Biológia | Felsőoktatás » Alsóbbrendű gerinctelenek részletes fajlistája

Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek Alsóbbrendű gerinctelenek Phylum: Porifera (Szivacsok) Subphylum: Silicospongia (Kovaszivacsok) Classis: Demospongia (Kova-szaruszivacsok) Spongia officinalis – Mosdószivacs − sósvízi, Magyarországon nem fordul elő, Karib-tenger, Földközi-tenger − 200-400 m alatt − kiegyenlített vízhőmérséklet szükséges (13-25 °C) − mindenféle aljzaton − elhalt vázát szivacsként használták − a gyógyászat is használta pl. sebtisztításra Hippospongia communis – Lószivacs − másnéven táblaszivacs − sponginvázába idegen anyagok, pl. homok rakódhat le, ezért durvább − Adriai-tenger Spongilla lacustris – Tavi szivacs − Magyarországon is megtalálható − nagyobb állóvizekben − zöldes-barnás, fokhagymaszagú Euspongilla carteri f. balatonica – Balatoni szivacs − endemizmus Ephydatia fluviatilis – Folyami szivacs − folyóvizekben − algákkal él szimbiózisban 

zöld telepek Phylum: Cnidaria (Csalánozók) Classis: Hydrozoa (Hidraállatok) Craspedacusta sowerbyi – Édesvízi medúza − nemcsak polip-, hanem medúzaalakja is megtalálható hazánkban − tavakban − A Duna Lágymányosi szakaszán is észlelték Chlorohydra viridissima – Zöld hidra − hosszú tentaculumok − algákkal él szimbiózisban − fénykedvelő, jól átvilágított vizekben találjuk 1 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek Hydra vulgaris – Közönséges hidra − Balatonban nagy mennyiségben − hosszú tentaculumok Hydra circumcincta – Törpe hidra − nem szereti a fényt − pl. kövek alatt − hazánkban ritka Phylum: Platyhelminthes (Laposfégek) 1. Classis: Turbellaria (Örvényférgek) Ordo: Tricladida Crenobia alpina – Alpesi planária − gyors folyású patakokban − vízhőmérséklet <10°C − 16 mm − Európa és Ázsia északi részein − ragadozó Polycelis cornuta – Sokszemű planária −

az alpesi “szomszédjában”, a folyók középső szakaszán − kisebb a hidegigénye − 20 mm − ragadozó Dugesia gonocephala – Füles planária − a folyók alsó, legjobban felmelegedő szakaszán − 25 mm-t is elérheti − ragadozó Polycelis nigra – Fekete planária − folyók csendesebb öbleiben, állóvizekben − pl. levelek fonákán Dendrocoelum lacteum – Tejfehér planária − szinte mindenféle vízben előfordul − kedvenc tápláléka: a Közönséges víziászka 2. Classis: Cestoda (Galandférgek) Ordo: Cyclophyllidea Taenia solium – Horgasfejű galandféreg − akár 4 m. 800-900 íz − borsókája elsősorban sertésben, de kutya, macska, ember − az a veszélyes, ha petével fertőződünk meg 2 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek − a borsókák 60°C-on már elpusztulnak Taenia saginata – Simafejű galandféreg − pici borsókája elsősorban a szarvasmarhát fertőzi − nincs horogkoszorúja −

gyakoribb, mint a horgasfejű − nagyobb, 15-20 m is lehet Echinococcus granulosus – Törpe galandféreg − másnéven Háromízű galandféreg − fejével együtt összesen 4 ízből áll − középső íz  ivarkészülék − utolsó íz  peték − elsősorban kutyákban − lárvájából nem egy, hanem egy csomó féreg lesz − ha az ember petével fertőződik, a májban alakulnak ki az Echinococcus hólyagok  halálos Echinococcus multilocularis – Róka galandféreg − a róka galandférge − nyugatról terjed errefelé Ordo: Pseudophyllidea Dypilinum caninum – Uborkamagképű galandféreg − a kutya galandférge − rövidebb, 40 cm körül − köztes gazdája: bolha 3. Classis: Monogenea (Közvetlen fejlődésű mételyek) Subclassis: Polyonchoinea Ordo: Dactylogyridea Dactylogyrus vasator – Pontymétely − pontyféléken élősködik − kétféle petéje van: − tavasz-nyári: nagytömegben jelennek meg, gyorsan kifejlődnek − téli:

kedvezőtlen időszak átvészelése − test mindkét végén tapadókorongok Subclassis: Oligonchoinea Ordo: Mazocraeidae Diplozoon paradoxum – Ikerféreg − “kettős állat” − a lárvák csak akkor válnak ivaréretté, ha találkoznak egy ellenkező neművel − a hím és a nőstény összenő, ami halálukig tart 3 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek 4. Classis: Trematoda (Közvetett fejlődésű mételyek) Ordo: Strigeatida Schizostoma haematobium – Vérmétely − hazánkban nincs, Észak-Afrikában elterjedt − a vérben élősködik − közti gazda: Bulinus nembe tartozó csiga  − szabadon úszó lárvatípus, a bőrön át fertőz  − ember  ivarérett métely − tünetei: véres hasmenés, vérvizelés, lesoványodás − a nőstények olyan petéket ürítenek, melyeknek van egy tüskéje  felsérti a szöveteket mozgás közben − a tüskék nagysága, helyzete faji bélyeg − fáraómúmiákban is

találtak Ordo: Echinostomatida Fasciola hepatica – Májmétely − 3 cm − a máj epevezetékeiben élősködik  gyulladás − vizes környezet szükséges − a pete csillós − Törpe iszapcsiga tüdeje  majd középbéli mirigye  redia  sporocysta  cercaria  kikerül a fűre  metacercaria  szarvasmarha Ordo: Plagiorchiida Dicrocoelium dendriticum – Lándzsás métely − meszesebb, szárazabb élőhelyen is  nincs szükség vizes élőhelyre, betokozódnak − első köztigazda: pl. Zebra csiga − csak sporocysta stádium van − a csigából százas csomókban ürülnek ki − második köztigazda: Formica nembe tartozó hangyák − végleges gazda: pl. juh (megeszik a fűbe harapott, görcsbe rándult hangyákat) Phylum: Nemertinea (Zsinórférgek) Classis: Anopla (Árva zsinórférgek) Lineus longissimus – Óriási zsinórféreg − Atlanti-óceán európai partvidékein − 30 m hosszú is lehet, de vastagsága <1 cm − nappal kövek

alatt összetekeredve − éjszaka vadászik 4 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek Classis: Enopla (Szuronyos zsinórférgek) Prostoma gracense – Gráci zsinórféreg − hazánkban is előfordul − ez is ragadozó − kisebb Phylum: Nematoda (Fonálférgek) Classis: Adenophorea Ordo: Trichocephalida Trichinella spiralis – Trichina − váltivarú − hím 1,5 mm, nőstény 4 mm  ivari dimorfizmus − Európa, Észak-Amerika − melegvérű állatok belében élősködik − kb.1500 db lárva  bélfal véredényei  test minden részébe elszállítódnak ( magas vérellátottságú izmokat szeretik: rekesz-, rágóizom) (itt táplákoznak, fájdalmat okoznak)  betokozódnak, izomtrichinákat képeznek  majd a gazdaállatot megeszi egy ragadozó (több 10 évig fertőzőképes marad) − a fagyasztást is kibírja − halált is okozhat − pl. patkány  disznó  ember Ordo: Strongylida Ancylostoma duodenale –

Bányaféreg − szintén bélben élősködik − fogaival felhasítja a bél falát és az onnan kifolyó vérrel táplálkozik − 25°C és nedves környezet szükséges a lárváknak − nagyon mozgékony lárvák − bőrön keresztül emberbe  erek  tüdő  szájüreg  lenyeljük  belek − véralvadásgátlót használ − halálos is lehet (500-1000 féreg egyszerre) Ordo: Ascaridida Ascaris lumbricoides – Ember orsóférge − anaerob folyamatok  büdös − erek  tüdő  nyál  bél  ivarérett férgek − szennyezett zöldség, gyümölcs 5 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek Ordo: Spirurida Dracunculus medinensis – Medinai féreg − ember kötőszövetében élősködik a bőr alatt − nőstény 50-80 cm, hím 4 cm  ivari dimorfizmus − fekélyek keletkeznek, amik felszakadnak  kiürülnek a peték  közti gazda: Cyclops rák  megisszuk ember (főleg kar és láb kötőszövetei) −

állítólag a patikák jele ezt ábrázolja Loa loa – Szemféreg − a kötő- és szaruhártyában élősködik − 7 cm − Afrika észak-közeli részein − kívülről is látszik − közti gazdája: bagócsok (kisebb, mint a bögöly, nappali aktivitású) − van napszakos váltakozás Wuchereria bancrofti – Nyirokféreg − nőstény: 10 cm, hím: 4 cm  ivari dimorfizmus − végtagok nyirokereiben élősködik  elefántiázis (a férgek eltömítik az ereket) − közti gazda: Aedes, Culex, Mansonia nembe tartozó csípőszúnyogok − miután az embert megszúrják, a féreg 1-2 év alatt válik ivaréretté − napszakos aktivitás: nappal tüdő, éjjel végtagok Phylum: Nematomorpha (Húrférgek) Gordius aquaticus – Közönséges húrféreg − másnéven víziborjú − csíkbogarak élősködője (Dytiscus) − sokszor össze-vissza tekeredik  név Phylum: Rotatoria (Kerekesférgek) Classis: Bdelloidea (Araszoló kerekesférgek) Rotatoria rotatoria –

Közönséges kerekesféreg − mindenfelé elterjedt (még nedves mohapárnán is), nagyon gyakori − ha kiszárad az élőhelye, nyugalmi állapotba kerül 6 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek Phylum: Annelida (Gyűrűsférgek) Classis: Polychaeta (Soksertéjűek) Familia: Eunicidae (Paloló-férgek) Palolo viridis – Ehető paloló − váltivarú − iszapba fúrt csövekben élnek − szaporodáskor leválik egy részük, ami a víz felszínére úszik, amit a bennszülöttek fogyasztanak − Szamoa- és Fidzsi-szk. − a Hold járásához van igazítva Classis: Clitellata (Nyeregképzők) Subclassis: Olygochaeta (Kevéssertéjűek) Ordo: Tubificida Tubifex tubifex – Csővájó féreg − akvaristák használják − csöveket képez − hullámzó mozgás  O2-dúsabb víz Ordo: Lumbriculida Lumbriculus variegatus Ordo: Lumbricina Lumbricus terrestris – Földi giliszta − rothadó leveleket húz le a földbe, azzal táplálkozik

− talajszerkezetjavító − humuszképző − kölcsönös megtermékenyítés − a nyereg nyálkát termel  a petéket bevonja − agyagos talajt kedveli Lumbricus polyphemus – Erdei giliszta − hazánkban előforduló legnagyobb gyűrűsféreg, 50 cm Lumbricus umbellus − bükkösökban gyakori − kb. 4 cm Eisenia lucens – Világító giliszta − magasabb régiókban − zavaráskor világító folyadékot bocsát ki 7 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Alsóbbrendű gerinctelenek Subclassis: Hirudinea (Piócák) Ordo: Rhynchobdellida Pisciola glomerata – Halpióca − halastavakban okoz gondot Ordo: Gnathobdellida (Állkapcsos nadályok) Hirudo medicinalis – Orvosi pióca − ritka  régen tömegével gyűjtötték − nagyon változatos (kb. 60 változat) − de: világos sáv a hátán − elsősorban melegvérű állatok vérét szívja − 3 állkapocs (120°C-os szögben) + fogak − vízhez kötött (trópusokon van szárazföldi is) −

véralvadásgátlója: hirudin − akár 1 évig is kibírják tápl. nélkül − orvosi alkalmazás: a hirudin feloldja a vérrögöket, ill. általános immunizáló hatás Haemopis sanguisuga – Lópióca − háta egyszínű, nagyobb, mint az orvosi − nem képes vérszívásra (gyenge az állkapcsa) − kisebb állatokkal táplálkozik − összekeverték régebben a mediterrán lópiócával, ami viszont vért szív Készítette: Furka Tünde 8