Irodalom | Tanulmányok, esszék » Godzsa Anikó - A magyarországi irodalom története 1772-ig

A MAGYARORSZÁGI IRODALOM TÖRTÉNETE 1772-IG (Godzsa Anikó) Piliscsaba (2000–2001) 1 TÉTELEK I. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei: • BÁN Imre, A Karthauzi Névtelen műveltsége, 1976. Szövegek: • RÓNAY György, Ars praedicandi = Teológia, • Szent Gellért Nagy legendája 1968/1, 26–37. • Szent Imre-legenda • TARNAI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”, • Szent István király Intelmei 257–266. • Szent István-legenda Hartvik püspöktől V. Középkori egyházi költészet: • Szent László-legenda Szövegek: • Zoerárd és Benedek legendája • Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történeSzakirodalom: téhez, TARNAI Andor szerk., 1992 259–303, 493– • KLANICZAY Gábor, Szent István legendái a közép539. korban = Szt. István és kora, GLATZ Ferenc, KAR- Szakirodalom: DOS József szerk., 1988, 185–196 • Himnuszok könyve, ford, bev. SÍK Sándor, 1943 • MEZEY László, Deákság és Európa.

Irodalmi mű(19892 Utószó RÓNAY László) veltségünk alapvetésének vázlata, 1979, 11–104. • BABITS Mihály, Amor Sanctus, 1932. = BM: Esszék, • SZŰCS Jenő, Szent István király Intelmei: az első tanulmányok, BELIA György kiad., 1978 II 349– magyar államelméleti mű = Szt. István és kora, 32– 367. 53. • KECSKÉS András, A magyar verselméleti gondolkodás története a kezdetektől 1898-ig, 1991, 13–41. II. A geszta- és krónika-irodalom: Anonymus, Kézai Simon és a Képes Krónika: VI. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus: Szövegek: Szövegek: • ANONYMUS, Gesta Hungarōrum • Galeotto Marzio, Mátyás királynak kiváló és bölcs • KÉZAI Simon, A magyarok viselt dolgai mondásairól és tetteiről szóló könyv, 1977. Szakirodalom: • Janus Pannonius versei • GYÖRFFY György bevezetése az 1977. évi Anony• Vitéz János episztolái és orációi mus-kiadáshoz, 7–23. Szakirodalom: • HORVÁTH János, P. mester és műve =

ItK 1966, 1– • KULCSÁR Péter, Az újplatonizmus Magyarországon 53, 261–282. = ItK 1983, 41–47. • SZŰCS Jenő, Társadalomelmélet, politikai teória és • A magyar irodalom története 1600-ig, KLANICZAY történelemszemlélet Kézai Simon Gesta HungaroTibor szerk., 1964, 191–266 rumában = Századok, 1973, 569–641, 823–873. • KOCZISZKY Éva, Ad animam suam = ItK 1981, 192– 210. III. A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és Szent • V. KOVÁCS Sándor, Humanista levelek, levélíró huMargit legendája: Szövegek: manisták = VKS, Eszmetörténet és régi magyar irodalom, 1987, 259–314. • Halotti Beszéd • KLANICZAY Tibor, Galeotto Marzio és Mátyás = Vi• Ómagyar Mária-siralom lágosság, 1977/1, 32–35. (KT, Pallas magyar iva• Szent Margit-legenda dékai, 1985, 59–66.) Szakirodalom: • HORVÁTH János, A HALOTTI BESZÉD történetéhez VII. A XVI századi humanista litteratura műfajai és = Magyar Nyelv 1970, 421–429.

képviselői: • KLANICZAY Tibor, KLANICZAY Gábor, Szent Margit Szövegek: legendái és stigmái, 1994, 15–91. (VIZKELETY And• Janus Pannonius – magyarországi humanisták rás recenziója a kötetről = Magyar Könyvszemle, (KLANICZAY Tibor szerk., 1982); Taurinus István, 1996, 125–130.) Sylvester János, Oláh Miklós, Zsámboky János, • VIZKELETY András, „Világnak világa, virágnak viIstvánffy Miklós, Szamosközy István, Dudith Andrága” (Ómagyar Mária-siralom. Bemutatja rás, Kovacsóczy Farkas, Baranyai Decsi János, ForVizkelety András, 1986.) gách Mihály, Komjáthy Benedek. • BALÁZS János, Magyar deákság. Anyanyelvünk és • PESTI Gábor, Esopus fabulái, 1980. az európai nyelvi modell, 1980, 451–486. Szakirodalom: • TARNAI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik.” Iro• BORZSÁK István, Forgách Ferenc és Tacitus = ItK dalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, 1977, 51–60. 1984, 227–284. • A magyar irodalom

története 1600-ig, 272–303, • TARNAI Andor, A HALOTTI BESZÉD retorikája = 416–437. Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkul• ÁCS Pál, A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az túráról, SZELESTEY N. László szerk, 1989, 39–49 erazmista és a Balassi-követő = Itk 1982, 391–404. • BALÁZS János, Sylvester János és kora, 1958, 315– IV. Magyarországi prédikációk a középkor végén: 379. Szövegek: • BALÁZS Mihály, MONOK István, Történetírók Bá• Érdy-kódex thory Zsigmond udvarában = Magyar reneszánsz • Temesvári Pelbárt Válogatott írásai, V. KOVÁCS udvari kultúra, R. VÁRKONYI Ágnes szerk, 1987, Sándor vál., 1982, 93–102, 153–159, 250–254 249–262. Szakirodalom: • GERÉZDI Rabán, Az erazmista Komjáthy Benedek = • A Néma Barát megszólal, 1985, MADAS Edit utóRegnum 1944/46, 170–181. (GERÉZDI Rabán, Janus szava. Pannoniustól Balassi Bálintig, 1968.) 2 GERÉZDI Rabán, Irodalmi nyelvünk

kialakulásáról = XI. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája: Szövegek: Magyar Századok, 1948, 52–68. • BORNEMISZA Péter, Ördögi kísértetek, 1977. • KÖPECZI Béla, A magyar politikai irodalom kezdetei• Háló. Válogatás Heltai Gáspár műveiből, 1979, 11–90 hez. Kovacsóczy Farkas Dialógusáról = KB, Függetlenség és haladás, 1977, 13–31 Szakirodalom: • TÉGLÁSY Imre, A nyelv- és irodalomszemlélet kezdetei • KŐSZEGHY Péter utószava a Háló című Heltaiválogatáshoz Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig), 1988, 48–65, 92–118. • NEMESKÜRTY István, A magyar széppróza születése, 1963, 59–196. VIII. A históriás énekek: • NEMESKÜRTY István, Bornemisza Péter kísértései, Szövegek: 1984. • Balassi Bálint és a 16. század költői I–II, VARJAS Béla szerk., 1979; Tinódi Sebestyén, Szép ének a gyulai vi- XII Széphistóriák: tézekről, Az vitéz Thuri György haláláról, Ilosvai Pé-

Szövegek: ter. • Árgirus / Eurialus és Lucretia = RMKT XVI. század, • Szabadkay Mihály, Apáti Ferenc, Szabács viadala, 9. kötet Pannóniai ének. • Széphistóriák, 1975, vagy Magyar széphistóriák 1965. Szakirodalom: Szakirodalom: • PIRNÁT Antal, Fabula és história = ItK 1984, 137– • LUDÁNYI Mária, A szerelem-kép alakulása a XVI. szá149 zad végi és a XVII. század eleji magyar irodalomban = • A magyar irodalom története 1600-ig, 179–183, 340– ItK 1979, 359–370. 356, 388–411. • A magyar irodalom története 1600-ig, 523–538, 442– • GERÉZDI Rabán, A magyar világi líra kezdetei, 1962, 445. 38–93, 213–265. • KARDOS Tibor, Az Árgirus-széphistória, 1967. • HORVÁTH János, A reformáció jegyében, 1957, 174– • KOMLOVSZKI Tibor, Balassi, Kerecsényi Judit és az 214. Eurialus és Lucretia = ItK 1969, 391–406. • TINÓDI Sebestyén, Krónika, SUGÁR István kiad., SZAXIII A középkori és reneszánszkori magyar

dráma: KÁLY Ferenc bev., 1984, 7–75 Szövegek: • VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom társa• Gyarmati Balassi Bálint, Szép magyar komédia, 1990, dalmi gyökerei, 1982, 13–64, 125–148, 164–219. utószóval együtt. IX. A reformáció irányzatai és műfajai: • Magyar drámaírók 16–18. század, NAGY Péter szerk, Szövegek: 1981, 7–17, 45–116, 367–462; Három körösztény le• Balassi Bálint és a 16. század költői I–II; Farkas Andány; Bornemisza Péter, Tragoedia magyar nyelven rás, Batizi András, Szkhárosi Horvát András, Sztárai (Electra); Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról; Mihály, Szegedi Gergely. Constantinus és Victoria. Szakirodalom: • KÁROLYI Gáspár, Két könyv = Károlyi Gáspár, a gön- ci prédikátor, 1984, 7–144. • LUDÁNYI Mária, Balassi Szép magyar komédiájának Szakirodalom: közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére = • HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai

ItK 1976, 676–681. megközelítésben, 1982, 200–213. • A magyar irodalom története 1600-ig, 356–362, 376– • A magyar irodalom története 1600-ig, 311–382, 506– 377, 445–447, 476–478. 514. • PIRNÁT Antal, A magyar reneszánsz dráma poétikája = • BITSKEY István, Hitviták tüzében, 1978. ItK 1969, 527–555. • HORVÁTH János, A reformáció jegyében, 1957. (A • DI FRANCESCO, Amedeo, A pásztorjáték szerepe Balasműfajokra vonatkozó részek.) si Bálint költői fejlődésében, 1979, 58–76, 106–117. • BORZSÁK István, Az antikvitás XVI. századi képe, 1960, • PIRNÁT Antal, A kelet-közép-európai antitrinitarizmus fejlődésének vázlata az 1570-es évek elejéig = Iroda13–132. lom és ideológia a 16–17. században, VARJAS Béla XIV. Balassi Bálint életműve: szerk., 1987, 9–59 Szövegek: Balassi összes versei Szakirodalom: X. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában: Szövegek: • BÁN Imre, Balassi Bálint

platonizmusa = B. I, Eszmék • Balassi Bálint és a 16. század költői I–II; Sztárai Miés stílusok, 1976, 122–139 hály, Szegedi Gergely, Kecskeméti Vég Mihály, Bo• A magyar irodalom története 1600-ig, 448–481. gáti Fazakas Miklós. • „Balassi Bálint életműve”. Az 1976-os egri tudomáSzakirodalom: nyos ülésszak anyaga = ItK 1976, 567–720. • BÓTA László, A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert • ECKHARDT Sándor, Balassi az Oceanum mellett = ES, előtt = Szenczi Molnár Albert és a magyar Balassi-tanulmányok, 97–103. későreneszánsz, Szeged, 1978, 163–179. • ECKHARDT Sándor. Balassi Bálint irodalmi mintái = • A magyar irodalom története 1600-ig, 340–356, 462– ES, Balassi-tanulmányok, 1972, 172–253. 465, 506–514. • HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai • DÁN Róbert, Bogáti Fazakas Miklós = BFM: Magyar megközelítésben, 34–112, 200–295. zsoltár, SZABÓ Géza vál., 1979, 239–256 •

KLANICZAY Tibor, A szerelem költője = KT, Rene• PÉCZELY László, Kecskeméti Vég Mihály: LV. psalszánsz és barokk, 1961, 183–295 mus = A régi magyar vers, KOMLOVSZKI Tibor szerk., • KOMLOVSZKI Tibor, A Balassi-vers karaktere (Tanul1979, 71–91. mányok), 1992. • VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, 255–286. • 3 KŐSZEGHY Péter, HORVÁTH Iván, Balassi költészete XVII. Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom: Szövegek: történeti poétikai megközelítésben = ItK 1987/1988, • Hajnal Mátyás ájtatos könyvecskéje 310–338. • Nyéki Vörös Mátyás versei = RMKT XVII/2, 91–244. • NÉMETH G. Béla, A könyörgés artikulációja, a reménység jegyében (Balassi Bálint: Adj már csendes• VERESMARTI (Vörösmarti) Mihály, Megtérése históriáséget) = NGB, 11 vers Verselemzések, versértelmeja (Részletek) = Magyar emlékírók 16–18 század, zések, 1977, 71–101. BITSKEY István szerk., 1982,

123–184 • PIRNÁT Antal, Balassi Bálint poétikája, 1996. Szakirodalom: • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 137– • VARJAS Béla, Balassi lírai regénye: a Nagyciklus = VB: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyöke149. rei, 309–346. • BÁN Imre, A magyar barokk próza változatai = Eszmék és stílusok, 186–202. XV. Rimay János és a manierizmus: • BÁN Imre, Nyéki Vörös Mátyás: Aeternitas. ÖrökkéSzövegek: valóság = A régi magyar vers, KOMLOVSZKI Tibor • PRÁGAI András előszava és ajánlása a „Fejedelmek szerk., 1979, 235–255 serkentő órájá”-hoz = RMKT XVII/8, 469–698. • JANKOVICS József utószava az 1992-es Vörösmarti• Rimay János írásai, ÁCS Pál szerk., 19–44, 55–201 kiadáshoz, 269–283. • Rimay prózai írásaiból, uo. 7–19, 47–53, 224–234 Szakirodalom: XVIII. Pázmány Péter és a katolikus restauráció: Szövegek: • BÁN Imre, A magyar manierista irodalom = B.I, Eszmék és

stílusok, 168–185 • Felelet az Magyari István sárvári praedicatornak az ország romlása okairul írt könyvére • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 15–29, 45–46. • Prédikációk:  A nyelvnek vétkeirűl • ÁCS Pál, Ratio és oratio. Rimay János verstípusai =  Hogy a tudós nagy emberek esetiben nem kel megKlaniczay-emlékkönyv, JANKOVICS József szerk., botránkoznunk 1994, 270–283.  Mint kel a keresztyén leányt nevelni • BÁN Imre, „Fejedelmek serkentő órája” = B.I, Esz A keresztyén vitézek kötelességérűl mék és stílusok, 140–156. Szakirodalom: • KLANICZAY Tibor, A reneszánsz válsága és a manie- • BITSKEY István, Humanista erudíció és barokk világrizmus = K. T, A múlt nagy korszakai, 1973, 226– kép, 1979, 36–44, 135–140. 282. • BITSKEY István, Pázmány Péter, 1986. • KOMLOVSZKI Tibor, Rimay és a Balassi-hagyomány = • KECSKEMÉTI Gábor, A prédikáció műnemi besorolása ItK

1982, 589–600. és a prédikációelméleti gondolkodás korszakai = Tar• ZEMPLÉNYI Ferenc, Rimay és a kortárs európai költénai Andor emlékkönyv, KECSKEMÉTI Gábor szerk., szet = ItK 1982, 601–613. 1996, 143–158. XVI. Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus: • ŐRY Miklós, SZABÓ Ferenc, Pázmány Péter, 11–107. Szövegek: (Válogatás Pázmány Péter műveiből) • Szenczi könyvajánlásaiból: Szenczi Molnár Albert vá• SÍK Sándor, Pázmány, az ember és az író, 1939. logatott művei (VÁSÁRHELYI Judit), 1976, 45–59, XIX. A lírikus és eposzíró Zrínyi: 153–196, 235–255. Szövegek: • MAGYARI István, Az országokban való sok romlások- • Adriai tengernek Syrenaia nak okairól (Katona Tamás), 1979, 7–184. • vagy: Szigeti veszedelem • ALVINCZI Péter, Magyarország panasza = Magyar Szakirodalom: gondolkodók 17. század, 1979, 165–185 • KOVÁCS Sándor Iván, A siklósi harc és a szigetvári ki• SZEPSI CSOMBOR

Márton, Europica varietas = Marohanás = KSI, Zrínyi-tanulmányok, 1979, 18–30. gyar utazási irodalom, KOVÁCS Sándor Iván vál., • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 159– 1990, 368–407. 174. • Szenczi zsoltáraiból: 19, 35, 38, 42, 90, 101, 130. • CSONKA Ferenc, „Mindenütt feljül az ég, a föld lészen Szakirodalom: alsó.” (Adalékok és észrevételek Zrínyi három epig• Makkai László utószava az említett Magyarirammájához) = Tarnai Andor emlékkönyv, 57–74 kiadáshoz, 187–208. • KLANICZAY Tibor, Zrínyi Miklós, 1964, 75–317. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 51–85. • KOVÁCS Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, 1986, 49–63. • HARGITTAY Emil, A fejedelmi tükör műfaja a 17. századi Magyarországon és Erdélyben = ItK 1995, 441– XX. A prózaíró Zrínyi: 484. Szövegek: • HELTAI János, Alvinczi Péter pályája = ALVINCZI Pé• Áfium ter, Magyarország panaszainak megoltalmazása, és •

Mátyás-elmélkedések válogatás prédikációiból, leveleiből, 1989, 231–257. Szakirodalom: • HORVÁTH Iván, „Számtalan az soc vala vala vala” = • BENE Sándor, BORIÁN Gellért, Zrínyi és a vadkan, Szenczi Molnár Albert és a későreneszánsz, 183–189. 1988, 5–20. • TÓTH Tünde, „Egy vers neménec megjobbitot • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 175– modgyai.” Szenczi Molnár Albert a versről = ItK 184. 1993, 501–509. • KLANICZAY Tibor, Zrínyi helye a XVII. század politikai • VÁSÁRHELYI Judit, Eszmei áramlatok és politika eszméinek világában = KT, Pallas magyar ivadékai, 153– Szenczi Molnár Albert életművében, 1985, 62–83. 211. • • 4 R. VÁRKONYI Ágnes, Europica varietas – Hungarica varietas, 1994, 91–121. XXI. Az önéletírás és emlékirat-irodalom a XVII–XVIII • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 371– században: 387, 514–527. Szövegek: • A kuruc küzdelmek

költészete, VARGA Imre szerk., 5– • APOR Péter, Metamorphosis Transsylvaniae 18. • Bethlen Kata önéletírása = Magyar emlékírók 16–18. • GYENIS Vilmos, Rákóczi Vallomásai és a hazai emlékszázad, BITSKEY István, 1982, 695–890. irat-hagyomány = Rákóczi-tanulmányok, KÖPECZI Bé• Kemény János és Bethlen Miklós művei, 1980, 7–127, la, R. VÁRKONYI Ágnes, HOPP Lajos szerk, 1980, 397– 413. 485–620. Szakirodalom: XXV. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népéne• BITSKEY István utószava a Magyar emlékírókhoz, kek: 985–998. Szövegek. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 210– • 17–18. századi gúnyversekből: Hatvanhat csúfos gajd, 213, 341–351, 390–394. HARGITTAY Emil szerk., 1993, 171–206 • Bethlen Miklós levelei I-II, JANKOVICS József szerk., a • RMKT XVII/3, 321–383. bevezetésből: 15–64. • Boldogasszony anyánk = A kuruc küzdelmek költészete, • PÉTER Katalin, A magyar

romlásnak századában, VARGA Imre szerk., 1977, 213 + jegyzetek 1975. • Cantionale Catholicum, RMKT XVII/15, 179, 182, 219. XXII. Gyöngyösi István és a XVII századi udvari költészet: Szövegek: • Esterházy Pál versei, RMKT XVII/12, 485–622. • Gyöngyösi István összes költeményei • Kemény János emlékezete • Márssal társalkodó Murányi Vénus Szakirodalom: • JELENITS István, Koháry István: Ez világot senki által nem élte • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 184208. • KIBÉDI VARGA Áron, Retorika, poétika, műfajok. Gyöngyösi István költői világa = Irodalomtörténet, 1983, 545–591. • KOVÁCS Sándor Iván, „Kik Marsnak merészségét követik” = KSI, Koboz és virginál, 1990, 43–85. • R. VÁRKONYI Ágnes, A rejtőzködő Murányi Vénus, 1987, 5–30, 151–236. - • Cantus catholici, RMKT XVII/7, 317–377 (190–222). • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 146–148, 318–320. HOLL

Béla összegzése Kájoni Jánosról és a C. Catholicumról = RMKT XVII/15B, 110–114, 166–167. Szakirodalom: • XXVI. A népszerű barokk irodalom (epika, dráma): Szövegek: • • • • - BENE Demeter, Nagypénteki actio. Kézdivásárhely-Kanta, 1747–51 = RMDE XVIII/2, 125–168. BOD Péter, Szent Hilárius, HARGITTAY Emil szerk., 1987, 27–73. HERMÁNYI DIENES József, Nagyenyedi Demokritus, részletek: Praefatio, 46, 67, 91, 104, 121, 141, 149, 150, 169, 189, 228, 248, 257, 331. rész Kocsonya Mihály házassága = Magyar drámaírók, NAGY Péter szerk., 1981, 699–717 Szakirodalom: kísérő tanulmányok. XXVII. Amadé László, Faludi Ferenc és a rokokó: XXIII. Az erdélyi tudományosság a XVII század második Szövegek: felében és a XVIII. század elején: • Amadé László és Faludi Ferenc versei, 1996. Szövegek: • Faludi Ferenc versei és részlet a Téli éjszakákból = „For• APÁCZAI CSERE János, Az iskolák fölöttébb szükséges

tuna szekerén okosan ülj”, VARGHA Balázs szerk., 1985, voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okai43–135, 290–319. ról = ACsJ válogatott pedagógiai művei, 1976, 181– Szakirodalom: 205. • TŐZSÉR Árpád, A rokokó vers mozdulatai (Amadé László • APÁCZAI CSERE János, Magyar Encyclopaedia, 1977, költészetéről) = ItK 1980, 713–717. X. rész: Az embernek magaviseléséről, 378–423 • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 529–533, • PÁPAI PÁRIZ Ferenc, Pax corporis, azaz Az emberi 536–544. testnek belső (Részletek) = PPF, Békességet ma• HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, 1927, 5–42. gamnak, másoknak, 1977, 194–218. • CSETRI Lajos, Faludi Ferenc: VI. ecloga = A régi magyar • TÓTFALUSI KIS Miklós, Mentség vers, 425–447. Szakirodalom: • GALAVICS Géza, A költő Amadé László kertje = R. Várko• BÁN Imre, Apáczai Csere János, 1958, 312–348. • • nyi Ágnes

emlékkönyv, születésének 70. évfordulója ünneA magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 239–257 pére, TUSOR Péter szerk., 1998, 450–461 JAKÓ Zsigmond bevezetése az Erdélyi Féniks című kiadványhoz, 1974. XXVIII. Az irodalomtörténet-írás kezdetei és a tudományos XXIV. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és a kuruc kor köl- irodalom a XVIII században: Szövegek: tészete: - - Szövegek: • A kuruc kor költészetéből: Magyar költők 17. század • A kuruc kor költészete II. 1990, 146–147, 222–237, 246– 251, 261–262, 310–314, 415–417. • II. RÁKÓCZI Ferenc, Vallomások, Emlékiratok, HOPP Lajos szerk, 1979, 5–186 • MIKES Kelemen, Törökországi levelek = Mikes Kelemen művei, HOPP Lajos szerk., 1978, 7–347 Szakirodalom: • VARGA Imre, A kuruc költészet kérdésének története = ItK 1961, 19–31. 5 A magyar kritika évszázadai I. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig, TARNAI Andor, CSETRI Lajos szerk., 1981,

188–247. • BÉL Mátyás, Hungariából Magyarország felé, TARNAI Andor szerk., 1984, 35–44, 177–181, 193–203, 237–250 Szakirodalom: • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 458–471, 559–571. • TARNAI Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz. • TARNAI Andor, A magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása = ItK 1971, 35–77. • SZAKIRODALOM I. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei Klaniczay Gábor: Szent István legendái a középkorban Az áttekintés szempontjai - István három ránk maradt legendája: • Nagy Legenda • Kis Legenda • Hartvik-legenda - Szent királyok kultusza: sajátos középkori lelemény. - Vallásos hős (antik kultuszban). • A világival szemben áll. • Természetfölötti hatalma van. • Képes a földi igazságtalanságokat korrigálni. - A középkori szent uralkodó vallási tekintélyét világi céljai szolgálatába állítja. Okai: • Dinasztiák istenítésének

kereszténység előtti hagyománya. • A keresztény államokban a hatalom vallásos legitimációja. - Először az V. és a XI században terjedt el, a frissen megtért népeknél (a helyi politikai-dinasztikus célok miatt). - Ellentét van a keresztény életszentség ideáljai és az uralkodói tisztség közt. • Sokévszázados fejlődés kell áthidalásához. • Ezt segítik a legendák. - Legenda. • Sajátos műfaj. • A szent ünnepén évente fölolvasták. • Modellt akar állítani az utókornak egy példaszerű élettörténet emlékének ébrentartásával. 1. István legendái milyen pontján helyezkedtek el annak a középkori törekvésnek, mely az uralkodó föladatait akarta összeegyeztetni a szentség követelményeivel? - Első középkori szent király: a burgund Szent Zsigmond. • Eredetileg ariánus volt, nem élt keresztény életet (saját fia kivégzése). • Utólagos tisztelet: Klodomir lemészároltatta családjával együtt. • Később két

elem kapcsolódik hozzá.  Királyságról való lemondás.  Erőszakos (majdnem mártír-) halál. - E két motívum az angolszászoknál kiegészül az ország keresztény hitre térítésével (Beda Venerabilis egyháztörténetében Szt. Oszvald) - Szt. Edmund: vikingek győzik le, de ő nem hódol be, mert két urat nem szolgálhat (Krisztust választja) - Passióelemekkel színezik a történeteket; pl. norvég Olaf, dán Kanut, kijevi Szent Vlagyimir - Csehországi Szt. Vencel • Idő és hely szerint is közelebb van Szt. Istvánhoz • A skandináv hagyománytól függetlenül bővíti a szent király legenda-modelljét. • Öccse, Boleszló gyilkoltatta meg. • Nagy legenda.  II. Ottó császár rendelte  Gumpold mantovai püspök írta 975-ben.  Nevelése részletes leírása. • Böjt, munka, ima. • Halálos ítéletek betiltása, börtönök lerombolása. • Vállalja a mártírhalált. • Szélsőséges hangsúlyt kap. - Szent István • Első, aki

nem halt mártírhalált (csak hittérítő és uralkodói tevékenység). • Szentté avatása: 1083. (Térítő király: rex iustus) • Apostol-funkció: István a térítők vezére és felügyelője. • A legenda több szentre is utal. 6  Zoerárd  Imre  II. Henrik  Benedek  Adalbert  Gizella  Gellért  Günther  a majdnem szent Asztrik • István győzedelmes miles Christi; ellenségeit keményen leveri.  Itt egészíti ki a kislegenda.  Meglepően realisztikus, szokatlanul kegyetlen.  Vazul-féle összeesküvés.  A szerző Istvánt Krisztushoz hasonlítja.  Hitelesek-e ezek a leírások?  Horváth János: Kálmán fenyegető üzenete Álmos öccsének.  Györffy György: e büntetésmód László uralkodására jellemző.  Másik szélsőség jellemzi: nem lát ellentétet a „jogos” világi erőszakgyakorlás és az életszentség között. • Hartvik-legenda  Nagy és kicsi egybedolgozása a XII. század

elején  Hozzákapcsolja a liturgikus-szakrális oldalt.  Korona és apostoli kereszt elküldése, István nyilvános halála, országfölajánlás. • Az uralkodói szentség az uralkodói funkciók logikus következménye. 2. Mivel járultak hozzá ehhez az átalakuláshoz, a királyi szentség mely modellértékű elemei nyilvánultak meg bennük, s ezek hogyan függtek össze a legendaírók saját korának vallásosságával? - A mártír királytól a lovag király felé vezet az eszmény formálódása. - Itt a keresztes hadjáratok hatása ismerhető föl. - A Cluny-i reformszellem hatása is hangsúlyos. • Békeszeretet. • Treuga Dei. Isten szegényeinek megsegítése - Kiművelt, bölcs uralkodó képe. (III Ottót pl Gerbert d’Aurillac – II Szilveszter – tanította) - Az István-legendákkal állítható párhuzamba az 1040 körül Jámbor Róbertről írt életrajz. - Hartvik a külső és belső egyházpolitikai elemeket hangsúlyozza és fejleszti

tovább. 3. Milyen viszonyban voltak e legendák a műfaj egyházi és laikus folklórjával? - Angolszász-skandináv: Olaf és Oszvald vére gyógyító, holttestük körül fényoszlop, Edmund és Olaf halála után is szüntelenül növő körme, szakálla haja. - A kereszténység előtti mitologikus-folklorisztikus elemek a XII. században találnak utat a legendákba - De! A legenda nem mindig nyitott a befogadásra; van, hogy inkább ezek helyébe akar lépni. - Itt: a pogány szakrális uralkodóképzetet akarja elhalványítani. - Az István-legendákban nincs pogány eredetű elképzelés (jóslat, látomás a születésről, égi koronáról inkább bibliai és hagiografikus történetekből ered. - Folklorisztikus elemek Szt. Lászlónál sincsenek - István szentségét Hartvik az irodalmi műveltségéből próbálta nemzetközileg szabványszerűbbé tenni. - A legendákhoz kevés csodaleírás kapcsolódik. 4. Összegzés; István legendáinak európai helye - A szent

király-modell fejlődésének XI. századi fordulópontján - A keresztény uralkodói funkciók a szentség kritériumai. - Államalapító, törvényhozó, egyházszervező Athleta Patrie (ez a késő középkorban a szent király kultuszok új hullámát tette lehetővé). Előadásanyag (Madas Edit) Szent István intelmei - 1010 körül keletkezett. A Törvénykönyv (Corpus Iuris) első kötetének részeként maradt fönn, bár ehhez nincs sok köze. - Az „Intelmek” kreált cím. - A Nagy Legenda írja, hogy Szent István írt egy könyvet Imre részére (Libellus dē iustitiōne morum). - De valóban István írta? • Nincs köze hozzá; hamisítvány, vagy későbbi kiegészítés. • Rímes latin prózában íródott, a szerző jártas a Bibliában; bár István tud írni-olvasni, ez nem elég. • Vagyis egy jól fölkészült klerikus írta, valószínűleg (lotharingiai) Asztrik (Anasztáz). - Mintái a Caroling-kori királytükrök. • Speculum regium 7 - -

• Leírja, milyen a jó király. • A VIII–IX. században virágzik • A X–XI. században megmerevedik • Teljesen személytelen; ezzel szemben az Intelmekben az apa nagy szeretettel szólítja meg fiát. Nincs benne olyan mondat, amely átvétel lenne. Rendszeresen, pontosan épül föl. Tíz fejezetre oszlik. • 1–3: a hitről és az egyháziakról szól. • 4–7: a világi lét és az erények a téma. • 8–10: erények. Ezeket a király tettein, kötelességein keresztül jeleníti meg. Rēx et sacerdōs: erkölcsi alapja a hit (hogy valaki alkalmas, vagyis idóneus legyen a királyságra). A király elsőszülött fia legyen a király (Géza halálakor nem volt egyértelmű, hogy István-e az utód, mert Koppány is legitim uralkodó lett volna). A központ a Credo; a hit ezen az alapon áll, és ezt kell megőrizni. Minden fejezet elején hangsúlyozza a hitet. A királyi méltóság megtestesülését nem a személyben, hanem a koronában látja (ez egy elvont

állameszmét eredményez). A király erénye, hogy erősítse az egyházat, megvédje az országát, kiterjessze határait. A világi előkelőkre is figyelnie kell A király föladata még az ítélkezés is. (Valószínűleg ő is tartott törvénynapokat, részt vett a bíráskodásban, vagyis erény még az igazságos bíráskodás is, a türelem, az irgalom és a szelídség gyakorlatával) Figyelni kell a vendégek befogadására, gyámolítására, hogy kik fontosak az ország számára. Így az előkelő, tanult főpapokra és a nyugati nemességre „A fiak kövessék az elődöket!” Kérdés, hogy ez miért van benne. • Későbbi betoldás. • Dávidra vagy Salamonra vonatkozik. Szent István törvényei - Két törvénykönyve maradt fönn; az első az uralkodása elején keletkezett, a másik 1009 körül, és az első kiegészítése. - Az államszervezés és az államműködtetés fönntartásához volt rá szükség. - Az admonti kódexben maradt fönn. (Ezt

1934-ben vásárolták meg az admonti bencésektől) - Mainzi zsinati (847) határozatok találhatók benne. - Az első harmincöt cikkelyt tartalmaz. • Tulajdonképpen büntető törvénykönyv. • Legfontosabb célkitűzése a magántulajdon védelme. Ennek a sérelme merül föl a következő esetekben: lopás, szolgacsábítás, feleségrablás (Ha valakit megölnek, az erkölcsi bűn, az egyház ítélkezik fölötte.) • A szemet-szemért, fogat-fogért elv érvényesül benne, de a külföldhöz képest enyhén. (Lengyelországban a szolgát az első lopásért fölakasztották, ha valaki a böjtöt szegte meg, kihúzták az összes fogát.) - A második könyv. • Minden tíz falu építsen egy templomot (első cikkely). • Ehhez jár még szolga, állat és két épület. • Könyvről a püspök gondoskodik. • Ruhát, kelyhet, terítőt a király ad. • A pap anyagi hátterét a tíz falu biztosítja. - A törvényeknél voltak fontos szempontok. • Betartható és

betartatható legyen. • A büntetést nemcsak a bűn mértéke, hanem az illető vagyoni helyzete is megszabja. • Az egyháziak és a világiak együtt tartották be. • Szent Istváné megfelelő volt, így az ország békés volt, és sok idegen telepedett le. Szent Gellért - Velencében született; St. Giorgio szigetén szerzetes - Jeruzsálemi hajóútja során hajótörést szenved, így Magyarországra kerül, ahonnan Szent István nem engedi tovább; fia nevelője lesz, majd remete Bakonybélben, 1030 körül csanádi püspök, és megszervezi a csanádi egyházmegyét. 8 - - - 1046-ban hal meg, szentté 1083-ban avatják. Legendája a XIV. századra színes történetté növekedett (Pl név szerint kikkel találkozott, melyik napon mit prédikált.) Ez a XIV századi embernek akart egy kellemes biztonságérzetet adni Dēliberātiō suprā hymnum trium puerōrum. • A három fiú himnusza fölötti értekezés. • Teológiai kommentár. • A három ifjú

Dániel próféta könyvéből való; nem voltak hajlandók Nebukadnezár bálványait imádni. • Benedictus (hajnali dicséret), ezért fontos helye lesz a zsolozsmában. • Egy Isim Grim nevű püspöktársának ajánlotta. • Egy XI. századi másolatban maradt fönn, melyet Münchenben őriznek • Ez idegen szerzőnek nem magyarul, nem magyaroknak szánt, de magyar földön írt műve. Gellért írt több kommentárt is, pl. a Zsidókhoz írt levélhez, de ezek nem maradtak fönn Homíliák és sermók. • Magyaroknak szólnak. • Prédikációk (ezt fontos, állandó kötelezettségnek tartja). • Hagyományát legendái őrzik. • X-XI. század: a sermo és a homília is prédikációt jelent • XII-XIII. század: a sermo egy bibliai idézetre épül, a homíliát tárgyalja a versek sorrendjében, és ehhez kapcsolódik a napi evangélium Legenda aurea • A középkor legnépszerűbb gyűjteménye. • Ebben is idéztek Gellérttől, de ezt nem lehetett biztosra venni

addig, amíg Felix Heinzer 1982-ben Karlsruhéban megtalálta a homília előszavát. • Szent Gellért prédikációgyűjteménye nagy szükségletre jött létre a csanádi egyházmegyében. Innen került ki nyugatra, és még a XIV-XV. században is idézték Zoerárd és Benedek legendája - A két zoborhegyi remete föltehetően Lengyelországból jött. - A legenda szerzője Maurus. • Ő Mór pécsi püspök. • Az Imre-legendában is találkozhatunk vele. • Többször találkozott Benedekkel és Fülöp apáttal. • András láncból készült vasöv-ereklyéje az ő birtokába jutott; Géza nyitrai herceg (Szt. László testvére) addig könyörgött neki, míg egy láncszemet megkapott belőle - 1064: megszületik az első magyarországi legenda, melyet a kolostorokban is olvasnak, tanulságos olvasmányként. Ekkor születik tehát az az értelmiségi réteg, mely önálló magyarországi művet tud létrehozni - A legenda helyi kultusz alapján született meg,

országos szintre a szentté avatáskor emelkedett. - Igényes mű; rímes prózában íródott. - András Zoszimosz apátot követte: az apát a nagyböjtben negyven nap alatt negyven datolyát evett meg, András negyven diót. - Benedeket rablók támadták meg; megölték és testét a Vágba dobták. Nem találták meg, hanem egy olyan fa alatt, mégpedig teljesen épen, melyen egy sas ült egy évig (toposz). Ezután Szent Emerám templomában helyezték el Szent István három legendája 1. Nagy Legenda - A szentté avatást megelőzően keletkezett. - István kegyes, szelíd (éjszaka álruhában kimegy a koldusok közé, ahol megtépik a szakállát, de tűri). Vagyis olyan tulajdonságok jelennek meg benne, melyek alátámasztják a király szentségét. - Egy műfajon belüli alműfajt jelentet meg. - Géza álmában egy angyal jelenik meg, amely megjövendöli, hogy fia király lesz (ez már a szentség előhírnöke), valamint Szent Adalbertet is megálmodja, akit majd

szeretettel fogad. - István Krisztus bajnoka lesz; leveri a lázadó pogányokat és a külső ellenséget. - Bőkezűen támogatja az egyházat, az országot Máriának ajánlja. - Hivatkozik az Intelmekre. 2. Kislegenda - A szentté avatás után keletkezett, Kálmán uralkodása elején. - A stílusa nagyon jó; a szerző művelt, hivatkozik Persius szatírájára és Horatiusra. 9 - Van prológusa. Szűkszavú, így rövidebb, mint a nagy. István itt keménykezű uralkodó, várta az idegeneket, és az ő védelmüket akarta biztosítani. Szó van még néhány csodájáról és szentté avatásáról is, de ezekkel nem foglalkozik sokat. 3. Hartvik-legenda - A szerző a másik két legendából kivette, amit fontosnak gondolt, és ezt még megtoldotta. - Géza álmához csatolja Saroltáét, akinek Szent István protomártír jelenik meg (ezzel a névadás kérdése oldódik meg). - István itt kiegyensúlyozott uralkodó. - A koronaküldés: • Egyházjogi és politikai

tényező. • A nagyban nincs róla szó, itt azonban részletesen. - Sokat ír a fehérvári egyházról (ez exempt, vagyis ki van vonva a püspöki fönnhatóság alól). - Sokat ír az ország fölajánlásáról, és a szentté avatásról. - Leírja, hogy a Szent Jobbot nem találták meg a sírban. Szent Imre legendája - 1100 körül írta egy pannonhalmi (Szent Márton-hegyi) szerzetes. - A központjában két erény áll. • A szüzesség, amely a papi cölibátusban kap nagy hangsúlyt. • Az alázat. Valószínűleg a saját szerzetesi voltával kapcsolatos erényeket fogalmazza meg. - Nem hosszú mű, de nagyon igényes. - Leírja, hogy boldog szülőktől származik, és hogy apja egy könyvecskét írt neki (ez hitelesíti az Intelmeket; annál inkább, mivel fölsorolja a tíz fejezetet). - A legenda elején éjszaka imádkozó ifjú aszkétaként jelenik meg. - Az első esemény a pannonhalmi vizitáció: István meg szokta látogatni az általa alapított

egyházakat. Imrét és Gizellát is magával szokta vinni, de a kolostori klauzúra miatt be csak fiát vihette, s őt küldték a szerzetesek köszöntésére. Imre egy, három, illetve öt csókkal üdvözölte őket (minél állhatatosabb volt a szerzetes a szüzességben, annál többet kapott). Mórnak viszont hetet adott István este visszament a kolostorba, hogy meglesse a szerzeteseket Az egycsókosok elmentek aludni, a többiek zsolozsmáztak István elkezdett beszélgetni velük, egyedül Mór nem szólalt meg, még reggel sem, csak imádkozott A király ebből látta, milyen állhatatos, és kinevezte pécsi püspöknek (Ez valójában csak Imre halála után, 1036-ban történt meg.) - Veszprém, Szent György-kápolna. • Itt imádkozott, és kérdezte, mi a legnagyobb áldozat; a válasz szerint a szüzesség. • Isteni sugallatot kapott, hogy őrizze meg tisztaságát (toposz). • A legenda szerint ezt élete végéig megtartja, és házassága is szűzházasság.

(Ez nem történeti adat, de nem tudjuk a felesége nevét, és gyermektelenül halt meg.) - Henrik Imre nagybátyja volt, és őt is szentté avatták (Imre = Henricus). Ez az esemény rávetül Imre életére is - A szerző elmondja személyes tanúságát is, ezért tudjuk datálni. • Álmos herceg 1106-ban a Szentföldre zarándokolt, és ezt a szerzetest is magával vitte. • Megálltak Konstantinápolyban is, ahol találkoztak a cezáreai klerikussal, Eusebius pátriárkával. Ő elmondta az álmát: Imre látta a halálakor, hogy az ördögök és az angyalok viaskodnak a lelkéért, végül ez utóbbiak viszik föl a mennybe. De Eusebius a IV században élt, ezért valószínű, hogy ez a rész is a Henrik-legendából került át. • A sírnál történt csodákból a szerző nem sokat ír le. Pl volt egy Konrád nevű német lovag, aki nagyon bűnös volt, de meggyónt a pápának Ezután zarándokolnia kellett Láncokkal kötözték össze, bűneit pedig egy papírra

írták föl. Egy szent sírját kellett fölkeresnie, s ha az elég erős, akkor a láncok leesnek róla, a papírról pedig eltűnik az írás A lovag sok helyet bejárt, de nem nyert bocsánatot Eljutott István sírjához is, Székesfehérvárra. Itt elaludt, s álmában István azt mondta neki, ő nem elég erős, de a fia igen. És Imre sírjánál tényleg megtörtént a csoda Szent László legendái - Lászlót III. Béla avatta szentté 1192-ben (Ő sokban hasonlít hozzá, valószínűleg az a hagyomány is közrejátszott, hogy mindketten nagy termetűek voltak.) Béla életrajzot küldött a pápához, így pápai legá- 10 - - - tus érkezett Váradra, ahol Lászlót az általa alapított székesegyházban temették el (ő alapította a zágrábit is). Aranykoporsóba tették, és föltehetően ekkor választották le fejereklyéjét is Kultusza elég hamar elkezdődött. Kétféle írott szövegemlék maradt fönn. Gesta Ladislaī Rēgis • Ezt egy XIV. századi

krónika-kompozícióba építették be • Szent László tetteiből maradt fönn, de mára elveszett. • Világi földolgozású, de szerzetes írta. • A világi vonalat képviseli. • Elsősorban a király bátorságát hangsúlyozza. • Sok (keresztény) csoda történik itt is, de ezek nem kerülnek át a legendába (ennek ellenére a Gesta előbb keletkezett, csak a legendában tudatosan kerülték ezeket az elemeket). • 1068: a kerlési csata (a kun leányrablása; László lovát Szögnek hívják). • A mogyoródi csatában Géza megfogadja, ha legyőzik Salamont, akkor templomot alapítanak. Győznek, és éppen Vácnál járnak, mikor egy gyertyás agancsú szarvas kiugrik eléjük, végül a Dunába szökell. Ez az a jel, ami mutatja, itt kell templomot építeni Egyházi szövegek a szentté avatással kapcsolatban: • Legenda.  Olvasmányként szolgál.  A XII-XIII. században született  Elsősorban a tulajdonságait hangsúlyozza (a jó király

jellemzőit írja le: bátor katona, kegyes, bőkezű, az igazság bajnoka).  A testi és a szellemi tulajdonságai az átlag fölé emelik (ezt a bevezetőben írja).  Etimológia van benne; a névfejtés eszköz arra, hogy a legenda elején a név hordozza a szentséget. (Utoljára Bollok János foglalkozott vele) Aki ezt elkészítette, nagyon jól tudott görögül: Ladislaos = laos (nép) + datis (adott) + la (dicsőség) ~ a népnek adott dicsőség. Ez már sugallja, hogy szent uralkodó lesz.  A tulajdonságok és erények fölsorolása a mainzi ordóból származik (keresztény hitű, bőkezű, nagy türelmű, derűs, kegyes, az igazság gondozója, a szegények pártfogója, erős kezű, tetszetős külsejű, magas termetű). Vagyis, a királyi koronára különleges külső és belső tulajdonságai tették méltóvá  Levitáció (vándormotívum; ima közben a levegőbe emelkedett).  Csodák leírása (a besenyők üldözése; a keresztes hadjárat

vezetőjének akarták, de megbetegedett és meghalt; kocsi-csoda: a koporsóval Fehérvár felé indultak, de mikor a hőség miatt megálltak, a szekér állatok nélkül elindult Várad felé; egy lovag el akart adni egy serleget egy ispánnak, aki azt mondta, tőle lopta, de a kelyhet a sírra téve László igazságot szolgáltatott; szentté avatásakor egy csillag jelent meg Várad fölött, ami az isteni jóváhagyás jele). • Verses officium (vagy zsolozsma): az antifóna a zsoltárhoz és a szenthez kapcsolódik. Valószínűleg Váradon keletkezett, mint a legenda. • Himnusz: a zsolozsmához kapcsolódik, megszólítással kezdődik (atleta patriae: a haza bajnoka). • Szekvencia a mise számára. • Prédikáció, sermo:  Mise keretében, a hívek és a szerzetesek előtt kell megemlékezni a szentről.  Liturgikus és egyházi szövegek.  Huszonöt sermo maradt fönn róla (Istvánról tizenöt).  A XIII. századtól a XIV század elejéig keletkeztek 

Egy heiligenkreuzi kódexben maradtak fönn.  Thema: ez egy sor a Bibliából, melyet a szentre applikáltak. Falkép-ciklus: • Lászlóhoz kapcsolódva a XIV. századtól jelent meg • Világi történetet dolgoz föl. • Ez az egyetlen ikonográfiai alkotás, amely Magyarországon született. • László az egyetlen magyar szent, akinek ilyen ciklusa van. • Témája:  Kivonulás a várból.  Csata.  A kun lányrablásának a meglátása.  László a kun után veti magát, lándzsával le akarja szúrni. 11 - -  Harc a földön, övharc, lócsata.  A lány segít megölni a kunt.  A király a fa alatt ülő lány ölébe hajtja a fejét (szerelmi jelenet). • Töredékesen van meg: Ócsa, Tereske, Szepesség. • Teljesen van meg: Gömör, Gelence. • Vita: ez a lovagi epika Magyarországra elérő ága, vagy ősmagyar eredetű (magyar szöveges forrása nincs). László uralkodásával kapcsolatban két fontos kérdés merül föl. •

Legitimitás:  Törvényes-e az ő uralkodása?  Ez azért lehet kérdés, mert a megkoronázott király, Salamon még él. (Salamon András fia, aki kiskorú gyermekét koronázta meg. Géza és László Béla fiai) • Idoneitás: a Gesta a hercegség idejéből való tetteket írja le. A legenda ezekkel nem foglalkozik, csak az alkalmasságot írja le. 1083: László öt magyar szentet kanonizált (ez az egyház és a király hatalma megerősödésének reprezentálása). • Szent István; confessor. • Szent András; aszkéta. • Szent Imre; confessor. • Szent Benedek; aszkéta. • Szent Gellért; mártír. A pápa követe valószínűleg nem volt jelen, a szentté avatásokat csak utólag legalizáltatták. 12 II. A geszta- és krónika-irodalom: Anonymus, Kézai Simon és a Képes Krónika Györffy György bevezetése az Anonymus-kiadáshoz Anonymus: Gesta Hungarōrum; a magyarok honfoglalás-története (OSzK). 1200 táján íródott; XIII. századközepi

betűkkel írt kódex egyetlen fönnmaradt másolata Magyar krónikairodalom megindulása: XI. század vége (egy időben: cseh, lengyel, orosz történeti irodalom) Ősgesta: - Az első magyar történeti mű. - 1031-től Szt. Lászlóig - A Vazul-ágbeli királyokról szól. - Eredeti alakjában nem maradt ránk. - XII. század: módosított és kiegészített alak; ez lesz alapja több műnek • Ákos mester krónikája. (V István kora) • Kézai Simon krónikája. (hun-magyar történet) • Kézai ferences folytatása. - Utóbbiak alapul szolgálnak a következőkhöz. • Képes Krónika. (Nagy Lajos alatt) • Budai Krónika. • Thuróczy-krónika. Anonymus műve nem került be ebbe a krónika-családba. Föltevés: elküldte iskolatársának, akinek dedikálta Ezt támasztja alá: - Csak egy példány maradt fönn, nyugaton. - Századokig a bécsi udvari könyvtárban őrizték. - 1928-ban került haza. - De ismerték a XIII. században, és merítettek belőle -

Beemelésre nem tartották alkalmasnak. Ennek okai: • Honfoglalás-történetben hét magyar vezér mellett hét kun is (bár ő kabarokat – kazárok három nemzetsége – ért alatta). • Műfajilag is eltért. Részei. - Prologus (Előbeszéd). Itt utal magára - Ötvenhét fejezet. Anonymus kilétének nehéz a megállapítása. - Magát Béla király jegyzőjének mondta (négy Béla királyunk is volt). - 1802, Cornides Dániel: III. Béla (őt erősíti: Mátyás Flórián, Hóman Bálint, Domanovszky Sándor, Horváth János, Györffy György) - I. Béla: Bárdossy János, Szabó Károly - II. Béla: Katona István, Fejér György - IV. Béla: Pray György, Marczali Henrik Keletkezésének ideje nyelvészeti szempontok miatt: XII. század közepe (Jakubovich Emil nyomán Pais Dezső nyelvész, Csóka Lajos történész) Megfigyelhető benne bizonyos archaizálás. - Ez a XII-XIII. század fordulóján még elfogadható, de IV Béla halála után (1270) már nem Minden

vonatkozásban tatárjárás előtti állapotokat tükröz. Érvek III. Béla mellett - Társadalmi, gazdasági, diplomatikai kifejezései, mint a magyarországi okleveleké, a XII. század végére tehetők (Mátyás Flórián). - Szomszédos országokkal való viszony (Pauler Gyula). - Magyar nyelv, földrajzi ismeretek, uralkodó osztály viszonyai, politikai tendencia. Nem sorolható a középkori történeti irodalom klasszikus műfajai közé. - Nem: néptörténet, évkönyv, geszta középkori értelemben. - A nyugati latin nyelvű irodalomban a XII. században divatba jött regényes geszta • A szerző a régmúltat saját elképzelése alapján eleveníti föl. • Nem törekszik a hitelességre. • Főszereplői nem a fejedelmek, hanem egy társadalmi réteg; a honfoglalás hősei. • Kitalált alakok, kitalált környezet. - Anonymus használt írott forrásokat. 13 • Dares Phrygius trójai története. • Regino prümi apát (†915) évkönyve. • Iustinus

(II. század) • Ismerte: Biblia, Isidorus Hispalensis, Hugo Bononiensis. • A Gesta Ungarorum-ot kevésre becsülte (bizonyíték: kiegészítés Szvatopluk morva fejedelemről). Cél: magyar királyok, nemesek genealógiája, ezért merít a főnemesek családi hagyományaiból. A honfoglalás harcaira nem volt forrása, ő talált ki színes történeteket. Ellenséges vezéreket talált ki (korabeli helynévhez névmagyarázó etimologikus történetet költött). Többször: eseményeket helynévmagyarázat alapján formálta. Nem volt tisztában a Kárpát-medence XI. századi viszonyaival - Avar, dunai szlovén, bajor-frank, gepida, bolgár, morva lakosság van. A: bolgár és szláv - Morva népnév Marót vezér alakjában jelentkezik nála. - Népek, melyek nem éltek itt: római, cseh, görög, vlach (román), kazár, kun. - Az 1200 körüli időket vetítette vissza. - Egykorú források huszonegy történelmi személye közül egyet sem ismer, helyette kitalált alakok.

- Egykorú forrásokban a honfoglaláshoz két helyet kötnek. • 896, Arnulf császár Pannónia védelmére Braslavot rendelte ki. • 907, a magyarok a mai Pozsony mellett döntő győzelmet arattak a bajorok ellen. Anonymusnál: kitalált helyek. Ki volt Anonymus? - P. dictus magister • P: személynév-e. • Praedictus magister (előző levakart oldal címzésére utalhat). - De a levakart oldal ugyanaz, mint a ma ismert első. - 1937; Szilágyi Loránd: Péter esztergomi prépost. - 1966; Horváth János, Sólyom Károly: Péter győri püspök (1205-1217). • Velek zarándi ispán nemzetségéből. - A műből nyert ismeretanyag alapján következtetnek. • Személyek, nemzetségek. • Földrajzi vonatkozás. De! A jó tájékozottságot a jelentéktelen helyek ismerete árulja el • Ez cáfolja: Győr, Esztergom, Zaránd környékét. • Három hely.  Buda a Csepel-szigettel.  Borsod a Hegyaljával.  Csongrád tágabb környéke. - Pais Dezső és Jakubovich

Emil jelöltje: névtelen jegyző, egy 1124-es hamisított okirat nyomán. • De a budai prépostság 1148-ig kiépítetlen. • A megpecsételő formula 1200 körül használatos. - Valószínűleg az Abák nemzetségéből származott. - A II. Endre alatt bevezetett új rend ellenzője volt (dē genere) - P. mester valószínűleg az a budai prépost volt, aki Imre királynak tett szolgálataiért megkapta Óbudát, a tartozékaival együtt. - Ha ez a király és a trónörökös uralmának történeti megalapozása volt, akkor ez az első és legnagyobb szerzői honorárium Magyarországon. A középkori történetírás (Madas Edit) Célja, hogy ne engedje feledésbe merülni az eseményeket, és azokat ismertté tegye a jövő számára. Különböző műfajok jellemzik. Annalēs (évkönyvek) - A kolostorokban vezették; az év minden jelentős eseményét följegyezték benne. - Nem kitalációk, hanem reálisak, de irodalmi értékük nincs. - Pl. a Pray-kódexben a pozsonyi

évkönyvek és a királylista Történeti műfajok - Geszta (gerō 3 gessī gestum: tenni, csinálni). • Rēs gestae (gestus 3): viselt, megcselekedett dolgok. • Önmagában csak a többes szám, semleges nem alany esetét használják (gesta). 14 Történeti leírások. Önálló műként egy változat se maradt fönn. A XIV. századból maradtak fönn részletek, kivonatok (ezeket a folytonos művekből hámozták ki; a középkorban már mindegy volt, mi az igazság).  Gizella negatív alakja.  Kálmán púpos, gyér hajú, sánta. - Krónika (a cronos szóból): egy egész nép történetét dolgozta föl időrendben. Viszont a magyarban nem választódik el ilyen világosan a kettő. Anonymus és Kézai gestája ugyanaz, mint a XIV. századi Chronica Hungarōrum, csak korábban gesztának, később krónikának nevezték Vannak olyanok, melyek csak másodlagos forrásban maradtak fönn. - Ősgesta: • 1060-ban keletkezett, I. András alatt • Imre halálával

(1031) kezdődik. • Vazul fiai: András, Béla, Levente; ők sérelmezik, hogy nem ők, hanem Orseolo Péter és Aba Sámuel került a trónra. • Szent Istvánt és I. András korát pozitívan állítja be, de kell egy bűnös: így válik negatívvá Gizella alakja. (Sötét, intrikus személyként jelenik meg, aki németbarát, István háta mögött szervezkedett, megvakíttatta Vazult.) - Gesta Ladislaī Rēgis: • Kálmán korában keletkezett. (László korát követően volt érdemes így leírni, nem a XIV században) • Szent László hercegsége idején véghezvitt tetteit írja le elsősorban. • Színes, jól kidolgozott. • A XIV. századi író érdeme annyi, hogy a gestát beemelte művébe - Álmosról és II. Béláról: • A XII. század második felében keletkezett, mikor II Béla került a trónra • Bélát Kálmán vakíttatta meg, és itt állították be Kálmánt negatívan. A történetírást elfogultságok befolyásolták. A királyi udvarban

folyt A dinasztia alatt történt eseményeket és uralkodókat akarja megörökíteni. Folyamatos, mert az újba beépítik a korábbi műveket, átdolgozzák őket, és a XIV. században kódexekbe foglalják (kilenc maradt fönn, és egy ősnyomtatvány) • • • Anonymus: Gesta Hungarōrum - A honfoglalás előzményeivel és a honfoglalással foglalkozik. - Szent Istvánt csak megemlíti. - A dinasztikus történetszemlélet helyett, ahol nem kap olyan nagy hangsúlyt a honfoglalás, a korabeli oligarchia (főnemesség) jogait akarja érvényesíteni. - A király csak egy a főnemesek közül, ezért el lehet küldeni. De ehhez meg kell mutatni, hogyan alakult ki ez a rendszer. - Csatákat ír le, vezérneveket kreál helynevekből, majd azt mondja, a vezér egy ottani csatában esett el, azért hívják úgy a helyet. - Azért írja le, hogy legitimálja a főnemeseknek a hatalomhoz való jogát és a királyi hatalom korlátozását. - Ki volt Anonymus? • Csapodi Csaba

szerint három történész van: aki már foglalkozott vele, aki most foglalkozik vele, és aki ezután fog. Éppen ezért nagy szakirodalma van - Kódex: • Ma az OSzK-ban található. • 1666-ban bukkant föl a bécsi császári könyvtárban. • 1932, velencei csereegyezmény: visszakapjuk (ekkor adják vissza a Képes Krónikát is). • A XIII. század második felében készült nem terjedelmes másolat • Nem a rektón, hanem a versón kezdődik. • Kezdete: „P dictus magister”  Ezt próbálták föloldani, de nem sikerült.  Ha P, akkor azt jelenti: prae, vagyis az előbb mondott mester; mintha az előző oldalon lett volna valami. De a címlap nem volt szokásban, és nem is tudott volna oda mit írni, tehát nem rövidítés  A P a szerző nevének kezdőbetűje (Péter, Pál, Pósa). De nem tudjuk, melyik Béla korában élt, hogy egyházi személy-e, vagy sem. De ha kezdőbetű, akkor mit jelent a dictus magister?  Péternek mondott magiszter. 

Magiszter, akit Péternek mondanak. Mindkettő értelmetlen. Egyesek szerint a P körüli tollrajzból egy fáklyás kutya alakja vehető ki, ami a domonkosok jele, tehát egy domonkos írta. 15 A következő információ: „a jó emlékezetű Béla király egykori nótáriusa”.  A király már meghalt. (A consensus most III Bélát jelöli ki neki, mert ez a legvalószínűbb)  A szerző királyi jegyző volt. - A mű élén levő prológus az írói tudatosságra vall. - A gesztát egy külföldi barátja kérésére írta, akivel járt iskolába (valószínűleg Párizsban vagy Orlèansban), és akivel együtt olvasta a fríg Dareusz regényét, és a Nagy Sándor-regényt (róluk írt saját művet is, így kérte meg a barát, hogy írja meg a magyarok történetét is). - A másik ok, amiért ír, hogy meglegyen Magyarország királyainak és nemeseinek származása. - Témák, melyekről ír. • Hogyan folyt a honfoglalás. • A hét fejedelmi személyről. •

Álmos születése, és miért így hívják. (A turul történetét álommá finomítja, ez Emese álma A névre két etimológiát is ad. 1 Álmus = álom 2 Almus 3 = kegyes, szent, amilyenek az ivadékai lesznek) • Miért nevezik az idegenek a magyarokat hungarusnak, és ők magukat magyaroknak.  Anonymus szerint a magyarok északkeletről jöttek, és sokat időztek Ungvárnál, a külföldiek ezért hívják így őket.  A valóság: a hungarus egy bolgár-török törzsnévből származik, jelentése tíz nyíl. • A csodaszarvast teljesen kihagyja. • A hunok és a magyarok szerinte Szittyaföldről származnak (III. század, Iustinos), amely hatalmas, gazdag ország. Az első királya Magóg volt1 • A vérszerződés még Szkítiában történt; az eskünek öt része volt.  Mindig Álmos utódai legyenek a királyok.  Minden közös.  A vezérek hatalmának biztosítása.  A király ellen lázadó haljon meg.  Mindenkit, még a királyt is örök

átok sújtsa, ha megszegi az esküt. - A mű azért készült, hogy a nép történetét ne a regősök „csacsogó” énekéből ismerjük meg (tehát a regősöket lenézte). Ám ekkor már folyik az udvari történetírás, viszont ebben nincsenek benne a nemesség hőstettei, csak a dinasztiáéi, és ha valaki ezeket akarja hallani, tényleg a regősöket kell meghallgatnia - A mű nagy stílusigénnyel, rímes prózában íródott. - Színes leírásokkal teli, szereti jellemezni a királyait. (Akkoriban keletkezett, mint a László-legenda; a királyok tulajdonságai ugyanazok, mint a vezéreké.) - Leírja, hogy melyik nemzetség kitől származik, így családfákat sorol föl. - Anonymus korában erős Kijevi Fejedelemség létezett, de a honfoglalás korában még nem. Hogy hiteles legyen a saját korában, leír egy nagy csatát a kijevi fejedelemmel. Itt hangzik el Álmos első buzdító beszéde Útjukon végig a Szentlélek és az Isten kíséri ezeket a pogány

ősvezéreket - Munkács szerinte onnan kapta a nevét, hogy sok munkával jutottak ide. - Laborc folyó: Ungvárnak volt egy Laborc nevű ispánja, ki Zemplén felé futott, de elfogták, és a folyó mellett fölakasztották. (A valóságban pont fordítva történt) - Ez a honfoglalás a magyarok második bejövetele, Attiláé volt az első, így ősi jogon jönnek be Pannóniába. (Ezért nincs szüksége a fehér ló mondájára De mutatni akarja, hogy ismeri a történetet, így egy nagy királyi adományról ír az ottani fejedelem számára: 12 fehér ló, 12 teve és 12 fiú.) - Az ellenség valójában Szvatopluk morva fejedelem, Anonymus korában viszont egy bolgár fejedelem, akit ő Zalánnak nevez. - Tétény: itt őrizték meg az első és egyetlen jokurátori ének részletét (vagyis a hősi énekeket jól ismerte). - Mikor a magyarok elérik Attila várát, hatalmas lovagi lakomát és tornát rendeznek (ez is Anonymus korára vetíthető vissza). - Megemlékezik

Lehelről, Bulcsúról és a kalandozásokról. A folyamatos történetírásba nem kerül bele, mert más szemléletű. • Ákos mester Kézai működése alatt kikövetkeztethető. Nemcsak a hét vezér, hanem nagyon sok nemesi család származása szerepel benne. Leírja Óbuda és Székesfehérvár alapítását Ákos mester fehérvári kanonok, óbudai prépost és királynői kancellár volt. 1 Az európai népek Noétól származtatják magukat. Jáfet fia volt Góg és Magóg (ő jó fiú volt, tehát ez előkelő rokonságnak számít) Attila is szittya volt, kivonult a népével, és Pannóniát elfoglalva a Duna mellett várat alapított magának (Óbuda, Budavár; a németek Attilavárnak is nevezik). A magyarok is megszaporodtak, így nekik is új haza kellett 16 Kézai Simon: Gesta Hungarōrum - Kézai a legtanultabb és a legjobb történetíró. - Jelentősége, hogy ő helyezi biztos alapra a hun-magyar rokonságot. (Anonymus ezt csak megemlíti) Ez a nyugati

történetírásban is fölmerül, de nagyon negatívan, ezért Kézai egy hosszú prológusban mentegeti is a hunokat. • Rossz asszonyoktól és gonosz szellemektől származnak. De a szellemeknek nincs is nemzőszervük • Nem lehet, hogy Lehel a kürtjével leütötte a császárt, mert a foglyokat megkötözve viszik az uralkodó elé. Vagyis állandóan reflektál az olvasmányaira. - Kézai IV. (Kun) László klerikusa volt; a királyi hatalmat akarja megerősíteni, és a köznemesek jogait hangsúlyozni. (Ez már szélesebb réteg) - A műhöz két appendix is kapcsolódik. • A jövevény nemesekről. • A szolgaság eredetéről. (Itt a társadalmi érzékenysége érhető tetten) Képes Krónika – XVI. századi krónika-kompozíciók - Kilenc kódex és egy ősnyomtatvány maradt fönn. - Két család van. • A Budai krónika családja.  Károly Róbert idején készült.  Az első Magyarországon nyomtatott könyv (1470). • A Képes krónika családja. 

1358 körül készült.  Pl.: Teleki, Csepregi, Thuróczy  Bécsi képes krónikának is nevezték, mert ott őrizték.  Illusztrációi miatt vált híressé.  41 miniatúrát (képes jelenet) tartalmaz.  95 iniciálé van benne.  A díszítés a jelenről ad hírt; a címer, a zászló és az öltözék a XIV. századi udvari kultúra kifejezője  Az írás a múltra utal. Ez a kettősség miatt az illuminátornak és a másolónak nagyon össze kellett dolgoznia. - Átveszi a Kézai-féle kompozíciót, de nem részletezi annyira. - Összegződik benne mindaz, ami Károly Róbert uralkodásának a közepéig tartott. - Megjelenik benne a csodaszarvas-motívum. - A magyar történelem egy hatalmas kombináció; mindent beleemel. - Nem egységes szerkesztmény, hanem az udvari történetírás eredménye a XIV. században - A tatárjárást nem tartja fontosnak, épphogy megemlíti. 17 III. A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és Szent Margit

legendája Horváth János: A Halotti Beszéd történetéhez 1. Temetési beszámolók - Részletes, színes: Károly Róberté (1342; Telegdi Csanád esztergomi érsek temette). - A népi eredetű halottsiratás és a hivatalos egyházi szertartás leírása. - Három majdnem egyező leírás maradt ránk (KR). • Budai Krónika; 1473, Hess András nyomdájában. • Dubnici Krónika. • Thuróczy-krónika Schwandtner-féle kiadása. 2. Elmélkedéssel indul - Két alapgondolata van. • A Halál Ádám bűne miatt lett az emberiség büntetése. • A Halál könyörtelen, telhetetlen. • Kapcsolódik hozzá egy horatiusi idézet. - A végén megint utal rá. 3. Ezután leírás következik - E részek többször visszatérnek. - Arról szól, hogy a család mellett a nép is megsiratta a királyt. - Itt nem elfogultságról van szó, hanem minden hívő kegyes kötelessége megtenni ezt. - Siratás: ősi népi szokás, amely többnyire egészen rövid; már István korában is

megvolt. - Nagy Legenda: Imre herceg halálára (1031), rímes prózában. - Telegdi ugyanezeket a sémává merevedett formákat használja. - Különbség: „mindeneknek” szó helyett az összes társadalmi réteget fölsorolja. 4. A magyar népi siratóknak speciális vonásaik voltak - Boncompagnus: • Boncompagni (firenzei születésű bolognai rétor) műve. • Jellemzi a magyarok halottsiratását (keserves). • Nem marad bennük sokáig fájdalom, mert mindig úton vannak. - A királyt először a várban (Visegrád) siratják el. - Hajóval Budára viszik. - Három vitéz és három ló a király testi-lelki ábrázolása; aki meglátja, jajgatni kezd. - Fehérvár felé viszik, a falvakban az emberek sírnak és kiáltoznak. - Fehérváron mindenki megnézi. - A papok egész éjszaka virrasztanak és zsoltárokat, himnuszokat énekelnek. - Miséket mondanak. - „Egy szívvel-lélekkel siratja őt mindenki.” - „ szemeik a sok-sok könnytől csaknem elvesztették

természetes látóképességüket.” - A halottsiratás tehát a középkorban a magyarok között a fölső és az alsó társadalmi rétegekben is megvolt, a legtúlzóbb formájában. 5. Telegdi Csanád Halotti Búcsúztatója - A Boldogságos Szűz székesfehérvári bazilikájában mondta el. - A gyászt racionális keretek közé akarta szorítani, a középkori keresztény egyház fölfogásához illően. - Ehhez bibliai történetet használ föl. - Érvelési menetét, szerkezeti fölépítését tekintve pontos mása a Pray-kódexben a XII. században lejegyzett Halotti Beszédnek - De közelebb áll a kódex latin nyelvű Sermo super sepulchrumához. - Magyar nyelven mondta el. - Egyezések a Sermo, a Halotti Beszéd és a Halotti Búcsúztató között. • A halál Ádám bűne miatt lett az emberiség büntetése. • Az ember eredeti hazája a paradicsom, onnan került a munkás világba. • Ádámot a gonosz lélek, az ördög vette rá a bűnre. • Az első ember

bűnéért utódai is halállal lakolnak. • A halál nem ismer kivételt; Isten Fia, Krisztus is meghalt. • Az érvelő részt egy imaszerű könyörgés egészíti ki.  Kérni kell Szűz Mária és a szentek közbenjárását, Isten kegyelmét.  Különbség: Telegdi nem Ábrahám, Izsák és Jákob kebelébe ajánlja a megholt lelkét, hanem István és László társaságába. 18  Érdekesség: a Sermót csak egyszerű szerzetes, vagy világi ember temetésén mondták. 6. Telegdi beszéde - Rövid bevezető (gyász enyhítése). - Az érvek után hosszabb leíró rész (mennyi adományt kapott a bazilika). - A legvégén van a könyörgés. 7. Honnan van a hasonlóság a három szöveg között? - Pray-kódex és Búcsúztató közt 150 év különbség. - A Pray-kódexet Pozsonyban őrizték, nem használták. - De mégsem lehetett forrás, mert kifejezésbeli azonosság nincs. - Sermo / Telegdi: mellékes utalás van a megváltásra, Krisztus szerepére. - De a

Halotti Beszédben még ennyi sincs. Oka • Egyesek a szerzőt eretnekséggel vádolták. • A Sermóval együtt bizánci, görög hatásra formálódott ilyenné. • De lényegében ugyanezt mondta el egy magyar érsek, aki nem gyanúsítható sem eretnekséggel, sem bizánci hatással. 8. A titok még nem megoldott - Telegdi: tömör, nem naiv megfogalmazású. - Az azonosság tagadhatatlan, így föltételezzük, hogy a Halotti Beszéd írója is már egy sémához alkalmazkodott. - Valószínűleg a halottsiratások túlkapásai miatt alakult ki ez a séma. - Halotti Beszéd: nem másolat, nem eredeti (első) fogalmazvány, hanem a magyar liturgiában régtől fogva használt liturgikus séma nagyjából önálló magyar parafrázisa. Klaniczay Tibor – Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái (Vizkelety András recenziója) Klaniczay Tibor Margit-legendák keletkezéstörténete / változatok / szerzők: bizonytalanok. Középkor: egy írás sem jöhetett létre

megbízó (mecénás) nélkül. (Új filológiai eredmény: mecénások vizsgálatával) Itáliai Margit-kultusz: - Nagyon gazdag. - XIV. századtól a XV század közepéig: stigmákkal való ábrázolás (Velence, 1990: KT beszámolója e jelenségről.) Első ábrázolás: 1340 körül - KG: A női szentség mintái Közép-Európában és Itáliában (KT magyar tanulmánya). - Stigma oka. • Nem compassio. • Domonkosok is akartak egy ilyen szentet, mint a ferencesek (Assisi Szt. Ferenc) • Szándék: nem világos, mert a koronatanú, Antonio da Bitonto ferences volt. - Első változat: Pisai Legenda. • Eredeti nem maradt fönn. • Caffarini hivatkozik rá 1410 körül. • Girolamo Borselli: 1494 után; domonkos rend története. • 1380 körül keletkezhetett. (Különös: előbb a szöveg, csak utána a kép!) • Valószínűleg a Legenda Maior (Nápolyi Legenda) szövegén alapul). 1340 • A Legenda Maior alapja: 1276-os szentté avatási jegyzőkönyv. KT a stigmákat

Siénai Szt. Katalin szentté avatásával hozza összefüggésbe Magyarországi Ilona: ő valóban stigmás volt (tévedésből Szt. Margit nevelőjének tartották) - Caffarini ezt 1409-ben tudta meg; javítása: Supplementumban. - Pierre Thomas ferences ismerte már 1330 előtt az Ilona-legendát. - Lehet, hogy a képek nem Margitot, hanem Ilonát ábrázolják. Középkori filológia-vizsgálat keresztje: Vajon megvan-e az összes szövegemlék, hogy a fejlődést pontosan nyomon követhessük? Pontokban kell összefoglalni, amit tudunk. 1) Legenda Vetus. - Margit halála után keletkezett első legenda (1271). - Szerző (KT): Margit gyóntatója, Marcellus. - 1409-ben Gergely provinciális ezt küldte Itáliába. - 1410: Caffarini lemásoltatta. - A kódex később Cividaléba, majd Bolognába került (régebbi elnevezése: Bolognai Legenda). 19 1937-ben Bőle Kornél itt fedezte föl. A magyar legenda forrásai /keletkezési idő / szerző. Talán a szigeti apácák

számára készített latin nyelvű legendagyűjtemény. Szenttéavatási jegyzőkönyvek. 1340 előtti (Mezey László) nem igazolható. 1510: csonka magyar változat (Ráskai Lea). A hiányzó részt Pray György kiegészítette (XVIII. századi pozsonyi kéziratból, ami elveszett) Georg Walder német legendaváltozata. Forrása: Johannes. • Látta Magyarországon Margit önsanyargató eszközeit. • Horváth Cyrill szerint ő Johannes Vercellensis domonkos generális. • Legendája megegyezik a Legenda Vetusszal, tehát nem új legendát írt, hanem átdolgozott. 4) A Legenda Vetus vagy latin változata forrás volt. - Eljutott a többi klastromba. - Forrása a másik középkori német legendának (Legenda Tössi). - Lehet, hogy megvolt a rend központi archívumában egy változat, csak Caffarini nem ismerte. 5) Keletkezhetett egy másik legenda-család is a LV-on kívül. - Hugó generális 1340-ben megbízta a francia rendtartomány főnökét, Guarinust, hogy gyűjtse

össze a domonkos szentek legendáit. - Guarinus az 1276-os könyv alapján új devóciós legendát írt (KT). a) Hosszabb változat: Legenda Maior. • Eredetileg Velencében volt. • Belőle keletkezett a Pisai Legenda. • Fölhasználták a későközépkori és a barokk legendák is. b) Rövidebb változat: Legenda Minor. (Guarinus változatából készült) Elevatio: lebegés imádság közben. Hagiográfiai toposz, itáliai invencióként kerülhetett be a változatokba 2) 3) - Klaniczay Gábor Könyve: történeti antropológia módszerével ábrázolja a női szentség-ideál kialakulását a keresztény Európában. Elemzi: XIII-XIV. századi kolduló rendek életformáját XIII. század eleje - Lovagi-udvari kultúra válsága. - Honestas, fin amor, minne idealitásának megkérdőjelezése. - Courtoisie devalválása. - Clairvaux-i Szent Bernát. • Lovagi származású. • Transzcendentális értékek spirituális transzformációja figyelhető meg. • XIII. század,

koldulórendek: mindennek a radikális negációja • Önlealacsonyítás, önsanyargatás, szenny, számkivetettség. • Megvan Erzsébetnél, Margitnál, Sziléziai Ágnesnél. • E jelenségek tehát folyamatot képeznek. • De! Az udvari legendák (pl. Szt Elek) a szent hercegnők olvasmányai voltak „Furcsa pár”: női szent és gyóntatója (spirituális) kapcsolata. - Lelki vezető föladata: életszentségre nevelés. - Kapcsolat oka. • A nők nem részesültek teológiai képzésben. • A többség illiterata volt, így a morális aszketikus képzés csak szóban folyhatott. • A szóbeliség személyes kapcsolat fönntartását jelentette. - Szerző hivatkozása: Abaelard és Héloїse; de a lány akkor lett terhes, amikor a férfi még a házitanítója volt, nem a lány vezette kolostor spirituálisa. - A Bernát-diktumra való hivatkozás félreértelmezett, mert arra vonatkozik, hogy Bernát is leküzdhetetlen veszélyforrásnak tartotta a szent életű nők

és férfiak együttlétét. (A sermóban a neomanicheus eretnekeket támadja) 20 Vizkelety András: Világnak világa, virágnak virága Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa - 1923-ban vált ismertté; a címét Gragger Róbert adta. - A kódexben levő vendégszöveget Jakubovich Emil segítségével fejtették meg. - Az ÓMS a kódex 134. lapjának verzóján olvasható - A szöveget egyfolytában, tagolás nélkül írták bele. Az első magyar vers latin mintái - A Planctus ante nescia kezdetű szekvencia (a szerző ismerte valamelyik változatát). - Mészöly Gedeon: ragaszkodott ahhoz a véleményhez, hogy az egyedüli alap a szekvencia volt, és az eltérések abból adódnak, hogy a középkori fordítók az eredetit gyökeresen átdolgozták. 2 - Horváth János szerint más Mária-siralomból emelt át strófákat. A Planctus szerzője és műfaja - A szerző egy Gotfrid nevű szerzetes volt. - 1982-ig tévesen Gotfrid de Breteuil-nek tulajdonították a

szerzőséget. - Planctus: ezt is énekelték. - A magyar Mária-siralomról nem tudjuk, énekelték-e, illetve hogy a fordító éneklésre szánta-e. Az ÓMS szövegének átírása - A szöveg elhalványult néhány helyen. - Dolgoztak rajta olyan másolók is, akik a prédikációs szövegekben az interpunkciós jeleket a szóbeli előadás vagy a fölolvasás ritmusának megfelelően alkalmazták. 3 - Néhány kivételtől eltekintve a kétütemű sorok jellemzők. 4 - Öt elírás (másolási hiba?) található benne, pl. fiom helyett fion A vers értelmezése. Eredmények és nyitva maradt kérdések - Az értelmezés azért nehezebb, mert kevés egykorú anyag van, amivel össze lehetne hasonlítani. - Az első versszak tartalmilag sorról-sorra megfelel a latinnak, de a szótagszámot és a rímeket nem követi. - Sepedëk: a szepeg szó elődje (hangosan siránkozik). - A második strófa értelmezése nem okoz nehézséget (az egész zsidó népre vonatkozik a latin Judea).

- A negyedik szakaszban található „könnyel áradó szem” tökéletes mására talált Kálmán Béla a vogul népköltészetben. - A „világ világa” figura etimologicának nincs a latinban megfelelője. - A hatodik strófától a páros rímről áttér az ölelkezőre. - Megtartja a latin szavakat, de jelentésükön változtat, hatásosabbá teszi őket. - A magyar szöveg a tizenkettedik szakasszal végződik, de a latinban még tizenegy van. - A képeknek ikonográfiai vonatkozásai is vannak (pietaképek). Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus? - Negatívumok: • A kódex nem közli a magyar vers szerzőjének, fordítójának a nevét. • A benne szereplő művek egyikénél sem ad meg szerzőt. • Nem adja meg a másolók nevét • Egyetlen helymegjelölés vagy dátum sem szerepel a kódexben. • Nem mondja meg, milyen céllal írták le a verseket, vagy hogy mire használták őket. - Megtarthatta eredeti szekvenciaszerepét, de

lehetett fölolvasott szöveg is. Mire utal a kódex külseje? - Díszítetlen, vörös bőrrel bevont vastag fatáblák, melyeket csat fogott össze. - Ezeken koptatógombok voltak. - Mindennapi használatra készült, nem gazdag mecénásnak. - Az előzéklapokat egy 1391-es oklevélből vágták. - A belső oldalra ragasztott papír német nyelvű dézsmajegyzék volt. 2 Viszont az ÓMS kb. ötven évvel előbb keletkezett, mint bemásolták volna, és a latin szöveg az hatvan lappal hátrább van. 3 Azt, hogy itt az izidori központozás továbbfejlesztéséről van-e szó, vagy a ciszterci központozás megjelenéséről, melyet a domonkosok is átvettek, a további kutatásoknak kell eldöntenie. 4 Az ütemhatárok, sormetszetek kérdésével elsősorban Balázs János, Horváth János, Mészöly Gedeon, Szabolcsi Bence és Vargyas Lajos foglalkozott. 21 - Valószínűleg délnémet területen kötötték újra. A százasokat római számmal jelölte, az alacsonyabb

rendűeket arabbal; pl. C29 A 136. fólióval új szakasz kezdődik: más a tinta, a pergamen, és a téma (a szentekről szól) A ránk maradt könyvtest eredetileg két részből állt. (Csak rövid ideig voltak külön; erre utal a végén levő rövid tartalomjegyzék is.) A tinta a fogdosástól halványodott el. (Vagy a pergamen volt már zsíros) A kéziratot sűrűn használták; erről tanúskodik a sok bejegyzés. A tartalomjegyzék összeállítója tudott magyarul, mert az ÓMS-at is számításba veszi. Mikor és hol írták a kódexet? - A kódex törzsanyagát gyakorlott kezek másolták. - Bernhard Bischoff 1250–75 közé tette, a magyar szöveg betoldását pedig 1275–1300 közé. - A kimondottan olasz vagy francia (párizsi) eredeztetést Vizkelety nem tartja bizonyíthatónak. - A palimpszeszt fölvételek görög írást is kimutatnak. Kik a kódex szerzői? - A virágzó skolasztikába kell őket tenni, így ezek a beszédek zárt ciklusokba rendeződnek. 5 -

Auktornevet csak az 56. rektón találunk: Petrus Provincialis (†1257) • Petrus Remensis; a XIII. században ő volt az egyedüli szerző, akit ezzel a névvel illettek • Előbb Párizsban volt prior, majd a francia domonkos provincia élén állt. • Prédikációi nagyon népszerűek voltak. • Az ő nyomán sikerült a szerzők nagy részét meghatározni. - Hugo ā Sanctō Carō (†1623). • Kétszer is volt francia provinciális, majd Itáliában halt meg. • Szentenciakommentárjai igen elterjedtek. • Elsősorban biblikusként vált híressé. • Részt vett az első bibliakonkordancia 6 összeállításában is. • Ő volt az első dominikánus bíboros. • Két dē tempōre ciklust írt. - A második részben három szerző azonosítható (eddig). • Aldobrandinus dē Cavalcantibus (†1279).  Egész életében Itáliában élt.  Dominikánus prior, majd a római rendtartomány főnöke lett.  Orvietói püspök is volt.  Iratai és prédikációi

maradtak ránk. • Aquinói Szent Tamás (1224-1274).  Párizsban és Orvietóban is élt.  Az általában neki tulajdonított sermók szerzőségét a kritikai kiadáson dolgozó bizottság (Commissiō Leonina) kétségbe vonta. • Constantinus dē Orvieto.  Ő is domonkos volt, egy időben Orvieto püspöke.  A kódex a Szent Ferencről mondott beszédét őrizte meg. Magyar kezek tolla nyomán - A Mária-siralom fölött egy sermo van; Mária születésnapjára (Kisasszony, szeptember 8.) jegyezték be • Témája a Számok könyvéből való. • Három bukott csillagról (Lucifer – büszkeség, Éva – engedetlenség, Júdás – fösvénység) ír, és velük szemben a negyedik, Mária. • A három bukás káros következményeinek elemzése után szembeállítja velük Mária megfelelő erényeit (alázat, a szüzesség szégyenkezése, irgalmasság és kegyesség). • Ezután részletezi a csillaghasonlatot. • Nincs tematikus összefüggésben a

siralommal. - A siralom után egy beszédvázlat következik. • Ezt még egyszer, kicsit más fogalmazásban, megismétli. • Valószínűleg úrnapra szánták. - A három szöveg egymástól függetlenül került be a kódexbe. 5 6 Pl. volt dē tempōre vagy dē sanctīs ciklus is Konkordancia: a Biblia azonos jellegű helyeinek jegyzéke. 22 - - Planctus: • Latin nyelvű. • Ez sincs sorokra bontva, és ezt is más jellegű szövegek veszik körül. • Egy, Mária Krisztussal együtt való szenvedéséről mondott beszéd előzi meg, és ennek lírai folytatása (Mezey László megállapítása szerint). • A beszéd Alexandriai Szent Katalinról szól, akit karddal végeztek ki. Ha a magyar szerző fontosnak tartotta a szöveg folytatását, de nem volt elég helye, más oldalon keresett üres helyet. Ilyen pl. egy Domonkosról szóló sermo 7 is, ami azért lényeges, mert arra utal, hogy a kódexet Magyarországon domonkosok használták A kódex merített még

Stephanus dē Borbone (†1260/1261) művéből is. • Domonkos. • Először a párizsi, majd a leydeni egyetemen tanít. Dominikánus barátok magyar földön - A rend magyarországi első évtizedeiről nem sokat tudni. - Domonkos 1216-ban kapott beleegyezést rendalapításra, III. Ince pápától - A domonkosok irányították az inkvizíciót. - Szorosan kapcsolódtak a városhoz és az egyetemekhez. - A szociális eretnekségek ellen küzdött. - A magyar dominikánus provincia megszervezője és első vezetője Paulus Hungarus, a bolognai egyetem tanára. - Első házukat valószínűleg Fehérváron alapítják, még 1221-ben. Előadás (Madas Edit) Halotti Beszéd és könyörgés - Az első olyan összefüggő nyelvemlék, amely ma ismert. - Temetési beszéd; egyáltalán nem természetes, hogy fönnmaradt. (Hogy mindenki sírja mellett beszédet mondjanak, csak a protestantizmussal vált általánossá. Először csak a királyok, püspökök és előkelők temetésén

volt szokás. Az átlagembernek nincs sermója) • Második érdekesség: magyar nyelven maradt meg. A prédikációt mindenhol saját nyelven mondták, hogy mindenki megértse. De annak nem volt értelme, hogy a pap magyarul leírjon bármit is, mivel nem volt magyar nyelvű írásbeliség. Mindent latinul kellett írni és olvasni (A prédikációt a XIV századtól vázlatosan leírták, latinul, de a pap tudott anyanyelven prédikálni.) • A Halotti Beszéd megvan latinul és magyarul is, tehát két réteget célzott meg. • A leírt sermókat prédikációgyűjteményekbe rendezték, így segédanyag lett (sermonárium vagy homilinárium). - Sacramentárium: a pap imádságait tartalmazza, melyeket a mise során mond el; ezek kötött nyelvű latin imák, és ezek közé másolták be a kötetlen nyelvű Halotti Beszédet. (Úgy tűnik, vendégszövegként, de valójában hozzátartozik a szakramentáriumhoz. Már a mintaszövegben is benne volt, onnan másolták át

ugyanazzal az írással.) - Nyelvileg ilyen tökéletes sermót se Magyarországon, se máshol nem fogunk találni. - A Pray-kódexben találták meg. • Pray György jezsuita szerzetes a XVIII. században, ő hívja föl először rá a figyelmet • Sajnovics János közli először Hollandiában, mint az első finnugor nyelvemléket; segít átfordítani is. • Valószínűleg a Gömör megyei Jánosiban másolták, majd Deákiba került, a XIII. század elején már Pozsonyban volt, 1812-től az OSzK-ban. • Fontos a liturgia számára. • A föltámadott Krisztust ábrázolja a passió eszközeivel (két angyallal). • Ebben van az első tollrajz. • Van zenei vonatkozása is: az első vonalrendszeres hangjegyírás itt található. • Van történelmi vonatkozása: 1210-ig tartalmazza a magyar királyok névsorát. • Legnagyobb része szakramentárium. • Egy Lotharingia környéki formára megy vissza. 7 Ez a beszéd nem szerepel a grottaferratai Domonkos

Rendtörténeti Intézet gyűjtésében, így ismeretlennek vehető, és ez azt is jelenti, hogy a magyar domonkos nemcsak scriptor, hanem auktor is volt. 23 Valószínűleg váci átdolgozás, és erről másolhatták le Jánosiban. Találhatók benne székesegyházi motívumok (Vácról) és monasztikus motívumok (a jánosi bencés kolostorból). • 1195 körül készült (a Halotti Beszéd kicsit korábbi). Caroling minusculával készült (XII. századi, kissé már gótizálódott változat) 8 Az ismétléseket mindig stíluseszközként használja (mindig többet mond vele, mint az előzőekben). Ez egy teljesen kiforrott, kidolgozott szöveg, nem vázlat. A leírással állandósult, így föl lehetett olvasni Európai párhuzamok. • Előkelő ember temetésén elhangzott, latin nyelvű sermo. • Német nyelvű, ami előkép lehet, de az sermogyűjteményben van. • Nagyon fontos lehetett az imára való biztatás. • • - Ómagyar Mária-siralom - A

Leuweni-kódexben találták meg. • Az itteni egyetemi könyvtárat az első világháborúban a németek elpusztították, utána kárpótlásul adtak nekik földolgozott kódexeket. • Ezt a kis kötetet egy Jacques Rosenthal nevű müncheni antikváriusnál vásárolták. • Mikor földolgozták, Georg Leidinger talált benne egy vendégszöveget, amelyet nem értett. Odaadták egy turkológus professzornak (Franz Babinger), aki fölismerte, hogy magyar. - 1923: elküldték Gragger Róbertnek, aki rájött, hogy ez egy XIII. századvégi magyar vers - Van egy latin előképe. (Goeffroy, az ágostonos rendház helyettes házfőnöke; Szent Viktor kolostor; nem szóról-szóra fordították le, hanem önálló költői mű.) - Hatására teljesen átértékelődött a magyar költészet; úgy gondolták, hogy az ÓMS egy nagy volumenű költészet megmaradt darabja, de történt valami, ami miatt később így elkorcsosult. De nem így volt: csak néhány ilyen mű készült. -

Majd a kódexeket újra visszaadták Leuwennek, amit a németek megint lebombáztak. Azt hitték, minden elpusztult, de a könyvtárosok néhány értékes kódexet páncélszekrénybe tettek, az ÓMS-mal együtt, és ezek megmenekültek. 9 - A kódex egy prédikációgyűjtemény, amelynek a két részét csak később kötötték össze. - Néhány helyen elkopott; itt nem kivakarták, hanem a használat miatt következett be. - A prédikációgyűjtemény járt Magyarországon is. • Olasz szerzetesek prédikációit tartalmazza. • Voltak benne üres lapok, amelyekre biztos, hogy magyar domonkos írt. (A sermók mellett vannak glosszák is.) • Valószínűleg az ÓMS is ekkor került bele. (Az is tudott magyarul, aki a tartalmat írta) - Pentaum: itt is volt egy domonkos kolostor, itt köthették be, így juthatott át Itáliába, ahol aztán Rosenthal megvásárolta. - Valószínűleg valamelyik apácakolostorban használták. - Első sora: Planctus ante nescia (a latinból

szó szerint fordították). - Szekvencia. • A misében énekelt strófás szerkezetű költemény. • Hasonló, mint a zsolozsmában a himnusz. • A XI. században alakult ki • A szentlecke utáni énekelt rész. (alleluja, versus, alleluja) Ennek utolsó hangját melizmatikusan, elnyújtva énekelték, ezt nehéz volt megjegyezni, ezért az egyes hangok alá szótagokat írtak Előbb ezt prózának nevezték, majd szekvenciának (= folytatás, vagyis az alleluja folytatása). - Kurzív írással (használati) készült. - Ütemhangsúlyos, rímes vers. - Sok benne az alliteráció. - Ezen kívül még három szekvencia van, ami megmaradt. • Stabat Mater • Dies Irae • Veni Sancte Spiritus (A Tridentinum sokat kiirtott.) 8 A humanisták ennek egy változatát vették át, és ez terjedt el a könyvnyomtatásban. Csak a katolikus igazgató nem akarta odaadni egy szocialista országnak. A könyvtár két részre (francia és vallon) válása után 1982-ben több flamand

nyomtatvány ellenében megkapta az OSzK. 9 24 Margit-legenda - Margit és Erzsébet: külföldön is van kultuszuk. (Margit esetében ez a domonkos rendnek köszönhető) - A középkorban sok kísérletet tettek a szentté avatására, de ez csak 1943-ban sikerült. - Született két német nyelvű legendája is. - 1340: Avignonban megírták a hivatalos életrajzát. - Olaszország: voltak stigmái (a ferencesek tiltakoztak, de a domonkosok Siénai Szt. Katalinra hivatkoztak) - Marcellus: Margit lelki vezetője. 1271-ben ő írta meg az első életrajz az első szentté avatási kísérletre (tanúkönyvet is készítettek, de az elveszett). Marcellus a magyar provincia priorja volt - 1510 körül egy korábbi fordítást egészít ki Ráskai Lea a Nyulak szigetén (ezt a kolostort a Szt. Miklós kolostor patronálta). - Töredékesen megtalálható az OSzK-ban. - 1720: Pray György kiadta, kiegészítve az elejét (ennek alapja elveszett). - Szent Margit élete volt maga a

csoda. (Nem volt pl levitáció) - Jelleme, miszticizmusra hajlása életéből kivehető (Istenhez misztikusan viszonyult). - Az első rész a származását beszéli el. - Patrónája: Olimpiadész nemesasszony (legendája szerint neki is voltak stigmái). - A zsolozsmát penitenciaként élte meg. (Olvasni tudta, de nem értette) - 1254: rendi káptalan volt a Nyulak szigetén. Itt választották priorrá Umbertus dē Rōmānīst; Margit az ő kezébe tette le az első fogadalmat. - Az ima mellett az aszkézis és a munka töltötte ki életét. - A vezekléshez az ostorozás, az aszkézishez pedig a betegápolás tartozott hozzá. - Fölmerült, hogy az első legenda szerzője az E/3 miatt nem Marcellus volt, de ugyanakkor olyan dolgokat írt le, melyeket csak ő tudhatott. 25 IV. Magyarországi prédikációk a középkor végén Madas Edit: A néma barát megszólal (Utószó) Pozsony, Nagyszombat: a török időben és a reformáció alatt könyveink gyűjtőhelye. A magyar

nyelvű kódexirodalom fordításirodalom. A Karthauzi Névtelen kódexe; hogy karthauzi, azt maga mondja; művét Jézusnak, Máriának és Szent Brúnónak ajánlja. Művét latinul nem tudó apácák és laikusok számára írta - Szent Brúnó kölni származású volt. - 1084: a Grenoble melletti Chartreuse-i hegyekben megalapítja rendjét. - A kolostor külön házakból áll, a közepén templom van, közös az ebédlő, a könyvtár és a vendégszoba. - Némasági fogadalmat tesznek, naponta egyszer étkeznek, húst nem esznek, fehér posztóruhát hordanak, alatta vezeklőövvel. - Fontos náluk a zsolozsma; a nap nagy része imával és elmélkedéssel telik. - Kötelező tárgy volt: pergamen, toll, pontozó, vonalzó. - Fratrēs conversī: megtért testvérek; a kolostor körüli munkákat végezték, a sáfár vezette őket. (Lehet, hogy a Névtelen is sáfár volt, de ez nem biztos.) - Városlőd (Lövöld), 1364: Nagy Lajos itt alapított kolostort, valószínűleg ez

volt az otthona. Érdy-kódex: - Nagyszombatban találták meg a múlt század elején. - Érdy Jánosról nevezték el. (Ő volt az első ismertetője) - Ma az OSzK-ban található. - Nagyszombatba menekülő apácák vihették magukkal. - 675 oldalból áll. - 1876: Volf György adta ki a Nyelvemléktárban. Prológus: - Latin nyelvű, szövege romlott. - Ez az első tudatos írói program, magyar nyelvű mű élén. - Leírja, kinek szánja művét. - Az anyanyelven terjedő „veszedelmes lutheránus eretnekséggel” is csak így lehet szembeszállni. - Az episztolákat (leggyakrabban Szent Pál leveleit használja) és az evangéliumokat magyarázatokkal együtt írja le. - Ír a nagy rendalapítókról. - Rendi forrásokra támaszkodva gyűjt anyagot. - A Prológus után magyar nyelvű bevezetőt találunk. (Ebben leírja, hogy sok évig tartott a fordítói munka) 1527. november 23-án, Szent Kelemen ünnepén fejezte be művét De erre az évre teszi a mohácsi csatát is Ezt

az ellentmondást Bán Imre oldja föl: a Névtelen a pisai időszámítást használta, így ezek az adatok egy évvel korábbra esnek. De ő használta mindkét időszámítást, és Madas Edit valószínűbbnek tartja az 1527-es befejezést. A mű csonkán maradt ránk, de már eleve félkészen lett bekötve, mert a számozása folyamatos. A vasárnapokról két fejezetet írt: az elsőben az episztolák, a másodikban az evangéliumok rendjében halad. Az ünneppel összhangban minden misére ki van jelölve a megfelelő lecke és evangéliumi szakasz (perikópa). A perikópák rendje kötött, minden évben visszatért, de a rendeké eltérő volt; a Névtelen viszont nem a karthauziak rendszerét követi. A perikópafordítások után hosszú szentbeszéd következik (23 van öszszesen) Leír legendákat, vagy a szentek életrajzát is Műfaját tekintve a kódex: beszéd- és legendagyűjtemény. Használható volt egyéni olvasásra, közösségi fölolvasásra, vagy

prédikáció forrásául A középkori prédikálás ars volt, melyet szigorú szabályok kötöttek. - A bonyolultság érték volt. - A téma általában a napi evangélium volt. - A Névtelen fölvázolja a prédikáció tartalmát is. - Logikai érvek mellett szentírási példákat, egyházi szerzőktől vett idézeteket hoz föl, az ellenvéleményeket megcáfolja. - Bonyolult beszédeinek forrása: Temesvári Pelbárt (1435-1504) ferences író Pomerium dē Tempōre című beszédgyűjteménye. (A száraz stílus helyett élvezhetően ír) - Fölhasznált egy magyar nyelvű posztilláskönyvet is (Guillermus Parisiensis magyarázatain alapuló mű). 26 A szentekről szóló rész legjellemzőbb műfaja a legenda. A fordítások egy része más kódexekben is megtalálható; közös forrásaik a Legenda aurea és a Catalogus Sanctōrum: - A magyar szentekről szóló legendái a magyar történetírás kezdeteinek is tekinthetők. - Az egyházi évet az advent vezeti be,

mely a karácsonyra való előkészület (a latin adventus az Úr eljövetelére utal). A világ végét festi meg a Névtelen Sok érzékletes, de egyszerű képet, hasonlatot használ - Külön beszédet szentel a halálnak és a penitenciának. - Szerinte az egész élet egy nagy advent; fölkészülés az Istennel való találkozásra. - Az advent nemcsak rettegés, hanem várakozás is az öröm napjára, Krisztus dicsőséges eljövetelére. - A legmelegebb hangú oldalak a karácsonyról szólók. - A karácsony utáni beszédek után a hétköznapokra terelődik a figyelem. A magyar nyelvű kódexirodalom (Madas Edit) 1470-1530 között virágzott föl. Ez egybeesik a humanista latin (kódex)irodalom elindulásával Tovább élt a latin nyelvű egyházi irodalom is. Ennek fordították le bizonyos műfajait, vagyis a magyar nyelvű kódexirodalom fordításirodalom (csak nyelvében új) Szűk rétegnek készült. - Latinul nem tudó apácáknak. - Férfikolostorban élő,

fizikai munkát végző laikusoknak. - Olvasni tudó ájtatos nemesasszonyoknak. A XV. században jelent meg egy olyan szélesebb réteg, amely már tudott írni és olvasni magyarul, de latinul már nem. Ezt egy újfajta ájtatosság, a dēvōtiō moderna mozgatta (Az apácák is szerették volna a szöveget megérteni, és az imát mondani; magyar olvasnivalóra vágytak.) Ez meghatározta a műfajokat is, amelyek a lelki épülést szolgálták. Ez a hatvan-hetven év alatt született meg az írott magyar nyelv. Témák: - Imádságok (magánáhítatot szolgáltak). - Legendák; gyakran a rendalapítóról szóltak (a szent ünnepén, és étkezés alatt is föl szokták olvasni). - Prédikációk; már nem elmondásra, hanem fölolvasásra készültek. - Bibliafordítások is vannak, de ennél sokkal kedveltebbek a perikópa-fordítások, a zsoltárfordítások, egyegy bibliai könyv fordítása. - Traktátusok vagy elmélkedések valamilyen kegyes témáról (pl. a bűnről, az

erényről, a pokol fenyegetéséről) Kb. ötven kódex maradt fönn (Eredetileg három- négyszáz lehetett) A fordítók a rendek férfitagjai voltak. A fordító neve legtöbbször ismeretlen, de azért vannak kivételek. - Nyujtódi András: Tövisen lefordította Judit könyvét Judit nevű testvére számára. - Váci Pál: Birk-kódex. A domonkos apácák számára fordította le Szent Ágoston reguláját 10 - Karthauzi Névtelen. Van, hogy nincs föltüntetve a másoló neve, néhányat mégis ismerünk. - Ráskai Lea - Sörényházi Márta A kódexeket a török elől menekülő apácák vitték magukkal (pl. Nagyszombatba) II József föloszlatásai miatt ezek szétszóródtak, és pl. magántulajdonba kerültek A múlt század húszas éveitől kezdték őket megint rendszeresen gyűjteni. A kódexek vegyes tartalmúak; az volt bennük, ahogyan azt a közönség, vagy a megrendelő igényelte. Hogy meg lehessen különböztetni őket, mindegyik kapott egy nevet. Toldy

Ferenc nevezte el őket, bizonyos szempontok alapján - Őrzési hely - Híres ember (Jókai) - Első ismertető (Érdy) - Egykori őrzési hely (Érsekújvár) - Egykori tulajdonos (Czech) - A név nem tartalmazza a témát Igény volt rá, hogy ezek hozzáférhetők legyenek, ezért 1876-tól Volf György nyelvész elkészíti a Nyelvemléktár tizenöt kötetét. 11 Tartalma: átírás, bevezető 10 11 Ez egy autográf, nincs letisztázva. A neve sincs rajta, csak később következtették ki Ez majdnem teljes; betűhű átírással készült. 27 Cōdicēs Hungaricī: - Ez a sorozat a világháború alatt indult. - Célja: ha egy kódex elpusztul, legalább a hasonmása maradjon fönn. - Csak kilenc kötete jelent meg, végül vegyes sorozat lett. - Tartalma: fac simile, latin, átírás, bevezető. Régi magyar kódexek: - 1985-től huszonöt kötete jelent meg. - Kezdeményezők: Nyelvtudományi Társaság, az Akadémia nyelvtudományi intézete, az ELTE tanszékei. - Cél,

hogy a kódexek a diákok számára is hozzáférhetővé váljanak. - Tartalma: fac simile, átírás, bevezető, a latinnal nem foglalkozik. - Csak kis kódexeket mutat be, a nagyobbak földolgozására nem vállalkozott. Kétféle helyesírás-típus van: - Kancelláriai: a latinban nem létező betűket egy betűkombinációval adják meg. - Mellékjeles: mellékjelekkel dolgozik, így lesz más (pl. palatalizáció) Jókai-kódex: - Kb. száz évvel megelőzi a többit - A korai kódexek közül egyedül ez maradt fönn. - 1370 körül fordították. - 1440 körül másolták. - Megvannak a latin forrásai (ezek nélkül sokszor nem is értenénk). - Tartalma: Szent Ferenc és társai élete és csodái. - Basztard írásmódú: a kurzív és a könyvírás elemeit is tartalmazza (pl. kurzív az á, d, l, de nem köti össze őket). Fattyúírásnak is nevezik; tipikusan a népi kódexek írásmódja - Szt. Ferenc Gubbióban 12 szelídített meg egy gyilkos farkast, amelyet aztán

két éven át minden nap más család etetett. Miután elpusztult, az egész város meggyászolta, mert Ferencre emlékeztette őket Döbrentei-kódex: - Döbrentei Gáborról nevezték el. - Tartalmazza az Énekek éneke fordítását. Festetics-kódex: - Kinizsiné Magyar Benigna részére készítették, akárcsak a Czech-kódexet. - Miután Kinizsi Pál meghalt, Magyar Benigna újra férjhez ment, de nem volt boldog, férjét megpróbálta megölni. Keszthelyi-kódex: - Hasonló a Kulcsár-kódexhez. - A százötven zsoltárt és a canticumokat tartalmazza. A sōlis ortus cardine: - Fordítása megtalálható a Döbrentei-, a Festetics- és a Keszthelyi-kódexben. A két első inkább a verses formát akarja visszaadni, a Keszthelyi pedig magyaráz. - Imádságra szolgál. - Keresztény költője az V. században élt - Jambikus. - Rímes (ölelkező, páros stb.) - Abecedárium (a g-ig van meg; a versszakok első szavainak kezdőbetűiből). Bibliafordítások: - A szerzetesek

egy év alatt olvasták el a Bibliát. (A katolikusoknál nem olyan központi, mint a protestánsoknál) - A legismertebb a huszitának nevezett Biblia. • A XV. század első harmadában keletkezett • Három kódexben maradt fönn.  Bécsi: kispróféták.  Apor: zsoltárok, canticumok.  Müncheni: evangéliumok. • Vitatkoznak, hogy eretnek-e, vagy sem. (Szabó Flóris pannonhalmi bencés vetette föl újra a kérdést) • A vita eredete: Németi György egy moldvai városban másolta (1460). Szarkai Balázs azt írja a krónikájában, hogy 1438/39-ben egy Tamás és egy Bálint nevű eretnek klerikus menekült a Szerémség- 12 Gubbio Assisitől nem messze található. 28 - 13 ből Moldvába. 13 A pécsi Thomas és az újlaki Valentinus a prágai egyetemen tanult, és itt ismerte meg a huszitizmust. • Mellékjeles; ezt a cseh nyelvben Husz János vezette be. De ez még nem bizonyíték, mert minden ferences kódexünk így készült, és nem valószínű,

hogy ők eretnek bibliafordítást és helyesírást átvettek volna Jordánszky-kódex: • 1519 körül készült. • Ószövetségi részleteket tartalmaz, és az Újszövetséget Szent Pál nélkül. Érdy-kódex: • Egész évre szóló perikópa-fordításokat tartalmaz. • Szentekről ír. • A második nagy rész Andrással kezdődik. • Önállóan megkomponált mű. • Van előszava (a nyelvemlékeknek általában nincs). • A Karthauzi Névtelen nemcsak a saját kolostora számára írta. • 1517 után készült, mert tud Luther föllépéséről. • Hozza a vasárnapi episztolákat. • Temesvári Pelbárt alapján van egy nagy prédikációja. • A rendi szentekhez rendi forrást használ. Borzalom: a Szentlélek szó helyett Szentszellet szerepel. 29 V. Középkori egyházi költészet Sík Sándor: Himnuszok könyve Az egyház latin himnuszköltészete és a mindennapi katolikus liturgiában, a misében, zsolozsmában, de és a modern európai lírában.

Babits azt írja, mindannyian e középkori himnuszköltők örökösei vagyunk, és koldusok lennénk nélkülük Miben áll a himnuszok páratlan értéke? - Kristályosan tiszta, egyetemes érvényű formák. - Megadják azt, ami az emberben örökkévaló, isteni. - Édestestvére a zsoltárköltészetnek, de annál egy kicsit színesebb, melegebb, európaibb. - Ritmikáját a születő európai nyelvek zenéje és hangsúlyviszonya teremtette meg. - Az európai keresztény család közös kincse, amelynek eleven része a magyar himnuszköltészet. A magyar himnuszok elérik a nyugatiak színvonalát, vagyis a mostoha történelmi helyzet ellenére Magyarország méltó részese volt a szellemi életnek. Az ismert himnuszok száma megközelíti a félmilliót. Nyelvet, hangot, ritmust a római költészettől tanult (A himnuszköltészet atyja: Szent Ambrus.) Az ókori himnuszköltészet csúcsán a hispániai Prudentius barokkosan tömött és majdnem romantikusan szertelen

himnuszai álltak Megszentelt hagyománnyal és bensőséggel a Biblia és az élő Egyház látta el. A keresztény dalköltészet kezdetei a Szentírásig nyúlnak vissza. Forrásai: zsoltárok, canticumok A kereszténység már kezdetben megteremtett valamiféle lírát Erről tanúskodnak: ifj Plinius, Lucianus, Justinus, Tertullianus, Eusebius. A legelső művek (Magnificat, Benedictus, zsoltárok) valószínűleg prózaritmusos formában készültek, mint a Te Deum. A metrikus forma és a strófás szerkezet a klasszikus befolyásnak köszönhető A görög keresztény líra gyorsan fejlődött (Alexandriai Kelemen, II. század vége, Nazianzi Szent Gergely, Szent Efrém). Nyugaton kevésbé talált kedvező talajra a líra. Nem kedvezett a gyakorlatias római szellem, a kereszténység az alsóbb osztályokban terjedt inkább, akik távol álltak a finom görög műveltségtől, az első három évszázadban keresztényüldözések voltak. Eredetileg görög nyelvet használtak,

a latin nyelvű költészet a IV században jelent meg Egyesíteni kellett a keresztény és római elemet Ennek a harmonizáló iránynak a képviselője Poitiers-i Szent Hiláriusz (a himnuszköltészetet valószínűleg Phrygiában ismerte meg; három töredékes, teológiai tartalmú himnusza maradt ránk). A nyugati himnuszköltészet igazi megteremtője Szent Ambrus. Ő első himnuszait egy fegyveresekkel körülzárt templomban írta, a hívek lelkesedésének ébrentartására Sevillai Isodorus szerint a milánói egyházból terjedt el a nyugati egyházban ez a költészet (Szent Ágostonra is nagy hatással volt). Szereti a didaktikus vonatkozásokat, a szimbolikus célzásokat; jambusi dimeterben íródtak, és ezentúl ez lett a keresztény költészetben az uralkodó forma; nyugodt, komoly, harmonikus, tiszta latinságú. Egyéniségét tekintve sokkal jelentősebb volt Prudentius. Leghőbb vágya, hogy az egész állam megtérjen; ezt mutatja szimbolikus, didaktikus és

elbeszélő költészete is. Ennek csak kis része, a Liber Cathemrinon tartozik a lírához Míg Szent Ambrus római, addig ő spanyol; színesebb, ragyogóbb, kereszténysége inkább a szívé, a fantáziáé. Szent Paulinus szintén a IV. század kiváló költője Nős, de lemond a világi javakról és pap lesz Költészetének jelentős részét a védőszentje, Szent Félix születésnapján írt 13 vers alkotja Elsőként ír zsoltárparafrázisokat Az utolsó ókori himnuszköltő Coelius Sedulius (V. század első fele) Fő műve az öt könyvből álló Carmen Paschale, amelyet az Úr csodáiról írt hexameterekben, ezen kívül csak néhány himnuszt írt. Két hosszabb: A sōlis ortus cardine, Hostis Herodes impie kezdetűek. Kifejezésmódja tömör és gyakran használ rímeket is (ez a középkorba való átmenetet mutatja). Venantius Fortunatus a VI. század közepén született Az egyházi év ünnepeire írt himnuszai mellett találunk dicsőítő verseket,

elégiákat, útleírásokat, költői leveleket, sírföliratokat is. Hat ismert himnusza közül kettő remekmű: Vexilla regis, Pange lingua. Nagy Szent Gergely a liturgia első szervezője is volt, az egyházi ének reformátora, a hagyomány rengeteg himnuszt tulajdonít neki, de szerzőségen nem mindig bizonyítható. 30 Az írországi himnuszköltészet a VII. századig nyúlik vissza Ezek többnyire hosszú, terjengős költemények Pl. Sancte venite (legrégibb eucharisztikus himnusz) Az írekével nagyjából egykorú a mozarab himnuszköltészet, melyet az arabok közt lakó spanyolországi gót keresztények műveltek. Kb 200 maradt fönn Vezéralakja Sevillai Isidorus A VII. század angol történetírója, Beda Venerabilis is szerzett himnuszokat A X. századtól hatnak a himnuszköltészetre az újlatin nyelvek Nagy Károly körében három jeles himnuszköltőt találunk: Paulus Diaconus, umbriai Alquin, Szent Teodulf Alquin tanítványa volt Rabanus Maurus, pl.:

Veni Creator Spiritus Külön kört alkotnak a szentgalleni himnuszszerző szerzetesek: Boldog Notker (a szekvenciaköltészet első képviselője), ifjabb Hartmann, a burgundi Wipo, Hermannus Contractus (ő írta a középkor első világkrónikáját). Damiáni Szent Péter a XI. században élt Itáliában; sok himnusza maradt ránk, főleg Mária-énekek A középkori himnuszköltészet virágkorát Hildebert Tours-i érsek nyitja meg; híres a Szentháromsághimnusza. Körülötte kis költőkör alakult ki A középkor Szent Bernátot tartotta a legnagyobb himnuszköltőnek; rengeteg himnuszt tulajdonítottak neki, de kiderült, néhány vértanú-éneken kívül nem költött. Jeles költő volt viszont teológiai ellenfele, Abelárd A középkori himnuszköltészet a csúcsát Szentviktori Ádámban éri el; tőle származik a szekvencia újabb, rímes formája. A XIII. században külön csoportba foglalhatjuk a kolduló rendek költőit Aquinói Szent Tamás, Szent

Bonaventura, Peccham János, Celanói Tamás (Szent Ferenc életrajza, Dies irae). A kolduló rendek ellenfele, Philippe de Gréve anyanyelvén is írt. Népszerű volt a cisztercita Löweni Arnulf Az utolsó nagy középkori himnuszköltő Jacopone da Todi: olasz és latin nyelven is alkotott. A XIV. századtól hanyatlik a himnuszköltészet (lazul a szerkezet, a verselés); a leghíresebbek Kempis Tamás magánájtatosságra írt himnuszai. A humanista költészet is fölveszi a himnuszt a műfajai közé, bár az sokkal eredetibb, és a humanista költő erősen függ a klasszikusoktól is. Az egyházi himnuszköltészet nagyjából a Tridentinummal zárul le. Az ambrusi himnusz születésének körülményei mindenkorra eldöntötték, hogy a műfaj az egyházi közösségeknek szól, és az együtt imádkozó közösség érzelmeit fejezi ki. Ihletője az az ősi érzelem, mely az embernek az Istenhez való viszonyát jellemzi Az elsősorban közösségi használatra íródott

költemények a liturgikus himnuszok. A középkori nyelvhasználat elsősorban ezeket nevezte himnuszoknak Egy-egy himnuszt a papi breviáriumok is tartalmaznak Ennek a breviáriumi költészetnek is megvan a formai hagyománya: négysoros strófák jambikus dimeterrel, de van köztük sapphói, asklipiadesi, trochaikus. A késő középkorban egész officiumokat írtak versben, ezt historia rhytmicának nevezték. Kisebb a missalénak és énekes párjának, a gradualénak a himnuszanyaga A misében a lectio után következett, ezért nevezték sequentiának. A fejlődés során két ága alakult ki; a régebbi forma a Dadogó Notker nevéhez fűződik (prózai sorokból áll), a másik a trochaikus trimeterből fejlődött ki. Nagyon sok egyéni himnusz is maradt fönn: ezek tulajdonképpen verses imádságok és elmélkedések. Nem éneklésre készültek, ezért formájuk szabadabb, változatosabb. Vannak köztük hagyományosan kialakult műfajok: hóra-énekek, glosszák,

psalteriumok, Rosariumok. A liturgiába később betoldott ének a cantio, a zsolozsmába vagy miseszövegbe betoldott a tropus. Vannak olyan darabok, melyeket nem számítanak a tulajdonképpeni himnuszköltészethez, de tárgyuk vagy szerzőjük révén mégis belső rokonságban vannak vele; Nolai Szt. Paulinus feleségéhez írt üdvözlő verse, Alquin verse az emberi méltóságról, a Bolondok Ünnepének Szamár-éneke (népies) A magyar himnuszfordítás is tekintélyes múlttal rendelkezik (ÓMS: XII. századi latin mű fordítása) Kódexirodalmunk egyik legjelentősebb darabja Szt Bernát himnusza a fölfeszített Jézushoz A breviáriumi himnuszok legnagyobb részét megtaláljuk a kódexeinkben A magyar himnuszfordítás klasszikus főműve Babits Mihály Amor sanctusa. Fordítottak még: Horváth Béla, Geréb László, Szedő Dénes, Sárközi György Sík Sándor az első tanulmányát 1910-ben írta, ekkor készültek első himnuszfordításai. Grande carmen istud

est. – Nagy vers ez, nagy varázsige Mondta Szt Ambrus, mikor megvádolták, hogy elbűvöli a népet. Igaz mindkét értelemben: nagy költészet és nagy bűvölet, a Lélek bűvös lehelete szól a himnuszokból. 31 VI. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon Újplatonista gondolatrendszer (Huszti József megállapításai). - Marsilio Ficino dolgozta ki Firenzében. - Az Alpokon túl először Magyarországon vált ismertté (Janus Pannonius hozta magával). - Ekkor sem vált az ideológia részévé, mert nem volt gyakorlati. - Janus halálával a Ficinóval való kapcsolat megszakadt, eközben Ficino „megtért” (keresztény szellemű, a valós élethez közelebb álló újplatonizmus kidolgozása. - Magyarországi története: 1476/77-től 1490-ig (Francesco Bandini, Ficino barátja Magyarországra érkezik, Mátyás király halála). • Kísérlet volt egy budai platonista akadémia alapítására is. • A

tanok innen terjedtek Lengyelországba (Callimachus Experiens) és Bécsbe. Természetesen nem állapíthatók meg ilyen éles korszakhatárok. Annyiban helytálló, hogy 1490 után Ficino leveleiben nincs magyar vonatkozás, és az itáliaiak elhagyták Budát. Dē incognitis vulgō. - Az első neoplatonikus ihletésű mű; Galeotto. - De nem Mátyásnak írta; az ajánlás csak 1478 végén került hozzá Budán (Mátyás befogadta az inkvizíció elől menekülő szerzőt.) 1480. október 1: Ficino két könyvét Mátyásnak ajánlja; állandó kapcsolat kezdete 1492 ősz: még egy budai platonista mű; Antonio Bonfini Magyar történetének II. Ulászlóhoz szóló előszava Ficino barátai: Váradi Péter (kalocsai érsek, főkancellár), Garázda Péter, Báthory Miklós (váci püspök). Az újplatonizmus Magyarországon nem rendelkezett társadalmi bázissal, csak Mátyás tevékenységéhez kapcsolódott. Bonfini a királyt tekinti a budai platonista kör szellemi

vezetőjének. Az újplatonikus eszméket hirdető Mátyást egész Itália ismeri (Aurelio Brandolini Lippo, Leonardo da Vinci). De dictis ac factis regis Mathiae. - 1485-ben keletkezett (Galeotto). - Az írás a király fiának lett ajánlva. - Bőségesen foglalkozik a Mátyás körüli vitákkal. - Tekintélyek, akiket a király előszeretettel idéz: Avicenna, Hippokratész, Apuleius. - Látható belőle, hogy a fejedelmi udvar teljes légkörét az újplatonizmus hatotta át. - E gondolatvilághoz alkalmazkodott a budai könyvtár is. Mátyás sokra tartja a fiziognómia tudományát (ez az emberek kiismerésében segíti). A papok életmódját természetellenesnek tartja, ezért el kell távolítani őket. A magyarországi újplatonizmus nem teológia, nem filozófia, hanem eszköz a politikai gyakorlat számára. Nincs megfelelő nyugalom, ezért a magyarországi változat kissé önállóbb, mozgékonyabb az eredetihez képest. Symposion dē virginitate et pudicitiā

coniugali. - Bonfini műve. - Pregnánsabban mutatja a gyakorlatiasságot. - 1485-ben keletkezett. - Formájában, címében is Platónra utal. - Vizsgálja a fogalmak mibenlétét, egymáshoz való viszonyát, hierarchiáját a világmindenségben. - Az újplatonizmus egész ismeretanyagát előadja. - Valójában Mátyás (tisztes, szemérmes házastársi szerelem) és Beatrix (szüzesség) áll szemben egymással; három nap után Mátyás belátja, jobb, ha tartózkodnak a testi szerelemtől. - De ez nem valószínű, mert éppen Beatrix volt az, aki mindenképpen gyereket akart, és próbált mostohafia útjába állni. - Libellus: a Corvinusok genealógiáját tartalmazza, és Corvin János római eredetét dokumentálja. - A Libellus eltűnt, Beatrix és Bonfini közt pedig kimutathatóan rossz lett a viszony. 32 Mátyást az elvbarátság nem befolyásolta (pl. rá Janus, vagy Váradi Péter, akit 1484-ben börtönbe vetett) A magyar irodalom története 1600-ig (191-266.)

Reneszánsz – bevezetés - Az európai kultúrának a középkort követő nagy korszaka, és a művészetek egyetemes stílusát jelölő kategória. - Társadalmi alapja a polgárság, ahol megkezdődhetett a feudális kötöttségekből való kilépés. - Érdeklődésének, kutatómunkájának, művészetének, irodalmának az ember és a természet lett a tárgya. - A föld már nem siralomvölgy volt, az élet pedig nem a túlvilág előkészítője. - A reneszánsz célja a világ, a természet és az ember nagy földi harmóniája volt. - A polgárság új eszméket hirdetett, de ez ellentmondásba került a valósággal: milliók kerültek nyomorba, a fölkeléseket vérbe fojtották, a gyarmatokon mészárolták az embereket. - Hogy a középkori vallásos világnézettel szembe tudjon szállni, az antik kultúrát kellett fölhasználnia. - Legfontosabb szellemi áramlata a humanizmus. • A reneszánsz polgárság világi ideológiája. • Lényege az ember. • Benne

foglaltatott az ókori klasszikusok tekintélye is, így egy latin világi erudíció jelölésére is szolgál. • Fönntartotta a tudományok és az irodalom középkorra jellemző, nemzetek fölötti egységét. • A klasszikus latin nyelvet elevenítették föl. • Irodalmának nincs külön stílusa, a reneszánsz elemeit használja föl; cicerói prózastílus, a retorika uralma, sablonok, fölújított klasszikus műfajok. - Gyökeresen új jelenség még a reformáció, amely ellentétes a reneszánsszal és a humanizmussal, mégis elválaszthatatlan tőlük. - Uralkodó lesz a valóságábrázolás igénye, de az ideális harmónia keresése miatt ezt csak bizonyos fokig tudta megvalósítani. - Körülbelül három évszázadot ölel föl a reneszánsz (a XIV. század közepétől, vagyis az itáliai kezdetektől) - Európát egységesen szemlélve a virágkor a XV. század második felére (a latin a humanizmus a meghatározó) és a XVI századra (a nemzeti nyelvek a

jellemzők) esik - A magyar reneszánsz kora a XV. század közepétől a XVII század harmincas éveiig tartott (Nem korlátozható le, hogy csak Mohácsig) - A magyar reneszánsz korszakai. • 1450-1530. • 1530-1570. • 1570-1600. • 1600-1640. - A magyar reneszánsz egyben a magyar nyelv irodalmi rangra emelkedésének kora is. A latin nyelv szerepe ezután is megmaradt, csak szűk térre korlátozódott (pl történetírás) A reneszánsz kultúra kialakulása Magyarországon - Legkorábbi jelentkezése a központosításra törekvő királyi hatalom igényeivel állt összefüggésben. - A magyar kancellárián dolgozóknak példát adott pl. a lengyel Sanoki Gergely és a német kancellárián működő Enea Silvio Piccolomini. - A budai nagykancellária humanizálódása csak Mátyás alatt következett be. Képviselők voltak: • Báthory Miklós • Handó György • Bakócz Tamás Ők egyháziak, de közelebb állnak a világi értelmiséghez. - A Jagelló-korban a

szerzetesrendekben is több a humanista műveltségű; megjelennek a világiak is, pl. Werbőczy István, Bekényi Benedek, Perényi Gábor, Schaider Pál. Ekkor törnek előre a hazai német patríciusok is - 1468, Pozsony: Vitéz János alapított egyetemet, de ez nem működött sokáig. A magyar értelmiség külföldön tanult - A legdivatosabb mestereknél tanultak. • 1447-1460 között: Guarino da Verona (1374-1460) iskolájában. • 1460 után fiáét, Battista Guarinóét. 33 Padovában Calfurnio, Bolognában Filippo Beroaldo tanított. A XV. század fordulóján megújult a krakkói (leghíresebb tanára: Konrad Celtis) és a bécsi (legjelentősebb professzora: Vadianus) egyetem is Firenzéből a neoplatonizmus indult ki. • A III-VI. századi újplatonista filozófia fölújítása Bizáncban kezdődött; atyja Gemisthos Pléthon (1355-1450). • Firenzei rendszerezője Marsilio Ficino (1433-1499) volt. • Magyarországra Janus Pannonius hozta el. (Pogány

antikvitással még nem lehetett itt helye, a Ficino-féle krisztianizált változatnak viszont igen.) • A királyi udvarban kialakult egy platonista kör, melynek tagja volt pl. Váradi Péter, Báthory Miklós, Garázda Péter. • Érdeklődtek az asztrológia iránt. • Fölerősödött a hun-magyar azonosság tana. A magyar nyelv nagyon előtérbe került. Pl Werbőczy 1519-ben magyar nyelven üdvözölte a velencei dogét, noha jól tudott latinul. Beatrix királynéval megújultak az olasz-magyar kapcsolatok, és olaszok kerültek vezető pozícióba is. Mátyás halála után a budai udvar szétesett, és a főpapok vitték tovább munkáját; Báthory Vácott, Váradi Bácson épített ki kulturális centrumot. Mátyás udvarához kötődik a reneszánsz építészet, képző- és iparművészet meghonosítása. A budai és a visegrádi palotában olasz és dalmát mesterek művei díszelegtek; pl. Giovanni Dalmata, Giovanni Fiorentino, Mantegna, Filippino Lippi. Ezzel

egyidőben beszélhetünk egy budai művészi iskola kialakulásáról is Budán asztalosműhely működött Benedetto da Maiano vezetésével. A legfőbb műpártoló Bakócz Tamás volt, ő emeltette a Bakócz-kápolnát (1506-1507). Vitéz János volt az első hazai humanista könyvgyűjtő; könyveinek egy része Vespasiano da Bisticcinél készült. Bibliotheca Corvina: • Mátyás könyvtára. • Ide kerültek Janus és Vitéz könyvei is, 1472, illetve haláluk után. • Több mint ezer kötetből állt, ami több mint háromezer művet foglalt magában. • Főleg latin és görög szövegek kerültek bele; egy magyarról tudunk, ami ide tartozott: Báthori László szentírás-magyarázata. • Több kódexét Attavante Attavanti, a leghíresebb korabeli könyvillusztrátor díszítette. • Mindössze 160-170 kódex maradt fönn. A kódexek helyét aztán elfoglalta a nyomtatott könyv. Az 1470-es évek elején megalakult az első hazai nyomda Kárai László óbudai

prépost kezdeményezésére, aki Hess Andrást Budára hívta. (Itt készült a Budai krónika 1473-ban) A leghíresebb Aldus Manutius velencei nyomdája volt. • • - - - A humanista levél (epistola) és a szónoki beszéd (oratio) - A humanista irodalom iránti érdeklődés elsősorban a kancelláriákra jellemző, így az ehhez szorosan kapcsolódó műfajok honosodtak meg. - A szónoki beszéd. • A szónoki beszéd elméletét Quintilianus és akkor még egy Cicerónak tulajdonított szöveg alapján alkották meg. • Három fajtáját különböztették meg.  dicsőítő; laudatoria  buzdító; cohortatoria  meggyőző, bizonyító; svasoria • Szigorú szabályok alapján kellett fölépíteni. - A levél műfaja. • Ehhez Seneca, ifj. Plinius, és Cicero volt a minta • Minden levélnél megkövetelték a díszítettséget. • Két válfaj az, ami igazán irodalmi érdekű.  baráti levél; epistola familiaris  ajánló levél; epistola dedicatoria

• A nemes humanisták levele kézről-kézre járt; lemásolták és kijegyzetelték őket. 34 Vitéz János (1400 körül – 1472) - Zrednán született, horvát kisnemesi családban. - Zágrábban, majd a bécsi egyetemen tanult. - 1436-1444: a budai kancellárián dolgozott. - 1438: megkapta a zágrábi őrkanonokságot. - 1443: megkapta a váradi prépostságot. - 1453: kancellár lett. - 1457: a Hunyadi-fiúkkal együtt elfogták. - 1465: esztergomi érsek lett. - 1472: megbukott Mátyás elleni összeesküvése. - A korabeli természettudományok közül az asztrológia érdekelte leginkább. - Leveleskönyv • Pál kancelláriai titkár kérte meg 1445-ben, hogy gyűjtse össze 1440-1444 közt írt leveleit, amelyek a pápának és a fejedelmeknek szólnak, a török veszély miatt. • Vitéz a kérést csak 1448-ban fogadta el. • 1451-ben készült el, valószínűleg Janus Pannonius ösztönzésére. • Hetvennyolc hivatalos, diplomáciai levelet tartalmaz. •

Ötven Hunyadi János megbízásából íródott. • Szerkezetük egyszerű, világos, lényegre törő. • Az egyszerű körmondatokban elvétve szójátékok, humanista sablonok találhatók. • Csak kettő készült irodalmi céllal, ezek Pálhoz íródtak. - Szónoki beszédeinek célja a humanista ékesszólás meghonosítása. • Ezek is diplomáciai tevékenységének termékei. • Legkidolgozottabb az 1455. március 25-én, a bécsújhelyi kongresszuson tartott orációja, melyet II Frigyesnek címzett, és a magyar küldöttség nevében mondott. • Beszéde három pillérre épül: a török elleni háború szent, időszerű és szükséges. Az oráció- és episztolairodalom - Vitéz János útján fejlődtek tovább. - Szónoki levél csak néhány maradt ránk; ezek stílusát mindig a legújabb humanista divat szabta meg, vagy a külföldi humanista iskolák. - Az oráció műfajához kapcsolódik a következők munkássága: Janus Pannonius, Vetési László,

Macedóniai László, Keserű Mihály. - A diplomáciai leveleket az olasz egyetemeken végzett humanista kancellisták írták. - A legjobb stiliszták közé tartozott Janus Pannonius, Handó György, Kosztolányi György. - Mátyás maga is írt, illetve diktált diplomáciai leveleket, főleg a Vitéz-féle összeesküvés után. Váradi Péter (145?-1503) - Bolognában tanult. - 1474: királyi titkár lett. - 1478: a kancellária vezetője. - 1482: kalocsai érsek. - Mátyás vezető diplomatája. - 1484-1490: börtönben volt. - Mátyás megbízásából összegyűjtötte Janus verseit. - Érdeklődött az újplatonikus filozófia iránt, nagy könyvtára volt. - Egyetlen fönnmaradt műve a Leveleskönyve, mely az 1490-1497 közt írt 131 levelét tartalmazza. - Minden féle levelet írt, de a szerkesztésben egyszerűségre törekedett. - Humora mélyén csöndes rezignáltság lappang. - Szívesen használ szójátékot is. - Erősen érezhető rajtuk a retorika. - Gyakran

használ rokon értelmű szavakat, bibliából vagy mitológiából vett példákat. Neves levélíró még Brodarics István, Oláh Miklós, Verancsics Antal; jelentős szónok Dudith András. Janus Pannonius (1434–1472) - Apja korán meghalt, anyja, Vitéz Borbála nevelte. - 1447: Vitéz János Ferrarába küldte, Guarino iskolájába. Szobatársa Galeotto Marzio volt, aki 1458-ban meghívta szülővárosába, Narniba, 1461-ben pedig ő járt Magyarországon. 35 - - - 14 Ifjúkorának fő műfaja az epigramma volt. 1451: Janus hazajött Váradra. 1454: Padovában római és kánonjogot hallgatott. Politikai célokra panegirikuszt írt; egyet Guarinónak is írt. 1455-ben hazajött, ekkor írta Búcsú Váradtól című költeményét. Bécsújhelyen részt vett egy birodalmi gyűlésen, és kapcsolatba került egy későbbi pápával. 1458: járt Firenzében, ahol Cosimo de Medici vendége volt. Rómába látogatott; hazaindulása előtt Padovában Mantegna kettős

portrét festett róla és Galeottóról Nagybátyja és nevelője, Vitéz János hívására hazatért Magyarországra, ahol bekerült Mátyás udvarába, majd megkapta a pécsi püspökséget. 1461-1464: a királynői kancellária (az ottani írásbeliség) vezetője volt. 1464: részt vett a szegedi várba összehívott országgyűlésen, mely a török elleni hadjáratról szólt. 1465: Mátyás követeként Itáliába ment a török elleni segély ügyében; ekkor ismerkedett meg az újplatonizmussal, és pl. Marsilio Ficinóval Ezen kívül pápai engedélyt kért Vitéz János pozsonyi egyetemének 14 fölállításához. Firenzében kódexeket vásárolt Mátyásnak Gyakran visszavonult, ekkor pl. Homéroszt vagy Plutarkhoszt fordított görögből 1465-1468: költészetének ez a legjelentősebb időszaka. 1468: részt vett a Pogyebrád elleni hadjáratban. 1469: ott volt Olmützben, Mátyás királlyá koronázásán. Ő is főszervezője lett a Mátyás elleni

összeesküvésnek (1471), de nem kért kegyelmet, inkább száműzetésbe indult, de nem jutott el Itáliáig, hanem Medvevárig, ahol megbetegedett és meghalt. Műveit állandóan javította, és kötetbe gyűjtötte, lemásolta és terjesztette. Mátyás Váradi Péterrel gyűjtette össze • Alkotásaival jelent meg irodalmunkban a reneszánsz tematika. • Az egyén, a maga testi-lelki problémáival. • A családi összetartozás, az édesanya iránti szeretet. • A haza. • Az átlelkesített természet. • A kultúra, a tudomány és a költészet kultusza. Költői életműve három szakaszra osztható. • 1447-1454; ferrarai korszak. • 1454-1458; padovai korszak. • 1458-1472; hazai korszak. Epigrammái. • A humanisták három fő műfaját művelték.  Szatirikus:  A témákat a ferrarai iskola élményanyagából vette.  Diákcsínyek, irodalmi vetélkedések adták az anyagot.  Tömörek.  A latin nyelvet virtuózan kezeli.  Pl. Ad Gryllum

című epigrammája A csattanó itt is az utolsó sorban található; a szuka szó (latinban lupa) egyrészt farkast, másrészt utcanőt jelent.  Erotikus:  Ő az első kamasz-költő, aki testi és szellemi öntudatra ébredését versbe foglalta (Életkoráról).  Jellemzők: nyers szókimondás, obszcén utalások, egyértelmű szójátékok, frivolitás, groteszk túlzás, megjátszott álszentség.  Szívesen használta az irodalmi paródia eszközeit is.  Egy részüket ciklusba rendezte.  Legjobb ciklusa az öt versből álló füzér, mely Linus atya „ördögűzésének” állít emléket.  Monumentális (dicsőítő): Janus ebben kevésbé alkotott nagyot.  Mennyiségileg ez is jelentős.  Írt pl. Ferrara fejedelmének (Leonello), vagy mecénásának (Marcello) • Mintája leginkább Martialis volt. (Ebben is egyedülálló, mert a humanistákra nem volt jellemző, hogy őt választották volna. • Az 1450. évi szentév alkalmából

epigramma-füzért írt  Hét epigrammából áll.  A vezérepigramma: Kikacagja a római búcsúsokat; ez szinte himnikus hangvételű. Academia Istropolita; 1467. július 20 36 - - - -  Iróniával mondja ki: nem tudja, a nép üdvözül-e, de a pápa biztosan nyer ezzel a búcsúval.  A döntő mondanivalót a záró epigrammára hagyja: Kigúnyolja Galeotto zarándoklását; „Hívő ember költő nem lehet!” • Magyarországi évei alatt Mátyásról, Hunyadi Jánosról és Vitéz Jánosról írt dicsőítő verseket. Epikus művei, a panegirikuszok 15. • Legkorábbi ilyen műve az Eranemos 16; ez még az iskola elvárásainak felel meg. • Példaképe Claudius Claudianus. • A Marcello-panegirikuszt 1456-58 között Padovában írta. (Célja mecénása rehabilitálása volt) • Legnagyobb szeretettel a Guarino-dicséneket írta, amelyen szinte egész életében dolgozott.  Első, rövidebb változata még Ferrarában készült, 1453-54-ben. 

Padovában átdolgozta.  Ma ismert változata Magyarországon készült, 1465-69 között.  A mester dicsérete egyben a humanizmus dicsérete is.  Részletesen tárgyalja Guarino életét is, elhallgatva kisebb hibáit. • Ígért egy hosszú hadjáratról szóló művet is, de ez nincs meg. Lehet, hogy nem is készült el, de lehet, hogy a XVI. század közepén még ismert Annalēs az Elégiái: • 1451 táján Perinushoz írt egyet. • Legelső elégiái azonban inkább csak költői gyakorlatok. • Jelentőségük, hogy ihletőjük a megélt valóság, így nagy leírások jellemzik. • Korai versei közül kiemelkedik a Búcsú Váradtól című.  Versformája hendekasyllabus 17.  1451 elején írta.  Hét erős keretbe zárt strófából áll.  Az első három versszak a téli várost írja le.  A következő háromban a hírességektől búcsúzik el.  A befejezésben Szent Lászlóhoz könyörög.  Propemticon: útravaló, búcsúzkodó vers.

• Foglalkoztatja a török veszedelem is.  A lázbeteg Janus a táborozó Balázsnak; 1458.  Mikor a táborban megbetegedett; 1464. A betegség és a halálfélelem ihlette ezeket a műveket. (Betegségét természettudományos pontossággal írja le) • Siratóének anyjának, Borbálának halálára; 1463. • 1466-68 között a lét és a nemlét kérdésein elmélkedett leginkább. • Ad animam suam (Lelkéhez); 1466: pesszimista, szenvelgés nélkül ír benne. • Utolsó verseinek egyike a dunántúli mandulafáról ír (1468). • Az árvízről; 1468: hazai elégiáinak művészi sajátságait összegzi. Prózai írásai: • Humanista volta miatt kötelező volt neki görög szövegeket fordítania, politikai tevékenysége miatt pedig episztolákat írnia. • 1456-57: Plutarkhosz Moraliáiból fordított le két részletet. • Plótinosz-fordítása elveszett. • Két magyarországi fordítása politikai célzatú.  Királyok és császárok bölcs mondásai;

1467: Mátyásnak akart tanácsokat adni.  Demoszthenész Fülöp-elleni beszédeit fordította le: ez Mátyás nyugati terjeszkedését támadja. • Irodalmi leveleiben itthoni csalódottságát panaszolja itáliai barátainak. Kiemelkedik közülük a Galeottóhoz írt levél (1465) Janus Pannonius költeményei. • 1. epigramma: Thália akarata ellenére megmosta a múzsák tavában (Aioni-tó), átvezette egy szertartáson Pannónia nála egyszerre a haza és a szülőföld • Janus neve külön eljárással keletkezett. A Jánosból lett Janus, és ez egyben egy istennevet is eredményez; Janus a kétarcú isten, a kezdet istene A költő teljesen tudatosan vállalta az isten ismérveit 15 Eredetileg a hanyatló római császárkor műfaja volt; retorikus prózában írt antik biográfia, vagy a dicsőítő mű verses változata. 16 A szelek versenye. 17 Tizenegy szótagú sor. 37 • • • • •  Primus: az első. (A költő mindig hangsúlyozta ezt) Janus

isten minden arsnak, minden civilizációnak a kezdete  Bifrons: kétarcú. A múltat előhozó, a jövőt szolgáló Ez a tulajdonság tehát a múlthoz és a jövőhöz való viszonyban érhető tetten (Janus Rómában is járt: a reneszánsz költészet számára ő az antik Róma fölfedezője.)  Pacificus: békehozó. Janus háborús versei jól illeszkednek a Mátyás elleni összeesküvésbe Isten helyezkedik szembe istennel: Janus Marssal. 461. epigramma: Békéért a vers himnikus, szinte keresztény imáról van szó A rezignáció határán járunk. Az antik műveltségből egyetlen mozzanat lelhető föl: megjelenik Mars isten 459. epigramma: Mars istenhez békességért A hosszú hadjárat (1649-1471; cseh háború) idején írta A megszólított itt már nem a keresztény Isten, hanem a súlyos léptű, halálosztó Mars. Ez egy imitáció, ami a humanista költészet alapja A sorokban eleven érzelmek lüktetnek Egy szörnyű litániáról van szó, egy jambikus

trimeterben való fölsorolásról. Egyesek szerint a háttérben Mátyás (Mars) áll, de a vers annál általánosabb, hogy valóban így legyen. Ez az epigramma a kései versek közé tartozik, melyben már vágyak fogalmazódnak meg Janus Pannonius költői öntudata.  Martialis utánzójának tartja magát, de ez nem elvetendő, mert az antik irodalmat utánozni dicsőség volt.  Tehetséges volt, ezt társai is tudták róla, ezért gúnyolták, hogy barbárföldről jött.  Az iskolában a mester a panegirikusz felé irányította őt. Ezekben áldotta meg pl Guarinót vagy Marcellust. A Guarinóhoz szóló panegirikusz.  Mesterét őszintén csodálta; Ferrarát ő tette központtá.  A versbe önmagát is beleírta (előbb szülőhelyéről, majd rátér saját szerepére).  Janus viszi át a pannon földre a múzsákat, s a Dráva partján épít szentélyt, melynek központja mestere lesz.  Itt egy egyetemet képzelhetünk el, ahol az emlékezés

leányai letelepedhetnek.  Guarino Szűz Máriaként van jelen a szentélyben.  Nagy Szent Albert óta a hét szabad művészet patrónája Mária volt.  Van néhány sora, melyben arról ír, hogy megírja Hunyadi János törökverő tetteit, de ez nem valósult meg. Marcello dicsérete (1456): ő Padova polgármestere, hadmérnök, a csaták parancsnoka. Janus önmagáról itt keveset írt A tudományos irodalom 1. A történetírás Mátyás alatt íródott meg Thuróczy János Chronica Hungaroruma, de ez csak a középkorias nemesi deákműveltség színvonalán mozgott. Így szükség volt egy új típusú történetírásra - Ez itáliai eredetű, megalapítója a firenzei iskola (Coluccio Salutati, Leonardo Bruni). - A régi anyagot retorikus formába öltik, a történelmet elvilágiasítják. - Követett mintájuk Livius. - Elsősorban a mutatós események érdeklik őket. - Kiemelkedő alakja Galeotto Marzio (1427–1497) • Janus iskolatársa és legjobb barátja

volt. • Ferrarában és Padovában tanult. • Magyarországra először 1460-ban jött. • Egyetlen történeti érdekű munkája: Mátyás király találó, bölcs, tréfás mondásairól és cselekedeteiről; Itália, 1485. Corvin Jánosnak ajánlotta Példája Valerius Maximus és Antonio Beccadelli volt - Pietro Ransano (†1492) • Lucerai püspök volt; munkája már tudományosabb, mint Galeottóé. • Műve: Kivonatok a magyar történelemről. • Tárgyilagosság és világi szellem jellemzi. • Földrajzi, gazdasági, néprajzi és természeti viszonyokat ír le. - Filippo Buonaccorsi (Callimachus Experiens) (1437–1496) • A lengyel király diplomatája; Magyarországra azért jött, hogy Mátyás politikai terveit keresztezze. • 1486-89, Attila: ez történeti mű, de valójában egy Mátyás elleni röpirat. (Egy negatív Attila-képet tesz Mátyáshoz hasonlóvá.) - Ludovicus Tuberno (1459–1523). • Raguzai származású, de többször járt

Magyarországon. 38 • 2. - Munkája: Magyarázatok kora eseményeihez 11 könyvben; kelet-európai történelmet írt, de Magyarországot különösen kiemelte. Igazságra törekvően ír Antonio Bonfini (1427–1503) Tanulmányok: Firenze, Padova, Ferrara. Magyarországra Mátyás hívására jött 1486-ban. Írt a Corvin-ház eredetéről, az ékesszólásról, a szüzességről, szülővárosa történetéről. Philosztratosz műveit fordította. Életműve: A magyar történelem négy és fél könyve; többnyire Itáliában írta, majd II. Ulászló hívására ismét az országba jött, ahol munkájáért magyar nemességet is kapott. 1496-tal bezárólag szól a magyar történelemről. • Mintája Flavius Blondus (1388–1463). • A hun-magyar történetet Thuróczytól veszi át. • Legértékesebbek a jelen történetről írt könyvei. • Négy magyar forrást használ.  Hartvik István-életrajza  Szent Imre latin legendája  Szent László latin

legendája  Rogerius: Siralmas ének • Használ külföldi forrásokat is, pl. Jordanes, Paulus Diaconus, Piccolomini, Andrea Navagero • Friss anyag esetében szem- és fültanúkra is hivatkozik. • Kézírásos, ezért kezdetben csak részlegesen ismerhetik meg.  Bázel, 1553; Brenner Márton kiadta az első három decast.  1558: német fordításban is megjelenik.  Bázel, 1568; Zsámboky János gondozásában a teljes mű megjelent.  Kolozsvár, 1575; Heltai Gáspár magyarra dolgozta át; Chronica az magyaroknak dolgairól. 3. - Werbőczy István (1460 k. – 1542) Nemesi családból származott. Levéltárőr lett, egyetemre később ment (Krakkó, 1492). Janus elégiát Bécsbe küldte kiadásra. A Jagelló-korban a nemzeti párt vezére. Érdekeinek megfelelően pártját és elveit is elárulta. 1512: ítélőmester. 1514: királyi személynök. 1525: nádor. A pápaság híve, még Luthert is meg akarta téríteni. 1526: a felvidéki bányászfelkelést

fojtotta el kegyetlenül. Tripartitum • A magyar nemesi szokásjog első tudományos összefoglalása. • Ez 1848-ig az uralkodó nemesi osztály fegyvertára volt. • 1514 tavaszára fejezte be, és az ez évi országgyűlésen be is mutatta. • Bécs, 1517: itt adta ki saját költségén, mert a főurak nem engedték, hogy törvényerőre emelkedjék. • A könyv előtti ajánlólevelet II. Ulászlónak címezte • Maga a könyv nem humanista stílusban íródott, elő- és utószava azonban igen. • A tankönyv jellegű műnek van egy Prologusa és három könyve.  Prologus: jogi alapfogalmak ismertetése.  I: birtok-, család- és örökösödésjogi kérdések.  II: vagyonügyi perek eljárása.  III: Szlavónia és Erdély jogszokásai, a városi polgárság és a jobbágyság viszonya. • Jogszemlélete a hagyományos kánonjogihoz áll közelebb. • Négy latin kiadásán kívül volt még magyar (Debrecen, 1565; Weres Balázs fordítása), német (1599)

és horvát (1574) is. 4. - A filológia A legsajátosabban humanista tudományág. A humanista iskola módszeresen tanította. Föladatai: latin és görög szerzők fölkutatása, a hibás szövegrészek helyreállítása, helyes értelmezése, glosszázása, kommentálása, a görög művek latinra fordítása. A Hunyadiak korából két jelentősebb munka származik. - 39 - - 5. - • Ivanich Pál Vitéz János leveleit foglalta kötetbe. • Váradi Péter Janus Pannonius verseit gyűjtötte össze. Klasszika-filológiával csak Janus foglalkozott. Az erdélyi római föliratokat már Bonfini is gyűjtötte. Az első rendszeres kutató Megyericsei János (1470–1517). • Itáliában tanulhatott. • 1495-től foglalkozott a gyűjtéssel. • Kötetét Csulai Móré Fülöp vitte Velencébe (1521), de az Aldus-nyomda nem nyomtatta ki, és innen a vatikáni könyvtárba került. Matheus Fortunatus Pannonius (1480 k. – 1528) • Az első jelentős klasszika-filológus.

• Velence, 1523; kiadta Seneca Természettudományi kérdések című művét. (Ez nagyon nehéz szöveg) A Janus-kiadások Janus a nagy előd, fő cél az ő műveit összegyűjteni és kiadni. Ez fontos abból a szempontból is, hogy igazolják a külföld számára: a magyarok nem barbárok. Jagelló-kor. • Brodarics István volt a kezdeményező. Két sikertelen kísérlete (1505, 1512) volt • Paulus Crosnensis Ruthenus: Bécs, 1512; Guarino-panegirikusz. • Magyi Sebestyén: Bologna, 1513; Guarino-panegirikusz. (Ennek ajánlólevelében egy újszerű Janusértékelés olvasható) • Werbőczy István: Bécs, 1514: Bekényi Benedeknek küld tíz elégiát nyomtatásra. • Beatus Rhenanus: Bázel, 1518: az eddig legteljesebb kötet jelenik meg Joannes Frobenius nyomdájában. • Adrianus Wolphardus (1491-1544): Bologna, 1522: az 1518-ban Gyulafehérváron talált eddig kiadatlan munkák ezek. A humanista költészet elterjedése - Magyarországon Janus honosítja meg. •

A Janus-követők: néhány név maradt fönn, az is véletlenül. • Fodor Kristóf • Bakócz Ferenc (144?–1508) • Báthory Miklós (1430–1506) • Garázda Péter (1450–1507) • Megyericsei János - A Jagelló-kor költői. • Elterjedtebb a nyomtatás, ezért több mű maradt ránk. • Meghatározók: Konrad Celtis és Vadianus (Joachim Watt). • Piso Jakab (1470–1527).  Erdélyi szász patrícius származású.  Az első magyarországi erazmista, aki Erasmust személyesen ismerte.  Néhány versét halála után barátja, Wernher György adta ki; Bécs, 1554. • Hagymási Bálint műve a bor és a víz dicséretéről, illetve kárhoztatásáról szól; Hagenau, 1517. Elítéli a részegeskedést. - Taurinus (Stieröxel) István (1480 k. – 1591) • Morvaországi német származású volt, Magyarországra 1511-ben jött. • Keresztesháború, avagy a keresztesek rabszolga-háborúja:  Egyetlen ismert költői műve.  1515-ben kezdte írni. 

1519-ben jelent meg Bécsben.  Öt énekből áll; az első négy Esztergomban készült, az ötödik Gyulafehérvárott; hexameterben írta.  Parasztellenes.  Címe az akkor Homérosznak tulajdonított Békaegérharcra utal. - Nagyszombati Márton • Bencés szerzetes; Krakkóban és Bécsben tanult. • Egyetlen fönnmaradt műve: Magyarország főuraihoz.  Bécs, 1523: Szalkay László egri püspöknek ajánlotta.  Disztichonban íródott. 40     1822 sor hosszú. A török irodalom terméke, a humanista buzdító beszéd költői változata. Indítéka: Nándorfehérvár 1521-es eleste. Művét három énekre tagolta.  A török veszélyt festi le.  A megszépített magyar múltat tárja a széthúzó nemesség elé.  A romlásnak indult jelen. VII. A XVI századi humanista litteratura műfajai és képviselői Borzsák István: Forgách Ferenc és Tacitus Forgách tanulmánya („csak amolyan könyvismertetés”) - Forgách Ferenc a

XVI. század egyik legjelentősebb humanista történetírója - Kb. 200 évig csak kézirat (kivéve a Szigeti veszedelemről szóló rész) - 1788: Horányi Elek kiadja, de nagyon sok hibával (Forgách mégis ezzel vált híressé). - 1866: a Monumenta Hungariae Historica sorozatában is megjelent. Ismét nem az eredeti pécsi kódexet vették alapul, hanem az Istvánffy Miklóstól származót, melyet Majer Fidél (Esterházy-nevelő) őrzött. - 1811: a pécsi változatait Schwartner Márton átvezette a Kaprinai-kódexbe. - 1914: a pécsi ismét hozzáférhetővé válik. - Ki akarta adni: Majer Fidél, majd Szalay László, végül Toldy Ferenc valósította meg. - Bártfai Szabó László: a pécsi Forgách-kódex akadémiai kiadása rossz, eltérő a szöveg. = Le kell fordítani a teljes szöveget (ezt Pirnát Antal fogalmazta meg) Majer Fidél kiadási elve és gyakorlata - Nagyon korszerűtlen. - Összehasonlítva a Monumenta Germaniae Historicával: Forgách-csal

kapcsolatban csak két helyen találkozunk a modern szövegkritikára utaló jegyzetekkel. Pl kimaradt az ige és egy kérdőjel a szövegben - A többi esetben Majer pótolta a tárgyat vagy az alanyt, de ezt nem jelezte. - Gyakoriak a sajtóhibák, de ezek nem olyan veszélyesek (ennek minősül a helytelen elválasztás, írásjelek rossz alkalmazása). - Vannak helyek, ahol egy betűn múlik a mondat értelme. Pl prius szerepel, helyes olvasata, ahogy Schwartner kollacionálta, peius. (Még rosszabb változat szerepel a Pray-kódexben és a Kaprinaikódexben) - Ha az eredeti szöveg hibás, akkor azt írták mellé, hogy a latin mondat beteg. (Minden fordítás csak találgatás lehet) Pl Forgách legtöbbet idézett mondata • Az író vagy szórakozott volt, vagy összekeverte a latin szerkezeteket. • A Horányi-féle javítás szellemes, de nincs szöveg-alapja. • Paleográfiai szempontból Pray változata a legvalószínűbb. • A következményes befejezés igealakjának

vitathatósága már nem is szúr szemet, vö. a tacitusi mintaképpel - Jellegzetesen szórakozottságból adódó mondatszerkesztési hiba található a könyv elején; nyilvánvaló, hogy Szolimán magyarázkodott, nem a tiltakozó Ferdinánd, csak az író elfelejtette, hogyan kezdte a mondatot. - Nagyon sok a következetlen, pongyola szerkesztésű mondat. A legtöbbet meg lehet fejteni, de Majer szövege csak kevés segítséget ad. - Majer a Delfino győri püspökségéről szóló részben is hagy ki részeket, más helyre teszi a zárójelet. Részletesebbé is formálta a szöveget, de közben eltévedt. - Forgách pongyolaságára példa a Don Carlos-történet vége. A nem éppen cicerói és nem is tacitusi mondat értelmét ki lehet találni, de az intellexerat alanyát csak bizonytalankodva lehet azonosítani a pontifexszel. - A pongyolaság a közönséges nyelvtani dolgokra is kiterjed, bizonytalan pl. a visszaható és mutató névmás használata - Forgách

latinságán nyomot hagyott az olasz környezet is (dat. helyett ad + acc) Sörös Pongrác ezt tacitusi sajátosságnak minősítette (ezek közt említi még a szerkezet egységének gyakori föladását is) 41 - - - - - - - Az ismétlődő szavak, fordulatok esetében különbséget kell tenni a szándékolt és véletlen ismétlések között. (Vergilius, Horatius és Tacitus ismétléseinek kitapintható szerepe van; néhány helyen ez itt is érvényes, pl az isteni jelző esetében) De a tacitusi fordulatok Sallustiusnál éppúgy megtalálhatók Vannak refrénszerűen ismétlődő gondolatok, pl. Balassa Menyhárt, Dobó István és Nádasdy Tamás jellemzésében (de ennyire azonos sablonokat Tacitus esetében nem találunk) Forgách summázó jellemzései, akárcsak Tacitus esetében, írásművészete csúcsának tekinthetők. A különbség csak annyi, hogy Forgách ítéletei ritkán tömörek és alig említenek pozitívumokat (Pl Zrínyi és a gyulai

Kerecsényi László összehasonlítása; Kerecsényit már korábban megbélyegezte. Az ellentét mintája Tacitus Otho-jellemzése Ugyanígy negatív Izabella és János Zsigmond leírása is) A legművészibb lapok közt tartja számon Pirnát Antal az 1557. évi krónika zárását (hírhedt nagyurak jellemzése). Itt ír a Balassa-család homályos eredetéről (az író katona-testvére, F Simon úgy vélte, ezt a részt ki kell hagyni). Itt ír még a Perényi-család botrányos történetéről, Országh Kristófról, Bebek Györgyről. Ez a hűtlenség és árulás folyamatos fölháborodással tölti el az írót A fides-perfidia problémáját Tacitus is többször érinti Forgách párhuzamot von a kor két legjelentősebb uralkodója, V. Károly és Szolimán közt (1557: meghal legkedvesebb felesége, = mértéktartó lesz; Forgách szerint azért indít hadjáratot Szigetvár ellen, hogy vallása parancsa szerint ellenséges földön érje a halál). Szolimán önkéntes

visszavonulása növelte dicsőségét (Tacitusnál: Germanicus búcsúztatása, majd a kronológia mellőzésével a nagy ellenfél, Arminius jóval későbbi tragikus bukása.) Tény, hogy Forgách jól ismerte Tacitust; az a kérdés, hogy ez érdemben hozzájárult-e történetírói szemléletének kialakulásához. • Olyan részt, mint amilyen az Agricola, az Annalēs vagy a Historiae elején van, Forgáchnál nem találunk. • A Báthoryak leírásában valószínűleg az Annalēs IV. könyvének szubjektív kitérése hatott rá • A rezignált tacitusi eszmefuttatás folytatása a Bona Sforza és ugyanolyan fia-lánya erkölcstelensége. • Forgách sine irā et studiō nyilatkozatában is nyilvánvaló Tacitus ismerete, de Forgách félbeszakítja a tacitusi gondolatmenetet, és két különböző összefüggésbe helyezi. Ezért megtévesztő a „tacitusiság” kinyilvánítása, ha néhol sikerül néhány tacitusi fordulatot kitapintani. • A legtacitusibbnak

tűnő fogalmazásról is kiderülhet, hogy pl. Liviustól származik • Sörös Pongrác a külső szerkezet és az annalista elemek alapján egyértelműsíti a tacitusi hatást. Szerinte Forgách is pszichologikus momentumokra épít a jellemzéseiben, „ezért szoktuk magyar Tacitusnak nevezni” • De míg Tacitus rendületlenül hitt a virtusban, addig Forgách ezt és a disciplinát alig látta meg a főszereplőkben. • Forgách nagyon terjengős, „széles”, Tacitusról ez egyáltalán nem mondható el. Fölmerül Forgách machiavellista műveltségének kérdése is. • Klaniczay Tibor szerint ez egyértelműen kimutatható. • Pl. a Ferdinándhoz intézett „Deliberatio” • Történeti műve azonban alig mutatja nyomát Machiavelli eszméinek. Ír arról, hogy miből adódik Forgách tragikus történelemszemlélete. • Tanulhatta Tacitustól is. • A Padovában nevelődött magyarok hallhatták Francesco Robortellótól (itt a Zápolyai család bűnösségét

szokták idézni). • Fönntartásokkal megkockáztatható: a keresztény uralkodók elé is példaképül állított Szolimán és a romlott Szelim ellentéte esetleg ókori mintára vezethető vissza (a bölcs Dareios és a fölfuvalkodott Xerxész kapcsolata). Szelimre is a xerxészi elvakultság jellemző, majd jönnek a baljós előjelek (Lepanto = második Szalamisz) Mondhatjuk-e Forgách Ferencet „magyar Tacitusnak”? • Csak lényeges fönntartásokkal. • Nem tagadható, hogy a római író alapos ismerete nálunk először Forgáchnál tapintható ki, és vannak rá emlékeztető éthosú részek is. • A legtacitusibb részek: ironikus és szarkasztikus megjegyzések (pl. Dobó Istvánról) • A nyelv helyenként darabos; az utolsó, aki kifogásolni merte Forgách latinosságát, Bíró Vencel volt. • Ezáltal meggondolandónak tarthatjuk a jelzőt (Szamosközyre jobban illene). De akkor honnan ered, mi az alapja? Toldyig és Toldynál sem található meg; ő csak

annyit jegyez meg, hogy Tacitust sem káromolták, amiért olyannak festette le a korát, amilyen volt. Egyre ritkábban olvasták Tacitust és Forgáchot is, és ez az egyszer elhangzott összehasonlítás így könnyen meggyökeresedett. Ez öröklődött aztán Söröstől Pintér Jenőig, Bártfai Szabó Lászlótól napjainkig (Szekfű Gyula is így említi) 42 A magyar irodalom története 1600-ig (272–303; 416–437.) Tudós humanista irodalom 1. A keresztény humanizmus - Rotterdami Erasmus (1466–1536) • A modern gondolkodás és a kritikai szellem úttörője. • Szükségesnek tartotta az egyház belső megújulását. • Ébresztője lett a nemzeti nyelvek tudatos irodalmi művelésének. • Eszméi a reformáció előkészítői voltak, de az egyháztól soha nem szakadt el. - Melanchton Fülöp (1497–1560) • A wittenbergi egyetem tanára és Luther tanítványa volt. • Humanista ideálja: a görögben, a latinban és a héberben jártas tudós. • A

klasszikus nyelvek és az antik kultúra ismerete már a szent iratok értelmezéséhez kellett. • A humanista filológusképzést a protestáns iskolák föladatának tartotta. - Írói többségükben tanárok, városi lelkészek, tisztviselők, szerényebb jövedelmű polgárok. - A nyugati keresztény humanizmus új tendenciái a bécsi és a krakkói egyetem útján váltak Magyarországon ismertté. Akik itt tanultak, Erasmus tanait hozták haza, de a protestáns diákok továbbmentek Wittenbergbe - Az erasmusi humanizmus. • Első magyarországi hirdetői már II. Lajos udvarában föltűnnek (Piso Jakab, Brodarics, Oláh, Pesti) • A melanchtoni humanizmus képviselőivel együtt őrizték a nemesi öntudatot, de át is értékelték, és pozitív tartalommal töltötték meg. - Magyarországot egyre inkább a kereszténység védőbástyájaként értékelték. - 1541 után a budai központ fölbomlik, a humanisták a két király, Ferdinánd és János körül

csoportosulnak. 18 - A Habsburgok számára magyar művelődésügy nem létezett; a humanisták latinul író csoportja működött itt tovább, pl. Zsámboky János - A Mohács utáni humanizmus legbiztosabb bázisát a fejlett városok patrícius polgársága jelentette. - Föltűntek a humanista műveltségű iskolamesterek: Cordatus Konrád, Cox Lénárd, Eck Bálint, Honterus János (Brassó, 1534). - A nemesség a magyart, a polgárság a németet tekintette irodalmi nyelvnek. - Irodalomnak az számított, amit nyomtatásban kiadtak, de az országban nem volt nyomda, a műveket Bécsben és Krakkóban adták ki. - A két legkorábbi nyomda a brassói (Honterus, 1535) és a sárvár-újszigeti (Nádasdy Sylvester ösztönzésére, 1536). - Magyar földön magyarul először Újszigeten nyomtattak; ma két mű ismert. • Sylvester János: Grammatica; 1539. • Sylvester biblia-fordítása; 1541. 2. A humanista emlékirat Bonfini után időszerűvé válik a jelen vagy a

közelmúlt eseményeinek leírása, amelyek az ő művét is kiegészíthetik. - Brodarics István (1470 k. – 1539) • A Szerémségben született. • Az első történeti emlékirat szerzője. • Zágrábi, pécsi és esztergomi kanonoksága után kancellár és szerémi püspök lett. • Az erazmista csoport tagja lett. • A levél a legfontosabb, szinte az egyetlen kifejezési eszköze. • Ezen kívül egyetlen nagy szabású műve a mohácsi csatáról készített emlékirata. • Műve polemikus célzatú, de hangvétele nem az. • Bevezetőül röviden jellemzi a királyt és a főurakat, majd a török támadás előzményeit és okait írja le, ismerteti a földrajzi körülményeket is. - Oláh Miklós (1493–1568) • Nagyszebenben született; a humanista műveltséget már itthon szerezte meg. • Erasmus híve. 18 Ferdinánd mellett volt pl. Hagymási Bálint, Oláh Miklós, Zay Ferenc; János pártján állt pl Werbőczy, Brodarics István, Istvánfi Pál,

Nádasdy Tamás, Pesti Gábor, Ráskai Gáspár, Verancsics Antal. János halála után sokan átálltak Ferdinánd mellé. 43 Mária királyné titkára és udvari papja volt, vele menekült Pozsonyba, Bécsbe, Brüsszelbe. 1542-ben hazatért; kancellár lett, majd zágrábi és egri püspök, és esztergomi érsek. Az ő költségén tanult külföldön Zsámboky János, Forgách Ferenc és Istvánffy Miklós. 1536-37: Hungaria, Attila; két történeti visszaemlékezése.  A két mű szerkezetileg is összefügg.  Brodarics művéhez is kötődik.  Leírásai líraiak, de egyszerűek.  Az Attila inkább történeti eseményrajz.  Attila és a hun harcosok bátorságát ideálként állította honfitársai elé.  Szerinte a székelyek őrzik a régi szittya szabadságot és erkölcsöt. Verancsics Antal (1504–1573) • Dalmáciában született. • Diplomáciai küldetésekben járt, így világi funkciókban dolgozott, és világfi módjára élt. • Oláh

utódaként esztergomi érsek lett. • Ő is, akárcsak Oláh, megjátszotta az udvari költő szerepét, és néhány szerelmes verse is fönnmaradt. • Költeményeinél jelentősebb a levelezése. • Összeállította Erdély, Moldva és a Havasalföld római emlékeinek leírását. • Bonfini munkájának folytatására tudatosan készült. • Minden ismerősétől gyűjtött információt, de saját kezű följegyzése csak néhány maradt meg. A legterjedelmesebb műve a Budától Konstantinápolyig vezetett naplója Szerémi György emlékirata (1545–1547) • Szerémi udvari káplán volt; a bécsi egyetemre 1548-ban iratkozott be. • Visszaemlékezéseit Verancsics számára írta le. • Stílusa nyers, szókimondó, rossz latinságú. • Nem folyamatos történetet írt, hanem epizódokat jelenített meg. • Történetei nem mindig hitelesek, de annál érdekfeszítőbbek. • Az ő írásában a legerősebb a vád, hogy az ország összeomlásáért az egymást

eláruló főurak a felelősek. A magyar nyelvű emlékiratok. • Verancsics-évkönyv: a XVI. század elejétől 1566-ig ad leírást • Egy rövid emlékezet Izabella meghiúsult tervéről szól (Bornemisza Tamás műve). • Valószínűleg Zay Ferenc munkája egy Nándorfehérvár elvesztéséről szóló irat. • Mindszenti Gábor diáriuma öreg János király halálárul. • • • • - - - 3. A magyarországi humanisták filológiai munkássága - A hazai filológia föllendülése. • Nyelvtanírók.  Honterus János (1498-1549): latin grammatika; Krakkó, 1530 és Brassó, 1535 – görög nyelvtan; Brassó, 1539.  Wagner Bálint: görög nyelvtan latin jegyzetekkel; Brassó, 1535.  Molnár Gergely (†1558): A latin nyelvtan elemei; Kolozsvár, 1556.  Sylvester János: magyar-latin nyelvtan; Sárvár-Újsziget, 1539. • Több volt a görög-római szerzők műveinek nyomtatásban való kiadása.  Eck Bálint (1494?-1547?): Horatius Ars

poeticáját (1521) és episztoláit (1522) adta ki Krakkóban.  Gyalui Torda Zsigmond (†1569): Euripidész: Oresztész; Bázel, 1551.  Dudith András (1533-1589) kiadásai: Thuküdidész latin kommentárja (Velence; 1560), Reginaldus Polus bíboros életútja (Velence, 1563). • Történetírók kiadása.  Brenner Márton (†1553): Bonfini művéből harminc könyv; Bázel, 1543.  Heltai Gáspár Brenner kötetét egészítette ki; Kolozsvár, 1565.  Gyulai Torda Zsigmond Galeotto Marzio művét adta ki; Bécs, 1563.  Wernher György (†1567) a magyarországi gyógyvizekről írt; Bázel, 1549.  Honterus világföldrajzot írt (Krakkó, 1530; Bázel, 1533; Brassó, 1541). - Zsámboky János (1531–1584): • Bécsben és Lipcsében tanult, Melanchtont is hallgatta, de végig katolikus maradt. Tanult még Strassburgban, Párizsban és Padovában. • 1563-ban Belgiumban is járt; Antwerpenben kedves kiadóját, Plantint is meglátogatta. 44 • • •

• 1564-ben végleg letelepedett Bécsben. Itt még Iustus Lipsius is fölkereste Miksa udvari történetírója és költő volt, mellette orvos is. Kiadásai.  Horatius; Antwerpen, 1564.  Plautus; Antwerpen, 1566.  Janus Pannonius; Bécs, 1569.  Tinódi: Egervár viadala; 1553.  Szigetvár ostroma; Bécs, 1588.  Övé az első teljes Bonfini-kiadás. Nagyobb művet írt Ferdinánd halálára, Rudolf koronázására. 4. Erazmista bibliafordítás és nyelvművelés - Erasmus szerint vissza kell térni az ősforrásokhoz (klasszikus nyelvek ismerete fontos), és ki kell javítani a Vulgata tévedéseit is. Szerinte a Bibliát mindenkinek meg kell ismernie, és olvasnia kell Ő az Újszövetséget fordította le (1516), egyrészt, hogy hiteles szöveg legyen, másrészt legyen, ami alapul szolgál a nemzeti nyelvű fordításoknak. - A teljes fordítás szükségességét hirdette a Jordánszky- és az Érdy-kódex előszava is. - A három erazmista fordító:

Komjáthy Benedek, Pesti Gábor, Sylvester János. • Komjáthy Benedek  Pozsonyi kanonok.  Bécsben tanult, a török elől Huszt várába menekült, majd Nyalábvárba ment.  Perényiné Frangepán Katalin kérésére kezdte el fordítani Szent Pál leveleit.  Figyelembe vette Erasmus és a Vulgata szövegét is; a fordítás nem önálló munka, hanem kompiláció.  Fölhasználhatott régebbi magyar szövegeket is, pl. a Döbrentei-kódexet  Nem küzd a latinizmusok ellen, nincs benne tudatos nyelvművelő szándék.  A fordítás 1533-ban jelent meg Vietor Jeromos krakkói nyomdájában, Perényiné költségén. • Pesti Gábor (Gabriel Pannonius)  Első ismert tette, hogy a Corvinából magához vette Janus Váradi Péter által összeállított kötetét, és ezt később Brassicanusnak ajándékozta.  Gyulafehérvári kanonok és küküllői főesperes, de fölszentelve nem volt. A papi pályának később hátat is fordított.  Első kiadott

munkája: Uj Testamentum; Bécs, 1538, mely a négy evangéliumot tartalmazza.  Fordításában kevesebb az idegenszerűség; nyelve közelebb áll az élőbeszédhez, magyarosabb.  Másik jelentős műve: Esopus fabulái; Bécs, 1536.  Nyelvművelő föladatát a latin előszóban fejti ki.  Ez az első nyomtatott, magyar nyelvű szépirodalmi termék.  A gyönyörködtetés mellett az erkölcsi nevelés is célja volt.  A történeteket nem bővítette, de törekedett az esztétikai hatásra, így első műfordítónk is.  Utolsó munkája egy hatnyelvű szótár; Bécs, 1538.  Latin, olasz, francia, cseh, német és magyar.  Újlaki püspök kívánságára egészítette ki a magyarral.  Alapja egy nürnbergi kiadás volt.  Itthon kevésbé volt elterjedt, mert nem a hazai szókincshez alkalmazkodott. • Sylvester János (1504)  Szinyérváralján született.  Erasmus tanítását Krakkóban ismerte meg.  Wittenbergben is tanult. 

Sárváron iskolamester, majd Nádasdy közbenjárására a bécsi egyetem héber tanszékére kerül (1543).  1551-ből való élete utolsó adata.  Életműve az Újszövetség magyar fordítása; Újsziget, 1541.  Erasmus és a Vulgata mellett ő is használt magyar szöveget.  Kínosan ügyelt a pontos megértetésre, így a szöveg gyakran terjengős, körülményes.  Viszont szövegkritikai és filológiai alaposságban minden elődjét meghaladta.  Műve még: Magyar-latin nyelvtan 19; Újsziget, 1539.  Ez az első magyar nyelvtan. 19 Grammatica Hungarolatina 45   Jelentősége: fölismeri, hogy a barbárnak hitt magyar nyelv éppúgy szabályokba foglalható, mint a latin, a görög vagy a héber. Hangjelöléseket vezet be; pl. sz A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon - A humanista főurak többségére a féktelenség, a durvaság jellemző, de gyermekeiket már neveltetik. Az udvar szerepe, hogy a tisztességes élet mintaképe

legyen; ennek kánonját Baldassare Castiglione (1478– 1529) írta meg Az udvari ember (1528) című művében. - A reneszánsz udvariság a lovagi életforma humanizált folytatása volt. Jellemző a finom modor, a műveltség, minden paraszti elutasítása A magyar arisztokrácia ezt a bécsi és a krakkói udvarban sajátíthatta el. De Franciaországban, Spanyolországban és Londonban is szolgáltak magyar ifjak, pl ifj Batthyány Boldizsár, Báthory Kristóf, Berzeviczy Márton. - Itália egyetlen liberális egyetemét, Padovát szívesen látogatták a protestáns és a világi diákok. Itt virágzó az irodalmi élet is. - Az udvari reneszánsz kultúra olasz hatás alatt fejlődött ki Magyarországon. Nagy központ volt a Báthoryak erdélyi udvara A legfényesebb udvarok közé tartozott még a Nádasdyak sárvári, a Batthyányak németújvári, az Ecsedi Báthoryak ecsedi és a Thurzók biccsei udvara. - Főleg a síkságokon épültek reneszánsz várkastélyok, és e

stílusban építették át házaikat a kolozsvári patríciusok. A luxus kezdetben a díszítésben mutatkozott meg, majd a bútorzatban is Gyarapodtak a házi múzeumok és könyvtárak. Nagy kultusza volt a virágoskertnek is (rózsa, liliom, szegfű, viola) - Az egyes udvarok közt gyakori levelezés folyt, látogatták egymást, így élénk társadalmi élet alakult ki. Gyakoriak voltak a többhetes látogatások. Fénypontot jelentettek a nagy társaságra alkalmat adó összejövetelek, mint a keresztelő, a menyegző, a temetés és a farsang Zenészek és hangszerek (lant, koboz, hárfa, virginál, hegedű) minden udvarban voltak. - Az udvari szépasszonyok körében tűnnek föl az első költőnők. - Egyedi jelleget biztosított a magyar reneszánsz udvaroknak, hogy a török veszély miatt a birtokok és a jobbágyok állandóan fegyverben voltak. - A férfiak egyetemet végeztek, több nyelven beszéltek, latinul írtak. Az asszonyok anyanyelven beszéltek, és csak

elemi iskolázottsággal rendelkeztek a vallási tudnivalókon kívül - Az irodalmi tevékenység két részre osztható: voltak a magas színvonalú, latin nyelvű, politikai célú írások, és a magánszférában megmaradó, anyanyelvű költői művek. A szépirodalom kéziratos jellegű volt Egy ilyen kódex maradt ránk: Fanchali Jób-kódex (1595–1608). A humanista történetírás virágzása 1. Forgách Ferenc (1535–1577) - Ferdinánd kívánságára lett katolikus, és Oláh Miklós költségén Padovában tanult. Kinevezték váradi püspöknek, de soha nem foglalhatta el székét. - 1586: János Zsigmond szolgálatába állt, mert látta, hogy Miksa német tanácsadókra hallgat, és a Habsburgok nem törekszenek a török kiűzésére. - 1571: Erdély kancellárja lett. - Kezdetben szónok volt (a török ellen, és Ferdinánd halálára). - Fő műve: Följegyzések Magyarország állapotáról. • 1568–1573 közt készült el, és az 1540–1572 közti

időszakot írja le. • Bornemisza Pál nyitrai püspök följegyzéseit is fölhasználta. • Forrása még Tinódi krónikája, és apja, Zsigmond elbeszélése. • A jelent sötétnek, szomorúnak írja le. • Nyomtatásban csak a Szigetvárról szóló rész jelent meg a Zrínyi-albumban; Wittenberg, 1587. 2. Az erdélyi történeti és politikai írók - Báthory István (1533–1586): államférfi és író is. • A Szatmár körüli harcokról szóló leírása kéziratban maradt fönn. • Politikai levelezése hatalmas (kiemelkedik az 1581-ben Iván cárnak írt episztolája; ennek azonban Gyulai Pál, Báthory titkára az írója). • Szónoki beszédeket is tart. - Berzeviczy Márton (1533–1596): két orációja maradt fönn. • 1565: Ferdinánd emlékére írt beszéd. • 1572: római követként a pápa előtt mondott beszéde. - Kovacsóczy Farkas (1540–1594). • 1571: Báthoryt dicsőítő beszéd (Velence). • 1572: Berzeviczyt búcsúztató beszéd

(Velence). 46 - • 1575: beszéd a királyválasztó országgyűlésen. • 1584, Kolozsvár: Párbeszéd Erdély közigazgatásáról; államelméleti mű. Kakas István (†1603). • 1594: Erzsébet angol királyné előtt mondott beszéd. • 1599: Zsigmond lengyel, majd Rudolf magyar király előtti beszéd. • 1602: Borisz Godunov orosz cár előtti beszéd. • 1602: egy el nem mondott beszéd Erdély állapotáról. Meg lehet még említeni a következőket: Gyulafi Lestár, Gálffy János, Somogyi Ambrus, Brutus János Mihály. 3. - - Szamosközy István (1565?–1612) Heidelbergben és Padovában tanult. A gyulafehérvári levéltárat vezette Írt néhány költeményt is, főleg epigrammákat. Első könyve egy régészeti mű volt; Padova, 1593. Magyar történeti művei csak töredékesen ismertek. • Könyv a magyarok dolgairól. • Ötrészes könyvek Erdély dolgairól. • Hétrészes könyvek. • A magyarok eredetéről írt műve elveszett. Tudatosan

különbséget tett a magyarországi magyar és az erdélyi magyar között. Erősen támaszkodott a hiteles levéltári forrásokra. Az események magyarázatát gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi és nemzetiségi tényezőkben próbálja meg keresni. 4. - Istvánffy Miklós (1538–1615) Apja Istvánfi Pál, aki a Voltér és Grizeldisz című első regényes históriánk szerzője. Padovában és Bolognában tanult. 1581: alnádor lett. A török ellen még hatvan éves korában is harcolt. 1564-71: legtöbb latin alkalmi verse innen származik. Kisebb értekezést írt a magyar királyok pecsétjeiről, a reformációról. Megírta két történetíró-elődjének életrajzát (Forgách Ferenc és Zermegh János). Nagy műve: százada magyar históriája: A magyarok történetének 34 könyve. • Mátyás erős és fegyelmezett állama volt az eszménye. • A humanista történetírás retorikus elve szerint írt. • Nyomtatásban először Pázmány Péter adta

ki; Köln, 1622. 5. - Baranyai Decsi (Csimor) János (†1601) Tanulmányok: Tolna, Debrecen, Kolozsvár; Wittenberg, Strassburg. A marosvásárhelyi iskola rektora. Búcsúverseket írt, és megverselte külföldi élményeit is. 20 A filozófia foglalata című műve (Strassburg, 1591) mutatja, hogy az arisztotelészi filozófia híve. Meg akarta írni a magyar történelmet, de korai halála megakadályozta, és csak följegyzései maradtak fönn. Ezekben Báthory Zsigmond uralkodásáról pozitív képet fest Legértékesebb irodalmi munkája egy 1595-ben készült Sallustius-fordítás; Szeben, 1596. Az egyik Catilina összeesküvéséről szól, a másik Iugurtha király legyőzéséről Ötezer görög-latin-magyar szólás: Erasmus nyomán készítette el. Nem szó szerint fordított, hanem megkereste a hozzájuk illő magyar változatot - 20 Verses napló; Wittenberg, 1587. 47 VIII. A históriás énekek Pirnát Antal: Fabula és história Károlyi Péter: Az

halálról, feltámadásról és az örök életről hasznos és szükséges könyvecske - 1575, Debrecen. - Ismerteti a bibliai Lázár történetét. - Eszmefuttatás a végén: példabeszéd vagy história. História: minden olyan elbeszélés, melynek tárgya valóban megtörtént esemény (rēs gesta). Költő dolga: a históriát fabulával keverni (Zrínyi). Ez az epikus költemény Horatiusi Ars Poetica: Magyarországon a XVI. sz első harmadában lett iskolai olvasmány (Az egész reneszánszban az európai poétikai irodalom egyik legfontosabb forrásműve) Első kiadás, amely a magyarországi iskolai oktatás céljaira készült: Eck Bálint bártfai rektor kiadása (1522, Krakkó). A többség tudatosan históriát alkot, nem költeményt. (Még megfelelő szó sincs a műnem megnevezésére, így a néhány megírt művet kényszerből még mindig históriának nevezik.) Gergei Albert: - Nevét a versfőkben örökíti meg. - Műve: Árgirus históriája. • Nem igazi

história. (Históriás énekkezdő formulában mondja el) • A „tündérország” utal rá, hogy ez csak rēs ficta (a história mindig megjelölte a földrajzi helyet, ahol történt). • Nem szól erkölcsi tanulságról, hanem mulatságnak ajánlja művét. • Módszere nem az igazmondás, hanem a fikció. Szamoszatai Lukianosz: a história célja, hogy hasznos legyen, nem az, hogy gyönyörködtessen. - Elsődleges cél: igazság. - Járulékos haszon: morális, politikai, katonai tanulság. - A historikus nem keverhet művébe fikciót. Nem moralizál még a Szilágyi és Hajmási históriájának szerzője (Szendrői Névtelen) sem. - Az epikus szerkesztés horatiusi szabályai is föltűnnek. - Nem utal semmire, csak megjelöli a tárgyat. - 1560-ban készült. - Varjas Béla utal a lovagi jellegére. - A szerző magát poétának nevezi (de ez a terminus – és még a poézis, poéma – egyértelműen fiktív történetet jelentettek, ezért a historikusok tudatosan

kerülték). - Ifjúnak nevezi magát; a históriaszerzők kerülték ezt a megnevezést, mert tanulságos tényeket akartak közölni, tehát komoly tanítói helyzetben voltak. A historikus ismeretei több helyről származhatnak. - Ő maga is szemtanú volt. - Más szemtanúk elbeszéléséből. - Írott forrásokból; ezeket krónikának, históriának, tudós emberek könyveinek vagy szentírásnak (ha a Bibliából van) nevezi. - Költemény. • Ilyenkor a historiográfia szabályai szerint átszerkeszti, pl. kihagy csodás elemeket • Van, mikor nem hagyhat ki, ilyenkor a fönntartásait jelzi. • Vannak benne közhelyek, mert a kor embere még hitt a boszorkányokban, varázslókban. 48 Az ilyen írások szerzőit nevezik így: bölcs, vagy tudós ember. Uberto Foglietta: - Genovai historikus. - 1574: megjelent egy traktátusgyűjteménye; próbálja meghatározni, mi a különbség a költészet és a historiographia között. - Költő elsődleges föladata:

gyönyörködtetés. Plutarkhosz: - A költő legfontosabb tulajdonsága, hogy minél jobban használja ki képzelőerejét. - Görögöknél az méltó a költő névre, aki nemcsak versbe szed, hanem mesét is teremt (Foglietta teszi hozzá). - Aki csak versbe szed, énekmondó. A manierizmus esztétikai szemlélete: az igazi költő nem a valóság megjelenítője, hanem mágus, aki a hallgatókat hamis káprázatokkal bűvöli el. A költészetet vagy a históriát nem helyezték egymás fölé, hanem szemponttól függ, melyiket tartják fontosabbnak. (A költő gyönyörködtet, a históriaíró tanít) A történetíráson belül is van rangsor: Livius és Thuküdidész a tudósak közül is a legnagyobb, Caesar pedig történelmi emlékiratot írt. (Fontos tehát a prózai história) Baranyai Decsi János a tudós embereknek azt javasolja, hogy ilyet írjon. Énekelt verses história. - Ezt már nem tudósoknak írják, hanem az olvasni nem tudó közönség számára. -

Mesteremberek adják elő. - Szerzője: kisnemes, mezővárosi pap, falusi tanító. - Minél több az írni-olvasni tudó, annál alacsonyabb a szerző társadalmi rangja. Szalkai László: - Mohácsnál elesett esztergomi érsek. - 1490 körül, Sárospatak – tanítója: Kisvárdai János. - Nem tanult klasszikus szerzőt, vagy annak humanista magyarázatát, hanem Theodolus eclogáját vették. • Ennek távoli irodalmi példája Vergilius hetedik eklogája volt. • Téma: birka-és kecskepásztor énekversenye. • 345 soros tanköltemény; a tanuló megismerhette belőle a 36 legnépszerűbb mitológiai mesét. • Kisvárdai magyarázatot írt hozzá.  Alathia (igazság) pásztorlány: bibliai történeteket énekel; a história megszemélyesítője.  Pseustis (hazug) kecskepásztor: mitológiai mesék; a fabula megszemélyesítője. A középkori triviális iskolákban a história magasabb rendű, mint a fabula. (Ezt tanították az egyetemeken is) Arisztotelész:

Metafizika; mentiuntur multa cantorēs. („Sokat hazudnak az vers szörzők” Baranyai D J) A költészetet a miatt is lebecsülték, hogy nem volt a hét szabad művészet tagja. Igaz, a historiográfia sem, de ennek helyét a rétorikában Cicero már egyértelműen kijelölte. A magyar irodalom története 1600-ig (179–183, 340–356, 388–411.) A deák-epika kialakulása A történeti epika. - A témát elsősorban Hunyadi János és Mátyás tettei szolgáltatják, illetve a török elleni harcok eseményei. - Történetírók: Galeotto Marzio, Bonfini, Johannes Cuspinianus (1473–1529). - Egyetlen teljesen hitelesnek tekinthető mű sem maradt fönn, csak két töredék. • Jajcai énektöredék; ezt Zrínyi jegyezte föl. • Szabács viadala; 1476. Ez majdnem prózai igénytelenséggel írt mű Páros rímű 10-es sorokból áll Nyelvjárásban íródott, de hiteles. Csak tanult ember munkája lehet - Pannóniai ének • Ez az egyetlen későközépkori epikus

szerzemény. • A fehér ló mondáját dolgozza föl. • Szerzője, vagy csak följegyzője Csáti Demeter ferences szerzetes. • 1526 körül íródhatott. A propagandisztikus deák-ének, vagy veszedelemének. (A XV–XVI század fordulójáról három maradt fönn.) - Jaksics Demeter veszedelméről • Gergely deák a szerzője. 49 • Jaksics Mátyás követe volt, akit török ellenfele bosszúból lemészároltatott. • A történeti tények és a személyes keserűség fonódik össze benne. - Cantio Petri Beriszlo (1515) • Szabatkai Mihály műve. • Beriszló veszprémi püspök volt, és egy törökellenes vállalkozást szervezett. • A deák arra buzdít, hogy vegyenek ebben részt - Geszti László éneke • A törökellenesség és a pártérdek miatt íródott. • Az 1525-ös rákosi országgyűlés után készült. • Négyesrímű 12-esben íródott. Az értelmiségi öntudat jele a versfőkben megjelenő akrosztikon. A deák-énekek szókincse alig

különbözött a mindennapi beszédtől, így a jelzők szinte teljesen hiányoznak belőle. Kevés a kép, a hasonlat, a metafora A reformáció énekirodalma 1. A protestáns ének kezdetei - Az istentisztelethez kapcsolódott, és a középkori katolikus himnuszköltészet folytatása volt. - Kialakult egy sajátos protestáns liturgia, melyet a kar, a pap és a kántor énekelt. Az ezekből összeállított protestáns misekönyvet graduálnak nevezték. - Az első graduált valószínűleg Székely István nyomtatta ki, s Perényi Péternek ajánlotta; Krakkó, 1538. Nem maradt fönn belőle. - Kálmáncsehi Sánta Márton is adott ki egy graduált 1550 körül, de ez sem maradt meg. - Az első fönnmaradt graduál Huszár Gál énekeskönyvének első része; 1574. - Az énekköltészet a graduálba fölvett himnuszok fordításával kezdődött. - A himnuszokat átköltötték, de fejlődés van a verselésben is. - Átmenetnek tekinthetjük Gálszécsi István hangjegyekkel

együtt kiadott szerzeményeit; Krakkó, 1536. 2. 3. 4. - 21 22 Az énekirodalom új vonásai A tipikusan lírai és epikus sorfajok még nem különültek el. A témák sem különültek el; volt könyörgő, hálaadó, dicsérő, halotti. A legerősebb líraiság a zsoltár-parafrázisokban 21 és a jeremiádokban 22 jelent meg. Továbbfejlesztették a propagandaéneket is. Két nagy csoport különíthető el. • Prédikációs énekek: intő, tanító tartalmúak. • Vallásos históriák: elbeszélő jellegűek. Az ének föladata a Biblia mondanivalójának, szövegének tolmácsolása. Batizi András 1542-ben Wittenbergbe járt. Utolsó keltezett énekei 1546-ból valók. Szinte minden témában írt, középkori dallamokra, de már a protestáns tanokra építve. Ő a kezdeményezője a bibliai históriáknak is: Vitéz Gedeon; 1540. Ezek a históriák azért születtek, mert egy hazai esemény, probléma szükségessé tette. Példát, tanítást vagy vigasztalást akart

nyújtani. Jónás prófétának históriája; 1541: megmenekülhetünk a töröktől, ha befogadjuk a protestantizmust. Az istenfélő Zsuzsánna asszonnak históriája; 1541. Izsák pátriárka szent házasságának históriája; 1546. Szkhárosi Horvát András Ferences lehetett, mielőtt a reformációhoz csatlakozott. Énekei Bornemisza énekeskönyvében jelentek meg (1582). Stílusa heves, gúnyos, haragos, nyers, harcias, vádoló. Versei nagy része a római egyházat és a papságot támadja. Művei. • Emberi szerzésről; a szerzeteseket támadja leginkább, és itt érezhetők legerősebben a vágánsköltészet hagyományai. • Antikrisztus országa ellen; 1542. Azon gúnyolódik, hogy a katolikusok a szentektől várnak segítséget Parafrázis: egy mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása, átfogalmazása. Jeremiád: panaszdal; nálunk a magyarság romlását sirató XVI. századi verses műfaj 50 - - • • • • Az kétféle hitről; 1544.

Az igaz hit Krisztus tanítása, és nem a pápáé Az istennek irgalmasságáról; 1546. Pál érsek levelére való felelet; 1548. Panasza Krisztusnak, hogy ellene támadnak ez világiak; 1549. Ír még a fösvénységről, az átokról, a fejedelemről. Utolsó műve: Vigasztaló ének, melyben nem hadakozik senkivel. Szkhárosi a középkori ének kereteinek kitágításával teremtett új énekstílust. A tíz énekében kilenc különböző strófaszerkezetet használ. 5. Sztárai Mihály - Ferences volt, és rendfőnökével, Kopácsi Istvánnal lutheránus lett. Ők szervezték meg a sárospataki iskolát - Élete nagy részében térített és egyházszervező munkát végzett, nagyrészt a török területeken. - Fő műfajai: gyülekezeti ének, zsoltár, vallásos história, prédikáció, dráma. - Tizenhat zsoltárt dolgozott át, és a gyülekezeti zsoltáréneklés kultuszának egyik megteremtője volt. - A zsoltárokat magyarította, aktualizálta, a nem odaillő

részeket elhagyta. - A legszebbek: 24, 26, 74, 94. - Nyomtatásban Huszár Gál énekeskönyvében kezdtek megjelenni. - 1546-60 közt hat vallásos históriát írt. 6. - Szegedi Gergely (†1570?) Wittenbergben Meliusszal és Károli Gáspárral tanult. Debrecenben telepedett le. Tizenöt éneke maradt ránk. Elmélyültebb vallásos líraiság jellemzi, de emellett elhalkul a társadalombíráló hang. Verse: A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról; 1566. Formai szempontból az egyik legjobb énekszerző; alkalmazta a visszatérő rímet is. 7. - A protestáns líra kialakulása Sok a protestáns pap és iskolamester, de nő a világiak száma is. Az énekek egy része közel áll az oktató, térítő szándékú prédikációs énekhez. A líra ott jelenik meg legtisztábban, ahol a szerző saját vigasztalására egyéni szenvedését írja le. Ide tartoznak pl. • Thordai Benedek: 30. zsoltár; 1544 • Szepetneki János: Halál ellen való bátorítás; 1553.

• Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltára; 1561 • Nagybáncsai Mátyás Könyörgése; 1575. • Pap Benedek Dicsérete. 8. - A bibliai história virágzása Kb. 64 maradt fönn, ennek háromnegyede 1560 előtt keletkezett Fő forrás az Ószövetség (ötven história ilyen tárgyú, tíz újszövetségi, négy egyháztörténeti). A legtöbb nyíltan propagandisztikus céllal készült. Pl. • Asvérus királyról és Eszterről; 1544. (Kákonyi Péter) • Az tékozló fiúról; 1545. (Baranyai Pál) • Sámuel, Saul és Dávid históriája; 1546. (Fekete Imre) • Judás Makkabeus története; 1549. (Dézsi András) • Izsák áldozatjáról; ~ 1550. (Dézsi András) • Józsefről; 1556. (Nagybáncsai Mátyás) 9. Az énekeskönyvek - Az énekek már nyomtatott könyvekben terjedtek el; ezeknek több típusa alakult ki. • Graduál: a legkorábbi típus. • Gyülekezeti énekeskönyvek. • Vallásos históriák és prédikációs énekek alkalmi összeállítása. -

Az első 1560-ban: Isteni dicséretek és psalmusok (Huszár Gál adta ki Ujfalvi Imre szerint). - 1574: Huszár Gál másik gyűjteménye. - 1566: Váradi énekeskönyv. - 1554/55: Hoffgreff-féle énekeskönyv; az alkalmi szövegek első kötete. 51 A históriás (tudósító) énekek Így nevezték a történeti, regényes, mesés, mondai és vallásos témájú elbeszélést is. Virágkora az 1530-as évektől az 1590-es évekig tart. A szerzők műveiket egymástól függetlenül írták Fölfogásban, tartalomban hozott újat. A hazai eseményeken kívül antik, világirodalmi témák is megjelennek Céljuk mindig az aktuális vallási, politikai és erkölcsi tételek igazolása. Négy témakört szoktak elkülöníteni. - vallásos históriák - tudósító énekek - krónikás énekek - regényes históriák 1. - - - - Tinódi Sebestyén (1505/10–1556) A tudósító ének művelője, de az egész területre nagy hatással volt. Török Bálint jobbágya lehetett.

Címerét maga tervezte: a kard pengéjét három ujjal tartó kéz van rajta. Patrónusa volt még Nádasdy Tamás is. Nem maradt egy helyben, hanem nevezetes helyeket keresett föl, hogy énekeihez anyagot gyűjtsön. Kolozsvár, 1554: Cronica; énekesgyűjteménye Ferdinándnak ajánlva jelent meg Hoffgreff György nyomdájában. Alkalmi előadóból lett hivatásos költő. Pályáját egy regényes történet megéneklésével kezdte: Jázon és Médea szerelme; 1537–38. 23 Pl. még: Dávid király (1549), Jónás prófétáról (1553), Zsigmond királyról (1552) Három olyan éneke maradt fönn, amely nem históriás ének. • Sokféle részögösről; 1548. • Hadnagyoknak tanúság; 1550. • Az udvarbírákról és kulcsárokról; 1553. Fő műfaja azonban a tudósító ének: ez már túlnő a familiáris kereteken, általános érdekű tanulságot fejt ki. Énekeiben nincs felekezeti állásfoglalás (de érezhető, hogy a reformációval rokonszenvezett). A

törököket meg akarta ismerni, ezért olyan témákról is írt, melyek Magyarországot nem érintették. • Az 1534-es török-perzsa háborúról; 1546. • Egy elveszett műve a Török császárok krónikája. Énekeinek 1541-től központi témája lett a török, az ellene való harc, a nemzeti összefogás vágya. Alkalmi énekszerzőből így vált harcos irodalmi propagátorrá Támogatója Nádasdy Tamás volt Az 1552-es török offenzíva minden eseményét megörökítette. • Szegedi veszedelem, 1552; ez a hajdúk könnyelműségét beszéli el. • Az vég Temesvárban Losonczi István haláláról, 1552. • Budai Ali basa históriája, 1553. • Egervár viadaljáról, 1553. • Eger summája, 1553. • Erdéli história, 1553. • Az János király fiáról való szép krónika, 1554 (?). Cronica: Tinódi históriás énekeinek a gyűjteménye; néhány oktató-feddő éneket kivéve hadi eseményekkel foglalkozik. Célja volt egyrészt, hogy az énekmondóknak

kész gyűjteményt adjon, másrészt, hogy legyen emlékezete a nagy veszedelemnek. Itt minden ének kottáját kinyomtatta (23 maga által komponált dallam maradt meg) Tinódi történeti énekszerző, művei nem költői szándékúak; nyelve, stílusa ezért gyakran dísztelen és egyhangú. Lírai intonációi az egyes énekek hangulatát előre jelzik, kesernyés és gúnyos zárószakaszaiban sok az önéletrajzi elem. Gyakoriak nála az epikus részletek, pl. a párviadalok, várostromok leírása, Balassi Menyhárt vitézsége, Fráter György meggyilkolása. Szövegeiben először a 12-es sort alkalmazta, majd a 4/7-es osztású 11-est. 2. Tinódi követői - A Tinódi által kialakított fő énektípus a tudósító ének. (17 ilyen éneke maradt fönn, utána már csak 10ről tudunk) 23 Ez a trójai háború előzményeit foglalta magában. Forrása Guido da Columna Trója-regénye volt Lehet, hogy még a folytatását is megírta. 52 - Tőke Ferenc alsólindvai

prédikátor szerzett elsőként; Szigetvár 1556-os ostromáról ír, és Horvát Márk kapitány hősiességéről. Névtelen számol be az 1566-os szigeti ostromról, de nem annyira pontos, mint Tinódi vagy Tőke. Egy másik névtelen Az vitéz Turi György haláláról ír éneket; a veszedelem-énekhez tartozik, így Tinódi korai szerzeményeivel rokon. Csanádi Demeter titkár 1571-ben János Zsigmond életéről ír éneket. A szerencse forgandóságát mutatja be. Egy névtelen felvidéki is a szerencséről ír, a budai Ali basa sorsán keresztül. Salánki György és Tardi György a török feletti győzelemről ír. Ismeretlen szerző a gyulai vitézekről írt Szép ének a katonákról címmel. (A katonák önérzetből egy sokszoros túlerőben levő török csapat ellen támadtak, hogy megmutassák, nem gyávák, és megérdemlik a bérüket.) Krónikás énekek és regényes históriák A régmúlt eseményekről szólnak. Történeti, novellisztikus vagy mondai

témájúak Ragaszkodnak az igazmondáshoz és a forrásokhoz, ez még háttérbe szorítja az egyéni invenciókat. Végül a szórakoztatás hangsúlyozása egyre nyíltabb lesz Előzményeik középkoriak, de antik és újabb témák is megjelennek. 1. Krónikás énekek - Az 1560-as éveknél korábbról nem ismerünk Tinódi két Zsigmond-krónikáján kívül más magyar tárgyú krónikás éneket. - A reformáció és a humanizmus hatására születtek a történelmi érdeklődés miatt. Ők a történeti állásfoglalásukat akarták megfogalmazni, így nem egyes eseményeket, hanem egész korszakokat dolgoztak föl - Nagybáncsai Mátyás nagyszombati polgár írt Tinódi után először Hunyadi János vajdáról (1560). Ez 1574-ben Debrecenben önálló füzetben jelent meg. Ezen kívül írt még bibliai históriát, könyörgést és vigasztaló éneket - Görcsöni Ambrus Mátyás életéről írt 1567-68 körül. Forrása Thuróczy krónikája és a szájhagyomány

volt. Csak Bécs elfoglalásáig tudta megírni - Bogáti Fazakas Miklós Mátyás haláláig írt 1577-ben. - Bonfini volt a forrása három műnek. • A Nikolsburgi Névtelen a kenyérmezei viadalról írt (1568). • Temesvári István telegdi tanító is ezt a témát dolgozta föl, kissé halványabban. • Temesvári János dézsi polgár majd főbíró 1571-ben Béla királyról és a tatárokról írt. • Gosárvári Mátyás erdélyi kisnemes 1579 előtt írt egy hun történetet Heltai nyomán. - A magyar tárgyú krónikás éneket megelőzte két Jeruzsálem pusztulásáról szóló ének. • Mádai Mihály Szabolcs megyei nótárius 1551-ben írta meg, ebből csak töredék ismeretes. • Szegedi András énekmondó 1553-ban verselte meg, Josephus Flavius nyomán. (A város pusztulását a két zsidó fejedelem közti ellenségeskedés okozta, és Magyarországnak is ez lehet a sorsa.) - Viszonylag nagy a görög, római és perzsa témájú énekek száma. Ide tartozó

szerzők: Kákonyi Péter, Varsányi György, Hunyadi Ferenc. 2. - - Ilosvai Selymes Péter A Perényi-család szolgálatában állhatott. Művelte a moralizáló és a históriás énekek szinte minden fajtáját. Legkorábbi ismert szerzeménye (1548) Nagy Sándorról szól. • A Curtius Rufus-féle életrajz volt a forrása. • Alkalmazott eposzi kellékeket (seregszemle, szónoklat). • Bemutatja a kelet ismeretlen világát (India, egzotikus népek, harci elefántok). • Moralizáló, ír a szerencse forgandóságáról, a bűnös nagyravágyásról, vakmerőségről. 1546: Pál apostol megtéréséről, működéséről. 1568: Sokféle neveknek magyarázatja; egy szántói prédikátor lányának keresztelőjére írta. Magyarázza a keresztség és az úrvacsora értelmét, szól az újszülöttel és a keresztelővel kapcsolatos babonákról, szokásokról, tájékoztat a keresztnevek jelentéséről. 1570: egy latin fordítás alapján a Septuaginta keletkezését

beszéli el. 1574: Az híres neves Tholdi Miklós jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história. • Perényi István ugocsai főispánnak ajánlotta. • Több elemből szerkeszti össze; érdeme: a középkori Toldi-téma átmentése (nem az előadásmód). • Még a keletkezés évében kinyomtatta Komlós András Debrecenben. 53 3. - - - Regényes históriák Csak az 1560-as években kerekedtek a vallásosak fölé. Számuk megnőtt, és a reneszánsz fölfogás terjesztői lettek. A legrégibb Tinódi Jázon és Médeája. Istvánfi Pál (†1553) baranyai alispán: Voltér és Grizeldisz (1539). • 1519-1528: Padovában tanult. • János király híve volt, majd a török elől Ferdinándhoz menekült. • Fiai közül Miklós nevezetes történetíró lett. • Művét valószínűleg János és Izabella esküvőjére szerezte. • Középkori nézeteket vall (közvetlen forrása Petrarca). Ráskai Gáspár: Vitéz Francisko (1552). • Lovagi

kalandregény históriás ének formájában. • II. Lajos belső embere volt, nógrádi főispán is lett • Egy rokona születendő gyermekének üdvözlésére írta. • Ez is az asszonyi hűséget példázza, de fölfogása teljesen más; egy önállóbb asszony-típus jelenik meg. Szilágyi és Hajmási (1560, ismeretlen szerző): átalakul népballadává, átkerül a délszláv és a cigány népköltészetbe. A főhősök a török császár fogságából szabadulnak ki a szerelmes császárlány segítségével) Béla királyról és Bankó leányáról; 1570: ismeretlen szerzője Semptén fordította horvátból. 4. Valkai András (1540–1587) - Három mondává alakult történet földolgozásával lett híres. • 1567; Bánk bán históriája. • 1573; János pap keleti birodalmáról, népe különleges szokásairól ír. • 1579; egy longobárd királymondát dolgoz föl. - Írt egy magyar krónikát, ami elveszett, de a magyar királyok genealógiájában

hivatkozik rá. 5. - A históriás ének formája 23 éneknek több mint a fele 4×11-es, vagyis Tinódi vonalát követi. Jellemző még a négysarkú 12-es használata. Hét ének 4×12-es strófában készült. Voltak szinte kötelezőnek tartott sztereotip formulák, pl. a bevezető sorok ismétlődése, variálódása Pl: „Néktök emléközöm”, „Sokszor szóltunk az régi nagy időkről” A lírai verstípusok A lírai művek alkalmibb jellegűek, mint a históriás énekek. Rövidebbek, és csak kevés maradt fönn belőlük 1. 2. - Házas-énekek Ebből maradt fönn a legtöbb. Tartalma: a jó házasság dicsérete és az asszony oktatása. Két válfajuk alakult ki. • Komoly hangú: Batizi András, Bessenyei Jakab (félig epikus). • Tréfás-csúfolkodó: Tar Benedek (Mezőszeged, 1541), Szamosmenti Névtelen (1550 körül). Házasok éneki, 1548: Nyilas István és Zsámboki Anna esküvőjére írták; tisztán lírai. Sziráki Balázs: Ének az házasoknak

(1550). Paniti János: Házasoknak könyörgési (1554). Alkalmi oktató-mulattató énekek Lakodalmak, keresztelők, nagy vendégségek alkalmából írták. Ide tartozik Tinódi Sokféle részögösről írt éneke, és Ilosvai Sokféle neveknek magyarázatja című műve. Tholnai Bálint: A társaságbeli helyes viselkedésről. Egy szokásos énekmondói sablonnal zárja művét: „Ha kit én megbántottam az én énekömmel, Töltse rajtam bosszúját egy tele pint borral, Mert én már megfáradtam az énökmondással.” Pesti György: Ének a Halál képéről (1560); protestáns szellemű haláltánc; alapja: ifj. Holbein metszetsorozata 3. Szatirikus versek - Szkhárosi Horvát András is alkalmazta a gúnyt (papok, egyházi szertartások, babonák kapcsán). - Armbrust Kristóf: Gonosz asszonyembereknek erkölcsekről (1550): a házas-ének nőgyűlölő változatával rokon; előadja a nőpápa históriáját is, bizonyítandó, hogy a világ minden gonoszsága a nők

miatt van. - Gregorius: a fösvényeket csúfolja ki. - Több általánosított szatíra maradt fönn. A személyeskedőket az illetők igyekeztek eltüntetni 54 - A gúnyvers elnevezései: cantilena, cantio, famosus verisculus, pasquillus. • 1565; Felnémeti Névtelen Cantiója: a protestáns papok ellen irányul. • 1573-ban a Debreceni disputát selmeci vitézek ragasztották ki; a nép ellen szól, amiért részt akarnak maguknak a katonák zsákmányából. 4. - Hegedős-énekek Az énekmondó-sorsot panaszolják el. Pl. Tinódi: Az udvarbírák és kulcsárokról Legfőbb föladatuk és céljuk a nevettetés volt. Eszközük: szánalomkeltés és mókázás. Első ismert emléke: Szendrői hegedős-ének (1540-es évek). Hegedős Márton éneke. Névtelen, 1587: a hideg miatt sápítozik. Moldovai Mihály éneke a legsikerültebb. Pajkos ének: 1606-1607-ben jegyezték le. IX. A reformáció irányzatai és műfajai Horváth Iván: Balassi költészete történeti

poétikai megközelítésben „Vitézi”, „szerelmi”, „istenes”. Szerelem-ideológia. Klaniczay Tibor: Balassi a szerelem költője. Ez a legfontosabb területe (Történetibb szempont; a kortársak is így gondolták.) Szerb Antal: az istenes versek legjobb, legszemélyesebb alkotásai. (Modern olvasó szempontja – a szerelmi sablonok mára elértéktelenedtek.) Az eltérés az értékelő szempontok különbségében van. A Balassi-művekben a teológia és a szerelem mélységesen összefügg. Maga kezével írt könyv: néhány istenes, a többit külön liberben kezdte gyűjteni. Balassi megteremtette azt a normát, amely konvencióvá vált. Ő adott az udvari szerelem ideológiájának magyar szavakat. A kontextuális elemzéshez szükséges az istenes és a szerelmi versek szétválasztása. 1610 körüli szerző: kezdi másolni a Balassa-kódexet. Ennek bevezetőjében jelenik meg a szerelmes-istenesvitézi trichotómia - A trichotómia hátránya: elleplezi a

vallásos és szerelmi szféra kapcsolatait. - Ez alapján négy verset sorol a katonaénekekhez egy kiadás. • Áldott szép (11). • Széllel tündökleni (12). • Vitézek, mi lehet (61). • Ó én édes hazám (66). De! Mindegyiknek van erős Júlia-vonatkozása. - Ez az elhatárolás a kor véleményét mutatja. Zrínyi-könyvtár XVII. századi katalógusa: „Gyarmati Balassa Bálint Fajtalan Éneki” Kézdiszentlelki iskola: Balassi virágénekeit senki ne hozza be tanulni. Balassi művei összevethetők más anyaggal. - XVI. századi virágénekekkel - Isteni dicséretnek mondott gyülekezeti anyaggal. - Vitézi versei nem vethetők össze semmivel, mert Balassi előtt és korában nincsenek, csak pl. 1600 körüli epigonjai. • Homonnay István Vitézi éneke. • Egy Névtelen Vitézi éneke. • Sárközi Máté Cantio dē militibusa. Balassi költészete gyökeresen ellenkezett a gyülekezeti énekkel. (Ma ismert: Bocsásd meg, Úr Isten) - Istenes verseinek első

kiadásai: 1630-as években; Bártfa (evangélikus), Bécs (katolikus). - Gyülekezeti énekeik közé elsőként az unitáriusok vették föl (1600 körül). - Első református kísérlet: Szenczi Molnár Albert előszava. - De a saját korában elutasította az egyház, így századának egyetlen nem publikáló költője volt. - Az elutasítás kölcsönös volt; érdekből katolizált, de továbbra is protestánsoktól fordított zsoltárokat. - A kort jellemzi: katolikus-református egységfront a szabadgondolkodás ellen, értelmiség-ellenesség a szentháromság-tagadók ellen. - Először: tiltott pápai könyvek jegyzéke. 55 - Protestáns zsinat: meghatározzák, milyen legyen a gyülekezeti ének. • 1555, erdődi II. zsinat: a gyülekezeti ének legyen szabályozott és kanonikus • 1562, Debreceni hitvallás; 1567, debreceni zsinat: hasznos legyen, az épülést szolgálja. • Helytelen magasan harsogva énekelni, senki ne mormogja félhangosan az éneket. •

Az éneklés közösen történik. A felekezetek közül az egyéni lírát a református üldözte a legelvontabban. 1593: evangélikus bártfai énekeskönyvben van néhány egyéni. XVII. századi gyűjtemények - Legdogmatikusabbnak tűnő: szombatos énekeskönyv. - Legliberálisabbnak tűnő: katolikus. - Református énekeskönyvet kiadó Újfalvi Imre: a legegyénibbek nem kerülték el a cenzúrát. Én-es és mis versek aránya fordítottja, mint Balassinál - Énes zsoltárfordítók: • Nagybáncsai Mátyás • Sztárai Mihály • Batthyány Orbán • Dóczi Ilona • Névtelen • Palaticz György • Ladoni Sára • Homonnay István • Móricz Lőrinc • Rákóczy Zsigmond • Báthory István Mis: Szegedi Kis István (pl. Jövel Szentlélek Isten) Gyakori: feladó személyisége elmosódott. Egyénnek a közösségben való föloldódási folyamata Balassi vallásossága különösen egyéni. (20 én, 3 mi) Balassi egyéniesíti, a református szabványosítja a

gyülekezeti hagyományt (két folyamat egy időben). A kor nem kedvezett a lírai individuációnak: Balassi egyes számú alakjait többes számúra írják át. A magyar irodalom története 1600-ig (311–382, 506–514.) A magyar reformáció A magyarországi polgárság körében terjedt el, de másként a városiak, és a mezővárosiak körében. A magyar nemzetiségű városok török hódoltság alá kerültek, a többi város német nemzetiségű volt, így a reformáció városi ágának német jellege jobban kidomborodott, és csak a hazai német irodalomra volt hatással, a magyarra nem. Ide sorolható: Eck Bálint, Honterus János A polgárosodó parasztság rendezett viszonyokat akart, a feudális kizsákmányolás visszaszorítását, kiváltságokat, védelmet a török ellen; mindennek igazolását vélte fölfedezni a reformáció tanításában. Többségük magyar volt. Ide tartozik: Dévai Bíró Mátyás, Batizi András, Gálszécsi István, Székely István,

Sztárai Mihály Az új arisztokrácia is csatlakozott a reformációhoz, mert ezzel az egyházi nagybirtok hatalmát megtörhette, illetve az egyházi vagyont szekularizálhatta. Protestáns lett a Perényi-család, a Dobó-család, a Balassiak, a Drágfyak, a Petrovicsok. János Zsigmond is a reformáció mellé állt, I Ferdinánd türelmet, I Miksa rokonszenvet tanúsított iránta A különböző eredetű teológiai áramlatok megjelentek és hódítottak Magyarországon. - Lutheranizmus (Luther Márton; 1483-1546): a hit üdvözít, a jócselekedet nem lényeges. Egyetlen forrás a Biblia, elvetette a pápát, a szerzetességet. Magyarországon ez terjedt el először, de főleg a mezővárosokban voltak tőle elhajlások, irányába - Szakramentárius irányzat (Zwingli Ulrik; 1484-1531): svájci eredetű. Az úrvacsora csak jelkép (szentségtörő nézetek), a presbiteri testület irányít, a templomokból minden díszt eltávolít - Kálvinizmus (Kálvin János; 1509-1564):

eltörölte a püspökséget, a predestináció elvét hirdette. Elítélt minden központi hatalmat, így megfelelő ideológia volt az angolok, a hollandok, a franciák és a lengyelek számára. - Anabaptizmus (Münzer Tamás; 1490-1525): a népi reformáció egyik irányzata, a korábbi eretnekségek a misztika és a lutheri tanok fonódtak össze benne. Inkább a Felvidékre jellemző, és Karácsony György fölkelésében (1570-71) is megfigyelhető a tanok hatása. 56 Antitrinitarizmus (Servet Mihály; 1511-1553): a Szentháromság tagadása volt a másik népi irányzat. Lényeges eleme a vallási tolerancia is. A Lengyelországban szervezett felekezetüket Socinus Faustusról (1539-1604) sociniánusoknak nevezték. Erdélyben Blandrata György (1515-1588) terjesztette Másik neve: unitárius. A hódoltsági területeken és a mezővárosi polgárság felső rétegében terjedt el A magyarok a svájci tanokat vették át, melyeket Bullinger Henrik (1504-1575) egyesített.

Hirdetője volt Kálmáncsehi Sánta Márton (†1557), Szegedi Kis István, Melius Juhász Péter 24. A reformáció negatív hatása a művészetellenesség, sok volt a képrombolás is. Csak a nyomtatott könyveket díszítették metszetekkel. Egyedül a templomi éneklést hagyta meg, és folytatta Lelassította a reneszánsz udvari kultúra fejlődését is. Az életmódban (tobzódás, evilági örömök) nem történt változás, de szerelmi költészet nem nagyon volt. Ugyanakkor a műveltség színvonala gyorsan emelkedett, jelentős volt az iskolapolitikájuk is Iskolákat nyitottak, a népet írni és olvasni tanították (ez összefüggött azzal is, hogy a Bibliát mindenkinek olvasnia kellett). A prédikátorok és az iskolamesterek külföldi egyetemeken tanultak Érdeme még a nyomtatott könyv elterjesztése. Az első nyomda Kolozsvárott volt, 1550-ben indult Hoffgreff György vezetésével, de igazán híres Heltai Gáspár vezetése alatt lett. 1561-ben Debrecenben

Huszár Gál alapított nyomdát. A Dunántúl kis falvaiban két könyvnyomtató dolgozott: Hoffhalter Rudolf és Manlius János Hódoltsági területen nem volt nyomda, mert az iszlám törvényei szerint tilos volt könyvet nyomtatni Föllendült a nemzeti nyelvű irodalom is. A régi katolikus alsópapságból is tértek át, főleg a ferences szerzetesek közül. Ők többségükben csak hazai iskolát végeztek, bár voltak nagy műveltségű városiak is köztük (Dávid Ferenc, Heltai Gáspár). Gyakoriak a deákból lett prédikátorok is (Bornemisza Péter). - A vallásos értekező próza 1. Dévai Bíró Mátyás (†1545) - A reformáció eszméit hirdető műveket ő írt először magyarul. - Tanulmányai után Budán és Kassán prédikált, emiatt fogságba is került. - Pártfogója volt Nádasdy Tamás, Perényi Péter. - Schesaues Keresztély a „magyar Luther”-nek nevezte. - Ortographia Ungarica; Krakkó, 1538: első magyar nyelvű tankönyve (a határozott

névelő használatában van sajátossága: a mássalhangzóval kezdődő szó első hangját írja a „z” helyett, pl. ab barát) - Írt egy latin nyelvű vitairatot is, melynek tartalma csak Szegedi Gergely ferences rendfőnök válaszából ismert. - Krakkó, 1538: kiadták latin nyelvű hittankönyvét, amellyel a polgári körök vezetőit akarta megnyerni. 2. Ozorai Imre - Életéről alig tudunk valamit (talán a Tolna megyei Ozorán született). - Vallási vitairatot ő írt először magyar nyelven. • Krisztusról és egyházáról, valamint az Antikrisztusról és az egyházáról. • 1535-ben jelent meg Krakkóban. • 1546-ban újra kiadták. • Eredeti mű, vagyis nem fordítás. • Ez az első protestáns szellemben íródott magyar könyv. • Nem személlyel vitázik; a pápát, a fejedelmeket és a körülöttük levő embereket tekinti Antikrisztusnak, vagyis azokat, akik a mezővárosi polgárság érdekeit veszélyeztetik. • Fesztelenül írt, kevesebb

eleganciával, mint Dévai. Több vitázó mű nem keletkezett, helyette gazdag katekizmus-irodalom alakult ki. - Gálszécsi István a keresztyéni tudományokról írt rövid könyvecskét; Krakkó, 1538. - Székely István a keresztyénség fundamentumáról írt; harmadik kiadása: 1546. - Batizi András is a keresztény tudományról írt könyvet; 1545 előtt, majd 1550-ben és 1555-ben jelent meg. - Heltai is adott ki egy kisebb (1550) és egy nagyobb (1553) katekizmust. - Melius Péter 1562-ben adott ki kátét (ez svájci fölfogású). Az első magyar prédikációk 1558-ban jelentek meg nyomtatásban. A kezdeményező Huszár Gál volt (†1575); az ő prédikációi és énekeskönyvei nem tartalmaznak határozott felekezeti hovatartozást. 3. 24 Melius Juhász Péter (1536 k. – 1572) A szakramentarizmus híve. A vita és a polémia minden írását áthatotta. Szellemi vezető volt Debrecenben, és célja már az eredmények megszilárdítása volt. Melius volt az, aki

Debrecent a magyar reformáció egyházkormányzati és szellemi központjává emelte. 57 - 1561-ben kiadta Pál kolosszeiekhez írt levelének kommentárját. 1561-ben Jézus közbenjárásáról szóló másik prédikációja is megjelent. 1562: Debreceni és egervölgyi hitvallás; Szegedi Gergellyel és Czeglédi Györggyel együtt szerkesztette. 1563: Magyar Prédikációk és Válogatott prédikációk. 1567: összeállított egy egyházi szabálygyűjteményt és hitvallást, amit a debreceni zsinat is jóváhagyott. 1568: Szent János jelenését magyarázó prédikációja jelent meg. 4. - Dávid Ferenc (†1579) A magyar antitrinitarizmus vezére. Katolikus pap, majd Wittenbergben tanul. 1559-ben a szakramentarizmus híve lesz. Blandrata hatására ismét kételyek támadtak benne, és 1566-tól átállt az antitrinitáriusokhoz. 1568: gyulafehérvári disputa. Két főbb műve: a Rövid magyarázat és a Rövid útmutatás; Gyulafehérvár, 1567.

Szakramentáriusok: Czeglédi György, Károlyi Péter, Szikszai Hellopaeus Bálint. Antitrinitáriusok: Császmai István, Karádi Pál, Basilius István. A reformáció történetírása és a bibliafordítások A reformáció és a hazafiság eszméi összefonódtak, ez pedig egy új protestáns magyar történetszemléletet eredményezett. Alapja a Biblia volt; ez részben a vallási dogmák forrása, részben történelemkönyv volt Így a fordítás és a történetírás is szorosan összekapcsolódott 1. Verses krónikák - A kezdeményező Farkas András volt; Az zsidó és magyar nemzetről című krónikája Gálszécsi kátéjának függelékeként jelent meg 1538-ban. • A zsidók kivonulása Egyiptomból ~ a magyarok kivonulása Szkítiából. • A zsidó királyság virágzik, de a bűnök miatt Isten megbünteti őket ~ a magyar királyság virágzása, majd a török veszedelem. • Isten prófétákat küld, majd Jézust ~ Isten a magyarokhoz a prédikátorokat

küldi. • Legfőbb újdonsága a magyarok és az ószövetségi zsidók története közti párhuzamosság fölismerése volt. • Farkas elindította azt a folyamatot, melyben Attila és Mátyás mellett vagy helyett Mózes, Gedeon és Dávid lett a magyarság példaképe. - Batizi András a Meglött és megleendő dolgokról írt; 1544: ebben az állítólag Isten által megszabott történelem kereteit vázolja föl. - Dézsi András Világ kezdetitül lött dolgokról ír; 1548. 2. - Székely István Először a lutheri, majd a szakramentárius irány követője volt. Életéről 1563 után nincs adatunk. Első munkája egy iskolai segédkönyv volt. Zsoltárkönyve; Krakkó, 1548: ezt Gávai Lukácsnak ajánlotta. Magyarázatot is fűzött hozzájuk Tervezte a teljes Ószövetség fordításának kiadását is. Chronica ez világnak jeles dolgairól; Krakkó, 1559: legnagyobb szabású műve. A történelmi eseményeken keresztül akarja bizonyítani a reformáció

jogosultságát Magyar forrása Thuróczy volt A hunmagyar azonosság elmélete miatt a magyar történelmet a 367 évvel kezdte 3. Bibliafordítás-kísérletek Heltai is foglalkozott ennek a gondolatával. Több lelkésszel és iskolamesterrel dolgozott együtt: Gyulai István, Ozorai István, Vízaknai Gergely, Egri Lukács, Szegedi Lajos Először Mózes öt könyve jelent meg (Kolozsvár, 1551), majd Sirák és Salamon jelent meg (1552), aztán a zsoltárok (1560), az Újszövetség (1562) Fordítást küldött Eszéki Imre, Tövisi Mátyás. Melius Péter a hiányzó könyvek közül jelentetett meg néhányat Félegyházi Tamás az Újszövetséget fordította le újból, de ezt Gönci György adta ki 4. - Károli Gáspár (1530 k. – 1591) Nagykárolyban született. Járt Wittenbergben és Svájcban is Tállyán volt lelkész, majd Göncre került. Debrecen, 1563: Két könyv Magyarország romlásának okairól. Ez a világvéget a közeljövőben várja Gönc

földesurának, Dobó Domokosnak ajánlotta. A bibliafordítást 1586-ban kezdte el. 58 - Forrásai: Vulgata, Septuaginta, Immanuel Tremellius és Theodor Beza bibliái és magyarázatai, Székely és Heltai zsoltárfordításai. A reformáció énekirodalma 1. A protestáns ének kezdetei - Az istentisztelethez kapcsolódott, és a középkori katolikus himnuszköltészet folytatása volt. - Kialakult egy sajátos protestáns liturgia, melyet a kar, a pap és a kántor énekelt. Az ezekből összeállított protestáns misekönyvet graduálnak nevezték. - Az első graduált valószínűleg Székely István nyomtatta ki, s Perényi Péternek ajánlotta; Krakkó, 1538. Nem maradt fönn belőle. - Kálmáncsehi Sánta Márton is adott ki egy graduált 1550 körül, de ez sem maradt meg. - Az első fönnmaradt graduál Huszár Gál énekeskönyvének első része; 1574. - Az énekköltészet a graduálba fölvett himnuszok fordításával kezdődött. - A himnuszokat

átköltötték, de fejlődés van a verselésben is. - Átmenetnek tekinthetjük Gálszécsi István hangjegyekkel együtt kiadott szerzeményeit; Krakkó, 1536. 2. 3. 4. - - - Az énekirodalom új vonásai A tipikusan lírai és epikus sorfajok még nem különültek el. A témák sem különültek el; volt könyörgő, hálaadó, dicsérő, halotti. A legerősebb líraiság a zsoltár-parafrázisokban 25 és a jeremiádokban 26 jelent meg. Továbbfejlesztették a propagandaéneket is. Két nagy csoport különíthető el. • Prédikációs énekek: intő, tanító tartalmúak. • Vallásos históriák: elbeszélő jellegűek. Az ének föladata a Biblia mondanivalójának, szövegének tolmácsolása. Batizi András 1542-ben Wittenbergbe járt. Utolsó keltezett énekei 1546-ból valók. Szinte minden témában írt, középkori dallamokra, de már a protestáns tanokra építve. Ő a kezdeményezője a bibliai históriáknak is: Vitéz Gedeon; 1540. Ezek a históriák azért

születtek, mert egy hazai esemény, probléma szükségessé tette. Példát, tanítást vagy vigasztalást akart nyújtani. Jónás prófétának históriája; 1541: megmenekülhetünk a töröktől, ha befogadjuk a protestantizmust. Az istenfélő Zsuzsánna asszonnak históriája; 1541. Izsák pátriárka szent házasságának históriája; 1546. Szkhárosi Horvát András Ferences lehetett, mielőtt a reformációhoz csatlakozott. Énekei Bornemisza énekeskönyvében jelentek meg (1582). Stílusa heves, gúnyos, haragos, nyers, harcias, vádoló. Versei nagy része a római egyházat és a papságot támadja. Művei. • Emberi szerzésről; a szerzeteseket támadja leginkább, és itt érezhetők legerősebben a vágánsköltészet hagyományai. • Antikrisztus országa ellen; 1542. Azon gúnyolódik, hogy a katolikusok a szentektől várnak segítséget • Az kétféle hitről; 1544. Az igaz hit Krisztus tanítása, és nem a pápáé • Az istennek irgalmasságáról; 1546.

• Pál érsek levelére való felelet; 1548. • Panasza Krisztusnak, hogy ellene támadnak ez világiak; 1549. Ír még a fösvénységről, az átokról, a fejedelemről. Utolsó műve: Vigasztaló ének, melyben nem hadakozik senkivel. Szkhárosi a középkori ének kereteinek kitágításával teremtett új énekstílust. A tíz énekében kilenc különböző strófaszerkezetet használ. 5. Sztárai Mihály - Ferences; rendfőnökével, Kopácsi Istvánnal lutheránus lesz. Ők szervezték meg a sárospataki iskolát 25 26 Parafrázis: egy mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása, átfogalmazása. Jeremiád: panaszdal; nálunk a magyarság romlását sirató XVI. századi verses műfaj 59 - Élete nagy részében térít, és egyházszervező munkát végez (nagyrészt a török területeken). Fő műfajai: gyülekezeti ének, zsoltár, vallásos história, prédikáció, dráma. Tizenhat zsoltárt dolgozott át, és a gyülekezeti zsoltáréneklés

kultuszának egyik megteremtője volt. A zsoltárokat magyarította, aktualizálta, a nem odaillő részeket elhagyta. A legszebbek: 24, 26, 74, 94. Nyomtatásban Huszár Gál énekeskönyvében kezdtek megjelenni. 1546-60 közt hat vallásos históriát írt. 6. - Szegedi Gergely (†1570?) Wittenbergben Meliusszal és Károli Gáspárral tanult. Debrecenben telepedett le. Tizenöt éneke maradt ránk. Elmélyültebb vallásos líraiság jellemzi, de emellett elhalkul a társadalombíráló hang. Verse: A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról; 1566. Formai szempontból az egyik legjobb énekszerző; alkalmazta a visszatérő rímet is. 7. - A protestáns líra kialakulása Sok volt a protestáns pap és iskolamester, de nőtt a világiak száma is. Az énekek egy része közel áll az oktató, térítő szándékú prédikációs énekhez. A líra ott jelenik meg legtisztábban, ahol a szerző saját vigasztalására egyéni szenvedését írja le. Ide tartoznak pl.

• Thordai Benedek: 30. zsoltár; 1544 • Szepetneki János: Halál ellen való bátorítás; 1553. • Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltára; 1561 • Nagybáncsai Mátyás Könyörgése; 1575. • Pap Benedek Dicsérete. 8. - A bibliai história virágzása Kb. 64 maradt fönn, ennek háromnegyede 1560 előtt keletkezett Fő forrás az Ószövetség (ötven história ilyen tárgyú, tíz újszövetségi, négy egyháztörténeti). A legtöbb nyíltan propagandisztikus céllal készült. Pl. • Asvérus királyról és Eszterről; 1544. (Kákonyi Péter) • Az tékozló fiúról; 1545. (Baranyai Pál) • Sámuel, Saul és Dávid históriája; 1546. (Fekete Imre) • Judás Makkabeus története; 1549. (Dézsi András) • Izsák áldozatjáról; ~ 1550. (Dézsi András) • Józsefről; 1556. (Nagybáncsai Mátyás) 9. Az énekeskönyvek - Az énekek már nyomtatott könyvekben terjedtek el; ezeknek több típusa alakult ki. • Graduál: a legkorábbi típus. •

Gyülekezeti énekeskönyvek. • Vallásos históriák és prédikációs énekek alkalmi összeállítása. - Az első 1560-ban: Isteni dicséretek és psalmusok (Huszár Gál adta ki Ujfalvi Imre szerint). - 1574: Huszár Gál másik gyűjteménye. - 1566: Váradi énekeskönyv. - 1554/55: Hoffgreff-féle énekeskönyv; az alkalmi szövegek első kötete. A reformáció drámái A magyar nyelvű iskolai színjáték a reformációval indult meg, amely fölhasználta ezt eszméi terjesztésére. A XVI században főleg a lutheránusok és az antitrinitáriusok művelték, míg a szakramentáriusok nem nézték jó szemmel. 1. - Sztárai drámái Vele született meg az eredeti magyar nyelvű dráma. Ezek valójában hitvita-drámák. Középkori és antik hagyományok hatása is fölismerhető bennük. Két drámáját ismerjük. • Papok házassága: Tamás pap és Borbás bíró vitatkozik a pápával, hogy a házasságot Isten rendelte, és csak 553 éve tiltották meg nekik.

Van valóságalapja is, mert Vaskaszentmártonban erről vitázott éppen. 60 Az igaz papságnak tiköre: Borbás és Antal bíró akarja kideríteni, ki az igazi pap, és kell-e a szentelés sok külsősége. A katolikus papok tanulatlanok, ezért mesterséget választanak, a pápát pedig kapálni küldik. Valószínűleg több vitáját is földolgozta így. Drámáit előadásra szánta • - 2. Az antitrinitárius vitadrámák - Debreceni disputa vagy Válaszúti komédia; 1572. • Szerzője valószínűleg Válaszúti György volt. • Ez is költött eseményt ad elő, mert Meliusnak és Dávid Ferencnek soha nem volt nyilvános vitája itt. - Nagyváradi komédia; 1573: szerzője a hagyomány szerint Basilius István. • Csak az utolsó fölvonásból ismert egy töredék. • Tartalma: a trinitárius pap az anyagiak miatt nem akar az igazság oldalára állni. - Pécsi disputa, 1588: ez is Válaszúti munkája, de ez egy valóságos hitvita leírása. 3. A bibliai

színjáték - Több iskoladráma is íródott, de csak Szegedi Lőrincé (†1594) maradt ránk. - Szegedi Lőrinc: Theophania; Debrecen, 1575. • Nikolaus Selnecker drezdai lelkész latin nyelvű, verses művét dolgozta át magyarra. • Ádám és Éva idejében játszódik; a családról akar oktatást adni. 4. A Balassi-komédia - Ez az első magyar szatirikus jellemrajz és vígjáték - Érint vallási kérdéseket is, de világi tárgyú. - Abrudbányán nyomtatta ki Karádi Pál (1569). - Szerzője ismeretlen, egyesek úgy gondolják, Bornemisza Péter az. - Balassi Menyhárt, a főhős, a harácsoló főúr típusa. Szerepel benne még fia, Boldizsár is - Cselekménye alig van, de annál jobb a jellemábrázolása. - Oláh Miklós és Balassi jelenete a gyónás paródiája és egyben a mű tetőpontja is. - Minden szereplő történeti, amely miatt még hatásosabb. - Egy átmenetet jelent, mint Bornemisza Magyar Élektrája is. Heltai Gáspár (†1574) Élete. -

Nagydisznódon (Heltau) születhetett. - Katolikus pap, majd szász lelkész; először lutheránus, majd szakramentárius, végül antitrinitárius. - Magyarul csak 1536 után tanul meg. - Nyomdát és papírmalmot létesít. - Magyar író a magyar érdekek miatt lesz. Irodalmi munkásságát csak magyarul fejti ki - Előbb katekizmust adott ki, majd egy Vigasztaló könyvecskét (1553), majd Isteni dicséretek és könyörgések címmel imakönyvet. Értekezései. - Oktató-vitázó iratai megtelnek szépirodalmi elemekkel. - 1552-ben a részegség és a tobzódás veszélyeiről írt dialógust. Nem teológiai, hanem társadalmi kérdéseket feszeget (a párbeszéd Antal és Demeter közt folyik) Ízes magyar beszéd jellemzi - Háló (1570): Gonsalvius Reginaldus művének a fordítása. A spanyol inkvizíció borzalmait leplezi le János Zsigmond fölkérésére írta meg. Szépprózai elbeszélései. - Száz fabula (1566): legnevezetesebb munkája. • Az ajánlásban szinte

védőbeszédet mond meséi érdekében. • Bár e fabulák nem igazak, mégis hasznosak és tanulságosak szerinte. • Szabadon fogalmazott, ellentétben Pesti Gábor tudatos műfordítói tevékenységével. • A mesékhez értelmezést is írt. • Forrásai német szövegek voltak. • Új motívumokat sző a mesékbe, kettőt egybeolvaszt, megjelennek bennük reális elemek, pl. környezetrajz • Az állatszereplők emberi erényeket és bűnöket jelenítenek meg. • Elsősorban polgári közönségnek szánta őket. • Szelleme mélyen vallásos. - Ponciánus históriája (1571–1574 közt adta ki). • Keleti-ind eredetű elbeszélés-gyűjtemény. 61 • Egy frankfurti német kiadás fordítása. • Ezeket is értelmezte. Történeti munkái. - 1565: megjelentette Bonfini művének addig kiadatlan, Mátyásról szóló negyedik könyvét. - 1575: Krónika a magyarok dolgairól; három kötetet tervezett, de csak ez, az első készült el. Könyvét uralkodók

szerint osztotta föl. Mondákat, novellisztikus részeket vett át és színezett ki - 1574: históriás énekeskönyvet adott ki, hogy fölkeltse az érdeklődést nagy prózai műve iránt. Bornemisza Péter (1535–1584) Élete. - Pesten született, korán árva lett. - Tanulmányok: Kassa (börtönbe kerül); Padova, Bécs, Wittenberg. - Huszár Gál mellett nyomdászsegéd. - 1564: prédikátor Balassi János zólyomi udvarában. - 1572: Semptére költözik, ahol könyvnyomtató műhelyt rendez be. - 1579: Detrekőre menekül. Versei. - Siralmas énnéköm: ezzel búcsúzott hazájától az 1550-es évek közepén. Egyéni sorsának keserűségét írja le, de a XVI. századi magyar sors is benne van Csak ez az egy világi éneke maradt ránk - Szent János látásáról: ez lehet a legkorábbi szerzeménye. - Írt a teremtésről és az ítéletről is, és 1565-66 körül szerzett egy bölcsődalt is. - Énekek három rendben; 1582: ez a reformáció énekeit tartalmazó

kötete. Az Élektra. - Tragédia magyar nyelven; Bécs, 1588. - Témája nem változott, fölfogása azonban XVI. századi és magyar lett - Az antik mitológiát törölte, új jeleneteket iktatott be. - Móricz Zsigmond tette ismertté 1923-as fölfedezése után. A Postillák. - Elődei értekezései száraz, teologizáló művek voltak, az ő prédikációi azonban érdekes, színes előadások. - 1567 óta gyűjtötte őket. - 1573-79 közt adta ki őket öt kötetben. - Ő volt az első, aki az év összes egyházi ünnepére és vasárnapjára írt. - Fejtegetés, 1578: Telegdi Miklós ellen írta, ma csak Telegdi válaszából ismerjük. - Foliopostilla, 1584: élete utolsó nagy munkája. (Magánolvasásra szánva átdolgozta eddigi szövegeit) - Van bennük lírai önvallomás, regényes történet, társadalmi, politikai, világnézeti problémák. - Később egyre erősödtek bennük a szépirodalmi és a szórakoztató elemek. - Az olvasmány-próza sajátságai

domborodtak ki nála: szemléletesség, képszerűség. Az Ördögi kísértetek. - Ez a postillák negyedik kötetének függeléke volt, majd Bornemisza önállóan is kiadta (1578). - Az első felében kifejti az ördög természetét, a második részben példákkal is illusztrálja. - Az ördög kísértéseit akarta föltárni, hogy embertársai fölismerjék, és ellen tudjanak állni neki. - Drámaian sűrít, a lényeget minél tömörebben akarja kiemelni. - A bujaságra való kísértés szerepel a legtöbbet. A teológus énekirodalom 1. A gyülekezeti énekszerzés - Debreceni Szőr Gáspár Sáros megyei református prédikátor. - Siderius János (†1608) abaúji esperes. - Pathai István (1555–1632) dunántúli református püspök. - Skarica Máté: kevés éneke maradt fönn; zsoltárokat is fordított, a bibliai szöveg hű tolmácsolásával. Sokáig neki tulajdonították Luther Erős várunk kezdetű énekét, de ennek nincs alapja. - Az unitáriusok énekeiben

van a legtöbb lírai elem, és megjelenik bennük a főúri vallásos líra hatása is. - Új formai jelenség az időmértékes verselés. 2. - Bogáti Fazakas Miklós (1548–1598-ban még élt) Unitárius volt. Élete alig ismert, sőt fölmerült, hogy két ilyen nevű ember volt. Tizenegy verses munkáját ismerjük. 1584: Eszter könyvének az átköltése. 1586: Jób könyvének a parafrázisa. 62 - Zsoltárfordításai sajátosak, mert azokat az ószövetségi zsidó történelem belső összefüggéseiben igyekszik megérteni. Nem említ bennük újszövetségi vonatkozásokat Forrása mégsem lehetett héber, mert ezen a nyelven nem tudott (inkább egy igényes latin fordítás). 3. A szombatos énekek - Körükben viszonylag nagyszámú ének keletkezik; kezdetben erre korlátozódik irodalmi tevékenységük. - Név szerint csak néhány szerzőt ismerünk: Alvinci Énok, Bekeni János (az üldözés miatt ritkán árulták el nevüket). - A szervező Eössi

András (Padovában jogot tanul, majd elég visszavonult életet él). Valószínűleg neki tulajdonítható egy tizenöt versből álló ciklus, amely összefoglalja a szekta legfontosabb hittételeit. - Nagyobb részük istentiszteletre készült. - Erősen didaktikus jellegűek. - Archaikus jellegűek, de versformáik változatosak. - Kéziratos kódexek maradtak fönn. • Jancsó-kódex. • Péchy Simon-énekeskönyv. • Kissolymosi Mátéfi János-énekeskönyv. 4. Az énekeskönyvek - A század végén megjelenő gyűjtemények főleg Szegedi Gergely, Huszár Gál és Bornemisza Péter anyagát tartalmazzák. - Bártfai-énekeskönyv; 1593: az egyházi év ünnepei szerint csoportosít, és belevegyíti az alkalmi énekeket és a zsoltár-parafrázisokat, dicséreteket, halotti énekeket. - Az énekeskönyv-kiadás a reformátusoknál volt a legrendszeresebb. A debreceni típusú könyvek (Szegedi-féle) kb tízévente jelentek meg, egyre bővülve, de nem rendszerezve -

Szilvásújfalvi Anderkó Imre (†1625) volt, aki újraszerkesztette a debreceni énekeskönyvet (1602). • Ő még a református püspöki hatalom korlátozásáért is harcolt. • Újra megjelentette Szikszai Fabricius Bálint szótárát. • Latin és magyar vallásos énekekből összeállította az első magyar iskolai énekeskönyvet. • Temetési énekgyűjteményt szerkesztett. • Naptárakat adott ki. • Fönnmaradt több latin és magyar alkalmi verse is. • A vallásos énekek világi dallamra való átköltését elítélte. • Új zsoltárfordítás elkészítésére buzdított. 63 X. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában Bóta László: A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt A héber költészet bibliai zsoltárai. - Ősi, elementáris erejű prózaversek. - Az ószövetségi zsidók hálaadó, könyörgő, bűnbánó, magasztaló és győzelmi énekei. A középkorban a zsoltár a Biblia egyik legtöbbet olvasott szövege volt. A zsoltár a

liturgia szerves tartozéka, a belső vallásosság szabályozó princípiuma. Európában először nem a Vulgata részeként, hanem officiumként jelent meg. Elsőként és legtöbbször a Psalteriumot fordították le nemzeti nyelvre (ez könnyítés a latinul nem tudóknak). Magyarországon: XV-XVI. század fordulóján; valószínűleg azon kódexekben, melyek a Huszita Biblia szövegeit tartották fönn, de részben zsolozsmáskönyvek voltak - Apor-kódex; 1500 körül - Döbrentei-kódex; 1508 - Keszthelyi-kódex; 1522 - Kulcsár-kódex; 1539 - Festetics-kódex; 1493 körül - Czeh-kódex; 1513 - Batthyany-kódex; 1580 körül Teljes szöveg. Mind a 150: Döbrentei-, Keszthelyi- és Kulcsár-kódex A kedveltebb zsoltárokat szebben, lendületesebb magyarsággal tolmácsolták. Jobbak a későbbi fordítások (legszebb: Keszthelyi- és Kulcsár-kódex). - Rokon szavak használata. - Stilisztikailag legmegfelelőbb magyar idiómák. - Tudatos küzdelem a latinizmusok ellen. - Nem

erőltették a szószerintiséget az értelem rovására. - Költőiség szempontjából nem lehet minősíteni őket; a Biblia tiszteletet, alázatot követelő szövegeit ugyanis nem akarták saját költői invenciókkal föllazítani. - Használtak újszövetségi fogalmakat. - Máriát, Jézust, Szentlelket szólították meg. - Még nincs bennük lírai átlényegítés, mert nem laikusok számára készültek. - F, C: Kinizsiné Magyar Benigna imakönyvében van, de ezek szöveghű források. - Költészetileg értékelhető verses magyar zsoltár a protestáns költőknél található először. Nyugaton már a reformáció előtt is volt verses zsoltárköltészet. - 1480 körül flandriai begina apácák énekelték; Erasmus. - Század vége: nyomtatott francia nyelvű verses zsoltár. - Eredetileg Danténak tulajdonított, tercinában írt olasz bűnbánati zsoltárok. Az eretnekségek miatt született meg, a reformáció csak kiteljesítette. A magyar protestáns

zsoltárfordítások két alapvető típusa. - Templomi használatra, vagy a nagyközönségnek szánt, értelemszerű hűségre törekvő prózai. - Egyéni indíttatású, szabad hangvételű parafrázis (pl. Ecsedi Báthory István, de ő kivétel is, mert az övé prózai), verses formában. Graduál: nyomtatott és kéziratos misekönyv. 64 Zsoltárok vannak a graduálokban és officiumokban. Protestáns énekeskönyv (ma már nem ismert): Bencédi Székely István; Krakkó, 1538. Zsoltárkönyv (Bencédi); Krakkó, 1548. Bencédi alapszövege a Vulgata és a héber Biblia volt. Régi magyar fordítást is használ, ez a Heltai-félével együtt hatással lesz a Károli Bibliára, amit Szenczi Molnár használt föl a Lobwasser-zsoltárok fordításánál. A parafrázis előzménye: személyes vonzódás; még ott is megvan, ahol érezhető a közösségi igény. - Sztárai Mihály - Szegedi Gergely - Batizi András - Siklósi Mihály - Papp Benedek A protestáns zsoltárokra

is jellemző a keresztény átlényegítés (erre Luther is biztatott). Világiak: Kecskeméti Végh Mihály, Tordai Benedek, Batthyány Orbán; énekeik szövegéből nem lehet felekezeti hovatartozásukra következtetni. Pl. még: Clement Marot; zsoltárainak első kiadása: 1542, a lengyel Kochanowski, Balassi A reformáció szerepe a (magyar) zsoltár fejlődésében. - Verses zsoltár azon típusának kialakítása, amely már egy szélesebb társadalmi és nemzeti problematika megszólaltatására képes. - Ebben a formában popularizálódott. - Szelleme teljesen krisztianizálódott, érzelmesebb vonásokat vett föl. - Pl.: Szegedi Gergely-féle Énekeskönyv - Kedveltség oka: magyaros verselés, szép zengésű ősi dallamok (Szenczi szorítja ki a korrektebb, igényesebb fordításaival). - A parafrazált verses zsoltár XVI. századi líránk egyik legkarakterisztikusabb műfajává vált - Még a XVII. századi vallásos líra is zsoltáros reminiszcenciákból

építkezik - Majd a barokk katolicizmus lazítja föl, amikor kibontakoztatja a himnikus hagyományból táplálkozó vallásos költészetet. - XVI. század: föllendül a zsoltárköltészet; majdnem minden zsoltár magyarul (pl Bogáti Fazekas Miklós Psalteriuma). - Szenczi: Psalterium Ungaricum. - Szenczi a Lobwasser-féle német szöveghez igazodott (tartalom), de magyar fordításokat is fölhasznált (magyar terminológia, frazeológia). - A Károli Bibliának nagyon nagy hatása volt Szenczire. - 1612: oppenheimi kiadás. Péczely László: Kecskeméti Vég Mihály: LV. psalmus Kodály Zoltán megzenésíti. (A szöveget kissé közelebb hozza a mai magyarhoz) Nehéz elemezni egy ilyen régi verset. - Figyelembe kell venni a történelmi oldalt. - Más az irodalom funkciója (ellenség ostorozása, panaszkodás álnoksága miatt). - Énekelt irodalom volt (Balassi Célia-ciklusa: dallam nélküli vershez ér el). - A dallam pótolta azt az esztétikumot, melyet a szöveg

önmagában nem tudott megadni (költőietlen). - Föl kell vetni a műfordítás problémáját is; az elemzéskor elengedhetetlen az eredetivel való összevetés. A kor életérzése tragikus; előszeretettel fordulnak az Ószövetséghez, a zsoltárokhoz (ezek fejezik ki legjobban a magyarság érzéseit). Fordítások; két csoport: pontos és szabadabb (ezen belül: közösségi, egyéni). (Kecskeméti) 1602, Debrecen: Szilvás-Újfalvi Anderkó Imre; Keresztyéni énekek; innentől minden református énekeskönyvben szerepel. 1561: a Boroszlói Kézirat változata ezt közli a keletkezés dátumaként. 1693: ekkor jelent meg először dallammal. Szerző: keveset lehet tudni róla. - Biztos a név és a kecskeméti származás. - Az akrosztikonból ezt lehet kiolvasni (minden vsz. első sorának kezdőbetűje): MICHAÉL VEG KÉCsKÉMETI AHS. - Lehetett világi személy is. Van konkrét élmény ebben a versben is: az ellenségtől, az álnok baráttól kapott bántalom. (Hogy

személyes élménye volt a szerzőnek, erre utal a parafrázis volt és a személyes hangvétel.) Lelki szituáció kifejezése. 65 Az 1. És a 22 vsz: keretet ad (Epikus kommentár, Dávidra való utalás) 1: epikus kommentár. 2-3: fohász Istenhez, aki a megszólított. 4-6: menekülés; bővebb, mint az eredeti. 7-10: ellenségre szórt panasz, melyet az érzelmi töltés indít el. 11-13: 11: pontosabb fordítás; 12-13: a gondolatmenet megmarad, de bővebb, mint az eredeti. 14: átok; a magyarban nagyobb a költői erő. 15-17: az Úr harmadik megszólítása; nyomatékosabb. 18-21: 18: „Exaudiet Deus” szavak kifejtése; 20-21: „ego autem spērābō in tē Domine” kifejtése. 22: kolofon. Vagyis: a megfogalmazást és a logikát az egyéni ihlet szabta meg. A logikai rend szilárdabb, egységesebb, a kompozíciós vonal ívelése hatásosabb. Utánozza az Ószövetség gondolatait, stílusát, de a magyar szerzőkre jellemző, hogy tovább is fejlesztik. Ld

hasonlatok (4. és 17) Érzelemmel, indulattal telített beszéd jellemzője: szóhalmozás (14; átok, 15; reggel, délbe, estve). Versforma. - Olyan metrumcsaládba tartozik, amely a Mátyás halálát sirató énekben tűnik föl. - Két évszázadon át nagyon elterjedt volt. - Pentapodák családja. • Alapja: 5/5-ös osztású felező 10-es váltakozása egy 5/6-os osztású 11-essel. • Eredete: gagliarda [galjarda] ritmus.  Ez eredeti alakban maradt fönn népdalokban (pl. Érik a szőlő, Kis kacsa fürdik)  Adynál és József Attilánál is előfordul. - A psalmus formája kombináció: 3×10 + 11, bokorrímmel. Kecskeméti Vég Mihály: LV. psalmus Exaudi Deus orationem meam 1. Mikoron Dávid nagy búsultában, Baráti miatt volna bánatban, Panaszolkodván nagy haragjában, Ilyen könyörgést kezde ő magában. 12. Én barátomnak az kit vélek volt, Nagy nyájasságom kivel együtt volt, Jó hírem nevem, tisztességem volt, Fő ellenségem most látom hogy az

volt. 2. Istenem uram! kérlek tégedet, Fordítsad reám szent szemeidet, Nagy szükségemben ne hagyj engemet, Mert megemészti nagy bánat szívemet. 13. Csuda szerelmét én hozzám láttam, Kivel sokáig mind együtt laktam, Az istent véle együtt szolgáltam, Ily álnokságát soha nem gondoltam. 3. Csak rívok-sívok nagy nyavalyámban, Elfogyatkoztam gondolatimban, Megkeseredtem nagy búsultomban, Ellenségemre való haragomban. 14. Keserű halál szálljon fejére, Ellenségemnek ítéletére, Álnokságának büntetésére, Hitetlenségének kijelentésére. 4. Hogyha énnékem szárnyam lett volna, Mint az galamb elrepültem volna, Hogyha az Isten engedte volna, Innét én régen elfutottam volna. 15. Én penig uram hozzád kiáltok, Reggel és délbe, estve könyörgök, Megszabadúlást tetőled várok, Az ellenségtől mert én igen félek. 5. Akarok inkább pusztában laknom, Vadon erdőben széllel bujdosnom: Hogynemmint azok között lakoznom, Kik igazságot

nem hagynak szóllanom. 16. Megszegték ezek esküvéseket, Régen elhagyták az ő hütöket, Nem hiszem immár egy beszédeket, Mert megpróbáltam hitetlenségeket. 6. Éjjel és nappal azon forgódnak, Engem mi módon megfoghassanak, Beszédem miatt vádolhassanak, Hogy fogságomon ők vígadhassanak. 17. Ezeknek szájok zsírosb az vajnál, Síkosb ajakok az faolajnál, Élesb az nyelvek az éles kardnál, Szájokban nincsen egyéb álnokságnál. 7. Látod jól Uram álnok szíveket, Csak szemben való szép beszédeket, De zabolázd meg az ő nyelvöket, Ne tapodják le híremet nevemet. 18. Te azért lelkem gondolatodat Istenben vessed bizodalmodat, Rólad elvészi minden terhedet, És meghallgatja te könyörgésedet. 8. Ugyan jó szememmel jól látom őket, Én reám való gyűlölségeket, 19. Igaz vagy uram ítéletedben, Az vérszopókat ő idejekben 66 Fülemmel hallom káromlásokat, Igazság ellen feltámadásokat. 9. Egész ez város rakva haraggal,

Egymásra való nagy bosszúsággal, Elhíresedett az gazdagsággal, Hozzá fogható nincsen álnoksággal. 10. Gyakorta köztök gyűlések vagynak, Özvegyek, árvák nagy bosszút valnak, Isten szavával ők nem gondolnak, Mert jószágokban felfúvalkodtanak. 11. Keserűségem ennyi nem volna, Ha ellenségtül nyavalyám volna, Bizony könnyebben szenvedtem volna, Magamat attul megóhattam volna. Te meg nem áldod szerencséjekben, Hosszú életek nem lészen ez földön. 20. Az igazakat te mindig megtartod, Az kegyeseket megoltalmazod, Az szegényeket felmagasztalod, Az kevélyeket alá hajigálod. 21. Ha egy kevéssé megkeserítöd, Az égő tűzben el-bétaszítod Nagy hamarsággal onnét kivonszod, Nagy tisztességre ismég felemeled. 22. Szent Dávid írta az zsoltárkönyvben, Ötvenötödik dícsíretiben. Melyből az hívek keserűségben Vigasztalásért szörzék így versekben. A magyar irodalom története 1600-ig (340–356, 462–465, 506–514.) A reformáció

énekirodalma 27 Balassi Bálint istenes énekei Pályájának szinte minden szakaszában ír. Ezek kronológiája nem állapítható meg, de a legmarkánsabb darabok a házassága előtt, és az azt követő válságos években keletkeztek (1584-87) Szerelmi költészete rokon a vallásossal. A korai istenes verseknél ez föltűnő (pl Balassi Bálint nevére) A mondanivaló alig különbözik: Isten ugyanolyan elérhetetlen, mint az imádott hölgy. Az összefüggés egy bűnbánó vallomásában a legszembetűnőbb: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott; 1584. - Talán ez a legtisztábban vallásos, a költő mégis szerelmi gondolatmenetet folytat benne. - A szerelmet mint az ifjúság vétkét tagadja meg benne. Kiszolgáltatottsága miatti dühét ő is csak istenes versekben tudta kifejezni. Vallásos verseiben nincs bűntudat, de várja Isten segítségét, és a bosszút ellenségeire. Nem érett, nem kidolgozott művei, de annál több

bennük a személyesség. Hymnus secundus: ez arra példa, hogy Balassi tudott retorikai igényességgel is istenes verset írni. Ez a Szentháromság-himnusz 1588/89-ben keletkezett. Az igazi líraiság és a magas formakultúra zsoltárparafrázisaiban valósul meg. - Ezekben példája volt George Buchanan (1506-1582) skót költő, Theodor Beza (1519-1605) és a lengyel Kochanowski. - Érdeklődését az is fokozta, hogy az állítólagos szerzőt, Dávidot lelki rokonának érezhette. - Pl.: 6, 27, 42, 148 Az istenes versek utolsó csoportjának központi gondolata a halál. Pl 1591: Kegyelmes Isten, Adj már csendességet Utolsó istenes verse az 50. zsoltár, ahol Beza parafrázisát követte A teológus énekirodalom 28 27 28 ld. 50–51 oldal ld. 62–63 oldal 67 XI. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája Kőszeghy Péter utószava a Háló című Heltai-válogatáshoz Heltai Gáspár: lelkész, író, könyvnyomtató. Nem jár vándorutakon; egyszer volt

külföldön (Wittenberg, 1543), oda is küldték. 1544, Kolozsvár: a lutheránus szászok lelkésze. Ő is szász anyanyelvű, de mindig tanul, hogy magyar író legyen. Sok vállalkozása van: városi közfürdő, papírmalom vagy bolthelyiségek építése; foglalkozik serfőzéssel. A könyvnyomtatást 1550-ben kezdte, Hoffgreff Györggyel; 1553-ban egyedül vezette a nyomdát, 1559-től pedig végleg az övé lett. Az üzleti szempontok miatt is fontosnak tartotta magyar nyelvű könyvek nyomtatását A szász-magyar megromlott kapcsolatot is javítani akarta; egész életében németül prédikált, de élete utolsó huszonhárom évében magyarul írt. (1548-ban hívták Besztercére papnak, de azért ne m ment, nehogy viszálykodás törjön ki a kétnyelvű kolozsvári polgárság közt. Az egységes helyesírásért és nyelvért küzdött. Műveinek többsége vallásos munka, még a világiak is (kivéve: Ponciánus császár históriája) erősen kötődnek a valláshoz,

viszont vallásos műveiben éppúgy találhatók világi elemek is. Meglepően jó Heltai jellemzőkészsége, lélekismerete; ezek forrásai a vallásos könyvek, a protestáns fordításirodalom és a lelkipásztori gyakorlat. Ezt pl. a halálra ítélt foglyokkal való bánásmód esetében olvashatjuk - A lelkipásztor előbb kérdezze meg a fogolytól, mi a bűne. - A választól függően kell vigasztalnia (Isten irgalmáról beszélve), vagy erősen megfeddni (módja: Isten bűn elleni haragja nagy; a fogoly ismerje meg alaposan bűnét). - Több mintaprédikációt is ír hozzá. - Még egy kérdést ajánl: ismeri-e a fogoly a tízparancsolatot. • Ha igen, meg kell róni, mert hívő létére bűnbe esett. • Ha nem, szintén meg kell feddni, mert még Istennel sem törődött. - Ha semmilyen fenyegetés nem hat, magára kell hagyni, hogy egymagában őrlődjék a hallottakon. - A megtörés után a vigasztalás következik. (Csak rövid mondásokat alkalmazzon, és

egyfajtát, különben a fogoly egyet sem jegyez meg.) Írói-filológiai igényességgel írt; erre bizonyíték, hogy idegen szavakhoz írt magyarázatot, és még Sylvester Jánossal is vitába szállt. - Publicanus • Sylvester fukarnak magyarázta, de neki ez nem tetszik. • Ő inkább saccoltatónak nevezné, mert olyanok voltak, akik kemény saccoltatással nyomorgatták a köznépet. - Gratia • Azt mondja, nem találhatunk neki megfelelő magyar szót. • Volt, hogy malasztnak nevezték, de az tót szó. • Ezért ő isteni jó kedvnek, vagy kegyelemnek magyarázta. A reformáció jelentős alakjai, köztük Heltai is, a humanista elődökből táplálkoztak; Heltai Bonfinit is lefordította, de ezen kívül latinul is kiadta. A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus; 1552. - Első, nem kifejezetten vallásos műve. 68 Forrása Sebastian Franck 1528-ban megjelent könyve. A párbeszéd a józan polgárember Antal, és a részeges

Demeter közt folyik. Az egyes fejezetek egy-egy napot jelölnek, melyeket egy-egy jelenet keretként fog közre (e jelenetekből a korabeli szokásokról értesülünk, pl. hogy Kolozsváron csütörtökön van a vásár) - A mintapolgárrá váló Demeter jellemfejlődését írja le (Antalról is kiderül, hogy egykor ő is részeges volt). - Franck mondatait nem mindig veszi át teljesen. - A nemeseken gúnyolódik, hogy nem dolgoznak semmit, ezért nem is esik jól nekik az étel. - A fejedelem-, bíró- és lelkészválasztásról is önálló szakaszt ír. - A jámbor, erényes földesurat hiányolja, így erkölcsi változásokat sürget. - Szereplőit leginkább beszédükkel jellemzi. - Kedveli a szólásokat, a népies kifejezéseket, és indulatos polgár szájába cigány mondást is ad. Száz fabula: - Korának ez a legnépszerűbb munkája. - Fabula: oktató mese. • Már az ókorban is igen kedvelt volt. • A középkorban is művelték, a reneszánszban pedig

teljesen újjászületett. • Ezópus meséit Luther is lefordította. • A protestáns fordítók viszont a reformáció követelményeihez igazítják a műveket, pl. megtisztítják őket a pajzán elemektől. - 1536-ban (Bécs) jelent meg Pesti Mizsér Gábor munkája (ő az első magyar nyelvű mesefordító). - A mesék tanulságai, mint Pestinél, nála is önálló alkotások. - Jellemző a pontosság, a mese és az értelem közti arányosság, a tömörségre való törekvés. - Már nem latinból, hanem németből fordítja. - Alapja: Heinrich Steinhöwel-féle kiadás; Freiburg, 1531. - Oktató szándékkal írt. - Az utolsó fabuláknál már kevesebbet magyaráz, a tanulságot inkább beleépíti a szövegbe. - Szinte minden magyarázatban hivatkozik Istenre, belenyugvást, alázatosságot hirdet (néha a mese tartalma ellentmond ennek; pl. a gidák – pórnép – legyőzik a farkast – földesúr) Háló: - Már antitrinitárius volt, mikor kiadta a legmerészebb

hangú támadást a katolikus egyház ellen. - Forrása Gonsalvius Reginaldus Montanus inkvizíciótörténete; Heidelberg, 1567. (Ez még latin kiadás, de a következő években megjelent angolul, németül, hollandul, majd magyarul.) - János Zsigmond 29 utasítására fordította le. - Megtoldotta a hazai viszonyokkal; leírta az 1538-as segesvári disputát. - Megismerhetjük belőle a disputák módszerét is: a teológiai érvelés mellett jellemző a másik fél gyalázása, az ötletes szónoki fogások, a hallgatóság megnyerésére szolgáló mondások. - A latin eredetiből fordította. - Református válasz: Károlyi Péter Váradon kinyomtatott hat beszéde közül az ötödik. - Katolikus válasz: Telegdi Miklós 1580–81-ben megjelent írásai. - Heltai a Habsburg Miksát és a kíséretéhez tartozó papokat azonosítja az inkvizítorokkal. - Sok benne az átvitt értelmű, képes szóhasználat. - Gyakran használ szólásokat és közmondásokat. Chronica az

magyaroknak dolgairól: - Bonfini munkáját ültette át magyarra. - Élete végén kezdte el, így ki már özvegye adta. - Minden költségét ő maga fedezte. - Teljesen őszinte: Szapolyai Jánosról például már írhat gyűlölettel, mert nem függ János Zsigmondtól. - Szép a nyomása, kevés benne a sajtóhiba. - Az eredetiből elhagy minden antik utalást, a katolikusokat pedig ott támadja, ahol tudja. - Történelemlátásában Thuróczy Jánoshoz kanyarodik vissza. - Didaktikus tartalmat akar közvetíteni. - Közlésformája: a históriás ének rég elavult műfaja. - Inkább a hagyományok, és nem a tények iránt érdeklődik, és nagyobb részben a humanista szellem is föltűnik. - Előadásmódja könnyen áttekinthető. - 29 Alatta volt az antitrinitarizmus gyors lefutású fénykora; Erdélyben ekkor született meg Európa akkor legdemokratikusabb vallástörvénye: Torda, 1568. 69 - - Mindent részletez, motivál. Kiforrott írói eszközei vannak.

Támaszkodik másokra is: Zsámboky János, Székely István, Brodarics István. Vannak benne önálló alkotások is. • A Bonfiniról írt részek. • Az Erdélyt ismertető fejezetek. • A szászokra vonatkozó elfogult megállapításai. • A brassai lelkész epizódja. Forrásait nagyvonalúan kezeli. XII. Széphistóriák Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és a XVII század eleji magyar irodalomban Hasonló típusú: olasz késő reneszánsz pásztorjáték (Tasso és Guarini, valamint a kor fölfogása miatt). Reneszánsz: égi és földi szerelem harmonikus (testi: az abszolútumhoz vezető út egyik lehetséges állomása). Késő reneszánsz: változás. Két típus rajzolható meg - Általában a nőalak elutasítja a szerelmet, a másik testi vágy nélkül ostromolja (ezek a bukolikus költészet motívumai, de ott a testi vágy az alap), majd váratlan fordulat után a házasságban találnak egymásra. - Az éteri szerelemben élő

pár hűsége minden akadályt legyőz, ennek jutalma a házasság (rokon a görög szofisztikus regénnyel). Mindig megjelenik a félállati vágy megtestesítője, amelyik veszélyezteti az éteri szerelmet. (Pl Tasso: Satyr.) Castelletti (Balassi mintaképe): bonyolultabb; nincs meg egyértelműen a durva erotika motívuma, de vannak momentumok, melyek utalnak rá. (Amarilli) Castelletti példaképe Ovidius (Polyphemos szerelme Galathea iránt). Balassi is átveszi a Polyphemos nevet Az égi és földi szerelem túlszínezetten él egymás mellett más népek irodalmában is. (John Fletcher: Hűséges pásztorlány, 1609.) Erotikus és filozofikus típus: eddig is megvolt, de természetes közegében, nem pedig élesen szembeállítva egymással. A reneszánsz szerelmi irodalom így két módon realizálódott. - Irodalmi, tudós jelleggel bíró művészet (ebben is megvan az erotika). - Irodalom alatti, latrikánus („rossz”) erotikus művészet. Ami új a késő

reneszánszban, és manieristának mondható: a latrikánus belekerült a tudósba (a kor szerelmi témája diszharmóniát tükröz). Magyar irodalmi szerelem-kép: csak az 1570-es évektől. Tendenciózus ábrázolását legjobban a széphistóriák vizsgálatával lehet szemléltetni. - Kapcsolatban van az európaival, de el is tér tőle. - Az eltérés oka, hogy a középkori lovageszmény és a magyar reneszánsz nemesi eszménye egybeesik, valamint a reformáció hatása (erkölcsi kérdések erőteljes hangsúlyozása). - A széphistóriákat három csoportba sorolhatjuk a bennük ábrázolt szerelem-kép alapján. • A szerelem születésének, virágzásának, tragikus végének irodalmi ábrázolása.  A szerelem igényes ábrázolása, de elítélése.  A szerelem és az erkölcsi eszme ellentéte.  Pl.: Lévai Névtelen: Trója veszésének históriája; Eurialus és Lucretia; Árgirus  Szórakoztató szándék / házasságtörés, valláserkölcs /

gyönyörködtetés.  Heterogén: parázna, buja, ugyanakkor hatalmas erő. • A szerelem az Istennek tetsző házasság szemszögéből.  Jó házasság kritériumai, szülők felelőssége.  Humanista fölfogás (érdekházasság ostorozása).  Pl. Telamon históriája, Gisquardus és Gismonda (Enyedi György)  A házasságnál nem a pénz számít, hanem a kölcsönös megbecsülés és szeretet.  A szerelem akkor pusztító erő, ha természetellenes akadályba ütközik (Enyedi). 70  Szerelem: a jó házasság alapja, de nem ábrázolják. • Filozofisztikus alapokon nyugvó, de a valláserkölcs által erősen vulgarizált koncepciójú, Istennek tetsző szerelem és házasság ábrázolása.  Erotikus szerelem: már nem pozitív, hanem elítélt (állhatatlanság).  Erényes szerelem: önmegtartóztató, nincs benne testiség. (A jó házasság alapja)  Egy művön belül való jelentkezés két fordítással került a magyar irodalomba

(Tatios és Heliodorosz). Ezek filozofikus vonásai elhalványodtak  A típusok szembeállítása Laskai Jánostól ered.  Pl.: Czobor Mihály (1571 k – 1616): Chariclea históriája; Leucippe és Clitophon (ismeretlen szerző); Petki János Cupido verse (töredék) Első kettő: párhuzamosan a 70/80-as években, a harmadik a XVII. század első évtizedében keletkezett Az utolsó típus hozza létre a magyar irodalom szerelem-kép formáját, amely a kor valláserkölcse számára is elfogadható. A hangsúly eltolódik az éteri típus javára. Az európai szerelmi líra hagyományos kettőssége Balassinál teljesedik ki magyar nyelven. Erkölcsi prakticizmus a Komédia prológusában található (Balassi itt minőségi megkülönböztetést ad). Constantinus és Victoria: - Szintetizáló mű a korszak végén. - Alapforrása: Heliodorosz: Aethiopica (szökés, bujdosás). - Van benne három Petrarca-szonett fordítása (reménytelenség, halottsiratás). - Van benne egy

részlet Leone Ebreo művéből. • Ez a magyarítás az első adat, hogy Ebreót ismerték Magyarországon. • Az érzéki vágy a beteljesüléssel megszűnik, a szerelem örökké tart. A kettő egysége a tökéletes emberi szerelem • A tökéletes szerelem a ratio hatására keletkezik, de később az ész nem korlátozza az érzelmeket. - Különbség: szeretet és szerelem megkülönböztetése. - Az éteri szerelemnek nincs ellentéte az erotika oldaláról. - Magyar sajátosság: a rossz naiv ábrázolása. (Ösztönéletű, de nincs benne aktivitás; gonoszsága csak életformájában, és nem tetteiben nyilvánul meg) A magyar irodalmi szerelem-kép változása beilleszkedik az európaiba, de van némi késés hozzá képest. Fontos állomás a Constantinus és Victoria A magyar irodalom története 1600-ig (523–538, 442–445.) A szórakoztató verses história A bibliai, tudósító és krónikás históriai ágak elsorvadnak, de a regényes irány fejlődik, viszont

a középkori lovagi elbeszélések helyébe reneszánsz novellák és antik témák kerülnek. A próza helyett megmarad a verses forma, és az oktató szándék is, de ezt a szórakoztató jelleg lassan háttérbe szorítja. A szerzők főleg az alacsony képzettségű deák-értelmiség soraiból kerültek ki, de a nevükön kívül mást nem tudni róluk Pl Czegei Névtelen, Enyedi György, Szegedi Veres Gáspár, Lévai Névtelen. Mindig hangsúlyozzák, hogy „lött dolgot” mondanak el. Moralizáló történetek - Ez a valláserkölcsi célzat leginkább a prédikátorszerzők regényes énekeiben érvényesül. - Telamon históriája: • Talán ez a legelső; az 1560-as években íródhatott. • Szerzője és forrása ismeretlen • Hazai környezetbe átültetett formája a népköltészetben is megjelent (Kádár Kata balladája). • Telamon görög király, de fia szegény lányt akar feleségül venni, ezért az apa a folyóba dobja a lányt, de a fiú ugyanott öli

magát vízbe. A király közös sírba temeti őket • Az emberek Isten előtti egyenlőségéről oktat. - Rusztán császár históriája: • Az 1580-as években készült, a Dráva mellett. • Isten angyala rábeszélésére a császár keresztény lesz. • Az öregkori boldogságot választja a fiatalkori helyett, így elűzik, majd öregkorában visszahívják alattvalói, és családját is megtalálja. • Forrása a Gesta Rōmānōrum egyik elbeszélésének átdolgozása. • Sok benne az ismétlődés, a sablon, és a szóbeli költészetre jellemző elem. 71 - - - Jovenianus históriája: • Sóvár, 1593; Póli István műve. • Ez a Gesta Rōmānōrum másik elbeszélése. • A császár Istennek képzeli magát; míg fürdik, Rafael angyal elveszi a ruháit. A császár megaláztatásában jön rá kevélységére, és végül visszakapja trónját Bogáti Fazakas Miklós is művelte ezt az ágat. • 1576: megírta Görcsöni Ambrus Mátyásról szóló

énekének folytatását; Kolozsvár, 1577. • További három részben írt még a következőkről: Jagellók, Szapolyai János, I. Ferdinánd, II János • Profán történeteket azért verselt meg, mert a bibliai témák iránt csökkent az érdeklődés. • Plutarkhosztól, Lukianosztól vett témákat. • Művei nagy részét görög eredetiből fordította. • Szép história az tökéletes asszonyállatokról; tizenhárom példát hoz, mikor a feleségek föláldozzák magukat férjükért, tisztességükért. (Kolozsvár, 1577) Előadásmódja rövid, száraz • Kolozsvár, 1591: a világi zűrzavarról ír (a halál elől senki nem menekülhet), valamint tükröt a jó erkölcsű asszonyoknak. • Utolsó munkájában (1598) arról ír, hogy a szerelemnek senki nem állhat ellen. Illyefalvi István: Jephta (Kolozsvár, 1590). Szerelmi históriák - A század végére e tematika lett uralkodó. - Alkalmat adott több téma kibontására is. • Az Istennek tetsző

házasság tanításának kidolgozása. • A női egyenjogúság fölvetése a szerelemben. • A feudális érdekházasságok bírálata. - A közönséget az izgalmas részek érdekelték. - Lévai Névtelen: Trója veszésének históriája; Debrecen, 1576. • Ezt a témát egy évvel előtte Hunyadi Ferenc is megverselte, de teljesen más fölfogásban. • A szerelem kerül előtérbe, de stílusa száraz. - Enyedi György: Gismunda és Gisquardus; Debrecen, 1577. • Filippo Beroaldo egyik Boccaccio-fordítását dolgozta át. • Enyedi unitárius volt, és Olaszországban tanult. • Beroaldo humanista tanítását fejleszti tovább: nem a származás, hanem a műveltség, tanultság által lesz az ember nemessé. („Szép termetek, gazdagságok elmúlnak, az tudósok örökké uralkodnak”) • Tanulság: az atyák lányaikat keresztyéni, kölcsönös szereteten alapuló házasságra adják. • A gyönyörködtető részeket elhagyja, a verselése száraz. • Valaki

viszont átdolgozta, így stílusában sokkal jobb lett, többször is kiadták. - Boccaccio második novellájának (Cimone és Efigenia) magyar átdolgozása elveszett. - Szegedi Veres Gáspár: Titus és Gisippius története; Kolozsvár, 1578. 1. Árgirus históriája - Első kiadása ismeretlen; XVII. század: lőcsei kiadása töredéke ismert; első teljes kiadása: Buda, 1749 - Szerzője Gergei Albert (különböző névváltozatok voltak lehetségesek: Gergei, Gyergyei, Gergely, Gyergyai). - Gergei teljesen ismeretlen; gondolták alacsony származásúnak, majd főúrinak, erdélyinek, majd Szepes megyeinek, kapcsolatba hozták a Görgei családdal is. - Műfaja tündérmese, vagyis nem reneszánsz, hanem középkori műfaj. - A királyfi elveszti tündérlány szerelmesét; elindul megkeresni, és egy nem evilági szférában találja meg. - Mesei, hogy az események legtöbbször háromszor ismétlődnek. - Gyakori népmesei, illetve népballadai motívum a bűnös

vénasszony lófarkon való hurcolása, majd négyfelé vágása. - A szerző olasz krónikából fordította; ebben is egyedülálló, mert a széphistória-szerzők nem fordultak nemzeti nyelvű forrás felé. - Nincs benne magyarázkodás, moralizáló betoldás. - Az elbeszélő részek tömörek, a leírások színesek. - Jellemzőek a kert leírásai (az egzotikus növények ellenére a főúri reneszánsz kertekre ismerhetünk rá: piros, fehér, zöld színek, ciprus, puszpáng, narancsfa, liliom, borostyán). - A főhősök a XVI. századi udvari hölgy és nemes ifjú eszményei 72 - A szereplőkkel csodás dolgok történnek. Sorok, mondatok ismétlődnek kisebb változtatásokkal; emiatt népiesebbnek hat. A XVIII. század végén Piskolti István dolgozta át, ezenkívül ihletője volt pl Vörösmarty Csongor és Tündéjének. 2. Kalandos szerelmi történetek - Czegei Névtelen: Effectus amoris, az szerelemnek ereje; Debrecen, 1588. • Odatis és Zariadres

története. • Az eredeti szöveget erotikus irányba bővíti ki (későgörög forrása volt). - Leucippe és Clitophon széphistóriája. • A késő-görög regények tipikus jellemvonásait tartalmazza. • Eredetije Akhilleusz Tatiosz elbeszélése. • Csak töredék maradt fönn belőle, de valószínűleg ez a legterjedelmesebb verses széphistóriánk. • Tömörségre törekszik, ez nem mindig sikerül neki, ezért helyenként homályos. - Czobor Mihály: Aithiopika. - Apollonius királyfi históriája; Kolozsvár, 1591. • Fordítója ismeretlen. • Alapja nem görög, hanem a Gesta Rōmānōrum. • Nincs benne erkölcsi elmélkedés; a szerző szórakoztató céllal fordította le. • Nótája a Lucretia-nóta. - Ovidius Metamorphōsēsének egyik történetét verselte meg egy ismeretlen (Pyramus ifjúról és Thysberől); Buda, 1740. Antik történeti tárgyú históriák - Régebbi énekmondó stílusban közvetlenül klasszikus szerzők nyomán verselik meg az

antik történeteket. - Ilyen pl. Huszti Péter Aeneis-fordítása; Bártfa, 1582 • Fölhasználta Vergiliust, Ovidiust és kommentárjaikat. • Beletold protestáns elemeket is. - Cserényi Mihály a perzsiai fejedelmekről írt históriát; Kolozsvár, 1592. • Ez a legterjedelmesebb verses elbeszélő költemény; 3000-nél több négyrímű 11-esből áll, de ezt nem tudja változatossá tenni. • Lényegében Hérodotoszt követi (a címmel ellentétben Xenophón ismeretének nincs nyoma. - Csáktornyai Mátyás: három éneke maradt fönn. • Grobian verseinek fordítása; Kolozsvár. • A római asszonyok a cifraság tilalmáról pörlekednek; Kolozsvár, 1559. • Az erős Ajaxról és a bölcs Ulissesről való história; Kolozsvár, 1592.  A trójai történet egyik epizódja.  Mindszenti Benedek udvarhelyi várkapitánynak ajánlja vele szolgálatait.  Erősen ragaszkodik benne forrásához, Ovidiushoz. A verselés fejlődése - A XVI. század végén a

négysarkú 11-es vagy 12-es az uralkodó - A rímelés egyhangú, legtöbbször ragrím. - Az egyhangúságot az énekes előadás megtörte, de éppen az ének volt, ami a további fejlődést megakadályozta. - A mondattan igen egyszerű: minden sor egy mondat. (A ragrímek miatt egy strófán belül ugyanaz a mondattípus ismétlődött négyszer.) - A kötöttségek miatt az eredeti szöveget fölhígították, körülményesen adták vissza. - Az egyhangúságtól két irányban próbáltak szabadulni. • Más versforma alkalmazása, hosszabb sorok. Pl Euralius és Lucretia • A rímképlet megváltoztatása. Csáktornyai Mátyás volt a kezdeményező: ragrímet használ, de aabb formában. Ezen kívül tömörített is Volt olyan műve, ahol nótajelzést sem adott meg A verses epika Magyarországon az udvari ízléshez igazodó epika verses formájú maradt, bár kizárólag olvasmánynak szánták. Az udvari, szórakoztató epika a históriás énekből fejlődött ki;

regényes válfaja a reneszánsz fénykorában virágzott. Euralius és Lucretia; Kolozsvár, 1592. - Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) verséből (1444) szerezte a Bodrog vize mellett a Pataki Névtelen, 1577-ben. 73 Szerzőjének gondolták Balassit, vagy Dobó Jakabot is. Megtörtént eseményt dolgoz föl, de antikizáló keretbe helyezi. Nem a szerelmesek előtti akadályok a lényegesek, hanem a női lélek rajza. Nagy hűséggel fordít, így néhány helyen mai értelemben vett műfordításnak is tekinthető. A mitológiai vonatkozásokat elhagyja; az eredetiben ezek csak arra szolgáltak, hogy mutassák Aeneas Sylvius jártasságát az antik irodalomban. Czobor Mihály: Aithiopika. - A mű az antik irodalom hanyatló ágához tartozó későgörög kalandregények egyike. - Heliodorosz szövegének német fordítását (Johann Zschorn) használta föl. - Ötsoros 12-esekben verselte meg. - Fordításának csak töredéke maradt fönn Zrínyi Miklós

könyvtárában. - Gyöngyösi István négysoros strófákká dolgozta át, és urának, Andrássy Péternek ajánlotta. - XIII. A középkori és reneszánsz kori magyar dráma Ludányi Mária: Balassi Szép magyar komédiájának közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére A hazai udvari dráma fejlődéstörténete tisztázatlan, ezért fölmerül, hogy hatott-e Balassi Komédiája a szerelmi drámáinkra. (Az ajánlásban Balassi megfogalmazza, hogy ez neki szándéka) Az eddigi értékelés szerint szerelmi drámáink külföldi mintára készültek vagy fordítások voltak. Ludányi be akarja bizonyítani, hogy Balassi drámateremtő kezdeményezése folytatódott. A drámában nincs olyan jellegű epigonirodalom, mint a lírában. - Balassi nagy hatása miatt a szerelmi költészetben nincsenek olyan nagy változások; a reneszánszban és a barokkban is az udvarlás a cél; sablonok alakultak ki. - A dráma helyzete más: a Komédián kívül két jelentősebb

szerelmi dráma (Constantinus és Victoria; Florentina) maradt fönn, tehát nem virágzik a XVII. században • Közös sajátságaik vannak, melyek a magyar fejlődést a közép-és kelet-európai fejlődéshez teszik hasonlóvá. • Oka: nincs színpad (vagyis a legfontosabb eleme hiányzik). • Így mindegyik eltérő funkciójú. • Nem utánozzák Balassi nyelvét (inkább hat rá az aktuális korstílus). • Balassi éli a szerelmet, a C&V elmélkedik róla, a Florentina álszent módon mulat rajta. Az olasz pásztorjátéktól eltérő elemeket is meg kell keresni. • Prológus: Apolló vagy Ámor elmélkedik a szerelemről. • Vagy a bevezető elmarad, és egy dialógusból tudjuk meg az alapkonfliktust. A három dráma közös vonásai. - Azonos struktúra fedezhető föl. • A Constantinus és Victoria, illetve a Florentina bonyolultabb, mint Balassi; két részre oszthatók.  Első rész: a Balassi által módosított pásztorjáték szerkezet figyelhető

meg.  Második rész: tényleges bonyodalom egybesűrítése. • Kezdet (erőteljes, majd lírai elmélkedés lesz): a szerelmes ifjú nagy monológja – a barátnak elmondja a szerelem tárgyát, reménytelenségét. • A két barát beszélgetése is azonos fölépítésű, de Balassi itt jobban ragaszkodik az olasz eredetihez, ezért nem döntő. • A barátok kerítésre vállalkoznak (Briszeida, Leonora, Hermiás). • A rábeszélés érvei sablonok, de sorrendjük a Komédia hatása. • Credulus és Constantinus előnyös tulajdonságai kétszer hangzanak el. • Mindkettőben: szépség mulandóságának fenyegető ténye. • A szerelem hatalma nagy (Jupiterrel illusztrálják). • Nem véletlen egyezések a hasonló szóhasználatok sem. • Credulus és Victoria is öngyilkos akar lenni. • Érdemes elkülöníteni az emelkedettebb rendszert (szerelmespár) az alacsonyabb humortól (szolgák) (A Florentinában megvan a teljes elkülönítés). 74 A

Constantinusban a szolgák tréfái terentiusi ihletésűek. A Constantinus Ludányi szerint a Thurzó-udvarban keletkezett. Itt van a Fanchali Jób-kódex, melyben benne van a Komédia, és egy Balassi-versparafrázis Ebben a Júlia név helyett az Iffis szerepel; a C egyik szereplőjét is Iphisnek hívják. Florentina: - Gyöngyösi Istvánnak tulajdonítják. - Zrínyi képkincse erős hatással volt Gyöngyösire (Zrínyi idilljei szoros rokonságot mutatnak a pásztorjáték szerkezetével; szerelem nagy ereje, öregedés motívuma, jó tulajdonságok fölsorolása). Zrínyi mutat hasonlóságokat Balassival, lehet, hogy a Komédiát is ismerte. - A Komédia, Zrínyi és a Constantinus reminiszcenciáinak ötvözete, ehhez járul Gyöngyösi erőteljesen egyedi stílusa. - A szerelmi rétegben nehezebben mutatható ki a közvetlen Balassi-hatás. - A népi alakok beszéltetésénél használ mintát (vénlánycsúfoló, Balassi). - Ludányi kitér még a „cziczke” szó

jelentésére. A Komédia mindegyik megmaradt emlékünkre hatott, erőteljes volt a befolyása. XVII. századi szerelmes drámáink egy szerves, speciális belső fejlődés eredményei A külföldi hatás mellett párhuzamosan, de vele egyenrangúan a Komédia a követendő példakép. • • Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Utószó: Kőszeghy Péter) Két szövegváltozat. - Nyomtatvány: Debrecen, 1610-es évek, négylevélnyi töredék. - Kézirat: teljes szöveg; 1958-ban fedezte föl egy szlovák kutató (a Fanchali Jób Jánosról elnevezett kódexben). Ajánlás: sok információ. - 1588 táján már közdolog a szerelmes vers írása. (De nincs szöveg: az orális hagyomány és a nagy pusztulás miatt) - Kétféle költészetről tud (értéktelen, hiányos; bölcs tudomány kell hozzá). - Önmagáról mint a (szerelmi) komédia meghonosítójáról beszél (ez igaz). • Ha volt, aki írt, az nem szerelmi témát vett. • Sztárai Mihály: felekezeti

harcokat földolgozó komédiák. • Bornemisza Péter: protestáns valláserkölcs népszerűsítése (Szophoklész-átdolgozás). • Balassa Menyhárt árultatása: politikai pamflet. • Olvasták Plautust és Terentiust, de nem fordították magyarra. Keletkezési idő: 1588 tavasza (a Júlia-ciklussal egy időben). 1584. 12 25 (1585 01 04) - Feleségül vette Ruszkai Dobó Krisztinát (Várday Mihály özvegye). - Elfoglalja Sárospatak várát, ami a királyé. - 1586: vádak; János fiát törökösen neveli, Musztafának hívja. (Feleségével együtt katolizál) - 1587: ő vádolja házasságtöréssel Krisztinát. - 1587 novembere: meghal Ungnád Kristóf. - 1588: kegyelmet kap, házasságát érvénytelenítik (ő örül neki, Dobó Ferenc nem). Komédia: egyrészt nászajándék, másrészt példa. (Balassi = Credulus, Losonczy Anna = Julia) - Műfaja: pásztorjáték. • A pasztorál az udvari szerelmet dramatizálja (különbség: itt a nő nem elérhetetlen). •

Lényegét a petrarkizmus toposzai alkotják. • Cselekménye igen szegényes, inkább a monológok és dialógok a fontosak. • Kettősség: pásztor-arisztokrata és trágár, vaskos humorú szolga (Balassinál is megvan). - Fordítás (magyarítás). • Waldapfel József tanulmánya (1937) mutatta ki. • Az eredeti mű: Cristoforo Castelletti: Amarilli. • Ennek megjelölése pastorale, de ennek nem volt magyar megfelelője. • Ha tudatosan nevezi komédiának, akkor lehet, hogy a klasszikus pásztorjáték (pl. Tasso: Aminta; 1572) mutációja. - Jellemző rá a kétértelmű beszéd (erotikus értelem). - Ahol a kétértelműségek egyértelmű szexuális utalásokká válnának, ott Balassi változtat a szövegen. - Credulus virágnyelven beszél, Dienes földhözragadt, hétköznapi nyelven (ez az együgyű paraszt kifigurázása). - Prológus. 75 • Kis tanulmány a szerelemről. • Valószínűleg az olasz komédiák prológusai inspirálhatták. • Fölveti: mi

a szerelem, vagy mi a haszna. • Nem fordítás, hanem Balassi egyéni alkotása. - „Pulchre mentīrī peccātum nullum esse.” • Szépen hazudni nem vétek. • Balassi elve is a komédiában, melyet a katolikus és a protestáns szemlélet is elutasít. - Magyarországon ellenkező álláspontok élnek. • Margitai Péter (protestáns prédikátor) elítéli a tréfásságot (trágárságot). Pl még: Szepsi Csombor Márton, Vásárhelyi Gergely, Káldi György, Tarnóczi István. • Nincs nőeszményítő ideológia; pl. Milotai Nyilas István • Szenczi Molnár Albert udvari kultúra ellenes.  1629: lefordítja Georg Ziegler Discursus dē summō bōnō című művét (Értekezés a legfőbb jóról).  1630: kiadja. • Láthatólag az Újszövetség morális fölfogása az uralkodó. • A magyar közerkölcs jóval archaikusabb volt a nyugat-európainál. • Balassi komédiáját forradalmi morális újításnak is lehet tartani. - Az Amarillit Balassi

valószínűleg a Báthoryak erdélyi udvarából ismerte. A magyar világi irodalom kétszer kezdődik. - XVI. század: az Amarilli magyarítása (Balassi) - XVIII. század: az Aminta magyarítása (Csokonai Vitéz Mihály) Leginkább a Balassi-hagyomány folytatója és tovább fejlesztője: Constantinus és Victoria. - Egy 1648-as kéziratban maradt ránk. - Szerzője az új formát átvette a „mestertől”. Föltételezhető: Balassi nem kéziratos terjesztésre szánta művét. - Debrecenben, Rheda Pál műhelyében jelent meg, valószínűleg Hodászi Lukács esperessége alatt. - Ludányi Mária föltételez egy lőcsei kiadást is. Az Ajánlás alapján gondolhatjuk, hogy Erdélyben is ismerték. Németújvárott, a Batthyányak könyvtárában egy nyomtatott kiadást leltáraztak. A Célia-versek koncepcióját Amedeo Di Francesco (1979) a komédia hatásával magyarázza. Balassi át is dolgozta a komédiát (1590–1593 közt). A magyar irodalom története 1600-ig

(356–362, 376–377, 445–447, 476–478.) A reformáció drámái A magyar nyelvű iskolai színjáték a reformációval indul meg, amely fölhasználta ezt eszméi terjesztésére. A XVI században főleg a lutheránusok és az antitrinitáriusok művelik, míg a szakramentáriusok nem nézik jó szemmel 1. - - Sztárai drámái Vele született meg az eredeti magyar nyelvű dráma. Ezek valójában hitvita-drámák. Középkori és antik hagyományok hatása is fölismerhető bennük. Két drámáját ismerjük. • Papok házassága: Tamás pap és Borbás bíró vitatkozik a pápával, hogy a házasságot Isten rendelte, és csak 553 éve tiltották meg nekik. Van valóságalapja is, mert Vaskaszentmártonban erről vitázott éppen. • Az igaz papságnak tiköre: Borbás és Antal bíró akarja kideríteni, ki az igazi pap, és kell-e a szentelés sok külsősége. A katolikus papok tanulatlanok, ezért mesterséget választanak, a pápát pedig kapálni küldik.

Valószínűleg több vitáját is földolgozta így. Drámáit előadásra szánta 2. Az antitrinitárius vitadrámák - Debreceni disputa vagy Válaszúti komédia; 1572. • Szerzője valószínűleg Válaszúti György volt. • Ez is költött eseményt ad elő, mert Meliusnak és Dávid Ferencnek soha nem volt nyilvános vitája itt. - Nagyváradi komédia; 1573: szerzője a hagyomány szerint Basilius István. • Csak az utolsó fölvonásból ismert egy töredék. 76 - • Tartalma: a trinitárius pap az anyagiak miatt nem akar az igazság oldalára állni. Pécsi disputa, 1588: ez is Válaszúti munkája, de ez egy valóságos hitvita leírása. 3. A bibliai színjáték - Több iskoladráma is íródott, de csak Szegedi Lőrincé (†1594) maradt ránk. - Szegedi Lőrinc: Theophania; Debrecen, 1575. • Nikolaus Selnecker drezdai lelkész latin nyelvű, verses művét dolgozta át magyarra. • Ádám és Éva idejében játszódik; a családról akar oktatást adni.

4. - A Balassi-komédia Ez az első magyar szatirikus jellemrajz és vígjáték Érint vallási kérdéseket is, de világi tárgyú. Abrudbányán nyomtatta ki Karádi Pál (1569). Szerzője ismeretlen, egyesek úgy gondolják, Bornemisza Péter az. Balassi Menyhárt, a főhős, a harácsoló főúr típusa. Szerepel benne még fia, Boldizsár is Cselekménye alig van, de annál jobb a jellemábrázolása. Oláh Miklós és Balassi jelenete a gyónás paródiája és egyben a mű tetőpontja is. Minden szereplő történeti, amely miatt még hatásosabb. Egy átmenetet jelent, mint Bornemisza Magyar Élektrája is. 5. - Az Élektra Tragédia magyar nyelven; Bécs, 1588. Témája nem változott, fölfogása azonban XVI. századi és magyar lett Az antik mitológiát törölte, új jeleneteket iktatott be. Móricz Zsigmond tette ismertté 1923-as fölfedezése után. 6. - Az udvari dráma A magyar udvari világ számára először Balassi írt, illetve fordított drámát: Szép

magyar komédia (1588). A reneszánsz udvari dráma hamar népszerűvé vált (ünnepi alkalmakkor bemutatták őket). Balassin kívül egy szövegemlék maradt fönn: Constantinus és Victoria (a házasságot célzó tisztességes szerelemről van benne szó). • Szerzője és keletkezési ideje ismeretlen. • Az biztos, hogy 1648-ban másolták a megmaradt kéziratot, de valószínűleg a század elején íródott. A XVI. századi drámáinkra jellemző a prózai nyelv, az öt fölvonásos kompozíció, bizonyos realitás; a Constantinus és Victoria hosszú időre az egyetlen olyan dráma, mely megfelel ezeknek a kritériumoknak (forrása olasz, de az eredeti szöveget nem ismerjük). - 7. Balassi drámái - 1588-89: két drámát dolgozott át magyarra. - Castelletti Amarillijét a Júlia-ostrom végén magyarította. • Csak kéziratban maradt fönn, bár Balassi nyomtatásban is kiadta, Szép magyar komédia címmel (a nyomtatásból töredék maradt fönn). • Júliának

szánta ajándékul. • Credulus és Júlia egymásra találásáról szól. (A szerelmesek régen elvesztették egymást, majd újra találkozva először nem ismerik föl egymást) • Nála Credulus nem pásztor, hanem költő és vitéz. • Balassi a verseivel akarta Júlia szívét meglágyítani. - A helyzet reménytelenségét fejezi ki George Buchanan Jephte című darabjának az átdolgozása. • Jephte, a bibliai vitéz saját hibájából vesztette el, akit szeretett. • Ez elveszett, lehet, nem is készült el teljesen. - Balassi átalakította az olasz pásztordrámát. • Személyes vonatkozásokat épített bele. • Egyszerűsítette, átláthatóbbá tette. • Jeleneteket vont össze, vagy hagyott ki. • Prózába alakította, kivéve két lírai monológot, melyeket Balassi-strófába írt át. • Egyetlen komikus figura szerepel benne: Dienes (juhász), akinek népies a beszéde, de nincsenek benne nimfák, pásztorok. • Van, hogy az előkelőbb szereplők

is durvább hangnemben szólalnak meg. • Az erdélyi nemesasszonyoknak ajánlotta. 77 • • Prológust írt, melyben nemcsak érzelmeit írta le, hanem irodalmi elveit, céljait is. (Egy új műfajt, a reneszánsz szerelmi komédiát akarja meghonosítani.) A szerelmi költészet anyanyelven való műveléséért akar síkra szállni. Szeminárium (Medgyesy-Schmikli Norbert): Iskoladrámák A legbővebb anyag az iskolákhoz köthető, amely a jezsuitáktól indult ki, de a XVI-XVIII. századi színjátszást nevezik így A fölső határa 1792: ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Színjátszási Társulat Pesten Ez már hivatalos volt. Előtte a diákok művelték, akiknek ez kötelező volt Nagyobb egyházi vagy iskolai ünnepeken, illetve a földesúr vagy a kegyúr tiszteletére adták elő a darabokat Esterházy Pál Nagyszombatban alapítványt is tett, hogy támogassa a színjátszást. Okok, amiért az iskoladráma megjelent. - Tanulás, jobb megismerés. (Ez volt maga

a történelemtanítás) - Platón és Arisztotelész nyomán a retorika, tehát folyt szónoki tanítás is. - Lelkipásztori célja a bűnbánatra, megtérésre való buzdítás volt. Ezek a vallásos drámák, de az irodalmi és a zenei 30 szabályokat itt is betartották. A drámák nyelve: latin, magyar, német, szlovák, román és horvát. Díszletek. - A legjobban kidolgozottak a jezsuitáknál voltak; sok ragasztott és fölfüggesztett elemet is használtak, volt, ahol már forgószínpadot is. - Bő volt a ruházati kelléktár. - A piaristáknál szintén ez a díszítettség volt a jellemző, a ferenceseknél és a pálosoknál szerényebb. A legtöbb dráma a védett helyekről maradt fönn, például északabbról (Kassa, Eperjes), vagy Nagyenyedről, Csíksomlyóról. A drámák eredete. - Alapvetően a görög és a római. - A középkorból a misztériumjátékok, amelyek viszont a liturgikus drámából nőttek ki (vagyis az egyházi liturgiához kapcsolódik). - A

diákoknak két nagy ünnepe volt. • Húsvét: virrasztás; „Quem queritis”-játék 31, vagy „officium sepulchrī”. Ez mindig énekelt volt (gregorián) Hartvik püspök legendájában található meg • Vízkereszt: ezt is az ünnepre virradó éjszaka adták elő, és itt a napi evangéliumot mutatták be; „Tractus stellae” (csillagének). A Pray-kódexben található meg (Az Árpád-korban a diadalmas, föltámadt Krisztuson volt a hangsúly, később a szenvedő Jézuson, így keletkeztek a passiójátékok.) - A két alapvető téma egyre inkább bővült (betlehem, angyali üdvözlet, teremtés), és így kialakult a misztériumjáték, melyet volt, hogy három-négy napon át adtak elő. - A misztériumjáték európai utolsó virágzása a XIV-XVI. században volt - A XVI. században már az elvilágiasodás jellemző • Szép magyar komédia • Elektra • Balassi Menyhárt árultatásáról • Actio curiosa • Comico-tragoedia (ez később műfajjá is

vált); Várad, 1646. 32 1599: fordulópont; ekkor jelent meg a Ratiō Studiōrum. - Ez a jezsuita neveléselmélet. - Konkrétan szabályozta a drámákat is. - Más rendeknél (pl. piaristák, pálosok) is kimutatható Comenius: - A reformátusoknak a debreceni zsinat megtiltotta a színjátszást. - Comenius 1650-1654 között Lórántffy Zsuzsanna sárospataki udvarában tartózkodott. - Újraélesztette a drámát. - Célja volt még, hogy a falvakból is toborozzon diákokat. - A református színjátszás a XVIII. században virágzott föl Alapművek: - Arisztotelész: Poétika. 30 Az utasításokból és a képekből tudjuk, hogy sok volt bennük a zene és a tánc. „Kit kerestek?” Abból ered, hogy a sírnál az angyal ezt kérdezte az asszonyoktól. 32 Második jelenete a Lázár-játék, amely a 20/30-as években Gyergyóban még megvolt, 1987-ben pedig egy krézsei (csángó) asszonynál a teljes szöveget látták. 31 78 Horatius: Ars Poetica. Moesch Lukács 33:

Vita Poetica. • Nagyszombat, 1693. • Az alapvető drámai műfajokat szabályozza. • Pl. mit és hogyan, milyen jelmezben kell előadni • Comoedia: kerüljék a szenvedélyességet, a szórakoztatás, a nevetségesség a cél; bármilyen származású diákok játszhatnak benne. • Comico-tragoedia. • Tragico-comoedia. • Tragédia: legyen benne szenvedélyesség, okozzon katarzist, lelki megtisztulást; általában nemesi származásúak játszottak benne. • Moesch Arisztotelész és Horatius alapján írta drámaelméletét, csak kiegészítette barokk elemekkel. Csoportosítás színrevivők alapján (Kilián István fölosztása). I. Iskolai. 1) Katolikus. a) jezsuita b) piarista c) ferences; obszerváns d) ferences; minorita e) pálos f) bencés 2) Református. 3) Evangélikus. 4) Unitárius. II. Főúri (pl. Esterházy Pál): esküvők, vadászat, gyerekszületés, név- és születésnapok alkalmával III. Népies vallásos. IV. Udvari (pl. az Erdélyi

Fejedelemségben Bethlen Gábor udvara) Declamatio. - Mindig dialógus volt. - Tézist és antitézist állítottak föl benne. • jó – rossz • szépség – csúnyaság • éberség – tunyaság - A piaristáknál és a reformátusoknál minden évben kellett írni, és azt az évzárón adták elő. Liturgikus dráma: bibliai, de apokrif kiegészítések is lehetnek benne. - Az Ószövetségből: Mózes, József, Saul és Dávid, Eszter, Judit. - Az Újszövetségből: példabeszédek; a leggyakoribb a tékozló fiú története. Sok történeti dráma is volt. - Attila (hun-magyar rokonság). - Honfoglalás - Szent István - Szent László - IV. Béla - Mátyás - Zrínyi Miklós - Dobó István Kedvelt európai témák. - Julius Caesar - Darius - Xerxész - Artaxerxész - Augustus - Nagy Károly Miraculum: csodák, vagy szentek élete. Moralitás: mindig ott van a színpadon. Lényeges a pasztorál (pásztorjáték): Vergilius eklogáira megy vissza. Kötelező volt az ő

stílusában eklogát írni, így virágzott a bukolikus idill, és visszajöttek a vergiliusi pásztornevek is. - 33 Piarista. 79 A mitológiai alakok a piaristáknál az újszövetségi alakok előképeivé váltak. Átvételek. - Plautus - Terentius - Vergilius - Ovidius - Molière Csíksomlyó - Kájoni János alatt virágzott föl. - 1667-től működött itt ferences gimnázium. - 1721-1782: majdnem minden évben adtak elő nagypénteki passiójátékot. - Ezek magyar nyelvűek, székely nyelvjárásúak, és az európai misztériumjátékok elemeit hordozza. - Sok apokrif elemet is magában hord. - Benne van a misztikus irodalom is. - Huszonkilenc passiójáték és harminc darab más történeti dráma, moralitás és eklogák maradtak fönn. - A darabokat ferences tanárok írták. XIV. Balassi Bálint életműve Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa 1. A reneszánszban legtöbbet kihasznált Platón-mű a Symposion - Platón álláspontját Szókratész előadása

tartalmazza (oratio sexta). - Részleges latin fordítása Leonardo Bruni műve. - Igazán ismertté Marsilio Ficino kommentárjai tették. - 1462-1468: Platón összes művét latinra fordította. - 1482-1484: a latin szöveg megjelent Firenzében. - A platóni eszmék európai terjesztésében szerepe van a bázeli kiadásoknak; 1539, 1561, 1576. - Platón törekvése: az antik barátság megnemesítése a szókratészi erkölcs nevében. - Diotima alakja: hogy a nő megkapja a szerelemben az őt megillető jogot és méltóságot. - Erosz: Aphrodité születése napján fogant az istenek lakomáján, a bőség és a szükség nászából. - Szerelem: a szép ideájához való fölemelkedés. - Plótinosz magyarázata: Aphrodité világlélek. - Oratio secunda: Pausanias körképe a szerelmi szokásokról. - Antonius Allius: Fiesole püspöke; Ficinónál a beszélő, aki mindent megmagyaráz, azaz félremagyaráz. • Szépség: isteni kisugárzás. • Testi szépség is. • Aki a

szépséget szereti, Istent látja és szereti. - Platón: a szerelem isteni és emberi princípium közt álló lény. - A költők nem Ficinót tanulmányozták, hanem azt a divatos irodalmat, mely a platonista eszméket népszerűsítette és vulgarizálta. - Az európai udvariságban a szerelem a testi szépségre való áhítozás. - A reneszánsz platonista szerelemtana filozófiai, retorikai formulák tára, felszínes udvariasság, amelyet pl. Balassi is állandóan átlép - Platonista még a kor másik kézikönyve, Leone Ebreo műve is. Ez az a kulturális-irodalmi légkör, mely Európát a XVI. század végére elárasztotta Magyarországon nem volt olyan erős az itáliai reneszánsz hatása, de megvolt. Balassi is utal Marullusra és Angerianusra (Johannes Secundust nem említi, de őt is használta). Balassi olasz forrásairól Eckhardt Sándor (Petrarca) és Waldapfel József értekezett. Balassi szerelmi költészetének utópikus, idealizáló, boldogságkereső

jellegét Klaniczay Tibor világította meg. Bán a legnagyobb Júlia-versnek a „Julia két szemem” kezdetűt tartja, mert ebben egyesül a szerelmi sóvárgás és a távolító tendencia. Baldacci tisztázta, hogy ennek a kornak a petrarkizmusa nem jelentkezhetett a platonista eszmék és közhelyek használata nélkül. Júlia maga a csoda; ezt a pogány rajongást egy platonista kordivat indokolja. A vers argumentuma egy petrarkista közhely. Eckhardt Sándor kimutatta, hogy öt petrarkista idézet van a versben. 80 - A teremtett lények éjszakai nyugalma a költő gyötrődésével szemben - A salamandra. - A viasz-hasonlat. - A bölcs természet, mely minden szépséget egybeforral. - Júlia lebegő szemei. Varjas Béla a hárompillérű versek közé sorolja (a könyörgést az első, a hetedik és a tizenharmadik versszak fejezi ki). Az imitáló technika nem korlátozza a vers lendületét. Bán szerkezeti fölosztása: 4 – 4 – 4 –1. - Minden versegység

megszólítással kezdődik. - A platonizáló réteg a harmadik egységben található; a bölcs természet megszólítása. Balassi mintája még Pietro Bembo. A Júlia-ciklus 24 versének a fele 7-9 strófás, és Petrarca is ilyen terjedelemben mozog általában. Még fölbukkanó közhelyei a petrarkizáló platonizmusnak: a csókban elszállt lélek, a fülemüle panasza. Balassinak van egy csonkán megmaradt verse, melyben Cupidóhoz beszél. Ez közel áll Angerius, Petrarca, Ficino, illetve Bembo írásaihoz. A legközelebbi hozzá Bembo (A tűz-jég ellentét jelenik itt meg) Balassi platonizmusa a „kettős Venus” jegyében született: idealizál, távolít, fölemel. A divatos formákat, közhelyeket azért használja, hogy a magyar szerelmi költészet európai színvonalra emelkedhessen, amint erről a Komédia előszavában is beszél. Balassi drámái: - 1588-89: két drámát dolgozott át magyarra. - Castelletti Amarillijét a Júlia-ostrom végén magyarította.

• Csak kéziratban maradt fönn, bár Balassi nyomtatásban is kiadta, Szép magyar komédia címmel (a nyomtatásból töredék maradt fönn). • Júliának szánta ajándékul. • Credulus és Júlia egymásra találásáról szól. (A szerelmesek régen elvesztették egymást, majd újra találkozva először nem ismerik föl egymást) • Nála Credulus nem pásztor, hanem költő és vitéz. • Balassi a verseivel akarta Júlia szívét meglágyítani. - A helyzet reménytelenségét fejezi ki George Buchanan Jephte című darabjának az átdolgozása. • Jephte, a bibliai vitéz saját hibájából vesztette el, akit szeretett. • Ez elveszett, lehet, nem is készült el teljesen. - Balassi átalakította az olasz pásztordrámát. • Személyes vonatkozásokat épített bele. • Egyszerűsítette, átláthatóbbá tette. • Jeleneteket vont össze, vagy hagyott ki. • Prózába alakította, kivéve két lírai monológot, melyeket Balassi-strófába írt át. •

Egyetlen komikus figura szerepel benne: Dienes (juhász), akinek népies a beszéde, de nincsenek benne nimfák, pásztorok. • Van, hogy az előkelőbb szereplők is durvább hangnemben szólalnak meg. • Az erdélyi nemesasszonyoknak ajánlotta. • Prológust írt, melyben nemcsak érzelmeit írta le, hanem irodalmi elveit, céljait is. (Egy új műfajt, a reneszánsz szerelmi komédiát akarja meghonosítani.) • A szerelmi költészet anyanyelven való műveléséért akar síkra szállni. A magyar irodalom története 1600-ig (448–481.): Balassi (Balassa) Bálint (1554–1594) Élete - Zólyom várában született. - Szülei: Balassi János és Sulyok Anna. Testvérei: Ferenc, Anna, Mária - Tanítója Bornemisza Péter volt; Volaterranus művéből (Bázel, 1530). - Tanulmányok: német és olasz egyetemek. - 1569: apját és Dobó Istvánt elfogják; a család Lengyelországba menekül. - 1572, Krakkó: Beteg lelkeknek való füves kertecske (vallásos elmélkedés). -

1572: apja kegyelmet kap. - 1575: Balassit egy erdélyi hadjáratkor elfogják, de barátként kezelik. - 1576: Báthory Istvánt lengyel fejedelemmé választják, Balassi pedig követi. - 1577: visszatér Magyarországra, de mire Lipótújvárra ér, apja meghal. Gyámja Balassi András 81 - - - - A magyar mellett nyolc nyelven tud: latin, lengyel, horvát, olasz, német, szlovák, török, román. Először a felvidéki Krusith Ilonát akarja feleségül venni, hogy anyagi helyzetén javítson. 1578: megismeri Losonczy Annát. (Losonczy István lánya, Ungnád Kristóf egri kapitány, majd horvát bán felesége). A szerelem hat éve alatt születnek az Anna-versek 1579: egri hadnagy. (Akar kapitány is lenni, de Bécs nem engedi) Sokat garázdálkodik, és a személyén esett vélt vagy valós sérelmeket kegyetlenül megtorolja. Sok botránya van szoknyabolondsága miatt is, de Anna ezeket megbocsátja. Végleges szakításuk Dobó Krisztina miatt következik be. Az ő

férje Várday Mihály, akinek halála után Balassi el akarja venni gazdag unokahúgát A búszerző Anna-szerelemtől való szabadulásra írja a tavasz- énekeket Hozományként elfoglalja Sárospatak várát, ezért felségárulás, házassága (1584) miatt vérfertőzés címén perli be Dobó Ferenc. Nagybátyjával is pereskedik Megbetegszik Krisztina bátyjával kezd egyezkedni, és a házastársi hűséget is megszegi. Közben megszületik János fia 1586: katolizál. • Őszinteségét sokszor vitatják. • Újabban másként értékelik (a jezsuitáknál tanul; Tíz okok), de ez a szerelem költőjének újdonságán nem változtat. • A reneszánsz ember kíváncsi, ezért következik be a fordulat, amely tudatos írói törekvésnek tekinthető. 1588: peres ügyei befejeződnek, házasságát érvénytelenítik. Lipótújvárat erőszakkal visszaszerzi, Érsekújváron hadnagyságot kap (Az itteni kapitány feleségével, Luciával való kalandja miatt perbe kerül)

1588: ez a legtermékenyebb időszaka. • Júlia-versek • Fordítások • Szép magyar komédia • Nyolc ifjú legény éneke 34 Az 1587 óta özvegy Annát ismét meg akarja hódítani, és elküldi neki a Júlia-verseket. 1589 nyara, tavasza: költői fejlődésének csúcspontja. Még szeptemberben egy lengyelországi hadjáratra indul (miután Anna kikosarazza). Dembnóban Szárkándy Anna iránt lobban szerelemre; ekkor írja a Célia-verseket. A tenger melletti Braunsberg jezsuita kollégiumában van egy ideig, itt ír néhány istenes verset. Talán itt kezdi el Campianus vitairatának (Decem ratiōnēs) fordítását. 1591: hazatér. Újra kézbe veszi ügyeit, s egy Fulviának nevezett hölgybe lesz szerelmes 1592: per Losonczyval (a házassági ajándékul adott versek miatt). Élete utolsó éveiben is tanulmányozza a tudós irodalmat. Ekkor mélyíti el ismereteit az ókori klasszikusokról és a hazai történetírókról 1593: a háborúkban részt véve

visszafoglalhatja a töröktől apja egykori várait, Kékkőt és Dévényt is. 1594: május 19-én ellövik a lábát Esztergomnál, és 30-án meghal. A Balassi-fivérek apoteózisa. • A Balassi-fivéreket együtt temették el Hibbén. • Rimay szerint Balassi sztoikus erényekkel bír protestáns volt, aki keresztény bűnbánat után hősi halált halt a hazáért. • Dobokay szerint Szent Ágoston-i megtérésről volt szó (de Balassi nem volt züllött). • Fölmerült, hogy csak Rimay és Dobokay (aki az utolsó napok tanúja volt) faragott belőle hőst. De mit írnak az egykorú művek? Esztergom alatt, ahová zászlóval (pepita, címer, Dávid hárfával) vonult, kereste a halált.  Ennek ellentmond, hogy a harcok előtt még Bécsben intézte az ügyeit.  Haláláról sokan tudósítottak: Istvánffy Miklós, jezsuiták évkönyve, Nicolaus Gabelmann 35, Csonka Ferenc. Szerelmi lírájának kibontakozása - Legelső ismert versei Erdélyben keletkeztek

(1575–76). - Első korszaka: 1575–1584. - Múzsái főnemes asszonyok vagy szüzek. • Kendi Ferencné Bebek Judit • Morghai Kata • Csák Borbála 34 35 Tükrözi a helyzetet, hogy megérlelődött egy akadémia gondolata; „Pallas magyar ivadékai” – Rimay János. Az evangélikus teológus babérkoszorús költő volt, s azt mondta, Balassi magyarországi magyar volt, „sed impius”. 82 - • Krusith Ilona Halmozza a kínjait jellemző kifejezéseket. Ha a szerelmet elűzi magától, osztályrésze a bujdosás lesz. A verseket ajándékok mellett küldi el. A középkori magyar virágének-költészet folytatója. (A Soproni virágénekből szó szerint idéz) Az álomról: a tavasz, illetve a pünkösd motívumára épül. Aenigma (Találós mese): egy horvát virágének mintájára írta. (3/2/3 osztású nyolcas sorokból áll) Egy török ének: ez egy török költemény fordítása. A kezdeti szakaszában megfigyelhető a históriás énekek hatása

(Ilosvai Toldijára kétszer is hivatkozik). Mire most barátom azon kérdezkedel: a regényes szerelmi históriák hősei és hősnői vonulnak föl benne. Ovidius herodiáit is követi. Használja a siciliana formát is (6/3/4/3|6/3/4/3|6/3/3/3|5/3/5/3) (nem mindig következetesen). Belső rímeket is használ Használta a padovana-ritmust is (3 ×6/6/7). Ebből alakult ki a Balassi-strófa Igazi szenvedély az Anna-versekben jelentkezett először. A petrarkista bókok, az udvari etikettszerűség helyét a természetesség foglalja el. Az Anna-versek legszebbjeit igazi személyes lírává alakította. A reneszánsz költészet igényeinek megfelelő tudós lírai költeménnyé csak 1583–84-ben váltak versei, három humanista hatására. • Michael Marullus (†1500) • Johannes Secundus (1511–1536) • Hieronymus Angerianus Tavasz-énekei, vitézi versei - 1589, Egy katonaének. Ez az egyetlen igazi vitézi verse - Korábban is írt a végvári életről, de ezek

ihletője a szerelem volt. - Tavasz-énekeiben nagy szerelme és gondja elmúlása miatt örvendezik. - Földolgoz régi trubadúr-témát is. - A tavasz képzete a bánat elmúlásával és a megújulással kapcsolódik össze, Balassinál hozzájárul még a kínzó szerelemtől való szabadulás is. - A tavaszi idő dicsérete: borivóknak való. Gyökerei a vágáns költészetben vannak - A vallásos himnusz stíluselemeit egy világi érzés kifejezésére föl tudta használni. - A tavasz bemutatásától eljut a harcra készülő végvári katonák ábrázolásáig. - Áldott szép Pünkösdnek: tavasz-ének. - Végek dicsérete; 1589. Istenes énekei Pályájának szinte minden szakaszában írt. Ezek kronológiája nem állapítható meg, de a legmarkánsabb darabok a házassága előtt, és az azt követő válságos években keletkeztek (1584-87) Szerelmi költészete rokon a vallásossal. A korai istenes verseknél ez föltűnő (pl Balassi Bálint nevére) A mondanivaló

alig különbözik: Isten ugyanolyan elérhetetlen, mint az imádott hölgy. Az összefüggés egy bűnbánó vallomásában a legszembetűnőbb: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott; 1584. - Talán ez a legtisztábban vallásos, a költő mégis szerelmi gondolatmenetet folytat benne. - A szerelmet mint az ifjúság vétkét tagadja meg benne. Kiszolgáltatottsága miatti dühét ő is csak istenes versekben tudta kifejezni. Vallásos verseiben nincs bűntudat, de várja Isten segítségét, és a bosszút ellenségeire. Nem érett, nem kidolgozott művei, de annál több bennük a személyesség. Hymnus secundus: ez arra példa, hogy Balassi tudott retorikai igényességgel is istenes verset írni. Ez a Szentháromság-himnusz 1588/89-ben keletkezett. Az igazi líraiság és a magas formakultúra zsoltárparafrázisaiban valósul meg. - Ezekben példája George Buchanan (1506-1582) skót költő, Theodor Beza (1519-1605) és a lengyel

Kochanowski. - Érdeklődését az is fokozza, hogy az állítólagos szerzőt, Dávidot lelki rokonának érezhette. - Pl.: 6, 27, 42, 148 Az istenes versek utolsó csoportjának központi gondolata a halál. Pl 1591: Kegyelmes Isten, Adj már csendességet Utolsó istenes verse az 50. zsoltár, ahol Beza parafrázisát követte - Végtelen irgalmú 83 - Epicedium. Két példány maradt fönn. Pázmánynál is megjelent. Az utolsó versének is tekinthető, mert a halálos ágyán írta. A Júlia-versek és a Júlia-ciklus - Méznél édesb szép szók, 1587: e költeménnyel kezdődik szerelmi költészetének második szakasza. • Visszatért vele az 1584-ben megtagadott szerelemhez. • A házasság előtti megtérést bánja meg, ezzel a Bocsásd meg Úristen kezdetű ének ellenpárja lett. • Ez a Júlia-versek nyitánya, amelyekkel a petrarkista költészet stílusához tért vissza. - Ezeket már következetesen Balassi-strófában írta. - Élményeit és vágyait a

mitologizáló retorika kereteibe foglalta. - A Júlia-versek önállóan is kiválóak, de igazi értéküket egy nagyobb kompozícióban nyerik el. (Kiadásukat is csak így képzelhette el, mint tudós petrarkista költő) - Ismerte Petrarca és Johannes Secundus ciklusát; de inkább Secundust használta föl (a nevet is ez utóbbiból vette át). - Az epikus-retorikus keret forrása az Amarilli (Balassi ezt 1588-ban dolgozta át). - A verseket a keletkezéstől függetlenül, a költői tendencia alapján rendezte el. - A Júlia-ciklus huszonöt versből áll. • Kezdet: Méznél édesb szép szók (ez egy önvallomás). • A pásztordráma alatt írt két költeményt is beletette. • Előtte magyarázó argumentumok vannak, és ez, valamint a verszáradékok által kapcsolódik a valós élettörténethez. De van benne irrealitás is • Az elérhetetlen boldogság reménytelen keresése fogalmazódik meg bennük. • Júlia egyre inkább eszménnyé alakul. - Júliát

hasonlítja a szerelemhez. • Minden sor Júlia nevével kezdődik, majd az ő személyes névmással. • Kilenc sor Júlia jellemzése és dicsérete. • Az első és a harmadik szakaszban csak egy-egy ige van, a másodikban csak az alszik, néz, szól; ez egy mozdulatlan kép. • Balassi itt már túl van a petrarkizmus és az udvari-udvarló költészet minden konvencióján. • A szerelemmel azonosult Júlia az élet szebbik oldala, melynek elérhetetlensége az örök gyötrelmek forrása. • Úgy fohászkodik Júliához, mint Istenhez tette. • Júlia minden jó és érték foglalata, a boldogság, a szépség eszménye, a bujdosó élet és a rabság ellenpólusa. A lírai önéletrajz - Balassi irodalmi öntudata a Júlia-ciklus megkomponálása során nőtt meg, így elhatározta, hogy minden költeményét összefoglalja. - Fönnmaradt a maga kezével írt könyv későbbi másolata (Balassi-kódex). - Az első kötetben istenes versei szerepelnek. - A második

kötetben a többi verse van (ez is két részre osztható, a választóvonal a házassága). • Az első 33 utolsó verse a Bocsásd meg Úristen kezdetű. • A második 33 a huszonöt Júlia-verset tartalmazza, és ehhez még nyolcat írt hozzá; ezekben a Júliaciklusban megkezdett koncepciót folytatja.  Zsófi nevére (ő egy úrihölgy).  Bécsi Zsuzsannáról és Anna Máriáról (utcalányok).  Végek dicsérete.  Szerelmesek éneke (Margit nevű szűzről).  Nyolc utas beszélgetése.  Zarándokoknak vagy bujdosóknak való ének.  Vigasztalja saját lelkét.  Búcsút mond hazájának és mindennek. A Célia-ciklus és az utolsó szerelmes versei - 1590-1591: ekkor írta a verseket Wesselényiné Szárkándy Annához. - A ciklus összes költeményét Balassi-strófában írta meg. - Az első két versben Cupidóval vitatkozik. 84 - • Kiűzte hazájából is. • Miért lesz szerelmes újra, mikor ő már Marst és Pallast akarja szolgálni.

• Célia Júliára emlékezteti, ez pedig új reménytelenség. A harmadik versben már kéri Célia szerelmét, ez a beteljesülés. Ezután már csak Célia szépségéről és a boldog szerelemről ír. A versek szerkezete leegyszerűsített, letisztult. (Egy gondolatot, egy érzést egyetlen hasonlatsorral ábrázol) Ugyanakkor nem riad vissza az erőltetett petrarkista hasonlatoktól sem (pl. a szerelem malom, amelyet a siralom patakja hajt, és Célia a költőt mint gabonát őrli benne). A formai tökéletesség kultusza a késő-reneszánsz manierizmusát súrolja. A szubjektív lírától eljut a személytelenebb, objektívabb epigramma-műfajhoz (ellenkező irányú, mint Janus Pannonius volt). 1593: epigramma-füzér (ez a folyamat betetőzése). • Kis versből áll. • Mindegyik egy strófa, de csak egy új van köztük, a Fulviáról szóló (négyet korábbi verseiből emelt ki). Prózai írásai - Beteg lelkeknek való füves kertecske; Krakkó, 1572. • Michael

Bock lutheránus lelkész művének fordítása (Würzgärtlin für die kranken Seelen; 1562). • Szülei lengyelországi bujdosása alatt vigasztalásul írta. • Ez az első ismert mű, ami még Balassi életében nyomtatásban megjelent. • Egy példány maradt fönn (Nyizsnyij Novgorod). • Még öt kiadása volt. Pl Bornemisza Péter Négy könyvecske címen adta ki (Sempte, 1577), Balassi nevének említése nélkül. Ezt Losonczy Anna lányának ajánlotta - Edmund Campianus: Tíz okok. • 1581-ben fordította, de csak hetet. • Három okot Balassi gyóntatója, Dobokay Sándor fordított. • Bécs, 1607: Dobokay kiadta, Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak ajánlva. Az előszóban írja le, miért nem előbb adta ki.  Forgáchra várt, aki protestáns volt, és Pázmány hatására katolizált.  Pázmány 1607-ben meg is említette, hogy Forgách sokáig fontolgatta az áttérést.  Vagyis az áttérés volt a föltétel, nem a pénz miatt várt (az

támogatta a kiadást, akinek az ajánlás szólt).  Dobokay Balassi életgyónásából ismerte Forgáchot és a költő Annához való viszonyát, tudott a „nászajándék” versekről, melyek nemcsak Annát, hanem Forgáchot is bántották.  A közös vallás szellemi rokonságot hozott, és a lelki békét is meg kellett teremteni.  Néhányan fölteszik, hogy Balassi ezt a halálos ágyán hagyta meg.  Dobokay a jó hírnévről is elmélkedik: Balassi ezt csak úgy őrizheti meg, ha ez a kiengesztelés megtörténik. Levelei - Néhány levele is önvallomás. - 1591-93 közt a lipótújvári és véglesi perében írt levelei érdekesek. - Emlékiratok: saját érdekeinek megfelelően akarja beállítani az ügyeket. Hogy az objektivitás látszatát keltse, egyes szám harmadik személyben adja elő, és egyszer dialógusban is. Balassi-kiadások - 1596: gyászköltemény-sorozat (Rimay). • A vizsolyi nyomdában készült. • Támogatója Rákóczi Zsigmond

volt. • 1597: hasonmás-kiadás. - 1631–32: Rimay verseivel keverve kiadták az istenes verseit. (Ennek majdnem ötven kiadása volt, de 1650-től szétválogatták a két szerző verseit.) - Istenes énekei két vonalon jelentek meg. • Katolikus vonal; Bécs (1633). • Protestáns vonal; Bártfa (1634 körül). - XVIII. század vége: Ráday Gedeon ismerte föl Balassi szerelmes verseit - Fanchali Jób-kódex; 1958: pásztordrámája szövege itt lett ismert teljesen. 85 - - A Balassa-kódex kiadásai. • A zólyomradványi könyvtárban találták meg, 1874-ben. • 1944: első kritikai kiadás (Varjas Béla). • 1994: hasonmás kiadás előszóval. Az 1970-es évek közepéig próbálták műveit időrendben és tematikusan csoportosítva kiadni. Ez mára már elavult, mert Balassi nagyrészt ciklusokban írt. • 1951-55: kritikai kiadás (Eckhardt Sándor). • 1964: Gerézdi Rabán és Klaniczay Tibor rámutatott a ciklusszerűségre (A magyar irodalom története

1600-ig). • 1976: az egri Balassi-konferencián Varjas Béla már a nagyciklusról beszélt. • 1976: Újvidéken meghatározták a Balassi-versek sorrendjét. • 1981: az első olyan kiadás, melyben dallamokat is közöltek. • 1994: Epicedium és teljes Balassi-bibliográfia (Stoll Béla). XV. Rimay János és a manierizmus Komlovszki Tibor: Rimay és a Balassi-hagyomány Rimay nagy szerepet játszott az irodalmi és a politikai életben is. Bár irodalmi munkásságában következetesen elítélte az udvari élet visszáságait és a tisztkívánást, mégis főurakat szolgálva akart politikai karriert befutni Törekedett az irodalmi élet, a szellemi elit összefogására, és a korszerű udvari élet etikai normáinak megszabására, a magyar költészet megújítására. Életművét két példa befolyásolta: Iustus Lipsius sztoikus szemlélete és Balassi költészete. (Balassi és Rimay kapcsolata az első kimondottan irodalmi elvű barátság költészetünkben.)

Irodalomtörténeti gondolkodás a magyar késő-reneszánszban bontakozott ki; fontos szerepet játszott: Ujfalvi Imre, Szenczi Molnár Albert és Rimay János. (Rimay szemlélete a legkorszerűbb) Rimay Balassi költészetét az első magyar nyelvű klasszikus színvonalú életműként értelmezi, és új értékorientációhoz igazítja Balassi alakját. A profán és a szerelmi költészet egyenrangúságát hirdeti Fölismeri Balassi szerepét a szövegvers kialakításában, ismeri versei akusztikai-zenei hangulatát. Balassi folytatójának vallja magát, valójában azonban nagyon messze kerül mestere világától, költői fölfogásától.36 Balassi költészete. - Nagyon körülhatárolt; megszabott keretei vannak. - Verseiben közvetetten jelenik meg életszemlélete. Emiatt lírája elvont, Júlia-ciklusa pedig utópisztikus lesz. - A középkori tematikai hagyomány, a hazai vallásos és világi énekszerzés, az európai reneszánsz és a neolatin költészet

szintézise. - Verseiben az általános harmóniaigény jelenik meg. - A költői képnek csak a kései darabokban van jelentősége (nem törekszik bennük eredetiségre). - Sokat, és egyre többet merít a szakrális képzetkörből. - A Balassi-kép először amelioratív 37 jellegű volt. - Hasonlataiban a vizualitás távolító jellege marad a meghatározó. - Természetszemlélete mindig patetikus, elvont látványt idéz; soha nem közvetlen, de a konkrét tájat jeleníti meg, és a természetben élő embernek a természet által kiváltott fenségérzetét. - Költészete az egyre zártabb, rövidebb struktúra felé halad. Rimay költészete: - Irodalomszemlélete tudatosabb; egyfajta programszerűség figyelhető meg benne. - Az új költői törekvése elemeiben már a Balassi-epicédiumban megfigyelhetők. 36 37 Ezt a reális értelmezést Klaniczay Tibor adta. Szépítő, jobbító. 86 - Fölbontotta a versstruktúra elemeinek harmonikus viszonyát. (Egyfajta

harmóniaellenesség figyelhető meg nála.) - Saját hangja és stílusa kialakításában főleg az új, Balassiétól eltérő képrendszer játszik szerepet. • A fokozott érzéki hatásra törekszik. • A képek sokszor bizarrok, mesterkéltek; intellektuális erőfeszítés jelentkezik bennük. • Költői képeinek különleges asszociációi vannak. 38 • Fogékonyabb a Balassi-versközegtől elütő, disszonanciát sugalló képekre. • Az idő előrehaladtával egyre gyakoribbak nála a nyers képes kifejezések. - Balassi frazeológiájától tudatosan távolodott el. - Az ember földi létezésének színterét is következetesen pejoratív tónusban festi meg. - Nem folytatja Balassi természetszemléletét, a már említett harmóniaellenesség miatt. • Ritkán jelenik meg nála a természet. • Ha ír róla, akkor egy szűk, bezártságot sugalló teret ábrázol. - Költészete a fegyelmezettből tart az egyre terjengősebb, oldottabb, lazább verskarakter

felé. - Életszemléletét az elidegenedés fogalmával 39 jellemezhetjük. Leggyakoribb, visszatérő képzetkörei a betegség, a méreg, az orvoslás, a gyógyító ír hatékonyságának bizonytalansága. - Verseiben a reménytelen tragikusság fejeződik ki. A barokk ízlés egyik változata ez: a kegyetlen, a fájdalmas kultusza, a csúf, az ellenszenves keresése, a sír-, a halott- és rothadás-romantika. Ez nem nagyon népszerű, de megjelenik pl Gyöngyösi Rózsakoszorújában (Krisztus szenvedését ábrázolja). Úgy tűnik, mintha Rimay ennek az előkészítője lenne - Ennek kezdete az a zsoltárfordítás, melyet Balassi a halálos ágyán írt. - Rimay kezdeményezésére leggyorsabban Nyéki Vörös Mátyás reagált. - Közel áll még hozzá Thordai János a zsoltáraival és Lépes Bálint. - A későbbi protestáns írók és költők kevésbé fogékonyak erre a képzetkörre, inkább a meditatív, didaktikus és moralizáló szférájával mutatnak

rokonságot. 40 Rimay összesen 17 versformát használt, ebből 9 található meg Balassinál (ebben a formában 61 verset írt, míg az újban 9 éneket). A Balassihoz képest új formákat csak egy-egy versben alkalmazta, csak A lengyel király tánca ritmusában írt két verset. Balassi leggyakrabban követett metruma a Balassi-strófa, Rimaynál ez 17 versben szerepel; legnépszerűbb metruma a négysarkos, bokorrímű 12-es. Rimay a kor problémáira adott költői válaszában csaknem valamennyi Balassi-sajátossággal szakít. - Balassi lírájának pátoszos, megilletődött attitűdöt sugalló hangvételével. - A tematikai meghatározottsággal, Balassi lírájának közvetett, elvont jelentésével. - A versstruktúra különböző elemeinek egyensúlyával. - A Balassi-féle kompozíciós törekvéssel. - A költői kép amelioratív jellegével, a szakrális képzetkör szerepével. - A Balassi-féle természetszemlélettel, természetérzékeléssel. - A szöveg zenei

tónusának csendesebb áramával, a szóhangzás finomítására való törekvéssel. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (15–29, 45–46.) Rimay János (1570–1631) Apja a Balassiak szolgálatában állt, így már gyermekkorában megismerkedhetett a költővel. Példaképének tartotta Iustus Lipsiust is. - Az ő tanításából a vera nobilitas elve ragadta meg: az igazi nemesség forrása nem a származás vagy a vagyon, hanem a szellemi és az erkölcsi kiválóság. - Ezt választotta élete egyik vezérelvéül. Járatos volt a latin, az irodalmi cseh, a német és az olasz nyelvben. Járt Esztergomban és Erdélyben; Balásfi Tamás itt üdvözlő verseket szerzett a tiszteletére. Ismerte az ország legtöbb művelt emberét. 1608: Konstantinápolyban járt követként, a zsitvatoroki béke ratifikálása miatt. Thurzó György nádor halála után annak özvegyét és fiát, Imrét szolgálta, az ő megbízásából vett részt 1619ben a pozsonyi

országgyűlésen. 38 Pirnát Antal ezt Rimay költészetének legfőbb érdekességeként, a manierista ízlését reprezentáló formai sajátságként említi. 39 Hauser Arnoldtól származik ez a fogalom. 40 Ezt példázza ifj. Darholcz Kristóf Novissima tuba-fordítása 87 Protestáns volta miatt megszakadtak kapcsolatai a főúri udvarokkal, de jobban megismerkedett a megyei nemességgel. Hagyatéka megőrzésében nagy szerepe volt unokaöccsének, Madách Gáspárnak. Élete végén sok csapás érte: súlyos beteg volt, gyermekei meghaltak, házát kifosztották. Versei nagy részét alkalmakra írja, tudatosan ciklusokba és kötetekbe rendezi, a kinyomtatás szándékával. Balassi hagyatékát is ő gondozta; ajánlásokkal, dicsőítő versekkel, kis elmélkedésekkel egészítette ki. Életében egy kötete jelent meg (Balassi-epicedium), kéziratai elvesztek (egy kötet pl. a Tiszába esett) Művei annak köszönhetik különleges értéküket, hogy az

irodalomról, kultúráról és stílusról is írt bennük. A Balassi-kiadványok. - 1595–1596: megírta a Balassi-testvérek epicédiumát, amely hét gyászversből áll. • 1–3: Balassi Bálint hősi halálát énekli meg. • 4–5: Balassi Ferenc hősi halálát énekli meg. • 6: a két hős elképzelt síremlékének fölirata. • 7: halotti búcsúztató, melyhez járul egy epigramma, hogy a szerző irigyeit elijessze. - Tudatosan megszerkesztett humanista opus. - Az imitáció elvét követve utánozza Balassi stílusát, és a halálos ágyán írt bűnbánó zsoltárát is belekomponálja az egyik versbe. - Rimay az életből kiábrándult sztoikus hősként mutatja be Balassit (szerinte hazája sorsán elkeseredve tudatosan kereste a halált Esztergomnál). - Két előszót írt hozzá. • Van egy magyar nyelven írt, melyet ő is apológiának nevez. • A másik latin nyelvű, és Darholcz Kristófnak címezte. - Balassi költői életművét egyoldalúan, saját

elvei szerint értékelte, így csak a tudós, humanista jellegét emelte ki. - Műveit is ki akarta adni, de csak az előszó maradt meg belőle. - A szerelmes versekkel való előítéleteket a világirodalom nagyjaira (Dante, Boccaccio, Petrarca) való hivatkozással. - Szerinte a szerelmi líra is alkalmas bölcsesség kifejezésére. - Rimay ezzel elsőként adott irodalmi, kritikai értékelést magyar költőről. Szerelmi és vitézi-hazafias versei. - A Tiszába veszett kéziratban valószínűleg több szerelmes vers lehetett, ma tízet ismerünk. - A tíz közül kettő cikluskezdő verse vall. - Szerelmes verseiben nincs mély érzelem, csak egy alkalom a tudós játékra. - Vitézi, vagyis katonaéneket csak egyet írt: Katonák hadnagya. • A tizenöt éves háború első, még sikeres éveiben írta. • A vers nagyon optimista, stílusa Balassira emlékeztet, de nem éri el annak lendületét. • A törökverő Homonnay István kérésére írta. - Saját hangját

azokban a versekben fedezhetjük föl, melyekben a vitézi pátosz szertefoszlását éli meg. Pl Ez világ mint egy kert • Érett költő művére utal. • Kb. a fele Balassi Végek dicsérete című versének átköltése • A világi dolgok mulandó voltát írja le. - Ő a kezdeményezője a politikai töltetű lírának. - Pl. Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép Vallásos és bölcselkedő költészete. - Istenes énekeket szinte mindig írt. - Balassi-típusú, szubjektív hangú költemények ezek. - Istenes lírája érintkezik a protestáns templomi ének-költészettel is. - Voltak interkonfesszionalista hajlamai is; pl. egy katolikus asszony kérésére Máriáról írt éneket anélkül, hogy saját meggyőződése sérült volna (Szűz Mária lakozván Názáretben) - Bölcselkedő műveiben is az élet változó, mulandó volta kap hangsúlyt. - Az istenes versekben saját bűnösségének tudata van előtérben, a bölcseletiekben mint oktató vagy bíró

lép föl, és másokat oktat vagy ítél. - Vannak embléma-magyarázatai a szerencséről, a virtusról és a religióról. - Verseit ciklusba rendezte, s téma szerint írt róluk argumentumot. Manierista stíluseszközei. - Merész asszociációk, meghökkentő képek. - Vannak undorkeltő leírásai is. - Az önmarcangolás vagy az erkölcsprédikátori fölháborodás érzékeltetésére a nyers képeket halmozza. 88 Másik fő eszköze a rím, mely nála válik először önálló, öncélú versalkotó tényezővé; pl. Én kedves Ilonám: „Mert az te szerelmed / Engem úgy környül vett, / Mint pézsmát ó szelence, / Az én szívem kivel / Szintén ugy hevült el, / Mint tűz miatt kemence, / Mert te szépségedbe / Szívem ugy merült be, / Mint tengerbe Velence.” - Az akusztikai hatás élénkítésére belső rímet is használt. - Prózájában szintén tudatos formaművészettel találkozunk. - A manierista műpróza stilisztikájával Rákóczi Györgyhöz

írt levelében (1629. 05 25) foglalkozott - Ebben Prágai András fordításáról (Fejedelmeknek serkentő órája) ír kritikát. 1955: megjelent a kritikai kiadása. - Ecsedi Báthory István (1555–1605) Református nagybirtokos és országbíró. Egy vallásos verse a Balassi-kódexben olvasható. Sok levelén kívül fönnmaradt egy teológiai traktátusa a Szentháromságról, és irodalmi értékűnek tekinthetjük végrendeletét is. Fő műve: személyes hangú imáinak és vallásos elmélkedéseinek gyűjteménye. - Fogalmazványai segítségével 1603-1605 között szerkesztette. - Bűnösségét tartja betegsége és gyermektelensége okának. - Fohászait a szubjektív tartalom mellett emelkedett költői nyelv jellemzi. - Gyakoriak nála a zsoltárokból vett motívumok. - A szakaszokba osztott prózai szöveg egy helyen átmegy versbe, és a vers és a próza egybemosása a manierizmushoz közel álló esztétikai hatást kelti. - Végrendeletében megpróbált

gondoskodni arról, hogy vallásos műveit a református egyház megőrizze, egyetlen nagyobb kéziratának fönnmaradása mégiscsak a véletlennek köszönhető. XVI. Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus Makkai László utószava a Magyari-kiadáshoz Magyari életéről nagyon keveset tudunk; szinte csak annyit, amennyi nyomtatott műveiben olvasható. Nem tudjuk, mikor és hol született és halt meg. Pázmány Péter úgy vélte, Wittenbergben tanult, pedig csak sokszor hivatkozott az ottani professzorokra művében. (Pázmány neki tulajdonította azt a Hunnius-fordítást, ami valójában Eszterházi Tamástól és Kürti Istvántól származik.) Lehet, hogy nem is tanult külföldön, akárcsak Zvonarics Mihály, aki a sárvári prédikátorságban volt utódja Lehetséges, hogy a csepregi iskolában fejezte be tanulmányait Később a Nádasdy-birtokok központjába, Sárvárra került. A család feje akkoriban Nádasdy Ferenc, a fekete bég volt, akit még

Bécsben és a törököknél is tiszteltek. Nemesi és paraszti származású katonáival is együtt étkezett. Nagyban támogatta a lutheránus egyházat Ő vezette az 1591 évi csepregi hitvitát, ahol az írásos hitvallás aláírása miatt végleges lett a szakadás a lutheránusok (Nádasdy) és a kálvinisták (Batthyány) között. A lutheránus és a kálvinista magatartás közt különbség van; a kálvinista Bocskai fegyveres fölkelést indított, Illésházy István viszont lutheránus volta miatt nem fogott fegyvert. 1594: Magyari is ott volt Eger ostrománál (ez az első adat róla). Az jól és bódogul való meghalásnak tudományáról irattatott kézbeli könyvecske. - 1600-ban adták ki. - Ez az első ismert műve. - Beust Joachim (†1597) könyvének a fordítása. - Az állandóan veszélyben forgó katonaéletről szól. 1604: meghalt Nádasdy; Magyari mondott egy beszédet a holttest fölött Sárváron, és egyet a temetésen, Lékán (ezeket az özvegynek,

Báthory Erzsébetnek ajánlva ki is adta). 1605: már nem ő a sárvári plébános, tehát ő is meghalt. A patrónus és a prédikátor sokat beszélgetett a protestantizmus és a haza sorsáról; fölvetődik a kérdés, hogy van-e olyan hely, ahol Nádasdy szavaival szól. A kétféle stílus föltűnt pl Turóczi-Trostler Józsefnek is Kortársai közül már Pázmány is kifogásolta, hogy miért ír katonai dolgokról, mikor ő prédikátor (A katonai területen való jártassága nem saját tapasztalatait tükrözi, hanem olyan forrásokat, melyeket Nádasdy ajánlott a figyelmébe.) A legnagyobb biztonsággal vallási és morális kérdésekről írt. Az országokban való sok romlásoknak okairól: - Vallásának védelmezését össze kellett kapcsolnia a török elleni harcra való buzdítással, ehhez pedig nem volt korábbi minta. - E művét is Nádasdynak ajánlja. 89 - - Nyilván ismerte a török veszedelemről szóló irodalmat, mert nagyon sok elődje volt,

mégsem nevezi meg őket, nem idéz tőlük. Újdonsága az volt, hogy a wittenbergi szemlélet világvégváró magatartását haladta meg, és a török elleni harcra buzdított. Magyarországon ekkor az egyes földesurak határozták meg a birtokaikon élők vallását, míg Németországban a fejedelmek. A Habsburgok közben a nemesek nélkül döntöttek róluk, és idegen zsoldosokat hoztak be; ezért fölmerült, hogy ezeket a csapatokat majd a protestantizmus erőszakos kiirtására akarják majd használni, illetve az országgyűlést mellőző korlátlan királyi hatalom bevezetésére. Belső-Ausztriában már történtek is változások; elűzték a protestáns prédikátorokat, udvari lelkészeket. 1594: Ausztriában parasztfelkelés robbant ki a protestáns vallásszabadság védelmében. Az elűzött lelkészeket a magyar főurak fogadták be, akik nyugtalanságot keltettek. Magyari elítéli azt a nézetet, hogy a reformáció büntetése a török; éppen hogy a

pápista bálványimádás miatt van, az erőszakos térítést mégis elítéli. Magyari újdonsága, hogy szerinte a vallási vitákban mellőzni kell a külső kényszert, inkább a meggyőzésre kell törekedni. A politikában engedelmességre, a vallásosságban felekezeti türelemre intő filozófia ősatyja Erasmus volt, szószólója pedig Iustus Lipsius (1547–1606). Magyari is bűnlistát állított föl: a feudális anarchiát és a nép elnyomását emeli ki. A könyvben megfogalmazódik Nádasdy rendi reformja, melynek azonban katonai alapja 1604-ben öszszeomlott. De 1602-ben Magyari még nem látja ezt, és a nemesi önadóztatást helyezi előtérbe Forrásai. • Johannes Turmair-Aventinus • Georgiević Bertalan • Erasmus • Luther • Egidius Hunnius • egyházatyák (Szent Ágoston) • történészek (Bonfini) A sok magyar vonatkozás viszont eredetivé teszi a művet. Szól a parasztok kizsákmányolása ellen is, és rejtetten parasztháborúval

fenyegetőzik. Látta, hogy a mohó birtokszerzés is általános tünet. Az évente összegyűlő országgyűléstől sem várt semmi jót. Szerinte ki kell iktatni az uralkodó és a rendek közé ékelődött intézményeket (titkos tanács, haditanács, kamarák). A tanácsból ki kell rekeszteni a római katolikus püspököket. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (51–85.) A késő-humanista protestáns polgári irodalom – a protestáns polgári művelődés A katolikus irodalom a barokk kezdeményezője. Az unitárius és az evangélikus irodalom visszaszorult, így a késő-reneszánsz egyházi irodalma többségében református jellegű. A református prédikátorok a polgári középréteghez, a mezővárosokhoz kapcsolódtak. Kultúrájuk így polgárias színezetűek, de erős a feudális kötöttség is, mert jövedelmük feudális patrónustól függ A kálvinista egyházi élet súlypontja a keleti országrészekbe tevődött át. Bethlen Gábor

jóvoltából az északkeleti vármegyék, a Tiszántúl és hét kelet-magyarországi vármegye még elkerülte a koncentrált ellenreformációt. Bocskaitól kezdve minden fejedelem református volt. Bethlen céltudatos művelődéspolitikát folytatott. - A prédikátori réteg műveltségi színvonalának emelésére törekedett. - Fejlesztette a hazai iskolákat. - Gyulafehérvárt az ország kulturális központjává akarta fejleszteni. - Főiskolát, nyomdát (1620), könyvtárat alapított. - Külföldi tanárokat hívott. • Martin Opitz (1622) • Alsted (1629, Herborn) • Bisterfeld (1629, Herborn) • Piscator (1629, Herborn) 90 - Kolozsváron is akart iskolát alapítani, de meghalt. I. Rákóczi György - A sztoikus udvari irodalmat támogatta. - A sárospataki iskolát akarta központtá fejleszteni. - Hozzá hasonló szerepet tölt be a tiszántúli ecsedi udvar. Fiatalokat küldtek külföldre; elsősorban a vagyonos püspökök tehették ezt meg. (Keserüi

Dajka János, Geleji Katona István.) Főleg a református prédikátor-irodalom fejlődött erőteljesen. Az unitáriusok voltak a legtöbben, de számuk állandóan csökkent (pl. háború miatt) Igényesebb teológiai munkák nem jelenhettek meg. Egy jelentős volt (Enyedi György – Torockai Máté: Az Ó- és Újtestamentumbeli helyeknek magyarázatjok; Kolozsvár, 1619), de ezt is majdnem elkobozták. Evangélikusok. - Szellemi központjuk Csepreg (Nádasdy-birtok). - A Bethlennel rokonszenvező csepregieket 1621-ben lemészárolta Esterházy Miklós, katolikus zsoldosaival. Ezt a veszteséget már nem tudták kiheverni a lutheránusok - Polgári jellegű tevékenységükre ezután főleg Eperjesen volt lehetőség. Jelentős a szlovákok számára írt szlovák, illetve cseh nyelvű prédikátor-irodalom. - A Thurzók és az Illésházyak támogatták bőkezűen. - Legjelentősebb költő: Elias Lani, Jur Tranovsky (Cithara Sanctōrum; Lőcse, 1636). A lutheránusok

Wittenbergben tanultak, az unitáriusok Padova helyett mást választottak (Boroszló, Dancka, Bázel, Leyden, Anglia). Ezek kálvinista iskolák voltak (van még kálvinista iskola: Heidelberg, Marburg, Herborn, Altdorf). Heidelberg tanítványai alapos nyelvi, retorikai és poétikai képzettséget szereztek, ezt még kiegészítette pedagógiai igényességük. Ezért tankönyvet szerkesztettek hazai iskolák számára - Pécseli Király Imre (retorika; Oppenheim, 1612) - Koródi Bedő Dániel (latin prozódia; Heidelberg, 1616) A kor leghíresebb kálvinista teológusa, David Pareus a kezdeményezője és a vezetője az irénikus mozgalomnak (a protestáns felekezetek közti megegyezést sürgeti). Kanizsai Pálfi János: a Dunántúlon heidelbergi mintára létrehozta a presbitériumokat. Heidelbergben érvényesültek a német protestantizmus negatív hatásai is, így a legmerevebb református ortodoxiák is meggyökereztek; a kettősség megfigyelhető a nemzedéken belül

(Szenczi – Geleji), de az egyes írók munkásságán belül is. Voltak protestáns nyomdák, de csak rövid ideig működtek, vagy helyi szinten, vagy nem fejlődtek (mint pl. a debreceni). A helyzetet javította, hogy német nyomdákban volt lehetőség kiadásra, de ezekben sok volt a hiba. Az egyetlen jelentős nyomda: Klösz-nyomda. - 1599-ben alapította Bártfán id. Klösz Jakab - Saját üzemét Gutgesell Dávidéval egyesítette. - Az intenzív munkát 1616-ban kezdte meg, örökösei ezt 1664-ig folytatták. - Vetélytársa az 1620-as évektől Brewer Lőrinc lőcsei nyomdája. A többségében magyar nyelvű késő-humanista protestáns irodalom már I. Rákóczi György korában bomlásnak indult Protestáns hitvitázó-teológiai irodalom 1. Magyari István (†1605 körül) A fekete bég, Nádasdy Ferenc udvari prédikátora volt Sárváron. Az országokban való sok romlások okairól (Sárvár, 1602): - Ezzel a válságból akar kiutat keresni. - Erre Pázmány

válaszolt, mire ő egy új vitairatot írt, de azt már Nádasdy halála (1604) miatt nem tudta kiadni. - Fordulatot jelentett a protestáns egyházi irodalom fejlődésében. - Az ellenreformáció, és a Habsburg-terjeszkedés veszélyeire hívta föl a figyelmet. - Ajánlólevelét Nádasdynak címezte. - Cáfolja, hogy az ország romlása a protestánsok miatt van. - Hibája: a lutheri vallás nem új, hanem ez az eredeti keresztény hit, és a pápisták vallása az új. - A romlásnak négy oka van. • Bálványozás (katolikus vallás). • A protestánsok üldözése. • A feudális uralkodó osztály bűnei. • Hadakozási hibák. 91 Alapja: Farkas András és Károli Gáspár történelem-szemlélete, és a históriás énekek. - A tanulságokat a múltból meríti. Az okulásoknak három csoportját hozza • A házasságról. • A vitézségről. • A békességről. (A legköltőibb rész; Erasmus nyomán) - Nemcsak teológiai érveket használ, hanem idézi

Janus Pannonius egyik antiklerikális epigrammáját is. - De nem sikerült neki a különböző gondolatrendszereket vegyíteni, így súlyos belső ellentmondásokat tartalmaz. - A vallásosból a politikai szemléletbe való átfejlődés jellemzi. 2. Alvinczi Péter (1570–1634) Wittenbergben és Heidelbergben tanult. Pályafutásának kezdete: 1605; ekkor kassai pap lett. Az irénikus mozgalom híve volt, és tartós együttműködést tudott teremteni a kassai evangélikusok és reformátusok között. Pázmány egyik legsikerültebb szatirikus vitairatát írta ellene 1609-ben. Machiavellisatio; Kassa, 1620: Balásfi Tamással folytatott párharca eredménye, melyben a katolikus egyház bűneit függelékként közli. Vitairatai közül sok elveszett, csak ellenfelei munkáiból tudjuk, hogy ő is elég gorombán válaszolt. Stílusa kötődik az egyház teológiai, logikai kötöttségeihez, száraz és értekező. Pl: - Itinerarium Catholicum; Debrecen, 1616. - Postilla;

Kassa, 1633-34. Kortársaira politikai szónoklatai és publicisztikai művei voltak nagy hatással. Qurela Hungariae – Magyarország panasza; Kassa, 1620: Bethlen Gábort védi. Politikai ékesszólása igen közel áll a Pázmány által képviselt korai barokk retorikához. A polemikus teológiai irodalom 1. Zvonarics Imre (1575–1621) - Csepregi lelkész volt, a mészárlás áldozata lett. - Műve: Pázmán Péter pironságai; Keresztúr, 1615. - Evangélikus hitvitázó. Református hitvitázók. - Kecskeméti C. János - Pécsváradi Péter A protestáns hitvitázók hibái: az eredetiség hiánya és a teológiai korlátoltság. A gyöngeségület mutatja, hogy Pázmány Kalauzára (1613) nem tudtak kimerítő cáfolatot írni. (Ez a jezsuita propaganda összes érvét rendszerezi.) - Lefordították latinra, és Balduinus írt rá egy gyönge feleletet (1626). - Kelet-Magyarországon 1629-ben fölosztották egymás közt a fejezeteket, de a munkatársak nem írták meg,

így a vállalkozás megbukott. 2. Samarjai János (1585–1652) - Felső-Dunamelléki szuperintendens. - Az ő irénikus munkája a legjelentősebb: Magyar harmonia; Pápa, 1628. A leggyöngébb vitairatok a szombatosok és az unitáriusok ellen írtak. - Milotai Nyilas István (1571–1623) munkái nyitották ezt meg. - Geleji Katona István volt a legjelentősebb ezen a téren. Jelentős egyházi műfaj volt a prédikáció: Alvinczi Péter, Milotai Nyilas István, Kecskeméti C. János, Margitai Péter (†1629), Zvonarics Mihály (1570–1625) A legjelentősebb biblia-magyarázó mű: Kecskeméti Alexis János: Az Dániel próféta könyvének magyarázatja; Debrecen, 1621. Geleji Katona István (1589–1649) Heidelberg után gyulafehérvári rektor lett, az ifj. Bethlen István nevelője, udvari pap és az erdélyi egyház püspöke. Elrendelte, hogy az egyházi férfiak saját könyvtárat gyűjtsenek. Fejlesztette a fejedelmi nyomdát, és szervezett egy románt is. Jellemző

rá a legmerevebb ortodox gondolkodás, és a teológiai türelmetlenség. Öreg graduál; Gyulafehérvár, 1636: a református ortodoxia törekvéseit reprezentálja. 92 - A vezetők próbálták az ennek megfelelő szertartási éneklést föléleszteni, és megakadályozni a variációkat. - Még Keserüi D. Jánossal is elkezdett egy graduált, de már egyedül fejezte be - Elítéli a latin nyelvű liturgiát, a többszólamúságot és az orgonát. Polemikus és dogmatikus művei. - Titkok titka; Gyulafehérvár, 1645. - Váltság titka I–III; Várad, 1645-49. - Magyar grammatikácska: a Titkok titka függeléke. Szenczi Molnár Albert (1574–1634; Szenc-Kolozsvár). Huszonkét éves korától kb. húsz évig naplót vezetett, megőrzött minden levelet 1586-tól más városokban tanul: Győr, Gönc, Debrecen, Kassa, Wittenberg, Drezda, Heidelberg, Strassburg, Genf, Milánó, Róma, Velence. 1599-ben tért haza. Látta a magyarországi protestáns egyházi kultúra és

iskolák elmaradottságát a németországiakhoz képest, ezért mecénásokat keresett. 1600: visszatért Németországba. 1603: letelepedett Altdorfban; itt készített szótárat (latin-magyar, magyar-latin). Az első kötetet Rudolf császárnak ajánlotta 1606: elkészítette zsoltárfordítását. 1608: átdolgozta a Károli-bibliát. 1610: megjelent nyelvtana. 1611: megházasodott és Oppenheimbe költözött. 1612: hazatért és Batthyány Ferenc udvari prédikátora lett, de nem bírta elviselni a magyar főnemesi udvarok légkörét. 1614: Komáromba költözött, de nagyrészt utazgatott. 1615: visszatért Németországba. Ekkor fordította le Kálvin Institutióját 1642: elfogadva Bethlen Gábor ajánlatát, végleg Magyarországra költözött. (Kassa, Kolozsvár) Utolsó fönnmaradt munkája: Discursus dē summō bonō; 1630. Szótára és nyelvtana: - Korán fölismerte a korszerű szótár hiányát. - A régiek (Murmelius, Calepinus, Pesti) már elavultak. -

Szótára: Nürnberg, 1604; francia és német szótárakat vett alapul. - A hazai oktatási igények mellett a magyar nyelv külföldi megismertetését is szolgálta. - Nova grammatica Ungarica; Hanau, 1610: a kor legjobb tudományos színvonalát képviseli. - Nem ismerte Sylvester nyelvtanát; őt is héber nyelvi tájékozottsága segítette. - Az alaktan mellett mondattant is ad. - Célja, hogy lehetővé tegye idegenek számára a magyar nyelv elsajátítását. - Hozzájárult a helyesírás és a nyelvhasználat egységességéhez, és irodalmi nyelvünk kialakulásához. - Sok irodalmi, tudományos műszónak ő adja először a magyar meghatározását. Zsoltárai: - Psalterium Ungaricum; Herborn, 1606. Külföldieket is alapul vett: Clement Marot és Theodor Beza (francia verses zsoltárok, reneszánsz dallammal) művei, Ambrosius Lobwasser német fordításában. - Elismeréssel említi Sztárai és Szegedi Gergely szerzeményeit, de kritizál egyes fordításokat, és

csipkelődik a vala-vala rímeken is. - Tartalmi és formai szempontból is a legnagyobb pontosságra törekedett. - Ügyelnie kellett arra, hogy az eredeti dallammal legyen énekelhető, hogy megmaradjanak a strófaszerkezetek (kb. 130 féle) Ebben az értelemben Szenczit az első modern műfordítónknak tarthatjuk - Újszerű fordítói módszer, fejlett költői technika és személyes beleélés jellemzi. - A puritanizmussal lettek népszerűek. Prózafordításai: - Az 1615 után készültek a legfontosabbak. - Legkorábbi: Postilla Scultetica; Oppenheim, 1617. Egy heidelbergi udvari pap (Abraham Scultetus) prédikációgyűjteménye. - Imádságos könyvecske; Heidelberg, 1621: a Bullinger-Frisius-féle imakönyvből magyarította. - Institutio; Hanau, 1624: Kálvin teológiai főműve. - Discursus dē summō bonō; Lőcse, 1630: ez a legolvasmányosabb. Erkölcsfilozófiai elmélkedés A legfőbb jó egyedül Isten - Ő is körmondatokban fogalmaz, de ezek szerkezete könnyen

áttekinthető. - Gazdagon használ szinonimákat, jelzőbokrokat. 93 Alkalmi kiadványai és írásai: - Vannak latin kiadványok, ezek a németországi humanista barátai és mecénásai számára készültek. • Vegyes rejtvények (Herborn, 1608) • Lusus poetici (Hanau, 1604) - Új templom fölszentelése (Kassa, 1625): alkalmi prédikációgyűjtemény. - Kis katekizmus: a heidelbergi káté alapján írta. - A loretói bálvány: egyetlen katolikus-ellenes írása, melyben a loretói Mária-kultuszt támadja. - Legfőbb törekvése: a külföldi közvélemény tájékoztatása a magyar viszonyokról. Előszavai és könyvajánlásai. - Kötetlen szerkezetűek; a személyes mondanivalója van benne. - Visszatérő témája, hogy saját szabálytalan életvitelét indokolja. - Mindig úgy érzi, hogy be kell számolnia idejéről, és hogy mire használta az anyagi támogatást. - Az iskolák színvonalát nemcsak tankönyvekkel akarta emelni, hanem javasolta az osztályokra

osztott oktatást már a mezővárosok iskoláiban is. - Leányiskolák fölállítását javasolta, ahol elsajátítják a betűvetést, és elemi hitoktatást kapnak. Valamennyi magyar kortársa közül neki volt a legszélesebb látóköre. Nyelvművelő munkássága Kazinczy és Kölcsey tiszteletét vívta ki. XVII. Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom Bán Imre: A magyar barokk próza változatai Egy-egy szöveg barokk voltát könnyű megállapítani, de nehéz az egyes stílusjegyek szabatos körülírása. A retorikai és stilisztikai eszközök használatának a mértéke, aránya, a bennük megnyilatkozó eszmei vagy művészi szándék dönthet arról, milyen stílusú a szöveg. A magyar barokk próza legnagyobb mestere Pázmány Péter (reneszánsz, manierista és barokk elemek vegyesen jelentkeznek nála). - Pázmányra a józan mértéktartás a jellemző, nem lenyűgözni akar, hanem a hétköznapok realitásával meggyőzni. - A szócsavarást

(„szóhegyezés” 41) a prédikációban elítéli, de a vitairataiban használja. - Valószínű, hogy Pázmány ismerte, de tudatosan kerülte a barokk próza új stílusát. Seicento-modor. - A magyar barokk próza legfeltűnőbb, szinte csak egyházi művekben érvényesülő változata. - Kezdeményezője Lépes Bálint nyitrai püspök volt. (Tükrök; 1616-17) - Ezt a változatot Koltay-Kastner Jenő fedezte föl 1944-ben. - Képviselő szerinte: Landovics István, Illyés András, Illyés István, Baranyi Pál, Csúzy Zsigmond, Bertalanfi Pál, Padányi Biró Márton. - Jellemzője: szimbólumok halmozása, patetikus dinamizmus, hatáskeltő eszközök használata, nyers népiesség, szójátékok, antitézisek. - Lépes a halál leírásában nem használ körmondatokat; nyers, naturalista jellemzést ad. Pázmány ugyanezt írja le, de rövidebben, művészi stílusban. - Az egyházi prózában egyiküknek sem akad közvetlen folytatója. A XVIII. századra a magyar

prédikáció nagy mértékben alkalmazkodik a rendiséghez, a nemesség és az arisztokrácia igényeihez; ekkor jön el az ideje a virágosan mesterkedő egyházi beszédnek. Példaadó az olasz jezsuita, Emanuele Tesauro könyve, az Aristotelési messzelátó. (Stylus argutus) - Először 1655-ben jelent meg, és divatossá tette a különleges metaforák szerkesztésének technikáját. - Hatása Magyarországon csak a XVIII. század elején jelentkezett (Moesch Lukács már 1693-ban említi a nevét, de az egész rendszer csak később ér ide.) - Baranyi Pál művének 42 előszavát tarthatjuk fontosnak: itt elutasítja a ragyogó stílust. De egy másik művében 43 mondatai minden vonatkozásban barokk jellegűek. 41 Szellemeskedő, önmagában tetszelgő stílus, elítélése régi egyházi közhely. 94 - A pálos Csúzy Zsigmond Rákóczi tábori prédikátora volt. Ami tőle kiemelhető: magyaros stílusa, a népnyelvben való jártassága, prédikációi népies

jellege Öt beszédgyűjteménye Pozsonyban jelent meg 1723-1725 között. Nyelvében megvan a bőség, de sokszor hiányzik belőle a logikai fegyelem - Ez a stílusváltozat kb. a XVIII század közepéig él - Ide tartozik még Padányi is. Még a meglepetés, az ötletes hatáskeltés eszközeit használja - Az ötletes prédikáció főleg az úri halotti szertartásokon volt jelen. • Verestói György ilyen prédikációiból két kötet gyűlt össze. • Intze István, aki szintén erdélyi prédikátor műve 21 és fél nyomtatott oldal (Toldalagi Pálné Bánfi Erzsébet fölött mondott beszéd) a szelíd szóra épül föl. A régi magyar prózában gyakran érintkezik egymással a naturalizmus és a magyarosság. - A naturalista elemek ugyanis a köznyelv alantasabb szókészletéből kerülnek ki. - A magyar műpróza önállósodásával teret kap a köznyelv természetes elemeinek sűrű használata. • Sylvester János is észreveszi a magyar nyelv eredetiségét.

• Bornemisza Péter Elektra-fordításában használ sok ilyen elemet. • Heltai Gáspár tudatosan és gyönyörködve használja ezt a szentenciózus nyelvet. • Decsi Csimor János zárja ezt a sort adagium-gyűjteményével. 44 - A népies naturalista modor jó példáit találjuk a részegség, a tobzódás és a tánc ellen irányuló vitairatokban. • Ezek stílustalan, száraz írások. • Diószegi Bónis Mátyás Az Részegesnek gyülölséges, Utálatos es rettenetes állapottya (Leyden, 1649) kivétel ez alól. - A naturalista részletek néhány tárgykörhöz kötöttek: halál, koporsó, pokol, bujaság, tobzódás. A magyar barokk próza másik fő ága: patetikus-publicisztikai stílus. - A köznemesi rend politikai szerepének erősödésével jelent meg, és a kuruc mozgalom eltűnésével megszűnt. - Különböző műfajok jellemzőek: politikai mű, kiáltvány, levél, egyházi beszéd. - Erőközpontja Zrínyi prózai műve. A harmadik fő ág az

elbeszélő stílus. - Itt bontakoznak ki a legkomolyabb stílusértékek. - Az írók tudnak és mernek egyéniek lenni. - Itt bontakozik ki igazán a személyes érdekeltség. A barokk a retorika virágkora. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (137–149.): Barokk egyházi próza, barokk széppróza és költészet A rekatolizáció célja mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme, ezért főként a prózai műfajok voltak a jellemzőek. Pl vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv Az első jezsuita író-nemzedék - Legtöbben a kolozsvári jezsuitáknál tanultak. • Dobokay Sándor (1565–1621): Balassi gyóntatója, Campianus-fordításának befejezője. • Forró György (1571–1641): tartományfőnök; háromkötetes prédikációgyűjteménye elveszett. • Vásárhelyi Gergely (1561–1641): Kempis Tamás művét fordította le (1622). • Balásfi Tamás (1580–1625): unitárius származású. Boszniai püspök Kezdetben a humanista

tanulmányok vonzották, majd Rimay barátja lett, győri kanonok, pozsonyi prépost Az egyik legdurvább hangú hitvitázó lett. Legjelentősebb vitairata a Csepregi iskola (Pozsony, 1616) • Káldi György (1572–1634): protestánsnak született. Irodalmi munkássága Erdélyben kezdődött Itt kezdte a bibliafordítást is, de külföldön fejezte be (Bécs, 1626). A Vulgata szövegéből fordított Volt prédikációgyűjteménye is; prédikációi hosszabbak, mint Pázmányéi, de nem olyan művésziek (1630–31-ben adták ki). • Dobronoky György: nagyszombati házfőnök, és az egyetem rektora. Egy naplója maradt fönn • Istvánffy Miklós: katolikus nemesúr. Bonfini után, Pázmány biztatására, latin nyelven megírta Magyarország történetét 42 Az életnek és halálnak képe; 1712. Lelki paradicsom; 1700. 44 Adagium: bölcs mondás, példabeszéd. Decsi gyűjteményében már föltűnik a „messze, mint Makó Jeruzsálemtől” szóláshasonlat. 43 95

Veresmarti Mihály (1572–1645) Ő is protestáns családból származott. A többiektől annyiban különbözött, hogy ő súlyos lelki válság után katolizált csak. - Nagykőrösi prédikátorként menekült Nyitra megyébe. - Megvolt benne az aszkézis és a vértanúság vágya. - Időnkénti heves katolikus-gyűlöletével magára vonta a nyitrai püspök, Forgách Ferenc figyelmét. - Ő börtönbe záratta, és Bellarmin Róbert műveit olvastatta vele. - Végül 1610-ben tért át. Megtérése históriája: irodalomtörténeti fontosságát ennek köszönheti. - Végső szerkezete 1632–34 tájáról való. - Közli azokat a kételyeket, melyek protestáns hitében megingatták. - A dogmatikai bizonyságkeresés áll előtérben, nem az önelemzés. - A memoár első fontos állomása, bár a személyes, életrajzi elemek hiányoznak belőle. - Lehetőleg mindent dialogizál. A barokk széppróza azokban a művekben jellemző, melyek már nem vita céljából készültek,

hanem a katolikus híveknek olvasmányként. Lépes Bálint (1570–1623) - Kancellár, veszprémi, nyitrai, győri püspök, majd kalocsai érsek. - Kétkötetes főműve két Tükör; Prága, 1616, 1617. Itt a négy utolsó dologról elmélkedik - Példákat is hoz, pl. fölsorolja V Pálig a pápákat, így a mondatnak 236 alanya van - 34-féle pokolbeli szenvedésről ír. - Egy olasz szerzetes művéből magyarította; ő az első, akinél kimutatható a divatos olasz modor. - Az elmúlás szükségszerűségére, és a bűnösökre váró szörnyűségekre figyelmeztet. Hajnal Mátyás (1578–1644) - Esterházy Miklós nádor udvari papja. - Ájtatos könyvecske; Bécs, 1629. - Ez a Szent Szív-kultusz magyar terméke. - Tartalmaz tizennyolc rézmetszetet is, így az embléma műfajához tartozik. - Minden kép alatt hatsoros magyarázat áll. - Az Énekek éneke erotikáját visszhangozza. - Hajnal Ferenczffy Lőrincnek 45 és Nyáry Krisztinának 46 ajánlotta. Nyéki Vörös

Mátyás (1575–1654) - Az első magyar katolikus barokk költő. - Győri kanonok. - Leggyakoribb versformája a Balassi-strófa. - Lefordított hat bűnbánó zsoltárt Pázmány Imádságos könyve függelékének. - Írt sztoikus moralizáló verseket, és Mária-énekeket. - Oktató versei: • Dialogus; Prága, 1623: Szent Bernát álmában a test és a lélek beszélget egymással. A lélek a pokolba kerül, és jönnek az ördögök (leírásuk naturalisztikus) • Tintinnabulum; 1629: a négy végső dologról (halál, pokol, utolsó ítélet, mennyország) beszél. A csengettyű az utolsó ítéletkor szólal meg. A mulandó világ és a végtelen isteni valóság metafizikai ellentét állítja föl. • Aeternitas: nem tudjuk fölfogni, csak a tempust. • Siralom az halandóságrul: a barokk halálszemlélet teljes vadsága benne van. A verses dráma A magyar barokk dráma történetének kezdetét a Comico-tragoedia jelenti. - Szerzője ismeretlen (protestáns volt,

lehet, hogy erdélyi unitárius); Várad, 1646. - Tematikája és gondolatvilága Nyéki Vörös barokk verseihez hasonló. - Egyaránt magába foglal középkori és reneszánsz-manierista elemeket. - Főszereplői egyszerre társadalmi típusok és erkölcsi tulajdonságok allegorikus megszemélyesítői. 45 Ő adta ki. Világi volt, Bécsben udvari titkár Bécsi nyomdájában 1633-ban egy Balassi-kötetet adott ki, vegyítve Rimay és Nyéki Vörös Mátyás verseivel. 46 Esterházy Miklós felesége, akit Hajnal térített vissza katolikus hitre. 96 - A cselekmény annyi, amennyi a haláltáncokban szokás: a bűnösök dőzsölnek, kegyetlenkednek, de jön a halál, és lelküket a pokolra veti. Verselése énekes előadáshoz igazodik. A katolikus egyházi ének fölvirágzása Középkor vége: a magyar nyelvű templomi éneklés már megvolt, de a reformáció terjesztette el. A rekatolizáció az anyanyelvű katolikus egyházi ének fölvirágzásának időszaka is.

Jelentek meg kéziratok, nyomtatványok. - 1607-1608: Pápai János jezsuita foglalt bele teológiai művébe három éneket. - 1606: Pázmány Imádságos könyvében Nyéki Vörös Mátyás Mária-himnusza olvasható. - 1628-1629: Gyöngyösi-toldalék; kéziratos gyűjtemény. - 1630-1631: Petri András csíkszentkirályi rektor írt össze gyűjteményt. - 1634: Kuun-kódex. - 1651: első nagy gyűjtemény; Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződik; Cantus catholici. • Szőlősy Benedek jezsuita állította össze. • Az erdélyi kéziratokat nem tartalmazta. • Az énekeknek három csoportja van.  Régi, középkorból származó, szájhagyomány útján fönnmaradt katolikus énekek.  A XVI. századi protestáns énekköltés alkotásai  Neves protestáns költők versei; pl. Szenczi Molnár Albert, Pécseli Király Imre • Beosztása: egyházi évkörhöz tartozó énekek, különböző alkalmakra írt szövegek, zsoltárok (kevesebb, mint a

protestánsoknál). • Többnyire a latin szöveget is közli. • Az átköltésekre jellemzők a barokk vonások; pl. Stabat Mater dolorosa • Folklór-alakítások nyomai is megfigyelhetők; pl. Csordapásztorok Legfontosabb sajátság, hogy a szöveg zeneiségére vigyáz. Néhány helyen határozott jambikus lejtés figyelhető meg; pl. az egyik Estvéli énekben Megvannak a manierizmusra jellemző rímek, játékos alliterációk is. XVIII. Pázmány Péter és a katolikus restauráció Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép Pázmány retorikai műveltsége - Fölmerül a kérdés, mi volt az érsek által követett ars praedicandi, azaz honnan merítette beszédeit. - Fraknói szerint a Biblia, az auktorok és az egyházatyák tanulmányozásából. - Sík Sándor szerint a jezsuiták neveléséből adódik, mert ott nagyon fontos volt a szónoki képzés; bizonyítására két jezsuita retorikára hivatkozik: Bibliotheca Rhetorum (Kolozsvár, 1751) és

Institutio eloquentiae sacrae (Kassa, 1758). - Ma már látjuk, hogy Lejay és Kaprinai művei nem tartoznak a XVI. század végi jezsuita retorikákkal egy típusba. Ezek eltérnek a Pázmány-kori retorikától - A XVI. századi jezsuita retorika a még szigorúan skolasztikus Cypriano Soarez művére épül, amelybe az átdolgozások alatt a XVII. században barokk, a XVIII században klasszicista ízlés vegyül Ez három fázist jelent, melyeket Sík nem különböztetett meg - Pázmány mestereivel kapcsolatban is vannak tévedései Síknak. Erre Őry Miklós mutatott rá - Eszerint nem Telegdi és a magyar előzmények, inkább az osztrák és olasz szónokok hatottak rá.47 - Az ötosztályos jezsuita középfokú oktatás anyaga. • Három év grammatika (infima, media, suprema), Emanuel Alvarez portugál jezsuita könyvéből. • Humaniora, a retorika elvével való ismerkedés. • Retorika (eloquentia perfecta). • Verseket vagy szónoklatokat írnak, és évente

kétszer nyilvános vita van. • Szükséges a klasszikus retorikaelmélet (Cicero, Quintilianus, Arisztotelész). - C. Soarez műve: Cyprianus (röviden) • Nagyon közkedvelt. Az 1586-os Ratiō studiōrum is ezt ajánlja tankönyvként, de nem teszi kötelezővé, mint Alvarez művét • A XVII. században egyes protestáns iskolákban, és a janzenista Port-Royalban is használták • Pázmány 1585/85-ban tanult belőle. • Pl. Federicus Cerutus előszót írt hozzá, Ludovicus Carbo táblázatokba rendezte 47 Ugyancsak Őry mutatott rá, hogy a kolozsvári rendi gimnáziumban, ahol Pázmány Krakkó és Bécs előtt tanult, Soarez retorikáját használták, így ez is kiindulópont lehet. 97 Az első könyv az alapfogalmakat tisztázza, majd a retorika méltóságáról, hasznosságáról szól. A humanista és a keresztény elem összekapcsolódik benne (ez a kibontakozó katolikus megújulás jellemzője). • A retorika szerinte öt elemből áll: inventiō (I.

könyv), dispositiō (II könyv), elocutiō, memoria, pronuntiātiō (III. könyv) / téma kigondolása, anyag rendezése, megfelelő kifejezési forma, emlékezetben tartás, előadás • Narratio: dolgok megmagyarázása; követelményei: rövidség, világosság, hihetőség. • Fontos még: confirmatio (bizonyítékok, okok előadása), argumentatio, melynek részei: megfontolás, következtetés, példa. • Elsősorban Ciceróra támaszkodik. • A beszéd legyen ékes, trópusokat kell használni (Arisztotelész). • A XVI. századi retorikai művek közül Aelius Antonius Nebressensis salamancai retorikatanár műve • Magyarországon először Nagyszombatban adták ki, 1670-ben. Cypriano Soarez • Retorikatanár volt; 1553-tól a lisszaboni Szt. Antal Kollégiumban, 1555-től a coimbrai jezsuitáknál • Élete fő törekvése: a klasszikus retorika hozzáférhetővé váljon az ifjúság számára. A XVI. században közkézen forgó szerzők: • Melanchton •

Johannes Camerarius • Johannes Susenbrotus • Ludovicus Vives • Bartolomeo Calvalcanti Ludovicus Granatensis (1505–1588). • Trident után Európa legkedveltebb prédikációírója. • Spanyol dominikánus teológus és szónok. • A katolikus megújulás jegyében tevékenykedő olasz papok szoros kapcsolatban álltak vele (pl. Borromeo Károly). • Beszédei minden könyvtárban megtalálhatók voltak. • Rhetorica ecclesiastica (hat könyv a retorikáról, prédikálásról; az eretnekek ellen kell fölhasználni). • Bemutatja a beszéd fölépítését, melyet az egyházi alapján állított össze. 1. Exordium: a hallgató lelki előkészítése 2. Narratio: magyarázat a Szentírásból vagy a szentek életéből 3. Propositio: fő tétel (Pázmány ezt nagyon tömören, mégis sokatmondóan tudta megírni) 4. Confirmatio: tételek megerősítése 5. Confutatio: ellenvélemény cáfolata 6. Conclusivo sive peroratio, qui constat fere vel enumeratione vel

affectibus: a beszéd zárása vagy az eredmények számbavételével, vagy az érzelemkeltéssel. • Megkülönbözteti az egyházi beszéd négy fajtáját. 1. Tanácsot adó 2. Szentek ünnepére írt magasztaló 3. Evangéliummagyarázat 4. Az első három keverése • Négy fő szónoki erény. 1. Jó latinság 2. Világosság 3. Díszesség 4. Pontos megfelelés • Három forrás különíthető el nála: egyházatyák, ókori klasszikusok, humanista szerzők. • Művéhez kiegészítésként kapcsolták Augustinus Valerianus veronai püspök munkáját (ez cím szerint retorika, valójában az erkölcsi tanítás módszertana). Granatensis művének főleg az utolsó könyve hatott Pázmányra, mert ő is nagy fontosságot tulajdonít a szónok erkölcsi feddhetetlenségének, példás életmódjának, a beszéd előtti alapos fölkészülésnek, a beszéd hasznosságáért könyörgő imának. • • - - - Szerkesztésmód - A világos, egyértelmű mondanivalót

zárt, szigorú logikai formába önti. - A szentek életéből, vagy az egyháztörténetből vett részlettel indított. - Gyakran hivatkozik személyes olvasmányélményére. 98 - A másik jellemző indítási mód, hogy megszólítja hallgatóságot, ezzel érdekeltté téve a tanításban, hiszen az ő sorsukról van szó. Gyakran használja a csuda, csudálkozás szavakat is. Híres embereket is gyakran emleget. A propositio a bevezetés legfontosabb része, és az egész struktúra kulcspontja (rendszerint két pontba foglalja). Beszédenként többnyire egy példát fejt ki, de azt alaposan, több irányból megközelítve. Mindig a tanítás egészét tartja szem előtt, hangsúlyozva az összefüggéseket. Rámutat a szóban forgó témának a katolikus etikai tanítás egészében betöltött szerepére. A tárgyalás a hallgatóság gondolkodási logikáját vezeti végig a végcél felé. Sok példát és idézetet hoz. Az érvelés és a cáfolás mindig

feszültséget teremtve csap össze. Az érvek és ellenérvek nem egymás után, hanem egymással keveredve jelennek meg. A fölsorolást fokozásként alkalmazza. Gyakori szerkezeti elem a részletezés. A befejezés többnyire rövid, tömör összefoglalása az elmondottaknak. A beszédek szerkezeti fölépítése megfelel Ludovicus Granatensis eljárásának; pl. Az urak és szolgák tisztirül szóló prédikáció. A szokott sémától csak néhány helyen tér el, pl. mikor a keresztyén leányok neveléséről ír Ez mutatja, hogy Pázmány rugalmasan alkalmazkodott témája kívánalmaihoz. Minden beszéd önmagában is megálló, homogén szerkezetű műalkotás, melyben az egyes témák koherens gondolati és esztétikai egységgé rendeződnek. Minden prédikáció a pázmányi világkép egy-egy vetületét jelenti. A szerkesztésmód a korai barokk műalkotások szerkezeti sajátosságaira emlékeztet. Előadás (Hargittay Emil) Pázmány Péter (1570–1637) 48 Riedl

Frigyes: Pázmány protestáns országban született és katolikus országban halt meg. Apja Pázmány Miklós bihari alispán. Kolozsvárott 49 tanult. 1588: belépett a rendbe, és Lengyelországba került (1590-ig Krakkóban volt). Novícius Jaroslawban volt (A novíciusi fogadalomban vállalja, hogy Krisztusért megtanul lengyelül, és sört fog inni.) A jezsuita elképzelés szerint a tanmenet egységes volt, így A tanulás elvei (Ratiō studiōrum) alapján tanultak, érzelmi nevelés miatt sokat imádkoztak, kórházba vitték őket, lelkigyakorlatoztak (akarat formálása). 1590-93. a bécsi jezsuita főiskolán tanult, itt a bölcsészettudományokat végezte (logika, fizika, metafizika; Arisztotelész kommentárjait olvasták). 1593-94: Collegium Rōmānum. - Disputationēs: Vitatkozások a katolikus hit ellenfeleivel. - A rektor ekkor Bellarmin Róbert volt, aki benne volt abban a bizottságban, amely máglyára küldte Giordano Brunót (1600). 1597–1600: a grazi

jezsuita egyetem filozófia- és teológiatanára. 1600–1603: hazajön. 1603–1607: visszamegy Grazba. 1603: Felelet. (Tíz nyilvánvaló bizonyság; 1700 hivatkozás van benne) 1606: Imádságos könyve. 1616: esztergomi érsek lett. Sok viszály volt közte és Esterházy Miklós közt. Az egy ponton, Erdéllyel kapcsolatban nagyon élesen megfogalmazódott A nikolsburgi békével (1622) Esterházynak birtokai kerültek Bethlen Gábor alá (összesen hét vármegye), ezért időnként fölkeléseket szervezett, amiből azt a következtetést vonták le, hogy Esterházy erdélyi fejedelem akar lenni. (De ez nem történt meg, és maradtak a protestáns fejedelmek) Pázmány viszont ellenezte az erőszakot, és úgy gondolta, addig van tekintély a Habsburgokkal szemben, míg Erdélyben protestáns fejedelemség van (ez a gondolat Kemény János önéletírásában maradt fönn). 48 Fraknói Vilmos monográfiája Pázmányról; Sík Sándor: Pázmány az ember és az író (1939);

1958: Klaniczay Tibor ír Pázmányról és a barokkról; 1963: Geréb László írja róla, hogy a tartalom elavult, így a forma sem művészi (Világosság); 1964: Spenót; 1970: Őry Miklós jezsuita tanulmánya; 1979: Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép; 1987, Róma, Lukács László és Szabó Ferenc: Pázmány emlékezete (ez az első tanulmánykötet róla); 2001: Pázmány Péter és kora (1998-as konferencia). 49 Az itteni iskolát Báthory István alapította 1759-ben. 99 Nem volt Habsburg-párti és törökpárti sem. Azért mondta, hogy ne harcoljanak a török ellen, mert látta, hogy ők erősebbek, és a magyarok csak pusztulnak. Pázmánynak volt az akkori legnagyobb magyar életműve (több min negyven latin és magyar mű, 1200 levél). Prédikációs kötetét latinul írta, és ehhez 10000, maga fordította bibliai utalást fűz. Nyelvek: magyar, lengyel, latin, német, olasz, angol (Róma angol kollégiumának szemináriumvezetőjévé

választották), spanyol (egy levele maradt fönn), görög, héber. XIX. A lírikus és az eposzíró Zrínyi Kovács Sándor Iván: A siklósi harc és a szigetvári kirohanás (Szimmetria és barokk kompozíció a „Szigeti veszedelem” III. és XV énekében) A harmadik éneket Arany János is elemezte (Zrínyi és Tasso). - Zrínyi az eposz cselekményét két pontról indította el. • A szultán udvarából. • Szigetvárról. - E két szál összehozása valósul meg a III. énekben (siklósi harc) - A III. előkészítése: II-ban, Arszlán basa ostromával (ez a harmadik alapvető pillér) - Arszlán helyett Musztafa, helyette Mehmet Gujlirgi. - Siklós: szálak első csomópontja. Mehmet Bosznia felé megáll Siklós alatt Szkender bégnél. Farkasics és Rézmán párviadala; Zrínyi megöli Rézmánt és Mehmetet. Ibrahim megadja magát, Zrínyiék győztesen térnek vissza a várba. Mindez művészi kompozícióba ágyazottan jelenik meg. - Ellentétek, párhuzamok,

megfelelések. - Emelkedő és eső cselekményvezetés. - Első 39 strófa és a harcot ábrázoló 78 közt is ellentét van. • Katonák összehívása, beszéd, támadás. • Küzdelem. • Zrínyi ellenfelei a legvitézebb törökök. • Csúcspont: Zrínyit Isten angyala menti meg Mehmet szablyájától (negyedik jelenet; nem lehet párja). • Cserei Pál: az eposz egyetlen gyáva magyar katonája. • Zrínyi megadásra szólítja Ibrahimot, fogságba ejti. - A fontosabb csataképeket arányosan osztják el. Hasonlít az Iliászhoz; Szász Károly: az egyenes vonalak egymásba futnak, de sehol nem érzünk merevséget. De a költő nem geometriai alakzatban képzelte el maga előtt művét. A geometrikusan is ábrázolható arányosság a költő kompozíció- és harmóniaérzékének következménye. A szerkezeti séma nemcsak öntudatlan; tükrözi a kor barokk kompozíciós fölfogását is. - Van hangsúlyozott középpontja. - Az elhihető, csodás elem sem hiányzik

belőle. 100 - Alárendeltségi viszony van a küzdelmek között. A középponti jelleg és alárendeltség az egész műre jellemző. XIV. és XV ének: mindent maga alá rendelő csúcspont + az utolsó ének barokk fináléja Ismét elkülöníthetünk egymásból fejlődő cselekményelemeket. - Zrínyi lelkesítő beszéde a kirohanás előtt. - Zrínyi méltóságteljesen készül a halálra. - Isten is összegyűjti angyalait az égben, beszédet intéz hozzájuk. - Gábriel serege Szigetvár felé suhan. - Hajnalodik. - Kirohanás órája. - Tüzes „lidérc” vág ki a törökök közül; Martuzán basa, akit Novák Iván vág le. Tomboló harc - Zrínyit Delimán támadja meg, de Isten angyala megint közbelép. Ugyanaz történik, mint a III énekben: a török nép, látva Delimán elestét, megfélemlik. - Ez Zrínyi legnagyobb katonai hőstette, de ezt még fölülmúlja a Szultán megölése. - Klaniczay T.: a fővezér megölése nem hőstett, mert már öreg,

hanem politikai tett - Szulejmán megölése fikció, Zrínyi eleste valós tény. A feszültség már oldódik - 107-108. Strófa: szigeti hősök megdicsőülése - Vitézek Istene! • 109. strófa, mely kurzív szedésű • Külön végső záradéknak kell tekinteni. • A költő még egyszer Isten kegyelmébe ajánlja a hőst. • A záradék az 1651-ben megjelent Adriai Tengernek Syrenaia című verseskönyv végén olvasható négystrófányi Peroratio-val teljes, mert ebben eposza örök életét jósolja meg a költő. Párhuzam áll fönn Zrínyi és Isten buzdító beszédei között. Mindkét szálon logikus fejlemény Zrínyi és Gábriel találkozása. Zrínyi a készülődés alatt imádkozott is, de ennek úgy kell történnie, hogy Gábriel egy térdre hullott Atleta Christit fedezzen föl. A XV. ének első felének tetőpontja: török-magyar összecsapást megelőző háború, az ördögök és angyalok égi küzdelme. Klaniczay Tibor: a XIV. és XV énekben a

valóság és a csoda annyira egymás kiegészítőévé válik, hogy egy zárt egységnek érezzük a kettőt. - A földi és égi világ ilyen összekapcsolása a barokk művészet jellemzője. A második felének tetőpontjai: Zrínyi küzdelmei; de ő a főkapitány, még a szultánt is meg kell ölnie. - Szulejmán virtuális dramaturgiai ellenképe: Miksa császár és magyar király, aki zaklatta Zrínyit az ostrom előtt, ahelyett, hogy segítette volna. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (159–174.): Zrínyi Miklós Élete - 1620–1664 (Ozaly vagy Csáktornya – Csáktornya mellett) - Ősei: De Brebirio család. - A család újabb neve Zrin váráról van. - Zrínyi György és Széchy Magdolna gyermeke, öccse Péter. - 1626 után teljesen árva lett. - Nevelői. • Pázmány Péter: nem hivatalosan. • Sennyei István veszprémi püspök. - Iskolák (jezsuiták). • 1630: Graz. • 1634: Bécs. • 1635: Nagyszombat. - 1636: olaszországi tanulmányút

(Róma, Nápoly, Firenze, Velence). - 1637-től Csáktornyán él. - Legjobb barátjának Batthyány Ádámot, példaképének Esterházy Miklós nádort tekintette. - Esterházy Júlia: udvarol neki. - Draskovich Mária Eusebia (†1650): feleségül veszi (1646). Szerelmi lírája innen való 101 - - - Legfőbb élmény: törökkel való hadakozás (politikai látóköre tágul); fölismerte, hogy a segítséget nem lehet a Habsburg-uralkodótól várni. Nemzeti összefogás kell a török ellen; ez fejeződik ki a Szigeti veszedelemben (1645-46) 1646: tábornok. 1647: horvát bán, déli végek főparancsnoka. Tábori kis tracta • Az 1640-es évek végén. • Az első hadtudományi munkája. • Fölismeri, hogy a magyar katonai gondolkodás korszerűtlen, s ezt a tudatlanságot akarja fölszámolni. Vitéz hadnagy • 1650–1653. • Katonai-politikai elmélkedés-gyűjtemény az ideális hadvezér tulajdonságairól (önmagát szánta hadvezérnek). 1651: Adriai

tengernek Syrenaia (Bécs): kisebb eposza. 1652: Lőbl Mária Zsófiával házasodott össze. Nádori emlékirat • II. Rákóczi Györgynek, király-jelöltjének írta • Esedékes volt nádorrá választása. Vitnyédy István: Zrínyi titkára. 1655: ekkor volt a nádorválasztás; ő is pályázott a címre, de Wesselényi Ferencet választották meg. 1656: Mátyás király életéről való elmélkedések. Ennek lényege: • A rendi ellenállásra támaszkodva kivívni a nemzeti függetlenséget. • A nemzeti király vezetésével abszolutizmus létrehozása. 1660/61: Az török áfium ellen való orvosság. 1661: Zrínyi-Újvár fölépítése, birtokai védelme a török ellen. 1662: Montecucculit támadja. 1663: visszaveri a törököket. 1664: a téli hadjáratot vezeti, aminek nagy a sikere, de irigyei kiszorítják a vezetésből (a főparancsnok Montecuccoli lesz). A Habsburgok elleni Wesselényi-féle összeesküvést is Zrínyi kezdeményezte. A kursaneci erdőben

érte a halálos baleset. (Bethlen Miklós írt róla) Zrínyi udvara a barokk főnemesi kultúra egyik központja volt; ír róla Tollius Jakab, Evlia Cselebi, Bethlen Miklós. Itt tanult: Kemény János fia, Bónis Ferenc Zrínyi kapcsolatban volt az Erdélyi Fejedelemséggel, a Velencei Köztársasággal és a Toszkán Nagyhercegséggel. Lírai költeményei - Pályája kezdetén lírai verseket írt, a legtöbb szerelmi volt. - Legelső költeménye: A vadász és az echó; 1642 (Esterházy Júlia ihlette). Érezhető rajta a Balassihagyomány Barokk idillt ábrázol; mintája Marino Ezzel a barokk világi líra kezdeményezője - Többi versét Draskovich Mária Eusebia ihlette, akit Violának hívott. - Verseit nem éneklésre szánta. - Szerelmes verseire jellemző, hogy nem kiegyensúlyozottak, meghitt érzéseket jelenítenek meg, a szenvedést és az erőt ábrázolják. - 1651, Bécs: Adriai tengernek Syrenaia; lírai verseinek kötete, de vannak benne epigrammák is.

Szigeti veszedelem50 - Szándéka, hogy egy nagyszabású hőskölteményt írjon a magyar nemesség számára. - A XVI. századi históriás ének egyenes folytatása, de előzményei közé tartozik Balassi vitézi költészete is. - Kellett hozzá külföldi eposz példája is. • Tasso: Megszabadított Jeruzsálem (a párhuzamokat Arany János mutatta ki). • Marino: Ártatlanok mészárlása; Elpusztított Jeruzsálem. - Az ostromnál nincsenek meg az eposzi téma kritériumai. • A következő században viszont fölnagyították, így lett belőle önföláldozás. • Az eposzi alakítás kezdetét jelentette Schesaeus Keresztély: Pannónia romlása című művében a Szigetvár bevétele című fejezet (1571). 50 Az ostrom 1566-ban volt. 102 Legfontosabb állomása a Zrínyi-album; Zrínyi antik harcos, keresztény hős, aki halálában is győzött, mert megtörte a török támadó erejét. Ezzel európai fontosságot nyert Az alakok ábrázolásánál német

történetírókat vett mintául, de más forrásai is voltak. • Nicolaus Reusner • Joannes Leunclavius • A horvát-magyar néphagyomány. • Istvánffy Miklós: História • A régi szerb-horvát hősi epika motívumai. Alapkoncepciója: • A magyarság bűnei miatt Isten a törököt küldi büntetésül. • A büntetés föloldása csak a megtérés lehet. • A szigeti védők a legkiválóbb erényekkel rendelkeznek. Ők a bűnös magyarság ellenképe • Magyarország nem változott meg, így a büntetés még nem múlhat el, de a török csak formálisan győz. • A szigetváriak hazaszeretete a török tábort szétzülleszti. • Szigetvár a magyarországi török uralom összeomlásának kiindulópontja. Zrínyi a vallási viszálykodásokat ítéli el. Előtérbe helyezi a feudális anarchia bűneit (fösvénység, henyélés, katonai tudatlanság). Három cselekményszál indul el. • Isteni rendelkezés az égben. • Arszlán budai basa vállalkozása. •

Zrínyi imája Szigetvárott. A főcselekmény a VII. énekben kezdődik el; a hosszú expozíció az erők egyensúlyba hozását szolgálja A X. ének a tetőpont: itt olvasható az egyetlen nagy ostrom leírása (Két része van, mindegyikben egyegy török tanácskozás van) Szükséges momentum az elfogott galambposta. Az utolsó, éjjeli rohamon az Alderán megidézte pokoli szellemek is részt vesznek, vagyis a szigetieknek a démonokkal is meg kell küzdeniük. A távlatok óriásira növelése barokk vonás. A szereplők kész jellemek, nincs bennük fejlődés, de az eredetileg háttérben levő tulajdonságok háttérbe kerülnek. • Szulejmán: a világ egyik legkitűnőbb uralkodója kezdetben, a végén embertelen zsarnok. • Zrínyi: először reálisan ábrázolja, kitűnő várkapitány, a végén azonban szinte félisten. A leírás hiteles, mert történeti források lettek fölhasználva, ezen kívül Zrínyi is hadvezér, így pontos ismeretei voltak. A

törökellenes fölszabadító program összefonódik az abszolutizmus eszményeivel. A vallásos hősi eszmény elemei: • egyenesség • bajtársi szeretet • erkölcsi tisztesség • a vezér személyébe vetett föltétlen bizalom A védők ábrázolása idealizált, az ellenségé reálisabb. Zrínyi minden védő lelkivilágát átéli; a magyar történelem szereplőiben saját tulajdonságait domborítja ki. Delimán és Kumilla szerelmi története az Idillumok, a Fantasia poetica és az Arianna sírása folytatása. (Ez egyébként egy balladás fordulat is.) A szabályos lírai költemények nem betétek, hanem a kompozíció pillérei. Pl a II énekben a fohász, vagy a VIII. ének lírai bevezetése Legjellegzetesebb jegye az erő. Ez hasonlatokban, metaforákban nyilvánul meg Pl szél, láng, villámlás, mennydörgés, viharnak ellenálló tölgy vagy hegycsúcs, bika és oroszlán. (Itt személyes élménye is lehetett pl egy itáliai bikaviadal) Finom

archaizálás figyelhető meg benne. Közel ötven fordulatot alkalmaz, amivel a halált írja le. A délnyugat-dunántúli szókincset is fölhasználja. A keleti helyi színezethez 51 török elemeket is használ. Verselése: • - - - - - 51 Couleur locale. 103 • • • • • A négyesrímű tizenkettes egyik változata (nem szükségszerű a pontos felezés). Többen ezért felületesnek minősítették (Arany János, Négyesy László, Horváth János). De a javított változatban látszik, hogy éppen akkor szüntette meg a pontos felezést, tehát nagyon is tudatos ez a „felületesség”. Mások egy föltételezett, ősi, kötetlen szótagszámú magyar ritmusfajtával próbálták magyarázni, pl. Gábor Ignác, Németh László, Vargyas Lajos. Képes Géza szerint ez egy, a tartalomhoz igazodó, rugalmas forma, és érződik rajta a horvát verselés hatása is. Előadás (Nagy László) A XVII. században a XVI század vonala folytatódott (bizonyos

középkori nyomok is vannak benne) - Bibliai históriák: ezek elsorvadtak, mert nagyon sok fordítás készült; ezáltal ugyanis a létjogosultságuk megszűnt, és ponyvára került (pl. a szentek élete esetében) - Krónikás énekek: történeti énekek, melyek a jelen vagy a múlt eseményeiről szólnak - Históriás énekek, széphistóriák: témájuk alapján ezek merő kitalálások, fabulák. Gyakoribbak benne a költői eszközök. A fikció kapott egyre nagyobb szerepet (Változás: hogyan érhetjük tetten a valósághoz és a poézishez való viszonyulást.) A mesevilág és a valóság európai módon olvadt össze Zrínyinél és Gyöngyösinél, de eltérő módon. 52 Zrínyi, külföldi példát követve, eposzba hajlítja a históriás énekeket.53 Zrínyi célja az irodalmon kívül még politikai: egyesülés a török ellen Programja az, amiről ír; ő gondolata cselekvő végrehajtója Az eposza nem tudósító közlés, hanem lírával teli, egyéni

érzésektől függő. (Ennek megfelelően válogatta a költői eszközöket is.) Vázlat: témaválasztás, monumentalizmus, a barokk eposzi kellékek harmóniája, zeneiség, fokozások, költői képek Eposzt általában a régmúltról szoktak írni Zrínyi viszont a saját korában is aktuális témáról, a végvári harcokról írt. Műfaji mintája Tasso és Vergilius volt Amiben más, hogy önmagát is teljesen beleírta az eposzba; egyedülálló szerző, mert a témához személyesen kötődik. (Ragaszkodik az eseményekhez, azonosul a szereplőkkel.) A mű cselekménye egyértelmű példaként áll az olvasó előtt (A tanító célzat: a török elleni harc.) Érdekes az, ahogyan egy vereség győzelemként tűnik föl Az alapképlet az, hogy Isten a bűnök miatt büntet, de ott van az ígéret is, hogy megtérés esetén ez megszűnik. (Az egész föld uraként ott van a mindenható Isten.) Zrínyi a kiutat akarja megmutatni A szigetiek maroknyiak, de erényesek; a

történeti tények és a költői igazság közti ellentét miatt Zrínyi költői eszközökkel él A költői igazságot kerettel teszi hihetővé. Török seregszemlével kezd: a had nagy, de állandóan veszít (az első a siklósi), ezzel még jobban fokoz. Mindenki tudja (az olvasó és a szigetiek is), hogy a török fog győzni, de a szigetiek mégis vállalják a mártírságot (a teljes odaadás jutalma az üdvösség). Ezáltal megjelenik a keresztény hős típusa A XVI. századi eseményeket úgy kellett fölnagyítani, hogy képes legyen egy sorsdöntő csata elhitetésére (1–6 ének) A mitológiai alakok és nevek díszletként szerepelnek Az antik hősök csak Isten akaratának a beteljesülését szolgálják Az égi és a földi jelenetek egybejátszanak A földi események Istentől függnek, de Zrínyi akarása is szükséges A két utolsó énekben a költő egyeztet a történeti tényekkel, s itt látszik, hogy nem itteni győzelemről van szó. A

reneszánszban kitágult a világ, és ez nyomot hagyott a mindennapokon A klasszikus alkotásmód követendő példaként jelent meg Jellemző volt az élet és a természet szeretete A barokk mindezt a saját vallási céljainak szolgálatába állította A barokk a török elleni harcok, a vallási elmélyülés, és a vallásos életérzés őszinteségének a kora volt. Jellemző volt a transzcendensre való nyitottság A reneszánsz nyugalma elmúlt Az érzelmek néha maguk alá gyűrték az értelmet Míg a reneszánsz képek minden részlete önmagában is szemlélhető volt, addig a barokk freskók részletei önmagukban értelmezhetetlenek. Ezek a monumentalizmus és a heroikus érzelmek miatt csak egységben értelmesek A barokk hős aktív, de a reneszánsz örökségeként antik külsőt viselhet, viszont az indíttatása más. Pl Zrínyi a dédapját Szigetvár Hektorának nevezi, de kezdettől keresztény hősként jeleníti meg. (A kérdés az, hogy ez jelent-e valami

többletet?) A költő Zrínyi jellemábrázolásai nagyon célratörőek. A harci leírások reálisak, már-már naturálisak (Az antik köntös a reneszánsz fölfedezettje, de a reneszánsz után már realitás kapcsolódik hozzá.) Az eposzban nincs két egyforma meghalási jelenet A barokk szerző mindig nagyra tör A díszek szervesen összetartoznak, a monumentalizmus tartja össze őket, és mikor ez az összetartó erő megszűnik, az egész mű szétesik 52 Tinódi célja még a tudósítás, híradás kora eseményeiről. Egyszerű énekes volt Az eseményeket időrendben mondta el, versben. Anyagában nem válogatott Jellemábrázolás nem nagyon fordult elő nála, párbeszéd és kérdések inkább A költőiséget néha a harci jelenetekben közelíti meg. 53 Horváth János meghatározásai ennek megfelelően a Szigeti veszedelemre: eposzi rangra emelt históriás ének vagy barokk szent hősköltemény. 104 A barokk a főalakokat is monumentálissá teszi. Pl

Demirhám fákat csavar ki, egy elefántot puszta kézzel agyonüt. De a testi erőt a lélekkel lehet tovább fokozni: Zrínyi bemutatása imával kezdődik, majd következik a kereszt háromszori meghajlása. Testi ereje neki is van, mert Demirhám megreszket előtte (a költő a dédapját itt a másik szereplőn keresztül jellemzi). A fokozások lényeges eleme, hogy az ellenséget mindig dicsérni kell. De a törököt a fölmagasztalás ellenére is gyűlölet övezi A rendkívüli hősök végig jól jellemzett tömeg előtt mozognak. Az eposz két szálon indul, az események kronológiai sorrendben követik egymást, tehát az in medias rēs kezdést mellőzi. Az ábrázolás reális és részletes, de soha nem válik aprólékossá A föld mindig a harcok színtere. Az elemek egységét a költő Zrínyi állandó jelenléte biztosítja Az eposz jellemzője az objektivitás, de itt folyton átüt a költő egyénisége. Ha a témavezetés megengedi, családját és barátait

is beemeli Hőseit állandóan megszólítja. A belső összefüggések biztosítéka Zrínyi megjelenítő tevékenysége: mindig ott van, teljesen beleéli magát az eseményekbe és a szereplők helyébe. Gyakorló hadvezér, így mindent konkretizálni tud, ezért pedig a sok szereplő lehet egyénileg megrajzolt. Zrínyi ugyanazokkal a vallási és politikai nézetekkel rendelkezik, mint dédapja A cselekményt lélektanilag is meg kell alapozni, ezért Zrínyit elsősorban a cselekvő személy érdekli, nem az események. A párbajoknál megfigyelhető, hogy sokkal fontosabb, hogy az ellenfelek beszéljenek egymással, ezáltal mutatja meg ugyanis a belső világot. Fontos a cselekvés oka, eredete A barokk jellegzetessége, hogy minden érzékszervre akar hatni, így lényegesek a zenei elemek is. Egy-egy motívum többször fölbukkan. Pl a Kumilla-epizód (12 ének), melyet már az első énektől kezdődően előkészít Kumillát végül Rusztán vette feleségül, így az

ő és Delimán tetteinek okául mindig megjelenik a nő. A mindig a katonáihoz szóló Zrínyi sorsa a mártírság. Az ötödik énekben fia is megjelenik A sok rájátszás nyomán tudhatjuk, hogy itt nem egyszerű harcról van szó. Erre bizonyítékok az ellentételezettségek - Szolimán is meggyőződik győzelme lehetetlenségéről. - A török táboron belül állandóak a veszekedések; a török sereg föltartóztathatatlan, de félelmetes erejét a torzsalkodás fölőrli. - A török ifjú éneke a szerencséről. Hibaként szokták fölróni a következőket. - A tudatos szerkesztés miatt túl hosszúra nyúlt a bevezető. - Egyes epizódok kevésbé kapcsolódnak a mű szerves egészébe (pl. a Farkasics története) - A hősök túl sokat beszélnek, mielőtt összecsapnak. A képek mozgalmasak, gyakran látomásosak. Sok az ornitológiai beemelés, főleg a ragadozó madarak jelennek meg, pl a sas Hasonlatainak többsége gyorsmozgású (sebes nyíl, kavargó

forgószél, tüzes lidérc) 54 Ezzel ellentétben megvan a mozdulatlanság, a rendíthetetlenség is (tölgy, kőszikla, egyenes kőfal, torony). Az eposz végén a földöntúli lények is megjelennek. A halált mint idillt mutatja be, hiszen ez, a mártíromság a cél. XX. A prózaíró Zrínyi Bene Sándor – Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan A háromszáz évvel ezelőtti, gyakran félreértelmezett tragédiát, Zrínyi Miklós halálát akarja újramondani. A történet egy kassai fegyverkovács műhelyéből indul ki. Egy fiatal erdélyi nemes, Bethlen Miklós vásárol fegyvereket, 135 magyar forintért, amint ő is megemlékezik róla. Büszke, mert nem megy igazi páncél és kard nélkül a csatába. - Az erdélyi kancellár 22 éves fia. - A következő 50 legnagyobb magyar politikusa és írója, aki éppen hazatért a holland egyetemekről. - Indul Zrínyi Miklós hadi iskolájába, Csáktornyára – mondja ő. Valójában a francia király követének kérésére

megy, hogy közvetítsen Zrínyi és a franciák között Utána Kréta szigetére ment volna a török ellen csatázni. - Útközben találkozott velük: Sennyei István győri püspök, Lippay György esztergomi érsek, Batthyány Kristóf gróf, Thököly István gróf. - Csáktornyára november 13.-án érkezik - Zrínyi halála után Z. Péter megbízásából Velencébe megy, utána Bécsbe; információkat szerez - Szemtanúja volt a tragikus eseményeknek, melyekről élete végén számolt be. Ezt a Habsburgok börtönében írta (Önéletírás) - Az övé a leghitelesebb tudósítás 1664. november 18-ról - Az eseménynek ő is központi szereplője. - Létezik Bethlen-rejtély is, mert az ő életében is sok a homályos folt. - Önéletírásában anekdotázik; úgy tűnik, mintha szándékosan akarná az igazságot elrejteni. 54 Sík Sándor ezt látottságnak nevezi. 105 - 1664/65-re pl. kiterjedt levelezést említ, de ez hiányzik – valószínűleg direkt

tüntették el Ezáltal Zrínyi halála is kósza híreszteléssé vált. - Önmagában eldönthetetlen kérdésnek tartja: igaz-e, hogy egy bécsi fölbérelt merénylő ölte meg, vagy sem. Politikai, társadalmi és lélektani kérdéseket kell vizsgálni, de nem a halál módját illetően (vadkan vagy golyó), hanem: • Szükségszerű volt-e Zrínyi halála? • Megfelel-e az események logikájának, vagy csak véletlenről van szó? • Volt-e esélye a független magyar királyság létrehozására, lehetett-e konkrét célja a vasvári béke után? • Nyíltan szembefordult volna a Habsburgokkal, vagy titokban tárgyal tovább a magyar főurakkal, a pápával, Velencével, XIV. Lajossal, a német fejedelmi udvarokkal? - Legendák jöttek létre, és a magyar hiedelemben ott van, hogy Zrínyivel egy orgyilkos végzett a kursaneci erdőben. Megkerülhetetlen a kortársak és a későbbi köztudat vélekedése Zrínyi a téli hadjárat idején bebizonyította, hogy a török

nem legyőzhetetlen; IV. Fülöp aranygyapjas érdemrendet ad neki, Angliában könyvet adnak ki, a franciák pénzt küldenek Az osztrákok lekicsinylők (Montecuccoli) A hadvezér nem volt jó véleménnyel a franciákról, ezért meglepte az adomány, amit csak a császár beleegyezésével fogadott el. A franciákkal való barátság Zrínyi hívének, Vitnyédy Istvánnak kellemetlenségeket okozott Meghal Zrínyi; VII. Sándor pápa szerint nemcsak hazájának, hanem az egész keresztény világnak vesztesége ez. Ezt a döbbenetet leginkább Zrínyi egykori titkárának és udvari papjának, Forstall Márknak az írása tükrözi Följegyzett több latin nyelvű gyászverset is, melyeket a családnak küldtek A törökök viszont Kanizsa környékén örömtüzeket gyújtanak. Az első halotti beszédet András karmelita mondta Münchenben (december 6) A beszéd két mottóval kezdődött, az egyik a költő jelszava volt: Jó szerencse, semmi más! Beszél a hős sikereiről

és irigyeiről is, idézi Tacitust, a hadvezér kedvenc ókori szerzőjét. A szász udvarban is gyászolták; a Thököly-kódexben maradt fönn egy latin emlékbeszéd, melyet II. János György titkára, Johannes Titzinus fogalmazott meg. (János György és a család közt szoros volt a kapcsolat; erre utal, hogy a pápával egy napon értesítették a halálesetről.) Ezt lehet, hogy elküldték Z Péternek, és ezt Z. Ilona, vagy férje kuruc környezete őrizte meg A beszéd első felében Zrínyi és a Vándor beszélget egymással, a második felében arról szól a vita, hogy dicséretes dolog-e a vadászat (ez a háborút jelképezi) Bécs az özvegytől tudja meg a hírt. A közvéleményt Carafa bécsi nuncius jelentéséből ismerhetjük meg: nagy a szomorúság, de vannak rosszakaratú rágalmazók is, de minden értelmes ember védelmezi. December 18-án megjelent Bécsben egy Zrínyit sirató gyászvers-kiadvány. Szerzője Schilling Florentius barnabita szerzetes;

aktualizálja azt a régi közhelyet, hogy a törököt a síró csecsemőket Zrínyi nevével ijesztgették és hallgattatták el. 1666-ban Maurizio Nitri gróf memoárja jelenik meg Velencében, és igen dicséri benne Zrínyit. Termete nagy, észjárása eleven. Franciaországban november 20.-án közölték a halálhírt, amely a császárt érzékenyen érintette Az udvarban egy jezsuita mondta a gyászbeszédet. (Leonardus Frizon rajta kívül csak Sobieski János lengyel királyról mondott hasonló beszédet.) Ez támogató gesztus jelzése is volt a bán magyarországi híveinek Az egész beszéd diplomatikus, nincs benne nagyobb tévedés Nagyon hiteles a halál leírása Angliában is foglalkoztak Zrínyivel, de meggyászolásáról csak egy adat van; egy röpirat formájú nyomtatvány: Lacrymae Hungaricae – Magyar könnyek Zrínyi halálára, ez néhány latin gyászverset tartalmaz. Gyökerei ennek Bethlenhez nyúlnak vissza: egy Londonból menekült angol prédikátor,

Isaacus Basirius tanította, és 1661-ben tért vissza hazájába, ahol állandóan segítette az oda került magyarokat. Pl Jászberényi Pál, aki Londonban iskolát nyitott, amely a peregrinus diákok találkozóhelye lett. A hírek általuk jutottak el Erdélybe és a királyi Magyarországra. Ide tartozott a gyászvers-füzér másik két írója, Szendrei és Száki Ferenc, Joannes Megalinus svéd matematikaprofesszor, Schilling Florentius (disztichonok). Ez utóbbit valószínűleg Vitnyédy vagy Bethlen küldte el Jászberényinek. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (175–184.) Zrínyi a költészetet másodrangúnak tekinti. Bónis-kézirat: - A XVII. század végéről való - Mind a négy nagyobb prózai művét tartalmazza. Tábori kis tracta: - Egy átfogó katonai kézikönyv egyetlen elkészült része. - Forrása: Giorgio Basta: A táborozás kézikönyve. 106 - Föltűnik benne: a gyalogság megbecsülése. - Polemikus, lendületes. - Technikai

részletek, élelmezés. Vitéz hadnagy: - 1650–1653. - Elmélkedések laza gyűjteménye. - Három csoport. • Hat discursus. • Százhuszonnyolc aphorisma (Tacitus egyes részleteihez fűz megjegyzéseket). • Ötvenkét centuria. - Olasz, spanyol, francia forrásokat használ (fontos: Machiavelli). - Az ideális hadvezér tulajdonságai. • Vitézség.  Személyes bátorság.  Előrelátás.  Óvatosság.  Virtus (tettrekészség).  Pl. Nagy Sándor, Julius Caesar, Hunyadi János, Mátyás • Hiba: henyélés, tehetetlenség. Pl II Ulászló, II Lajos - Színlelés: lehet szükséges, de az árulás és a hitszegés súlyos vétek. - Szerencse kérdése: az isteni gondviselés eszköze, de csak a vitéz vezér kapja meg. - Központosított magyar királyság igénye, a nemzeti függetlenség vágya. - Jellemző: közmondások sűrű használata. Mátyás király életéről való elmélkedések: - 1656. - A történeti kommentár műfaját használta. -

Mátyás életét Heltai és Bonfini műveiből merítette. - A nemzeti király ideálját festi. - Mátyás vetélytársa: Habsburg III. Frigyes, aki csak az ájtatosságban múlta fölül, de ez nem királyi erény - Elítélte a vallásháborúkat; Mátyást is, amiért a cseh husziták ellen hadjáratot indított. - Nyíltan támadja a papság politikai igényeit. - Szerkezete egyszerű. - Művészi jellege: a főhőst mitikus magasságba emeli. - Mitológiája nem keresztény-vallásos, hanem reneszánsz-pogány, melyet a barokk pátosz hat át. - Fontos szerep: örök hírnév gondolata. Az török áfium ellen való orvosság: - 1660. - A magyarságot föl kell rázni kábultságából. - Előzménye a sokáig neki tulajdonított Siralmas panasz (a felvidéki nemesség első radikálisan németellenes megnyilatkozása). - Két fő része van. • A helyzetkép fölvázolása. • Ajánlott teendők részletezése (remedium). - Irodalmi értéke: logikája, meggyőző ereje. -

Szenvedélyes lendület, hazafias pátosz. - Drámai fordulatosság (fölkiáltás, kérdés, személyes megszólítás). - Tömörség, szókimondás, szellemesség. - Az idegenekben való bizakodás haszontalan. („Akinek nem borja, nem nyalja”) - 1705, Kolozsvár; Forgách Simon, Rákóczi Ferenc tábornoka nyomtatásban megjelentette. Zrínyi a magyar hadtudomány megteremtője, a magyar politikai elmélet klasszikusa lett. Nehéz helyzete volt, mert e téma szókincse még nem kristályosodott ki. Ezért latin szavakat használt, de jóval kevesebbet, mint kortársai. Ezeket belekényszerítette a magyar szövegbe; ragozza, alakítja Kisebb publicisztikai művei és levelei. - Levelezését csak töredékesen ismerjük. - Kb. 400 van meg (Elveszett: Vitnyédyhez, feleségeihez, öccséhez, rokonaihoz írt) - Legtöbb fönnmaradt: Batthyány Ádámhoz írt. - Utolsó éveiben egyre több a nyilvánosságnak szánt levél. • II. Rákóczi Györgyhöz írt magyar nyelvű levelek

• Latin nyelvű folyamodványok a királyhoz, a haditanácshoz, külföldi hatóságokhoz. 107 - Publicisztikai igényű levelei közül három emelkedik ki. • Nádori emlékirat (magyar nyelvű, 1653): nádorjelöltsége támogatását kéri az erdélyi fejedelemtől. • A Montecuccoli tábornagyhoz írt latin nyelvű levél (1661): a szellemes gúny remeke. A német segítség arra volt jó, hogy a megsegített elpusztuljon • Lipót királyhoz szól (1664), utolsó ránk maradt írása. A kanizsai és a Zrínyi-újvári eseményekről tájékoztat Valószínű, hogy olasz leveleit is maga fogalmazta. Zrínyi a régi magyar irodalom legnagyobb alkotója. Pályája kezdetén nagy hatással volt rá a magyar reneszánsz költészet hagyománya és az olasz barokk irodalom. Fokozatosan távolodott el a főúr-társaitól, és a nemesség vezére lett. A század végén Ráday Gedeon volt az első, aki fölismerte nagyságát. Az ő közreműködésével jelent meg az Áfium

(Marosvásárhely, 1790). A Szigeti veszedelem új kiadása Kazinczy érdeme (Pest, 1817). Vasvári Pál: az első igényes Zrínyi-életrajz írója; 1847. Arany János: Zrínyi esztétikai elemzésének igazi elindítója; 1859. XXI. Az önéletírás és az emlékirat-irodalom a XVII–XVIII században Bitskey István utószava a Magyar emlékírók 16-18. század kiadásához A magyar nyelvű, humanista szellemű történelemírás a XV. században virágzott föl Bonfini nyomán történetírók egész sora indult el: Oláh Miklós, Zsámboky János, Istvánffy Miklós, Forgách Ferenc A Jagelló-kor után egy új ág bontakozik ki: magyar nyelvű prózai alkotások, melyek szoros kapcsolatban vannak a történetírással, mégis elkülönülnek tőle: ez az önéletírás. A korban sok megnevezése van annak a műnek, melyet nem objektív szempontok irányítanak: önéletirat, emlékezet, memoriálé, vallomás, följegyzés, mentség, diárium. Ezeket az emlékirat névvel

foglalhatjuk öszsze Történelmi háttér. - Mátyás országa széthullott. - II. Ulászló és II Lajos alatt anarchia uralkodott - A kincstár üres volt. - A török ereje nőtt, a bevehetetlennek hitt magyar végvárakat pedig elfoglalta. - 1521: Nándorfehérvár bevétele. - 1526: Mohács. - Élt a vallások közti békétlenség is. Zay Ferenc: az övé az első emlékirat-jellegű írás. - Témája Nándorfehérvár elvesztése. - A történetírás mellett van benne önvizsgálat, eszmélkedés. - Más módszerrel készült, mint Bonfini, vagy követői munkái. 108 Keletkeznek latin nyelvű emlékiratok is. - Ezek nagyrészt ismeretterjesztő szándékkal íródtak. - Hiányzott belőlük az egyéni látásmód, sokkal inkább objektívak voltak. Ilyen diáriumot írt Mindszenti Gábor Szapolyai János haláláról, de nem tudni, latinul vagy magyarul. A XVI. századi írások stilisztikailag kezdetlegesek voltak, mert kis műveltségű emberek írták őket,

gyakorlati céllal; fontos bennük az egyénközpontú látásmód, az önigazoló szándék - Bornemisza Tamás: Emléközet. - Martonfalvay Imre Emlékirata (Török Bálint sáfára); teljes életének munkáját akarja elismertetni. - Gálffy János (Báthory Zsigmond nevelője és udvarmestere): Rabságban készített önéletirata. • A huszti várbörtönben írta. • Soha nem fejezte be. • Kocsárdon született. • Önigazolásnak szánta, de kivégezték. Szalárdi János: Siralmas magyar krónika; 1664. - Ez átmenet a humanista történetírói hagyomány és a barokk emlékirat között. - A gyulafehérvári levéltáros Erdély történelmét írta meg. - Belefoglalta egyéni véleményét is. Veresmarti Mihály: Megtérése históriája. - Ürmény község református lelkésze volt. - Ő nem valami külső erővel viaskodik, hanem önmagával, s az emlékirat majd az általa kezdeményezett irányban fejlődik tovább. Kornis Gáspár: Erdély és családja

viszontagságairól; a protestáns többségű Erdélyben keresi a katolikus hitben való megmaradás lehetőségeit. Tótfalusi Kis Miklós: Mentség. - A memoár és a vitairat sajátos ötvözete. - Végső kétségbeesésében írta. - Éles társadalomkritikájával maga ellen hangolta az egyházi és a világi élet konzervatívabb vezetőit. Kocsi Csergő Bálint: Kősziklán épült ház ostroma. - Bod Péter fordította le magyarra, és ezzel a címmel adta ki 1738-ban. - A pápai iskolaigazgató az ártatlanul gályarabságra ítélt és hurcolt lelkészekről írt. - Nyugodt hangú, E/3 személyű elbeszélés. - Bár ő is volt a leopoldvári börtönben, őt is vitték Nápolyba, s néha megszólal első személyben is, mégis visszavált, mert művét egész Európa tájékoztatására szánta. Cserei Mihály: História. - Közel áll a historikusokhoz. - Inkább jellemrajzokat ad, lélektani megfigyelésekben gazdagon. - Törekszik a történelmi hűségre, de ugyanakkor

kiszínezett párbeszédeket is konstruál. Apor Péter: Metamorphosis Transsylvaniae. - Teljesen hiányzik belőle az elbeszélő jelleg, a cselekményesség, a jellemábrázolás. - Az évtizedekkel azelőtti Erdély szokásairól, erkölcseiről ír. - Minden leírása nagyon pontos (receptek, hintók építése, ruhák szabása). - A múlt és jelen pólusait már az írói fantázia színezte ki ennyire. Bethlen Kata: Önéletírás. - Alapmotívuma a vallomásosság. - Belső világának központja: pietizmussal átitatott protestáns vallásosság. - A vallásosság mellett meg kell látni benne az anyagias, gyakorlatias, takarékos és körültekintő gazdaaszszonyt. - Mindennek az okát racionális úton keresi (betegség, halál, tűzvész). - Bizonyságot is keres, és igyekszik a pápisták fogyatékosságait leleplezni. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (210–213, 341–351, 390–394.) Kemény János (1607–1662) Ő az önéletrajz-szerű barokk emlékirat

kezdeményezője. Bethlen Gábor udvarában nevelkedett. 1657-59: a krími tatárok fogságában volt, majd a váltságdíj kifizetése után hazatérhetett Erdélybe. (Itt, Bahcsiszerájban kezdődött pályája, de csak II Rákóczi György trónralépésének kezdetéig írt) Hadvezér és politikus volt. 109 Főszereplője több irodalmi műnek is, pl. Gyöngyösi emlékezetében55, vagy a Rákóczi-eposzban 56 Három jelentős műve van. - Önéletírása; 1657/58. • A hangsúly a koron, kortársain és a történelmen van, ellentétben pl. Bethlen Miklóssal, vagy Rákóczival, akiknél sok a személyes elem • Önmaga számára akarta tisztázni jövője távlatait. • Rezignált kiábrándultság, fanyar látásmód jellemzi. • A leírás szarkasztikus. • A személyes indíték miatt nem szánta kiadásra művét. • Machiavelli és Zrínyi elméleti szempontjai is irányították. • Többen emberi közelségbe kerülnek nála: Pázmány Péter, Esterházy

Miklós, Péchy Simon, Kassai István. • A jól folyó elbeszélést leírások szakítják félbe. • Jellemzőek a hosszadalmas körmondatok és párbeszédek. - Az erdélyi hadsereg pusztulása; 1657. A lengyelországi vereség okáról ír - Gileád balsamuma; Sárospatak, 1659 (ekkor jelent meg nyomtatásban). (A szenvedők vigasztalására írta elmélkedéseit; zsoltárok és Jeremiás siralmai.) Műveiben önigazolásra törekszik, ezért ezek tárgyilagos elbeszélések, érveléssel. Politikai levelezést is folytatott. Magánlevelei is irodalmi értékűek, főleg melyeket menyasszonyához, Lónyay Annához írt. Bethlen Miklós (1642–1716; Kis-Bun, Erdély–Bécs) Főnemesi családból származik; apja Bethlen János, anyja Váradi Borbála. Tanítói. - Kereszturi Pál prédikátor, Gyulafehérvár. - Apáczai Csere János, Kolozsvár. 1661: Kemény János ajánlásával külföldi tanulmányait kezdi meg (Bécs, Brandenburg, Heidelberg, Utrecht, Leyden, Oxford,

London, Párizs. Sok minden iránt érdeklődött: természetjog, természettudományok, filozófiák, fizika, egyetemes ókori történelem, katonai építészet, irodalom, filológia, teológia, csillagászat, polgári építészet. 1664: Magyarországra jön, itt hadi iskolába jár, és Zrínyi udvarába megy, majd az ő halála után Velencébe. (Zrínyi halálát szemtanúként írja le.) Udvarhelyszéki főkapitány lett. Kastélyát, mely az erdélyi barokk építészet első alkotása, maga tervezte. Két felesége volt: - Osdolai Kun Ilona (†1685) - Rhédey Júlia A Wesselényi-összeesküvés utáni megtorlások külföldi katolikus és protestáns fejedelmeknek ő fogalmazta meg a leveleket. Publicisztikai művei. - Az osztrák elnyomás; Kolozsvár, 1671: latin nyelvű röpirat. - Iustus de Palma Florentinus álnéven adta ki. - Az osztrák elnyomás folytatása; 1672, Kolozsvár. - Magyarországi levél a száműzött protestáns papokhoz; 1677, Kolozsvár. - A magyar

protestáns papság védelme; 1678, Utrecht. - Reformjavaslatokat tartalmazó emlékiratok. • Haldokló Erdély (Moribunda Transsylvania); 1688; a Lipót-féle diploma alapja. Erdély sorsát csak Magyarországtól függetlenül tudta elképzelni. • Penetralia Transsylvania; 1702. - Columba Noe (1704) • A független erdélyi fejedelemség illúzióját fogalmazta meg. • Ez az a röpirat, mely a vesztét okozta; Rabutin tábornok elfogta, és felségsértés, valamint hazaárulás vádjával börtönbe záratta. • Fridericus Gotefridus Veronensis álnéven írta. • „Olajágat viselő Noé galambja.” 55 56 Kemény János emlékezete. Szerzője ismeretlen; II. Rákóczi Györgyről és a lengyelországi hadjáratról szól, de központi alakja Kemény 110 A kurucok figyelmét is fölkeltette. Pl: Pekri Lőrinc, ifj Petrőczi István, Radvánszky János, Forgách Simon, Rákóczi Ferenc. 1676, Fogaras: összeesküvés vádjával börtönbe kerül. 1681:

főstrázsamesterként részt vett a Lipót elleni hadjáratban. 1704–1708: Szebenben volt rabságban (az Imádságos könyve nagy részét itt írta meg). - A legtöbbet Szebenben, az utolsót Bécsben írta. - Célja: mindennapi használat és a lélek vigasztalása. - Három része van. • Rabságomban böjt és vasárnapi imádságom magam személyem és hozzátartozóimért. • Mindennapi reggeli imádságom a közönséges keresztyén anyaszentegyházért, nemzetemért, hazámért, pogányok és mindenekért. • A léleknek Istennel, magával és a testével való beszélgetése. 1708–1710: Önéletírás. - Mintája: Augustinus és Petrarca. - Egy Előljáró beszéddel kezdődik. - Két egységre osztható. • 1642–1666: ifjúság és házasság. • 1667–1710: a magánélet a háttérbe szorul. A politikai anarchiát mutatja be - Érzelmi világa emelkedett: a nőben eszményt lát. - Célja, hogy bemutassa, milyenek voltak a megtörtént dolgok valójában. -

Eljárása: személyes ábrázolási módszer. Beleolvasztja a lélektani dokumentum-jelleget - Az augustinusi confessiót és a descartes-i analízist fonja össze. - Fontos benne a vallásossága. - Jelenetek: első felesége megkérése, Colbert fogadása a Napkirály udvarában, Zrínyivel való találkozása, utolsó napjainak leírása. - Jellemzőek az erdélyi nyelv fordulatai, közmondások, latin szólások, dialógusok használata. Levelezése: - Kisebb műveinek sorát egészíti ki. - A magyar főúri levélstílus folytatója és kiváló művelője. - Magánlevelei személyes elemekkel telítettek. Nem szívlelte a jezsuitákat, és elítélte az egyházak közti gyűlölködést. • Bethlen Kata (1700–1759; Bonyha–Fogaras) - Ő az utolsó komoly önéletírás szerzője. - Apja Bethlen Sámuel küküllői főispán, mostohaapja Haller István. - Anyja (Nagy Borbála) gr. Haller Lászlóhoz (†1719), mostohatestvéréhez kényszerítette - 1722: második férje a

református Széki Teleki József (†1732) lett. Első házasságából származó gyermekeit elvették tőle, a másodikban születettek korán meghaltak - Testvérei: István †, Klára †, György †, Ádám, Sámuel, Imre (Kata, vagyis ő maga), Farkas. - Vagyonából jótékonykodik. - 1743-49: udvari papja Bod Péter. - Otthona (Hévíz és Fogaras) az erdélyi művelődés egyik központja. - Kb. kétszázötven levele maradt fönn • Jól ismerte a magyar nyelvű levélírás hagyományait. • Egyes helyeken hosszadalmas barokk formákkal találkozhatunk. • Viszont levetkőzi a patriarchális erdélyi levélstílus darabosságát. - 1742-51: tizenhat költői imát írt; Védelmező erős pais; Szeben, 1759. - Önéletírása. • 218 fejezetből áll. (A hatodik fejezettől: élete folyása) • Csonkán maradt fönn. • A visszatekintő memoárt 1744-ben fejezte be. • Utána időközönként írt bele, így már a napló műfajához közelít. • Nyomtatásban

Kolozsvárott jelent meg (1762), valószínűleg Bod Péter jóvoltából. • Ismerte Kemény János és Bethlen Miklós műveit, de az övé Rákócziéhoz hasonlít, melyet nem ismert. • Az elöljáró beszéd az olvasóhoz szól. (1-5 fejezet: imaszerű) • Nem az önigazolás szándéka vezette, hanem a másoknak használni akarás. • Az első részben a lelki válságokat írtja le. Az ő vallása a hagyományos erdélyi hit Azért nem akart Hallerhoz menni, mert ő idegen vallású. 111 • • • • Jellemző, hogy nem lázad, hanem Istenre bízva életét, mindenbe belenyugszik (Isten akaratának tekinti). Hat gyermeke született: Haller Sámuel †, Haller Pál, Haller Borbála, Teleki Zsigmond †, Teleki Gábor †, Teleki Klára †. A második részben a rövid leíró részek kezdenek sokasodni, és az életrajz nem annyira tartja össze az anekdotikus részleteket. Megfigyelhető benne a barokk kompozíció kohéziójának az oldódása. XXII. Gyöngyösi

István és a XVII századi udvari költészet Jelenits István: Koháry István: Ez világot senki által nem élte, sem kedvére mindenkor, bú nélkül nem élte; Egy labanc főúr éneke - Ez a vers Koháry Thököly Imre rabságában íródott versei közül való. - Monoton; témáját csaknem iskolás tétel gyanánt rögzíti a hosszú cím. (A gyűjtemény címe a kötet keletkezésének körülményeit szintén ilyen részletesen írja le) - A kötet címirata évszámot is rejt (akrosztichon): 1683. Ekkor kezdődik a költő munkácsi rabsága - A versgyűjtemény öt füzetből áll (a rabság belső naplójaként olvashatjuk). - Kiderülnek az írás körülményei, s hogy Koháry magát Saulnak mondja, műveit Fűzfa-verseknek. - Oskolának látja a rabságot, s verseiben elmélkedéseit írja meg. - Némi ellenkezéssel olvassuk a verset. Ennek több oka is van • Koháry fiatal labanc kapitány, először Nagyszombatban, majd Bécsben nevelkedett, előbb grófi, majd

országbírói rangot kapott. • Rímei a mai és az akkori viszonylatokban is fantáziátlanok; a Balassi-strófa képlete szerint, amelynek alapszerkezetét átveszi, de csak lényeges módosítással: a 19-es sorok helyett 18-asokat alkalmaz. Ez tudatos újítás volt 112 A versből hiányzik a meglepetés; nincs újszerű kép, vagy a mondatok rendjének váratlan fölbolydulása. • A képanyag közhelyszerű, hiányzik az érzelmi feszültség. • Inkább unaloműzőnek látjuk, mint elmélkedésnek. • A lehető legkedvezőtlenebb belső kiindulópontról kezd alkotni. Minden okunk megvan, hogy ezt a költeményt egy dilettáns rosszul sikerült művének tekintsük; viszont fölvethető az a lehetőség, hogy egy sajátos költői program öntörvényeit valósítja meg. A sok hiba mellett így erényt is találhatunk: tömör és hivalkodás nélküli láttató ereje van. Nincs benne indulat, és nem is próbál indulatokat ébreszteni. Az élet apró mozzanatait

jeleníti meg, arányos szerkezettel „Senki nincs e világon keserűség és búsulás nélkül, sem király, sem pápa.”57 Ezt a témát dolgozza föl versében. A kezdősoroknál tehát Pázmányra emlékezünk A végtanulságot összefoglaló utolsó soránál Zrínyi sorai jutnak eszünkbe (a világmegvetés példájaként állítja elénk dédapját). E két név eléggé behatárolja Koháry költeményét. Az elmélkedésben az európai barokk jellegzetes témáit találjuk. (A világ állhatatlansága, a látszat és a valóság ellentéte, a halál közelsége.) A cím egy tételt tartalmaz: a halál és a bú kettős árnya vetül a világra; először egységesen vizsgálja, majd fordított sorrendben, végül Istenre tekintve vonja le a következtetést. Az első versszak egyetemes érvényű megállapításokkal indít. Ellentétekkel játszik Utána történeti példákat hoz, de Nagy Sándor köré csoportosítva (ő már az antikvitásban is kedvelt példája volt a

moralizáló, vagy a halál egyetemességéről elmélkedő íróknak). Nagy Sándorról nem ír hosszan, hogy ne nőjön az eredeti téma fölé. Ezután egy ügyes átmenettel a jelenbe tér át, és először a bút mutatja be. A dolgát-horgát rím Nyéki Vörös Mátyástól ismerős, a horog képe pedig a Prédikátor könyvéből. Kohárynál a szerencse horga a bú. 58 A többes szám első személyű alanyok a mindennapos tapasztalatra hivatkoznak. Ezután szemle kezdődik, a klasszikusoktól örökölt modorban. Egy-egy embercsoport életéről ír: vitézek, értelmiség, gazdálkodók. Tautológiával is él a költő; a sorok nem mindig hordoznak új mondanivalót, de legtöbbször a tautologikusnak látszó sorelem is hoz új hangsúlyt. Majdnem pazar bőségben használ alliterációt. Találók a szóválasztások is. A vitéz megkapja a merész jelzőt is, a hagyományos jó mellé, a kalmár szépkeveset nyer, s szembeötlik az egyetlen idegen szó (allegatio) is.

Következik az „Alle müssen sterben”-téma kibontása, de itt nem a haláltáncok hagyományában, hanem egy költői meditációban (a fejünk fölött lebegő halálra mutat rá). A megelőző szakaszok tárgyi fölsorolása után ez a rész személyesebb. A meditáció nem válik sem szónokiassá, sem teátrálissá. Koháry érvel, de mintha monologizálna. A kérdő-vagy kötőszó hátravetését is alkalmazza; valószínűleg a versnyelvre jellemző szórendi megoldást látott benne (itt rokonnak mondható Gyöngyösi felező tizenketteseivel). A halálról szóló meditáció képekben teljesedik; Koháry költői erénye, a mértéktudás, itt is teljesül. A hasonlatokban fölmerülő természeti képek után a halál vizionárius képe következik. Megszemélyesíti a halált, majd beszél lábairól, szeméről, de alakját nem rajzolja ki. Az Istenre való tekintés Balassira játszik rá. 59 Az „árnyékvilág, világi hívság” kifejezések bibliai eredetűek.

A világmegvetés (contemptus mundi) nem bibliai program; a sztoikusok irataiból került a keresztény aszketikus irodalomba, szerzetesi regulákban és az ezektől ihletett művekben él tovább. Nem a földi javak utálatát fejezi ki, hanem a tőlük való függetlenséget (a fogság évei Koháryt is valami ilyen fajta belső szabadságra nevelik) Koháry versét valóban monotónia jellemzi, mégsem válik unalmassá, mert a költő a szűk skálán belül is tudatosan variálja nyelvi, ritmikai megoldásait. Eszközei elődeihez képest szegényesnek tűnnek, de önmagukban sajátos erőteret teremtenek. Ebben a talán szándékosan fegyelmezett világban a mozgás is stilizált, s a színek, ha vannak, nem fokozzák, csak tompán jelzik a valóság színeit. • - - 57 Imitatio Christi: „Sine aliqua tribulatione et angustia”. (Pázmány Péter ford) Piscem ducere hamo: horoggal halászni; hamum voravit: halált nyelt el. Pápai Páriz szótára szerint 59 „Adj már

csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!” 58 113 - A látszólagos fűzfapoétikus megoldások költői-emberi állásfoglalását jelzik a világ tényeivel kapcsolatban. Tartózkodó, szemlélődő magatartást tanúsít; ennek ihletője egy sztoikus-keresztény filozófia. (A sztoikus elem az egész versen végighúzódik, a téma, a szóhasználat és a hangnem által.) A bibliás-keresztény eszmevilág szintén gazdagon jelen van. A kettő pedig egyensúlyba kerül. Koháry vallásosságát is valami szemérmesség jellemzi: a versben komolyan szól Istenről, de nem fordul hozzá, mintha az imádságot nem tartaná költeménybe illőnek. Sajátosan keresztény tartalmak ritkán jelennek meg nála. Koháry szabadulása után negyven évvel névtelenül adta ki fogságban szerzett költeményeit, megtoldva egy újabb füzettel. Egy részüket P Adalbertus Sztrakos nógrádi plébános latinra is lefordította 60 A kései kiadás oka az lehetett, hogy a

szabadulása után Bécsbe kapott meghívást, de nem akart beszélni a börtönről, nem akarta végigjátszani a mártír látványos szerepét. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (184–208.) Gyöngyösi István (1629–1704; Ungvár–Rozsnyó) - Református középnemesi családban születik; apja jogot végez, bátyja prédikátor. - Tanulmányok: Eperjes, Sárospatak. - Ügyvéd (Gömör és Nógrád megye). - 1656-63: seregbíró a füleki várban. - Felesége: Baranyi Ilona (†1668). - Wesselényi Ferenc nádor titkára Murányban. - 1663-64: Murányi Vénus; megjelenését (Kassa, 1664) a nádor támogatja. • A második kiadás 1702-ben jelent meg, címlapján azzal, hogy a versek meg lettek jobbítva (bár Gyöngyösi még élt, ehhez a „jobbításhoz” semmi köze nem volt). • Utána évtizedenként jelent meg kiadás, de mindig csak a második alapján. • Az első kiadás alapján 1905-ben jelent meg újra a mű. - Kemény János emlékezete;

Lőcse, 1693. - A Wesselényi-összeesküvés leleplezésekor börtönbe került; katolizált. - Második felesége: Görgei Judit (†1692). - 1672-1685: Andrássy Miklós szolgálatában állt. - 1685: krasznahorkaváraljai házába költözött. - 1686: Gömör alispánná választotta. - Koháry István támogatta. Tiszteletére írta: • Rózsakoszorú; Lőcse, 1690. • Csalárd Cupido; 1695 (ennek maradt fönn egyedül kézirata). - Andrássy Péternek ajánlja utolsó művét: Chariclia; Lőcse, 1700. - A familiáris költő típusának képviselője. - Pártfogói: Wesselényi, Koháry, Andrássy, Thököly, Esterházy Pál. - Költészetében a legkülönbözőbb politikai álláspontok jelennek meg, bár rá egyik sem jellemző. I György idején a fejedelmi udvar mellé állt, és ekkor a Habsburgok hűtlenségi pert indítottak ellene. Erdélyi birtokaiból rokonai forgatták ki - Wesselényi házassága politikai előmenetelt is jelentett, ezen kívül egy végvárat is

megszerzett a királynak. Gyöngyösi úgy írja, hogy erre Esterházy nádor adott parancsot, de ez valószínűleg költői kitaláció Jean de Laboureur francia pap Magyarországon járt követségben, és leírta Wesselényi házasságát Széchy Máriával. Gyöngyösi művében nemcsak az események menete egyezik meg Laboureur-éval, hanem költői kifejezések is Gyöngyösi tehát latin vagy német fordítását ismerhette, vagy közös forrásuk volt Az előszóban leírja, hogy allegóriát alkalmaz (keveri a fabulát és a históriát). Gyöngyösi nagyon népszerű volt, majd jöttek Kazinczyék, akik azt mondták, Zrínyi a nagy költő, viszont a romantika már nem tudott mit kezdeni vele. (Tudatosan tért el Tinóditól; keverte a históriás éneket és a széphistóriát) - Műveinek hitelessége. • Az említetteken kívül nyomtatott még: Kesergő Nympha (Lőcse, 1695, Palinodia címen lett kiadva). • Hiteles még: Thököly Imre házassága. •

Gyöngyösi-kutató: Badics Ferenc. Tulajdonított neki műveket  Az jó vitézeknek tüköre (de ez Palothay Zsigmond verse).  Florentina-dráma. (Ráday Gedeon is neki tulajdonította, de nem egyértelműen az övé) 60 Salictum Heliconis címen lett kiadva Budán, 1725-ben. 114  Latin szerzők fordítása, szabad átdolgozása (Ovidius, Vergilius, Claudianus). - Történeti tárgyú elbeszélő költeményei. a) Márssal társalkodó Murányi Vénus. • A cselekménye elég sovány. • A Tinódi-féle szerkesztetlen és az igazi megszerkesztett eposz között áll (vannak nyomok, melyek a szerkesztettségre utalnak). • Vannak a barokk költészetre jellemző vonásai. • Murány várának megvételét beszéli el. • Széchy Mária: özvegy úrnő; a Habsburg-párti Wesselényi házasságot ígérve csellel elfoglalta a várat. • Három része van.  Wesselényi szerelme fölébredt.  Sajátos szerkezetű eseménysor, mert mindig megszakítja valami

digresszió.  Hazafias környezetből indítja, mikor a háborúról és a békéről elmélkedik.  Nem egyént jellemez, hanem mitológiai alakokat, toposzokat alkalmaz (Wesselényiről pl. négy sorban nyolc mitológiai alakról ír).  Wesselényi töprengése közben az istenek döntenek; az ítéletet Marsra és Vénuszra bízzák.  Vénusz Cupidóra bízza a dolgokat.  Bemutatja Cupido házát, ahol megvan a szomorú és a boldog szerelem kertje.  Wesselényi tovább gyötrődik.  A hajnal bemutatásával kezdi.  A gyötrődések közben lírai betétek vannak.  Mire való a szem?  Az irigyek gonosz volta.  Az emberek csalárdsága (kivel küldje el a levelet).  A levél hasznos volta (írás közben).  A színek hatalma (a viaszpecsétről jut eszébe).  A pénz hatalma (mikor elküldi a levelet).  Káldos Márton hozta a hírt, hol találkozhatnak.  Barokk késleltető motívumok vannak benne (vihar, medvék, katonák).  A vár

bevétele.  Wesselényi leesne a létráról, de az isteni beavatkozás visszatartja.  A foglalás után következik a házasság. b) Porábul megéledett Phoenix (Kemény János emlékezete): • 1665–1670 között. • Erdély története (1657–1662 között) és Kemény János fejedelemsége. • Forrásai:  Kemény: Az erdélyi hadsereg pusztulása.  Bethlen János: Az erdélyi történelem négy könyve. c) Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága. • Valójában Thököly mozgalmának tevékenysége a témája. • Gyöngyösi nem tudta, és nem is akarta kinyomtatni. - - 61 A három művet összeköti, hogy mindegyik egy főúri házassággal kapcsolódik össze. • Központi benne a szerelem és a házasság. • A históriás ének és az epithalamium61 ötvözete. • Szereplőit nem tudja tipizálni, nem képes lelki világuk mélyebb bemutatására. • Barokk eposz és regény szerkesztésének törvénye: változatosság. • Művészi erőssége:

láttatás, leírás. • Fontosak a dalszerű, a hős érzelmi állapotát lírailag tolmácsoló részletek. • A változatosságot növelik a sűrű elmélkedések. • Elmond antik mítoszokat is (pl. Daedalosét) • A poéta legfőbb eszköze a metafora. • A költői nyelvben nagy szabadsággal dolgozik: archaizmusokat vegyít a népnyelvvel, a köznyelvet célja szerint alakítja. Egyéb költői művei: • Kesergő Nympha Lakodalmi költemény, nászdal, nászének. 115 -  Esterházy Pál tiszteletére írt allegorikus költemény.  Síró női alak: Magyarország jelképe.  Kardos griff: az Esterházyak címerállata.  Palinodia = visszaéneklés; a nádor dicséretének megismétlése. • Rózsakoszorú  Jézus és Mária életének elmélkedő, misztikus bemutatása.  Forrás: kortárs német jezsuita himnuszgyűjteménye.  Az elragadtatott áhítat képviselője.  A Krisztus szenvedései miatt érzett komor gyász szólal meg benne. •

Csalárd Cupido  A Rózsakoszorú ellentéte.  Az ürügyes erotika szólal meg benne.  Célja, hogy a szerelem veszedelmeitől óvja az ifjúságot.  Egy erdei bolyongás során hoz föl elrettentő példákat. • Új életre hozatott Chariclia  Czobor Mihály befejezetlen széphistóriájának átdolgozása.  Heliodórosz Aithiopikájának földolgozása.  Verses regény, de már a költői erő hanyatlását mutatja; hiányoznak belőle a költői modora megszokott erényei. Művei első gyűjteményes kiadásának gondozója: Dugonics András. Zrínyi és Gyöngyösi is Tinódihoz mérte magát. Arany János szerint „Zrínyi megelőzte korát, és nem hatott rá, Gyöngyösi megtalálta a magáét, és előbbre vitte”. (A mai kutatás viszont föltárta, hogy Zrínyi igenis hatott korára.) Az udvari költészet Legfontosabb előzmények: Balassi, Rimay és a históriás ének. 1. Beniczky Péter (1603–1664; Vác–Nagyszombat) - 1654-től az

esztergomi érsek udvari kapitánya. - A költészetet kellemes időtöltésül művelte, de verseit kiadásra szánta. • Barátja, Bartók István esztergomi kanonok tette közzé őket. • Magyar Rhytmusok; Nagyszombat, 1664. • Nyéki Vörös Mátyás vallásos verseiből is tett közéjük Bartók. - Gyakori témája a bűnbánat. - Kedvelt témája: a szerencse állhatatlansága. • Hogy a szabadságnak méltósága mindennél kívánatosabb • A kívánatos kikeletnek gyönyörűségérül • Vélekedés az ékességrül, amely tulajdoníttatik a rósáknak - Magyar példabeszédek: epigrammák, melyek az udvari életbölcsesség közhelyeit ismételgetik, de ez biztosította népszerűségét. - Élete nagy részét szlovák nyelvterületen töltötte, témáit ezen a nyelven is megverselte. - A nemesi „középszer” életérzését fejezte ki, mint Gyöngyösi. 2. - Balassa Bálint gróf (1626–1648) Balassi Bálint nagybátyjának, Andrásnak a családjából

származik. Mostohaanyja miatt a nagyszombati jezsuitákhoz menekül, akik katolikus hitre térítik. A szerelem nagyon foglalkoztatja, háromszor házasodik. Harcol a török ellen. Főleg szerelmi verseket írt. Pl: Bujkálsz s nyilván van szépséged, Bár ne tudtam volna, mi légyen a szeretet 3. Liszti László (1628–1663; ? – Bécs) - Karintiai eredetű, elmagyarosodott főúri családból származik. Jórészt Köpcsényben él - Bűnöző (méregkeverés, gyilkosságok, sodomia, fekete mágia), először megmenekült, majd pénzhamisításért elfogták és lefejezték. - Kötete: Magyar Márs, avagy Mohács mezején történt veszedelemnek emlékezete; Bécs, 1653. - Fő műve: A mohácsi vész. • Valószínűleg a Szigeti veszedelem ösztönözte. • Tizenhárom részből áll. • Vallásos, hazafias jellegű elmélkedés. 116 - 4. - - 5. - - • Tárgyát Brodarics István művéből (1527) veszi. • Forrásai: Bonfini, Ovidius, Vergilius. •

Balassi-strófát alkalmaz. • Zrínyi hatása: az epikus műhöz lírai költeményeket is csatol. Kötetét három jellegzetesen barokk témájú vers zárja le. • A szerencsének állhatatosságárul • A boldogságos Szűz Máriához, Magyarország patrónájához • A nemes Magyarország címeréhez Esterházy Pál (1635-1713, Kismarton-?) Esterházy Miklós62 nádor és Nyáry Krisztina fia. Nagyszombatban tanul. Zrínyi mellett katonáskodik. A bécsi politika hű támogatója marad. Katolikus. Korán nagykorúsítják. 1652: titokban megnősül; ez 1655-ben lesz hivatalos; felesége unokahúga, Esterházy Orsolya. 1681: nádor lesz, később herceg. Zenei ismeretei fejlettek, jól játszik virginálon. Költőként Zrínyi utánzója, hosszabb részleteket is átvesz tőle. Leíró versei a legjobbak. • Égi madarakról szóló versek • Az nyárról való ének • Az őszről való ének • Az télről való ének Szerelmi költészete sablonos. Harmonia coelestis

(Mennyei harmónia); Bécs, 1711: egyházzenei kiadvány. Mars Hungaricus (Magyar Márs): a téli hadjáratról szóló, latin nyelvű történeti munka. A Mária-kultusz eredményeként sok latin, és két magyar nyelvű vallásos műveit írt később. • Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tett eredeti; Nagyszombat, 1690. • Regina Sanctorum omnium, minden szentek királynéja Boldogságos Szűz Mária tisztelete; Nagyszombat, 1698. Naplója (1653-tól) szerint foggal született, ami már a korban is azt jelentette, hogy táltos. Jelentős képtára van. Koháry István (1649–1731; Csábrág–Csábrág) Szülei: Balassi Júlia és id. Koháry István; bátyja ferences szerzetes Tizenöt éves, amikor apja meghal; gyámja Baranyai Tamás. Tanulmányok: nagyszombati és a bécsi jezsuiták. 1667: füleki várkapitány. 1681: királyi tanácsos, majd ezredes. 1682: kuruc fogságba kerül. (Thököly beveszi a várat) 1683: megszökik,

de elfogják. Raboskodik: Munkács, Tokaj, Sárospatak, Ungvár A császártól örökös grófi címet kap, és az övé lesz a füleki vár. Részt vesz Buda visszafoglalásában. 1687: Eger alatt megsebesül, így katonai pályája véget ér. (Ellövik a jobb karját) Pénzkölcsönnel segíti a császáriakat a kurucok ellenében (ezért jutalmat kap). • 1707: altábornagy. • 1711: Hont vármegye örökös főispánja. • 1714: országbíró. A jezsuitákon kívül segíti a pálosokat és a piaristákat is. 1720-26: művei nyomdahely s szerző nélkül jelentek meg füzetekben, valószínűleg Nagyszombatban. A látomásos, allegorizáló barokk irodalom és az álom-költészet képviselője. Pl: A meggyökerezett rabságos bánatnak keserves búsulással elterjedett ágain kinőtt fűzfa versek (1685) Leírásában fontosak a képzőművészeti alkotások. Ábrázolja a szerencse forgandóságát. 62 Protestáns család katolizált sarja. Ő a család első tagja,

ahonnan a legmagasabb tisztségeket töltik be 1625-től nádor lett. Dallamra ír verseket, és zeneszerző is Jelentős műve: Harmonia coelestis 117 - Fráziskincsét a magyar nyelvű udvari költészetből meríti. A jezsuitáknál tanulta: moralizálás, mesterségbeli fogások, szerkezeti megoldások. Tisztán lírai műveit 6/6/6-os osztású sorokban írja. Magát inkább katonának és államférfinak tartja, nem költőnek. Latinul is ír A szerelmet egész életében megveti. Verseiben a megváltásért könyörög Füzeteit Szent Istvánnak és Szent Györgynek ajánlja 6. Kőszeghy Pál (†1703) - Bercsényi Miklós titkára. - Leánya Zsuzsanna; érte Mikes Kelemen epekedik, de Bercsényiné udvarhölgye lesz, az ő halála után pedig Bercsényi felesége. - Bercsényi életéről ír trilógiát, de csak a Harmadik könyvet (1695) ismerjük. • Első könyv: Bercsényi ifjúsága, házassága Homonnai Drugeth Krisztinával. • Második könyv: boldog

házasság, felesége halála. • Harmadik könyv: második házasság Csáky Krisztinával. - A verses krónika szintje, kevés mitológiai alak. A verses udvari dráma - Florentina • Ez az egyetlen XVII. századi ránk maradt verses udvari dráma • Gyöngyösi hatáskörébe tartozik. • Valószínűleg esküvőre készült. • Tárgya: Ponciánus históriája; a baráti hűség. • Verses; megtalálhatók benne a barokk epika formái. • Az egyes fölvonások közt közjátékok (intermedium) vannak. - Comico-tragoedia • Névtelen. • Verses. • Reneszánsz-kori versformák vannak benne. A Rákóczi-eposz - Valójában nem eposz, hanem nagyobb igényű históriás ének. - A históriás éneket akarja magasabb színvonalra emelni. - Nincs meg; Alszeghy Zsolt kivonatából és idézeteiből ismerjük. - Szerzője erdélyi, de a művet nem Erdélyben írták, hanem az 1660/70-es években Báthory Zsófia sárospataki udvarában. - A szerző II. Rákóczi György és

Kemény János törökellenes politikájának a híve - Apafi mint király jelenik meg, tehát az ő fejedelemsége alatt írta. - Tartalma: • II. Rákóczi moldvai vállalkozásai; 1653 és 1655 • Rákóczi lengyel hadjárata. - A szerző egyedül Istenben bízik. - Közel áll Zrínyi eszmevilágához: • Megvan benne a barokk díszítő szándék. • Az első rész mitológiai fikció. • Nyelve archaikus. Az udvari költészet kiterjedése - A költészet a barokk főnemesi körökben általánosan elterjedt lehetett. Sok mű maradt fönn az előbbieken kívül. • Pázmány Miklós (1623–1662) • Barakonyi Ferenc (1611–1675) • Keglevich Miklós (†1701) • Rákóczi Erzsébet (†1707) • Esterházy Magdolna • Bercsényiné Csáky Krisztina (†1723) • Széchy Mária (†1680) • Zichy Péter (1674–1726) versesfüzetet állított össze. - Nemcsak magyar, hanem horvát és szlovák nyelven is írtak. • Zrínyi Péter (1621–1671) 118 - •

Frangepán Ferenc (1643–1671) • Beniczky Péter. • Štefan Selecký (egy nagyszombati úrnőről írt erotikus apoteózist) A barokkra jellemző vonások. • Laza kompozíció, bőbeszédűség, szóhalmozás. • A művek egy alkalomra íródnak. • Több szerző csak unalomból ír (poétikai tudatosság csak pl. Zrínyinél vagy Gyöngyösinél figyelhető meg). • A magyar barokk udvarban nem fejlődött ki igazi irodalmi élet. • Egymás műveit terjesztették kéziratban. • A legfontosabb főúri központok megbuktak. Kibédi Varga Áron: Retorika, poétika és műfajok (Gyöngyösi István költői világa) Gyöngyösi hírneve nagy, de ez a romantika után elhalványul, és sokkal ismertebbé válik Zrínyi Miklós, aki történelmi szempontból jelentősebb. Gyöngyösit elismeri Badics Ferenc63, Fülep Imre, Rettegi György vagy Verestói György. A kritikusok idegenkednek Gyöngyösitől; itt két területet szokás fölsorolni. - Technikai problémák. • A

jellemrajzok hiányossága. (De a klasszikus retorikában a leírás csak a meggyőzés eszköze) • A hősök csak általános jellemvonásokkal rendelkeznek. • Fölróják történetei szerkezeteinek egyenetlenségét is. • Kifogásolják a toldalékokat is. • A szerkezeti lazaságot és a sok kitérőt (digresszió) is ide sorolják. (De nemcsak Gyöngyösi ilyen, hanem az egész európai barokk.) • Kazinczy egy „rossz rajzolatú, de szépen festéklett” képhez hasonlította, de a barokk célja éppen a gyönyörködtetés volt. • Arany János szerint természetes, hogy a lírai lendületében nincs nála egyénítés. - A költő személyével és életével kapcsolatos értékítéletek. • Bátortalanságot és opportunizmust 64 vetnek a szemére. • Ezt a művei alapján tették, így ezeket is elítélték. • Fülep az egyetlen, aki azt írja róla, hogy labanc volt. • Sokat ártott neki Szerb Antal elhamarkodott írása is. • Az újabb kori kritika egy

olyan költőeszményből 65 indult ki, melyet nem tudott Gyöngyösire ráerőszakolni. • Benedek Albert és Horváth János szerint is annak köszönhető a népszerűsége, hogy a közönség ízlése még fejletlen volt. (Pedig pont az ellenkezője igaz: fölkészültség nélkül élvezhetetlenek művei Hogy Gyöngyösi tudós és tudatos költő volt, mutatja a Kemény János emlékezetéhez írt utószó, és a műveiben előforduló nagy számú antik reminiszcencia.) Politikai világnézetei köznemesi kötöttségűek, ezért érdemes fölfigyelni a Corneille-párhuzamra is. - Corneille ugyancsak köznemes. - Hősei az erősödő abszolutizmussal szemben az arisztokrácia erényeit testesítik meg. - Gyöngyösi hősei a Habsburg-abszolutizmussal szemben a magyar arisztokrácia nemzeti-ellenzéki föladatát példázzák. - De egyéni elveiket el kell választani az Európában általánosan kialakult politikai és etikai toposzrendszertől. A klasszikus irodalomelmélet

hibája, hogy a retorikát és a poétikát egyrészt egymástól élesen elválasztja, és az egyiket elhanyagolja, másrészt helytelenül, leszűkítve definiálja. (A retorika nemcsak az ékesszólás tana, és a poétika sem csak a költészet tana.) A retorika és a poétika kölcsönösen hat egymásra A retorika tankönyveknek öt fejezete volt - Inventiō; a téma és az érvek megtalálása (Sylvester János lelésnek nevezte). - Dispositiō; a megtalált érvek rendezése, a mű megszerkesztése. 63 Badics jegyezte föl a következőket: Zrínyi Szigeti veszedelmének egyik akadémiai példányának olvasója Zrínyi panaszához („szegény az magyar nyelv, az ki históriát ír, elhiszi szómat”) ezt írta: „Ha Gyöngyösi eszével bírnál, nem mondanád ezt.” 64 Elvtelen alkalmazkodás, megalkuvás. 65 A költő az istenek kedvence, az ő üzenetüket továbbítja, ő a népet vezető vátesz. 119 - Elocūtiō; nyelvi megformálás (ez a legterjedelmesebb

rész). - Memoria; a kész mű megtanulása. - Pronuntiātiō; a megtanult kész mű helyes elmondása. A bemutató beszédben az elocūtiō, a tanácskozóra inkább az inventiō jellemző. Epideiktikus mű: mind a szónoki, mind a költői írásokat magában foglalja. Benne van a becsmérlés és a magasztalás is, de több a magasztaló szöveg A magasztalásnál átfogóbb kategória a gyönyörködtetés A dicsérő beszéd egybefolyik egy másik kategóriával, az alkalmi beszéddel. Az enkomion (epideiktikus szöveg; dicséret) a múlttal kezdődik, az ősök, a születés dicséretével A gyerekkori erények után a felnőtt kiválóságait sorolja föl. (Mindenképpen időrendben halad) A harmadik fejezet a jövőről szól A hős élete lehet beszéd vagy történet tárgya, mert a középpontban a tettek állnak. A tettek fölsorolása az érvelést jelenti Gyöngyösi munkái közül retorikailag a Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága a legtökéletesebb. - Ez

epithalamium. 66 - Az előírásoknak megfelelően építi föl. - Két enkomionból áll, melyet egy politikai digresszió választ ketté. A tárgy magasztalása érdekében használt két művelet a klasszikus retorikában. - Az amplifikáció, vagyis a stiláris erősítés. Négy módját különböztetik meg • Fokozatos erősítés. • Szinonimák fölsorakoztatása. • Viszonyítás (hasonlat). • Közvetett erősítés (raciocináció). - A toposzok, vagyis a közhelyrendszer használata. • Úgy alakulnak ki, hogy a közönség műveltsége azonos a költőével, így a költő a központi tárgyat különböző (de már ismert!) elemekkel bővíti, erősíti. • Szoros összefüggésben vannak az enkomionnal és az amplifikációval. • Több egymáshoz kapcsolódó, de egymástól különböző jelentés van benne.  Arisztotelész szerint a toposz az érv formája (definíció, hasonlat, ellentét stb.)  Egy másik ókori megfogalmazás szerint az egyes

műfajok állandó témája, kellékei. 67  Tudatosan Ernst Robert Curtius fogalmazta meg: közhelyszerű gondolatok, hasonlatok, általános igazságok, melyek az ókortól máig végigkísérik az európai kultúrát. (A szabadon használható kategória helyére egy pontosan rögzített gondolatsort tett, emiatt sok támadás érte) - A formai toposz a meggyőzést szolgálja, és a struktúrából indul ki. A másik két típus a gyönyörködtetés miatt jött létre, de központban a tárgyak és a gondolatok állnak. - Lexikon jellegűek; ezt mutatja, hogy a retorikakönyvektől függetlenül jelentek meg önálló toposzgyűjtemények is. 68 - A gyűjteményeket mitológiai lexikonok egészítették ki; a legismertebb Natale Conti műve a XVI. század végéről. - Gyöngyösi aforizmái ismétlődnek, egyeznek különböző műveiben. A mitológiai hasonlatok közé híres történelmi hasonlatokat vegyít. A dicséret közvetve erősíthető az ellenség erejének

dicséretével. A reneszánsz átvette az ókor nagy műfajait, de át is alakította őket, a társadalmi igényeknek megfelelően. A legnagyobb sikerrel a dráma átvétele járt (spanyol, angol, francia művek jelentősek). A másik, legfölső kategóriába tartozó műfajnak, az eposznak az átültetése nehézkes volt, és nem is sikerült igazán Rengeteg eposz született, hogy meghonosítsák az eposzt. E kísérletezés egyik állomása volt az olaszországi „romanzovita”69 (Ez a vita a modern lovagi románcokat 70 is eposznak akarta nyilvánítani) Megkísérlik az eposz modernizálását is, de maradnak benne antik elemek, mint az istenek beavatkozása, vagy olyan anakronisztikusnak mondható gondolatok, mint az eposz kizárólagos közönsége az uralkodó és a főurak Ezzel a modernizálással függ össze, hogy az elméleti írásokban több hangsúlyt kap az alkalmi költészet problémája Gyöngyösi költői gyakorlatához valószínűleg Moesch Lukács Vita

Poeticája állhatott a legközelebb, mely a barokk műfajkeveredés jellegzetes példája. Költészetében a mindig dicsőítő alkalmi vers az eposszal áll szoros összefüggésben (Az ezzel kapcsolatos negatív kritika csak álprobléma, hiszen Gyöngyösi csak a kor irodalomszemléletét követi.) Gyöngyösi egyszerre írt eposzt és epithalamiumot, széphistóriát és históriás 66 Menyegzői ének, nászdal. A líra és a bukolikus költészet toposzai a következők: rózsa, jácint, nárcisz, tavasz, babér, tücsök, fülemüle, hattyú, fecske, nap, csillagok, folyók, barlangok, virágok, furulya, Vénusz és Adonisz, a Nílus, a Múzsák. 68 Egy mai lexikontól annyiban különbözik, hogy nem azt írja le, amit egy adott témáról vagy tárgyról tudni lehet, hanem azt, amit mondani lehet róla. 69 Erről Klaus Werner számolt be. 70 A románcra a nemzeti és a vallásos téma volt jellemző, a versszakok laza használata, a laza szerkezet, a hirtelen átmenet a

fenséges stílusból a komikusba, valamint az, hogy az arisztokratikus udvarok számára készült. 67 120 éneket. Hősei egyszerre állnak a mitológiában és a jelenben, az eszmények és a valóság világában Sajátságos mítosza az a toposzrendszer, amelyet ő az általánosból kiragadott és földolgozott Az eszményi világot Isten, a király, a hadvezér és a feleség népesíti be; a mozgató erő a vallás, a politika, a háború és a szerelem. A férfiak esetében sokkal részletesebb az enkomion, ha történelmi személyek. A nőknél az individuális különbségek jóval kisebbek: a hősnők majdnem egyformák és mindig szépek A szépséget a mozgás és a mozdulatlanság dialektikája jellemzi, illetve a hármas színszimbolika (piros, fekete, fehér) Ehhez szellemi jó tulajdonságok, a beszéd és a tudomány kapcsolódnak, majd egy vallásos képpel zárul. Színváltozás következik be a gyászoló, vagy a beteg szépség leírásában A szerelem és

a háború lehet egymás ellensége (Kemény János emlékezete), vagy szövetségese (Murányi Vénusz). Gyöngyösi legkedvesebb példaképe Ovidius, aki a szerelmet háborúnak tekinti, melynek kimenetele mindig bizonytalan, változó A Gyöngyösi-univerzum történelmi jellegű, meseszerű és allegorikus művekből tevődik össze. Mindegyikben központi szerepet játszik a női szépség, a háború és a szerelem dialektikája Ahol nincs szó kifejezetten háborúról, ott azt a vadászat jelképezi. (A költő különösen kedveli a vadászjelenetek részletezését) Ezt a szimbólumot a kert egészíti ki; az üldözéssel szemben a megnyugvást, a tiszta szerelmet, a házasságot jelképezi. A vadászat a földi háborút, a kert az égi boldogságot tükrözi Gyöngyösi hősei sokat beszélnek, és ez a beszéd közhelyet, bölcsességet is gyűjt. A szó hatalma mindennél nagyobb és veszélyesebb, mert a szó akkor is hat, ha már elvesztette tulajdonosát. XXIII. Az

erdélyi tudományosság a XVII század második felében és a XVIII század elején Bán Imre: Apáczai Csere János Az Encyclopaedia X. részének beosztása Alsted philosophia practicáját követi Szerkezete: - I–XV: ethica. 71 - XVI–XIX: oeconomia. 72 - XX–XXVIII: politica. 73 - XXIX–XXXII: scholastica. Ethica A X. fejezet első mondata egybefogja az Encyclopaedia egész hátralevő anyagát Mivel részleteket szedett ki belőle, így az összefüggések nem láthatók. Helyenként a tárgyalási sorrendtől is eltér Amesius a vallástudomány célját nem a dogmák rendszerezésében, hanem az Isten szerinti életre nevelésben látja. (A teológiának tehát szerinte gyakorlati célja van) Apáczai emiatt veszi át ezt a rendszert, bár néha a legjellemzőbb gondolatokat hagyja el. Apáczai magatartását és gondolatvilágát a kor puritánus erkölcstana határozza meg. (A gazdaságtan, az etika, a politika és a jogtudomány egyetemes igazságai a teológiához

tartoznak.) 71 Csaknem egészében Amesius Medulla theologica című művéből való. Legfőbb forrása Alsted. 73 Forrása itt Fennerus. 72 121 Amesius rövid, inkább példákat említő fölsorolásával szemben Apáczai a magyar prédikátori hagyomány szerint bőségesen ír, pl. a bujálkodás nemeiről A cserélő igazságról szóló fejezetben Amesius szövegén kívül Fennerus Sacra theologiájából vesz át részleteket. (Ez a nyereségről szóló szakasz) A cserélésnek három fajtája van. 74 - Adás–vétel. - Bérbeadás (Apáczai ezt tárgyalja a legrészletesebben; véleménye szerint ebből származik a jobbágyság). 75 - Zálogosítás. Apáczai nem veszi figyelembe a kamatot. (Itt is Fennerust követi, aki, bár tudhatta, hogy Kálvin a mérsékelt kamatot törvényesnek ismerte el, azt a régi törvényt tartotta, hogy a pénz nem szül fiakat. Amesius ilyen tekintetben modernebb, ő nagyjából Kálvin véleményéhez csatlakozik.) A

megelégedésről tanító fejezet központi kérdése a magunk mód nélkül való szeretete; itt kevés az Amesiustól való átvétel, s Apáczai hozzáteszi még az elsiratás és az eltemetés kötelezettségét. (Forrása talán Alsted lehetett.) A kegyességről is teológiai szempontból ír. A hit szerinte nemcsak fölfogás, hanem akarati aktus (elválasztás és megfogás) is. Az ördöngösség és a babona elleni szigorú tilalmat terjengősen veszi át (valószínűleg tekintettel a magyar életre). Elítéli a ráolvasást és az istenkísértést Oeconomia Forrásából erősen válogat, és azt nagy önállósággal használja. Szól a házasuló személyekről, a férj és a feleség egymás iránti kötelességeiről, a gazda, és a cselédek tisztéről. A házastársakról szóló részben Apáczai száraz, tudományos stílusa nekilendül, színessé válik Kibontja a puritán családi élet képét: az apa a korlátlan úr, tágabb értelemben családja bírája

is, de köteles róluk, és a befogadott jövevényekről gondoskodni is. Szó van az igehirdetés módjáról is, ahol a Biblia könyveit szintén bemutatja, bizonyos csoportokban. Ír az egyházi igazgatásról, de Kálvinnal ellentétben a doktorokat teszi az élre. A lelkészektől megkívánja, hogy legalább görögül és héberül értsenek. (De jó, ha pl arabul is tudnak) A lelkipásztor kötelessége pl az igehirdetés, a szent jegyek kiszolgáltatása vagy a családlátogatás Politica A polgári társaság törvényeit tárgyalja. A polgári társaságot az Istennel és az egymással való szoros szövetség (foedus) tartja össze Fennerus teljesen elfogadja a Biblia rendelkezéseit, Apáczai pedig hűségesen lefordítja ezeket A vezetőknek először az istentiszteletet kell fölállítani Ír a háború törvényeiről, melyek Fennerus nyomán az ószövetségi parancsokon alapulnak. Fontos a hadsereg tisztikarának megszervezése is; Apáczainál az ezredes, a

kapitány, a százados és a hadnagy egyenértékű. A katonákat Isten jelenlétével kell biztatni, a foglyokkal becsületesen kell bánni, a prédát igazságosan kell elosztani. Itt található az a híres részlet, mely Bornemisza Élektrája óta először veti föl irodalmunkban a zsarnok-ölés elméletét. (Veszedelmesnek tekinthették ezt a részt, mert a cenzúra, akárcsak a jobbágyságról szóló részt, az 1803-as kiadásból törölte.) Létezik a titulus nélküli zsarnok, aki erővel vagy csalással került hatalomra; őt közember is megölheti. Aki magaviselésével tyrannus, azt csak a fölsőbb rendek ölhetik meg, vagy az egész nép megegyezéséből. 76 Apáczainak az az elve, hogy a zsarnok törvényes uralkodóvá lesz, ha a népet leigázva az a szuverenitását neki átengedi. (Ez azt bizonyítja, hogy ismeri és elfogadja a népfelség elvét) Scholastica A király és az urak kötelességei közé tartozik, hogy az országban levő összes iskoláról

gondoskodjanak. Itt főleg saját elgondolásait közli. Iskola azért szükséges, hogy a házi, eklézsiai és polgári társaságbeli rend jobban épülhessen. 74 Fennerusnál: venditiō, locātiō, oppignoratiō. Martonfalvi Tóth György, a legjelentősebb (székely származású) magyar puritán teológus is fölhasználja e két szerzőt, mikor élesen szembeszáll a jobbágysággal. Tanító és cáfoló teológiája (1679) előszavában dicsérettel emlékezik meg az Encyclopaediáról. 76 Jean Bodin szerint a törvényesen trónra került zsarnokot saját alattvalója nem ölheti meg, csak külföldi, de kivégezhető a szenátus parancsa alapján. Iustus Lipsius azonban a zsarnokság elviselésére int, és ezt különböző idézetekkel támasztja alá. Kálvin a reneszánsz típusú zsarnokölést bibliai alapon elutasítja, s az egyénnek semmilyen körülmények között nem engedi meg, viszont az alkotmányos ellenállást igen. A magyarok közül Debreczeni P János

egy utrechti disputáción fakad ki a zsarnokság ellen. Püspöki Sylvanus János lehetségesnek tartja a monarchia, az arisztokrácia és a demokrácia vegyítését 75 122 Leírja a jó tanító munkájának alapelveit. - Egyszerre csak egy dolgot tanítson, míg tanítványai meg nem értették. - Csak a szükséges tudásanyagot tárgyalja. - Alkalmazkodjon a tanulók értelmi képességeihez, hogy az unalmasságot elkerülje. - Ismételjen gyakran. - Tartson gyakorlatot disputáció formájában. - Követeljen szigorú fegyelmet, de módjával. - Adjon időt pihenésre. - Mutasson távlatokat, mit kell még a tanulóknak az életben megtanulni. De ismerteti a tanulók kötelességeit, és a jó ismeretszerzés módjait is. Az anyanyelvű iskoláról nyújt vázlatos képet (városban és falun is egyaránt szükséges). A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (239–257.) Apáczai Csere János (1625–1659) Bekapcsolódott az európai enciklopédizmus áramlatába,

de az okkult-misztikus tanítást nem sajátította el. A modern racionalizmus és a karteziánus filozófia első magyar képviselője volt. Életművében olyan problémákat vetett föl, melyeket csak a fölvilágosodás tudott megoldani. Iskolái: Kolozsvár (reformátusok tanintézete), Gyulafehérvár (Bisterfeld Henrik tanítványa), 1648-tól holland egyetemekre járt. 1648–1653: Utrechtben telepedett le. 1651: feleségül vette Aletta van der Maetot. Gondolkodásának kialakulásában szerepe volt Descartes eszméinek. A gyulafehérvári akadémia tanára lett, és kidolgozott egy reformtantervet (ez az első teljes magyar egyetemi programtervezet); 1658. - Barcsai Ákos fejedelemnek nyújtotta be. - Négy fakultásból álló teljes egyetem fölállítását akarja. - Kitér még más dolgokra is, pl. nyomda, botanikus kert, könyvtár, menza 1654-ben két kisebb műve keletkezett. - Magyar logikácska; mintája: Ramus. • A gyermek Rákóczi Ferencnek ajánlotta. • A

Tanács ennek a függeléke. - Tanács (pedagógiai irat): • Joachim Fortius flamand író nyomán írta. • Ez a legszebb magyar írása. • A tanulásra való fölkészülést segíti. • Célja a kishitűség eloszlatása, a nehézségekkel való szembenézés. • Retorikus próza. Magyar encyclopaedia; Utrecht, 1655. - A tudományok összefoglalásának igénye Bisterfeld előadásaiból származik. - Mintája Alsted Encyclopaediája volt. - Latinul kezdte írni, majd a tizenegy rész magyarul készült el. - Iskolai könyvnek szánta. - A Descartes-i metafizika és ismeretelmélet leírásával kezdi, ehhez kapcsolódik logika, számtan, mértan, csillagászat, a természet bemutatása, földrajz, építészet, gazdaság, történelem, filozófia, etika, politika, neveléstudomány és teológia. - A tizenkettedik, elmaradt részben lett volna a nyelvi és retorikai leírás. - Erősen természettudományos jellegű. - Forrásai: Descartes, Ramus, Alsted, Regius, Scribonius,

Althussius, Amesius, Albertus Magnus. - A Kopernikusz- és Galilei-féle napközéppontú rendszer híve. - A történelmi részben föltűnő a magyar vonatkozású adatok hiányossága, hibás volta. - Elismeri a népfelség elvét: a zsarnokká lett uralkodót a nép alkotmányos szervei eltávolíthatják, sőt meg is ölhetik. - A vallás lényege az erkölcsös és istenes életre irányított akarat. - Idegen szavakat alig használt. - Győr, 1803: Rájnis József sajtó alá rendezte az új kiadását. • Használta a székely tájnyelv szókincsét. • Tudatosan mellőzte a retorikát. 123 • Hibája a szemléletesség hiánya. 1656-ban a kolozsvári iskola vezetője lett. Iskolai székfoglalói: a művelődéspolitikai írásai közé tartoznak. - A bölcsesség tanulásáról; Gyulafehérvár, 1653. • Sapientia: kifejezi az egész Encyclopaediát. • A tudás leszármazását, magyar alkalmazását vázolja. • Kiemeli az arab művelődés érdemét, és a

reneszánsz újító szerepét a kultúrában. • Nagyhatású buzdító beszéd (protrepikos), antik retorika. - Az iskolák felette szükséges voltáról; Kolozsvár, 1656. • Sajátkezű kézirata is ránk maradt. • Iskolaügyi gondok foglalata. • Itt is antik retorikát alkot. Az emberi értelemről; Várad, 1658. - Latin nyelvű filozófiai értekezés. - Fogarasi Mátyás adta elő. - Regius materialista tételével (a lélek a test megjelenési formája) vitatkozik. Tanítványa: Bethlen Miklós. A világi műveltség népszerűsítői 1. Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702; Alsómisztótfalu–Kolozsvár) - A legnagyobb magyar nyomdász. - Alacsony sorból származik. - Papi pályára készül, de nyomdász lesz. - Nagyenyeden tanul; Fogarason iskolamester. - 1680: Hollandiába indul, és Amszterdamban letelepszik. - Tőle származik az első nyomtatott grúz abc. - Méltatlanul támadják; erre két művel válaszol. • A latin nyelvű Apologia; 1697. • A magyar

nyelvű Mentség; 1698. - A református zsinat nyilvános bocsánatkérésre kényszeríti; Retractatiō. - Kiindulópont: a bibliakiadás. - Csécsi János, Kaposi Juhász Sámuel: kijavíttatja velük a Károli-bibliát. - Szempontjai nem vallásosak; célja, hogy a művelődés miatt minél több bibliát adjon a nép kezébe, minél olcsóbban. - Sok könyvet saját kezdeményezésre ad ki. • Szőnyi Nagy István: Magyar oskola; 1695; saját pénzén nyomtatja, és ingyen osztja szét. • Pápai Páriz Ferenc és Felvinczi György művei. • Balassi és Rimay istenes énekei. • Nyéki Vörös Mátyás verseinek új kiadása. - Kiadványai elé saját maga ír előszót. - Nagyon figyel rá, hogy a kiadások helyesírási és tartalmi szempontból kifogástalanok legyenek. - Ügyel a magyar helyesírás egyesítésére, egyszerűsítésére. - Apologia Bibliorum: latin nyelvű; ellenségeit ebben még nem nevezi meg. - Barátja és segítőtársa, Pápai Páriz Ferenc Életnek

könyve című verses művében állít neki emléket. - Erdélyi Féniks; 1797: Bod Péter sok jegyzettel és kommentárral kiadja. 2. Pápai Páriz Ferenc (1649–1716; Dés–Nagyenyed) - Apja Pápai Páriz Imre író 77, II. Rákóczi György udvari papja - Tanulmányok: Apáczai iskolája, Nagyenyed; Bázel (orvosi diploma). - Városi orvos Nagyenyeden, majd 1677-ben udvari orvos. - 1680-tól az enyedi kollégium tanára. - Fölismeri az anyanyelvű irodalom fontosságát, és hazája elmaradottságát. - Verseiben föltűnő a társadalombíráló hang; ez Apáczai polgári kritikájának a tovább vitele. - Célkitűzése világibb, mint a puritán íróké. • Pax animae; Kolozsvár, 1680: franciából fordította. • Pax corporis; Kolozsvár, 1690: önálló szerkesztés.  Az első nyomtatott magyar nyelvű orvosi könyv.  Modern gondolatokat tartalmaz. 77 1618-1667 (Pápa-Gyulafehérvár); református pap, egyházi író; Apafi Mihály nevelője. 124 -  A

lélek és a test békéje elválaszthatatlan.  Elutasítja a naiv csodavárást, és azt a fölfogást, hogy a betegség Isten büntetése.  A tudományt hirdeti a puszta hittel és a babonával szemben.  Megkockáztatja azt az állítást, hogy a bibliabeli gyógyulásoknak is természetes alapjuk lehetett. • Pax aulae; Kolozsvár, 1696: részben franciából való fordítás. • Pax sepulchrī; Kolozsvár, 1698: fordítás németből. Vezetője tehát nem a puritánus pietas, hanem a pax. Fölméri az ember vallásos, morális, társadalmi és egészségügyi problémáit. Újszerűsége, hogy a közembereknek ír. Munkássága másik fontos ágához tartoznak a történeti tárgyú művek. • Szenczi kezdeményezéseihez visszanyúlva akarja összefoglalni a református egyház emlékeit. • Nála van Szenczi naplójának a kézirata; 1691-ig ide írja félig magyar, félig latin megjegyzéseit. • 1671: római föliratokat gyűjtött Hunyad megyében. • Rudus

redivium (Szeben, 1684):  Heidelbergben lemásolja Bethlen Gábor és David Pareus levelezését, és ezen a címen adja ki.  Ez az első protestáns egyháztörténeti munka.  Lefordítja magyarra is (Romlott fal építése; 1685), de ez kézirat marad. • Ars heraldica (Címertan; Kolozsvár, 1694):  Latin nyelvű.  Ez az első magyar címertan.  A nemesség történeti tudatát akarta fölébreszteni, illetve a műveltségét emelni. • Életnek könyve.  Tótfalusi Kis Miklós halálára írta.  Ez az első magyar nyomdatörténeti földolgozás.  Bírálja a nemesség kulturálatlanságát is. • Dictionarium Latino-Hungaricum (Lőcse, 1708):  Ez a Szenczi által kezdett, és a puritánusok alatt fölélesztett nyelvművelő és nyelvészeti törekvések betetőzése.  Kiadását II. Rákóczi Ferenc támogatta  Különbséget tett a tájnyelvi és a köznyelvi szavak között.  A köznyelvhez sorolta a székelyt (ők szerinte is a hunok

utódai).  Előszó (1705): itt mondja a legélesebb bírálatot kora társadalmi és művelődési viszonyairól.  Terve volt egy tudós társaság fölállítása is, a francia akadémia mintájára.  Hatása a fölvilágosodás korára is átnyúlt, befolyásolva az irodalmi nyelv kialakulását.  A szótárhoz Csécsi János írt függeléket Nyelvtani és helyesírási szabályok címmel. XXIV. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és a kuruc kor költészete Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története; Adalékok a pozitivizmus és a szellemtörténet bírálatához A kuruc költészet fölfedezője: Thaly Kálmán. - Romantikus képet rajzolt Rákócziról és kurucairól, de ez az ő ideálja volt. - A Bach-rendszer alatt, a kiegyezés előtt és után a nemzeti függetlenség ügyét szolgálta. - Kortársai és követői sokkal jobban misztifikálták (Rákóczi lobogója a magyar nacionalizmus zászlója lett). Egyszerűen a magyar irodalom részeként

tárgyalja még: Toldy Ferenc, Arany László. Káldy Gyula: - Nagy szerepe van a nacionalista vulgarizátorok között. - Önkényesen kiegészít, újra szerez, vagy maga költ, amelyeket hozzáad a kuruc dalokhoz. - Valóságosnak elfogadott, de hamis képet erősített meg. Beöthy: nacionalista. Erdélyi Pál: - Új kuruc költészeti antológiát tett közzé (pozitivista ellenhatás). - Helyteleníti a kuruc költészet önálló egységként való tárgyalását. - A gyűjteményt kiegészíti, főleg szerelmes dalokkal. - A kuruc költészetet népköltészetünk történeti részének tekinti. 125 Riedl Frigyes: - Már a hun mondák illúzióit is rombolta. - Most nem ideológiai, világnézeti koncepció vezette, hanem Thaly szövegeinek filológiai vizsgálata. - Tolnai Vilmossal egyidejűleg, 1913-ban hozta nyilvánosságra, ezzel kirobbant a hitelességi per. - A legszebb költeményekről derült ki, hogy hamisak, így a kuruc költészet elvesztette

népköltészeti jellegét (megingott a kuruc költészet létezésének pozitív hite is). - De súlyos tévedése: sem a kuruc költészetet, sem a mozgalmat nem tartja forradalminak, így ez sem vezetett a kuruc költészet reális megismeréséhez. - Ebben az időben egyedül Ady Endre reagált helyesen e költészetre (ösztönösen látta meg a kurucság igazi értelmét). A per negatív hatása még: csak a hamis versekre irányult a figyelem. Szekfű Gyula: - Tudatosan visszatért a XVIII. század katolikus történetíróinak Habsburg-párti álláspontjához • Ennek eszményképe nem Rákóczi kuruc fejedelemsége. • Hanem: Regnum Marianum, melynek élén a katolikus Habsburg király áll. - A Rákóczi-szabadságharcot tragikusnak tartja, mert magyar magyar ellen harcolt. - A Horthy-rendszer átvette tőle a kuruc szabadságharc lekicsinylését, és a tévedéseket (az irodalomtörténet) a végletekig vitte. Prohászka Lajos: - Szekfűre támaszkodva megalkotta a

magyarság hamis jellemzését. - Bujdosó magyar alapélményei: függetlenségvágy, harciasság (bőszültség), torzsalkodás, idegen elemek elleni küzdelem, ugyanakkor a latin és germán szellem befogadása. - Nem veszi figyelembe a gazdasági, társadalmi viszonyokat. Szerb Antal: - Ítéletét Szekfű és Prohászka hamis képei befolyásolták. - „A népivé lett főúri irodalom” cím alatt éppen csak megemlíti. (Hamis ez a besorolás, mert az irodalomtörténetet szociológiai szempontból osztotta korszakokra) - Többre értékeli Thaly költeményeit, mint a valódi kuruc dalokat. - A kétségtelenül hiteles kuruc verseket is gyanúba vette. - Külön csoportként emeli ki a bujdosó énekeket. - Bujdosás: jellegzetes magyar állásfoglalás a sorssal szemben. Féja Géza: - Régi irodalommal foglalkozó része 1937-ben jelent meg. - Helyes megállapítása: a kurucság belső formája Zrínyi Miklós környezetében bontakozott ki. - Tévesen állítja: nem

beszélhetünk a kuruc költészet népi jellegéről. - Védi Thaly Kálmán szerzőségét. - Közöl „egyesek által” neki tulajdonított verseket: A kölesdi harcról, Ocskay Lászlórul, Esztergom megvételéről. Kuruc jellegű, Rákóczi-témájú versek keletkeztek az 1848-as szabadságharc idején is. Varga szerint nem különíthető el a kuruc költészet a többi korabeli kategóriától, illetve csak bizonyos tartalmi körülhatárolással. - Tárgyukat a kuruc mozgalmakból merítik. - A harcokban részt vett hősökről szólnak. - A kor függetlenségi vagy társadalmi törekvéseit fejezik ki. A kuruc költészetet nem lehet összekeverni a kuruckor költészetével, ahova sok vers tartozik. - Szerelmes versek (bók, panasz, hódolás, sóvárgás, szakítás, búcsú, érzéki szerelem kifejezése). - Mindennapi élethez kötődők (lakodalom, házasság, alkalmi köszöntők, temetési búcsúztató, nép szenvedése, természeti csapások). - Katonaköltészet.

- Vallásos énekek. - Csúfolók. - Mesterségdicséretek. A kuruc költészet nem népköltészet, hanem közösségi, népi költészet (nem a kollektív keletkezés elképzeléséről van itt szó). A vitézi költészet Rákóczi György és Zrínyi harcaival újraéled, de erősödik benne a németellenes hang, az elvilágiasodás és az elnépiesedés, a lírai elemek gyakorivá válnak, így újfajta, lírai históriás ének alakul ki. A XVII. század végén megjelenik a szegénylegény-költészet Erdélyben a nemesi politikai költészet egyik típusa alakul ki. 126 Erdély legáltalánosabb műfaja a pasquillus 78 volt. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (371–387.): Rákóczi Ferenc Élete - 1676–1735 (Borsi–Rodostó) - Apja, I. Rákóczi Ferenc, a Wesselényi-összeesküvés egyik vezetője, anyja Zrínyi Ilona; mostohaapja: Thököly Imre. - Nevelői katolikusok. I Lipót a magyargyűlölő Kollonich bíborosra bízza nevelését, aki a

csehországi Neuhausba küldi, hogy elfelejtse anyanyelvét, és családja múltját. A prágai egyetemen tanul Bécsben könnyelmű és előkelő társaságba kerül, majd itáliai körútra indul (Velence, Genova, Milánó, Firenze, Róma). - 1694: Sáros megye örökös főispánja. - Felesége: Sarolta-Amália Hessen-Rheinfels-i hercegnő; a császár engedélye nélkül veszi el. - 1697: fölkérik az első népi kuruc fölkelés vezérének; külföldre akar menni, de találkozik Bercsényi Miklós ungi főispánnal, és tervezni kezdik az osztrák uralom lerázását. - 1701: egy XIV. Lajosnak írt levelét elfogják, így a bécsújhelyi börtönbe kerül Itt engedik, hogy olvasson Érdeklődési köre • Szórakoztató- és szépirodalom. • Történeti és állambölcseleti művek. • Hadászati, természettudományi és politikai munkák. • Egyháztörténeti és vallásos könyvek. • Föltűnő a nyelvkönyvek (görög, olasz, spanyol, francia) nagy száma, és a

magyar nyelvűek hiánya. - A börtönből megszökve Lengyelországba menekül. - 1703: az érte küldött követekkel hazatér; átlépi Magyarország határát, mint Caesar a Rubicont. - 1703–1711: szabadságharc. - 1704: erdélyi fejedelemmé választják. - 1705: a rendek vezérlő fejedelme (szécsényi országgyűlés). - 1707: beiktatják erdélyi fejedelemségébe, és megkapja a felséges címet. Ekkor hozza létre Magyarország és Erdély unióját, valamint kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását. - Emigrációba kényszerül (Dancka; Sárosi gróf álnéven több mint egy évet tölt itt); Lengyelország után Párizsba hajózik. - 1715: a Grosbois-i kamalduli kolostorba, a janzenizmus egyik fellegvárába vonul vissza. Szigorú életmódja és janzenista olvasmányai elmélyítik sztoikus és szentimentális hajlamát Az interkonfesszionalizmus jellemzi. Itt kezdi írni Vallomásait (1716), majd Emlékiratait - 1720: Rodostóban jelölnek ki neki szállást.

(Életének törökországi szakaszáról Mikes ír Leveleskönyvében) Az itteni magányban megerősödik benne fejedelmi kiválasztottságának tudata, és irreális terveket sző győzelmes visszatéréséről. Versei - Lubomirska Ilona Erzsébethez (lengyel hercegnő, Sieniawski Ádám felesége) írt vers. • 1701-1711 közt szerelem és politikai érdek fűzi hozzá. • Ez az egyetlen fönnmaradt, hiteles verse. • Nyolc soros, francia nyelvű madrigál. - Rákóczi Ferenc buzgó éneke: • Neki tulajdonították. • 1703-ban íródott, Magyarországon. • Verses ima is lehet, és rokonságot mutat Rákóczi tábori imájával (1703). • Mindkettő a Mária-kultuszt hirdető, katolikus szemléletű, de protestáns irodalmi hagyományra épülő mű. • Rákóczi Máriája Habsburg-ellenes. - A költő Rákóczira vonatkozó hagyomány olyan erős, hogy a XIX. század elején még a Rákóczi-nóta szerzőségét is neki tulajdonítják. - Imádságai és beszédei

(oratio; mindkettő). - Alázatos imádság (Debrecen, 1703): • A kuruc sereg számára írt hivatalos imája. 78 Személyeskedő prózai vagy verses gúnyirat, mely egy római szoborról kapta a nevét. 127 - - - • A magyar kiadáson kívül németül, latinul és csehül (Lőcse) is megjelenik. • Felekezetközi jellegű. • A keresztény felekezetek egyesítését célzó politika szimbóluma. Imái: • Az igazságtudat, a bűnbánat, a kegyelem jellemzi őket. • A vallásosság és a politikai meggyőződés összefonódása figyelhető meg bennük. • Inkább harcra buzdítanak. • Nagy részük prózában írt líra. Beszédeinek három típusa volt: • A katonái előtt mondott tábori beszéd. • Az országgyűlési szónoklat. • Az üdvözlő beszéd. Csak két hiteles beszédét ismerjük: • Ütközet előtt mondott beszéd. • Gyömrői beszéd; 1705. Rá is jellemző a kor szónoklatainak két fő vonása: a történeti példákra való

hivatkozás és a lírai magatartás. Szónoki stílusa barokk zsúfoltságú és patetikus. Levelezése - Ez a legtermékenyebb területe. - Diplomáciai leveleit latinul és franciául, hazai leveleit magyarul írja. - Ismeri a levélírás szabályait, és a klasszikus latin episztolát is. 79 - Kiemelkedik Bercsényi és Rákóczi levelezése. - A bizalmasabb levelekre az élőbeszéd közvetlensége, a társalgó hangnem jellemző. De lehet kemény hangvételű, keserű, együttérző, szelíd, okosan érvelő. - Irodalmi érdekességű Sieniawska hercegnővel váltott francia nyelvű szerelmes levelezése. Emlékiratok; 1717 - Francia nyelvű; a szabadságharc eseményeit írta meg benne. - Egy Brenner-féle kiadásban 80 jelent meg; Hága, 1739. - Bevezető dedikációja: Levél az Örök Igazsághoz. - Memoárjait a hazai dolgokra szűkíti. - A megtörtént dolgokat úgy akarja láttatni, amint az politikai elképzeléseinek megfelel. - Kíméletlen és nyílt kritikával

illeti a rendeket: a katolikus klérust és az arisztokráciát. - A szabadságharc elbukásának fő okát a rendi-nemesi osztályönzésben látja. - Azokat a mozzanatokat válogatta ki, melyek leginkább érzékeltetik a háború sorsát meghatározó erőket, és saját szereplését. - A könyv vége már vázlatos, a fejezetek rövidülnek, érződik rajtuk a sietség. - A tömörségre való törekvés és a történeti célzat háttérbe szorítja a szépírói fantáziát és a kalandozást. - Csak miniatűr novellisztikus részek vannak benne. • A főúr és a rongyos sereg találkozása a Beszkidek lábánál. • Bercsényi és Forgách összetűzése a hadiszemlén. • A nép menekülése a harc utolsó napjaiban. - Szerkezete áttekinthető, hangneme tárgyias. Vallomások 81 - Latinul írta; az önéletrajzzal kezdte, majd az emigrációval folytatta. (Közben írta meg az Emlékiratokat) - Három könyvből áll. • 1700-ig tart: 1716/17, Grosbois. • 1717-ig tart:

1718, Drinápoly, Jeniköj. • 1719-ig: Jeniköj. - Belső lélekrajzot és lelki fejlődést akart írni. - A keresztényi alázat és a fejedelmi öntudat feszültsége végigvonul a művön. 79 A kuruc kori levelek jellegzetessége, hogy a levélírók nemcsak híreket és utasításokat közöltek bennük, hanem rögtönzött karcolatokat, tragikus élménybeszámolókat, komikus helyzetképeket, politikai vagy erkölcsi elmélkedéseket. 80 Histoire des revolutions de Hongrie 81 Confessiōnēs 128 - Az önéletrajz és a meditáció nem forr össze szerves egésszé, hanem párhuzamosan fut, egymást váltogatja. - Két mozzanat emelkedik ki. • Ifjúkori fejlődésének rajza. • A haza, a nép iránti szeretet fölfedezése. - Nagy fordulat következik be akkor, amikor a Napkirály udvarából visszavonul. • A világi szépirodalomtól a vallásos könyvek felé fordul. • A Szentírást is elkezdte olvasni. • A világi élményei hatására nosztalgikus

hangulatba kerül, de ezért bűntudat fogja el, és teljesen befeketíti önmagát. 82 - A második könyvben a történelmi környezet elhalványítja az erősödő lírai hangot. - Teológiai fejtegetései elvontak és homályosak. - Könyve utolsó részei átvezetnek a vallásos meditációkhoz. A két mű szervesen összetartozik. Vallásos és állambölcseleti elmélkedések - 1718/19: megírja első janzenista szellemű meditációit. • Ezek kerete: soliloquia. 83 • Két szerzetes nézi át őket, akik a dogmákkal szemben liberális, a szigorú katolikus vallástól mindig elhajló elmélkedéseket eretnekséggel vádolják. - 1721: egy újabb elmélkedés-sorozatot írt. • Az ószövetségi könyvekhez latinul és franciául ír. • A befejező rész 1731-ben készül el. • A formája ennek is soliloquia. - Meditációira hatással voltak Bona kardinális aszketikus barokk művei, Kempis Tamás munkája és a Biblia. - Két állambölcseleti munkája 1722-1725

között keletkezett francia nyelven. • Egy keresztény elmélkedései a polgári élet és az udvariasság elveiről. • Értekezés a hatalomról; függeléke Szent István Intelmei. - A két mű Rákóczi végrendeletével együtt jelenik meg nyomtatásban; Hága, 1751; kettős cél. • Fiainak akar útmutatást adni uralkodói hivatásukhoz. • Ki akarja fejteni a bibliai tanítással összhangban levő uralkodási elveit, és meg akarja rajzolni a keresztény abszolút uralkodó eszményképét. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 514–527.: Mikes Kelemen - 1690–1761; Zágon–Rodostó - Református köznemesi családban született. - Apja: zágoni Mikes Pál, anyja Torma Éva. - 1691: apját a császáriak elfogták és Fogarasban halálra kínozzák. - Mostohaapja: Boér Ferenc (hatására anyja vele együtt katolikus hitre tér). - Kolozsvárott tanul. - Rákóczi mellé kerül belső inasként, majd Lengyelországba is követi. Vele megy Párizsba, azután

pedig Törökországba is. - Leveleit Gallipoliban kezdi írni (azt gondolja, törökországi tartózkodása átmeneti). - 1720: Rodostóba telepítik. - Kőszeghy Pál leányát, Zsuzsit feleségül venné, de ő, akarata ellenére, Bercsényi felesége lesz. - 1736-39: az ekkor zajló török-osztrák háborúban Mikes eljut az erdélyi havasokig, s fölébredt honvágya miatt Mária Teréziától kér kegyelmet, de nem kap. 84 - A Törökországi levelek 85 • 1758-ig 207 valódi keltezésű levelet írt, egy P. E monogramú, fiktív erdélyi hölgyhöz, akit édes nénjének nevez. • Nem történelmet, nem krónikát akart írni, de a napló igénytelen műfaja is távol állt tőle. 82 „Színházban szereplő színész élete volt az enyém, adtam a keresztényt a papokkal, katonát a katonákkal, politikust a politikussal szemben. Elmesélgettem és elhazudgattam a nőknek és azoknak, akik nekem akartak tetszeni” 83 Ez egy augustinusi műfaj; Istennel való

magánbeszélgetés. 84 „Ex Turcia nulla redemptiō.” – Törökországból nincs visszatérés 85 Az első kiadójuk, Kulcsár István nevezte el így őket (1794). 129 A francia klasszicista levél jellemzői.  Társalgó hangnem.  Lebilincselő gondolatszövés.  A titkon nyilvánosságot is föltételező félmagán jelleg.  A műgond határát súroló tetszeni vágyás.  Választékos nyelv.  Érzelmi-lelki élet finom ábrázolása. • Mikes bizonyára találkozott fiktív levélgyűjteményekkel is. • A sok levél megírása egy idő után már magával vonta a képzelt levelezés fönntartásának igényét. • Erős érzelmi hullámok figyelhetők meg bennük. • A Leveleskönyv utolsó darabja 1758-ban kel, ekkor ugyanis engedélyt kap, hogy levelet írjon rokonainak. Ezek a misszilisek szoros rokonságban vannak a fiktív levelekkel: mindent leír bennük, még a Rodostóról írt versét (1721) is elküldi. • A Leveleskönyv nem

tekinthető egyetlen nagy szabású műnek. • A levél nemcsak keret, hanem Mikes irodalmi szerepjátszásának játékos formában való megjelenése. • Mikes levélformája a maga kötetlensége folytán a legváltozatosabb anyagot foglalja magában. • A levelek legfőbb varázsa a mikesi személyesség, az egyéni szín; folyton visszatérő, legállandóbb témája a hazája iránti őszinte sóvárgás. • Példái és novellái a szórakoztatás szándékának köszönhetik megörökítésüket. Mikes a vallásos elmélkedésből minden átmenet nélkül csap át profán dolgok elbeszélésébe Legendai és bibliai motívumok fölhasználásánál már nem a csodahit, hanem a különlegességek iránti érdeklődés vezeti • Különösen kedveli a nőkkel kapcsolatos históriákat, furcsaságokat. • Példát mindenhez tud mondani. • Kedveli az alliterációs formákat. • Jellemző stílussajátossága a szemléletesség. A közönséges szavakat tréfással

helyettesíti: a hajó tengeri ló, a szolgáló bóbitás fogoly • Idegen szavakat alig használ, kerüli a latinos mondatszerkesztést. A fordítások. • Már az 1720-as években elkezdi, 1740-től pedig erre helyeződött át működése súlypontja. • Összesen tizenkét prózai munkát fordít franciából. • Csak egy szépirodalmi van köztük (Mulatságos napok), a többi elmélkedés, értekezés. • Jelentős csoportot alkotnak a janzenista szellemű könyvek. • Kalauz: eredetileg 1724-ben készül el, de 1744-ben átjavítja, 1751-ben pedig teljesen átdolgozza. • - XXV. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népénekek Holl Béla összegzése a Cantus catholiciről86 Szőlősy Benedek (1609–1656; Garamszőlős–Znióváralja) 87 - Nevének egykorú változatai: Szőlősi, Szőlősy, Sölösi, Selesi. - 1625-től Nagyszombatban tanul. - 1630: belép a jezsuita rendbe; Ausztriában novícius. - Miközben Nagyszombatban az elemistákat tanítja,

Bécsben filozófiát hallgat, majd a győri grammatisták osztályát vezeti. - Megkapja a subminister címet is, vagyis a kollégium anyagi ügyeiben kisegítő gondnok lesz. - 1639: pappá szentelik, és még ebben az évben rábízzák a kollégium vezetését is. - 1640-től a nagyszombati templom szónoka, hitoktatója és gyóntatója. - Később működik a szendrői, a kassai, majd a túróci rezidencián, Znióváralján, aztán a szepesváraljai rezidencián. (Ekkor rendezte sajtó alá szlovák nyelvű énekeskönyvét) A Cantus catholici 1651-i kiadása - Ez bizonyítja Szőlősy énekgyűjtő és énekszerző munkásságát, műveltségét és nyelvismeretét. - Az énekek az egyházi év az ünnepek hagyományos rendjében találhatók. 86 Cantus catholici: az első egységes szempontok szerint szerkesztett kottás latin-magyar énekgyűjtemény. Első kiadása (1651) a szerkesztő és a nyomdahely föltüntetése nélkül jelenik meg, a betűtípusok tanúsága szerint

Lőcsén, Laurentius Brewer műhelyében. (A nyomdász protestáns, és az evangélikus polgárok miatt hagyja el az adatokat) 1654-ben egy hasonló szlovák-latin énekeskönyv is megjelenik. Mindkettőt Szőlősy Benedek szerkeszti 87 Életéről Dobronoki György naplójából lehet sokat megtudni, illetve a jezsuita római központi levéltár nyilvántartásaiból, valamint Palkovich Márton nekrológjából. 130 - - - - A címlapon egy szentírási idézet, és a jezsuiták rendi jelmondata88 olvasható. A latin ajánlás Kisdi Benedek egri püspökhöz szól. Énekei. • Az első kiadás 80 latin, és 112 magyar éneket tartalmaz. • A magyar énekek forrását tekintve bizonyos rétegződés figyelhető meg. • Négy karácsonyi ének XVI. századi nyomtatott gyűjteményekre vezethető vissza; ezek régi protestáns gyűjteményekben is megtalálhatók • XVII. századi protestáns forrás is van, köztük Pécseli Király Imre és Szenczi Molnár Albert egy-egy

éneke. • Szőlősy fölhasználja a korábbi katolikus forrásokat (Telegdi Miklós posztillás könyvei; Pázmány Imádságos könyve: Balassi, Nyéki Vörös; Hajnal ájtatos könyve; prágai katolikus imakönyv.) • A kéziratos gyűjtemények közül a Gyöngyösi-toldalékból és a Petri András-énekeskönyvből is vannak énekek. A gyűjtemény 26 éneke fölött olvasható a „régi ének” cím. • Ennek jelentése nem egyértelmű. • Nehezen lehet belőle az eredetre következtetni. • A legtöbbször protestáns forrásból származó fölött szerepel. Azoknál a szövegek, ahol a dallam német, cseh (szlovák) vagy lengyel eredetű, majdnem mindig latinból való fordítások (Csak két esetben bizonyítható közvetlenül a cseh Halotti Beszédből való fordítás.) Létezik egy A- és egy B-variáns (a kétféle szedés oka ismeretlen; az apró változtatások helyesírási jellegűek). A címlap hátán Szegedi Lénárd Ferenc (1614–1675;

Nagyszombat-Kassa) címere található latin föliratokkal (liliomot tartó oroszlánok). • A bécsi Pazmaneumban, és a római Collegium Germanico-Hungaricumban tanul. • Esztergomi kanonok, erdélyi, váci, egri püspök és királyi kancellár. • 1671: visszaveszi a protestánsoktól a kassai ősi templomot, és székhelyét is ide helyezi. 1651, 1674 (Kassa), 1675: mindhárom jezsuita kiadásban megjelent énekeskönyv címe Cantus catholici. Az 1674-es kiadásban valószínűsíthető Sámbár Mátyás közreműködése, aki Szegedi halotti búcsúztatóját is mondta (bizalmasa és gyóntatója is). Szelepcsényi György (1595–1685; Nagyszombat–Litovica). • Esztergomi érsek (a papi pályán Pázmány indítja el). • Támogatja a papnevelést, szerzetesrendeket telepít le, intézményeket alapít. • Kora legjobb magyar rézmetszőjének tartják. • Támogatja a könyvnyomtatást. • Pásztorlevélben ítéli el a pápai tekintély ellen irányuló francia

gallikanizmust. • Ő adatja ki másodszor a Cantus catholicit; Nagyszombat, 1675. Kájoni János (1629–1687; Jegyenye–Szárhegy) - Zenei műveltsége nagy. - Érdeklődik a növénytan és a székely rovásírás iránt. - Ért az orgonaépítéshez; játszik orgonán és virginálon. - Gyűjt többszólamú egyházi kórusműveket, világi énekeket, táncmuzsikát, magyar, román és cigány népzenét. - Életrajzi adatai a Fekete Könyvnek nevezett kéziratban találhatók meg. • A család neve a Szolnok-Doboka megyei Kiskájonról való. • Ősei görögkeleti vallású románok, de ő katolikus. • Kereszteléséről édesanyja elbeszélését idézi. • Jegenyének nincs papja, így a szomszédos Egresről jön egy, aki kálvinista; ő látja el a föladatokat, de a templomban nem léphet az oltárhoz, és nem prédikálhat. • A csíki kolostorban kezd tanulni. • Belép a ferencesek rendtartományába, és 1648-ban fogadalmat tesz. • Filozófiai és teológiai

tanulmányait Nagyszombatban végzi. • A provincia tanácsosa (definitor) lesz. • Mikházára, majd Szárhegyre került gvárdiánnak. • 1675-ben provinciálisnak választják. • Apostoli vikárius szeretne lenni, de a világi papság ezt ellenezi. 88 Ad Maiōrem Deī Glōriam, Beatae Virginis Mariae et Omnium Sanctōrum Honōrem. 131 - - Tartományfőnöksége alatt szerveződik meg a csíki nyomda, és ekkor jelenik meg a Cantionale catholicum. Zenei vonatkozású kéziratai. • Kájoni-kódex (1634–1671): egykor a csíksomlyói ferences zárdában volt, majd sokáig lappangott, újabban ismét előkerült. • Antiphōnārum Rōmānum (1649): a zsolozsma éneklésénél használt kéziratos kóruskönyv, mely a szárhegyi kolostor használatára készült. • Kájoni Cantionale vagy Szárhegyi Kájoni-kódex (1650?): latin nyelvű graduálé volt, a szárhegyi kolostor gregorián miseének-gyűjteménye, benne a misénél használt népénekekre vonatkozó

utasításokkal. • Csíkcsobotfalvi kézirat (1651–1676). • Organo Missale (1667): Kájoni orgonakönyve. • Latin-magyar versgyűjtemény (1659–1677). • Gregorián miseének-gyűjtemény (1681): a csíksomlyói kolostorban használt graduálé, melyben utalások találhatók a misén énekelt magyar énekekre is. Az első 55 lap Kájoni kézírása • Kájoni-töredék (1686). Cantionale catholicum: • Három részben jelent meg, külön címlappal, de folyamatos számozással. • 545 magyar, 3 vegyes és 247 latin nyelvű énekszöveget tartalmaz • Forrásai: korábbi katolikus kéziratok, a Cantus catholici (1651) és protestáns szövegek. • Az énekszövegeket Kájoni nyomtatott gyűjteményekből, és erdélyi kéziratos forrásokból vette. Boldogasszony anyánk - A változatokkal, a keletkezési idővel és a szerzővel Szoszna Demeter foglalkozott sokat. (Az ő énekeskönyvében található meg) - Általános nézet: a Himnusz előtt ez a magyar himnusz. -

Ha az ének a XVII. századi eredet nem bizonyított is, 1710–1720 között már biztosan megvolt - Esze Tamás szerint lehet régebbi is az alapszöveg, ezért helytálló az egyik variáns neve: A régi magyarok éneke. - Latin címe: Melōdia dē Beate Virgine. - Az énekeskönyvbe Pannonhalmán másolták be, röviddel 1715 után. - Szerzőjét tekintve volt olyan nézet, hogy népének. A mai vélemény szerint szerzője egy Lancsics Bonifác nevű bencés szerzetes • A Bonifacius nevet ki lehet olvasni a szövegből. • Három Bonifácot találtak, de az első kettő alig tudott írni-olvasni. • Lancsics 1695-1737 közt Pannonhalmán volt, sokat írt, tudott magyarul, és Máriát nagyon tisztelte. - Rövid idő alatt elterjedt. - A Patrona Hungariae-toposz magyar sajátosság; Magyarország Mária országa. Országfölajánlás máshol is volt (pl. Lengyelországban), de ők nem nevezték így magukat - Az első, akinél magyar nyelven jelent meg ez a motívum,

Vásárhelyi András. Megtalálható még Esterházy Pálnál, Nyéki Vörös Mátyásnál és Rimay Jánosnál A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (146–149, 318–321.) A katolikus egyházi ének fölvirágzása - Középkor vége: a magyar nyelvű templomi éneklés már megvan, de a reformáció terjeszti el. - A rekatolizáció az anyanyelvű katolikus egyházi ének fölvirágzásának időszaka is. - Jelennek meg kéziratok, nyomtatványok. • 1607–1608: Pápai János jezsuita foglalt bele teológiai művébe három éneket. • 1606: Pázmány Imádságos könyvében Nyéki Vörös Mátyás Mária-himnusza olvasható. • 1628–1629: Gyöngyösi-toldalék; kéziratos gyűjtemény. • 1630–1631: Petri András csíkszentkirályi rektor írt össze gyűjteményt. • 1634: Kuun-kódex. • 1651: első nagy gyűjtemény; Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződik; Cantus catholici.  Szőlősy Benedek jezsuita állította össze.  Az erdélyi

kéziratokat nem tartalmazta.  Az énekeknek három csoportja van.  Régi, középkorból származó, szájhagyomány útján fönnmaradt katolikus énekek. 132 -  A XVI. századi protestáns énekköltés alkotásai  Neves protestáns költők versei; pl. Szenczi Molnár Albert, Pécseli Király Imre  Beosztása: egyházi évkörhöz tartozó énekek, különböző alkalmakra írt szövegek, zsoltárok (kevesebb, mint a protestánsoknál).  Többnyire a latin szöveget is közli.  Az átköltésekre jellemzők a barokk vonások; pl. Stabat Mater dolorosa  Folklór-alakítások nyomai is megfigyelhetők; pl. Csordapásztorok Legfontosabb sajátság: a szöveg zeneiségére vigyáz. Néhány helyen határozott jambikus lejtés figyelhető meg; pl. az egyik Estvéli énekben Megvannak a manierizmusra jellemző rímek, játékos alliterációk is. A népszerű katolikus szépirodalom 1. A katolikus népének fejlődése - A Cantus catholici és több

kiadása már nem felelt meg a nagyszámú katolikus lakosság igényeinek. - Az erdélyi, csíki katolikusokhoz el sem jutott; itt sokáig a szájhagyomány élt. - Kájoni János (1629–1687) • A csíki katolikusság szellemi vezére. • Ferences szerzetes, később tartományfőnök. • Csíksomlyót kulturális központtá fejlesztette, s fölállította benne Erdély első katolikus nyomdáját. • Ő építette kolostora orgonáját. • Világi dallamokat is följegyzett. • Ösztönzője, talán kezdeményezője volt a csíksomlyói ferences színjátszásnak. • Gyűjtött és írt énekeket, talán ő a szerzője a Lupuj vajdáról szóló históriás éneknek. • Fő műve: Cantionale catholicum; Csíksomlyó, 1676. • A csíki népénekek archaikus karakterű. • A népi jelleg megnyilvánul például abban, hogy a jelzők állandósulnak. - Ilyés István (1650–1711) • Esztergomi kanonok, Nyugat-Magyarországon volt nagy szerepe. • Gyűjteménye: Soltári

énekek és halottas énekek; Nagyszombat, 1693. • Nagyrészt protestáns énekeket tartalmaz, de az eredeti szövegeket átformálta, néha teljesen. • Ezt formai korszerűsítésnek szánta, a széleskörű elterjesztés volt a szándéka. 5. - - A népies katolikus színjáték A leghatásosabb és legnépszerűbb irodalmi eszköz. A latin nyelvű jezsuita színjátszással ellentétben ez magyar nyelvű. Egyik csoportjuk a térítő propagandát szolgálja; ezek aktuális vonatkozású, piaci előadások. Egy szöveg sem maradt fönn. Ünnepi alkalmakkor előadott misztériumjátékok. • Főleg nagypénteken és úrnapján rendezték a jezsuiták. • Ez a passió vagy a frigyszekrény történetét dramatizálta. • A lakosság anyanyelvének megfelelően adták elő (magyar, német, szlovák, román). • Egy töredék maradt fönn: 1668-ban Rozsnyón adták elő. • A ferencesek úrnapi és betlehemes játékokat adtak elő, de valószínűleg a passiójátékot is

űzték. • A ferencesek népies színjátszása kiterjedtebb volt az átlagosnál. Pl a tékozló fiú történetét az úrnapon alkalmazták A népies katolikus színjátszás legfőbb formái: betlehemi, nagypénteki, úrnapi misztériumjáték. Ez középkori hagyományra támaszkodott, és élesen elkülönült a jezsuita iskoladrámától. Rövid jelenetekből álltak, minimális cselekménnyel. A legélénkebbek a pásztorjelenetek, melyek komikus vonásokat is tartalmaznak. Pl.: ecsegi betlehemes játék (Szent Kereszt Társulat jegyzőkönyve) 133 XXVI. A népszerű barokk irodalom (epika és dráma) Magyar drámaírók, 16–18. század (Nagy Péter) - Úgy tartják, a dráma értéktelenebb a költői műfajok között. De ahol elválik a lírától és a szépprózától, ott tényleg kisebbnek látszanak az eredményei, de csak a folyamatosság hiánya miatt. A dráma jelentkezik a legkésőbb: az első drámai emlékünk, ami fordítás, a XVI. század elejéről

való, és keveset tudunk a színjátéki kezdetekről is89 • Alakoskodás: a színjátszás kezdeményének tekinthető; talán ősi hagyománya a mi népünknek is. • Tény, hogy a magyarországi városokban latin és német nyelvű vallásos játékokat adnak elő. • A latin iskoladráma a későközépkortól kezdve honos az egyházi iskolákban. - Három körösztyén leány • Az első magyar nyelvű drámai szövegünk. • A Sándor-kódexet másoló Ráskai Lea másolja, de nem ismeri föl, hogy drámai szöveg; azt hiszi, csak példázat, közös fölolvasásra. • A drámát mint műfajt a humanizmus és a reformáció vezeti be a magyar irodalomba. - Az első művek Sztárai Mihály drámái (Papok házassága, Az igaz papságnak tiköre). • Nem tudni, van-e német vagy olasz előképe, vagy látványemlékek alapján éleszti újra a drámát. • Eleven népi magyar nyelven írja. • A lutheri reformáció fő tételeinek foglalatai. Nem tudni, hogy e

drámákat előadták-e, egyáltalán, előadásra szánták-e. Érdemük, hogy előadásra alkalmasak 89 Sok irodalomtörténészt és folkloristát foglalkoztatott ez a kérdés: Toldy Ferenc, Bayer József, Hont Ferenc, Kardos Tibor, Dömötör Tekla. 134 - - - - - - Szegedi Lőrinc: Theophania • Egy verses latin művet követ prózaian. • A német helyett a magyar viszonyokat írja meg. (Az eredeti szerzője: Selnecker) • Ádám, Éva és gyermekeik viszonya Istenhez: egy polgár és családja viszonya a lelkészhez. • A legsikerültebb drámai figura: Káin (nem valami ellen, hanem valamiért küzd). Válaszúti György: Debreceni disputa • Tizenöt év telt el Sztárai dialógusai óta, de ez vallásilag már egészen más; az unitáriusok győzelmét hirdeti a „kálvinista” pápa fölött. • Művészileg is jobban kidolgozott alakok szerepelnek benne. Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról • Jól mutatja a vallás és a politikum

összefonódását. • Ez egy dialogizált politikai gúnyirat. • Esztétikailag ma kevésbé élvezetes. A kor két kiemelkedő drámája fordítás. • Bornemisza Péter: Élektra.  Szophoklész figuráit a XVI. századi főnemesi udvar embereire formálja át  A Mester az eszményi prédikátor.  A történet a görög mitológiáé, a drámai lelemény Szophoklészé, az alakok és egymáshoz való viszonyuk a magyar századé.  Az általános keresztény ideálokat ábrázolja, vagyis nem felekezetieskedik. • Balassi Bálint: Szép magyar comoedia.  Báthory István erdélyi udvarában fordítja le.  Az olasz reneszánsz divatos műfaját, a pásztorjátékot ülteti át magyarra.  Nem tudjuk, játszották-e a korban.  Jelentős benne, hogyan válik Credulus és Júlia Bálinttá és Annává.  Nála válik el először a különböző stílusrétegek nyelve; Júlia és Credulus stílusa „fentebbi” Dienesnek, a pásztornak a népi nyelvéhez

képest.  A nyelvi különbözés itt válik először jellem- és helyzetfestővé.  A társadalmi rétegek nyelvi hierarchizáltságát készítette elő. A XVII. század a dráma szempontjából a lemaradás százada Okai • A három részre szakadt ország. • A polgárságnak szinte teljes hiánya. • A dráma csak iskolai foglalatosság, látványosság (iskoladráma). • Az angol, francia, német és spanyol barokkban éppen az aranyszázadát éli e műfaj. Ezek és a magyar viszonyok között ellentétes párhuzamosság van. • E viszonyokból a korabeli magyar dráma nagyon keveset tükröz közvetlenül. • Nemzetközi példák és középkori előzmények alapján megszületik a közjáték, a humoros-komikus életkép, mely föloldja az iskoladráma didaktikus szigorúságát, fennkölt monotómiáját. • Egy részük nem az iskolához, hanem a főnemesi udvarokhoz kötődik.  Gyöngyösi István: Florentina. (A felvidéki udvarokban volt kedvelt) 

Constantinus és Victoria. (A déli főurak közt forgott közkézen) Előadásukat csak föltételezzük. Zrínyi költői dialógusa: Titirus és Viola (fölolvasásra, és nem színi előadásra szánta). Közös jellemzőjük, hogy elfordulnak a vallásos témáktól, és a szerelmet állítják a középpontba. Sokban gazdagították az érzelmi és nyelvi kifejezés magyar formáit. Két jelentős drámai kísérletet is említhetünk. • Comoedia Generalis dē Conflictū Turcōrum et Hungarōrum.  Valószínűleg református iskoladrámaként született.  Jelentősége, hogy magyarul szól magyar történelmi témáról.  Kinizsi Pál csatáját és annak előkészületeit írta meg.  Itt jelenik meg teljes kifejlettségében a közjáték. • Actio Curiosa (vagy: Csernél István beszélgetései).  Nem igazán dráma, nem is szánták színpadra.  Politikai és morális gúnyiratnak tekinthető, s ennyiben a Balassi Menyhárt árultatásának folytatása.

 A Thököly-szabadságharcra reagál, de csak óvatosan. 135 - - -  A német gróbián 90 irodalom hatása is érezhető; az öncélú káromkodás, mocskosszájúság a maga idején kedélyességnek számított.  Főhőse Gaude úr, aki a maradi, elmaradottságban pöffeszkedő, minden újtól félő, otromba nemes mintaképe. Klasszikus műveltsége viszont nagy; vagyis a szerző arra figyelmeztet, hogy az iskolázottság még nem jelent belső műveltséget. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a főúri udvarok kulturális jelentősége szinte teljesen megszűnik, de az iskolai színjáték szerepe megnő, és sokkal több latin és magyar nyelvű mű maradt fönn ebből a korból. A minőségi javulás csak a XVIII század második felében tapasztalható A református iskolák szerepe csekély. Három szerzetesrend iskolái jelentősek: jezsuiták, pálosok, piaristák A jezsuiták a legkiemelkedőbbek • Szinte kizárólag latin nyelven írtak. •

Színjátszásuk pedagógiai elveiket valósítja meg. • Az arisztokrácia fiait készítik föl a vezető posztok elfoglalására. • A jezsuita szerzők csak a rend föloszlatása után váltak jelentős magyar drámaírókká. • A velük ellentétes pólust (népnyelv és népies ízlés) a ferencesek és a pálosok képviselték. A magyar irodalomra a legnagyobb haszonnal a piaristák voltak. • Evangelizációs és pedagógiai törekvéseikből adódóan a leginkább karolták föl a nemzeti nyelv és dráma ügyét. • A leginkább törekedtek a reális világkép és az emelkedettebb ízlésnormák összeegyeztetésére. • Elsősorban a francia klasszikusok drámai formáit ültették át. • Itt már nem jellemző a középkorias névtelenség, hanem már íróegyéniségek jelentkeznek náluk. Kocsonya Mihály házassága: egy latin iskoladráma közjátékaiból kerekedett ki. Bachus: ez is egy önállósult népies komédia. Említhetünk három markáns iskolai

drámaírót. • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés.  Pállya piarista.  Holberg eredeti, szerelmi művét a városi szenátorságért folyó küzdelemmé változtatta.  Nem szakad el az életszerűségtől. • Illei János: Tornyos Péter.  Molière Úrhatnám polgárját dolgozza át.  Nyelvi készsége hajlékony, mely már megelőlegezi a következő század könnyedebb színpadi komédianyelvét. Simai Kristóf: Igazházi.  Mintaképe egy harmadrendű német író volt, s kevésbé alkalmazza a művet a magyar viszonyokra.  Jelentős, mert az első hivatásos társulat ezt választotta repertoárdarabjának.  Már megjeleníti a szentimentalizmus egyes elemeit is. Bessenyei György • Ágis tragédiája; 1772: szándékában és kivitelezésében is könyvdráma. • A filozófus: francia példát követ. Csokonai Vitéz Mihály: Cultura (saját korábbi darabjaira is támaszkodik benne). • - Hermányi Dienes József (1699–1763;

Olasztelek-Nagyenyed) és a Nagyenyedi Demokritus91 - Apja, Hermányi Dienes Péter református lelkész több nyelven beszél (görög, latin, héber), így fia is érdeklődik a tudományok iránt (sokat olvas). - Először az udvarhelyi kollégiumban tanult, majd a nagyenyedi (itteni diákévei nagyon meghatározók voltak életében) iskolában. - Prédikátor akar lenni. - Lelkészi pályáját Torockó-Szentgyörgyön kezdte, majd később Nagyenyeden lett városi pap. - A Demokritus mellett írt még egy emlékiratot is. (Műveiben nem elítél, hanem föltárja a helyzetet) - Az emlékirata inkább a kisepika felé fordul, de még nem szakad el a memoártól. - Nagyenyedi Demokritus • Az egész műben humorra törekszik, de a világot reálisan látja. • Jelentősége még, hogy műfaji áttörést jelentett, mert az anekdota nála önállósodott. 90 91 Durva, faragatlan, goromba (ember). Szeminárium (Bogár Judit) 136 • • • • • • • • • • •

 Az anekdota finom humorú, csattanós történet, bár van obszcén, durva (népi) is; lehet szomorú vagy vidám, és a szájhagyomány útján terjedő népi mellett van nemesi, illetve később polgárinovellisztikus.  Korábban is voltak anekdota-gyűjtemények, de ezek fordítások. A mű kéziratban maradt ránk, de ez sem az eredeti, hanem másolat. Szerzőségét nem írja le nyíltan, hanem az anekdotákból derül ki, hogy ő az. 339 egységből áll, ezek nagy részét 1759-ben írta, és az utolsó darab 1762. október 31-éről származik Műveit tudatosan válogatta össze (az érdekes eseteket kereste), és témaválasztása a XVIII. század világába enged betekinteni; szinte minden társadalmi réteget megjelenít Fontosnak tartotta az emberi gyarlóságot. Írt a diákok csalafintaságáról, és voltak az egyházakkal kapcsolatos és pajzán anekdotái is. Ennek alapján négy csoportot különíthetünk el.  Helyzetanekdoták, kuriózumok; ez még nem a

mai értelemben vett, mivel csak megörökíti az eseményt.  Kalandsorok; ez már fejlettebb. A vándoranekdotákból származik, van benne meseszövés, és burkoltan a véleménye is benne van.  Csalafintaság, rászedés, itt alkalmi tréfáról van szó. Nem az elkövető áll a középpontban, hanem a történet. Van köztük olyan, amely politikai kérdéseket figuráz ki  Népies ráfogás, falucsúfoló; ilyen például a rátóti csikótojásról szóló történet, vagy amikor a kincses Kolozsvárt k-s Kolozsvárnak nevezi. Az erdélyi Gagy alapján szerinte a „ne bolondozz” helyett inkább a „ne gagyizz” kifejezést kellene használni Az anekdoták szereplőit is tudatosan válogatta ki, ügyelve arra, hogy a személyek és az időpontok is hitelesek legyenek. Korábban is végzett kutatásokat, pl. Kemény János és Bethlen Miklós önéletírásából kiírta az anekdotikus elemeket Nyelvezete kissé archaikus. Egy nagy mértékben laicizálódott,

züllött világot mutat be. A mű jelentős egyháztörténeti szempontból, mert hitelesen tárja föl az egyházak kapcsolatát. Ezen kívül is sok információ van benne. Fontos még eszmetörténeti szemszögből is: a későbarokkban íródott ugyan, de vannak benne olyan momentumok, melyek már a fölvilágosodást előlegezik (pl a babonák elítélése, vallási türelem) Leír új tudományos eredményeket, új filozófiai irányzatokat (Descartes, Voltaire, angol puritán filozófia) XXVII. Amadé László, Faludi Ferenc és a rokokó Tőzsér Árpád: A rokokó vers mozdulatai; Amade László verseiről Néhány vonás, ami a kezdeményezők közé emeli - Ha a modernizmus alapvető eleme az, hogy a mű leválik az objektív valóságról, akkor Amade az első modernistánknak tekinthető. - Ha verset ír, nem a vers felé indul, hanem a versből. - A rokokót komorabb, szentimentálisabb színekkel keveri, másrészt szinte folklorizálja, s ezzel a realizmushoz

közelíti (a rokokóban a költő mindennel játszik). - A rokokó eredeti finom formáit nyersebbé teszi. - A versek értelmét nála a verszenéből kiindulva kell keresni. - A saját kezű kézirata versformák szerint rendezett. Amade versújító gyakorlatának néhány problémája 1. A szövegzene mint versstrukturáló elem Amade verseiben - Elsősorban a szövegzene segítségével fejez ki. - A rímek, a szójátékok, az idegen nyelvi és halandzsaszövegek, valamint a helységnevek irányítják, és nem szolgálják a mondanivalót. - A rím. 92 • Amade előtt a magyar versben nem volt szerepe. 92 A rím általában a ritmusra vezethető vissza. A hangalaki összecsengések funkciója kezdetben illusztratív, illetve másodlagos volt, de később önállósodott. A rokokó rím pedig már nem szolgál, hanem uralkodik Rimay még őrzi a látszatot, Amade viszont egyáltalán nem. 137 - - - 2. 93 • Jelentőségét a manieristák, és főleg Rimay az, aki

érzékeli, de más megközelítésben. • Amade rímrendszere nyelvi kaland, mely a nyelv önmozgását követi. • Játékos, mondókaszerű verseiben is ez a vezérmotívum. Nem képzetekben és fogalmakban gondolkodik, hanem zenében, így hang-metaforák és hasonlatok keletkeznek, melyekben a nyelvi formák a hasonlítók és a hasonlítottak. Lila moja Lila • Látszólag az egész vers halandzsa (kivéve a két utolsó versszak). • De a szavak nagy része értelmes szlovák szó. • Elsőként, amik útbaigazítanak: a hangulatfestő, módosító és ikerszók. (Ezek a dalhoz, a népi mondókához közelítik a vers szövegét, viszont terjedelemben túl hosszú hozzájuk képest) • Falala: mindig a tiszta derű kifejezése nála. Tallalla, fallalla, jókedvem vagyon • Ez is halandzsavers, de ennek „megoldókulcsa” magyar. • Ritmizált, de pontos képletet nem követ. • Fölismerhető a táncdal eredet. • Az első sorokban csak a jókedv mutatkozik meg, majd

az „örök téma”, a nő felé hajlik el. • „Him, hum, ham, hum”: mindig a hallgatás jele nála. • A költőt a kedvese névtelensége izgatja. • A második versszakban rosszallás fejeződik ki, a harmadikban gúny és ítélet. (A hangulat a magánés mássalhangzók eloszlásában is megfigyelhető) • A strófák hangszínét az első soruk határozza meg. • A –csek végű nevek jelentése a magyar nyelvben lekicsinylő (szánalmas, beijedt kisember). • A győztes vigad, a legyőzött hallgat; a legyőzöttet kicsinyítőképzős kifejezések vigasztalják. • Az utolsó két versszak nem magyarázni, hanem elfödni akarja a vers értelmét, hogy senkit ne sértsen meg. • A vers megfejthető, találgatásra indít, így eleget tesz a rokokó szellemesség követelményének is. • Egy másik jelentéssíkot is észrevehetünk, mert a vers szlovák szavakat tartalmaz. De a hangszimbolikai alapon megállapított jelentést nem korrigálja a fogalmi szint

(Esetleg konkrétabbá teszi) • A vers akusztikai szerkezete.  részeg gajdolás  józan értelem  gúny  fölszabadult jókedv  szerelmi játék hangjai • A kevert szókészlet a makaróni vershez közelíti a költeményt, de Amade nem annak szánta. A szlovákkal csak a jelentést akarta takarni A helységnevek csak részben vannak alávetve. • Korábban csak színtér volt, nem ihlető, pl. Szigetvár, Fülek Kivételek lehetnek Nyéki Vörös Mátyás városcsúfoló mondókái. • Képpé Amadénál váltak. • A legtöbbet a csallóközi Bárt (Felbár) említi, ahol élete nagy részét töltötte. • Az a négy verse, amelyben a Bár előfordul, nagyjából azonos időben keletkezett. • A Bár minden esetben rímpozícióban áll, és ez még hangsúlyosabb helyzetbe hozza. • Hogy a Bár képeit megértsük, ismerni kell a költő életét. A széthulló kompozíció oka az, hogy a kifejezési anyag nem fejez ki semmit, nem pedig az, hogy mindent a

hangzásnak rendel alá. Rokokó értékek Amade költészetében Legtöbbször a rokokó egy-egy vonása (erotika 93, udvarlás, irónia) teljesedik ki nála. Vannak a rokokótól idegen anyagok is. Érzékisége itt nem öncélú. Szerelmes versei alaphelyzete: kedvesét hűtlennek találja, így elzavarja, és közben szidja. Amadét rendszerint a kifejlett szerelem, vagy annak a vége ihleti meg, így a kezdetnek nem lehetünk tanúi. A befejezettség érzése egyben már az újabb lehetőségek fényét csillantja meg. Jellemző, hogy amikor a megunt szerető távozni készül, női praktikákkal húzza az időt. A rokokó erotika nem egyszerű malackodás, hanem szellemtorna is; a testi szerelmet elmés szójátékokba szövi. 138 - - - Csoportrímű, epikus magot is tartalmazó 12-eseit Gyöngyösi hatására írta. • Ezekben még kevesebb a kép. • Négysarkú versek. • Azonos tagolású sorokból állnak. • Monoton ragrímeik vannak. • Nehézkes

alexandrinusokból állnak. • Ami egyedül a rokokóra utal bennük, az az irónia. • Célratörő, pontos kifejezéseket használ. Szívem csöngetője • Témája a rokokó központi témája, vagyis a szerelem, a női szépség. • A képek erősen díszítő jellegűek, de nem válnak le a témáról. • A rokokós bájt a fölsorolások együttese adja. Milyennek látta Amade a kor nőalakjait? • A kor szélsőségesen nőközpontú.94 • A rokokó többet tud a nőről, mint a férfiról. • Viszont Amade versei nem a nőről szólnak, hanem a hódító férfiról. • A nő többnyire eszményített, de nem egyénített: a rokokó nő lélektelen sémája. • Van néhány olyan verse, melyben külsőleg hitelesebb nőt ábrázol.  Már szabadon pártolj (életkép; inkább a körülményeket, és nem a tulajdonságokat írja le, a nőről csak annyit tudunk meg, amennyit a férfi mond, vagyis ismeretünk nem objektív).  Mint a leesett hó, olyan fehér teste.

(Gyöngyösitől vette a versformát, és a képeket is; ebből inkább a barokk kor nőideálját ismerjük meg, de van olyan leírás is, amit nem lehet Zrínyi Ilonára alkalmazni. Ebben Amade azt írja le, milyennek szeretné látni barátnőjét  Szivem csöngetője. (Ez az elvárások beteljesülése) • A rokokó nő mégis magyaros viseletű és viselkedésű asszony marad a költőnél. • A magyar rokokó még nem lát ellentétet az előkelő magatartás és a háziasság között.95 • Amade a nőben az anyát is kereste (eltérően a francia rokokó képviselőitől). • Egy monomániákus hűségkeresés jellemző rá, mellyel a nőhöz közeledik. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (529–533, 536–544.) Amade László (1703–1764; Bős–Felbár) - Apja: Amade Antal. - Tanulmányok: jezsuitáknál (Győr, Nagyszombat, Graz). - Nemesi apród az esztergomi érsek alatt. - Könnyelmű életet él, ezért jól akar házasodni; 1729-ben feleségül

veszi Orczy Zsuzsannát (†1730). - Beáll katonatisztnek; Olaszországban szolgál. - 1736: újra nősül, de házassága csak tíz évig tart. - Aranysarkantyús vitéz, majd kamarai tanácsos. - Utolsó éveiben bári kastélyában élt. - A rokokó dal megteremtője. - 1720: ez a legkorábbi időpont, ahonnan latin disztichonokat ismerünk tőle. - 1722: első magyar nyelvű verse innen maradt ránk; ez egy anyjához idézett levél záradéka volt (Gyöngyösi formájában és stílusában írta). (A négyesrímű felező tizenkettest később is használta, de inkább azokban a verseiben, melyeket nem éneklésre, hanem olvasásra szánt.) - 1759, Győr: Érzelmes fellángolás: ez a költeménye latin nyelven jelent meg de fönnmaradt magyar nyelvű változata is. - Versel németül és szlovákul is. - Elődei közül ismeri apja, Beniczky, Balassi és Rimay műveit, és nagyon tiszteli Gyöngyösit. - Ír szerelmi kalandjairól, a boldog nőtlenségről; sok önéletrajzi

adatot fölhasznál. - Istenes verseit nyomtatásban is kiadja (Bécs, 1755), Buzgó szívnek énekes fohászkodási címmel (dallammal együtt; olaszos melódiákat használ). - A hagyaték nagy részét világi énekei alkotják. 94 Mme de Pompadour nőként állt közel a hatalomhoz, a festménynek, a regénynek és a versnek a nő sokszor volt a hőse. Regénycímek: Pamela, Clarissa, Marianne, Manon Lescaut 95 Hallenbach Károlyné német nyelvű erkölcstana (1763) is fontosnak tartja a nemes leányok úri viselkedésre és a háziasságra való nevelését, és a magyar nyelv ismeretét. 139 - A szerelmi dalok mellett írt egy katonaéneket is, amely toborzóének: A szép fényes katonának arany gyöngy élete Feleségeihez egyetlen verset sem ír; az udvarlás célja nála nem a házasság. Versei tartalma nem változatos: vallomás, csábítás, a titok hangsúlyozása, csalódás, szemrehányás a hűtlenségért, megbocsátás, szakítás, dühös átkozódás.

Mesterien tud rögtönözni (kivételes képességeiért kortársai a legnagyobb magyar költőnek tartják). Baráti szolgálatként másnak a nevében is költ. A dallam miatt bonyolult strófaszerkezeteket, több szótagú rímeket, kedveli a divatos kicsinyítő alakokat, halmozza a kedveskedő szavakat; verseit a dallam viszi, ezért senki nem kifogásolja, ha a szöveg helyenként értelmileg homályos. Alkot olyan szavakat, melyek csak a romantika irodalmában válnak használatossá (szívláng, remeteszív, tűzszív, szívdiadalom). Sok hétköznapi latin szót használ (konfundálni, konszerválni). Művei. • Ő is összegyűjti, és lemásolja (Amade-kódex), de nyomdába nem adja. • Ezt csak Mészáros Ignác, Amade költői utánzója akarja megtenni a költő halála után egy évvel. • Kiegészíti más munkákkal is, de a Csallóközi ódák és énekek című kötet kiadása elmarad. • A szerelmes énekek a kéziratok útján válnak ismertté, de a

Csallóközben sok követője van. Faludi Ferenc (1704–1779; Németújvár–Rohonc) - Apja (Faludi János) a Batthyányaknál gazdatiszt; anyja Radostics Jusztina. - Tanulmányok: Kőszeg, Sopron; Graz, Bécs. Utána tanít: Graz, Linz - 1720: belép a jezsuita rendbe. - Valószínűleg ő szerkeszti a Matematikai gyűjtemények a katonai építészetről (Graz, 1739) című könyvet. - Öt évig a római magyar zarándokok gyóntatója (1740-45), és az Árkádia irodalmi társaság 96 tagja. - Nagyszombatban professzor, a pozsonyi nyomda igazgatója, a jezsuita kollégium könyvtárának és gimnáziumának igazgatója. - A rend föloszlatása (1773) után Rohoncon él, és az itteni alapítványi szegényházat igazgatja. - Dolgozik pozsonyi revizorként 97 , így ismeri a francia irodalmat. - Művei első csoportja Rómából való hazatérése után jelenik meg, a második csoport már világiasabb, szépirodalmibb jellegű. - Papként az a föladata, hogy az üdvösség felé

terelje az embereket, de úgy, hogy közben a világi tevékenységüket végezzék, és azt élvezzék is. - Pozitívan vélekedik a táncról. - Ideálja a bölcs ember, aki művelt, gyakorlatias, moralista, de nem filozófus. - Ajánlja az emberi természet tökéletesítését, de óv a túlzásoktól. - A boldogsághoz a belső és a külső egyensúly szükséges (a helyes önismeret és a másokat szeretés egyensúlyát kell megvalósítani). - Sem egyházi, sem világi dolgok nem vonhatják el az embert a pihenéstől. - Faludi keresztény humanizmusát az önmagát ismerő ember tükrözi (pl. minden emberről jót mond, magáról sohasem) - „Ésszel indulj, okkal járj!” - A XVII. század második felében Európában elcsöndesedtek a vallásháborúk, és alapkérdés volt, hogy összeegyeztethető-e az udvariság és a szentség. • A világban élve kell létezni, de a keresztény humanista Faludi egyértelműen úgy fogalmazza meg, hogy a világon szerepet

vállaló ember keresztény életet éljen. • A keresztény élet értelmes, szórakoztató; nem az emberi természet megtagadásával kell az üdvösségre törekedni. • Az ember értékes volta nem a születésen múlik, hanem a testi és lelki nemesség a fontos. - A korban fokozatos laicizálódás is megfigyelhető volt. • Anglia: morális. • Franciaország: filozófiai. • Németország: teológiai. • Magyarország: nyelvi (anyanyelvűség). 96 A társaságot Rómában alapították (1690), hogy a barokk túlburjánzását egyszerűsítse. A revizorok nézték át a lefoglalt könyveket, hogy bejöhetnek-e az országba. Nem engedték, ha az uralkodó vagy az uralkodó vallása, illetve a közrend ellen szólt valami. 97 140 - • Faludi az egyén számára kínált megoldást. Faludit sokszor dicsérték szép magyarságáért. Tudatosan művelte az irodalmat és a nyelvet, valamint ezen keresztül az erkölcstant. Prózai művei: • Fordításai egy

kivétellel a nemességet moralizálva oktató művek. • Forrásai a merev feudális viszonyokat tükröző irodalmi művek. • Prózájában hangzatosság jellemzi; úgy ír, ahogy az udvari embernek kellene beszélnie. • Kik az udvari emberek?  Magyarországon sok olyan van, aki ténylegesen az udvarban él, de ide sorolható még a papság és a nemesség is.  Fordításaival magyar társadalmi igényeket akar kielégíteni.  A nyelv esetében nemcsak a közlés a fontos, hanem a gyönyörködtetés is. • Faludinál nincs külön költői nyelv. 98 • Él nála a mondat zenéje is. A klasszikus barokk mondatok itt lebomlanak Míg a barokk körmondatok szerkezete boltíves, addig Faludié egyenesvonalú, lineáris, és ugyanazok a gondolatok ismétlődnek • Első két munkája:  Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember; Nagyszombat, 1748.  Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony; Nagyszombat, 1748.

 Az eredeti művek szerzője William Darrel (1651-1721). 99  A sorozatot kiegészíti: Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes úrfi; Nagyszombat, 1771.  Előadásmódja dialogikus.  Témája: hogyan egyeztethető össze a társadalmi helyzettől megkívánt nemesi életmód és a vallásosság. • A prózai munkák másik csoportja életszabályokból, maximákból áll. Legjelentősebb a három részből álló Bölcs és figyelmetes udvari ember; Nagyszombat, 1750. (Balthasar Gracian kézikönyve volt a forrása.) • Két utolsó moralizáló munka:  Szent ember (Pozsony, 1773; eredetije ismeretlen).  Bölcs ember (Pozsony, 1778; Robert Dodsley londoni könyvkereskedő könyvének fordítása). Téli éjszakák (1778):  Keretes elbeszélés-gyűjtemény.  Kizárólag a szórakoztatás a célja.  Nagy része egy spanyol novelláskötet német fordításában található meg.  Az eredeti tizenegy fejezetből csak ötöt

fordított le, és ezeket is kiegészítette máshonnan.  Magyaros színt adott a kötetnek. • Moralizáló könyveiben inkább nevettet, mint nevel. • Nyelvet is újított önállóan; szavakat képzéssel, összetétellel alkotott. Iskoladrámái: • Mint jezsuita kötelességszerűen írt két iskoladrámát is.  Caesar Aegyptus földjén, Alexandriában  Constantinus Porphyrogenitus • Világi tárgyúak, olaszból fordítottak. Költeményei: • Nagyon kevés (huszonkét világi, hat vallásos, nyolc alkalmi és vegyes, hat ekloga). • Három saját kezű másolatban maradt fönn. • Csak halála után jelentek meg (Révai Miklós adta ki 1787-ben.) • Mintáinak egy része azonos lehet azzal, amit Amade is követett. • Ő is a hagyományos barokk elemeket finomította át a rokokó ízlése szerint. • Amade darabjainál nyelvileg kidolgozottabbak, témában változatosabbak. • Nagy részük énekszöveg, vallásos tárgyú csak hat ismeretes. • Pl.

Szent István királyhoz, Szent Imre hercegrül, Szűzek, ifjak sírjatok, Tündérkert • Ismeri a természet jelenségeit séta keretében leíró barokk verstípust is. • - - 98 99 „A valódi szépen nem látszanak a mesterség fogásai.” (Goethe) Faludinál Dorell József. 141 A mitológiai alakokat a képek mozgalmasság tételére használta. Egy másik csoportban típusokat jellemez, pl. Remete 100, Szakácsének, Nincsen neve (vénasszonycsúfoló), Útra való 101 • A forgandó szerencse az önmegszólító vers előzménye (Németh G. Béla) • Vannak pásztori tárgyú művei is, pl. Clorinda • Hat olyan vers maradt fönn, melyben Vergilius hagyományát követi. • Ezek közt van egy üdvözlő vers is: Méltóságos gróf Fekete Györgynek, mikor országunk bírája lett (I. ekloga) • Alkalmi versei közül az elsőt, melyet Batthyány Lajos tiszteletére írt, 1750-ből ismerjük. • A pipárul:  Olasz sonetto formára írta (ez a magyar

irodalom első szonettje).  Eredetijét németül vagy franciául írta.  A dohányfüst a múló élet jelképe. • A tarcsai savanyó vízről (1755):  Öt strófából áll.  Távoli mintája valószínűleg Horatius egyik ódája lehetett. Faludi általánosan elismert műveltségének bizonyítéka, hogy a Halotti Beszéd először az ő olvasatával jelenik meg (1770). Prózai stílusa miatt a „magyar Cicero” jelzőt kapja. Gyöngyösi után a legnagyobb magyar költőnek tartják. Versei Révai Miklós két kiadásából válnak ismertté. • Győr, 1786 • Pozsony, 1787 Nagyon sok költőre hat: Fekete János, Verseghy Ferenc, Szentjóbi Szabó László, Kreskay Imre, Péteri Takáts József, Nagy János. Batsányi János 1824-ben adta ki verseit. • • - XXVIII. Az irodalomtörténet-írás kezdetei, és a tudományos irodalom a XVIII században Tarnai Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz - 1879: ekkor jelent meg az utolsó magyar nyelvű

összefoglaló munka Bél Mátyásról. Hogy nem foglalkoznak vele, annak több oka van • Nagyon sokat írt, de latinul, és azt is nagyon bonyolult módon. • Az életmű nagyon sokoldalú ahhoz, hogy ember áttekinthesse; a teológiától az alkímiáig minden van benne. • Nem tudták hova „tenni”, mert a latinon és a magyaron kívül németül és szlovákul is beszélt és írt, a pozsonyi német evangélikusok papja volt, és németül prédikált. - Élete. • Születés: 1684. március 24 (Ocsova, Zólyom megye; ennek földesura az Esterházy család) • Szülei: Bél Mátyás (paraszt és mészáros) és Cseszneki Erzsébet. (A család eredeti neve: Funtik) • Iskolái: Losonc, Kálnó, Alsósztregova, Besztercebánya, Pozsony. • Tanítója: Pilárik János és ifj. Burius János • 1700-1702: Veszprémben és Pápán tartózkodik. 102 • 1704: Halle (teológiára iratkozik be; itt August Hermann Francke kegyeltje). • Pietista 103 meggyőződésű; az

evangélikus egyházon belüli reformot látja megvalósíthatónak. • Clement Márton: besztercebányai szenátor, városi jegyző, majd bíró, akinek Bél Halléból leveleket ír. 100 Arany János öregkori költészete objektív hangját idézi. Ma népdalként él. 102 1702: Parschitius Kristóf nyomtatásban jelentette meg a magyar vezérek és királyok táblázatát; ezen kívül kéziratos magyar történelmet és földrajzot hagyott hátra. Bél a megyék leírását biztosan ismerte tőle 103 A pietisták a lelkipásztorkodás új formáival lazították az ortodox egyházi életet; szakítottak a neoskolasztikával, filozófusuk Christian Wolff lett. 101 142 1708: visszatér Magyarországra (közben az 1707-es rózsahegyi evangélikus zsinat elítéli a pietizmust). • 1713: pietista vallási könyvet jelentet meg Halléban. • Felesége Hermann Zsuzsanna, a besztercebányai patikus, Hermann András lánya (ezzel a helyi értelmiség tekintélyes tagja is lesz).

• 1714: Pozsonyba hívják tanárnak. Stílusa „különös”: • A latint folyamatosan tanítja; újdonsága: a latin nyelvtant anyanyelven kezdi tanítani. • (Segédkönyvei Cellarius volt, Comeniust azonban kártékonynak tartotta.) Iskoláiban régiségtant is előad. • Szóhasználata és központozása olyan egyedülálló, hogy itthon folytathatatlannak bizonyul. • A legritkább kifejezéseket használja. • Saját mentségére hozza föl, hogy a mesterkélt beszédet és az átvitt értelmű szavakat akarta kerülni, és a dolgok természetét kívánta kifejezni. • Német grammatikáját latinul írja meg, hogy a vándordiákok a művelt német nyelvet sajátítsák el.104 • A hazai nem németeket akarja tanítani. 1713: Két könyv (ez az irodalomtörténet-írás történeti és nyelvészeti irányú továbbfejlesztése). • A rovásírást egy ősi kultúra emlékeként említi, főleg két szerző nyomán.  Otrokocsi Fóris Ferenc  Komáromi Csipkés

György • A magyar nyelv keletinek (héber) vélt elemeit akarta földolgozni. • A magyar nyelv görög, latin, német és szláv jövevényszavait és nyelvjárásait is le akarta írni. • Nyomtatásban csak a rovásírásról szóló rész jelent meg (1718). • Itt látható először egy rovásírásos ábécé (ez Kaposi Sámuel gyulafehérvári professzortól származik). 1718. megjelentette a későbbi Notitia vázlatát • Ez élete végéig meghatározta tudományos munkásságát. • A teljes Magyarország természeti, földrajzi, történeti és politikai leírását akarta összefoglalni. • Hazai előzmények.  Frölich Dávid, aki a németek eredetével foglalkozott.  Spindler Pál  Rayger Károly, aki Spindler megfigyeléseit jelentette meg nyomtatásban (1691).  Czvittinger Dávid, aki megszerkesztette az országgal foglalkozó szakirodalom első bibliográfiáját.  Katonaorvosok, akik ekkor írtak disszertációkat a betegségekről. 1723:

Prodromus (a Notitia következő fázisa). A harmadik szakaszba már a megvalósult kötetek tartoznak A Prodromust III Károlynak ajánlotta, csakúgy, mint a Notitia első három kötetét (a negyediket Mária Teréziának). • Az elbeszélő források nagy része az Adparatus füzeteiben került a nyilvánosság elé, vagy Johann Georg Schwandtner Magyar történetírók című művében. • Már akkoriban folyt a forráskutatás (ezt a jezsuita Hevenesi Gábor kezdeményezte), de ennek több akadálya is volt; pl. Bél egy 1336-os oklevélből kihagyta a helyneveket, nehogy birtokpert támaszszon közlésükkel, vagy a természetet megfigyelő utazót akár kémnek is tarthatták • Segítőtársait, mondhatni, elüldözte maga mellől literátori gőgjével, tudós önzésével (pl. nem említette segítői nevét) • Városleírásaiban a legtöbb megbecsülést a szenátori réteg kapta. 1729: külföldiek használatára írt magyar nyelvtana ekkor jelent meg. (Az

osztrák-magyar kapcsolatok ápolása érdekében is íródott.) Abban a korban még szokatlan lehetett, hogy egy pap nem egyházi munkásságot fejt ki, ezért Bélnek meg kellett magyaráznia, hogy a világi tudományok művelése nem ellentétes az egyházi szolgálattal. De foglalkoznia kellett az ország és a tudomány kapcsolatával is (hangoztatta, hogy a kutatás a haza dicsőségére válik). Kutatásainak végső célját a latin illustrare szóval fejezte ki, melyet nehéz lefordítani. Munkájában kifejeződik a régi Magyarország többnyelvűsége. Vallja a magyar, német és szlovák lakosság teljes egyenjogúságát, a nyelvek tiszteletét • - - - - - - 104 Kezdeményezése nem egyedülálló. Bakos János Erdélyben adott ki helyesírási szabályzatot (1678), a szepességi Buchholtz György pedig helyesírási, retorikai és poétikai kézikönyvet írt (1709). 143 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (458–471, 559–571.)

Egyháztörténet és historia litteraria - Magyarországon a protestáns felekezetek egyháztörténet-írásával összefüggésben kezdődött az irodalomtörténet-írás. - A reneszánszban született meg az írói lexikon műfaja, melynek legnagyobb képviselője a svájci Konrad von Gesner (1516–1565) volt. Műve: Bibliotheca universalis 105 (1545) • A tudomány és a szépirodalom közt nem tettek különbséget (szétválasztásuk az anyanyelviséggel indult meg). • A latin nyelvet részesítették előnyben, de tudomást vettek a vulgáris nyelvű anyagról is. - Polihisztorizmus: az egyetemes tudásanyag összeírására törekvő irányzat. - Az egyház- és iskolatörténet. • Az első vázlatos egyháztörténeti áttekintés Pápai Páriz Ferenc nevéhez fűződik (Rudus redivivum; 1684). • Munkáját Debreceni Ember Pál (1660–1710) sárospataki, losonci, szatmári és debreceni lelkész folytatta. Forrásai  A zempléni egyházmegye irattára. 

Miskolci Csulyak István által vezetett egyházmegyei jegyzőkönyvek.  Szilágyi Benjamin István református zsinatokon összegyűjtött anyaga.  Ernst Daniel Jablonski (1703-ban lépett vele kapcsolatba).  1706-ban készült el munkájával.  A kereszténység pannóniai elterjedése.  A reformáció és a református egyház története.  Katalógusok, adattárak.  Kiegészítette még Paksi Szathmári Mihály és Kocsi Csergő Bálint.  Ezután egy utrechti tanárhoz, Fridrik Adolf Lampe saját nevén adta ki (1728). • Kénosi Tősér János (1708–1772): Erdélyi unitárius egyháztörténet. • Uzoni Fosztó István (1729–1777): folytatta Kénosi művét, de ő sem fejezte be. • Haner György (1672–1740): ő jelentette meg az erdélyi szászok első nyomtatott egyháztörténetét. • Id. Burius János (†1688): a magyarországi evangélikusok első nagy egyháztörténetét írta • Krman Dániel (1663–1740): Evangélikus Magyarország.

• Rezik János (†1710): ő írta a legjelentősebb iskolatörténeti összefoglalást. • Matthaeides Sámuel (†1729): Rezik jegyzeteit szerkesztette egybe. • Tolvay Imre (1694–1775): A nagyszombati egyetem keletkezése és fejlődése. • Kazy Ferenc (1695–1759): A nagyszombati egyetem története. • Árvai Mihály (1708–1750): Magyarország művelődése (írói katalógus, hazai gimnáziumok, egyetemek, könyvtárak története névtelenül kiadva). - A tudomány-és irodalomtörténet-írás kezdetei. • A magyarországi írókat a hungarus-tudat is ösztönzi. • Az erre való igény először röpiratokban, tervezetekben jelentkezik. • A kezdeményező ifj. Burius János (Irodalmi levél a magyar tudósokról) és Dániel (Levél testvérének) • Czvittinger Dávid (1680 k. – 1743; Selmecbánya-Selmecbánya)  Specimen.  Polgárcsaládban született.  Németországi iskolákban tanul: Boroszló, Berlin, Strassburg, Tübingen, Altdorf. 

Legjelentősebb támogatója: Moller Dániel Vilmos.  Czvittinger a külföld miatt is fontosnak tartja egy ilyen könyv megírását. – Egy ilyen támadó volt Jakob Friedrich Reimmann, aki azt mondta, a magyarok nem is tudnak ilyen összefoglalást írni, mert „természetüknél fogva többre becsülnek egy jó lovat vagy egy fényes kardot, mint egy érdekes könyvet” 106.  Magyarországba beleértette Erdélyt, Dalmáciát, Horvátországot, az ókori Pannóniát a római írókkal; az unitáriusokat tartotta eretneknek.  Hiányos: Zrínyit, Tinódit, Gyöngyösit nem ismeri. • Rotarides Mihály (1715–1747; Otrokocs–Wittenberg).  Irodalomtörténet-író; Czvittinger munkáját folytatja. 105 Egyetemes könyvtár. Reimman ezt a Bevezetés-kísérlet az egyetemes irodalomtörténetbe című munkájában írta. 106 144  Tervezett művéből 107 csak a bevezetőt tudja megjelentetni (1745).  Tüdőbajban hal meg.  Művét négy részre akarja

osztani.  Írástörténet.  Magyarországi tudományok eredete, fejlődése, fontosabb szerzők és intézmények.  Iskolatörténet.  Írói lexikon.  A vallási toleranciát alapkövetelménynek tekinti. A honismereti irodalom megindulása - Hon- és államismereti irodalom: • Ezek az irányzatok Magyarországon a pietizmus terjedésével bontakoznak ki. • A honismereti irodalomnak sok a művelője; jezsuiták éppúgy, mint protestánsok. • Gyökerei a Németalföldön találhatók, de a német egyetemek dolgozzák ki. • Alapítója, Herman Conring (1606–1681) a földrajzi, történeti, gazdasági és politikai leírást tartja a legfontosabbnak. • Magyarországi képviselője Bél Mátyás és köre. - Csiba István (1673–1719) jezsuita. • Értekezés a magyar gyógyvizekről; Nagyszombat, 1713. (Wernher György XVI századi munkáját plagizálta.) • Értekezés Magyarország hegységeiről; Nagyszombat, 1714. (Eredetibb alkotás) - Pataki Ferenc

(1700–1740) Dáciáról írt. - Ifj. Köleséri Sámuel (1661–1732; Szendrő-Nagyszeben) • Ő a legkiemelkedőbb; protestáns. • Orvos, polihisztor; apja: id. Köleséri Sámuel (1634–1683; Nagyvárad–Debrecen) • A vallásbékéről ír; Nagyszeben, 1709. • Ír orvosi munkákat, érdeklődik a jogtudomány iránt. • Nevezetes honismereti munkája: Az erdélyi aranybányászat (Szeben, 1717). - Huszti András (1700 k. – 1755): Erdély első teljes leírását ő adta; a Habsburg-uralomról csak két lapon írt. Fő műve: Ó és új Dácia; 1735-36 Bél Mátyás (1684–1749; Ocsova – Pozsony és Németújvár közt) - Szlovák-magyar iparoscsaládból származott. - Iskolái: Losonc, Besztercebánya, Pozsony, Veszprém, Pápa, Halle. - Evangélikus; a pietista mozgalom híve. - Ő a legtipikusabb hungarus-író: részrehajlás nélkül igyekszik szolgálni a magyar, a német és a szlovák népcsoportot. - Kiadatta pl. Kempis Tamás Dē imitatiōne Christī 108

című művét - Köleséri javításaival megjelentette a magyar bibliát Lipcsében (1717). - Hallei tanára, Christophorus Cellarius latin nyelvkönyvét vezette be itthon. - Magyaroknak német nyelvtant, németeknek magyart írt latinul.109 - Fő művéből nyomtatásban csak a rovásírással foglalkozó fejezet jelent meg Lipcsében (1718) A régi hun-szkíta irodalomról 110 címmel. (Bizonyítani akarja, hogy a hunok ismerték a könyvnyomtatást; ismerte a finn-magyar rokonítást, de ezt a héber-magyar koncepcióba építette be - Notitia: nagy, ötkötetes államismereti szintézise; Bécs, 1735–1742. - Kollektív munkával akarta megvalósítani. Munkatársai voltak: • Lányi Pál (†1733) gömöri alispán. • Mikoviny Sámuel (1700-1750) mérnök. • Tomka-Szászky János (1700–1762), a pozsonyi evangélikus gimnázium tanára. • Ifj. Buchholtz György (1688–1737) iskolaigazgató, éremgyűjtő - Forrássorozat-kiadványt kezdett meg, de ez félbeszakadt,

mert Schwandtner (1716–1791) mellett lett munkatárs. 111 107 Az ókori, középkori és újkori magyar történelem vázlata Krisztus követése 109 Szlovák nyelvkönyvet nem szerkesztett, de az ő támogatásával jelent meg Pavel Doležal (1700-1778) Szlovák-cseh nyelvtana. 110 Dē vetere litteraturā Hunnō-scythicā. 111 Ő Bél tanítványa volt; művük, A magyar történelem régi és hiteles írói, három kötetben jelent meg. 108 145 Az egyházias tudományosság alkonya 1. A jezsuita történész-iskola - A történész-jezsuiták forrásanyaga Hevenesi Gábor gyűjteménye volt, módszerben Timon Sámuel szempontjait fejlesztették tovább. - A legjelentősebb forráskiadványt Péterffy Károly (1700–1746) szerkesztette. - A magyar szentek életrajzát Prileszky János (1709–1790) dolgozta föl újra. - A hanyatlást mutatja, hogy a figyelem a részkutatások felé fordult; a legnevezetesebb mű Koller József hétkötetes munkája a pécsi püspökség

történetéről. - Fridvalszky János (1740–1784) Mária-tisztelő magyar királyok című munkáját Cornides Dániel (1732– 1787) egészítette ki. - Kaprinai István (1714–1786) zárta le az adatgyűjtők sorát. 2. Pray György (1723–1801) - A rendbe 1740-ben lépett be. - Magyar szentek (Imre, László, Salamon, Erzsébet, Margit) életrajzait jelentette meg, s foglalkozott a Szent Jobbal is. - Földolgozta a püspökségek históriáját. - Megírta a magyar őstörténetet; Bécs, 1761. • Francia forrás alapján kínai évkönyveket is használt. • Fönntartotta a hun-avar-magyar folytonosságot. • Sajnovics János lapp-magyar rokonsága után minden finnugor népet hun eredetűnek nyilvánított. • Ennek a folytatása lett fő műve: A magyar királyok története; Bécs, 1763–1770 (csak 1564-ig, I. Ferdinánd haláláig tart). 3. Bod Péter (1712–1769) - Székely nemesi családból származott. - Nagyenyeden és Leydenben (1743) tanult, majd Bethlen Kata

udvari papja lett, akinek összeállította a könyvtára jegyzékét, illetve rendszerezte önéletírása kéziratát. - Látóköre Erdélyről folyamatosan tágult Magyarországra, az egész magyar kultúrára. - A vallási tolerancia híve volt; az Athenas előszavában azt írja, hogy senkit nem szabad kirekeszteni a nemzetisége, a vallása vagy nő volta miatt. - Egyetlen szépirodalmi jellegű műve: Szent Hilarius; 1760. - Anekdotái jórészt – külföldi – írásos forrásra mennek vissza. - - - Egyházi művei: • A szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon; Kolozsvár, 1746. • A szent biblia históriája; Szeben, 1748. • Szent Judás Lebbeus apostol levelének magyarázatja; Szeben, 1749. Egyháztörténeti műveiben Pápai Páriz Ferenc és Debreceni Ember Pál irányát folytatta. Megírta az erdélyi református püspökök életrajzát is (a „spenót” szerint Hermányi ezt parodizálta, de ez nem igaz, mert a megírása előtt három évvel

meghalt). Törekedett a magyar nyelv művelésére, fejlesztésére. Irodalmi munkássága a legfontosabb. • Magyar sírföliratok I.; Nagyenyed, 1764 • Magyar sírföliratok II.; Nagyenyed, 1766 • Megírta jeles írók életrajzát (Pápai Páriz Ferenc, Geleji Katona István, Szenczi Molnár Albert). • Kézirata: Erdélyi történetírók. • Magyar Athenas; Szeben, 1766: Magyarország és Erdély íróit ismerteti (több mint ötszázat, s közben fölülbírálja Czvittinger Dávid 1711-es művét). A Magyar Athenas kibővítői: Szerencsi Nagy István, Szathmári Pap Mihály. 4. A historia litteraria fölbomlása - A kor összefoglaló írói lexikonát Horányi Elek (1736–1809) piarista szerkesztette. • Lefordította magyarra a Nádasdy-féle Mausoleumot; Buda, 1779. • Kitagadta a magyar királyok sorából II. Józsefet • Hogy minden írót fölkutasson, sokat levelezett: Kollár Ádám Ferenc, Orczy Lőrinc, Ráday Gedeon. • Kegyesrendi írók; Buda,

1808–1809. - Wallaszky Pál (1742–1824): szlovák evangélikus pap. 146 5. - • Magyarország első folyamatos irodalomtörténetét írta meg; Buda, 1808 (bővített). • Kiadott egy vékony füzetet Werbőczy Istvánról. • A hungarus-tudat fölbomlott nála. A kutatás szakirányokra bomlott föl; a legjelentősebb közülük Weszprémi István (1723–1799), aki a magyarországi orvosok életrajzát dolgozta föl. Szövegkiadások Népszerű volt Anonymus (a későbarokkban hét kiadása jelent meg). Kézai gestáját Horányi adta ki, kétszer is. A történetírók közül Bonfini, Istvánffy, Forgách Ferenc volt kedvelt. Kiadták még Dudith András beszédeit, Mátyás és Váradi Péter levelezését, Vitéz János műveit. Janus Pannonius műveit a piarista Conrad Norbert (1718–1786) adta ki. Rádaynak köszönhetően a Török Áfium is megjelent, Marosvásárhelyen. A nyelvtudomány - A nyelvtanírás és a szótárszerkesztés állt előtérben. -

Nyelvtant írt Adami Mihály (†1781). - A jezsuiták kiadták Franz Wagner latin-német szótárát. - Klein Efraim szorgalmazta a magyar nyelv tanítását, mert annak több haszna van, mint a latinnak. - A barokk kori szótárirodalmat Pápai Páriz és Bod szótára zárta le. - A nyelvészetben Sajnovics János (1733–1785) volt az úttörő: A magyar és a lapp nyelv azonosságának bizonyítása; Koppenhága, Nagyszombat 1770. Sajnovics könyve közölte először a Halotti Beszéd teljes szövegét, Faludi Ferenc olvasatában. Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé 35–44: az olvasóhoz (Besztercebánya). - A magyar nyelv eredetét tekintve keleti (Berlin, 1713). - Eddig a közöny miatt nem foglalkoztak a magyar nyelvvel. - Két részt írt: • Héber, káld, szír és arab források. • A magyar nyelv története, tulajdonságai. - Száz közmondást, és bibliafordításokat is összegyűjtött. - Ír egy kiadandó magyar bibliográfiáról. - A költészet

keleti jellegét is kiemeli. - Ír a magyar nyelv gyarapodásáról (görög, német, szláv és latin). - Foglalkozik a nyelvjárásokkal. 177–181: A Pozsonyban fölállítandó Tudós Társaságról (1735). - Ennek osztályai lennének: irodalmi, jogi és fizikai-gazdasági. - A legfőbb törvény: Isten tisztelete, a fejedelem szolgálata, valamint a nép és a haza dicsősége és haszna. 193–203: A Notitia előszava (Pozsony, 1735). - A magyar világról ír. - Mentegetőzik, miért késett eddig. - A hangsúly Pozsony megyén van. 237–250: A pozsonyiak életmódja. - Elsőként a polgárjogról szól. - A városiak rendjében három fő foglalkozás van. • kereskedő • mesterember • szőlősgazda - A legalsó nép (marhahajcsár) elvadult. - A polgárok finomak, szívélyesek (utcai étkezések). - A köznép hibája az iszákosság. - Ír az öltözködésről, részletesen leírja a nőket és a férfiakat. - Elítéli a fényűzést és a pénzszórást. 147

FÜGGELÉK Születés-halál †1257: Petrus Remensis †1279: Aldobrandus dē Cavalcantibus †1485: Báthori László †1492: Ransano, Pietro †1545: Dévai Bíró Mátyás †1553: Brenner Márton †1553: Istvánfi Pál †1557: Kálmáncsehi Sánta Márton †1558: Molnár Gergely †1567: Wernher György †1568: Balassi Menyhárt †1569: Gyalui Torda Zsigmond †1570: Szegedi Gergely †1574: Egri Lukács †1574: Heltai Gáspár †1575: Huszár Gál †1576: Szikszai Hellopaeus Bálint †1579: Bornemisza Pál †1579: Dávid Ferenc †1583: Szegedi Lajos †1584: Czeglédi György †1586: Félegyházi Tamás †1593: Gálffy János 1457–1524: Szatmári György 1459–1527: Tubero, Ludovicus 1460–1572: Werbőczy István 1466–1536: Rotterdami Erasmus 1469–1527: Machiavelli, Niccolo 1470–1517: Megyericsei János 1470–1527: Piso Jakab 1470–1539: Brodarics István 1473–1529: Cuspinianus, Johannes 1478–1529: Castiglione, Baldassare 1478–1547: Bembo, Pietro

1480–1517: Murmelius, Joannes 1480–1528: Matheus Fortunatus Pannonius 1480–1591: Taurinus István 1483–1546: Luther Márton 1484–1531: Zwingli Ulrik 1490–1525: Münzer Tamás 1491–1544: Wolphardus, Adrianus 1493–1568: Oláh Miklós 1494–1547: Eck Bálint 1496–1544: Clement Marot 1497–1560: Melanchton Fülöp 1498–1549: Honterus János 148 †1594: Szegedi Lőrinc †1595: Gönczi György †1596: Losonczy Anna †1601: Baranyai Decsi Csimor János †1603: Kakas István †1605: Magyari István †1608: Siderius János †1614: Báthory Erzsébet †1615: Újfalvi Imre †1623: Hugo ā Sanctō Carō †1629: Margitay Péter †1680: Széchy Mária †1683: Kornis Gáspár †1688: id. Burius János †1701: Keglevich Miklós †1703: Kőszeghy Pál †1707: Rákóczi Erzsébet †1710: Rezik János †1716: Felvinczi György †1723: Bercsényiné Csáky Krisztina †1729: Matthaeides Sámuel †1733: Lányi Pál †1781: Adami Mihály 1224–1274: Aquinói

Szent Tamás 1355–1450: Gemisthos Pléthon 1374–1460: Guarino da Verona 1388–1463: Blondus, Flavius 1400–1472: Vitéz János 1427–1497: Galeotto Marzio 1427–1503: Antonio Bonfini 1430–1506: Báthory Miklós 1433–1499: Marsilio Ficino 1434–1472: Janus Pannonius 1437–1496: Callimachus Experiens 144?–1508: Bakócz Ferenc 1442–1521: Bakócz Tamás 145?–1503: Váradi Péter 1450–1507: Garázda Péter 1457–1508: Beatrix királyné 1561–1641: Vásárhelyi Gergely 1562–1599: Báthory András 1564–1637: Somogyi Ambrus 1565–1612: Szamosközy István 1565–1621: Dobokay Sándor 1566–1624: Abraham Scultetus 1570–1618: Láni, Eliaš 1570–1623: Lépes Bálint 1570–1625: Zvonarics Mihály 1570–1631: Rimay János 1570–1634: Alvinczi Péter 1571–1623: Milotai Nyilas István 1571–1641: Forró György 1572–1623: Báthory Zsigmond 1572–1634: Káldi György 1572–1654: Veresmarti Mihály 1574–1634: Szenczi Molnár Albert 1575–1621: Zvonarics

Imre 1576–1648: Johann Philipp Pareus 1578–1644: Hajnal Mátyás 1579–1639: Martin Opitz 1580–1625: Balásfi Tamás 1582–1632: Forgách Zsuzsanna 1585–1562: Samarjai János 1589–1649: Geleji Katona István 1590–1640: Pécseli Király Imre 1498–1562: Nádasdy Tamás 1502–1548: Perényi Péter 1504: Sylvester János 1504–1573: Verancsics Antal 1504–1575: Bullinger Henrik 1505/10–1556: Tinódi Sebestyén 1505–1570: Zay Ferenc 1506–1582: George Buchanan 1507–1589: Sturm, Johannes 1509–1564: Kálvin János 1510–1584: Zermegh János 1511–1553: Servet Mihály 1515–1563: Sebastianus Castellio 1515–1585: Lobwasser, Ambrosius 1515–1588: Blandrata György 1516–1565: Konrad von Gesner 1519–1605: Theodor Beza 1523–1587: Karádi Pál 1525–1592: Basilius István 1526–1609: Clusius 1530–1591: Károli Gáspár 1531–1584: Zsámboky János 1533–1586: Báthory István 1533–1589: Dudith András 1535–1577: Forgách Ferenc 1535–1584:

Bornemisza Péter 1536–1572: Melius Juhász Péter 1538–1615: Istvánffy Miklós 1539–1604: Socinus Faustus 1540–1587: Valkai András 1540–1594: Kovacsóczy Farkas 1543–1576: Károlyi Péter 1548–1622: David Pareus 1554–1586: Philip Sidney 1554–1594: Balassi Bálint 1555–1605: Ecsedi Báthory István 1555–1632: Pathai Kálmán 1557–1605: Gyulafi Lestár 1650–1708: Csécsi János 1650–1711: Ilyés István 1651–1721: William Darrel 1660–1710: Debreceni Ember Pál 1661–1732: ifj. Köleséri Sámuel 1662–1708: Petrőczi Kata Szidónia 1663–1740: Krman Dániel 1666–1738: Radvánszky János 1669–1747: Schmeizel Márton 1672–1740: Haner György 1673–1719: Csiba István 1674–1726: Zichy Péter 1676–1735: II. Rákóczi Ferenc 1680–1743: Czvittinger Dávid 1684–1749: Bél Mátyás 1688–1737: ifj. Buchholtz György 1690–1761: Mikes Kelemen 1694–1775: Tolvay Imre 1695–1759: Kazy Ferenc 1699–1763: Hermányi Dienes József

1699–1770: Szegedy János 1700–1740: Pataki Ferenc 1700–1746: Péterffy Károly 1700–1750: Mikoviny Sámuel 1700–1755: Huszti András 1700–1759: Bethlen Kata 149 1591–1637: Tranavský, Jur 1595–1622: Szepsi Csombor Márton 1595–1685: Szelepcsényi György 1598–1660: Kisdi Benedek 1601–1666: Szalárdi János 1603–1664: Beniczky Péter 1606–1681: Herman Conring 1607–1662: Kemény János 1609–1651: Szőlősy Benedek 1611–1675: Barakonyi Ferenc 1613–1678: Bethlen János 1614–1675: Szegedi Lénárd Ferenc 1616–1652: Szilágyi Benjamin István 1620–1664: Zrínyi Miklós 1621–1671: Zrínyi Péter 1623–1662: Pázmány Miklós 1625–1659: Apáczai Csere János 1626–1648: Balassa Bálint 1628–1663: Liszti László 1629–1687: Kájoni János 1629–1704: Gyöngyösi István 1632–1707: Jean Mabillon 1635–1712: Esterházy Pál 1639–1679: Bethlen Farkas 1642–1716: Bethlen Miklós 1643–1671: Frangepán Ferenc 1645–1738: Franz Wagner

1649–1716: Pápai Páriz Ferenc 1649–1731: Koháry István 1650–1702: Tótfalusi Kis Miklós 1700–1762: Tomka–Szászky János 1700–1766: Johann Christoph Gottsched 1700–1772: Gerard van Swieten 1700–1778: Doležal, Pavel 1703–1764: Amade László 1703–1764: Robert Dodsley 1704–1779: Faludi Ferenc 1708–1750: Árvai Mihály 1708–1772: Kénosi Tőzsér János 1709–1790: Prileszky János 1712–1769: Bod Péter 1714–1786: Kaprinai István 1715–1747: Rotarides Mihály 1716–1791: Johann Georg Schwandtner 1717–1751: Vargyas István 1718–1786: Conrad Norbert 1723–1799: Weszprémi István 1723–1801: Pray György 1728–1789: Szerencsi Nagy István 1729–1777: Uzoni Fosztó István 1730–1792: Kovásznai Sándor 1732–1787: Cornides Dániel 1732–1811: Katona István 1733–1785: Sajnovics János 1736–1809: Horányi Elek 1737–1812: Szathmári Pap Mihály 1740–1784: Fridvalszky János 1740–1814: Benkő József 1742–1824: Wallaszky Pál

1745–1832: Koller József Fontos városok a történelmi Magyarország területén Abda; Radnóti Agárd; Gárdonyi Álmosd; Kölcsey Alsósztregova; Madách, Rimay Alvinc; Kemény Apáca; Apáczai Arad; Tóth, Reviczky Aszód; Petőfi Baja; Babits Balassagyarmat; Mikszáth, Komjáthy Balatonfüred; Jókai Balmazújváros; Veres P., Sarkadi I. Barót; Szabó Dávid Bercel; Bessenyei Besztercebánya; Balassi, Mikszáth Bia; Juhász Ferenc Biharugra, Szabó P. Boldva; Halotti Beszéd Bonyhád; Vörösmarty Bor; Radnóti Brassó; Áprily, Sánta F. Cegléd; Tömörkény Csáktornya; Zrínyi Cserhalom (Kerlés); Csernáton; Bod Csesztve; Madách Csezmice; Janus P. Csíksomlyó; Sütő, passió Csobánc, Tátika, Somló; Csucsa; Ady Csurgó; Csokonai Dancka; Rákóczi Déva; Kőműves Kelemen Dévény; Ady Dióskál; Virág Benedek Dombóvár; Illyés Drégely; Arany Duka Eger; Balassi stb. Egyházashetye; Berzsenyi Eperjes; Gyöngyösi stb. Ercsi; Eötvös J. Erdőd; Petőfi

Érmindszent; Ady Érsekújvár; Kassák Érsemjén; Kazinczy Eszterháza (Fertőd); Farkaslaka; Tamási Áron Fehéregyháza; Petőfi Felsőiszkáz; Nagy L. Fogaras; Babits Fót; Vörösmarty Galambóc; Arany Geszt; Arany Gönc; Károli Gyöngyös; Bajza J. Gyulafehérvár; Jósika, Kemény Hanva; Tompa Házsongárdi temető; Hibbe; Balassi 150 Hódmezővásárhely; Németh L. Huszt; Kölcsey Kápolnásnyék; Vörösmarty Kassa; Batsányi Kecskemét; Katona J. Kelemér; Tompa Késmárk; Jókai Keszthely; Batsányi Kisbacon; Benedek Elek Kiskőrös; Petőfi Kiskunfélegyháza; Móra Kismarton Kolozsvár; Heltai stb. Koltó; Petőfi Komárom; Jókai, Csokonai Krasznahorka; Jókai Kufstein; börtön Leányfalu; Móricz Lillafüred; József Attila Losonc; Kármán Lőcse; Jókai Lubló; Mikszáth Madéfalva; veszedelem Magyarigen; Bod Máramarossziget; Juhász Gyula Marosvásárhely; Dsida Medvevár; Janus P. Miskolc; Szabó L. stb Misztótfalu Munkács; Kazinczy Murány;

Gyöngyösi Nagyabony; Nagyajta; Kriza Nagycenk; Széchenyi Nagydisznód; Heltai Nagyenyed; Jókai Nagyida; Arany Nagykároly; Ady stb. Nagykőrös; Arany Nagyszalonta; Arany Nagyszeben Nagyszombat; Pázmány Nagyvárad; Ady Nagyvázsony; pálosok Németújvár; Faludi Nikla; Berzsenyi Nyíregyháza; Krúdy Nyitra; Jókai-kódex Ónod; béke Ópusztaszer; Anonymus Ozaly; Zrínyi Ozora; Illyés Öcsöd; József Attila Pankota; Csiky Pápa; Jókai stb. Parajd; Áprily Pécel; Rádayak Pécs; Janus P. stb Peleske; Gvadányi J. Podolin; Krúdy Pozsony; Pázmány Tájegységek Bácska Bánát Barcaság Csallóköz Prügy; Móricz Pusztakamarás; Kemény, Sütő Pusztakovácsi-Bakonszeg; Bessenyei Rácegres; Illyés Radvány; Arany Rimaszombat; Tompa, Arany Rodostó; Mikes Rohonc; Faludi Ság; Berzsenyi Sajkod; Németh L. Sárbogárd; Tompa Sárospatak; Balassi Sárvár; Tinódi Segesvár; Petőfi Selmecbánya; Mikszáth Sempte Sopron; Berzsenyi Sömjén; Berzsenyi Stósz; Fábry Z.

Sümeg; Kisfaludy S. Szabács; viadala Szabadka; Kosztolányi Szakolca; Juhász Gyula Szatmárcseke; Kölcsey Szécsény; Komjáthy Szeged; Juhász Gy. Székelyudvarhely; Szabó D. Székesfehérvár; Ányos Szekszárd; Babits Szelistye; Mikszáth Havasalföld Felföld Jászság Kemenesalja Magyarország megyéi 1886-ban Abaúj-Torna Fogaras Alsó-Fehér Gömör, Kis-Hont Arad Győr Árva Hajdú Bács-Bodrog Háromszék Baranya Heves Barcs Hont Békés Hunyad Belovár Jász-Nagykun-Szolnok Bereg Kis-Küküllő Beszterce-Naszód Kolozs Bihar Komárom Borsod Krassó-Szörény Brassó Lika-Krbava Csanád Liptó Csík Máramaros Esztergom Maros-Torda Fejér Szenc; Molnár Albert Széphalom; Kazinczy Szigetvár; Zrínyi Szklabonya; Mikszáth Szombathely; Weöres Sződemeter; Kölcsey Sztána; Kós Károly Szűcsi; Bajza J. Tapolca; Batsányi Telki; Kodolányi Temesvár; Csiky stb. Tét; Kisfaludy K. Tihany; Illyés Tinód; Lantos Sebestyén Tiszacsécse; Móricz Torda; Jósika Ungvár;

Dayka G. Vác; Dugonics A. Vál; Vajda Verecke; Ady Veszprém; Batsányi Virt; Baróti Szabó Vizakna; Petőfi Vizsoly; Károli Zágon; Mikes Zilah; Ady Zólyom; Balassi Zsibó; Kemény Zsolna; Mikszáth Moldva Muraköz Palócföld Szepesség Szerémség Vajdaság Modrus-Fiume Moson Nagy-Küküllő Nógrád Nyitra Pest-Pilis-Solt-Kiskun Pozsega Pozsony Sáros Somogy Szabolcs Szatmár Szeben Szepes Szerém Szilágy Szolnok-Doboka Temes Tolna Torda-Aranyos Torontál Trencsén Turóc Udvarhely Ugocsa Ung Varasd Vas Verőce Veszprém Zágráb Zala Zemplén Zólyom 151 A középkorról általában (Madas Edit) Medium aevum: a reneszánsz nevezi így, és mert elfogult és egysíkú, ezért barbárnak, sötétnek titulálja. Ez választja el őket az antik kortól. Megítélése a humanisták értékelése Időbeli elhatárolása. - 476–1492: a világban általában. - Magyarországon az államalapítástól 1526-ig. - VI–VII. század: a délnémet területekre lehet mondani,

hogy sötét - A VII–VIII. században rövid hanyatlás után az írásbeliség kivonul a mindennapi érintkezésből, és bevonul a kolostorok falai közé Így létrejön egy szűk (klerikus) írástudó réteg, amely ki tudja elégíteni az igényeket. • Az elefántcsont-keretű viasztáblákból fedél lesz. • Vannak a liturgiát kiszolgáló műfajok, egyházi könyvek; pl. graduálé, antifonálé - X–XI. század: a magyar állam szervezetileg és formálisan is létrejött Európa ekkor nem volt túl virágzó Ez az írásbeliség kora (a Caroling Birodalom már szétesett). „Róma annyi nótáriust tart el, ahány hajóst” Az írásbeliség jelentőségén le lehet mérni egy társadalom fejlettségét. (Még fejlettebb, ha külön vonalon halad a könyvírás.) - Az írásreakció korában a könyv műkincs, meghatározott célra készül. - Az oklevél nem kurzív írással, hanem könyvbetűvel készül, csak a XII. századtól, mikor egy oklevélprodukció

kezdődik meg - Littera: betű. - Litterátus: írni-olvasni tudó ember. - Nota: jel. - Nótárius: jelet ír. - Scriptorium: a kolostorban van, itt készülnek a kódexek. - Kódex. • Kézzel írott középkori könyv. • Anyaga pergamen, majd a XIV. századtól papír • A kódexforma a XV. századtól induló könyvnyomtatással is megmarad - Incunnabulum: ősnyomtatvány (1500-ig). - Columna: oszlop. 152 - Papirusz: elég nehéz kezelni, és csak szűk területen nő, a Nílus mentén. Ezért más anyagot kellett találni Pergamen: meszes oldatba mártják, ezt mindig levakarják, de nagy súlya miatt nem lehet tekercsekben tartani, így más formát kell találni. - A könyvforma a viasztáblából alakult ki, csak több lapot fűztek össze. (Diptichon, triptichon, poliptichon.) A pergamenkódex ívfüzetekből áll - A középkori magyar irodalom forrásai a megyeszékhelyek voltak. (Ma csak a gyulafehérvári áll eredeti formájában.) - A középkori magyarországi

könyvállomány kb. 6000 kódexből állhat (Ennek kb 2%-át őrzik a magyar könyvtárakban. A Hungarica-kutatással lehet ezt a külföldi könyvtárakból szaporítani) - Bibliotheca Hungarica: Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára állította össze. Ez egy nyilvántartás az összes középkori, Magyarországon használt ősnyomtatványról, bárhol van is a világon. - A XVI–XVII. században a kódexlapokat könyvkötéshez használták - Magyarországi művek: • Szent István Intelmei (1010 körül; XV. század: Thuróczy-kódex, XVI század: Ilosvai-kódex) • Kézai: Chronica Hungarorum (XIII. századi eredetileg, de csak a XVIII századi másolata maradt fönn). • Gesta-irodalom: már a XI. században elkezdődött, de emlék csak a XIV századból maradt fönn • Kevés kódex maradt fönn. 112 Ami megmaradt, az csak a véletlennek köszönhető • Jókai-kódex.  Ez az első magyar nyelvű (a XIV. század végéről)  Tartalmazza a Ferenc-legendát.

 Először Ehrenfeld-kódexnek hívták, de ő nem akarta eladni. Családja a londoni árverésre bocsátotta, és Magyarországnak gyűjtést kellett szerveznie, hogy vissza tudja vásárolni • Szent István-officium: minden templom és kolostor breviáriumában megvolt. Az első időszak a kalandozások kora volt, mely egyáltalán nem igényelt írást (a rovásírásnak nem volt irodalmi funkciója). 933: Merseburg, 955: Augsburg Először a szászok, majd a délnémetek csapatán akadt fönn a könnyűlovasság. Ez a társadalomnak csak szűk rétege volt: Lehel és Bulcsú kalandozott, és halálukkal ez megszűnt, mert a társadalom másik része már letelepedett. A X század folyamán az Európa peremvidékén élők sorra krisztianizálódtak, és fönnmaradtak - Dánok; Kékfogú Harald. - Norvégok; Szent Olaf (995-1030). - Svédek. - Csehek; Szt. Vencel (†1306) - Lengyelek; Pias-dinasztia. A többivel szemben a magyar egyház független lett a német érsekségtől.

(Esztergomban és Kalocsán lett érsekség.) A koronázás a mainzi koronázási ordó szerint zajlott (így lett István rēx et sacerdōs) Az érsek koronázott, a jelvényeket a pápa küldte, vagyis a földi királyság garanciája az égi. 1030: a koronázási palást. 1070: a korona alsó része. XII. század: a korona fölső része XIII. század: a jogar XIV. század: az országalma 1000-ben Magyarország bekapcsolódott az európai kultúrába, és átvette az írást, mely az államszervezéshez kellett. (Vagyis átvett írásbeliségről van szó) A térítő papok magukkal hozták a könyveiket (az egyházi elit először külföldi volt). István megalapította a tíz egyházmegyét. A központ a káptalan volt, ebben káptalani iskola működött Olyan réteg kellett, amely ki tudta elégíteni a társadalom szükségleteit. Kétfajta iskola létezett. - Székesegyházi iskola. - Kolostori iskola (a papság itt a saját utánpótlását képezte). A pannonhalmi 113 Szent

Márton kolostorban nevelkedett Mór, aki pécsi püspök lett, és írt irodalmi műveket is (a zoborhegyi remetékről). Szent Gellért már képzett bencésként érkezett Magyarországra. Deliberációs műveinek Magyarországhoz nincs sok közük, viszont prédikációs műveinek Magyarország a termőtalaja. (Ez utóbbiak eltűntek, csak a legendájából lehet tudni róluk; ezt Karlsruhéban találták meg.) 112 113 Esztergomban két példány, a veszprémi káptalanban egy, Pannonhalmán egy. Pannonhalma neve Kazinczytól származik. 153 Skolasztika Jelentése: szűk értelemben a középkori tudományos gondolkodás. A „szkolasztikosz” görög szóból származik Virágkora a XIII-XIV század (ekkor jut el a csúcspontjára a középkori teológia és filozófia) A XIII században indultak el az egyetemi mozgalmak, az első Párizsban volt. Egyetemek. - Céhszerű tömörülések (a városiasodás sora). - Tanárok és diákok érdekvédelmi szervezete. -

Universitās schōlārum et magistrōrum. - Minden oldalról igyekszik védelmet biztosítani, pl. a városi polgársággal szemben Ezért kapcsolatba lép pl. a pápasággal - A teológia és a filozófia a középpontja a XII. században Párizs, a jogé Bologna - Már a XII. század végén összegyűlt több tanár, de céhszerű intézménnyé csak a XIII században szerveződtek - Az igazi egyetemnek négy fakultása volt. • bölcsészkar • jog • teológia • orvosi - A fakultás élén a dékán állt, őt a nációk választották meg. - Létrejöttek a kollégiumok. - Az egyetem életét statutumok irányították. - Kettős fölügyelet és védelem alatt álltak (király és pápa). - Privilégiumokat, és elég nagy autonómiát kaptak. - A septem artēs liberālēsból létrejött az artēs fakultás, amit először el kellett végezni, hogy valaki följebb léphessen. (Ez Párizsban nagyon híres lett) - A teológiai fakultás hét évig tartott (a pápa akkor

ismerte el az egyetemet, ha ezt engedélyezte). - Magyarországon nem voltak tartósak (Pázmányig nem volt állandó egyetem). • 1347: Prága • 1364: Krakkó • 1365: Bécs • 1367: Pécs • Óbuda (Zsigmond csak azért alapította, hogy elmehessen a konstanci zsinatra, nem pedig tanulási célból) • Academia Istropolita (Mátyás nevéhez fűződik; Esztergom lett volna a legalkalmasabb, Vitéz Jánossal, de Mátyás őt nem akarta megerősíteni) Ezért a diákok külföldre jártak. Magyarországon így nem alakult ki önálló teológiai és filozófiai gondolkodás A XIV század első felében Bologna volt a lényegesebb (nagyobb volt a jogi érdeklődés, mint az elvont filozófiai vagy teológiai). Ezáltal a jogi képzettség került túlsúlyba A XV században ennek pozitív haszna is volt: a humanizmussal való kapcsolat - Egyetemi előadás: lectiō (a grammatika segítségével akarták megérteni a szöveg struktúráját, így a szöveg világos volt a

hallgatóság számára). - A középpontban a szöveg (textus) állt. • Teológia: Petrus Lombardus szentenciái és a Biblia. • Filozófia: Arisztotelész. (A logika és a ratio segítségével fedezik föl, és a tudományok szolgálatába állítják.) - Questio disputata: • A teológiai magiszter nyilvánosan kérdéseket tett föl. (Argumentum pro et contra; fontos az argumentáció, a logikus gondolkodás) • Egy bakkalareus nyilvánosan felel (ez hozzátartozik a vizsgához). • Másnap a magiszter a kérdésekből álló összefüggő művet elmondja. Így jön létre a teológiai summa, a traktátus és az opusculum (vagyis óriási teológiai irodalom születik). - Újfajta prédikáció: az egyetemen születik meg. (A hívek felé kinyitják, terjesztik a tanítást) - A városiasodáshoz tartozik még több dolog is. • A XIII. században alakult ki és strukturálódott az egyetem • Ekkor alakult ki a két kolduló rend.  Ferencesek: nagyon fontos a

szegénység.  Domonkosok: nagyon fontos a tanulás. 154 Központilag szervezettek. Föladatuk a lelki gondozás (a parokiális egyház ezt nem tudta megoldani; nem voltak iskoláik). Az ész és a tudás erejével szembe lehet szállni a Nyugat- és Dél-Európában kialakult eretnekmozgalmakkal. Vannak provinciák. Misztika Virágkora a XIII. század (Kezdettől fogva jelen van, de a középkori misztika az egy sajátos dolog) Aquinói Szent Tamás szerint: cognitiō Deī experimentālis (Isten tapasztalati megismerése). A skolasztika Istent a ratio révén akarta megismerni, a misztika a tapasztalat alapján. A lélek egyesülése Istennel. Pl Szent Ferenc (conformitas Christī): az egyesülés eljuthat odáig, hogy stigmák jelennek meg rajta. Misztikus életforma: aszkézisből és imádságból áll. Ezért sok passióelmélkedés, és a Krisztussal való egyesülés örömén érzett elmélkedés íródott Ez a mindennapi élettől idegen Devotio Moderna Újfajta

áhítat. A Németföldön fogalmazódott meg, részben a skolasztikával, részben a misztikával szemben. A németalföldi laikus szervezetek az őskeresztény közösségek mintájára akartak élni. Krisztust akarták követni, de mindennapi erények révén Az ember belső építésére törekedett, de figyelt a külvilágra is. Magyarországon behatolt a kolostorokba (pl. a pálosoknál) Három nagy korszak jellemzése (Hargittay Emil) a) RENESZÁNSZ b) MANIERIZMUS c) BAROKK megnevezés Az antik kultúra újjá- Modorosság (olasz maniera). A rene- Zsúfoltság születése. szánsz formák öncélú fölhasználása. világkép Alapvetően mindegyik vallásos; más lehetőség kizárt, inkább másként vallásosak. Már a protestantizmus is megjelenik. fölfogás, ide- A neoplatonizmus a A neosztoicizmus a jellemző (arany Kettős: ellenreforológiai háttér legfontosabb. Pl Janus középszer) Szélsőségektől, belső har- máció és rekatolizáció Pannonius, Marsilio

coktól mentes, kontemplatív. Pl Iustus A mintákat a középkoFicino A lélekvándor- Lipsius Ő protestáns volt, a leydeni ri irodalomban találja lást vallják. Közös pont egyetem tanára volt, majd jezsuita lett, meg; ez jórészt latin a kereszténységgel, és a löweni egyetem tanára. Filológus (ima, himnusz), ezért hogy van túlvilág, de itt volt, a XVI. század végén halt meg lefordítják Megindul a a test halála után a lélek Tacitus műveit és kommentárokat adott hitvita-irodalom. vándorol. A keresztény ki Filozófus is volt; művei: Dē tanítás: örök lét és idő. constantiā (Az állhatatosságról; belső A lélekvándorlás állo- szilárdság, erkölcsi kategória), Politika másait részletesen (hat könyv; a polgári társaságnak tudoMakrobiusz írta le. mánya). Először katolikus jelle- Interkonfesszionalizmus (vallások kö- Hitviták kora; alapvegű, de Luther után pro- zöttiség) a jellemző. A hitvita még nem tően vitatkozó

testáns. állt olyan központi helyen, mint a barokkban. szellemi maga- Életöröm és öntudat. A Kontemplatív; a bizonytalanságérzés a A túlvilág felé fordul; tartás természet felé fordul. jellemző Teatrum mundī: a Humanizmus; a humavilág színház a barokk nisták eredetileg a XV. ember számára. századi egyetemek tanárai és diákjai. Tárgyaik: ókori irodalom, történelem, retorika, 155 poétika, filológia. irodalmi jellem- Harmóniára való törekzők vés (pl. Katonaének, amely hárompillérű), udvari kultúra, törekvés a nemzeti nyelvre. kiindulópont Jellemző költői kép a labirintus. Jellemző a diszharmónia (az arányok megváltoztatása), bonyolultság Arisztokratikus, elit kultúra figyelhető meg Nehezen érthető, elvont Jellemző az embléma (ezoterikus); ez kép és szöveg együttese. Témája pl a forgandó szerencse Írt ilyet Andreas Alciatus vagy Wathay Ferenc is. Itália, mely mindhárom esetben meghatározó. Bonyolultság

(de alaposabb elemzés után látszik a szerkesztettség, befejezettség). Nagy lélegzetű művek. Irodalomtörténeti periodizáció (Bartók István) d) Középkor (1000-1530) Kialakulá- Virágzása: Alkonya: sa: 1000- 120014501200. 1450. 1530. Reneszánsz (1450-1640) Kibonta- Reformá- Fénykora: Hanyatlákozása: ció: 1530- 1570sa: 16001570. 1640. 1600. 14501530. Barokk (1600-1772) Kialakulá- Hőskora: A válság Rokokó: sa: 1600- 1640és az újra- 17401690. 1640. erősödés 1772. időszaka: 16901740. Voltak tehát olyan korszakok, amikor a hanyatló korszak jelenségeinél már a következő születése figyelhető meg. A barokk négy alkorszaka. 1600-1640 Főúri, főnemesi Pázmány Péter szint. Középnemesi szint. Polgári szint. 1640-1690 Zrínyi Miklós 1690-1740 Bethlen Miklós Bethlen Kata II. Rákóczi Ferenc Apor Péter Apáczai Csere Já- Bél Mátyás nos Tótfalusi Kis Miklós 156 1740-1772 Mikes Kelemen Bod Péter Polgári alatti szint. Hermányi

József Dienes Általános kérdések (Hargittay Emil) Magyar vagy magyarországi? (A kérdés mindenképpen fölmerül.) - Magyar: ami magyarul készült a történelmi Magyarországon. - Magyarországi: ide tartozik a külföldi magyar nyelvű és a történelmi Magyarországon nem magyar nyelven készült is. - Például a német származású eperjesi orvos, Wéber János írta, hogy az eperjesi gyerek az anyatejjel szívja magába a magyar, a német és a szláv nyelvet, ezen kívül hat éves korától latinul is tanult. (Eperjes német város volt; a német templom tornya a legmagasabb.) - Ebben a korban nincs nemzetiségi kérdés (a nacionalizmus újkori találmány). A békés egymás mellett élést szó szerint kell érteni. - Nem lehet a nemzetiségek közt pasquilust (gúnyverset) találni. Nyelv és iskolázás. - A magyar szövegek és fordítások a latin nyelv szókincsét és szerkezetét követik. - Magyarországon 1635-ig nem volt egyetem. (Korábban már voltak

kísérletek, de egyik kezdeményezés sem volt tartós.) - De Magyarországnak Európával szimbiózisban kellett élnie, mert előtte is volt értelmisége. - 1844-ben „kikényszerítették”, hogy a latin helyett a magyar legyen a hivatalos nyelv. Hogyan hat egymásra és hogyan váltja egymást az oralitás, a kéziratosság és a könyvnyomtatás? - Pl. a könyvben kiadott prédikáció helyett sokkal nagyobb hatása van a szóban elmondottnak Az irodalmi hagyomány érvényesülése. - A romantika előtt nincs szerzői jog (nem számít, ki írta). - Kompiláció: mások szövegeinek, vagy a korábban megírt sajátoknak az összeszerkesztése. - Az e mögötti szemlélet az imitáció, az, hogy az utánzás erénynek számított. - Pl. Zrínyinél Tasso - Az első nagy botrány az Iliász-pör volt. Kölcsey részleteket fordított az Iliászból, majd elküldte Kazinczynak, aki továbbküldte Vályi Nagy Ferencnek Ő kiadta, és Kölcsey megharagudott Kazinczyra - Régi

magyarországi szöveg: föl kell tárni az eredetét. • Pl. Rákóczi Vallomásaihoz ismerni kell Szent Ágostont • Bibliai vagy antik meghatározottsága van. 157 Sokszor egy-egy utalás megérteti az egész szöveget. (Pl Ad animam suam: Janus kívánsága, hogy méh vagy hattyú legyen, szeretné, ha költőisége tovább folytatódna.) A régi magyarországi irodalom sajátosságai. • Európaiság. • Latin nyelv. • Egyetemesség. • Funkcionalitás.  Alkalmazott (pl. ima): a legtöbb ilyen  Autonóm (úgy érzi, le kell írnia): pl. Balassi katonaéneke • - Történelmi világképi előzmények. - A XVI. században alapvetően megváltozott az európai gondolkodás - A század végére egy válságérzés jelent meg. Ennek előidézői • A nagy földrajzi fölfedezések.  Emiatt ideológiai válság következett be; pl. a válság igazolható-e  Az egységes középkori gazdasági egyensúly megbillent, és megindult a tőkefölhalmozás.  Az

újvilág kincseihez való hozzájutás hirtelen meggazdagodást eredményezett. • A török terjeszkedés.  Európa középső és déli része török fönnhatóság alatt volt.  Nyugat-Európában (Észak-Itália, Dél-Németország, Svájc) a fenyegetettség érzése vált uralkodóvá. 114 • A spanyol-itáliai háború.  Itt van a legnagyobb ideológiai válság.  1527-ig tartott. • Luther föllépése.  Terjed a reformáció.  A katolikus érvelések visszatérő motívuma, hogy Isten lesújt (ezért volt Mohács, ezért az ország három részre szakadása). • A kopernikuszi (heliocentrikus világkép elterjedése).  A geocentrikus világkép azt a nézetet erősítette, hogy a teremtmények közül az ember a legfontosabb.  Az emberi élet a napközéppontú elmélettel egyes filozófusok szerint teljesen a perifériára szorult. - Alapvetően két válasz született. • Egyházi: Tridentinum (1545–1563).  Megcéloz egy belső megújulást.

 A püspök és az érsek legyen az egyházmegyéjében.  A misemondás legyen rendszeres.  Lássák el a lelki föladatokat.  A protestánsok ellen: létrejött a jezsuita rend, ami mutatja: ha kell, erőszakkal is megállítják őket. Ezzel kapcsolatban két magatartás alakult ki:  Katolikus iskoláztatással megerősíteni a pozíciót.  Világméretű terjeszkedés (misszionárius mozgalom). • Világi: a neosztoikus világnézet elterjedése. - Ellenreformáció és rekatolizáció: a kettő együtt van jelen. 114 De Perjés Géza elmélete (actio radius, a cselekvés határai) szerint a törökök ilyen fölszereléssel nem tudtak volna odáig eljutni. 158 Történeti áttekintés (Bartók István) A magyar államiság első korszaka 1526-ig tartott. Erdély a Magyar királyság része volt, de önálló egységnek tekinthető. Az erdélyi vármegyék kormányzója a vajda volt 1711-1918: a történelmi Magyarország egésze a Habsburg birodalom része

lett. 1510: II. Ulászló erdélyi vajdának nevezte ki Szapolyai Jánost 1526: kettős királyválasztás. e) HABSBURGOK f) ERDÉLY 1526: II. Lajos özvegyének, Mária királynénak a 1526: Szapolyai Jánost a tokaji országgyűlésen bátyja, Ferdinánd osztrák főherceg. December 17- (november 11) I János néven Szent István koronáén Pozsonyban I Ferdinánddá választották Pártfo- jával magyar királlyá koronázták Támogatója Szugója bátyja, V Károly lett lejmán. 1538: váradi egyezmény; a két király megegyezett egymással, így egy viszonylagos egyensúly alakult ki. 1540: János Zsigmondot magyar királlyá választják. 1541: Szapolyai felesége, Izabella kapja meg a terület fölötti fönnhatóságot. Fráter György Habsburg kézre akarja átjátszani őket 1559: János Zsigmond (II. János) magyar király lesz. 1564: Ferdinánd fia, Miksa lesz a császár. 1570: a speyeri egyezmény keretében János Zsigmond lemond Miksa javára a magyar királyi

címről, de erdélyi fejedelem lesz. Erdély adót fizet a szultánnak, és a fejedelem személyét, bár a rendek választják Gyulafehérvárott, a szultánnak el kell fogadnia Így egy viszonylagos önállóságot kapott, mégis vazallusi viszonyban volt a törökkel. 1571: a fejedelem Báthory István lett. Először csak vajdának nevezte magát. 1575-ben lengyel király is lett. 159 1576: Rudolf lesz a császár; az ő udvara Prágában 1576: Báthory fejedelemnek nevezi magát. van. 1588: Báthory Zsigmond 1605: Bocskai István 1607: Rákóczi Zsigmond (Kemény János születése). 1608: II. Mátyás 1608: Báthory Gábor 1613: Bethlen Gábor 1618: a protestáns cseh rendek fölkeltek a Habsburgok ellen, így kitört a harminc éves háború, melyhez Bethlen Gábor is csatlakozott. 1619: II. Ferdinánd 1619: Bethlen csatlakozott a protestáns unióhoz (a porta engedélyével), és megindította első hadjáratát II. Ferdinánd ellen 1620: a fehérhegyi csatában leverték

a cseheket 1622: megkötötték a nicolsburgi békét 1623: Kemény János Bethlen udvarába került; Bethlen megindította a második hadjáratot. 1624: megkötötték a bécsi békét; meghalt Bethlen első felesége, Károlyi Zsuzsanna, aki fölött Kemény mondott gyászbeszédet. 1625: követség ment Brandenburgba (Kemény is köztük volt), lánykérőbe. Bethlen második felesége Brandenburgi Katalin lett. 1626: Bethlen harmadik hadjárata, ahol Kemény zászlóvivő volt. 1629: Bethlen halálhírét Kemény vitte II. Ferdinándnak és Pázmány Péternek A fejedelmi jogokat Brandenburgi Katalin gyakorolta, a kormányzó Bethlen István lett. 1630: Bethlen István fejedelem lett. 1630: I. Rákóczi György 1636: Bethlen I. Rákóczi ellen mozgolódik, de Rákóczi hadjáratot indít ellene, melyben részt vesz Kemény is. 1637: III. Ferdinánd 1637: Lupuj morvai fejedelem elleni háború 1644: a franciákkal, a svédekkel szövetségben és török támogatással hadjárat

indul Ferdinánd ellen. 1645: a linzi békével a hadjárat lezárul. 1648: a vesztfáliai békével lezárult a harminc éves háború. 1648: a fejedelem II. Rákóczi György lett Kemény János már udvari főpap és fejedelmi tanácsos. (Önéletírását eddig írta meg) 1653: hadjárat Lupuj vajda ellen; a fővezér Kemény János. 1657: I. Lipót lesz a császár Erdély alatta omlott 1657: II Rákóczi György svéd-kozák szövetséggel össze teljesen. lengyelországi hadjáratot indít (Báthory István óta a fejedelmek lengyel uralkodók is szerettek volna lenni). Kemény volt a fővezér Ezt a hadjáratot a törökök ellenezték, így a krími tatárokat küldték az erdélyiek ellen, akik Keményt is fogságba vetették. Török követelésre Rhédey Ferencet választották meg erdélyi fejedelemnek. 1658: a fejedelem Barcsay Ákos lett. Alatta a törökök Erdélyt pasaságként be akarták olvasztani a birodalmukba. 1660: meghalt II. Rákóczi György A török

végigpusztította Erdélyt, pl. Váradot 160 1661: Kemény János erdélyi fejedelemmé választatta magát. (Ezen az országgyűlésen kimondták, hogy Erdély szakít a portával, és I. Lipót segítségét kéri A törökök Apafi Mihályt nevezték ki fejedelemnek (az Apafi-korszak konszolidált). De közben Lipót a kért védelmet megadta, és megindultak a csapatok gróf Montecuccoli vezetésével, aki Kolozsváron megállt. Kemény bízott a nyugati segítségben 1662: a nagyszőlősi csatában Kemény elesett. Majd sikerült a Habsburgokkal is kiegyezni, és a viszonylagos egyensúly visszaállt. 1663: Apafi egy Bécs elleni hadjárathoz csatlakozott. 1676: Erdélyben bujdosók kezdtek gyülekezni, az élükre Teleki Mihály állt. (Neki fontos szerepe van az Apafi-korszakban.) Apafival Erdély főgenerálisává neveztette ki magát 1680: Teleki helyét Thököly Imre vette át. 1681-83: a Lipót elleni hadjáratot Thököly vezette. 1683: a nyugatiak összefogásával

fölszabadító hadjárat indult a törökök ellen. 1684: megalakul a Szent Liga (tagja a Habsburg király, a pápa, a Velencei Köztársaság, 1686: Buda fölszabadítása. A császári hadsereg Erdélyt is megszállta. 1687: bejöttek a németek (Apor Péter szerint ez vet véget a jó korszaknak). Két fontos dolog történt Nyugati országrész: pozsonyi országgyűlés (itt elfogadták a Habsburg-ágon való örökösödést, és a nemesek lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról). Ez a Habsburg-uralom teljes elismerését jelentette. Keleti országrész: balázsfalvi szerződés. Lotharingiai Károly kötötte I. Apafi Mihállyal (Erdély tizenhárom legnagyobb városában császári csapatokat szállásolnak el. Ezzel Erdély önállósága megszűnt.) 1688: Erdély a fogarasi nyilatkozatban fölmondta a török védnökséget. A Habsburg fönnhatóság már Erdélyre is kiterjedt. 1690: meghalt Apafi Mihály; a fia még csak tizennégy éves volt, így a

törökök újabb engedelmes fejedelmet akartak, így III. Szulejmán Thökölyt nevezte ki (a török befolyás utolsó mentsvárának tekintették). (Ekkor született Mikes Kelemen is) 115 1690: Diploma Leopoldinum 1691: a fogarasi országgyűlés elfogadta a Diplomát. Erdélyt formailag guberniumnak nevezték (a gubernátor Bánffy György lett), a kincstárnok Apor István, a kancellár Bethlen Miklós, és a főgenerális Bethlen Gergely lett. 1696: Bethlen Miklós grófi címet kapott. II. Apafi Mihályt (formálisan ő lett volna a fejedelem) Rabutin tábornok 116 Bécsbe vitette 115 I. Lipót nevéhez fűződik Erdély közjogi helyzetét szabályozta (a Habsburg Birodalom része, 50 000 Ft adót kell fizetnie, és bár van bizonyos önállósága, szigorú katonai fölügyelet alatt áll). Alapja Bethlen Miklós 1688-as okirata, a Moribunda Transsylvania volt. 116 Rabutin De Bussi Erdély katonai főparancsnoka volt, és a Habsburgok befolyását akarta növelni. 161

1701: Apafi lemondott a fejedelmi címről, helyette megkapta I. Lipóttól a semmit nem jelentő birodalmi fejedelem címet II. Rákóczi Ferencet Bécsújhelyen bebörtönözték 1703: Rákóczi a tiszaháti fölkelők élére állt. 1704: Columba Noe (Bethlen M. röpirata, melyben a független Erdélyi Fejedelemségről elmélkedik; ez miatt került a szebeni börtönbe). Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlésen erdélyi fejedelemmé választották. 1705: I. József lett az uralkodó 1705: a szécsényi országgyűlésen Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. 1706: a katolikus Apor Péter csatlakozott a kurucokhoz; emiatt a brassói börtönbe került. 1707: a marosvásárhelyi országgyűlésen kimondták Erdély elszakadását a Habsburg Birodalomtól. Az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburgház trónfosztását. Mikes ekkor lépett Rákóczi szolgálatába. 1708: Apor Péter háromszéki főkirálybíró lett. Bethlen Miklóst átvitték

Bécsbe, ahol elkezdte írni önéletírását. Rákóczi a svédekkel és az oroszokkal (Nagy Péter cár) tárgyalt. 1711: III. Károly lett a császár (Ő mentette föl 1711: Károlyi Sándor Rákóczi tudta nélkül kötötte Bethlen Miklóst is, aki így kijöhetett a börtönből, meg a szatmári békét, így visszaállt az 1703 előtti de Bécset nem hagyhatta el.) állapot. 1713: Apor bárói rangot kapott Károlytól. Eközben Rákóczi XIV. Lajossal tárgyalt 1715: III. Károly Rákóczit és híveit hazaárulónak 1715: meghalt XIV Lajos, és Rákóczi kolostorba nyilvánította, valamint fő- és jószágvesztésre ítélte. vonult egy időre 1716: meghalt Bethlen Miklós. Rákóczi elkezdte Vallomásait, latin nyelven. 1717: Rákóczi francia nyelven megírta Emlékiratait. Rákóczi Gallipoliba utazott. (A törökök egy utolsó kísérletet akartak tenni Magyarország általuk való „fölszabadítására”, és neki rangot ígértek a segítségért, de még a

maradék befolyásukat is elvesztették.) 1718: a teljes török alóli fölszabadulás (Savoyai Jenő kötötte meg a békét). 1720: Rákócziékat Rodostóba internálták. 1722: Pragmatica Sanctio, mely Magyarországot és Ausztriát kétszáz évre végérvényesen összekapcsolta. 1740: az uralkodó Mária Terézia lett. 162 TARTALOMJEGYZÉK TÉTELEK . 2 SZAKIRODALOM . 6 I. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei 6 Klaniczay Gábor: Szent István legendái a középkorban . 6 Előadásanyag (Madas Edit) . 7 Szent István intelmei . 7 Szent István törvényei . 8 Szent Gellért . 8 Zoerárd és Benedek legendája . 9 Szent István három legendája . 9 1. Nagy Legenda 9 2. Kislegenda 9 3. Hartvik-legenda 10 Szent Imre legendája . 10 Szent László legendái . 10 II. A geszta- és krónika-irodalom: Anonymus, Kézai Simon és a Képes Krónika 13 Györffy György bevezetése az Anonymus-kiadáshoz . 13 A középkori történetírás (Madas Edit) . 14

Annalēs (évkönyvek) . 14 Történeti műfajok . 14 Anonymus: Gesta Hungarōrum . 15 Ákos mester . 16 Kézai Simon: Gesta Hungarōrum . 17 Képes Krónika – XVI. századi krónika-kompozíciók 17 III. A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és Szent Margit legendája 18 Horváth János: A Halotti Beszéd történetéhez . 18 Klaniczay Tibor – Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái (Vizkelety András recenziója). 19 Klaniczay Tibor . 19 Klaniczay Gábor . 20 Vizkelety András: Világnak világa, virágnak virága . 21 Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa . 21 Az első magyar vers latin mintái . 21 A Planctus szerzője és műfaja . 21 163 Az ÓMS szövegének átírása . 21 A vers értelmezése. Eredmények és nyitva maradt kérdések 21 Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus?. 21 Mire utal a kódex külseje? . 21 Mikor és hol írták a kódexet? . 22 Kik a kódex szerzői?. 22 Magyar kezek tolla

nyomán . 22 Dominikánus barátok magyar földön . 23 Előadás (Madas Edit). 23 Halotti Beszéd és könyörgés. 23 Ómagyar Mária-siralom . 24 Margit-legenda . 25 IV. Magyarországi prédikációk a középkor végén 26 Madas Edit: A néma barát megszólal (Utószó) . 26 A magyar nyelvű kódexirodalom (Madas Edit) . 27 V. Középkori egyházi költészet 30 Sík Sándor: Himnuszok könyve . 30 VI. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus 32 Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon . 32 A magyar irodalom története 1600-ig (191-266.) 33 Reneszánsz – bevezetés . 33 A reneszánsz kultúra kialakulása Magyarországon . 33 A humanista levél (epistola) és a szónoki beszéd (oratio) . 34 Vitéz János (1400 körül – 1472). 35 Az oráció- és episztolairodalom . 35 Váradi Péter (145?-1503) . 35 Janus Pannonius (1434–1472) . 35 A tudományos irodalom . 38 1. A történetírás 38 2. Antonio Bonfini (1427–1503) 39 3. Werbőczy István (1460 k –

1542) 39 4. A filológia 39 5. A Janus-kiadások 40 A humanista költészet elterjedése. 40 VII. A XVI századi humanista litteratura műfajai és képviselői 41 Borzsák István: Forgách Ferenc és Tacitus . 41 Forgách tanulmánya („csak amolyan könyvismertetés”) . 41 Majer Fidél kiadási elve és gyakorlata . 41 A magyar irodalom története 1600-ig (272–303; 416–437.) 43 Tudós humanista irodalom . 43 1. A keresztény humanizmus 43 2. A humanista emlékirat 43 3. A magyarországi humanisták filológiai munkássága 44 4. Erazmista bibliafordítás és nyelvművelés 45 A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon . 46 A humanista történetírás virágzása . 46 1. Forgách Ferenc (1535–1577) 46 2. Az erdélyi történeti és politikai írók 46 3. Szamosközy István (1565?–1612) 47 4. Istvánffy Miklós (1538–1615) 47 5. Baranyai Decsi (Csimor) János (†1601) 47 VIII. A históriás énekek 48 Pirnát Antal: Fabula és história . 48 A magyar

irodalom története 1600-ig (179–183, 340–356, 388–411.) 49 A deák-epika kialakulása . 49 A propagandisztikus deák-ének, vagy veszedelemének. (A XV–XVI század fordulójáról három maradt fönn.) 49 A reformáció énekirodalma . 50 1. A protestáns ének kezdetei 50 164 2. Az énekirodalom új vonásai 50 3. Batizi András 50 4. Szkhárosi Horvát András 50 5. Sztárai Mihály 51 6. Szegedi Gergely (†1570?) 51 7. A protestáns líra kialakulása 51 8. A bibliai história virágzása 51 9. Az énekeskönyvek 51 A históriás (tudósító) énekek . 52 1. Tinódi Sebestyén (1505/10–1556) 52 2. Tinódi követői 52 Krónikás énekek és regényes históriák . 53 1. Krónikás énekek 53 2. Ilosvai Selymes Péter 53 3. Regényes históriák 54 4. Valkai András (1540–1587) 54 5. A históriás ének formája 54 A lírai verstípusok . 54 1. Házas-énekek 54 2. Alkalmi oktató-mulattató énekek 54 3. Szatirikus versek 54 4. Hegedős-énekek

55 IX. A reformáció irányzatai és műfajai 55 Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben . 55 A magyar irodalom története 1600-ig (311–382, 506–514.) 56 A magyar reformáció . 56 A vallásos értekező próza . 57 1. Dévai Bíró Mátyás (†1545) 57 2. Ozorai Imre 57 3. Melius Juhász Péter (1536 k – 1572) 57 4. Dávid Ferenc (†1579) 58 A reformáció történetírása és a bibliafordítások. 58 1. Verses krónikák 58 2. Székely István 58 3. Bibliafordítás-kísérletek 58 4. Károli Gáspár (1530 k – 1591) 58 A reformáció énekirodalma . 59 1. A protestáns ének kezdetei 59 2. Az énekirodalom új vonásai 59 3. Batizi András 59 4. Szkhárosi Horvát András 59 5. Sztárai Mihály 59 6. Szegedi Gergely 60 7. A protestáns líra kialakulása 60 8. A bibliai história virágzása 60 9. Az énekeskönyvek 60 A reformáció drámái. 60 1. Sztárai drámái 60 2. Az antitrinitárius vitadrámák 61 3. A

bibliai színjáték 61 4. A Balassi-komédia 61 Heltai Gáspár (†1574) . 61 Bornemisza Péter (1535–1584) . 62 A teológus énekirodalom . 62 1. A gyülekezeti énekszerzés 62 2. Bogáti Fazakas Miklós (1548–1598-ban még élt) 62 3. A szombatos énekek 63 4. Az énekeskönyvek 63 X. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában 64 165 Bóta László: A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt . 64 Péczely László: Kecskeméti Vég Mihály: LV. psalmus 65 A magyar irodalom története 1600-ig (340–356, 462–465, 506–514.) 67 A reformáció énekirodalma . 67 Balassi Bálint istenes énekei. 67 A teológus énekirodalom . 67 XI. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája 68 Kőszeghy Péter utószava a Háló című Heltai-válogatáshoz. 68 XII. Széphistóriák 70 Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és a XVII század eleji magyar irodalomban . 70 A magyar irodalom története 1600-ig (523–538, 442–445.) 71 A

szórakoztató verses história . 71 Moralizáló történetek. 71 Szerelmi históriák . 72 1. Árgirus históriája 72 2. Kalandos szerelmi történetek 73 Antik történeti tárgyú históriák. 73 A verselés fejlődése . 73 A verses epika. 73 XIII. A középkori és reneszánsz kori magyar dráma 74 Ludányi Mária: Balassi Szép magyar komédiájának közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére . 74 Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Utószó: Kőszeghy Péter) . 75 A magyar irodalom története 1600-ig (356–362, 376–377, 445–447, 476–478.) 76 A reformáció drámái. 76 1. Sztárai drámái 76 2. Az antitrinitárius vitadrámák 76 3. A bibliai színjáték 77 4. A Balassi-komédia 77 5. Az Élektra 77 6. Az udvari dráma 77 7. Balassi drámái 77 Szeminárium (Medgyesy-Schmikli Norbert): Iskoladrámák. 78 XIV. Balassi Bálint életműve 80 Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa . 80 A magyar irodalom története 1600-ig

(448–481.): Balassi (Balassa) Bálint (1554–1594) 81 Élete . 81 Szerelmi lírájának kibontakozása . 82 Tavasz-énekei, vitézi versei. 83 Istenes énekei. 83 A Júlia-versek és a Júlia-ciklus . 84 A lírai önéletrajz . 84 A Célia-ciklus és az utolsó szerelmes versei . 84 Prózai írásai . 85 Levelei . 85 Balassi-kiadások . 85 XV. Rimay János és a manierizmus 86 Komlovszki Tibor: Rimay és a Balassi-hagyomány . 86 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (15–29, 45–46.) 87 Rimay János (1570–1631) . 87 Ecsedi Báthory István (1555–1605) . 89 XVI. Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus 89 Makkai László utószava a Magyari-kiadáshoz . 89 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (51–85.) 90 A késő-humanista protestáns polgári irodalom – a protestáns polgári művelődés . 90 Protestáns hitvitázó-teológiai irodalom . 91 1. Magyari István (†1605 körül) 91 2. Alvinczi Péter (1570–1634) 92 166 A

polemikus teológiai irodalom . 92 1. Zvonarics Imre (1575–1621) 92 2. Samarjai János (1585–1652) 92 Geleji Katona István (1589–1649) . 92 Szenczi Molnár Albert (1574–1634; Szenc-Kolozsvár). 93 XVII. Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom 94 Bán Imre: A magyar barokk próza változatai . 94 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (137–149.): Barokk egyházi próza, barokk széppróza és költészet . 95 Az első jezsuita író-nemzedék . 95 Veresmarti Mihály (1572–1645) . 96 Lépes Bálint (1570–1623) . 96 Hajnal Mátyás (1578–1644) . 96 Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654) . 96 A verses dráma . 96 A katolikus egyházi ének fölvirágzása . 97 XVIII. Pázmány Péter és a katolikus restauráció 97 Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. 97 Pázmány retorikai műveltsége . 97 Szerkesztésmód . 98 Előadás (Hargittay Emil) . 99 Pázmány Péter (1570–1637) . 99 XIX. A lírikus és az eposzíró Zrínyi 100

Kovács Sándor Iván: A siklósi harc és a szigetvári kirohanás (Szimmetria és barokk kompozíció a „Szigeti veszedelem” III. és XV énekében) 100 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (159–174.): Zrínyi Miklós 101 Élete . 101 Lírai költeményei. 102 Szigeti veszedelem . 102 Előadás (Nagy László). 104 XX. A prózaíró Zrínyi 105 Bene Sándor – Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan . 105 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (175–184.) 106 XXI. Az önéletírás és az emlékirat-irodalom a XVII–XVIII században 108 Bitskey István utószava a Magyar emlékírók 16-18. század kiadásához 108 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (210–213, 341–351, 390–394.) 109 Kemény János (1607–1662) . 109 Bethlen Miklós (1642–1716; Kis-Bun, Erdély–Bécs) . 110 Bethlen Kata (1700–1759; Bonyha–Fogaras) . 111 XXII. Gyöngyösi István és a XVII századi udvari költészet 112 Jelenits István: Koháry István:

Ez világot senki által nem élte, sem kedvére mindenkor, bú nélkül nem élte; Egy labanc főúr éneke . 112 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (184–208.) 114 Gyöngyösi István (1629–1704; Ungvár–Rozsnyó) . 114 Az udvari költészet . 116 1. Beniczky Péter (1603–1664; Vác–Nagyszombat) 116 2. Balassa Bálint gróf (1626–1648) 116 3. Liszti László (1628–1663; ? – Bécs) 116 4. Esterházy Pál (1635-1713, Kismarton-?) 117 5. Koháry István (1649–1731; Csábrág–Csábrág) 117 6. Kőszeghy Pál (†1703) 118 A verses udvari dráma . 118 A Rákóczi-eposz . 118 Az udvari költészet kiterjedése . 118 Kibédi Varga Áron: Retorika, poétika és műfajok (Gyöngyösi István költői világa) . 119 XXIII. Az erdélyi tudományosság a XVII század második felében és a XVIII század elején 121 Bán Imre: Apáczai Csere János . 121 Ethica . 121 Oeconomia . 122 167 Politica . 122 Scholastica . 122 A magyar irodalom története

1600-tól 1772-ig (239–257.) 123 Apáczai Csere János (1625–1659) . 123 A világi műveltség népszerűsítői . 124 1. Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702; Alsómisztótfalu–Kolozsvár) 124 2. Pápai Páriz Ferenc (1649–1716; Dés–Nagyenyed) 124 XXIV. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és a kuruc kor költészete 125 Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története; Adalékok a pozitivizmus és a szellemtörténet bírálatához . 125 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (371–387.): Rákóczi Ferenc 127 Élete . 127 Versei. 127 Levelezése . 128 Emlékiratok; 1717 . 128 Vallomások . 128 Vallásos és állambölcseleti elmélkedések . 129 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 514–527.: Mikes Kelemen 129 XXV. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népénekek 130 Holl Béla összegzése a Cantus catholiciről . 130 Szőlősy Benedek (1609–1656; Garamszőlős–Znióváralja). 130 A Cantus catholici 1651-i kiadása . 130

Kájoni János (1629–1687; Jegyenye–Szárhegy) . 131 Boldogasszony anyánk . 132 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (146–149, 318–321.) 132 A katolikus egyházi ének fölvirágzása . 132 A népszerű katolikus szépirodalom . 133 1. A katolikus népének fejlődése 133 5. A népies katolikus színjáték 133 XXVI. A népszerű barokk irodalom (epika és dráma) 134 Magyar drámaírók, 16–18. század (Nagy Péter) 134 Hermányi Dienes József (1699–1763; Olasztelek-Nagyenyed) és a Nagyenyedi Demokritus . 136 XXVII. Amadé László, Faludi Ferenc és a rokokó 137 Tőzsér Árpád: A rokokó vers mozdulatai; Amade László verseiről . 137 Néhány vonás, ami a kezdeményezők közé emeli. 137 Amade versújító gyakorlatának néhány problémája. 137 1. A szövegzene mint versstrukturáló elem Amade verseiben 137 2. Rokokó értékek Amade költészetében 138 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (529–533, 536–544.) 139 Amade

László . 139 Faludi Ferenc . 140 XXVIII. Az irodalomtörténet-írás kezdetei, és a tudományos irodalom a XVIII században 142 Tarnai Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz . 142 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (458–471, 559–571.) 144 Egyháztörténet és historia litteraria . 144 A honismereti irodalom megindulása . 145 Bél Mátyás . 145 Az egyházias tudományosság alkonya . 146 1. A jezsuita történész-iskola 146 2. Pray György (1723–1801) 146 3. Bod Péter (1712–1769) 146 4. A historia litteraria fölbomlása 146 5. Szövegkiadások 147 A nyelvtudomány . 147 Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé . 147 FÜGGELÉK . 148 Születés-halál. 148 Fontos városok a történelmi Magyarország területén. 150 Tájegységek . 151 168 Magyarország megyéi 1886-ban . 151 A középkorról általában (Madas Edit). 152 Skolasztika . 154 Misztika . 155 Devotio Moderna . 155 Három nagy korszak jellemzése (Hargittay Emil). 155

Irodalomtörténeti periodizáció (Bartók István) . 156 Általános kérdések (Hargittay Emil) . 157 Hogyan hat egymásra és hogyan váltja egymást az oralitás, a kéziratosság és a könyvnyomtatás? . 157 Történeti áttekintés (Bartók István) . 159 TARTALOMJEGYZÉK . 163 169