Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bencsik-Elek-Gombaszögi - BMF Pénzügyi ismeretek

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR DR BENCSIK MÁRIA – DR ELEK ERZSÉBET – GOMBASZÖGI ILDIKÓ: PÉNZÜGYI ISMERETEK 1. A pénz kialakulása; a pénz időértéke 2. NEMZETI PÉNZRENDSZERÜNK A MAGYAR NEMZETI BANK 3. BANKÜGYLETEK; Betét, Hitel 4. SPECIÁLIS FINANSZÍROZÁSI FORMÁK; Váltó, Faktorálás, lízing 1 1. A PÉNZ, A PÉNZ IDŐÉRTÉKE A pénz mai formája hosszú történeti fejlődés eredménye. A terméktöbblet, árucsere fejlődése a közvetlen csere nehézségei miatt kereste a közvetítés lehetőségeit. Így használtak először különböző árukat – ezzel kialakult az adásvétel helyett az eladás és vétel két szakasza Árupénz szerepét olyan áru tudja betölteni, amely értékálló, osztható, könnyen kezelhető, megfelelő esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik. A pénz fejlődésének- kialakulásának főbb történelmi szakaszai: 1. Egyszerű vagy véletlen csere – a termékek

véletlenszerűen cserélődtek 2. Teljes vagy kifejlett csere – tudatosan termeltek cserére 3. Árupénz: valamely közismert áru(k) a csere közvetítője A csere hatékonyságának növelése egyre fejlettebb pénzformák kialakulásához vezetett. Egyrészt kialakult a nemesfém-pénzrendszer (monometallizmus, bimetallizmus), másrészt a kínai modell - papírpénz rendszer, amelyet az deficit finanszírozási igénye hívta életre 1.1 A pénz keletkezése, fejlődése. Közhiedelem szerint a főníciaiak találták fel a pénzt, mert a főníciai kereskedelmi piacokon végzett ásatások hozták napvilágra az első pénzérméket. Más feltárások szerint a nyugat-ázsiai lídek készítettek először pénzérméket. Lydiában már használtak különféle nagyságú arany és ezüst ötvözetekből készült érméket. Időszámítás előtt VI században Kroiszosz (Krözus) lyd király veretett elsőnek pénzérméket. Természetesen az első pénzérmék

megjelenéséig hosszú idő telt el. A pénz megjelenésének előfeltétele volt az írás és számolás feltalálása, mert ezzel lehetővé vált állandó mérce kialakítása. A suméroknál az alapegység az egy font, vagy libra volt, a kisebb egység a sékel, nagyobb egység a talentum volt. 2 Az arany és ezüst egymáshoz viszonyított aránya a Nap (arany) és Hold (ezüst) keringési idejének aránya alapján 13,3:1 volt, ennyivel volt drágább az arany az ezüstnél. A pénz szerepét a világ különböző tájain különböző tárgyak töltötték be, de használati tulajdonságaik miatt az arany és az ezüst vált leginkább elfogadott közvetítő áruvá, később pénzzé. Az érmékkel szembeni bizalom csak lassan alakult ki, de a cserék fejlődésével egyre inkább bebizonyította használhatóságát. A klasszikus aranypénz lényege: - általános egyenértékes szerepét betöltő csereeszköz. Különleges áru (arany érme), amely a

társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeként jött létre. - bankjegy - a pénz alapvető funkcióit betöltő instrumentumok A pénz tulajdonságai: forgalomképes, osztható, tartós, egyszerű, könnyen felismerhető, szállítható és megfelelő mennyiségben és minőségben fellelhető Pénzhelyettesítők: klasszikus papírpénz, váltó, bankváltó, bankjegy Az első papírpénzt Kínában használtak – Marco Polo utazásai során tapasztalta, hogy a kereskedések során nagy alakú papíros anyagú eszközt használtak csereeszközként. 1.2 Pénzfogalom és pénzfunkciók A pénz fogalmának meghatározását különbözőképpen közelíti meg két irányzat. 1.21 Konvenció-elmélet: a pénz mai formája hosszú történeti fejlődés eredménye Hatékony csere – egyre fejlettebb pénzformák Közvetlen csere, Árupénz: értékálló, osztható, esztétikai tulajdonságok, könnyen kezelhető Nemesfém-pénzrendszer: monometallizmus, bimetallizmus Kinai modell:

papírpénz igényt az uralkodó finanszírozási igénye hívta életre Lombard modell: kereskedelmi váltók leszámítolása – bankjegy Modern pénz: jegybanki emisszió – deficit-finanszírozás 3 lombard modell, kinai modell (a kormányzat kiadásainak fedezése) 1.22 Funkcionális irányzat: az előre meghatározott (priori) pénzfunkciókat mely aktívák képesek betölteni A pénz funkciói: - Elszámolási eszköz (értékmérő) funkció - Csere eszköz funkció: áruk adásvételét közvetíti - Fizetési eszköz funkció: elválik az áru és pénzmozgás - hitel - Értékmegőrző (felhalmozási) funkció Sajátos pénzforma - számítási pénz: elszámolási egység Pensa auri – középkori Magyarország, Angliában a guinea Transzferábilis rubel – KGST Árnyékvaluta – kiszorult a belső csereeszköz (ok a nagyméretű infláció) 1.23 Pénz és pénzhelyettesek Kvázi pénz: - elszámolási eszköz funkciót betöltő – középkori Magyarországon

a pensa auri, 60-as években a munkaegység - likvid pénzügyi aktívák pl. letéti jegy, kincstárjegy - pénzközeli aktívák – kvázi pénz pl. látra szóló betét, hitelkártya, váltó Kérdés: 1. hol a határ a pénz és a kvázi-pénzek közt? 2. hol a határ a pénzjellegű és a nem pénzjellegű aktívák között? 1.24 Pénztípusok 1.241 Jegybankpénz Monetáris bázis: a forgalomban lévő készpénz és a pénzintézetek által a jegybanknál kötelezően és szabad elhatározásból elhelyezett betétek összege (kp és jegybanki letét) A jegybank feladatai: - a nemzeti fizetőeszköz belső és külső védelme - emissziós monopólium – bankjegy és érmekibocsátás 4 - arany és devizakészlet gyűjtés - monetáris politika közvetítése A jegybankpénz részei: (jegybank teremti) - költségvetési komponens – államháztartás nettó jegybanki finanszírozásának volumene - külgazdasági komponens – korrigált nettó külföldi

követelésállomány változása - refinanszírozási komponens – pénzintézetekkel szembeni jegybanki követelés nettó állományváltozása A jegybankpénz formái: készpénz (bankjegy és érme) és jegybanki letét Kereskedelmi banki pénz: az üzleti bankok által, látraszóló betétek formájában teremtett pénz 1.2 5 A pénz funkciói – a piacgazdaságban betöltött szerepe a. Értékmérő - elszámoló eszköz: árak, árarányok meghatározása Ár: az áru értéke pénzben kifejezve b. Forgalmi eszköz - csereeszköz: árucsere közvetítése Az árumozgás és pénzmozgás egybeesik. c. Felhalmozási eszköz: az ideiglenesen felesleges pénz felhalmozása, megtakarítás, a pénzzel későbbi szükségleteket elégítenek ki, vagy a pénz hozadékából jövedelemre tesznek szert. d. Fizetési eszköz hitelpénz: elválik az áru és pénzmozgás egymástól – adós-hitelezői viszony jelenik meg. Vásárolunk és később fizetünk, vagy fizetünk és

később kapjuk meg az árut. 1.3 Pénzhelyettesítők – modern pénz 1.31 Klasszikus papírpénz - aranyra szóló jegy Az állam (uralkodó) költségvetési deficitjének a finanszírozása bocsájtja ki a bevont aranyérme bevonása ellenében. A kibocsátott pénzhelyettesítő a pénz forgalmi eszköz funkcióját betöltve lehetőséget ad a helyettesített aranypént 5 meghaladó mértékű kibocsátására, s ezzel inflációt indítva fokozatosan meginog a bizalom a papírpénz iránt. Mivel helyettesíti az aranypénzt, de belső értékkel nem bír, ezért csak addig képes betölteni helyettesi feladatait, amíg a piac szereplői megfelelő árut tudnak rajta vásárolni. Az uralkodók gyakran visszaéltek a pénzhelyettes kibocsátási lehetőségével, s mind több papírpénz kibocsátásával fedezték a kincstári deficitet – háborúkat, luxus kiadásaikat. Papírpénzforgalom első törvénye: ha a papírpénz csak a mögötte megjelenő aranyat képviseli,

nem okoz inflációt Papírpénzforgalom második törvénye: amennyiben a papírpénz kibocsátás meghaladja a pénzszükségletet, a többletpénz a forgalomba maradva inflációk okoz Nemesfémek és pénzhelyettesítők alkalmazási arányai – XIX. századi elméletek Currency iskola hívei: a kibocsátott összesített pénzmennyiség nem haladhatja meg a nemesfémek mennyiségét Banking elmélet: nem okoz gondot az aranymennyiséget meghaladó pénzhelyettesítő, ha a forgalom igényli (de a forgalomba kerülő árumennyiséghez igazodnia kell 1.32 Váltó – Bankváltó – Bankjegy Váltó - kereskedelmi váltó: a hitelviszony megtestesítője – adásvételnél a vevő váltóval (fizetési igérettel) fizet, azaz csak egy későbbi időpontban fizet Bankár váltó: bankra szóló fizetési kötelezettség – nagyobb a bizalom a bank iránt, ezért szívesebben fogadják el a bankváltót Klasszikus bankjegy – előre nyomtatott bankváltó, amelynek nincs

lejárati ideje A bank önmagára szóló váltója – nem tartalmaz kamatrészt Bankjegy - mai pénz: kezdetben aranyra átváltható, arannyal együtt forogtak A XIX század utolsó harmadától csökkent az arany szerepköre 1.33 Mai pénz - belső érték nélküli pénz Az állam (monetáris hatóság – jegybank) közreműködésével „teremtett” törvényes fizetőeszköz. 6 Állami kényszerforgalom: elfogadja és kötelezi az elfogadását Formái: érme, bankjegy – készpénzfizetéseknél bankszámlapénz – bankszámlákon keresztül történő fizetések Kereskedelmi banki pénz: bankpasszíva, bankszámlapénz az üzleti bankok által, látraszóló betétek formájában teremett pénz 1.34 A pénzteremtés A pénzteremtés módozatai: a jegybank és a hitelintézetek gyakorlatában jelenik meg Jegybank által teremtett: készpénz és bankszámlapénz Hitelintézetek által teremtett: csak bankszámlapénz és csak a bank ügyfélkörén belül

használható A pénzteremtés formái: 1. Hitelnyújtással: közvetlenül vagy közvetetten értékpapír vásárlással 2. Külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlással a deviza belföldön nem minősül pénznek, de ha nemzetközi fizetőeszközt ad érte, akkor növeli a kiáramló nemzeti fizetőeszköz mennyiségét - monetáris politika közvetítése 1.35 Pénztípusok - Monetáris aggregátumok – M 0 , M 1, M 2 , M 3 , M 4 M 0 - jegybankpénz: monetáris bázis, vagy forró pénz részei: forgalomban lévő készpénz és bankok által a jegybanknál kötelezően illetve önként elhelyezett tartalék az idegen források után A jegybankpénz formái: készpénz (bankjegy és érme) és jegybanki letét A jegybank feladatai: - a nemzeti fizetőeszköz belső és külső védelme - emissziós monopólium – bankjegy és érmekibocsátás - arany és devizakészlet gyűjtés M 1 - szűken értelmezett pénz: - tranzakciós pénz 7 részei: készpénz és

látra szóló betét M 2 - szélesebben értelmezett pénzmennyiség (vagy un. kvázipénzek részei: M 1 + határidős betétek M 3 részei: M 2 + a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összege M 4 részei: M 3 + vállalatoknál és lakosságnál lévő államkötvények 1.36 Nemzeti pénzrendszer A pénzforgalom államilag szabályozott formája, amely meghatározza: - a pénz szerepét betöltő dolgot, - a pénz egységét, - a pénzjegyek fajtáit Szervezeti felépítése: MNB – monetáris hatóság Pénzügyi intézmények 1.37 Pénzpiac - Pénzkínálat – Pénzkereslet A pénzpiac feladata a rövidlejáratú pénzkereslet és pénzkínálat összehangolása. Ennek érdekében vizsgálni kell a pénz kínálatot, amely megtakarítás formájában jelentkezik a gazdaság különböző szektoraiban, és a pénzkeresletet, amely aktuális fizetőképes keresletként jelentkezik. 1.371 Pénzkínálat - Pénzteremtés Jegybankpénz: kp és számlapénz - arany,

valuta vagy deviza vétele: a deviza vásárlás növeli a jegybanki deviza tartalékokat, a megvásárolt deviza nemzeti valutában kifizetett ellenértéke növeli a monetáris bázist - pénzintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitelek - (repo és lombard ügyletek révén jutnak jegybanki forrásokhoz) - költségvetésnek nyújtott hitelek (likviditási hitelek, állampapírok jegybanki vásárlása) Kereskedelmi banki pénz: csak számlapénz – saját magára szóló követeléseket teremtett 8 - hitelezéssel, - értékpapír vásárlással Aktív pénzteremtés: a nem banki szektor pénzállományának növekedésével jár Passzív pénzteremtés: pl. készpénz és számlapénz oda-vissza váltása Multiplikatív pénzteremtés: kereskedelmi bankok számlapénz teremtése (hitelnyújtás – fedezet – hitelnyújtás) Likviditás – veszélyek háború és hiperinfláció esetén Kötelező tartalékráta - pénzmultiplikáció korlátozása Pénz

multiplikáció: 1/t - kötelező tartalékráta (t) Pénzteremtés a bankrendszer egészében – aggregált pénzkínálat 1.372 Pénzkereslet: a gazdasági szereplőknek az az igénye, hogy vagyonuk egy meghatározott hányadát pénzformában tartsák Keynes pénzkereslet elmélete: a pénzkeresletet a gazdasági szereplők likviditási preferenciáira vezethető vissza, amelyek lehetnek tranzakciós, óvatossági és spekulációs pénzkereslet. Tranzakciós pénzkereslet – tranzakciós kassza, tranzakciós volumene Háztartás és vállalkozók tranzakciós pénzkereslete (A vállalat bevételei és kiadásai a háztartás bevételeinek és kiadásainak tükörképe) Szinkronizáltság: ha a bevételek és kiadások mind nagyságukban, mind időbeli felmérésükben egyre összehangoltabbak, csökken az átlagos pénztartás volumene Óvatossági pénzkereslet: bizonytalanság a tranzakciók lebonyolításának időpontját tekintve – illikviditás költsége, Túl magas

kasszatartás – növekvő költségek (opportunity cost) Spekulációs pénzkereslet: a likviditási pénzszükséglet feletti pénzügyi aktívák áraira vonatkozó várakozások értékpapír ár esésre számat – befektetések likvidálása és a vagyon készpénzben tartása nő a spekulációs pénzkereslet, értékpapír ár emelkedés – célszerű értékpapírba fektetni - csökken a spekulációs pénzkereslet, 9 Likviditás: fizetőképesség, átválthatóság Objektív likviditás – külső ítélet fizetőképességükről Szubjektív likviditás: saját fizetőképességükről alkotott ítélet 1.373 Kamat – Pénzkereslet kapcsolata Megtakarítás – kamatrugalmasság és kamatrugalmatlanság Tranzakciós és óvatossági pénzkereslet: rugalmatlan Spekulációs pénzkereslet kamatrugalmas: - a kamatok növekedésével növekszik a pénztartás költsége - minél jobban emelkedik a kamat, annál inkább várható a kamatok esése, ezért a fix

kamatozású tőzsdei értékpapírok árfolyamai emelkedni fogtak - likviditási csapda Nominális kamatláb: a számszerűen megadott kamatláb – pénzösszeg százalékában Reálkamatláb: a nominális kamatláb és az inflációs várakozások közötti összefüggés Hozamgörbe: az effektív hozamráták a még hátralévő futamidő függvényében A hozamgörbe várakozáselmélete: a jelenlegi hosszú lejáratú kamatlábat a jelenleg érvényes rövid lejáratú kamatláb, valamint a hosszú lejáratú befektetés lejártáig anticipált rövid lejáratú kamatlábak sorozata határozza meg. Ha a piac szereplő nem számítanak a rövidlejáratú kamatláb megváltoztatására, akkor a rövid és hosszúlejáratú kamatlábak megegyeznek. 1. 4 A pénz időértéke A befektetők két ok miatt várnak hozamot: a pénz időértékéért és a kockázat elviseléséért. A pénz időértéke (time value of money) az egyik legfontosabb fogalom a pénzügyekben. A pénz

időértéke úgy értelmezhető, hogy egységnyi jelenbeli pénz többet ér, mint egységnyi jövőbeni pénz. Az, hogy mennyivel többet, azt az egyének időpreferenciája, a befektetési lehetőségek (várható hozamok) és a várható infláció nagysága határozza meg. 10 Az idő értéke kifejezi: 1. a hozamkövetelményt, amelyet a rendelkezésünkre álló pénztől elvárunk 2. lehetővé teszi a különböző időpontokban és nagyságrendben ki- és visszaáramló pénzek összeadhatóságát. A befektetés jelenbeni áldozatot jelent a befektetők számára , ugyanis ahelyett, hogy a pénzét elköltené (ruhát, autót vásárolna, utazna, szórakozna), tehát a mai fogyasztásáról lemond jövőbeni jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség) és ezen keresztül jövőbeni fogyasztások reményében. Az emberek többsége a mai fogyasztást részesíti előnyben a jövőbenivel szemben, és minél jövedelmezőbbek az elérhető befektetések, annál

értékesebb lesz a jelenlegi pénz a jövőbenihez képest (mivel nagyobb az elviselt áldozat mértéke). Ezen kívül, mivel az infláció csökkenti a pénz vásárlóerejét, így minél magasabb a várt infláció, annál kevésbé értékes a jövőbeni pénz a maihoz képest. Mindezekből következően a befektetőket jutalmazni (kárpótolni) kell a várakozásukért.A pénz időértékét azért fontos megérteni, mert a cégek pénzügyi döntéseinek lényegében minden területen – például az értékpapírok és más eszközök értékelése, a beruházási tervek megítélése, annak eldöntése, hogy valamely gépet, berendezést megvásárolják vagy lízingeljék-e – magában foglalja a mai és a jövőbeni pénzek cseréjének problémáját. Befektetési lehetőségek nélkül a jövedelemtulajdonosok számára közömbös lenne, hogy bizonyos pénzösszegeket mikor kapnak meg, illetve mikor fizetnek ki. Azonban a gazdaságban vannak befektetési lehetőségek,

ezért már nem lehet közömbös, hogy egy adott pénzösszeg mikor válik esedékessé. Mivel a ma rendelkezésre álló pénzt be lehet fektetni (kamatra, osztalékra, stb.) lehet szert tenni, ezért értékesebb, mint az a pénz, amit egy későbbi időpontban kapunk meg. Ebből következően két azonos nagyságú, de különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket nem helyes közvetlenül összegezni. Márpedig a pénzügyi döntéseknél, például a befektetések pénzügyi életképességének megítélésénél elkerülhetetlen egy bizonyos időtartam alatt képződő pénzáramok 11 összegzése. A probléma úgy oldható meg, hogy a különböző időpontokban esedékes pénzeket közös nevezőre hozzuk, értéküket valamilyen közös időpontra vonatkoztatva kiszámítjuk. Ki kell számítanunk a pénz időértékét a a kamatos kamatszámítás és a diszkontálás módszerével, amelyek segítségével a jelenbeni pénzek jövőbeni pénzekre illetve a

jövőbeni pénzek jelenbeni pénzekre számíthatók át. A pénz időértékének számítását különböző táblázatok segítik, amelyek leegyszerűsitik az átszámításokat. Ilyen táblázatok a kamat, diszkont, annuitás jelen és jövőérték számítások, amelyek különböző időpontokban esedékes egységnyi pénzek egyenértékeit tartalmazzák azzal a feltételezéssel, hogy a pénzek kifizetése vagy visszaáramlása csak az időszak végén történik A kamatlábat számszerű vagy nominális formában adják meg, általában 1 évre. Mivel a pénz időértékét a kamatlábbal fejezzük ki, a kamatláb és az inflációs ráta egymáshoz viszonyítása mutatja meg, hogy a kamattal növelt tőke reálértéke nagyobb vagy kisebb, mint a korábbi időszak tőkeérték. Reálkamat a kamatláb inflációs rátával történő korrekcióját jelenti 1 + nominálkamatláb reálkamat = ------------------------------ - 1 1 + inflációs ráta 1.41 Jövőbeli érték (FV:

future value) a ma befektetett egységnyi pénzösszeg későbbi időpontban milyen összeget képvisel adott kamatláb figyelembevételével FV n = C 0 x (1 + r) n C 0 = a befektetett pénzösszeg bázis időpontban r = éves kamatláb (befektetés hozama) n = eltelt időszak (kamatozási időszak) A kamatláb a pénzösszeg növekedésének százalékos mértékét fejezi ki. Kamatlábidőnek nevezzük azt az időszakot, amelyre a kamatláb vonatkozik. A 12 kamatlábidő elteltével a befektetett pénzösszeg után felvehető annak jövedelme, azaz a kamat. Gyakran előfordul, hogy a befektetés időszaka hosszabb a kamatlábidőnél, például amikor a befektetés (betétlekötés) egy évre szól, a kamatot viszont negyedévente fizetik ki. Ilyen esetekben a pénz jövőbeni értékét nemcsak a kamatláb nagysága, hanem az is befolyásolja, hogy egyszerű vagy kamatos kamatozást alkalmaznak. Kamatszámítás: egyszerű kamatozás: a kezdő tőkebefektetés összegére

számítják a kamatot (mindig ugyanarra az alapösszegre számítják a kamatot) kamatos kamatozás: a kamatot az alapösszeghez hozzáadják (tőkésítik) és a hozadékra is kamatot számítanak Abban az esetben, ha a kamatfizetések igen gyakoriak, a tőkésítési periódusok száma megnő, a kamatfizetési intervallum igen kicsi lesz a kamatozást folytonos kamatos kamatozásnak nevezzük Folytonos kamatos kamatozás: FV n = C0 x e m m = évenkénti tőkésítések darabszáma e = 2,718 (természetes alapú logaritmus alapján) Éves effektív kamatláb: (1+ r/m)m - 1 m = évenkénti tőkésítések száma PÉLDA a kamatozási módokra: 1. 1000 ft 5 év múlva 12 % kamat mellett Egyszerű kamatozással: 1000 + 5 x (1000 x 0,12) = 1.600 Kamatos kamatozással: 1000 x (1 + 0,12) 5 = 1.762,34 Negyedévenkénti kamatozással: 1000 x (1 + 0,12/4) 4 = 1000 x 1,034x5 = 1.806,1 Éves effektív kamatláb: (1 + 0,12 /4 )4 - 1 = 1,034 – 1 = 1,1255 – 1 = 0,1255 12,55 % 2.

Egyszerű vagy kamatos kamatozás 10000 ft-t befektetünk 10 évre, a kamatlábidő 1 év, a kamat 12 %. Egyszerű kamatozás mellett minden évben ugyanannyi kamat vehető fel és a befektetett tőke megegyezik az eredeti tőkével. 13 Lekötés éve Befektetett tőke kamat Kamattal növelt érték 1 10.000 ft 1200 ft 11.200 ft 2 10.000 ft 1200 ft 12.400 ft 3 10.000 ft 1200 ft 13.400 ft 4 10.000 ft 1200 ft 14.800 ft 5 10.000 ft 1200 ft 16.800 ft 10.000 ft 1200 ft 22.000 ft 10 Kamatos kamatozás mellett: Lekötés éve Befektetett tőke Kamat Kamattal növelt érték 1 10.000 ft 1200 ft 11.200 ft 2 11.200 ft 1344 ft 12.544 ft 3 12.544 ft 1505,3 ft 14.049,3 ft 4 14.049,3 1685,9 ft 15.735,2 ft 5 15.735,2 ft 1888,2 ft 17.623,4 ft 27.730,8 ft 3.327,7ft 31.058,5 ft 10 Bármely adott mai pénzösszeg jövőbeni értéke annál nagyobb, minél magasabb a kamatláb és minél hosszabb ideig kamatozik, továbbá a jövőbeni érték

az idő előrehaladtával egyre gyorsabban növekszik. Ennek oka, hogy a tőke összege, amely után a kamatot fizetik, időben folyamatosan nő. Egységnyi pénzösszeg jövőbeni értékének alakulását szemlélteti a következő: Egységnyi pénzösszeg jövőbeni értékének alakulását szemlélteti a következő ábra különböző kamatlábak és periódusok esetén. 14 Az ábráról leolvashatjuk, hogy minél hosszabb lejáratú a befektetés, és minél magasabb a növekedési ráta (kamatláb), annál nagyobb a felnövekedett (a jövőbeni) érték. Folytonos kamatos kamatozás: FV n = C 0 ∙em m = évenkénti tőkésítések darabszáma e = 2.718(természetes alapú logaritmus alapján) Éves effektív kamatláb: (1+r/m)m-1 r  FVn = C0 1 +   m n⋅m A banki vagy piaci kamatlábak évenkénti változása esetén: jövő érték számítás FV n = C 0 (1+r 1 )(1+r 2 )(1+r 3 ).(1+r n ) Példa: Mennyit ér 100 Ft mai megtakarítás 4 év múlva, ha r

1 = 10, r 2 = 8, r 3 = 8, r 4 = 12? FV 4 = 100(1+0.1)(1+008)(1+008)(1+012) FV 4 = 100(1.1)(108)(108)(112) FV 4 = 100∙1.437 = 1437 15 1.42 Jelenérték (PV – Present Value) Jövőbeni pénzösszeg ma mennyit ér 1 PV = C 1 x --------- C 1 = a jövőben esedékes pénzösszeg ( 1+ r )t Várható jövőbeni pénzösszegek összesített jelenértéke (t év múlva): n PV = ∑ t=1 Ct ---------- 1/ (1 + r)t = diszkontráta (1 + r) t a jövőben várható pénzösszegek jelenértékét diszkontálással kapjuk meg Diszkontráta: haszonáldozat, vagy a tőke alternatíva-költsége Jelen érték képletünk, pedig az alábbiak szerint módosul: PVn = 1 ∙ C0 (1 + r1 )(1 + r2 )(1 + r3 ).(1 + rn ) Példa: Mennyi 4 é v múlva esedékes 100 Ft megtakarításunk jelenértéke az előbbi példánk változó kamatlábait behelyettesítve? PV4 = 1 ∙ 100 (1 + 0.1)(1 + 008)(1 + 008)(1 + 012) PV4 = 1 ∙ 100 = 69.58 Ft 1.437 1.43 Pénzáramlás-sorozatok időértéke A feladat

alig bonyolultabb a korábbiakban megismertekhez képest, ha nem csupán egy jelenlegi időpontbeli pénznek keressük a jövőértékét, hanem egy több év folyamán várható (C 0 , C 1 , C 2 , C 3 , C 4 , C 5 , ) pénzáramlás-sorozatnak. A 16 kérdés, hogyan számolható ki például a hat év során gyűjtött pénznek az értéke az utolsó év végén? Megszokott jelöléseinket alkalmazva: FV = C 0 ∙(1+r)5+C 1 (1+r)4+C 2 (1+r)3+C 3 (1+r)2+C 4 (1+r)+C 5. Illetőleg a feladat fordítottja, ugyanennek a pénzáramlásnak a jelenértéke: PV = C0 + C1 1 1 1 1 1 . + C2 + C3 + C4 + C5 2 3 4 (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) (1 + r )5 Gyakorlásképpen számoljuk ki az alábbiakban forintban megadott pénzáramlás sorozatnak az időértékeit: C 0 =1000, C 1 =1100, C 2 =1100, C 3 =1300, C 4 =1500, C 5 =2000 Változatlanul a pénz 10%-os értékváltozását feltételezve, a szükséges 1 1 1 1 1 + C2 + C3 + + 2 3 4 1+ r (1 + r ) (1 + r ) (1 + r )5 (1 + r ) 1 1 1 1 1 +

1100 + 1300 + 1500 + 2000 PV = 1000 + 1100 2 3 4 1 + 0,1 (1 + 0,1)5 (1 + 0,1) (1 + 0,1) (1 + 0,1) PV = 6152,16 Ft PV = C0 + C1 ⋅ behelyettesítéseket elvégezve, jelenértéket kapunk. Illetve: FV = C0 (1 + r ) + C1 (1 + r ) + C2 (1 + r ) + C3 (1 + r ) + C4 (1 + r ) + C5 5 4 3 2 FV = 1000(1 + 0,1) + 1100(1 + 0,1) + 1100(1 + 0,1) + 1300(1 + 0,1) + 1500(1 + 0,1) + 2000 FV = 9908,12 Ft 5 4 3 2 jövőértéket kapunk. Ami azt jelenti, hogy a példabeli pénzáramlás értéke a jelen időpontban, illetőleg öt év múlva a kiszámított értékekkel egyenlő. Más megfogalmazással azt is mondhatjuk, ha a fenti évenkénti jövedelmekre számíthatunk, akkor az évenkénti jövedelmek megtakarítása és 10% melletti befektetése esetén az időszak végén 9908,12 Ft-tal fogunk rendelkezni, illetve a jelenben elvileg rendelkezésünkre áll 6152,16Ft, (hitel felvételével hozzájuthatunk), amely összeget, ha felhasználjuk, a képződő jövedelmeinkből a 10%-os

kamatteher 17 mellett vissza tudjuk fizetni. Vegyük észre, hogy a megismert időérték-számítási módszerekkel, azok értelemszerű alkalmazásával bármilyen kijelölt időhorizonton, bármelyik időpontban meghatározható a pénzáramlás értéke. Az előbbiekben kiszámoltattuk a t 0 és a t 5 időpontban lehetséges pénzköltéseink értékét, de választ adhatunk arra is, mennyi a pénzáramlás értéke a harmadik év végén. Ekkor azt kell feltételeznünk, hogy a harmadik év végéig a jövedelmeinket megtakarítjuk, kiszámítjuk azok t 3 időpontban érvényes jövőértékét, illetőleg a későbbiekben képződő jövedelmeinknek a t 3 időpontra érvényes jelenértékét a vizsgált esetre TV = C 0 (1+r)3 + C 1 (1+r)2 + C 2 (1+r) + C 3 + C 4 átalakított képlet szerint: 1 1 C5 (1 + r ) (1 + r ) 2 TV= Total Value A példa számaival a pénzáramlás értéke a harmadik év végén 8188,53 Ft, ami nagyságrendjét tekintve is hihető

érték, mert a PV és az FV közé esik. A pénz értékváltozásának nagyságrendjét meghatározó, lassan kialakuló aranyérzékünk, pedig már sugallja, hogy ez nem is lehet másképp. Vegyük észre, hogy az évenkénti kamatlábak változása a pénzáramlás-sorozatok esetében is módosítja a képleteket. Kis odafigyeléssel és gyakorlással bármilyen pénzügyi szituációra könnyen előállíthatók a megfelelő összefüggések. 1.44 Örökjáradék – meghatározatlan időtartamra szól Lényege: olyan pénzáramlási sorozat, amely végtelen számú tagból áll és a tagok értéke megegyezik Ha rendelkezünk meghatározott összegű pénzzel, dönthetünk úgy, hogy pénzünkért vásárolunk egy olyan kötvényt, amely után a kibocsátó nem fizet kamatot, a kötvényt nem vásárolja vissza, de kötelezettséget vállal arra, hogy évente, meghatározatlan ideig, meghatározott fix összegű jövedelmet fizet. Ezt a jövedelmet járadéknak nevezzük. 18

Változatlan tagú örökjáradék: a pénzáramlás minden eleme megegyezik és végtelen tagból áll, nincs lejárata Például kiszámolhatjuk, hogy mennyi pénzt adjunk egy olyan kötvényért, azaz mennyi a jelenértéke, ha évente 10 000 Ft fix összegű jövedelmet biztosít, és az értékpapírtól elvárt hozam 10 %? Évi járadék összege (C) 10 000 Az értékpapírért adható pénz = ------------------------ = ---------= 100 000 Ft éves kamatláb (r) 0,1 Növekvő tagú örökjáradék: a járadék összege évente növekszik a befektetésünk után évente 3 %-kal növekvő örökjáradékot kapunk Járadéktag (C) 10 000 A kötvény jelenértéke :------------------------------------- =------------ = 142. 857 Kamatláb (r) % - járadéknövekedés (g) % 0,1 - 0,03 A járadék növekedésének százalékos mértékét a „g” betűvel jelölik. A pénztulajdonos 142. 857 forintot adhat egy olyan kötvényért, amelynek évi 10 000 Ft összegű

járadékösszege évenként 3 %-kal növekszik 1.45 Annuitás – évjáradék Lényege: állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően, adott számú éven keresztül a jogosultat megilleti. Az örökjáradék meghatározatlan időtartamra biztosít évi meghatározott összegű vagy előre meghatározott mértékkel növekvő összegű jövedelmet. Az évjáradék meghatározott időre járó fix összegű jövedelem. Annuitás jelenértéke: PV An =C x annuitás tényező 19 1 1 Annuitás faktor = ------- - --------r r (1+ r )n A képlet arra ad feleletet, hogy „r” százalékos kamatláb mellett „n” évig 1 forint jövedelemnek mennyi a jelenértéke. Példa: 10 éven keresztül minden év végén 1.000000 ft jövedelmet biztosít a befektetés. Hasonló befektetéstől elvárt hozam 15 % Mennyi az évjáradék jelenértéke, azaz mennyi pénzt szabad befektetni? Megoldás: annuitástényező 15 % diszkontráta mellett 10 év múlva

5,019. 1.000000 ft évjáradék jelenértéke = 1000000 x Pvan = 1000000 x 5,019 = 5.0190000 ft Annuitás jelenérték számítással határozzuk meg a hiteltörlesztést azonos adósságszolgálattal – minden évben azonos pénzáram (adósságszolgálat = kamat + törlesztés) Annuitás számítással a betét jövőértéke (1+r)n+1 - 1 Annuitás jövőértéke = FVan = C x ----------------- - 1 = r Példa: 5 éven át minden év első napján elhelyez betétszámlán 1.000000 ft-t A nominális kamat 10 %. A kamat évenként, az év utolsó napján, a betét visszafizetése az ötödik év utolsó napján esedékes. Az évenként esedékes kamatot a hitelintézet tőkésíti. Mennyi lesz a követelése a hitelintézettől az ötödik év végén. A követelésünk kamatos kamat számítással: Év Az év első napján elhelyezett betét Kamattényező Felnövekedett (1+r)n érték 1 1000000 1,61051000 1610500 2 1000000 1,46410000 1464100 20 3 1000000 1,33100000

1331000 4 1000000 1,21000000 1211000 5 1000000 1,10000000 1100000 Követelés az 5 év végén 6,7166 6716600 Követelésünk annuitás-jövőérték számítással (1+0,1)5+1 - 1 1,77156 - 1 Annuitás faktor = ----------------- - 1 = --------------------- = 7,71561 – 1 = 6,7156 0,1 0,1 Annuitás jövőértéke = FVan = 1000000 x 6,7156 = 6715600 ft 21 2. NEMZETI PÉNZRENDSZERÜNK A MAGYAR NEMZETI BANK 2.1 A bankok kialakulása A bankok létrejötte a reálfolyamatok zavartalanságának biztosítását szolgálta. Az árucsere fejlődésével – különösen a tömegtermelés általánossá válásával pénzhiány keletkezett. Ez kiváltotta a pénzhelyettesítők megjelenését Egyre általánosabbá vált, hogy az árumozgás és a pénzmozgás elvált egymástól, s a későbbi fizetési ígérettel váltót adtak át. A váltót esedékessége előtt forgathatták, ezzel a váltó a pénz forgalmi eszköz funkcióját betölthette. Az ókorra vezethetők

vissza a bankok, hiszen a templomokban kialakultak a kereskedelmi kapcsolatok és az ehhez kapcsolódó nemesfém-kereskedelem. A kereskedelem fejlődésével egyre több pénzváltó jelent meg. Már az aranypénz rendszerben megjelentek a piacokon a pénzváltók, akik a különböző pénzegységek közötti átváltásokat végezték. A különböző nagyságú és finomságú pénzérmék közötti átváltás megfelelő eszközöket és szakértelmet kívánt. Maga a bank elnevezés az olasz banco – pénzváltó asztal elnevezéséből származik. A pénzváltók később a váltók forgatásával, majd saját váltó kibocsátásával bővítették tevékenységüket. Így alakultak ki a pénzváltókból a későbbi kereskedelmi bankok. Bank: olyan intézmény, amely a pénz és a pénzhelyettesek (váltók, értékpapírok) forgalmát fogja össze Bankjegy: a bank saját váltója, egy látra szóló (azonnali) fizetési ígérvény A bankrendszer felépítését tekintve

minden országban két nagy alrendszer alakult ki: - központi vagy jegybanki rendszer - üzleti bankok rendszere Az üzleti bankrendszer fejlődésében jellemzően két típus alakult ki. - Univerzális (német típusú - kontinentális) - Specializált (angolszász típusú) bankrendszer A két rendszer az 1929-33-as válságig vezethető vissza. 22 Az Egyesült Államokban a specializált bankrendszer irányában történt a fejlődés, mivel a bankok piaci kockázatának csökkentése érdekében szétválasztották a pénzpiaci- kereskedelmi bankokat a befektetési bankoktól. Univerzális bankrendszer (német-kontinentális) a piaci kockázatok csökkentése, valamint a lejárati megfelelések biztosítása érdekében a bankok univerzalitását, s a piaci kockázatkezeléshez szükséges felügyeleti szabályozás tartották fontosnak. Az univerzális bankok a pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások mindegyikét végezheti. A XX század

végére a globalizáció erősödésének következtében a két rendszer között a közeledés jellemző. Adott nemzetgazdaság bankrendszerének felépítése olyan piramisrendszer, amelynek csúcsán a jegybank áll. Jegybankok: történeti fejlődés során minden országban kialakult egy központi bank, a bankok bankja, amely egyrészt felügyeli a kereskedelmi bankok működését, másrészt szabályozza a nemzeti valuták átváltását, áramlását az országok között. A jegybank alatt helyezkednek el lefelé az univerzális nagybankok, a kis és közepes nagyságú kereskedelemi bankok, a szakosított pénzintézetek és egyéb pénzintézetek, pénzközvetítők. 2.2 A magyar bankrendszer felépítése Az első világháborút követő időszakban a széthulló Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai sorra hozták létre saját jegybankjaikat és valutáikat. 1924 április 26án a V törvénycikk határozott a MNB létrehozásáról és tevékenységi köréről A

második világháború után a visszaszolgáltatott aranykészlettel és rövid távú külföldi hitelek segítségével elindult a stabilizáció. 1947/48 során az MNB gyakorlatilag teljesen átalakult – létrejött az egyszintű bankrendszer. A MNB a kereskedelmi bankok funkcióit is ellátta Egyszintű bankrendszer egységei - 1947-1987-ig 23 MNB, Állami Fejlesztési Bank, OTP, Magyar Külkereskedelmi Bank, valamint takarékszövetkezetek, Kétszintű bankrendszer – 1987 január 1. Kereskedelmi bankok létrehozása: Magyar Hitelbank, Országos Kereskedelmi és Hitelbank, Budapest Bank, Általános Értékforgalmi Bank, Magyar Külkereskedelmi Bank 1989 január 1. megszűnt a vállalatok és háztartások bankügyeinek merev szétválasztása. Második szinten a pénzügyi szféra közvetítő intézményei működnek: Monetáris közvetítők Pénzteremtés és pénzforgalom lebonyolítása Nem monetáris közvetítők Forrásgyűjtés speciális projektek

finanszírozása Bankszerűen működők Lakástakarék pénztárak Jelzálog bankok Lízingtársaságok Nem bankszerűen működők Befektetési alapok Biztosítók Nyugdíjalapok Fejlesztési bankok - Monetáris közvetítők: pénzteremtés és pénzforgalom lebonyolítása - Nem monetáris közvetítők: forrásgyűjtés speciális projektek finanszírozása Bankszerűen működők: betét jellegű forrásokat gyűjtenek és speciális finanszírozási szolgáltatást nyújtanak például: Lakástakarék pénztárak, Jelzálog bankok, Lízing társaságok, Fejlesztési bankok, Nem bankszerűen működők: például: Befektetési alapok, Biztosítók, Nyugdíjalapok Lakástakarék pénztárak: a betétek után a piacinál kevesebb kamatot ígér, de meghatározott idő múlva a piacinál alacsonyabb kamatláb mellett lakáscélú felhasználásra szolgáló hitelt vehet fel Jelzálog bankok: jelzáloglevelek értékesítésével szereznek forrásokat hitelek nyújtásához,

amelynek fedezete ingatlanra vonatkozó jelzálogjog Lízingtársaságok: speciális finanszírozási szolgáltatás – tartós bérbeadás, ahol a bérbeadott eszközt a bérbevevő igényei alapján vásárolják, s a maradványérték kifizetése után átmegy a lízingelő tulajdonába. 24 Fejlesztési bankok: kormányzati projektek finanszírozása általában állami tulajdon és forrásellátás mellett. Befektetési alapok: befektetési jegyek értékesítésével gyűjtenek forrásokat, s szakembereik pénzügyi és egyéb eszközök piacán fektetik be. Biztosítók: ügyfelek rendszeres befizetése – kárfelosztás és kockázatfelosztás elve alapján működnek. Nyugdíjalapok: ügyfelek rendszeres befizetése – kockázatmentes pénzügyi eszközökbe fektetik 2.3 1996 CXII hitelintézeti törvény Cél: a pénz- és tőkepiaci intézmények működése, irányítása és tulajdonosi szerkezetének átláthatóbbá tétele, s egyben biztonságosabb

működése. Az 1996 évi CXII törvény elsősorban a pénzügyi szolgáltatások illetve a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzése szerint határozza meg a pénzügyi intézmények körét és fogalmát. A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. Pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatásokon kívül csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, meghatározott körű biztosítási ügynöki, árutőzsdei ügynöki és befektetési szolgáltatást, valamint aranykereskedelmi ügyletet és részvénykönyv-vezetést végezhet Hitelintézet legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, készpénz-helyettesítő

fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására és pénzváltási tevékenység végzésére. Hitelintézet: - betétek gyűjtése és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtása - kizárólagos jogosultság betétgyűjtésre és pénzforgalmi szolgáltatásra A hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet. 25 Bank: üzletszerűen végez betétgyűjtést és pénzforgalmi szolgáltatást, hitelt és pénzkölcsönt nyújt, pénzforgalmi szolgáltatást nyújt. A pénzügyi szolgáltatások teljes körét végezheti Szakosított hitelintézet: nem végezheti az összes tevékenységet, hanem a rá vonatkozó külön törvény alapján csak azok meghatározott körét Hitelszövetkezet: csak saját tagjai körben végezhet tevékenységet, de a pénzügyi szolgáltatások közül nem végezhet letétkezelést, hitel referencia szolgáltatást, vagyonkezelést, elszámolásforgalmi

ügyletet, illetve pénzfeldolgozási tevékenységet. Pénzügyi vállalkozás: egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. Kizárólagos tevékenységként végezhet készpénzátutalást, illetve a bankközi piacon, pénzügyi ügynöki tevékenységet. A hitelintézetnek úgy kell gazdálkodnia a reá bízott forrásokkal, hogy jövedelmet termeljen és közben folyamatosan fenntudja tartani fizetőképességét, mert csak így tudja teljesíteni kötelezettségeit. Ez szolgálják a banküzem biztonságát szolgáló törvényi előírások. Ezek a tőkére, a kockázatvállalás korlátozására és a likviditás biztosítására vonatkoznak. A hitelintézetek tevékenységének felügyeletét, a törvényi szabályok betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. 2.4 Pénzügyi intézmények alapítása A pénzügyi szervezetek csak megszabott szervezeti keretek között működhetnek.

Pénzügyi intézmény részvénytársaságként, szövetkezetként, vagy fióktelepként működhet. A pénzügyi intézményeknek a társaságok és szövetkezetek általános működési szabályainál egyes területeken szigorúbb követelményeket kell teljesíteniük. Kötelező a belső ellenőrzés és annak részletes szabályozása, a felügyelő-bizottságnak speciális feladatai is vannak. Alapítási feltételekben lényeges eltérés a minimális tőkére vonatkozó szabályok: Működési forma Minimális alapítói tőke Bank Rt 2 milliárd ft 26 Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Rt Szövetkezet A rá vonatkozó törvény szerint 250 millió Rt, szövetkezet 100 millió A jegyzett tőkét készpénzben kell biztosítani és az alapítást megelőzően el kell helyezni egy magyarországi bank számláján. A pénzügyi intézmények csak megfelelő engedélyek birtokában alapíthatók és ugyancsak engedély

alapján kezdhetik meg működésüket. Az engedélyeket megfelelő tárgyi, személyi biztonsági és egyéb feltételek teljesítése esetén a PSZÁF adja meg. 2.5 Monetáris hatóságok Monetáris hatóságok: Jegybank, Kincstár, Bankszövetségek 2.51 A jegybank státusza Pénzügypolitika: a gazdaságpolitika alapja, amely lehet fiskális és monetáris Monetáris politika: a pénz és hitelállomány nagyságának, valamint a pénz belső és küldő árának (a kamatlábnak) és az árfolyamnak a szabályozásával látja el feladatát Monetáris hatóság: a monetáris politika irányítója – a jegybank gyakorolja Jegybanki függetlenség: szabálykövetésre és tekintélyre alapozott megoldások 2.52 Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24 alapítás 1946. augusztus 1 stabilizáció – forint megjelenése 1947. végén államosítás - egyszintű bankrendszer 1987. kétszintű bankrendszer visszaállítása 1991. MNB függetlensége 2001 évi. LVIII Törvény - az MNB

jogállása és jogi formája: állami tulajdonú, az országgyűlésnek tartozik beszámolással Alapvető célja: árstabilitás elérése és fenntartása, a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása 27 A MNB jogállása: - az állam bankja: a költségvetés finanszírozása, az államháztartás számlájának vezetése - a bankok bankja: az üzleti bankok és egyéb pénzügyi intézmények felügyelete, közöttük lévő pénzügyi kapcsolatok lebonyolítása - a törvényes fizetőeszköz kibocsátása - monetáris politikájával segíti az állam gazdaságpolitikáját Az MNB alapvető feladatai: - a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme - bankjegy- és érme kizárólagos kibocsátása - deviza és aranytartalék képzése - árfolyampolitika alakítása - belföldi fizetési és elszámolási rendszerek támogatása - információ szolgáltatás - a pénzügyi rendszer biztonságos (prudens) működésének felügyelete Emissziós feladatok:

bankjegy- és érme kizárólagos kibocsátása Az állam bankja – kapcsolat az államháztartással: - számlavezetés: a kincstári egységes számla (ÁPV Rt, Államadósság Kezelő Központ) - hitelezés: az államnak, a helyi önkormányzatoknak, illetve az ezek irányítása alatt működő gazdálkodó szervezeteknek - értékpapír ügyletek: nyílt piaci műveletek (határidős és fedezeti ügyletek) - forint árfolyam –kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék A bankok bankja – a pénz kereslet- és kínálat befolyásolása 2.53 Monetáris politika - a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtése Pénzpiacok: olyan sajátos piacok, ahol az adásvétel tárgya a pénz Adott időszak pénzkínálata: M S A tőkebefektetések, a tőkemozgások megvalósulásának színtere. 28 Pénzkínálat: háztartások, vállalatok és nyugdíjalapok akik megtakarításaikat kínálják fel másoknak

– kamatláb és az óvatosság függvénye Megtakarítás: a jövedelmek el nem költött része Pénzkereslet: 1. ügyleti vagy tranzakciós pénzkereslet – kedvezőbbé válnak a jövedelemszerzés lehetőségei 2. biztonsági vagy „aktíva” kereslet: vagyonbiztonsági készlet 3. spekulatív pénzkereslet: a piaci lehetőségek kihasználására ad lehetőséget A kereslet és kínálat eltérései: 1. összegszerűségük nem megegyező 2. időhorizontjuk eltérő (a megtakarítás és a pénzigény nem azonos időben áll fenn) 3. jelentős a jövőbeni kockázatú 4. mobilitási kérdések Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítók és felhasználók közvetlenül egymásra találnak A megtakarítások cseréje és az újraelosztás intézményei Közvetlen tőkeáramlás BROKEREK DEALEREK Elsődleges értékpapírpiac MEGTAKARÍTÁS pénz ÁTVEVŐK Elsődleges értékpapír pénz MEGTAKARÍTÁS végső felhasználói Közvetett tőkeáramlás a két résztvevő

között közvetítő intézmények: monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények KERESKEDELMI BANKOK BETÉTI INTÉZETEK 29 BIZTOSÍTÓK NYUGDÍJALAPOK BEFEKTETÉSI TÁRSASÁGOK FINANSZÍROZÁSI TÁRSASÁGOK EGYÉB Monetáris politika – jegybanki eszköztára A jegybank lehetséges eszközeinek körét a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII törvény tartalmazza Az üzleti eszköztár mindazon instrumentumok összességét jelenti, amelyre az MNB-nek létezik kidolgozott és hatályos üzleti feltételrendszere vagy érvényes jegybanki rendelkezése. Az alkalmazott eszköztár az üzleti eszköztár azon részét foglalja magába, amelyek esetében folyamatosan vagy rendszeresen történnek tranzakciók az MNB és ügyfelei között. Az MNB három alapelvet követ az alkalmazott eszköztár felépítésénél: - egyszerűség és átláthatóság, - költséghatékonyság, - az EKB eszköztárával való kompatibilitás. A monetáris politika legfontosabb

eszközei 1. kötelező jegybanki tartalék szabályozása 2. refinanszírozás 3. kamatszabályozás 4. nyílt piaci műveletek és visszavásárlási megállapodások 5. rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetben lévő hitelintézetnek 6. kötelező likviditási tartalék 7. árfolyam-szabályozás Kötelező jegybanki tartalék: a hitelintézetek pénzteremtő képességét szabályozza A tartalékképzés alapja: a hitelintézet összes forint- és devizaforrása Nem kell tartalékot fizetni: - a saját tőke, a céltartalék, az alárendelt kölcsöntőke 30 - az MNB által nyújtott refinanszírozási hitel után - más hitelintézettől felvett kölcsönök után - a legalább 5 éves lejárati időre kibocsátott jelzáloglevél útján gyűjtött források - a hitelintézet saját munkavállalóinak ki nem fizetett munkabére után MNB alapkamat: az MNB legfontosabb eszköze a két hetes futamidejű jegybanki betét, amelynek kamata – az alapkamat – szolgál

irányadó jegybanki kamatként, azaz ez a kamat tükrözi leginkább a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását A kötelező tartalékráta jelenleg 5 százalék, nemzetközi viszonylatban még viszonylag magas. A kötelező tartalékra fizetett kamatláb jelenleg 11,75 százalék. Pénzügyi multiplikátor: azt jelzi, hogy a bankrendszer egészében minden egyes pótlólag megjelenő pénzegység hányszorosára növekszik adott időszak alatt. A kötelező tartalékráta fékezni a számlapénz sokszorozódását Pénzmultiplikátor: 1 / t (kötelező tartalékráta Refinanszírozás Lényege: a finanszírozás finanszírozása – a jegybank - értékpapírt számítol le - refinanszírozási és egyéb hiteleket nyújt - értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással A refinanszírozási hitel a forrása lehet: - Exportösztönző hitelnek - Reorganizációs támogató hitelnek - Vállalkozásokat támogató hitelnek Az MNB által

nyújtott hitelek lehetnek: - Refinanszírozási hitelek - Likviditási hitel - Folyószámlahitel - Lombard hitel 31 - Devizával fedezett hitel (deviza csereügylet) Rendkívüli hitelnyújtás: fizetésképtelenség veszélye esetén (saját tőkéjének csökkenése eléri a 25 %-ot) Nyílt piaci műveletek: Az MNB értékpapírt ad el és vásárol Kamatok szabályozása: - jegybanki alapkamat (éven túli refinanszírozási hiteleknél) - piaci kamatláb (likviditási hiteleknél) - preferenciális kamatláb (támogatásoknál) - napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb (nyílt piaci műveleteknél) Árfolyampolitika alakítása: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII törvény alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. A jelenlegi árfolyamrendszer a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik Az árfolyamsáv közepét és széleit, valamint a forint hivatalos árfolyamát az euróval szemben

határozza meg az MNB. A forint sávon belüli mozgását a piaci erők határozzák meg Az MNB-nek joga van a sávon belül beavatkozni az árfolyam alakulásába. Az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyam is a piaci árfolyamot tükrözi. Abban az esetben, ha az árfolyam eléri a sáv szélét, a jegybank, kötelezettségvállalásának megfelelően, devizapiaci intervenció alkalmazásával tartja a forintot a sávon belül. Ez azt jelenti, hogy a sávszéleken devizavétellel vagy devizaeladással megakadályozza az árfolyam további erősödését vagy gyengülését. Az intervenció minimális összege 4 millió euró A jelenlegi magyar árfolyamrendszer lényeges jellemzőit tekintve megegyezik az ERM II. árfolyamrendszerrel, amelyben legalább két évig részt kell vennie minden olyan országnak, amely az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz kíván csatlakozni a jövőben. Számlavezetés – Országos Betétbiztosítási Alap, Befektetővédelmi Alap

pénzforgalmi számláinak vezetése 2.6 Banki kockázatok A spekuláció és a kockázat összetartozó fogalmak. Kockázat és hozam: A nagyobb hozam ígérete nagyobb kockázattal jár Pénzügyi kockázatok: 32 1. Befektetési kockázat: - befektetett javak értékvesztése - befektetett pénzügyi eszközök (ép, kölcsön) értékvesztése - beruházási befektetések tervezett hozamának elmaradása 2. Likviditási kockázat: a vállalkozó a vállalt, elismert fizetési kötelezettségeit az esedékességekor nem tudja teljesíteni 3. Hitelezési kockázat: a vállalkozó halasztott fizetése (hitel) a kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzete következtében nem képes visszafizetni 4. Kamatkockázat: a kamatlábak változásából, a kamatkövetelések behajthatatlanságából eredő kockázat 5. Árfolyamkockázat: valuták, devizák, az értékpapírok piaci árának változása 6. Lehívási kockázat: a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik Ilyenek: kezesség,

garancia vállalás A banküzem megbízható (prudens) működését elősegítő követelmények A hitelintézetek felelőséggel tartoznak a saját és a rájuk bízott idegen forrásokért. A kockázatok mérséklése érdekében működésüket szabályozzák az úgynevezett prudenciális szabályokkal. Prudens követelmények: - a fizetőképesség fenntartása - a saját tőke megkövetelt nagyságának biztosítása, védelme - a szavatoló tőke nagyságának biztosítása, védelme - az általános tartalék képzés követelményének való megfelelés - a hitelintézet tőkemegfelelésének biztosítása - kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése - nagykockázat vállalásának mérlegelése 33 - kockázati céltartalék képzése - az ügyfelek jogainak védelme Fizetőképesség fenntartása: Azonnali fizetőképesség vagy likviditás: esedékességkor bevételei és kiadásai egyensúlyba legyenek Hosszútávú fizetőképesség vagy szolvencia: Követelései

és kötelezettségei lejáratuk szerint, időperiódusonként egyensúlyban legyenek Saját tőke védelme: a saját tőke nem csökkenthet a törvény által megkövetelt legkisebb jegyzett tőke alá A saját tőke forrásai: - Alapítói (jegyzett) tőke - Az adózott eredménynek az a része, amelyek a tulajdonosok a hitelintézetnél hagynak. Szavatoló tőke Lényege: a hitelintézet jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók Alapvető tőkeelemek: 1. Jegyzett tőke: a tulajdonosok által jegyzett és befizetett összeg 2. Tőketartalék: a részvények kibocsátási és névérték különbözete 3. Eredménytartalék: korábbi években elért adózott eredményből felhalmozott összegek 4. Mérleg szerinti eredmény (Lekötött tartalék: a tőketartalékból és az eredménytartalékból lekötött összegeket foglalja magában. ) 5.

Általános tartalék: az adózott eredményből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt képezik. Mértéke 10 % Járulékos tőkeelemek: 34 1. értékelési tartalék: december 31 fordulónappal értékeli eszközeit 2. alárendelt kölcsöntőke: olyan kölcsön, amelynek szolgáltatója a kölcsönszerződésben hozzájárul ahhoz, hogy az általa nyújtott kölcsönt a pénzügyi intézmény adósságainak rendezésébe bevonhassa. (5 évnél hosszabb idejű A hitelintézet tőkemegfelelése Tőkemegfelelési mutató: 8 %-os követelmény a bank a kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével szavatoló tőke ----------------------------------------------kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszege Nagykockázat: egy ügyfél (ügyfélcsoport) részére az összes kockázatvállalás nagysága (nyújtott hitel, vállalt kezesség, nyitott akkreditív) meghaladja a hitelintézet

szavatoló tőkéjének 10 %-át. Egy ügyféllel szemben vállalható kockázat: a szavatoló tőke 25 %-át meg nem haladó kockázatot vállalhat. A vállalható nagykockázatok együttes összege: nem lehet több a hitelintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosánál Kockázati céltartalék: a hitelezési-, kamat-, árfolyam-, befektetési-, az ország kockázatokból keletkező veszteségek fedezésére Általános kockázati céltartalék: az előre nem látható veszteségek fedezésére. Az adózás előtti nyereség terhére képezi Mértéke: a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-a Betétbiztosítás: névre szóló betétek után személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 3 millió ft összeghatárig. Önkéntes betétbiztosítás: az intézetek saját kártalanítási szabályzatuk szerint Ügyfélvédelem: ügyfél-tájékoztatás – üzletszabályzat rendelkezésre bocsátása Banktitok: minden olyan információ, megoldás, amely az ügyfél

35 személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi és üzleti kapcsolataira, a pénzügyi intézménynél vezetett számlája forgalmára vonatkozik Harmadik személynek kiadni csak - a jogosult írásbeli hozzájárulásával - a hitelintézeti törvény azt lehetővé teszi - a pénzügyi intézmény érdeke azt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelés érvényesítéséhez szükségessé teszi Harmadik személynek jogosult kiszolgáltatni: - ha a pénzügyi intézmény ügyfele vagy annak törvényes képviselője kéri - azt a pénzügyi intézmény érdeke teszi szükségessé - a banktitok kiadásának kötelezettségről törvény rendelkezik 2.8 Üzleti bankok működési alapelvei: 2.81Fizetőképesség – likviditás: a fizetési kötelezettségek pontos, időben történő teljesítése Likviditási fokozatok: - elsődleges likviditás: készpénz, jegybanknál vezetett pénz forgalmi számla,

jegybankképes vagy azonnal pénzre váltható értékpapírok, más bankokkal szembeni követelés - másodlagos likviditás: rövid, közép és hosszú lejáratú követelések, befektetések 2.82 Hitel- és hitelkihelyezési képesség – bonitás Minél magasabb az üzleti bank hitelkihelyezési kapacitása, annál jobb a hitelképessége. 2.83 Biztonság – a biztonság növelésének eszköze a kockázat csökkentése 2.84 Jövedelmezőség – kamatrés, jutalék- és díjbevételek, befektetésekkel kapcsolatos bevételek valamint kiadások 2.9 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 36 Amikor megtakarított pénzünket be kívánjuk fektetni a legkedvezőbb hozam reményében, közvetítő cégeket veszünk igénybe, nagyon körültekintően kell eljárnunk. Általában bankokhoz vagy brókercégekhez fordulunk, amelyek megfelelő ismeretek birtokában a legkedvezőbb befektetési formákat tanácsolhatják. Ezen közvetítő cégeknek nagy

gondossággal kell eljárniuk, de előfordulnak olyan rendkívüli események, amikor a befektetők elveszíthetik pénzüket vagy annak egy részét. A befektetők védelmében hozták létre a PSZÁF-t, a BEVA-t. Az Országgyűlés az 1999. évi CXXIV törvényben rendelkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) létrejöttéről. A PSZÁF az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítás-felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet jogutódjaként jött létre 2000. április 1-jén A P SZÁF jogi személyiségű, önállóan gazdálkodó, a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. A szervezet célja a biztosítási, pénztári, pénz- és tőkepiaci területeken működő szervezetek tevékenységének ellenőrzése. E felügyeletek elsődleges küldetése a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a tisztességes és átlátható piaci

verseny fenntartása. A felügyeletek fő feladata a különböző pénzügyi szervezetekre vonatkozó törvények betartatása, a pénzügyi rendszerek biztonságos működésének szavatolása, és mindazon piaci résztvevők érdekeinek képviselete, akik kapcsolatba kerülnek a pénzügyi piacokon működő különféle szervezetekkel és személyekkel. Ugyanakkor megkövetelik a befektetési döntések megalapozásához szükséges információk közzétételét is. 2.10 Betétbiztosítás - Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 37 A betétbiztosítási, intézményvédelmi rendszer létrehozásának célja az volt, hogy az elhelyezett betétek bizonyos összeghatárig biztosítottak legyenek, azaz hogy a pénzügyi intézmény megoldhatatlan likviditási problémái esetén a betétesek pénze - legalább korlátozott mértékben - biztosított legyen. Ennélfogva a betétbiztosítási intézmény funkciója, hogy megakadályozza - egy esetleges bankcsőd emiatti

betétkivonás tovagyűrűző hatásaként - az egész bankrendszerrel szembeni bizalomvesztést. Az Országos Betétbiztosítási Alapot 1993-ban hozták létre, működésnek részletes szabályait a hitelintézeti törvény (a többször módosított 1996. évi CXII tv) állapítja meg Az OBA olyan nonprofit alapon működő, kötelező jellegű betétbiztosítási alap, amelyhez valamennyi betétgyűjtési engedéllyel rendelkező hitelintézet (azaz bank, takarékszövetkezet, hitelszövetkezet és lakástakarék-pénztár) köteles csatlakozni és csatlakozási díjat fizetni. Az OBA legfőbb feladata egyrészt, hogy betétbefagyás (pl. bankcsőd) esetén felhalmozott vagyonából kártalanítsa a betéttulajdonosokat. Az OBA feladata másrészt a válságmegelőzés és válságkezelés, azaz a hitelintézetek ellenőrzésén keresztül az elhelyezett betétek befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele (pl. hitel, alárendelt kölcsön, fedezet nyújtása,

kezességvállalás). Befagyott betéten: olyan betét, a melyre a hitelintézet ne m képes a jogszabál yi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerint kifizetést teljesíteni az esedékességet követő öt munkanapon belül A betétbiztosítás kártérítése 2003 január 1-től 3 millió ft kamatokkal együtt a befagyott betét illetve banki értékpapírok után. 2.11 Befektető-védelmi Alap 38 A befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére nemcsak befektetési vállalkozások, hanem egyéb szervezetek, így bankok, szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek is jogosultak. Azok a befektetési szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szervezetek, amelyek értékpapír-bizományosi vagy kereskedelmi tevékenységet, portfóliókezelést, értékpapír-letétkezelést és ehhez kapcsolódó szolgáltatást, értékpapír-letéti őrzést, értékpapírszámla-vezetést, valamint

ügyfélszámla-vezetést végeznek, kötelesek csatlakozni a befektetők biztonságának növelése érdekében létrehozott Befektető-védelmi Alaphoz (BEVA). A BEVA feladata a befektetők követeléseinek befagyása esetén a befektetők részére meghatározott kártalanítási összeg megfizetése. (Befagyott követelésnek minősül, ha az Alap tagja az értékpapírügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt napon belül nem tudja a befektető rendelkezésére bocsátani.) A BEVA védelme nem az egyes értékpapírokra vonatkozik, hanem a biztosított szerződésekből eredő követelésekre terjed ki. A BEVA kártalanítási kötelezettségét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény szabályozza Vagyona főként tagjai által teljesített befizetésekből képződik, továbbá a PSZÁF a tőkepiaci szektor egészében kiszabott bírságok összegének 40 %-val járul hozzá. Amennyiben a rendelkezésre álló vagyon nem elegendő a kártalanítási

kötelezettség teljesítéséhez, a Kormány készfizető kezessége mellett hitelfelvétel útján biztosíthatja a szükséges fedezetet. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére befagyott követelését személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. 1 millió forintos összeghatárig 100%-os kártérítést fizet az Alap, 1 millió forint összeghatár felett már csak 1 millió forintot és az ezen felüli rész (természetesen maximum 6 millióig) 90%át. A kártalanítást pénzzel vagy a befektetővel való megállapodás alapján állampapírral kell teljesíteni. 39 2.12 Törvény a pénzmosásról A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló módosított 2003. évi XV. törvény értelmében minden hitelintézet legkésőbb 2004 március 31-ig köteles ügyfeleit azonosítani, és valamennyi ügyfeléről a törvényben felsorolt

személyazonosító adatokat nyilvántartani. 2.121 Ügyfél-azonosítás: - családi és utónév, születési név/leánykori név, lakcím, születési hely és idő, állampolgárság, - anyja neve, azonosító okmány típusa és száma, külföldiek esetében a személyazonosító okmányból megállapítható adatok és a magyarországi tartózkodási hely. Az ügyfeleknek az azonosítás (adategyeztetés, adat kiegészítés) érdekében személyesen vagy képviselőjük útján kell a hitelintézetet felkeresniük. Amennyiben a hitelintézet az azonosítást nem tudja elvégezni, úgy 2004. április 1-től az ügyfél ügyleti megbízásait a törvény 16.§ (9) bekezdése értelmében nem teljesítheti. 2.122 Nyilatkozattételi kötelezettség Az ügyfeleknek személyazonosító adataik megadásán túl nyilatkozniuk kell arról is, hogy a saját maguk nevében vagy más személy, mint tényleges tulajdonos nevében, illetve javára járnak el a banknál (pl. számlanyitás

során, megbízás adásánál, ki- és befizetés esetén stb.) 40 3. BANKÜGYLETEK 3.1 Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások A pénzügyi közvetítés egyeduralkodó formája hosszú ideig a banki tevékenység volt. A pénzverés, a kereskedelemmel kapcsolatos pénzkölcsönzés, a pénzváltás indukálták a banki tevékenység alapjait. A gazdaság fejlődésével állandoan változott a banki szolgáltatások köre, s a hitelezésen túl egyre gyakrabban végeztek illetve közvetítettek befektetéseket. A bankok elsősorban a pénzügyi piacokon nyújtottak szolgáltatásokat, mert a kereskedelmi és befektetési banki funkciók egyre inkább különváltak. A befektetési bankok a forrásközvetítés más síkjain jelennek meg és a hitelnyújtás helyett kötvényeket, részvényeket jegyeznek illetve segítenek értékesíteni. A modern piacgazdaságokban a pénzügyi közvetítőrendszer, így a hitelintézetek (kereskedelmi bankok) feladata, hogy

összehozza a gazdaság megtakarításokkal rendelkező és a megtakarításokat felhasználni kívánó szereplőit. Ezt a folyamatot jól mutatja a hitelintézet mérlege, amelyben a forrásoldalon összegyűjti a megtakarításokat, illetve egyéb forrásgyűjtési formákban bővíti forrását, a mérleg aktív oldalán pénzt helyez ki – finanszíroz, hitelt nyújt – a gazdaság különböző szereplőinek. A pénzügyi közvetítő rendszer része a gazdaságnak, hiszen a pénzügyi termékek és szolgáltatások előállítása és értékesítése – a pénz- és tőkemozgások segítése a feladata. Az allokációs mechanizmus révén összegyűjti például a banki folyószámlán a szabad pénzeket, vagy pénzpiaci értékpapírok helyezzük, illetve hosszabb távú megtakarításokat befektetési alapokba, kötvényekbe és részvényekbe fektetjük, így biztosítva forrást az állam, az önkormányzatok vagy a gazdaság egyéb szereplői részére Pénzügyi

szolgáltatások 1. betétgyűjtés – passzív bankügyletek 2. pénzkölcsön nyújtása – aktív bankügyletek 3. pénzügyi lízing 41 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtás 5. készpénz-helyettesítő fizetőeszköz kibocsátása és az azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása 6. kezesség és bankgarancia vállalása 7. kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel 8. pénzügyi szolgáltatások közvetítése 9. letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás 10.hitel referencia szolgáltatás 11.vagyonkezelés önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: 1. pénzváltás (külföldi fizetőeszközök adásvétele) 2. elszámolás-forgalmi ügylet (elektronikus elszámolás) 3. pénzfeldolgozási tevékenység (bankjegyek, érmék valódiságának és forgalomképességnek ellenőrzése, tételes megszámolása. 4. pénzügyi ügynöki tevékenység (bankközi piacokon a felek

egymásra találásának segítése) Bankügyletek - a kereskedelmi bankok által végzett ügyletek lehetnek: 1. passzív bankügyletek 2. aktív bankügyletek 3. semleges és egyéb bankügyletek (bankszolgáltatások):  fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek  értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatások  valuta- és devizaügyletek  befektetési tanácsadás  lízing, faktoring stb. A bankok az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt helyeztek a tőkepiaci, kockázatkezelési, tanácsadói, vagyonkezelői funkciók erősítésére, s ennek érdekében bonyolult banki konglomerátumok nyújtanak teljeskörű szolgáltatást. 42 3.2 Passzív bankügyletek Fogalma: a hitelintézet idegen tőkét szerez, kötelezettsége keletkezik Formái: - betétgyűjtés, - külön jogszabály szerint kibocsátható értékpapír - refinanszírozási hitelek igénybevétele az MNB-től - hiteleket vesz hitelintézettől 3.21 Betétgyűjtés Fogalma:

mások pénzének kamat vagy más hozam ellenében történő kamat vagy más hozam ellenében, látra vagy meghatározott időpontra szóló, visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása. Bankbetét: a személy megtakarításainak az a része, amit a hitelintézetnél jövedelemszerzés céljából helyeznek el. Betéti kamat: a betét után fizetendő díj, amely nagyságát meghatározza: - a betét összege, - a kamatláb nagysága, - a lejárati idő hossza, - a kamatszámítás módja. A betétek típusai: 1. Lejárati idő szerint: - rövid lejáratú – 365 napon belül - közép lejáratú – 1 – 3 év között - hosszú lejáratú – 3 éven túli 2. A betét kamatozása szerint: - fix kamatozású (tőkésített vagy kamatos kamatozású) - változó kamatozású (tőkésített vagy kamatos kamatozású) 3. A betét felmondása szerint: Felmondás nélküli - látra szóló, Felmondható - határozott időre lekötött, de felmondható 43 4. A betét

pénzneme szerint: forint, deviza 5. Rendelkezési jogosultság szerint - bemutatóra szóló: a követelést bemutató jogosult - névre szóló: a tulajdonos fenntartja magának vagy az általa megnevezett személynek a betét feletti rendel 6. A betét kezelési-nyilvántartási formája szerint - könyves betét - fenntartásos betét, számlám nyilvántartott 5. Kezelési-nyilvántartási formája szerint: könyves betét, számlabetét 3.22 Banki értékpapír: külön jogszabály keretében bocsátják ki pl letéti jegy 3.23 Refinanszírozási hitel igénybevétele az MNB-től: 1. bianco hitel: külön fedezet nélkül hitel, amely szabadon felhasználható (likviditási hitel, számlahitel) 2. lombard hitel: a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapírok zálogba adásával 3. repo ügyletek – értékpapír visszavásárlásos ügyletek - repo ügyletek (visszavásárlásos ügyletek – értékpapírok – államkötvények eladása és későbbi időpontban

történő visszavásárlása) - penziós ügylet – repó ügylet lényegét tekintve penziós (elhelyezési) ügylet 3.24 Bankközi hitelek: Bankközi piac: amikor egy pénzintézetnek átmenetileg több a forrása, mint amennyit hitelügyletként ki tud helyezni, akkor a többletet felajánlja egy másik banknak, azaz ő helyez el betétet. E betétek lejárata néha nem több egy napnál Egy hónapra vagy ezt meghaladó időszakra elhelyezett betét ma még ritkaságszámba megy. Mivel e betétek kihelyezése csak telefonon történik 44 (írásban történő visszaigazolással) ezt a piacot telefonpiacnak is szokták nevezni. 3.25 Betéti kamatok számítása Kamatszámítási módok: 1. egyszerű (sima) kamatozás: az összeg után számítják a kamatot, a hozzáadott kamat nem kamatozik 2. kamatos kamat: a hozzáadott kamat is kamatozik Kamat egy évre: FV = Co x (1+r) Kamat egy évre, ha éven belül többször fizetnek kamatot r / m FV = c x ( 1 /(1+ r/m)m Kamat több

évre FV = Co x (1+r)n Kamat napokra: Egy napra: r / 365 x 100 Napokra: napi kamat x kamatnapok száma Példa: 03. 17 – 09 30 időtartamra elhelyez 20000 ft-t a hitelintézetnél A kamat mértéke 8 %. A betét a kamattal együtt a futamidő végén esedékes A betét elhelyezés napjára nem fizet kamatot a hitelintézet, és az év napjainak számát 365 nappal számítja. Kamatnapok száma: 14 + 30 + 31+30+31+31+30 nap = 197 C X r x kamatnapok száma 20000 x 8 x 197 Kamat = ----------------------------------- = --------------------- = 863,56 ft 365 x 100 36500 Ismert a kamat összege, de mennyi a nominális kamat 180 napra elhelyezett 100000 ft után 103945 forintot fizet. Kamat: 3945 ft 1 %-os kamat 180 napra 100000 x 1 x 180 / 36500 = 493,15 ft 3945 : 493,15 = 7,9999 8% Ellenőrzés: 100000 x 180 x 8 / 36500 = 3945,2 45 Keressük a kamatnapok számát Kamat x 365000 / Betét összege x kamatláb 100000 ft után a lekötési idő végén 105425 ft-t kap. A kamat 9 %

Az évet 365 nappal számítják. 5425 x 36500 Kamatnapok száma = ----------------------- = 220 nap 100000 x 9,0 Annuitás számítással a betét jövőértéke 1. Példa: 5 éven át minden év első napján elhelyez betétszámlán 100000 ft-t A nominális kamat 8 %. A kamat évenként, az év utolsó napján, a betét visszafizetése az ötödik év utolsó napján esedékes. Az évenként esedékes kamatot a hitelintézet tőkésíti. Mennyi lesz a követelése a hitelintézettől az ötödik év végén A követelésünk kamatos kamat számítással: év Az év első napján elhelyezett betét Lekötési Kamattényező idő Felnövekedett érték (1+r)n 1 100000 5 1,46932808 146933 2 100000 4 1,36048896 136049 3 100000 3 1,25971200 125971 4 100000 2 1,16640000 116640 5 100000 1 1,08000000 108000 6,33592904 633593 Követelés az 5 év végén Követelésünk annuitás számítással (1+r)n+1 - 1 Annuitás jövőértéke = FVan = C x

[---------------- - 1] = r (1+0,08)6 - 1 1,58687432 - 1 Annuitás faktor = ----------------- - 1 = --------------------- = 7,3359287 – 1 = 0,08 0,08 Annuitás jövőértéke = Fvan = 100000 x 6,33592904 = 633593 ft 46 2. Példa: 5 éven át minden év végén elhelyez betétszámlán 100000 ft-t A nominális kamat 8 %. A betét visszafizetése az ötödik év utolsó napján esedékes Az évenként esedékes kamatot a hitelintézet tőkésíti. Mennyi lesz a követelése a hitelintézettől az ötödik év végén. A követelésünk kamatos kamat számítással: Az ötödik év végén elhelyezett betétnek még nem volt idejekamatozni. év Az év első napján elhelyezett betét Lekötési Kamattényező idő Felnövekedett érték (1+r)n 1 100000 5 1,36048896 136049 2 100000 4 1,25971200 125971 3 100000 3 1,16640000 116640 4 100000 2 1,08000000 108000 5 100000 1 1,00000000 100000 4.866601 586660 Követelés az 5 év végén Követelésünk

annuitás számítással (1+r)n - 1 Annuitás jövőértéke = FVan = C x [----------------] = r (1+0,08)5 - 1 1,4693281 - 1 Annuitás faktor = ----------------- = --------------------- = 5,866601 = 0,08 0,08 Annuitás jövőértéke = Fvan = 100000 x 5,866601 = 586660 ft 3.26 Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) A jogszabály valamennyi betéti termékre (legyen az határozott- vagy határozatlan időre lekötött betét, illetve le nem kötött betét) vonatkozóan előírja az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását. Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra), ugyanakkor egy adott év, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása 47 magasabb kamatlábat eredményez. Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy

amennyiben Ön pl. 100 Ft-ot helyez el évi 10%-os kamatláb mellett 1 éves betétbe, Ön már 360 nap múlva 10 Ft kamatot realizál. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 10,14 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10%-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14%. 3.3 Az aktív bankügyletek Aktív bankműveletek: - kötelező jegybanki tartalékot helyez el az MNB-nél - hiteleket nyújt hitelintézeteknek - értékpapírokat vásárol - hiteleket nyújt vállalkozásoknak - hiteleket nyújt a szervezeteknek - hiteleket nyújt a lakosságnak 3.31 A hitel fogalma, formái, díjtételei Hitel: [credit] pénzeszközök átengedése, illetve előlegezése kamatfizetés ellenében meghatározott időre. A hitel tulajdonképpen lehetőség pénzfolyósításra. A ténylegesen folyósított pénz a kölcsön. A hitellel a bank egy limitet határoz meg,

de a cég nem köteles igénybe venni. A kölcsönt a limit terhére lehet lehívni pénzformában A kölcsön tehát pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében. A hitel formái: Kereskedelmi hitel: egymással áruszállítási vagy szolgáltatási viszonyban álló vállalkozók közötti halasztott fizetés Bankhitel: hitelintézet által nyújtott kölcsön Díjtételek: - ügyleti kamat: a kölcsön rendelkezésre bocsátásért fizetett díj - késedelmi kamat: az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet, illetve a 48 vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után. Irányadó mértékét jogszabály határozza meg, de el lehet térni - kamat jellegű díjtétel - költségtérítés Díjak, költségek – a hitelintézet üzletszabályzata tartalmazza: - bankári tanácsadás (tanácsadási díj) - hitel- illetve kölcsönkérelmi bírálati díj - hitelkeret rendelkezésre tartási díj - a kölcsön folyósítási díja - a kölcsön

rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése Teljeshiteldíj-mutató – THM A teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell, így a THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő összes kamat-, díj- és kezelési költséget. Értelemszerűen minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj. Ezen felül az ügyintézés gyorsasága és a törlesztési szerkezet igazodása jelenthet előnyt a hitelfelvevő számára. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a hiteldíjba nem tartoznak bele olyan esetleges költségek, mint például a prolongálási költség, a késedelmi kamat, biztosítási-, garancia-, átutalási díjak, egyéb nem teljesítésből eredő fizetési kötelezettségek. Ezen költségek a hiteldíjon felül terhelik a hitelfelvevőt 3.32 A hitelek csoportosítása 1. A pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint: - jegybanki hitel (számlapénzt és

készpénzt teremt) - kereskedelmi banki hitel (számlapénzt teremt) - bankközi hitel (repo hitel) 2. A hitelfelvevők köre szerint - vállalkozói hitelek (nyitott hitelkeret, rulírozó, áthidalási hitel, forgótőke hitel, beruházási hitel) - lakossági hitel (fogyasztói hitel, áruvásárlási kölcsön) 3. A hitelek tartalma szerint 49 - pénzhitelek (személyi hitelek, reálhitelek) - kötelezettségvállalási hitel (kauciós hitel, elfogadmány hitel, akkreditív) 4. A hitelek fedezete szerint - fedezet nélküli hitelek (ügyféllimit, negatív pladge (pledzs), name lending ) - fedezettel bíró hitelek (személyi biztosítékokkal rendelkező hitelek, dologi biztosítékokkal rendelkező hitelek) 5. A hitelek lejárata szerint - rövid lejáratú (éven belüli) - közép lejáratú (1-5 év lejáratú hitelek) - hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb lejáratú hitelek) 3.33 Vállalkozói hitelek A vállalkozó eszközei: befektetett és forgóeszközök A

hitelszükségletet kiváltó okok: 1. befektetések körében: - a vállalkozó nem rendelkezik a befektetésekhez szükséges saját tőkével - a tőkepiacon a saját tőke megszerzésének hosszú időigénye időszerűtlenné teszi a befektetést, - a tőkepiacon a saját tőke bevonásának költsége olyan mértékben rontja a befektetés jövedelmezőségét, hogy az veszélyezteti a befektetés elvárt időn belüli megtérülését - a hitelkínálat következtében az idegen tőke költsége kisebb a saját tőke elvárt hozamánál 2. az ideiglenesen lekötött, a folyó forgóeszközök körében - a bevételek és a kiadások pénzáramai időben és/vagy nagyságrendben eltérnek, vagyis előbb kell fizetni, a bevétel viszont későbbi időben jelentkezik 50 - a saját források le vannak kötve - a vállalkozónál felhasználásra kerül készletféleségek áremelkedése várható, a vállalkozó taktikai készletvásárlást eszközöl, - a taktikai raktárra

termelés, készlettartás, azzal a céllal, hogy később kedvezőbb árat lehessen elérni, - az export kintlevőségek növekedése, tehát az exportőrnek előbb kell fizetnie, mint ahogy a vevő részére fizetést teljesít - az importhoz forintfedezet biztosítása, más szóval devizavásárláshoz hitel - a termelés vagy az értékesítés szezonális jellege - a nem befektetésként vásárolt értékpapírok pénzre történő átváltása akadályokba ütközik Nyitott hitelkeret: a bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első osztályú adósnak minősülő ügyfelének biztosítja ( átmeneti vagy szezonális készlet és vevőállomány növekedés finanszírozása) A hitelszerződésben rögzítik: - a hitelkeret igénybe vételének idejét - a rendelkezésre tartási jutalékot A már felvett hitel visszafizetése nem növeli a hitelkeretet, s a visszafizetés egyösszegben történik. Rulírozó hitel: hasonlít a hitelkeretre, de a felvett kölcsön

a visszafizetéssel a nyitvatartási időn belül feltöltődik és ismét igénybe vehető. Átmeneti vagy szezonális tőkeszükséglet finanszírozása rövid vagy középlejáratú hitel. Hosszabb időn át megújítható Rendelkezésre tartási jutalék: Rendelkezésre tartott hitel összeg x kamatnapok száma x jutalék ----------------------------------------------------------------------------51 365 Rendelkezésre tartott hitel összege: a folyósítással csökkentett és a törlesztéssel növelt hitelkeret Példa: 1. Nyitott hitelkeret rendelkezésre tartási jutaléka: 40 millió ft nyitott hitelkeret, az utolsó törlesztést megelőző napig hátralévő napok száma 75 nap. A bank 0,5 % rendelkezésre tartási jutalékot határozott meg. Az év napjainak száma 365 Megoldás: 400000000 x 75 x 0,005 / 365 = 41096 ft 2. rulírozó hitel rendelkezésre tartási jutaléka: 20 millió ft hitelkeretből eddig folyósítottak 12 millió ft-t, visszatörlesztett 3 millió

ft-t. A rendelkezésre tartás időtartama 36 nap, a rendelkezésre tartási jutalék 0,6 %. Az év 365 napos Megoldás: (20000000-12000000+3000000) x 36 x 0,006 / 365 = 6510 ft Áthidalási hitel: Az átmeneti forráshiány megszüntetésére, rendkívüli beszerzésekre biztosít rövid lejáratú hitelt. Forgótőke hitel: lehetővé teszi a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök bővítését. Nettó forgótőke: a forgóeszközök milyen összegét finanszírozzák saját tőkével és/vagy hosszú lejáratú idegen tőkével a teljes forgóeszköz állomány és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége Illeszkedési elv betartása esetén a nettó forgótőke éppen a tartós forgóeszköz-lekötést finanszírozza Beruházási hitel: 52 Immateriális javak és tárgyi eszközök bővítésének finanszírozása Piacképes, az általa elfogadható belső megtérülési rátának megfelelő jövedelmezőségű, műszaki és pénzügyi szempontból

megalapozott beruházásokra nyújt hitelt. Lehet: célhitel: meghatározott beruházásokra Nem céljellegű hitel: fejlesztési pénzeszközök képződését megelőlegező, Pl. világbanki hitel 3.34 Lakossági kölcsön A kölcsön iránti kereslet okai: - áru és szolgáltatásigény azelőtt, hogy a fogyasztó rendelkezne elegendő jövedelemmel (áruvásárlási kölcsön) - a fogyasztó nem rendelkezik fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges pénzzel (személyi kölcsön) Lehet: 1. lakossági kölcsön– lakás, üdülővásárlása, felújítása, korszerűsítése, közműfejlesztés 2. fogyasztási kölcsön – mindennapi élet szokásos tárgyainak megvásárlásához Hiteldíj: nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének százalékában Példa: Április 25-én 250000 ft fogyasztási kölcsönt vesz fel 12 hónap futamidőre 10 % nominális kamat és 5000 ft folyósítási folyósítási jutalék és más költségek ellenében. A hitel

törlesztésére egyösszegben kerül sor Hiteldíj = 10 % kamat + 2 % folyósítási jutalék és költség = 12 % Mekkora összeget folyósít a bank a kölcsön felvevőjének, ha a hitel folyósításakor levonja a fizetendő költségeket? Megoldás: a bank a folyósításra kerülő kölcsön összegét a hiteldíj mutató figyelembe 53 vételével számítja ki. A hiteldíj mutató a kölcsön megtérülési rátája. Az a belső kamatláb, amely mellett a kölcsön diszkontált értéke egyenlő azzal az összeggel, amelyet a hitelintézet a hitelfelvevőnek a kölcsön összegéből folyósít. m Ak H = Σ ----------tk k=1 (1+i) H: hitel összege Ak: a k-adik törlesztőrészlet összege m: a törlesztőrészletek száma tk: a k-ik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja i: a hiteldíjmutató század része 250000 H = ---------------- = 223214 FT A FIZETETT KÖLCSÖN 1+0,12 3.35 Pénzhitelek Készpénzben vagy számlapénz

formájában bocsát ügyfele rendelkezésére. Lehet: 1. Folyószámlahitel: meghatározott időtartamra, meghatározott összegű hitelkeretet tart nyilván ügyfele pénzforgalmi számláján – külön biztosíték nélkül nyújtja. Forgalmi szemléletű hitelezés: az ügyfélnek egyetlen számlát vezet, s ezen bonyolítja le a pénzforgalom mellett a hitelelszámolást is. A hitel törlesztése a pénzforgalmi számlán jóváírt bevételekből automatikusan történik. 2. Számlahitel: a hiteltartozást külön számlán vezeti, de átkönyveli a pénzforgalmi számlára, s innen veszik fel, s ezen keresztül történik a visszafizetés is. Állományi szemléletű hitelezés: a nyújtott hiteleket a hitelszámlára könyveli, 54 a felhasználás az ügyfél pénzforgalmi számláján jóváírással, a visszafizetés ugyan annak a számlának a terhelésével történik. A hitelszámla a mindenkori hitelállományt mutatja. 3.36 Kötelezettségvállalási hitelek

Lényege: a hitelező arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő félnek hajlandó kölcsönt nyújtani, ha az tartozását esedékességkor részben vagy egészben megfizetni nem tudja. (a bank kölcsönnyújtási készsége) Kauciós hitel: saját ügyfelének nyújt (aki nála vezeti a számlát) Harmadik személlyel szemben fennálló, nem vitatott tartozásának kiegyenlítését vállalja, ha az a fizetési kötelezettség teljesítésének esedékességekor nem fizet. Folyamata: 1. adásvételi szerződés kötése a vevő és szállító között 2. a vevő kauciós hitelszerződést köt a bankjával 3. a bank kauciója a szállítónak 4. a hitellehetőség igénybe vétele, amennyiben esedékességkor a vevő nem fizet 5. az adós bankja fizet 3. Elfogadmány hitel: a kereskedelmi hitelnyújtás egyik módja – a vevő váltót bocsát ki tartozásáról. A váltóban megnevezi azt a személyt, aki a kedvezményezettnek a váltó esedékességekor fizetni fog. A

váltón ezt a személyt címzettnek nevezik. A váltó kibocsátója csak akkor nevezheti meg a bankot címzettnek, ha ahhoz a bank hozzájárul. Ehhez a elfogadmány-hitel szerződést köt, s a bank az ügyfelének meghatározott pénzügyi keretet biztosít, s hozzájárul ahhoz, hogy a keret felhasználásaként ügyfele a bankra váltókat intézvényezzen. A bank elfogadja az ügyfele által kibocsátott váltót elfogadja – 55 akceptálja. A váltó esedékességekor a váltó birtokosa fizetés végett bemutatja a váltót az elfogadó banknak. A bank ügyfele nála vezetett számlája terhére teljesíti. 4. Akkreditív: a bank vissza nem hívható kötelezettséget vállal arra, hogy ügyfele számlája terhére, harmadik személy javára meghatározott összegben fizetéseket teljesít. Kapcsolódik a folyószámlahitelhez 3.37 Fedezet nélkül nyújtott hitelek A hitelfelvevő tőkeereje, bonitása, hosszú időn át bizonyított fizetőképessége, fizetőkészsége

a garancia arra, hogy a hitelt a szerződés szerint visszafizeti. Lehetnek: 1. ügyféllimit: azoknak az ügyfeleknek biztosít szerződésben meghatározott nagyságú és időtartamú hitelkeretet, akikkel hosszú ideje rendszeres kapcsolatot tart, naprakészen ismeri a cég jövedelmezőségi, likviditási helyzetét, befektetéseinek megtérülését, amelyek megfelelnek a legszigorúbb adósminősítési követelményeknek. 2. negatív pledge (elzálogítási záradék): a bank a vele hosszú idő óta pénzügyi kapcsolatban álló, első osztályú adósainak nyújt kölcsönt elzálogosítási záradék alapján. A hitelfelvevő arra vállal kötelezettséget, hogy a kölcsön visszafizetéséig nem ad harmadik személynek olyan jogot, amelynek alapján az a követelését a bank által folyósított kölcsön visszafizetése előtt kielégítheti 3. Name-lending (cégnév): a bank a vele hosszú ideje pénzügyi kapcsolatban álló, nagy tőkeerővel rendelkező, kiterjedt

piaci részesedéssel rendelkező, a tevékenysége területén nemzetközileg is meghatározó szerepet betöltő vállalatcsoport tagjainak hitelez. 3.38 Fedezettel nyújtott hitelek A bank azért ad bankkölcsönt, mert potenciális adósát hitelképesnek tartja 56 A bankok egyes esetekben fedezetet kérnek, máskor fedezet nélkül nyújtanak hitelt. Nem lehet minden esetben kizárni az adós jövőbeli helyzetének kedvezőtlen változását. A külön kikötött biztosíték, fedezet annak a veszteségnek az elkerülésére, csökkentésére szolgál, amely akkor következne be, ha az adós jövőbeli helyzete úgy alakul, hogy szerződés szerint az adósságszolgálati kötelezettségét teljesíteni nem tudja, ami egyet jelent a hitelképességének romlásával, esetleg annak megszűnésével. 3.39 Hitelbiztosítékok Biztosíték: járulékos jellegű kötelem, amely mindig az alapkötelezettséghez kapcsolóan kerül ki kötésre. A biztosítékkal szembeni

követelmények: - könnyen kiköthető – jogi szempontból tiszta - könnyen értékelhető – piaci értéke jól meghatározható - piacképes – a piacon akadály nélkül fizetőeszközzé váltható át - értékálló – értéke hosszabb távon nem csökken - tartós – hosszabb időn át megőrzi azt a tulajdonságát, hogy a piacon likviddé tehető - könnyen ellenőrizhető Nem fogadható el fedezetként a maga által vagy bankcsoportjához tartozó más pénzügyi intézmény által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. A biztosítékok csoportosítása: 1. Személyi biztosítékok: Kezesség: a kezes kötelezettséget vállal, hogy amennyiben a kötelezett esedékességkor nem teljesít, ő fog teljesíteni Egyszerű kezesség: a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha az adóstól nem sikerült behajtani (a bankok nem fogadják el, mert a hitelező csak a követelés végrehajtása, vagy csődeljárás, a felszámolási eljárás

eredménytelenségének igazolását követően fordulhat a kezeshez) 57 Készfizető kezesség: a követelés lejártakor a kezeshez és az adóshoz egyidejűleg fordulhat A bank által vállalt kezesség készfizető kezesség. Váltókezesség: a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet Egyetemleges kötelezettséget vállal a váltó összegének megfizetésért a váltó többi szereplőjével együtt. Egyenes váltóadósi kötelezettség: a váltókezes a saját váltó kiállítójáért vagy az idegen váltó elfogadójáért vállal kezességet Megtérítési váltóadósi kötelezettség: a kezes az idegen váltó kibocsátójáért, vagy a saját, illetve az idegen váltó rendelvényeséért, forgatmányosáért vállal kezességet. Váltókezesség megszűnik: - a hitelező lemond a kezességről - a kötelezettséget teljesítik - a kötelezett tartozását átvállalják, s ehhez a kezes nem járul hozzá, a kezességet az új adósért nem

erősíti meg Bankgarancia: a hitelintézet önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy kötelezettségeiért Bank által adott fedezetigazolás: igazolja, hogy az ügyfele pénzéből a jövőbeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összeg elkülönített számlán rendelkezésre áll 2. Tárgyi biztosítékok: Zálog: meghatározott vagyontárgyat a hitelező javára leköt Tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog. Kézizálog: ingó vagyontárgy. Lombard hitelnek nevezik Jelzálog: ingatlan elzálogosítása. Csak pénzkövetelés biztosítható jelzáloggal. Az elfogadás feltételei: - az ingatlan a felajánló tulajdona - ha a tulajdonos rendelkezik 3 hónapnál nem régebbi 58 keltezésű tulajdoni lappal hivatalos értékbecsléssel a társtulajdonosok beleegyező nyilatkozatával Bankhitelt biztosító zálogjog: Nem kell átadni a zálogtárgyat, ezért - biztosítási kötelezettséget köt ki - fenntartja

a zálogjog feletti ellenőrzés jogát - kiköti, hogy a tulajdonos csak a bank hozzájárulásával rendelkezhet a vagyontárgy felett Óvadék: dologi jellegű biztosíték, de tárgya csak készpénz, értékpapír, lekötött deviza- és forintbetét lehet. A hitelező közvetlenül felhasználhatja az óvadékot követelésének kielégítésére. Az óvadék tárgyát képező dolgot át kell adni a hitelezőnek. Követelések engedményezése Olyan jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre átruházza. Tárgya: minden fennálló, jövőben esedékes vagy lejárt követelés (kivéve a személyhez kötött követeléseket) Banki gyakorlatban az engedményezés „engedményezési szerződés” kötésével történik. Hitelszerű kihelyezések Olyan hitel-, illetve kölcsönnyújtások, amikor a hitelező a hitel, illetve a kölcsön visszafizetését nem attól a személytől várja, akinek a kölcsönt

folyósította. Követelések megvásárlása: halasztott fizetés ellenében értékesít, s követelése keletkezik a vevővel szemben, s az esedékesség előtt eladja követelését egy hitelintézetnek. 59 A vállalkozás hitelképességének megítélése A vállalkozás hitelkérelmét kiváltó okok: saját tőkén kívül idegen tőke igénybevétele finanszírozás céljából – forgóeszköz vagy befektetett eszköz A hitelezés folyamatának sémája: 1. Kapcsolatfelvétel a bankkal 2. A hitelezés normatív feltételeinek megismerése 3. Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz 4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal 5. A bank döntése - hitelkérelem befogadása vagy elutasítása 6. A hitel-, kölcsönszerződés megkötése 7. A hitel, a kölcsön folyósítása 8. A hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának folyamatos ellenőrzése (a hitel felmondása – behajtási eljárás) 9. A törlesztési ráták és a

kamatfizetések elszámolása A hitelnyújtás normatív feltételei 1. A hitel a saját tőkeforrást egészíti ki a jelenben szükséges mértékben A hitel nyújtásának és elbírálásával kapcsolatos tevékenységek: - üzleti terv elkészítése - hitelkérelem elkészítése az üzleti tervvel összhangban - mellékelt dokumentációk: mérleg, eredmény-kimutatás, pénzügyi terv, biztosítékok igazolása - a hitelkérelem megtárgyalása a hitelintézettel - a hitelintézet ellenőrző tevékenysége - a hiteligénylő minősítése – cenzúrabizottság döntése Hitelnyújtási kritériumok 60 A hitelkérelem elbírálásának kritériumai: 1. jellem 2. fizetőképesség 3. tőke, pénzügyi helyzet 4. biztosíték 5. feltételek Jellem: ügyfele korábban hogyan teljesítette fizetési kötelezettségeit, mennyire fizetőkész és szavahihető. Fizetőképesség: a kölcsönigénylő bevételei realizálhatóak-e, a kiadásait a várható bevételeiből tudja-e

teljesíteni. A bevételi és kiadási pénzáram időben hogyan jelentkezik Tőke, pénzügyi helyzet: mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke, továbbá nettó eszközértéke Biztosíték: a hiteligénylő által felajánlott biztosítékok megfelelnek-e a jó biztosítékkal szemben támasztott követelményeknek Feltételek: külső tényezők, amelyek a hiteligénylő helyzetét befolyásolják. Pl adótörvények, monetáris politika változása, technológiai színvonal változása. Adósminősítés A begyűjtött információk alapján meghatározott adósminősítési szabályzat alapján történik. Minősítési szempontok: 1. Likviditási mutató 2. Adósságszolgálati mutató 3. Saját vagyon aránya a lekötött tőkében 4. Fizetőképességi helyzet (általános és a bankokkal) értékelése 5. Értékesítési helyzet minősítése 6. Árbevétel-arányos nyereségmutató Döntés a hitelkérelemről A Cenzúrabizottság a

követelményeknek való megfelelés szerint javaslatot készít 61 Hitel-, kölcsönszerződés Tartalmazza a hitelnyújtással kapcsolatos alapvető adatokat, jogokat és kötelezettséget. Kötelezettség-vállalás: - számszerűsített gazdasági, pénzügyi teljesítmények elérése illetve megtartása - meghatározott cselekményektől való tartózkodás illetve a bekövetkezett cselekményekről a hitelintézet tájékoztatása Pozitív kötelezettség vállalás: a szerződésben meghatározott intézkedések vállalását, megtételét jelenti. Negatív kötelezettségvállalás: a kölcsön felvevő tartózkodik bizonyos cselekmények megtételétől Kölcsöntörlesztési terv – törlesztési és kamatfizetési terv Fizetési Kölcsönállomány periódusok az időszak elején 1 év Aktuális tartozás 2 év Aktuális tartozás 3 év Aktuális tartozás Adósságszolgálat Az adósságszolgálatból összege Kamat Kölcsönállomány törlesztés az

időszak végén Tartozás-törlesztés Az idő múlásával az adósságszolgálat összegén belül csökken a kamat és nő a törlesztés aránya. 62 4. SPECIÁLIS FINANSZÍROZÁSI FORMÁK 4.1 Faktorálás - követelésmegvásárlás 4.11 A faktoring múltja - Faktorügylet Középkori német kereskedőházak tengerentúli kirendeltségei – faktor (telepvezető) - ezek az ügynökségek bizományosi bázisként átvették az árukat, és vállalták az eladásból és a vevő nemfizetési kockázatából adódó terheket – előfinanszírozás. 1889. USA faktortörvény a tradicionális ügynöki faktoring átalakul finanszírozási faktoringgá. A faktoring fogalma: 1. szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodásban meghatározott, fizetési haladékkal rendelkező számlaköveteléseknek ellenérték fejében harmadik félre történő engedményezése 2. adott szállító számlaköveteléseinek speciális pénzügyi szolgáltatási tevékenységet

végző szervezet (faktor) által történő folyamatos megvásárlása és szükség szerinti előfinanszírozása. Mai joggyakorlatban: a számlaköveteléseket lejárat előtt, meghatározott finanszírozási feltételekkel megvásárolják. A követelés behajtását végezheti hitelintézet is, amely hajlandó megfelelő díj ellenében a követelés behajtását vállalni és a behajtási idő alatt a követelést refinanszírozni. Azt a hitelintézetet, amely a követelések megvásárlásával és behajtásával foglalkozik, faktorbanknak, az ügyletet faktorügyletnek nevezzük. 4.1 Pénzintézeti faktorálás A faktorálási tevékenység a modern pénzintézeti tevékenység üzletága, elsődlegesen finanszírozási, kockázatkezelési forma, amelynek révén a forgóeszköz-finanszírozás lehetőségei bővülnek. Pénzintézeti faktoring: a követelést a pénzintézetre bízzák díjazás ellenében, a pénzintézet a behajtási idő alatt a követelést

refinanszírozza. A faktorálás olyan összetett pénzügyi szolgáltatás, amely négy funkciót lát el. 63 1. követelések, kintlévőségek behajtása 2. főkönyvi számla nyilvántartása 3. vevő cégkockázatának átvállalása 4. finanszírozás Faktor pénzintézet: aki követelések megvásárlásával /refinanszírozásával/ és behajtásával foglalkozik Faktor ügylet: szerződésen alapuló ügylet keretében a factor a rövid lejáratú követeléseket vásárolja meg, azok refinanszírozására, behajtására vállalkozik A faktorszerződés kötésének eredményeképpen az eladó a bizonytalan fizetőképességű vevő helyett egy első osztályú, megbízható pénzintézettel kerül pénzügyi kapcsolatba, miközben a vevőt, mint kereskedelmi partnert megtartja. 4.13 A faktoring tevékenység formái: 1. teljeskörű faktorálás: visszkereset fenntartása nélkül vásárolja meg ügyfele követelését – a jogosult (árucsere eladója) véglegesen

eladja követelését a faktornak. Általában alacsonyabb áron veszi meg a faktor a követelést, mert a biztosítási díjat is felszámolja 2. Delcredere kockázat nélküli faktorálás: érvényesíti visszkereseti jogát – amennyiben a kötelezett nem fizet, a követelés eladójától (az áruügylet eladójától) kérheti a finanszírozott összeg megtérítését. 3. Bizalmas (csendes) faktorálás: a vevő kereskedelmi hitel igényének akar eleget tenni, de nem igényel adminisztratív és védelmi szolgáltatást. A faktor ekkor leszámítolást hajt végre Az ügyfél mentesül az adós kiértékelése alól, de a faktor visszkereseti joga fennáll. Csak jó bonitású partnerek között célszerű használni 4. Nemzetközi faktoring: külföldi jogi személy külföldi fizetőeszközben fennálló tartozását veszi meg a faktor. Másként exportfaktoringnak nevezik. Általában kereskedelmi hitelezés valósul meg, a hitel futamideje hosszú, a behajthatóság

nehézkesebb, a 64 kockázatok megnőnek. 4.14A faktorügylet szereplői: 1. faktorbank - faktorház: a faktoring szolgáltatás nyújtója, az a a pénzintézet, amely eladja a szolgáltatást 2. faktoring szolgáltatás vevője, az áruügylet eladója, aki megbízza a faktort követelésének behajtásával, vagy eladja a követelését a faktornak 3.az áruügylet vevője (a fizetésre kötelezett), aki fizetni köteles az áruügylet eladójának, faktorálás esetén a faktornak Faktorbank szolgáltatásai: - adminisztrációs feladatok - ügyfele követelésének behajtása - ügyfele követelésének finanszírozása - a hitelezési kockázat átvállalása (delcredere faktorálás) - hitelbírálat Faktorszerződés feltétele: - a követelés tárgya áruszállítással, szolgáltatással kapcsolatos rövid lejáratú pénzkövetelés - a követelést az áruügylet eladója vagy vevője nem vitatja - a követelés feletti rendelkezési jog nincs korlátozva - a

követelés nem beruházással kapcsolatos - az áruügylet eladójának, illetve vevőjének bonitása elfogadható A faktorügylet létrejöttének lényeges feltétele, hogy az áruügylet eladója és az áruügylet vevője rendelkezzen a faktor által megkövetelt bonitással. B o n i t á s : általánosságban a hitelre vásárló, a hitelt igénylő, a garanciát nyújtó, a faktor szolgáltatást igénybe vevő fizetőképességének, vagyoni helyzetének megítélését, jó hírnevet jelenti 65 Csődeljárás, felszámolási eljárás, továbbá végelszámolás alá vont vállalkozás nem képezheti faktoring ügylet tárgyát. UNIDROIT Egyezmény – 1988. – nemzetközi követelésvételről rendelkezik Szabályozza a követelésmegvásárlást olyan esetben, amikor a szállító és vevő székhelye különböző országokban van Jogszabályi háttér: 1997. Évi LXXXV törvény 4.15 A követelés megvásárlásának folyamata FAKTOR 7 6 1 AZ ÁRUÜGYLET 2

VEVŐJE 3 5 AZ ÁRUÜGYLET ELADÓJA 4 1. az áruügylet eladója szerződést köt a faktor-ügylettel foglakozó bankkal az általa megnevezett vevőjével kötendő adás-vételi szerződésből fakadó követelése megvásárlására 2. amennyiben a faktor bank ügyfele követelését kész megvásárolni, az áruügylet eladója megköti az adásvételi szerződést az áruügylet vevőjével és a faktorszerződést a faktor intézettel 3. az áruügylet eladója eleget tesz az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségének az áruügylet vevője felé 4. az áruügylet vevője igazolja a teljesítést, ha azt a szerződésben foglaltakkal egyezőnek fogadja el. 66 5. a faktor bank az áruügylet eladójával kötött faktorszerződés alapján megvásárolja az ügyfele követelését, a kamat és a faktordíj összegének levonásával a követelés összegét az áruügylet eladójának számláján jóváírja 6. a faktor bank a faktor szerződés alapján

levélben értesíti az áruügylet vevőjét arról, hogy a factoring szerződésben meghatározott adásvételi szerződésből fakadó fizetési kötelezettségét nem az eladónak, hanem neki /a banknak/ teljesítse. 7. a vevő megfizeti tartozását a faktorbanknak A faktorügylet tárgya: faktor bank rövid lejáratú határidős követelés vásárol meg. A faktorszerződés alapján a követelés esedékességét megelőzően fizet az áruügylet eladójának. A faktor bank jövőben kap pénz, amelynek „mai „ értékét fizeti meg. Mennyit fizet a faktor bank a követelés eladójának, az áruügylet eladójának? Követelés összege x Kamatnapok x Kamatláb Kamat = -----------------------------------------------------------------360 x 100 Követelés összege - kamat - a bank faktordíja = a követelésért a bank által fizetendő összeg A faktorügylet magában hordja annak a kockázatát, hogy a követelés esedékességekor a vevő /fizetésre kötelezett / nem

fizet. A fizetésre kötelezett nemfizetéséből eredő kockázatot a faktorbank a követelés megvásárlásáról szóló szerződésben úgy érvényesíti, hogy a szerződést visszkereseti jog érvényesítésével (visszterhes faktoring)vásárolja meg. A kockázat csökkentése érdekében a bank hogy a követelést biztosítsa, a biztosítási díjat ügyfelének felszámolja, továbbá kötelezi ügyfelét, hogy valamennyi vevőjét bevonja a faktoring megállapodásba. A faktoring ügylet drága bankszolgáltatás. Ennek ellenére vannak előnyei a szolgáltatást igénybe vevőnél: 67 a. követelésének esedékességét megelőzően jut pénzhez b. a bankhitelre kevésbé esélyes vállalkozások is finanszírozási forráshoz jutnak. Hátrányai: költséges, és a faktoring banknak betekintése lehet a teljes vevőkörbe 4.2 Forfetírozás Francia eredetű szó, bizonyos jogokról való lemondást jelent: az eredeti jogosult az őt megillető követelésről mond

le a forfaitőr javára. Jellemzői: 1. gépek és beruházási javak szállításából adódó követelések megvásárlása 2. elsősorban középlejáratú ügylet, de hosszúlejáratú is lehet 3. a forfetőr banki és biztosítási szolgáltatásokat egyszerre kínál fel az eladónak és mentesíti az országkockázat és a nemfizetés kockázata alól Költségelemei: 1. diszkontkamatláb 2. rendelkezésre tartási jutalék 3. opciós jutalék arra az időszakra illeti meg a forfetőrt, amikor még nem biztos, hogy az eladónak lesznek olyan követelései, amelyeket forfetírozni akar A forfait-finanszírozás és a faktoring összehasonlítása Fortait-finanszírozás Faktoring Közép- és hosszúlejáratú követelések Rövidlejáratú követelések megvásárlása (max. 12 jó) megvásárlása Váltó és számlakövetelések megvásárlása Számlakövetelések megvásárlása Egyedi megállapodások Általában keretmegállapodások (meghatározott időtartamon

belül valamennyi követelést felölel) Csak absztrakt (az áruügylettől elszakadt) Áruügyletből származtatott követelések. Az ellenérték követelések, zárolt összeg nélkül meghatározott hányadát zárolják későbbi reklamációk, mennyiségi, minőségi kifogások, hiányok fedezetére A minimális követelés összege, amelyet Kis összegű követelések megvásárlására is kiterjed megvásárolnak általában jelentős összeg 68 A kockázatviselés és a finanszírozási funkció Egyik vagy másik funkciót részben vagy egészben egymástól elválaszthatatlan egymástól elválasztják A szolgáltató-ügyintézői funkció nem jelentős A szolgáltató funkció gyakran igen jelentős A vevő (az importőr) a forfait ügylet A vevő (importőr) a faktoring ügyletről tudomást létrejöttéről nem szerez tudomást szerez A visszkereseti jog kikötése kizárt A visszkereslet kikötése gyakori A teljes kockázat miatt a költségek

magasak A költségek attól függően változnak, hogy a faktor milyen szolgáltatásokat nyújt Példa: A faktorügylet tárgyát képező követelés összege 8 millió FT, a pénz időértékét kifejező kamatláb 25 %, a követelés megvásárlása és a követelés lejáratának időpontja között 55 nap telik el, a faktor bank a követelés 2 %-ának megfelelő költséget /faktor díjat/ számít fel. Mennyit fizet a faktor bank a követelés eladójának, az áruügylet eladójának? Számítsuk ki először az 55 nap futamidőre eső kamatot: Követelés összege x Kamatnapok x Kamatláb Kamat = -----------------------------------------------------------------360 x 100 8 000 000 x 55 x 25 Kamat = ---------------------------------- = 305 555,55 305 556,0 Ft 36 000 Az 55 napra eső kamat összege 305 556 Ft Faktor díj = 8 000000 x 0,02 = 160 000 Ft Követelés összege 8 000 000 Ft Levonásra kerül a kamat - 305 556 Ft levonja a bank a faktor díjat - 160 000 Ft

fizet a bank a megvásárolt követelésért 7 534 444,0 Ft Visszkereseti jog nélküli faktorálás esetén biztosítási díjat is felszámol a faktor. Ha a biztosítási díj pl. 50 000 ft, akkor a követelésért fizetendő összegből levonja a biztosítási díjat 69 4.3 Lízing (Leasing) - Speciális finanszírozási forma A vállalkozónak a vállalkozása megkezdéséhez pénzre van szüksége, hogy a termelőeszközöket megvásárolja, az anyagot és egyéb eszközt beszerezze. Amennyiben a kellő mennyiségű pénz nem áll rendelkezésre, hitelt kérhet. A hitelhez jutás feltétele a hitelképesség, aminek teljesítése időnként akadályokba ütközik. Ilyen esetben segíthet az eszközök megszerzésében a lízing. Már működő vállalkozásoknál is előfordulhat, hogy nem rendelkezik az eszközök megszerzéséhez szükséges pénz. Az eszközökhöz hozzájuthatunk: 1. adásvételi szerződés alapján, készpénzfizetéssel 2. adásvételi szerződéssel

részletfizetéssel 3. bérleti szerződés alapján bérbe veszik - tartós bérlet 4. az eszközt lízingelik A pénzügyi lízing sajátos hitel – hitelbérlet. A lízing sokban hasonlít a részletvételhez, de különbözik attól. A lízing jelenthet: 1. speciális bérletet: a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt adnak bérbe 2. különleges finanszírozási (hitelezési) formát 3. speciális kereskedelmi eszközt – lízingdíjjal növelt értéken ad el A lízing lényege: olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, s egyben lehetőséget teremt számára, hogy a futamidő végén tulajdonába menjen át. 70 A lízing ügylet sémája LÍZINGBE ADÓ Tulajdonjog Szállítás, jótállás, szavatosság Lízingszerződés LÍZINGTÁRGY Termékfelelősség SZÁLLÍTÓ

használati jog szállítás LÍZINGBE VEVŐ A lízingügylet két alapvető fajtáját különböztetjük meg: 1. Pénzügyi lízing: adásvétellel összekötött bérleti ügylet A használatba adás lízingszerződés alapján történik. A lízingbe vevő : - viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, - hasznok szedésére jogosulttá válik, - viseli a terheket, - jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával maradványértéken tulajdonjogot szerezzen. Kötöttségek: a bérbeadó finanszírozó, a bérbe vevő írja elő a lízingelni kívánt eszköz jellemzőit a. a felek már a szerződéskor rendelkeznek a jószág futamidőt követő tulajdonjogáról (a lízingbe vevő részére opciós vételi jogot biztosít maradványértéken) b. teljes amortizációs lízing (a futamidő megegyezik a a lízingtárgy könyvszerinti értékének nullára csökkenésével) 71 A pénzügyi lízing elszámolásának

jellemzői A lízingbe adó társaságnál A lízingbe vevő társaságnál 1. A szállítóval kötött adás-vételi szerződés alapján 1. A lízingbevett eszközt , valamint a le nem vonható beszerzi az eszközt, amit aktívál általános forgalmi adót aktiválja és kötelezettségként mutatja ki 2. A tulajdonjog fenntartása, a használati jog 2. Az aktivált eszköz amortizációját üzemeltetési, biztosítása mellett értékesíti a lízingbe vevőnek, és biztosítási, stb. költségeit elszámolja előírja lízing miatt követelésként (1 évnél hosszabb) 3. A lízingszerződés alapján a pénzügyileg realizált 3. A szerződésben foglalt, fizetett lízingdíj tőkerészét lízingdíj tőkerészét követelés csökkenésként a kötelezettség csökkenésként, a számlázott kamatrészét kiszámlázott kamatrészét tárgyévi bevételként számolja ráfordításként számolja el. el. Zártvégű pénzügyi lízing: a lízingszerződés

alapján lehetővé teszi, hogy a lízingbe vevő a lízingelt dolgon tulajdont szerezzen Nyíltvégű pénzügyi lízing: a szerződés a lízingbe vevőnek közvetlenül nem biztosít tulajdonszerzési jogot A szerződés a lízingbe vevőnek elővételi jogot biztosít, s ha nem él vele, a dolgot köteles visszaszolgáltatni. 2. Operatív lízing: a lízingbe adó komplex szolgáltatást nyújt a saját eszközei kihelyezésével – a karbantartásban érdekelt a. a lízing tárgyak a lízingbe vevőnek előre meghatározott díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő lejártával vissza kel szolgáltatni b. az üzemeltetési költségek megosztják egymás között c. a lízingbe adó többletszolgáltatásokat is vállalhat Meghatározott időszakra igényelt berendezéshez jut a bérbevevő, ez idő alatt a haszonszerzés a lízingbe vevőt illeti, a kockázatokat megosztják. Az operatív lízing elszámolásának jellemzői 72 A lízingbeadó

társaságnál A lízingbevevő társaságnál 1. A lízingbe adott eszközt aktiválja 1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó lízingdíjat (és a le nem vonható általános forgalmi adót) költségként számolja el. 2. Az aktivált eszköz utáni amortizációt elszámolja 2. A kifizetett, nem a tárgyidőszakot terhelő lízingdíjat elhatárolja 3. A szerződésben rögzített lízingdíjat árbevételként 3. A lízingelt eszköz üzemeltetési, karbantartási realizálja költségeit elszámolja 4. A pénzügyileg realizált, de nem a tárgyidőszakot illető lízingdíjat elhatárolja Különleges lízingfajták: 1. Visszlízing: a vevő a szállító – pillanatnyi likviditási problémája miatt a vevő eszközeit értékesíti, s egyben lízingeli (az eszközök a helyükön maradnak) 2. Allízing: a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja lízingbe az eredeti lízingbe adó hozzájárulásával (lízingkockázat megosztás) 3. Szolgáltatási lízing: a

lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja – a lízingbe vevő a teljes szolgáltató hálózatot közvetlen fizetés nélkül igénybe veheti (a lízingcég egyenlíti ki a szolgáltatók követelését) 4. Szervízlízing: a pénzügyi és operatív lízing mellett szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság A lízing csoportosítása: a. a szerződésben résztvevők száma alapján: - közvetlen vagy bilaterális (bérlő és bérbeadó) - klasszikus vagy trilaterális ( + lízingcég) - viszontlízing ( + lebonyolító, aki a szerződést köti) 73 - áttételes lízing (a bérlő és bérbeadón kívül a hitelezők is bekapcsolódnak) b. a lízing iránya szerint: - belföldi - export (a berendezés és az exportőr belföldi, a lízingcég és bérbevevő külföldi - importlízing (a bérbeadó és szállító külföldi) - tranzitlízing esetében az ügylet résztvevői mindegyik más országban található c. a lízing tárgya

szerint: - tőkejavak (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés) - fogyasztási javak - személyi lízing tárgyát emberek képezik a bérelt tárgyak állapota alapján: + - „first hand” – új állapotú - „second hand” – újralízingelés jellemzi Lízingdíjak: fedezetet kell nyújtania a vételárra, kamatra, értékcsökkenési leírásra és a társaság hasznára fizetendő teljes lízingdíj lízingszorzó = -------------------------------gép teljes ára A lízingdíj két részből áll: 1. a lízingelt eszköznek a lízingbe adó által számlázott összegének a lízingszerződés szerinti törlesztése 2. a lízingbe adó által számlázott, a lízingbe vevő által még meg nem fizetett eszközérték után fizetendő kamatösszeg Operatív lízingügyletben a lízingdíjat a lízingbe vevő költségként, mégpedig nem anyagjellegű szolgáltatások értékeként számolja el. 74 A lízing kockázatai A lízing kockázata hasonló a hitelezés

kockázatával, ezért megfelelő kockázatkezelést igényel. Kockázati területek: 1. a lízingtárgy: megfelelő minőség, szállítási és beüzemelési határidők megfelelő szervízhálózat 2. Szállítói kockázat: a szállító szállítási képessége, a szállító hitelképessége, jótállás és szavatosság 3. A lízingbe vevő kockázata: rosszhiszeműség, eladósodottság Adófizetési kötelezettség lízing esetén Zártvégű lízing esetén: az ÁFA törvény értelmében az adófizetési kötelezettség a termék tulajdonba-, vagy – ha az előbb történi -birtokba adásakor keletkezik. Az adó alapja az összeg, amelyet a lízingszerződésben a termék áraként rögzítettek. A tőketartozás után felszámított kamat adómentes Nyílt végű lízing esetén: a pénzügyi lízing szolgáltatás-nyújtásnak minősül, ezért adófizetési kötelezettség a lízingdíjak fizetésének esedékességekor, tehát annyiszor jelentkezik, ahányszor a

lízingbe vevő lízingdíjat fizet. A lízing alapja az esedékes lízingdíj tőketörlesztő része, illetve a beszerzési ár vagy az előállítási költség esedékes hányada. Operatív lízing esetén: mivel szolgáltatásnak minősül, az adófizetési kötelezettség a lízingdíj esedékességekor keletkezik és nincs mód a lízingdíj megbontására. 75