Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Magyar befektetési szokások a nemzetközi összehasonlítás tükrében

Magyar befektetési szokások a nemzetközi összehasonlítás tükrében Forintbetét a legkedveltebb megtakarítási forma Gfk Piackutató elemzésének eredménye A felnőtt lakosság 41 százaléka rendelkezik megtakarítással, nagyobbik része viszont nem, állapítja meg a GfK Piackutató Intézet 2003 második negyedévi pénzpiaci felmérése. Főleg a férfiak, diplomások, havi nettó 140 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban, illetve vidéki nagyvárosban élők felülreprezentáltak a spórolt pénzzel rendelkezők között. A rendszeresen végzett vizsgálat azt is feltárja, hogy hányan, mire gyűjtik a pénzüket. Legtöbben váratlan kiadásokra (a megkérdezettek 18 százaléka), majd a gyermekek jövője (17), lakás- vagy ingatlanvásárlás (12) következik. Nincs konkrét célja 11 százaléknak, majd azt a rangsorban követi a nyugdíjas évekre készülés (8), temetés és sírkő (8), autó (7), utazás és üdülés (6), ház- vagy

lakásfelújítás (4), továbbá nagyobb értékű műszaki cikk vásárlása (4). A váratlan kiadásokat az átlagosnál nagyobb arányban részesítik előnyben a nők, 50 évesek és idősebbek és diplomások. A gyerekek jövője a 30-49 évesek és vidéki nagyvárosiak számára különösen fontos megtakarítási cél. Lakás vagy ingatlan vásárlásánál a 20-29 évesek és a vidéki kisvárosokban élők a legerősebben felülreprezentáltak. A nyugdíjas évek az 50-59 éves korcsoport számára kerülnek előtérbe. Az autót kiemelkedő arányban nevezték meg a férfiak, 40 évesnél fiatalabbak és a legmagasabb jövedelműek. Utazásra, üdülésre kiemelkedő mértékben spórolnak a 30 éven aluliak, illetve a budapestiek. A megtakarítások leggyakoribb formája továbbra is a forintbetét, a válaszadók kétharmada számára. A készpénz népszerűségét 28 százalékos mutatója igazolja Harmadik helyen az életbiztosítás áll, 15 százalékkal, majd az

értékpapír következik 9, é s az önkéntes nyugdíjpénztár 7 százalékkal. Öt százaléknál kevesebben említették a devizabetétet, ingatlant és a befektetési alapot. A korábbi évekhez képest a m egtakarítással rendelkezők aránya alig változik, hiszen 40-45 százalék között mozog. A megtakarítások fő céljai azonban alaposan megváltoztak az elmúlt három év során. A három évvel ezelőtti második negyedévi felmérés során szintén a váratlan kiadás szerepelt az első helyen, de akkor még a válaszadók 30 százalékánál. Többen tartották fontosnak a lakás- vagy ingatlan-vásárlást mint azt, hogy a gyermekek jövőjére tegyenek félre pénzt. Három év alatt jobban előtérbe került az autó, a temetés és a sírkő mint fő megtakarítási cél. Az utazás-üdülésre, illetve a műszaki cikkekre vágyók aránya többékevésbé változatlan maradt A megtakarítási formák közül a forintbetétet ugyanúgy a válaszadók 65

százaléka választotta, mint most. A készpénznél is maradt a három évvel ezelőtti, 28 százalékos arány Az életbiztosítás tartja harmadik helyét. Valamelyest veszített pozíciójából a devizabetét és az ingatlan. Megjelent viszont a befektetési alap, mint érzékelhetően terjedő befektetési forma GfK Piackutató Intézet 2003.félév Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM), egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) és a teljes hiteldíj mutató (THM) Annak érdekében, hogy a különböző banki és értékpapírcégek által kínált betéti, értékpapírés hitelkonstrukciók között könnyen tudjon eligazodni, és azok kondícióit könnyebben össze tudja hasonlítani, javasoljuk az alábbi mutatók használatát. Az összehasonlíthatóságot a 41/1997. (III5) Kormányrendelet által előírt mutatók használatával lehet elérni. A mutató meghatározásánál minden felmerülő díjat, költséget, kamatszámítással kapcsolatos

összetevőt figyelembe kell venni. Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) A jogszabály valamennyi betéti termékre (legyen az határozott- vagy határozatlan időre lekötött betét, illetve le nem kötött betét) vonatkozóan előírja az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását.Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra), ugyanakkor egy adott év, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez. Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy amennyiben Ön pl. 100 Ft-ot helyez el évi 10%-os kamatláb mellett 1 éves betétbe, Ön már 360 nap múlva 10 Ft kamatot realizál. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 10,14 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint

amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10%-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14%. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM) Az értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz a kötvények, de azon belül is csak a teljes futamidőre rögzített kamatlábbal rendelkező kötvények esetében kerül sor az ún. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM) kiszámítására Teljes Hiteldíj Mutató (THM) A vonatkozó rendelkezés Teljes Hiteldíj Mutató (THM) kiszámítását a három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsönökre vonatkozóan írja elő. A teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell, így a THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő összes kamat-, díj- és kezelési költséget. Értelemszerűen minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes

hiteldíj. Ezen felül az ügyintézés gyorsasága és a törlesztési szerkezet igazodása jelenthet előnyt a hitelfelvevő számára. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a hiteldíjba nem tartoznak bele olyan esetleges költségek, mint például a prolongálási költség, a késedelmi kamat, biztosítási-, garancia-, átutalási díjak, egyéb nem teljesítésből eredő fizetési kötelezettségek. Ezen költségek a hiteldíjon felül terhelik a hitelfelvevőt