Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy szigorlati tételek, 2002

Pénzügy szigorlati tételek 1/a. A pénz fogalma, funkciói, a nemzetközi pénzrendszerek jellemzői, fejlődése A modern pénz lényege, tulajdonságai. b. A tőkeszerkezetre vonatkozó pénzügyi döntések, a tőkeáttétel fogalma és hatása 2/a. A hitelpénzrendszer működése A pénzteremtés mechanizmusai: szintjei, módjai, folyamata és szabályozása a kétszintű bankrendszerben. b. Beruházási javaslatok értékelése a nettó jelenérték valamint a belső megtérülési ráta alapján. 3/a. A pénzkereslet és a p énzkínálat (a pénztömeg elemei és fokozatai a p énzkereslet meghatározói). A monetáris politika lényege és eszközrendszere b. A faktoring és a forfetírozás mint finanszírozási forma 4/a. A pénzintézeti rendszer szerepe és felépítése Jegybanki és üzleti banki funkciók elhatárolása. A bank, mint sajátos üzem, alapvető jellemzői, tevékenységei, konfliktusa b. A vállalkozásokkal kapcsolatos pénzügyi döntések tartalma,

típusai, célja 5/a. A passzív bankügyletek lényege, kiemelten a pénzintézeti betét szerepe Fizetési módok és formák a fizetési forgalom lebonyolításában. b. Üzletfinanszírozás fő kérdései és eszközei (rövid távú pénzügyi döntések) 6/a. Az aktív bankügyletek lényege, kiemelten az ügyfél-hitelezés (szerepe formái szempontjai, folyamata) a bank és a vállalkozás oldaláról. b. Az elvárt hozam meghatározása a CAPM-mel 7/a. Az értékpapírok fogalma, lényege, fajtái és azok jellemzői, lehetséges csoportosításaik Kiemelten a kötvény és részvény jellemzése. b. A lízing, mint finanszírozási forma 8/a. Az adóztatás alapelvei és alapfogalmai, a fő adófajták általános jellemzői A magyar adórendszer elemei és aktuális szabályai. b. A kockázat lényege, befolyásoló tényezői, mérése 9/a. Pénzügyi piacok Az elsődleges és másodlagos értékpapírok (az értékpapír-kibocsátás, a másodlagos piacok

koncentráltsági fok alapján - jellemzői, működésük). b.Vállalatértékelés, vagyon és üzletértékelés 10/a. Ügyletek és szereplők a pénzügyi piacokon (a prompt és termin ügyletek az opciók jellemzői, típusai, lehetséges magatartás-típusok a kockázathoz való viszony alapján) b. Stratégiák a kumulatív tőkeszükséglet finanszírozásában 11/a. A vállalkozás beruházási döntései (Beruházások általános jellemzői, döntési folyamat, pénzáram) b. A tőkeköltség és az optimális tőkeszerkezet meghatározása, lényege 12/a. Forgótőke management a vállalkozásoknál b. A fizetési mérleg, a konvertibilitás 13/a. Személyi jövedelemadóztatás az aktuális magyar szabályozás tükrében b. Befektetés a készletekbe, a vevőkkel szembeni követelések, a vállalatok pénzgazdálkodása 14/a. A pénzügyi termékek értékelése (kockázat-, hozam-árfolyam-számítások) b. Befektetés a készletekbe, az eszközlekötés elemzése

15/a. Devizagazdálkodási alapfogalmak, a devizapiacok jellemzői b. Modigliani és Miller tételei a vállalkozás tőkeszerkezetével kapcsolatban 16/a. A nemzetközi pénzügyi rendszer intézményi keretei (pénzügyi, beruházási és fejlesztési intézmények, az EU pénzügyei). b.Vállalkozások finanszírozása, finanszírozási döntések és a kumulatív tőkeszükséglet 17/a. Az államháztartás és alrendszereinek működése A költségvetés bevételei, kiadásai, egyenlege. Az államadósság és finanszírozása b. A vállalkozás pénzügyi teljesítményének értékelése 18/a. Statikus és dinamikus finanszírozás tervezés (éves státusz, pénzfogalmi mérleg, likviditási terv, finanszírozási terv). b. A társadalmi közös fogyasztás finanszírozási módszerei A költségvetési szervek gazdálkodási sajátosságai 1. a; A pénz fogalma, funkciói, a nemzetközi pénzrendszerek jellemzői, fejlődése. A modern pénz lényege, tulajdonságai A

pénz eredően árupénz volt, a mai pénz az általánosan elterjedt elnevezés szerint HITELPÉNZ, amely olyan bankpasszíva amely képes betölteni - forgalmi - fizetési - felhalmozási (megtakarítási) eszköz funkcióit. A pénzforma kialakulásától a modern pénzrendszer kialakulásáig 3 szakasz különböztethető meg: 1. Árupénz (általában fémpénz) 2. Árupénz és a pénzhelyettesítők Belső érték nélküli pénz A pénz társadalmi viszonyt fejez ki. Az árak pénzbeli kifejezésének technikai eszköze az ármérce. A mértékegységet pénzlábank nevezzük A pénzláb fémsúly, aranypénzrendszerben aranysúly (pl. 1 forint = 2,5 gramm arany) A pénzláb nem létezett mindig, mert nem volt rá szükség egészen addig, amíg a p énzegységek súlymértékek voltak (pl. font, márka) A fémsúlyok mint mértékegységek fokozatosan elváltak a tényleges súlymértéktől, és mint önálló pénznevek jelentek meg, ami szükségessé tette a pénzláb

meghtaározását. Megkülönböztetünk Monometallizmust és Bimetallizmust annak alapján, hogy a nemesfémforgalom arany és/vagy ezüst forgott. A pénzhelyettesítők első formája a klasszikus papírpénz. A papírpénz megjelenése a t iszta nemesfémforgalom feladását jelentette. A papírpénz kényszer – vásárlóértékű, a kibocsájtásában az állam nagy szerepet játszott. A klasszikus papírpénz egy aranyra szóló jegy amely csupán egyszerű értékjel. Bevezetése fontos volt, mivel az aranypénz forgása közben kopott, így tényleges értéke mindinkább elvált a névleges értékétől. A fémveszetségnek azt a mértékét, amely egy aranyérmét a forgalomra alkalmatlanná tesz, vagyis megfoszt pénzjellegétől, fokozatosan szabályozni kellett. A pénzhelyettesítők második formája a klasszikus bankjegy. Megjelenésének az oka az volt, hogy az áruforgalom növekedése relatív pénzhiányhoz vezetett. A relatív pénzhiány pedig

kikényszerítette a váltónak, majd pedig a bankjegynek a megjelenését. A currency elmélet szerint: • A pénz mennyiségének növekedésével vagy csökkenésével nőnek vagy csökkennek az árak is • A jegybankok a bankjegyforgalmat tetszés szerint változtathatják • A bankjegykibocsátás szabályozásával az aranybehozatal és kivitel is szabályozható. A banking elmélet szerint: • Az árak nem a pénz mennyiségétől függenek • A bankok a kibocsátott bankjegymennyiséget tetszés szerint nem változtathatják • A nemesércek behozatalát és kivitelét nem kell (sőt nem is szabad) a bankjegykibocsátást szabályozni 1. b; A tőkeszerkezetre vonatkozó pénzügyi döntések, a tőkeáttétel fogalma és hatása Minden cégnek vannak olyan fix kötelezettségei, amelyeket a bevételek alakulásától függetlenül teljesíteni kell. A fix kötelezettségek képesek a cég bevételének eladási forgalmához képest felnagyítani a cég nyereségének

nagyságát, megnövelve ezzel a részvényesek jövedelmének változákonyságát, tehát a kockáztatát. A fix kötelezettségeknek ezt a felnagyítását nevezzük tőkeáttételnek. A működési tőkeáttétel mértéke – DOL A mutatót úgy értelmezhetjük, hogy az árbevétel szintjéről minden 1%-os változás az üzemi eredménybe azonos irányú hány %-os változást eredményez. DOL= fedezeti összeg/EBIT EBIT – adózás előtti jövedelem A pénzügyi tőkeáttételek mértéke – DFL Azt fejezi ki, hogy a kamatfizetés és adózás előtti jövedelem 1%-os változása, hány %-os változást eredményez az 1 részvényre jutó jövedelemben (EPS) DFL= EBIT/EBIT-I I – a cég által fizetett évi kamat. A kombinált tőkeáttétel mérése – DCL Azt fejezi ki, hogy az eladási forgalom 1%-os változása milyen mértékű változást idéz elő a részvényesek jövedelmében DCL=DOL*DFL A tőkeszerkezettel kapcsolatos döntések során felmerülő legfontosabb

kérdések: • Növelhető-e a cég piaci értéke a tőkeszerkezet változásával • Létezik-e optimális tőkeszerkezet • Milyen mértékben finanszírozza a b efektetést hitellel és milyen mértékben saját tőkével a vállalat. • Mire fordítsa a cég az adózott nyereséget, forgassa vissza, vagy fizesse ki osztalékban 2. a; Hitelpénz rendszer működése. A pénz termelés mechanizmusa, szintjei, módjai, folyamata és szabályozása a kétszintú bankrendszerben A pénz eredően árupénz volt, a mai pénz az általánosan elterjedt elnevezés szerint hitelpénz. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely betöltheti a forgalmi, fizetési és felhalmozási funkciót. A hitelpénzrendszerben a pénzt a központi bank és a kereskedelmi bankok termelik. Eredetét tekintve lehet: - jegybankpénz és kereskedelmibank pénz Formáját tekintve lehet: - készpénz és bankszámlapénz A készpénzt a jegybank bocsájtja ki a keresekedelmi bankok nem termelnek

készpénzt. A bankszámlapénz lehet: - szűken értelmezett pénz – készpénz és a látra szóló betétek - tágan értelmezett pénz – a szűken értelmezett pénz + a határidős betétek A pénztermelés mechanizmusai: A gazdaság egészét szektorokra osztjuk fel: - vállalatok - lakosság - államháztartás - bankrendszer - külföld Pénzügyi szférában 3 szféra létezik - központi bank - vállalatok közötti pénzforgalmat lebonyolító kereskedelmi bankok - egyéb pénzintézetek: takarékpénztárak, biztosítók A pénzteremtés 2 alapvető módja 1. Hitelnyújtás 2. A külföldi fizetőkeszköz vásárlása Nem minősül pénzteremtésnek, ha a bank átrendezi aktiváit. A pénzmegsemmisülés módjai 1. Hiteltörlesztés 2. Külföldi fizetőeszköz eladása Pénzteremtés a kétszintű bankrendszerben Kétszintű bankrendszerben a bank ügyfelei megbízásait vagy saját, vagy csak jegybankpénz felhasználásával tudja teljesíteni. 2 esetet

különböztetünk meg 1. Ugyanaz a kereskedelmi bank vezeti mindkét ügyfél számláját így a fizetés a kereskedelmi bankon belül történik. 2. a; A pénzforgalomba akkor kell bekapcsolódnia a jegybanknak, ha az egymással fizetési kapcsolatban álló A és B vállalatnak nem ugyanannál a kereskedelmi banknál van a számlája. A banknak kellően likvidnek kell lennie a jegybankpénzben, hogy eleget tegyen a fizetési megbízásnak. b; Ha a b etétes készpénzt igényel a b etéte terhére akkor vagy közvetlenül saját készletéből tudja kielégíteni, vagy előbb a jegybanki tartalékai terhére kénytelen készpénzt igényelni, ekkor egyúttal bankjegy kibocsátás is történik. Ha a k ereskedelmi banknak sem a p énztárában, sem a j egybanknál vezetett számláján nincs elegendő jegybankpénz, a kereskedelmi bank jegybanki hitel felvételére kényszerülhet. 2 b; Beruházási javaslatok a nettó jelenérték alapján A beruházások általános jellemzői

A tárgyi eszközök beszerzésére fordított tőkekiadásokat beruházásnak nevezzük. A beruházás célja: - a cég bevételeinek növelése - a költségek csökkentése - a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak való megfelelés. A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás alapján három kategóriát kül. meg: - független projetket kategóriájába azok a b eruházási javasltok sorolhatók, amelyek elfogadása vagy elutasítása független más beruházástól - egymást kölcsönösen kizáró projektek esetén egy projekt elfogadása kizárja más, vagy a többi javaslat elfogadását - más beruházásoktól függő projektek kategóriájába azok a projektek tartoznak, amelyek elfogadása attól függ, hogy megvalósul-e egy másik beruházás A beruházások közös jellemzői: - jelentős pénzkiadással járnak - a hozamok időben később jelentkeznek - hosszú időre meghatározza a cég műszaki-technológiai jellemzőit - rossz beruházási

döntések sok esetben visszafordíthatatlanok Minden beruházásnál 3 pénzáramot különböztetünk meg: - Kezdő pénzáram (a beruházás érdekében felmerült kiadások) - Működési pénzáram (becslése során azt próbáljuk meghatározni, hogy a beruházás után hogyan változik a CASH-FLOW) - Végső pénzáram (azt becsüljük fel, hogy a beruházás felszámolásával mekkora pénzösszeget nyerünk vissza. Nettó jelenérték A nettó jelenérték azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő pénzáramot diszkontált összegből levonva a kezdődő pénzáramot mekkora nettó jövedelem képződik. NPV= -CO+£ct/(1+r)t A nettó jelenérték szabály esetén azok a beruházások fogadhatók el, amelyek nettó jelenértéke pozitív. Mindig azt kell választani, amelyik NPV-je a legnagyobb 3. a; Pénzkereslet és pénzkínálat – A monetáris politika lényege és eszközrendszere A pénzteremtés alapegyenlete: dMO=dNFA+dNDC dMO – a

pénztömeg változásának nagysága dNFA – a bankrendszer külföldel szembeni nettó pozíció változása dNDC – követendő keretek Forgatási sebesség: V=P*A/MO P – áru ára A – áru mennyisége MO – pénz mennyisége A pénzekeresleti fügvény megadja az emberek által tartani kívánt pénz mennyiségét, vagyis hogy vagyonuk mekkora hányadát tartják - készpénzben, - látra szóló betétben, értékpapírokban, - reáljavakban Pénzkínálat összetevői Pénzügyi, statisztikai értelmében a pénz fogalma azt fejezi ki, hogy egy adott időpontban, egy adott országban melyek azok a bankpasszívák, amelyeket a pénztömeg részeként számítanak. Pénz - a bankrendszeren kívüli készpénz - kereskedelmi bankoknál vezetett látra szóló betétek Kvázipénz – pénzre szóló követelés - jegybanknál lévő határidős, tartalék és devizaszámlák - kereskedlmi bankoknál lévő határidős, tartalék és devizaszámlák Pénzközeli tételek -

kötvények és pénzpiaci befektetések - importtételek Az IMF szerint a pénztömegbe a monetáris hatóságok és a monetáris bankok konszolidált mérlegének passzívái tartoznak bele. A monetáris és nem monetáris pénzintézetek közötti különbség, hogy az előbbinek az aktívái, az utóbbiinak a passzívái záródnak ki a pénzforgalom köréből. 3. b; A faktoring és a forfetírozás mint finanszírozási forma Faktorálás: Áruk, vagy szolgáltatások eladásából származó rövidlejáratú követelések megvásárlását jelenti egy bankban (faktor). Követelésit az exportőr átruházza a b ankra és megfizeti a n eki járó díjakat; a faktor az alábbi szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének: - átvállalja a vevővel szemben keletkezett követeléseinek kockázatát - fizet, ha a vevő eleget tesz - vállalja a követelésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat A faktorálásnak két típusa ismeretes: 1. a l ejárati faktorálás esetén a

faktor arra vállal kötelezettséget, hogy a számla esedékességekor – függetlenül a vevő teljesítésétől – a számla névértéke és a faktordíj közötti különbséget kifizeti a cégnek . 2. Finanszírozási faktorálás esetén a faktor a követelés megelőlegzését, tehát a finanszírozását is vállalja. Ilyenkor a cég a számla benyújtását követően azonnal pénzhez jut A faktor a számla névértékének a faktordíjjal és a kamattal csökkentett összegét fizeti ki. Általában a cég ehhez a csökkentett összeghez sem jut hozzá azonnal teljes egészében, mert a faktor a számla névértékének egy bizonyos százalékát visszatartja az esetleges mionőségi kifogások rendezésére. Forfetírozás – halasztott fizetésű banki kockázatot hordozó, külföldi bank kötelezettségével alátámasztott exprtkövetelések visszkereset nélküli megvásárlása. Típusai: - Halasztott Fizetésű Akkreditív - Avalizált-, saját-, idegen váltó -

Hitelfedezeti garancia 4. a; A pénzintézeti rendszer szerepe és felépítése. Jegybanki és üzleti banki funkciók elhatárolása. A bank, mint sajátos üzem, alapvető jellemzői, tevékenységei, konfliktusa A Magytar Nemzeti Bankot 1924 m ájus 24-én alapították részvénytársaság formában. Alaptőkéje: 10 000 millió forint. Tevékenységét az MNB-ről szóló 1991 évi jegybantörvény határozza meg. A MNB a M agyar Köztársaság jegybankja és a nemzetgazdaság központi bankja. A MNB a monetáris politika kialakítója, felelős a pénzkibocsátásért és szabályozza a pénzforgalmat, a valuta és nemesfémgazdálkodás központi szerve. Mivel részvénytársasági formában működő jogi személy, szervei a közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság és a főfelügyelőbizottság. Funkciói: - támogatja a kormány gazdaságpolitkai jogviszonyát - nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének védelme - jogosult a bankjegy és érme kibocsátására

- aranyból és devizából készleteket gyűjt - előmozdítja a gazdasági egyensúlyt - jegyzi és közzéteszi az árfolyamokat - szükséghelyzetek esetén hitelt nyújt - állam megbízásaként eljár az értékpapírpiacon - a kormány megbízása alapján garanciát vállal, értékpapírt bocsájt ki - vezeti a hitelintézetek számláját - szabályozza a pénzforgalmat - jegybanki ellenőrzést végez A hitelintézetek tevékenységének felügyelete az állami Pénz és Tőkepiaci felügyelet látja el, a betétek védelmét az OBA (országos betétbiztosítási alap) látja el. 4. b; A vállalkozásokkal kapcsolatos pénzügyi döntések tartalma, típusai, céljai A vállalatok azzal a céllal fektetnek be tőkét különféle eszközökbe, hogy jövedelemre tegyenek szert és ennek révén vagyonukat gyarapítsák. E cél érdekében a gazdálkodással, az üzlet vitelével kapcsolatban nap mint nap számtalan döntést kell hozni. Például a vállalatok naponta

találkoznak az alábbi kérdésekkel: Nyereséges lessz-e valamilyen konkrét beruházás? Honnan lessz pénz a beruházások finanzszírozására? Mennyi készletet tartson? Hogyan használja fel a nyereséget? Kiknek és milyen fizetési feltételekkel értékesítsen? Lessz-e elegendő pénze a cégnek? A pénzügyi döntések alapvető jellemzője, hogy változást idéznek elő a cég eszközeiben, forrásaiban vagy mindekttőben. Bár a konkrét pénzügyi döntések nagyon sokfélék, azonban bizonyos alaptípusokba besorolhatók attól függően, hogy: - a cég eszközeiben vagy forrásaiban idéznek-e elő változást - a cég hosszú vagy rövid élettartamú eszközeire és forrásaira vannak-e hatással. Befektetési Eszközök Finanszírozási döntések Eszközök Források Hosszú távú döntések Befektetett eszközök Saját tőke, Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid távú döntések Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek A befektetési

döntések a vállalkozások eszközeinek nagyságát és összetéttelét alakítják. A finanszírozási döntések eredményeként alakul ki és módosul a vállalkozások pénzügyi szerkezete illetve a tőkeszerkezete. Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hosszú távú pénzügyi döntések hosszú élettartamú eszközöket és tartós forrásokat eredményeznek, tehát hosszú távra határozzák meg a vállalkozások működési feltételeit. A pénzügyi döntések célja a v állalat piaci értékének maximalizálását, azaz a r észvényesek vagyonának maximalizálását. 5. a; A passzív bankügyletek lényege, kiemelten a pénzintézeti betét szerepe. Fizetési módok és formák a fizetési forgalom lebonyolításában Betétgyújtés A betétgyújtés a bankok legrégibb üzletága. A betéteket különbözőképpen csoprtosíthatjuk A betételhelyező személye szerint beszélhetünk: - Lakosság - Gazdálkodó szervek - Intézmények -

Alapítványok - Más bankok - Központi bank A betétek jogi formája szerint beszélhetünk - szerződéses - saját értékpapír kibocsátásan alapuló konstrukciókról A betét pénzneme szerint - hazai fizetőeszközt - külföldi valutát/devizát Rendelkezésre jogosultságuk szerint - névre szóló - bemutatóra szóló A kamatozás módja szerint - fix - változtatható - változó kamatozású betéti ügyletek A futamidő szerint - rövid (1 évnél rövidebb) - középlejáratú (1-től 2-5 évig) - hosszú lejáratú (2-5 évnél hosszabb) Szerződéses betétek A látra szóló betétek (bankszámlabetétek) esetén olyan betétszerződés jön létre a bank és az ügyfél között, amelynek alapján a számla tulajdonosa a számlán elhelyezett pénzösszeg felől bármikor és bárhogyan rendelkezhet és a bank köteles azonnal teljesíteni. Felmondásos betétek Gyakorlatilag átmenetet képeznek a látra szóló és a lekötött betétek között. A betétes

ugyanis bármikor utasíthatja a bankot kifizetés teljesítésére, de azt a bank csak bizonyos határidővel (5, 7, 14 vagy 30 nap elteltével) köteles teljesíteni. Lekötött betétek A pénztulajdonos meghatározott lejáratra köti le, a bank ezután kamatot fizet. A lekötés miatt általában magasabb kamatozású mint a többi konstrukció. A lekötött összeget a betétes gyakorlatilag kölcsönadja a banknak, amelyet az a lekötés ideje alatt szabadon használhat, és amiért a bank a betétesnek kamatot fizet. Ezt ismerik el a legnagyobb kamattal A takarékbetét A bank elismervényt állít ki a betét átvételéről, amelyen azután minden pénzmozgást feltüntet. Befizetés, illetve kivét csak a takarékbetétkönyv bemutatásával lehetséges A takarékbetét után a bank kamatot fizet, általában meghatározatlan lejáratú, pénzátutalást nem lehet róla teljesíteni. A takarékbetétek is lehetnek: - látra szóló - felmondásos - lekötött betétek

Értékpapírok lehetnek: - rövid - közép - hosszú lejáratúak A fizetési forgalom lebonyolítása - Készpénfizetések - A készpénz nélküli fizetési formák - Átutalás - Inkasszó (külker!!!) - A váltó (avalváltó, rektaváltó, solaváltó, telepített váltó, ) - Akkreditív (külker!!!) - Csekk (külker!!!) 6. b; Az elvárt hozam meghatározása CAMP-el A CAMP modell azon feltételezésen alapul, hogy bármely eszköztől elvárható hozam összefüggésbe hozható az eszköz kockázatának egy bizonyos részével, amit bétával jelölnek. Az elvárt hozam és a béta közötti kapcsolatot a CAMP írja le részletesen. A CAMP bizonyos feltételezésekkel él a kornyezetet illetően, ami szükségszerűen egyszerűsítésekkel jár. 1. a befektetők a portfóliók várható hozamát és szórását egy periódusnyi időtávra becsülik 2. a befektetők kockázatkerülők 3. Bármely befeketető tetszőleges mennyiséget vásárolhat 4. Létezik egy olyan

kockázatmentes kamatláb, amely mellett kölcsönt nyújtani és kölcsönt felvenni egyaránt lehet 5. A kockázatmentes kamatláb minden befektető számára azonos 6. Az adók és tranzitköltségek lényegtelenek 7. Az információk szabadon és gyorsan elérhetők 8. Azonosan itélik meg az értékpapírok várható hozamát, szórását A CAMP világában a helyzetek egyszerűek. Mindenki uganazokkal az információkkal rendelkezik és mindenki azonosan ítéli meg az értékpapírokkal kapcsolatos kilátásokat. A befeketetők munkája lényegében két, jól elkülöníthető szakszból áll. Először meg kell találniuk a kockázatos eszközök legjobb kombinációját, a legjobb portfóliót. Másodszor el kell dönteniük, ezt a portfóliót hitelnyújtással, vagy hitelfelvétellel kombinálják-e. Mivel a befektetők azonos információkkal rendelkeznek és hasonlóan itélik meg az értékpapírok várható hozamát, és a szórását. Így nem meglepő, hogy a

kockázatos eszközök legjobb kombinációja mindenki számára azonos lessz. Minden befektető a kockázatos értékpapírok között azonos relatív arányban osztja szét a pénzét, majd kiegészíti hitelnyújtással vagy hitelfelvétellel annak érdekében, hogy a kockázat és hozam személy szerint preferált kombinációját elérje. A modellnek ez a s ajátossága a Szeparációs tételen alapul Azokba a papírokba amelyek részaránya T portfólióban 0, senki sem fektet be. Ez azt jelenti, hogy az ilyen értékpapírok árfolyamának esnie kellen, ellenkező esetben növekednie. A modellben a tőkepiac akkor lessz egyensúlyi állapotban ha: - Minden befeketető minden kockázatos értékpapírból akar egy bizonyos mennyiséget tartani - Minden értékpapír aktuális piaci árfolyama azon a s zinten lessz, ahol a részvények iránti kereslet éppen egyenlő a kibocsátott és forgalomban lévő részvények számával. - A kockázatmentes kamatláb azon a szinten lessz,

ahol a kolcsonadott pénzösszegek egyenlőek a hitelként felvett pénzosszegekkel. 8. a; Az adóztatás alapelvei és alapfogalmai, a fő adófajták általános jellemzői, a magyar adorendszer elemei és aktuális szabályai Az adónemek összessége alkotja az adórendszert. Az adókat különféle szempontok alapján csoportosítjuk, elsősorba közvetlen és közvetett adókra. Közvetlen adók esetében minen ismert a konkrét adófizető, akit az adó végsősoron terhel. (jövedelemadó, ingatlanadó, útadó, örökösödési adó, ingatlan átruházási adó) Közvetett adók nem konkrét szemlyeket terhelnek, hanem a l akosság azon részét, amely bizonyos áruk, vagy szolgáltatások végső fogyasztója. (DPH, Fogyasztási adó) A közvetett adók közös tulajdonsága, hogy az adót a végső vásárló fizeti meg a vételár részeként. Az állami költségvetésbe viszont az adó úgy folyik be, hogy az az áru forgalmazói fizetik be. A hatékonyság elve –

azt jelenti, hogy a közkiadások finanszírozásához szükséges bevételekt a gazdasági növekedés ütemének lehetséges minimális csökkentése mellett kell beszedni. Semlegesség – ha a piacgazdaság működésének lehető legkisebb zavarát eredményezi Egyértelműség – Minden gazdasági helyzetben meg lehessen állapítai, hogy fennál-e adófizetési kötelezettség. Egyszerűség – Könnyen érthetőek legyenek az adótörvények Alacsony adminisztratív költségek követelménye. Fő adófajták és jellemzőik - Jövedelem (személyi, társasági) - Vagyoni illetve tárgyi - Erőforrásokhoz kapcsolódó - Forgalmi (általános, fogyasztási) Személyi jövedelemadó: A személyi jövedelemadó a legfontosabb közvetlen adó, világszerte az adórendszer egyik alappillére. A jövedelem meghatározása úgy történik, hogy az egyén bevételeiből levonják az ezekkel jövedelemcsökkentő tételként elszámolható költségeket. Az adómértéket az

összevont adóalap esetén az adótábla segítségével határozzák meg. Általános forgalmi adó Az összfázisú forgalmi adó a kozvetett adok legfontosabb megjelenési formája. A nemzetközi áruforgalom kezelésében játszik jelentős szerepet. Fogyasztási adó A fogyasztási adó spaciális, egyfázisú forgalmi adó. Annyiban speciális, hogy eleve csak a termékek viszonylag szűk körére, általában néhány jellemzően alacsony keresleti árrugalmasságú, nem alapvető létszükségletei cikkre. Luxuscikkre terjed ki 9. a; Pénzügyi piacok szerepe, altípusai. Az elsődleges értékpapírpiac működése A gazdaság pénzügyi piacait 2 nagy piacra szokták osztani. Tőkepiac – hosszú lejáratú kölcsönök és részvények piaca Pénzpiac – néhány napos kölcsönöktől az egy éves lejáratú hitelekig Mindkét piacon pénz cserélnek pénzért. Devizapiac – nem különböző odőpontbeli, hanem különböző országbeli pénzek cserélnek gazdát.

A pénzpiacnál a csere tárgya idpben közel esnek egymáshoz, míg a tőkepiacnál távolabb. A pénzpiacnál néhány napos kölcsönyújtás esetén mintha nem is használtuk volna fel a pénzünket, hamarosan újra rendelekzhetünk vele. A tőkepiaci befektetés viszont akkor áll közel, mintha pénzünket végleg elköltöttük volna anyagi felhalmozásra: Pénzpiaci hitelek formái: - Váltók - Rövid lejáratú bankbetétek - Átruházható rövid lejáratú betétjgyek - A vállalatoknak a fogyasztóknaknyújtott rövid lejáratú bankbetétek Tőkepiac főbb eszközei - Részvények - Kötvények - Zálogjoglevelek - Hosszú lejáratú bankbetétek és bankhitelek Értékpapírpiac Mind a pénzpiacnak, mind pedig a tőkepiacnak részpiaca. Az elsődleges piac az értékpapírok első forgalomba kerülések, vagyis kibocsátását jelenti. Funkciója, hogy összegyűjtse a hosszú lejáratú tőkéket és eljuttassa a beruházóhoz. Ekkor alakul át a megtakarítás

tőkévé Ily módon juthatnak saját tőkéhez a vállalatok, kölcsöntőkéhez az állam és a vállalatok. Ha a kibocsátást a befeketetők meghatározott körének kívánja értékesíteni, akkor zártkörű kibocsátásáról beszélünk. Ha azonban a befektetők széles körének szánják, akkor nyilvános a kibocsátás 11.a; A vállalkozás beruházási döntései (Beruházások általános jellemzői, döntési folyamat, pénzáram) A beruházások általános jellemzői A tárgyi eszközök beszerzésére fordított tőkekiadásokat beruházásnak nevezzük. A beruházás célja: - a cég bevételeinek növelése - a költségek csökkentése - a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak való megfelelés. A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás alapján három kategóriát kül. meg: - független projetket kategóriájába azok a beruházási javasltok sorolhatók, amelyek elfogadása vagy elutasítása független más beruházástól - egymást

kölcsönösen kizáró projektek esetén egy projekt elfogadása kizárja más, vagy a többi javaslat elfogadását - más beruházásoktól függő projektek kategóriájába azok a projektek tartoznak, amelyek elfogadása attól függ, hogy megvalósul-e egy másik beruházás A beruházások közös jellemzői: - jelentős pénzkiadással járnak - a hozamok időben később jelentkeznek - hosszú időre meghatározza a cég műszaki-technológiai jellemzőit - rossz beruházási döntések sok esetben visszafordíthatatlanok Minden beruházásnál 3 pénzáramot különböztetünk meg: - Kezdő pénzáram (a beruházás érdekében felmerült kiadások) - Működési pénzáram (becslése során azt próbáljuk meghatározni, hogy a beruházás után hogyan változik a CASH-FLOW) - Végső pénzáram (azt becsüljük fel, hogy a beruházás felszámolásával mekkora pénzösszeget nyerünk vissza. 11.b; A tőkeköltség és az optimális tőkeszerkezet meghatározása,

lényege. A tőkeköltség értelmezése A tőkeköltséget 2 oldalról is megközelíthatjük. A vállalt oldaláról a tükeköltség a finanszírozási források ára, amit a beruházások megvalósításához szükséges tőke megszerzéséért a hitelezőnek vagy a részvényeseknek fizetni kell. A befektetők oldaláról a tőkeköltség a cég értékpapírjaitól elvárt hozam. A tőkeköltség – szabály Ez a szabály azt mondja ki, hogy egy beruházási javaslatot akkor érdemes megvalósítani, ha a várható hozama a tőkeköltségnél magasabb. A tőkeköltség becslését két dolog nehezíti: az egyik, hogy a cégek befektetéseiket rendszerint többféle forrásból származó tőkék valamilyen kombinációjával finanszírozzák. A másik, hogy az új beruházások kockázata különbözhet a cég meglévő eszközeinek kockázatától. Az adósság költsége Beruházásokhoz hosszú lejáratú kölcsönt bankhitel formájában, kötvények kibocsátása útján

szerezhetnek be a cégek. Egy cég számára a kölcsöntőke költsége a befeketetők által elvárt hozam. A saját tőke költsége A tulajdonosi tőke költsége az a hozamráta, amit a befektetők a cég törzsrészvényeitől elvárnak. Tulajdonosi tőkét kétféle módon szerezhetnek a cégek belső forrásból, a nyereség visszaforgatásával, külső forrásból, új részvények kibocsátása révén. Belső forrásból számrazó tőke költsége Ha a cég vezetése úgy dönt, hogy a nyereséget újra befeketeti a cégbe, akkor ezeknek a befektetési lehetőségeknek olyan hozamot kell ígérni, mint amilyen hozamot a részvényesek a hasonló kockázatú alternatív befektetéseken elérhetnek. A belső forrásból származó tőke költségének becslése különböző módszerekkel történik. Közülük az osztlék értékelési modell a legelterjedtebb. Re= DIV/Po+g Külső forrásból származó tőke költsége Valamivel drágább mint a visszaforgatott nyereség,

két oka van: új részvények kibocsátásakor különböző költségek merülnek fel; másik, az új részvények eladási árfolyama mindig alacsonyabb mint a cég részvényeinek a kibocsátás bejelentését megelőzően kialakult piaci árfolyama. 12 . a; Forgótőke management a vállalkozásoknál A rövid távú pénzügyi döntések tárgyát a forgóeszközök és a rövid lejáratú források képezik. A forgóeszközökkel és a rövid lejáratú forrásaokkal kapcsolatos döntések összefoglaló neve a forgótőke management. A forgótőke összevont menedzselésekor a vállalatoknak alapvetően két kérdésben kell dönteni: 1. Mennyit fektessenek be a forgóeszközökbe? 2. Milyen arányban finanszírozzák a forgóeszközöket rövid lejáratú adósággal illetve tartós forrásokkal? A forgóeszköz finanszírozásával kapcsolatban találkozunk a nettó forgótőke fogalmával. A nettó forgótőke a forgóeszközök és a rövid lejáratú források

különbsége. A forgótőke egyedi szintű menedzselésekor a vállalato arról döntenek, hogy: 1. Mennyit fektessenek be a forgóeszköz egy-egy elemébe, a vevőállományba, a rövid lejáratú értékpapírokba, illetve mennyi készpénzt tartsanak a bankszámlájukon? 2. Milyen speciális forrásokat, illetve a rövid lejáratú hitelek milyen kombinációját vegyék igénybe? A döntési szempontok hasonlósága ellenére a rövid távú pénzügyhi döntések általában valamivel egyszerűbben és talán kevésbé kritikusak, mint a hosszú távú pénzügyi döntések. Ez azzal magyarázható, hogy: - a rövid távú pénzügyi döntések rövid élettartamú eszközkkel és rövid lejáratú forrásokkal kapcsolatosak, míg a hosszú távú pénzügyi döntések során olyan hosszú élettartamú eszközökről és forrásokról kell határozni, amelyek hosszú időre determinálhatják egy cég működési feltételeit és pénzügyi helyzetét. - a rövid távú

pénzügyi döntések általában könnyebben és viszonylag kisebb költséggel visszafordíthatók vagy korrigálhatók. - hibás beruházási döntések rendszerint jóval többe kerülnek egy cégnek mint a rövid távú pénzügyi döntések során hozott rossz döntések. 12.b; Fizetési mérleg, a konvertibilitás A fizetési mérleg egy ország más országokkal, azaz devizabelföldiek és devizakülföldiek között egy adott időszakban lebonyolított nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos műveleteinek könyvelési nyilvántartása. A fizetési mérleg a nemzetközi kereskedelmi és tőkemozgási műveletek kettős könyviteli leírása, aminek következtében mindig nulla egyenlegének kell lennie. A fizetési mérleg egésze akkor aktív, ha az adott időszak devizabevétele meghaladja a devizakiadást és akkor passzív ha az adott időszak devizabevétele kisebb, mint a devizakiadás. A fizetési mérleg tételeit három nagy csoportba

sorolták: 1. Folyó tételek, amelyek közé tartoztak az áruk mozgásából és szolgáltatásokból eredő devizabevételek és kiadások 2. Tőkemozgási tételek 3. Egyenlegező tételek, amelyek közé tartozott a h ivatalos tartalékok változása és a tartalékváltozást kiegészítő kölcsönfelvétel vagy kölcsönyújtás. A fizetési mérleg fő részei: - folyó fizetési mérleg, amely a „látható” és a láthatatlan” folyó tételeket tartalmazza - tőkeforgalom mérlege, amely az adott ország külső követelésállományában és külső tartozállományában bekövetkezett változásokat tartalmazza. A folyó fizetési mérleg legfontosabb részei: - külkereskedelmi mérleg, amely az exportot és az imprtot foglalja magába. Egyenlege passzív, ha az adott időszakban behozott áruk devizakiadása nagyobb mint a kivitt áruk devizabevétele; fordított esetben aktív az egyenleg. - a folyó tételek tartalmazzák még az áruforgalmon kívüli

fizetéseket is, amelyek különböző szolgáltatásokból származhatnak. Konertibilitás – deviza átválthatóság Az országok közötti elszámolásoknak 2 alapvető formája ismert: Bilaterális fizetési forgalom – bilaterális klíring Olyan nemzetközi fizetések összessége, amelyben a k ét ország között keletkezett tartozások és követelések csak ugyanezen két ország viszonylatában használhatók fel. Multilaterális fizetési forgalom – multilaterális klíring Több oldalú pénzügyi kapcsolat. A multilaterizmus esetében az egyik országgal szembeni követelés az elszámolási körökhöz tartozó bármelyik országban folyamatosan felhasználható. Teljes konvertibilitás – fizetési mérleg minden tételére kiterjed Korlátozott konvertibilitás – ha csak a folyó tételekre terjed ki Külső konvertibilitás – csak a valutakülföldiekre vonatkozik Belső konvertibilitás – a valutabelföldiekre is vonatkozik Jegybanki konvertibilitás –

csak a jegybankra vonatkozik Részleges konvertibilitás – meghatározott arányban lehetséges az átválthatóság 5. b; Üzlet finanszírozás fő kérdései és eszközei (rövid távú pénzügyi döntések) A vállalatok naponta találkoznak az alábbi kérdésekkel: Nyereséges lessz-e valamilyen konkrét beruházás? Honnan lessz pénz a beruházások finanzszírozására? Mennyi készletet tartson? Hogyan használja fel a nyereséget? Kiknek és milyen fizetési feltételekkel értékesítsen? Lessz-e elegendő pénze a cégnek? A pénzügyi döntések alapvető jellemzője, hogy változást idéznek elő a cég eszközeiben, forrásaiban vagy mindekttőben. Bár a konkrét pénzügyi döntések nagyon sokfélék, azonban bizonyos alaptípusokba besorolhatók attól függően, hogy: - a cég eszközeiben vagy forrásaiban idéznek-e elő változást - a cég hosszú vagy rövid élettartamú eszközeire és forrásaira vannak-e hatással. Mennyit fektessenek be a

forgóeszközökbe? Milyen arányban finanszírozzák a forgóeszközöket rövid lejáratú adósággal illetve tartós forrásokkal? Mennyit fektessenek be a forgóeszköz egy-egy elemébe, a vevőállományba, a rövid lejáratú értékpapírokba, illetve mennyi készpénzt tartsanak a bankszámlájukon? Milyen speciális forrásokat, illetve a rövid lejáratú hitelek milyen kombinációját vegyék igénybe?