Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Poór Istvánné - Dél-Amerika gazdasága (Chile, Mexikó)

-1- Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Összehasonlító gazdaságtan Dél-Amerika gazdasága (Chile és Mexikó ) Nyíregyháza, 2003. október 31 Készítette: Poór Istvánné 2003/2004. tanév II. évf I félév Levelező D csoport -2- DÉL AMERIKA háromszög alakú földrészét három nagyon különböző arculatú táj jellemzi. Nyugati partvidékének teljes hosszában a 6959 m-ig m agasodó A ndok he gységrendszere húzódik. Forró, csapadékos északkereti részét sűrű őserdő borítja Délebbre végtelennek tűnő füves, cserjés vagy bozótos sík vidékek terülnek el. Az ellentmondások világrésze: A legkezdetlegesebb ősélet és a legmagasabb fokú civilizáció, még érintetlen területek és rohamosan fejlődő, folyton változó tájak, örök hó, gleccserek, végtelen síkságok, folyamok, áthatolhatatlan ultramodern őserdő, élettelen sivatagok, óriási metropolisok és

világtól elzárt farmok (haciendák). Indiánok, négerek á zsiaiak, eur ópaiak és k everék népek , m érhetetlen Szinte minden Latin-Amerikai országra jellemző: a puccsok, a polgárháborúk, és gazdagság és elképzelhetetlen nyomor. Mindez: Dél-Amerika! gyilkosságok. A földrész ásványkincsekben és földművelésre alkalmas területekben gazdag, mégis 12 országa a világ legszegényebbjei közé tartozik. Nagyon sok az elkeserítően szegény ember, aki csak napi betevő falatját tudja megvásárolni. A népesség nagy része iskolázatlan, nem tud írni-olvasni. A gazdagabb országoktól felvett kölcsönök visszafizetésének terhe nehezíti a d élamerikai természeti országok gazdaságának fejlődését, amelyhez pedig meglennének a erőforrásaik. Dél-Amerika ipara általában fejletlen. Főként a nagyvárosokban alakult ki, és mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Sokaknak a bányászat, az erdőgazdaság vagy a halászat ad

munkát. A tőkés normák s zerint viszonyok ellenére a gazdálkodók nem a tőkés t evékenykednek. A latin-amerikai t ársadalmak ér tékrendjét történelmi ör öksége i s m eghatározza, m ég a politikai dönt ések s orán i s érzékelhető. Az országok exportszerkezete egyoldalú, mezőgazdasági jellegű A latin-amerikai országokra jellemző a periférikus helyzet. Az országok fejlődése eltér a világgazdaság fejlődési rendjétől: gazdasági szerkezete, technikai alapjai, -3- illetve az egész gazdaság b erendezkedése, s zerkezete. J övedelem eloszlás egyenlőtlen, így kicsi a megtakarítási hajlandóság is. A technika korlátozott elterjedése. Az 1950 években gyorsütemű fejlődés következett be a kontinensen, de ez a ciklus az 1980 években mérséklődött, visszaesést mutatott. Szociális feszültségek nehezítették a gazdaságot. A kilencvenes évek gazdasági növekedése a kontinens stratégiai kérdéssé

vált, visszatérni a gyorsütemű gazdasági növekedés pályájára. Gazdasági stabilizációra , nyitásra , exportorientált iparfejlesztésre, agrárreformra és főként a külföldi tőke számára kedvező beruházási f eltételek b iztosítására v olt szükség. Latin-Amerika országainak gazdasági fejlődésében igen ellentmondásosan, de mindig fontos szerepet játszottak a külföldi források. A külföldi tőke időszakonként és országonként is más-más szerepet vállalt, néhol már , mintha gyarmatok lettek volna. A politikai függetlenség, stabilitás nyitotta meg a gazdaság függetlenségét is, mivel szoros összefüggésben vannak. Latin-Amerikában, - mint a k ét b emutatandó or szágban is - kül önösen f ontos, meghatározó szerepe van az államnak és a külföldi tőkének a gazdasági életben, az ex port-import te rületén is. A g azdasági é let a rculatát mo nopolisztikus helyzete révén meghatározza, mivel a

termelőeszközök jelentős részét birtokolja. A legfőbb két elem a gazdasági fejlődés nyitásához: a piachoz és a tőkéhez jutás . A latin-amerikai térség egészére jellemző nemzetgazdasági - a politikai puccsokon kívül - a egyenlőtlenség, ennek ellenére dinamikusabban fejlődő országok. Ilyen ország vannak erőteljesebben , Chile é s Mexikó is, melyek gazdasági fejlődésének folyamata bemutatásra kerül. Latin-Amerikában stabilizáció. korántsem tekinthető befejezettnek a m odernizáció és a -4- A földrengések földjén. Chile: Chile a világ leghosszabb (4200 km ) és egyúttal legkeskenyebb országa. Chile népességét négy csoportra oszthatjuk: 1.) őslakó araukán indiánok 2.) s panyol-indián keveredésből származó meszticek, akik a dolgozók tömegét alkotják. 3.) spanyolok ivadékai, ők a felső társadalmi osztályhoz tartoznak 4.) európai bevándorlók, a középosztályba olvadtak be Chile általában három

nagy tájra tagolódik: Észak-, Közép-, és Dél-Chilére. Manapság Chile legfontosabb kincs a réz. Az államháztartás 70-75 %-át a r ézérc fedezi, s m ivel a b ányák az U SA-monopóliumok t ulajdonában vo ltak, a z or szág gazdasági életét is kézben tartották a Népi Egység kormányzása idején végrehajtott államosításokig. Közép-Chilét három részre tagolják. Az és zaki, félig s záraz t erület az állattenyésztés földje. Délebbre az ország mezőgazdaságilag és iparilag legfejlettebb része f ekszik, i tt t ömörül a lakosság 75 %-a. Mivel rendkívül kedvezőek, általában minden Közép-Európában természeti v iszonyai ismert mezőgazdasági termény megterem. Jelentős még a cukornád- és gyümölcstermesztés F ejlett a szőlőkultúra, és a kiváló chilei boroknak külföldön is széles piacuk van. A megművelt területek 70 %-a nagybirtok volt. A mezőgazdaság nem elég intenzív, elavult agrotechnikával

dolgoztak, és ezért a föld nem hozta meg azt a termést, amelyre képes lett volna. Mindezért Chile élelmiszerhiányban szenvedett még 1974 évben is, és behozatalra szorult. A Népi Egység jelöltjének 1970 őszén történt elnökké választása után Chilében meggyorsult a társadalmi átalakulás folyamata. Megkezdték a földreform -5- végrehajtását, a bányák államosítását. Ez a fejlődés megszakadt 1973 szeptemberében. A fejlődő gyáriparnak csaknem a fele fővárosba tömörült Dél-Chilében gazdag kőszénbányák működnek, a tárnák már a tengerfenék alá is behatolnak. Itt működik Chile legnagyobb vas- és acélműve Chilében sem halt meg minden államférfi párnák közt, bár nem volt annyi puccs és katonai hatalomátvétel, mint a többi dél –amerikai országban. Rövid anarchia után megszilárdult az intézményes rend és demokratikusan választott kormányok követték egymást a hatalomban 1945-1970 között. Nőtt

az állami intervenció a gazdaságban, kezdetét vette a behozatal helyettesítését célzó iparosodás. Előtérbe kerültek a szakszervezeti mozgalmak, a középosztály jelentős befolyásra tett szert. A kiterjedt oktatás eredményeként nőtt az em berek tanultsági és kulturális szintje. Fellendültek a művészek. Frei Montalva e lnök mandátumának leteltével, 1970-ben Salvador Allende lett az elnök, baloldali politikai koalíció chilei utat”. élén meghirdette az ún. „szocializmushoz vezető A politikai pol arizáció h amarosan ve szélybe sodorta a demokratikus együttélést és az intézményes rendet. A politikai pártok harcában felváltva nyert a jobb és centrális irányzat, illetve 1970ben a baloldali nézeteket valló Salvador Allende. Allendének elég törékeny koalíciót sikerült csak összehoznia, ebből következően lavíroznia kellett még a saját pártján belül is. Államosítás, masszív köz munkák kerültek napirendre, ami

perszer polgári rétegnek. Az árak nőttek, az infláció elszaladt, valós piac szerepét és a sorbaállásoké lett a főszerep. nem tetszett a a feketepiac átvette a -6- Chile a mé lyreható imp erialista - és o ligarchiaellenes t ársadalmi-gazdasági átalakulás útjára lépett. A Népi Egység kormánya államosította a rézbányászatot, s ezzel felszámolta az amerikai monopóliumok hatalmát a chilei gazdasági e legfontosabb ágában. Az állam kezébe vagy ellenőrzése alá került sok más bányaés feldolgozóipari vállalat is Államosították a bankrendszert, állami ellenőrzés alá vonták a külkereskedelmet. Fontos intézkedéseket tettek a monopoltőke befolyásának korlátozására az elosztás és a be lkereskedelem t erén. F öldreformot ha jtottak végre, m egszüntették a nagybirtokrendszert. L étrejött az ál lami szektor az i parban és r adikális agrárreformot ha jtottak végre. A na gybirtokokat f elosztották a ni

ncstelenek és a törpebirtokosok között. A társadalmi és gazdasági reformprogram valóra váltása megteremtette a feltételeket a megindult forradalmi folyamat konszolidálódásához. Ez a folyamat azonban a CIA és az észak-amerikai monopóliumok által támogatott és bujtogatott belső reakció ellenállásába ütközött. A kormányintézkedések szabotálása, a g azdasági él et tudatos z üllesztése m eg a d iverziós és terrorcselekmények általános zűrzavart okoztak. A kormánynak azokat a kísérleteit, hogy megtalálja a nemzet érdekeinek megfelelő alapot a nehézségek megoldására, meghiúsították. A puccs küszöbön állt! 1973. szeptember 11-én a fegyveres erők államcsínnyel megdöntötték Allende elnök kormányát. A ugusto Pinochet tábornok vezetésével di ktatúra vette kezdetét, amely Chile történelmének leghosszabb időtartamára szakította meg a demokráciát. 1973. szeptember 11-én Augusto Pinochet - aki akkor csupán

egy átlagos ezredes szerepében t isztelgett - egy v éres h atalomváltás v ezére lett. Á llítólag a kongresszus néhány befolyásos tagja tervelte ki a puccsot és Pinochetnek csak átmeneti szerepet szántak. Pinochet nem lépett le, ő vezette az o rszágot a z elkövetkező 16 évben. Pinochet tábornok hatalomra jutásakor hatályon kívül helyezte az alkotmányt, először felfüggesztette a tavaszán fel is oszlatta őket. politikai pártok működését, majd 1977 Az 1973-ban ki hirdetett os tromállapot é rvényben -7- maradt. P inochet t öbbször í géretet t ett, ho gy kidolgoznak egy új alkotmányt és azután áttérnek a polgári kormányzásra. 1980-ban népszavazást tartottak Pinochet államfőségéről. Meglepetésre 2/3-os többséget és további 9 év bizalmat kapott. A kegyetlen terror ellenére is van ellenállás az országban. Kiváltképp 1979 márciusa után , amikor a junta - az ország növekvő gazdasági nehézségeire

hivatkozva - új munkatörvénykönyvet léptetett életbe. Eltörölte a foglalkoztatás alsó határát, ezzel törvényesítve a gyermekmunkát, bevezette a kötött időre szóló szerződéseket, amelyek szabad kezet adtak a tulajdonosoknak az elbocsátásokra, különleges indokokat adott a munkaszerződések felbontására. A katonai junta v isszajuttatta a volt tulajdonosoknak az államosított vállalatokat, a nagybirtokosoknak a kisajátított f öldeket. Hozzájárult a hhoz, hog y kárpótlást fizessenek azoknak az amerikai monopóliumoknak és más társaságoknak, amelyek vállalatait a N épi Egység k ormánya ál lamosította. Lényegesen k isebb az ál lami tulajdon r észesedése a bruttó n emzeti t ermék l étrehozásában, mint a Népi Egység győzelme előtt volt. Ismét szélesre tárták a kaput a külföldi tőke előtt. Emelkedett a külföldi beruházások szintje, - főleg észak-amerikai - 1978 végéig a junta összesen 2,5 milliárd dollár

értékű külföldi beruházást hagyott jóvá. Ezzel az ország külföldi adóssága meghaladja az 5 milliárd dollárt. A legnagyobb beruházók az Egyesült Államokbeli monopóliumok: az ITT, a General Motors, stb. Ennek ellenére egy sor ágazatban csökken a termelés: pl. építőipar stb Súlyosbítja a gazdaság gondjait, hogy az infláció még mindig nagy, bár csökkenő tendenciát mutat (1976-ban 160 % volt a rátája, 1979 első felében 25 %) 1979 első felében a munkaképes lakosság 20 %-a volt munka nélkül. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék értéke 1978-ban 1210 dollár volt. Az o rszág g azdasági s zerkezetébe az ú jonnan bevezetett szabadpiaci g azdasági modell - kül önösen a z e xport t erületén - mélyenszántó vá ltozásokat hozott, e z növelte Chile nemzetközi versenyképességét. 1981-től új politikai alkotmány lépett életbe. -8- Aztán 1988-ban - mikor Pinochet újabb 9 évet kért az októberi népszavazáson a

polgárok leszavazták, nem támogatták Pinochet rendszerének meghosszabbítását, s megindult a demokratikus átmenet. Ám Pinochet olyan alkotmánymódosításokat hajtott végre, ami által ő és a hozzá közel á lló emberek me gtarthatták k ongresszusi tagságukat, a mi e gyütt já r a mentelmi joggal, azaz nem állíthatók bíróság elé. 1990. március 11-én hivatalba lépett Aylwin elnök, így helyreállt a demokrácia, visszatért a polgári kormányzat. A gazdasági modell erőteljesen hangsúlyozza a változó társadalmat: a kiegyensúlyozott növekedést. Chile komoly erőfeszítéseket tesz a fejlődésért. Ebben az egész ország szervesen részt v esz, a ch ileiek k ihívásként tekintenek a feladatra. A s iker el éréséhez biztosítékot nyújt a szilárd demokrácia, a politikai és társadalmi stabilitás, a biztos és f önntartott g azdasági növe kedés, a s zabadkereskedelem, a vi lágos é s s tabil szabályozás, valamint a jól

működő állami-, é s m agánszektor. Ezek t ovábbi elmélyítése jelenti Chile sikeres átlépését a XXI. századba Lagos elnök kormányprogramjának hat fő célkitűzése: - A gazdasági fejlődés megszilárdítása. - A túlzott szegénység felszámolása. - A munkaviszonyok modernizálása. - Modern oktatási rendszer kiépítése. - Működőképes és méltányos egészségügyi rendszer megszilárdítása. - Chile nemzetközi beilleszkedésének elmélyítése. -9- Chile gazdaságpolitikája és gazdasági adatai: GDP (1996) 71,9 milliárd $ GDP/fő (1996) 4.990 $ GDP növekedési arány (1997) 7,1 % GDP növekedési arány (1987-1996) 7,1 % Munkanélküliségi aránya (1997) 6,1 % Az infláció aránya 6,1 % Külkereskedelem (1997) Export: 17.024,8 millió $ Import: 18.888,3 millió $ Kereskedelmi mérleg (1997) 1.863, 5 millió $ Fontosabb kereskedelmi partnerek 1997 Egyesült Államok 19,6 % Japán 10,3 % Argentína 7,2 Brazília

6,1 % Németország 4,4 % Egyesült Államok 37,2 % Spanyolország 10,8 % Kanada 15,1 % % Fontosabb külföldi beruházók (1997) Egyesült Királyság 5,1 % Dél-Afrika 3,8 % Fő exportcikkek (1997) réz 42 % friss gyümölcs 6,6 % cellulóz, papír, karton 5,6 % faáru és fabútor 4,9 % halliszt 3,2 % - 10 - Frei elnök kormányának gazdasági célkitűzései - Növelni az exportot olyan szintre, hogy meghaladja a GDP 40 %-át. - A GDP évi 28 százalékát meghaladó fix tőkebefektetések fenntartása annak érdekében, hogy - a tartós növekedés mértéke meghaladja az évi 5,5 %-ot. - Egy több, mint öt és fél millió foglalkoztatottat számláló munkaerőpiac létrehozása. Ötszázezer új munkahely megteremtése - Rugalmas és dinamikus munkaerőpiac kialakítása, amely a stagnáló, illetve hanyatló á gazatokból ipari húz óágazatokba, a z export és a modern szolgáltatások szektoraiba csoportosítja át a

munkaerőt. - A termelékenység növelése kb. évi 3, 5 %-kal - A képzési programok kiterjesztésének és minőségének döntő jelentőségű javítása. Külföldi befektetések Chilében Chile fontos célországgá vált a Dél-Amerikában befektetők számára. Az országba irányuló tőke beáramlása a gazdaság méretéhez viszonyítva a fejlődő világban az egyik legjelentősebb. Külföldi tőkebefektetés 1997-ben meghaladta az ötmilliárd dollárt. 1974 és 1997 között Chilében a fontosabb befektetők: Egyesült Államok (37,2 %) Spanyolország (10,8 % ), Kanada (15,1 %), Egyesült Királyság (5,1 %), Dél-Afrika (3,8 %), Ausztrália (3,4 %) Hollandia (3,0 %). - 11 - A kül földi be ruházók élnek a törvényes lehetőséggel, leginkább a külföldi beruházásokról szóló 600. törvényerejű rendelettel, amely lehetővé teszi a hivatalos piacra jutást a tőke és a haszon hazatelepítésére, valamint különleges adó- és

vámmentességet biztosít. A tőke és a haszon egy évvel a befektetés után kivihető az országból. Ez a határidő a spekulációs tőke megjelenésének kizárására hivatott. 1990 óta jelentősen megnövekedett a nemzetközi pénzpiacokon tőkéjükkel jelen lévő chilei vállalatok száma. Leggyakrabban a New York-i árutőzsdén az American Despository Receipts kibocsátásának mechanizmusát használják. Ez a Chilébe beáramló kül földi befektetések olyannyira fontos mechanizmusává vált, hogy jelenleg meghaladja a három milliárd dollárt. A külföldi biztosítók jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek. Például: Argentína, Chile, Mexikó stb. Chile piacnyitása és az ebből eredő hatékonyságból származó nyeresége legendás. Chile eddig 30 országgal irt alá beruházásvédelmi egyezményt. Chilei befektetések külföldön: A gazdaság nemzetközivé v álása ösztönözte a chilei b efektetések k iáramlását külföldre. A

K ülföldi Befektetések B izottsága e gyik tanulmánya s zerint 1990 é s 1996 között a chilei külföldre történő tőkeáramlás meghaladta a 12 milliárd dollárt, melynek több, mint 85 százaléka Latin-Amerikára koncentrálódott. E befektetések döntő hányada Argentínába, kisebb részben Peruba és Brazíliába irányul. A befektetések a ba nkszektorba, biztosításokba, n yugdíjpénztárakba, telekommunikációba, v illanyáramszolgáltatásba, p apír és g rafikai an yagok előállításába, élelmiszeráruházakba és számítógépes szolgáltatásokba jutnak. Chile a hazai vállalkozók által kifejlesztett management és know how technológiát is exportálja. - 12 - Pénzügyi szolgáltatások: Chile modern bank- és pénzügyi hálózattal rendelkezik. Ennek fő pillérei: a bankok, nyugdíjpénztárak, biztosítási társaságok, lízing cégek, értéktőzsdék és külföldi tőkealapok. Túlnyomó többségük magánkézben van,

közülük sok külföldi. A bankok kivételével az új társaságok szabadon beléphetnek a pénzpiacra. Ez a szektor igen vonzó a külföldi befektetők számára. Ugyanakkor több chilei cég közvetlen b efektetésekkel vagy t anácsadói s zolgálattal v an j elen a n emzetközi piacokon. ON-line árutőzsdék: Chilében három börze működik. A lebonyolított ügyletek számát tekintve a legnagyobb Santiago 1893-ban alapított árutőzsdéje. Ezt követi az 1989-ben megnyitott chilei Elektronikus Tőzsde és a működését 1988-ban újraindító valparaísói árutőzsde. A santiagói árutőzsde négy éve közvetlen összeköttetésben álla Sao Pauló-i, a mexikóvárosi és a Buenos Airesi tőzsdékkel. Chile ma már tapasztalatát exportálja. Santiagóból műhold segítségével irányítják a Chilei Elektronikus Tőzsde leányvállalatát Costa Ricában és felügyelik az értéktőzsdét Uruguayban. Nemzetközi kapcsolatok: Chile politikai

szerepvállalása csakúgy, mint gazdasági n yitottsága révén napjaink nemzetközi színpadának jelentős és aktív szereplője. - 13 - Az Egyesült Nemzetek alapító tagja, 1996-ban és 1997-ben a Biztonsági Tanács tagja, erőteljesen munkálkodik a Föld lakói jólétének megteremtéséért, melyet a nemzetközi együttélés alapjának tart. E t émakörben t artották m eg chilei k ezdeményezésre az 1 994-es koppenhágai Társadalmi Fejlődés Csúcstalálkozóját. Chile messzemenőkig támogatja a globális kereskedelmi liberalizációt és aktív tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek. Chile számára Latin-Amerika és a Karib-térség a fő külhoni mozgástér. Tagja a Riói Csoportnak, a térség országai politikai konzultatív és együttműködési szervezetének. A térség majd minden országával van már kereskedelmi egyezménye, amelyek, erősítik az ezen államok közötti szabadkereskedelmet. Példa erre az 1995-ben az Argentína,

Brazília, Uruguay és Paraguay által alkotott MERCOSUR-ral aláírt társulási egyezmény. Chile al apítója az Amerikai Államok S zervezetének (AÁSZ) és 1 998-ban házigazdája volt az Amerikai Állam – és Kormányfők Csúcstalálkozójának. A kereskedelmi liberalizáció fő előmozdítójaként Chile Mexikó, K anada és az Egyesült Államok á ltal meghívást kapott a alkotott É szak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (NAFTA) való részvételére. Csendes-óceáni elhívatottsága révén részt vesz ezen térség együttműködési szervezeteiben, 1994 óta a z Á zsiai – Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) m echanizmusának i s ak tív t agja, í gy f ormálva s tabil k ereskedelmi és gazdasági kapcsolatát ezzel a hatalmas piaccal. Hagyományosan jó politikai és gazdasági kapcsolatban áll az európai országokkal. 1995. júniusában Firenzében együttműködési szerződést írt alá az Európai Unióval Egy

kölcsönös függőségen alapuló világban a kulturális identitás hivatott erősíteni a nemzetközi színtéren való részvételt. Ebből Amerikának tulajdonítanak: ered az a jelentőség, melyet Ibér- a közös spanyol múltban gyökerező kulturális erő. - 14 - 1996. novemberében Chile adott otthont a VI Ibér-Amerikai Állam- és Kormányfői Csúcstalálkozónak. Chilei-Magyar kapcsolatok: A bilaterális kapcsolatok M agyarországgal a z régmúltban gyökereznek, még az Osztrák-Magyar Monarchia és az I. világháborút követő időben, amikor a két ország felvette a diplomácia kapcsolatot, amit a II. világháború szakított meg. A di plomáciai k apcsolatok C hile és Magyarország között 1965. január 15 -én helyreálltak, de magyar döntésre 1973. szeptember 25-én újfent megszakadt 1989. június 13-án a két kormány Budapesten megegyezett a konzuli kapcsolatok újrafelvételéről, s 1990. január 11-én n agyköveti s zinten

ismét f elvették a diplomáciai kapcsolatot. Az a különleges körülmény, hogy a két ország gyakorlatilag egy időben tért vissza - bár más-más politikai irányból - a demokratikus rendszerhez, szimpátiát eredményez, lehetővé téve az egymáshoz kölcsönös való igazi közeledést, kiváló kapcsolatok építését, mind diplomáciai, mind politikai és kulturális téren. A különböző jellegű, gyümölcsöző, kölcsönös hivatalos - és magánlátogatások - nyújtanak erre bizonyítékot. A bilaterális ka pcsolatokban ké tségtelenül l egfontosabb e semény köztársasági elnök 1991. decemberi látogatása volt. chilei G önz Árpád 1995. á prilisában a chilei k ülügyminiszter, José M iguel Insulza tett h ivatalos látogatást Magyarországon, amelynek keretében Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. A min iszter lá togatása a lkalmából aláírták a kül ügyminisztériumok köz ötti időszakos

konzultációkról szóló egyezményt, jegyzéket cseréltek a diplomáciai - 15 - szolgálatban dolgozók hozzátartozóinak fizetett munkavégzésről és parafálták a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló egyezményt. 1995-ben a két ország közötti kulturális, oktatási és tudományos együttműködésről szóló megállapodást írtak alá. 1997. márciusában Kovács László külügyminiszter látogatást tett Chilében Találkozott k ollégájával, José Miguel Insulzával, a g azdasági m iniszterrel, a közmunkaügyi miniszterrel illetve a szenátus elnökéve. A látogatás k eretében politikai k onzultációt f olytattak és al áírták a beruházások ösztönzéséről szóló egyezményt. A lá togatás jelentőségét növeli, hogy első ízben járt magyar külügyminiszter Chilében. Összefoglalva, a Chile és Magyarország közötti kapcsolatok kitűnő szinten állnak és mindkét ország erőfeszítéseket tesz annak

érdekében, hogy még intenzívebbé tegyék a politikai, kulturális illetve gazdasági bilaterális kapcsolatokat. A egy chilei diplomáciai nagykövetségen kereskedelmi személyzet létszáma, attasé személyében kibővült a illetve az elkövetkezendőkben egy új abb diplomata i s é rkezik Magyarországra. E z annak az é kes bizonyítéka, hog y a nagykövetség m ég i ntenzívebben s zándékozik vé gezni m unkáját a pol itikaikulturális közeledés, illetve a gazdasági kapcsolatok növelése érdekében. MEXIKÓ: Mexikó Észak-Amerika dél-nyugati részén terül el. Az éghajlata jobbára a tengerszint feletti magassággal változik. Közel 100 millió ember demokráciában él. De milyen demokráciában? Az ember fél kimenni az utcára sötétedés után, a szegénység úton-útfélen tapasztalható és érdekes módon, Mexikóban mindenki politizál. Mexikó az egyetlen olyan ország, amely közvetlen határral rendelkezik az Amerikai Egyesült

Államokkal dél felől. Az Egyesült Államoknak ez a határ óriási problémát jelent az illegális munkavállalók és a beáramló kábítószerek miatt. - 16 - Politikai háttér és a z 1970-es évek gazdasága: Mexikó szövetségi köztársaság 31 államból és 1 szövetségi területből áll. A Mexikói Egyesült Államok élén a köztársaság 6 évre választott elnöke áll. A legfelső törvényhozó hatalom a kétkamarás, képviselőházból és szenátusból álló kongresszus. Mexikó története tele van korrupcióval, árulással és polgárháború gyanús helyzetekkel. Többször viselt belháborút, mint külső ország ellen. Mexikói elnöknek lenni semmi esetre sem életbiztosítás. Amíg a politika mondja meg a gazdaságnak hogy mit s zabad és mit nem, addig egy ország szegény marad. Ha azonban a gazdaság irányítja a politikát, akkor ott érvényesülnek a szabad gondolatok. Példákkal szolgálni bárki tudna, aki kicsit jártas a

világgazdaságban. A nagy Szovjetunió avagy Chile. A Szovjetuniót mindenki látja, hova jutott A politika irányította a gazdaságot. Most demokrácia van, (?) mégsem szívesen mennénk oda Ugyanakkor itt van Chile, akinek volt egy Pinochetje és jó néhány áldozata. De Dél-Amerika legfejlődőbb országává vált és most már a demokrácia is sokkal stabilabb lábakon áll. Az embereknek van mit veszteniük, tehát sokkal óvatosabbak A világpolitikai erőviszonyok megváltozása, a mexikói nép erősödő antiimperialista megmozdulásai, a la tin-amerikai nemzeti f elszabadító mo zgalom rákényszerítette Mexikó vezetőit , hogy f ellendülése - bár az E gyesült Á llamok befolyása továbbra is érvényesül - független kül- és belpolitikát folytassanak. Az 1970 -ben elnökké választott Echeverria a tőkés fejlődés meggyorsítására törekedett. ipari mezőgazdasági Mintegy 600 állami vállalatot hozott létre, növelte az állami

részesedést a magánvállalatokban, elnöksége először, hogy és az állami beruházások volumene idején fordult elő meghaladta a magántőkéét. Folytatta a földosztást, és lehetővé tette a pártok legális működését. Portillo, - 1976 évtől - az új elnök, egyszersmind csökkentette annak ütemét. folytatta elődje reformpolitikáját, de - 17 - Ezáltal en yhültek azok a súlyos gazdasági feszültségek, amelyek egyik okául az egyes ágazatokban e szközölt a ránytalanul magas be ruházások s zolgáltak. A kormány arra törekedett, hogy tovább csökkentse a mexikói gazdaság függőségét az Egyesült Államoktól : nacionalizálta az országban működő külföldi érdekeltségű vállalatok tulajdonának 51 %-át. külföldi vagy Gazdasági bázisa volt az olajtermelés fokozása. Ez az utóbbi körülmény lehetőséget teremtett a hosszú távú gazdasági tervezésre. Már megkötött szerződések szerint Mexikó

az olajáért ellenszolgáltatást kapott Japántól és Franciaországtól. A gyors gazdasági növekedés el lenére a h etvenes évek végén az ország súlyos gazdasági gondokkal küzdött: kr ónikus volt a munkanélküliség (hivatalos adatok szerint 1979 elején a felnőtt munkanélküli lakosság 40 %-a m unkanélküli volt ), magas volt az inflációs ráta ( 1979: 24 % ), óriási a szegénység. Mexikó a fejlődő országok csoportja volt a nemzetközi politikai fórumain, az egyik fő reprezentásának kapcsolatokat tart fenn, tekintették. Az ország jó és egyenletesen és támogatja a diktatúrák ellen küzdő fejlődő latin-amerikai mozgalmakat. Mexikó t agja az Amerikai Á llamok S zervezetének és a Latin-amerikai Szabadkereskedelmi Társulásnak. Latin-Amerika egyik gazdaságilag l egfejlettebb i pari-agrár o rszága. A z ö sszes külföldi tőkebefektetés több mint háromnegyede egyesült államokbeli tulajdon, de jelen van többek

között a nyugat-német, az olasz, a francia és a japán tőke is. Megerősödött azonban egy hazai monopoltőkés pénzügyi-ipari oligarchia, amely a viszonylag jelentős állami szektorral együttműködve szembeszegül a még mindig igen nagy külföldi gazdasági befolyással . Mexikóban á llami tulajdonban va n a v asúti szállítás, a hí rközlés, a z ol ajipar, minden v illamos energetikai ü zem. Á llamosították a dohányipart, ma jd a bányászatot. A legfontosabb iparágak: az olajkitermelés és feldolgozás, a bányászat, a kohászat az építő-, a textil-, a cipő- és a dohányipar. - 18 - Az ip ar a b ruttó nemzeti te rméknek tö bb, min t e gyharmadát a dja. M ind fejlettséget, mind fejlődési ütemét tekintve az elsők között van Latin-Amerikában. 1976-ban a z i par f oglalkoztatta a l akosság 15, 6 % -át. Ebben az időben a mezőgazdaság a bruttó nemzeti termék 10 %-át adta. A sorozatos földreformok ellenére a

termőterületek tulajdonában van. A kormány mezőgazdasági politikájának zöme nagybirtokosok fő célja a következő: sokágazatú mezőgazdaság kialakítása, a termelékenység fokozása és új munkahely lehetőségek felkutatása, a falusi munkaerő-felesleg felszívására. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék értéke 1978-ban 1220 dollár volt. Mexikó legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok ( a behozatal 60, a kivitel 62, 5 %-a ). A mexikói kormány- és üzleti körök arra törekednek, hogy szélesedjenek az ország gazdasági k apcsolata az E urópai Gazdasági Közösség tagjaival, Japánnal, Kanadával, valamint a k özép-amerikai és a k arib-térségi államokkal. Fő kiviteli cikkek: az ol aj, a f émek, t extíliák, a cukor, a k ávé, a h al, a kukorica, a hús , a gyapot. A törvények közötti rések és a gyengébb államhatalom lehetőséget teremt a kábítószerkereskedőknek a termelésre és a csempészetre.

Természetesen a mexikói kormány mindent megtesz a k ábítószerek visszaszorítása érdekében és az Egyesült Államok is támogatja a kormány akcióit. A drog több úton is bejuthat az USA-ba. Többnyire hajón, repülőgépen és gépkocsival viszik át a határon a kábítószert. A gazdaság jelenlegi helyzete: Mexikó belföldi piaca meglehetősen nagy, de a vásárlóerő, és az egy főre jutó jövedelem meglehetősen alacsony. Ennek következtében a külföldi, új főként az Egyesült Államokbeli piacok felé tekingetnek. Hat éve, az Észak-Amerikai Szabad Kereskedelmi Egyezmény (NAFTA) hatályba lépése óta, állandóan létfontosságú szerepet játszik ebben a kapcsolatban. - 19 - Például: 1999-ben, a két ország közötti cipőkereskedelmi forgalom 2,1 milliárd dollár volt. Meglepően, a kereskedelmi mérleg az USA export nagyobb részesedését mutatta, az összesből 1,1 milliárd dollárt. Nyilvánvalóvá vált az USA piac fontossága.

Az USA ténylegesen nagyobb lehetőségeket nyújt, de felvetődnek komoly kockázatok is, például, ha valami olyan hatással lesz ismét a gazdaságra, mint 2001. s zeptember 11-ei terrortámadás. A külföldi cégek túlnyomórészt az Egyesült Á llamokból, ezenkívül Japánból, Kanadából, Hollandiából és máshonnan is elköltöznek Mexikóba, létrehoznak összeszerelő üzemeket, hogy kihasználják a vámmentesség előnyeit. 1998. évi gazdasági adatok: - Gazdasági növekedés 4, 8 % - Infláció 14,8 % - Munkanélküliség 4,2 % - GDP/fő 8300 USA dollár - GDP 417,3 milliárd USA dollár A mintegy 500 Mrd USA dollár GDP-jű ország húsz év óta 2000-ben fejlődött a leggyorsabban: a 7%-os növekedés elsődlegesen a belső piaci kereslet felfutásának volt köszönhető. Nőtt a kereskedelmi mérleg deficitje, rontva a folyó fizetési mérleget is A folyamatot részben ellensúlyozta az olajbevételek megugrása. A likvid tőkék érdeklődése is

újra élénkült a mexikói befektetési lehetőségek iránt. Az új adminisztráció gazdasági programjának középpontjában az államháztartási, pénzügyi reform áll. Prioritásai: - csökkenteni és korlátok között tartani az állami szektor költségvetési hiányát; - az infláció ütemét hozzáigazítani az észak-amerikai inflációs rátához; - a külföldi befektetések ösztönzésére stabilizálni a peso árfolyamát; - több lehetőséget és támogatást adni a kis- és középvállalkozóknak; - a termelő szektorban enyhíteni a petrolkémiai ipar egyharmados súlyán; - többségi nemzeti tőkével privatizálni és új munkahelyeket teremteni. - 20 - Mexikó 103 Mrd USD értékű kivitelével Latin-Amerikában az első, a világranglistán a tizedik 125,8 milliárdos importjával a világ tíz legnagyobb importőre között áll. A térség külkereskedelmi termékforgalmának 40%-át bonyolítja le. Exportja igen koncentrált - a

kőolaj magas világpiaci ára mellett az olaj adja a teljes kivitel kétharmadát. - fontos kiviteli cikkek még a gépkocsik, - az autómotorok és autóipari részegységek, - a számítógépek és számítás-technikai alkatrészek. Az import leglényegesebb tételei: - az autóipari részegységek és alkatrészek, - computerek és számítástechnikai termékek, - fémfeldolgozó gépek, acélipari termékek, - mezőgazdasági gépek, - elektromos berendezések. Az USA meghatározóan fontos szerepet játszik Mexikó gazdasági életében. Az export több mint 80%-a, a GDP egynegyede kerül oda, míg az amerikai export 11%-a jut Mexikóba, amely így Kanada után az Egyesült Államok második legfontosabb piaca. Mexikó vonzó terület a külföldi befektetések számára. Az elmúlt 6 évben évente 10 Mrd USD körüli tőkét vittek Mexikóba. A befektetések 65%-a az USA-ból származik, mivel mind több amerikai cég helyezi át kaliforniai

gyártóbázisát. Az EU-országok befektetői is igyekeznek a mexikói vámfalak mögé. Mexikó az OECD mindeddig egyetlen latin-amerikai tagországa és a világ egyetlen olyan állama, amelynek az USA-val és az EU-val is van szabadkereskedelmi megállapodása. A mexikói bérköltségek versenyképesek, és a h atalmas Egyesült Államok p iaci közelsége növeli a lehetőségeket. (A világ több, jól ismert vállalata az Alcoa, Philips - 21 - Electronics, Delphi Automotive Systems, General Electric, Toshiba és a Sony is rendelkezik összeszerelő üzemekkel.) Napjainkban az összeszerelő ágazat az egyik legfontosabb szektora a mexikói gazdaságnak. A növekedés jelentős és nagy szerepe van a mexikói munkahelyteremtésben, a munkabérek általában magasabbak, mint az ország más területein. A külföldi biztosítók jelentős Valójában kevés piaci részesedéssel rendelkeznek Mexikóban. pi acon dominálnak külföldi biztosítók. A legtöbb

piacon, ahol megengedik a kül földi é rdekeltséget, ve gyes t ulajdont s zolgáló intézkedéseket hoztak, azonban a többségi tulajdonon keresztül a helyi állampolgárok tartják azt az ellenőrzésük alatt. A külgazdasági kapcsolatok Magyarországgal: Az államközi-szerződéses kapcsolatok alig negyedszázados múltra tekintenek vissza. Mexikó a magyar külgazdaság második legnagyobb latin-amerikai partnere. 2000-ben 60,1 M USD értékű szállításaink a magyar exportpiacok között a 33. helyre sorolták (1999-ben a 32., 1997-ben még a 73 volt) Az import-beszerzési területek fontossági sorában a 161,7 M USD-os behozatal révén a 30. (1999-ben a 26, 1997-ben a 33 volt) Mexikó közép-európai partnerei között Magyarország 1998 óta az első helyen áll. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete KIVITEL 1999 BEHOZATAL 2000 Index % M USD Összesen: Élelmiszerek, dohány 67,0 ital, 0,0 1999 2000 Index % M USD 60,1 89,7 172,5 161,7 93,7

0,1 182,0 1,6 1,4 86,5 - 22 - Nyersanyagok 0,0 0,0 443,8 0,4 0,3 92,8 11,5 7,0 60,8 4,8 8,3 171,7 53,0 95,6 165,7 151,7 91,5 Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, berendezések gépi 55,5 A forgalom szerkezeti megoszlása és az egyenleg alakulása KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 1999 1999 2000 2000 % Összesen: Élelmiszerek, dohány 100,0 1999 2000 M USD 100,0 100,0 100,0 -105,5 -101,6 ital, 0,0 0,1 0,9 0,9 -1,6 -1,3 0,0 0,1 0,2 0,2 -0,4 -0,3 17,1 11,6 2,8 5,1 6,7 -1,3 gépi 82,8 88,2 96,1 93,8 -110,3 -98,6 Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, berendezések A magyar szállítások és vásárlások túlnyomó többségét a legfejlettebb technikát képviselő (számítás- és híradástechnikai valamint autóipari) gépek és berendezések adják. Exportunkban több mint 80%, importunkban pedig 70% a számítástechnikai cikkek aránya. - 23 - A magyar kivitel fontos tételei

még a járműipari részegységek (hátsóhíd, elektromos berendezések) és alkatrészek, a gyógyszeralapanyagok, műanyagok. Több magyar vállalkozás érdekelt a mexikói élelmiszeriparban. A Mexikói Központi Bank prognózisa szerint 2001é vben a GDP mérsékeltebben, de a világátlagot meghaladó ütemben növekszik, s tovább süllyed az inflációs ráta. A mexikói gazdaság teljesítménye azonban nagymértékben függ az USA konjunktúrájának alakulásától. Az amerikai gazdaság lassulása fékezi majd a mexikói export iránti keresletet, s gyengíti a nemzeti valutát, a pesot. Az EU-val kialakított gazdasági együttműködés viszont várhatóan mérsékli a kedvezőtlen következményeket. A magyar cégek elsősorban a nemzetközi nagyvállalatok beszállítóiként juthatnak eséllyel a mexikói piacra. A számítás- és híradástechnikai, az autóipari cégek árucseréje mellett további lehetőség látszik oktatási és kórházi

berendezések, városi és vasúti tömegközlekedési járművek, erőművi és energetikai berendezések, elektronikai cikkek, mezőgazdasági rendszerek, vegyi-, gyógyszeripari termékek, élelmiszerek értékesítésére. Összegzés: Latin-Amerika távolról sem egységes. Még mutatószámok átlagai alapján sem lehet köve tkeztetéseket levonni, mivel rendkívül nagy szórás jellemzi a z egyes országokat. P olitikailag sem egységesek, min denhol a demokrácia látszik győzedelmeskedni, de a politikai múltjuk nagy teher a számukra. Egyes or szágoknak, m int pl . C hilének és M exikónak is va nnak f ejlettebb régiói, meg akarnak felelni a gyors gazdaságnövekedésnek, de ez az új világgazdasági környezetben egyre nehezebb. Az állam és a külföldi tőke adja a gazdasági fejlődés arculatát. M indkét or szágban a f öld m agántulajdonosi r endszere is csak á llami beavatkozással valósulhatott meg. Minden nemzetállamnak megvan a joga, hogy

úgy szervezze meg belső piacát, ahogy kívánja. Ha egy nemzet ki akarja zárni részben vagy teljesen a külföldieket, ez az ő dolga. Az ilyen típusú döntéseknek kevés köze van a közgazdaságtanhoz - 24 - Ez politikai ideológiából, a helyi kultúra megvédése iránt érzett vágyból vagy egy egész sor más, nem gazdasági jellegű érdekből származhat. Ideálisan a k ormánynak meg kell érteni a döntések gazdasági következményeit, és azt, hogy az elszigetelődés gazdasági következményei gátolhatják a további növekedést. A fent tárgyalt két ország, Chile és Mexikó gazdasága n yitott a külföldi p iac, tőke iránt. Felismerték, h ogy e gymaguk k éptelenek a g azdasági f ellendülésre, piaci növekedésre. Sokáig a külföldi tőke negatív szerepet játszott a fejlődésben, mert gyarmatként kezelte ezeket az országokat. A politikai puccsok e llenére Chile és Mexikó gazdasága a g yors növekedésben látta a felzárkózás

esélyeit. A hitelezők érdeke - politikai és gazdasági szinten is - a stabilizálódás, ezért az országok stabilizációs r eformokat, k edvezményeket l éptettek él etbe. G azdasági nyitás, külföldi tőkének kedvező beruházási feltételek biztosítása, exportorientált ipar kialakítása, antiinflációs program. A reformok összességében pozitívumot mutatnak. Mindkét ország gazdaságára erőteljesen hat és meghatározó szerepe van az Egyesült Államok közelségének. Latin-Amerikában a fejlődési egyenetlenségek egyre jelentősebbek és a „fejlettebb” országok sincsenek biztonságban. Valójában kevés pi acon dominálnak külföldi biztosítók. A legtöbb piacon, ahol megengedik a kül földi é rdekeltséget, ve gyes t ulajdont s zolgáló intézkedéseket hoztak, azonban a többségi tulajdonon keresztül a helyi állampolgárok tartják azt az ellenőrzésük alatt. Ahol a külföldi b iztosítók jelentős piaci részesedéssel

rendelkeznek, tapasztalhatók- e ártalmas h atások? A kül földi é rdekeltség meghatározhat e gy iparágat, nem feltétlenül rossz. Gazdasági szemszögből vizsgálva a dolgot csak akkor rossz, ha a fogyasztók vagy a n emzetgazdaság hátrányt szenved a d omináns szerepük következtében, a mi abból származhat, ho gy képesek meghatározni a feltételeket vagy az árat és ezzel vissza is élnek. - 25 - Vannak azonban piacok, ahol jelentős a külföldi je lenlét ! Például: A rgentína, Chile, Mexikó stb. A bizonyítékok az ellenkezőjét mutatják Chile legendás. piacnyitása és az ebből eredő A jelentős vagy a növekvő hatékonyságból külföldi megítélése többnyire az , h ogy az eg yéneknek és származó nyeresége jelenléttel rendelkező a v állalkozásoknak piacok m agas színvonalú szolgáltatásokat kínálnak alacsony áron. A helyi érdekeltségű piacoknak az új riválisokkal szemben gyakran jelentős előnyük van.

Általában t öbb éves tapasztalatuk van és jobban megértik a helyi kultúrát. Megértik a helyi piacot és kapcsolatot építenek ki a fogyasztókkal és az egyéb érintettekkel. Például M exikóban a helyi biztosítók a hatékony külföldi biztosítókkal c sak úgy tudtak szembenézni, hogy kihasználták ezen versenyelőnyeiket, míg ezalatt a hatékonyságukon is javítottak. A hetvenes évek v égén ( 1976, 1979 é vekben ) mindkét ország s úlyos g azdasági gondokkal küzdött. Chilében és M exikóban is kr ónikus vol t a munkanélküliség és i gen m agas az inflációs ráta. A két ország politikai kormányzásában, gazdaságpolitikájában igen sok hasonlóság fedezhető fel. Chilében 1978-ban a b ruttó nemzeti termék értéke 1210 dollár volt, Mexikóban 1220 dollár. A pol itikai puccsok, (Mexikóban talán kevesebb volt, mint Chilében) csatározások ellenére mindkét ország komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ország gazdasági

felemelkedéséért. A szabadpiaci gazdasági modell az országok g azdasági szerkezetében n agyon sok vá ltozást hoz ott. M indkét or szág pi acán és gazdasági életében fontos, meghatározó szerepet játszik az Amerikai Egyesült Államok. Mexikó gazdaságát, piacát, kül- és belkereskedelmét jobban meghatározza az USA (közös ha tár, közelsége miatt), mint C hiléjét. Szívesen telepednek ide az ÉszakAmerikai c égek M indkét á llam l egfontosabb pi aca a kül földi be ruházók tekintetében az Egyesült Államok, Chilében 37, 2 %, Mexikóban jóval magasabb, 65 %. A külföldi tőkebefektetések magasabb aránya a fejlődés hatékonyságára is jobban kihat. - 26 - A demokrácia megszilárdulásával a D él-Amerikai kont inensen kiugró gazdasági szerephez jutott ez a két ország. Az 1980 é vek után mindkét ország s trukturális reformokat indított el a gazdasági felzárkózásra, illetve a gazdasági átalakítására. E lkezdték

a t ermészeti k incseik kiaknázását és világpiaci rendszerűk b ekapcsolódtak a körforgásba. A politikai hatalom megszilárdulása után az 1990-es évektől fokozatosan fejlődik mindkét ország gazdasága és Latin-Amerika dinamikusan fejlődő országaivá váltak. A t öbbi D él-Amerikai or szág, ahol m ég mindig pol itikai c satározások f olynak, illetve sokáig folytak, visszaesés és csekélyebb mértékű fejlődés tapasztalható a gazdaságban. A politikai stabilitás nagyon fontos m érce a külföldi b efektetők számára. Ezek az országok nem tudják kihasználni természeti kincseikből fakadó előnyeiket, adottságaikat és egyéb más gazdasági lehetőségeiket a piacon. A politikai hatalomért folytatott harc elnyomja a gazdasági fejlődést. Ezen tudott felülemelkedni Mexikó, de főleg Chile. Az 1996 -98 é ves adatok bi zonyítják, hog y a hetvenes é vekhez vi szonyítva nagymértékű gazdasági fellendülés tapasztalható.

Csökkent mindkét országban az infláció, a munkanélküliség, és növekedett a GDP 1 főre jutó aránya, ez főleg Mexikóban kiugró nagyságú. (Chile 4991 dollár, Mexikó 8300 dollár) A szomszédos Egyesült Államokból áttelepült tőke, infrastruktúra nagymértékben befolyásolja a kiugró GDP bevételt. Chilében és Mexikóban is a külföldi tőke beruházásának elmaradása gazdasági lemaradást er edményezett volna. A p olitikai és g azdasági s tabilizálódás u tán a külföldi is befektetők tőkéjüket a fejlettebb L atin-Amerikai or szágokba koncentrálták. A két ország fő exportcikkei között különbség van: Míg Chile exportjában jelentős szerephez jut a réz, gyümölcs, cellulóz, faáru stb, addig Mexikónál a dominens exportcikkek: olaj, gépkocsik, autóipari részegységek, számítógépek és számítástechnikai eszközök. (Ezt főleg az USA-ből áttelepült cégek meghatározó szerepének tudható be az

olcsó munkaerő és egyéb gazdasági privilégiumok miatt.) Mindkét ország törekedik a L atin-Amerikai és a K arib-térségi piacokon kívül az Európai Unióval való gazdasági együttműködésre. - 27 - Minkét ország jó kapcsolatokat é pített ki Magyarországgal, politikai, kulturális és gazdasági téren. Mindez: Dél-Amerika! Az ellentmondások világrésze! - 28 - Felhasznált irodalom: 1.) Kossuth könyvkiadó 1982 Földünk országai 2.) Móra könyvkiadó Dél-Amerika 3.) Park kiadó 1980 1997 4.) Chilei Nagykövetség 5.) Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai Képes Enciklopédia (Általános Információk) - 29 -