoz • kikötőkhöz • bánya- és iparvidékekhez jutott ’70-es évek végére eladósodott a túlhajszolt, ésszerűtlen állami beruházások miatt ’93-ban indult meg a gazdasági fejlődés tőkehiány akadályozta a gyors fejlődést Természeti képe: - hasonlít Németo. természeti képéhez - északon a Balti-tenger határolja - partvonala ma is épül • a partra sodort homokot a szél dűnékbe halmozza fel • a part előtt turzások keletkeztek • sok kisebb-nagyobb lagúnája van - a Balti-tenger partja lapos, homokos, ezért kikötőket csak a folyók torkolatvidékén lehetett építeni - területének ¾ -e 200 méternél alacsonyabban

fekszik Tájai: - - - Lengyel-alföld + felszínét jégtakaró formálta + morénahalmok teszik változatossá felszínét + északi része a Lengyel-tóhátság • Pomerániai-tóhátság • Mazuriai-tóhátság Lengyel-középhegység +erősen lepusztult alacsony röghegység Szilézia + az Odera völgye + az ország legjelentősebb feketekőszén-medencéje és iparvidéke Kárpátok + szlovák-lengyel határ a Kárpátok külső homokkőláncain húzódik + fiatal lánchegység + az Eurázsiai hegységrendszer tagja Szudéták + cseh-lengyel határon húzódik + röghegység Éghajlata: - átmenet az óceáni és a kontinentális éghajlat között - É-Ny.: nedves kontinentális az óceán hatása miatt - K.: száraz kontinentális - nagy az éves hőingadozás Legnagyobb folyói: - Visztula - Odera Ipara: - Szilézia: - • kohászat és gépgyártás (Katowice, Krakkó) • az ország legjelentősebb feketekőszén-medencéje és iparvidéke Gdansk: hajóépítés

Varsó: műszergyártás Lodz: textilipari központ Autókat, traktorokat, bányászati gépeket állít elő gépipara kősót és kálisót exportál Mezőgazdaság: - az apró parasztgazdaságokban kevésbé fejlett agrotechnikát alkalmaznak - árpa, búza, burgonya, cukorrépa, rozs, zab, len Jelentős a tengeri halászat és a halkonzervgyártás. A borostyánkő a Balti-tenger kincse, sokan foglalkoznak csiszolásával. Turizmus: • Krakkó: - középkori királyi székhely volt - lengyel nemzeti kultúra és tudomány fellegvára - sokáig főváros volt - történelmi emlékei: + a királyi vár + gótikus Mária-templom + reneszánsz Piac tér • Wieliczka: - sóbányászat központja volt - a sóbánya föld alatti termeinek díszeit sóból faragták ki Olaszország „az Appennini-félsziget országa” Fővárosa: Róma - - - északi határvidékén húzódik az Alpok (elválasztja Európától) Appenninek: + a félsziget hosszában húzódik végig +

üledékes kőzetekből épül fel + nyugati oldala lankásabb + hatalmas sziklaszirtek, szakadékos völgyek jellemzik középső részét + tölgy és bükk borította, de az erdőirtások miatt ma már csak kopár birkalegelőket találunk itt + a hegység láncai Szicíliában is folytatódnak Pó-síkság: + asztallap simaságú + enyhén kontinentális éghajlatú + Appenninek és az Alpok közé ékelődik + egykor az Adriai-tenger öble volt, később a folyók feltöltötték hordalékukkal + déligyümölcs, olajbogyó gyakori a földrengés és a vulkáni működés legismertebb vulkánjai: + Vezúv (a Nápolyi öbölben) + Etna (Szicíliában) + Stromboli ( Tirrén –tenger szigetén) Éghajlata: - mediterrán, de más északon és délen - tél enyhe - nyár száraz, forró - Pó-síkság területén szárazföldi hatás uralkodik - Alpok és Appenninek vidékein hegyvidéki az éghajlat Növényzete: - mediterrán területek jellegzetes növénye a mandulafenyő és a

ciprus - oleander-, mirtusz-, rozmaring-, levendulabokrok Vizei: - folyói rövidek, ingadozó vízjárásúak - Alpok folyói a hóolvadásból nyáron is bőségesen kapnak vizet, esésük nagy, ezért villamos áram-termelésére alkalmasak - Leghosszabb és egyetlen hajózható folyója a Pó + deltatorkolattal ömlik az Adriai-tengerbe + torkolata évente 60-70 métert nyomul előre a tengerbe Észak és dél: a gazdag és szegény Itália: Az eltérés kialakulásának okai: 1. Északon tőkés gazdaságok alakultak ki, míg délen feudalizmus volt A déli területek az északi gyárak piacává és munkaerő-ellátójává váltak. 2. eltérő természeti adottságok: É: -nyáron is csapadékos - bő vizű folyók (öntözés) D: - hegyes-völgyes felszín - talajpusztulás - aszályos nyár, vízhiány Ipara: - kevés hazai nyersanyaga van, ezért ipara a képzett munkaerőre és a termelési hagyományokra épül - É.: korszerű nagyipara a – Torino (FIAT székhelye)

– Milánó (Pirelli, Alfa Romeo) háromszögben – Genova (Ol.o legfontosabb kikötője) összpontosul - D.: -gazdasági elmaradottság - munkanélkliség - szegénység A vasművek, kőolaj-finomítók és vegyi gyárak olyan korszerűek, hogy kevés munkaerőt igényelnek Mezőgazdasága: - Pó-síkság: + búza, kukorica, cukorrépa, zöldségfélék, szőlő, rizs + szarvasmarha, baromfi, sertés, selyemhernyó - dombokon: + szőlő, olajbogyó, korai zöldségek, déligyümölcs - Appenninekben: + juh, kecske - havasi legelőkön: + tehenészet, erdőgazdálkodás - tengerparton: + halászat Fejlett a tengeri hajózás. Legnagyobb kikötői: Nápoly, Genova, Trieszt, Velence Turizmus: - kellemes éghajlatú tengerparti üdülőhelyek jelentős bevétele van - Alpok szép vidékei az idegenforgalomból - műemlékekben gazdag városok - idegenforgalomból származó bevételeket tekintve első a világon - kedvelt üdülőhely a hegyek által védett, kellemes hangulatú

partvidéke: a Riviéra - jó közlekedési lehetőségek (villamosított vasútvonalak, korszerű autópályák) a közlekedési csomópontja: Milánó - Velence: 118 szigetre épült - - + Szent Márk tér + Doge palota + Canale Grande + jellegzetes járművei a gondolák és a vízibuszok Róma: „az örök város” • Spanyol lépcső • Piazza del Campidoglio • Via Appia Antica • Palatinus domb • Pantheon • Titus diadalíve • Angyalvár Milano Firenze Padova Pisa Nápoly Portugália Fővárosa: Lisszabon Területe: 92’000 km2 Lakossága: 10’500’000 fő - Pireneusi-félsziget nyugati országa - ’70-es évek közepéig harcolt afrikai gyarmatai megtartásáért, miközben „Európa szegényházává” süllyedt - - természeti erőforrásai szűkösek mezőgazdasági adottságai kedvezőek, de színvonala alacsony nagybirtokok és kisparaszti társaságok műszaki színvonala gyatra, termelésük nem fedezi az élelmiszerigényeket a

mezőgazdaságból felszabaduló, olcsó munkaerő és a beáramló tőke ösztönözte az iparosodást parasztság jövedelmét főként az • olajfaligetek • szőlőskertek • gyümölcsösök jelentik paratölgyligeteiből kerül ki a világ parafatermelésének fele legfontosabb kiviteli cikkei: • szövetek • olívaolaj • halkonzerv • parafa tengerparti településeken nagy hagyománya van a halászatnak jelentős a tengeri kereskedelem szerepe - a gazdaság irányító központja a főváros (Lisszabon) és a nagy északi kikötő Porto területén a Mezeta peremhegységei dombvidékké szelídülnek - éghajlata mediterrán, a forróságot az óceáni hatás enyhíti - a tengerpartok és a Portugáliához tartozó óceáni szigetek (Azori-szigetek, Madeira) idegenforgalma egyre több jövedelmet hoz - tengerésznemzet: az 1. tengerentúli európai birodalom megteremtője - - Románia Fővárosa: Bukarest Területe: 238 ezer km2 Lakossága: 23 millió fő

- - - Kárpátok + Keleti-Kárpátok • vulkáni utóműködés nyomán alakultak ki a Székelyföld ásványvízforrásai • Székelyföldi medencék: Háromszéki-m., Csíki-m, Gyergyói-m, • több párhuzamos vonulatból áll - belső vonulatai vulkáni eredetűek - külső ívei homokkőből épülnek fel + Nyugati-Kárpátok • kristályos kőzetekből áll • tengerszemeket találunk itt Erdélyi-medence + vegyipari körzet + 5-600 magasságban fekszik + kősó-és földgáztelepek Moldova Román-alföld Éghajlata: - kontinentális - magas az évi hőingás - az alföldön sokszor aszályos a nyár - hegységek csapadékosabbak - Kárpátok éghajlata hegyvidéki Növényzete: - sztyepp és erdős sztyepp a síkságokon - Mezőség vidéke: fátlan, füves pusztaság - Hegyvidéken: tölgy, bükk, tűlevelűek Vízrajza: - Kazán-szoros a Duna áttörési völgye (kijáratánál: Vaskapu I.- erőmű) - a Duna deltájának középső ága, a Sulina-ág hajózható - a

Kárpátok vízhálózata sűrű - nagy esésű folyóin vízerőművek épültek Ipara: - Nagyvárad: timföldgyártás Arad: szerszámgép-és vagyongyártás Temesvár: ipari és kulturális központ fő energiaforrás és vegyipari nyersanyag: a kőolaj és a földgáz kőolajbányászatához kapcsolódik vegyipara: kőolaj-finomítás, műgumi-, műanyag- és festékgyártás építőanyag-ipara bőven rendelkezik hazai nyersanyaggal: márga, mészkő, agyag, kvarchomok, kavics - kiemelkedő a cementgyártás bútor-, cellulóz és papírgyártás textilüzemek: Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron Mezőgazdasága: - legfontosabb a növénytermelés - kukorica és a búza a legfontosabb gabonanövénye - ipari növények: napraforgó, cukorrépa, kender Közlekedés: - közlekedési rendszerének alapja a vasút - a Duna nemzetközi vízi útján és a tengeren főként külkereskedelmi szállítás folyik - legnagyobb tengeri kikötője: Constanta Turizmus: - a

tengerparti üdülő- és fürdőhelyeket tömegesen keresik fel a bel-és külföldi vendégek, viszont az ország más részein az idegenforgalmi lehetőségeket még alig használják ki - legkedveltebb üdülőhely: Mamaia - Moldova kolostorai, freskói és egyéb műemlékei világhírűek - Spanyolország Fővárosa: Madrid Területe: 547’820 km2 Lakossága: 39 millió fő - Pireneusi(Ibériai)-félszigeten fekszik, 5/6-át foglalja el Hozzá tartozik még: • Baleár-szigetek (Ibiza, Mallorca, Menorca) • Kanári-szigetek Természeti adottságai: - Északon: + Kantábria + Pireneusok (határ Franciaországgal) • átlagmagassága: 2500 m szinte átjárhatatlan fal • hossza: 430 km a 2 ország között • szélessége: 100-140 km - Délen: + derűs Andalúzia + zord Mezeta • kopár magasföld • peremén magashegységek • a Kasztíliai-választóhegység 2 részre osztja • északi részén vándor pásztorkodás (trans humance) • déli részén

növénytermesztés (citrom, narancs, grapefruit, olíva, parafa) + Sierra Morena és Sierra Nevada (Sp.o legmagasabb hegye) - a Pireneusi-félsziget híd Európa és Afrika között • a kapcsolatot a Gibraltári szoros biztosítja • Algeciras (Sp.o) és Ceuta (Afrika) között 14 km a távolság Folyóhálózata: - sűrű - csak az alsó szakasz jellegű részük hajózható - néhány folyója a vízhozama és az esése miatt vízenergia termelésre alkalmas - legnagyobb folyói • Ebro Földközi-tengerbe ömlik • Guadiana Portugálián keresztül • Tajo az Atlanti-óceánba ömlenek • Duero Történelme: - 11. sz: Granadából kiűzték a mórokat - 1469-1477: Aragóniai Ferdinánd + Kasztíliai Izabell - Aragónia és Kasztília egyesítése 1702-1713: az angolok elfoglalták Gibraltár-t Sp.o gyarmatai kivívták függetlenségüket 1950. : megkezdődik az ország fejlődése turizmus: új szálláshelyek, éttermek nyílnak nemzetközi hitelekkel,

kölcsönökkel 1975-től változás igazi fejlődés Franco halála után János Károly irányításával kezdetét veszi a reformkor Madrid: • • • • • • kultúra igazgatás központja kereskedelem pénzügy címerállata: a medve II. Fülöp a 16 sz-ban olyan fővárost akart, ami egyenlő távolságra van az óceántól, a tengertől, nagyvárosoktól és nincs szoros kapcsolatban egyetlen állammal sem Kulturális értékek: - barlangok: • Altamira barlang (É-on) 6-4’000 évvel ezelőtt itt élő emberek életvitelét ábrázoló festmények vérrel és korommal • Mangó barlang (D-en) Faragott kőtömbök i.e 15 évezredből - keresztények és mórok vallástörténeti emlékei: • Cordoba: + Mezkuita: sajátos egyházi létesítmény + 5. sz-ban a vizigótok temploma állt itt, keresztények és arabok közösen használták + 785-ben mecsetté építették át + 1236-tól a katolikus egyház ki akarta sajátítani, de a királyok nem engedték + 1523-ban

V. Károly hozzájárult, hogy középső részét kirobbantsák és katolikus székesegyházat építsenek • Granada: + Alhambra: mór építészet emléke - festészet: • sokáig németalföldi és olasz festészet másolásavolt jellemző • 1577-től változás: ekkor telepedett le Toledoban az első, nem spanyol származású festőzseni: El Greco - irodalom: • dráma Lope de Vega • regény Cervantes • dráma, költészet Garcia Lorca („Cigány rapszódia”) Társadalma: - lakói individualista emberek ( a becsület szent dolog, de a tiltást nem ismerik el) - mindig késnek, időzavarban vannak - kevés irodaház van, az ügyvédek, ügynökök a kávéházakban fogadják ügyfeleiket, postájuk is ide érkezik - többhetes ünnepeik vannak, ilyenkor megáll az élet a hivatalokban („helyi ünnepek hazája”) Bikaviadalok: - több, mint 1000 mezőgazdasági egység tenyészt bikát a viadalokra - 344 nagy arénájuk van Turizmus: - „pénzes” vendég

mindent megkap, amiért fizetett - „érdeklődő” vendégeket nagyon szeretik - elő-és utószezon: szeptember-március - középszezon: április-június közepe - főszezon: június-szeptember - 35 millió vendég évente - a szállodák egy részét vetésforgóban bezárják (zárva tartó szállodák a központi alapból a tiszta bevétel 70-80 %-át kapják, így tartják megfelelő szinten az árakat) „Elesettek völgye” : - polgárháborúban elesettek tiszteletére - 1 millió ember van itt eltemetve „Escorial” : - spanyol-francia háború idején épült - II. Fülöp felajánlotta, hogy győzelem esetén építtet valamit az alaksorban királyi családok temetkezési helye van