Oktatás | Oktatáspolitika » Az Oktatási Minisztérium munkája a kormányprogram tükrében

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 57 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:64

Feltöltve:2008. március 22.

Méret:656 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Oktatás és Tudomány Az Oktatási Minisztérium munkája a Kormányprogram tükrében TARTALOM • • • • • • • • • • • • • • A közoktatás – a közoktatás finanszírozása A társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése Az oktatási igazgatás Az oktatás és a nevelés egyensúlya Pályaválasztás Pedagógusok Szakképzés A képzési politika egységesítése Felsőoktatás A felsőoktatás intézményrendszere Bővülő tanulási lehetőségek A felsőoktatási tanulás költsége A Kutatás és fejlesztés A kormányprogramban más helyen megjelölt oktatáshoz kapcsolódó intézkedések megvalósulása 1 Közoktatás A kormányprogram és summázata: „Az emberi erőforrások fejlesztésének a versenyképességre kifejtett gazdasági hatása, valamint a térségi, etnikai, szociális hátrányok leküzdését segítő társadalmi szerepe döntő fontosságú. Ezért szükséges, hogy az oktatás minőségének javítása, a

hasznosítható tudás térnyerésének elősegítése a kormányzati politika legmagasabb szintjén képviseltessék. A Kormány az oktatás peremfeltételeinek jelentős megváltoztatási szándékával kezd e terület irányításához. Ezen belül az első szakképesítés, illetve - jogszabályban meghatározott feltételekkel - az első diploma megszerzésének tandíjmentessége, az esélyegyenlőség javítása, az oktatási rendszer minőségbiztosítása, a pedagógusok megbecsülése, valamint az oktatásnevelés egyensúlyának helyreállítása lesz kiemelt feladat. A Kormány oktatáspolitikáját alapvetően befolyásolják az ország európai uniós csatlakozásával, a nemzetközi versenyképesség erősítésével kapcsolatos feladatok. A felkészülés során meghatározó szerep hárul az oktatásra, a humán erőforrások fejlesztésére. A közoktatás területén jogharmonizációs igény nem jelentkezik. Ugyanakkor a n emzetközi versenyképesség elérése

érdekében számos feladat vár e területre. A közösségi programokban (Socrates, Leonardo) való részvétel lehetőségeit is kihasználva erősíteni szándékozik a Kormány az iskolák nyitottságát, mert a jelentkező új feladatok (pedagógiai innováció, tananyagfejlesztés, európai dimenzió, kulturális nyitottság, kommunikációs fejlesztés) sikeres ellátásához komoly segítséget nyújthat a n emzetközi szakmai együttmőködés is. A programok sokrétősége lehetővé teszi, hogy az oktatási intézmények számos területen végezhessenek közös fejlesztő tevékenységet.” • • • • • • • • Oktatás minőségének javítása Hasznosítható tudás térnyerésének elősegítése Első diploma megszerzésének tandíjmentessége az esélyegyenlőség javítása, az oktatási rendszer minőségbiztosítása, a pedagógusok megbecsülése, az oktatás-nevelés egyensúlyának helyreállítása iskolák nyitottsága 2 Közoktatás

finanszírozása A kormányprogram és summázata: „A Kormány tisztában van azzal, hogy a közoktatási szféra egy ütemben történő felzárkóztatására - bár indokolt lenne - a rendkívül nagy elmaradás miatt nincs mód. Ugyanakkor reális az a célkitűzés, amely szerint 3-4 év alatt, több lépcsőben megvalósítható az óvodák, valamint az általános és középiskolák költségvetési helyzetének megfelelő színvonalra történő felemelése. Az iskolafenntartó önkormányzatok jövedelemtermelő képessége különböző mértékű. A központi normatíva sok helyen az óvodák, iskolák alapvető működését sem biztosítja, ez növeli az egyes országrészek, településtípusok közötti különbséget. E folyamat lefékezése érdekében a Kormány növelni szándékozik a n ormatív támogatás arányát az oktatási intézmények működésében. Célja, hogy - lehetőség szerint már a kormányzati ciklus közepére - a normatívák átlagosan a

működési költségek 80 %-át biztosítsák. A Kormány módosítani szándékozik a közoktatási törvény finanszírozási "garanciákat" tartalmazó elemeit oly módon, hogy a mindenkori éves költségvetésből normatíva címén a fenntartókhoz eljutó központi támogatás lépést tartson az infláció mértékével. A normatív finanszírozási rendszer egyes elemeinek megerősítésével az esélyek közelítését, kiegyenlítését akarja előmozdítani. A kiegészítő normatívák - mint amilyen a más településről bejáró tanulók utáni normatíva, a kistelepülések kiegészítô támogatása, a társulások támogatása - összegét úgy határozza meg, hogy az a többletköltségek fedezetét a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban biztosítsa. Céltámogatási rendszert hoz létre a K ormány a k iemelt feladatok magas színvonalú ellátása érdekében. E feladatok közé tartozik elsôsorban a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a

nevelés, valamint az iskolai és iskolán kívüli szabadidôs tevékenység. A már működő megyei közalapítványi rendszert a szakterületek (pl. kollégiumi ellátás, szakképzés) támogatására hivatott közalapítványi rendszerrel egészíti ki. A Kormány az illetékes minisztériumokkal, valamint a fenntartó önkormányzatokkal együttműködve gondoskodik a közoktatás tárgyi feltételeinek javításáról. E feladat megvalósítása érdekében korszerűsíti, illetve kiadja a nevelési-oktatási épületek kialakítására, felszerelésére vonatkozó szabványokat, ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a fenntartók egységes elvárás alapján tervezhessék fejlesztési feladataikat. A fentiek megvalósulását - a fenntartói források kiegészítését szolgáló - központi támogatás biztosításával segíti a Kormány.” • • 3-4 év alatt, több lépcsőben megvalósítható az óvodák, valamint az általános és középiskolák

költségvetési helyzetének megfelelő színvonalra történő felemelése növelni a normatív támogatás arányát az oktatási intézmények mûködésében. Cél, hogy - lehetőség szerint már a kormányzati ciklus közepére - a normatívák átlagosan a mûködési költségek 80 %-át biztosítsák • a mindenkori éves költségvetésből normatíva címén a f enntartókhoz eljutó központi támogatás tartson lépést az infláció mértékével. • Kiegészítő normatívák összegének meghatározása úgy, hogy a többletköltségek fedezetét a jelenleginél nagyobb arányban biztosítsa Céltámogatási rendszer a kiemelt feladatok ellátására: tehetséggondozás, felzárkóztatás, szabadidő Szakterületi támogatást ellátó közalapítványi rendszer Közoktatás tárgyi feltételeinek javítása központi támogatás biztosításával szabványok kiadása a nevelési-oktatási intézmények felszerelésére, korszerűsítésére Ajánlások, hogy a

fenntartók egységes elvárások alapján tervezhessék fejlesztéseiket • • • • • 3 A közoktatás – közoktatás finanszírozása „A Kormány tisztában van azzal, hogy a közoktatási szféra egy ütemben történő felzárkóztatására - bár indokolt lenne - a rendkívül nagy elmaradás miatt nincs mód. Ugyanakkor reális az a célkitűzés, amely szerint 3-4 év alatt, több lépcsőben megvalósítható az óvodák, valamint az általános és középiskolák költségvetési helyzetének megfelelő színvonalra történő felemelése.„ Ennek első lépcsője 1999-ben megtörtént, 2000-ben a szinten tartásra volt mód. A 2001 évi és 2002. é vi költségvetés jelentős mértékű reálbér-növekedést tesz lehetővé, 2002-re a pedagógusok alapbére eléri a n emzeti átlagkereset 110 %-át. A pedagógusok bérének felzárkóztatására elkészült javaslatban azt a célt jelöltük meg, hogy 2005-re a bérek érjék el a nemzeti átlagkereset

120 %-át. Összességében a bérfelzárkóztatás eredményeként elmondható, hogy a ciklus során sikerült ellensúlyozni a pedagógus-keresetek Horn-kormány ideje alatt történt értékvesztését. „Az iskolafenntartó önkormányzatok jövedelemtermelő képessége különböző mértékű. A központi normatíva sok helyen az óvodák, iskolák alapvető működését sem biztosítja, ez növeli az egyes országrészek, településtípusok közötti különbséget. E folyamat lefékezése érdekében a Kormány növelni szándékozik a n ormatív támogatás arányát az oktatási intézmények működésében. Célja, hogy - lehetőség szerint már a kormányzati ciklus közepére - a normatívák átlagosan a működési költségek 80 %-át biztosítsák.” A közoktatásról szóló törvény 1999. évi módosítása megváltoztatta a k özoktatás finanszírozására vonatkozó garanciális szabályokat. Az 1996-ban elfogadott rendelkezések szerint az éves

normatív hozzájárulások együttes összege nem lehet kevesebb, mint az előző két év teljes oktatási ráfordításának 80%-a. Ezt az arány 90 %-ra növekedett, ami azt eredményezi, hogy a normatívák a működési költségek közel 80 %-át fedezik. Mindez azt is jelentheti, hogy az éves költségvetésről szóló törvények a kormány az inflációs mértéknél nagyobb mértékben növelte a közoktatási normatívák összegét. • Fentieket számszerűsítve, az alapnormatívák 2000-re 220,3 m illiárd forintra, 2001-re 252,8 milliárd forintra nőttek és 2002-re 287, 9 milliárd Ft-ra emelkednek. 4 „A Kormány módosítani szándékozik a kö zoktatási törvény finanszírozási "garanciákat" tartalmazó elemeit oly módon, hogy a mindenkori éves költségvetésből normatíva címén a fenntartókhoz eljutó központi támogatás lépést tartson az infláció mértékével.” Az éves költségvetésről szóló törvény az előző

pontban ismertetett módosítások alapján minden eltelt évben az inflációt meghaladó mértékű emelést biztosított. Az ehhez szükséges jogszabály módosulásokat a közoktatásról szóló törvény 1999. évi módosítása tartalmazta (1999. évi LXVIII tv) „A Kormány a n ormatív finanszírozási rendszer egyes elemeinek megerősítésével az esélyek közelítését, kiegyenlítését akarja előmozdítani.” „A kiegészítő normatívák - mint amilyen a más településről bejáró tanulók utáni normatíva, a kistelepülések kiegészítő támogatása, a társulások támogatása - összegét úgy határozza meg, hogy az a többletköltségek fedezetét a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban biztosítsa.” „Céltámogatási rendszert hoz létre a K ormány a kiemelt feladatok magas színvonalú ellátása érdekében. E feladatok közé tartozik elsősorban a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a nevelés, valamint az iskolai és iskolán

kívüli szabadidős tevékenység. A már működő megyei közalapítványi rendszert a szakterületek (pl. kollégiumi ellátás, szakképzés) támogatására hivatott közalapítványi rendszerrel egészíti ki." • Az alapnormatívákon felül, a kiegészítő normatívák 2000-ben 42,7 m illiárd, 2001-ben 45,1 milliárd forintra nőttek, melyen felül a központosított támogatás aránya 12,2 milliárd forintról 2001-re 13 milliárd forintra nőtt. 2002-ben a kiegészítő normatíva összege 49,7 milliárd forintra növekszik. A kiegészítő normatívák egyik fontos feladata az esélyteremtés intézményeinek – a kollégiumoknak, a kistelepülési óvodáknak, iskoláknak, a fogyatékosokat nevelő intézményeknek – kiemelt támogatása.  Ennek megfelelően a kollégiumok normatív támogatását úgy alakítottuk, hogy az önmagában elegendő legyen az intézmények fenntartásához, a szakmai fejlesztések érdekében 192 millió Ft alapító

tőkével létrehoztuk a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt. • A kollégiumi ellátás biztosítása érdekében a normatív támogatás 1999 és 2001 között 141 százalékra nőtt. 5 Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a f ogyatékos gyermekek ellátásához biztosított normatív hozzájárulás, és nőtt az étkezési, valamint a tanulási magatartással küzdő gyerekek ellátásához biztosított támogatás. • A fogyatékos gyermekek ellátásához biztosított gyógypedagógiai ellátás terén a normatív támogatás 1999 és 2001 között 128,8 százalékkal, a korai fejlesztés, gondozás keretében nyújtott támogatás 121 százalékkal, a fejlesztő felkészítéshez nyújtott támogatás 120 százalékkal nőtt. Az inflációnál nagyobb mértékben emelkedett a bejáró tanulók után járó normatíva, továbbá a kis települések kiegészítő támogatása és a társulások támogatására szánt összeg is jelentősen emelkedett. A

támogatás 1999-ben még pályázati rendszerben történt, de 2000-re a kistelepülések támogatása, - a lakosságszám arányában különböző mértékben – normatívvá vált. A kistelepülési intézmények kiemelt támogatásának célja, hogy a gyermekek 10 éves korukig lakhelyükön juthassanak színvonalas oktatáshoz, neveléshez. A társulások támogatásával pedig biztosítható, hogy 10 éves kor után is minőségi képzési feltételek között tanulhassanak a diákok. • • A bejáró tanulók esetében 1999-hez képest 2001-ben ez 112 százalékos emelkedést jelentett. A társulások létrehozásának ösztönzéséhez nyújtott normatív támogatás 125 százalékra nőtt.  Elindult az Arany János Tehetséggondozó program, melynek célja, hogy segítse a kistelepülésen élő tehetséges, de valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű diákok továbbtanulását. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy az

5000 lakosnál kisebb településeken élő tehetséges gyermekek olyan gimnáziumokban, kollégiumokban tanuljanak tovább, amelyek célul tűzték ki a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. Kiemelt feladat a cigányság oktatásának javítása. Ennek támogatása döntően pályázati rendszerben történik.  A következő pályázatok és programok indultak el az utóbbi években:  egyetemi, középiskolai ösztöndíj (1998-ig, ezt követően ezt a feladatot két közalapítvány – MACIKA, MNEKK – látja el)  felsőoktatási költségtérítési pályázat  cigány oktatásban érintett pedagógusok továbbképzése, ill. konferenciák támogatása      cigány kisebbségi oktatást segítő kutatások cigány népismereti és életmódtáborok sikeres program szerint oktató intézmények működési támogatása cigány kisebbségi programpályázat (1999; 2000) cigány kollégiumfejlesztési program (2000-ben) E feladatok

ellátását 1999-től a 1047/1999. kormányhatározat alapján látjuk el  A továbbiakban, 2001 és 2002-ben az alábbi pályázatok kiírása várható: 6      felsőoktatási költségtérítési pályázat cigány oktatásban érintett pedagógusok továbbképzése cigány kisebbségi oktatást segítő kutatások cigány népismereti és életmódtáborok sikeres program szerint oktató intézmények működési támogatása  Az Arany János Tehetséggondozó program keretében elindult a Roma Középiskolai Kollégiumi Alprogram olyan, e területen már eredményesen működő kollégiumok bevonásával, amelyek vállalják, hogy tehetséggondozó kollégiumi csoportot indítanak jó képességű roma tanulók egyetemi, főiskolai továbbtanulásra való felkészítésére.  Elindult “A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” című Phare-program (HU-99.04-01), amely az Európai

Unió Phare-programja, az Oktatási Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium pénzügyi támogatásával 9.6 millió euróval valósul meg  Folytatódik a “A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” című Phare-program (HU-01.xx), amely a meglévő Teleház-rendszert kibővítve egy Információs és Képző Központ rendszerrel segíti a roma fiatalok társadalmi beilleszkedését. „A már működő megyei közalapítványi rendszert a szakterületek (pl. kollégiumi ellátás, szakképzés) támogatására hivatott közalapítványi rendszerrel egészíti ki.” Az OM felügyelete alá tartozó közalapítványok alapító okiratainak egységes módosításáról Kormányhatározat született (1090/2000. (XI 14))  A Kormány 192 millió Ft alapító tőkével létrehozta a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt és megalkotta a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját.  Ezen

kívül megalapítottunk a Tessedik-díjat a kiemelkedő kollégiumi nevelőmunkát végző pedagógusok elismerésére. „A Kormány az illetékes minisztériumokkal, valamint a fenntartó önkormányzatokkal együttműködve gondoskodik a közoktatás tárgyi feltételeinek javításáról. E feladat megvalósítása érdekében korszerűsíti, illetve kiadja a nevelési-oktatási épületek kialakítására, felszerelésére vonatkozó szabványokat, ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a fenntartók egységes elvárás alapján tervezhessék fejlesztési feladataikat. A fentiek megvalósulását - a fenntartói források kiegészítését szolgáló - központi támogatás biztosításával segíti a Kormány.” • • • Első lépésként bevezettük a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékét. (1/1998. (VIII24) OM rendelet) Az általános iskolák tervezési előírásairól szóló OM rendelet tervezete jelenleg kodifikálás alatt

áll. Várhatóan 2001 II negyedévében jelenik meg A gyógypedagógiai intézmények tervezési előírásai várhatóan 2001. IV negyedévében jelennek meg, és az óvoda, valamint a középfokú oktatási intézmények tervezési előírásainak előkészítése is megkezdődik 2001. I félévében Ez utóbbiak várhatóan 2002ben jelennek meg rendeletként  Az Országos Szakképzési Tanácson keresztül és a M egyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítványokon keresztül a szakképzési alapból a megvalósítást is támogattuk. 7 Korosztály % Iskolai részvétel iskolatípusonként 100 Óvoda % (3-5 éves) 80 Általános iskola % (6-13 éves) Szakközépiskola % (14-17 éves) Középiskola % (1417 éves) Egyetem és Főiskola % (18-22 éves) Összesen % (3-22 éves) 60 40 20 0 1990/91 1998/99 Évek forrás: Oktatási Minisztérium – Joint Assessment Policy 8 A társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése A kormányprogram és summázata: „A

Kormány a közoktatás legfontosabb szerepének a társadalmi esélyegyenlőtlenségek (szociális, gazdasági, kulturális, területi) mérséklését tartja. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi - társadalmi és g azdasági pozíciókra is jól átváltható - tudás megszerzésén keresztül vezet, ezért az iskolát a t ársadalmi mobilitás legfontosabb közintézményének tekinti, amely az egyéni felemelkedés, a kulturális folytonosság átadásának helyszíne és a gazdasági hatékonyság növelésének eszköze. Elfogadhatatlan, hogy a társadalmi előrejutást ne a tanuló tehetsége, szorgalma, hanem családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása vagy éppen lakhelye határozza meg. A Kormány szándéka, hogy minden gyermek - függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől - a társadalmi felemelkedés

esélyét biztosító képzést kapjon. E cél elérése érdekében a Kormány kiemelten segíti a fokozottan rászoruló intézményeket és intézménytípusokat. A Kormány szociálpolitikai eszközökkel szándékszik csökkenteni a családok közötti esélykülönbségeket. Megkülönböztetett figyelmet fordít a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek gyermekeinek tehetséggondozására, illetve felzárkóztatására. A családokra háruló anyagi terheket az iskoláztatási támogatás bevezetésével mérsékli. Hatékonyabbá teszi a tankönyvtámogatás rendszerét. Ösztönzi a tartós, több éves használatra alkalmas tankönyvek elterjedését. A Kormány célkitűzése, hogy a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével párhuzamosan egyes évfolyamok bizonyos tantárgyainak tankönyveit ingyenessé tegye az iskolák, illetve a tanulók számára. A kistelepüléseken vagy kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára a kollégiumokon keresztül vezet az

út a versenyképes tudás megszerzéséhez. Ezért a K ormány fejleszteni szándékszik a ko llégiumi hálózatot és b iztosítja a ko llégiumok számára a teljes ráfordításnak megfelelő finanszírozást.” • • • • • • • • • minden gyermek - függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől - a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon. ezért kiemelten kell segíteni a fokozottan rászoruló intézményeket és intézménytípusokat szociálpolitikai eszközökkel kell csökkenteni a családok közötti esélykülönbségeket. Megkülönböztetett figyelmet fordítani a hátrányos helyzetû, leszakadó rétegek gyermekeinek tehetséggondozására, illetve felzárkóztatására. A családokra háruló anyagi terheket az iskoláztatási támogatás bevezetésével kell mérsékelni. Hatékonyabbá kell tenni a tankönyvtámogatás rendszerét. Ösztönözni a tartós, több éves használatra alkalmas

tankönyvek elterjedését. a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével párhuzamosan egyes évfolyamok bizonyos tantárgyainak tankönyveit ingyenessé kell tenni az iskolák, illetve a tanulók számára. fejleszteni kell a kollégiumi hálózatot és biztosítani a kollégiumok számára a t eljes ráfordításnak megfelelő finanszírozást. 9 A társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése „Minden gyermek - függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől - a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon” A közel azonos minőségű oktatást - függetlenül az egyes települések földrajzi elhelyezkedésétől vagy anyagi helyzetétől - a finanszírozási rendszer finomítása (az állami szerepvállalás növelése a normatív támogatáson keresztül, illetve a kiegészítő támogatások rendszerének újragondolása), a kerettantervi szabályozás, az egységes követelményrendszer, a Comenius 2000 közoktatási

minőségfejlesztési program, a megyei közoktatási közalapítványok által támogatott, és a 2000-ben indult hároméves eszközfejlesztés hivatott biztosítani.  A megyei közoktatási közalapítványok 2001-ben és 2002-ben is tovább támogatják a települések eszközfejlesztési tervének megvalósítását. Ebben az időszakban is folytatódik a minőségfejlesztés kiépítése. „A kormány kiemelten segíteni a fokozottan rászoruló intézményeket és intézménytípusokat.” A 3500 fő alatti települések önkormányzatai által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működtetését a 2000. évi költségvetési törvényben meghatározott differenciált kiegészítő hozzájárulások segítették. Ugyanakkor a kisebbségi nyelvoktató, ill tannyelvű, kéttannyelvű intézményt fenntartó önkormányzatok e normatíva kétszeresét vehették igénybe. Azok a kisebbségi óvodát, iskolát fenntartó önkormányzatok, melyek önhibájukon kívül

nem tudják a működtetést megfelelő szinten biztosítani, pályázat útján további támogatáshoz juthattak. • Fentieket számszerűsítve, a 2000 évi költségvetésről szóló törvényben a felzárkóztató oktatás normatívája 26 000 forint/fő volt. A 2001-2002évi költségvetési törvényben ez 27 500 forint/fő, ill. 32 000 forint/fő összegre növekszik Felzárkóztató oktatás normatívája Ft/fő 35000 30000 25000 20000 15000 10000 26000 27500 2000 2001 32000 5000 0 • 2002 Ezen kívül a 2001-2002. évi költségvetés tartalmaz kiegészítő normatívát is, amely a hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítja az általános iskolai napközis foglalkozáshoz való hozzájutást. Ennek összege jelenleg 15 000 forint/fő, ill 2002-ben, 17 000 forint/fő 10 Kiegészítő támogatás hátrányos helyzetű tanulók általános iskolai napközis foglalkozáshoz Ft/fő 17 000 Ft 16 000 Ft 15 000 Ft 14 000 Ft 17000 15000 2001 2002 „A

Kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek gyermekeinek tehetséggondozására, illetve felzárkóztatására.” Az éves költségvetésről szóló törvények az átlagosnál lényegesebb magasabb összegű hozzájárulást biztosítottak a fogyatékos gyermekek neveléséhez és oktatásához. Új lehetőségként - kétszeres normatívával - jelent meg a s zakiskolai felzárkóztató oktatás azok részére, akik nem tudták befejezni az általános iskola 8. évfolyamát A hátrányos helyzetű, köztük cigány tanulók felkészülését segítő tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítását a 2000. évi költségvetési évtől külön normatív támogatás is segíti. A cigány fiatalok esélyeinek növelését szolgálja a 2000. évben megvalósított kollégiumfejlesztési program is Továbbá:  Ehhez járul hozzá az Arany János Tehetséggondozó program

keretében elindult a Roma Középiskolai Kollégiumi Alprogram olyan, e t erületen már eredményesen működő kollégiumok bevonásával, amelyek vállalják, hogy tehetséggondozó kollégiumi csoportot indítanak jó képességű roma tanulók egyetemi, főiskolai továbbtanulásra való felkészítésére.  Ehhez járul hozzá “A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” című Phare-program (HU-99.04-01), amely az Európai Unió Phare-programja, az Oktatási Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium pénzügyi támogatásával 9.6 millió euróval valósul meg  Folytatódik a “A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” című Phare-program (HU-01.xx), amely a meglévő Teleház-rendszert kibővítve egy Információs és Képző Központ rendszerrel segíti a roma fiatalok társadalmi beilleszkedését. A

felzárkóztató oktatás az 1999. é vi törvénymódosítással került be a közoktatásról szóló törvénybe. (1999 évi LXVIII tv) A program koordinációs, fejlesztési feladataira és ellenőrzésére az OM fejezeti kezelésű keretén 10/4/17 50-50 millió forintot biztosít a költségvetés a 2001., 2002 évben • A biztosított előirányzat: a 2001. évben 348,8 millió Ft, (200 eFt/fő), a 2002 évben 780,8 millió Ft (225 eFt/fő). 11 „A családokra háruló anyagi terheket az iskoláztatási támogatás bevezetésével mérsékli. Hatékonyabbá teszi a tankönyvtámogatás rendszerét. Ösztönzi a tartós, több éves használatra alkalmas tankönyvek leterjedését. A Kormány célkitűzése, hogy a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével párhuzamosan egyes évfolyamok bizonyos tantárgyainak tankönyveit ingyenessé tegye az iskolák, illetve a tanulók számára.” Jelenleg a tankönyvtámogatás mértékére nincsenek jogszabályi feltételek, de az

iskola a saját hatáskörében kezdeményezheti az önkormányzatnál a tankönyv és tanszerellátási támogatást, ami kiegészítve az állami támogatást lényegében ingyenessé teheti a t ankönyveket egyes tanulók számára. • A tankönyvtámogatás mértéke évről évre növekszik: 1999-ben 1750.-/fő, 2000-ben 2250.-/fő, 2001-ben 2490-/fő (11/1999 (III5) OM rendelet) Érdemes áttekinteni az egy tanulóra jutó éves tankönyvtámogatás összegének alakulását: 1994-ben ez az összeg 700 Ft/fő volt, 1998-ban pedig 1100 Ft/fő. A növekedés tehát az MSZP kormányzása alatt 57 %-os volt és elmaradt az inflációtól. Ma ez az összeg 2300 Ft/fő, ami 109 %-os növekedést jelent, ami jelentősen többszörösen meghaladja az ezen időszak alatt bekövetkezett pénzromlás mértékét. Mind 1999-ben, mind 2000-ben a növekedés összege külön-külön is meghaladta az MSZP-SZDSZ kormány négy éves teljesítményét. A közismereti tankönyvek

vásárlásához nyújtott állami támogatás az 1997/98-as tanévben mindösszesen 1 milliárd 300 ezer forint volt. Ezzel szemben a 2000/2001-es tanévben ez az összeg már meghaladta a 3 milliárd forintot. Az OM és az Országos Cigány Önkormányzat közti megállapodás értelmében a t árca 2001ben és 2002-ben is támogatja a hátrányos helyzetű cigány fiatalok tanszervásárlását.  A tankönyvek árának mintegy felét az állam állja, továbbá tankönyv támogatást ad és ÁFA mentességet biztosít.  A tankönyvtámogatás 25%-át úgynevezett tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani, amelyek gyártását az OM 1999-ben 40 MFt-os, 2000-ben és 2001-ben 50-50 MFt-os keretösszegű pályázattal támogatja. Ezek elterjedését az új tankönyv rendelet is erősíti Tankönyvtámogatás - Ft/fő 2250 2 500 Ft 2 000 Ft 2490 1750 1 500 Ft 1 000 Ft 500 Ft 0 Ft 1999 2000 2001 12 „A kistelepüléseken vagy kedvezőtlen körülmények

között élő fiatalok számára a kollégiumon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. Ezért a Kormány fejleszteni szándékszik a kollégiumi hálózatot és b iztosítja a kollégiumok számára a teljes ráfordításnak megfelelő finanszírozást.” A kollégiumi normatíva összege olyan mértékben nőtt, hogy az országos átlagban biztosítja a kollégiumok működésének teljes fedezetét. A kollégiumi normatíva 1999 évihez képest 141 százalékra nőtt. • Kiemelkedő támogatást kapnak a fogyatékos gyermekekkel foglalkozó kollégiumok. Ezek 2000-ben 400 000 ezer forint/fő támogatásban részesültek, mely 2001-re 430 000 forint/fő-re, 2002-ben 474 600 forint/fő-re nőtt. Vagyis a fogyatékos gyermekekkel foglalkozó kollégiumok támogatása a 2000 évihez képest közel 119 s zázalékos emelkedést mutat. Fogyatékos gyermekekkel foglalkozó kollégiumok kiemelt támogatása - Ft/fő 500 000 Ft 450 000 Ft 400 000 Ft 350 000 Ft

474 600 Ft 430 000 Ft 400 000 Ft 2000 2001 2002 A közoktatási kollégiumok megszüntetésére irányult korábbi tendencia lelassult. A jogszabályi háttér oly mértékben alakult át, hogy a közoktatási kollégiumok felszámolása szinte lehetetlenné vált Sőt további intézmények építésére nyílt lehetőség. Jelenleg 3 kollégium kialakítása van folyamatban. A beruházás elindult  A Kormány létrehozta a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt és megalkotta a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját.  „A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” című Phare-program (HU-99.04-01) keretében roma kollégiumok építése és támogatása is elindult.  Az Arany János Tehetséggondozó program keretében elindult a Roma Középiskolai Kollégiumi Alprogram is további támogatást biztosít. 13 Az oktatási igazgatás A kormányprogram és summázata: „A Kormány - a

művelődési minisztérium feladatainak szétválasztásával, illetve a sz akképzés területének az új oktatási tárca feladatrendszerébe történő betagozódásával összhangban egységesebbé, hatékonyabbá, eredményesebbé szándékszik tenni a kö zoktatás intézményrendszerét, működését. Hatékonyabb, egységesebb minisztériumi szervezetet alakít ki, amely lehetővé teszi, hogy az iskolarendszerű szakképzés kérdéseivel, az egyéb képzési területekkel a Kormány összehangoltan foglalkozzon. A Kormány megerősíti a közoktatás-irányítás helyi (önkormányzati) és megyei szintjét. Támogatja a megyei közoktatás-fejlesztési tervek mûködtetését, kidolgozza az eredményes működéshez szükséges szakmai és jogi hátteret. Ugyanakkor aktívan részt vesz a regionális és országos fejlesztési elképzelések összhangjának megteremtésében. A Kormány megerősíti a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatást. A fenntartókat és a

nevelésioktatási intézményeket központi normatívával szándékszik támogatni, melyet kizárólag a pedagógiai szolgáltatások igénybevételére fordíthatnak. Támogatja az ilyen feladatok közös megoldását is szolgáló horizontális együttműködést. Megvizsgálja a szakmai szolgáltatásokat nyújtó központi intézetek struktúrájának és feladatainak összhangját. A jelen programban megfogalmazott feladatokkal összhangban áttekinti a közoktatás fejlesztését szolgáló közalapítványok működését. A Kormány folytatja az elmúlt években megkezdett informatikai fejlesztéseket. Áttekinti a kidolgozás alatt álló Közoktatási Információs Rendszer készültségi fokát és a lehetséges legkorábbi időpontban működésbe helyezi. A közoktatási intézményeknek kedvezményes iskolai adminisztrációs programot biztosít. Ezáltal lehetőség nyílik az adatszolgáltatás fokozatos elektronizálására. A Kormány oktatáspolitikai

célkitűzéseiben a közoktatási intézmények önkormányzati fenntartásának megtartása, az elfogadható mértékű sokszínűség megőrzése, az alkotó pedagógus közösségek autonómiájának tiszteletben tartása mellett döntő fontosságúnak tekinti egy hatékony, korszerű ellenőrzési és értékelési rendszer kialakítását. A Kormány az oktatásirányítás, valamint az oktatás hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében négyszintű minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki, amelyet fenntartótól függetlenül a közoktatás minden területére és szereplőjére kiterjeszt.” • • • • • • • • • • • • • egységesebbé, hatékonyabbá, eredményesebbé kell tenni a közoktatás intézményrendszerét, működését. Hatékonyabb, egységesebb minisztériumi szervezet kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy az iskolarendszerű szakképzés kérdéseivel, az egyéb képzési területekkel a Kormány

összehangoltan foglalkozzon. megerősíteni a közoktatás-irányítás helyi (önkormányzati) és megyei szintjét. Támogatni a megyei közoktatás-fejlesztési tervek működtetését, kidolgozni az eredményes működéshez szükséges szakmai és jogi hátteret. aktívan részt venni a regionális és országos fejlesztési elképzelések összhangjának megteremtésében. megerősíteni a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatást. A fenntartókat és a nevelési-oktatási intézményeket központi normatívával szándékszik támogatni, melyet kizárólag a pedagógiai szolgáltatások igénybevételére fordíthatnak. Támogatni kell az ilyen feladatok közös megoldását is szolgáló horizontális együttműködést. Meg kell vizsgálni a s zakmai szolgáltatásokat nyújtó központi intézetek struktúrájának és feladatainak összhangját. áttekinteni a közoktatás fejlesztését szolgáló közalapítványok működését. folytatni az elmúlt években megkezdett

informatikai fejlesztéseket. Áttekinteni a kidolgozás alatt álló Közoktatási Információs Rendszer készültségi fokát és a lehetséges legkorábbi időpontban működésbe helyezni. A közoktatási intézményeknek kedvezményes iskolai adminisztrációs programot kell biztosítani. Ezáltal lehetőség nyílik az adatszolgáltatás fokozatos elektronizálására A Kormány az oktatásirányítás, valamint az oktatás hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében négyszintű minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki, amelyet fenntartótól függetlenül a közoktatás minden területére és szereplőjére kiterjeszt. 14 Az oktatási igazgatás “Hatékonyabb, egységesebb minisztériumi szervezetet alakít ki, amely lehetővé teszi, hogy az iskolarendszerű szakképzés kérdéseivel, az egyéb képzési területekkel a Kormány összehangoltan foglalkozzon.” E cél elérése érdekében a szakképzési szakterület a M unkaügyi

Minisztériumtól az Oktatási Minisztériumhoz került. (162/1998 (IX 30) Korm rend az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről) A Regionális Képző és Munkaerő fejlesztő Központok felügyelete a Szociális és Családügyi Minisztériumtól az Oktatási Minisztériumhoz került. “A Kormány támogatja a megyei közoktatás-fejlesztési tervek működtetését, kidolgozza az eredményes működéshez szükséges szakmai és jogi hátteret. Ugyanakkor aktívan részt vesz a regionális és országos fejlesztési elképzelések összhangjának megteremtésében.” A megyei közoktatás-fejlesztési tervek felülvizsgálatát a Közoktatási törvény 1999. évi módosítása során írta elő a törvény (Kt. 88 § (3)) Kötelező a helyi intézkedési tervek elkészítése is. 2001. március 5-én valamennyi megyei/fővárosi főjegyzőnek kiküldtük a fejlesztési tervek felülvizsgálatát segítő „Ajánlást“. Ennek segítségével országosan is

összefoglalható közoktatás-fejlesztési terv alakítható ki (Kt. 95 § (1)g pontja alapján)  Létrehoztuk az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontot (OKÉV) (105/1999. (VII 6) Korm rendelet) Az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont a miniszter intézkedésének megfelelően országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzést, értékelést szervez; a fenntartó, a közoktatási intézmény, a települési kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzést végez; kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően közzéteszi a fenntartói irányítás körébe tartozó ellenőrzési tevékenység irányelveit és aktuális feladatait; feldolgozza és nyilvántartja az ellenőrzések eredményeit, és beszámol azokról a miniszternek; kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően

közzéteszi a közoktatási intézmények ellenőrzésének, értékelési tevékenységének irányelveit, valamint aktuális feladatait; kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően közzéteszi az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó minőségbiztosítási tevékenység országosan egységes irányelveit; meghatározza - az Országos Köznevelési Tanács véleményének kikérésével - a minőségbiztosítási rendszerek körét, amelyek bevezetéséhez és működtetéséhez segítséget nyújt, nyilvános pályázat útján kiválasztja a minőségbiztosítási tevékenységben részt vevő szolgáltatókat; nyilvános pályázat útján kiválasztja azokat az intézményeket, illetőleg fenntartókat, amelyek bekapcsolódnak az államilag támogatott minőségbiztosítási tevékenységbe; és évente összegzi és közzéteszi az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási tevékenység tapasztalatait. “A Kormány megerősíti a

pedagógiai szakmai és szakszolgáltatást. A fenntartókat és a nevelési-oktatási intézményeket központi normatívával szándékszik támogatni, melyet kizárólag a pedagógiai szolgáltatások igénybevételére fordíthatnak.” 15 A 4/2001. (I 26) OM rendelet módosítja a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatás szabályait “A Kormány áttekinti a közoktatás fejlesztését szolgáló közalapítványok működését.” Az OM felügyelete alá tartozó közalapítványok alapító okiratainak egységes módosításáról megszületett a 1090/2000. (XI 14) Kormányhatározat A Kormányhatározatnak megfelelően – a bírósági bejegyzés sorrendjében – folyamatosan jelennek meg a közalapítványok új alapító okiratai. A Magyar Közlöny 8 s zámában megjelent a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványé, illetve a Magyar Közlöny 2001. évi 19 sz a Közoktatási Modernizációs Közalapítványé, s megjelent a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók

Felzárkóztatásáért Országos Közalapítványé is.  Az Oktatási Minisztérium meghirdette a SZAK2000 pályázatot az óvodák, iskolák és kollégiumok eredményes működtetéséhez szükséges szakértői munka, illetőleg a pedagógiai szakmai szolgáltatás díjazásának támogatására. Számos intézmény élt a lehetőséggel “A Kormány folytatja az elmúlt években megkezdett informatikai fejlesztéseket. Áttekinti a kidolgozás alatt álló Közoktatási Információs Rendszer készültségi fokát és a lehetséges legkorábbi időpontban működésbe helyezi.” A számítógépes hálózat a kétszeres intézményszám hatására lényegesen kibővült. Bekötésre kerültek például a határon túli iskolák, s ma már minden iskolában van multimédiás számítógép. Javult a szolgáltatás minősége (sávszélesség) is Az Írisz-SuliNet a tartalomfejlesztés hatására az egyik leglátogatottabb honlap lett. Kb 10szeres tartalommal és 10-szeres

látogatottsággal rendelkezik mint 1998-ban A tartalomba felkerült a felvételi rendszer adatbázisa, amely tovább növelte a látogatottságot.  Tovább folytatódik a Közoktatási Információs Hálózat és az Írisz-SuliNet finanszírozása. Az OM fejezeti kezelésű előirányzataiból 3200 millió Ft-ot biztosít az Írisz-SuliNet hálózat, és további 53,5 m illió Ft-ot a Közoktatási Információs Rendszer működtetésére. A közoktatási információs rendszer kiépítésével kapcsolatos feladatokat a 20/1997. (II13) Kormányrendelet módosítása határozza meg. “A Kormány a kö zoktatási intézményeknek kedvezményes iskolai adminisztrációs programot biztosít. Ezáltal lehetőség nyílik az adatszolgáltatás fokozatos elektronizálására” Olyan intézményi adminisztrációs programot kell az intézmények részére bocsátani, amely az iskolai nyilvántartások kezelésén túl képes a Közoktatási Információs Rendszer részére történő

adatszolgáltatásra is. “Döntő fontosságú egy hatékony, korszerű ellenőrzési és értékelési rendszer kialakítása.”  Létrejött az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (1999.évi LXVIII tv a közoktatási tv. módosításáról 105/1999 (VII6) Korm rend) 16 „A Kormány az oktatásirányítás, valamint az oktatás hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében négyszintű minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki, amelyet fenntartótól függetlenül a közoktatás minden területére és szereplőjére kiterjeszt.“ Az Oktatási Minisztérium ágazati stratégiájában kiemelt helyet foglal el a közoktatási intézmények és fenntartóik minőségfejlesztési, minőségirányítási tevékenységének elősegítése és támogatása. E munka intézményi hátterét a COMENIUS 2000 Programiroda biztosítja A programiroda feladata a minőségfejlesztési tevékenység szakmai hátterének megteremtése, az

intézmények és a fenntartók számára ajánlott modellek kidolgozása, a résztvevők munkájának koordinálása, szervezése, valamint a minőségirányítási rendszer bevezetési munkáinak irányítása és az ehhez szükséges támogatási rendszer kialakítása. A támogatási rendszer keretében a programiroda képzéseket, szakmai fórumokat, tapasztalatcseréket, konferenciákat is szervez.  Elkészült a közoktatás és az iskolarendszerű szakképzés területére érvényes COMENIUS 2000 közoktatási és minőségfejlesztési program. 17 Az oktatás és a nevelés egyensúlya A kormányprogram és summázata: „A Kormány kiemelt feladatának tekinti az oktatás és n evelés tartalmi megújítását. Az iskola nem pusztán szellemi szolgáltatóház és a munkaerő újratermelésének üzeme. A közoktatás államilag elismert és támogatott feladata a n evelés: az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítése az iskolai élet valamennyi

intézményes színterén, a kollégiumtól a d iáktáborokig. Gyakori, hogy az iskola kénytelen feladatokat átvállalni a család szerepkészletéből is. Ezzel párhuzamosan a Kormány fontos célnak tekinti a gyakorlati és akadémikus tudás összhangjának megteremtését az iskolai oktatásban. A Kormány a közoktatási törvénybe foglalt felhatalmazással élve, ám a törvényi határidőnél hamarabb, már 1998/1999-es tanévben kezdeményezi a N emzeti Alaptanterv felülvizsgálatát, mely során jelentôs mértékben támaszkodik a bevezetés eddigi tapasztalataira, a közoktatási intézményekben elvégzett munkára. A Nemzeti Alaptanterv hatályát a közoktatás teljes időszakára, tehát a 11-12. évfolyamra is kiterjeszti Az átjárhatóság biztosítása érdekében az életkorhoz és az iskolatípushoz kötődő kerettanterveket dolgoz ki. Módosítani szándékozik az alaptantervben megfogalmazott tananyagszerkezetet, a mûveltségterületek helyett a

tantárgyak szerinti oktatás erősítésével. A Kormány fontos feladatának tartja az iskolai nevelômunka kiemelt támogatását. Az iskolai nevelés területeit, tanórán kívüli színtereit jogszabályban pontosítja és e szabályozásnak megfelelően kívánja biztosítani a feladatok végrehajtásához szükséges központi költségvetési támogatást. A Nemzeti Alaptanterv módosításának keretében a nevelési célok és értékek közös kialakítására, megfogalmazására tesz javaslatot. Ki kell dolgozni a fakultatív tárgyként választható etika tanterveit, tankönyveit és tanári segédkönyveit, valamint az e tárgyú oktatásra vállalkozó tanárok szakmai felkészülésének feltételeit. Fontos, hogy a h elyi pedagógiai programokban és tantervekben jelenjen meg a helytörténet, a szûkebb régió történelme, hagyományai. Garantálni kell a hittanóráknak más fakultatív tárgyakhoz hasonló finanszírozását. Folytatja a Kormány a közoktatási

intézmények informatikai fejlesztését. A fő hangsúlyt azonban a tartalomfejlesztésre és a rendszer adta kommunikációs lehetőségek fejlesztésére teszi. Fokozott figyelemmel kíséri a rendszer működésének jellemzőit, szerepét az iskolai életben.” • • • • • • • • • • • oktatás és nevelés tartalmi megújítása a gyakorlati és akadémikus tudás összhangjának megteremtése az iskolai oktatásban a Kormány az 1998/1999-es tanévben kezdeményezi a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatát • A Nemzeti Alaptanterv hatályát a közoktatás teljes időszakára, tehát a 11-12. évfolyamra is kiterjeszti. • Az átjárhatóság biztosítása érdekében az életkorhoz és az iskolatípushoz kötődő kerettanterveket dolgoz ki. • Módosítani szándékozik az alaptantervben megfogalmazott tananyagszerkezetet, a mûveltségterületek helyett a tantárgyak szerinti oktatás erősítésével. iskolai nevelőmunka kiemelt támogatása Az

iskolai nevelés területeit, tanórán kívüli színtereit jogszabályban pontosítja és e szabályozásnak megfelelően kívánja biztosítani a feladatok végrehajtásához szükséges központi költségvetési támogatást. A Nemzeti Alaptanterv módosításának keretében a nevelési célok és értékek közös kialakítására, megfogalmazására tesz javaslatot. Ki kell dolgozni a fakultatív tárgyként választható etika tanterveit, tankönyveit és tanári segédkönyveit, valamint az e tárgyú oktatásra vállalkozó tanárok szakmai felkészülésének feltételeit. Fontos, hogy a helyi pedagógiai programokban és tantervekben jelenjen meg a helytörténet, a szűkebb régió történelme, hagyományai. Garantálni kell a hittanóráknak más fakultatív tárgyakhoz hasonló finanszírozását. Folytatja a közoktatási intézmények informatikai fejlesztését. A fő hangsúlyt azonban a tartalomfejlesztésre és a rendszer adta kommunikációs lehetőségek

fejlesztésére teszi. Fokozott figyelemmel kíséri a rendszer működésének jellemzőit, szerepét az iskolai életben. 18 Az oktatás és nevelés egyensúlya „A Kormány kiemelt feladatának tekinti az oktatás és n evelés tartalmi megújítását. Az iskola nem pusztán szellemi szolgáltatóház és a munkaerő újratermelésének üzeme. A közoktatás államilag elismert és támogatott feladata a n evelés: az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítése az iskolai élet valamennyi intézményes színterén, a kollégiumtól a diáktáborokig. Gyakori, hogy az iskola kénytelen feladatokat átvállalni a család szerepkészletéből is. Ezzel párhuzamosan a Kormány fontos célnak tekinti a gyakorlati és akadémikus tudás összhangjának megteremtését az iskolai oktatásban.” A kerettantervek megjelenése jelentős változást jelentett a kompetenciafejlesztés felé, hangsúlyos elemként megjelent a t evékenységformák leírása a t

antervekben, csökkent az ismeretek mennyisége. A kerettanterv célrendszerében, tartalmában a nevelés, a személyiségés a közösségfejlesztés feladatai jelentős hangsúlyt kaptak Noha a Nemzeti Alaptanterv is tartalmazott az oktatás tartalmi megújítását célzó törekvéseket – beemelt korszerű műveltségi elemeket és valamelyes elmozdulást jelentett az ismeretközpontúságtól a kompetenciafejlesztés felé, de ez nem elsősorban a tantervi ismeretanyag csökkentését jelentette, hanem a képességek, készségek jelentőségének felértékelését. A közoktatási törvény módosítása a nevelést a pedagógiai munka időkerettel elismerhető elemévé tette. Ezt erősítette meg a közoktatási törvénynek a 2001/2002-es költségvetési törvénnyel történt módosítása, amely 2002/2003-tól a pedagógusok kötelező óraszámába az egyéni foglalkozást, tehetséggondozást, felzárkóztatást, a n evelés céljait szolgáló időkeretet iktat. 

Módosult a Nemzeti alap-tanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X 26) Korm rendelet (63/2000. (V 5) Korm rendelet) „A Kormány a közoktatási törvénybe foglalt felhatalmazással élve, ám a törvényi határidőnél hamarabb, már 1998/1999-es tanévben kezdeményezi a N emzeti Alaptanterv felülvizsgálatát, mely során jelentős mértékben támaszkodik a bevezetés eddigi tapasztalataira, a közoktatási intézményekben elvégzett munkára. A Nemzeti Alaptanterv hatályát a közoktatás teljes időszakára, tehát a 11-12. évfolyamra is kiterjeszti” Korábbiakban a közoktatás első 10 évfolyamát a Nemzeti alaptanterv, a 11-12. évfolyamát az érettségi vizsgakövetelmények szabályozták. Ez a kettősség nem volt mentes az ellentmondásoktól, a középiskolai tananyag teljes átstrukturálását igényelte volna, ill. az érettségi vizsgakövetelményekről szóló rendelet felülírta a 9-10. évfolyam szabályozását is 1998-ban az oktatási tárca egy

széleskörű kutatást folytatott annak elemzésére, hogy milyen folyamatok várhatók a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével, és felmérést végeztetett a pedagógusok körében. A tapasztalatok egyértelműen alátámasztották a kerettantervek szükségességét. A Nemzeti Alaptanterv súlyos hibája volt, hogy 6+4-es tagoltságával keresztbe metszette a hagyományos és számszerűen meghatározó túlsúlyban lévő iskolaszerkezetet az alap- és a középfokú oktatásban egyaránt. Ez azon szerkezetváltó középiskolák érdekét szolgálta, amelyek 6 vagy 8 évfolyamú intézményekké váltak. Bár nem ezek az iskolatípusok voltak túlsúlyban a magyar közoktatásban, de alkalmasak voltak arra, hogy a gyerekek érdekeivel ellentétesen korai szelekciót indítsanak el, és így a szakma erős fenntartásokkal fogadta. 19 A 10 évfolyamra kidolgozott Nemzeti Alaptanterv, miközben megteremtette az első 6 évfolyam képesség-, készségfejlesztő jellegét, az

5-12. évfolyamra szóló hagyományos tananyagot jelentős részben a 7-10 évfolyamra zsúfolta be. A tananyag ilyetén átrendezése sokszor ellent mondott a tanulók életkori sajátosságainak is. A kerettanterv feladata volt ennek feloldása.  2000-ben a Kormány a 63/2000. (V5) Korm rendelettel módosította a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X26) Korm rendeletet „A Kormány az átjárhatóság biztosítása érdekében az életkorhoz és az iskolatípushoz kötődő kerettanterveket dolgoz ki.” A kerettantervek helyreállították az első 8 évfolyam tartalmi egységét, az iskolatípusokra kidolgozott tantervek alapján a középfok intézményeinek kezdő évfolyamain az átjárhatóságot. Ennek és a t antárgyi óraszámok ajánló jellegének köszönhetően megszűnt annak a v eszélye, hogy ahány iskola, annyiféleképp válogat a Nemzeti Alaptanterv svédasztalszerű tananyag- és követelménykínálatából, és ezért átjárhatatlanok

lesznek.  Elkészült a kerettantervekről szóló rendelet; az országgyűlés a Közoktatási törvény 1999es módosítása során rendelkezett a kerettantervek bevezetéséről. 2000 augusztusában pedig megjelent a 28/2000 (IX.21) OM Rendelet a kerettantervek bevezetéséről és kiadásáról, amely tartalmazza a kerettanterveket. A kerettantervek nagyobb önállóságot biztosítanak az egyes iskoláknak és nagyobb tantárgyi szabadságot biztosítanak mind a tanároknak mind a diákoknak. A kerettantervek felépítéséből adódóan a tantárgyak rugalmasabban igazodnak az alaptentervhez, ugyanakkor a felépítés biztosítja a tantárgyak szakmai és tartalmi minőségét. A Közoktatási törvény (1993./LXXIX) módosításai a kerettantervekre kiterjedően rendelkeznek a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszairól, követelmény-rendszeréről és az állami vizsgák rendszeréről; a gyermekek és tanulók jogairól és kötelességeiről; a közoktatás

rendszeréről; és a közoktatás szervezése és irányítása felől. „A Kormány módosítani szándékozik az alaptantervben megfogalmazott tananyagszerkezetet, a műveltségterületek helyett a tantárgyak szerinti oktatás erősítésével.” A Nemzeti Alaptanterv – amúgy a pedagógusképzés szerkezetével ellentétesen – a tananyagot műveltségterületekre bontva fogalmazta meg, és az egyes műveltségterületek oktatásához százalékosan, ajánló jelleggel adott időkeretet. Ez magában hordta annak kockázatát, hogy az iskolákban gerjesztett óraszámharcokban egyes tárgyak képviselői képtelenek lesznek a szakmai érdekeket megfelelő súllyal érvényesíteni, illetve, hogy a szakmai és az egzisztenciális érdekek konfliktusba kerülnek egymással. A kerettantervek visszaállították a tantárgyi rendszert, ezek oktatásához megadják a minimális órakeretet is, megteremtve ezzel az egyes tárgyak oktatásának szakmai biztonságát. 

Megtörtént a Nemzeti Alaptanterv módosítása a 63/2000. (V5) Korm rendelettel, és a kerettantervekről szóló 28/2000 (IX.21) OM rendelet kiadása „A Kormány fontos feladatának tartja az iskolai nevelőmunka kiemelt támogatását. Az iskolai nevelés területeit, tanórán kívüli színtereit jogszabályban pontosítja és e szabályozásnak 20 megfelelően kívánja biztosítani a feladatok végrehajtásához szükséges központi költségvetési támogatást.” A közoktatási törvény 1999-es módosítása az iskola feladatává teszi a szülőkkel, a gyerekközösség egészét érintő ügyekben a szülők közösségeivel való együttműködést, megerősíti az iskolai és kollégiumi pedagógia nevelési vonatkozásait (nevelési program, iskolában nevelési óra, a nevelőmunkát segítő munkakörök - szabadidő-szervező, iskolapszichológus), rendeletben szabályoz munkaköri feladatokat nevelési vonatkozásokban is. (1999évi LXVIII tv a K T

Módosításáról, 4/2001 (I 26) OM rend Egyes oktatási jogszabályok módosításáról)  A 28/2000. (VIII21) OM rendelet értelmében elindult az Erdei Iskola program A tanulók aktivizálása és motiválása érdekében a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag átadását és a követelmények teljesítését. Ilyen megoldásnak tekinthető különösképpen a projektmódszer, az erdei iskola, a múzeumi foglalkozás, a könyvtári foglalkozás, a művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás. „A Kormány a N emzeti Alaptanterv módosításának keretében a n evelési célok és é rtékek közös kialakítására, megfogalmazására tesz javaslatot.” Az egyes iskolafokozatokhoz (1-4.;5-8) és iskolatípusokhoz (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) elkészített kerettantervek közös nevelési célokat tartalmaznak. (28/2000 (IX21)

OM. Rendelet) Ezek gyakorlati érvényesítésére a NAT 2002-es felülvizsgálatakor kerülhet sor. „Ki kell dolgozni a fakultatív tárgyként választható etika tanterveit, tankönyveit és tanári segédkönyveit, valamint az e t árgyú oktatásra vállalkozó tanárok szakmai felkészülésének feltételeit.” Az OM 2000-ben szakemberek bevonásával bibliográfia ajánlatot készített az Etika oktatásához. Az OM 2001-ben Közleményben tájékoztatta az iskolákat arról, hogy mely alapszakok és felsőfokú szakirányú továbbképzések fogadhatók el a tantárgy oktatásához A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 2001-ben pályázatot írt ki az etika-oktatáshoz szükséges programok, taneszközök és továbbképzések támogatására. Az OM 2001-ben nívódíjat ad a legjobb minőségű tankönyvi fejlesztések jutalmazására.(28/2000 (IX21) OM.r)  Az alapfokú és a középfokú kerettantervekbe kötelező tantárgyként került be az Emberismeret,

Etika nevű tárgy. „Fontos, hogy a helyi pedagógiai programokban és tantervekben jelenjen meg a helytörténet, a szűkebb régió történelme, hagyományai.” A kisebbségi oktatás kötelező eleme a kisebbségi népismeret oktatása. Ennek keretében oktatják – az anyaországról szóló ismereteken túl – az érintett kisebbség történelmét, hagyományait, néprajzát – ennek fontos eleme a helytörténet, a helyi hagyományok megismerése. A kerettantervi szabályozás az oktatás idejének cca 80 %-át köti le, a fennmaradó 20 % -ot az adott oktatási intézmény pedagógiai programja határozza meg, lehetőség van ezen ismeretek beépítésére. A kisebbségi népismeret anyagát és követelményeit 21 a kisebbségi oktatás irányelvei nemzetiségenként tartalmazzák. Megkezdődött az egyes kisebbségek népismereti kerettantervének kidolgozása, jóváhagyása is. (32/1997 (IX 5) MKM rendelet, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek óvodai

nevelésének, iskolai nevelésének és oktatásának irányelveit tartalmazza)  A kerettanterv kötelező tárgyként írja elő a Hon- és népismeret tárgyat az általános iskolában. A történelem kerettanterv ugyancsak tartalmaz ilyen jellegű követelményeket (28/2000 (IX.21) OM Rendelet) „Folytatja a Kormány a közoktatási intézmények informatikai fejlesztését. A fő hangsúlyt azonban a tartalomfejlesztésre és a rendszer adta kommunikációs lehetőségek fejlesztésére teszi. Fokozott figyelemmel kíséri a rendszer működésének jellemzőit, szerepét az iskolai életben.” Az OM fejezeti kezelésű előirányzataiból 458 millió Ft biztosít az Írisz-Sulinet tartalmi fejlesztésre. Folyamatosan bővíti az iskolai számítógépparkot és a egyre több intézményt kapcsol a világhálóra. (273/2000 (XII27) Korm rend) Az oktatás és nevelés egyensúlyának segítésére a tárca a következő további intézkedéseket hozta:  A túlzottan

hosszú tanítási időszakok kiküszöbölésére a 9/2000. (V31) OM rendelet alapján a 2000/2001-es tanévtől bevezettük az őszi szünetet. Továbbá a szorgalmi idő alatt a nevelőtestület, illetőleg a diákönkormányzat a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot – tanítás nélküli munkanapként – használhat fel.  A tárca létrehozta az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatalát. Az oktatási jogok miniszteri biztosa elősegíti az oktatás résztvevőit (tanárokat, diákokat, szülőket, oktatókat, hallgatókat, kutatókat) illetve azok közösségeit megillető, oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülését. A oktatási jogok biztosához fordulhatunk ha a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket – a bírósági eljárás kivételével – már kimerítettük, ha a sérelmezett határozat vagy intézkedés egy éven belül keletkezett. Az oktatási jogok miniszteri biztosa továbbá panaszt

emelhet az oktatás bármely résztvevője, gyermek, tanuló, szülő, pedagógus, hallgató, oktató, kutató valamint ezek közösségei, amennyiben úgy vélik, hogy jogaikat sérelem érte, illetve jogsérelem veszélye áll fenn. Ezen kívül az oktatási jogok biztosa hivatalból is vizsgálatot indíthat, ha egy jogszabály, intézkedés vagy annak elmulasztása súlyos, vagy az állampolgárok nagy csoportját érintő jogsérelmet okoz. 22 Pályaválasztás A kormányprogram és summázata: „A Kormány stabilizálni kívánja a közoktatás rendszerét. Ezáltal csökkenti a korai pályaválasztás kényszerét és ezzel egyidejűleg bővíti a minőségi képzéshez való hozzáférés lehetőségét. Megerősíti a nyolcosztályos általános iskola helyzetét. Elősegíti, hogy minden középiskolát fenntartó településen legyen lehetőség 14 éves korban a hagyományos, négy évfolyamos középiskolai képzés választására. Az általános iskola és a

középiskola "gyerekekért folytatott harca" helyébe ezen intézmények együttműködését állítja a Kormány. Elősegíti azon iskolák közötti együttműködés létrejöttét, amelyekben a tanulók intézmények közötti átjárása, az iskolaváltás és a p ályaválasztás emberséges, az életkori sajátosságokat szem előtt tartó feltételek mellett valósulhat meg. A Nemzeti Alaptantervre épülő, az életkorhoz és iskolatípushoz kötődő kerettantervek elkészítésével elősegíti az iskolák közötti átjárhatóságot. A Kormány távlati célja a közoktatás egy-egy horizontálisan teljes és vertikálisan önálló egységeit lefedő pedagógiai rendszerek (kerettanterv, tankönyvcsalád, nevelési terv, szakmai szolgáltatás, továbbképzés) kifejlesztése.” • • • • • • • A Kormány stabilizálni kívánja a közoktatás rendszerét. Ezáltal csökkenteni a korai pályaválasztás kényszerét és ezzel egyidejűleg

bővíteni a minőségi képzéshez való hozzáférés lehetőségét. Megerősíteni a nyolcosztályos általános iskola helyzetét. Elősegíteni, hogy minden középiskolát fenntartó településen legyen lehetőség 14 éves korban a hagyományos, négy évfolyamos középiskolai képzés választására. Elősegíteni azon iskolák közötti együttműködés létrejöttét, amelyekben a t anulók intézmények közötti átjárása, az iskolaváltás és a pál yaválasztás emberséges, az életkori sajátosságokat szem előtt tartó feltételek mellett valósulhat meg. A Nemzeti Alaptantervre épülő, az életkorhoz és iskolatípushoz kötődő kerettantervek elkészítésével elősegíteni az iskolák közötti átjárhatóságot. A Kormány távlati célja a közoktatás egy-egy horizontálisan teljes és vertikálisan önálló egységeit lefedő pedagógiai rendszerek (kerettanterv, tankönyvcsalád, nevelési terv, szakmai szolgáltatás, továbbképzés)

kifejlesztése. 23 Pályaválasztás “A Kormány stabilizálni kívánja a közoktatás rendszerét, csökkenti a korai pályaválasztás kényszerét és ezzel egyidejűleg bővíti a minőségi képzéshez való hozzáférés lehetőségét.” “A Kormány megerősíti a nyolcosztályos általános iskola helyzetét.” A közoktatásról szóló törvény 1999. évi módosítása megszüntette a 10 évfolyamos általános iskolát. A tantervi szabályozás törvényi rendelkezései az oktatási szakaszokat a hagyományos 8 + 4-es szakaszban határozta meg. A kerettanterv az első nyolc évfolyam követelményeit egységesen szabályozza és szerves egységként kezeli. A szabályozás oldaláról egyértelműen a 8+4-es szerkezethez igazodik A szükséges rendelkezéseket a közoktatásról szóló 1999. é vi LXVIII törvény, valamint a kerettanterv kiadásáról szóló 28/2000. (IX21) OM miniszteri rendelet tartalmazza “A Kormány célja elősegíteni, hogy minden

középiskolát fenntartó településen legyen lehetőség 14 éves korban a hagyományos, négy évfolyamos középiskolai képzés választására.” A szükséges változtatások meghozatalához a közoktatásról szóló törvény módosítására és a költségvetési támogatás rendszerének átalakítására volt szükség. Jogszabályban meghatározott esetben minden 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumban meg kell szervezni a 4 évfolyammal működő gimnáziumot is. A törvény végrehajtásáról a nevelési oktatási intézményekről szóló MKM rendelet intézkedett. A beiskolázási adatok ismeretében mindenütt, ahol kevés a férőhely, 4 évfolyamos gimnáziumot kell indítani.  1999-ben az országgyűlés a közoktatási törvényt módosította olyan értelemben, hogy szigorította a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok indításának feltételeit. “Az általános iskola és a középiskola „gyerekekért folytatott harca” helyébe ezen

intézmények együttműködését kell állítani.” A közoktatásról szóló törvény 1999. évi módosítása előírta az önkormányzati intézmény működtetési terv elkészítését és erre építve a megyei és fővárosi fejlesztési tervek felülvizsgálatát. Ezen feladat megoldása érdekében a t ervezés hatékonyságának növelése a legfőbb cél. Ennek az együttműködésnek a segítése a COMENIUS 2000 p rogram alap célkitűzései között is szerepel. “A Nemzeti Alaptantervre épülő, az életkorhoz és iskolatípushoz kötődő kerettantervek elkészítésével a Kormány elősegíti az iskolák közötti átjárhatóságot.” 2001/2002-es tanévre szóló tankönyvjegyzékben a k erettantervek bevezetése által érintett évfolyamok (1.59 évf) számára több száz olyan tankönyv jelent meg, amely már a kerettanterv alapján készült vagy annak megfelelően átdolgozták. 24 A 28/2000 (IX.21) OM rendeletben a kerettanterv az első nyolc

évfolyam követelményeit egységesen szabályozza és szerves egységként kezeli. A szabályozás oldaláról egyértelműen a 8+4-es szerkezethez igazodik. “Távlati cél a közoktatás egy-egy horizontálisan teljes és vertikálisan önálló egységeit lefedő pedagógiai rendszerek (kerettanterv, tankönyvcsalád, nevelési terv, szakmai szolgáltatás, továbbképzés) kifejlesztése.” A kerettantervek bevezetése első lépés volt a modern közoktatási rendszer kialakításához. (28/2000. (IX21) OM rendelet) Az iskola elhagyások aránya Tanulók (%) 30 25 20 15 10 5 0 00 99 / 99 98 98 / 19 19 19 97 / 97 96 / 96 Évek 19 95 / 95 19 94 / 94 19 93 / 19 19 92 / 93 általános iskola szakközépiskola szakmunkás iskola forrás: Oktatási Minisztérium – Joint Assessment Policy 25 Pedagógusok A kormányprogram és summázata: „A Kormány a pedagógus pálya presztízsét újrateremtő politikát kíván folytatni. A szülőknek,

diákoknak és az oktatásban dolgozóknak közös érdeke, hogy magasan képzett, naprakész ismeretekkel rendelkező, a gyerekre odafigyelni tudó szakemberek dolgozzanak óvodáinkban, iskoláinkban. Ehhez a t ársadalom által megbecsült, anyagilag is elismert pedagógusokra van szükség. A pedagógusbérek felzárkóztatása több lépcsőben valósítható meg. Ennek során a Kormány az életkörülmények javulásában is érzékelhető reálbér-növekedést szándékozik megvalósítani. Nem halogatható tovább - a közalkalmazotti rendszeren belüli - önálló pedagógus bérrendszer kidolgozása és életbe léptetése, amely a m agas színvonalú munkavégzést, a sz akmai innovációt is elismeri. A bevezetés tapasztalatainak elemzése és a szükséges korrekciók elvégzése után a Kormány támogatja a minőségi bérpótlék-rendszer megtartását, ám arányának növelését csak a pedagógus átlagbérek rendezése után, valamint a h elyi értékelési és

mérési rendszerek kidolgozását követően tartja megvalósíthatónak. A Kormány ösztönzendőnek tartja, hogy a pedagógusképzés követelményei között megerősödjön a szakmai, a pedagógiai, pszichológiai irány. A korábbinál jóval nagyobb súlyt fektet a "mesterségbeli" részekre, így pl. a módszertani képzésre és gyakorlatra Minden tanárszakos hallgatónak rendelkeznie kell sajátos ismeretekkel akár a hátrányos helyzetû, akár a fogyatékos gyermekek lehetőségeiről, igényeiről. A pedagógusképzés szerkezetét tekintve a főiskolai szintű óvónő, tanító és általános iskolai tanár és az egyetemi szintű középiskolai tanárképzést tekinti a K ormány olyannak, ami leginkább megfelel a h agyományainkon alapuló közoktatási képzési rendszernek. Ezen képzéseket fokozott mértékben átjárhatóvá teszi. A Kormány az egyszakos pedagógusképzést - a nyelvtanári szakok kivételével - nem támogatja. A Kormány

újraszabályozza a p edagógus-továbbképzés és szakvizsga rendszerét, mert az megkérdőjelezi a korábban megszerzett végzettségek értékét. A pedagógus szakvizsga lehetőséget jelent a gyakorló pedagógusok számára. A Kormány a kezdetben négy, később hat féléves képzést a doktori képzés színvonalához kívánja közelíteni, a szakvizsga letételét a pedagógusok bérezési rendszerében kiemelkedő jövedelemmel honorálja. A képzés tartalmát a felsőfokú oktatási intézményekkel közösen kell kialakítani. A pedagógus továbbképzésben való részvétel kötelező alkalmazási feltétel. A továbbképzés keretében a tanfolyamok szabadon választhatóak a pedagógusok igényei, az óvodák és iskolák által meghatározott feladatok és természetesen a képzésben résztvevő intézmények kínálata alapján összeállított és minőségében ellenőrzött, akkreditált programcsomagból. A képzésben való részvétel kötelező, így

annak költségei nem háríthatóak a pedagógusokra. A kötelezően előírt és támogatott továbbképzések költségének fedezetét a Kormány központi támogatási forrásból szándékozik előteremteni.” • A Kormány a pedagógus pálya presztízsét újrateremtő politikát kíván folytatni, ennek felzárkóztatása több lépcsőben valósítható meg. • Ennek során a Kormány az életkörülmények javulásában is érzékelhető reálbérnövekedést szándékozik megvalósítani. • a közalkalmazotti rendszeren belüli önálló pedagógus bérrendszer kidolgozása és életbe léptetése, amely a magas színvonalú munkavégzést, a szakmai innovációt is elismeri. • támogatja a minőségi bérpótlék-rendszer megtartását, ám arányának növelését csak a pedagógus átlagbérek rendezése után, valamint a helyi értékelési és mérési 26 rendszerek kidolgozását követően tartja megvalósíthatónak. • a pedagógusképzés

követelményei között erősödjön a szakmai, a pedagógiai, pszichológiai irány. • A korábbinál jóval nagyobb súlyt kell fektetni a "mesterségbeli" részekre, így pl. a módszertani képzésre és gyakorlatra. • Minden tanár szakos hallgatónak rendelkeznie kell sajátos ismeretekkel akár a hátrányos helyzetű, akár a fogyatékos gyermekek lehetőségeiről, igényeiről. • A pedagógusképzés szerkezetét tekintve a főiskolai szintű óvónő, tanító és általános iskolai tanár és az egyetemi szintű középiskolai tanárképzést fokozott mértékben átjárhatóvá teszi. A Kormány az egyszakos pedagógusképzést - a nyelvtanári szakok kivételével - nem támogatja. • A Kormány újraszabályozza a pedagógus-továbbképzés és szakvizsga rendszerét, • A Kormány a kezdetben négy, később hat féléves képzést a doktori képzés színvonalához kívánja közelíteni, a szakvizsga letételét a peda gógusok bérezési

rendszerében kiemelkedő jövedelemmel honorálja. A képzés tartalmát a felsőfokú oktatási intézményekkel közösen kell kialakítani. • A pedagógus továbbképzésben való részvétel kötelező alkalmazási feltétel. A kötelezően előírt és támogatott továbbképzések költségének fedezetét a Kormány központi támogatási forrásból szándékozik előteremteni. 27 A pedagógusok helyzete “A Kormány a pedagógus pálya presztízsét újrateremtő politikát kíván folytatni, ennek felzárkóztatása több lépcsőben valósítható meg. Ennek során a Kormány az életkörülmények javulásában is érzékelhető reálbér-növekedést szándékozik megvalósítani.“ A 2001. évi és 2002 évi költségvetés jelentős mértékű reálkereset-növekedést tesz lehetővé, 2002-re a pedagógusok alapbére eléri a nemzeti átlagkereset 110 %-át. • • A közoktatásban az 1999-es évben a r eálkereset 8,9%-kal, 2000-ben – a

kiegészítéssel együtt – 3 %-kal növekedett. A felsőoktatásban 1998 és 2000 között a reálkereset 22,4%-kal nőtt. A tanári átlagkeresetek alakulása 0 Pedagógus átlagkereset (Ft) Oktatói átlag-kereset (Ft) 0 álérték 100 90,4 93,8 91 109 84 91,1 108,4 101,5 107,6 100,3* 108,4 0Ft Évek Év Közoktatás Pedagógus át-lagkereset (Ft) Reálérték (változás az előző évhez képest) Felsőoktatás Oktatói átlag-kereset (Ft) Reálérték (változás az előző évhez képest) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 17 418 63 890 75 647 2000 2001 2002 terv terv 83 229 96 116 550 100 21 250 24 523 27 331 35 376 38 115 42 928 55 071 100,0 90,4 93,8 91,0 109,0 84,0 91,1 108,4 101,5 107,6 100,3* 108,4 113,3 /0,0/ /9,6/ /7,2/ /9,0/ /+9,0/ / /16,0/ 8,9/ /+8,4/ / / +7,6 / +0,3/ / +1,5/ / +8,4/ /+13,3/ 19 100 25 000 30 779 38 682 46 912 51 634 57 940 75 510 162 500 - 97,0 100 102,6 102,1 85,8 90,8 110,2 99,2 -

3,0 0,0 + 2,6 + 2,1 14,2 - 9,2 + 10,2 85 640 - 0,8 109 757 121 866 148 050 116,6 101,2 113,5 103,5 + 16,5 +13,5 +3,5 + 1,2 „A Kormány támogatja a minőségi bérpótlék-rendszer megtartását, ám arányának növelését csak a pedagógus átlagbérek rendezése után, valamint a helyi értékelési és mérési rendszerek kidolgozását követően tartja megvalósíthatónak.” Az 1999. évi LXVIII tv és a 24/2000 OM rendelet (VIII 29) biztosította a minőségi bérpótlékot. A támogatás egy része beépült a b érbe, azután a C OMENIUS program miatt megdupláztuk. 2001-ben és 2002-ben a bérpótlék együtt növekszik a bérekkel 28 “Cél, hogy a pedagógusképzés követelményei között erősödjön a szakmai, a pedagógiai, pszichológiai irány. A korábbinál jóval nagyobb súlyt kell fektetni a „mesterségbeli” részekre, így pl. a módszertani képzésre és gyakorlatra” A 111/1997. Kormányrendelet (a pedagógusképzés

követelményrendszere) következményeként a tanár szakot is végző hallgatók kötelező pedagógia és pszichológia óraszáma, valamint a tanítási gyakorlat ideje jelentősen növekedett.  További feladat a gyakorlat-vezető tanárok létszámának bővülése és ehhez anyagi támogatások juttatása. “Minden tanár szakos hallgatónak rendelkeznie kell sajátos ismeretekkel akár a hátrányos helyzetű, akár a fogyatékos gyermekek lehetőségeiről, igényeiről.” A tanár szakos hallgatók a p edagógusképzés új követelményrendszere alapján szerzik meg ismereteiket. (111/1997 Korm rendelet) A képzés folyamán az ilyen jellegű tanulmányokat kreditpontokban számolják, az oklevélben feltüntethető lesz a speciális képzésben való részvétel. A gyógypedagógiai képzésben való részvétel állami támogatást kap. „A pedagógusképzés szerkezetét tekintve a Kormány a főiskolai szintű óvónő, tanító és általános iskolai tanár és

az egyetemi szintű középiskolai tanárképzést fokozott mértékben átjárhatóvá teszi. A Kormány az egyszakos pedagógusképzést – nyelvtanári szakok kivételével – nem támogatja.” „A Kormány újraszabályozza a pedagógus-továbbképzés és szakvizsga rendszerét.” A továbbképzési tanfolyamok ellenőrzéséről szóló 185/1999. Kormányrendelet és a szakvizsga követelményrendszeréről szóló 41/1999. OM rendelet következményeként a szakvizsga kötelezősége megszűnt, megtörtént a továbbképzési rendszer működésének áttekintése. Elfogadásra és kiadásra került az új eljárásrend, és felállt a Pedagógustovábbképzési Akkreditációs Testület (PAT)  Megoldásra váró feladat a s zakvizsga követelményrendszerének kialakítása, a továbbképzések minőségbiztosítása és a képzési prioritások megfogalmazása. 29 Szakképzés A kormányprogram és summázata: „A változó gazdasági, munkaerő-piaci

körülményekhez alkotó módon alkalmazkodni képes munkaerő képzését és fejlesztését a Kormány a köz- és felsőoktatáshoz szervesen kapcsolódó szakképzési rendszerben, az oktatási tárca által kidolgozott átfogó humánerőforrás-fejlesztési stratégia által szándékszik megvalósítani. Az állam és gazdaság közötti egyértelmű feladatmegosztás megteremtése érdekében az oktatással - beleértve a szakképzést is kapcsolatos kormányzati felelősség és feladatok alapvetően az Oktatási Minisztériumra hárulnak. A Kormány erősíti a szociális partnerség intézményét a gazdaság szereplőivel, a szakképző iskolákat fenntartókkal való együttműködésben - különösen a sz akképzési irányok kiválasztásában -, a képzés minőségbiztosításában, valamint a képzési költségek vállalásában. A Kormány eltökélt szándéka, hogy felgyorsítsa a gazdaság által igényelt és vállalt feladatok fokozatos átadását a

gazdasági kamarák részére. A Kormány kezdeményezi, hogy széles körű szakmai-társadalmi egyeztetésre alapozva az állampolgárok munkaerő-piaci pozíciójának folyamatos javítása, versenyképességük, s ezáltal a gazdaság egészének teljesítménye javítása érdekében induljon meg a felnőttek oktatásátszakképzését jogi garanciákkal is biztosító felnôttképzési törvény koncepcionális előkészítése, s már e ciklusban mint önálló törvény kerüljön elfogadásra. Az új szabályozás tegye lehetővé a piacgazdaság feltételei között az állampolgárok élethosszig tartó tanulását, folyamatos át- és továbbképzését, a korszerű oktatási programok és módszerek-tematikák rendszerező alkalmazását. A fenti célok érdekében és az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása érdekében, továbbá az új kormányzati struktúrához igazítva a

kormányzati ciklus elején a Kormány módosítja a sz akképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényt. A módosítás során kezdeményezni kell a hazai emberi erőforrás-fejlesztés elsődleges finanszírozási eszközeit biztosító szakképzési alap önállóságának visszaállítását, valamint a gazdálkodó szervezetek változatlan mértékű befizetési kötelezettség mellett történő jelentősebb, a befizetések egyharmadát is elérő döntési önállóságának lehetővé tételét.” • oktatási tárcának ki kell dolgoznia az átfogó humánerőforrás-fejlesztési stratégiát • A Kormány erősíti a szociális partnerség intézményét a gazdaság szereplőivel, a szakképző iskolákat fenntartókkal való együttmûködésben - különösen a szakképzési irányok kiválasztásában -, a képzés minőségbiztosításában, valamint a képzési költségek vállalásában. • A Kormány

eltökélt szándéka, hogy felgyorsítsa a g azdaság által igényelt és vállalt feladatok fokozatos átadását a gazdasági kamarák részére. • A Kormány kezdeményezi, hogy széles körű szakmai-társadalmi egyeztetésre alapozva az állampolgárok munkaerő-piaci pozíciójának folyamatos javítása, versenyképességük, s ezáltal a gazdaság egészének teljesítménye javítása érdekében induljon meg a felnőttek oktatását-szakképzését jogi garanciákkal is biztosító felnőttképzési törvény koncepcionális előkészítése, s már e ciklusban mint önálló törvény kerüljön elfogadásra. • Az új szabályozás tegye lehetővé a piacgazdaság feltételei között az állampolgárok élethosszig tartó tanulását, folyamatos át- és továbbképzését, a korszerű oktatási programok és módszerek-tematikák rendszerező alkalmazását. • a kormányzati ciklus elején a Kormány módosítja a szakképzési hozzájárulásról és a

szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényt. • A módosítás során kezdeményezni kell a ha zai emberi erőforrás-fejlesztés elsődleges finanszírozási eszközeit biztosító szakképzési alap önállóságának visszaállítását, valamint a gazdálkodó szervezetek változatlan mértékû befizetési kötelezettség mellett történő jelentősebb, a befizetések egyharmadát is elérő döntési önállóságának lehetővé tételét. 30 Szakképzés „A változó gazdasági, munkaerő-piaci körülményekhez alkotó módon alkalmazkodni képes munkaerő képzését és fejlesztését a Kormány a köz- és felsőoktatáshoz szervesen kapcsolódó szakképzési rendszerben, az oktatási tárca által kidolgozott átfogó humánerőforrás-fejlesztési stratégia által szándékszik megvalósítani.” Részt vettünk a középtávú gazdaságfejlesztési elképzeléseket összefoglaló Átfogó Fejlesztési Terv elkészítésében, a

középtávú magyar foglalkoztatáspolitikáról szóló értékelés szakképzési részére vonatkozó anyagának összeállításában. Közreműködtünk az EU tagállamai által meghatározott alapelvek szerinti Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv kidolgozására összeállított munkaprogram elkészítésében. Közreműködtünk a Joint Assessment of the Employment Policy Priorities of Hungary című értékelő anyag oktatásra, szakképzésre, humánerőforrás-fejlesztésre vonatkozó részének összeállításában.  Elkészült az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, és annak módosított, 2001-2003-ra szóló stratégiai terve, amely átfogó humánerőforrás-fejlesztési stratégiával szolgál.  A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása folyamatban van. A NFT végrehajtását szolgáló feladatként a humán erőforrástérképek készítésének módszertani háttere és a térképek kerülnek kidolgozásra.  Befejező szakaszához érkezett az Oktatási

Fehér Könyv, amely hosszú távú oktatás-, képzés-, kutatás-fejlesztési stratégiát fogalmaz meg a humánerőforrás-fejlesztés területén. A foglalkoztatáspolitikai irányelvekről szóló 1040/2000. Sz Kormány rendelet határozatai alapján a t ovábbképzés távoktatási hálózatának kialakítására átfogó terv készül, amely a távoktatást a korszerű ICT eszközök és módszerek alkalmazásával, regionális képző és konzultációs központok hálózatok kialakításával kívánja megszervezni. „Az állam és gazdaság közötti egyértelmű feladatmegosztás megteremtése érdekében az oktatással - beleértve a szakképzést is - kapcsolatos kormányzati felelősség és feladatok alapvetően az Oktatási Minisztériumra hárulnak.” A Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alaprésze feletti rendelkezés joga az oktatási miniszterhez került. A Gazdasági Minisztérium ágazati felelősségi körébe tartozó szakképesítései az oktatási

miniszterhez kerültek. Ezzel a s zakképesítések mintegy 56%-a tartozik ma már az Oktatási Minisztériumhoz.  Készül a Felnőttképzési törvény, amely átfogja a képzési szektorokat, és illeszkedik az akkreditációs rendszerhez. „A Kormány erősíti a szociális partnerség intézményét a gazdaság szereplőivel, a szakképző iskolákat fenntartókkal való együttműködésben – különösen a szakképzési irányok kiválasztásában –, a képzés minőségbiztosításában, valamint a képzési költségek vállalásában.” 31 Újjáalakult az oktatási miniszter tanácsadó szervezete, az Országos Szakképzési Tanács. A tanácsban képviseleti joggal rendelkeznek a szakképesítésekért felelős minisztériumok, az országos gazdasági kamarák, a m unkaadók szervezetei, a s zakszervezetek és az iskolafenntartók szervezetei. Együttműködési megállapodás aláírására került sor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és az

Agrárkamarával, és folyamatossá vált a vállalkozóknál végzett gyakorlati munka ellenőrzése az országos gazdasági kamarák által. A minőségbiztosítási rendszert a Comenius programirodával közösen, folyamatos együttműködés keretében pályázati úton fejlesztjük a szakképző intézményekben. Megkezdődött az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) felülvizsgálata, jelenleg az egyeztetések folynak az érintett minisztériumokkal. A korszerűsítési folyamat eredményeként egy új, könnyebben átlátható OKJ készül el. A jegyzékbe kerülés módját és a szakmai vizsga általános szabályait korszerűsíteni kell.  Központi vizsga-nyilvántartási rendszert kell bevezetni. Ez alapját képezheti egy majdani minőségbiztosítási rendszernek.  A felnőttképzési törvényben előírt intézményi akkreditációnak szerves részévé kell tenni egy jól definiált minőségbiztosítási rendszert (az intézményi akkreditáció részleteit a

törvény felhatalmazása alapján oktatási miniszteri rendelet határozza majd meg). „A Kormány eltökélt szándéka, hogy felgyorsítsa a gazdaság által igényelt és vállalt feladatok fokozatos átadását a gazdasági kamarák részére.” Az Országos Szakképzési Tanácsban képviseleti joggal rendelkeznek többek között az országos gazdasági kamarák. Együttműködési megállapodás aláírására került sor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és az Agrárkamarával. Támogatási szerződést kötöttünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarával tanácsadói hálózat kialakítására, duális szakképzési rendszer erősítésére és a foglalkoztatási és szakképzési rendszer összhangjának megteremtésére. A tanácsadói hálózat közreműködik a kamarák ellenőrzési és tanácsadási tevékenységében, valamint szakmai segítséget nyújtanak az ellenőrzési program

összeállításában és értékelésében. Megalakultak a megyei (fővárosi) szakképzési bizottságok, melyek a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, valamint a szakképző iskolát fenntartó önkormányzatok és a területi gazdasági kamarák három-három képviselőjéből, továbbá a megyei (fővárosi) közoktatás-fejlesztési közalapítvány kuratóriumának egy delegált képviselőjéből állnak. Tagjaikat - 3 éves időtartamra - az oktatási miniszter kérte fel Jelenleg előkészítés alatt áll a helyi, területi önkormányzatok, kamarák szerepének elemzése, a feladat-ellátási kötelezettség, a területi tervezés – intézkedési tervek – vonatkozásában, a gazdasági kamarákról szóló törvény figyelembevételével. A kedvező tapasztalatok alapján a tanácsadói hálózat kialakítását, duális szakképzési rendszer erősítésére és a foglalkoztatási és szakképzési rendszer

összhangjának megteremtésének fejlesztése érdekében további megyékre kell kiterjeszteni. 32 Az újjáalakult Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a kapcsolatok folyamatosak. Elkészült az új körülményeknek megfelelő együttműködési megállapodás, melynek aláírására 2001. március 26-án kerül sor. „A Kormány kezdeményezi, hogy széles körű szakmai-társadalmi egyeztetésre alapozva az állampolgárok munkaerő-piaci pozíciójának folyamatos javítása, versenyképességük, s ezáltal a gazdaság egészének teljesítménye javítása érdekében induljon meg a felnőttek oktatásátszakképzését jogi garanciákkal is biztosító felnőttképzési törvény koncepcionális előkészítése, s már e ciklusban mint önálló törvény kerüljön elfogadásra. Az új szabályozás tegye lehetővé a piacgazdaság feltételei között az állampolgárok élethosszig tartó tanulását, folyamatos át- és továbbképzését, a korszerű oktatási

programok és m ódszerek-tematikák rendszerező alkalmazását. „ A Felnőttképzési Törvény tervezete elkészült, amelynek koncepcióját az érintett szervezetek (felnőttképzési vállalkozások, civil képzési szervezetek, egyházi oktatási intézmények, népfőiskolák stb.) képviselőivel megvitattunk A szöveg OM-en belüli jóváhagyása befejező szakaszába érkezett. A tervezetet az érintett szervezetek (felnőttképzési vállalkozások, civil képzési szervezetek, egyházi oktatási intézmények, népfőiskolák stb.) képviselőivel már megvitattunk A felnőttképzési törvény előkészületei a Kormány ez évi munkaterve alapján folytatódnak.  A tervezet a következő törekvéseket kívánja jogi eszközökkel támogatni:  A felnőttképzés fogalmát kiterjeszti és az általános, a nyelvi és a szakképzésre, és a felnőttképzési szolgáltatásokra.  Felnőttképzési tevékenységet csak a nyilvántartásban szereplő

felnőttképzési intézmény folytathat. „A fenti célok érdekében és az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása érdekében, továbbá az új kormányzati struktúrához igazítva a kormányzati ciklus elején a K ormány módosítja a sz akképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényt. A módosítás során kezdeményezni kell a hazai emberi erőforrás-fejlesztés elsődleges finanszírozási eszközeit biztosító szakképzési alap önállóságának visszaállítását, valamint a gazdálkodó szervezetek változatlan mértékű befizetési kötelezettség mellett történő jelentősebb, a befizetések egyharmadát is elérő döntési önállóságának lehetővé tételét.” Első lépésként a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. é vi LXXVII törvény

módosításával az oktatási miniszterhez került az alaprész feletti rendelkezés. Módosult a Szakképzési Hozzájárulásról szóló törvény A Szakképzési Alaprész felhasználói körének fokozatos és szabályozott bővítését szolgálja a felsőoktatás szakmai gyakorlati képzési költségeinek elszámolhatósága, melyet bizonyos feltételek esetén szintén biztosít a törvénymódosítás. A képesítési követelményekben rögzített, 8 hétnél hosszabb, egybefüggő szakmai gyakorlat szervezésével kapcsolatos költségeket hozzájárulási kötelezettség teljesítéseként ismerjük el, abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet erre megállapodást köt. Széles körű igényt elégít ki, hogy a munkaviszonyban álló, saját munkavállalók számára az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés mellett más képzések céljából szervezett képzési költségek is elszámolhatóak a

hozzájárulási kötelezettség egyharmadáig. 33  A megkezdett folyamat zárásaként - a Kormányprogram alapján - a cél az Alaprész önállóságának megteremtése, valamint a törvény kiterjesztése a felsőoktatásra. 34 A képzési politika egységesítése A kormányprogram és summázata: „A teljes képzési vertikum egy tárcához tartozása lehetőséget ad arra, hogy a szakképzés és a felsőoktatás kreditált átjárhatóságán alapuló rendszer jöjjön létre, amelynek eredményeképp a képzés az egyén számára hatékonyabbá, a társadalom számára olcsóbbá válik. További előny, hogy lehetővé válik a tanulási utak tervezése és növekszik az egyén felelőssége. A Kormány határozott célja egy a teljes szakmai képzést átfogó egységes, társadalmilag igazságos finanszírozási rendszer kialakítása. Fontosnak tartja a felsőoktatás és a szakképzés tandíjmentességi szabályainak összehangolását. Így a tárcák

mentén széttördelt, összességében kevéssé hatékony politika helyett egy átfogó emberi erőforrás-fejlesztési politika alakítható ki, és a fiatalkorú munkanélküliek száma tovább csökkenthető. A Kormány előtt álló ciklusban indokolt a szakképzés nemzetközi kapcsolatának további bővítése, az Európai Unió közösségi programjaiban való aktív, bizalomépítő részvétel, valamint a már megkezdett, az ifjúsági szakképzés infrastrukturális fejlesztését segítő világbanki program sikeres megvalósítása. A Kormány a többpólusú akkreditációs rendszer összekapcsolásával és j ogszabályi egyszerűsítésével segíti az érettségi utáni képzés gyorsütemű fejlesztését. Egyenlő lehetőséget kell teremteni ezen államilag elismert és támogatott képzési formában a középiskoláknak, a kifejezetten csak az érettségi utáni szakképzéssel foglalkozó közoktatási intézményeknek és a felsőoktatási intézményeknek.

Lehetővé kell tenni, hogy meghatározott feltételek mellett e képzésbe bekapcsolódhassanak a magán- és közhasznú képző szervezetek is.” • • • • • • • A Kormány határozott célja egy a teljes szakmai képzést átfogó egységes, társadalmilag igazságos finanszírozási rendszer kialakítása. Fontosnak tartja a felsőoktatás és a szakképzés tandíjmentességi szabályainak összehangolását. Így a t árcák mentén széttördelt, összességében kevéssé hatékony politika helyett egy átfogó emberi erőforrás-fejlesztési politika alakítható ki, és a fiatalkorú munkanélküliek száma tovább csökkenthető. A Kormány előtt álló ciklusban indokolt a szakképzés nemzetközi kapcsolatának további bővítése, az Európai Unió közösségi programjaiban való aktív, bizalomépítő részvétel, valamint a már megkezdett, az ifjúsági szakképzés infrastrukturális fejlesztését segítő világbanki program sikeres

megvalósítása. A Kormány a többpólusú akkreditációs rendszer összekapcsolásával és jogszabályi egyszerűsítésével segíti az érettségi utáni képzés gyorsütemű fejlesztését. Egyenlő lehetőséget kell teremteni ezen államilag elismert és támogatott képzési formában a középiskoláknak, a kifejezetten csak az érettségi utáni szakképzéssel foglalkozó közoktatási intézményeknek és a felsőoktatási intézményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy meghatározott feltételek mellett e képzésbe bekapcsolódhassanak a magán- és közhasznú képző szervezetek is. 35 A képzési politika egységesítése „A teljes képzési vertikum egy tárcához tartozása lehetőséget ad arra, hogy a szakképzés és a felsőoktatás kreditált átjárhatóságán alapuló rendszer jöjjön létre, amelynek eredményeképp a képzés az egyén számára hatékonyabbá, a társadalom számára olcsóbbá válik. További előny, hogy lehetővé válik a

tanulási utak tervezése és növekszik az egyén felelőssége.” A közoktatás tartalmi szabályozása keretén belül a szakképző iskolák kerettanterveinek kimunkálásához a módosítás lehetővé tette a pályaorientáció, szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás bevezetését, feloldva ezzel a s zakképzés és az általános műveltséget megalapozó oktatás közötti éles elkülönülést. A 18 éves korig kiterjesztett tankötelezettséghez igazítottuk az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerét, mellyel egységes szakképző iskolarendszert alakítottunk ki. Az elkészült tervezetek társadalmi vitára bocsátása megkezdődött.  1999-ben Világbanki támogatásból megalakult az Országos Kredittanács, melynek feladata, hogy az oktatási intézményeket segítse javaslatokkal, információkkal a kreditrendszer kiépítésében. A magyarországi kreditrendszer az Európai Kreditátviteli Rendszerhez (ECTS) igazodik. Ennek elsődleges

célja a külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott résztanulmányok leghatékonyabb megszervezése, a hallgatói mobilitás elősegítése és a hallgató külföldi teljesítményének az anyaintézményben való teljes elismerése. A Kormány célja, hogy minél több magyar fiatal tölthessen el legalább egy szemesztert külföldi intézményben, ugyanakkor fontos, hogy a külföldiek által Magyarországon szerzett pontokat is „haza lehessen vinni”. Emellett minden intézményben működik majd egy kreditátviteli bizottság, amely máshol hallgatott tárgyak elismerhetőségéről dönt, egységes kritériumok (75 %-os megfelelés) alapján. Az intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata is az új rendszerű képzés figyelembevételével kerül kialakításra, s az Interneten is közzéteendő intézményi tájékoztató pedig a hazai és külföldi diákoknak nyújt segítséget az eligazodásban. „A Kormány határozott célja egy, a teljes szakmai

képzést átfogó egységes, társadalmilag igazságos finanszírozási rendszer kialakítása. Fontosnak tartja a felsőoktatás és a szakképzés tandíjmentességi szabályainak összehangolását.” Törvénymódosítással a fiatalok második szakképesítésének megszerzését is ingyenessé tettük. Ez a változtatás a hazai munkaerő-piac rugalmasabbá tétele illetve a f oglalkoztatás szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. A felnőttképzési törvény tervezete a felnőttek támogatásának differenciálását határozza meg, ami által jelentősen javulnának a felnőttek képzésben való részvételének feltételei. A támogatási lehetőségek a következők:  normatív támogatás annak a felnőttnek, akinek nincs államilag elismert végzettsége,  normatív támogatás a fogyatékos felnőttnek,  adókedvezmény igénybevétele annak a felnőttnek, aki saját maga fedezi a k épzési költséget és van adóköteles jövedelme,  a

munkanélküliek képzési támogatásának szabályai nem változnának. 36  Ki kell dolgozni a felnőttképzési törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelteket, és biztosítani kell, hogy a 2003-as költségvetési törvényben kialakításra kerüljön az un. felnőttképzési normatíva. „A Kormány előtt álló ciklusban indokolt a szakképzés nemzetközi kapcsolatának további bővítése, az Európai Unió közösségi programjaiban való aktív, bizalomépítő részvétel, valamint a már megkezdett, az ifjúsági szakképzés infrastrukturális fejlesztését segítő világbanki program sikeres megvalósítása.” Sikeresen veszünk részt az Európai Közösség Leonardo da Vinci II. szakképzési programjában, amely a Tempus Közalapítványhoz került. Az Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program 1998. január 1-jén indult és 2002 június 30-án ér véget. A program keretéből világbanki hitelből 249 középfokú szakképző

intézmény részére vásárolunk oktatási eszközöket, valamint az intézmények igazgatói, tanárai részére hazai és külföldi tanulmányúton való részvételt biztosítunk.  “Az Ifjúsági szakképzés korszerűsítése” című világbanki programot eredményesen kell lezárni. „A Kormány a t öbbpólusú akkreditációs rendszer összekapcsolásával és j ogszabályi egyszerűsítésével segíti az érettségi utáni képzés gyorsütemű fejlesztését. Egyenlő lehetőséget kell teremteni ezen államilag elismert és támogatott képzési formában a középiskoláknak, a kifejezetten csak az érettségi utáni szakképzéssel foglalkozó közoktatási intézményeknek és a felsőoktatási intézményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy meghatározott feltételek mellett e képzésbe bekapcsolódhassanak a magán- és közhasznú képző szervezetek is.” Kialakult az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés rendszere, amelynek koncepciója

a 45/1997. (III12) Korm rendelet kiadásával, továbbá a Magyar Akkreditációs Bizottság szervezetéről, működési rendjéről és az akkreditációs eljárás alapvető szabályairól szóló 66/1997. (IV18) Korm rendelet megjelenésével törvényi és jogszabályi hátteret kapott A törvénymódosítás következtében kötelezővé vált a megyei szakképzési bizottságok létrehozása a s zakképzés fejlesztésére fordítandó támogatások helyi felhasználásának magasabb szakmai színvonalon történő biztosítása érdekében Az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata megkezdődött, jelenleg az egyeztetések folynak az érintett minisztériumokkal. A korszerűsítési folyamat eredményeként egy új, könnyebben átlátható OKJ készül el. A jegyzékbe kerülés módja és a szakmai vizsga általános szabályai is módosulnak, továbbá központi vizsga-nyilvántartási rendszer kerül bevezetésre. 37 Felsőoktatás A kormányprogram és

summázata: “Magyarország Európa gazdaságában két módon lehet versenyképes: vagy alacsonyan tartott munkabérekkel vagy olyan, jól képzett munkaerővel, amely alkalmas magas hozzáadott értékű termelésre és annak vezetésére. Magyarországnak nem lehet célja a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerőt igénylő, kis hozzáadott értékű termeléssel foglalkozó beruházások megszerzése, hisz ezek csak a lemaradásunkat növelik. Ráadásul a régióban nem nehéz olcsóbb munkaerőt találni, így bizonytalan ezen befektetések tartóssága. A tőke-, illetve szellemi tőkeigényes, nagy hozzáadott értékű termelés növelése, az ilyen külföldi beruházások megszerzése lehet csak a cél, de ehhez Magyarország jól képzett munkaerővel kell rendelkezzen. A befektetőket kiszolgáló "technológiai bérmunkásokból" igényes beszállítókká, majd - ha az ország élni tud lehetőségeivel - önálló innovációra és regionális

térhódításra képes szervezetekké váló hazai vállalatok mind jobban igénylik egyetlen korlátlanul bővíthető erőforrásukat: a kiválóan képzett munkaerőt. A jövő Magyarországának versenyképessége a ma felsőoktatásától függ. Az európai munkamegosztásban elfoglalandó méltó hely megszerzése érdekében a Kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa országai közül azzal tűnjön ki, hogy kiválóan képzett polgárokkal és a lehető legképzettebb munkaerővel rendelkezzen. Az elkövetkező kormányzati ciklus idején a K ormány megteremti a Magyarországon szerzett felsőfokú szakképesítések nemzetközi elismertetésének szakmai és jogszabályi hátterét. Ez nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon tanuló más állampolgárok, így a határon túli magyarok boldogulását is segíti. A Kormány a közalkalmazotti bérrendszer átdolgozásával egyidejűleg hangsúlyt fektet a felsőoktatásban dolgozók illetményének

rendezésére.” • • • • A jövő Magyarországának versenyképessége a ma felsőoktatásától függ. Az európai munkamegosztásban elfoglalandó méltó hely megszerzése érdekében a Kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa országai közül azzal tűnjön ki, hogy kiválóan képzett polgárokkal és a lehető legképzettebb munkaerővel rendelkezzen. Az elkövetkező kormányzati ciklus idején a K ormány megteremti a M agyarországon szerzett felsőfokú szakképesítések nemzetközi elismertetésének szakmai és jogszabályi hátterét. A Kormány a közalkalmazotti bérrendszer átdolgozásával egyidejűleg hangsúlyt fektet a felsőoktatásban dolgozók illetményének rendezésére. 38 A felsőoktatás “Magyarország Európa gazdaságában két módon lehet versenyképes: vagy alacsonyan tartott munkabérekkel vagy olyan, jól képzett munkaerővel, amely alkalmas magas hozzáadott értékű termelésre és annak vezetésére.

Magyarországnak nem lehet célja a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerőt igénylő, kis hozzáadott értékű termeléssel foglalkozó beruházások megszerzése, hisz ezek csak a lemaradásunkat növelik. A tőke-, illetve szellemi tőkeigényes, nagy hozzáadott értékű termelés növelése, az ilyen külföldi beruházások megszerzése lehet csak a cél, de ehhez Magyarország jól képzett munkaerővel kell rendelkezzen. A jövő Magyarországának versenyképessége a ma felsőoktatásától függ. Az európai munkamegosztásban elfoglalandó méltó hely megszerzése érdekében a Kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa országai közül azzal tűnjön ki, hogy kiválóan képzett polgárokkal és a lehető legképzettebb munkaerővel rendelkezzen.” A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII törvénynek megfelelően a nagy egyetemi városokban integrált felsőoktatási intézmények jöttek létre,

integrálódtak az azonos tudományterületeket oktató főiskolák és egyetemek, megalapozva ezzel a regionális tudáscentrumok lehetőségét. Az integráció megszüntette a történelmileg kialakult szétaprózódott intézménystruktúrát. A felsőoktatási törvényt módosító 2000 évi CVII tv módosította az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozásának szempontjait. A törvény, a minőségi szempontokra tekintettel az egyetemi tanárok kinevezésének rendjét is megváltoztatta. A törvény bevezette a felsőoktatás minőségbiztosítási követelményeit, módosította a MAB és az FTT működési rendjét. Megkezdődött a szakképzési rendszer korszerűsítése, melynek keretében áttekintették az Országos Képzési Jegyzéket, s ma már 32 olyan felsőfokú képesítést adó akkreditált szakma van, amely alapján kreditek beszámításával a fiatalok felsőoktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat, ez a lista folyamatosan

bővül. A felsőoktatás-fejlesztés világbanki programja keretében új kreditrendszer került bevezetésre, amely megvalósítása komoly kihívás elé állíthat több felsőoktatási intézményt.  Új típusú önkormányzati ösztöndíj rendszer és új, versenyre késztető normatív finanszírozási rend lépett életbe.  Elkészült és hatályba fog lépni az új, az általános műveltséget jobban mérő, a közoktatatási képzést jobban figyelembe vevő felvételi rend. „Az elkövetkező kormányzati ciklus idején a Kormány megteremti a Magyarországon szerzett felsőfokú szakképesítések nemzetközi elismertetésének szakmai és jogszabályi hátterét. Ez nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon tanuló más állampolgárok, így a határon túli magyarok boldogulását is segíti.” A diplomák, végzettségek, tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló honosítási törvény előkészítése folyamatban van,

várhatóan 2001. december 31-i határidővel kerül Parlament elé. „A Kormány a közalkalmazotti bérrendszer átdolgozásával egyidejűleg hangsúlyt fektet a felsőoktatásban dolgozók illetményének rendezésére.” • A felsőoktatásban az 1998-ig bekövetkezett 13.5 %-os reálbér-vesztés felszámolására a felsőoktatási bérek 1999-ben 20 %-kal nőttek. 39 • • 2000-ben a személyi juttatásokra fordítható bértömeg 8.5 m illiárddal, azaz 145 % -kal nőtt, ez azt jelenti, hogy 1998 és 2000 között a felsőoktatásban dolgozó oktatók keresetének reálértéke 22.4 %-kal emelkedett 2001.-től a professzori bér 230000 Ft-os maximumához (2002-ben pedig 245000 Ft lesz a maximum) igazítva új ösztönző bérrendszer alakul ki a felsőoktatásban, a kutatói bérek színvonala pedig 40 %-kal nőhet. A kormány kifejezett szándéka, hogy az átalakuló Széchenyi ösztöndíj, amely évi 150 főt érint, valamint a posztdoktori Békesy György

ösztöndíj, amely 350 oktatót érint évente, tovább erősítse az oktatás minőségi dimenzióját. A hallgatók számának alakulása a felsőoktatásban 300000 250000 200000 150000 100000 50000 1999/2000 1998/99 1997/98 1996/97 1995/96 1994/95 1993/94 1990/91 1989/90 0 forrás: Oktatási Minisztérium – Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv 40 A felsőoktatás intézményrendszere A kormányprogram és summázata: „A Kormány a n agy egyetemi városokban támogatja a vá rosi egyetemek létrejöttét és megerősödését. Az intézményi integráció nem öncél, csak eszköz egy szélesebb és rugalmasabb képzési kínálat kialakításához. Ezért csak a "közeli" intézmények egyesítésének van értelme, ahol "közelinek" tekinthetők azon intézmények, ahol van az intézmények oktatási profiljában átfedés, ahol vannak tudományos határterületek, ahol a hallgatók illetve az oktatók oktatási helyszínek között ésszerű

időn belül közlekedhetnek, ahol a gazdálkodási és adminisztratív funkciók összevonva is elérhetők és működőképesek maradnak. A felsőoktatásról szóló törvény melléklete, amelyben az államilag elismert felsőoktatási intézmények felsorolása található, hatályát veszti 1998 d ecember 31-ével. A Kormány ezen dátumig elkészíti az új felsőoktatási intézmények alapító okiratát. A nem állami, illetve katonai és rendészeti felsőoktatási intézmények esetében, a törvényes feltételek megléte esetén nem történik változás. Állami felsőoktatási intézmények esetében a Kormány az új, integrált felsőoktatási egyetemek alapító okiratát is benyújtja elfogadásra az Országgyűlésnek. A Kormány támogatja a határon túli magyar közösségek önálló oktatási és képzési rendszerének kiépítését, és ennek keretében a legnagyobb létszámú határon túli magyar közösség számára Kolozsvárott az önálló magyar

egyetem újraindítását. A Kormány rendkívül fontosnak tartja azt az alapelvet, hogy az egyetemeknek a nemzetközi szintű kutatási, és egyben elitképzési célokhoz igazodó küldetése, hivatása van. Mindezek mellett természetesen nagy szükség van a regionális szerepet ellátó főiskolákra, tehát a Kormány fenntartja a főiskolák és egyetemek kettős rendszerét. Ez következik a magyar felsőoktatás hagyományaiból és ez illeszkedik a kontinentális felsőoktatási rendszerekhez. Ugyanakkor a hallgatók érdekében szorgalmazza a szűken szakosodott főiskolák bővítését, általános fôiskolai profil kialakítását, többkarú és gazdag kínálatú intézmények kifejlődését. A végzettségek egymásra építhetőségét az egységes alapokon nyugvó tanegység-rendszer kialakításával lehet megoldani. A Kormány az európai integrációs folyamatot a hazai felsőoktatás versenyképessége megőrzésének, növelése eszközének tekinti. A hazai

felsőoktatás kezdeményező helyzetbe hozása az intézmények részéről nemcsak átgondolt és megalapozott egyetemi és főiskolai integrációs stratégiák kidolgozását követeli meg, hanem Brüsszelben és más uniós központokban működő közvetlen érdekérvényesítési képesség kialakítását is. A Kormány meggyorsítja a végzettségek egyenértékűsítését, továbbá a kialakítandó hazai tanegységrendszert az európai kreditrendszerhez illeszti.” • • • • • • • A Kormány a nagy egyetemi városokban támogatja a városi egyetemek létrejöttét és megerősödését. A Kormány 1998. december 31-ig elkészíti az új felsőoktatási intézmények alapító okiratát Állami felsőoktatási intézmények esetében a Kormány az új, integrált felsőoktatási egyetemek alapító okiratát is benyújtja elfogadásra az Országgyűlésnek. A Kormány támogatja a határon túli magyar közösségek önálló oktatási és képzési

rendszerének kiépítését, és ennek keretében a legnagyobb létszámú határon túli magyar közösség számára Kolozsvárott az önálló magyar egyetem újraindítását. A Kormány rendkívül fontosnak tartja azt az alapelvet, hogy az egyetemeknek a nemzetközi szintű kutatási, és egyben elitképzési célokhoz igazodó küldetése, hivatása van. • Mindezek mellett természetesen nagy szükség van a regionális szerepet ellátó főiskolákra, tehát a Kormány fenntartja a főiskolák és egyetemek kettős rendszerét. Ugyanakkor a hal lgatók érdekében szorgalmazza a szűken szakosodott főiskolák bővítését, általános főiskolai profil kialakítását, többkarú és gazdag kínálatú intézmények kifejlődését. A végzettségek egymásra építhetőségét az egységes alapokon nyugvó tanegység-rendszer kialakításával lehet megoldani. A Kormány meggyorsítja a végzettségek egyenértékűsítését, továbbá a kialakítandó hazai

tanegység-rendszert az európai kreditrendszerhez illeszti. 41 A felsőoktatás intézményrendszere „A Kormány a n agy egyetemi városokban támogatja a vá rosi egyetemek létrejöttét és megerősödését. Az intézményi integráció nem öncél, csak eszköz egy szélesebb és rugalmasabb képzési kínálat kialakításához. Ezért csak a "közeli" intézmények egyesítésének van értelme, ahol "közelinek" tekinthetők azon intézmények, ahol van az intézmények oktatási profiljában átfedés, ahol vannak tudományos határterületek, ahol a hallgatók illetve az oktatók oktatási helyszínek között ésszerű időn belül közlekedhetnek, ahol a gazdálkodási és adminisztratív funkciók összevonva is elérhetők és működőképesek maradnak.” A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999.évi LIItv alapozta meg a nagy egyetemi városokban integrált felsőoktatási intézmények létrejöttét, amely

során az azonos tudományterületeket oktató főiskolák és egyetemek integrálódtak, megalapozva ezzel a regionális tudáscentrumok lehetőségét. Megváltozott a minőségi szempontokra tekintettel az egyetemi tanárok kinevezésének rendje s így jobban megjelent a felsőoktatás minőségi követelményeit prioritásként kezelő szemlélet. Megváltozott a MAB és az FTT működési rendje is.  Módosult az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozását megalapozó felsőoktatási törvény. „A Kormány támogatja a határon túli magyar közösségek önálló oktatási és képzési rendszerének kiépítését, és ennek keretében a legnagyobb létszámú határon túli magyar közösség számára Kolozsvárott az önálló magyar egyetem újraindítását.” A tárca 1999. ót a támogatja a határon túli fiatalok szakképzését Ennek koordinációjával és lebonyolításával az Apáczai János Közalapítványt bíztuk meg. • Az Apáczai

János Közalapítvány részére a költségvetés 1999-ben 500, 2000-ben 650 millió forintos támogatást adott. “A Kormány az európai integrációs folyamatot a hazai felsőoktatás versenyképessége megőrzésének, növelése eszközének tekinti. A hazai felsőoktatás kezdeményező helyzetbe hozása az intézmények részéről nemcsak átgondolt és megalapozott egyetemi és főiskolai integrációs stratégiák kidolgozását követeli meg, hanem Brüsszelben és más uniós központokban működő közvetlen érdekérvényesítési képesség kialakítását is. A Kormány meggyorsítja a végzettségek egyenértékűsítését, továbbá a kialakítandó hazai tanegységrendszert az európai kreditrendszerhez illeszti.” 1999-ben Világbanki támogatásból megalakult az Országos Kredittanács, melynek feladata, hogy az oktatási intézményeket segítse javaslatokkal, információkkal a kreditrendszer kiépítésében.  A felsőoktatás-fejlesztési

világbanki programja keretében az Európai Kreditátviteli Rendszerhez (ECTS) igazodó új kreditrendszer került bevezetésre, amely 2002. szeptemberében lép életbe. 42 Bővülő tanulási lehetőségek A kormányprogram és summázata: „A felsőoktatás további lényeges kiterjesztése egy új képzési forma, képzési szint gyakorlati megvalósításával lehetséges. A papíron ugyan már ma is létezô akkreditált felsőfokú szakképzés gyakorlati megvalósítása már az új Kormány feladata lesz. A rövid ciklusú képzés elsődleges céljának a gyakorlati feladatok megoldására képes szakemberek kibocsátását kell tekinteni, emellett biztosítani kell a legkiválóbbak számára, hogy a képzés lezárása után átjárási lehetőségük legyen a főiskolai, egyetemi szintű képzésbe. A Kormány egyúttal meg szeretné teremteni annak a lehetőségét, hogy a főiskolai, egyetemi képzésből kiesők mégis szakmát szerezhessenek. Az a cél, hogy az

új Kormány munkába állását követő második évben már jelentős létszámban jelentkezni lehessen az induló képzésekre. A nők számára a gyermekeikkel otthon töltött idő sokszor hátránnyal jár a munkahelyi előmenetelre nézve. Az otthon töltött évek jó alkalmat kínálnak arra, hogy a szülő diplomát vagy újabb felsőfokú végzettséget szerezzen. Így, amikor évek múlva újra munkába áll, korszerű, piacképes tudással rendelkezik vagy könnyebben vállalhat olyan munkát, amit gyermekei nevelése mellett otthon is végezhet. A Kormány a gyermekükkel otthon lévő szülők számára az állami felsőoktatási intézményekben az első és második diploma megszerzését tandíjmentessé teszi, függetlenül a képzés formájától. Ha a tanuló szülőt a munkahelye ösztöndíjban részesíti, akkor ezt társasági adókedvezménnyel támogatja a Kormány. A felsőoktatásból hagyományosan kirekesztett vagy oda még el sem jutott hátrányos

helyzetű hallgatócsoportok számára elsősorban az alternatív tanulási módszerekre épülő képzés eljuttatását tekinti rövid távú célnak. A Kormány a kistelepüléseken "rekedt" tehetséges és tanulni vágyó fiatalok, jól teljesítő cigány tanulók, a mozgásukban korlátozottak vagy a korábban kizárt "öregebb" korosztályok számára is elérhető hellyé kívánja tenni a felsőfokú képzést.” • • • • A felsőoktatás további lényeges kiterjesztése egy új képzési forma, képzési szint gyakorlati megvalósításával lehetséges. A papíron ugyan már ma is létező akkreditált felsőfokú szakképzés gyakorlati megvalósítása már az új Kormány feladata lesz. • A rövid ciklusú képzés elsődleges céljának a gyakorlati feladatok megoldására képes szakemberek kibocsátását kell tekinteni, emellett biztosítani kell a legkiválóbbak számára, hogy a képzés lezárása után átjárási

lehetőségük legyen a főiskolai, egyetemi szintû képzésbe. A Kormány egyúttal meg szeretné teremteni annak a lehetőségét, hogy a főiskolai, egyetemi képzésből kiesők mégis szakmát szerezhessenek. • Az a c él, hogy az új Kormány munkába állását követő második évben már jelentős létszámban jelentkezni lehessen az induló képzésekre. A Kormány a gyermekükkel otthon lévő szülők számára az állami felsőoktatási intézményekben az első és második diploma megszerzését tandíjmentessé teszi, függetlenül a képzés formájától. • Ha a tanuló szülőt a munkahelye ösztöndíjban részesíti, akkor ezt társasági adókedvezménnyel támogatja a Kormány. A felsőoktatásból hagyományosan kirekesztett vagy oda még el sem jutott hátrányos helyzetû hallgatócsoportok számára elsősorban az alternatív tanulási módszerekre épülő képzés eljuttatását tekinti rövid távú célnak. • A Kormány a kistelepüléseken

"rekedt" tehetséges és tanulni vágyó fiatalok, jól teljesítő cigány tanulók, a mozgásukban korlátozottak vagy a korábban kizárt "öregebb" korosztályok számára is elérhető hellyé kívánja tenni a felsőfokú képzést. 43 A bővülő tanulási lehetőségek „A felsőoktatás további lényeges kiterjesztése egy új képzési forma, képzési szint gyakorlati megvalósításával lehetséges. A papíron ugyan már ma is létező akkreditált felsőfokú szakképzés gyakorlati megvalósítása már az új Kormány feladata lesz. A rövid ciklusú képzés elsődleges céljának a gyakorlati feladatok megoldására képes szakemberek kibocsátását kell tekinteni, emellett biztosítani kell a legkiválóbbak számára, hogy a képzés lezárása után átjárási lehetőségük legyen a főiskolai, egyetemi szintű képzésbe. A Kormány egyúttal meg szeretné teremteni annak a lehetőségét, hogy a főiskolai, egyetemi képzésből

kiesők mégis szakmát szerezhessenek. Az a cél, hogy az új Kormány munkába állását követő második évben már jelentős létszámban jelentkezni lehessen az induló képzésekre.” Megkezdődött a szakképzési rendszer korszerűsítése: áttekintettük az Országos Képzési Jegyzéket s ennek eredményeképpen szakmákat vontunk össze s komoly elhatározás született, hogy a munkaerőpiaci igényekhez alakítsuk a szélesen alapozó szakmák választékát. Már 32 olyan felsőfokú képesítést adó akkreditált szakma van, amelyek alapján kreditek beszámításával a fiatalok felsőoktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat, s ez a lista folyamatosan bővül. „A felsőoktatásból hagyományosan kirekesztett vagy oda még el sem jutott hátrányos helyzetű hallgatócsoportok számára elsősorban az alternatív tanulási módszerekre épülő képzés eljuttatását vagy oda még el sem jutott hátrányos hely tekinti rövid távú célnak. A

Kormány a kistelepüléseken "rekedt" tehetséges és tanulni vágyó fiatalok, jól teljesítő cigány tanulók, a mozgásukban korlátozottak vagy a korábban kizárt "öregebb" korosztályok számára is elérhető hellyé kívánja tenni a felsőfokú képzést.” Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében növekedett az állami szerepvállalás a közoktatás finanszírozásában: a 2000. é vben a Kormány 13 milliárd forintot fordít a kistelepülések óvodáinak és általános iskoláinak támogatására. Mivel a kormány kiemelt figyelmet fordít a közoktatás esélyteremtő funkciójának, minden megyében 30 fővel, egy gimnáziumban és a hozzá kapcsolódó kollégiumban elindult a speciális tantervű, tehetséggondozó Arany János Tehetséggondozó Program, melynek célja, hogy segítse a kistelepülésen élő tehetséges, de valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű diákok továbbtanulását.  Az Arany János Tehetséggondozó

Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy az 5000 lakosnál kisebb településeken élő tehetséges gyermekek olyan gimnáziumokban, kollégiumokban tanuljanak tovább, amelyek célul tűzték ki a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. 44 A felsőoktatási tanulás költsége A kormányprogram és summázata: „Az elmúlt évek felsőoktatás-politikájának következményeként az a veszély fenyeget, hogy az átlagpolgár gyermeke legfeljebb "olcsó", azaz népszerűtlen szakmát tanulhat. A jövő jól fizetett diplomásai azon kiválasztottak közül kerülnének ki, akik megengedhetik maguknak a közoktatás kiegészítő költségeit és a tandíjas egyetemeket. A tandíj és a hallgatói támogatás átalakításával a felsőoktatásban való részvételt a hallgató valós teljesítménye és nem a család anyagi háttere határozza meg. Ezért a Kormány szeptembertől tandíjmentessé teszi az első diploma megszerzését azok

számára, akik tanulmányaikat ütemesen végzik. Azok helyett, akik a megváltozott tandíjszabályok miatt tandíjmentessé váltak, a költségvetés fizeti a tandíjat. A Kormány a finanszírozást fokozatosan úgy alakítja át, hogy mindazok, akik elhúzzák tanulmányaik idejét, egyre inkább állják annak költségeit is. A hallgatók támogatási és ösztöndíj-rendszerét úgy alakítja át a Kormány, hogy az a hallgatók tanulmányi teljesítményén alapuljon. A legtehetségesebb és szorgalmas hallgatók számára biztosítja tanulmányaik alatt a megélhetés lehetôségét anélkül, hogy a felsőoktatáson kívüli kiegészítő munkára vagy családjuk jelentôs támogatására szorulnának. A Kormány az eddiginél nagyobb arányban juttat támogatást azoknak a hallgatóknak, akiknek életkörülményei ténylegesen rosszabbodnak. A rendszeres szociális alapú támogatási rendszerben olyan kategóriákat állapít meg, melybe tartozók alanyi jogon

részesülnek támogatásban, és meghatározza azt a minimális összeget, amit mindenképpen meg kell kapnia a r ászorulónak. Az igazságosabb támogatás érdekében és az ért, hogy a szegényebb családok se l ássák lehetetlennek gyermekeik egyetemre való bejutását, forrást teremt a települési önkormányzatoknak, hogy támogathassák közösségük tehetséges, de szegény sorsú fiataljait, hogy elvégezhessék tanulmányaikat. A kollégiumok a tehetséggazdálkodás, az esélyteremtés intézményei. A kollégiumokat nem csupán diákszállásnak, hanem az értelmiségivé válás mûhelyeinek szükséges tekinteni. A szakkollégiumok hagyományaira építve országos kollégiumi hálózat kiépítését fogja ösztönözni a Kormány, ahol a vidéki, kisvárosi hallgatók megalapozhatják életpályájukat. Ehhez feltétlenül szükséges új kollégiumi férőhelyek létesítése, lehetőség szerint az önkormányzatok kiegészítő forrásainak bevonásával. A

kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási fejlesztési beruházások kiemelt része lesz.” • • • • • • • • • • • a Kormány szeptembertől tandíjmentessé teszi az első diploma megszerzését azok számára, akik tanulmányaikat ütemesen végzik. Azok helyett, akik a megváltozott tandíjszabályok miatt tandíjmentessé váltak, a költségvetés fizeti a tandíjat. A Kormány a finanszírozást fokozatosan úgy alakítja át, hogy mindazok, akik elhúzzák tanulmányaik idejét, egyre inkább állják annak költségeit is. A hallgatók támogatási és ösztöndíj-rendszerét úgy alakítja át a Kormány, hogy az a hallgatók tanulmányi teljesítményén alapuljon. A legtehetségesebb és szorgalmas hallgatók számára biztosítja tanulmányaik alatt a megélhetés lehetőségét anélkül, hogy a felsőoktatáson kívüli kiegészítő munkára vagy családjuk jelentős támogatására szorulnának. A Kormány az eddiginél nagyobb

arányban juttat támogatást azoknak a hallgatóknak, akiknek életkörülményei ténylegesen rosszabbodnak. A rendszeres szociális alapú támogatási rendszerben olyan kategóriákat állapít meg, melybe tartozók alanyi jogon részesülnek támogatásban, és meghatározza azt a minimális összeget, amit mindenképpen meg kell kapnia a rászorulónak. Az igazságosabb támogatás érdekében és azért, hogy a szegényebb családok se lássák lehetetlennek gyermekeik egyetemre való bejutását, forrást teremt a települési önkormányzatoknak, hogy támogathassák közösségük tehetséges, de szegény sorsú fiataljait, hogy elvégezhessék tanulmányaikat. A kollégiumokat nem csupán diákszállásnak, hanem az értelmiségivé válás műhelyeinek szükséges tekinteni. A szakkollégiumok hagyományaira építve országos kollégiumi hálózat kiépítését fogja ösztönözni a Kormány, ahol a vidéki, kisvárosi hallgatók megalapozhatják életpályájukat. Ehhez

feltétlenül szükséges új kollégiumi férőhelyek létesítése, lehetőség szerint az önkormányzatok kiegészítő forrásainak bevonásával. A kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási fejlesztési beruházások kiemelt része lesz. 45 A felsőoktatási tanulás költségei „A tandíj és a hallgatói támogatás átalakításával a felsőoktatásban való részvételt a hallgató valós teljesítménye és nem a család anyagi háttere határozza meg. Ezért a Kormány szeptembertől tandíjmentessé teszi az első diploma megszerzését azok számára, akik tanulmányaikat ütemesen végzik. Azok helyett, akik a megváltozott tandíjszabályok miatt tandíjmentessé váltak, a költségvetés fizeti a tandíjat. A Kormány a finanszírozást fokozatosan úgy alakítja át, hogy mindazok, akik elhúzzák tanulmányaik idejét, egyre inkább állják annak költségeit is.” Azon hallgatók számára, akik elfogadott ütemben végzik felsőfokú

tanulmányaikat az első diploma ingyenessé vált. Elkészült a felsőoktatási intézmények új, normatív finanszírozási rendszere, amely a szakok költségelemzése alapján igyekszik megfelelő mértékű támogatást nyújtani a képzéshez és intézmény fenntartáshoz. Elkészült a diákhitel koncepciója (kormányhatározat fogadta el).  2001. szeptemberében indul a Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíj- rendszer, amely a tandíjmentesség és a diákhitel mellett az esélyegyenlőség eszközrendszerének 3. pillére lesz. „A kollégiumok a tehetséggazdálkodás, az esélyteremtés intézményei. A kollégiumokat nem csupán diákszállásnak, hanem az értelmiségivé válás műhelyeinek szükséges tekinteni. A szakkollégiumok hagyományaira építve országos kollégiumi hálózat kiépítését fogja ösztönözni a Kormány, ahol a vidéki, kisvárosi hallgatók megalapozhatják életpályájukat. Ehhez feltétlenül szükséges új kollégiumi

férőhelyek létesítése, lehetőség szerint az önkormányzatok kiegészítő forrásainak bevonásával. A kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási fejlesztési beruházások kiemelt része lesz." A kollégiumi hálózat fejlesztése érdekében, különösen az új kollégiumok felépítése, a tényleges kollégiumi beruházások területén még van tennivaló. A kollégiumi hálózatfejlesztési programnak még csak az elvi, intellektuális feltételei jöttek létre. • A kormány 192 millió Ft alapító tőkével létrehozta a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, és elkészültek a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának elvei.  Az Arany János Tehetséggondozó program keretében elindult a Roma Középiskolai Kollégiumi Alprogram olyan, e területen már eredményesen működő kollégiumok bevonásával, amelyek vállalják, hogy tehetséggondozó kollégiumi csoportot indítanak jó képességű roma tanulók egyetemi, főiskolai

továbbtanulásra való felkészítésére.  „A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” című Phare-program (HU-99.04-01) keretében roma kollégiumok építése és támogatása is elindult. 46 Kutatás és fejlesztés a felsőoktatásban A kormányprogram és summázata: „Az intézményekben folyó színvonalas és hatékony kutatás automatikusan kiválasztja, és magához vonzza a hallgatók legjobbjait. Éppen ezért kiemelten támogatja a Kormány a tudományos diákköri munkát, melynek keretében a legtehetségesebb hallgatók már a graduális képzés során megismerik a ku tatás célját, módszereit és szépségét. A gazdasági élet szereplőinek szövetségeit, társaságait - és magukat az egyes gazdasági társaságokat ösztönözni kell arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vegyék igénybe a magasabb évfolyamon tanuló hallgatók munkáját. A doktorandusz képzés

általában és célszerűen a diákköri munka egyenes folytatása, mely nemcsak kiváló képzettségű diplomások kibocsátását szolgálja, de biztosítania kellene az oktató gárda színvonalas utánpótlását is. A Kormány megerősíti a doktorandusz képzést és biztosítja kiváló oktatóik erkölcsi-anyagi elismerését. A Kormány megnöveli a felsőoktatás kutatási előirányzatát. Ezzel egy időben támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények alakítsák ki belső önértékelő rendszerüket és rendszeresen felmérve saját helyzetüket a hazai és nemzetközi mezőnyben alakítsák ki jövőképüket. Biztosítja, hogy azok, akik az Európai Unió valamelyik kutatási, fejlesztési pályázatán eredményt érnek el, a pályázati önrész erejéig támogatásban részesüljenek. A Kormány létrehozza a S zent-Györgyi Albert Ösztöndíj Alapot, melynek az a cél ja, hogy a külföldön élő legjobb magyar származású kutatók itthon is végezhessenek

oktató-kutató tevékenységet, átadva így külföldön szerzett tapasztalatukat és tudásukat.” • • • • • • • a Kormány kiemelten támogatja a tudományos diákköri munkát, melynek keretében a legtehetségesebb hallgatók már a graduális képzés során megismerik a kutatás célját, módszereit és szépségét. A gazdasági élet szereplőinek szövetségeit, társaságait - és magukat az egyes gazdasági társaságokat - ösztönözni kell arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vegyék igénybe a magasabb évfolyamon tanuló hallgatók munkáját. A Kormány megerősíti a doktorandusz képzést és biztosítja kiváló oktatóik erkölcsianyagi elismerését. A Kormány megnöveli a felsőoktatás kutatási előirányzatát. Ezzel egy időben támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények alakítsák ki belső önértékelő rendszerüket és rendszeresen felmérve saját helyzetüket a haz ai és nemzetközi mezőnyben alakítsák ki

jövőképüket. Biztosítja, hogy azok, akik az Európai Unió valamelyik kutatási, fejlesztési pályázatán eredményt érnek el, a pályázati önrész erejéig támogatásban részesüljenek. A Kormány létrehozza a Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj Alapot, melynek az a célja, hogy a külföldön élő legjobb magyar származású kutatók itthon is végezhessenek oktató-kutató tevékenységet, átadva így külföldön szerzett tapasztalatukat és tudásukat. 47 Kutatás-fejlesztés A kormányprogram és summázata: „Magyarország tehetségekben gazdag ország: már eddig is sokat tett a világ tudományáért, a Nobel-díjas magyar tudósok megbecsülést hoztak. A kutatási- fejlesztési tevékenység hazai helyzete mégis drámai. Az elmúlt néhány évben Magyarországon a kutatásra, innovációra fordított ráfordítások reálértékükben a harmadára zsugorodtak. A Kormány úgy ítéli meg, hogy nem lehet lemondani a saját kutatás-fejlesztésről,

hiszen ez nem csak a versenyképesség, hanem a befogadóképesség előfeltétele is. Kormányzati feladatnak tekinti a sz akemberképzés támogatását, az alapkutatások finanszírozását, az innovációs tevékenység ösztönzését és az innovációterjedés segítését. Az európai felzárkózó országok sikerei is a kormányzat kutatási-fejlesztési aktivitásán alapulnak. A Kormány a kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett támogatásának növelésével a h azai össztermék 1%-ra, középtávon 1,5%-ra emeli a k utatás és f ejlesztés részesedését. Ennek az összegnek megközelítőleg 20-25%-át kell alapkutatásra fordítani, mert ilyen mértékű alapkutatási ráfordítás szükséges ahhoz, hogy a hazai alkalmazott kutatásnak biztos alapja legyen. A Kormány fejlődést ösztönző gazdaságpolitikája megteremti a magánszféra kutatásifejlesztési aktivitásának alapját. A Kormány ezen kívül kedvezményes hitelekkel, adókedvezményekkel és

állami megrendelésekkel is segíti ezt a folyamatot. Ösztönzi a műszaki fejlesztés sajátos igényeinek kiszolgálására szakosodott jogi, pénzügyi, marketing szervezetek alapítását. Fontos feladata a kis- és középvállalkozások műszaki fejlesztését elősegítő gazdasági és társadalmi feltételek megteremtése. A közép- és hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégia kidolgozásában és a gyorsan változó körülményekhez való folyamatos igazításban a Kormány ugyancsak meghatározó szerepet akar vállalni. Sürgős kormányzati feladat a kutatás-fejlesztés intézményi infrastruktúrájának korszerűsítése: az eredményes intézetek folyamatos fejlesztése. A költségvetés fedezi a ku tatóhelyek alapműködését, minden további pénzt pályázati úton kell megszerezni. A Kormány ezen a területen is ellenőrizhetővé teszi a költségvetési pénzek felhasználását. Minden pénzforrás felhasználását az eredmények tükrében

számon kéri. Továbbfejleszti a már működő és alapvetően bevált pályázati rendszereket. A Kormány átfogó innovációs joganyagot dolgoz ki, amely egységesen tartalmazza a kutatásrendszerét, garanciákat az állami fejlesztés piac-fenntartás, -fejlesztés kötelezettségvállalásokra, a p énzügyi támogatási rendszert és a ku tatás-fejlesztést támogató intézményhálózat szervezetét. Nem a d rasztikus átszervezések eredményezik a ku tató és o ktató tevékenység összekapcsolását, hanem az együttműködések ösztönzése és az ellenérdekeltségek megszüntetése. A Kormány kiszélesíti a közös pályázati lehetőségeket Biztosítani szándékszik minden pályázati formában elnyerhető kutatási támogatás esetében az intézményi hovatartozástól függetlenül az esélyegyenlőséget. A következő években a hazai kutatás-fejlesztés legfontosabb céljai az Európai Unió kutatásfejlesztési programjaihoz való csatlakozáshoz,

ezen belül az 5. Keretprogramhoz való csatlakozáshoz kötődnek. El kell érni, hogy nagy számú hazai kutatócsoport legyen alkalmas az uniós pályázatokban való eredményes szereplésre. A Kormány kidolgozza a sikeresen pályázó hazai csoportok részére az Európai Unió által megkívánt mértékű nemzeti támogatás módszereit.” • • Kormányzati feladatnak tekinti a szakemberképzés támogatását, az alapkutatások finanszírozását, az innovációs tevékenység ösztönzését és az innovációterjedés segítését. A Kormány a kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett támogatásának növelésével a 48 • • • • • • • • • • • • • • • • hazai össztermék 1%-ra, középtávon 1,5%-ra emeli a kutatás és fejlesztés részesedését. Ennek az összegnek megközelítőleg 20-25%-át kell alapkutatásra fordítani, mert ilyen mértékű alapkutatási ráfordítás szükséges ahhoz, hogy a hazai alkalmazott

kutatásnak biztos alapja legyen. A Kormány fejlődést ösztönző gazdaságpolitikája megteremti a magánszféra kutatásifejlesztési aktivitásának alapját. A Kormány ezen kívül kedvezményes hitelekkel, adókedvezményekkel és állami megrendelésekkel is segíti ezt a folyamatot. Ösztönzi a műszaki fejlesztés sajátos igényeinek kiszolgálására szakosodott jogi, pénzügyi, marketing szervezetek alapítását. Fontos feladata a kis- és középvállalkozások mûszaki fejlesztését elősegítő gazdasági és társadalmi feltételek megteremtése. A közép- és hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégia kidolgozásában és a gyorsan változó körülményekhez való folyamatos igazításban a K ormány ugyancsak meghatározó szerepet akar vállalni. Sürgős kormányzati feladat a kutatás-fejlesztés intézményi infrastruktúrájának korszerűsítése: az eredményes intézetek folyamatos fejlesztése. A költségvetés fedezi a kutatóhelyek

alapműködését, minden további pénzt pályázati úton kell megszerezni. A Kormány ezen a t erületen is ellenőrizhetővé teszi a költségvetési pénzek felhasználását. Továbbfejleszti a már működő és alapvetően bevált pályázati rendszereket. A Kormány átfogó innovációs joganyagot dolgoz ki, amely egységesen tartalmazza a kutatás-fejlesztés piac-fenntartás, -fejlesztés rendszerét, garanciákat az állami kötelezettségvállalásokra, a pénz ügyi támogatási rendszert és a k utatás-fejlesztést támogató intézményhálózat szervezetét. A Kormány kiszélesíti a közös pályázati lehetőségeket. Biztosítani szándékszik minden pályázati formában elnyerhető kutatási támogatás esetében az intézményi hovatartozástól függetlenül az esélyegyenlőséget. A következő években a hazai kutatás-fejlesztés legfontosabb céljai az Európai Unió kutatás-fejlesztési programjaihoz való csatlakozáshoz, ezen belül az 5.

Keretprogramhoz való csatlakozáshoz kötődnek. El kell érni, hogy nagy számú hazai kutatócsoport legyen alkalmas az uniós pályázatokban való eredményes szereplésre. A Kormány kidolgozza a s ikeresen pályázó hazai csoportok részére az Európai Unió által megkívánt mértékű nemzeti támogatás módszereit. 49 A kutatás és fejlesztés „A doktorandusz képzés általában és célszerűen a diákköri munka egyenes folytatása, mely nemcsak kiváló képzettségű diplomások kibocsátását szolgálja, de biztosítania kellene az oktató gárda színvonalas utánpótlását is. A Kormány megerősíti a doktorandusz képzést és biztosítja kiváló oktatóik erkölcsi-anyagi elismerését.” A doktorandusz képzés fokozottabb támogatása és a felvételi létszámok növelése megvalósult. További minőségi premizálást jelent majd az átalakuló Széchenyi ösztöndíj, amely 150 főt érint, valamint a posztdoktori Békesy György

ösztöndíj, amely 350 okt atót érint évente. „A Kormány megnöveli a felsőoktatás kutatási előirányzatát. Ezzel egy időben támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények alakítsák ki belső önértékelő rendszerüket és rendszeresen felmérve saját helyzetüket a hazai és nemzetközi mezőnyben alakítsák ki jövőképüket. Biztosítja, hogy azok, akik az Európai Unió valamelyik kutatási, fejlesztési pályázatán eredményt érnek el, a pályázati önrész erejéig támogatásban részesüljenek.” „A Kormány a kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett támogatásának növelésével a h azai össztermék 1%-ra, középtávon 1,5%-ra emeli a kutatás és f ejlesztés részesedését. Ennek az összegnek megközelítőleg 20-25%-át kell alapkutatásra fordítani, mert ilyen mértékű alapkutatási ráfordítás szükséges ahhoz, hogy a hazai alkalmazott kutatásnak biztos alapja legyen.” A kormány 1073/2000 (VIII.31) határozata alapján

az Oktatási Minisztérium meghirdette a több szakterületet egyszerre átfogó Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok első, a pályázati szándéknyilatkozat benyújtását célzó fordulóját. A pályázat kiírására 2001 j anuár 15-én került sor. A pályázati programok 2001 évi költségvetési fedezete 5,75 milliárd forint, amely 2002. évben 10 milliárd forintra emelkedik A NKFP első négy programja esetében a projektenként kérhető összeg minimum 100 millió forint az ötödik program esetében ez minimum 10 millió forint. Fő témák: életminőség, a biotechnológiai- és anyagkutatások, az agrár-és környezetvédelmi kutatások, az informatikai kutatások, valamint a nemzeti kulturális tradíció és a jelenkori társadalmi kihívások területén. • A Kormány a kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett támogatásának növelésével a GDP 0,8%-ról 1%-ra emelkedett a támogatás. A K+F-re fordított kiadás a GDP %-ában 2,5 2 1,5 1 0,5

0 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 forrás: Oktatási Minisztérium – Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság 50 „A Kormány létrehozza a Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj Alapot, melynek az a célja, hogy a külföldön élő legjobb magyar származású kutatók itthon is végezhessenek oktató-kutató tevékenységet, átadva így külföldön szerzett tapasztalatukat és tudásukat.” Sor került az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) átszervezésére és az Oktatási Minisztériumba integrálására. “A Kormány fejlődést ösztönző gazdaságpolitikája megteremti a magánszféra kutatásifejlesztési aktivitásának alapját. A Kormány ezen kívül kedvezményes hitelekkel, adókedvezményekkel és állami megrendelésekkel is segíti ezt a folyamatot. Ösztönzi a műszaki fejlesztés sajátos igényeinek kiszolgálására szakosodott jogi, pénzügyi, marketing szervezetek alapítását. Fontos

feladata a kis- és középvállalkozások műszaki fejlesztését elősegítő gazdasági és társadalmi feltételek megteremtése. A közép- és hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégia kidolgozásában és a gyorsan változó körülményekhez való folyamatos igazításban a Kormány ugyancsak meghatározó szerepet akar vállalni.” A vállalatokat közvetlen ösztönzőkkel is érdekeltté tesszük K+F ráfordításaik növelésében. Egyfelől Műszaki Fejlesztési Alapprogram célzott pályázatai révén, másfelől azzal a régiónkban egyedülálló intézkedéssel, hogy a jövő évtől a vállalkozások kutatási és fejlesztési kiadásaik 200 %-át leírhatják adóalapjukból, ha saját vagy bármely más magyarországi kutató fejlesztő helyen végzik vagy végeztetik el fejlesztéseiket. forrás: Oktatási Minisztérium – Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság A közép- és hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégia kidolgozásával

foglalkozik az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv K+F fejezete. „Sürgős kormányzati feladat a kutatás-fejlesztés intézményi infrastruktúrájának korszerűsítése: az eredményes intézetek folyamatos fejlesztése. A költségvetés fedezi a kutatóhelyek alapműködését, minden további pénzt pályázati úton kell megszerezni. A Kormány ezen a területen is ellenőrizhetővé teszi a költségvetési pénzek felhasználását. Minden pénzforrás felhasználását az eredmények tükrében számon kéri. Továbbfejleszti a már működő és alapvetően bevált pályázati rendszereket.” Az államháztartás K+F kiadásait feltáró és rendszerező kutatómunkára indult a Kutatásfejlesztési Helyettes Államtitkárság megbízásából a METESZ részvételével. 51 Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) feladata elsősorban az alapkutatások támogatása a tudomány fejlődésének belső logikáját követve. Egyéni kutatói vagy

kutatócsoporti kezdeményezésre – elsősorban a felsőoktatási és kutatóintézeti műhelyekben nemzetközi színvonalú tudományos eredmények létrejöttét, eszközbázisuk megteremtését finanszírozza – kissé leegyszerűsítve - évente és programonként 1 és 10 millió forint közötti mértékben. • Az OTKA költségvetési támogatása a 2000. é vi 3,3 m illiárd forintról 2001-ben 5,2 milliárd forintra, 2002-ben 7 milliárd forintra növekszik. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram (KMŰFA) feladata, hogy elősegítse az alkalmazott kutatások, a közcélú műszaki fejlesztések megvalósítását, az infrastruktúra fejlesztését, a hasznosításra alkalmas eredmények megismertetését, gyakorlati alkalmazásának meggyorsítását. A támogatottak köre is jóval szélesebb, mint az OTKA esetében Egyetemi műhelyektől a kis és középvállalatokon keresztül a magyar és nemzetközi nagyvállalatok kutató és fejlesztő műhelyeiig terjed.

Ismét némi egyszerűsítéssel témánként 10-150 millió forint támogatást lehet elnyerni pályázatain. • A KMÜFA költségvetési támogatása a 2000. é vi 6 m illiárd forintról 2001-ben 8,7 milliárd forintra, 2002-ben 11 milliárd forintra növekszik. KMÜFA költségvetési támogatása - milliárd forint 12 10 8 6 4 2 0 2000 2001 2002 52 „A Kormány átfogó innovációs joganyagot dolgoz ki, amely egységesen tartalmazza a kutatásfejlesztés piac-fenntartás, -fejlesztés rendszerét, garanciákat az állami kötelezettségvállalásokra, a p énzügyi támogatási rendszert és a ku tatás-fejlesztést támogató intézményhálózat szervezetét. Nem a d rasztikus átszervezések eredményezik a ku tató és o ktató tevékenység összekapcsolását, hanem az együttműködések ösztönzése és az ellenérdekeltségek megszüntetése. A Kormány kiszélesíti a közös pályázati lehetőségeket Biztosítani szándékszik minden pályázati

formában elnyerhető kutatási támogatás esetében az intézményi hovatartozástól függetlenül az esélyegyenlőséget.” Az NKFP esetén a pályázati projektek értékelésekor előnyt élveznek azok a témák, amelyek vállalkozás és közcélú kutatóhely konzorciális együttműködésén alapulnak. • Kidolgozásra vár az átfogó innovációs joganyag. forrás: Oktatási Minisztérium – Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság „A következő években a hazai kutatás-fejlesztés legfontosabb céljai az Európai Unió kutatásfejlesztési programjaihoz való csatlakozáshoz, ezen belül az 5. Keretprogramhoz való csatlakozáshoz kötődnek. El kell érni, hogy nagy számú hazai kutatócsoport legyen alkalmas az uniós pályázatokban való eredményes szereplésre. A Kormány kidolgozza a sikeresen pályázó hazai csoportok részére az Európai Unió által megkívánt mértékű nemzeti támogatás módszereit.” A TEMPUS Közalapítvánnyal

megindultak a tárgyalások az 5-ös keretprogrammal kapcsolatos promóciós tevékenységek ellátására. Sikerrel bonyolította le a tárca az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) átvételét, dr. Szabó Gábor helyettes államtitkár vezetésével megalakult a Kutatási-Fejlesztési Helyettes Államtitkárság, amely koncepciózusan és feszes munkarendben igyekszik, a hazai K+F szféra integrálására a Kormányprogramban kitűzött cél, a K+F szféra 1.5 %-os GDP részesedésének elérésére. A politikai államtitkárságon megalakult a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium Titkársága. A hazai tudomány-és technológiapolitikát érintõ kormányzati döntések előkészítése, valamint a tartalmi, szervezeti és finanszírozási kérdések összehangolása érdekében a Kormány létrehozta a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot, (a továbbiakban Kollégium), valamint ennek munkája segítésére a Tudományos Tanácsadó Testületet

(a továbbiakban TTT), amelynek két tagozata van: államigazgatási és szakmai53 tudományos. A Kollégium és a TTT működésének szervezési, koordinációs feladatait, testületek üléseinek tárgyalási anyagait, valamint a döntéseik alapján felmerülő jogszabályelőkészítői munkálatokat az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, mint a TTT elnöke által felügyelt, jelenleg 4 főből álló, a minisztérium keretein belül működő Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) Titkárság látja el, szükség esetén külső szakértő(k) bevonásával. 54 A kormányprogramban más helyen megjelölt oktatáshoz kapcsolódó intézkedések megvalósulása „Az államigazgatásban is elsődleges érték a tisztességes munka. Ennek elismerése érdekében ki kell dolgozni a közszolgálati életpályát tehetséges szakemberek számára is vonzóvá tevő javadalmazási rendszert. A Kormány a közszolgálatban a t eljesítményelv

hangsúlyozottabb érvényesítésére törekszik. Növelni fogja a kö ztisztviselők mobilitását és rugalmasabbá, de a teljesítmény szerint is differenciálttá teszi a javadalmazásukat. Elkészíti a köztisztviselők Etikai Kódexét. A Kormány határozottan fellép a korrupció és a h ivatali befolyással való visszaélés ellen. Gondoskodik arról, hogy megfelelő képzési és továbbképzési rendszer alakíttassék ki” Az OM az Európai képzési ösztöndíj rendszer egyik gesztoraként (másik a MeH) az egyetemek Európai tanulmányi központjaival együttműködve részt vesz a fiatal közigazgatási szakemberek EU felkészítését szolgáló két éves ösztöndíj szervezésében. „A gazdasági hatékonyság növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az ország élni tudjon az információs forradalom teremtette lehetőségekkel. Ehhez a Kormány az informatikai képzés támogatását, az eszközrendszer elterjesztésének elősegítését, valamint

a gazdasági információs rendszer szervezeti-intézményi támogatását tervezi.” Folytatódott az informatikai program (Sulinet-Irisz projekt). Ezen túl el kell kezdeni a S zéchenyi-terv részeként szereplő humán-erőforrás fejlesztési terv megvalósítását, amely a következő célokat tűzi ki: informatikai oktatás fejlesztése, idegen-nyelv oktatás reformja, minőségfejlesztési rendszerek teljes kiépítése a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban, regionális tudásközpontok kialakítása. „A Kormány fontosnak tartja a felnőttképzés további korszerűsítését. Ennek érdekében szükség van az állami és az önkormányzati fenntartású felnőttképzési kapacitások - különös tekintettel a regionális képző központ hálózat, valamint a szakképző és népfőiskolák lehetőségeinek - hatékonyabb kihasználására.” Tárcán belül folyik a felnőttképzési törvény koncepciójának vitája, a törvény-javaslat

benyújtási határideje 2001. április, elfogadása várhatóan 2001 június 30-ig megtörténik „A Kormány vállalja, hogy a munkanélküliség, a pályakezdők elhelyezkedési nehézségei, a fokozottan fejlesztendő térségek problémáinak megoldása és a hátrányos helyzetű réteg esélyeinek javítása érdekében összehangolja a foglalkoztatáspolitika, a gazdaságpolitika, az oktatás, a szociálpolitika és a környezeti politika eszközeit.” Ennek érdekében folyamatosan készülnek az integrált regionális és megyei fejlesztési programok. Meg kell teremteni ezek megvalósításának feltételrendszerét – intézményi, pénzügyi, módszertani szempontból egyaránt. A felsőoktatás a Ftv. módosításával végrehajtotta a tíz éve húzódó intézményhálózati integrációt, szélesebb képzési kínálatot biztosítva ezzel regionális metszetekben is. Az integráció vidéken erősíti a regionális tudásközpontok kialakulását.  A

közoktatási munka szervezése, ellenőrzése, és a regionális munkaerő képző és átképző központok integrációja érdekében létrejött az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont. 55 „Mély meggyőződésünk - s ebben saját, személyes élettapasztalatunk is megerősít -, hogy olyan oktatási rendszerre van szükség, amely születésre, vagyonra és lakóhelyre való tekintet nélkül mindenki számára biztosítja a tudás megszerzésének egyenlő esélyét. Tisztában vagyunk azzal is, hogy közoktatás állapota nem csupán oktatási kérdés. Az iskolarendszer a szocializáció, az esélykiegyenlítés fontos eszköze, mely pótolhatatlan szerepet játszik a nemzedékek kulturális összetartozásának kialakításában, a jövő kihívásaira való felkészülésben.” Az esélyteremtés érdekében nőtt a normatív támogatás mértéke és erősödött az állami szerepvállalás a közoktatás finanszírozása terén (az állami

rész 80 %-ra növelése). Az esélyteremtés elősegítése érdekében kiegészítő támogatásokra van szükség. Az 1999-es és 2000-es költségvetés már ennek figyelembevételével készült, így lehetőség van a 1100 fő alatti települések, kollégiumok, gyógypedagógiai intézmények, társulások támogatására. • Ennek alapján növekedett az állami szerepvállalás a k özoktatás finanszírozásában: a 2000. évben a Kormány 13 milliárd forintot fordított a kistelepülések óvodáinak és általános iskoláinak támogatására. További intézkedésként létrehoztuk a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt és elindítottuk az Arany János Tehetséggondozási Programot a kistelepülési hátrányos helyzetű tanulók támogatására.  Az oktatási intézmények tárgyi feltételeinek javítása érdekében megtörtént a Felszerelési jegyzék kiadása. A Felszerelési jegyzékben szereplő eszközök beszerzése többmilliárd forint. A 2001- évi

költségvetésben szüksége e célra – additív jellegű – forrást kell elkülöníteni.  Az oktatási intézmények tárgyi feltételeinek javítása érdekében több tárca együttműködésében 2000-től elindul a „Biztonságos iskola” program. A Biztonságos iskola program elindításához az egymástól részben függetlenül működő programok összehangolása szükséges.  Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében bevezettük az iskoláztatási támogatást. Szükséges a rendszer folyamatos monitorozása annak érdekében, hogy adminisztratív problémák ne merüljenek fel.  Növekedett a tankönyvtámogatás mértéke, egyrészt összegszerűen is nőtt a támogatás, másrészt megszűnt a tankönyvek ÁFA terhelése. A kedvezmények megmaradása érdekében szükséges az ÁFA mentesség fenntartása, és a d ifferenciált támogatás lehetőségének erősítése.  Szükséges a kollégiumi rendszer fejlesztése. Ennek első lépéseként

elkészült és jóváhagyásra került egy fejlesztési elképzelés, amelynek részelemei a törvénymódosításban már megjelentek. Ezen kívül elkészült „A kollégiumi nevelési alapprogram alapelvei” c. dokumentum, valamint megalapítottunk a Tessedik-díjat a kiemelkedő kollégiumi nevelőmunkát végző pedagógusok elismerésére.  A továbblépéshez szükséges a f ejlesztési stratégia részletes kimunkálása, és a finanszírozási háttér megteremtése (közalapítvány). „Az egyetemi, főiskolai végzettség megszerzése a fiatalok számára önálló életük megteremtésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulás lehetőségeinek a tehetséghez, a képességekhez, a szorgalomhoz és nem a tehetősséghez kell kötődnie. a kormány számára világos: Magyarország sikere múlik azon, hogy polgárai mennyire lesznek képzettek.” 56 Ennek érdekében 1998-ban megtörtént a tandíjmentesség kiterjesztése, az így kieső tandíjat a

költségvetés finanszírozza. Szükséges lenne a tényleges képzési költségek normatív finanszírozással történő biztosítása. A tehetséggondozást és az esélyegyenlőtlenségek csökkentését szolgálta a tandíjmentesség mellett a hallgatói juttatások (lakhatási támogatás) emelése és az Esély a T anulásra közalapítvány támogatásának növelése.  A továbbiakban ki kell építeni egy működőképes, mindenki számára elérhető hallgatói hitel rendszert.  Lényeges lenne egy ösztöndíj alap létrehozása és az önkormányzatokkal közös működtetése, valamint egy olyan felvételi rendszer kidolgozása, amely nagyobb esélyt biztosít a tehetséges hallgatók számára. „Az egyházak hitéleti, oktatási és karitatív tevékenysége segítségünkre van személyes életünk értékeinek megtalálásában. A mai társadalmi nehézségek közepette különösen fontos a történelmi egyházak közösségeinket összetartó, európai és

polgári értéket is közvetítő szerepe. A polgári koalíció kormányának feladata már nem az állam és az egyház szétválasztása. Az a dolgunk, hogy megteremtsük a kormány és az egyházak együttműködésének kereteit az oktatás, a kultúra, a szociális ellátások területén.” Ennek egyik lépéseként az OM-en belül megalakult az Egyházi Oktatási Ügyek titkársága, illetve módosult az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozása is. „A Kormány a r oma kisebbség legitim vezetőivel állandó fórumot kialakítva, az eddig végzett tényleges munkát értékelve, hatékony célprogramok támogatásával kívánja a valódi, belátható távlatot jelentő megoldásokat kialakítani. A közhasznú munka szervezése mellett elsősorban oktatási (képzés, továbbképzés), gyermekvédelmi, ifjúságpolitikai eszközökkel igyekszik megállítani a cigányság további elszakadását a többségi közösségtől. Figyelemmel kíséri, hogy az

oktatási rendszerbe folyósított többlet-támogatások valóban a hátrányos helyzetű roma gyermekek érdekében kerülnek-e felhasználásra.”  Ki kell építeni és működtetni kell a szükséges nyomonkövetési rendszert. „A Kormány növelni fogja a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzését célzó anyagi támogatást és segíti az ezt szolgáló intézményrendszer erősítését. Különös figyelmet szentel az anyanyelvi oktatás, művelődés és tájékoztatás, a bővülő hitélet, az anyanyelv használata támogatásának. Fontosnak tartja a m agyar közösségek önálló oktatási és képzési rendszerének kiépítését, az óvodától az egyetemig, mely segíti a h elyi magyar társadalom megújulását és megerősödését, az értelmiségi elit utánpótlásának biztosítását. Annak érdekében, hogy a m agyar társadalom széles rétegei ezen elveket és célokat magukénak vallják, szükséges, hogy a határon túli

magyarok kultúrája, földrajza, történelme a magyarországi oktatási rendszer szerves részét képezze.” A tárca 1999. ót a támogatja a határon túli fiatalok szakképzését Ennek koordinációjával és lebonyolításával az Apáczai János Közalapítványt bíztuk meg. • Az Apáczai János Közalapítvány részére a költségvetés 1999-ben 500, 2000-ben 650 millió forintos támogatást adott. 57