Földrajz | Határon túli magyarság » Hegyeli Attila - A 2002. évi népszámlálás Bákó megyei eredményeiről

Hegyeli Attila: Nőtt a Bákó megyei magyarok száma. A 2002. évi népszámlálás előzetes eredményeiről Nem régen váltak nyilvánossá a 2 002. év márciusában készült romániai népszámlálás Bákó megyére vonatkozó előzetes adatai. Véglegesek 2003 év nyarán várhatóak. Ezt azért fontos már az eljén hangsúlyozni, mert ezek az adatok még változhatnak, egyelőre nem tekinthetőek teljesnek és hivatalosnak. Másik nagy hátrányuk, hogy minden adatot csakis község szintjén képes közölni egyelőre a Bákó Megyei Statisztikai Hivatal. A romániai közigazgatási viszonyok szerint ez néha igen megnehezíti az elemző dolgát, hiszen egy-egy község részeként akár 8-10 falu is rejtőzködhet adataival együtt. Mégis érdekes adatokat kaphatunk, főleg ha összehasonlítjuk az 1992-es népszámlálás eredményeivel. Mielőtt a számok bűvöletébe esnénk szólnunk kell néhány szót a népszámlálások korrektségéről, illetve a kérdőív

struktúrájáról is. A kommunista Románia utáni időkben két népszámlálást tartottak: 1992-ben és 2002-ben. Az eltelt tíz év változásai megmutatkoztak a Bákó megyei népszámlálás módjában is, hiszen az utóbbi sokkal korrektebbnek mondható a k orábbinál. Míg az 1992-es népszámláláskor voltak nyilvánvaló, bizonyított és leírt csalások és csalási kísérletek, addig a 2 002-es népszámlálás sokkal korrektebbnek mondható. Nem voltak súlyos kihágások, és az apróbb gondok is inkább az egyes népszámláló biztosok "önszorgalmán" múltak. Összességében egy korrekt felmérésnek voltunk tanúi. Mégis a s zámunkra látványos eredmények ezúttal is elmaradtak. Ennek okát elsősorban a moldvai csángómagyarok jellegzetes identitástudatában és nyelvükről való felfogásukban kereshetjük. A népszámlálási kérdőív ilyen vonatkozásban az álampolgárságra, a nemzetiségre, illetve az anyanyelvre kérdezett rá. A

moldvai katolikusok legnagyobb többsége, még ha beszéli is a magyar nyelvet, illetve annak a csángónak nevezett dialektusát, ezeket a kérdezett kategóriákat egyszerűen nem ismeri. Soha senki nem magyarázta el nekik, hogy mi a különbség az állampolgárság és a nemzetiség közt, illetve legtöbbjük is románnak mondta az anyanyelvét, hiszen az általuk beszélt nyelvet nem magyarként tartják számon ezekben a közösségekben. Mindezek a tényezők súlyosan befolyásolták a népszámlálás végeredményét a nemzetiség és anyanyelv kategóriák tekintetében. Sokat ártott tíz év alatt a Bákó megyei hatóságoknak és a Bákó megyei sajtónak magyarellenessége is. Radikálisan más helyzet lett volna, ha a R omán állam (és annak a megyei csatlósai) a tíz év alatt elvégezte volna azt a becsületes tájékoztató, felvilágosító munkát a magyar nyelvű csángó közösségekben, amelyet a mai napig hanyagol, sőt ellenez. Bákó megye állandó

lakossága - az országos trendnek megfelelően - csökkent az elmúlt tíz esztendőben. Ez a csökkenés a megye összlakosságára vetítve 3,9 százalékos volt és elsősorban a városokban mutatkozott meg. A falvak lakossága többségében nőtt vagy stagnált. Az összes bákó megyei falura vetítve 4,1 százalékos volt a n övekedés. Nyilvánvaló oka ennek a m ozgásnak az ipari létesítmények hanyatlása, munkahelyek megszűnése, a városokból a falvak felé történő migráció. A megyei összlakosság csökkenése azért volt mégis lehetséges, mert a megváltozott a családtervezés modellje. Az elmúlt tíz évben sokkal inkább szabályozták és csökkentették a családok a születendő gyerekek számát. A magyar nyelvet még beszélő moldvai csángók lakta települések mérlege is pozítív volt a városról történő migráció miatt. Ennek pontos mértékét a végleges és falvakra is részletezett adatok megérkezésekor ki fogjuk számolni.

Néhány esetben megtörtént mégis, hogy csökkent a lakosság. Ilyen volt pl Lujzikalagor (Luizi Calugara), ahol 12 százalékos volt ez a cs ökkenés. A római katolikusok száma is csökkent 4,2 százalékkal elsősorban a fent már említett családtervezési modell változása miatt. Ugyanez a migrációs folyamat volt észlelhető az eltelt tíz esztendő alatt az erdélyből Bákó megyébe telepedettek körében is, kik sokan visszatelepedtek szülőföldjükre. Ebben a kategóriában a fogyás az elöregedés miatt is jelentős volt. Pontos mértékét sajnos nem tudjuk megállapítani, mert ugyanazon statisztikai jellemzőkkel rendelkezhetnek, akár a moldvai csángómagyarok. Két fontos szempont mégis figyelemre méltó: a városi lakosság, illetve a v árosokban magukat magyarnak vallók csökkenése, illetve a református vallásúak csökkenése. - 1992 2002 Bákó megye összlakossága 737.512 708.751 Római katolikusok száma 125.805 120.579 Református

vallásúak száma 207 143 1. tábla Bákó megye összlakosságának és a katolikus, illetve református vallásuak számának alakulása az utolsó két népszámlálás közt Amennyiben a római katolikus lakosságot nagy részben magyar eredetűnek tekintjük, ez a megye lakosságának 17 százalékát teszi ki. A 120 ezer katolikusnak hozzávetőlegesen fele ismeri a magyar nyelvet. Még így is egy igen jelentős számú közösségről van szó. Ezzel szemben az etnikai összetételre vonatkozó hivatalos adatok igen érdekesek. Az utolsó népszámlálás szerint a megye lakosságának 97,4 százaléka román nemzetiségű. A fennmaradó 2,6 százalék jórészt a cigányok, magyarok és csángók közt oszlik el. A cigányság száma jelentősen nőtt az elmúlt tíz esztendőben (45 százalékkal). Számuk mára meghaladja a 11 ezer főt. Természetesen a valós hányad ennél jóval magasabb, hiszen a cigányok esetében is hiányzik a m odern polgári nemzettudat.

Mégis a m agyarsággal szemben a Bákó megyei cigányok ma már több tucat iskolában oktathatják saját anyanyelvüket, sőt érdekvédelmi szervezeteik három helységben már azzal is érvelhetnek, hogy a cig ányság száma meghaladja a 20 százalékos adminisztratív küszöböt, küszöb amely több, az anyanyelv használatával kapcsolatos fontos jog gyakorlását is lehetővé teszi az érvényben levő romániai törvények értelmében. A második számarányú kisebbség a magyarság, amely 3,6 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben. A bevallott és bejegyzett mgyarok száma Bákó megyében összesen 4523 fő. Fontos hozzátenni azonnal azt is, hogy eközben a magukat csángónak vallók száma csökkent, jelenleg 847 fő. Saját magukat. 1992 2002 Románnak valló 722.977 690.501 Magyarnak valló 4.365 4.523 Csángónak valló 1.137 847 2. tábla Nemzetiség szerinti mutató, Bákó megye A városi lakosság komoly százalékokkal csökkent. A

magukat magyar nemzetiségűnek vallók ezekben a városokban római katolikus vallásúak vagy pedig kisebb számban reformátusok lehetnek. Mindkét vallás esetében csökkenést észlelhetünk, ez pedig összhangban áll a magukat magyarnak vallók csökkenésével. A csángó nemzetsiég külön kategóriaként való felvétele a népszámlálási kérdőívre csapda-helyzetet állított a m egkérdezettek számára, hiszen fő célja, hogy megossza a magyrok számát két külön kategóriára. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a cs ángó etnonim nem alkalmazható egy önálló nemzet megnevezésére. A magukat csángónak vallók ezzel a megnevezéssel nem egy stabil identitást mutattak, hanem sokkal inkább az elhatárolódásuknak szerettek volna hangot adni: saját magukat egyszerűen különbözőnek érzik úgy a román mint a magyar nemzet tagjaitól. A csángó nemzetiség vállalása pedig nem egy születő új nemzeti identitás ismérve, hanem sokkal inkább ennek a

különbözőségnek a hangoztatása. Ez utóbbi megállapítás érvényes úgy a falusi mint a városi lakosságra. Város A város Stabil Római Magyar Csángó megnevezése neve lakosság katolikus nemzetiségű nemzetiségű románul magyarul 1992 1992 1992 1992 Bacău Bákó 205.029 24566 214 164 Oneşti Onyest 58.810 5.884 311 11 Moineşti Mojnest 25.560 1.365 47 4 Buhuşi Buhus 21.621 367 26 11 Comăneşti Kománfalva 25.020 1.577 63 9 Târgu Ocna Aknavásár 16.071 1.445 178 43 Város A város Stabil Római Református Magyar Csángó Magyar megnevezése neve lakosság katolikus vallásuak nemzetiségű nemzetiségű anyanyelvű románul magyarul 2002 2002 2002 2002 2002 2002 Bacău Bákó 175.921 21045 52 198 108 191 Oneşti Onyest 51.681 5.823 40 214 15 178 Moineşti Mojnest 24.204 1.331 4 28 7 25 Buhuşi Buhus 18.980 281 2 15 0 15 Comăneşti Kománfalva 23.796 1.318 5 72 0 58 Târgu Ocna

Aknavásár 13.598 1.260 3 20 5 18 3. tábla Bákó megye városaink etnikai összetétele az utóbbi két népszámlálás szerint (személyek száma) A Bákó megyében hivatalosan magyarként számon tartottak nagy hányadát adja a Gyimesekből adminisztratív szempontból kiszakított, Bákó megyéhez csatolt települések lakossága. A minden szempontból hátrányos megyehatár levágta az egyébként organikusan összetartozó Gyimesek legalsó részét, Gyimesbükköt és környékét. A mai Bákó megye része lett így néhány olyan település is, ahol jelentős magyarság él. Kulturálisan és öntudatuk szempontjából is őket szigorúan külön lehet és kell választani a moldvai csángóktól, a néprajzi szakirodalom is inkább a gyimesiekhez tartozóként emlegeti. Gyimesbükkön a kommunista időkben megszűnt anyanyelvi oktatást is újraélesztették az 1990-es évek elején. Mai napig magán viseli határjellegét, hiszen közvetlenül a valamikori

határ mellett levő települések voltak. Viszonylag fiatal települések, mégis történelmük rendkívül bonyolult. Egy részük a gyulafehérvári (Románcsügés, Gyimesbükk, Kostelek), másik részük a j ászvásári püspökséghez tartozott/tartozik (Palánka). Érdekességük az is, hogy a ma ortodox vallást viselő magyarcsügésiek a XX. sz első felében görög katolikus vallásúak voltak, őseik pedig erdélyi származásúak. Mindenképpen megállapíthatjuk velük kapcsolatban, hogy az erdélyi magyarsághoz kulturálisan is, identitástudat szempontjából is közelebb állnak, leszámítva a magyarcsügési mára már jórészt asszimilálódott ortodox vallású közösséget. A népszámlálási adatok szerint a r ómai katolikus vallásúak körében még Gyimesbükkön is kimutatható az asszimiláció az elmúlt tíz esztendőben, hiszen bár a katolikusok száma nőtt, a magukat magyarnak vallók száma mégis csökkent. Község A községhez megnevezése

tartozó katolikus románul lakosokat is tartalmazó falvak románul A községhez Stabil tartozó katolikus lakosság lakosokat is 1992 tartalmazó falvak magyarul Római katolikus 1992 Magyar nemzetiségű 1992 Csángó 1992 Ghimeş Făget Gyimesbükk község 3095 2933 13 - 5326 nemzetiségű Agăş Palanca Făget Gyimebükk - - 1163 - Bolovaniş Bálványos - - 193 - Făgetu de Sus Terkucatelep - - 252 - Ghimeş Nagygyimes - - 1083 - Rachitiş Rakottyás - - 1 - Tărhăuşi Tarhavas pataka - - 241 - - Ágas község 6530 382 275 18 Coşnea Kostelek - - 262 - Agăş Ágas - - 2 - Cotumba Kotumba - - 10 - - Palánka község 3848 1527 13 - Palanca Palánka 849 122 2 - Cădăreşti Magyarcsügés - - 11 - Ciugheş Románcsügés 2178 1396 - - Község A községhez megnevezése tartozó románul katolikus lakosokat is tartalmazó falvak románul A községhez Stabil Római

Református Magyar Csángó Magyar tartozó lakosság katolikus vallásuak nemzetiségű nemzetiségű anyanyelvű katolikus 2002 2002 2002 2002 2002 2002 lakosokat is tartalmazó falvak magyarul Ghimeş Făget - Gyimesbükk község 5315 3119 4 2724 79 3045 Făget Gyimebükk - - - - - - Bolovaniş Bálványos - - - - - - Făgetu de Sus Terkucatelep - - - - - - Ghimeş Nagygyimes - - - - - - Rachitiş Rakottyás - - - - - - Tărhăuşi Tarhavas pataka - - - - - - - Ágas község 6703 333 2 211 22 274 Coşnea Kostelek - - - - - - Agăş Ágas - - - - - - Cotumba Kotumba - - - - - - - Palánka község 3781 1548 - 18 - 27 Palanca Palánka - - - - - - Cădăreşti Magyarcsügés - - - - - - Ciugheş Románcsügés - - - - - - Agăş Palanca 4.b tábla A 2002-es népszámlálás adatai (Gyimesekhez tartozó községek és falvak még hiányos adatai) Míg eddig

láthattuk, hogy a magukat magyarnak vallók száma úgy a városi lakosság, mint a gyimesekhez kötődő határtelepülések esetében csökkent, meg kell vizsgálnunk, hogyan alakult ez a moldvai csángók lakta falvakban. A fent említett asszimilációval szemben itt ki tudunk mutatni disszimilációs folyamatokat, hiszen a csángó kategória fogyása és feltehető magyarrá válása mellett kimutatható a magukat magyarnak vallók megjelenése a román kategória terhére is. A jelölt etnonímek és az itt leírt folyamatok természetesen csakis a hivatalos népszámlálási adatok tükrében érvényesek, hiszen tulajdonképpen ezekben a nagy katolikus és magyar nyelvű közösségekben komoly identitásváltás nem történt az elmúlt évtizedben. Említésre méltó adat az is, hogy olyan helyeken, hol a katolikusok kis számban vannak jelen gyakran előfordult, hogy többen magyarnak mondták magukat. Ezekben az esetekben nyilván annak érezhető hatása, hogy

környezetük (a románság) határozza meg őket eként, így jutnak el oda, hogy a naponta hallott másságukat könnyedén vállalják is a népszámlálási biztos előtt. Község A községhez megnevezése tartozó románul katolikus lakosokat is tartalmazó falvak románul A községhez Stabil tartozó lakosság katolikus 1992 lakosokat is tartalmazó falvak magyarul Római katolikus 1992 Magyar Csángó nemzetiségű nemzetiségű 1992 1992 Balcani - - 8154 - 2 185 - Frumoasa Frumósza 3550 2116 2 - Căiuţi - - 5088 - - - - Pralea Prálea 803 660 - - Cleja - - 6702 - 11 63 - Cleja Klézse 4331 4235 11 - - Buda Buda - - - - - Somuşca Somoska 1666 1659 - - - Valea Mică Pokolpatak 705 676 - - Faraoani - Forrófalva és 5453 Nagypatak 5400 8 41 Gârleni - - 5444 - 63 32 - Gârleni de Sus Rácsila - - 18 - - Gârleni Gürleni - 252 5 - - Lespezi Lészped - - 40 - Nicolae Bălcescu

- - 10230 - 6 5 - Nicolae Bălcescu Újfalu 3698 3385 1 - - Buchila Bukilla - - - - - Galbeni Trunk 1309 1299 - - - Lărguţa Larguca - - 5 - - Valea Seacă Bogdánfalva 3125 2837 - - Oituz - Gorzafalva község 9463 - 6 - - Oituz Gorzafalva 6938 4018 2 - - FerestrăuOituz Fűrészfalva 1036 427 1 - - Hârja - - - 3 - Pârgăreşti - Szőlőhegy község 4733 - 4 40 - Pârgăreşti Szőlőhegy - - 4 - - Bahna Bahána - - - - - Nicoreşti Szitás - - - - - Pârâu Boghi - - - - - - Satu Nou Újfalu - - - - Pârjol - Pürzsol község 6802 - 55 81 - Pârjol Pürzsol - - 1 - - Tărâţa Szoloncka 979 380 - - - Pustiana Pusztina 2070 2055 53 - - Câmpeni Kümpeni - - 1 - Răcăciuni - Rekecsin község 7445 - 22 135 - Răcăciuni Nagyrekecsin - - 1 - - Ciucani Csík 492 1 - - Fundu Răcăciuni Külsőrekecsin 1913 1903 5

- - Gheorghe Doja Dózsa Újfalu 674 - - - Gâşteni Güsteni - - 15 - Solonţ - Szolonc község 3826 - - - - Cucuieţi Kukujéc 1363 110 - - Tamaş - Tamás község 5701 - - 9 - Tamaş Tamás - - - - - Chetriş Ketris 750 505 - - - Furnicari Furnikár 518 104 - - - Gioseni Gyoszény/ Dioszén 3243 2288 - - 493 vagy 1057 Község A megnevezése községhez románul tartozó katolikus lakosokat is tartalmazó falvak románul A községhez Stabil Római Magyar Csángó Magyar tartozó lakosság katolikus nemzetiségű nemzetiségű anyanyelvű katolikus 2002 2002 2002 2002 2002 lakosokat is tartalmazó falvak magyarul Balcani - - 8059 2212 111 - 37 - Frumoasa Frumósza - - - - - Căiuţi - - 5425 790 59 1 1 - Pralea Prálea - - - - - Cleja - - 6903 6752 108 305 107 - Cleja Klézse - - - - - - Buda Buda - - - - - - Somuşca Somoska - - - - - - Valea Mică

Pokolpatak - - - - - Faraoani - Forrófalva és 5207 Nagypatak 4908 4 43 4 Gârleni - - 6343 4011 43 164 68 - Gârleni de Rácsila Sus - - - - - - Gârleni Gürleni - - - - - - Lespezi Lészped - - - - - Nicolae Bălcescu - - 10269 7976 23 33 15 - Nicolae Bălcescu Újfalu - - - - - - Buchila Bukilla - - - - - - Galbeni Trunk - - - - - - Lărguţa Larguca - - - - - - Valea Seacă Bogdánfalva - - - - - Oituz - Gorzafalva község 9718 4728 18 1 10 - Oituz Gorzafalva - - - - - - Ferestrău- Fűrészfalva Oituz - - - - - - Hârja - - - - - - Pârgăreşti - - Szőlőhegy község 4859 4053 25 10 25 Pârgăreşti Szőlőhegy - - - - - - Bahna Bahána - - - - - - Nicoreşti Szitás - - - - - - Pârâu Boghi - - - - - - - Satu Nou Újfalu - - - - - Pârjol - Pürzsol község 6773 2402 370 189 290 - Pârjol

Pürzsol - - - - - - Tărâţa Szoloncka - - - - - - Pustiana Pusztina - - - - - - Câmpeni Kümpeni - - - - - Răcăciuni - Rekecsin község 7939 4041 50 37 54 - Răcăciuni Nagyrekecsin - - - - - - Ciucani Csík - - - - - - Fundu Răcăciuni Külsőrekecsin - - - - - - Gheorghe Doja Dózsa Újfalu vagy - - - - - - Gâşteni Güsteni - - - - - Solonţ - Szolonc község 3915 138 36 - 1 - Cucuieţi Kukujéc - - - - - Tamaş - Tamás község 6411 3355 23 11 20 - Tamaş Tamás - - - - - - Chetriş Ketris - - - - - - Furnicari Furnikár - - - - - - Gioseni Gyoszény/ Dioszén - - - - - 5. tábla Moldvai csángó falvak összehasonlító adatai (a táblázat azokat a községeket tartalmazza, amelyekben a magyar, a csángó nemzetiség vagy a magyar anyanyelv kategóriák egyike meghaladja a 10 főt a 2002-es népszámlálás előzetes adatai szerint) A

táblázat első látásra is feltűnően kevés falut tartalmaz. Az innen hiányzó moldvai csángó falvakban (leszámítva az északi csángók által lakott 7 falut, Szabófalva és környéke - ezek Neamţ megyében vannak) a magukat magyarnak vallók száma 2002-ben sem érte el a 10 fős arányt. Így például a következő ismert falvakban tíf fő alatti a népszámlálás adatai szerinti magyarok száma: Lujzikalagor (5 magyar, 9 csángó), Magyarfalu (4 magyar, 5 csángó), Lábnik (3 magyar, 1 csángó). A számok közül érdemes kiemelni néhány magyar szemszögből pozitív esetet is. Pusztina állt a legközelebb az összes moldvai csángó falu közül a 20 százalékos adminisztratív küszöb eléréséhez. Ott amennyiben a magukat csángóknak mondók is magyarként iratkoztak volna fel, illetve a népszámlálási biztosok nem akadékoskodtak volna ebben a kérdésben (mint ahogyan tették), akkor nemsokára a falu minden bejáratához ki kellene függeszteni

a h elység nevének magyar feliratát is a románnal együtt. (Jelenleg még a román sincsen kifüggesztve, csak a tapasztalt utas találja meg a falut). Klézse a másik olyan helyszín, ahol az elmúlt évtizedben igen sokat vitatott téma volt a magyarság ügye. Itt is jelentősen nőtt a magyarok száma E két faluban sikerült a népszámlálás évében bevezetni az állami iskolába is a m agyar nyelv anyanyelvként való tanítását is. Az egyébként nem túl látványos eredmények, változások csak akkor értékelhetőek pozitívan, ha tisztában vagyunk a moldvai csángók identitástudatával, illetve azokkal a folyamatokkal, amelyek az elmúlt évtizedekben zajlottak e vidéken. Érdemes a friss népszámlálási adatok tükrében egy pillantást vetni a falvakban élő moldvai csángók lakáskörülményeire is. Az elmúlt 14 esztendőben, a romániai felszabadulás óta elsősorban a nyugati vendégmunka hatására a moldvai csángók falvaiban sok új ház jelent

meg, hiszen a vendégmunka legfőbb célja az esetek többségében a pénzgyűjtés az itthoni házépítésre. Nagyon ritka eset az, amikor kitelepdnek valamely külföldi országba a fiatal családok. Annál gyakoribb azonban, amikor huzamosan kint tartozkodnak a családalapítás előtt és után is. Mégia az tapasztalható, hogy a m odern házszerkezet, a n yugati világban eltanulható kényelem és higénia nem terjedt el olyan mértékben mint ahogyan a vendégmunka következtében ez várható lett volna. Sokszor a több éves külföldi tartozkodás után kapott pénzből építtett új háznak sincsen fürdőszobája, ez nem honosodott meg a csángóság építkezési kultúrájában. Mégis az adatok tanúsága szerint az országos pozitív változással összeillő változás ment végbe a l akás konfortjának növekedése tekintetében a moldvai csángó falvakban is. Nőtt az egy főre eső hasznos lakásfelület, illtev nőtt a lakások felszereltsége is: víz,

kanalizálás, elektromos árammal való ellátás, központi fűtéssel rendelkező gazdaságok száma, illetve a konyhák és fürdőszobák száma is. Folyó vízzel való ellátottság 5-6% Kanalizálás saját vagy közös hálózatba 5-6% Elektromos árammal való ellátottság 92-95% Hőköszpontos fűtésrendszer 0,4-0,6% Átlagos felülete egy lakószobának 13-15 m2 Konyha 80-82% Fürdőszoba 4-5% 6. tábla Átlagos adatok a moldvai csángó falvak lakásainak felszereltségét tekintve (százalékban kifejezve) Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti táblázat mutatói, ha nem is jelentősen, de jobbak az ortodox vallású lakosság hasonló mutatóinál. A statisztika kirívó esteit is lehetne említeni: példaértékűnek tekinti a Statisztikai Hivatal igazgatója is az elmúlt évtizedben végbement fejlődést Szőlőhegy és Lujzikalagor esetében. Ezzel szemben igen rosszak a muatói olyan ismert falvaknak mint Külsőrekecsin, Klézse vagy Forrófalva.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a hozzávetőlegesen 60 ezer főt számláló magyar nyelvet még ismerő moldvai katolikus közösség bár tovább asszimilálódott nyelvileg és kulturálisan, mégis a belőlük megmaradó kis közösségrész magyar öntudata erősödőben van. Ez az erősödés nem egy természetes folyamat része, hiszen ma is akár az elmúlt évtizedekben a temészetes folyamat az asszimiláció. Ez a folyamat enyhén mutatkozik a népsámlálási adatokban is, a l átványos változás azonban csak egy igen komoly politikai, közösségépítő, oktatási munka után volna lehetséges, amely a jellenlegi ilyen jellegű törekvések többszörösét kell hogy kitegye. A következő népszámlálást Románia már az EU tagjaként fogja végezni várhatóan 2012–ben: addig a munka a magyar értelmiség és politikai elit kezében van. Klézse, 2003. február 8