Biológia | Középiskola » Az óidő élővilága, földtörténeti ókor

Az óidő élővilága (földtörténeti ókor) • • • • • 590 millió éve kezdődött (a gerinctelen állatoknál megjelent a külső váz) 235 millió éve ért véget (az óceán sótartalma jelentősen lecsökkent, a kontinensek vándorlásuk közben szárazabbá váltak) Korszakai: kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm Az ózonpajzs kialakul  szárazföldi élet Kaledóniai és Variszkuszi hegységrendszer képződése Növények a szárazföldön - Sok CO 2 , tápanyagokban gazdag talaj  „érdemes” kiköltözni a szárazföldre Szövetek, szervek létrejötte A gyökér a vízfelszíváshoz kell (nem csak rögzít) Fényért való versengés  szár Magasabb növények  szilárdító szövet, szállítószövet Vízzel való takarékoskodás  kialakul a sejtek vastagabb sejtfala (kutikula) Pl. mohák, harasztok Kontinensvándorlás  szárazabb éghajlat  előnyben vannak a víztől függetlenül szaporodó, nagyobb

tápanyagkészlettel (mag) induló egyedek  NYITVATERMŐK Állatok a tengerben - Ragadozók elleni védekezés  szilárd váz Vezérkövület: Trilobita (háromkaréjú ősrák), félgerinchúros) Páncélos őshalak Graptolita („rajzolt kő” – Állatok a szárazföldön - Új élettér, új táplálék  nagy vonzerő Szükséges: végtagok, levegőből való oxigénfelvétel képessége, párolgásos vízveszteség csökkentése Kontinensvándorlás  szárazabb éghajlat  előnyben vannak a víztől függetlenül szaporodó egyedek  HÜLLŐK Kontinensvándorlások és egyesülések Gondvana Észak-Amerika Európa Ázsia Gondvana Laurencia Ázsia Gondvana Laurázsia Pangea (az Panthalassa) óceán: