Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Dr. Valkó László - A Környezet és gazdaság kurzus előadásainak vázlatai

A „Környezet és gazdaság” kurzus előadásainak vázlatai /Dr. Valkó László/ Témakör 1. A környezetgazdaságtan tárgya Témakör 2. Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés/világgazdasági összefüggések Témakör 3. Fenntartható fejlődés Témakör 4. A környezetszennyezés, mint sajátos externália Témakör 5. Környezetpolitika – környezetszabályozás Témakör 6. A vállalati környezetmenedzsment alapjai Témakör 7. Öko-marketing Témakör 8. Öko-címkézés Témakör 9. Fenntartható/környezetbarát fogyasztás Témakör 10. EU-környezetpolitika Témakör 1. 1 A természeti környezet, mint a közgazdaságtan tárgya • Alapvető termelési tényezők halmaza • Használati értékek halmaza Azoknak a javaknak van használati értéke,melyek a fogyasztahatóság végső fázisában vannak a természeti környezetben Pl levegő,víz • Nemzeti vagyon része  Kb 40%-t adják Mo. nemzeti vagyonának Pl tavak,erdők • A

„rekreáció” színtere Pihenés, üdülés A természet zárt, a gazdaság nyitott láncai A gazdi egyság rátelepszik a természet zárt rendszerének 1 pontjára, hogy megnyissa, mert nyersanyagra van szüksége amit ott talál meg. Ezután termelés folyamat kezdődik, a természetből kivett javak 1 rászéből temék lesz, más részéből hulladék. Tehát a gazdasági folyamatra nyitottság jellemző, szemben az ökológiai zártsággal, ahol minden ujrahasznosul, nincs hulladék, minden folyamat outputja egy másik folyamat inputja. Gond: Hiába vinnénk vissza a temészetbe, az már nem tud mit kezdeni ezzel a hulladékkalbeszűkül a természeti környezet reprodukciós képessége. Meg kell próbálni zártabbá tenni a folyamatokat: A gazdaság nyitott láncainak újrazárása: • Szívó hatás mérséklése • Gazdasági hatékonyság növelése • Használati folyamat meghosszabítása • Hulladékok újahasznosítása • Hulladékok végső

semlegesítése A korszerű hulladékgazdálkodás: • Újrahasználjuk • Ha nem lehet megsemmísítjük • Ha ezt sem akkor lerakás 2 Témakör 2. NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1972. június 5 Stockholm ENSZ I Környezetvédelmi Világértekezlet („Római Klub” – „Leontief-modell”) Stratégia I.: „0” növekedés (környezetszennyezés ne növekedjen,nem tesz különbséget fejlődő és fejlett orszégok közt, világmodell akar lenni! DE fejlődő nem tud teljesíteni és áthárít a felelősséget a fejlettekre) 1975. Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (környezetbiztonság!) (A környezetbiztonság az általános biztonság szerves része!) 1979. Genf Első összeurópai környezetvédelmi egyezmény („levegő keretegyezmény”) (generációs felelősségvállalás: Minden generációnak lehetősége van szükségleteit min azon a szinten kielégíteni mint az őt megelőzőnek. Kölcsönös, de

diffeenciált felellőségváll:befizetéseknél diff a fejlődő és fejlett o-k közt.) Az 1979es egyezmény konkretizálása: 1985. Helsinki-1994 Oslo Kéndioxid jegyzőkönyv I-II 1988. Szófia Nitrogénoxid jegyzőkönyv 1985. Bécs-1987 Montreál “Ózon”egyezmény és jkönyv 1999. Göteborg Jegyzőkönyv a Genfi Egyezmény végrehajtására 1984-87. Brundtland Bizottság = ENSZ „Környezet és Fejlődés” Világbizottsága (felülvizsgál a 72es eredményeit, rájön nem tartható ,nem veheti egy kalap alá a fejlődő és fejlett országokat. Megfogalmaz először a fenntartható fejlődés fogalmát) Stratégia II.: Harmonikus növekedés 1992. Rio de Janeiro ENSZ IIKörnyvédelmiVilágértekezlet (187 tagállamból 2-4 nem képviseltette magát, a tágyalésoknak a Br-bizottség javaslata volt az alapja a fenntartható fejlődésről) Stratégia III.: Fenntartható fejlődés Rio-i Dokumentumok: 1. Nyilatkozat a környezetről és fejlődésről (általános elvek 27

pontban, a f.f minimális követelményeinek megfogalmazása) 2. Feladatok a XXI századra (AGENDA 21) (konkrét forgatókönyve a f.f-nek, 40 fejezet, 1-1 területet ölel fel és szabályoz, van büdzséje, ez gaantálja a finanszíozást.) 3. Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről 4. Biológiai Sokféleség Egyezmény 5. Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1997. december – Kyoto-i Jegyzőkönyv 2005. február 16- Hatálybalépés 2007. december - Bali 2002. Johannesburg ENSZ III Környezetvédelmi Világért 3 Témakör 3. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS • • • • Fogalma:Olyan fejlődés mely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül h vszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szüks kielégítésére Színtjei: globális (AGENDA 21) regionális (NKP ?) lokális (LA 21) Dimenziói: cél – szociális/társadalmi eszköz – ökonómiai/gazdasági módszer – ökológiai/környezeti Indikátorai: Újtípusú

jóléti/fenntarthatósági mutatók Például: HDI NEW ISEW GPI Efp A GDP HIÁNYOSSÁGAI 1. A GDP csak a piacon realizálódó ügyleteket veszi számba (ami nem adóztatható vagy statisztikailag számba nem vehető, az a GDP számára nincs is) 2. A piacok közül is csak a „fehér” gazdaság számít a GDP-be (a szürke és feketegazdaság is komoly pénzforgalommal bíró piacok) 3. A GDP-ben csak azt lehet kimutatni, ami pénzmozgással jár (a házimunka vagy a szabadidős tevékenység nem érték; a családok kiváltképp „bűnösek”: ingyenes szolgáltatást nyújtanak és a piacon kívül működnek) 4. A GDP a természeti erőforrásokat nem tekinti tőkének (ezek amortizációjával sem számol) 5. A GDP-ben minden tranzakció pozitív előjelű (a gazdaságnak nincsenek működési költségei) ⇓ a GDP nem alkalmas a jólét mérésére ! Környezeti szempontból: • • • A GDP csak a produktív tőkéről ad információt, a természeti tőkéről nem A

GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek a természet által nyújtott szolgáltatások Számos környezetvédelmi kiadás ennek ellenére GDP növelőként jelenik meg ⇓ jólétnövekedés GDP csökkenéssel is bekövetkezhet 4 HAGYOMÁNYOS kontra ÚJTÍPUSÚ NÖVEKEDÉSI/ FENNTARTHATÓSÁGI mutatók . HDI /Human Development Index=Emberi fejlődési index/ a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé, általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének. Használatával megkülönböztethetők a fejlett, fejlődő és fejletlen országok, és mérhető a gazdaságpolitikák hatása az életszínvonalra. A mutatót 1990-ben dolgozták ki. 3 összetevője:1főre jutó gdp; születéskor váható élettartam; átlagos képzettségi szint. (Első 3: Izland,Novégia, Ausztrália) . NEW /Net Economic Welfare=Nettó gazdasági jólét/ 1970-es és az 1980-as évtizedekben dolgozták ki. 1 összetevős: GDP + szabadidős tev, házimunka,csináld magad

tevékenységek - Modern urbanizáció kárai költségesítve . ISEW /Index of Sustainable Welfare=Fenntartható jóléti index/ 1980-as évek végén dolg ki. A fenntartható gazdasági jólét indexe tehát láthatóan nagyobb részt becslésekre, mint pontosan mérhetõ adatokra támaszkodik. GDP + jövedelemeloszlás változásainak jóléti hatása - hosszútávú környezeti károsodás jelenértéke . GPI /Genuine Progress Indicator=Valódi fejlődési mutató/ Az ISEW-nek a továbbfejlesztése, 1995 szeptemberében alkották meg. Kb 30 rényezővel korrigálja a GDP-t (pl bűnözés ktg-ei, válás ktg-ei,légszennyezés ktg stb) . EFp /Ecological Footprint=Ökológiai lábnyom/ http://tavoktatas.kovethu/okolabnyomhtml 1 embernek éves szüks-it kielégítő termékek előállításához mekkora területet kell igénybevenni. az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja

emiatt leginkább az erőforrástakarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban. 5 Témakör 4. A környezetszennyezés, mint sajátos externália (Környezeti károk és környezetvédelmi költségek értelmezése) Ha pl van 1 folyó és mellé 5 cég telpszik, mert a folyó vize alapvető termelési tényező számukra. A megmaradt vizet uolyan minőségben kellen visszabocsátani afolyóba amilyenben kivették, ez 1 társadalmi igény. A folyamat végén szennyvíz keletkezik Minden környezeti probléma esetén a helyben történő kezelés a legolcsóbb! Üzem profilja Igényelt Vállalt tisztítási költségek 1. Vegyipari üzem – részleges tisztítás 400 200 2. Élelmiszeripari üzem – előtisztítás és 200 800 3. Kohászati üzem – nem végez tisztítást 300 0 4. Bőrgyár – előtisztítás és szennyvízkezelés 600 900 5 Papírgyár – előtisztítás és tisztítás 500 700 2 000 2 600

szennyvízkezelés (eredeti minőségű vizet enged tovább) Összes költség: Kárköltség: 2 600-2 000=600 A szennyezést okozó személy nem szándékosan idéz elő környezetszennyezést, elsősorban a piacon értékesíthető termékével foglalkozik, és nem fűződik érdeke környezetszennyezéshez, viszont ha nagyobb termeléssel nagyobb profitot kíván elérni, a környezetszennyezést figyelmen kívül hagyja. 6 Témakör 5. KÖRNYEZETPOLITIKA Alapelvek, célok + Eszközrendszer = OKOZÓ ELV A szennyezés megelőzésével, csökkentésével, KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS ellenőrzésével kapcsolatos költségeket a szennyezés (internalizáló eszközök) okozójának kell fedeznie. • KÖZTEHERVISELÉS ELVE csak az okozó, hanem mindenki viselje a terheket, akinek érdekében áll a szennyező tevékenység. Fogyasztók,állam,vállalat • MEGELŐZÉS ELVE Az utólagos intézkedések helyett a megelőzést kell előnyben részesíteni. Keletkezés helyén

történő kezelés az optimális megoldás • KOOPERÁCIÓ ELVE Összefogás, együttműködés szükséges a kv.-i problémák megoldásához • SZUBSZIDIARITÁS ELVE a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. = optimális döntési szintek kijelölésének elve, az döntsön aki a legtöbb információval rendelkezik. Minden problémát azon a szinten kell megoldani, ahol minimális költséggel, erőfeszítéssel lehetséges. • Extenzív környezetvédelem:van 1 szennyező technológiám és erre ráépítek1 új környvédelmi eljárást,technológiát (pl szűrők,szennyvíztisztító stb) = A környezetvédelemnek azt a formáját tekintjük extenzív környezetvédelemnek, amikor a szennyező technológia káros hatásainak megszüntetésére jön létre a szennyező folyamathoz közvetlenül vagy áttételesen kapcsolódó környezetvédelmi

technológiai rendszer. Intenzív:környzetvédelem szerves része a technológiai folyamatnak, szennyezőt dobjam ki és vegyek újat ami nem szennyez. 7 A környezetvédelem szabályozásának rendszere I. KÖZVETLEN, DIREKT SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK (utasítások, tilalmak + bírságolás) emissziós normák + immissziós normák +termékszabályozás +. +ELLENŐRZŐ- ÉS SZANKCIÓRENDSZER (A hatósági előírás vonatkozhat emisszióra (kibocsátás), immisszióra (szennyezettségi állapot), termelési folyamatra és termékekre, szolgáltatásokra) előnyei: egyértelműek, betartása elvileg ellenőrizhető, bevezetésével gyors eredmények, hátrányai: gazdaságilag nem hatékony, előírások betartása zavarhatja a versenyfeltételeket, nem ösztönöz az előírásokat meghaladó szennyezés csökkentésre, környezetkímélő eljárások bevezetésére ezért kell a szankciórendszer II. KÖZGAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK (érdekeltség, ösztönzés  A

gazdasági érdekeket figyelembe véve ösztönöznek a környezetvédelmileg kívánatos magatartás kialakítására. A vállalatok bizonyos döntési teret kapnak az általuk leggazdaságosabbnak ítélt kv-i megoldás kiválasztására.) környezetszanáló adók fiskális környezetvédelmi hozzájárulás 1. Adójellegű szab (öko-adók, díjak) KHD környezet szabályozó KTD termékdíj letéti díj 2. „Szennyezési jogok piaca” modell A szennyezőanyag-kibocsátás befolyásolásához az ún. „ szennyezési jogok értékesítését” kellene használni. A szennyező cégek kötött áron vagy árverésen megvásárolhatják bizonyos szintű szennyezőanyag-kibocsátás jogát. Akik a csökkentést költségesnek találják – vásárolnak Akik számára a csökkentés olcsóbb – nem vásárolnak ill. eladnak • • • • • • III. KÖRNYEZETI MENEDZSMENT TECHNIKÁK (rendszerintegráció + önkéntesség + kommunikativitás) környezeti hatásvizsgálat/KHV/

+ környezetvédelmi felülvizsgálat KMR-KIR+ auditálás /ISO 14 001; EMAS/ öko-marketing + környezetbarát termékminősítés /öko-címkézés/ környezetszempontú életciklus-elemzés öko-design öko-sponsoring, IV. ETIKAI SZABÁLYOZÁS (demonstrativitás) önkéntes szakmai szerződések + teljesítményértékelés (indikátorok) + + Local Agenda 21, + környezeti/fenntarthatósági/CSR-jelentés, 8 V. EGYÉB SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK környezeti felelősségbiztosítás +biztosítékadás elrendelése+kötelező céltartalékképzés+adatbankok+szubvenciók+oktatás-képzés, Környezetvédelmi termékdíjköteles termékek 1. Üzemanyagok 2. Gumiabroncsok 3. Csomagolások 4. Hűtőberendezések és hűtőközegek 5. Egyéb kőolajtermékek 6. Akkumulátorok 7. Hígítók és oldószerek /2005 január 1-től nem!/ 8. Reklámhordozó papírok 9. Személygépkocsi /2005 január 1-től/ 10. Elektromos és elektronikai termékek /2005 január 1-től/ Nemzetközi

tendenciák a környezetszabályozás jelenkori gyakorlatában 1. Közvetett kontra közvetlen szabályozási módok 2. Öko-adók kompenzációja 3. Adórendszer egészének ökologizálása Új adók bevezetése; létező adók szerkezeti átalakítása; Meglévő torzító támogatások és adórendelkezések módosítása A SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK-MÓDSZEREK VÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A PROBLÉMA TÍPUSA, SÚLYA ÉS SÜRGŐSSÉGE KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁG /ökológiai találati biztonság/ GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG /gazdasági találati biztonság/ IGAZSÁGOSSÁG, ARÁNYOS TEHERVISELÉS /szociális találati biztonság/ MEGFELELŐ INFORMÁCIÓK /nyomonkövethetőség/ KÖZIGAZGATÁSI ALKALMAZHATÓSÁG (konzisztencia) MEGVALÓSÍTÁS ÖSSZKÖLTSÉGEI ELFOGADHATÓSÁG, ELFOGADTATHATÓSÁG VERSENYSEMLEGESSÉG és RUGALMASSÁG Témakör 6. 9 A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT ALAPELVEI (A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája-ICC/1991) 1.

Kiemelt vállalati cél (a környezetorientált magatartás ill a fejlesztések folyamatában is kulcstényező) 2. Integrált menedzsment(környzetszempontú politikát a vállalat minden szinten juttassa érvényre) 3. Folyamatos fejlesztés(környvédelmi intézkedéseké + tudomány és technika legújabb szintjének feleljen meg) 4. Képzés-önképzés(olyan legyen hogy a tevékenységeket a környzettudatosság jegyében végezzék) 5. Előzetes hatásvizsgálat (Minden egyes új tevékenység vagy egy új projekt megkezdése, egy berendezés be- vagy leszerelése, egy telephely megszüntetése előtt meg kell vizsgálni annak környezeti következményeit.) 6. Termék- ill szolgáltatási felelősség (A vállalat törekedjen olyan termékek fejlesztésére és szolgáltatások nyújtására, melynek nincs nem kontrollálható környezeti hatása, valós igényeket elégítenek ki, viszonylag alacsony az energia- és természeti erőforrások iránti igényük és

újrahasznosításuk vagy szanálásuk veszélytelenül megoldható.) 7. Vevőszolgálat (A vásárlók, kereskedők és a közvélemény kapjon tájékoztatást, adott esetben pedig részletes tanácsokat a vállalat által termelt (forgalmazott) termékek és szolgáltatások veszélytelen felhasználásáról, szállításáról, tárolásáról és elhasználódás utáni kezeléséről, mentesítéséről.) 8. Üzemeltetési felelősség(A vállalati létesítmények, berendezések fejlesztésénél, szerelésénél és üzemeltetésénél, valamint minden egyes tevékenységnél legyen szempont az energia- és anyagtakarékosság stb) 9. Környezeti K+F, innováció(A vállalatoknál folyó kutatómunka terjedjen ki a vállalatspecifikus nyersanyagok, termékek, eljárások, emissziók és hulladékok környezeti hatásainak vizsgálatára, kapjon támogatást ezen hatások minimalizálását célul kitűző kutatás.) 10. Elővigyázatosság (Termékek és szolgáltatások

előállításánál, forgalmazásánál vagy felhasználásánál mindenkor támaszkodjunk a tudományos és technikai ismeretekre, hogy a jelentős és irreverzibilis környezeti károsodásokat megelőzzük.) 11. Vállalati külső kapcsolatok(Gondoskodjunk róla, hogy ezeket az alapelveket a vállalati kapcsolatokban is érvényre juttassuk) 12. Baleseti készültség, veszélyterv(Az illetékes hatóságokkal, a mentőszolgálattal és az önkormányzattal közösen dolgozzunk ki egy un. veszélytervet a vállalati tevékenységből eredő jelentős kockázatok esetére, figyelembe véve az országhatáron túlnyúló potenciális hatásokat is.) 13. Technológia-transzfer(Járuljunk hozzá a környezetbarát technológiák és menedzsment módszerek elterjesztéséhez a gazdaságban és egyéb szektorokban.) 14. Részvétel közösségi erőfeszítésekben (Részvételünkkel támogassuk az állami környezetpolitika fejlesztését; a privát szektor, az állam és az államok

közötti programokat; valamint a környezeti szemlélet fejlesztését ösztönző kezdeményezéseket.) 15. Nyitottság(Támogassuk és vegyünk részt azokban a munkavállalókkal, vagy a nyilvánosság képviselőivel folyó vitákban, amelyek egyes tevékenységek, termékek és szolgáltatások, valamint hulladékaik lehetséges kockázatai körül folynak.) 16. Tájékozódás és tájékoztatás (Folyamatosan kísérjük figyelemmel környezetvédelmi intézkedéseink hatékonyságát; végezzünk környezeti auditálásokat; vizsgáljuk felül a vállalati rendszerszabályok, a jogi rendelkezések és a környezetmenedzsment alapelvek betartását; megfelelő formában és folyamatosan tájékoztassuk a vállalat vezetőségét, részvényeseinket, dolgozóinkat, a hatóságokat és a nyilvánosságot.) 10 A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT JELLEMZŐI Többdimenziós célrendszer  A többdimenziós célrendszer arra utal, hogy a környezetmenedzsment nem ad hoc egyedi

intézkedések sorozata. A vállalati környezetmenedzsment többdimenziós célrendszerén tehát a környezeti, a társadalmi és piaci célok integrált megjelenését értjük. Környezeti célok az ökológiai irányultság a vállalati magatartás elsődleges céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelőzésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik. Társadalmi célok: A társadalom egésze, vagy releváns csoportjai által megfogalmazott környezeti elvárások teljesítése különösen fontos egy vállalat számára, mivel ez nélkülözhetetlen egy cég legitimitásához és tevékenységének hosszabbtávú fenntartásához. Piaci célok: A környezeti szempontok érvényesítése hozzájárulhat költségcsökkentési lehetőségek feltárásához (főleg a nyersanyag- és energiafelhasználást érintően), de a környezeti kockázatok és előnyök által motivált termékprofil-tisztítás is meghatározó lehet a

piaci versenyben. Vállalaton és funkcióin túlmutató karakter A környezeti problematika komplex jellege olyan átfogó, integrált problémamegoldó rendszereket követel meg, amelyek a vertikális és horizontális vállalati versenyszférát éppúgy érintik, mint az egyes termék- és technológiai területeket. • • • Vertikális színt Horizontális színt Termék- ill. technológiai színt Proaktív stratégia  A vállalati környezetmenedzsment alapvetően kettős irányú. Egyrészt a vállalatot érintő környezeti gondok kezelése tartozik feladatkörébe, másrészt gondoskodik a környezetvédelemmel-környezetgazdálkodással összefüggő lehetséges sikerfaktorok kifejlesztéséről és a fennálló kockázatok megszüntetéséről. • • Kockázatok kezelése Sikerfaktorok beazonosítása 11 A KÖRNYEZETORIENTÁLT VÁLLALKOZÁS ELŐNYEI ÉS KOCKÁZATAI Előnyök • • • • • • • -A vállalat társadalmi elismertségének (imázs)

javulása -Új és tartós vásárlói kör megnyerése. -Költségmegtakarítás az anyag- és energiafelhasználásban. -Új piacok megszerzése (környezeti piaci irányultság). -Konkurrenciával szembeni versenyelőny biztosítása. -Piaci partnerekkel -bankok, biztosítók,stb.- való kapcsolat javulása -Nagyobb állami megrendelések lehetősége /közbeszerzésen keresztül/. Kockázatok • -A környezetvédelmi feladatok által kiváltott költségnyomás. • -A környezetvédelmi szabályozás országonként eltérő színtje –rövid távoncsökkentheti a nközi versenyképességet • -A környezeti piac termékei iránti kereslet bizonytalanságai. • -Hiányzó kooperációs hajlam a partnerek részéről. • -Vállalaton belüli ellenállás . 12 Témakör 7. Öko-marketing-koncepció 1. Pozicionálás /profilírozás/ • A vállalat általános környezeti poziciója • Stratégiai kulcstényezők beazonosítása (pl.SWOT-analízis=extern/intern faktorok)

• „Környezeti„ termékek lehetséges köre - Fogyasztói szempontok - Versenytényezők - Termék-, termeléspolitikai- ill. technológiai faktorok 2. Öko-marketing-stratégia /portfólió/ (A választott pozíciót leginkább tükrözőmarketing-stratégia megfogalmazása) • Indifferens /passzív/ öko-stratégia(a változásokkal szemben érzéketlen stratégia, fenntartása esetleg rövidtávon lehetséges, közép- és hosszútávon egyértelműen zsákutcába vezet.) • Defenzív /reaktív/ öko-stratégia (a jogi és gazdasági változásokra utólag, követő jelleggel reagál, inkább a kényszer ereje dominál, mint a kihívások felismerése. A stratégia legfeljebb a közvetlen veszélyek elhárítását teszi lehetővé, átütő erőt semmi esetre sem biztosít.) • Offenzív /aktív/ öko-stratégia (a vállalat tisztában van a környezetvédelemben mutatkozó új tendenciákkal, ismeretekkel, és ezek követése, valamint alakítása érdekében nagy

szerepet szán a piac alakításának és érdekei érvényre juttatásának. Célkitűzése, hogy előtte járjon a tevékenységét esetlegesen korlátozó környezetvédelmi intézkedéseknek. A stratégia meglehetősen kockázatos, mivel ha nem sikerül megelőznie egyegy konkrét szabályozási lépést, a vállalat jó híre, tekintélye jelentősen csorbulhat.) • Innovatív /proaktív/ öko-stratégia (a környezetvédelemben rejlő lehetőségeket kihívásként értékeli és kihasználja piaci pozíciói erősítésére, image-ének javítására. A vállalati stratégiába beleépül a környezetvédelem kérdése, a cégfilozófiát és a teljes vállalati magatartást a felelős vállalati koncepció hatja át) • Szelektív /szituációtól függő/ öko-stratégia 3. Öko-marketing-mix /eszközrendszer/ • Termékpolitika • Árpolitika • Értékesítés/disztribuciós/ politika • Kommunikációs politika 13 Lehetséges környezeti marketing-stratégiák

(öko-portfolió) Környezeti előnyök nagy Offenzív stratégia Innovatív stratégia Szelektív stratégia kicsi Indifferens stratégia Passzív Defenzív stratégia kicsi nagy Környezeti kockázatok 14 Témakör 8. Az öko-címkézés: 1. Jelentős segítség azoknak a fogyasztóknak, akik vásárlásaik során a kevésbé környezetterhelő termékek mellett döntenek. 2. Szolgálja a környezetbarát termék gyártójának az érdekeit is, mivel versenyelőnyt biztosít számára a hagyományos termékek előállítóival szemben. 3. Támogatja azokat a forgalmazókat (kereskedőket), akik az azonos funkciójú termékek között igyekeznek elkülönítetten tárolni a környezetbarát termékeket, segítvén a környezettudatos vásárlók tájékozódását. 4. A fentiek megvalósulása esetén minden bizonnyal csökken a természeti környezetre nehezedő nyomás, tehát mindnyájan nyertesek lehetünk! „Környezetbarát” termék: A „környezetbarát

termék”, „környezetkonform termék” fogalmak relatív kapcsolatra utalnak. Azt fejezik ki, hogy a „környezetbarát”-nak minősített termék legalább egy jellemzőjét tekintve (pl. anyagösszetétel, felhasználhatóság gyakorisága, csomagolás módja, újrahasznosíthatóság, stb.) kevésbé veszi igénybe terhelően a természeti környezetet, mint alternatívái, vagy előző önmaga. Életciklus-elemzés (LCA): Két terméket legalaposabban az életciklus-elemzéssel lehet összehasonlítani. Az életciklus-elemzés (elterjedt angol kifejezéssel: life cycle analysis – LCA) egy olyan módszer, amely a termékek környezeti hatásait összegzi a „bölcsőtől a bölcsőig” szemléletnek megfelelően, az alapanyagok kiválasztásától kezdve, a gyártás, szállítás, használat-fogyasztás és a hulladékká válás környezeti hatásait is figyelembe véve. Környezetbarát termékek védjegyezése ≠ termékek öko-címkézése (Különbség:

Életciklus-elemzés!) Témakör 9. A fenntartható fogyasztás fogalma „Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék." 15 Fenntartható/környezetbarát fogyasztás Alapdokumentumai: • Rió-i Nyilatkozat a környezetről és fejlődésről (8. alapelv) • AGENDA 21 /Feladatok a XXI. századra – 4fejezet:A fogyasztási modellek megváltoztatása A. A nem fenntartható termelési és fogyasztási modellek B. Nemzeti politikák és stratégiák kidolgozása a nem fenntartható fogyasztási modellek

megváltoztatásának ösztönzésére Teendők: • 1. Hatékonyabb energia- és erőforrás felhasználás elősegítése 2. Hulladéktermelés minimalizálása 3. Az egyének és háztartások segítése a környezetkímélő vásárlási döntések meghozatalában 4. Példamutatás kormányzati vásárlásokkal (közbeszerzések !) 5. Környezetbarát ármegállapítás 6. A fenntartható fogyasztást támogató értékek erősítése EU V./VI Környezetvédelmi Akcióprogram A. A társadalom magatartási szokásainak megváltoztatása (V KAP) B. Segítség a fogyasztóknak a tájékozott választáshoz (VI KAP) = ökocímkézési rendszer fejlesztése !!! „Fenntartható fogyasztói kosár” (Egy program a német gyakorlatból) 1. A program célja: felhívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy . Legtöbb fogyasztási (vásárlási) szokásunk szembesíthető a fenntarthatóság kritériumaival 2. A program tartalma /vásárlói tájékoztató füzet/: - Egy termék- és

szolgáltatási alternatívákat tartalmazó lista, amelyek különösen alkalmasak a fenntartható fogyasztás gyakorlására. - Minden termékhez és szolgáltatáshoz külön információk is tartoznak (pl. melyik öko-címkét keresse rajta a vásárló). - Egyes termékcsoportok vonatkozásában milyen alternatív lehetőségei (mozgástere) vannak a fogyasztónak. - A fenntarthatóság alapvető szempontjai termékcsoportonként. 3. A programba bevont termékcsoportok (a fenntartható/környezetbarát fogyasztást támogató szempontok az adott termék esetében): 16 (A) Élelmezés, táplálkozás Részesítsük előnyben az elismert minősítő rendszerek címkéjével ellátott, biogazdaságokból származó élelmezési termékeket (megjegyzés: a mérvadó EU-országok vonatkozó nemzeti szabályozása általában szigorúbb követelményeket tartalmaz az EUrendeletnél). Energiamegtakarítást jelent, ha főleg a szezonális és helyben termesztett

zöldségeketgyümölcsöt vásároljuk. kevesebb munkafolyamaton átmenő termékek környezetterhelő hatása alacsonyabb. A kevésbé csomagolt termékek negatív környezeti hatása ugyancsak alacsonyabb. Lehetőleg a „többútas” csomagolású termékeket vásároljuk. Nézzünk utána, hogy a gyártó cégek termékeiket ökológiai és szociális szempontból fenntartható módon gyártják-e (a szükséges információk beszerzéséhez internetes honlap áll az érdeklődők rendelkezésére). (B)Öltözködés (C)Lakás, építkezés Pénzügyi szolgáltatások (D) Közlekedés (E) Utazás, turizmus (F) 4. Visszacsatolás /Háztartási napló/ - mit vásároltak az adott négy hét során, - figyelembe vették-e a „Fenntartható fogyasztói kosár” ajánlásait, - ha igen, akkor miért éppen azt a javaslatot választották, - ha nem, miért nem akartak/tudtak vásárolni a füzetben összeállított fenntartható termékek közül, - milyen akadályokkal,

nehézségekkel találták magukat szemben, hogyan oldották meg a fellépő konfliktusokat? 5. A program értékelése, következtetések - A programban résztvevő fogyasztók egyöntetű véleménye szerint az akciót támogató információs háttér /vásárlói tájékoztató füzet/ nagyban segítette bevásárlásaikat, a f üzetben leírt információk érthetőek voltak és a gyakorlatban is alkalmazhatóak. - Az egy hónapig tartó tesztelés végén a résztvevőknek több mint fele figyelt meg magán változó vásárlási és fogyasztási szokásokat, s annak tudatosulását, hogy . ! Kis figyelemmel is lehet tudatosan és felelősen alakítani vásárlásainkat, fogyasztási szokásainkat - Leginkább az élelmezési-táplálkozási termékcsoport esetében bizonyult hasznosnak a program által nyújtott információs háttér. - A fenntarthatóság szempontjaira ügyelő vásárlás és fogyasztás -főleg annak megtervezése, de kivitelezése is- időigényesebb,

továbbá a fenntarthatóságot szempontként kezelő termékalternatívák gyakran drágábbak is. - A fenntartható fogyasztás infrastruktúrájának hiányosságaként a program alanyai a környezetbarát termékek címkézésének hiányait említették /főleg a textíliák és a ruházati cikkek, valamint a lakásfelszerelési és –biztonsági termékek esetében/. 17 Témakör 10. AZ EU-KÖRNYEZETPOLITIKA KRONOLÓGIÁJA 1923. Páneurópai unió:az 1 szervezet mely az 1üttműködés gondolatát megpróbál képviselni. Majd 2 világháború után hidegháború, fegyverkezési verseny kezdődik, melynek alapja a természeti erőforrások. Ezekből SZU-nak jóval több áll a rendelkezésére és ezt a Ny EU 1üttműködéssel kívánta kompenzálni, így 1951. Párizsi szerződés: Létrhoz Eur szén és acélközösség 1957. márc 25 Római Szerződés:Létehoz EGK és EURATOM 1967. július 1 Ezt A 3 szervezetet tömörít egybe az EK 1972. Párizsi Csúcskonferencia

(Dekrétum) Követendő célokat tűznek ki, amiket tagoknak követniük kell, de közösségi szinten nincs meg ennek a jogi kerete így csak ajánlások, nem kötelező érvényűek. 73 tól kezdve időől időre AP-kat tűznek ki I. Környezetvédelmi Akcióprogram (1973-1976) II. Környezetvédelmi Akcióprogram (1977-1981) III. Környezetvédelmi Akcióprogram (1982-1986) 1987. Egységes Európai Okmány R-Sz megreformálása, közösségi könypol megjelenése IV. Környezetvédelmi Akcióprogram (1987-1992) 1992. Maastricht-i Szerződés EU-ként definiálja magát a közösség,3 pillér, 6 ország hoz létr V. Környezetvédelmi Akcióprogram (1993-2000) 1997. Amszterdami Szerződés A R-Sz 2 kiigazítása,fenntartható fejlődés a közzöség általános célja közé emeli! 1998 Cardiff folyamat: Környpoli integráció.Minden egyes szakpolitika építse bele politikájába a könyvédelmi elvárásokat. VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010) 2001. EU

Fenntartható Fejlődés Stratégia (Göteborg) I. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM (1973-76) Formája: NYILATKOZAT Alapelvei 1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak megelőzése 2. A környezeti hatások figyelembe vétele 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése 5. A „szennyező fizet” alapelve 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembe vétele 8. Az EK és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása 11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben Eszközei Tudományos-technikai háttér megteremtése. Tagállamok jogszabályainak összehasonlítása + harmonizálása. (Első Közösségi

Direktívák!) Közös információs rendszer. 18 II. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM (1977-1981) Formája: HATÁROZAT Főbb feladatok 1. Környezeti hatásvizsgálatok és értékelési rendszerének kidolgozása 2. Gazdasági eszközök alkalmazási lehetőségeinek elemzése a környezetvédelemben környezetvédelmi költségek elosztása, környezetminőség pénzügyi mértéke, „szennyező fizet” elv szigorú alkalmazása. 3. Környezetvédelmi információ-szolgáltatás rendszerének kiépítése 4. Közösségen kívüli államokkal való együttműködés fejlődő országok környezetvédelmi támogatása, részvétel nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben. III. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM (1982-1986) Jellege: Környezetpolitika „saját jogon” hangsúlyozása. Prioritások 1. Megelőzés alapelve és annak eszközei (pl KHV, költség-haszon elemzés, stb) 2. Környezetpolitika társadalmi-gazdasági externáliái 3. Környezetpolitika

integratív jellege 4. A környezeti cselekvés legmegfelelőbb szintjeinek megválasztása 5. Az ún „implementációs deficit” kezelése 6. Az „érzékeny környezeti területek” intézménye 19 IV. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM (1987-1992) Háttér: Egységes Európai Okmány (1987) 1. Közösségi Környezetpolitika legitimitása = közösségi szintű szakpolitikaként értelmezzük,be kell építeni a nemzetibe 2. „Önmaga értékeit” védő környezetpolitika 3. Gazdasági Közösségtől a „Gazdasági-Környezeti Közösség”-ig Európai Környezeti Ügynökség (Koppenhága,1991.)  közösségi környzetpolitika legfontosabb háttérintézménye, naprakész infokkal kell ellássa az Eu döntéshozóit. Környezet Európai Éve (1987. 03 – 1988 03) Brundtland Bizottság (Közös Jövőnk) Prioritások 1. Közösségi jog alkalmazása és érvényre juttatása 2. Anyag- és forrásorientált megközelítés 3. Környezeti információkhoz való

szabad hozzájutás 4. Környezetvédelem és munkahelyteremtés kapcsolata 5. Új típusú eszközök (közgazdasági, kommunikatív) alkalmazása 6. Multimédia megközelítés kontra integrált szennyezés-ellenőrzési módszerek (pl IPPC Direktíva). V. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM (1993-2000) I A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ (az alcímnek üzenete van. Országok újradefiniálják környezet politikájukat, alcím gondolatának integrálása a cél!) Háttér: Maastricht-i Szerződés (1992-1993) Riói Konferencia dokumentumai (1992) Fehér Könyv (Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás, 1993) Előrehaladási Jelentés (Döntés, 1996-98) Új vonások (hangsúlyok): 1. Természeti erőforrások kimerülésének megakadályozása Előző az forrásorientált, itt már delmerül a kimeülés gondolata is. Megakadályozása pl: vmivel helyettesíteni kell az ef-kat 2. Környezetre káros trendek megváltoztatása Gazdasági és környezeti trendek váljanak el, 1ségnyi

GDP-t egységnyinél kevesebb környzeti ráfordítással lehessen elérni 3. Társadalom (egyén, intézmények, állam) magatartási szokásainak megváltoztatása Szintezték a társadalmat, mert az egyes szinteknek másmás szabályok kellenek máshogyan lehet hatni rájuk. 4. Felelősség megosztása az alkalmazott eszközskála szélesítésével Interszektorális célágazatok: (Az 5 fő szektor mely leginkább felelős a körny.szennyezésért) Ipar Energetika Közlekedés Mezőgazdaság Turizmus 20 Javasolt eszközök: Jogi eszközök (integrált eszközök priorizálása). Önálló szabályok az egyes területekre Piaci alapú eszközök (zöld adók). Horizontális támogatási eszközök („win-win” szituáció=olyan üzlet melyen mind2 fél nyerhet). Pl oktatás, K+F Pénzügyi támogatási mechanizmusok.Pl PHARE, ISPARD, LIFE stb V. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM (1993-2000) II. FELÜLVIZSGÁLAT: ELŐREHALADÁSI JELENTÉS (1996-98) 8éves volt az 5. KAP

félidőnél készítettek egy értékelést, de végül nem korrigáltak csak 1-et Korrekciós háttér: 1. A, S, SF csatlakozása (Ausztria, Svédország, SF??? San francisco? Fasztudja :P) 2. Társult tagállamok felkészítése 3. „Jelentés az Unió Környezeti Állapotáról” Változatlan alapelvek: • Fenntartható fejlődés • Környezeti integráció • Eszközskála bővítése környezeti elszámolás környezeti díjak önkéntes megállapodások KMR kiterjesztése (EMAS) információrendszer fejl. Local Agenda 21. Változatlan kulcsterületek: Mezőgazdaság (Agenda 2000) Közlekedés (transzeurópai közlekedési hálózat-program) Energia (megújuló energiák, energiatudatosság) Ipar (környezeti ipar + menedzsment technikák) Turizmus (öko-turizmus) Változás: Az 5 szekto mindegyike önálló környezetfejlesztési programot kapott! Ld.mellette VI. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAM (2001-2010) Mottó: “to name, fame and shame” HANGSÚLY:

Szakterületi integráció STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK: • Jogi előírások hatékonyságának növelése • Környezeti és szakterületi érdekek egyeztetése • Környezetorientált piaci ösztönzők Partneri viszony a gazdasággal (kkv-k kiemelt szerepe, öko-hatékonysági programok, integrált termékpolitika, önkéntes szerződések, KIR) Környezetbarát fogyasztás, ill. beszerzés Állami szubvenciók és támogatások átgondolása A pénzügyi szféra aktivizálása Közösségi szintű környezeti felelősségi szabályozás 21 • • Civil szféra és a személyek részvételének erősítése Környezet- és területfejlesztés szinkronizálása PRIORITÁSOK: Klímavédelem – Kyoto-i Jegyzőkönyv Természetvédelem – biodiverzitás Környezet és egészség – környezetbiztonság Fenntartható erőforrás-gazdálkodás EU globális szerepe Társadalmi kooperáció – szemléletformálás, információk MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK: • Folyamatos

társadalmi dialógus • LA 21-ek • Tudományos szemlélet erősítése • Indikátorok, értékelések folyamatos alkalmazása EU-KONFORM KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS HAZAI FELTÉTELRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA 1. Torzító támogatások és adórendszerek leépítése (energetika, mezőgazdaság, közlekedés) 2. Versenyképességi hatásvizsgálatok lefolytatása (szektorhatások) 3. EU-adekvát információs rendszer fejlesztése (környezeti monitoring, gazdasági értékelési rendszerek ld. EUROSTAT, K+F összehangolása, stb.) 4. Társadalmi szintű fogadókészség javítása (partneri viszony fejlesztése, civil szféra támogatása, lokális-regionális dimenziók erősítése, stb.) MENTESSÉGI IGÉNYEK • • • • • • • • • • • Ipari szennyezés ellenőrzése Nagy égetőművek szennyezésének ellenőrzése*(2005.dec 31) Veszélyes hulladékok égetése (2005.dec 31) Csomagolóanyag-hulladékok kezelése* (2005.dec 31) Települési szennyvízkezelés*

(2015.dec 31) Kommunális hulladék-kezelés Felszín alatti vizek védelme Felszíni vizekbe bocsátott szennyezőanyag-normák Vegyi anyagok felszabadulásával járó üzemi balesetek ellenőrzése (Seveso II direktíva) Csatlakozás az integrált szennyezésmegelőzési és ellenőrzési (IPPC) direktívához A Magyarországon védett fajok listájának átvétele az EU-ban (pozitív derogáció!) *Az EU által is méltányolt derogációk Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium 22