Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Gazdasági Informatikus, szóbeli gazdasági tételek, 2007

Gazdasági Informatikus - Gazdasági szóbeli tételek - 2007 1. a Az üzleti vállalkozás jellemzése, küldetése, működési köre, érintettjei A vállalkozás célrendszere Vállalat: olyan önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, amely. - hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapodásra törekszik - kockázatot vállal - áru- és pénzkapcsolatban van külső és belső környezetével Feladata: a társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvétel Közös jellemzői: - autonómia (döntési szabadság) - kockázatvállalás (pénzügyi, pszichikai, szociális) - profitmaximalizáslásra való törekvés 1) Külső érintettek: személyi kapcsolatot jelentenek a vállalat és környezete között. • Fogyasztók (a vállalat célja az ő igényeik kielégítése) • Versenytársak • Szállítók (biztosítják a vállalat részére az erőforrásokat) • Együttműködő partnerek (tartós vagy átmeneti jelleggel érdekszövetséget

hoz létre a vállalattal, pótlólagos jövedelemszerzés céljából) • Az állam: - mennyi jövedelmet termelnek meg a gazdaságban? - mennyi jövedelemhez jutottak az elsődleges elosztás során a nemzetgazdasághoz tartozó gazdasági szereplők? - mennyi jövedelem állt rendelkezésre összesen végső felhasználásra az újraelosztás során? • Helyi és önkéntes állampolgári közösségek • Munkavállalók érdekképviseleti szervei • Munkáltatók érdekképviseleti szervei 2) Belső érintettek: tartós kapcsolatban állnak a vállalkozással • Tulajdonosok: Szerepe: a tőke befektetése Célja: tőke gyarapítása, a profit • Alkalmazottak: Szerepe: döntések végrehajtása Célja: személyes jövedelmük maximalizálása A vállalat célrendszere: a vállalat céljai hierarchikus rendszert alkotnak, komplex módon jelennek meg. Likviditás megőrzése Termelékenység fokozása Hatékony kutatás-fejlesztés Fizikai, szellemi, pénzügyi erőforrások

megszerzése Vezetői célok a) Szűkebb értelemben: olyan vállalati tevékenység, amely felméri a vevők igényeit, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. b) Tágabb értelemben: egy olyan filozófia, amely a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozza s a cégek mindig a vevők igényeiből indulnak ki. c) Kiterjesztett értelemben: a non-profit területre is kiterjed a marketing tevékenység, hiszen a politikai pártok, az oktatási intézmények is folytatnak ilyen tevékenységet. 4P: 1) Product = Termék, szolgáltatás - Milyen terméket gyártsunk? - Fejlesszük-e a terméket? - Csomagolás, design 2) Price = Ár - Helyes árkalkuláció - Akciók, kedvezmények 3) Place = Értékesítési csatorna - Milyen közvetítőkkel értékesítünk? - Nagyker, kisker, saját értékesítési hálózat 4) Promotion = Marketing kommunikáció (Piacbefolyásolás)

Részei: - reklám - személyes eladás - eladás ösztönzés - PR tevékenység A felsorolt 4 eszköz közül a 2. P, azaz az ár az egyedüli jövedelmet biztosító rész, a többi három költségeket jelent a vállalat számára. A 2 P a legrugalmasabb, hisz az árak változtatása, akciók létrehozása gyorsan megvalósítható • Menedzserek: Szerepe: a működéshez szükséges döntések meghozatala Célja: a rájuk bízott részleg, vállalat eredményes működtetése Fejlesztések, beruházások Marketing: a közgazdaságtan része, és az angol marcet=piac szóból származik. Marketing mix: a marketing eszközök (4P) különböző kombinációjú alkalmazása. A vállalkozás személyi érintettjei: Profit maximalizálás 1. b Határozza meg a marketing fogalmát, mutassa be alkalmazási területeit! Ismertesse a marketing-mix összetevőit! Innováció 1. c A gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok A gazdasági társaságok fogalma és

formái A gazdasági társaság megalapítása (társasági szerződés, cégbejegyzés) Gazdasági társaságok: saját cégnevük alatt: • üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak • jogokat szerezhetnek • kötelezettségeket vállalhatnak • pert indíthatnak • perelhetők • szerződést köthetnek • tulajdont szerezhetnek Formái: - Betéti Társaság - Közkereseti Társaság - Részvény Társaság - Korlátolt Felelősségű Társaság - Egyesülés Alapítása: Alapításra jogosultak: - természetes belföldi és külföldi személyek - jogi személyek - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Gazdasági társaság alapításához legalább 2 fő szükséges, kivéve a Kft-t és Rt-t, mert ezek egyszemélyes társaságként is működhetnek. Gazdasági társaság egyesüléssel és szétválással is alapítható Megszorítások: 1) Természetes személy csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. 2) Kkt. és Bt nem

lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja 3) Kiskorú személy nem lehet korlátlanul felelős tag, de korlátozott felelősséget vállalhat, ez esetben törvényes képviselője jár el. 4) A törvény előírhatja képesítés meglétét. 5) A törvény az alapítást hatósági engedélyhez kötheti. Alapdokumentum: 1) Társasági szerződés: Kkt, Bt, Kft 2) Alapító okirat: egyszemélyes Kft és egyszemélyes Rt 3) Alapszabály: Nyrt, Zrt Az alapdokumentumokat közjegyző által ellenjegyzett közokiratba vagy ügyvéd, ill. az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Alapítás szerződésmintával: Kkt, Bt, Kft társasági szerződése szerződésmintával is elkészíthető. A társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A cégbejegyzés ez esetben 8 napon belül megtörténik Alapdokumentum kötelező tartalmi elemei: • társaság cégneve, székhelye

• a társaság jegyzett tőkéje, annak összetétele • tagok vagyoni hozzájárulása, annak összetétele, rendelkezésre bocsátás módja, ideje • a rendelkezésre bocsátás módja, ideje • a társaság fő tevékenysége és egyéb tevékenységei • a társaság képviselete, ideértve a cégbejegyzés módját • társaság működésének időtartama, ha a társaságot határozott időre alapítják • természetes személy tag neve, anyja neve, lakhelye és jogi személyiségű, ill. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékében vagy nyilvántartási száma • a társaság által az alapításkor kijelölt vezető tisztségviselők, ill. szükség esetén az első felügyelő bizottsági tagok és az első könyvvizsgáló neve, lakcíme, anyja neve Cégbejegyzés: - társaság írásbeli képviselete - a vezető tisztségviselők cégjegyzési joga a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is önálló - egyéb képviselők

névjegyzésének érvényességéhez 2 képviselő együttes aláírására van szükség 2. b Ismertesse a vállalkozás mikro- és makrokörnyezetét! Ismertesse a marketing információs rendszerhez szükséges információs forrásait! Mutassa be a marketing információs rendszer funkcióit! 2. c A szerződés megerősítése és biztosítékai Foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése Zálogjog, kezesség Mikrokörnyezet (szűkebb környezet): a vállalkozás indítása előtt célszerű vizsgálni a vállalat szűkebb környezetét, hiszen az innen érkező adatok nagyban befolyásolják a vállalkozás indulását, majd későbbi életét. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: a szerződéskötéshez kapcsolódó joghátrányokat súlyosbító, fokozó szerepet töltenek be  a jogosult helyzetét teszik kedvezőbbé és a kötelezett helyzetét hátrányosabbá. A vizsgálat kiterjed: - a vevőkre - a versenytársakra - a viszonteladókra - a

szállítókra Makrokörnyezet (tágabb környezet): elemei a fogyasztási szokásokra hatással vannak, melyek vizsgálata szintén fontos a vállalatok életében. Elemei: - demográfiai adatok (népesség száma, nemek aránya, stb.) - gazdasági elemek (ország jövedelmi viszonyai, megtakarítás mértéke, stb.) - műszaki, technikai elemek (infrastruktúra, Internet, stb.) - politikai elemek (gazdaságpolitika adórendszere, stb.) - kulturális elemek (vallási szokások, étkezési szokások, stb.) Marketing információs rendszer: emberek, berendezések és eljárások összessége, amelyek összegyűjtik, rendszerezik, elemzik és értékelik a felmérés adatait. Az eredményeket eljuttatják a marketing döntéshozóihoz, a vállalati vezetéshez. MIR összetevői, információforrásai: a) Belső nyilvántartási rendszer (pl. könyvelés adatai, beszerzési árak, stb) b) Megfigyelési rendszer (pl. hipermarketek ármegfigyelői) c) Kérdőíves felmérés Kísérlet (pl.

árcsökkentés) Fókusz csoport megbeszélés (néhány fogyasztó véleményét meghallgatják a termékkel kapcsolatban) Mellékkötelezettségek: 1) Szerződést megerősítő jellegűek: - foglaló - kötbér - jótállás - jogvesztés kikötése 2) Biztosítékadási jellegűek: a) Dologi: - óvadék - bankgarancia - zálogjog b) Személyi: kezesség Foglaló: a kötelezettségvállalás jeléül a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog. Mindig írásba kell foglalni. Ha a szerződéstől az a fél áll el, aki a foglalót adta, akkor elveszíti, ha az a fél, aki kapta, akkor köteles duplán visszatéríteni. Kötbér: szerződés meghiúsulásakor vagy szerződés szegésért adott pénzösszeg. A kötelezett azt vállalja, hogy amennyiben olyan okból, amiért ő felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít, a kötbért megfizeti. Alapesetei: - késedelmi kötbér - hibás teljesítési kötbér - meghiúsulási kötbér Jogvesztés

kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Zálogjog: ez alapján a jogosult pénzben meghatározott követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Zálogjog fajtái: 1) Jelzálogjog: a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad, de köteles azt rendeltetésszerűen használni és épségét megőrizni. 2) Kézi zálogjog: a szerződés aláírásán túl, át kell adni a zálogtárgyat a jogosultnak. A zálogjog megszűnése után köteles visszaadni. 3) Követelést, vagyont vagy jogot terhelő zálogjog: alapítható gazdasági társaságok vagyonának egészére vagy jogokra, követelésekre. Kötelesek a szerződést közjegyzői okiratba foglaltatni és szükséges a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés is. 4) Bankhitelt biztosító zálogjog: a zálogszerződést a hitel folyósítása

létesíti. Az elzálogosított készletek, termelőeszközök továbbra is a termelésben maradnak. Kezesség: a kezes a szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, úgy helyette ő fog fizetést teljesíteni a jogosultnak. 1) Egyszerű/sortartó kezesség: a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől, ill. őt a sorban megelőző többi kezestől behajtható. 2) Készfizető kezesség: a többi kezestől függetlenül elsődlegesen is felléphet s teljesítheti a jogosult követelését. 3. a Az egyéni vállalkozás jellemzői (létrehozás, működés, megszűnés) Egyéni vállalkozás: üzletszerűen, ellenérték fejében, saját nevében és kockázatára végzett rendszeres szolgáltató és/vagy termelő tevékenység, mely alanyi jogon gyakorolható. 3. c A szerződéskötés A szerződési ajánlat Az elfogadás Jellemzői: - felelőssége korlátlan - a vállalat nem rendelkezik

önálló jogi személyiséggel Szerződés: a szerződő felek közös, kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozata. A felek mellérendeltségi viszonyban vannak egymással. Alapítása: egyéni vállalkozás alapítására természetes személy jogosult, aki Szerződés létrehozása: - szerződéses jellegű jogviszony keletkezik, ha a felek szerződést kötnek szabad akaratukból - ha a felek szerződést kötnek, mert a jogszabály kötelezően előírja - ha a bírósági határozat így rendelkezik - előszerződés alapján, stb. - belföldi, külföldi - cselekvőképes - állandó lakhellyel rendelkezik - nincs kizárva az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása alól Vállalkozói igazolványt az erre rendszeresített egységes okmány kitöltésével a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illentékes önkormányzat okmányirodája adja ki. Működésének jellemzői: • tevékenységét csak vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti

meg és az abban megjelölt tevékenységek keretei között folytathatja • működését csak az előírt hatósági engedélyek, képzettségek megszerzése után kezdheti meg • köteles a tevékenységben személyesen közreműködni • tevékenysége során az egyéni vállalkozó megnevezést vagy annak rövidítését "e. v" használnia kell Megszűnése: - a vállalkozói igazolvány visszaadásával - a vállalkozói igazolvány hatósági visszavonásával - a vállalkozó halálával vagy cselekvőképességének megszűnésével 3. b Jellemezze a célpiaci marketinget és a piacszegmentációt! Ismertesse a termékpozicionálás lényegét! Piacszegmentáció: a fogyasztói csoportokat különböző szempontok alapján kialakítják a vállalatok. Ismérvei: 1) Demográfiai ismérvek: életkor, életciklus 2) Földrajzi ismérvek: éghajlat, népsűrűség 3) Magatartási ismérvek: márkahű vagy márkaválogató-e a fogyasztó, felhasználás gyakorisága,

stb. 4) Pszichológiai ismérvek: életstílus, hobbi, személyiség (extrovertált, introvertált), stb. Fő lépései: 1) Kutatás: pl kérdőíves felmérés. 2) Elemzés: a kutatás eredményei alapján fel kell sorolni, milyen szegmentumok alakíthatók ki. 3) Termékpozicionálás: a termelőcég határoz arról, hogy a kiválasztott célcsoportnak milyen terméket gyártson. Termékpozicionálás megvalósításának módjai: 1) „Fej-fej melletti”, azaz a versenytárshoz hasonló termékkel jelennek meg a piacon és ugyanabban a szegmensben folyik a harc a vevőkért. 2) Differenciáló jellegű, azaz a piaci résekre koncentrál. Szerződést kötő felek akaratnyilatkozatai: - a felek szabad akaratának hordozói - mindig annyi nyilatkozatnak kell egybehangzónak lenni, ahányan kötik a szerződést - ezek tartalmazzák a szerződés legfontosabb tartalmi elemeit - az akaratnyilatkozat megjeleníthető írásban, szóban, ráutaló magatartással, de csak akkor, ha a

törvény kötelezően előírja. Szerződés tartalma: - jogosult, kötelezett személyi adatai - szerződés tárgya - minden olyan tartalmi elem, amelyet az egyik fél lényegesnek ítél - keltezés - szerződő felek aláírása - ha vannak tanúk, akkor a tanú neve, aláírása, lakcíme, személyigazolvány száma. Szerződés tárgya: - mindig valamilyen szolgáltatás: a szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett szerződés alapján köteles tanúsítani - a szolgáltatás mindig vagyoni értékkel kell, hogy rendelkezzen Felek magatartása a létrehozatal során: - a feleknek együttműködési kötelezettségük van, amely a szerződés megkötése utáni időpontban is fennáll - meg kell állapodniuk a szerződés lényeges vagy bármelyik fél által lényegesnek ítélt kérdéseiben - tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről Ajánlati

kötöttség: - a szerződés létrehozása ajánlattal kezdődik, ha az ajánlatot elfogadták, létrejön a szerződés - velejárója az ajánlati kötöttségi idő, amelyet az ajánlattevő maga határozhat meg ezen idő alatt az ajánlattevő egyoldalúan nem léphet vissza ajánlatától 4. a A gazdasági társaságok fogalma, közös vonásaik Az Rt, a Kkt jellemzői, alapítása, működése, megszűnése Gazdasági társaságok: saját cégnevük alatt: - üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak - jogokat szerezhetnek - kötelezettségeket vállalhatnak - pert indíthatnak - perelhetők - szerződést köthetnek - tulajdont szerezhetnek Megszorítások: 1) Természetes személy csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. 2) Kiskorú személy nem lehet korlátlanul felelős tag, de korlátozott felelősséget vállalhat, ez esetben törvényes képviselője jár el. 3) A törvény előírhatja képesítés meglétét. 4) A törvény az

alapítást hatósági engedélyhez kötheti. Alapdokumentum: az alapdokumentumokat közjegyző által ellenjegyzett közokiratba vagy ügyvéd, ill. az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Alapdokumentum kötelező tartalmi elemei: - társaság cégneve, székhelye - a társaság jegyzett tőkéje, annak összetétele - tagok vagyoni hozzájárulása, annak összetétele, rendelkezésre bocsátás módja, ideje - a rendelkezésre bocsátás módja, ideje - a társaság fő tevékenysége és egyéb tevékenységei - a társaság képviselete, ideértve a cégbejegyzés módját - társaság működésének időtartama, ha a társaságot határozott időre alapítják - természetes személy tag neve, anyja neve, lakhelye és jogi személyiségű, ill. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékében vagy nyilvántartási száma - a társaság által az alapításkor kijelölt vezető tisztségviselők, ill. szükség esetén az

első felügyelő bizottsági tagok és az első könyvvizsgáló neve, lakcíme, anyja neve Részvénytársaság: olyan gazdasági társaság, ami előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. Működési forma: 1) Zártkörű részvénytársaság: amely részvényeit nem nyilvánosan hozza forgalomba. 2) Nyilvános részvénytársaság: amely a részvényeit nyilvánosan hozza forgalomba. Zrt. alapítása: - alapdokumentuma: alapszabály - alaptőke: 5 000 000 Ft - az alapítók az Rt valamennyi részvényét átveszik - bejegyzési kérelem benyújtásáig az a lapítók a részvény névértékének legalább 25%-át befizették, továbbá az apportot is az Rt rendelkezésére kell bocsátani - a pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényes az Rt bejegyzésétől számított egy éven belül köteles befizetni a részvények teljes névértékét. Nyrt. alapítása: - részvényjegyzés útján is alapítható - alapdokumentuma:

alapszabály - alaptőke: 20 000 000 Ft - alapítási tervezetet kell készíteni és azt közzé kell tenni - a részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik - a részvényjegyző köteles az általa jegyzett összeg 10%-át a jegyzéssel egyidejűleg befizetni - csak az alapítók jogosultak nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására - az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított 60 napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést - alakuló közgyűlés legfontosabb feladata az alapszabály elfogadása Jogutód nélküli megszűnése: az Rt közgyűlése a szavazatok 3/4-es szótöbbségével határozhat az Rt. megszűnéséről A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a részvényesek között, az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, ill. nem pénzbeli hozzájárulásuk hányadában, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Közkereseti társaság: olyan

jogi személyiség nélküli társaság, melyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. A tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke és a jegyzett tőke nagysága törvény által nincs meghatározva. Alapítása: társasági szerződéssel --> történhet szerződésminta kitöltésével is Társaság legfőbb szerve: tagok gyűlése 1 tag - 1 szavazat elve érvényesül Megszűnése: - tagok végelszámolást hajtanak végre - cégbíróság felszámolja - más társasággá alakul - tagjainak a száma 1 főre csökken, és 90 napig nem talál más társat 4. b Értelmezze a piackutatás fogalmát, területeit, folyamatát! Mutassa be a szekunder piackutatást! Piackutatás: olyan vállalati terv, mely valamilyen cél érdekében elemzi a piacot, s főleg a vevők igényeire terjed ki a felmérés. Területei: - fogyasztók - konkurencia - szállítók/vevők

Folyamata: 1) Kutatási célok meghatározása. 2) Kutatási terv kidolgozása. 3) Adatgyűjtés. 4) A visszaérkezett adatok összesítése, elemzése. 5) Az eredmények bemutatása. Információszerzés forrásai: 1) Belső nyilvántartási rendszer 2) Marketing-megfigyelő rendszer: az üzleten, illetve azon kívül megfigyeléseket végeznek. 3) Primer források: olyan információforrások, ahol még korábban nem történt felmérés. 4) Szekunder forrás: valakik által feldolgozott adatokból nyerik az információkat. Kutatási módszerek: 1) Megfigyelés: a kutatást végző a vevőkkel nem kommunikál, csak megfigyeli a szokásait, reakcióit és ezeket feljegyzi. 2) Fókuszcsoport megbeszélés: a vevők közül 6-10 embert felkérnek egy beszélgetésre, és egy vezető segítségével megvitatják a termék tulajdonságait, csomagolását, stb. 3) Kérdőíves megkérdezés: - a cég saját dolgozói végzik a felmérést - külső piackutató cég emberei végzik a

felmérést. 4) Kísérletek Kapcsolatfelvétel módjai: - postai út - telefonos megkérdezés - személyes megkérdezés A kérdőív szerkesztés szabályai: 1) Max. 15-20 kérdés 2) Ha sorsoláson vesz részt a kitöltő, akkor név, lakcím, telefonszám feltüntetése szükséges. 3) A kérdések típusai: zárt és nyitott kérdések is lehetnek, ahol a zárt kérdéseknél a válaszok már adottak, így ezek számítógépes feldolgozása egyszerűbb. Jellemző még a skálán történő értékelés. 4. c A polgári jogi jogviszony alanyai Az ember jogképessége, az ember cselekvőképessége Az állam jogképessége A jogi személy fogalma, kritériumai Polgárjog alanyai: - természetes személyek - állam - jogi személy Az ember, mint jogalany: Jogképesség: - minden embert életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez való tartozásra tekintet nélkül, korlátozás nélkül egyenlően megillet - ez az alapja annak, hogy az embereknek jogai és kötelezettségei

legyenek - erről érvényesen lemondani nem lehet - a jogképességet korlátozó vagy kizáró szerződés semmis. Kezdő időpontja: fogamzás ideje, amit a születéstől visszafelé számított 300. napban állapít meg a törvény, kivéve, ha bizonyítani lehet, hogy a fogamzás hamarabb vagy később következett be. Végső időpontja: - halál - a bíróság általi holttá nyilvánítás időpontja Cselekvőképesség: - minden embert nemre, fajra, felekezeti hovatartozásra, stb. tekintet nélkül egyenlően megillet - cselekvőképességet kizáró, korlátozó egyoldalú nyilatkozat, szerződés semmis - csak az értelmes akaratú, elhatározásra képes ember jellemzője, aki tetteit tudata, értelme, belátási képességeinek birtokában hajtja végre, így azok jogi következményeit képes előre látni. Típusai: 1) Teljesen cselekvőképes az. • aki 18. életévét betöltötte • az a kiskorú, aki 18. életéve előtt házasságot kötött és már

betöltötte a 16-ot 2) Korlátozottan cselekvőképes az. • aki 14 és 18 év között kiskorú, aki nem cselekvőképtelen • az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességét korlátozó gondnokság alá helyezett 3) Cselekvőképtelen az. • aki 14 év alatti kiskorú • az a nagykorú, ill. 14-18 év közötti kiskorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett • ide tartozik gondnokság alá helyezés nélkül az is, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (ittas, drogos) Állam, mint jogalany: - az államnak csak jogképessége van - előjogokat nem élvez - felel és perelhető ugyanúgy, mint a többi jogalany - az államot a pénzügyminiszter képviseli - az állam akkor válik a polgári jog alanyává, ha az a vagyontárgy, amelyre a j ogviszony vonatkozik, az államot illeti és adott pillanatban egyik állami szerv kezelése alá sem tartozik. Jogi

személyek: emberek meghatározott célból alakult olyan szervezete, melynek elkülönült vagyona van és a törvény értelmében önálló jogalanyként léphet föl. Létrejöttük feltételei: - elkülönült vagyonnal, állandó szervezettel kell rendelkezniük - létrejöttük, működésük feltételeit alapdokumentum tartalmazza - vagyoni felelősséggel tartoznak a vállalt kötelezettségekért 5. a A gazdasági társaságok eltérő vonásai A Kft, Bt jellemzői, alapítása, működése, megszűnése Gazdasági társaságok eltérő vonásai: 1. Jogi személyiséggel rendelkező: Rt, Kft, Egyesülés Jogi személyiséggel nem rendelkező: Bt, Kkt Működése: 1) Legfőbb szerv: tagok gyűlése 2) Vezető tisztségviselők: üzletvezetésre jogosult tag csak beltag lehet Megszűnése: - ha valamennyi beltag kiválik, akkor az utolsó beltag kiválásától számított 6 hónapon belül új beltagot kell beléptetni vagy Kkt-vá lehet átalakulni. Ezt a társasági

szerződés átalakításával 6 hónapon belül be kell jelenteni a cégbírósághoz. Ez esetben az új beltag belépéséig vagy az átalakulásig a kültag is jogosulttá válik üzletvezetésre, cégképviseletre. - ha valamennyi kültag kiválik, akkor a menet a fentiek szerint történik. 2. Alapdokumentum: • Társasági szerződés: Kkt, Bt, Kft • Alapító okirat: egyszemélyes Kft és Rt • Alapszabály: Nyrt, Zrt 3. Jegyzett tőke előírt nagysága: • Nincs előírt nagyság: Bt, Kkt • min. 500 000 Ft: Kft, egyszemélyes Kft • min. 5 000 000 Ft: Zrt • min. 20 000 000 Ft: Nyrt 4. Tagok felelőssége: • Korlátlan: Kkt, Bt beltag • Korlátozott: Bt kültag, Kft, egyszemélyes Kft, Zrt, Nyrt Kft: előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakuló gazdasági társaság, melyben a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétek szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni

hozzájárulás megfizetésére terjed ki. Alapítása: - alapdokumentuma: társasági szerződés • szerződésminta kitöltésével is elkészíthető • általános elemeken túl fel kell tüntetni:  az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét  szavazati jog mértékét • minden tagnak alá kell írnia, és közjegyző által készített közokiratba vagy az ügyvéd, ill. az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni - min. 500 000 Ft törzstőkével alapítható Működése: 1) Taggyűlés: - beszámoló elfogadása - döntés az osztalékról - pótbefizetések elrendelése, visszatérítése 2) A társaság ügyvezetője: - tagjegyzék vezetése, amit köteles a cégbírósághoz benyújtani - határozatok könyvének vezetése - taggyűlés döntéseinek végrehajtása, társaság vezetése 3) Felügyelő bizottság: - a társaság ügyvezetésének ellenőrzése - ha a dolgozók átlagos létszáma meghaladja a 200 főt 4)

Könyvvizsgáló: - ellenőrzi, hogy a Kft beszámolója megbízható és valós összképet ad-e a t ársaság működéséről, vagyoni és pénzügyi helyzetéről, eredményéről - ellenőrzi, hogy a Kft működése megfelel-e a számviteli törvényben előírtaknak - köteles részt venni a legfőbb szerv ülésén, véleményezi a beszámolót Megszűnése: - taggyűlés ¾-es szótöbbsége szükséges hozzá - jogutód nélküli megszűnés:  ha a társaság határozott időre alakult és ez az idő letelt  ha a legfőbb szerv elhatározta a megszűnést  ha a társaság taglétszáma 1 fősre csökken  ha a cégbíróság megszünteti - jogutóddal történő megszűnés: a létrejövő új cég a megszűnő cég jogutódja lesz. Bt: betéti társaság Alapítása: - min. 1 beltag és 1 kültag - a bevitt vagyon (vagyoni betét) nagysága törvény által nincs minimalizálva - alapdokumentum: társasági szerződés 5. b Ismertesse a fogyasztói magatartást

befolyásoló tényezőket! Jellemezze a vásárló típusokat! Mutassa be a Maslow-féle piramist! A fogyasztói magatartást befolyásoló kulturális és társadalmi hatások: 1) Domináns szerep: családon belül különböző termékek megvásárlására az egyes családtagoknak nagyobb befolyása van. 2) Foglalkozás 3) Gazdasági körülmények: - jövedelem nagysága, stabilitása, időbeli változása - vagyon: saját jövedelemből vagy öröklés útján megszerzett vagyon, melynek hozamaiból újabb jövedelemre tehet szert annak tulajdonosa. - megtakarítások: a jövedelem azon része, amit nem költ el személyes fogyasztásokra a fogyasztó. Vásárló típusok: - kezdeményező - tanácsadó - döntéshozó - vásárló - használó A vásárlás alatti magatartás alapján: - racionális vevő - rutinos vevő - impulzus magatartás Maslow-féle szükségletpiramis: Maslow hierarchikus rendszerbe sorolta a szükségleteket, és elmélete szerint magasabb szintre az

ember csak akkor léphet, ha az alsóbb szinteken található szükségletek már nem jelentkeznek hiányérzetként. önmegvalósítás elismerés, siker iránti vágy társadalmi (hovatartozás) biztonsági fiziológiai (pl. élelmiszer, ruházat, stb) 5. c A jog, a jogviszony fogalma A jogrendszer felépítése, a jogszabályok hierarchiája Jog: az emberi magatartásra vonatkozó parancsok és tilalmak összessége, melynek érvényesítését az államhatalom fizikai kényszer útján is biztosítja. Jogviszony: a jog szabályozta életviszony. Jogrendszer: - egy adott állam által kibocsátott, adott időpontban hatályban lévő jogszabályok összessége. - jogágakra tagolódik: hasonló, egymáshoz közel álló életviszonyokra vonatkozó jogszabályok összessége. - jogszabály: magatartási szabály, életviszonyok szabályzása kötelező erővel, általános jelleggel, melyek elmulasztása szankciót von maga után. Jogszabályok hierarchiája: 1) Országgyűlés:

- Alkotmány - Törvények - Nemzetközi egyezmények 2) Kormány: - Nemzetközi egyezmények - Kormányrendelet 3) Miniszterelnök, miniszterek: Miniszterelnöki/Miniszteri rendelet 4) Helyi önkormányzatok: Önkormányzati rendelet Legfőbb ismérve: LEX SPECIALIS: - kizárólagos, elsődleges jogszabály - magasabb szinten álló jogszabályéval az al acsonyabb szinten álló jogszabály tartalmilag ellentétes nem lehet - ez esetben az alacsonyabb szintű jogszabály semmisnek minősül - a jogszabályok hierarchiája a jogalkotó állami szervek hierarchiájához igazodik 6. a A vállalati tervezés fogalma, jelentősége A tervek fajtái Az üzleti terv Vállalati tervezés: valamilyen kívánatosnak tartott jövőbeli állapot felvázolását és annak elérését lehetővé tevő út és feltételek meghatározását jelenti A tervezési munka során kiemelt jelentőségű a jövő, a kockázat és bizonytalanság tényezőinek megfelelő figyelembevétele. Fajtái: •

Hosszú távú terv: - célja a vállalat növekedésének, rendszere fejlesztésének koncepcionális felvázolása - a cselekvési stratégia megfogalmazása - időtartama: 15-20 év - logikai-kalkulációs módszerrel célszerű dolgozni - az egyes fejlesztési területek kimunkálásához igénybe vehetők operációkutatási, optimalizációs matematikai eljárások is • Középtávú terv: - minden vállalat készít - ez a fejlesztés 5 évre szóló programja, de időtartam akár 10 évre is szólhat - a hosszú távú tervnél pontosabban számszerűsített és ütemezett módon kell készíteni Üzleti terv: - a vállalatok jövőbeni üzleti elképzeléseit rögzíti - a megvalósítás lehetőségeit elemzi - vállalati koncepciónak is nevezik - tervezési és ellenőrzési eszköz Funkció: 1) Induló vállalatnál: - meghatározza a kezdeti célokat és feladatokat - támpontot nyújt a cég számára a piaci lehetőségekről - idegen forrás igénybevétele esetén a

bankok, ill. más pénzügyi intézmények elő is írhatják készítését a hitelkérelemhez csatolva - befektetők számára is támpontot nyújt befektetések megtérülése végett 2) Működő vállalatnál: - lehetőséget nyújt a működés megalapozásához - biztosítja az előrelátást - beruházások megvalósítása esetén nem csak a hitelfelvétel, hanem a kivitelezés szempontjából is szükséges lehet - szerepet játszhat a vállalat eladásánál is, a jó üzleti terv felkelti a vevő érdeklődését és segít meghatározni az árat is Összeállításának fő szempontjai: - csak valós adatokat tartalmazhat - terjedelme kb. 40 oldal legyen, amelyeket ki lehet egészíteni mellékletekkel, szakmai önéletrajzokkal, stb - áttekinthető, rendezett formában készüljön el Felépítése: Úgy kell felépíteni, hogy kielégítse azok igényeit, akik számára készült. Főbb részei: - tartalomjegyzék - összefoglalás - a vállalat általános leírása -

vállalat szervezete - marketing terv - termelési/gyártási terv - pénzügyi terv - mellékletek 6. b Jellemezze a vásárlási folyamat szakaszait és a vásárlási szerepköröket! A vásárlási/döntési folyamat szakaszai: 1) Probléma felismerése (pl. elromlott valamely háztartási gép) 2) Információgyűjtés: - árról - garancia mértékéről - ingyenes házhozszállítás - tapasztalatok a családban, baráti körben 3) Az alternatívák értékelése: az összegyűjtött információk alapján a vevő mérlegeli, hogy melyik üzletben, melyik terméket vásárolja meg. 4) Vásárlási döntés: - döntés a márkáról - a kereskedőről - a vásárlás időzítéséről - a beszerzendő mennyiség meghatározása 5) A vásárlás utáni magatartás: - szájpropaganda: a családnak, ismerősöknek a vevő beszámol tapasztalatairól. Lehet pozitív és negatív is. - a termék meghibásodása esetén a vevő élhet garanciális jogaival Vásárlási szerepkörök:

1) Kezdeményező (pl. gyermek) 2) Döntéshozó 3) Vásárló 4) Használó 6. c A pénz fogalma, kialakulása, funkciói A mai pénz jellemzői A pénz: olyan különleges áru, amely azonnal felhasználható bármely termék, szolgáltatás megvásárlására, adósság megfizetésére. Funkciói: - forgalmi eszköz - értékmérő vagy elszámolási eszköz - fizetési eszköz - felhalmozási eszköz vagy vagyontartás eszköze - világpénz: a pénz nemzetközi viszonylatokban is betölti az előbbi funkciókat. Kialakulása: felesleg a megtermelt termékekből  csere  tudatos cserére termelés: árutermelés  közvetlen árucsere  nehézségek  árupénz megjelenése (pl. só, bőr, gabona)  árupénz használatának problémái (pl. romlik, elpusztul, nehezen osztható)  nemesfémpénz megjelenése (használati értéke nincs, értéke fejezi ki a névértékét)  problémák: szállítása veszélyes  pénzhelyettesítők megjelenése (klasszikus

papírpénz, váltó, klasszikus bankjegy)  probléma: megnő az állami hitelfelvétel  az állam nem tudja értéküket visszafizetni  megnő a forgalomban lévő bankjegymennyiség  a papírból készült pénzhelyettesítő lett a PÉNZ A mai pénz: - pénzhelyettesítők (váltó, bankjegy) váltak valódi pénzzé - nincs belső értéke, de betölti a pénzfunkciót - állami akarat fogadtatja el - hitelpénz: képes betölteni a forgalmi, fizetési és a felhalmozási eszköz funkcióit. 7. a A vállalati stratégia fogalma, tartalma, fajtái, megvalósítása A stratégiai tervezés Vállalati stratégia: - koncepció - hosszútávon rögzíti a vállalkozás célkitűzéseit - meghatározza a célok eléréshez szükséges  erőforrásokat  eszközöket  fejlesztési akciókat Tartalma: - a vállalat és a környezet adta lehetőségek összehangolásának tervezete - iránymutatás a piaci lehetőségek közötti választásban - az üzleti

kockázatcsökkentés eszközeinek ismertetése - veszélyelhárítás eszközeinek ismertetése Fajtái: 1) Tervezői típusú stratégia: főleg nagyvállalatokra jellemző. - módszeres tervezői tevékenység keretében alakul ki - akkor alkalmazható, ha  a vállalat el tudja viselni a stratégiai elemzés és tervezés költségeit  viszonylag stabil környezetben működik 2) Vállalkozói típusú stratégia: „nagy lépések stratégiája” - stratégiai döntések sorozata nyomán alakul ki - célja a növekedés - a vállalkozó jelentős kockázatot vállal a nagy nyereség reményében - olyan vállalatokra jellemző, akik nem csak a tulajdonos, hanem a menedzseri feladatokat is ellátják 3) Adaptív típusú stratégia: „kis lépések stratégiája” - stratégiájuk egyedi döntések sorozatából épül fel - céljuk a már meglévő piaci pozíciójuk megtartása - olyan cégekre jellemző, melyek bonyolult környezetben működnek, a jelentkező

kihívásokra keresnek válaszokat, és nem az új lehetőségek felkutatását helyezik előtérbe Megvalósítása: 1) Erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása. 2) A szervezet és a vezetési rendszer fejlesztése. 3) Vállalati kultúra fejlesztése (a menedzsment humán erőforrás irányítására irányuló nézetei). 4) A stratégiai és az operatív menedzseri tevékenység összehangolása. Stratégiai tervezés szakaszai: 1. Stratégiai elemzés: a vállalat belső helyzetének és külső környezetének vizsgálata 2. Vállalat küldetésének és működési céljainak meghatározása 3. Stratégiai akciók megtervezése: a stratégiai célok eléréséhez szükséges eszközök, tevékenységek, erőforrások megvalósítását jelentik. Stratégiai szintek: 1. Vállalati szintű stratégia: az egész vállalatra kiterjedően határozza meg a célokat, és a fejlesztési irányokat 2. Üzleti egységek stratégiája: az egyes stratégiai

egységek/divíziók céljai kerülnek kidolgozásra 3. Funkcionális stratégia: a vállalat egyes szakmai területeire vonatkozóan határozzák meg a célokat és a fejlesztési irányokat. 7. b Mutassa be a marketing és a piackutatás kapcsolatát! Jellemezze a piackutatás szerepét és módszereit! Mutassa be a piackutatási módokat! Marketing kutatás: bővebb fogalom a piackutatásnál, mert a piackutatás a marketing kutatás egyik alkotóeleme. A marketing kutatás része még a konkurencia vizsgálata, a cég vevőkkel fenntartott kapcsolatának, belső nyilvántartásának vizsgálata. Piackutatás: olyan vállalati terv, mely valamilyen cél érdekében elemzi a piacot, s főleg a vevők igényeire terjed ki a felmérés. Marketing információs rendszer: emberek, berendezések és eljárások összessége, amelyek összegyűjtik, rendszerezik, elemzik és értékelik a felmérés adatait. Az eredményeket eljuttatják a marketing döntéshozóihoz, a vállalati

vezetéshez. Piackutatási módszerek: 1) Megfigyelés: a kutatást végző a vevőkkel nem kommunikál, csak megfigyeli a szokásait, reakcióit és ezeket feljegyzi. 2) Fókuszcsoport megbeszélés: a vevők közül 6-10 embert felkérnek egy beszélgetésre, és egy vezető segítségével megvitatják a termék tulajdonságait, csomagolását, stb. 3) Kérdőíves megkérdezés: - a cég saját dolgozói végzik a felmérést - külső piackutató cég emberei végzik a felmérést. 4) Kísérletek A kutatás alanyainak kiválasztása: 1) Véletlen kiválasztás 2) Rétegzett kiválasztás: nem, életkor, foglalkozás szerint rétegzik a megkérdezetteket. 3) Lépcsőzetes kiválasztás: területi elven alapul (pl. kiválasztunk egy megyét, ezen belül egy nagyvárost, egy kisvárost és egy falut, majd az ezekben élők közül véletlenszerűen választanak alanyokat.) 4) Tudatos választás: lényege, hogy területileg bontva meghatározzák egy adott lakókörzet

legjellemzőbb csoportjait, és a csoportok alapján kvótát/listát állítanak össze a felkeresendő alanyokról. Kvantitatív, kvalitatív kutatás: Kvantitatív kutatás: mennyiségi kutatás. Lényege, hogy a népesség körében reprezentatívan kiválasztott alanyokkal történik a felmérés, s a kapott eredményeket a sokaságra fogják általánosítani. Kvalitatív kutatás: a minőségi kutatás igyekszik minél mélyebben feltárni az emberek nézeteit. A jelenségek mögött keresi az okokat, így nem általánosíthatóak a kapott eredmények. 7. c A mai magyar bankrendszer felépítése A pénzügyi intézmények fajtái, feladatai A banküzem óvatos, megbízható működését elősegítő követelmények A mai bankrendszer felépítése: 1987. kétszintű bankrendszer - Jegybank (MNB): monetáris hatóság - Pénzügyi intézetek: monetáris közvetítők Pénzügyi intézmények fajtái: 1. MNB: Rt formájában működő jogi személy Feladatai: - a Ft

vásárlóerejének védelme - érme- és bankjegykibocsátás - arany- és devizakészletek gyűjtése - a monetáris politika kidolgozása - a jogszabályok keretei között jegybanki rendelkezésben szabályozni jogosult:  a kötelező jegybanki tartalék és a likviditási tartalék mértékét  a kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét  a valutával, devizával, nemesfémekkel végzett hitelintézeti tevékenységeket  a pénzforgalmat  az adatszolgáltatás módját, határidejét 2. Hitelintézet: - kizárólagos joggal:  végez betétügyleteket  fogadhat el saját tőkéjét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt - pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújthat - egyéb pénzügyi szolgáltató tevékenységet végez 3. Bank: - univerzális hitelintézet - minden pénzügyi szolgáltatást végezhet 4. Szakosított hitelintézet: csak a rá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat végezheti Pl.:

lakástakarék-pénztárak 5. Szövetkezeti hitelintézet: a helyi lakosság és a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb pénzügyi szolgáltatásokat. - takarékszövetkezet - hitelszövetkezet 6. Pénzügyi vállalkozás: - nem foglalkozhat betétgyűjtéssel - nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt - nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást - a többi pénzügyi szolgáltatást engedély birtokában végezheti A banküzem óvatos, megbízható működését elősegítő követelmények: 1. A fizetőképesség fenntartása: - azonnali fizetőképesség: likviditás - hosszú távú fizetőképesség: szolvencia 2. A saját tőke megkövetelt nagysága: a hitelintézetek saját tőkéje nem lehet kevesebb az előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél. 3. A szavatoló tőke nagysága: a szavatoló tőke a hitelintézetek saját tőkéje és azok a források, amelyek a vele szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként

bevonhatók. 4. A hitelintézet tőkemegfelelése: - szavatoló tőkéje nem csökkenhet az alapításhoz szükséges minimális jegyzett tőke összege alá - tőkemegfelelési mutatója nem lehet kisebb 8%-nál 5. A kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése: a hitelkihelyezés előtt megvizsgálja ügyfele fizetőképességét és a felajánlott hitelbiztosítékokat. 6. Nagykockázat vállalása: nagykockázat: egy ügyfél részére nyújtott hitel meghaladja a szavatoló tőke 10%-át 7. Kockázati céltartalék: Az előre nem látható veszteségek finanszírozására általános kockázati céltartalékot kell képezni. 8. Betétbiztosítás: csak névre szóló betétekre terjed ki a biztosítás 8. a A makrogazdasági teljesítmény mérésének mutatói Kiindulópont: a megtermelt javak összegzése: a piac által elfogadott árak segítségével összegzik a m egtermelt javak mennyiségeit. Ebből le kell vonni a már korábban létrehozott jövedelmet, amelyet a

termelés során már felhasználtak. GDP (B° hazai termék) = Nemzetgazdaság által 1 év alatt kibocsátott javak összegzett árai – Folyó termelőfelhasználás NDP (N° hazai termék) = GDP – Amortizáció GNI (B° nemzeti jövedelem) = GDP + Belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme – Külföldiek belföldön kapott elsődleges jövedelme NNI (N° nemzeti jövedelem) = NDP – Amortizáció GNDI (B° nemzeti rendelkezésre álló jövedelem) = GNI + Külföldről kapott transzferek – Külföldre utalt transzferek NNDI (N° nemzeti rendelkezésre álló jövedelem) = NNI – Amortizáció 8. b Ismertesse a termék fogalmát, csoportosítását! Jellemezze a termékfejlesztést! Mutassa be a termékfejlesztés folyamatát az ötlettől a bevezetésig! Termék: mindaz, amelyeket a piacon az eladók felkínálnak. Nem csak tárgyiasult termék, hanem szolgáltatás is lehet Csoportosítása: 1) Fogyasztási cikkek: - alapszükségleti cikk (élelmiszer) -

impulzus cikk (rágógumi a pénztárnál) - szezonális termékek (hólapát) 3) Szolgáltatások: - tárgyakra irányuló (áruszállítás) - személyekre irányuló (oktatás) Termékfejlesztés: új termékek és szolgáltatások ötletteremtésének és sikeres megvalósításának folyamata. Ötletek szűrése Költség-haszon elemzése Kutatás, fejlesztés Piaci tesztelés Piaci bevezetés Pénzügyi politika: - felső szintű döntések - meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának konkrét  céljait  eszközeit  intézményrendszerét Részterületei: - monetáris: a gazdaság pénzmennyiségen keresztüli szabályozását jelenti. - költségvetési: a gazdaság állami költségvetésen keresztül történő szabályozását jelenti. - devizapolitika: az országok közötti pénzmozgások szabályozása.  Nemzetközi pénzforgalmi politika  Valutaárfolyam politika  Fizetési mérleg politika  Nemzetközi

hitelpolitika  tartalékpolitika Monetáris irányítás eszközei: 1. Kötelező jegybanki tartalék: - a hitelintézetek az összes forint- és devizaforrásuk után kötelesek az MNB által meghatározott mértékű jegybanki tartalékot képezni - Hatása: ha nő a tartalékráta  csökken a kihelyezendő hitelek mennyisége 2. Refinanszírozás: - rediszkont művelet:  a bank által leszámítolt váltó viszontleszámítolása  a banknak kamatbevétele a leszámítolásból származik  a banknak kamatráfordítása a viszontleszámítolásból származik - refinanszírozási hitel  normatív rendszerben  likviditási hitelként  lekötött devizabetétek után  külföldi garanciával biztosított export meghitelezésére - nyílt piaci műveletek: az MNB értékpapírokat vásárol vagy ad el a bankoknak  változik a forgalomban lévő pénzmennyiség 2) Tartós fogyasztási cikkek: - tartós háztartási cikkek (mosógép) - termelési eszközök

(gyártó gépsor) Új ötletek teremtése Fontosabb részterületei: - pénzügyi- struktúra- foglalkoztatási- jövedelem - külgazdasági- agrár- szociálpolitika Értékelés Költség-haszon elemzése: fedezeti pont számítása szükséges, azaz meghatározzák azt az árbevételt, amelynél a költségek éppen megtérülnek, azaz itt profit még nem keletkezik. Ha ennél nagyobb árbevételt ér el a cég, akkor a termékfejlesztés nyereséges lesz. 8. c A gazdaságpolitika, a pénzügyi politika A monetáris irányítás eszközei Gazdaságpolitika: tudatos és célszerű beavatkozás a gazdasági élet folyamatiba. Cél: a gazdaság működőképességének biztosítása. Lehet: - expanzív: fejlesztő, kiterjesztő - restriktív: visszafogó, szűkítő Gyakorlatában: - gazdaságpolitikai stratégia: a hosszú távú elérendő célok - gazdaságpolitikai taktika: rövid távú szabályozás Állam legfontosabb feladatai: - törvények alkotásával meghatározza a

gazdaság működésének jogi kereteit - oktatási, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi, védelmi feladatokat finanszíroz - a gazdasági stabilitás biztosítása érdekében szabályozza az összkeresletet, a beruházások és a fogyasztás arányát - az állami tulajdonú vállalatokon keresztül a gazdasági élet közvetlen szereplője 3. Kamatszabályozás: az MNB által alkalmazott kamatok: - jegybanki alapkamat: a normatív rendszerben igénybevett refinanszírozási hitelek esetén. - marginális kamat: likviditási hitelek esetén, a bankok által kialakított átlagos piaci kamatszint. - preferenciális kamat: * exportfinanszírozási célok * privatizáció elősegítése * váltóhitel igénybevételének élénkítésére - napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb: nyílt piaci műveleteknél 4. Rendkívüli hitelnyújtás: szükséghelyzetben lévő pénzintézeteknek 5. Kötelező likviditási tartalék: az összes Ft- és devizaeszköz után

képezendő 6. Árfolyam-szabályozás: a valuta- és devizaárfolyamokat az MNB közzéteszi, a bel- és külföldi devizapiacokon védi és befolyásolja. 9. a Gazdasági egyensúlytalanság, a munkanélküliség, valamint az infláció okai és fajtái 9. b Mutassa be a termék piaci életgörbéjét! Ismertesse az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit és az egyes szakaszokban alkalmazott marketing eszközöket! Munkakereslet: a vállalati szféra munkaerő igénye. Munkakínálat: az a munkamennyiség, amelyet a háztartási szféra ajánl fel a munkaerő-piacon. Gyakorlatilag a munkaképes korú lakosság száma. Munkaképes korú lakosság: 1) Aktív népesség: a) foglalkoztatottak: munkát keres és kap b) munkanélküliek: munkát keres, de nem kap 2) Inaktív népesség: a munkapiacon nem jelenik meg, háztartásbeli, ill. örökölt v szerzett jövedelemből él Munkanélküliség: ha a munkakínálat nagyobb, mint a munkakereslet. Mértéke: a munkakereslet és

a munkakínálat közötti különbségtől függ. Ha a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet, akkor munkanélküliségről beszélünk. Mértéke=L S -L D Az egyensúlynál magasabb reálbérszint munkanélküliséget okoz. A munkapiac helyzetét a g azdaságban az adott munkamennyiség és a reálbérszint együttesen határozza meg. Munkanélküliség megjelenési fajtái: 1) Elégtelen kereslet: ha a v állalkozás azt tapasztalja, hogy termékei iránti kereslet csökkent  kevesebbet fog termelni  kevesebb munkaerőre lesz szüksége. 2) Technológiai munkanélküliség: gazdasági szerkezet átrendeződése a technológia, informatika fejlődése miatt bizonyos szakmákban az emberi munkaerő feleslegessé válik. 3) Strukturális munkanélküliség: foglalkoztatási zavarok, bizonyos szakmákból túlképzés, míg másból hiány van. 4) Reálbér emelése: a vállalatok kiadásai nőnek  leépítés, munkanélküliség nő + kevesebbet termel, kevesebbet visz

piacra  túlkereslet a piacon  nő az árszínvonal  a háztartások jövedelmének reálértéke csökken, hiszen nőnek a kiadásai  kezdődik az egész elölről. 5) Kényszerű munkanélküliség: a munkavállaló adott reálbérszint mellett hajlandó lenne munkát vállalni, de valamilyen ok miatt nem kap. 6) Önkényes munkanélküliség: az emberek adott reálbérszint mellett és minden kényszertő ok nélkül nem hajlandók munkát vállalni. 7) Súrlódásos munkanélküliség: lakóhely, ill. munkahely változtatás miatt bekövetkező munkanélküliség 8) Munkahelyen felmerülő feszültségek Okun törvénye: számszerű összefüggést írt le a gazdaság jövedelemnövekedése és a munkanélküliségi ráta között: kimutatta, hogy a g azdaságban mindig meghatározható egy olyan szám, mely jelzi, hogy a munkanélküliség 1% pontos csökkenéséhez a jövedelemszintet hány %-al kell a potenciális kibocsátásnak megfelelő jövedelemszint fölé

emelni. Infláció: árszínvonal tartós emelkedése. Infláció okai: 1) Túlkereslet 2) Autonóm fogyasztás/beruházás mértéke: jövedelemszinttől független beruházás/fogyasztás. 3) Forgalomban lévő pénzmenny. növekedése 4) Külföldről importált anyagok, energia, stb. ára nő 5) Munka költsége, vállalat kiadásai nőnek Infláció fajtái: 1) Kúszó/lassú infláció: az árszínvonal évente csak néhány %-al nő. Az árak nem stabilak, de nincsenek hirtelen kiugró áremelkedések. 2) Vágtató infláció: Az emberek azt tapasztalják, hogy a pénz rohamosan elértéktelenedik  tartós befektetéseket keresnek  nő a kereslet  amíg a termelők rendelkeznek szabad kapacitásokkal a termelés fokozásához és a kereslet kielégítéséhez, a vágtató infláció megfékezhető, hiszen a gazdaságban nő a pénzmennyiség. Ha azonban a kínálat nem tudja kielégíteni a keresletet, a vágtató infláció nyomasztóvá válik. 3) Hiperinfláció: az

inflációs ráta eléri, sőt meghaladja a havi 100%-ot. Termék életgörbe / termék életciklus: azt az időt ábrázolják ezen a görbén, amíg a termék fellelhető a piacon. A vizsgálat azért szükséges, mert az egyes szakaszokban más-más marketing, általános, megnyújtott pénzügyi, gyártási politikát kell alkalmazni. haranggörbe 1 2 3 4 1) Bevezetési szakasz: - a termék megjelent a piacon, az árbevétel még alacsony - profit még nem biztos, hogy keletkezik - intenzív marketingkommunikációra van szükség (pl. reklám) 2) Növekedési szakasz: - a termék forgalmának gyors felfutása jellemzi - a profit emelkedik, ennek két oka van: • a bevétel emelkedik • a fajlagos termelési költségek csökkennek. 3) Érettségi szakasz: - a termék árbevétele eléri maximumát - a szakasz végén a kutatás, fejlesztés tevékenységet növelik vagy a meglévő terméket fejlesztésnek vetik alá. 4) Hanyatlási szakasz: - a forgalom jelentősen

visszaesik - a termék műszakilag elavul vagy a fogyasztó igényei változnak meg - a cég abbahagyja a gyártást, vagy akciók segítségével a meglévő készleteket kiárusítja, így az értékesítést időben elnyújtja. 9. c A pénz időértéke Az időértékkel kapcsolatos számítások A pénz időértéke: - kamatlábbal fejezzük ki - nagyságát az aktuális pénzpiaci kamatláb határozza meg Kamatláb: időegységre jutó tőkenövekménynek és az induló tőkeértéknek a hányadosa Kamatlábidő: az az idő, amelyre a kamatláb vonatkozik. Kamatozási időtartam: az az idő, ameddig a betett összeg kamatozik. Számítások: 1) Jövőérték-számítás: - egyszerű kamatszámítással: Jövőbeli érték (FV) = Jelenlegi érték (PV) * (1 + Kamatláb(r)) - kamatos kamatszámítással: FV = PV * (1 + r)n (kamatozási időtartam) 2) Jelenérték-számítás (diszkontálás): minél nagyobb a kamatláb, annál alacsonyabb a jelenérték PV = FV ÷ (1 + r)n 3)

Örökjáradék-számítás: - pénzáramlás - minden eleme megegyezik - végtelen tagból áll - nincs lejárata PV örökjáradék = Járadék * (1 ÷ r) 4) Növekvő örökjáradék-számítás: - pénzáramlás - a járadék összege évente növekszik - végtelen számú tagból áll PV növekvő örökjáradék = Járadéktag ÷ (r – Járadéknövekedés együtthatós formában) 5) Évjáradék-számítás: - évjáradék = annuitás - állandó tagú járadék - egy meghatározott időponttól kezdődik - adott számú időszakon keresztül megilleti a jogosultat • Az évjáradék jelenértékének számítása: PV ann. = 1 ÷ r – 1 ÷ [r * (1 + r)n] • Az évjáradék jövőértékének számítása: meghatározott időszakon keresztül betétként elhelyezett állandó nagyságú összeg jövőbeli értékének számítása. Ha a betétet az utolsó behelyezéssel egyidejűleg vesszük fel: FV ann. = Évi pénzáram (C) * [(1 + r)n – 1] ÷ r Ha az utolsó

behelyezést követő időszakban vesszük fel: FV ann. = C * {[(1 + r)n – 1] ÷ r –1} 10. a Termelés és szolgáltatás a vállalkozásnál Termelésirányítás A minőségbiztosítás rendszere Termelés: olyan tevékenység, melynek folyamatában javakat, jószágokat, termékeket állítanak elő. Csoportosítása: 1. Termék jellege szerint: - egynemű, szabványosított tömegtermék (pl csavarkulcsok) - összetett termék (pl. bútorok) 2. Termelés tömegszerűsége, méretnagysága szerint: • Tömegtermelés: - egyszerű termékek előállítása - nagy mennyiségben - kisebb választékban - előnye: lehetővé teszi magastermelékenységű, fejlett technológiák alkalmazását - pl. tégla • Sorozatgyártás: - kevesebb mennyiség - nagyobb választék - pl. autó • Egyedi gyártás: - egyedi és kismennyiségben előállított - pl. ékszerek Szolgáltatás: megvalósításának eredménye valamilyen szükséglet kielégítése, a már meglévő termék

átalakítása, módosítása, használhatóságának fokozása. Csoportosítása: - dologra irányuló vagy személyekre irányuló - anyagi, fizikai jellegű, illetve nem anyagi, szellemi jellegű - termelő vagy fogyasztói szolgáltatás - piacosítható vagy nem piacosítható Termelésirányítás: az a tevékenység, amely biztosítja, hogy a termeléshez szükséges anyagok, erőforrások, ügyviteli és műszaki okmányok a gyártó szervezetek rendelkezésére álljanak. Feladata: - megteremti a termelési folyamatban megjelenő zavarok elhárításának lehetőségeit - nyilvántartja az operatív tervek teljesítését - kimutatja a tervtől való eltéréseket Legfejlettebb módszerei: 1) Termelési erőforrás tervezési rendszer (MRP II.): - emberi erőforrás - tárgyi eszközök - pénzügyi erőforrások - anyagellátás komplex szervezésével foglalkozik 2) „Just In Time” módszer: a rövidtávú keresletnek megfelelő mennyiségű termékvolumen áramlását

jelenti, aminek éppen időben kell megérkezni oda, ahol azt felhasználják. Minőségbiztosítás rendszere: Minőség: a termék rendeltetése szempontjából lényeges tulajdonságainak összessége, melyek alkalmassá teszik arra, hogy bizonyos vevői igényeket kielégítsenek. Minőségszabályozás részei: 1) Minőségtervezés 2) Minőség-ellenőrzés: - gyártás feltételeinek ellenőrzése - gyártásközi ellenőrzés * támaszponti ellenőrzés * futó ellenőrzés - végellenőrzés Ellenőrzési terv terjedelme szempontjából: - mintavételes ellenőrzés - sorozat első darabjaira kiterjedő ellenőrzés - minden egyes darabra kiterjedő ellenőrzés 10. b Ismertesse az ár fogalmát, szerepét és az árképzési elveket! Mutassa be a vállalati árpolitika lényegét, célkitűzéseit! Jellemezze az árstratégiát, ártaktikát és árdifferenciálást! Ár: a termék vagy szolgáltatás értéke. A marketing-mix legrugalmasabb, gyorsan változtatható és

egyetlen profitot eredményező eleme. Árképzési elvek: 1) Túlélés: csak rövidtávú cél lehet, hiszen a vállalkozás olyan árat határoz meg, ami a költségeket csak részben fedezi. 2) Folyó nyereség maximalizálása: hosszú távú cél, hiszen a vállalkozás célja a profitszerzés, majd annak fölhalmozása és újabb beruházás végrehajtása. 3) Piaci növekedés: a cég minél magasabb bevétel elérését szeretné megvalósítani. 4) Piaci részesedés növelése: egyre több vevőt szeretne megnyerni a vállalat. Árképzési módok: az árképzés során kialakítják az eladási árakat, ami általában a vállalat felső vezetőinek feladata. 1) Költségorientált árképzés: a nyereség mértékét vagy fix összegben vagy a költség százalékában határozzák meg. Eladási ár = Költségek + Nyereség 2) Keresletorientált árképzés: magas kereslet esetén a vevő hajlandó a magasabb eladási árat is megfizetni. 3) Versenytársorientált

árképzés: figyelik a konkurencia árait (ármegfigyelők) és próbálnak ahhoz igazodni, vagy az ő áraiknak alámenni. 4) Profitorientált árképzés: Eladási ár = Elvárt profit + Önköltség Árstratégia: hosszú távú ármeghatározást jelent, míg az ártaktika rövidtávon határozza meg az árakat. Típusai: 1) Lélektani ár (pl. a 9-es végződés) 2) Csomagár 3) Behatoló ár: alacsony áron kezdik el a termék értékesítését, majd árat emelnek. 4) Lefölöző ár: magas árról indul az értékesítés, majd árat csökkentenek. Árdifferenciálás: - szezonvégi készletkiárusítás, leértékelés - készpénzfizetés esetén kedvezmény - mennyiségi kedvezmény 10. c A pénzforgalomról általában A készpénzforgalom és a készpénz nélküli forgalom Pénzforgalom: a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. Lehet: - belföldi pénzforgalom - nemzetközi pénzforgalom Alapvető fizetési módok: - készpénzfizetés - készpénz

nélküli fizetés - készpénzkímélő fizetés A pénzforgalom kialakításának követelményei: • jusson érvényre mind az eladó, mind a vevő érdeke • segítse elő a pénz forgási sebességének növelését • erősítse a pénzügyi fegyelmet • biztosítsa az ellenőrzés lehetőségét • minél egyszerűbb, áttekinthetőbb legyen a pénzforgalom szabályozása A készpénzforgalom: bankjegyekkel és érmékkel lebonyolított forgalom. Területei: - a gazdálkodó szervezetek és a lakosság - a gazdálkodó szervezetek - a lakosság körében lebonyolódó forgalom Részt vevő szervezetek: - a bankok pénztárai - a postai pénztárak - a gazdálkodó szervezetek házipénztárai Készpénzforgalom lebonyolításának módozatai: 1) Bankszámlára történő készpénzbefizetés: történhet. - befizetési lappal - készpénz-átutalási megbízással - belföldi postautalvánnyal 2) Készpénz-kifizetési formák: • kifizetés a házipénztárból: a

gazdálkodó szervezet saját bankszámlája terhére vesz fel készpénzt a házipénztár feltöltésére. • kifizetés a számlavezető banknak adott megbízás alapján közvetlenül a bank vagy a posta útján: lehet. - kiutalás Kifizetési utalványon - kiutalás Távirati utalványon - pénzfelvét esetenkénti kiutalásból - készpénz elhelyezése és kezelés pénzforgalmi betétkönyvben Készpénz nélküli fizetési forgalom: a tartozások és követelések kiegyenlítése készpénz nélkül történik. A számlapénz-forgalom formái: 1) Átutalási megbízás: kezdeményező a kötelezett. Az átutalás alkalmazható bármely pénzintézetnél értékhatárra való tekintet nélkül. 2) Beszedési megbízás: kezdeményező a jogosult. Formái: - határidős beszedési megbízás: a bank csak akkor teljesíti, ha az adós a rendelkezésére álló kifogásolási időn belül nem emel kifogást a megbízás teljesítése ellen. - azonnali beszedési megbízás: a

bank a kötelezett megkérdezése nélkül megterheli annak számláját. 3) Akkreditív (okmányos meghitelezés): a bank a vevő megbízása alapján ígéretet tesz a fizetésre. A teljesítés feltétele, hogy az eladó a számára meghatározott határidőn belül a szerződésszerű teljesítést igazoló, előírt okmányokat a bankhoz benyújtsa. 4) Elszámolási csekk: a csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy a csekken megjelölt összeget a csekk birtokosának készpénzben fizesse ki vagy írja jóvá annak számláján. 11. a Anyaggazdálkodás, készletgazdálkodás, forgóeszköz-gazdálkodás Anyaggazdálkodás: a folyamatos termeléshez és az értékesítéshez szükséges jószágokat biztosító tevékenységek és folyamatok összessége. Funkciója: az anyagok: - feldolgozása - átalakítása - megfelelő helyre juttatása Részei: 1) Anyagszükséglet–tervezési rendszer: amely a vállalati anyagigények előzetes, részletes felmérése,

napi bontásban való megadása. 2) Operatív anyagellátás: amely a tényleges anyagigények konkrét kielégítési módját határozza meg. 3) Logisztikai rendszer: a korszerű anyaggazdálkodás megvalósulásának rendszere. Készletgazdálkodás: a vállalati tevékenységrendszernek az anyagok és késztermékek: - beszerzésével - mozgatásával - tárolásával - kiszolgálásával - értékesítésével foglalkozó része Feladata: tevékenységét: - a lehető leghatékonyabban - a legkisebb költség-ráfordítással - a legkisebb erőforrás-lekötéssel végezze. Területei: 1) Beszerzés folyamata: a) Rendelési mennyiség, minőség és szállítási határidő megválasztása. b) A szállító kiválasztása az ár, minőség, megbízhatóság követelményei alapján. c) Szállítási szerződés megkötése. d) Felkészülés a szállítmány feladására. Történhet: - a vevő telephelyén - a szállító telephelyén - a fuvarozó telephelyén e) Szállítmány

átvétele: - minőség-ellenőrzés - lerakodás - tárolóhelyre szállítás f) Szállítói tartozás rendezése 2) Anyagmozgatás: • Szállítás • Raktáron belüli anyagmozgatás • Üzemek közötti anyagmozgatás • Munkahelyközi és/vagy munkahelyi anyagmozgatás 3) Tárolás: az anyagmozgatás folyamatának megszakítása Módjai: - polcrendszer - tartályok - támfalas helyiségek - automatizált magasraktár - fedett, fedetlen szabadtér Alapdokumentumai: - raktári nyilvántartás - raktári ügyrend (bevételezési, kivételezési, visszavételezési, nyilvántartó kartonok) 4) Kiszolgálás: jelentkező igények kielégítése Módjai: - FIFO = „First In First Out” - LIFO = „Last In First Out” - RND = „Random” (véletlenszerű) - PRI = fontossági sorrend 5) Értékesítés: késztermékek vevőkhöz való eljuttatásának folyamata. 2 fő kérdés: - szállítás módjának megválasztása - az egyes raktárak készleteinek szabályozása

Forgóeszköz-gazdálkodás: Célja: a készletekben lekötött tőke minél kisebb legyen! Just-In-Time termelésirányítási módszer: - Készletek minimumra csökkentése. - Teljes körű minőség-ellenőrzés. - Egyenletes és rugalmas termelés. - Áttekinthető üzemkialakítás. Hatékonyságának javítása: - készletek forgási sebességének növelése, - a forgóeszközökben lekötött tőke csökkentése a teljes forgalomhoz viszonyítva. Mutatószámai: - adott időszak átlagos forgóeszköz-állománya, - forgási sebesség: - teljes körforgáshoz szükséges napok száma, - adott időszakban bekövetkezett fordulatok száma. 11. b Mutassa be az értékesítési csatorna fajtáit, szereplőit! Jellemezze az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit! Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a piacgazdaságban! Értékesítési csatorna fajtái, szereplői: 1) Klasszikus út: Termelő  Nagyker  Kisker  Fogyasztó

2) Demigrossz út: Termelő  Nagyker  Kisker  Fogyasztó 3) Értékesítési csatorna egy szereplőtől: Termelő  Kisker  Fogyasztó 4) Közvetlen értékesítés: Termelő  Fogyasztó Logisztika: olyan vállalati tevékenység, melynek feladata az anyag és a termék áramlásának összehangolása, hogy az mindig megfelelő mennyiségben és helyen rendelkezésre álljon. Funkciói: - beszerzés - tárolás, raktározás - adagolás - készletgazdálkodás - szállítmányozás A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban: a nemzetgazdasági ágak között megtalálhatjuk a kereskedelmet, mely ágazatban igen sok vállalat működik, így igen sok embernek biztosítanak helyet a kereskedelmi cégek. 11. c Az értékpapírok fogalma, csoportosítása A részvény, a kötvény jellemzői Értékpapírpiac, tőzsde Tőzsdei ügyletek Értékpapír: valamilyen vagyoni értékkel kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat. Csoportosítása: 1)

Átruházás lehetősége szerint: • Névre szóló: csak az értékpapíron feltüntetett kedvezményezett élhet az értékpapíron szereplő jogokkal. • Rendeletre szóló: a kedvezményezett neve mellett rendeleti váltó/csekk záradék szerepel. 2) Az értékpapírban foglalt jog szerint: • Követelést megtestesítő (váltó, csekk, kötvény) • Részesedést megtestesítő (részvény) • Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő (közraktárjegy, hajóraklevél) • Tagsági viszonyt megtestesítő (részvény) • Hitelviszonyt megtestesítő (kötvény) 3) Az értékpapír hozama alapján: • Nem kamatozó (diszkont kincstárjegy, váltó) • Fix kamatozású (fix kamatozású kötvény) • Változó kamatozású (változó kamatozású kötvény) • Változó hozamú (részvény) • Átmeneti hozamú (részvényre átváltható kötvény) 4) Lejárat szerint: • Rövid lejáratú: 1 éven belüli futamidejű • Középlejáratú: futamideje 1-5 év •

Hosszú lejáratú: 5 éven túli futamidejű • Lejárat nélküli 5) Forgalomképesség szerint: • Közforgalmazású: minden piaci szereplő számára megszerezhető. • Meghatározott körben forgalmazható 6) Kibocsátás iránya szerint: • Belföldre kibocsátott • Külföldre kibocsátott Kötvény: - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - lejárattal bíró értékpapír - az állam bocsátja ki - kibocsátása névérték fölött nem lehetséges - a névérték visszafizetésére a lejárat napján kerül sor  lejáratkor egyösszegben  a futamidő alatt, meghatározott időszakonként egyenlő részletekben  a futamidő alatt, türelmi időt követően egyenlő részletekben  törlesztési tervnek megfelelően (sorsolással határozzák meg, melyik kötvényt kifizetésére kerül sor) - a kötvény futamideje a kibocsátástól a visszafizetés napjáig eltelt idő Értékpapírpiac: értékpapírok keresleti és kínálati találkozási helye.

Lehet: 1) Elsődleges értékpapírpiac: - az értékpapírok kibocsátását jelenti - ha a kibocsátást a befektetők meghatározott körének kívánják értékesíteni, akkor zártkörű kibocsátás - ha a befektetők széles körének szánják, akkor nyilvános kibocsátás (értékesítése jegyzés vagy aukció útján történik) Funkciója: összegyűjti a megtakarításokat  átalakítja tőkévé  beruházóhoz való eljuttatása 2) Másodlagos értékpapírpiac: - itt a már kibocsátott értékpapírok adás-vétele folyik - csak a befektető személye változik, de ez nem érinti a kibocsátót Funkciója: biztosítja a megtakarítások likviditását. 2 szélső eset: - az adásvétel földrajzilag szétszórt helyen történik  pulton keresztüli/OTC piac - az adásvétel földrajzilag központosítottan, valamely tőzsde parkettjén folyik, a kereskedelmet ügynökök bonyolítják le Tőzsde: helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a

kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. Csak ügynökön keresztül lehet üzletelni. Forgalmazott áruk jellege szerint: - árutőzsde: fizikai áruk koncentrált adásvételének színhelye: BÁT 1989-től - értéktőzsde: értékpapírok, deviza és nemesfém forgalmazása: BÉT 1990-től Jogállását tekintve lehet: - európai (kontinentális): tevékenységét az állam ellenőrzi és felügyeli - angol-amerikai: általában Rt. formájában működik Tőzsdei ügyletek: # azonnali (promt): * az ügylet megkötése és a teljesítés egyidőben történik 7) Kibocsátó szerint: • Állam által kibocsátott (kincstárjegy, államkötvény) • Hitelintézetek által kibocsátott (letéti jegyek) • Gazdálkodók által kibocsátott (részvény, közraktárjegy) • Egyéb megoldással kibocsátott (befektetési jegy, váltó) # határidős (termin): * a ma megkötött ügyletet egy későbbi, előre kikötött időpontban

kell teljesíteni * általában spekulációs ügyletek, melynek során az eladó árfolyamcsökkenésre (baiss-re), a vevő árfolyamemelkedésre (hausse-ra) számít Fajtái: - forward ügylet (bankközi devizaügyletek) - futures ügylet (jogilag kötelező határidős ügylet) - opciós ügylet (opciós díj előzetes megfizetése ellenében tartja magát a megkötött szerződéshez vagy áll el attól) - fedezett ügylet (más ügyleteknél kalkulált hasznok fedezésére) - swap ügylet (cserét valósít meg) 8) Gazdaságban betöltött szerep alapján: • A pénzt a forgalmi és fizetési eszköz szerepében helyettesíteni képes • Vagyongyűjtést és vagyonelosztást szolgáló # arbitrázs: különböző piacokon létrejövő, egyidőben megvalósuló párhuzamos vételt, ill. eladást jelent. Az arbitrazsőr ott ad el, ahol az ár, ill árfolyam a legmagasabb, és ott vásárol, ahol az áru a legolcsóbb. Részvény: - értékpapírnak nem minősülő okirat -

lejárat nélküli értékpapír - tagsági jogokat megtestesítő értékpapír - Rt. bocsátja ki az alaptőke megszerzése vagy felemelése céljából - kibocsátása kibocsátási árfolyamon történik - névérték alatt nem lehet kibocsátani - további értékesítése árfolyamértéken történik az értékpapírpiacon - az árfolyamérték lehet névértéknél alacsonyabb és magasabb is - visszaváltására nincs lehetőség Kommunikációs mix elemei: 12. a A vállalati logisztikai rendszer fogalma, feladatai, szerkezete • Reklám: fizetett, személytelen, termékeket, szolgáltatásokat széles hatókörű médiumokon keresztül népszerűsítő kommunikáció, ahol a közölt információk tartalmát a reklámot fizető vállalkozások határozzák meg. Logisztika: a vállalati anyagáramlási folyamatok rendszerszemléletű megtervezése, megszervezése és megvalósítása. Alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk

származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási, és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak való megfelelés szándékával. Feladata: a termelési és értékesítési folyamat megfelelő kiszolgálása a lehető legalacsonyabb költségszint mellett. „7M”: a megfelelő: - termék - minőségben - állapotban - helyen - időben - felhasználónak - költségen álljon rendelkezésre. 2) Termelési logisztika: - beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamatokon át - a készterméket a marketinglogisztika számára átadja. 3) Marketinglogisztika: a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja. 12. b Határozza meg a kommunikáció fogalmát és fajtáit! Jellemezze a kommunikációs folyamatot! Ismertesse a marketingkommunikáció lényegét és a kommunikációs mix elemeit!

Kommunikáció: információátvitelt, információcserét jelent valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv) segítségével Fajtái: 1) Reklám 2) Eladásösztönzés 3) Személyes eladás 4) PR tevékenység Forrás  Kódolás  Üzenet  Média  (Personal Selling): • PR termékeket, szolgáltatásokat a média felhasználásával népszerűsíteni akaró piacbefolyásolási típus, amelyben a közlés mögött azonosítható és fizető cég nem lelhető fel, imázsközpontú, személyes vagy személytelen, nem fizetett marketingkommunikációs típus. (Public Relations): fizetett képviselők, ügynökök, és egy vagy több potenciális vevő közötti beszélgetést jelent eladás céljából. Beruházás: a tárgyi eszközök létesítésére, bővítésére irányuló tevékenység. Csoportosítása: 1) Szintje szerint: - üzemgazdasági beruházás: csak a vállalkozás tárgyieszköz-állományában idéz elő változást. - nemzetgazdasági beruházás:

nemzetgazdasági szinten is növeli a tárgyieszköz-állományt. 2) Jellege szerint: - termelő - nem termelő 3) Összetétele szerint: - építési - gépi - egyéb beruházás 4) Pénzügyi forrásait tekintve: - saját fejlesztési pénzeszközből - vegyes pénzügyi forrásból finanszírozott beruházás 5) Kivitelezés módja szerint: - saját vállalkozásban végzett - idegen kivitelezővel végeztetett beruházás 6) Célját tekintve: - szinttartó: célja az elhasználódott, elavult berendezések cseréje, pótlása. - rekonstrukciós: komplex, az egész vállalkozásra kiterjedő cserélési sorozatot jelenti. - bővítő: mennyiségi és minőségi változást idéz elő a tárgyi eszközök állományában. (üzenetet), ami egy csatornán Vevőközönség  Dekódolás Visszacsatolás Forrás: az a vállalat, aki a reklámüzenetet elküldi. Kódolás: a mondanivalót üzenetté alakítják át, mely mondanivaló szimbólumokkal, szlogenekkel, énekkel jelenik

meg. Üzenet: a vevőközönség felé továbbított kép, zene vagy szöveg, melyekben megjelenik a vállalat neve, a termék neve és márkája, a termék előnye és haszna. Média: az üzenet személyes vagy személytelen médiákon keresztül jut el a célponthoz. • Személyes média pl. az ügynök • Személytelen média pl. az újság, rádió, tv Vevőközönség: a forrás üzenetének célpontja a potenciális vásárlóközönség. Dekódolás: a célközönség megérti, "lefordítja" az üzenetet, így a marketingkommunikációban ez a legfontosabb elem. Visszacsatolás: a közönség válasza az üzenetre, mely megnyilvánulhat vásárlásban vagy annak elutasításában. A termék minőségével vagy hibáival kapcsolatos vevői jelzések is ezen az úton jutnak el a gyártókhoz. Marketingkommunikáció lényege: értékesítésközpontú tájékoztatás • Személyes eladás 12. c A beruházások fogalma, csoportosítása Beruházás-gazdaságossági

számítások Szerkezete: 1) Beszerzési logisztika: - a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be - bocsátja a termelés rendelkezésére. Marketingkommunikáció folyamata: A feladó egy meghatározott kód (jelrendszer) segítségével formába önti (kódolja) az információt keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt. • Eladásösztönzés (Sales Promotion): a marketing kommunikáció azon formája, amely a legközvetlenebb módon tesz kísérletet a fogyasztó megnyerésére. 7) Alapberuházás, kapcsolódó és közös beruházás: - alapberuházás: * önálló beruházási egység * a beruházó üzemelteti, veszi vagyonnyilvántartásba - kapcsolódó beruházás: * elősegíti az alapberuházás működését * általában nem a beruházó üzemelteti - közös beruházás: 2 vagy több vállalkozás közös érdekét szolgáló beruházás. Tőkebefektetési számítások: beruházás-gazdaságossági számítások. Az

időtényezőt is figyelembe véve, lehetnek • Statikus számítások: - nem számolnak a pénz időértékével - évente azonos hozammal kalkulálnak Mutatók: 1) A termékegységre jutó fejlesztési költség = Egyszeri és folyamatos ráfordítások összege A termelés mennyisége 2) A beruházás jövedelmezősége = A beruházás évi hozama Egyszeri ráfordítás 3) A megtérülési idő = Egyszeri ráfordítás A ber. évi hozama • Dinamikus számítások: azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási tervek szelektálására alkalmazott. Mutatók: 1) Belső megtérülési ráta (IRR): - a kamatlábat, amellyel a ráfordításokat és a bevételeket a jelenidőpontra átszámítjuk, kalkulatív kamatlábnak nevezzük. - a különböző időpontokban esedékes pénzáramokat összegezhetővé  a befektetéseket összehasonlíthatóvá teszi. - közelítő számítással határozható meg  ha a kalkulatív kamatláb = IRR  elfogadható, de

nagy a kockázata  ha a kalkulatív kamatláb > IRR  nem fogadható el  ha a kalkulatív kamatláb < IRR  kedvező  minél nagyobb az IRR, annál jobb 2) Nettó jelenérték számítás (NPV): Hozamok jelenértéke – A befektetés jelenértéke - ha NPV = 0  egyszer megtérül - ha NPV < 0  nem térül meg - ha NPV > 0  plusz jövedelmet is biztosít 3) Jövedelmezőségi index (PI): a beruházás egyszeri ráfordítása összegének diszkontált értéke hányszor térül meg a beruházás hozamainak diszkontált értékéből. PI = Bevétel – Folyamatos ráfordítás Egyszeri ráfordítás - ha PI = 1  éppen megtérülnek - ha PI < 1  nem térülnek meg - ha PI > 1  többször megtérülnek, elfogadható 4) Hozam-költség arány mutató(BCR) alapján történő rangsorolás: BCR > 1 - BCR 1 = Bevétel Egyszeri ráfordítás + Folyamatos ráfordítás A bevételek jelenértékéből a beruházás egyszeri és folyamatos

ráfordításainak jelenértéke megtérül-e, ill. hányszor - BCR 2 = Bevétel – Folyamatos ráfordítás Egyszeri ráfordítás A beruházás teljes időtartam alatt a képződő eredmény jelenidőpontra diszkontált összegéből a beruházás egyszeri ráfordításainak jelenértéke megtérül-e, ill. hányszor 5) Megtérülési idő alapján történő rangsorolás: években kifejezett időtartam, amely szükséges ahhoz, hogy a befektetés a vele elérhető hozamokból megtérüljön. Megtérülési idő = Ráfordítások jelenértéke Éves átlagos eredmény jelenértéke 13. a Gazdálkodás a tárgyi eszközökkel A beruházás fogalma, fajtái, jelentősége az innovációban Tárgyi eszközök: a vállalkozás olyan anyagi eszközei, amelyek közvetlenül vagy közvetve tartósan több termelési cikluson keresztül szolgálják a vállalati tevékenységet. Főbb csoportjai: - ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok - műszaki berendezések, gépek,

járművek - egyéb berendezések, felszerelések - tenyészállatok - beruházások, felújítások Beruházás: tárgyi eszközök létesítésére, ill. a már meglévő állomány bővítésére irányuló műszaki, gazdasági tevékenység. A beruházások az innováció fő hordozói, a termelés növelésének alapvető tényezői Típusai: 1) Bővítő/nettó beruházás: korábban nem létező tárgyi eszköz beszerzésére irányuló műszaki, gazdasági tevékenység. 2) Pótló beruházás: a már elhasználódott tárgyi eszközök újakkal történő helyettesítése. Beruházásokon belül megkülönböztetünk: - alapberuházás: az a tevékenység, amely a vállalati cél megvalósulását közvetlen szolgálja. - járulékos beruházás: az alapberuházás rendeltetésszerű működéséhez szükséges, azt segíti, de önmagában nem használható tárgyi eszköz (pl. téli gumi a cégautóra) - kapcsolódó beruházás: az alapberuházás működését segíti, de

közvetlenül más szervezet fejlődést szolgálja, tehát nem az alapberuházást végző szerv veszi állományba, ill. üzemelteti (pl. riasztóberendezés) Innováció: termelési tényezők új kombinációját jelenti. Megalkotója Schumpeter volt, aki az innováció 5 alapesetét különböztette meg: - új, a fogyasztók körében még nem ismert javak vagy új minőségű javak előállítása - új gyártási eljárás bevezetése - új piaci lehetőség megnyitása - új beszerzési források megnyitása - új szervezet létrehozása vagy megszüntetése 13. b Határozza meg a reklám fogalmát és szerepét! Mutassa be a reklám fejlődését, jellemezze a reklám fajtáit! Reklám: valamely áru jelentősségére, vagy szolgáltatás igénybevételének fokozására irányuló tevékenység. Szerepe: - tájékoztatás - emlékeztetés - meggyőzés Fejlődése: Ókor: papirusztekercsek borosüvegeken, táblák, amik a típust, minőséget jelezték. Középkor: a reklám

helyszíne a piactér volt, vándorló kereskedők vitték be az árukat, illetve a nyomtatás ugrásszerű fejlődést hozott az írott reklám elterjedésében. Újkor: plakátkészítés. Franciaországban festett plakátok, amiket később nyomdai úton sokszorosítottak Az első reklámügynökségek a 19. században Angliában és Amerikában jöttek létre Legújabb kor: a technika fejlődésével forradalmi fejlődés áll be a reklám terén is. Fajtái: 1) Tájékoztató reklám: - bemutatja a termék előnyeit, esetleg felhasználási módjait - tájékoztatót ad esetleges akciókról - a cég image kialakításához nagyban hozzájárul 2) Meggyőző reklám: az érettségi szakaszban, a verseny időszakában válik fontossá, amikor a vállalatnak az a célja, hogy a termék iránt szelektív kereslet alakuljon ki és átalakuljon a márka preferencia. 3) Emlékeztető reklám: a reklám emlékezteti a fogyasztót, hogy hol veheti meg a terméket. Az emlékeztető

reklám alkalmas a fogyasztó érdeklődésének ébrentartására a szezonon kívül is. 13. c Valuta, deviza fogalma Árfolyam fogalma, fajtái Árfolyamjegyzés típusai A paritás és az árfolyam kapcsolata Az árfolyamváltozás hatása a gazdaságra Valuta: idegen ország törvényes fizetőeszköze (készpénz). Deviza: nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, külföldi pénznemre szól (bankszámlapénz). Árfolyam: valuták, devizák árát fejezi ki. Az árfolyam lehet: • vételi: a hitelintézet mennyiért hajlandó venni • eladási: a hitelintézet mennyiért hajlandó eladni • középárfolyam: a vételi és az eladási árfolyam egyszerű számtani átlaga • keresztárfolyam: különböző valuták, devizák egymásra történő átváltásakor alkalmazzuk. Fajtái: a) Fix árfolyam: az árfolyam átváltási arány körül csak igen szűk sávban ingadozhat. b) Kötött árfolyam: hatóságilag rögzített árfolyam. c) Rugalmas árfolyam: a

kereslet-kínálat alapján szabadon változik. Árfolyamjegyzés: adott időpontban kialakult valuta, deviza árak feljegyzése. Lehet: • közvetlen jegyzés: külföldi valuta árát fejezzük ki belföldi fizetőeszközben. • közvetett jegyzés: a hazai pénznem értékét fejezzük ki idegen valutában. Paritás: egy elméleti egyenértéket fejez ki, arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak elhelyezkednie. Két pénz értékviszonyát mutatja. A paritás és az árfolyam kapcsolata: • az árfolyam és a paritás eshet egybe • az árfolyam alacsonyabb, mint a paritás  a valutának diszázsiója van • az árfolyam magasabb, mint a paritás  a valutának ázsiója van Az árfolyamváltozás hatása a gazdaságra: egy ország valutájának leértékelése az adott valuta gyengülését jelenti, ami azt jelenti, hogy a külföldi valuta hazai pénznemben kifejezett ára növekszik. A valuta leértékelése ösztönzőleg hat az exportra, de az importot

drágítja. Az importárak növekedése megemeli a belföldi árszínvonalat, ez inflációgerjesztő hatást vált ki. A valuta felértékelése viszont drágítja az export, de ösztönzőleg hat az importra. 14. a Tárgyi eszközök létesítése, működtetése, kivonása Kapacitás Tárgyi eszközök: a vállalkozás olyan anyagi eszközei, amelyek közvetlenül vagy közvetve tartósan több termelési cikluson keresztül szolgálják a vállalati tevékenységet. Főbb csoportjai: - ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések - tenyészállatok - beruházások, felújítások Üzemfenntartás: a tárgyi eszközök teljesítőképességének folyamatos fenntartása a vállalat eredményes működtetésének egyik feltétele. A használati idő alatt a teljesítőképesség állandóvá tehető üzemfenntartási rendszer működtetésével. Funkció: - fenntartás - javítás -

felújítás - karbantartás Kivonás: Élettartama: az üzembe helyezéstől az üzemképes állapot fenntartásáig terjedő időszak. Elhasználódása: egyfelől fizikai, másfelől erkölcsi avulás miatt következik be. Amortizációs rendszer: 1) Terven felüli értékcsökkenés: váratlan események következtében válik szükségessé 2) Terv szerinti értékcsökkenés: a vállalat számviteli politikájában rögzített módon történik Értékcsökkenési leírás: az eszközökbe befektetett tőke megtérülési folyamata, amely során a tárgyi eszközök értéke folyamatosan átmegy a vele/általa előállított termék, szolgáltatás értékébe. Alapvető funkciói: - értékátvitel - a tárgyi eszközök pótlásának, ill. bővítési alapjának létrehozásával finanszírozási forrás megteremtése - konjunktúra-szabályzó funkció: az igénybevett amortizációs módszer az önköltséget, az árat, a nyereséget, valamint a társasági adót is

befolyásolja Amortizációs módszerek: 1) Lineáris: értékvesztést időarányosan, évente azonos összeggel számoljuk el. 2) Degresszív: a működési idő első szakaszában a tárgyi eszközök értékének nagyobb hányadát számolják el, majd a leírási hányad fokozatosan csökken. 3) Progresszív: lassított ütemű tőketörlesztésként értelmezhető, az évek múlásával az értékcsökkenés összege fokozatosan nő. 4) Teljesítményarányos módszer: az értékcsökkenés elszámolása a gépek, berendezések teljesítménye alapján működik, elsősorban szállítóeszközöknél, termelőgépeknél alkalmazzák. Kapacitás: termelő-berendezések teljesítőképességének olyan határértéke, amely korszerű termelésszervezés és gazdaságos üzemeltetés mellett elérhető. Nagysága: az a termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen egy év alatt előállítható. Ezt befolyásoló tényezők: - termelő-berendezések száma -

termelő-berendezések időalakja - kapacitás norma  időnorma: azt mutatja meg, hogy valamely termék előállításához adott termelő-berendezésen mennyi idő szükséges.  teljesítménynorma: megmutatja, hogy egységnyi idő alatt adott termelőberendezésen mennyi termék állítható elő. 14. b Mutassa be a reklámeszközöket! Ismertesse az auditív és audiovizuális reklámeszközök jellemzőit, típusait! Reklám eszköz: a rögzített közlés fogyasztóhoz való eljuttatásának módja, ill. annak technikai megvalósítása A közlés formája lehet kép, hang, szöveg, ill. ezek valamilyen kombinációja Csoportosítása: - vizuális - auditív - audió vizuális - egyéb érzékszervekre ható Auditív reklámeszközök: 1) Rádió: - a hallgatók száma igen magas - a reklám lefutó ideje rövid - a hirdetési díjak alacsonyabbak, mint az audió vizuális hirdetéseknél - regionális adók segítségével a földrajzi célcsoportok jól behatárolhatóak

2) Telefonreklám: közvélemény-kutatással összekötött reklámozás. 3) Hangosbemondó: pl. cirkusz hirdetés Audió vizuális reklámeszközök: 1) Tv: erős versenyhelyzet jellemzi, nemigazán szelektív. A regionális tv-adók képesek földrajzi szelektivitásra, azonban a nézettségük alacsony. Költségeit tekintve ez a legdrágább hirdetési forma 2) Mozi: főleg az új filmek bemutatására korlátozódik. A reklámfilm iránt a néző érdeklődése alacsony mértékű 14. c A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok Külkereskedelmi ügyletek A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok: 1) Akkreditív (okmányos meghitelezés): • készpénzakkreditív: amelyben a bank az előírt feltételek teljesítésekor azonnali készpénzfizetést teljesít. • halasztott fizetésű akkreditív: későbbi, valamely okmány benyújtásához kapcsolódó készpénzfizetést ígér. • átruházható akkreditív: a fedezet másik bankhoz történő

áttelepítése. • bak to back akkreditív: az egyik fedezetét, támaszát képezi a másiknak. • feltöltődő akkreditív: az akkreditívet nyitó bank az ügylet teljes áruértékére ígér fizetést. • készenléti akkreditív: formális akkreditív a vevő fizetési kötelezettségének átutalásával • kereskedelmi hitellevél: alkalmazásakor az importőr bankja váltót intézvényez rá (draft váltó) 2) Okmányos beszedési megbízás (inkasszó): olyan fizetési mód, amelyben az eladó azzal bízza meg bankját, hogy a leszállított exportáru ellenértékét a vevőtől az átadott okmányok alapján szedje be és teljesítés esetén az okmányokat adja át a vevőnek. • egyszerű inkasszó: az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az okmányokat pedig a saját bankján keresztül a vevő bankjához továbbítja. • vinkulált inkasszó: a vevő az áruhoz rendelkezési jogot biztosító okmányokhoz csak a

kiegyenlítést követően jut hozzá. 3) Nyitva szállítás: az eladó az árut közvetlenül a vevőnek küldi meg és a vevő az ellenértéket azonnal köteles átutalással vagy látra szóló váltóval kiegyenlíteni. 4) Halasztott fizetés átutalással: az exportőr úgynevezett céghitelt nyújt a vevőnek. Ez lehet: • nyitott céghitel: a vevőtől függetlenül biztosítékot az exportőr nem kap. • fedezett céghitel: az exportőr a vevőtől független biztosítékkal is rendelkezik. Külkereskedelmi ügyletek: 1) Egyszerű áruügyletek: • export: termékek, szolgáltatások értékesítése külföldi partner számára, deviza vagy valuta ellenében. • import: termékek, szolgáltatások külföldről történő értékesítése. 2) Különleges áruügyletek: a) árucsere ügyletek: • barterügylet: klasszikus cserekereskedést jelent, tehát naturális árucsere történik, nincs pénzmozgás. • kompenzációs ügylet: olyan csereügylet, amely során az

áruszállítások értékét pénzben is kifejezik. • viszontvásárlás (paralel ügylet): két szerződés jön létre a felek között és mindkét áruszállításhoz a szerződésben rögzített formában pénzmozgás is kapcsolódik. b) Reexport ügyletek: egy import és egy export ügylet összekapcsolásából állnak, amelyek tárgya ugyanaz az áru. • közvetlen: az eladó országából az árut közvetlenül a vevő országába szállítják. • közvetett: az árut a reexportőr országának érintésével szállítják a vevő részére. • haszonügylet: a reexportőr az árut saját kezdeményezésére az eladótól megvásárolja, azzal a céllal, hogy a vevőnek magasabb áron eladja. • tranzitügylet: a reexportőr az eladó vagy a vevő megbízása alapján lép be az üzletbe és vállalja a közvetítést. • switch ügylet: lehetővé teszi, hogy a klíringdeviza követelést szabad devizára, ill. a szabad deviza követelést klíring devizára lehessen

átváltani. • bérmunkaügylet: a megrendelő a tulajdonát képező anyagok késztermékké feldolgozásával bízza meg partnerét, aki tevékenységéért bérmunkadíjban részesül. 3) Különleges külkereskedelmi ügyletek: • licencia és know-how kereskedelem: a kereskedés tárgyát képező áru anyagi értéket képviselő jog (pl.: használati jog) • franchise: a termelés, elosztás különböző fázisaiban való együttműködés. • kooperáció: más ország végeivel meghatározott cél megvalósítása érdekében hosszú távú együttműködés. • létesítményügylet: teljes külföldi beruházás megvalósítása. • lízing: speciális bérlet, speciális finanszírozási forma. 4) Szolgáltatásra kötött ügyletek: fuvarozási és szállítmányozási szolgáltatások, minőségellenőrzés, reklám- és propagandatevékenység. 15. a Humánerőforrás-gazdálkodás A munkaerő-szükséglet tervezése, biztosítása, munkaviszony létesítése

Humánerőforrás: a munkavállalók munkavégzéséhez szükséges képességeik és szakismereteik szerinti strukturált összességét jelenti. Munkaerő-gazdálkodás területei: 1) Munkaerő szükséglet meghatározása, létszám tervezése, megszerzése és munkába állítása. 2) Munkaerő ösztönzése, a teljesítmény értékelése. 3) Munkaerő fejlesztése. Munkaerőigény előrejelzése: a munkaerőigény megtervezése már működő vállalkozásoknál a vállalati stratégia, induló vállalkozásoknál az üzleti terv alapján történik. Munkaerőigény tervezése történhet. - "alulról": az egyes részlegek jelzik igényeiket - "felülről": a vállalat vezetése tervezi meg a létszámot Szükséges létszám megszerzése, munkaerő "toborzás": Lényege: a vállalatnál jelentkező keresletre megfelelő számú munkaerőt találni. 1) Kívülről történő toborzás: Módszerei: - újsághirdetés - Interneten - munkaközvetítés

Munkaügyi Központon keresztül - fejvadász cégek útján - ismerősök ajánlása révén - oktatási intézményekben elhelyezett hirdetések útján, stb. Előnye: a dolgozó új szellemet, friss lendületet hozhat a vállalathoz. Hátránya: a betanítás, átképzés költséges lehet és az ismeretlen személy nagy kockázatot jelent. Kiválasztás eszközei lehetnek: - teszt - interjú - foglalkoztatási pályázat - tréning 2) Belülről történő toborzás: Módszerei: - átszervezés - előléptetés - kötelező munkaidő módosítás, stb. Előnye: - a dolgozó ismeri a vállalatot - alacsonyabb a betanítási költség - rövidebb a betanítási idő Hátránya: nem hoz friss lendületet, új fajta szemléletet a vállalathoz. Munkaviszony létesítése: a munkavállaló és a munkáltató közötti munkaszerződéssel történik. Mindig írásba kell foglalni: - munkavállaló személyi adatai - személyi alapbére - munkáltató adatai - munkavégzés helye -

munkaköre - munkába állás első napja - próbaidő hossza (max. 3 hónap) A munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg köteles tájékoztatni a munkavállalót az alábbiakról: - munkavégzés körülményei (pl. ebédidő, védőruházat) - irányadó munkarend (mettől meddig tart a munkaidő) - szabadságolás rendje - a munkáltató a kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e - a felmondási idő, felmondás rendje - bérfizetés napjáról - munkabér egyes elemeiről, stb. Munkaszerződés: 1) Határozott idejű munkaszerződés: időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon határozzák meg. Időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. 2) Határozatlan idejű munkaszerződés: a munkaszerződésben nem kötik ki, hogy meddig tart a munkaviszony. 15. b Jellemezze a reklámtervezés folyamatát, a reklámtevékenység lebonyolítását! Mutassa be a reklámhatás vizsgálatának lehetőségeit! Reklámtervezés: a konkrét reklámfeladatok

megoldása érdekében kifejtett reklámszakmai tevékenység Folyamatai: 1) Reklámfelmérés: a gyártó cég felméri, hogy a különböző reklámeszközök milyen költséggel alkalmazhatóak. 2) A reklámtervező ismereteket gyűjt a termékről vagy szolgáltatásról. 3) A célcsoport meghatározása: a potenciális vásárlók hol találhatók; milyen a nem, kor, iskolai végzettség, családi állapot, stb. szerinti megoszlásuk? Hogyan lehet velük kommunikálni? Milyen újságot olvasnak, hallgatnak-e rádiót, stb? Minél pontosabban meg tudják határozni a célcsoportot, annál valószínűbb, hogy a reklám eléri célját és hatákony lesz. 4) Az üzenet, mondanivaló megfogalmazása: ez lehet felirat, szlogen, zene, stb. 5) A reklámeszköz kiválasztása: pl. plakát, tv, rádió, stb 6) A költségvetés elkészítése: a médiatulajdonosok ajánlatban közlik, hogy milyen gyakorisággal és milyen terjedelemben leadott hirdetés, milyen költségekkel jár. 7)

Kivitelezés: művészi tervek, fotók, grafikák, forgatókönyvek elkészítése. 8) Közzététel: az elkészült reklámanyag meghatározott ütemben leadásra kerül. 9) Reklámhatás vizsgálata: az árbevétel milyen mértékben változott, amióta a reklám a médiában megjelenik. 15. c Az adórendszer Az adók fogalma, csoportosítása Adóhatóságok Adókötelezettség Adórendszer: egy állam adórendszerét különböző adóinak együttese adja. Az adórendszer azt mutatja meg, hogy az állam. - hányféle adót alkalmaz - kiket kötelez adófizetésre - milyen vagyontárgyakat és jövedelmeket adóztat - milyen mértékű adóteher érvényesül az adófizetésre kötelezett egyes csoportjainál Az adórendszer a gazdaságpolitikához igazodik. Adó: adók alatt azokat a folyamatosan, pénzbefizetés útján vagy természetben teljesítendő közszolgáltatásokat kell érteni, amelyeket az állam vagy az önkormányzat közvetlen ellenszolgáltatás nélkül

követel azoktól a személyektől, szervezetektől, akiket a jogszabályok adófizetésre köteleznek. Adók csoportosítása: 1) Folyamatos Rendkívüli: valamilyen rendkívüli esemény következményeinek felszámolására szolgál. 2) Egyenes: az adófizető és az adó terhét viselő személy azonos (pl. SZJA) Közvetett: az adófizető és az adó terhét viselő személy nem azonos (pl. ÁFA) 3) Személyi adó Tárgyi adó (pl. gépjárműadó) 4) Kivetéses adó: csak a helyi adóknál, bevallás alapján az adóhatóság fizetési meghagyást bocsát ki. Levonásos adó Önadózással megállapított adó 5) Arányos adó: az adó mértéke az adóalap nagyságától függetlenül azonos. Progresszív adó: az adó mértéke az adóalap nagyságától függően emelkedik. 6) Központi adó: a központi költségvetésbe kell befizetni. Helyi adó: a helyi önkormányzathoz kell befizetni. 7) Általános adó: felhasználása nem kötött. Céladó: csak meghatározott célra

lehet felhasználni. 8) Tételes adó: az adót fix összegben állapítják meg. Adókulcsos adó: az adót az adóalapra vetített adókulccsal kell megállapítani. 9) Természetbeni adók Pénzadók Adóhatóságok: - az állami adóhatóság - a vámhatóság - az önkormányzati adóhatóság Az adóhatóság feladata: - nyilvántartja az adózókat - az adót, a költségvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja - az adót beszedi, végrehajtja - a költségvetési támogatást kiutalja - ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését, feltárja az adókötelezettség megsértését - vezeti az adózók adószámláját Adókötelezettség: részkötelezettségek együttese - bejelentés, nyilatkozattétel - adó-megállapítás - adóbevallás - adó- és adóelőleg fizetés - bizonylat-kiállítás és -megőrzés - nyilvántartás-vezetés - adatszolgáltatás - adólevonás, adóbeszedés 16. a Bérgazdálkodás (teljesítmény, termelékenység, bérezési

formák) 16. c Az Art. szerinti jogkövetkezmények Art = adórendszerről szóló törvény Az emberi erőforrás ösztönzése, motiválása: Eszközei: - munkabér - személyi jellegű egyéb kifizetések - pénzbeni juttatások Jogkövetkezmények: Célja: a munkaerő ösztönzése, megtartása. Teljesítmény: az időegység alatt elvégzett munka. Termelékenység: az egy főre jutó teljesítményt kifejező mutató. Bérszerkezet: a bér elemekből és bérek terheiből áll. Bérelemek: 1) Alapbér: besorolási rendszer szerint megállapított és munkaszerződésben rögzített órabér heti, havi vagy éves bér. 2) Pótlék: átlagtól eltérő munkakörülmények, vagy plusz feladatok ellátásáért fizetett kiegészítő bér. 3) Jutalék: teljesítménymutató alapján előre meghatározott bér. 4) Prémium: előre megállapított írásban kiadott feladatért az alapbéren felül fizetett munkabér. 5) Jutalom: a munkaeredmények utólagos időarányos

értékelése alapján kifizetett bér. 6) Kiegészítő fizetés: a le nem dolgozott időre kifizetett bér. Bérformák csoportosítása: A teljesítmény és a kereset kapcsolat alapján: 1) Időbér: a bérmegállapítás alapja a ledolgozott idő. Órabér, havibér Nem ösztönöz jobb teljesítményre  Ott célszerű alkalmazni, ahol a pontosság, precizitás fontosabb követelmény, mint a gyorsaság és a mennyiség. 2) Teljesítménybér: a bérmegállapítás alapja a végzett teljesítmény.Ott célszerű használni, ahol a gyorsaság és a mennyiség fontosabb követelmény, mint a pontosság. Fajtái: 1) Darabban: munkaidő alatt előállított vagy eladott termékmenny. az alapja 2) Prémiumbér: idő és darabbér sajátos ötvözete: alapja a ledolgozott idő, a megemelt telj után belép a prémium. 3) Jutalékos bér: valamilyen teljesítménymutató alapján kifizetett bér. Lehet %-os formájú vagy abszolút összegű. 16. b Mutassa be a Public Relations

fogalmát és jellemzőit! Jellemezze a PR eszközeit, a külső és a belső PR-t! PR: a marketing kommunikáció része. Olyan személyes vagy tömegkommunikációs megoldás, amelynek célja egy szervezet megítélésének, image-nek javítása. PR tevékenység folyamatábrája: PR céljainak meghatározása PR felelős kijelölése PR üzenetének kiválasztása PR eszközeinek kiválasztása PR programok időzítése és megvalósítása Belső PR: a szervezeten belül található személyekre irányul. Pl. alkalmazottak, tulajdonosok, e-mailek, hírlevelek a megvalósítás eszközei Külső PR: a szervezeten kívül található személyekre, szervezetekre irányul. Pl. szállítók, vevők, hatóságok Eszközei: - vállalati arculati eszközök - akciók PR programok ellenőrzése 1) Késedelmi pótlék: • alapja: - az esedékességig meg nem fizetett adóösszeg vagy - az esedékesség előtt igénybe vett támogatás • mértéke: a felszámítás időpontjában

érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része minden naptári napra • számításának időtartama: - az esedékesség napjától a megfizetésig - támogatás korábbi igénybevétele esetén az esedékesség napjáig 2) Önellenőrzési pótlék: • alapja: a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete • mértéke: - késedelmi pótlék fele - ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén a késedelmi pótlék 75%-a • számításának időtartama: a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének napjáig illetve magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig 3) Adóbírság: adóhiány után kell fizetni. • Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözetnek az a része, amelyet esedékességig nem fizettek meg. • Adóbírságot

állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési kérelmét, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. • mértéke: az adóhiány 50%-a 4) Mulasztási bírság: a magánszemély adózó 200 000 Ft-ig, más adózó 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha. • bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan teljesíti • bevallási kötelezettségét késve teljesíti, és késedelmét nem menti ki • bejelentési, adatszolgáltatási, bankszámlanyitási, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti • adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat • a bizonylatok kiállítását, nyilvántartások vezetését elmulasztja, azokat hiányosan vezeti • iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget • költségvetési támogatás igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan

tartalmú nyilatkozatot tesz • az ellenőrzést akadályozza Az adózó 1 000 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha. • számla-, egyszerűsített számla-, nyugta-kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg azokat nem a tényleges értékről bocsátja ki • be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 000 Ft-ig, más adózó 100 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. 5) Intézkedések: az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó. • be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott • igazolatlan eredetű árut forgalmaz • az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal

mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét (ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. 17. b Ismertesse az eladásösztönzés fogalmát, funkcióit! Mutassa be az SP módszereket! 17. c A kifizető és a munkáltató adóelőleg-megállapításának szabályai a személyi jövedelemadó rendszerében Eladás ösztönzés (Sales Promotion): a marketing kommunikáció azon formája, amely a legközvetlenebb módon tesz kísérletet a fogyasztó megnyerésére. A kifizető adóelőleg-megállapítása: a kifizetőnek az általa kifizetett összevont adóalapot képező jövedelemből az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal számított adóelőleget kell levonnia. SP céljai: • A márkavállalatok megcélzása: a márkaválogató az ár kedvezményre reagál, de az akció megszűntével más gyártó termékét fogja vásárolni. • Olyan piacon, ahol sok a hasonló márka, a

vásárlás ösztönzés rövid távon jelentős keresletet indukál, de csekély piaci részesedést, növekedést eredményez. SP funkciói: 1) Az ösztönzés céljainak meghatározása. 2) Az ösztönzés kidolgozójának kijelölése. 3) Ösztönzési terv elkészítése. 4) Eladásösztönzés módszerének kiválasztása. SP módszerei: • kupon • áruminták, árubemutatók • törzsvásárlói kedvezmények • 1-et fizet 2-t kap akciók • termékkapcsolások • pontgyűjtőkártyák • vonalkód összegyűjtése, visszaküldése • garantált nyeremény • sorsoláson való részvétel Nem kell adóelőleget levonni. - ha egyéni vállalkozó - ha mezőgazdasági őstermelő - az adóterhet nem viselő járandóságokból - magánnyugdíjpénztár által nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésből. Ha a jövedelem megállapításakor a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt, igazolt

költséget, akkor az előlegszámításnál figyelembe vett és a ténylegesen igazolt költség közötti különbözet után 12% különadót kell fizetni. A magánszemély kérheti, hogy a kifizető az úgynevezett göngyölítéses módszerrel határozza meg az egyes kifizetések adóelőlegét. Ennek alkalmazása esetén a bevételt terhelő adóelőleg az adóelőleg-alapok összegére az adótábla szerint számított adó, csökkentve a kifizető által a magánszemélynek az adóévben teljesített kifizetések alapján már levont adóelőleg összegével. A munkáltató által történő adóelőleg-megállapítás: a havi rendszeres jövedelem 12-szeresének adótábla szerint várható számított adóját 12-vel osztva kapjuk a havi adóelőleget. Ha a magánszemély a munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem mellett adóterhet nem viselő járandósággal is rendelkezik, akkor a rendszeres jövedelem adóelőlegének megállapításához a munkáltató a havi

adóterhet nem viselő járandóság és a havi rendszeres jövedelem együttes összegének 12-szerese alapján számított adóból levonja a havi adóterhet nem viselő járandóságok 12-szeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, majd az így kapott összeget osztja 12-vel. Ha a magánszemély munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmet szerez, akkor a nem rendszeres jövedelem adóelőlegének megállapításához az előző egész havi rendszeres jövedelem 12-szereséhez hozzá kell adni a n em rendszeres jövedelmet, majd az így kapott összeg szerint várható számított adót csökkenteni kell az előző havi rendszeres jövedelem 12-szerse szerint várható számított adó összegével. A munkáltató által az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető kedvezmények: - súlyosan fogyatékos magánszemély - magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés után járó kedvezmény - családi kedvezmény 18. a Az üzleti

vállalkozás pénzgazdálkodása Pénzügyi tervezés, finanszírozás, cash-flow A vállalkozás pénzügyi kapcsolatai Pénzgazdálkodás: a vállalkozás működésével kapcsolatos mindennemű pénzmozgást és annak irányítását magába foglaló tevékenység. A vállalati célrendszer és küldetés megvalósulásának aktív tényezője Főbb területei: - pénzeszközök előteremtése - pénzgazdálkodás - speciális és egyedi akciók pénzügyi műveletei - fentiek érvényesüléséhez szükséges intézkedések - pénzügyi tevékenységek irányítása, tervezése, elemzése, ellenőrzése Pénzügyi tervezés: célja a v állalati stratégia megvalósítását segítő hosszú távú pénzügyi politika kialakítása és a vállalat pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartása. Szakaszai: 1) Előzetes felmérés és elemzés. 2) Eredmények megtervezése. 3) Pénzeszközszükséglet kiszámítása, felső és külső forrási arányainak, idegen források

igénybevétele idejének, módjának, mértékének meghatározása. 4) Hatékonyabb felhasználási lehetőségeinek vizsgálata. 5) Tervezett eredmény és a vállalat kötelezettségeinek összhangja. 6) Véglegesítése, mérlegszerű összhang. Pénzügyi terv magába foglalja: - tervezett vagyoni helyzetet - elérni kívánt eredményt - bevétel- és költségtervet - likviditási tervet - befektetési és finanszírozási tervet Finanszírozás: a befektetés megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és felhasználását jelenti. Finanszírozási alapkövetelmény: minél nagyobb az idegen tőke aránya, és minél kisebb annak költsége az össztőke hozadékához viszonyítva, annál nagyobb a saját tőkére jutó ham. Finanszírozási alapelvek: 1) Rentabilitás elve: jövedelmezőség. 2) Biztonság elve: összhangot kell teremteni. 3) Normativitás elve: a hitelfelvevő és a hitelnyújtó érdekeinek találkozását jelenti. 4) Rugalmasság

elve: kifejezi a piaci ingadozáshoz és a változásokhoz való rövid idejű alkalmazkodóképességet. 5) Likviditás elve: a folyamatos fizetőképesség fenntartását jelenti. Cash-flow (pénzáram): a jövedelem-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó tényleges pénzbevételek és kiadások különbsége adott időszakra. A tényleges különbséget a vállalat felhasználhatja adósságtörlesztésre, osztalékfizetésre, tartalékképzésre, forgótőke-növelésre. 1) Működésből származó pénzáram = értékcsökkenési leírás + szállítói állományváltozás + tartós passzíva változás - vevőállomány változása - készletváltozás 2) Befektetésből eredő pénzáram = értékesített tárgyi eszközök + tartós befektetések - vásárolt tárgyi eszközök - új befektetések 3) Pénzügyi tevékenységből eredő pénzáram = hosszú lejáratú hitelfelvétel + részvény és kötvénykibocsátás - hosszú lejáratú hiteltörlesztés - saját

részvény, kötvény visszavásárlás, visszaváltás 4) Teljes pénzáram = az előző három összege A vállalat és az állam pénzügyi kapcsolatai: adók, illetékek, járulékok, vámjellegű dolgok, esetenkénti bírságok. 18. b Mutassa be a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit! Mutassa be a PS területeit és az eladóval szemben támasztott követelményeket! Személyes eladás (Personal Selling): árpiac-befolyásolás kommunikatív eleme. A fogyasztó, a felhasználó befolyásolása ebben a szituációban közvetlenül valósul meg: a kommunikátor és a befolyásoló közvetlen kapcsolata jön létre. Területei: * Fogyasztói: - eladók - frontszemélyzet - vevőszolgálat - mozgó árusok * Üzleti: - ügynökök - területi képviselők - üzletkötők Eladási folyamat: Potenciális vevő felderítése Vevő megkeresése Árubemutató Termék kipróbálása A vevő kérdéseinek megválaszolása Vásárlás Potenciális vevők elérésének

lehetőségei: 1) Vevői listák adatbázisa 2) Vevői ajánlások 3) Telefonkönyv Személyes eladás előnyei: • nem szükséges kereskedelmi üzletlánc vagy kereskedelmi egység kialakítása • a reklámra fordított összeg minimális AIDA formula: Attention Interest Desire Action Figyelem Érdeklődés Vágy Cselekvés/Vásárlás A személyes eladás során az értékesítést végzők használják ezt az AIDA formulát, hiszen az árubemutató során felkeltik a vevő figyelmét és érdeklődését, majd a termék kipróbálásával vágyat ébresztenek benne s remélik, hogy az üzletkötés is megvalósul. Az eladóval szemben támasztott követelmények: • szakmai ismeret • motiváltság • jó kommunikációs készség • empátia • rugalmasság • problémamegoldó készség • kitartás • munkabírás 18. c A társasági adó jellemzői Az adóalap és a fizetendő társasági adó meghatározása Társasági adó: gazdasági tevékenységből

származó jövedelem adója. Alanyai: − − − − − − gazdasági társaság szövetkezet állami vállalatok ügyvédi irodák közhasznú társaság alapítvány, társadalmi szerv, egyház, lakásszövetkezet külföldi illetőségű Magyarországi telephelyén végzett vállalkozói tevékenység Nem alanya − − − − egyéni vállalkozó MNB pártok felszámolás alatt állók Kezdő időpontja − társasági szerződés közokiratba foglalásának napja, − cégbírósági bejegyzés napja, − bírósági nyilvántartás napja, − alakuló közgyűlés napja, − Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleti nyilvántartásba vétel napja, Megszűnik: ezekből való törlés napján, ill. felszámolás megkezdését megelőző nap Számítása: nyereség 16%-a. Adómentesség − közhasznú szervezet − alapítvány, − Közalapítvány, ha az adóévben a vállalkozói tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az összes bevétel 10 %-át, de

legfeljebb 10 millió Ft-ot. Adókedvezmény − adóvisszaírás számított adóból − Beruházási kedvezmény 6% − Kis- Középváll: hitel kamatának 40% (eszközbeszerzésre) − Térségi adókedvezmény ⇒ munkanélküliségi mutató 15 % Adóelőleg fizetés Hónapot, negyedévet követő 20-ig. − havonta: előző évi fizetendő TA több mint 5 mill. Ft − negyedévente: előző évi fizetendő TA kevesebb mint 5 mill. Ft − december 20-ig adófeltöltés 90%-ta, eltérés 20% mulasztási bírság. Bevallás tárgyévet követő május 31-ig. 19. a A vállalati válság A válság: akkor kerül ebbe a helyzetbe a vállalat, ha a léte veszélyeztetett. Okai: 1) Külső tényezők: - piaci helyzet romlása - erősödő konkurenciaharc - erősödő ár- és költségverseny - megváltozott fogyasztói szokások, ízlések - felgyorsult műszaki, gazdasági tényezők - kormányzati intézkedések - gazdasági, társadalmi események 2) Belső tényezők: - vezetői

hiányosságok - nem megfelelő munkaerő-állomány - likviditási problémák - nem elég hatékony kutatás, fejlesztési tevékenység Válságok kialakulásának módjai: 1) Gyorsan, "robbanásszerűen": a vállalat kivédeni ezt nem tudja, de csökkentheti a bekövetkezésük esélyeit. Célszerű elemezni a válsághelyzetet és a lehetséges megoldásokat. 2) Lassan, alig észrevehető jelekből: prevenció/megelőzés, amelyhez alapot a vállalat napra kész pénzügyiszámviteli információs rendszere adhat. Válságok csoportosítása: 1) Mennyire terjedt ki a válság a vállalatra, illetve annak környezetére? • Operatív válság: a válság legenyhébb fajtája, amely csak a vállalati funkciók egyikét érinti. Ez elszigetelhető s megoldása után visszahelyezhető a vállalat jól működő egészébe. • Stratégiai válság: a vállalat legfőbb funkcióját vagy egészét érinti. Megoldása hosszantartó, átfogó válságmenedzselést igényel.

• Többdimenziós válság: a válságok legsúlyosabb fajtája, mely már a vállalatok környezetére is kiterjed. 2) Attól függően, hogy a válság mennyire mélyen érinti a vállalatot: • Fenyegető válság: a válság még nem érte el a vállalatot, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a működésben a jövőben zavarok keletkezhetnek. • Lappangó/látens válság: a válság már elérte a vállalatot, de kézzel fogható jelei még nincsenek. Ha megszüntetik a válságot előidéző okokat, akkor még visszafordítható. • Konkrét válság: a vállalat működésében már egyértelmű zavarok jelentkeztek. A megoldáshoz válságmenedzselési stratégia szükséges. Még visszafordítható • Kiterjedt, kifejlett válság: a vállalati működésben komoly zavarok mutatkoznak, a válság a vállalat egészére kiterjedt. Néhány hónapos akciótervet kell készíteni • Akut, heveny válság: a folyamatok visszafordíthatatlanná váltak, a válság

összeroppanással fenyegeti a vállalatot. Azonnali intézkedések sorozata szükséges A válság leküzdésének folyamata és módszerei: 1) A válság megjelenése. 2) A válság felismerése. 3) A válságmenedzsment kezdeményezése. 4) Durva elemzések készítése a válsághelyzetről. 5) Azonnali intézkedések a durva elemzés alapján. 6) Részletes elemzés a válság leküzdéséhez szükséges stratégia kidolgozásához. 7) Szanálási stratégia: válságból kivezető célok, koncepciók megfogalmazása. 8) Szanálási stratégia végrehajtása 9) Válság sikeres leküzdése Likvidációs válság-menedzselés: 1) A vállalat ú növekedési pályára állítása. 2) A vállalat összeolvadása egy másik vállalattal vagy felvásárlása egy másik vállalat által. 3) A vállalat jogutód nélküli megszüntetése felszámolási eljárás útján. 19. b Határozza meg a vállalati összképet befolyásoló tényezőket! Ismertesse az image fajtáit, a corporate

identity kialakítását! Foglalja össze az image stratégiai feladatait és a CI összetevőit! Image: a gyártóról, a termékről vagy a forgalmazóról kialakult szubjektív kép. Ez a kép tudatosan tervezhető és befolyásolható, így a nagyobb vállalatoknak célszerű megtervezni ezt. Fajtái: 1) Brand image: a márkáról kialakult kép. 2) Product image: a termékről kialakult kép. 3) Corporate identity: a vállalatról kialakult kép. CI: egységes vállalati arculat, mely a cég stratégiájában megjelenik. A cég képének megtervezését, a nyilvánosság előtti tervszerű szereplését, megjelenését alakítják ki tudatosan. Elemei: 1) Objektív: - a cég mérete - profil - termékminőség. 2) Formai: - logó - levélpapír - névjegykártya - színvilág - üzletbelső 3) Stiláris: - levél hangvétele - élőszó stílusa - ügyfélpanaszok kezelése 4) Személyi: - dolgozók szakmai felkészültsége - nyelvismeret - tárgyalókészség 19. c Az ÁFA

jellemzői Adókötelezettség, adómentesség az ÁFA-val kapcsolatban A fizetendő adó meghatározása az általános szabályok szerint ÁFA jellemzői: • Általános adó: kiterjed a belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljes körére, az import termékekre, az Európai Közösségen belülről történő termékbeszerzésre. • Összfázisú forgalmi adó: a termelés minden fázisában annak, aki az értékesítésről számlát bocsát ki, a számlában fel kell számítania az adót. • Fogyasztói adó: a költségvetés által realizát áfa a végső fogyasztót terheli. • Közvetett adó: az adó fizetésére kötelezett jogszerűen átháríthatja vevőjére az adót. • Hozzáadott érték adó: az adóhatóságnak járó adó a hozzáadott érték után számított adó. Adókötelezettség: • keletkezése: - a teljesítés időpontjában - ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik • a fizetendő adót a

teljesítéskor kell megállapítani • ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek, a fizetendő adót az előleg jóváírásakor kell megállapítani Adómentesség: - postai szolgáltatás - humán-egészségügyi ellátás, szociális ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató - köz- és felsőoktatás, egyéb oktatási szolgáltató, közoktatási, felsőoktatási, felnőttképzést folytató intézmény - óvodai, tanári, oktatói tevékenységet végző - közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások nyújtása - biztosítási szolgáltatás - hitel nyújtása és közvetítése - a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk- és egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása - a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel

kapcsolatos szolgáltatás - szerencsejáték-szolgáltatás - a beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése - a beépítetlen ingatlan értékesítése - az ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adás - termék Közösségen belüli értékesítése, beszerzése - termék importja - termék Közösség területén kívülre történő értékesítése - nemzetközi közlekedés Fizetendő áfa meghatározása: 1) Termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál: az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték. • Az adó alapjába beletartoznak: - az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások és más, kötelező jellegű befizetések - a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek • Térítés nélküli átadás esetén az adó alapja a termék beszerzési ára. • A saját vállalkozásban megvalósított beruházásnál az adó alapja az előállítási

költség. 2) Termékimportnál: áfa alapja = vámérték + vám, adók, illetékek, más kötelező jellegű befizetések + az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek Az adó mértéke: - az adó alapjának 20%-a minden termék és szolgáltatás esetében - az adó alapján 5%-a humán gyógyszerek, könyv, napilap, folyóirat, vakok számára készült segédeszközök, stb. esetében 20. a A vállalkozások megszüntetése (csőd, felszámolás, végelszámolás) Csődeljárás: olyan eljárás, melynek keretében az adós csődegyesség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyesség megkötésére tesz kísérletet Csődeljárás szabálya: - a csődeljárást a legfőbb szerv döntése után a vállalat vezető tisztségviselője indítja meg - cél: a fizetési nehézségekkel küzdő vállalt talpra állítása - a csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amikor a vezető tisztségviselő

által benyújtott kérelem a bírósághoz megérkezik 1. szakasz: - a csődeljárást 3 napon belül két országos napilapban közzé kell tenni - csődeljárás megindítását követő 30 napon beül a hitelezőkkel tárgyalást kell tartani, amely során az adós fizetési haladékhoz kéri beleegyezésüket - tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését fizetési haladékhoz, erről a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni - ha az adós a tárgyaláson megkapja a fizetési haladékot és ezt 3 napon belül a bíróságon bejelenti, következményként a bíróság fizetési haladékot tartalmazó végzést hoz - ha az adós nem kap fizetési haladékot, következményként a bíróság az eljárást megszünteti 2. szakasz: - a bíróság a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt nevez ki, akinek feladata a hitelezők érdekeinek figyelembevételével részt venni a fizetőképességet helyreállító, megtartó programban, valamint a

csődegyességi javaslat megtárgyalásán - ha a hitelezők az egyességhez hozzájárulnak, akkor ezt írásba kell foglalni - az egyességi tárgyalás eredményét be kell nyújtani a bírósághoz - ha a felek között egyesség nem jött létre vagy, ha a bíróság megállapítja, hogy az nem felel meg a törvényi előírásoknak, akkor az eljárást megszünteti és felszámolás eljárás megindítását kezdeményezi - ha a csődegyesség megfelel a törvényi előírásoknak, akkor a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja - a csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való beérkezéstől számított 2 éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolyt eljárás során fizetési haladékban részesül Felszámolási eljárás: célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése Felszámolási eljárás szakaszai: 1) A bíróság megvizsgálja a vállalat fizetésképtelenségét. Elrendeli a

felszámolási eljárást Kijelöli a felszámolót A felszámolási eljárás kezdő napja az a nap, amikor a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés jogerőre emelkedett. Ezt meg kell jelentetni a cégközlönyben is Tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket 40 napon belül jelezzék a felszámolónak. 2) Az adós vállalkozás vezető tisztségviselője. - köteles tájékoztatni a munkavállalókat, szakszervezeteket, üzemi tanácsot a felszámolásról - köteles lesz záróleltárt, éves beszámolót, záró adóbevallást készíteni és ezt 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. Ebben a szakaszban a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül lehet egyességet kötni, erre egyességi javaslatot kell készíteni. 3) A bíróság az adós kérésére 60 napon belül egyességi tárgyalást tart. a) Az adós fizetésképtelensége megszűnik, ha a tárgyalás sikeres

volt és a bíróság az egyességet jóváhagyó végzéssel dönt az eljárás befejezéséről. b) Egyesség hiányában a b íróság a zá rómérleg és a v agyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről és ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről. A cég a cégjegyzékből való törléssel a törlés napján szűnik meg Végelszámolás: a vállalat jogutód nélküli megszüntetése, ha fizetőképes. Elindítása: 1) A cég legfőbb szervének döntése alapján. Határozatban megállapítják a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztják a végelszámolót. 2) A cégbíróság törvényességi keretek között megállapítja, hogy működése nem felel meg a törvényben előírtaknak  határozatot hoz és kényszer-végelszámolást indít. Kezdő időpontja: a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozat keletkezésének időpontja. A

kezdő időponttól számított 45 napon belül a vezető tisztségviselő: záró adóbevallást készít, záró beszámolót készít  ezt és a cég iratanyagát átadja a végelszámolónak, tájékoztatja a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről, tájékoztatja a munkavállalókat és a szakszervezeteket a végelszámolásról. Végelszámoló feladatai: - köteles a végelszámolást változás-bejelentési kérelemben bejelenti a cégbírósághoz - köteles a cég érdekeit szem előtt tartva eljárni - értékesíti a társaság vagyontárgyait, a követeléseket, kintlévőségeket behajtja, tartozásokat kiegyenlíti. A cégbíróság a végelszámolásról végzést hoz és ezt a cégközlönyben közzé teszi. 40 napjuk van, hogy bejelentsék követelésüket a végelszámolónak. A végelszámolás kezdő időpontjától számított 3 éven belül be kell fejezni az eljárást, mert ha ez nem történik meg, a cégbíróság kényszer-végelszámolást hajt

végre. Végelszámolás befejezésének módjai 1) Jogutód nélküli megszűnés, időpontja a cégjegyzékből való törlés napja. 2) A folyamat közben a vagyonról kiderül, hogy nem fedezi a tartozásokat  felszámolási eljárás 3) Végelszámolás folyamata közben a cég tagjai a folytatásról határoznak, átalakulnak más gazdasági társasággá. 20. b Mutassa be a márka és védjegy funkcióit, típusait! Jellemezze a csomagolás marketing funkcióit, mutassa be a vevőszolgálat szerepét, lényegét! Márka: olyan termék/szolgáltatás, amely rendelkezik egy sajátos tulajdonsághalmazzal, ami világosan megkülönbözteti más hasonló jellegű termékektől/szolgáltatásoktól. Fajtái: 1) Márkanév: a márka beazonosítására szóló fogalom. 2) Márkajel: szimbólum/grafikai elem, amivel az adott márka azonosítható. Védjegy: jogilag biztosított védelem a megkülönböztető jegyre, amit a magyar szabadalmi hivatal jegyez be a cégek kérésére

díj ellenében. Fajtái: 1) Offenzív: - fővédjegy - mellékvédjegy - tartalék védjegy 2) Defenzív Csomagolás: - elsősorban a termék védelmét, elkülönítését és beazonosítását biztosítja - információkat biztosít a fogyasztók számára - eladás ösztönzés megvalósításában a csomagolás fontos szerepet játszik Vevőszolgálat: - a vevői reklamációk, panaszok kezelése itt történik - hibás áru esetén a vásárlást követő 3 napon belül a terméket ki lehet cserélni vagy le lehet az árát vásárolni - tartós fogyasztási cikk vásárlása esetén a jótállási jegyek lebélyegzése itt történik 20. c Az összevont adóalap és adójának meghatározása a személyi jövedelemadó törvény szerint Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények Összevontan adózó jövedelem: adója a sávosan progresszív adótábla alapján számítandó. Lehet: 1) Önálló tevékenység: minden olyan tevékenység, amelynek

eredményeként a magánszemély bevételhez jut. Ilyen - az egyéni vállalkozó - a mezőgazdasági őstermelő - a bérbeadó - a választott könyvvizsgáló tevékenysége 2) Nem önálló tevékenység: - munkaviszonyban folytatott tevékenység - képviselői tevékenység - a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése - a választott tisztségviselő - vezető tisztségviselő - a segítő családtag tevékenysége Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. A számított adó az összevont adóalap után az adótábla szerint megállapított adó. Adótábla: 0 - 1 700 000 Ft 1 700 000 Ft-tól 18% 1 700 000 Ft 18%-a és az 1 700 000 Ft feletti összeg 36%-a Összevont adóalap adója = Számított adó - A külföldön megfizetett adó 90%-a - Adójóváírás - Az adóterhet nem viselő járandóságok

együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója - A magán-nyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összegére az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adó 50%-a. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények: 1) Magán-nyugdíjpénztári tagdíj 25%-a. 2) Magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítéseként befizetett összeg 30%-a. 3) Tandíj kedvezménye: 30%, de max. évi 60 000 Ft 4) Tevékenységi kedvezmény: őstermelői adókedvezmény. 5) Személyi kedvezmény: súlyosan fogyatékos magánszemély havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-a. 6) Családi kedvezmény: eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 Ft, ha az eltartottak száma eléri a 3 főt. 7) Közcélú adományok kedvezménye: 30%. 8) Biztosítások kedvezménye: 20%. 9) Az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye