Pszichológia | Etika » Szántó Gábor - A munkajog és a pedagógusetika különbségei, a fegyelmi és etikai vétségek szankciói

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ALKALMAZOTT PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA INTÉZET MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉK KÖZOKTATÁSI VEZETŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A munkajog és a pedagógusetika különbségei, a fegyelmi és etikai vétségek szankciói Készítette: Szántó Gábor I. évf Tr éningvezető: Dr. Farkas Tivadar BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető szakirányú továbbképzés Hallgató neve: Szántó Gábor Konzultációs központ: Győr Konzulensének neve: Szalai Ferenc Tréningvezető neve: Dr. Farkas Tivadar Tréningvezető címe: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1456 Budapest Pf.: 12 (farkas.tivadar@chellohu) Feladási határidő: 2007. 12 08 Tréning téma: I/2. Intézményi tanügyigazgatás gyakorlata és módszertana Dolgozat címe: Elemezze a t anuló és pedagógus jogait és kötelezettségeit

szabályozó rendelkezéseket (közoktatási törvény, 11/1994 MKM rendelet, pedagógiai program, SZMSZ, házirend, kollektív szerződés)! Mely szabályok haladják meg az etikai normákat? Tartalomjegyzék 1. Az etika és az erkölcs fogalma 3 2. A pedagógusetika fogalma, elemei, pedagógus személyiségjegyek 3 2.1 Pedagógusetika 3 2.2 A pedagógusetika és a munkajog különbözősége 3 3. A közoktatási törvénybe foglalt, a pedagógussal szemben támasztott szakmai és viselkedési normák . 4 4. Az etikai és a fegyelmi vétség kezelésének eltérései 4 Felhasznált irodalom: • Közoktatási törvény • A Felnőttek Középiskolájának etikai kódexe • Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet 2 1. Az etika és az erkölcs fogalma Az etika az erkölccsel kapcsolatos elmélkedések, tudományos-filozófiai gondolatok összessége (elv). Az erkölcs az egyes ember és a t ársadalom viszonyát szabályozó normarendszer, olyan írott és íratlan

szabályok összessége, amelyek betartását elvárja a társadalom (cselekedet). Úgy szabályoz, hogy előírásokat ad az egyéni cselekedetekre, amely előírásoknál a közösség érdekeit helyezi előtérbe az egyéni érdekekkel szemben. 2. A pedagógusetika fogalma, elemei, pedagógus személyiségjegyek 2.1 Pedagógusetika Olyan speciális írott/íratlan elvárások a pedagógusokkal szemben, melyeket foglalkoztatási (hivatási), vagy egyszerűen alkalmaztatási előírásoknak is lehet tekinteni. A pedagógusetika leglényegesebb elemei a pedagógusok kölcsönös megbecsülése, egymás iránti tisztelete és a nevelőtestületen belül uralkodó hangnem. A pedagógia és az etika egymást kiegészítő fogalmak: nevelni csak szilárd erkölcsi alapokon nyugvó elhivatottsággal lehet. A nevelés nem lehet eredményes akkor, ha a pedagógusból hiányoznak a következő személyiségjegyek: emberszeretet, lelkiismeretesség, türelem, empátia, önzetlenség, a m

ásság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll, felelősségvállalás. A pedagógusetika követelményei: • Tiszteld tanítványaidat! • Tiszteld tanítványaid szüleit! • Tiszteld kollégáidat! • Tiszteld önmagadat, tiszteld hivatásodat! • Titoktartás! A Pedagógus szakmai etikai kódexet a Független Pedagógus Fórum készítette el 1995-ben ajánlásképpen és felismerve azt a hiányt, hogy nincs egységes etikai normarendszer, ennek következtében nagyon különböző a nevelőtestületek belső értékrendje. Megalkotásának célja: a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük való azonosulás révén a pedagógus szakma belső összetartozásának erősítése, igazodási pontok nyújtása olyan helyzetekbe, amelyek nem szabályozhatók csupán jogi eszközökkel. 2.2 A pedagógusetika és a munkajog különbözősége A pedagógusetika a p edagógus szakmai lelkiismerete, a gondolkodását,

magatartását átható és meghatározó erkölcsi szabályozottság, a pedagógus életmódot meghatározó stílus. A munkajog jogilag szabályozott terület: a Munka törvénykönyve, a Kjt., a Kjt Végrehajtási rendelete, a Közoktatási törvény, a kollektív szerződés, a munkaköri leírás a meghatározó. 3 3. A közoktatási törvénybe foglalt, a pedagógussal szemben támasztott szakmai és viselkedési normák A Közoktatási törvény 19. §-a rendelkezik a pedagógusok jogairól és kötelezettségeiről: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a) tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse b) figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét c) egészségük, testi épségük

megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, veszélyeztető körülmények megelőzésében e) elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására f) a szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztassa g) a szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon h) gyermekek, tanulók, és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 4. Az etikai és a fegyelmi vétség kezelésének eltérései A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, továbbá kollektív szerződés, és a közalkalmazotti szabályzat rendezi. Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő

lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Ezeket a meghatározott vizsgálat után különböző mértékű szankciók követik (megrovás, az előmeneteli rendszerben történő várakozás, a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás, magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint elbocsátás). Az etikai vétséget nem szankcionálják a törvények, azonban ha a közalkalmazottnak a jogviszonyán kívüli magatartása, amennyiben az közvetlenül és valóságosan hat jogviszonyára, és az alkalmazója érdekszféráját hátrányosan befolyásolja, az alkalmatlanságra alapított felmentés jogszerű indok lehet. A törvényen alapuló gyakorlat ugyanis a felektől a jogviszony fennállása alatt jóhiszemű és tisztességes eljárást kíván meg, és ha a közalkalmazott magatartása ezeknek a kívánalmaknak hosszabb időn keresztül nem felel meg, és emiatt lehetetlen vele az együttműködés, a jogviszony

alkalmatlanság címén megszüntethető, mert az alkalmatlanság nem szűkíthető a szűken vett munkavégzésre. Van tehát törvényi lehetőség is a különösen súlyos etikai vétségek szankcionálására. 4