Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Neményi Judit - A monetáris politika mozgástere kis, nyitott gazdaságban

A monetáris politika mozgástere kis nyitott gazdaságban Magyarország esete Neményi Judit Pénzügykutató Rt. A Budapesti Műszaki Egyetem kurzusa 2003. december 10 A magyar monetáris politika Tartalom Tartalom I. Mit tehet a monetáris politika és mi kell a hatékony működéséhez? II. Az MNB függetlensége és a monetáris rezsim megválasztása. III. Az inflációs célt követő monetáris rendszer tapasztalatai. IV. Az euró bevezetésánek időzítése. A monetáris politika 5 alapelve A monetáris politika 1. fő célja az ár- és pénzügyi stabilitás (alacsony infláció); 2. kerülje el az időbeli inkonzisztenciát; 3. előretekintő legyen; 4. legyen összehangolva a fiskális politikával; 5. a döntéshozók elszámoltathatók legyenek. A monetáris politika végső célja: az ár- és a pénzügyi stabilitás fenntartása Biztosítja a gazdasági tevékenység és foglalkoztatottság magas színvonalát. ƒ Csökkenti az

inflációs kockázatot, növeli a kiszámíthatóságot és a beruházási hajlandóságot . ƒ Növeli a relatív árváltozások átláthatóságát. ƒ Növeli az adórendszerek transzparenciáját. ƒ Megakadályozza a vagyonok/portfóliók átárazódását. ƒ Mérsékli a gazdálkodás költségeit. ƒ Növeli a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát. ƒ Csökkenti a pénzügyi krízis kialakulásának valószínűségét. Az árfolyamrendszer megválasztása • Csak akkor van tétje, ha az árfolyamnak van reálhatása – ragadósak-e az árak és a bérek? • Gyors ár- és bér-alkalmazkodás esetén nem releváns a kérdés. • A választható rezsimek két “sarokmegoldás” (corner solution) között szóródnak - szigorú rögzítés (valuatunió) - lebegő árfolyam • Közbülső rezsimek (kiigazítható rögzítés, crawling band stb.) – a szabad tőkeáramlás spekulációs célpontjává váltak A monetáris politika céljai és

eszközei A monetáris transzmisszió csatornái o o o o o ο Kamatcsatorna – alacsonyabb kamat, több pénz, ösztönzés a költekezésre és az eladósodásra. Hitelcsatorna – több likvidátás – növekvő verseny a bankszektorban a kliensekért. Mérlegcsatorna – relatív árak (kamat, árfolyam, eszközárak) változása, portfóliók átárazódása. A részvénycsatorna – csökkenő kamat – magasabb részvényár – növekvő részvénykibocsátás – növekvő vállalati beruházás. Vagyonhatás – a háztartások gazdagabbnak érzik magukat és növelik a fogyasztásukat. Αz árfolyamcsatornák - közvetlen (drágítja az importot). Közvetett - reálárfolyam. A jegybanki függetlenség törvényi megfogalmazása Intézményi − Inflációért/árstabilitásért való felelősség delegálása. − Költségvetés közvetlen finanszírozásának tilalma. − Szabad döntés a kamatokról és az intervenciós politikáról (?). −

Beszámolási/tájékoztatási kötelezettség a Parlamentnek. Személyi – kinevezések módja és tartama. Pénzügyi – nem eredmény-orientált. Az államháztartás finanszírozási rendszerének átalakítása Magyarországon 1991 - Jegybanktörvény • • • Árstabilitás + a kormány gazdaságpolitikálának a támogatása. Költségvetés finanszírozás, piaci kamaton, állampapír-kibocsátással Költségvetés fokozatosan megszűnő közvetlen jegybanki finanszírozása. 1993 - Az árfolyamveszteségből keletkezett ”nullás állomány” fokozatos átalakítása. 1996 - Adósságcsere – a devizaadósságot az állam veszi fel, az MNB ügynöki teendőket lát el. 2001 - Az árstabilitásért való felelősség prioritása 2002 - Az árfolyamrendszerért való „közös” felelősség pontosítása. Az MNB függetlenségének aktuális kérdései • Eszközfüggetlenség versus célfüggetlenség. • Közös felelősség: az árfolyamrendszer.

• Monetáris függetlenség – árfolyampolitika. • Felügyelőbizottság és jegybanki függetlenség. • Kinevezési rend. A dezinfláció egyensúlyi feltételei Magyarországon A különböző szektorok nettó finanszírozói poziciója(+)/hiteligénye(-) és a folyó fizetési mérleg hiánya 15 "Ikerdeficit" "Dupla szaldó" Lakossági megtakarítás-hiány 10 a GDP % 5 0 -5 -10 -15 1994 Háztartások 1995 1996 Vállalati szektor 1997 1998 Államháztartás 1999 2000 2001 2002 Külföldi nettó finanszírozás 2003* 2004* 2005* Folyó fizetési mérleg hiánya* A A csúszó csúszó leértékelésű, leértékelésű, szűk szűk sávos sávos árfolyamrezsim árfolyamrezsim hitelessége hitelessége Magyarországon Magyarországon (1995-2001 (1995-2001 április) április) • Reális inflációs cél kijelölése – „fenntartható dezinfláció” – output áldozat minimalizálása • Az előretekintő

leértékelés mértékének a meghatározása - fokozatosság • Kiszámíthatóság – a várakozások befolyásolása • Intervenció a devizapiacon • A fiskális és monetáris politika összehangolása Inflációs célt követő monetáris rendszer Kellékei: Inflációs cél(sáv) 2-3 évre: πT±ε Inflációs előrejelzés: πP Alapszabálya: πP - πT > 0 kamatemelés πP - πT < 0 kamatcsökkentés Az IT rezsim működtetése: rugalmasság – döntési mozgástér ¾ Célpálya és a paraméterek megválasztása. ¾ Reakciófüggvény megválasztása. A módosított Taylor szabály: i = a (πP - πT) + b (g* - g) + c (e - e) i – a jegybank irányadó kamata. (g* - g) - output gap: a potenciális és a tényleges növekedés eltérése. (e* - e) - árfolyam „túllövés” (buborék). ¾ Reakció időzítése, mértéke. A magyar inflációs célt követő monetáris rezsim 2001-2003 2001-2003 ¾ Az inflációs cél hitelessége

gyenge – közös inflációs cél 2004. ¾ Az inflációs előrejelzés megbízhatósága változó. ¾ A jegybanki reakciófüggvény nem tisztázott. ¾ Az árfolyam szerepe rosszul felfogott. Az infláció csökkentése Az inflációs kritérium teljesítése Magyarországon 25 20 Fogyasztói árindex 15 % 12 havi átlagos fogyasztói infláció 10 Sep-03 May-03 Jan-03 Sep-02 May-02 Jan-02 Sep-01 May-01 Jan-01 Sep-00 May-00 Jan-00 Sep-99 maginfláció May-99 Jan-99 Sep-98 May-98 Sep-97 Jan-97 0 May-97 5 Jan-98 maastrichti referencia é ték 100 CPI CPIT 2007/Q4 3% 2007/Q3 2007/Q2 2007/Q1 4% 2006/Q4 2006/Q3 2006/Q2 2006/Q1 3,5% 2005/Q4 2005/Q3 2005/Q2 4,9% 2005/Q1 3,5% 2004/Q4 108 2004/Q3 Tény 2004/Q2 4,5% 2004/Q1 4,8% 2003/Q4 2003/Q3 2003/Q2 2003/Q1 106 2002/Q4 CÉL: 7% 2002/Q3 2002/Q2 2002/Q1 2001/Q4 2001/Q3 2001/Q2 2001/Q1 Az inflációs cél (CPIT) és a várható fogyasztói áralakulás (CPI)

(2003. november, MNB) 112 110 Előrejelzés 6% 104 102 2,5% Az inflációs előrejelzés legyezőábrája (2003. (2003. november) november) Forrás: MNB inflációs jelentés 2003. nov17 11-Nov-03 25-Sep-03 kamat(%) 12-Aug-03 30-Jun-03 15-May-03 28-Mar-03 13-Feb-03 31-Dec-02 13-Nov-02 27-Sep-02 13-Aug-02 1-Jul-02 16-May-02 2-Apr-02 14-Feb-02 2-Jan-02 13-Nov-01 25-Sep-01 10-Aug-01 28-Jun-01 15-May-01 28-Mar-01 9-Feb-01 27-Dec-00 6 10-Nov-00 26-Sep-00 14-Aug-00 30-Jun-00 17-May-00 31-Mar-00 16-Feb-00 4-Jan-00 A forint árfolyama és az állampapírok hozama (napi adatok) forint/euró 16 275 A 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozama 270 14 265 A forint árfolyama 12 260 255 10 250 8 245 Az ötéves államkötvények hozama 240 235 4 230 Támadások 2003 • 2003 január 15-16 • 2003 június 4 • 2003 november 28 A forintárfolyam alakulása a sávban 280 Sávközép: 276,1 HUF/EUR Sávközép: 282,36 HUF/EUR

2003 junius 5 sávleértékelés 270 MNB kamatemelés október 28. MNB intervenció jan. 17- május 22: 245,37 HUF/EUR 260 250 Market rate Strong edge 3-Dec-03 20-Nov-03 7-Nov-03 27-Oct-03 10-Oct-03 29-Sep-03 16-Sep-03 3-Sep-03 21-Aug-03 7-Aug-03 25-Jul-03 14-Jul-03 1-Jul-03 18-Jun-03 4-Jun-03 22-May-03 9-May-03 10-Apr-03 28-Mar-03 17-Mar-03 4-Mar-03 19-Feb-03 6-Feb-03 24-Jan-03 13-Jan-03 30-Dec-02 12-Dec-02 29-Nov-02 18-Nov-02 5-Nov-02 21-Oct-02 8-Oct-02 25-Sep-02 12-Sep-02 230 Felértékelési támadás 2003. január 15-16 69 24-Apr-03 2003. május 28 246,24 HUF/EUR 240 30-Aug-02 HUF/EUR Ir referendum