Biológia | Felsőoktatás » Deuterostomia (Újszájasok)

Phylum: Tunicata - Zsákállatok •Szervezetükben megjelenik a gerinchúr •Nevüket a testüket kívülről burkoló képződményről kapták •A zsák lehet múló vagy állandó és változatos vastagságú •Lehet vékony hámszerű vagy vastag kocsonyás •Bár hám eredetű, mégis a középső csíralamezből eredő sejtek vándorolhatnak bele (ettől kötőszövethez hasonlóvá válik) •Néha véredények is nyomulhatnak bele •A zsák cellulózból áll (tunicin) •Bélcsatornájuk eleje kosárszerűen kitágult, falát nyílások törik át, vagyis légzőbéllé alakul •A bevezető nyílás a szájnyílás •Kopoltyúkosár nyílásain át a víz a szabadba, vagy egy kopoltyúkörüli üregbe •Innen a test végén vagy elején lévő kivezető nyíláson távozik •A nyílások gyakran egymás közelében Phylum: Tunicata – Fél-gerinchúrosok • Kopoltyúkosár alján csillós barázda (endostyl) •A középbél hajlott és a kloakaüregbe vezet

•Véredényrendszerük nyílt, lakunáris •Szívük a hasoldalon szívburokban •Idegrendszerük egyszerű, központja az agydúc, melyből idegfonatok indulnak ki •Agydúc az előbél előtt •Agydúc alatt kis mirigy (gerincesek hypophysisével homológ) •Másodlagos testüreg és nephridiumok nincsenek •Szívburok ürege a másodlagos testüreg maradványa •Hímnősek, de ivartalanul is szaporodnak •Egyes csoportokban nemzedékváltakozás •Embrionális fejlődésük hasonlatos a gerincesekével •Lárvák farkában gerinchúr •Kifejlett állapotban csak a Copelataknak van farkuk Phylum: Tunicata – Zsákállatok • Valamennyien tengeriek • Lárvák és egy részük kifejletten is pelagikus, mások fenéklakók vagy helytülők • • • • • • • • • • • • • • Classis: Ascidiacea – Aszcídiák Általában helytülők, ritkábban szabadon úszó, magános vagy telepes állatok Tunicaköpenyüket nem tudják levetni

Kopoltyúbelük igen fejlett és üreg veszi körül, mely a kloakába vezet Farok és gerinchúr csak lárvakorban Testalakjuk változatos A magánosoké henger, hordó, gömbded, gumó, cső vagy zsák alakú Egyik végükkel az aljzatra telepszenek A telepek egyedeit stolok kötik össze, vagy közös kocsonyás tunikában vannak A szabadon úszó telepek henger alakúak Egy egyed testén két nyílás Szájnyílásukat kis tapogatók övezik Garatjuk kopoltyúbéllé alakult, sokszor nagyon terjedelmes Falát sok nyílás töri át A nyílások a kopoltyú körüli üregbe vezetnek, amely a kloakaval van összeköttetésben (itt távozik a légzési víz) • • • • • • • • • • • • • • Classis: Ascidiacea – Aszcídiák Garat hasoldalán endostyl barázda, amely a táplálékot a további bélszakaszba szállítja Középbél rövid, egyszerű, gyomruk tágas Végbél a kloakaba nyílik Ide kapcsolódik a kopoltyú körüli üreg és az ivarszervek

vezetéke is Szív a kopoltyúbél mögött, ill. alatt a hasoldalon Először előre majd hátra löki a vért Idegrendszerük egyszerű A kopoltyúbél hátoldalán lévő agydúcból és az ebből kiinduló idegekből áll Agydúc alatti mirigy belső elválasztású (gerincesek hypophysisével homológ) Hímnősek, a kétféle csíramirigy egymás közelében Átalakulással fejlődnek Szabadon úszó lárvák ebihal szerűek Farkuk lapos, benne gerinchúr és felette idegrendszer Bizonyos fejlettség után letelepszenek valamilyen aljzatra és átalakulnak Classis: Ascidiacea – Aszcídiák • Farkukat a gerinchúrral együtt elvetik és helytülő lényekké alakulnak • Egy részük ivartalanul is szaporodhat harántos osztódással vagy bimbózással • Ezzel telepek jönnek létre • Planktonfogyasztásuk és alászálló detritusz fogyasztásuk miatt nagy szerepük van a tengerek anyagforgalmában • Zsigereiket, mint csemegét a tengerparti halásznépek

fogyasztják • • • • • • • • • • • • • Classis: Thaliacea – Szalpák Pelagikus életmód Üvegszerűen átlátszóak és hordó alakúak Kétféle alak: a) magános b) telepes vagy láncos E két alakot a nemzedékváltakozás köti össze A magános alak ivartalanul szaporodva létrehozza a láncos alakot Ez utóbbiak ivarosak és ivarosan szaporodva ismét magános alakot hoznak létre A magános alak nagyobb, mint a láncos A két alak szervezete nagyjából megegyezik Hengeres, hordó vagy tonna alakúak Köpeny vékonyabb vagy vastagabb, függelékeket viselhet Testfalukon belül kiegyénült izmok • • • • • • • • • • Classis: Thaliacea – Szalpák Abroncsizmúak (Cyclomiaria) testében az izmok gyűrűszerűek és nincsenek megszakítva Szalagizmúak (Desmomyaria) esetében az izmok a hasoldalon megszakítottak A száj- és kloakanyílás az abroncsizmúaknál egymással teljesen szemben van A szalagizmúaknál

mindkettő a hátoldal felé tolódott Testük belsejében két nagy üreg Az egyik az előbél kopoltyúürege, a másik pedig a kloaka üreg E kettőt a kopoltyú választja el A kopoltyú tulajdonképpen a hátoldalról a hasoldalra húzódó válaszfal Ezt vagy két nyílás vagy egy sor kopoltyúrés töri át A kopoltyúbél alján endostyl és hozzá kapcsolódó táplálékszállító berendezés Classis: Thaliacea – Szalpák • • • • • • • • Belük a kloakaba nyílik Ide torkollanak az ivaros egyének hímnős szervei is Az ivartalan magános alaknak a hasoldalán van a sarjadzó inda (stolo prolifer), mely bimbók létrehozásával ivartalanul szaporít A szalagizmúak szervezete erősen koncentrálódott Szervei a test hátsó felébe tömörülnek Zsigereik nagy része a test hátulsó részében a hasoldalon látható zsigergomollyá (nucleus) zsúfolódnak össze Ebben van a bélcsatorna nyelőcső mögötti szakasza, a szív, a kiválasztósejtek

és a láncos alakokban az ivarszervek is Elsősorban a melegebb tengerek felszíni vizeinek a lakói Ordo: Pyrosomatidea - Izzótestűek • Sok egyed szabadon úszó telepet alkot • A telep hengeres, egyik vége zárt, a másik nyitott • Vastag falában egymás mellett vannak a telep egyedei • Minden egyednek a telep külső felületén van a bevezető nyílása • Ezzel szemben van a kivezetőnyílás • Ez a telep nagy, központi közös kloakaüregébe torkollik • A telepek hossza elérheti a 2,5 m-t • Általában világítanak Ordo: Cyclomyaria - Abroncsizmúak • • • • • • • • • • Testük hordó vagy tonna alakú Nyílásai egymással szemben Köpenyük vékony, erős Gyűrűizmaik teljesen zártak Kopoltyúüregükön két sor rés A petéből farkos, gerinchúrral rendelkező lárva lesz Ezek később elveszítik a farkot és vele együtt a gerinchúrt is Ezután dajkává alakulnak A dajka a sarjadzó indán bimbókat hoz létre Ezek

felvándorolnak a test végének hátoldalán lévő nevelőindára (cadophor) és ebből fejlődik az ivaros egyén • • • • • • • • • • • • • Ordo: Desmomyaria - Szalagizmúak Testük hengeres vagy orsó alakú Nyílásaik kissé a hátoldal felé tolódnak Tunikájuk vastag Izmaik a hasoldalon megszakadnak Kopoltyúüregük falán két nagy nyílás, ami miatt a válaszfal csak egy keskeny szalag Zsigergomolyuk van A háti nevelőinda hiányzik A nagy termetű magános szalpa az ivartalan alak A sarjadzó indán több egyed jön létre bimbózás révén Az egyedek együtt maradnak és láncot alkotnak Mikor a lánc összes egyéne kialakul, az egész leválik és mint láncos szalpa úszik a vízben Később a lánc egyedekre bomlik szét Ezek hímnősek és a megtermékenyített peték révén magános szalpát hoznak létre Classis: Copelata – Farkos zsákállatok • • • • • • • • • • • • Apró termetűek és szabadon

úsznak Méretükhöz képest nagy tunicazsákban ülnek, melyet el is hagyhatnak Evezőfarok, melyben a gerinchúr egész életükben megtalálható Testük hordó alakú törzsből és a farokból áll Farok a törzs hátoldalán ered, oldalról összenyomott és jóval hosszabb, mint a törzs A gerinchúrra támaszkodik a farok izomzata A farok a helyváltoztatás szerve Tunicaházat a száj körüli hám választja el A ház legtöbbször citrom alakú A haladási irányban két rácsos szerkezetű ablak van rajta A víz itt áramlik be hátul pedig egy kerek nyíláson át távozik Az ablakon beáramló víz apró növényi és állati szervezeteket sodor be, melyet egy szűrőberendezéssel fog ki Classis: Copelata – Farkos zsákállatok • A kiszűrt anyag a szájba jut, az átszűr víz pedig a hátsó nyíláson távozik • A szűrőberendezés hamar eltömődik és használhatatlan lesz • Ekkor az állat leválasztja magát a házról és a vészkijáraton távozik

• Néhány óra alatt új házat és új szűrőberendezést készít • Szájnyílásuk a garatba vezet (ennek falán két kopoltyúrés) • Ezek rövid járattal a külvilágba vezetnek • A garat ezen része a kopoltyúbél • A kopoltyúbél hasoldalán endostyl van • A mirigyek váladéka a tápanyagot összetapasztja a csillózat pedig a nyelőcsőbe továbbítja • A nyelőcső rövid, a gyomor mögött visszahajlik • Végbelük a farok eredési helye előtt nyílik Classis: Copelata – Farkos zsákállatok • Kloakajuk nincs • Szívük egyszerű és csak egy irányba továbbítja a vért • Idegrendszerük központja a három részre befűződött agydúc (a garat hátoldalán) • Ebből a farokba hosszú idegtörzs indul • A farokizomzatot egy sor ganglion idegzi be • Váltivarúak vagy hímnősek • Ivarszervek a törzs leghátsó részében • Ivartalan szaporodás nem ismert • Átalakulás nélkül, közvetlenül fejlődnek • Tengerekben

pelagikus életmódot folytatnak • Egyesek a mélységi plankton tagjai • Óriási tömegekben jelenhetnek meg • Nagy szerepük van a bálnák táplálkozásában Phylum: Cephalochordata – Fejgerinchúrosok • • • • • • • • • • • • Hal alakúak Egész életükön át megmaradó gerinchúrjuk van Ez az egész testen végighúzódik Előgerinchúrosoktól az különbözteti meg őket, hogy belső szelvényezettségük van A gerincesektől az alábbi dolgokban különböznek: a) valódi agyuk nincs b) izmos szívük nincs c) vérük színtelen d) peribranchiális üregük van e) porc vagy csontelemeik nincsenek f) páros végtagjaik nincsenek g) epidermiszük egyrétegű • • Testük oldalról összenyomott és mindkét végén kihegyesedik Fejük nem alakult ki (Acrania) Phylum: Cephalochordata – Fejgerinchúrosok • • • • • • • • • • • Hátoldalon a szájtól a farok csúcsáig és ezen átfordulva a hasoldal egy

részén is úszószegély fut Hasoldalukon jobb és bal oldali úszószegély van Testükön három nyílás: száj-, végbélnyílás és kopoltyú körüli üreg nyílása Kikülönült végtagok nincsenek Színük fehéres, hámjuk egyrétegű Belső váz kizárólagosan a gerinchúr Bélcsatornájuk elülső fele kopoltyúbél Ezek falán számos nyílás Közte és a testfal között tágas kopoltyú körüli üreg Ennek hátulsó nyílása az atrioporus A kopoltyúbélen húzódik keresztül az endostylcsatorna Phylum: Cephalochordata – Fejgerinchúrosok • • • • • • • • • • Külső kopoltyúnyílások csak a lárvákon Véredényrendszerükben saját falú artériák és vénák A hajszálerek nem rendelkeznek saját fallal Az artériák és vénák helyzete a gerincesekéhez hasonló Kiválasztószervük vesecsövecskékből áll, melyeknek végén ostoros kiválasztósejt, csősejt (solenocyta) ül A kiválasztószervek váladékukat a kopoltyú

körüli üregbe vezetik Központi idegrendszer a gerinchúr felett Fejlődése során a velőcső elől egy neuroporuson keresztül a külvilággal, egy ideiglenesen meglévő csatornán pedig a béllel volt kapcsolatban Neuroporus elzáródott, maradványa egy kis csillós mélyedés (Kölliker-féle mélyedés) Valószínűleg szaglószerv Phylum: Cephalochordata – Fejgerinchúrosok • • • • • • • • • • A központi idegrendszer a fej elején egy kicsit megduzzad Egész hosszában központi csatorna, amely a duzzadt részben kissé kitágul Innen szelvényesen indulnak ki az idegek Érzékszerveik tökéletlenek Az idegrendszer kezdetén elhelyezkedő nagy páratlan pigmentfolt a szem (nem érzékszerv) A központi csatorna alatt és oldalán számos fényérző szerv Érzéksejtből és pigmentsejtből állnak Bélcsatornájuk egy üreggel kezdődik Bejárata körül szájkacsok, bélcsatorna felé pedig egy vitorla (velum) határolja Vitorla előtt egy

csillós lap (vízörvényt kelt vele) Phylum: Cephalochordata – Fejgerinchúrosok • • • • • • • • • • Ez hajtja a vizet és ezzel a táplálékot a kopoltyúbélbe Valamennyien váltivarúak Ivarszervük a kopoltyú körüli üreg falában (szelvényesen tagolt) Termékei a kopoltyú körüli üregbe hullanak és az atrioporuson át távoznak A pete igen gyorsan fejlődik Barázdálódása adequalis, a gastrula betüremkedésével fejlődik A lárvák planktonikusak Ezek további fejlődésük során elveszítik a lárvakori szerveiket Ivaréretten a tenger fenekén benthonikus életmódot folytatnak A homokba és iszapba ássák magukat és csak a szájuk áll ki