Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » TB alapfogalmak

TB alapfogalmak Foglalkoztató: − bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat, − tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, − társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, − az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő

biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, − a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, − a kincstár számfejtési körébe a h elyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár, − a munka törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó, − a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, − a szociális

igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény szerinti munkarehabilitáció (a továbbiakban: munkarehabilitáció) keretében munkarehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény, − a rehabilitációs járadékról szóló 2007. é vi LXXXIV törvény szerinti rehabilitációs járadékot folyósító szerv. Egyéni vállalkozó: − a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, − a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltatótevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), − az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), − az egyéni szabadalmi ügyvivő,

− a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, − a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Kezdő egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. Társas vállalkozás: − a közkereseti társaság, − a betéti társaság, − a korlátolt felelősségű társaság, − a közhasznú társaság, − a közös vállalat, − az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, − az előző pontokban felsorolt társas

vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is, − a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, − a gépjárművezető-képző munkaközösség, − az oktatói munkaközösség, − az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, − a végrehajtói iroda. Társas vállalkozó: − a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a k özös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), − a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, − az ügyvédi iroda, a

közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki − a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi

nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék, − a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, − az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a k özeli hozzátartozója, aki az egyéni

vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. Megbízott: aki valamely tevékenységet személyesen és díjazás törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében lát el. ellenében a p olgári Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Járulékalapot képező jövedelem: − a személyi jövedelemadóról szóló 1995. é vi CXVII törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az

adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az SZJA törvényben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az SZJA tv. 69 §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az SZJA tv. 69 §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], az SZJA tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól

közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), − az első pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj. Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék. A magánnyugdíjpénztár tagja: − a tagságra kötelezett pályakezdő, − a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy. Tagságra kötelezett pályakezdő: − az a t ermészetes személy, aki az 1998. július 1-je és 2005 de cember 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, és − a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. é vi LXXXII törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3 §-ának (1)

bekezdésében meghatározott személy Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: − a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki az 1998. január 1je és 2005 december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és − az Mpt. 3 §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy Tanulószerződés: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI törvény szerinti tanulószerződés Igazgatási szerv: a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési-, nyilvántartási-, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a j árulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, e k ötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a t artozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben - a 34-35. §, 41 § ( 4)-(5) − − − bekezdés, 42-43. § kivételével - az állami

adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88 §ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság, a 34. § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35 §-ának, 40 §-ának, a 41 §-ának (2) bekezdése és a 4243 §-ainak alkalmazásánál a N yugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, a 34. § ( 10) és (12) bekezdésének, a 35 § -ának, 40 § -ának, a 41 §-a (2) és (4)-(5) bekezdésének, a 42-43. §-ainak alkalmazásánál az egészségbiztosítási szerv, Minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. Kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés: a munkavállalónak a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény 105-106/B §-ában foglaltaknak megfelelő munkavégzése Belföldi:

− a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, − a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a s zabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a M agyar Köztársaság területén gyakorolja, és a p olgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint − a hontalan. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes

állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Mezőgazdasági őstermelő: az SZJA tv. 3 §-ának 18 alpontjában meghatározott személy Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a s zemély, aki a t árgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és a M agyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. Hajléktalan: a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár, ideértve azt a személyt is, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalanszállás. Biztosítottak: − a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági

jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, − a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében − − − − − − − tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a s zövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési

támogatásban részesülő személy, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig

hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve a) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, b) az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, c) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös

biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. Társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl; Nyugdíjkorhatár: − az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz, − a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a k orengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi

nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat), rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül; Pénztártag: az a természetes személy, aki pályakezdőként vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép, és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül; Tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti; Egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul;

Szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása; Biztonsági tartalékok: az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok; Felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak; Járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától igénybevételének tartamával megegyező időszak; kezdődően a szolgáltatás Nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a

hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka és az e t örvényben szabályozott, egy összegben történő pénzbeli kifizetés; Társadalombiztosítási jogszabályok: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 évi LXXXI törvény (továbbiakban: Tny), valamint a Tbj. 13 §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény; Nyugdíj-biztosítási jogviszony: a Tbj. 5 § -ában és 26 § ( 1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34 § ( 1) bekezdése szerinti, nyugdíj-biztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony; Pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid

távú (éves) és hosszú távú (öt évre szóló) terv; Biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a t ervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a t ényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez; Szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: szmsz): a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza; Szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a s zolgáltatásitartalék-képzési szabályokat; Pénztárak

részére történő vagyonkezelés: a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése; Nyílt pénztár: az a p énztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza; Zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a p énztár lehetséges tagjainak körét meghatározza; Szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás; A tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke; Munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,

bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a p olgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj 4 § -a a) pontjának 1-3 alpontja, a 22 § alkalmazásánál a Tbj. 4 §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató; Közeli hozzátartozó: a Ptk. 685 §-ának b) pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs; Szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a

pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézet. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez. Értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési

különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg; T. 4 § (2) zs) č SZ: R 222/2000 2 § f) Kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása, Kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul, Adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység,

Adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység, 1 elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység; Ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége; Ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az es etleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok

ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése; Ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása. Tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat. Jelenérték: valamely jövőben esedékes kifizetés (sorozat) meghatározott feltételek melletti teljesíthetőségének a számítás időpontjára vonatkozó értéke, Megállapítás: az az eljárás, amelynek során az Mpt. alapján pénztári szolgáltatásra jogosulttá váló tag vagy kedvezményezett javára fizetendő szolgáltatás mértékét és esedékességét a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg nagysága, a választott szolgáltatás sajátosságai, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a pénztár szolgáltatási szabályzatában

foglaltak szerint meghatározzák, Indexált járadék: olyan járadék, amelynek egymást követő tagjai előre meghatározott mérték és ütemezés vagy előre meghatározott eljárás szerint változnak, Bruttó járadék: a megállapítás és a f olyósítás költségeinek figyelembevételével meghatározott járadék, Halandósági tábla: valamely populáció halálozási okból történő kiválási adatait tartalmazó táblázat, Technikai kamatláb: az a k amatláb, amit az aktuárius a s zolgáltatás nagyságának vagy egy szolgáltatás jelenértékének meghatározása során alkalmaz, Indexálási ráta: az a ráta, amelynek alapján az indexált járadék egymást követő tagjai változnak, Óvatos becslés: a szolgáltatás vagy a szolgáltatás jelenértéke nagyságának megállapításához alkalmazott paramétereknek elsősorban a jogosan elvárható szolgáltatás biztonságos teljesíthetőségét szem előtt tartó megválasztása. Önkéntes kölcsönös

biztosítópénztár (a továbbiakban: pénztár): természetes személyek (a továbbiakban: pénztártag) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéniszámla-vezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelősségi szabályokat és jogosultságokat e törvény szabályozza; Kiegészítő pénztár: önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, amely a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint szervezi; Elismert pénztár: önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, amely

az (1) bekezdésben foglalt jogszabályok szerint, külön törvény által feljogosítva az adott társadalombiztosítási, szociális ágazatban társadalombiztosítási ellátást szervez és helyettesít, illetve azokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt; Szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez - ide nem értve az egészségpénztári szolgáltatót. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatározott pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a p énztár a b efektetési üzletmenetét, illetve a k önyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, amely a pénztár részére tagszervezést végez,

illetve amely az egészségpénztárak részére szolgáltatásszervezési tevékenységet lát el. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez; Egészségpénztári szolgáltató: az egészségpénztárral szerződésben vagy tulajdonában álló, illetve általa üzemeltetett, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató, valamint az a t ermészetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztártagok számára egészségpénztári szolgáltatást ténylegesen nyújt. Alapszabály: a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a pénztár szolgáltatásait, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg. A

pénztártagok, illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdéseket a pénztár gazdálkodására és felelősségi viszonyaira vonatkozó jogszabályok és az adott pénztár alapszabálya alapján kell eldönteni. Az alapszabály a p énztár alkalmazottaira, a m unkáltatói tagra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű; Tagdíj: a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató e törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj - minden pénztártagra kötelező - legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg; Egységes tagdíj: az alapszabályban megjelölt azon összeg, amelyet valamennyi pénztártag a pénztárnak rendszeresen megfizet;

Egyéni számla: az az al apnyilvántartás, amelyen a p énztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a p énztár - számviteli rendjével összhangban - a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza (elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve) a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a m unkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a t agjai számára a s zolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a t agnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó

szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona tagok közötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla a p énztártag rendelkezése szerint az egyéni nyugdíjszámlán lekötött összeg (tagi lekötés) kivételével követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a p énztár csak e törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg. Haláleseti kedvezményezett: a pénztártag által megjelölt természetes személy, aki a pénztártag halála esetén az e törvényben meghatározott módon az egyéni számlára jogosulttá válik; Tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat; Pénztári befizetések kedvezménye: a személyi jövedelemadóról szóló

1995. évi CXVII törvény 44/A §-a szerint a m agánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg. Közeli hozzátartozó: a Ptk. 685 §-ának b) pontjában megjelölt személy és az élettárs; Hozzáférhetőség: a pénztár által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra a pénztár alapszabályában meghatározott módon kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogosultak; várakozási idő: a tagsági viszonynak a belépéstől számított alapszabály szerinti azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat; Kiegészítő vállalkozási tevékenység: a pénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztár szolgáltatási

kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt. Kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása, Kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul, Adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység, Adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység. Nyugdíjkorhatár: az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra

való jogosultság feltételéül előírják. E törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogosultságon alapuló álláskeresési segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra; Felhalmozási időszak: a tagsági viszonynak a belépéstől a c) pont szerinti nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedő időszaka; Nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj): a

nyugdíjkorhatár elérése után a p énztártag részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére, az alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetőleg e kettő kombinációjaként történő pénzbeni kifizetés; Értékelési különbözet céltartaléka: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén

választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg, Egyéni nyugdíjszámla: a nyugdíjpénztár által vezetett egyéni számla, Ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége; ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az es etleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése; Ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és

működtetésével összefüggő feladatok ellátása; Elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység. Egyéni egészségszámla: az egészségpénztár által vezetett egyéni számla; Szolgáltatásszervezés: egészségpénztári szolgáltató által nyújtott szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a pénztártagok részére; Egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3 § e) pontjában meghatározott szolgáltatás; Egészségügyi hatóság: az Eütv. 3 § h) pontjában meghatározott hatóság; Egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3 § f) pontjában meghatározott szolgáltatók; Minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény: az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti kijelölt

szervezet; Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása: − az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása; − az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása; − orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása; − a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása; − az anyatej-helyettesítő és

anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása; − a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása; − társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása; − közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti

orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása; − egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása; − gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása; − Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek; − az 1-11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása; Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI törvény 4 § a) pontjában meghatározott személy Szociális kockázat: gyermek születésével, beiskolázásával, egészségi állapottal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanélküliséggel, halálozással és a Bit.-ben meghatározott tűz- és elemi károkkal kapcsolatos kockázatok; Időszaki járadék: a pénztártag részére nyújtott rendszeres pénzbeli

szolgáltatás, amely az alapszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint határozott időtartamig, illetve legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart; Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tevékenységnek minősül a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátások e törvényben foglaltak szerinti szervezése, finanszírozása és nyújtása, amely rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéniszámla-vezetés útján történik. Önkormányzati működés: a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek A zárt gazdálkodás elve: − a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat; − a

pénztár gazdálkodásához alapokat képez, és a tagok részére egyéni számlát vezet; − a pénztár szolgáltatásaira kizárólag a 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti személyek jogosultak; − a pénztár gazdálkodása során az alapszabály felhatalmazása alapján, a jogszabályi előírások keretei között a p énztárvagyon erejéig vállalhat más jogi, illetve természetes személyekkel szemben kötelezettséget; − a pénztár a tartozásaiért saját vagyonával felel; − a tagsági viszony megszűnése, illetve a p énztár felszámolása esetén a p énztártag az egyéni számláján levő összeget az alapszabály szerint követelheti a pénztártól; − a pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből, a pénztártípusok sajátosságainak figyelembevételével, a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti. Kölcsönösség: a pénztártagok közösen

teremtik meg a szolgáltatások fedezetét. A pénztárak szolgáltatásaira jogosultakat az igénybevétel szempontjából azonos jogok illetik meg. Minden pénztártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak. Önkéntesség: természetes személyek szabad akaratukból hozhatnak létre pénztárakat, és a p énztár alapszabályának rendelkezései szerint csatlakozhatnak, illetve léphetnek ki azokból. Függetlenség: a pénztárak a jogszabályok keretei között szabadon alakítják ki szolgáltatási körüket és üzletpolitikájukat. Szolidaritás: a pénztártagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, mely a nem kárarányos tehermegosztás alapján független egyéni kockázatuk mértékétől. A tagsági feltételeknek eleget tevő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el. Társulási elv: a tagsági kör meghatározásakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti

megkülönböztetés. Nonprofit (nem haszonelvű) működés: a pénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel. Egészségügyi intézmény: az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII törvény 1 § -ában foglalt, illetőleg az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről szóló 113/1996. (VII 23) kormányrendelet 3-4. §-a szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatást végző szervezet, amely − jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy − az egészségpénztár belső szervezeti egysége vagy − az egészségpénztárral kötött üzemeltetési szerződés alapján működik; Működtető pénztár: olyan egészségpénztár, amelynek egészségügyi intézménye van

(tulajdonában tart vagy belső szervezeti egységként irányít) vagy amely ilyen intézményt üzemeltet; Üzemeltetés: egészségügyi intézmény által egészségügyi szolgáltatás nyújtása a pénztár tagjai és a nem pénztári tag természetes személyek számára üzemeltetési szerződés alapján, amelynek keretében az egészségpénztár átvállalja az intézmény tulajdonosától az intézmény fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek meghatározott körét; Pénztári szolgáltatás: az Öpt. 51 §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenység; Nem pénztári szolgáltatás: az Öpt. 2 §-ának (4) bekezdése d) pontjában meghatározott kiegészítő vállalkozási tevékenység; Egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, a megbetegedés következtében kialakult egészségi állapot szinten tartása vagy javítása

céljából a szolgáltatást igénybe vevő személy (a továbbiakban: beteg) közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, továbbá a b eteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul; Közeli hozzátartozó: a polgári törvénykönyv 685. § -ának b) pontjában meghatározott személy, valamint az élettárs