Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 23 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:95

Feltöltve:2008. március 29.

Méret:532 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

E-money fajtái   2011.0614 Elektronikus készpénz Elektronikus pénztárcák pénzügy II előadás 1 Elektronikus készpénz    2011.0614 Készpénzként funkcionál (azonosítható, tartós) Előre befizetett összeghatárig használható Fizetés a tranzakcióval egyidőben pénzügy II előadás 2 Elektronikus készpénz működése    2011.0614 Internetes kifizetésekkor Nem kell személyazonosságot feltárni vásárláskor mindkét félnek egyszerű a használat Fel kell venni az összeget  az epénz átkerül az eladóhoz be tudja váltani a banknál, vagy tovább használja pénzügy II előadás 3 Elektronikus pénztárcák    2011.0614 Elektronikus pénz tárolására Számítógépes on-line program, vagy fizikailag chipkártya Adatok rajta titkosak pénzügy II előadás 4 Elektronikus pénztárcák használata    2011.0614 Mint a készpénzfelvétel Fizetéskor  eladóhoz kerül

a pénz  beváltja készpénzre, vagy számlapénzre File segítségével nyomon lehet követni a pénztárcára töltött összegeket és kifizetéseket pénzügy II előadás 5 Biztonságos adatcsere  Ssl biztonsági protokoll amely látogató böngészője és a webszerver közötti adatfolyamot titkosítja HTTP-nél alacsonyabb szintű protokoll, biztonságos csatornát képes létrehozni két végrendszer között: end-to-end titkosítást, digitális aláírást, kliens és szerver azonosítást külön URL használatát követeli meg ún. biztonságos szerverek esetén (https:// kezdetűt a http:// helyett) 2011.0614 pénzügy II előadás 6 Digitális pénz szerkezete     2011.0614 Aláírás Érvényességi idő Sorszám Érték pénzügy II előadás 7 A Digitális pénz szerkezete  Aláírás A digitális pénz attól hiteles, hogy a bank aláírja. Ilyen aláírást csak az tud produkálni, aki birtokában van a bank

privát titkosító kulcsának, ez pedig jobb esetben csak maga a bank. Ha meg akarunk győződni, hogy egy tetszőleges bitsorozat érvényes pénzt takar, akkor a bank publikus kulcsával kikódoljuk a bitsorozatot, és ha az így nyert bitsorozat értelmes pénzt formátumot mutat, akkor az pénz és hiteles. 2011.0614 pénzügy II előadás 8 Digitális aláírás 2011.0614 pénzügy II előadás 9 A Digitális pénz szerkezete  Érvényességi idő Minden digitális pénz kibocsátáskor kap egy lejárati időpontot, amikortól kezdve a pénzt már nem lehet használni. Ennek az időnek a megfelelő megválasztásával kontrollálni lehet az ügyfeleknél levő pénzek mennyiségét. Valamint ez az időintervallum az, amilyen időközönként a bank kulcsot cserél. A kulcscserének nagy jelentősége van a biztonságos működés miatt. 2011.0614 pénzügy II előadás 10 A Digitális pénz szerkezete  2011.0614 Sorszám Minden bankjegy egyedi,

véletlen sorszámmal van ellátva. Ez a sorszám olyan nagy tartományból van választva, hogy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a pénz érvényességi ideje alatt még egy ilyen sorszámú pénz generálódik. A sorszám azt a célt szolgálja, hogy az adott pénzt ne lehessen többször elkölteni. A bankba visszaérkező digitális pénz sorszámát a bank megjegyzi, és az adott pénz lejárati idejéig tárolja. Ha ez idő alatt egy ugyanilyen sorszámú, ugyanilyen címletű pénz jelenik meg, akkor a bank azt a pénzt hamisnak minősíti, és duplánköltés kísérletnek minősíti az esetet. A digitális pénz nyomonkövethetetlensége miatt fontos, hogy a sorszámot a bank ne ismerje. A sorszámot a felhasználónak kell választania. Erre való a vak aláírás protokollja. pénzügy II előadás 11 A Digitális pénz szerkezete Szerkezet A sorszám, a lejárati idő, és az érték együtt van lekódolva a bank privát kulcsával. <sorszám, lejárati idő,

érték>^BK-1 Egy kódolatlan pénz formátuma: SerialNum: AEF123E4345E128737EE1223AA0012 ExpDate: 01-01-2003 Value: 1000 A lekódolt pénz értelmetlen bitsorozatnak tűnik, de ha a bank publikus kulcsával visszakódoljuk,  akkor az előbbi formátumot kell kapnunk. 2011.0614 pénzügy II előadás 12 Digitális pénz kiváltása  Felhasználói felület A felhasználó beírja mennyi digitális pénzre van szüksége, a bank ezt a pénzt digitális formában a számítógépére viszi. A kapcsolat befejezése után a felhasználó infravörös hullámok segítségével kommunikál a chipkártyájával, és a banktól kapott pénzt a kártyára viszi át. 2011.0614 pénzügy II előadás 13 A protokoll leírása  2011.0614 A tranzakció során figyelembe kell venni, hogy a sorszám az ügyféltől származik, a lejárati idő és az érték viszont a banktól. Ehhez szükség van a vak aláírásra.  A felhasználó gépén futó kliens és a bank

által üzemeltetett szerver megegyezik a következőkben kérendő pénz mennyiségében és lejárati idejében.  A kliens a kívánt pénzmennyiség igényléséről 100 különböző sorszámú aláíratlan digitális pénzt készít. pénzügy II előadás 14 A protokoll leírása   A kliens ezt a 100 másolatot a vak aláírásnak megfelelően 100 különböző véletlen faktorral beszorozza. A kliens az így előállított felismerhetetlen bitsorozatokat elküldi a bank pénzkiadó szerverének. 2011.0614 pénzügy II előadás 15 A protokoll leírása  2011.0614 A szerver kiválaszt találomra 99 bitsorozatot, és elkéri a klienstől az ehhez tartozó faktorokat. pénzügy II előadás 16 A protokoll leírása   2011.0614 A bank így visszakódol 99 üzenetet, és ellenőrzi, hogy mindegyiken azonos-e a lejárati dátum, és a pénzmennyiség a megállapodottakkal. Ha 99 egyezőt talál, akkor 99% valószínűséggel a maradék egy,

a bank számára ismeretlen bitsorozat is jól kitöltött igénylést tartalmaz. Ezért a bank ezt a bitsorozatot hitelesíti saját privát kulcsával, és a megállapodott pénzmennyiséget levonja az ügyfél számlájáról. Az így kódolt még csak a kliens számára értelmes pénzt visszaküldi a kliensnek. pénzügy II előadás 17 A protokoll leírása  A kliens a pénzről eltávolítja a szorzófaktort, és egy bank által érvényesített pénzhez jut. 2011.0614 pénzügy II előadás 18 Digitális aláírásra     2011.0614 DSA (Digital Signature Algorithm) ECDSA (Elliptic Curve Digital Signature Algorithm) RSA algoritmus aláírásra való alkalmazása NTRU rendszer NTRUSign nevű algoritmusa pénzügy II előadás 19 Előnyök, hátrányok a készpénzzel szemben  Előnyök: Feketegazdaság, pénzmosás Nem kell előállítani (anyagi jell.) Pénzforgalom gyorsul Általános elterjedés esetén aprópénz

kiváltása (áruautomaták, parkolóórák) 2011.0614 pénzügy II előadás 20 Előnyök, hátrányok a készpénzzel szemben  Hátrányok: Személyek közötti kifizetés problémája – (mo.: kártya leolvasók?) Infrastruktúra szükséges Alapvető követelmény a bankszámla (ingyenes legyen) Biztonságtechnika 2011.0614 pénzügy II előadás 21 Terjedést befolyásoló tényezők  Technológiai innovációk Klíringrendszerek számítógépes feldolgozás, titkosítás, hamisítás Touch screen, videó Anonimitás   2011.0614 Nemzeti, és Cross-border jellegzetességek pénzügy II előadás 22 Összegzés     2011.0614 Kényelmi, megtakarítási, biztonsági szempontból Állami szerepvállalás – Uniós szerepvállalás Egységesítés – szabvány Magyarország pénzügy II előadás 23