Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Alkotmányjog tételek

1. TÉTEL AZ ALKOTMÁNY FOGALMA, AZ ALKOTMÁNYOSSÁG KLASSZIKUS ALAPELVEI, AZ ALKOTMÁNYOK TÍPUSAI AZ ALKOTMÁNY széles körű társadalmi megegyezést kifejező alaptörvény, amely  legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat (legitimációs funkció)  jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai berendezkedésének alapintézményeit (deklaratív funkció)  védi a társadalmi rendet a tulajdon és a vállalkozás szabadását, a politikai intézményeket (védelmi funkció)  megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális, kulturális jogait, politikai és szabadságjogaikat, azok korlátait és jogi biztosítékait (alapjogok biztosítása)  biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát (diszkrimináció tilalma)  szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét (kormányforma)  megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és

törvényességi felügyeletét (közigazgatás)  biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közösségek működését (helyi autonómia)  szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget és megállapítja a törvényesség érvényesülésének biztosítékait (igazságszolgáltatás)  meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait (az alkotmányosság védelme)  megerősíti a nemzetközi jogi szerződések és az államok közötti együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását, kinyilvánítja az államterület sérthetetlenségét és rendelkezik a felségjegyekről (szuverenitás) Az alkotmány jogi megközelítésben norma, a legmagasabb szintű jogi norma, mert magát a törvényalkotót is köti. Tartalmát tekintve alaptörvény AZ ALKOTMÁNYOSSÁG ALAPELVEI: 1. népszuverenitás, népképviselet 2. a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának

elve törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom szétválasztása ez alapján beszélhetünk parlamentáris, prezidenciális és kollegiális kormányformákra parlamentáris kormányforma a parlamentáris monarchia és a parlamentáris köztársaság (pl. Egyesült Királyság, Olaszország) prezidenciális kormányforma pl. az USA köztársasága a kollegiális kormányforma szervezetében a végrehajtó hatalom nem különül el a képviselettől (Svájc) 3. a törvények uralma, a jogállam megvalósítása Alapvető követelmény az alkotmányokkal szemben a törvényesség biztosítása, ennek érdekében alkotmányos intézmények létesítése (alkotmánybíráskodás, ombudsmann, közigazgatási bíróság) 4. egyenjogúság elve törvény előtti egyenlőséget jelent, azonos a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválásával, a gazdaságilag erősek helyzetének megvédésével. A legújabb alkotmányok felvetik a szolidaritás elvét. Az egyenlőség és a szabadság,

különösen a tulajdon szabadsága ellentétben állnak egymással, ennek feloldását szolgálja a pozitív diszkrimináció, az arányos közteherviselés követelménye. 5. az emberi jogok deklarálása olyan általános jogelveket jelent, amelyeket a törvényalkotás a konkrét szabályozás során alkalmazni kötelesé és ezek érvényesülése ellenőrizhető 2. tétel, jogforrások, jogszabályok, a szokásjogi jogalkotás és a jogalkalmazói jogalkotás. Nemzetközi szerződések a magyar jogrendszerben A alkotmányjog számára a jogforrás fogalma két értelemben használható, jelenti egyrészt magát a jogszabályt, másrészt a jog létrehozóját, megalkotóját. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a Magyar Köztársaságban mely állami szerveknek van jogalkotó hatásköre, s az milyen formában érvényesül. a jogforrásnak ezt a konkrét államhoz kapcsolódó fogalmát tekinthetjük alkotmányossági szempontból jogforrásfogalomnak. Elsődlegesen az

alkotmány, ennek nyomán pedig a jogalkotásról szóló 1987 évi XI. tv szabályozza, hogy megy állami szervek milyen terjedelemben rendelkeznek jogalkotó hatáskörrel. ezek a következők:     országgyűlés: alkotmány és törvény kormány rendeletet, kormány elnöke és tagjai rendeletet, az önkormányzatok rendeletet bocsáthatnak ki. Az alkotmányt módosító 1989. évi XXXI tv elfogadását megelőzően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a törvénnyel egyenrangú törvényerejű rendelet kibocsátására volt jogosult. Korábbi jogrendszerünkben az államtitkár rendelkezés (jogszabály) kibocsátására volt jogosult. A mai helyzetben az állami intézményi rendszer a hatalommegosztás elvére épül, ami egyebek mellett azzal a következménnyel jár, hogy az egyes állami szerek közötti kapcsolatot nem lehet puszta hierarchizáltsággal jellemezni. a jogforrási rendszer szerkezetét a kibocsátók a hatalommegosztás intézményi

rendszerében történő elhelyezkedése határozza meg. Az alkotmányon kívül három fő jogforrási formát lehet megkülönböztetni, az országgyűlési törvényt a Kormány (mint végrehajtó hatalom) rendeletét és az önkormányzati rendeletet. Számolni kell azzal, hogy az igazságszolgáltatás, a bírói gyakorlat egyre jelentősebb szerepet tölt be a jogforrások rendszerében. Másrészt ugyanaz a jogalkotó az említetteken kívül más normaformában is rendelkezhet. Ennek orientáló pontja azonban a kibocsátó hatalom és nem a másik jogalkotó által hozott s formai jegyei alapján esetleg hasonló jogszabály (országgyűlési határozat – kormányhatározat). JOGSZABÁLYOK 1. Alkotmány: a legmagasabb szintű jogszabály, minden más jogi norma meg kell hogy feleljen az alkotmánynak, a jogszabályok végső soron az alkotmányból merítik érvényességüket. a) Megalkotásáról és módosításáról az országgyűlés kétharmados többséggel dönt. A

magyar alkotmányos rendszerben a törvényhozó és alkotmányozó hatalom nem különül el egymástól. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlés kétharmados többséggel gyakorolható hatásköre korlátlan. Maga az alkotmányos ellenőrzést végző alkotmánybíróság is e törvényi formából meríti létezésének jogforrási alapját. b) Az alkotmánybíróság eredetileg megkülönböztetett alkotmányos jellegű szabályokat, amelyek törvényekben jelentek meg, de alkotmányos jelentőségűek. pl a jogalkotási törvény megsértése csak akkor valósít meg alkotmánysértést, ha az egyben alkotmányi alapelvbe ill. rendelkezésbe ütközik. Az alkotmánybíróság egyes jogítéleteket, értékeket ma már gyakran nem(csak) az alkotmányból vezet le közvetlenül, hanem azokat meghatározott elvek köré építi. Az alkotmánybíróság gyakorlata során alkalmazott legfontosabb elv a jogállamiság elve, amely az állam önmeghatározásában szerepel: a Magyar

Köztársaság független, demokratikus jogállam. A jogállamiság elve az alkotmány konkrét rendelkezéseihez képest nem kisegítő, másodlagos szabály, s nem pusztán deklaráció, hanem önálló alkotmányjogi norma, aminek sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét. A jogállamiság egyik nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság követelménye azt is jelenti, hogy − az állampolgárok jogait és kötelességeit törvényben meghatározott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák; − a jogalanyoknak legyen lehetőségük arra, hogy elhatározásaikat a jog előírásaihoz tudják igazítani. A jogbiztonság megköveteli a jogszabályok világos és egyértelmű megfogalmazását, a megszerzett jogok védelmét, a beteljesedett vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, ill. a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok

megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását. A hatalmi ágak megosztásának elvét nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása ma lényegében a hatáskörök megosztását jelenti a parlament és a korány között, amelyek azonban politikailag összefonódnak. Az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az alkotmány rendelkezésinek értelmezése. Az alkotmány értelmezésére nem kizárólag az alkotmánybíróság jogosult, az országgyűlést is megilleti a jog, hogy hiteles értelmezést fűzzön az alkotmány valamely rendelkezéséhez, s ezen túlmenően tevékenységük ellátása során a jogalkotó és jogalkalmazó szervek is értelmezik az alkotmányt. Az alkotmányértelmezés mindenkire kötelező hatályú, s így adott esetben még magát az országgyűlést is köti a törvényalkot 2. Tétel Szuverenitás, népszuverenitás Az unitárius és a föderális állam Az

állam felségjelvényei A szuverenitás, mint az állam hatalmát megalapozó elv az abszolút királyi hatalom megteremtésének történelmi korszakában jelentkezett Európában. A feudális partikularizmus elleni harcban szükség volt az államhatalom egységét, monopóliumát alátámasztó elméletre. Ezt a funkciót töltötte be a szuverenitás fogalma, amely a teljes államhatalmat egy kézben összpontosító fejedelem – az egységes nemzeti állam jelképévé vált –, abszolút monarchia hatalmának igazolására szolgál. A fejedelmi szuverenitás elmélete a szuverenitás fogalmának évszázadokon át vitatott, de máig ható elveit lényegében az állami főhatalom egységes és oszthatatlan, valamint korlátlan és korlátozhatatlan jellegében határozta meg. A feudális abszolutizmusért folytatott küzdelemben progresszívnek bizonyuló szuverenitáselv túlhaladottá vált az újkor kezdetén, az abszolút monarchia megdöntésére irányuló polgári

forradalmak idején. A szuverenitás fogalma az új politikai törekvésekkel összhangban jelentős átalakuláson ment keresztül. Az uralkodói szuverenitással szemben megjelentek a népképviselet, az alkotmányosság, az államhatalmi ágak megosztásának elvén alapuló szuverenitáselméletek, amelyek középpontjában a nép, a parlament vagy jog szuverenitása áll. Ezek az elméletek ma is egymás mellett élnek, mindegyik mögött eltérő hatalomgyakorlás koncepció húzódik meg. A különböző elméletek és a hatalomgyakorlás formáiban megnyilvánuló tényleges különbségek a szuverenitás fogalmának relativizálásához, az egységes szuverenitásfogalom felbomláshoz vezettek. Különösen nagy változások mentek végbe a második világháború után, a szuverenitás még meglévő, hagyományos elemeinek a fokozatos eltűnésével. Az európai demokratikus államokban az a tendencia rajzolódik ki, hogy miközben az alkotmányok a népszuverenitás mint a

hatalom forrását deklarálják, a hatalomgyakorlást, az állami döntések meghozatalát jelentős intézményi differenciáltság és az önkény lehetőségét kizáró garanciák jellemzik. Ilyen garancia a hatalom megosztása, a merev alkotmányok bevezetése, a köztársasági elnök jogai, a referendum mint szűk körű, korrekciós mechanizmus, a bíróságok kontrollja a jogalkotás felett, illetve az alkotmánybíróságok létrehozása. Végül is e szerint nem ez személy vagy az állami szervezet a szuverenitás alanya, hanem az állam minden fontos megnyilvánulását tartalmazó jogrend. A szuverenitása vonatokozó modern elméletek mellett van a szuverenitásnak egy általánosan elfogadott fogalma, mely szerint a szuverenitásról kétféle értelemben lehet beszélni. A belső szuverenitás az állami döntéshozó mechanizmusában a legfőbb hatalmat, a hatalom végső letéteményesét, ill. az általa hozott szabályokat (alkotmányt, törvényt) jelenti az

állam területén élő lakosságra nézve. A külső szuverenitás (állami szuverenitás) azt jelent, hogy az állam saját államisággal, függetlenséggel bír, döntéseit külső kontroll nélkül hozza. Az erre vonatokozó szabályok a nemzetközi jogba tartoznak A SZUVERENITÁSELMÉLETEK VÁLTOZÁSA − − − Jean Bodin: (francia) Hat könyv a köztársaságról 1576; az állami szuverenitást mint a király jogát határozza meg, amelyet csak az isteni és természeti törvény, valamint a tulajdonhoz való jog korlátoz. Thomas Hobbes: (angol) Leviathan 1651; munkájában a királyi szuverenitás mellett érvelt; szerződéses államfelfogásából következően a alattvalók – akik biztonságuk érdekében lemondtak jogaikról a szuverén javára – kötelesek megtartani szuverén törvényeit. John Locke: Két értekezés között a polgári kormányzásról 1690; a parlament és a király közötti tényleges hatalommegosztás a szuverenitás fogalmában úgy

fejeződik ki, mint a monarchia és a parlament koordinált hatalomgyakorlása. Röviden: Az állam fogalmának 3 lényegi összetevője van: az állami főhatalom, azaz a szuverenitás, az állam területe és az állam népessége: Az állami szuvereintás az államhatalom teljességét jelenti. Két alapvető jellemzője van. Az egyik a függetlenség, tehát, hogy az állam külső kapcsolataiban önállóan jár el, sa másik a belső ügyekben az állam a legfőbb hatalom: nincs más hatalmi tényező, amely konkurálhatna vele. Külső kapcsolataiban az állam vállalhat magára korlátozás nemzetközi szerződésekben. Belső szuverenitásnak is vannak határai. A fizikai és erkölcsi törvényeket nem sértheti meg A jogrendszer egésze az államot is korlátozza: a jotszabáloykat mindenkinek, tehát az állami szerveknek és az állampolgároknak egyaránt be kell tartaniuk. Ez az egyik legfontosabb összetevője a jogállam fogalmának. A népszuverenitási elmélet

szerint a legfőbb hatalom az állampolgárok kezébe van letéve, akik azt választójoguk gyakorlása révén valósítják meg. A nemzeti szuverenitás eszméjének megfelelően a nemzetiségük szerint összetartozó állampolgároknak önrendelkezési joguk van: államot is alapíthatnak. Vannak olyan orzágok, ahol a főhatalom megoszlik az állam központi szervei és az egyes kisebb területi egységek között. Ezek a szövetségi államok PlUSA Az egységes vagy unitárius államban a belső területi egységek csupán államigazgatási funkciót gyakorolnak, s nem vesznek részt a szuverenitás megvalósításában. A magyar alkotmány szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Államterület: Földrajzilag körülhatárolt, államhatárok által körülvett terület, amelyre az állami főhatalom kiterjed. Ide tartozik a légtér kb 60 km, és a föld mélye, ameddig a birtokbavétel lehetséges Népesség: Amelyre az állami főhatalom kiterjed.

Idegen és magyar állampolgárokból áll Jelképek: Zászló: három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. Címer: hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik Főváros: Budapest Himnusz: Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjére. 3. tétel A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzés, megszűnése és megszűntetése. Az állampolgárság tartalma Magyar állampolgárság megszerzése születéssel. Az állampolgárság megszerzésének két elve van: - területi elv: az állampolgárságot az ország területén való születéssel lehet megszerezni. - Leszármazás elve: a gyermek szülei állampolgárságát követik függetlenül a születési helytől A magyar állampolgársági törvény

fő szerzési módként a leszármazás elvét alkalmazza két féleképpen: - születésénél fogva magyar állampolgár a gyermek, ha egyik szülője magyar állampolgár - nem magyar állampolgár szülő gyermeke születése időpontjára visszaható hatállyal magyar állampolgárrá válik ha a másik szülőt – teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, apaság bírói megállapítások alapján – magyar állampolgárnak kell tekinteni. Magyar állampolgárság keletkezése - honosítással - visszahonosítással Honosítás: a honosítási iránti kérelmet a lakóhely szerinti illetéke jegyzőnél kell benyújtani, a jegyző továbbítja a szükséges mellékletekkel a belügyminisztériumba a belügyminiszter döntést előkészíteni és a döntés a köztársasági elnök írja alá. A visszakerült irat után polgármester előtt állampolgársági esküt tesz. Feltételek: - kérelmére honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

a kérelme előterjesztését megelőző 8 éven át folyamatosan Magyarországon lakott - a magyar jog szerint büntetlen előéletűnek kell lennie, a kérelem előterjesztésekor ellene magyar bíróságnál büntető eljárás nem lehet folyamatban - megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított legyen - honosítása a Magyar Köztársaság érdekelt nem sértheti - magyar nyelvben alkotmányos ismeretekben vizsgát kell tennie Kedvezményes honosítási eljárása: - az a nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik és bizonyítani tudja, hgoy felmenő ági rokona magyar állampolgár volt, ha a honosításnál fölsorolt feltételeknek az első ponton kívülieknek megfelelt (1 évet kell Magyarországon laknia) Visszahonosítás: kérelmére visszahonosítható az a Magyarországon lakó személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt. Feltétele: - a honosításnál meghatározott 2.34 pontokban kell

megfelelnie A magyar állampolgárság megszűnáse A, lemondás: külföldön lakó magyar állampolgár a köztársasági elnökhöz írt nyilatkozatában lemondhat magyar állampolgárságáról, ha külföldi állampolgársággal rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja: - ha magyar bíróság előtt nem folyik ellene büntető eljárás, illetve ha a kiszabott büntetés végrehajthatósága megszűnt Magyarországon adó és köztartozása nem lehet. B, Visszavonás: a magyar állampolgárság visszavonható a külföldön élő magyar állampolgártól, ha magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, - így különösen valótlan adatok közlésével illetve adatok vagy tények elhallgatásával – a hatóság félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak, ha magyar állampolgárság megszerzésétől számított 10 utánig. A magyar állampolgárság tartalma A magyar államplgárásgi jogban kiegészító elvként

megtalálható a területi elv is: ellenekező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: - Magyarorszőgon lakóhellyel rendelkező hontalan személy Magyarországon születő gyermekét - Ismeretlen szülőktől származó Magyarországon talált gyermekét Jogai: - emberi jogok ezek nem kimondottan az állampolgársághoz tartozó jogok, minden ember joga - gazdasági, kulturális és szociális jogok: e a jogcsoport már különbözik, mert elsősorban az állampolgársághoz kapcsolódnak. Bizonyos feltételekkel a nem magyar állampolgárokat is megilletik (pihenés, oktatási jog) - kifejezetten az állampolgárokat megillető jogok: a, választójog b magyar államhatalomhoz kötődő egyes állások betöltése joga c, útlevélhez való jog, csak agyar állampolgár kaphat, alanyai állampolgári jog, hadköteles nem kaphat, szabadságvesztés (magánútlevél, diplomaútlevél, külügyi szolgálati útlevél, hajószolgálati útlevél Útlevél benyújtása:

polgármesteri Hivatal, BM Kivándorlás, bevándorlás: alanyi jog: Nem lehet: szabadságvesztés, büntető eljárás van folyamatban ellene, katonai szolgálatot teljesít, köztartozása van. 5. A kollektív és személyi szabadságjogok Szabadságjogok: A, KOLLEKTÍV: - Egyesülési: bármely cél érdekében, szabadon Gyülekezési jog: 3 nappal előtte, adott akkor, ha nem fegyveres és nem alkotmány döntésére szolgál Pártjog: joghatalom megszerzése Kooperációs jog: társadalom és nagyobb csoportjai részt vegyenek a törvényhozásban - szólás sajtószabadság: mindenkinek joga van kifejteni szabadon véleményét és gondolatai írásban szóban vagy bármely más módban terjeszteni. Sajtó: mindenkinek joga van sajtó terméket alapítani és ezen keresztül gondolatait közölni. - Lelkiismereti vallászabadság B.SZEMÉLYI SZABADSÁGJOG: - élethez emberi méltósághoz való jog, Magyarországon nincs halálbóntetés - mozgásszabadság joga és

magánélet sérthetetlensége: senkit nem lehet jogerős bírói döntés nélkül szabadságában korlátozni. Magánlakás sérthetetlensége, magántitok, levéltitok - jogképesség: mindenkinek joga van állampolgárságához bizonyos korlátok mellett, mindenki szabadon megváltoztathatja lakóhelyét, névviseléshez való jog, személyes adatokhoz való rendelkezési jog, 6. Politikai jogok, az állampolgárok jogegyenlősége Direkt Politikai JogoK - választójog: aktív és passzív választójog: választhat és választható - Magyaro-n letelepedett nem magyar állampolgárok joga, hogy önkormányzatban választhat - Közhivatal viselése joga: magyar állampolgár, 18. Évet betöltötte A jogegyenlőség olyan alkotmányos alapelv, amely meghatározott tartalomal az egész jogrendszert áthatja. A jogegyenlőség fogalma és tartalma azonban történelmi koronként is változott. A jogegyenlőség nemcsak a rendi kiváltságok eltörlését igénylte, hanem az

állampolgárok minden szempontból az álam előtti egyenlőségéig terjedt. A jogegyenlőség formális egyenlőség, amely azt jelenti hogy a közhatalom előtt minden ember egyenlő. A társadalmi egyenlőség pedig elvileg az meberek közötti mindennemű különbség eltörlését célozza. 7. Gazdasági, szociális és kulturális jogok Ezen jogok jellemvonásai, hogy megvalósításukhoz az államnak valamilyen pozitív cselekvést kell vállalnia. Itt a társadalmi, politikai biztsítékokon van a hangsúly Nem hiányoznak a jogi biztsítékok sem, de ez másodlagos. A jog eszközeivel nem kényszeríthető ki minden vonatkozában, vagyis nem alanyi jogi jellegű. Az anyagi termelésel, a materiális életfeltételek megteremtéséhez kapcsolódik Jogok: - a munkához való jog: az álam olyan gazdaságpolitikáját jelenti, amelynek alapján minden álampolgár képességeinek és képzettségének megfeleően tud munkához jutni. - Pihenéshez való jog: állam

jogszabályok útján garantálja a pihenőidőt. - Az egészségvédelemhez és a társadalombiztosításhoz való jog: áz állam jogszabályokban köteles meghatározni a munka egészségügyi előírásait, azok betartását pedig az erre a célra létrehozott szervek útján ellenőriztatni köteles - A művelődéshez való jog: az állam olyan kutúrpolitikai törekvését, kötelezettségvállalását jelnti, amely az állampolgárok számára biztosítja a művelődés lehetőségét, sőt állampolgárait ösztönzi tudásuk minél szélesebb körű fejlesztésére. Gazdasági jog: foglalkoztatáshoz való jog, mindenkinek joga van saját munkahelyét megválasztania. (pihenéshez való jog, szakszervezet szervezéséhez való jog, sztrájkjog Szociális jog: joga van minden anyának a társadalom támogatására, a társadalom védelmére Kulturális jogok: képességek alapján elérhető felsőoktatás, művelődés joga, örökbefogadás, 7. A tulajdonjog, a

tulajdoni formák egyenjogúsága. A vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága - tulajdonhoz való jog - vállalkzás joga - gazdasági verseny szabadsága - öröklési jog Ezek a jogosítványok a piacgazdasági társadalom alapjogai. A társadalom gazdálkodásának és elosztási viszonyainak folyamataiba az állam egyre nagyobb mértékben beavatkozott. A politikai változások hatására elkezdődött a privatizáció folyamata, a magántulajdon szerepének erőteljes növekedése. Ezek a folyamatok a tulajdonhoz való jog megítélését is módosítják. A tulajdon ebben a vonatkozásban nem egyszerűen közgazdasági tényező, hanem a közhatalom korlátozása is. A tulajdonhoz való jog, tehát szabadságjog, hiszen célja az állam htalmának meghatározott keretekben tartása, korlátozása. A korlátozás eszközei és mértéke szempontjából egyes tulajdonformák is kilakulnak. Egyenjogúság: - nemek egyenjogúsága: az állam a jogalkotás és a

jogalkalmazás során nem tesz különbsége férfiak és nők között. - Nemzetek és nemzetiségiek egyenjogúsága: Nemzetiség törvény. Kisebbség is önkormányzatot alakíthat. Anyanyelv szabad használata - Egyházak egyenjogúsága: a felekezetekhez való tartozás sem külön jogokat, sem kötelezettségeket nem jelent az állammal szemben, sőt az állami nyilvántartása is tilos. 8. A hatalommegosztás elmélete, kormányzás, kormányzati rendszerek a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom szétválasztása ez alapján beszélhetünk parlamentáris, prezidenciális és kollegiális kormányformákra parlamentáris kormányforma a parlamentáris monarchia és a parlamentáris köztársaság (pl. Egyesült Királyság, Olaszország) prezidenciális kormányforma pl. az USA köztársasága a kollegiális kormányforma szervezetében a végrehajtó hatalom nem különül el a képviselettől (Svájc)

Az államhatalom megosztásának elvét Montesquieu a törvények szellem című művében foglalta össze. Három hatalmi ágat különböztet meg, amelyeket klasszikus hatalmi ágaknak nevezünk: - törvényhozói hatalom (akaratkijelentés) nép által megválasztott parlament (Országgyűlés) joga - végrehajtói hatalom(akaratvégrehajtás) a kormány kezében van(király-köztársasági elnök) USA ban a végrehajtó hatalom az elnök kezében van - Bírói hatalom(igazságszolgáltatás) fóggetlen bíróságok kezében van. A hatalommegosztás indoka: a hatalom ha nincs megosztva, akkor hajlamos az elfajulásra (diktatúra). A hatalmi ágakat azért kell elválasztani egymástól mert bármely két hatalmi egybeolvadása zsarnoksághoz vezet. Nem szabad megengedni azt, hogy az egyik hatalmi ág a másik hatalmi ág fölé nőjjön, hanem a hatalmi ágaknak korlátozniuk kell egymást(Montesquieu: Egyensúly elmélet) Kormányzás, kormányzati rendszerek Az állam és a

társadalom kormányzásában különböző szervek vesznek részt: a törvényhozó htalom, végreható hatalom, bíróság. A kormányforma azt fejezi ki, hogy a kormányzásban mely szervek vesznek részt, azok milyen viszonyban állnak egymással. Kormányzati rendszer: - monarchikus - köztársaság Monarchikus: - alkotmányos: létezik parlament, megosztott hatalom, az uralkodónak többlet jogosítványai vannak , a parlament fölé kerül - parlamentáris: uralkodónak nincsenek többlet jogosítványai Köztársasági formák: - parlamentáris köztársaság: az állam élén álló államfőnek csak jelképes funkciói vannak, ez a legidősebb - elnöki prezidenciális köztársaság: az elnöknek a vérehajtó hatalom felé többlet jogosítványai vannak, a parlamenttel szemben is feltud lépni. Nem felelős a parlamentnek, önmagában az elnök nem köteles a parlamentnek, a parlament nem válthatja le az elnököt. Az elnök nem oszlathatja fel a parlamentet. Együtt kell

működniük Pl a parlament törvényt alkot, amit az elnöknek alá kell írni, az elnök szerződést köt, amit a szenátusnak jóvá kell hagynia - félprezidenciális rendszer: végrehajtó hatalom egyik része az államfő és van kormány mellette, ami már a parlamenttől függ (pl. Lengyelo, Románia, Franciol) - kollegiális kormnyforma: a svájci szövetségi törvényhozás által a kormny, amit szövetségi tanácsnak neveznek technikai végreható szerepet lát el és a 7 tagja évente következnek. Nincs miniszterelnök sem. Mindenki egyenlő szavazattal bír Választójog fogalma, választási alapelvek Demokratikus választási alapelvek - választójog általánossága - választójog egyenlősége - a szavazás közvetlensége - a szavazás titkossága A választójog általánossága: a természetes kizáró okokon kívül minden nagykorú állampolgár választójoggal rendelkezik. Kizáró ok: elmebetegség társadalom ellenes magatartás A választójog

akkor tekinthető általánosnak egy országban, ha a lakosság 60-70%-sa rendelkezik választójoggal. Cenzus: a választójogot bizonyos feltételekhez kötik Korcenzus: a választójogot a nagykorúság fölött bizonyos életkorhoz kötik Nemek megkülönböztetés cenzusa: Fajcenzus Vagyonicenzus: meghatározott vagyonnal rendelkezett, annak volt választójoga Műveltésgicenzus: meghatározott iskolai végzettséghez kötötték Egyhelyben lakáscenzus: a választást megelőzően meghatározott ideig állandó lakóhellyel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy választójoga legyen. Választás jogából kizáró elv: - bűncselekményt követett el, börtönbüntetését tölti - közügyektől eltiltott - cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll - bíróság kényszergyógykezelést rendelt el Nem adhatja le szavazatát, aki külföldön tartózkodik a választás napján. Szavazati jog- aktív választójog Választhatóság – passzív

választójog Arányos képviselet: Minden, a választáson részt vevő szervezet a rá adott szavazatok arányában részsedjen a megszerezhető mandátumokból. Arányos képviseletet csak lajstromos választókerületi rendszer tud biztosítani. Választójog egyenlősége:Minden leadott szavazat egyenlő értékű legyen. Választások közvetlensége:Az állampolgárok közvetlenül a jelöltekre adják le a szavazatukat. (elektoros választási rendszer, kooptálás, Választások titkossága: a választójogosult úgy adhatja le szavazatát, hogy annak tartalmáról a hatóság vagy harmadik személy tudomást nem szerezhet. Uniós választójog: ahol éppen tartozkódik ott szavazhat az uniós parlamentjére. Ahol éppen lakik ott szavazhat az önkormányzatra. A hatályos parlamenti és önkormányzati választókerületi rendszerek, választási eljárás A választás rendjét Magyarországon ma két törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők

választását az 1989. 24 Tv, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjainak választást pedig az 1990. Évi 64-es törvény Jelölés 1. Jelöltet ajánlani ajánlóívben vagy titkos ajánlással lehet 2. Önkormányzati képviselő jelölt az a személy lehet, akit a választók névjegyzékében szereplő választópolgárok legalább 3%-a jelöltnek ajánlott 3. Megyei választókerületben listát az a párt ill más jelölőszervezet állíthat, aki a megyei települések névjegyzékein szereplő választópolgárnak 0,5%-ána az ajánlását összegyűjti 4. A, Polgármester jelölt az, akit a 10000 vagy ennél kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 5%-a a polgármesterjelöltnek állított B, 100,000 v ennél kevesebb lakosú településen polgármester jelölt lesz az, akit a választópolgárok legalább 3%-a polgármesterjelöltnek állított C, 100,000 több lakosú településen az lesz a polgármester jelölt, akit a választópolgárok

legalább 2/-a polgármester jelöltnek állított 5. Fővárosban főpolgármester jelölt lehet, akit a választópolgárok 1%-a főpolgármesternek ajánlott Magyar parlamenti választási rendszer: Egyéni választókerületi és listás választórendszer. Vegyes választási rendszer van ma: 176 egyéni választókerületi képviselő, 152 egyéni képviselő, 58 országos lista. 250 jelölés szükséges a választáson, több mint 50 %-a választó polgárnak el kell mennie és több mint 50%-át meg kell nyerni. II: forduló: az első forduló legalább 15%-át kapta, ha nincs 3 ilyen, akkor a 3. Legjobb II forduló nyertese a legtöbb szavazatot megkapta. 25%-a a választópolgároknak szavazzon Egyéni választókerület: 176 azonos lélekszámú (60.000 lakossal rendelkező) egyéni választókerületet kell szervezni és mindegyikben egy képviselőt lehet megválasztani. Szavazólapra minden jelöltet fel kell venni, akinek 750 választó ajánlása van. Megyei

lajstromok: csak pártok indíthatnak. Akik a választókerületek 1-4-ében, de legalább kettőben jelöltet tudtak indítani. A pártok a lajstromokra leadott szavazatok arányában részesednek a megyeik képviselő helyekből. A megyei listákon országosan 152 mandátum szerezhető meg. Országos lista: pártok indíthatnak egyéni választókerületek első választási forulójában és a megyei lajstromokon maradó ún. töredékszavazatokat értékesítik 58 mandátumot a pártok között a töredékszavazatok arányában osztják fel. Országos lita elosztásában csak az a párt vehet részt, amelyik 7 megyében a megyei listán mandátumhoz tudott jutni, és országosan több mint 5 százalék szavazatot kapott. Országgyűlés feladatai, törvényalkotó és ellenőrző funkciói, illetve egyéb funkciói Minden 4. Év ápr máj van a választás A választást a köztársasági elnök írja ki Kétfordulós választás után jön létre a parlament. Feladata -

törvényhozás - ellenőrzés - kormnyzati szervezetrendszer kialakítása, - rendkívüli jogrendek bevetetése - politikai funkció (direkt) népképviselet - egyéb önkormányzat feloszlása, népszavazás Az országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Bármely államot érintő kérdésben akaratot nyilváníthat. Országgyűlés hatásköre: - törvények alkotása: ezzel szabályozza meg az államnek és polgárainak viszonyát. A, Az országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával megalkotja és módosíthatja a MK alkotmányát B, Törvényeket alkot: törvényeket az Országgyűlés szótöbbséggel hozza. 22 esetben a jelenlévő képviselők kétharmadának igenlő szavazatát írja elő (vallás, sztrájkjog, C, meghatározza a z ország társadalmi gazdasági tervét D, meghatározza az állam költségvetését,

elfogadja a zárszámadást E, megalkotja házszabályát - egyedi döntéseket hoz a, elfogadja a kormány programját b, nemzetközi szerződéseket köthet c, kinyiláníthatja a hadiállapotot, békét köthet (képviselők 2/3) d, hadiállapotot és szükségállapotot hirdehtet ki (2/3-os többség) e, dönthet a fegyvere erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról (2/3) f, dönt megyék területéről, neévről, dönt a fővárosi kerületek alakításáról g, közkegyelmet gyakorolhat - Országgyűlés választja meg a központi állami szervek vezetőit: Köztársaság elnökét AB tagjait (2/3-os szótöbbséggel) Állampolgári jogok, valamint a nemzeti etnikai kisebbségi jogok biztosait (2/3) ÁSZ elnökét, alelnökét (2/3) LB elnökét (2/3) Legfőbb ügyészt Az országgyűlési biztosok, Közpénzügyek, Állami Számvevőszék, MNB - A parlamenthez való viszony szempontjából az ellenőrzési funkciót betöltő szerveknek 3 típusát

különböztetjük meg. 1. ellenőrzést maga az Országgyűlés is végez Interpellációs jog: a parlament ellenőrzés alá vonja a végrehajtó hatalmat. Ide sorolhatjuk az országgyűlési biztosok azon jogát is, hogy ellenőrizhetik a minisztériumok munkáját. 2. A parlamenti ellenőrzést két olyan szervi is segíti, amely a kormánytól független, csak az Országgyűlésnek alárendelt szerv: ÁSZ Országgyűlési biztosok 3. Végül további ellenőrző szerv a amely neki vagy nincsenek, vagy csak korlátozottan vannak alárendelve. (pl AB, ügyészség, ) Az Állami Számvevőszék Alkotmányosan működő országban az állam évi költségvetését a kormny köteles a parlament elé vinni és a parlament a költségvetést törvény formájában fogadja el. A kormány köteles az év lezártával a az előző évi költségvetési törvény végrehajtásáról beszámolni. Ezt a beszámolót zárszámadásnak nevezzük. ÁSZ szervezete: elnök, annak helyettese,

számvevőkből és adminisztratív személyzetből ál. Elnököt az Ogy választja 12 évre. ÁSZ hatásköre: ellenőrzi az állam pénzügyeit. Véleményezi az állami költségvetés tervezetének megalapozottságát, bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését, az állami vgyon kezelését, az állmai hitelek felvételét és hasznosítását. Véleményezi a kormány által beterjesztett zárszámadást. Az országgyűlési biztosok Általában ombudsmannak nevezik. Ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a törvény a hatáskörébe utal. 6 évre a parlament választja (2/3) - állampolgárok jogok - adatvédelmi biztos - nemzetvédelmi és kisebbségjogok biztosai Csak a törvényeknek alá rendelve végzik a dolgukat. Kezdeményezhetik eljárás felülvizsgálatát, parlament felé is fordulhatnak. Az Országgyűlés szervezete és működési rendje. A képviselők jogállása - Alakuló üléssel jön létre, képviselők mandátumnak igazolása. 1.

Orszőggyűlés szervezetének belső struktúrájának kialakítása 2. Kormány megalakítása – miniszterek megválasztása Az országgyűlés hatáskörét csak a képviselők összességét magában foglaló ülésén gyakorolhatja. Hatáskörét másra nem ruházhatja át Országgyűlés belső szerveket választ, hogy munkáját elvégezhesse. Ilyen segésszervei: tisztségviselők országgyűlési biztosok Tisztségviselők: Országgyűlés elnöke, alelnökei és jegyzői. Elnök: szervezze az Ogy üléseit és munkáját., a kormány legerősebb pártjából választják ki, Jegyzők: elnők munkáját segítik. Részt vesz az üléseken, a kérdés lebonyosításában (3 alelnök 10 jegyző) Alelnök: többi pártból választják, integrációs feladatok Országgyűlési bizottságnak két fajtája ismert: állandó bizottságok 4 évre szól, , ideiglenes bizottság – egy-egy feladat ellátására választhat meg az Ogy. A bizottságoknak nincs ügydöntő

hatáskörük, csak az Ogy véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei. Legfontosabb feladatuk a törvényjavaslatok véleményezése és az egyes államizgagatási ágak munkájának figyelemmel kísérése Interpellációs szerv: házbizottság: tagjai: pártelnöke, alelnökök, frakcióvezetők Konszenzusos szerv: döntéseit egyhangúan hozza. Parlamanti bizottságok: alakuló ülésen választják meg. Döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő Frakciók: jelenleg nincs szabályozva a létszám. Parlamenti házszabály többletjogosítványokat ad. Minden frakció képviseltetheti magát legalább 1 fővel Parlament apparátusa az Országgyűlési Hivatal. Képviselők munkájával kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezeti hatáskörét biztosítja. Képviselők jogállása: Képviselők legfontosabb joga az Ogy ülésein és a bizottságok munkájában való részvétel. Bizottságok ülése a képviselők mindegyike számára nyilvános. Két jog illeti

meg - mentelmi jog - interpelláció, kérdésfeltevés Mentelmi jog: Ogy-i képviselővel szemben állami kényszerítő intézkedéseket, büntető eljárást nem lehet indítani, amíg az Ogy a képviselő mentelmi jogát fel nem függesztette. Kivétel a tettenérés. A mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész kérheti Elbírálása az Ogy ülésén történik. Interpellációs jog: ogy-i képviselőknek az a joga, hogy az országgyűlési biztosokhoz, az ÁSZ elnökéhez, a MNB elnökéhez, a kormnyhoz vagy bármely tagjához kérdést intézhetnek. A megkérdezett az ülésen köteles válaszolni. Az interpelláló viszontválasza után az Ogy ülésén dönt, hogy elfogadják-e a miniszter válaszát. A képviselőnek 4 nappal az ülés kezdete előtt, 3 perc kérdés, 4 perc reagálás, 5 perc viszont választ kap képviselőA feltett kérdésre a választ vagy elfogadja vagy nem. Ha nem fogadja el a képviselő, akkor a Parlamenti bizottság elé kerül a

kérdés. Kérdezés joga. Itt az Ogy a választ elfogadásáról nem dönt Azonnali kérdések és válaszok órája ülés kezdete előtt 1 órával jelezni kell, 2 perc a képviselő, 2 perc váalszt, 1 perc viszontválaszt és még 1 perc viszontválasz. 12. Az államfői tisztség keletkezése és megszűnése, a köztársasági elnök hatásköre és felelősége Köztársasági elnök megválasztáa: 1. megvan az ajánlás Első szavazásnál az lesz a köztársasági elnök, akit az országgyűlési képviselők legalább kétharmada megválasztott (titkos szavazás) 2. az lesz a köztársasági elnök a 2 Szavazásban új ajánlás van (öven képviselő egyet), akit az országgyűlési képviselők legalább kétharmada megválasztott. 3. A 3 Választásnál azok a köztársasági jelöltek indulnak, kettő akik a legtöbb szavazatot megkapták A szavazási eljárást legfeljebb 3 egymás után következő nap alatt be kell fejezni. A köztársasági elnököt a korábbi

elnök megbízatásának lejárata előtt legalább 30 nappal, , ha pedig a megbízatási idő előtt szűnik meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. Az elnökválasztást az Ogy elnöke tűzi ki. Megbízatása megszűnik a következő esetekben: - megbízási idő lejártával - elnök halálával - a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal - összeférhetetlenség kimondásával :erről kétharmados többséggel határoz. Összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tiszséggel: az elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenyéséért – szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadht el. - lemondással: a lemondás érvényességéhze a az OGY elfogadó nyilatkozata szükséges. Az OGY újabb megfontolásr felszólító kérése után is fenntartja, akkor az OGY a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. - elnöki

tisztségtől való megfosztással ezt az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja és a kivizsgáláshoz a képviselők 263-os szavazata szükséges. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha AB törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfosztja. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az alkotmány szerint a miniszterelnök vgy az illetéke miniszter ellenjegyzése szükséges a köztársasági elnök következő intézkedéseihez: - nemzetközi szerződések kötése - nagykövetek és követek megbízása és fogadása - államtitkárok kinevezése és felmentése - Az MNB elnökének alelnökeinek kinevezése és felmentése. Egyetemi tanárok kinevezése és felmentésetábornokok kinevezése előléptetése és

felmentése, a közszolgálati hírközlő szervek veeztőinek kinevezése és felmentése. A MTA elnökének megerősítése tisztségében - Törvényben meghatározott címek, érdemrendek adományozása és viselésük engedélyezése - Egyéni kegyelmezés - Államolgársági ügyekben való döntés: honosítás, visszahonosítás Köztársasági elnök érszt vehet és felszólalhat az OGY-en, javaslatot tehet, törvényt és népszavazást kzdeményezhet. Az ÖGY a köztársasági elnök javaslatára választja meg az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbbségi jogok országgyűlési biztosát, LB elnökét és a legfőbb ügyészt. Az elnök közreműködik a kormányalakkításban: miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Ogy választja tagjai többségének szavazatával. Minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. AZ Ogy dönt hadiállapot kinyilvánítása, szükségállapot kihirdetésében. Ha az

OGy akadályoztatva van e döntések meghozatalában, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi tanács létrehozásában. ÖGY akadályoztatása esetén dönt a köztársasági elnök a fegyvere erők alkalmazásáról, s a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton bevezeti. Az ÖGY által elfogadott törvény kihirdetéséről kézhezvételétől számított15 napon belül – az OGY elnökének sürgősségi kérelmére 5 napon belül – a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvény aláírja. A törvényt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni Ha nem érte egyet, azt aláírás előtt , illetve sürgős esetben 5 napon belül visszaküldheti az OGY nek. Az OGY újratárgyalja és ha elfogadja, akkor az OGY elnöke megküldi a köztársasági elnöknek, aki köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni. A köztársasági

elnök a törvényt aláírás előtt - kézhezvételtől számított 15 napon, illetve 5 napon belül megküldi az AB-nak véleményezésre, ha a rendelkezést alkotmányellenesnek tartja. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. Jellegzetes államfői hatáskörök a törvényhozó hatalom működéséhez kapcsolódnak a felosztás, az ülések összehívása, elnapolása. Az OGY alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze. Kormány szervezete, feladatai és működése Kormány mint végreható hatalom. A Parlament alakuló ülését követően jön létre Amikor a parlament miniszterelnököt választ, akkor ez a kormány program elfogadását is jelenti. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az OGY választja tagjai többségének szavazatával. Konstruktív bizalmatlanság intézménye: - az egyes miniszterek nem lehet bizalmatlanságot

benyújtani - csak úgy lehet beadni, ha a kezdeményező megjelöli az új miniszterelnököt. Kormány feladatai: - védi az alkotmányos rendet - biztosítja a törvények végrehajtását - társadalmi gazdasági tervek előkészítése, azok végrehajtása - kulturális és tudományos fejlesztés és szükséges feltételek kidolgozása, ehhez anyagi eszközök biztosítása - szociális ég egészségügyi ellátó rendszer megszervezése és ehhez szükséges feladatok biztosítása - belügyminisztériumon keresztül felügyeli az önkormányzatot - fegyveres testületek és rendészeti szervek irányítása - szükségállapot és rendkívüli állapos esetén intézkedés - nemzetközi szerződéseket köt - ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a törvény felhatalmazta. 14. Miniszterelnök szerepe a kormányban, a konstruktív bizalmatlanság intézménye A kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe. Miniszterelnöki kormányunk van: -

minisztereket a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezik ki és menti fel - a miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról - bizalmatlansági szavazást csak a miniszterelnökkel szemben lehet kezdeményezni, az egyes miniszterekkel szemben tehát nem - a miniszterelnök lemondásával vagy halálával megszűnik a kormány megbízatása. A kormány koalícióban részt vevő pártok által delegált miniszterek a saját pártjuk politikai szándékait közvetítik. Ezekre a politikai szándékokra a miniszterelnöknek tekintettel kell lennie. A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti (belügyminiszter, aztán külügyminiszter, honvédelmi miniszter s végül az igazságügyi miniszter) A miniszterek vgy egy-egy tárcát – minisztériumot – irányítanak vagy tárca nélküli miniszterek, akik nem állnak minisztérium élén és a kormány által

meghatározott feladatokat látnak el. A Miniszterelnök Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely egyúttal ellátja a kormány testületi működésével kapcsolatos feladatokat. A hivatalt közigazgatási államtitkár vezeti, s szervezeti keretei között működnek: - tárca nélküli miniszterek titkárásága, - a hivatal politikai államtitkárai, s az irányításuk alatt működő szervezeti egységek - a kormányszóvivő - miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek Konstruktív bizalmatlanság intézménye: Ennek alkalmazásával elkerülhető az olyan helyzet, amikor a megbukott kormány helyébe nem alakulhat új. - az egyes minisztereknek nem lehet bizalmatlanságot benyújtani - csak úgy lehet beadni, ha a kezdeményező megjelöli az új miniszterelnököt. Az alkotmány szerint a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az indítvány alapján az

OGY-i képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A bizalmi kérdést a miniszterelnök útján a kormány is felvetheti önmagával szemben. A kormánynak és az OGY-nek nem jelent hierarchikus kapcsolatot. 15. Minisztériumok, a miniszterek és államtitkárok feladatai A miniszterek vgy egy-egy tárcát – minisztériumot – irányítanak vagy tárca nélküli miniszterek, akik nem állnak minisztérium élén és a kormány által meghatározott feladatokat látnak el. A Miniszterelnök Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely egyúttal ellátja a kormány testületi működésével kapcsolatos feladatokat. A hivatalt közigazgatási államtitkár vezeti, s szervezeti keretei között működnek: - tárca nélküli miniszterek titkárásága, - a hivatal politikai államtitkárai, s az irányításuk alatt működő szervezeti egységek - a kormányszóvivő - miniszterelnök

közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek A miniszterek a jogszabályoknak és a kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak meghatározott ágazatát és irányítják az alájuk rendelt szereket. A miniszterek feladatkörük ellátásáért jogi, illetve politikai felelősséggel tartoznak. Jogi felelősség az alkotmány, a törvények, általában a jogszabályok megtartásához kapcsolódik: Politikai felelősség: a miniszter politikai felelősége az iránta való politikai bizalora épül. Ha a parlament megvonja a bizalmat a minisztertől, a miniszternek le kell mondania. A kormány tagja a kormánynak és az OGY-nek felelősek, tevékenységükről kötelesek a kormánynak és az OGY-nek beszámolni. Államtitkárok Két fontos funkciójuk: - koalíciós kormányzáshoz - közigazgatás politikai, illetve szakmai irányításának szétválasztásához kapcsolódik Politikai államtitkárrá a a koalícióban részt vevő pártok

jelöltjét nevezi ki általában a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára. Feladata: minsizter országgyűlési képviseletének elősegítése. Közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali apparátusát. A helyette államtitkár a közigazgatási államtitkár helyettese. Minisztériumként legfeljebb 4 nevezhető ki. Címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki meghatározott feladat ellátására. 16. Az önkormányzatok feladat és hatáskörei Hfelyi polgárok közössége. Az alkotmány alapján választás útján jönnek létre Valemennyi önkormányzat egyenjogú. Eltérő feladatok vannak Kötelező feladatok: - településfejlesztés, település rendezés - alapfokú oktatás és nevelés (ovóda, ált iskola) - alapfokú szociális és egészségügyi ellátás biztosítása ( háziorvosi ellátás biztosítása) - utak

közterületek, közvilágítás ellátása - köztemető működtetése - egészséges ivóvíz biztosítása - közbiztonság, közművelődés faladatok ellátásában közreműködés - nemzeti kisebbségi jogok biztosítása Az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására intézményt, vállalatot és más szervezetett lehet alapítani. 17. Önkormányzatok szervezete, típusai Az önkormányzat szervezetei: képviselő testület, polgármester, önkormányzati bizottság és az önkormányzati tanácsnok. Képviselőtestület: önkormányzás alapvető szerve. Jogszabályt alkalmazhat, önkormányzat vagyonával szabadon rendelkezhet. Társulásokat hozhatnak létre Jogszabályt alkothat bármiről. A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át: - helyi adó kivetése - rendeletalkotás - a települési önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása - helyi népszavazás kiírása - gazdasági

program, ktgvetés megállapítása - önkormányzati társulás létrehozása - megállapodás külföldi önkormányzattal - intézmény alapítása - közterület elnevezése, emlékmű állítása - eljárás kezdeményezése az AB-nál - bírósági népi ülnök megválasztása Önkormányzati tanácsok: egy adott feladat felügyeletére szolgál Polgármester: önálló hatásköre vannak (pl. szociális segély) Törvény államigazgatási hatósági feladatokat bízhat rá. A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít: polgármester nem lehet bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, pártban tisztséget nem vállalhat. Jegyző: önkormányzatot segíti. Polgármesteri Hivatalt vezeti, biztosítja a törvényességet A jegyzőt a képviselőtestület pályázat alapján nevezi ki határozatlan időre. A jegyző tehát az önkormányzati adminisztráció közvetlen irányítója. Önkormányzat típusai: - községi: a lakosság

kezdeményezésére új község alapítható, ennek feltétele a kiépült helyi közszolgáltatás, alsó tagozatos iskola, orvos. - városi önkormányzat (pl fővárosi kerületek) - megyei önkormányzat : a megyék nincsenek felette a településnek, feladatokat a megyei közgyűlés látja el. A megyei közgyűlésnek 10 000 lakosonként egy, de legalább 50 tagja van. Tisztségviselői: elnök, alelnökök, akiket a közgyűlés választ A közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságot köteles választani, más bizottságokat alakíthat. A megyei testülete és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti. A hivatal vezetője a megyei főjegyző. 18. Önkormányzatok működése, önkormányzati igazgatás A képviselőtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart A képviselők elnöke a polgármester., ő hívja

össze a képviselőterület üléseit Az ülések nyilvánosa, indokolt esetben zártak. A képviselőtestület legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok kérdést tehetnek. Képviselőtestület határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen. A jelenlévők között több mint felének egybehangzó szavazata szükséges A képviselőtestület a viszonyok rendezése ügyében rendeletet alkothat, itt minősített többség szükséges. A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá. A képviselőtestület működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.A képviselőtestület tagjai sorából tanácsnokokat választhat, akik felügyelik a képviseőtestület által meghatározott feladatkörök ellátását. Bizottásgok szervezetéről összetételéről, feladatköréből a képviselőtestület határoz. 2000-nél

több lakosú településen pénzügyi ellenőrző bizottságot és a kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot kell választani. Települési önkormányzatok társulása: Települési önkormányzatok nem képesek hatáskörükbe tartozó feladat ellátására, akkor 3 további együttműködés lehetséges - képviselőtestületek megállapodhatnak egyes hatósági ügyfajták közös szakszerű intézésében - Két vagy több község intézményének közös irányítása - Közös képviselőtestületet is alakíthatnak – közös költségvetés Helyi népszavazás, népi kezdeményezés Bizonyos ügyekben a lakosság közvetlen részvételével is dönthet. - népszavazást köteles kiírni pl. községegyesítés, népszavazást kezdeményezhet a képviselőtestület egynegyede, választópolgárok 10%-a - népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

Választópolgárok legalább 5%-a 19. Az Alkotmánybíráskodás fogalma, kialakulása, Az alkotmánybíróság helye a magyar jogrendszerben. Az Alkotmánybíráskodás nem része az igazságszolgáltató szervezetnek. Fő funkciója banna jelölhető meg, hgoy mind a törvényhozó hatalom, mind a végrehajtó hatalom intézkedéseit, működését az állam alaptörvénye, az alkotmány érvényesülése szempontjából felülvizsgálja. Magyarországon AB 1990 január 1-től működik. A hatalom egységéből, az OGY korltozhatatlan hatásköréből indult ugyanis ki, amely tagadta, hogy jogilag bárely állami szerv az OGY fölé vagy akár mellé rendelhető lehetne. 1983-ban már elkerülhetetlenné vált az alkotmánybíráskodás valamilyen formában való bevezetése. Csak félmegoldás született hiszen a létrehozott Alkotmányjogi Tanács az OGY bizottságaként, annak alárendelten tevékenykedett. Nem volt döntési joga 20. Alkotmánybíróság hatásköre Az

AB feladata, hogy a törvényekben meghatározott esetekben megvizsgálja a normatív állami döntések alkotmányszerűségét. Ha a megtámadott állami döntést alkotmányellenessé nyilánítja, úgy a döntés meghatározott része hatályon kívül kerül, alkalmazni tilos. Következő ügyekben jár el: - alkotmányellenesség előzetes vizsgálata: az AB a még ki nem hirdetett törvényt az OGY ügyrendjét és a nemzetközi szerződéseket az alkotmányszerűség szempontjából előzetesen megvizsgálhatja. - alkotmányellenesség utólagos vizsgálata: felülvizsgálást bárki kérhet, ilyen esetben meg kell jelölni azt az alkotmányba foglalt szabályt, amivel a bírált norma ellentétes. - jogszabályok nemzetközi szerződéssel való ütközése: jogszabály nem az alkotmánnyal, hanem nemzetközi szerződéssel ütközik. Ilyenkor a jogszabályt vagy az utasítást hatályon kívül helyezheti, de a nemzetközi szerződést nem. - alkotmányjogi panasz: bárki

fordulhat az AB-hoz, akkor, ha az alkotmányban biztosított jogait megsértették úgy, hogy alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak és a panaszos minden fellebbezési lehetőséget kimerített. - mulasztással elkövetett alkotmányellenesség: egy állami szervnek kötelessége lett volna az életviszony szabályozása, de azt nem tette meg. Bárki indítványozhatja - állami szervek közötti hatáskörütközés: több szerv állapítja meg hatáskörét vagy többen állapítják meg a hatáskör hiányát, akkor az érintett szervek döntés végett az AB-hoz fordulhatnak. AZ AB döntése végleges - alkotmányértelmezés: AB jogosult egy-egy alkotmányba felvett szabály önálló értelmezésére is. Kezdeményehzet OGY, köztársasági elnök, kormány és tagjai, ÁSZ elnöke, legfelsőbb bíróság elnöke és legfőbb ügyész. - egyéb ügyek.pl köztársasági elnökkel szemben folytatott eljárás 21. tétel: Az alkotmánybírósági eljárás, az AB

szervezete Az AB a hatályos törvény szerint 15 tagból áll. Az alkotmánybírákat az OGY kétharmados szótöbbséggel választja meg kilenc évre. A választást az OGY-en helyet foglaló pártok képviselőiből álló jelölőbizottság javasolja. Alkotmánybírává megválasztható az a személy, aki 45. Életévét betöltötte és törvényben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel Nem választható meg, aki tagja az OGY-nek vagy a helyi képviselőtestületnek, állami alkalmazott, egy pártnak az alkalmazottva volt az választás előtti 4 évben. Az alkotmánybírák függetlenek legyenek, hiszen döntéseik véglegesek, azokat más szervek nem bírálhatják felül, így az OGY sem. Alkotmánybírák a tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Mentelmi jog illeti megőket. Velük szemben állami kényszert gyakorolni csak az AB teljes ülésének engedélyével lehet. AB a

hatáskörébe utalt ügyekben vagy teljes ülésben vagy 3 tagű tanácsban jár el. Teljes ülésen minden alkotmánybíró részt vesz, határozatképes az ülés, ha a bírák háromnegyede részt vesz. 22. Az igazságszolgáltatás fogalma, alkotmányos alapelvei A bírósági szervezet felépítése Az államhatalom gyakorlása, megvalósítása tsorán a 3. Hatalmi ág az igazságszolgáltatás, amelyet a két másik hatalmi ágtól elválasztott bíróságok látnak el. A bírói tevékenység mindig jogalkalmazás, amelynek megvalósítása sorána a bíróságok védik az állampolgároknak mindazokat a jogait, amelyeket a jogszabályok garantálnak. A bíróságok alkotményos működésének, demokratizmusának 3 alapgaranciája van: - jogi normák demokratikus képzése - a bíráskodást alá- és fölérendeltség nélkül, független bírák gyakorolják - oylan eljárási szabályoknak legyenek a bírák alátéve, amelyek biztosítják a bíráskodás

pártatlanságát, a peres felek jogait. Az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelvei - bírói függetlenség elve - igazságszolgáltatás kizárólag bíróság útján - az igazságszolgáltatás egysége - a néprészvétel elve - a társasbíráskodás elve - a nyilvánosság elve - az anyanyelv használatának joga - a védelem joga - a jogorvoslathoz való jog. 23. A bírói függetlenség elve, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve Ez jelenti a független bíróságot, amely az állampolgári jogok leghatékonyabb garanciája. A bírói függetlenség biztosítékait több oldalról vizsgálhatjuk. - Az ítélkező bíró függetlensége - a hivatásos bíró személyes függetlensége - bírósági szervezet függetlensége Az ítélkező bíró függetlensége: -“ a bírák függetlenek, és csak a törvények vannak alárendelve. A bírót ítélkezése során kizárólag csak jogszabályok kötelezik. Tehát újabb szabályokat nem állapíthat

meg.Amennyiben mégis találkozik az ítélkező bíró törvénysértő jogszabállyal, úgy a jogszabályt kibocsátó szervhez fordulhat. A bíró az eljárása során nem utasítható, nem befolyásolható, önmaga azonban köteles részrehajlásmentesen, páratlanul eljárni. A hivatásos bíró személyes függetlensége A bírói függetlenség elvét érvényesíteni kell a bírói megbízatás keletkezésénél és megszűnésével is. Azaz valakinek ugyanolyan jogot kell adni a bírák kijelölésére, de ez nem teremthet a kinevező szervvel szemben függést. Hazánkban a LB elnökét a köztársasági elnök javaslatára az ÖGY választja meg. A LB elnökének helyetteseit a LB elnökének a javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A kinevezési joggal azonban semmiféle függés nem jön létre Bíró lehet az, aki jogi egyetemet végzett, megfelelő szakvizsgával rendelkezik és bírói gyakorlattal, bűntelen előéletű magyar állampolgár, pártpolitikai

tevékenységet nem folytathat, 24. életévét betöltötte Kinevezés visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a bíró súlyos vétséget követ el, és a vele szemben eljáró fegyelmi tanács indítványozta a visszahívást. Ezeket a fegyelmi tanácsokat a bírák titkos szavazással maguk válasszák. A bíró lemondhat saját elhatározásából és ilyenkor felmentik megbízatása alól.Hivatásos bíró ellen büntetőeljárást indítani csak jogszabályokban meghatározott esetben és a mentelmi jog betartásával lehet. A bírósági szervezet függetlensége Ha a bíróságok és a népképviseleti szervek kapcsoatát tekintjük a LB-nak az OGY-hez való viszonya az alapvető. A helyi népképviseleti szerveknek (önkormányzatoknak) a bírósághoz fűződő kapcsolatát a mellérendeltség jellemzi. Ennél bonyolultabb a bíróság és a kormány viszonya. A kormány által kiadott rendeletek kötelezőek a bíróságokra A kormánynak tagja az

igazságügyminiszter, aki több vonatkozásban befolyásolja a bíróságokat. A bírókat a köztársasági elnök az igazságügyminiszter javaslatára nevezi ki. Az ügyészi szervezeteknek a bíróságokkal kapsoaltos legfőbb feladata a bírósági eljárás törvényességének a vizsgálata. Az ügyésznek általában nincs döntési joga. Az ítélethozatal a bíró joga Sajátos módon szabályozott a különböző szintű bíróságok viszonya. A bíróságokon belül az ítélethozatal során nincs alá- és fölérendeltség. Az alsóbb bíróság ítélete megfellebbezhető a magasabb bíróságnál, de ez sem alárendeltség. 24. Az igazságszolgáltatás egységénel elve, néprészvétel, a társas bíráskodás és a nyilvánosság elve, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jog Az igazságszolgáltatás egységének az elve a következőket jelenti: - minden bíróságra minden jogszabály kötelező - a bíróságok hatásköre illetékességi területükön

minden személyre kiterjed. - a bíróságok egyformán kötelesek értelmezni a törvény, azaz a bírói gyakorlatnak egységesnek kell lennie. Az egységes bírói gyakorlat a jogértlemezés érdekében a bíróságról szóló törvény felhatalmazza a Legfelsőbb Bíróságok arra, hogy elvi döntéseket hozzonm, és irányleveket adjon ki. Ugyanakkor utat nyitnak a bírói jogalkotás felé, amely már sértheti azt a tanult elvet, hogy a bíró nem alkothat jogot. Néprészvétel elve A különböző jogrendszerekben a nép, azaz a laikusok ítélkező munkában való bevonásának két formája alakult ki. - esküdszék közreműködésével történő bíráskodás. Az ítélkező funkciókat megosztják a az esküdtek és a hivatásos bírák között. - ülnökbíráskodás: az ítélkező funkciók nincsenek megosztva az ülnökök és a hivatásos bírák között. A hivastásos bíró elnökletével működő tanácsban az ülnökök is részt vesznek A

társasbíráskodás elve: Ez hasonlít látszatra a néprészvétel elvéhez. Ez a szervezeti formát, a tevékenység testületi jellegét hangsúlyozza. A tanácsban ítélkező bírák tevékenysége biztosítja a véleménycserét, a kollektivizmust, és jobban kizárja a szubjektivitást. A magyar jogrendben a társasbíráskodás elv fő szabályként érvényesül. Első fokon a bíróság egy hivatásos bíróból és két népi ülnökökből álló tanácsban ítélkezik. A megyei és katonai bíróság azonban, ha első fokon jár el, már két hivatásos bíróból és három népi ülnökből álló tanácsban ítélkezik. Nyilvánosság elve A bíróságok tárgyalásai nyilvánosak legyenek. Bárki részt vehet a tárgyaláson, A nyilvánosság kizárására akkor kerülhet sor, ha az államtitok megőrzése teszi szükségessé. Az ítéletet akkor is nyilvánosan hirdetik ki, ha a bíróság zárt tárgyalást rendelt el. Védelem joga: Azokat a személyeket, akik

büntetőeljárás alatt állnak a védelem joga illeti meg. A bírósági eljárás érintettje jogaik érvényesítésére jogi képviselőt (ügyvédet) bízhatnak meg. A védelem kötelező is lehet abban az esetben, ha az eljárás alá vont személyt már előzetesen letartóztatták vagy 5 évnél hosszabb idő szabadságvesztésre ítélik. Ilyenkor a védó részvétele kötelező Ha a vádlott jogi képviselőt nem választ ki, a bíróság hivatalból rendel ki védőt. A képviselet gyakorlására jogosított személyek az ügyvédek, akik ügyvédi kamarába tömörülnek. Jogorvoslathoz való jog: Az első fokon eljáró bíróság határozata megfellebbezhető. Vannak megfellebbezhetetlen bírói ítéletek, azaz mindenkivel szemben jogerősek. Ugyanabban az ügyben, ugyanazon személy ellen újból ejárást índítani nem lehet. Ártatatlanság védelme: senki nem tekinthető bűnösnek addig, míg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítélete meg nem

állapította. Ez az alapelv az egész igazságszolgáltatást áthatja A büntetőjogi felelősségre vonás alapja és mértéke csak a cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos jogszabály lehet. 25. Bírósági szervezet felépítése 1972-ben vált hatályossá az a bírósági törvény, amely a bírósági szervezet jelenlegi felépítését rögzítette. A következő bíróságok működnek: - helyi bíróság - megyei bíróság - LB A helyi bíróságok első fokon eljáró áltlaános hatáskörrel rendelkező bíróságok. Minden olyan ügyben eljárnak, amely nem a megyei és LB hatáskörébe tarozik. Megyei szintű bíróságok: megyékben és fővárosban működnek. Ezek a bíróságok is eljárhhatnak első fokon kiemelkedő ügyekben, ha a törvény hatáskörüket megállapítja. fő feladatuk. a helyi bíróságok megfellebbezett ügyeit másodfokon elbírálják Megyei bíróságon az azonos ügyszakban működő bírák testületet, ue.

kollégiumot alkotnak LB: Eljárhat első fokon, valamint másodfokon, akkor ha a fellebbezéssel éltek a egyei, a fővárosi és a katonai bíróságok ítéleteivel szemben. Különleges jogosítvánnyal rendelkezik a LB elnöke: bármely Bíróságtól , az eljárás bármilyen szakában, bármely ügyet a LB hatáskörébe vonhat. ALB-on büntető polgári gazdasági munkaügyi és katonai kollégiumok működnek. LB elnökből, elnökhelyettesekből, hivatásos bírákból és népi ülnökökből áll. LB-ban a következő testületek működnek: - teljes ülés: LB legmagasabb szintű szerve. évente legalább egyszer összehív az elnök tárgyalják a kollégiumok működéséről szóló beszámolókat, és elvi irányítást ad az egységes ítélkezés gyakorlására. - Elnöki tanács: LB tlejes ülése tagjai sorából héttagú tanácsot választ. A LB határozata ellen benyújtott törvényességi óvást bírálja el. Dönt a fegyelmi tanács határozata ellen

benyújtott fellebbezés tárgyában. - Fegyelmi Tanács: a megei bíróságok vezetőinek és bíráinak, valamint a katonai bíróságok vezetőinek és a LB bíráinak fegyelmi ügyében jár el. Tagjai az elnök és négy további bíró: Három évre váalsztja a teljes ülés. 26. Az ügyészség alkotmányjogi helyzete, szervezeti felépítése, funkciói Az ügyészség 1945 előtt végrehajtóhajtó hatalom részeként működött. Az 1949 évi XX törvény két vonatozásban jutott kifejezésre: - kivette az ügyészséget az IM keretéből és az OGY alá rendelte. A legfőbb ügyészt a OGY választotta meg, interpellálható volt, és köteles volt az OGY előtt működéséről beszámolni. - az alkotmány az ügyészségnek az egész államszervezet feletti törvényességi felügyeleti jogát állapította meg. E szerint az ügyészség sajátos, csak az államszervezet jogszerű működtetésére kiterjedő ellenőrző szerv, amely azonban az állami szervek

működésének célszerűségét, hatékonyságát nem vizsgálhatja. Nincs irányítási joga, de ha törvénysértést állapít meg, úgy a törvényben meghatározott intézkedéseket tehet. Tevékenységük: - A nyomozás törvényessége feletti felügyelet : felderítse az elkövetett bűncselekményeket, felfedje azok tetteseit, összegyűjtse mindazokat a bízonyítékokat, amelyek a büntetőjogi felelősségrevonás megindításához szükséges. A nyomozás elsősorban a rendőrség feladata, az ügyész felügyeletet gyakorol a nyomozás felett. Ezért az ügyész felülvizsgálhatja a nyomozószervek egész tevékenységét, számukra utasításokat adhat. A nyomozás befejezésével az ügyész vádat emel a bíróság előtt. - Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban: bírói eljárásban a bíróságé a kulcspozíció. ügyész képviseli a vádat, nélküle büntetőeljárás a bíróság előtt nem folyhat. A büntetőper esetén az ügyész

indítványokat tehet a bíróságnak. Az ügyész az első fokon meghozott ítélet ellen fellebbezést nyújthat be. - A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete: Ha a büntetését az elítélt fogházban, börtönben tölti, az ügyész a fogva tartás körülményit ellenőrizheti, és törvénysértés esetén intézkedéseket tehet. Az elítélt feltételes szabadságra bocsáthatják, ilyen döntésben az ügyész is közreműködhet. Utógondozásban fontos feladata van az ügyésznek, azaz segíteni kell az elítéltet hogy a tásadalomban megtalálja helyét. - Az általános törvényességi felügyelet: ez kiterjed az összes köozigazgatási szervre. Az ügyész mind a jogszabályok, mind az irányítási normák, mind pedig az egyedi határozatok törvényességét vizsgálhatja,. az ügyész soha nem utasíthat, soha nincs szerv helyett döntési joga. Felhívhatja a figyelmet törvénysértésre, de nem veheti át a hatáskörrel bíró szerv

jogosítványait. Az ügyészség szervezete: Az ügyészség egyszemélyi vezetés alatt álló, más állami szervektől elkülönülő szervezet. Csak az OGY-nek alárendelt. - Legfőbb Ügyészség - megyei főügyészségek, iletve a fővárosi ügyészség - helyi (városi, fővárosi kerületi) ügyészség - katonai ügyészség Az ügyészség centrali8zált szervezet, élén a legfőbb ügyész. a legfőbb ügyész jogilag korlátlanul utasíthatja szervezetét, az ügyészségen belül nincs jogilag védett hatáskör. Az ügyész szervezeten kívli függetelnségét viszont különleges biztosítékok szolgálják. Az ügyészek külső szervek részéről nem utasíthatók. Foglalkozási öszeférhetetlenség, büőntetőjogi felelősségre vonást csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával lehet rendelni