Történelem | Tanulmányok, esszék » Teleki Fruzsina - A Wesselényi-féle rendi szervezkedés török kapcsolatai

A Wesselényi-féle rendi szervezkedés török kapcsolatai I. A Wesselényi-féle szervezkedés története A vasvári béke 1 és a magyar politikai vezető réteg.  a magyar főurak nem tudnak tiltakozni, az ország híján van minden erőnek, amivel nyomatékot adhatnának elégedetlenségüknek =>=> társadalmi-politikai feszültség kiéleződése A béke után feltűnően szívélyessé vált a Porta és a bécsi udvar között a viszony ( 1665-66: szövetség- és békeokmánycsere) kereskedelmi szerződés (1667. Keleti Kereskedelmi Társaság) = > közös gazdasági érdekeltség + erősebb viszony a Mo.-on osztozó két nagyhatalom közt => átmeneti együttműködés oka: minkét fél máshol van lekötve + a rendek és az udvar közti „hagyományos” ellentétek + 1650-es évek óta: hadügyekkel kapcsolatos ellentétek - vallási ellentétek – erőszakos térítés => a protestánsok az 1662. évi ogy óta minden téren a teljes elutasítás

álláspontjára helyezkedtek - 1665 szeptemberében meghal IV. Fülöp spanyol király  Konstantinápoly megtámadja Kandiát (Kréta) - Apafi és a Porta viszonya: nem szívélyes - kiegyensúlyozatlan erőviszonyok => a szervezkedés külföldi segítségre van utalva 2: ▪ Franciaország felé irányuló tapogatózás a Habsburg-Bourbon dinasztikus ellenállás alapján Vasvári béke után: a terveket Vitnyédi István dolgozta ki és adta át a franciáknak 1665 júniusában – a Magyar Királyság, Horvátország, Erdély és a román fejedelemségek szövetségének terve – ez nem reális, nem tekintették tárgyalási alapnak - a francia király 1667 májusában Flandria ellen háborút indít => kapóra jön neki, hogy a szervezkedés támogatásának ígéretével sakkban tudja tartani I. Lipótot - Erdély és a magyarországi főméltóság-viselők a török–Habsburg viszony új fejleményei miatt 1666 elején kezdték szorosabbra fűzni kapcsolatukat

1666. ápr: Wesselényi Ferenc nádor 3 és Zrínyi Péter horvát bán 4 szövetsége (stubnyai fürdő) + július 28.: Nádasdy Ferenc országbíró hitlevele a csatlakozásról = > hármójuk szövetséglevelét 1666. dec 19-én írják alá Bécsben  Erdély nem viselhet hadat a Porta engedélye nélkül - a magyarországiakkal való kapcsolat ügyéről Erdélyben a fejedelmen kívül Bethlen János5 kancellár, Bánffy Dénes 6, Béldi Pál 7 generális és szász comes, valamint a két követ, Teleki Mihály 8 és Bethlen Miklós tud 1 1664. aug 10 Ez a magyar politikát a szokásosnál is jobban kiszolgáltatta az európai hatalmi viszonyok mindenkori alakulásának. 3 Felesége: Széchy Mária (ld. Márssal társalkodó Murányi Vénusz) – 1644, Murány bevétele 4 1621-1651, felesége: Frangepán Katalin, sógora Frangepán Ferenc 2 1 1666. aug 23: a nádor gyűlést hív össze Murány várába: a viszonyokkal elégedetlen főurak itt egyeztették

álláspontjukat a vármegyei nemességnek azzal a részével, amely szintén a Hb. uralom ellen fordult beavatottak: Szepesi Pál (Borsod vármegyei alispán), Szuhay Mátyás (az erdélyi Rákócziak egykori kapitánya), Kende Gábor 9 (szatmári), Ispán Ferenc (abaúji) Keczer András és Menyhért (Thökölyek főember-szolgái) és Fáy István és László = felvidéki protestáns ellenzék főalakjai lehetővé válik a többek által támogatott ▪ török orientáció, amelynek nagyobb hazai hagyománya van - török szövetség és behódolás programja az a dokumentum, aminek alapja a murányi végzés, és amit Wesselényi írt alá 1666. aug 27-én – formailag utasításnak készült a Portára bemenő erdélyi követ számára cél: a be nem kebelezett területek önálló államiságának fenntartásához a legelőnyösebb feltételeket biztosítani  kikötések: a f elkínált évi hűségadó fejében a török ne avatkozzék be Mo. belügyeibe, az országot

tartsa meg régi szokásaiban és szabadságában, ne akadályozza a s zabad királyválasztást, a s zultán ne kényszerítse az országot a b irodalom terjesztését szolgáló hadakozásba 1666. nov – Baló Lászlót, Apafi legjobb török diplomatáját a Portára küldik a török engedély és Mo. behódolása ügyében – elutasítás Bethlen Miklós attól tart, a késlekedés elveszi a kedvüket, és önálló akcióba kezdenek (Kara Ibrahim tekintélyes egri török útján)  új követség indul - Apafi utasításai a követnek (1667. márc 22):  a szultánnal együtt érkezzék a tengerpartra  először a kajmakámtól 10 kérje a Krétán lévő nagyvezírhez a bebocsátást  tárgyaljon Panajot portai főtolmáccsal, kérje titoktartását, kérje ki a véleményét  az érdemi tárgyalás a nagyvezír kihájánál 11 kell, hogy kezdődjön – Apafi kész török segély nélkül is végrehajtani a feladatot – Mo. és Ho egészében elégedetlen,

különösen vallása és szabadságán esett sérelmek miatt  a nagyvezírrel való tárgyaláskor mondja azt, hogy Apafit Mo. „színe” kérte, forduljon a Portához, neveket ne közöljön  minden fórumon hivatkozzék arra, hogy a fejedelem azóta jár el az ügyben, mióta a nagyvezírtől Érsekújvár alatt parancsot kapott Mo. hódoltatására 5 1613-1678. 1662 jan 22- én részt vett a nagyszőllősi csatában, de utána rögtön Apafihoz állt, aki megtartotta őt a kancellárságban. 1675-ben tagja a Bánffy Dénes elleni ligának, 1676-ban a Béldi Pál elleni eljárás során ő is gyanúba került. 6 Bánffy Dénes (1630 körül – 1674. december) – Erdélyi főúr, Apafi Mihály fejedelem sógora, s az ország egyik főembere: Kolozs vármegye főispánja, a végvárak főkapitánya. Sok ellensége volt hatalmaskodásai, kíméletlen birtokszerzései és politikai aspirációi (Habsburg-barát) miatt. Teleki Mihály kancellár rábeszélésére Apafi

Mihály jóváhagyta halálos ítéletét. Bethleni várában végezték ki Fia, Bánffy György volt a Habsburg Birodalomhoz csatolt Erdély főkormányzója. 7 1622-1679. 1676-ban ellenségei bevádolták, hogy a fejedelem életére tör, ezért a Héttoronyban halt meg 8 1634-1690, a fejedelem legbizalmasabb tanácsadóinak egyike, 1672-78-ig a mo.-i bujdosók vezére 9 A továbbiakban főleg ő tartja a kapcsolatot az erdélyiekkel. 10 A távollevő nagyvezír helyettese. 11 A nagyvezír ügyintéző helyettese. 2  Erdélyben Zólyomi Miklós 12 szökése okoz gondot Wesselényi Ferenc 1667 márciusában hal meg  politikai végrendelete: Zrínyi Péter: Ho. + a „felső dolgok”=francia kapcsolatok Nádasdy: Duna két partja Bocskai István: a 13 vármegye A követnek adott elutasító portai válasz. nagyvezír: Köprülü Ahmed – a valódi irányító szultán: IV. Mohamed – inkább csak a vadászatra gondol - a nagyvezír június 19-én fogadta Balót 

Köprülü válasza: Erdély a Portának alattvalója, és csak annak nevében léphet fel, így a békeszegés vádja a törököket illetné - Panajot kétszínű játéka: „Ugyanazon hajóval, mely Ballót a szárazföldre vitte, irt (jun. 24.) Mamucca della Torre Marc Antonio császári és portai tolmácsnak, és ez által az osztrák residens Casanovának; hogy az erdélyi fejedelem mesterkedik a német császár ellen;” 13 o Baló olyan ígéretet is kap, hogy a szultán a közeli béke után foglalkozik a magyar ügyekkel => Apafi hitelt ad ennek - Bethlen Miklós kerekebb választ várt, mégis az akció elindításának pártján áll – most kell cselekedni, több török főméltóság és Panajot is tud róla - a tanácsurak óvatosak: Teleki ne mutassa meg Panajot levelét Kendééknek - Teleki Felső-Mo.-ra utazik  Panajot árulásáról Nádasdy már tudomást szerzett = > siettetnék az akciót - Zrínyi és Nádasdy meg akarják békéltetni Rákóczit

Apafival, és a k elet-mo.-i protestánsokkal is 1667. okt 9-én Apafi a Portára indítja Inczédi Pétert a mo-iak ügyében:  értesse meg, hogy az ügy nem tűr késedelmet  minél határozottabb, írásos választ hozzon - még Baló vissza se ért, Inczédi Péter már elindult októberben A magyarok aggodalma túlzott, az udvar a francia-spanyol ellentéttel van elfoglalva: Spo. segítséget kért a rokontól, Gremonville azon mesterkedik, hogy a császár semleges maradjon => ilyen gondok mellett eltörpül Casanova jelentése – egyedüli intézkedés: tudjon meg többet  a török Portán Inczédi hiába járt  újra előadja a Baló által elmondottakat, kiemelvén, hogy most a legalkalmasabb a Hb.házra törni, hiszen azok XIV Lajossal háborúznak  kérelem megtagadva: „A fejedelem hagyjon békét a dolognak, mert annak most nincs idejehol voltak akkor, mikor mi is ott közel jártunk az hadakkal [1663]” 14  a török nem bízik a felkelők

állhatatosságában - halvány bíztatás: két év múlva belevághatnak  1668. febr 28-án Panajot már értesítette Casanovát a követség meghiúsulásáról  Inczédi március végén megérkezik 12 Bethlen István unokája – trónkövetelő, birtokigények Vö. Pauler 132 14 Vö. Pauler 163 13 3 => holtponton a felkelés ügye = > a m o.-iak ismét a f ranciák felé mozdulnak el (nagy törökellenes szövetség terve), de a francia remények is elenyésztek – flandriai háború vége, 1668. aacheni béke 15 + titkos szerződés Bécs és Párizs között (jan.) - Apafi bíztatja a mo.-iakat, szerinte a nagyvezírnek, ha nyer Krétán, megjön a becsvágya ▪ császári részről ellenakció indul: Rottal tárgyalásokat javasol Erdély és az udvar között => eltávolítaná Apafit a szervezkedőktől  újabb kezdeményezés: Mo. felől – 1668 július 20 (stubnyai értekezlet) + szendrei gyűlés (aug. 20): fegyveres ellenállás

elhatározása + A pafi segítségül hívása – nem mer hadakozni + különben is védelmi előkészületek várják egy korábbi támadás álhíre miatt - a szervezkedés központja Murány vára maradt – Széchy Mária és bizalmi emberei (Nagy Ferenc, a Wesselényi birtokok jószágkormányzója, és Bory Mihály, korponai kapitány) tartják kezükben a konspiráció szálait  folytonos pénzzavarok és adósságok => elmérgesítik a viszonyt Széchy Mária és a felkelők között - rendi szervezkedés első nagyobb akciója („első vagy nádori összeesküvés”) Az 1668. szeptemberi felkelés terve 1668. július 20-i stubnyai és aug 18-i szendrői tanácskozásokon formálódott - terv: az erősítésként Mo.-ra küldött csapatok megtámadása - egy körmöcbányai pénzszállítmány elrablása - Morvaország és Szilézia megrohanása probléma: figyelmen kívül hagyták a külpolitikai körülményeket, amelyek akkor a legkedvezőtlenebbek voltak egy

Hb.-ellenes vállalkozáshoz • A sok izgalom és a kudarc felőrölte a murányi összeesküvők idegeit => Bory Mihály útján feltárták az összeesküvést a bécsi udvar előtt  nagy összegű pénzkölcsönt kaptak => a bécsi udvar ennek köszönhetően 1668-1669 fordulóján a l eghitelesebb helyről már mindent tud – a beavatkozást még nem látja szükségesnek A szervezkedés második szakasza. = a mozgalom magasabb szinten való folytatása vallási megosztottság  1668-ban fennállt a lehetősége annak, hogy szervezkedés vallási polgárháborúba torkollik => létszükséglet a protestáns sérelmek orvoslása - I. Rákóczi Ferenc készséget mutat a v allási engedékenységre – Zrínyi Péter sikerrel közvetít => 1669. ápr: sárospataki egyezmény => Rákóczi egy csapásra a felső-mo.-i ellenzéki mozgalom vezérévé lépett elő –a két fél közti kibékülés f-m.-i református nemesség politikai aktivitását és

tapasztalatát a Rákóczi-ház anyagi hatalmával és fejedelmi tekintélyével kapcsolta össze - 1669. május: eperjesi gyűlés – sokat ígérő külpolitikai irányzat előtérbe kerülése – Zrínyi Péter terve azt remélik, hogy a lengyel trónra a franciák jelöltje 16 kerül, ezáltal a ú jra felmerülhet a fr. támogatás lehetősége 15 Az első aacheni béke 1668 máj. 2-án XIV Lajosnak Spanyolország ellen viselt rablóhadjáratának vetett véget A második 1748 okt. 18-án az osztrák örökösödési háborút fejezte be 4 nem jön be, mert a Hb. jelölt 17 kerül megválasztásra => az utolsó, Európára nyíló ösvény is járhatatlan az ellenzékiek számára 1669 tavaszán delegáció megy ki Eperjesre Erdélyből, hogy a cs ászár megbízottjaival tanácskozzanak. Zrínyi Péter portai behódolásáról. Rozsnyai Dávid 1669-1670 évi portai útja  Apafi újra a Portához fordul (kérésre) – Csereményi Mihály és Rozsnyai Dávid,

október közepén bemennek  utaljon rá, hogy a magyarok akár más nemzetekhez is fordulhatnak (ne említse a lengyeleket)  említse Zrínyi tervezett portai útját  adjon mellé 4-5 ezer végvári törököt és a két fejedelemség hadait - Apafi Teleki ellen fordul (Bornemissza Anna unszolására) – védekezik: nem ő hajszolja a fejedelmet a háborúba ↓ szerinte a magyarországiak csak üres biztatásokkal tartják őket, írásban nem kötelezik el magukat - a törökök elfoglalják Krétát - Rozsnyai 1669. decemberében érkezik váratlan fordulat: megjelenik Zrínyi követe, Bukováczky kapitány, a bán hódolási ajánlatával: eddig a török segély Apafi főségét jelentette (övé lesz a trón), most viszont Zrínyi Péter saját szakállára dolgozik - a török nem támogatja Apafi mo.-i tervét – nem akar újabb töröknémet háborút  Rozsnyai nem koholhatott ilyen hírt, csak beugrott az intrikának – annál is inkább, mert Apafinak és

híveinek már 5 éve fenyegető réme Rákóczi trónkövetelése Zrínyi Péter: félreérti a török főemberek válaszát, alaptalanul számít a segítségükre, amikor 1670 márciusában Frangepán Ferenccel horvátországi felkelésre ad ki felhívást Az 1670. tavaszi nemesi felkelés 1670. ápr 9-én tört ki felső-mo-i felkelés Zrínyi Péter felhívására – Rákóczi fogságba veti Starhemberg ezredest, a tokaji vár parancsnokát • Egyetlen nagyobb összecsapás: április 23., a S zatmár melletti Gombáson politikai szempont: a bécsi udvarral való szakítás és a töröknek való kollektív behódolás  az eseményekben kétféle társadalmi-politikai törekvés fejeződött ki: 1. a Rákócziak törekvése a központi hatalomért – magyar nemzeti királyság megteremtése 2. jómódú vármegyei nemesség céljai: rendi politikai szabadságjogok, szabad királyválasztás – lengyel típusú nemesi köztársaság terve - hiába van Rákóczinak pénze

és tekintélye, Mo. keleti felén Szuhayék kezében van a tényleges hatalom ∑: a mozgalom élén egyes kiemelkedő nagybirtokosok álltak, de a szervezkedés legfőbb társadalmi bázisát a vármegyékben szerveződő jómódú köznemesség alkotta - jobbágyság: passzív marad (kivéve a Rákóczi-birtokokon) <= növekvő földesúri szolgáltatások vs. viszonylag alacsony állami terhek - városok: vallási sérelmek miatt bekapcsolódnak 16 17 A pfalz-neuburgi herceg Wisniowiecki Mihály 5 - végvári katonaság: bekapcsolódik, mert nincs kifizetve, de visszaáll, ha megjön a zsold A rendi mozgalom bukása és megtorlása. 1670. áprilisában Zrínyi már tudja, hogy minden elveszett (Csáktornyában) a horvátországi társadalom alapjában véve passzívan reagált a felhívásra döntő ok: török támogatás elmaradása, ami a terv alapja volt ↓ Kandia elfoglalása után: Lengyelország megtámadása  következik a „ cseh lábra állítás” =

„Verwirkungstheorie” = jogeljátszási elmélet mo.-i alkalmazása => cseh mintájú abszolutizmus megvalósítása a cél - 1670. március 19-én a Habsburg-kormányszerv a nyers megtorlásra határozta el magát ↓ 1. Horvátországban: Zágráb körül összevonják a Hb katonaságot - hitegetéssel Bécsbe csábítják Zrínyit és Frangepánt 18 2. Felső-Magyarország: tállyai gyűlés május 1-jén  fegyverletétel és behódolás ▪ bécsi körök célja: kollektív megtorlás: Nagy Ferenc vallomása alapján letartóztatják Nádasdyt (szept. 3) – a magyar rendi alkotmány mellőzésével, Hocher udvari kancellár elnöklete alatt, egy csak németekből álló bíróság ítéli el Zrínyit, Nádasdyt és Frangepánt a többi lázadót a iudicium delegatum ítéli el Kivégzések: 1671. ápr 30 Bécsújhely: Zrínyi és Frangepán; Bécs: Nádasdy II. A török orientáció hagyományai és lehetséges okai  a 17-18. sz-ban öt olyan mozgalmat ismerünk,

amelyek a H b Birodalom ellen irányultak közös jellemzőjük: kapcsolat az Oszmán Birodalommal Török szövetség = két eshetőség: 1. leigázás teljes beolvasztással vagy 2 külpolitikai függés viszonylagos belső önállósággal  1. Ny-Mo – támadási nyomvonalban fekszik  2. K-Mo – mellékirány, jobb kilátások Mi az oka, hogy a nagyszabású tervek meghiúsultak, vagy egyenesen az elgondolások ellenkezője valósult meg? A Wesselényi-mozgalomban nagyon kevéssé építettek az erdélyi kapcsolatokra. - Wesselényi nádor álláspontja szerint a t örökkel csakis Erdély fejedelmének közvetítésével tárgyalhatnak. Apafi udvara vajon miért vállalta, hogy a királyság politikusai, és a Porta között közvetít?  Tudták, hogy a magyar politikusokat konstantinápolyi tárgyalásokra szorítják a kivédhetetlen török becsapások, hódoltatások tapasztalatai. Mindemellett azért is igyekeztek szoros kapcsolatokat kiépíteni Wesselényi

mozgalmával, hogy ily módon mintegy ellenőrzésük alatt tartsák a királyságbeli politikát. 18 Zrínyi Péter Wisnioviecki Mihályhoz írt levelét (1669) Bécsben nem volt megbízható embere, a kivel Lengyelországba küldhette volna. Véletlenül ugyanakkor sógora, Frangepán Ferenc is Bécsben időzött Az alig 26 éves ifjú, nemzetsége magyar ágának utolsó sarja, olasz műveltségű, horvát érzelmű ember volt. A magyar mozgalmakról eddig semmit sem tudott s az interessatusok oly kevéssé bíztak benne, hogy, midőn egy ízben véletlenül közéjük tévedt, kémnek tartották s titkoltak előtte mindent. Most Zrínyi tőle kért alkalmas embert, kit Lengyelországba küldhessen. Egyúttal összes terveibe és titkaiba beavatta Frangepán készségesen csatlakozott sógorához s rendelkezésére bocsátotta kísérete egy tagját, Bargigli Ferenc olasz dominikánust. 6 A szervezkedés török emlékei. vizsgálható: közel egykorú források alapján +

okleveles adatokkal való szembesítés 1. Findiklili Mehmed Aga (Szilahdár): Szilahdár tarihi (Szilahdár történeti műve) 19 2. Mehmed Rásid: Tárih-i Rásid (Rásid történelmi műve) 20 3. Defterdár Szári Mehmed pasa: Zübde-i vekájiát (A történetek esszenciája) 21  véleményük a kor török politikai szemléletét tükrözi  a bemutatott források nem térnek ki arra, hogy a Wesselényi-mozgalom illetve a felkelés miként rendezte volna viszonyát a Portával  a szervezkedés programja: Wesselényi 1666. aug 27-i levele, amely a Portára bemenő erdélyi követ instrukcióját tartalmazza  az első kísérlet arra, hogy a magyar fél a kívánságait egy több pontból álló szerződéslevél (ahdnámé) tervezetbe foglalva nyújtsa át a Portának - adófizetés: max. 100 ezer tallér – annak megfelelően csökken, minél kedvezőtlenebb mértékben fogadja el a Porta a tervezetet - ne adónak, hanem ajándéknak nevezzék - a császár ne mint Mo.

ura, hanem mint patrónusa szerepeljen a behódolás tervével a magyar rendek a megmaradást kívánták biztosítani ∑: a tervezet nagyon fontos a m ozgalomnak és a P orta viszonyának értelmezésekor – bizonyos, hogy mind a Thököly Imrének átadott szultáni ahdnámé, mind pedig a R ákóczi szabadságharc alatt keletkezett hasonló tervezetek a fenti okmánnyal rokonságban vannak III. Kroppf Lajos és Pauler Gyula vitája (Századok 1897/4) William Hedges. - amikor Bukováczky, Zrínyi Péter követe, a portán járt, több tollforgató angol ember tartózkodott Törökországban: • az angol követ, Sir Daniel Harvey • Sir William Hedges is, ki mint a Levant Society pénztárnoka hivatalosan tartózkodott Törökországban • Sir Paul Rycaut, ki mintegy hét évig 1661-től 1668-ig mint az akkori angol követ, Lord Winchelsea titkára, s további tizenegy évig mint smyrnai angol 19 SILAHDÂ FINDIQLILI MEHMED AĞA: Silahdâr tarihi. I-II İstanbul, 1928 A szerzőt

eredetileg Hodzsazáde Mehmed Agának hívták, aki 1658. decemberében született, s 1723-ban hunyt el Findiklili előnevét Isztambul egyik elővárosáról kapta, ahonnan származott. Egész életét a Portán töltötte el, ahol szülfli baltadzsi (kéne sárga színű alabárdos), majd bosztándzsi (kertész), seferli, bülend agaszi, csokadár és legutóbb Silahdârrá nevezték ki, ami után hamarosan nyugállományba vonult. FRANZ BABINGER: Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke. Leipzig 1927, 253 ( továbbiakban: GOW) In: Papp Sándor: Magyar rendi mozgalmak és az O szmán Birodalom a 17-18. század fordulóján In: Acta historica 116 2002 60 20 MEHMED RŠID: Târih-i Râšid. I-VI İstanbūl, 1282H/1865K; A szerző Isztambulban, egy Malatyából származó Molla Musztafa nevű kádi fiaként született. A fővárosban tanult, majd 1714-ben átvette a b irodalmi történetíró tisztségét. Ezt a posztot visszahívásáig, 1721-ig betöltötte, amikor is

Aleppo kádija lett A perzsiai követség idején már mint Mekka kádija szerepel. 1730-tól isztambuli kádi, majd anatóliai hadbíró tisztségét töltötte be, 1735-ben hunyt el Isztambulban. Krónikája Naima híres történeti művének folytatása, ld GOW, 268– 269. In: Papp Sándor: im 61 21 DEFTERDAR SARI MEHMED PAŞA: Zübde-i vekayiât. Thalil ve metin (1066–1116/1656–1704) Kiadta: DR ABDULKADIR ÖZCAN, Ankara 1995. 124 Türt Tarih Kurumu; A kiadás bevezetője szerint nagyon fiatal korától a Portán dolgozott, előbb a rúznáme-i evvel hivatalban, majd hétszer volt defterdár. Utolsó beosztásában Szelánik (Thesszaloniki) védője volt, ahonnan a vesztőhelyre kísérték. 7 consul tartózkodott török földön (1687-ben megjelent History of the TurTcish Empire from 1623 to 1677): Rycaut dátumait mely naptár szerint kell értenünk? csakugyan Hedges vitte-e meg az első hírt Bécsbe Zrínyi átpártolásáról a törökhöz? „Teljesen igaza van

Kropf Lajos nrnak, hogy a Wesselényi összeesküvésnek Angliában nem bugyognak oly bőven a források, mint Bécsben. De a kinek forrás nem bugyog: ne áruljon friss vizet.” Teleki Fruzsina Bibliográfia: Források: DEÁK Farkas: A bujdosók levéltára. Bp 1883 VANYÓ Tihamér: A bécsi nunciusok jelentései Magyarországról, 1666-1683. Pannonhalma, 1935. TELEKI Mihály levelezése, 1656-1679. I-VIII Szerk GERGELY Samu Bp 1905-1926 ROZSNYAI Dávid: Balkáni és krétai utazások (1665-1670)/ Elektronikus kiadás / http://terebess.hu/keletkultinfo/rosnyaihtml Szakirodalom: Magyarország története 1526 – 1686. Főszerk PACH Zsigmond Pál Szerk R VÁRKONYI Ágnes. 2 kötet Bp 1985 1155 – 1181 PAULER Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1664-1671. I-II Bp 1870. TRÓCSÁNYI Zsolt: Teleki Mihály. Erdély és a kuruc mozgalom 1690-ig Bp 1972 53–90 BENCZÉDI László: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása, 1666-1668. TSz 1974.

BENCZÉDI László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a 17. s z végi Magyarországon (1664 – 1685). Bp 1980 Erdély története három kötetben – II. 1606 – 1830 Főszerk KÖPECZI Béla Szerk MAKKAI László, SZÁSZ Zoltán. Bp 1988 PAPP Sándor: Magyar rendi mozgalmak és az Oszmán Birodalom a 17 -18. század fordulóján. In: Acta historica 116 2002 59-70 KROPPF Lajos: Adalék a Wesselényi összeesküvés történetéhez. És PAULER Gyula válasza Századok. 1897/4 309-316 KROPFF Lajos: Adalék a Wesselényi összeesküvés történetéhez. Válasz Pauler Gyula úrnak. És PAULER Gyula: Levél a szerkesztőhöz Századok 1897/6 562-563 ACSÁDY Ignác: Magyarország története I. Lipót és I József korában A magyar nemzet története – VII. kötet Szerk SZILÁGYI Sándor Bp 1898 8