Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Hegedűs Ágnes - A könyvvizsgálói függetlenség és felelősség a szakma iránti közbizalom gyengülésének tükrében

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A könyvvizsgálói függetlenség és felel6sség a szakma iránti közbizalom gyengülésének tükrében Hegedüs Ágnes Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozás szakirány 2003. Tartalomjegyzék I. A gazdasági társaságok könyvvizsgálatának célja és jogszabályi környezete 1. A könyvvizsgálat köznapi és szakmai megfogalmazása 2. A könyvvizsgálat szabályozásának szükségessége 3. A könyvvizsgálat aktuális helyzete 4. A könyvvizsgálat jogszabályi háttere hazánkban 1997. évi CXLIV tv a gazdasági társaságokról 2000. évi C tv a számvitel+l 1997. évi LV tv az MKVK-ról és a könyvvizsgálói tevékenységr+l Az MKVK Etikai Szabályzata Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok II. A könyvvizsgálói függetlenség szabályozása és a várható tendenciák 1. A könyvvizsgálói függetlenség követelményének eredete 2. A könyvvizsgálói függetlenség és

összeférhetetlenség jogszabályi háttere 3. A könyvvizsgálói függetlenségre vonatkozó amerikai és európai el+írások közti legnagyobb szakadékok 4. Napjaink könyvvizsgálói függetlenséget érint+ problémái irányvonalai III. A könyvvizsgáló felel!ssége a hazai és nemzetközi szabályozás alapján 1. A könyvvizsgálói felel+sség tárgya és iránya 2. A felel+sség típusai és a felel+sségbiztosítás 3. Az etikai és fegyelmi vétség 4. A könyvvizsgálói felel+sség jogszabályi koordinálása 5. A nemzetközi szabályozások összehasonlítása 6. A bizonyosság és kockázat szerepe a jöv+beni elvárások tekintetében IV. Az ismert, folyamatban lév! kártérítési ügyek tanulságai 1. A vállalati visszaélésekhez vezet+ út, provokáló körülmények 2. A folyamatban lév+ kártérítési ügyek A legismertebb könyvelési botrányok Vállalatvezet+k sajátos visszaélései Európai és magyarországi helyzet Bankok szerepvállalása A

könyvvizsgálói vonatkozású vállalati botrányok politikai háttere 3. A jelen és a jöv+ reakciója, célok és megoldások Európában és Amerikában Új szabályozó és felügyel+ testületek létrehozása, a már meglév+k hatáskörének b+vítése A könyvvizsgálócégek m:ködésének hatékonyabb ellen+rzése és szabályozása A vállalati szigorítások eszközei V. A nemzetközi események hatása a magyar könyvvizsgálói szakmára 1. A közelmúlt eseményeinek hatása a hazai tendenciákra 2. Várható hazai változások 3. Következtetések 1. 1. 1. 2. 3. 4. 6. 8. 9. 10. 11. 11. 12. 44. 45. 48. 48. 48. 50. Irodalomjegyzék 51. 15. 16. 22. 22. 22. 24. 24. 26. 28. 31. 31. 32. 34. 38. 40. 41. 42. 43. 44. I. A gazdasági társaságok könyvvizsgálatának célja és jogszabályi környezete 1. A könyvvizsgálat köznapi és szakmai megfogalmazása A mai világban a pénzforgalom egyik alapkövetelménye, hogy nyomon tudjuk követni a pénz eredetét és

felhasználását is. Ezt a feladatot végzik hivatásszer en a könyvel!k. Az idegent!ke, kölcsönt!ke, bankhitel felhasználása illetve az adófizetés nagymértékben a nyereségt!l függ, így annak megállapításához mind a vállalkozónak, mind az államnak igen nagy érdeke f z!dik. A könyvvizsgálói, azaz a könyvelési revizori szakmát eredetileg a számok sokaságában eligazodni nem tudó vállalkozók segítésének, a könyvel!i munka ellen!rzésének szükségessége tette elengedhetetlenné. Ma inkább a befektet!k és az állami szervek veszik hasznát az általuk nyújtott információknak, de sajnos az elmúlt évben igencsak megrendült a bizalom a könyvvizsgálókban. A könyvvizsgálat pontos szakmai definiálása a 2000. évi C törvényben található E szerint: ’A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évr!l készített éves beszámoló, egyszer sített éves beszámoló, továbbá az összevont

(konszolidált) éves beszámoló e törvény el!írásai szerint készült, és ennek megfelel!en megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetér!l, a m ködés eredményér!l. A könyvvizsgálat során ellen!rizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.’ 2. A könyvvizsgálat szabályozásának szükségessége Annak érdekében, hogy az érdekeltek (a befektet!k, a hitelez!k, az állam) minél megbízhatóbb képet kapjanak a könyvek vezetésének helyességér!l, a XX. Század elejét!l kezdve a gazdasági szféra igényeit is figyelembe véve igyekeznek megfelel! módon, törvényi úton szabályozni a könyvvizsgálói intézmény m ködését. Ennek alapján szabályozásra kerültek a következ!k: 1 - a könyvvizsgáló feladata, - a könyvvizsgáló által

végezhet! és végzend! tevékenységek, - a könyvvizsgáló munkáját irányító el!írások, - a könyvvizsgálók képzettségéhez, képesítéséhez szükséges feltételek, - a könyvvizsgálóként való m ködés feltételei, - a könyvvizsgálók szakmai m ködését felügyel! közhitel szervezetek, - a könyvvizsgálók felel!ssége, - kötelezettségszegés következményeképp felmerül! szankciók. 3. A könyvvizsgálat aktuális helyzete Az Európai Unió országaiban a könyvvizsgálat ma már egységes szabványok, úgynevezett standardok alapján történik. Ezek a szabályok Magyarországon is bevezetésre kerültek a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok keretében. A világméret globalizáció és annak jeleként az Internet elterjedése el!revetít egy olyan fejl!dési tendenciát, mely a könyvvizsgálati szabályozásra is er!teljesen hat. Egyre nagyobb igény mutatkozik a nemzetközi számviteli szabályok teljes kör

egységesítésére, a standardok egységes alkalmazására; ez egyben a könyvvizsgáló szakma egyik legf!bb aktuális problémája. Valószín síthet!, hogy záros id!n belül a világ legnagyobb részében a könyvvizsgálói tevékenységet országtól és régiótól függetlenül, közel azonos feltételek és körülmények között fogják végezni, hiszen az Egyesült Államok és Kanada kivételével jelenleg már minden t!zsde elfogadja, s!t, alkalmazza is a Nemzetközi Számviteli Standardokat (IAS-t). Az USA t!zsdéi az IAS alapon készült beszámolókat jelenleg csak további kiegészít! információk csatolása esetén fogadják el, így téve lehet!vé az általuk alkalmazott US-GAAP-al való összehasonlítást. Az eddig általuk tökéletesnek hitt rendszer megreformálása azonban az elmúlt hónapok eseményeinek hatására elengedhetetlenné vált. Az IAS rendszer egységes alkalmazását az Európai Bizottság és a FEE (az Európai Könyvvizsgálók

Szövetsége) is támogatja, ami valószín leg hatást fog gyakorolni az Egyesült Államok t!zsdéire is. Amennyiben pedig az IOSCO (az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szövetsége) is egyetért a f!bb standardokkal, úgyszintén támogatni fogja saját tagjai között azok elfogadását és alkalmazását. 2 4. A könyvvizsgálat jogszabályi háttere hazánkban A könyvvizsgálat hazánkban igen kiterjedt jogszabályi hátteret tudhat maga mögött. Számos törvény részletesen foglalkozik a könyvvizsgálói tevékenységgel, de vannak olyan jogszabályok is, ahol bizonyos területek részletezése során kerül említésre egy-egy speciálisan oda tartozó szabály. Ilyen, a könyvvizsgálatot konkrétan nem tárgyaló jogszabályok például amelyeket egy-egy speciális tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek kell figyelembe venniük, illetve azok is, amelyek ugyan a vállalkozások teljes körére érvényesek, de els!dleges szabályozási

célpontjuk nem a könyvvizsgálat: Törvények 1996. évi LXXXI Törvény a társasági adóról 1990. évi LXV Tv a helyi önkormányzatokról 1996. évi CXII Tv a hitelintézetekr!l és a pénzügyi vállalkozásokról 1995. évi XCVI Tv a biztosító intézetekr!l és a biztosítási tevékenységr!l 1991. évi LXIII Tv a befektetési alapokról 1996. évi CXI Tv az értékpapírokról és a befektetési szolgáltatásokról 1997. évi LXXXII Tv a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról 1998. évi XXXIV Tv a kockázati t!ketársaságokról, a kockázati t!kebefektetésekr!l és a kockázati t!kealapokról A kormányrendeletek a könyvvizsgálatot konkrétan ugyancsak nem tárgyaló jogszabályok körén belül egyes részterületek beszámolási kötelezettségéhez kapcsolódóan írják el! a könyvvizsgálati kötelezettséget, illetve néhány területen részletesen szabályozzák a könyvvizsgáló speciális feladatait: Kormányrendeletek 269/1997.

Kormányrendelet az önk Nyugdíjpénztárak beszámoló-készítésér!l és könyvvezetésér!l 169/1997. Kormányrendelet a Pénztárak Garancia Alapjának szervezeti és m ködési szabályairól 173/1997. Korm rend a Magánnyugdíj-pénztárak beszámoló-készítésér!l és könyvvezetésér!l 12/1997. Kormányrendelet a Befektet!védelmi Alapokról, a Betétbiztosítási Alapról és az Intézményvédelmi Alapról 270/1997. Kormányrendelet az önkéntes kölcsönös egészség és önsegélyez! pénzárak beszámoló-készítésér!l és könyvvezetésér!l 3 A könyvvizsgálati tevékenységre, a könyvvizsgáló személyére, a könyvvizsgálói kötelezettségre, stb. vonatkozóan a következ!k tartalmaznak részletes el!írásokat: 1997. évi CXLIV tv a Gazdasági Társaságokról 2000. évi C tv a Számvitelr!l 1997. évi LV tv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységr!l Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok 1997. évi CXLIV

törvény a Gazdasági Társaságokról: ’A törvény célja, hogy korszer jogi keretek biztosításával segítse el! a piacgazdaság Magyarországon való megszilárdulását, a nemzetgazdaság jövedelemteremt! képességének emelkedését, a vállalkozások meger!södését, valamint az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel való jogharmonizáció megteremtését. A gazdasági társaságok m ködése ne korlátozza a versenyt, ne teremtsen monopóliumokat, ne sértse a hitelez!k méltányos érdekeit, és összhangban álljon a közérdekkel.’ ’Ez a törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkez! gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és m ködését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit továbbá felel!sségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megsz nését.’ A

törvény tehát a könyvvizsgálóra úgy tartalmaz el!írásokat, mint a gazdasági társaságok törvényes m ködésének egyik biztosítékára. Az 1997 Évi CXLIV tv a következ!ket fogalmazza meg: Könyvvizsgálatot kötelez! végezni: - Rt-nél - 50 millió Ft-ot meghaladó törzst!kével rendelkez! Kft-nél - Ha azt jogszabály külön el!írja - Ha a gazdasági társaság legf!bb szerve úgy dönt 4 A könyvvizsgáló feladatai, kötelezettségei körében: - A könyvvizsgáló köteles a GT legf!bb szervének ülésén részt venni, és lehet!sége van az ügyvezet! szerv, illetve a felügyel! bizottság ülésein való részvételre is - A könyvvizsgáló köteles a GT legf!bb szervének összehívását kérni, ha tudomására jut, hogy a társasági vagyon jelent!s mérték csökkenése várható, vagy olyan eseményekre derült fény, melyekért a felügyel! bizottság felel!s - Ha az el!bbi esetben az összehívás nem valósul meg, vagy az ülés

eredménytelen, akkor a könyvvizsgáló köteles az illetékes cégbíróságot értesíteni A könyvvizsgáló megválasztásának id!tartamára vonatkozóan: - Könyvvizsgálót határozott id!re, de maximum öt évre lehet megválasztani, illetve a Társasági Szerz!désben (Alapító Okiratban, Alapszabályban) kijelölni - A megválasztást követ!en a GT ügyvezetése köt vele szerz!dést a PTK. szabályai szerint - A megbízás a GT legf!bb szervének döntése alapján visszahívással, a szerz!dés lejártával, illetve felmondással sz nik meg - A könyvvizsgáló újraválasztható - A könyvvizsgáló kijelölése, megbízásának visszavonása és díjazásának megállapítása is az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik Átalakuláskor a vagyonmérleg, vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval is ellen!riztetni kell, ez a könyvvizsgáló azonban nem lehet az átalakulással létrejött GT választott könyvvizsgálója. Átalakuláskor a GT

vagyonának értékét nem lehet a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni. Egyesülés esetén valamennyi GT esetén eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló. Részvénytársaság zártkör alapításakor apport esetén az alapító okirathoz kell könyvvizsgálói jelentést mellékelni az apport leírásáról és értékelésér!l, melyb!l kit nik, hogy a nem vagyoni hozzájárulás értéke összhangban van-e az érte adandó részvények értékével. Az 1997. Évi CXLIV törvény tartalmaz továbbá el!írásokat a könyvvizsgáló függetlenségre vonatkozóan is (ezek a kés!bbiekben kerülnek majd kifejtésre), felel!sség kérdésében pedig a PTK-t és a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokat jelöli meg irányadónak. 5 2000. évi C törvény a Számvitelr%l ’E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel

vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermel! képességér!l, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetér!l és jöv!beli terveir!l.’ ’Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítend! elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra-hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.’ Hatálya alá tartozik minden olyan gazdálkodó (kivéve az egyéni vállalkozót, polgári-jogi társaságot, épít!közösséget, külföldi székhely vállalkozáz magyarországi képviseletét) amelynek m ködése a nemzetgazdaság más szerepl!ire is tartozhat. A 2000. Évi C törvény 155-158§-a foglalkozik a könyvvizsgálattal, itt

megfogalmazásra kerülnek a következ!k: A könyvvizsgálat célja (amelyet az els! rész már magában foglal) A könyvvizsgálati kötelezettség: - Kötelez! a könyvvizsgálat minden kett!s könyvvitelt vezet! vállalkozónál és minden más esetben választható. - Ha a nettó árbevétel az el!z! két üzleti év átlagában (jogel!d nélküli vállalkozásnál a tárgyévi várható árbevétel vagy a tárgyévet megel!z! els! üzleti év nettó árbevétele) nem magasabb, mint 50 millió Ft, akkor nem kötelez! a könyvvizsgálat, kivéve, ha azt jogszabály külön el!írja. - Az el!z!ek nem vonatkoznak a takarékszövetkezetekre, a konszolidálásba bevont vállalkozásra, külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepére, illetve arra a vállalkozóra, amely a megbízható és valós kép érdekében eltér a törvényi el!írásoktól (4.§ 4 Bekezdése alapján) Könyvvizsgáló választása: Könyvvizsgálóként választható az MKVK tagja

vagy az ott bejegyzett könyvvizsgáló társaság az el!z! üzleti év beszámolójának elfogadásakor, illetve jogel!d nélküli vállalkozónál az üzleti év mérleg-fordulónapja el!tt. Konszolidálás esetén az anyavállalat és a konszolidált beszámoló felülvizsgálatát végezheti egyazon könyvvizsgáló is. 6 A könyvvizsgáló feladatai, kötelezettségei: - Az éves, egyszer sített éves beszámoló valódiságának és szabályszer ségének (mérleg, eredménykimutatás, kiegészít! melléklet) felülvizsgálata - A számviteli törvény és a létesít! okirat betartásának ellen!rzése - Állásfoglalását tükröz! vélemény kialakítása - A beszámoló záradékkal való ellátása, mely lehet: • Hitelesít!: amikor a beszámoló megbízható és valós képet mutat, törvény, illetve szabálysértés nem történt • Korlátozott vagy elutasító: amikor a beszámoló részben vagy egészben nem felel meg a valóságnak, vagy a törvényi

el!írásoknak • A záradék megadását el is utasíthatja a könyvvizsgáló amennyiben nem tudott szükséges illetve elégséges mennyiség bizonyítékot szerezni (ezt is letétbe kell helyezni, és közzé kell tenni, az okok részletezésével) - Konszolidált vállalkozás esetén együttm ködés az esetleges másik könyvvizsgálóval - Írásbeli könyvvizsgálói jelentés készítése a következ! tartalommal: • A jelentés címzettje • A könyvvizsgálat tárgyát képez! beszámoló azonosítói • A következtetéseket alátámasztó vizsgálatok jellege, tömör bemutatása • Saját vélemény, álláspont • Záradék vagy a megadásának elutasítása • Jelentés keltezése • A KM-ben a hiányzó vagy nem valós értékelés feltárásának részletei • A könyvvizsgálatért egy személyben felel!s könyvvizsgáló neve, aláírása, címe, kamarai nyilvántartási száma; könyvvizsgáló társaság esetén a társaság

képviseletére jogosult könyvvizsgáló ezen adatai - Jogszabályi rendelkezések vagy az alapító okirat megsértésér!l a megbízó tájékoztatása - Titoktartási kötelezettség - A taggy lés vagy közgy lés elé terjesztett, záradékkal ellátott beszámoló megváltoztatása esetén újabb záradék készítése a letétbe helyezést és közzétételt megel!z!en 7 1997. évi LV törvény a Magyar Könyvvizsgálói kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységr%l ’Ezt a törvényt a Magyar Köztársaság területén könyvvizsgálói tevékenységet végz! természetes személyekre, a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult társaságokra és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára kell alkalmazni. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésér!l szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésér!l szóló 1994. évi I

törvény alapján olyan szabályozást tartalmaz, amely összeegyeztethet! az Európai Közösségek Tanácsának a számviteli bizonylatok kötelez! ellen!rzésével megbízott személyek m ködésének engedélyezésér!l szóló 84/253/EGK irányelvével.’ A törvény tartalmaz el!írásokat a következ!kre vonatkozóan: Magyar könyvvizsgálói kamara és feladata Kamarai tagság, azzal járó jogok és kötelezettségek Kamarai tagság szüneteltetése, megsz nése, bejegyzett könyvvizsgáló társaság A kamara szervezete és m ködése A kamara feletti törvényességi felügyelet Okleveles könyvvizsgálói képesítés Felel!sség Függetlenség Az 1997. évi LV törvény ezeken túl a könyvvizsgálói tevékenységet illet!en is tartalmaz el!írásokat: • A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági szervezeteknél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszer ségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása • Alapításkor,

átalakuláskor, megsz néskor az értékelési, véleményezési, záradékolási feladatok • Más, törvényben meghatározott feladatok Továbbá általa elláthatók a következ!k is: • Gazdasági szervezetek m ködésének átvilágítása, értékelése 8 ellen!rzési, • Alapítás, átalakulás, megsz nés, folyamatos m ködés kapcsán jelentkez! pénzügyi, adózási, számviteli, számítástechnikai, szervezési szakért!i tevékenység illetve tanácsadás • Szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás • Egyszeres és kett!s könyvvezetés • Valamint minden olyan tevékenység, amely a könyvvizsgálói tevékenységgel összeegyeztethet! és nem sérti a könyvvizsgáló szakmai függetlenségét A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzata ’Célja az, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjainak munkáját segítse a könyvvizsgálathoz tartozó etikai normák és magatartási szabályok betartásában, továbbá

meghatározza az etikai és a fegyelmi szabályok, el!írások megsértésével kapcsolatos eljárásokat.’ A Magyar könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzata tehát átfogó ismereteket nyújt a következ!kr!l: Mi számít etikai, illetve fegyelmi vétségnek (gyakran el!forduló fogalmak tisztázása) Milyen etikai és fegyelmi büntetések róhatók ki a könyvvizsgálóra Az etikai, illetve fegyelmi eljárás során mely szabályok érvényesítend!k Milyen esetekben beszélünk függetlenségr!l és összeférhetetlenségr!l Melyek a könyvvizsgálói hivatás általános magatartási szabályai Mely követelményekre kell a könyvvizsgálóknak az el!bbieken kívül fokozott figyelmet fordítania: - Hirdetés, ajánlattétel - Ügyféllel szembeni magatartás - Titoktartás - Együttm ködés a könyvvizsgálók között 9 Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok A Magyar Könyvvizsgálói Kamara az IFAC tagjaként arra kötelezte el magát, hogy el!segítse a

könyvvizsgálati szakma standardizálás útján való világméret kiteljesedését. A Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és állásfoglalások kiadása el!segíti a folyamatos magas szint szolgáltatásnyújtást Magyarországon is, és egyenes utat mutat a szakmában alkalmazott módszerek egységes kiforrása felé. A Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok lényeges esetek, ügyek el!fordulása során való alkalmazására a könyvvizsgálói szakma kötelez, hiszen az abban foglalt alapelvek, lényeges eljárások, magyarázatok és útmutatások a már jól bevált Nemzetközi Standardokon alapulnak. A dokumentum irányvonalakat jelöl ki egy adott gazdasági társaság pénzügyi kimutatásainak vizsgálatához, az adott témákat, témaköröket témaszámokkal azonosítja. A kiindulópont az, hogy egy gazdasági társaság könyvvizsgálatának célja, hogy a beszámoló valóságnak megfelel!, korrekt mivoltát bizonyítsák. A könyvvizsgálat végzése közben pedig egy

könyvvizsgálónak a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján a következ!kre kell összpontosítania: - Pénzügyi kimutatások tényszámait és kijelentéseit alátámasztó bizonylatok szúrópróbaszer vizsgálata - A pénzügyi kimutatások elkészítésében alkalmazott számviteli alapelvek megítélése - A vezet!ség által a pénzügyi kimutatások összeállítása során tett lényeges becslések megítélése - A pénzügyi kimutatások átfogó bemutatásának értékelése Erre épülve bontakoznak ki az elvi útmutatások és gyakorlati szabályok a speciálisan felmerül! esetek és a gyakori vagy éppen ritka problémák átfogó, és mégis lényegre tör! (racionális megoldásokat és tanácsokat is b!ven tartalmazó) áttekintésében. 10 II. A könyvvizsgálói függetlenség szabályozása és a várható tendenciák 1. A könyvvizsgálói függetlenség követelményének eredete A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzatában azt

mondja ki, hogy a könyvvizsgálók függetlenségének követelménye sajátos helyzetükb!l adódik, mivel munkájukat csak úgy tudják részlehajlás nélkül, tárgyilagosan végezni, amennyiben minden olyan helyzetet elkerülnek, amely alkalmas lehetne függetlenségük veszélyeztetésére. Ha a könyvvizsgáló bármilyen függ!ségi helyzetet vállal, etikai vétséget követ el, és az MKVK Etikai Szabályzatában foglalt szankciók foganatosítandók vele szemben. Munkájuk során minden körülmények között meg kell !rizniük objektív látásmódjukat és hozzáállásukat, bármely szubjektív cselekedet vétséget jelent a már el!bb említett szankciókkal. Fokozott figyelem irányul tehát a veszélyforrásokra, melyek a következ!k: - Pénzügyi érdekeltség (közvetlen és közvetett is) - Tulajdonosi, tagi, üzleti, munkavállalói kapcsolat - Anyagi függ!ség - Személyi függ!ség (hozzátartozó, barát, stb.) - Könyvelés és

könyvvizsgálat párhuzamossága - Audit munkatársak foglalkoztatása audit ügyfélnél - Az ügyfél vezet! tisztségvisel!inek alkalmazása a könyvvizsgáló cégnél - Nem könyvvizsgálati szolgáltatások: • Számítástechnikai rendszerek alkalmazása • Értékelés • Bels! ellen!rzés • Ügyfél képviseletében való eljárás - Könyvvizsgálói díjak (teljesítményt!l, árbevételt!l függ!) - Ki nem fizetett díjak, lejárt díjkövetelés 11 - Alkalmazott díjtételek - Olyan tevékenység, ami veszélyezteti a kötelezettségek betartását, korlátozza tárgyilagosságát, függetlenségét, vagy sérti szakmai meggy!z!dését 2. A könyvvizsgálói függetlenség és összeférhetetlenség jogszabályi háttere A könyvvizsgálói függetlenség és összeférhetetlenség kérdésével fontossága miatt több törvény és jogszabály is foglalkozik. A függetlenséggel a Kamarai törvény és az Etikai és Fegyelmi Szabályzat, az

összeférhetetlenséggel pedig az Etikai és Fegyelmi Szabályzaton kívül a gazdasági társaságokról szóló törvény is foglalkozik. A Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban pedig mint alapelv szerepel a tisztesség, tárgyilagosság, szakértelem és kell! pontosság, titoktartás, hivatáshoz méltó magatartás, szakmai standardok és a szakmai szkepticizmus mellett. 1997. évi CXLIV törvény a Gazdasági Társaságokról Ezen törvény a könyvvizsgáló személyével kapcsolatban tesz kikötéseket, mely szerint nem lehet könyvvizsgáló: a gazdasági társaság alapítója, tagja, a gazdasági társaság tisztségvisel!je, a gazdasági társaság felügyel!-bizottságának tagja, az el!bb említettek közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság munkavállalója, ezek megsz nését!l számított három évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, akkor az el!bbi el!írások nem kizárólagosan a könyvvizsgálatot végz!re vonatkoznak, hanem a

gazdálkodó szerv valamennyi tagjára, vezet! tisztségvisel!jére és vezet! munkavállalójára. A könyvvizsgálatért felel!s személy a társaság részére más megbízás szerinti munkát nem láthat el, és e szabály alól a könyvvizsgáló társaság is csak meghatározott esetekben térhet el. 12 1997. évi LV törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységr%l 1997. december 23-án alakult meg hivatalosan a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, amelynek f! célja az élen járó piacgazdaságok könyvvizsgálati gyakorlatához való gyors felzárkózás. Mivel hazánknak több évtizedes szakmai és tapasztalati lemaradással kell megküzdenie, a Kamara a tagok állandó képzésének el!segítésére, a követelmények szigorú betartására és a min!ség folyamatos számonkérésére helyezte a hangsúlyt a könyvvizsgálatra vonatkozó el!írásainál is. A törvény szerint a kamarai tag nem végezhet olyan tevékenységet, amely

befolyásolná illetve akadályozná a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását. Csak akkor fogadhat el tehát könyvvizsgálói megbízást, ha az ! független véleményalkotását semmi nem veszélyezteti, és csak akkor végezhet egyéb kapcsolódó tevékenységet, ha az nem veszélyezteti ezt az elfogulatlanságot. A kamarai tagot senki nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja. A független véleményalkotást veszélyezteti, ha: - A megbízó hozzátartozó vagy élettárs - A megbízó üzleti vagy érdekeltségi kapcsolatban áll a kamarai taggal - A kamarai tag a megbízó könyveinek vezetésében közvetlenül vagy közvetetten részt vesz - Más jelleg munkaviszonyt létesít a bejelentett könyvvizsgálói vagy a kamarai tagsági tevékenységén kívül - Bármely egyéb oknál fogva elfogult - Egyéb törvény vagy jogszabályi el!írás alapján összeférhetetlenség áll fenn - Általa vagy vele közeli kapcsolatban állók által

könyvvizsgált társaságnál felügyel!- bizottsági vagy igazgatósági tisztséget tölt be A bejegyzett könyvvizsgáló társaság tulajdonosai, vezet! tisztségvisel!i nem kapcsolódhatnak be a könyvvizsgálatba oly módon, hogy az csorbíthatná annak a kamarai tagnak a függetlenségét, aki a társaság nevében a könyvvizsgálói tevékenységet végzi, a könyvvizsgálói jelentést, a vagyonértékelést, a szakmai véleményt és a könyvvizsgálói záradékot aláírja. 13 Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai szabályzata Az etikai szabályzat az eddig meghatározott függetlenségi és összeférhetetlenségi kikötéseket tartalmazza kib!vített és egésszé munkált szerkezetben. A függetlenséggel kapcsolatban a következ! kikötésekkel teljesíti ki az eddig megismert szabályokat: - A függetlenség kapcsán eddig megismert kizáró esetek fennállása esetén a megbízás nem fogadható el; ha a kizáró körülmény a megbízás elfogadása után

jön létre és annak kiküszöbölése nem történik meg, akkor 90 napon belül a könyvvizsgálói státusz megszüntetend!, ez id! alatt pedig jelentés nem adható ki. - A könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló társaság könyvvizsgálatából származó összes bevételének maximum 50%-a származhat ugyanattól az ügyfélt!l az anyagi függ!ség megakadályozása végett. A tevékenységet kezd!, vagy szüneteltetés után folytató könyvvizsgáló három év elteltével köteles ezt a kritériumot teljesíteni, a többi könyvvizsgáló 2004. januárjától - A könyvvizsgáló, ugyancsak az anyagi függ!ség elkerülése végett megbízójától csak a megbízási szerz!désben foglalt javadalmazás díját veheti fel. Tilos a szerz!désben olyan díjazás meghatározása, amely jelentés illetve záradékfügg!. Ha a díjazást az ügyfél legf!bb szerve határozza meg, úgy a könyvvizsgáló csak a jóváhagyottól el nem tér! szerz!dést jogosult aláírni. -

A könyvvizsgáló egyéb részfeladatok végzésével nem bízható meg és amennyiben egy könyvvizsgáló egy ügyfelénél könyvelési feladatokat lát el, nem végezhet nála könyvvizsgálatot. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az el!z!khöz képest a következ! kiegészítéseket tartalmazza: - Könyvvizsgálat nem vállalható egy adott társaságnál arra az id!szakra, melynek könyvvizsgálatára egy másik könyvvizsgáló társaság érvényes szerz!déssel rendelkezik. - Könyvvizsgáló társaság nem könyvvizsgálhatja azt a másik könyvvizsgáló társaságot, amely nála könyvvizsgálatot végez. 14 3. A könyvvizsgálói függetlenségre vonatkozó amerikai és európai el!írások közti legnagyobb szakadékok A világon sehol nem volt olyan kiterjedt és részletekbe men! számviteli szabályozás mint az USA-ban, de ennek hatékonysága az elmúlt id!szak történéseit követve egyre vitatottabbá vált. Hosszú listák voltak arról is, hogy az

auditoroknak milyen tételeket és pontosan hogyan kell vizsgálniuk, de tulajdonképpen nem is ezen el!írások betartásában volt a hiba. A USA-beli rendszer szabályozása tulajdonképpen a múltbeli események számbavételére épült, a jöv!ben rejl! bizonytalanságokra csak általánosságban kellett utalni. A könyvvizsgálati ellen!rz! dokumentumok meg!rzési idejére vonatkozóan sem létezett el!írás, így tehát az Enron könyvvizsgálója tulajdonképpen ebben a pontban sem szegte meg az el!írásokat. A szabályozó rendszer elégtelenségére hárult a legnagyobb felel!sség, mivel a könyvvizsgáló társaságok szinte saját maguk szabályozták önmagukat egymás közt, és ezen „bels!” standardok ellen!rzésére nem volt küls! ellen!rz! szerv sem. Sem a rotációra, sem pedig a konszolidációs körre nem sikerült eddig hatékony el!írást bevezetni. Az Európai helyzet kevésbé drámai, ami nagyrészt annak tudható be, hogy itt kevésbé terjedt el a

részvény-opciók révén történ! fizetéskiegészítés, amelyet Amerikában a vállalati visszaélések egyik f!bb problémájaként említenek. A kontinentális európai gyakorlatban a családi vállalkozások és a bankhitelek általi finanszírozás, Angliában pedig a t!zsdei finanszírozás jellemz! (ez utóbbi egyébként nagyon hasonlít az USA rendszerére). Az óvatosság elve tehát itt jóval er!sebben érvényesül mint Amerikában, de a rendszer hiányosságait itt sem lehet vitatni. Lássuk tehát a két rendszer botrányok el!tti (és persze azokhoz vezet!) problémáit, azok egyez!ségeit és különböz!ségeit: A szabályozás: Amerikában a nagyobb cégek és könyvvizsgáló társaságok idáig eredményesen manipulálták a szabályalkotókat (SEC) a könyvvizsgálói függetlenség szigorításának elkerülése 15 érdekében. A könyvvizsgálati standardokat a könyvvizsgálók kívülállók közrem ködése nélkül formálták. Az európai

testület ezzel szemben nincsen kitéve ekkora szakmai nyomásnak, mivel az IFAC-nak kormányok és nem könyvvizsgálók is tagjai. Személyes kapcsolat: A könyvvizsgálók és beosztottaik Amerikában korábban általuk vizsgált cégek alkalmazásába kerülhettek, korábbi f!nökeikkel, kollégáikkal való kapcsolattartás sem volt tilos. Egyéb szolgáltatások: Az sem volt meghatározva az USA-ban, hogy könyvvizsgálói kapcsolataik felhasználásával milyen könyvvizsgálói szolgáltatásokat ajánlhat fel ügyfeleinek. Rotáció: Ezen kívül pedig még akkor sem ütköztek a könyvvizsgálók akadályba az Egyesült Államokban, ha az általuk vizsgált cégek vezet!ivel az évek folyamán túlságosan baráti viszonyba kerültek. Európában az utóbbi három probléma elkerülése végett kimondják a szabályok, hogy összeférhetetlenség esetén a könyvvizsgáló köteles lemondani illetve visszautasítani a cég vizsgálatát, nehogy veszélyeztesse a

könyvvizsgálói követelményekben foglalt objektivitást. Szabályozó testületek: Ezen testületeket Amerikában nagyrészt a nagy cégek hozzájárulásaiból tartják el magukat, így a függetlenség megint sérül; ezzel szemben Európában központi pénzekb!l finanszírozzák !ket. 4. Napjaink könyvvizsgálói függetlenséget érint! problémáinak irányvonalai Az el!bbiekb!l kiderül, hogy az európai és amerikai szabályozás különböz!sége a szükséges változások eltér!ségét is eredményezi egyben; mind a problémák, mind azok megoldására irányuló törekvések eltér!ek. Ennek alapján célszer külön választani a két területen napjainkban körvonalazódó el!írás-szigorító, -pontosító és -b!vít! folyamatokat és a már kézzel-fogható eredményeiket. a. Egyesült Államok: 2002. július 25-én az USA kongresszusa elfogadott egy új, a társaságok m ködését és a könyvvizsgálatot szabályozó új törvényt. A törvényjavaslatot

mind a kongresszus, mind a szenátus elsöpr! többséggel fogadta el. A törvény némely eleme azonnal hatályba lép A 16 törvény értelmében új könyvvizsgálói ellen!rz! testületet kell 270 napon belül létrehozni, a könyvvizsgáló cégeknek pedig 180 napon belül kell magukat a testületnél regisztráltatni. Az új szabályozás tulajdonképpen négy területre koncentrálódik, ezek alapján a törvényben foglalt függetlenségre vonatkozó irányvonalak a következ!k: A kibocsátókkal kapcsolatos új rendelkezések: Kibocsátóknak nevezzük azon gazdasági társaságokat, amelyek bejegyzett értékpapírokkal rendelkeznek és ennek következtében jelentési kötelezettségük van. A társaságok kötelesek audit-bizottságot létrehozni, amely felel!s a könyvvizsgálók kijelöléséért, díjáért és munkájuk felülvizsgálatáért. Nem szerz!dhetnek könyvvizsgálójukkal kilenc, a törvényben nevesített szolgáltatásra: - könyvelés, számviteli

nyilvántartás és beszámoló-összeállítás - pénzügyi információs rendszer kialakítása és bevezetése - vagyonértékelés, valósérték meghatározás, illetve apportérték meghatározás - aktuáriusi szolgáltatás - bels! ellen!rzési tevékenység - vezet!i és humán er!források biztosításával kapcsolatos tevékenység - értékpapírforgalmazás, befektetési tanácsadás, befektetési banki szolgáltatás - jogi tanácsadás, a könyvvizsgálathoz kapcsolódó szakért!i munka - minden olyan tevékenység, amelyet az új felügyel!bizottság majd annak min!sít Rendszeresen jelenteni kell a Sec felé a nem audit szolgáltatások jóváhagyását. Egy évet kell várni miel!tt bárkit alkalmazna vezet! beosztásban az audit-team tagjai közül. Az audit bizottsággal szemben támasztott követelmények: Minden audit és nem audit szolgáltatást el!zetesen jóvá kell hagyniuk. Legyenek függetlenek a kibocsátótól. Az igazgatók és

vezet% tisztségvisel%khöz kapcsolódó rész inkább a felel!sséggel kapcsolatban tartalmaz lényeges újdonságot. 17 A könyvvizsgáló cégek kötelezettségei: Egy évet kell várniuk miel!tt elfogadnák bármely audit ügyfelük felkérését vezet! beosztású státuszra. Kötelesek független partneri felülvizsgálatra és jóváhagyásra minden nyilvános társaságnál. Ötévente le kell cserélni azon vezet! illetve felülvizsgáló partnereket, akik a mérleg hitelesítését irányítják egy-egy cégnél. Bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nem végezhetnek, melyek a kibocsátóknál már nevesítésre kerültek. Meg kell szerezniük az audit bizottság el!zetes jóváhagyását bármely nem audit szolgáltatás nyújtása esetén. Külön kell választaniuk teljesen az auditáló és tanácsadó részlegüket. b. Európai Unió: Az Európai Közösség 2002. május 16-án módosította a függetlenségre vonatkozó alapvet! elveit. A cél az volt,

hogy elegend! biztosítékot építsenek a rendszerbe ahhoz, hogy megfelel! függetlenséget és nyilvánosságot biztosítsanak minden lehetséges esetre. Az új függetlenségi el!írások az el!z!vel ellentétben igen nagy hangsúlyt helyeznek a cég saját biztonsági rendszerének a függetlenség követelményével teljes összhangban való m ködésére is. Az Európai Unió tehát a következ! keretelveket fogalmazta meg: A tárgyilagosság és szakmai tisztesség követelményének betartása a szakvélemény és záradék megadásakor legyen els!dleges. A könyvvizsgáló cselekedjen ténylegesen mint független és látsszon is függetlenül cselekv!nek. A függetlenségi követelményt ne csak magára a könyvvizsgálatot végz!re, hanem azokra is alkalmazzuk, akiknek módjukban áll befolyásolni a kötelez! könyvvizsgálat eredményét. Ezek tehát a következ!k: - A megbízásban közrem köd!k, mint a könyvvizsgálati társtulajdonosok, menedzserek, közrem köd!

személyek, a könyvvizsgálatba bevont szakért!k, a megbízás min!ségellen!rzését vagy felügyeletét ellátók. - Akik részét képezik a hatásköri felépítésnek, azaz az utasítási láncnak. 18 - Mindazok akik bármely egyéb körülmény miatt olyan helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják a kötelez! könyvvizsgálat eredményét. A könyvvizsgálónak törekednie kell arra, hogy ne befolyásolja a véleményét önérdek, önellen!rzés, pártolás, bizalmas viszony, bizalom, vagy megfélemlítés. Ezek mértéke és hatása a függetlenségre növeli a kockázati szintet. Különböz! garanciákat (tilalmakat, korlátozásokat, politikákat, eljárásokat, nyilvánosságra hozatalokat) kell létesíteni a függetlenséget fenyeget! veszélyek ellen, amelyek az auditált társaságoknál, a min!ségbiztosítás területén, illetve a kötelez! könyvvizsgálatot végz!nél építhet!k be a rendszerbe. Az auditált társaságoknál beépíthet!

garanciák a következ!k: - A kötelez! könyvvizsgálatot végz! meg kell bizonyosodjon arról, hogy az auditált társaság irányítási struktúrája nem növeli az ! függetlenség-sérülésének kockázatát. - Ha a közérdek társaságnak van irányító testülete, a kötelez! könyvvizsgálatot végz!nek évenként kell közölnie írásban a díjak teljes összegét, mindazon (önmaga-más tagcégek, önmaga-ügyfél és leányvállalatai, stb.) kapcsolatokat, melyek befolyásolhatják szakmai függetlenségét, a vonatkozó alkalmazott garanciákat. - Írásban kell meger!sítenie, hogy a törvényi és szakmai el!írások értelmében tárgyilagossága nem sérül, illetve az esetleges aggályait ezzel kapcsolatban. - A könyvvizsgálati ügyfél irányító testületével mindezeket lehet!ség szerint meg kell vitatnia. - Ha egy nem közérdek társaságnak van irányító testülete, a kötelez! könyvvizsgálatot végz!nek át kell gondolnia, hogy hasonló

intézkedések itt is alkalmazhatók-e. Min!ségbiztosításba: Azon min!ségbiztosítási rendszerek, amelyek megfelelnek „A kötelez! könyvvizsgálatra vonatkozó min!ségbiztosítás az EU-ban” cím Bizottsági Ajánlás minimális követelményeinek, olyan szükséges mechanizmusok, amelyek révén garantálható a kötelez! könyvvizsgálatot végz! könyvvizsgáló megfelelése a függetlenség követelményének tagállami szinten. 19 A kötelez! könyvvizsgálatot végz!nél: - A kötelez! könyvvizsgálatot végz! cég szavazati jogainak többségét kötelez! könyvvizsgálatra jogosultak kell hogy birtokolják. Cél, hogy a nem könyvvizsgáló tulajdonosok ne szerezhessenek ellen!rzési jogot a könyvvizsgáló cég fölött. - Garanciarendszerét úgy alakítsa ki a könyvvizsgáló cég, hogy az szervesen beépüljön vezetési és bels! ellen!rzési rendszerébe, annak m ködését pedig úgy dokumentálja, hogy az a min!ségbiztosítási rendszer

részeként megállja a helyét. - A könyvvizsgáló cégeknek írásba kell foglalniuk saját függetlenségi politikájukat, amely foglalkozik a függetlenséget érint! fenyeget! körülményekkel, a garanciákkal és a függetlenségi standardokkal. Ezt és ennek bármely változását id!ben az érintettek tudomására hozni. - Minden könyvvizsgálati ügyfélr!l olyan dokumentációt kell vezetni. Amely tartalmazza a könyvvizsgálatot végz! függetlenségét fenyeget! tényez!ket, az ebb!l fakadó kockázatot, az esetlegesen foganatosítandó lépéseket a kockázat csökkentésére vagy megsz ntetésére. A könyvvizsgálati díjakat a nagyközönség számára a megfelel! formában nyilvánosságra kell hozni. A tagállamok maguk határozzák meg ezen nyilvánosságra hozatal mértékét nemzeti jogszabályaik figyelembevételével. A teljes díjbevételt négy csoportra bontva kell megadni: - Kötelez! könyvvizsgálati szolgáltatások - További

bizonyossági és garanciaszolgáltatások - Adótanácsadói szolgáltatások - Más szakmai szolgáltatások, további alcsoportokra bontva, el!z! beszámolási id!szak adatainak és alcsoportok közti százalékos megosztás feltüntetésével. Nevesíteni és szabályozni kell a függetlenséget veszélyeztet% f%bb tényez%ket is. A függetlenséget általában olyan tényez!k fenyegetik, amelyek bizonyos szint elfogultsággal ruházzák fel a könyvvizsgálót az ügyféllel szemben. Ez torzító tényez!ként hathat mind a könyvvizsgáló által végzett munka mélységére, mind a kiadott jelentés min!ségére is. 20 Ennek elkerülése érdekében az új EU kezdeményezés a következ! területek szabályozásának felülvizsgálatát és esetleges pontosítását tartja szükségesnek és elengedhetetlennek a korábbi amerikai visszaéléseken okulva: Pénzügyi érdekeltség, pénzügyi függ!ség Üzleti kapcsolatok Audit munkatársak foglalkoztatása audit

ügyfélnél Vezetési feladatok ellátása audit ügyfélnél Az ügyfél vezet! tisztségvisel!inek alkalmazása a könyvvizsgáló cégnél Családi és személyi kapcsolatok Nem audit szolgáltatások meghatározása Többek klözött ide tartozik a beszámoló összeállítása, a pénzügyi információs rendszer implementálása, értékelés, a bels! ellen!rzési feladatok ellátása, jogi ügyekben az ügyfél képviselete, az audit ügyfél munkaer!-kiválasztásában való közrem ködés. Audit és nem audit díjak felülvizsgálata meghatározásuk szerint Nem mindegy, hogy hogyan állapították meg a díjakat, mert veszélyesnek min!sül a teljesítményt!l, illetve az árbevételt!l függ! díjazás. Figyelmet kell fordítani a lejárt díjkövetelésekre és az alkalmazott díjtételekre is. Per az ügyféllel A könyvvizsgálatért felel!s személy hosszú id!n keresztüli állandósága. A hazai szabályozásban, EU csatlakozásunk küszöbén, els!sorban az EU

irányelveket figyelembe véve kell saját rendszerünket kiépíteni, figyelembe kell vennünk azonban az amerikai szabályozás f!bb elemeit is gazdasági er!fölényükre való tekintettel. Nem kis feladat hárult tehát a Kamarára, melynek megoldását önállóan kell kezdeményeznie saját bels! szabályzatainak szigorításával, mivel céljának megvalósításában kormányzati segítségre (törvénymódosításra) nem alapozhat. A legnagyobb reményeket jelenleg a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységr!l szóló törvény módosításához, illetve a min!ségbiztosítási rendszer kiteljesítéséhez f zik, mint ahogy a Kormány is ezekkel szemben támasztja a legnagyobb elvárásokat. Ezek megfogalmazása, elfogadtatása és betartásának szabályozása pedig mind az MKVK feladata. 21 III. A könyvvizsgáló felelssége a hazai és nemzetközi szabályozás alapján 1. A könyvvizsgálói felel!sség tárgya és iránya (Avagy miért

és kinek tartozik felel!sséggel a könyvvizsgáló) A könyvvizsgálói felel!sség minden olyan tevékenységre vonatkozik, melynek során a könyvvizsgáló érdemi munkát ad ki a kezéb!l, ezzel mások véleményét és ismeretét b!vítve és befolyásolva. Vonatkozik tehát a következ!kre: - Rendszeres könyvvizsgálatra (például gazdasági társaságok m ködésének szabályosság szempontjából történ! vizsgálatára, éves beszámolók megbízhatóságának, szabályszer ségének vizsgálatára, hitelesítésére). Ebben az esetben a könyvvizsgáló felel!sséggel tartozik mind a befektet!k, mind a hitelez!k, mind a vezet!ség felé. - Eseti könyvvizsgálatra megsz nésekor, feladatokra). (például értékelési, gazdasági ellen!rzési, társaságok véleményezési átalakulásakor, és hitelesítési Eseti könyvvizsgálat végzése nem csak vállalkozások, hanem hitelintézetek, önkormányzatok és egyéb szervezetek esetében is igen

jellemz!, így a felel!sség iránya is szükségszer en ennek megfelel!en b!vül. - Egyéb könyvvizsgálói feladatokra (vagyon- illetve apportértékelésre, tanácsadásra). Ilyen szolgáltatásnyújtás igen gyakori költségvetési szervek irányában is. Más szakért!kt!l eltér!en a könyvvizsgáló a nyilvánosságnak is felel!sséggel tartozik, mivel nem kizárólag ügyfele érdekében tevékenykedik (mint egy orvos vagy egy ügyvéd), hanem harmadik személy érdekében. Ez a különbség maga után vonja a függetlenség kritériumát is. 2. A felel!sség típusai és a felel!sségbiztosítás A könyvvizsgálói felel!sségnek alapvet!en három fajtáját különböztetjük meg aszerint, hogy tetteiért milyen felel!sséggel tartozhat a fent említetteknek. Ezek alapján tehát megkülönböztetünk anyagi, etikai és egyéni felel!sséget. 22 Etikai felel%sség: - A könyvvizsgáló etikai felel!sséggel tartozik minden esetben a könyvvizsgálói

min!sítésben tett javaslataiért, mindenekel!tt a hitelesít! záradékban foglalt nyilatkozataiért. - Felel!s továbbá annak biztosításáért, hogy teljes kör en megfeleljen a felé támasztott szakmai követelményeknek. - Felel!s az elvárt magatartási normák betartásáért is. Ezek közé soroljuk els!sorban a függetlenséget, a megfelel! szakmai ismeretet, a gyakorlati tapasztalatot és a jogszabályok illetve a szerz!désben foglaltak betartását. Nem elhanyagolhatók azonban a kell! dokumentáció, a továbbképzéseken való részvétel, az együttm ködés, az írásbeliség, a titoktartás és a lelkiismeretesség sem. Továbbá nem reklámozhatja tevékenységét, és nem toborozhat ügyfeleket Egyéni felel%sség: Ez alatt a könyvvizsgáló saját egyéni felel!sségérzetét értjük. A könyvvizsgáló tehát saját lelkiismeretének is felel!sséggel tartozik, bár ez tulajdonképpen minden, más tevékenységgel foglalkozó embert érint. Anyagi

felel%sség: A könyvvizsgáló anyagi felel!sséggel tartozik az általa okozott kárért. Ennek megtérítésében segít az a minimum 5 millió Ft érték felel!sségbiztosítás, melyet az MKVK kötelez!vé tesz tagjai számára. Az ezen felül okozott kárért a könyvvizsgáló teljes személyes vagyonával felel, illetve az adott kár kötelezettséget róhat a foglalkoztató könyvvizsgáló társaságra is. A kötelez% szakmai felel%sségbiztosítás köthet! egyénileg, illetve a Kamarán keresztül (kollektív kezelés) bejegyzett tagok és társaságok részére. A könyvvizsgáló társaság ezen kívül köthet saját nevében alkalmazottai és tagjai nevének feltüntetésével is. Szüneteltet! tagoknak nem kötelez!. A különböz! esetekre különböz!, de limitált díjtétel-számítási lehet!ségek léteznek. A könyvvizsgálói tevékenységen kívül köthet!k könyvel!i, adótanácsadói tevékenységre is, illetve kiterjeszthet!k külön

díjfizetés esetén. A biztosítás nem nyújt azonban fedezetet minden esetben, például ilyenek a következ!k: - Törvény vagy szakmai szabály megszegése okozta a kárt. - A biztosított nem rendelkezik megfelel! szakképesítéssel. - A kár késedelmes teljesítésb!l fakad. 23 3. Az etikai és fegyelmi vétség Etikai vétségnek min!sül a kötelességszegés és az Etikai Bizottság szabályzatainak el!írásaival ellentétes magatartás mellett a könyvvizsgáló által gondatlanságból vagy szakmai hiányosságból, illetve szándékosságból ered! hibás vagy gondatlan munkavégzés. Továbbá szintén etikai vétség, ha a könyvvizsgáló tevékenységének gyakorlásából ered! kötelezettségét, vagy a hivatásának szabályait megszegi. Fegyelmi vétségnek min!sül, ha a könyvvizsgáló a kötelez! szakmai továbbképzésen nem vesz részt, a kötelez! felel!sségbiztosítási szerz!dést nem köti meg, illet!leg a díjat nem fizeti, vagy ha

adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá ha a törvényekben vagy az alapszabályban részére a kamarai tagsági viszonyával összefüggésben el!írt kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi. A fent említett etikai illetve fegyelmi vétségek következményeként a következ! büntetések róhatók ki a könyvvizsgálóra: - Írásbeli megrovás - Pénzbírság - A Kamarából történ! kizárás. Az adott büntetés megítélésénél figyelembe kell venni az esetleges enyhít! vagy súlyosbító körülményeket (kötelességszegés súlya, gyakorisága, szándékosság, gondatlanság mértéke, okozott kár súlyossága), illetve azt, hogy az elkövetett cselekmény sérti-e valamilyen módon a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát és annak érdekeit. 4. A könyvvizsgálói felel!sség jogszabályi koordinálása Mind a választott, mind a kötelez! könyvvizsgáló azért a munkáért tartozik tehát

felel!sséggel, amit a feladatkörén belül elvégzett, aminek kapcsán véleményt alkotott. Mivel a felel!sség igen átfogó és ebb!l fakadóan nem körülhatárolható fogalom, többféle megfogalmazása válik szükségessé, így több jogi anyag is foglalkozik vele. Ezek közül azonban különös szerepe van a Polgári Törvénykönyvnek, amely nem csak a könyvvizsgálat vonatkozásában, hanem általánosságban határolja körül a felel!sség fogalmát, illetve a felel!sség megszegésének eseteit és annak következményeit. A Polgári Törvénykönyvön kívül az eddig említett jogszabályok mindegyike szót ejt a felel!sségr!l. 24 1997 évi CXLIV. tv a Gazdasági Társaságokról: A gazdasági társaságokról szóló törvény nemes egyszer séggel a következ!képpen fogalmazza meg a felel!sséget: „A könyvvizsgáló felel!sségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felel!sségi szabályok

az irányadók.” 1997 évi LV. Tv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységr%l: Az MKVK-val foglalkozó törvény külön fejezete taglalja a felel!sségi szabályokat. Megfogalmazza, hogy mit takarnak a következ!k: - Etikai vétség - Etikai eljárás - Etikai büntetések - Jogorvoslatok. Az etikai eljárás során a Kamarát egy fegyelmi megbízott képviseli, akinek javaslatára a Kamara elnöke meghatározza az eljárás körülményeit. Nem indítható eljárás, amennyiben a vétségt!l 5 év, a vétség felfedezését!l 6 hónap eltelt következményekt!l mentesen. A lefolytatott eljárás írásbeli határozata ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai és Fegyelmi Szabályzata: Az etikai szabályzat ugyancsak definiálja az etikai és fegyelmi vétséget, illetve a kiróható etikai és fegyelmi büntetéseket, és kell! mélységben taglalja az etikai és egyben fegyelmi eljárás általános

rendelkezéseit, az etikai jogkört gyakorlók körét, az els!fokú eljárásra vonatkozókat, és az etikai határozatokat. A fellebbezésr!l, a másodfokú eljárásról és a bírósági eljárásról b!vebben a fegyelmi szabályzat is rendelkezik. MKVK Alapszabálya: Az alapszabály az el!z!ek tömör megfogalmazását tartalmazza, illetve magával az etikai bizottsággal kapcsolatban fogalmaz meg el!írásokat. Az etikai bizottság ennek értelmében: 25 - Ellen!rzi a szabályok betartását - Szükség esetén lefolytatja az etikai eljárást - Tájékoztatást nyújt az elnökség felé a folyamatban lév! ügyekr!l - Felterjeszti a fellebbezést az elnökség felé az els!fokú eljárás dokumentációjával - Kidolgozza az etikai szabályzat javaslatát - Az etikai ügyek kimenetelét fels!bb jóváhagyással nyilvánosságra hozza - Kivizsgálja a panaszokat. Aki eljárás alatt áll, nem lehet tagja a bizottságnak. Az, aki eljárásban kezdeményez!ként,

tanúként, szakért!ként, hozzátartozóként részt vesz, vagy akivel kapcsolatban egyéb elfogultság gyanúja merül fel, nem járhat el az adott ügyben. 5. A nemzetközi szabályozások összehasonlítása A nemzetközi felel!sségi szabályok összehasonlításának alapja az lehet, hogy etikai és fegyelmi vétségnek nem csak a konkrét kötelezettség és szabályszegés min!sül, hanem mindaz, amit gondatlanság, szakmai hiányosság és szándékosság okozhat. Ennek értelmében egyértelm vé válik az, hogy az adott összehasonlítás során nem maguknak a felel!sségi szabályoknak az eltér! elemeib!l, hanem a három fent említett relatív fogalom értelmezéséb!l fakadnak a különböz!ségek. Ezen három szó okozta azt az ellentmondást is, hogy az Egyesült Államokban tulajdonképpen minden szabad volt, amit a törvények nem tiltottak. Az európai és a magyar jogrendszer, bár kevésbé részletesen, de sokkal árnyaltabban, általánosabban fogalmaz, ez

pedig néha többet tilt, mint a részletekben elvesz!, de a lényeget egyértelm en össze nem foglaló amerikai törvény. Az el!z!ekb!l fakad az is, hogy a következ! jogszabálybeli különbségek itt kerülnek szóba, mivel a törvények felületes átgondolása és rosszul értelmezése olyan kiskapukhoz vezethet, melyek következményeit az elmúlt id!szak legnagyobb botrányai közt tartjuk számon. Tartalom els%dlegessége: Az Egyesült Államokban az ellen!rz! szervek tehetetlenek voltak a kreatív módszerekkel szemben, ha azok formailag nem tértek el a fent említett részletekbe men! szabályozástól, mivel az nem ismerte el a gazdasági tartalom els!dlegességét a formával szemben. Európában ennek az elvnek az alkalmazására nagy hangsúlyt fektetnek. 26 Konszolidálás: Az USA-ban minden többségi részesedést elvileg konszolidálni kellett. Nem kellett azonban azon közkereseti társaságokat, melyekben legalább 3% küls! befektet!i részesedés volt, így

ezen társaságok adósságai sem terhelték az anyavállalat mérlegét. Európában ezzel szemben mindent konszolidálni kell Kiegészít% melléklet: Az USA-ban lehet!ség nyílt, hogy a KM lábjegyzeteiben rejtsenek el els!dleges fontosságú információkat. Az európai szabályozás ezt nem tette lehet!vé, minden ilyen adat számszer sítését és éves jelentésben való bemutatását el!írja. Lényeges hiba: Ennek mértékét is saját belátásuk szerint határozhatták meg az amerikai könyvvizsgálók. Európában szabályozzák ezen küszöbérték megállapításának módját, de mivel nem tartják elég szigorúnak, így alacsonyabb lényegességi szint meghatározását sürgetik. Információk: Sem az USA-ban, sem Európában nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a vezet!ség részér!l milyen információk tarthatók vissza, illetve könyvvizsgálók milyen mértékben vezethet!k félre. Bels% szakemberek: Nem került még szabályozásra egyik területen sem,

hogy milyen következményeket vonjon maga után a bels! szakemberek azon gyakorlata, melynek során a megtorló intézkedések elkerülése végett a vizsgálat során figyelmeztetik a menedzsmentet vagy az auditorokat a szabálytalan esetekre. Min%ségellen%rzés: az USA-ban sem az el!írások, sem azok betartásának ellen!rzése nem elfogadható. Európában létezik erre vonatkozó megfelel! szabályzat (ISA 220), és ennek betartása minden auditorcégnek kötelez!. Módosítás: Amerikában elfogadott gyakorlat a beszámolókat min!sít! jelentés és záradék megváltoztatása, és Európában sem biztosított még, hogy ne készülhessenek kés!bb módosított téves auditok. Tájékoztatás: Sem Európában, sem az Egyesült Államokban nincs megfelel!en szabályozva a cégek által nyújtandó adatszolgáltatási kötelezettség. Mindkét esetben több valós idej és b!vebb tájékoztatásra lenne szükség. Szabványok: Amerikában a szabványok csak a múlttal

foglalkoznak, míg Európában meghatározott, hogy a pénzügyi jelentéseknek milyen mélységben kell a jöv!beni elvárásokra és veszélyekre kitérniük. Fegyelmi szankciók: A fegyelmi határozatok mindenütt túl engedékenyek voltak, az eljárások pedig túl lassúak. 27 6. A bizonyosság és kockázat szerepe a jöv!beni elvárások tekintetében Az elmúlt id!szak visszaélései, melyek nagyrészt az el!z!ekben említett jogszabályi problémákra és a függetlenségi kritériumok be nem tartására vezethet!k vissza, reformokra késztették mind az amerikai, mind az európai törvényalkotókat, melynek egyik alapvet! célja a könyvvizsgálatba vetett bizalom helyreállítása, azaz a jelentések hitelének biztosítása és egyben a kockázat minimalizálása. A pénzügyi kimutatások hitelét a könyvvizsgálói záradék növeli, amely egy adott szint bizonyosságot szolgáltat. A Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok határozzák meg a könyvvizsgáló által

nyújtható szolgáltatások körét és azok megbízhatóságát is, amelyért a könyvvizsgálónak felel!sséget kell vállalnia: Könyvvizsgálat Szolgáltatás Könyvvizsgálat Kapcsolódó szakmai szolgáltatások Átvilágítás jellege Könyvvizsgáló által adott bizonyosság Megállapodás Beszámoló szerinti vizsgálat összeállítás Magas, de nem Közepes Nincs Nincs abszolút bizonyosság bizonyosság bizonyosság Negatív A vizsgálat Az összeállított bizonyosság összehasonlító szintje Adott jelentés Pozitív bizonyítás az állításokról bizonyosság az ténymegállapítása állításokról információk megnevezése Forrás: Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok A fenti könyvvizsgálói szolgáltatások összefonódása tulajdonképpen magában rejti az ellentmondások és a felületesség veszélyét. Problémát okozna például az, ha a beszámolót összeállító könyvel! a beszámolót ellen!rz! könyvvizsgálóval

lenne azonos, mivel saját munkáját tökéletesnek tartván, felülvizsgálat nélkül adna pozitív jelentést az 28 önmagában, revízió nélkül bizonyosságot nem szolgáltató beszámolóról. Így a felel!sség csorbulna, s ez ma már az összeférhetetlenségi kritériumok fontos alkotóeleme is. Azonban a bekövetkezett visszaélések maga a könyvvizsgálat és kapcsolódó szolgáltatások élesebb elválasztásának szükségességét bizonyították be: SZOLGÁLTATÁS KÖNYVVIZSGÁLÓ TANÁCSADÓ CSOPORT Hitelesítés Összeegyeztethet! Összeegyeztethet! Mérleg összeállítás és Összeférhetetlen Ellen!rzés mellett felülvizsgálata Pénzügyek összeegyeztethet! Összeférhetetlen Pü. védelmi szolg: összeegyeztethet! Pü-i tanácsadás: ellen!rzés mellet összeegyeztethet! Konzultáció Összeférhetetlen Ellen!rzés mellett összeegyeztethet! Tanácsadás Ellen!rzés mellett Ellen!rzés mellett összeegyeztethet! összeegyeztethet!

(könyvelési és bels! ellen!rzéshez kapcsolódó témákban) Termék és ügyletek Összeférhetetlen bevezetése Menedzselés és munkaer% Ellen!rzés mellett összeegyeztethet! Összeférhetetlen Összeférhetetlen ügyek Forrás: Dr. Krämer Ágnes/ Számvitel, adó, könyvvizsgálat (2002/7-8) Másik fontos új kritérium a könyvvizsgálattal szemben, hogy a múltat bemutató adatok helyett az üzleti döntések megalapozására alkalmas információt nyújtson. Az elvárás az, hogy ne csak a tényadatok helyességét bizonyítsa, hiszen a puszta adatelemzésb!l néha nem lehet következtetni a várható tendenciákra, ez azonban a könyvvizsgálati kockázatnak egy újszer irányvonalát vonja maga után. Napjainkban a kihívások és a könyvvizsgálattal szembeni elvárások szinte teljes mértékben azonosíthatók a pénzügyi kimutatásokban bizalmát vesztett ügyfelek növekv! igényeivel: - Az információáramlás hitelességének és megbízhatóságának

biztosítása 29 - A kockázatok beazonosítása, ellen!rzése és csökkentése - Jöv!be mutató megoldások szolgáltatása. Ezek alapján tehát a könyvvizsgálattal szembeni jöv!beni elvárások a következ!képpen alakulnak: Jelenleg: A jöv%ben: Bemenetek/Folyamatok Végtermékek, A tevékenység Folyamatok visszatekintés és korrekciók fókusza és információs az elszámolásokra rendszerek létrehozása és ellen!rzése Az Éves beszámoló Auditfolyamat Mindenfajta Id!szakos vizsgálat jellemzi információ Visszatekint! jelleg Mit? Folyamatosan Mikor? Azonos idej Hogyan? A Pénzügyi információt könyvvizsgálat Információ- szolgáltatók szerepli szolgáltatók Jelent!s befektet!k ügyfelek Közvélemény, felhasználók társadalom Dr. Eperjesi Ferenc/ Számvitel, adó, könyvvizsgálat (2001/10) 30 IV. Az ismert, folyamatban lév kártérítési ügyek tanulságai 1. A vállalati visszaélésekhez vezet! út,

provokáló körülmények Az utóbbi id!k könyvelési botránysorozata nagymértékben megingatta a szakma iránti közbizalmat. A hozzáért!k egyrészt a tényeket, másrészt az okokat vizsgálva próbálnak magyarázatot és megoldást találni arra, ami az utóbbi id!kben talán a legnagyobb mértékben tette megkérd!jelezend!vé a nemzetközi és nemzeti könyvvizsgálói szabályozások alapjait. A könyvvizsgálói botrányok egyértelm en a vállalati visszaélések egyenes következményei. Ezen vállalati visszaélésekhez azonban a lehet! legegyenesebb út vezetett a társadalmi és gazdasági fejl!dés kibontakozása során: • A fels!vezet!k eredetileg, mint irányítók vettek csak részt egy vállalat életében, így a tulajdonos és menedzser közti ellentétek és érdekkülönbségek szükségessé tették a cégen belüli összhangteremtésre irányuló változtatásokat. • Ma már ennek következményeképpen a társaságok csúcsvezet!i általában a

legnagyobb egyéni tulajdonosok is. Ennek azonban egyenes következménye a vállalati visszaélés, mivel így személyes gazdagságuk elválaszthatatlan a társaságok t!zsdei árfolyamától. • A t!zsdei árfolyam azonban a legapróbb rossz hírt is megszenvedi, és mivel ez a f!bb részvényeseknek igen nagy személyes veszteséget okozhat, az igazgatók nem mindig !szinték a külvilággal, a kisbefektet!kkel szemben. A napi árfolyam irányító hatalma a számviteli csalásokig, némely esetben pedig egészen a hamisításokig vezetett. A mérlegkozmetikázásnak általában két jól bevált módszerét alkalmazzák a társaságok. Az egyik, amikor úgy csoportosítgatják a valós bevételeket és kiadásokat, hogy a piac által várt negyedéves mérleg a lehet! legjobb képet mutassa; a másik, amikor a mérlegbe olyan tranzakciók kerülnek, amelyek a valóságban semmilyen, vagy csak igen csekély nettó bevételt eredményeztek, ám kreatívan csoportosítva a

mérlegre pozitív hatással vannak. A legf!bb trükkök a következ!k: 31 • Részvényopciók, melyek az amerikai számvitelben nem számítanak költségnek, és amelyek részvényár-befolyásoló hatása a befektet!k felé láthatatlan • Cégfelvásárlások végrehajtását hatalmas prémiummal jutalmazó ösztönzés • Menedzsment javadalmazásának rossz célokhoz való hozzárendelése (pl. amortizáció el!tti eredmény, bevétel, stb. növelése) • • El!nyszerzés más cégekkel szemben: - valódi költségeknél alacsonyabb áron való eladással - gazdaságtalan expanzióval - agresszív cégfelvásárlási politikával Adózás el!tti eredmény növelése súlyosan eladósodott cégek felvásárlásával. Abban azonban, hogy ezek a csalássorozatok létrejöhessenek, nem csak a vezet!k a hibásak, hanem az igazgatóság, az elemz!k, a szabályozás, és többek között a könyveket jóváhagyó könyvvizsgálók is. A rendszerbe szinte

beépült a könyvelési trükkök kényszere, a cél érdekében pedig szinte mindenki összefogott. A siker egyedüli mércéjévé a részvényárfolyamok váltak, aminek felpumpálásához a nyereségmutatóknak legalább az elvárásoknak megfelel!en kellett alakulniuk. A vállalatvezet!k javadalmazása úgyszintén a részvényárfolyamoktól függött. A vállalkozás tisztaságát tanúsítani hivatott könyvvizsgálók az id!közben nyereségük javát hozó tanácsadói üzletág érdekében szemet hunytak a szabálytalanságok fölött, mint ahogy ugyanezt tette az ellen!rz! szerepet betölt! igazgatóság is. Bár szó szerinti b ncselekményt csak kevesen követtek el, nagyon sokan voltak olyanok, akiknek a lépései kétségesek és félrevezet!ek voltak. Ilyenek voltak a t!zsdei elemz!k is, akik cégen belüli ’társaik’ érdekében inkább ügynökként m ködtek, és akikt!l a kisbefektet!k hiába várták a megbízható képet. Soros György szerint: „Ha

elemezzük, hol tévesztettünk utat a kilencvenes években, két tényez!t kell kiemelnünk: a szakmai mérce visszaesését és az összeférhetetlenségi szabályok drámai lazulását. Mindkét tünet egyetlen átfogó problémára vezethet! vissza, a pénzügyi nyereség abszolutizálására - függetlenül attól, hogy ezt miképpen érték el.” 2. A folyamatban lév! kártérítési ügyek 32 AZ AMERIKAI KÖNYVELÉSI BOTRÁNYBAN EDDIG ÉRINTETT CÉGEK Cég Gyanú/vád Fejlemények Adelphia 3,1 milliárd $ el nem könyvelt hitel Az alapítókat letartóztatták, a vagyont eladják AOL Time Warner Megbízásos bevétel sajátként való felt ntetése Aláásta a jó negyedéves eredményt Bristol-Myers Squibb Viszonteladók vételre kényszerítése 1 milliárd $-ért Jöv!re 61%-os várható nyereségcsökkenés CMS Energy Mesterséges forgalom generálása Új pénzügyi igazgató kinevezése Duke Energy Mesterséges forgalom generálása 23 alkalommal A

cég szerint nem befolyásolta az eredményt Dynegy Mesterséges forgalom generálása Kisebb pénzforgalom várható El Paso Mesterséges forgalom generálása Változások várhatók a fels!vezetésben Enron A texasi energiapiac 1 milliárd $-os manipulálása Cs!dvédelem Global Crossing Távközlési kapacitás-csereügyletek Cs!dvédelem Merck Nem létez! bevétel 12,4 milliárd $ értékben Részvénykibocsátás elhalasztása Nicor LLP Mesterségesen generált bevétel, alultervezett költségek A valós számok közlése Qwest Távközlési kapacitás-csereügyletek Cs!dvédelem és a valós eredmények közlése Reliant Energy Mesterséges forgalom generálása Új tagok a pénzügyi vezetésben Tyco A felvásárlások hibás könyvelése Eredmények a vizsgálat után véglegesítve WorldCom T!kekiadások üzemi költségként való könyvelése Érintettség a kinevezett vizsgálóbiztos körül Xerox Rosszul feltüntetett adatok 1,5 milliárd

dollár értékben 10 millió dollár kifizetése Forrás: Forbes (Világgazdaság: 2002. 07 30) 33 A legismertebb könyvelési botrányok Enron Els!ként 2001 decemberében a houstoni székhely Enron energia–nagykeresked! cég omlott össze, elindítva ezzel a vállalati visszaélések legnagyobb lavináját. Miután a cégnek hatalmas veszteségei voltak offshore leányvállalatok révén finanszírozott ügyletekb!l (amelyek hosszú ideig nem jelentek meg könyveiben), kénytelen volt cs!dvédelmet kérni, és kiderült, hogy a nyereségesnek hitt vállalat egymilliárd dollárnyi adósságot halmozott fel, amelyb!l a menedzsment tagjai komoly hasznot húztak. A csalásért els!sorban a cég korábbi pénzügyi vezet!jét, Andrew Fastowt fogták perbe, akit a pénzügyi eredmények négy éven keresztül történ! meghamisításával és a b ncselekmény-sorozat kitervelésével vádolnak. Az Enronba piaci tranzakcióknak álcázott ügyletekkel 1992 és 2002 között

összesen 8,5 milliárd dollár hitelt pumpált bele számos bank, köztük az amerikai Citigroup és a J.P Morgan Chase, valamint a svájci Credit Suisse, a brit Barclays és a Royal Bank of Scotland, valamint a kanadai Toronto-Dominion Bank. Az óriáscég egykori els! embere (Kenneth Lay), amint felmerült e várható összeomlás lehet!sége, kihasználva, hogy a t!zsde még nem érzékeli az Enron túlértékeltségét, illegálisan nagy mennyiség részvényt dobott piacra. A megtéveszt! beruházási és könyvelési man!vereknél a cég könyvvizsgálója (az Arthur Andersen) nem csak az ellen!rz! munkát végezte a vezet!ség elvárásainak megfelel!en, hanem segített kés!bb az árulkodó nyomok eltüntetésében is. A könyvvizsgáló intézmény akadályozta egyben az igazságszolgáltatás menetét is, amikor – bár a vizsgálat tudatában volt – módszeresen megsemmisítette az Enron ügy iratait. Az Andersen könyvvizsgálócég felel!s vezet!je, David Duncan, 2002

áprilisában feltárta az ügy általa véghezvitt hátterét, és elismerte b nösségét, de arra is utalt, például az iratmegsemmisítési gyakorlattal kapcsolatban, hogy az a cégvezetés utasításain alapult. A kongresszusi és b nügyi vizsgálatok még most is tartanak. Amikor a t!zsdefelügyelet utasítására újravizsgálták az elmúlt 5 év mérlegeit, mintegy 600 millió dolláros eltérést tártak fel. Dynegy Az energiaipari cég, amely korábban az Enron kér!jeként vált ismertté, 2002. július végén szintén tetemes (a Williams-el együtt 20 milliárd dolláros) adósságról számolt be. Ez az összeomlás alapjaiban rengeti meg a befektet!k bizalmát a már amúgy is hátrányosan megkülönböztetett energiakereskedelemben. 34 Qwest A Qwest Communications, az USA negyedik legnagyobb regionális távközlési társasága, 2002 júliusában jelentette be, hogy az els! vizsgálatok szerint 1,6 milliárd dollárnyi fiktív bevétel került a könyveibe az

elmúlt 3 év folyamán. Az amerikai cégnél a szövetségi hivatal és saját szakemberei is vizsgálják a számlázást. A júniusban bekövetkezett igazgatóváltás is a csalás kirobbanásának el!zménye volt. Az új vezérigazgató (Richard Notebaert) szerint az eltérések az 1999. óta alkalmazott csereügyletekb!l fakadnak, melyek során részben ugyanannak a cégnek is értékesítették távközlési (száloptikai kábel) kapacitásaikat, mint amelyikt!l vették (kapacitásswap-ügyletek). Ezen túl el!re lekönyveltek olyan bevételeket, amelyek csak a következ! három hónapban lettek volna esedékesek, ezzel próbálva megfelelni a befektet!k növekedési elvárásainak. A cég vagyonának részbeni eladásával próbál pénzt szerezni adósságainak törlesztéséhez, és új eredmény-beszámolókat ad ki. Adelphia A kábeltelevíziós üzletág egyik irányító vállalatát, a t!zsdén is jegyzett Adelphia Communicationst vezet! John Rigas és két fia az

általuk irányított cég kasszáját mintegy házipénztárként kezelték, és a vádirat szerint saját céljaikra 1 milliárd dollárt sikkasztottak el. 2002 júliusában le is tartóztatták Rigast, de óvadék ellenében elengedték és két fiával együtt szabadlábon védekezhet. Neki még szerencséje volt, hiszen azon vállalatvezet!k, akikr!l ez után derül ki, hogy kozmetikázták cégük pénzügyi mutatóit, sokkal keményebb bánásmódra, akár komoly szabadságvesztésre is számíthatnak. Tyco Sok van a Tyco International rovásán. A vállalat jogszabályokat sértve támaszkodott offshore leányvállalataira a cégen belüli hitelezéseknél: elengedett közel 100 millió dollár vezet!i hitelt, amelyet eredetileg az egyik leányvállalatának 2000. évi els! nyilvános részvénykibocsátásának a bevételével szemben számolt el, ebb!l az elengedett adósságból egyébként 41 milliót ’szövetségi jövedelemadó-hátralékként’ tüntettek fel.

Nyereségnövelési stratégiaként 2001-ben például 600 millió dollárt spórolt adókon. A háttérben az áll, hogy a Tyco Bermudára van bejegyezve, többtucatnyi leányvállalata pedig más adóparadicsomokba. Az USA-ban versenyel!nyre tesz szert az adó megtakarításával, amihez jelent!s segítséget kap (jelent!s 18 millió dollárért) a PricewaterhouseCoopers-t!l, 35 aki adótanácsadóként segített neki megtervezni az amerikai, és felülvizsgálni a külföldi adókat. Ezentúl a Tyco adósságának nagy részét is egyik leányvállalatán, a Tyco International Group-on (TIG) keresztül finanszírozza, amely újrahitelezi a pénzt az Egyesült Államokban és más magas adózású országokban található Tyco részlegeknek. Az adóhivatali vizsgálaton ez nem akad fenn, ha kritérium szerinti az adósság/t!ke hányad, mivel azonban ez nem volt megfelel!, a vállalat kénytelen volt újrat!késíteni néhány offshore érdekeltségét, aminek hatására az

adózási céllal leírható kamatmennyiség csökkent. Ennek és más helyesbítéseknek köszönhet!en az adóráta 2002-ben valószín leg 18,5-r!l 22%-ra n!, ami 160 millió dolláros nyereségcsökkenéshez fog vezetni. A SEC ett!l függetlenül újra vizsgálja a Tyco számvitelét, és a vádpontoknál a PwC neve is felmerülhet. Xerox Az irodai berendezéseket gyártó világcég 2002 júniusában elismerte, hogy 1997. és 2001 között mintegy 6 milliárd dollárral könyvelt el több bevételt a valóságosnál. A SEC el!tt is már 2002 áprilisa óta ismeretes, hogy a Xerox könyveivel sincs minden rendben, bár az eredetileg 3 milliárd dollár körülire becsült könyvelési módosítás a végs! adatok szerint ténylegesen 6,4 milliárd $. Ez esetben azonban nem csalásra, hanem ’csupán’ téves könyvelésre derült fény, amely összességében nem is módosította az elmúlt évek egyenlegét. A vállalat a megszokott értékesítés helyett bérbeadásként

tüntette fel latinamerikai lízingügyleteit, amiért már ki is fizette a rá kiszabott 10 millió dolláros bírságot Az ügyészségi vizsgálat során a Xerox a bírságfizetésen kívül beleegyezett a kimutatások korrigálásába is, és id!közben az összes befolyásos pozícióban lév! vezet!jét is lecserélte. WorldCom 2002 júliusában a WorldCom egy cs!dbíróságra eljuttatott levelében kért védelmet hitelez!ivel szemben, miután nem tudott kifizetni egy 47 milliárd dolláros törleszt!részletet. A súlyos válságba jutott telefontársaságnál egy bels! vizsgálat derítette ki, hogy a cég akkori vezet!jének (Scott D. Sullivan-nak) sajátos elképzelései voltak a helyi hálózatok használati díjainak elszámolásáról. Az amerikai könyvelési szabályok szerint egyébként folyó kiadást jelent! díjakat Sullivan a beruházási tételek közé helyezte, így annak csak az amortizálandó részét kellett költségként elszámolni, ami

eredményt javított. A cég a 2002-es év májusában létrejött vezet!ségváltás után hozta nyilvánosságra az elmúlt másfél évben 3,8 milliárd dollárnyi rossz helyre könyvelt költséghelyet, melynek 36 nyomán újra kell írnia a 15 érintett hónap mérlegét. Ezzel valószín leg elt nik a 2001-es 1,38 milliárd dolláros illetve a 2002. els! negyedéves 130 milliós adózás utáni nyereség Eljárást kezdeményeztek a WorldCom ellen azért is, mert több mint 400 millió dollár kedvezményes kölcsönt nyújtott korábbi els! számú vezet!jének (Bernard Ebbersnek) részvény-felvásárlásra. Augusztusban a távolsági hívásokra szakosodott cég egy 3,3 milliárd dolláros rosszul elkönyvelt bevételt is talált a vizsgálatok során a 2000-es év pénzügyi kimutatásaiban. Az USA t!zsdefelügyeleti bizottsága (SEC) pert kezdeményezett a WorldCom ellen, és megtiltotta, hogy a cég iratokat semmisítsen meg, vagy rendkívüli kifizetéseket hagyjon

jóvá vezet!inek. Merck Szintén 2002 közepén robbant ki az amerikai gyógyszeripari nagyhatalom botránya. A társaság három év alatt 12,4 milliárd dollárral kozmetikázta át folyamatosan az eredménykimutatását: azaz ennyivel pumpálta fel bevételeit. A gyógyszercég ezen milliárdokat úgy tünteti fel saját mérlegeiben, a Medco elnevezés leányvállalatának közbeiktatásával, hogy azok soha nem folytak be hozzá. Az álbevétel a receptre felírt gyógyszer árának támogatott hányadából származott, ez ugyanis a gyógyszertárakban marad, és nem jut el a gyártókhoz. A sajátos tranzakció ezúttal azonban nem változtatott az eredményen, a Merck ugyanis az adott tételeket nem csak bevételként, hanem költségként is elszámolta. Ez bizonyítja, hogy a számviteli manipuláció csak technikai jelleg volt és nem a befektet!k megtévesztésére irányult. Enyhít! körülmény az is, hogy a könyvviteli eltérésr!l a Merck már áprilisban

tájékoztatta a SEC-et. BMS Szintén 2002. júliusában derült ki a Bristol-Myers Squibb gyógyszergyártóról is, hogy az elmúlt egy évben mintegy 1 milliárd dollárral kozmetikázta át mérlegét, nagykereskedelmi eladási számainak nem megfelel! kezelésével. Az ügyben folynak a tárgyalások az amerikai társaság és a SEC között. AOL A 2002-es év tavaszán már igencsak gyengélked! hír- és távközlési vállalkozásokkal ellentétben az AOL Time Warner vezet!i óriási haszonra tettek szert. A SEC azzal gyanúsítja !ket, hogy bennfentes információk révén óriási mennyiség , magas áron történ! részvényeladásokkal hatalmas vagyont szereztek. A gyanúsítottak között van többek között 37 a cég on-line szolgálatának megalapítója és elnöke (Steve Case) és két másik vezet! (Robert Pittman és Richard Parson) is. A jelentések szerint a vezet!k 2002 februárja és júniusa között mintegy 500 millió dollárt kerestek. Bizonyítani csak

azt nem lesz könny , hogy a gyanúba keveredett vezet!k a t!zsdei m veletek idején vajon tényleg sejtették-e már, hogy a cég részvényei rövidesen zuhanni fognak. Július közepén mintegy 270 millió dolláros szabálytalannak t n! könyvelési tétel is nyilvánosságra került. Global Crossing A mérlegkozmetikázások durvábbik formáját m vel! távközlési társaság 2002. januárjában szintén cs!dvédelembe menekült. A könyveibe a valóságban semmilyen, vagy minimális nettó bevételt eredményez!, ám kreatívan csoportosított tranzakciók kerültek. Roy Olofson az egykori pénzügyekért felel!s vezérigazgató-helyettes rájött, hogy a hálózati kapacitások könyvelése voltaképpen a bevételek mesterséges felpumpálását eredményezi, ami szabálytalan, de legalábbis félrevezet!. Figyelmeztette is a vállalat jogászát, ám a Global Crossing állítja, hogy mindenben az érvényes könyvelési szabályoknak megfelel!en járt el, bár a

távközlési kapacitás-csereügyletek létét a cég nem tagadja. Az ügylet lényege, hogy két cég, hasonló kondíciókkal vesz bérbe egymástól kapacitásokat; ez esetben a befolyó pénzt akár teljes egészében bevételként, a kapacitásvásárlást viszont nem az ezzel szembeállítható üzemi költségként, hanem t!kebefektetésként számolják el. A Global Crossingot ezen kívül összeférhetetlenség miatt is vizsgálta a SEC, ezen kívül alapítója, Garry Winnick és hozzá közel állók sem maradtak ki a már ismert részvényopciók megfelel! id!ben való értékesítéséb!l származó vagyon megszerzéséb!l. Vállalatvezet%k sajátos visszaélései L. Dennis Kozlowski A vállalat tisztségvisel!i festményeket vettek a beruházásra szánt pénzb!l. Nem a vállalatnak. Forgalmát tekintve az USA húsz legnagyobb vállalata közé tartozó Tyco International elnöke (L. Dennis Kozlowski) 2001 augusztusa és 2002 júniusa között több festményt is

vásárolt luxuslakásának falára. Azonban az összesen 13,1 millió dolláros, kamatmentes cégkölcsönb!l finanszírozott ’beruházás’ után nem fizette be az államnak járó kb. egymillió dollárnyi forgalmi adót Kozlowski megpróbálta eltüntetni a hatóságok el!l azt a hamis szállítólevelet is, mely szerint az amúgy Bermudára bejegyzett cégnek a New Hampshire-i (forgalmi adót nem szed!) Exeterbeni központjába küldték a képeket. 38 Ennek lényege az lett volna, hogy a törvény szerint a New York-i vásárlású, ám az államon kívülre vitt cikkek után nem kell forgalmi adót fizetni. A festmények viszont mindig is Kozlowski manhattani lakásának falán csüngtek. Maga az apartman vételára is csaláshoz vezet, ugyanis azt a cég fizette, mely juttatás Kozlowski jövedelemadó bevallásában nem szerepelt. Összesen 12 vádpontban kezdeményeztek ellene eljárást Dick Chenney Az USA hivatalban lév! alelnöke, az egykori Halliburton Co.

vezérigazgatójaként vállalt állítólag aktív szerepet a cég valós helyzetét elkend!z! számviteli szisztéma meghonosításában. Az amerikai politikusok ’tisztasága’ felett !rköd! Judicial Watch nev szervezet az illetékes dallasi bíróságon adta be ellene azt a magánjogi keresetet, melyben számviteli csalással és a befektet!k megtévesztésével vádolják. Gary Winnick A Global Crossing megalapítója már a kezdetekben sem volt tiszta, hiszen a 15 millió dolláros alapt!ke eredete is kétséges. A pénzt a Drexel Burnham Lambert brókereként szerezte meg, ám fontos megjegyezni, hogy munkatársa a vállalatnál: a magas kamatozású, nagy kockázatú bóvlikötvényeket kitaláló, machinációiért a börtönt is megjáró Michael Milken volt. A t!zsdei bevezetés nyomán a Global Crossing valóságos aranybányának bizonyult Winnick kezében, részvényeladási-machinációk folytán ! és közvetlen környezete is hatalmas vagyonra tettek szert. 1999

és 2001 vége között 735 millió dollár érték részvényét adta el, ebb!l 94 millió dollárért megvette Bel-Airben a Casa Encantada névre hallgató luxusvillát (3,4 hektár, 2150 négyzetméter alapterület f!épület, 64 szoba), majd 30 milliós rekonstrukcióba fogott. Mivel villája magántulajdon, hitelez!i és részvényesei el!tt sérthetetlen. Bernard Ebbers A WorldCom telefontársaság alapító elnökének nem sikerült ’annyira’ jó üzletet csinálnia a részvény-eladási tranzakciók során. Mintegy 408,2 millió dolláros adósságot halmozott fel, mivel vállalata azóta mélyre zuhant részvényeib!l vásárolt, és amelyeken szerencsétlenségére nem sikerült id!ben túladnia. Ám amennyiben törleszti a céggel szemben fennálló eme tartozását (ami elég kemény feltétel), úgy megilleti évi 1,5 millió dollár nyugdíj, melynek felére halála után a felesége is jogosult. 39 Scott D. Sullivan A WorldCom elbocsátott pénzügyi

igazgatója f!nökével Bernard Ebbers-el szemben nagy hasznot tudott húzni idejében eladott részvényopcióiból. Az id!ben eladott részvényekb!l befolyt összegen 30 millió dollárból építtet luxusházat a floridai Boca Ratonban. Európai és magyarországi helyzet Európában sem feszültségekt!l mentes a „kreatív könyvelés” világkorszakaként emlegetett id!szak. Egyre n!nek mind az EU iránti fenntartások, mind az elvárások Közben fegyelmi vizsgálat indult az EU kormányának korábbi f!könyvel!je ellen, és egyéb kisebb problémák is nehezítik az amúgy sem könny , feladatokkal teli id!szakot. Fegyelmi vizsgálatot rendeltek el Marta Andreasen, az EU egykori f!könyvel!je ellen, aki hamis önéletrajzi adatokkal pályázta meg az állást, és korábbi munkahelyén, az OECD-nél is ellentmondásokba keveredett. ` viszont az EB-t vádolja tisztátalan könyveléssel, laza és ellentmondó szabályozással és a számítógépes rendszer

elégtelenségével. Saját bevallása szerint azután helyezték át alacsonyabb beosztásba, miután feljegyzést készített f!nökeinek arról, hogy az el!z!ek miatt az évi százmilliárd eurós uniós költségvetés felhasználásának egy része ellen!rizhetetlen, nyomon követhetetlen. Az EB ezeket „folyamatosan kijavítás alatt álló, csekély technikai problémáknak” min!síti, míg az Európai Számvev!szék jócskán talált hibákat. Portugália ’tévedésb!l’ rossz költségvetési adatokat közölt az Európai Unióval, ám kés!bb helyesbítette !ket. Olasz kozmetikázásra is fény derült az EU statisztikai hivatalának egyik vizsgálata során. Róma azonban ennek következményeképpen hamar megtalálta a korábban ’elbújt’ állami bevételeket. Franciaországgal pedig még az is megesett, hogy az uniós revizorok érkezésekor hirtelen a ’helyére ugrott’ (azaz 0,3%-al emelkedett) a bruttó nemzeti össztermék. Magyarországon a

könyvvizsgálói felel!sség, mint probléma, egyel!re csak elméleti síkon jelentkezik. Sem a külföldi, sem a belföldi befektet!k bizalma nem rendült meg egy t!zsdei nagyvállalat mérlegében sem. Bizonytalanságot tehát nem, legfeljebb csak vitát szít mind a Postabank, mind a Zalakerámia esete. A Postabank ügyébe az 1997-es és 1998-as mérlegeket el!készít! D&T keveredett els!sorban bele, bár az állam a másik két kapcsolható könyvvizsgálócég (Prudencia és 40 Arthur Andersen) ellen is eljárást indított. Az Arthur Andersen csupán a bankfelügyelet általi felülvizsgálat során ellen!rzött 1996-os IAS szerinti mérleg auditálása miatt keveredett az ügybe, hiszen ! nem volt választott auditor. Az említett mérleg viszont 27 milliárd forintnyi veszteség helyett csak 109 milliót mutatott. Ennek következménye volt a pánikba esett betétesek rohama, melynek során a bank ismét könyvelési ’hibát’ vétett. A kamatokon megtakarított

összeget 1996-ra, a költségeket viszont 1997-re számolta el. A Postabank ezen kívül számos vállalat esetében átlépte a nagyhitel korlátot, ráadásul a 1995-96-ban kibocsátott 4,9 milliárd forintnyi alárendelt kölcsönt!kekötvény az IAS szerinti kimutatásokban csak 1,4 milliárd volt (3,5 milliárdot a feltételek hiánya miatt át kellett min!síteni sima hitelnyújtássá). A legnagyobb húzása azonban a Dunaholding-portfólió néven emlegetett tranzakciósorozat volt, a nyereség növelésének érdekében a Postabank a rossz hiteleket kirakta a bank portfoliójából, és azokat különböz! saját alapítású cégek között tologatta. Az intézmény ’csalássorozata’ azonban furcsa módon nem ingatta meg a bizalmat, még a leginkább közszemlére tett t!zsdei társaságok sem választottak más könyvvizsgálót az érintettek helyett. A könyvvizsgálók szerepét illet!en kicsivel nagyobb port kavart a Zalakerámia esete. A lényeg, hogy a 2002-es

D&T által szignált mérleg körül tulajdonosi ellentét alakult ki. Az ellentét abból fakadt, hogy a 29%-ban tulajdonos Arago csoport a közgy lés felfüggesztését és elnapolását javasolta, miután az elvárt kétharmados többség nem volt meg a beszámoló megszavazásához, a 20%-ban tulajdonos ÁÉB pedig a tavalyi mérlegek független könyvvizsgáló általi felülvizsgálatáért voksolt, mivel a banknak fenntartásai voltak az adatok valódiságával kapcsolatban. Bankok szerepvállalása 2002. tavaszán több vezet! amerikai pénzintézet ellen is kongresszusi vizsgálatot kezdeményeztek, mivel bebizonyosodni látszott, hogy igen nagy segítséget nyújtottak a cs!dbe ment Enron és egy sor más cég fiktív pénzügyi m veleteihez. A gyanú az volt, hogy a bankok nemcsak passzív résztvev!i voltak az eseményeknek, hanem maguk ajánlották fel ügyfeleiknek, hogy adósságaikat eltüntetik a könyvekb!l, illetve pénzügyi helyzetük értékelését

kedvez!bbre tudják fordítani. A City Group például állítólag tizennégy ügyfélnek ajánlkozott, amelyb!l heten igent is mondtak, a JP Morgan Chase pedig hét céggel m ködött együtt. 41 Az Enron 125 millió dolláros adósságának eltüntetésében is a City Group vállalt nagy szerepet. Az ügylet lényegében annyiból állt, hogy a banki közrem ködés segítségével fiktív cégeket létesítettek, amelyek papíron energiát adtak el, majd azt kés!bb visszavásárolták az alvállalkozásoktól. Ezáltal a tranzakció által az Enron pénzforgalma igencsak megn!tt. Az akciót a „Roosevelt” fed!néven emlegették Az Enron azonban nem csak a City Group-al, hanem nemzetközi pénzintézetek egész sorával m ködött együtt a félrevezetésben és hamisításban. A Deutsche Bank ellen is eljárás indult, mivel a pénzintézet segítséget nyújtott Enron-érdekeltségek finanszírozásában, és támogatta a pénzügyi jelentések meghamisítását is,

miközben a bank elemz!i a lapokban rendkívül kedvez! helyzetjelentéseket tettek közzé az energiavállalatról. Ezek a tanulmányok pedig bizonyítottan hamis, vagy legalábbis félrevezet! adatokat tartalmaztak a konszern üzleti állapotáról. Az említett pénzintézeteken kívül hasonló tevékenységet rónak a periratok a Merrill Lynch és a Lehman Brothers terhére is, és mindezekt!l az intézményekt!l nagy összeg kártérítést követelnek. A történések egyenes következményeként jelentkezett az a bizalmatlansági hullám is, melynek következtében a legnagyobb pénzintézetek részvényei elvesztették értékük 10,4 százalékát, ami sok százmilliárd dollárt takar. A City Group és a JP Morgan Chase vesztesége pedig az átlagost ötven százalékkal haladta meg. A könyvvizsgálói vonatkozású vállalati botrányok politikai háttere Az amerikai közvélemény és a demokraták érdekl!désének középpontjába került a botrányokat

követ!en azonnal az az ügylet is, melynek során a jelenlegi elnök 1990 júniusában eladta a texasi Harken Energy olajtársaságban birtokolt részvényeinek zömét. A hivatalos verzió szerint egy baseballklub vásárlásához felvett hitel visszafizetéséért folyamodott ehhez. Az emberek bizalmát Bush-ban csak az ingatta meg, hogy az ügylet után négy héttel a Harken a vártnál sokkal nagyobb veszteséget jelentett be, melynek során az árfolyamok hatalmasat zuhantak. Érdekes módon a SEC a részvényeladás hivatalos okmányait mintegy féléves késéssel kapta meg (állítólag postázási vagy egyéb hiba folytán), az ügyben folytatott vizsgálat azonban tisztázta a mai elnököt. Az említett részvények vásárlása kapcsán is ellentmondások merültek fel, ugyanis az elnök ma azt a kedvezményes hitelfelvételt akarja megtiltani, amelynek a segítségével ! annak idején a Harken részesedését vette. A cégét!l felvett hitel kamata, messze a 42

legalacsonyabb banki kamat alatt volt, és a jól bevált gyakorlat szerint ! se törlesztette, hanem egyszer en visszaadta a papírokat. Az ügy további politikai „érdekessége”, hogy pár évvel ezel!tt az Enron finanszírozta a jelenlegi igazságügyi miniszter, John D. Ashcroft szenátorjelölt, illetve Bush kampányát is. Tovább hergelte a közvéleményt az a fejlemény is, hogy az amerikai számvev!szék (GAO) keresetet nyújtott be a Fehér Ház ellen annak tisztázására, hogy milyen szerepet játszott az Enron a Bush-kormány energiapolitikájában. A probléma egyrészt abból fakadt, hogy az olaj- és gázkitermelés fokozását, valamint az atomenergiaipar újjáélesztését célzó politikai zárt üléseken a környezetvéd!k távoltartása fontos szempontnak mutatkozott, másrészt a Fehér Ház vonakodott a törvényhozók által kért dokumentumokat kiadni. Bár elismerték, hogy 2001-ben többször találkoztak az Enron tisztségvisel!ivel, az iratokat

azonban a jöv!ben szükségesnek ítélt pártatlanságra hivatkozva nem akarják nyilvánosságra hozni. 3. A jelen és a jöv! reakciója, célok és megoldások Európában és Amerikában A piaci résztvev!k szerint valós és nem látszatintézkedésekre van szükség, amelyeket a szakért!k körének kell kidolgoznia. Ide tartozik egyebek közt az amerikai t!zsdetanács hatáskörének növelése, hogy a visszaélések ne csak megbüntethet!k, hanem megel!zhet!k is legyenek. Ide tartozik a könyvvizsgáló cégek m ködésének hatékonyabb ellen!rzése, hogy ne alakulhasson ki olyan összefonódás, amelyben a vizsgált céggel „szemben álló” könyvvizsgáló ugyanakkor esetleg a könyvek törvénytelen retusálására vonatkozó tanácsokkal is szolgál. Ide tartozik továbbá annak biztosítása, hogy a pénzintézetek, befektetési bankok és a brókerházak az üzleti racionalitáshoz és az üzleti etikához is jobban tartsák magukat, mint eddig. (A

racionalitáshoz tartozik a hitelképesség elfogulatlan vizsgálata. Az etikai normákhoz az is, hogy ne javasoljanak lelkesen vételre olyan részvényt az ügyfélnek, amit !k maguk személyesen nem tartanak befektetésre érdemesnek.) Mindez az állam gazdasági szerepvállalásának újragondolásával is jár 43 Ezekb!l a gondolatokból és a visszaélésekb!l okulva születtek meg azok a nemzetközi elhatározások, melynek kapcsán mind Amerikában, mind pedig Uniós szinten az ide vonatkozó jogszabályok megváltoztatása lett az egyik legfontosabb rövidtávú cél. Ennek kapcsán a következ! módosítások váltak elengedhetetlenné: Új szabályozó és felügyel% testületek létrehozása, a már meglév%k hatáskörének b%vítése A szakma felügyeletét egy ötf!s bizottság veszi át, melynek költségvetését a megszaporodott feladatokra tekintettel 66%-al, azaz 776 millió dollárra emelik 2003. október 1-t!l. A szervezet a SEC felügyelete alá rendelve fog

m ködni, vizsgálódási, dokumentumkikérési, szankcióhozási és etikai szabályalkotási jogkörrel. A szervezetnek joga lesz új irányelveket megszabni, felülvizsgálni a könyvvizsgálók auditjait, ezen kívül jogkörei kiterjednek az Egyesült Államokban bejegyzett cégek külföldi könyvvizsgálóira is. A könyvvizsgálócégek m@ködésének hatékonyabb ellen%rzése és szabályozása Az auditor cégek funkcionális ellen!rzésének hatékonyabb szabályozására hatalmas szükség van, hiszen a szakma felügyeletének újrareformálásával a régi irányelvek újragondolása is elengedhetetlenné válik. A korábbi rendszer hibáiból levonva a tanulságokat, a következ! változtatások bizonyulnak a legsürget!bbnek: - Ötévente le kell cserélni azokat az üzlettársakat, akik a mérlegek hitelesítését végzik egy-egy cégnél. - Az auditor cégeknek megtiltják, hogy tanácsadói szolgáltatást is nyújtsanak – kilenc megjelölt tevékenység,

köztük az adótanácsadás kivételével – olyan vállalatnak, amelynek a könyvvizsgálói. - A nyilvános társaságok könyvvizsgálatát végz! cégeknek regisztráltatni kell magukat az új testületnél. - A könyvvizsgáló társaságoknak 7 éven keresztül meg kell tartaniuk munkalapjaikat és egyéb információikat, hogy bármikor alá tudják támasztani jelentésüket. - Rendszeresen jelenteniük kell továbbá minden kritikusnak min!sül! könyvvizsgálatot. 44 A vállalati szigorítások eszközei A vállalatok számára kötelez! joganyagok szigorítására az amerikai botrányok egyik okaként említett cégeken belül kibontakozó korrupció és bizonytalanság miatt van nagy igény. Az új korlátozások a vállalatvezet!k visszaélései ellen ugyanúgy megfogalmaznak új megszorításokat, mint ahogy a beszámolási kötelezettségre, a perindításra, vagy a kisrészvényesek jogaira vonatkozóan. Ennek alapján állapíthatók meg a legszükségesebb

változtatnivalók beavatkozási területek szerint. Vállalatvezet!knek szóló változtatások - A vállalatok els! számú vezet!inek, illetve pénzügyi igazgatóinak személyesen kell szavatolniuk a pénzügyi mérlegek helyességét. - Nem adhatnak el részvényeikb!l abban az értékesítési tilalmi id!szakban, amelyet a vállalati nyugdíjalapokban részes alkalmazottaik számára megszabtak. - Részvényeladásaik kapcsán két napon belüli bejelentési kötelezettséggel tartoznak a SEC felé. - A menedzserek nem kaphatnak semmiféle olyan vállalati hitelt, amely nem áll mások rendelkezésére is, tehát a kedvezményes kölcsön folyósítása tilos. - A regisztrált értékpapírral rendelkez! társaságoknak audit bizottságot kell alapítani, amely rendszeresen konzultál a könyvvizsgálóval az alkalmazott számviteli megoldásokról, és felel!sséggel tartozik a könyvvizsgálói munkafolyamat figyelemmel kíséréséért. Vállalaton belüli új

megkötések - Minden könyveléssel kapcsolatos vállalati dokumentumot – beleértve az elektronikus leveleket is – öt évig meg kell !rizni, ennek megszegése tíz évet vonhat maga után. - Ha egy adott cégnél akkor semmisít meg valaki dokumentumokat, amikor ellene már eljárás folyik, akár húsz évet is kaphat. - Azonnal nyilvánosságra kell hozniuk érthet! megfogalmazásban minden, a pénzügyi helyzetükkel kapcsolatos lényegi változást. 45 - Az EU-ban tervben van, hogy a 25 millió eurót meghaladó éves forgalmú t!zsdei cégeknek negyedévente kötelez! lesz összefoglaló pénzügyi és menedzsment beszámolót közzétenni. Az ennél kisebb cégeknek mindössze nettó forgalmukat és adózás el!tti, valamint az utáni nyereségüket kellene háromhavonta nyilvánosságra hozni, a t!zsdén nem jegyzett, csupán kötvényeket kibocsátó társaságoktól pedig félévente követelnének beszámolót. - A részvényesek jogait az is er!sítené, ha

a közgy lésen megbízottak révén szavazhatnának. - A vállalatokat arra is kötelezni akarják, hogy az 5%-nál nagyobb tulajdoni hányadot elér! befektet!ket azonnal tájékoztassák a társaság tulajdonosi szerkezetér!l és a szavazási eljárás részleteir!l. - 2005-t!l minden uniós t!zsdei cég számára kötelez! lesz a Nemzetközi Számviteli Szabványok (IAS) alkalmazása. Perindítással kapcsolatos újítások - Ha a vállalatvezet!k, illetve a pénzügyi igazgatók szándékosan meghamisítják a pénzügyi mérlegeiket, húsz évig terjed! börtönbüntetésre és akár 5 millió dollárt is elér! pénzbírságra számíthatnak. - A részvényopciókból, illetve prémiumokból származó, manipuláció révén szerzett hasznot is elvesztik, büntetésül pedig akár 25 év börtönt is kaphatnak. - A nyugdíjalapok kifosztását maximum tíz évvel honorálhatják. - A lefoglalt pénzb!l egy alapot fognak létrehozni, amelyb!l a visszaélések

kapcsán bizonyítottan veszteséget szenvedett befektet!ket tervezik kártalanítani. - A részvényárfolyamokra ható manipuláció elévülési ideje – amely alatt a részvényesek polgári kártérítési pert indíthatnak – az elkövetést!l számított öt, illetve a fellebbezést!l számított két évre változott. 46 Pénzintézetek, befektetési bankok és brókerházak racionalitáshoz és üzleti etikához való hozzáállásának javítása - A brókerházak és befektetési bankok nem büntethetik meg a megrendel! cégekr!l kedvez!tlen jelentést író elemz!iket. - Megkönnyítik azok bírósághoz fordulását, akik úgy vélik, vállalatuknál azért érte !ket hátrány, mert fölhívták a figyelmet valamely visszaélésre. - Szakért!i bizottságot állítanak fel a banki és biztosítási iparág ellen!rzésének korszer sítésére. Ezen új intézkedések arra irányulnak, hogy a korábbi amerikai könyvvizsgálói vonatkozású botrányokhoz

hasonlók elkerülése és a közvélemény szakmába vetett bizalmának helyreállítása lehet!vé váljon egy olyan komplex és lehet!ség szerint világszerte egységes jogszabályi környezetben, amely esélyt ad a könyvvizsgálói szakma kiteljesedésére. 47 V. A nemzetközi események hatása a magyar könyvvizsgálói szakmára 1. A közelmúlt eseményeinek hatása a hazai tendenciákra Magyarországon körülbelül két évvel ezel!tt a könyvvizsgálói szolgáltatások piacán mutatkozó túlkínálat megoldására pontosan azt a megoldást szorgalmazták, amit napjaink botrányainak egyik ered!jeként emlegetnek. Elemz!k állították, hogy a problémát áthidalni úgy lehetne, ha a könyvvizsgálók nagyobb hangsúlyt fektetnének az általuk nyújtható egyéb szolgáltatásokra, mint az átvilágítás, a megállapodás szerinti vizsgálat és a beszámoló-összeállítás. Célszer nek tartották a tanácsadás könyvvizsgálatba való beépülését is,

mivel az ügyfelek egyre jobban igényelték az üzleti döntéseket el!segít! megalapozó információkat. A könyvvizsgálatnak mindig a céljai közé tartozott, hogy olyan jöv!be mutató megoldásokkal is szolgáljon, melyek stratégiai hatást gyakorolnak a megbízó üzleti tevékenységére. Ez tehát nem változott, változott viszont az ezt meghatározó környezet Megromlott az emberek könyvvizsgálatban való bizalma, változott a nagycégekbe vetett bizalmuk is, ennek következtében pedig mind Európában, mind Amerikában az egyensúly helyreállításához szükséges jogszabályi szigorítás-sorozatot kezdtek el. 2. Várható hazai változások Az Európai Uniós és az IAS elvek közötti különbségek (tartalom els!dlegessége, eszköz-forrás meghatározás, nagyberuházások készültségi foka, kutatás-fejlesztés, saját részvények kezelése, céltartalékok, stb.), illetve magán az EU-n belüli számviteli rendszerek eltér!sége is nagy feladatot ró

a magyar törvényalkotókra. A magyar rendszert egyrészt EU csatlakozásunk küszöbén az európai irányelvekkel összeegyeztetve kell kialakítanunk, másrészt figyelembe kell vennünk az amerikai szabályozás f!bb elemeit is gazdasági er!fölényükre való tekintettel. A megvalósítást mind a Kormány, mind a szakma a Kamarától várja, melynek eszközeként szóba jöhet a bels! szabályzatok átdolgozása, illetve a Kamarai törvény módosítása. 48 A legszükségesebb felmerül% változtatnivalók a következ% célokra irányulnak: Könyvvizsgálói és nem könyvvizsgálói szolgáltatások díjának nyilvánossága Meghatározott nem audit szolgáltatások egyidej ségének tilalma Könyvvizsgáló személyének kötelez! rotációja Függetlenséget befolyásoló tényez!k jogszabályi kisz rése A menedzsment és a könyvvizsgálói munka összehangolása A min!ségellen!rzési rendszer megszorítása a függetlenségi követelmények változásával

összhangban Az MKVK egyik legfontosabb és legsürg!sebb teend!je az etikai szabályok felülvizsgálata, melynek során feltétlenül ki kell térnie minden olyan tényez!re, amelyet az utóbbi id!ben kritikusként emlegettek. Fontos felülvizsgálnia a közvetett és közvetlen érdekeltség, az üzleti és családi kapcsolatok meghatározását, mivel azok értelmezése viszonylag szubjektív. Elengedhetetlen annak pontos behatárolása is, hogy mi tartozik a könyvvizsgálati ügyfélnek nyújtandó nem audit szolgáltatások körébe. Szükségesnek bizonyul továbbá a díjtételek felülvizsgálata, amelyen belül különös hangsúlyt kell fektetni a lejárt követelések esetén foganatosítandó intézkedésekre, a szerz!dés megújításának tilalmára. A Kamara intézkedéseinek másik alapvet! változtatásokra szoruló területe a min!ségellen!rzési szabályzat. A függetlenséget biztosító rendszer és a közérdekl!désnek kitett társaság ellen!rzésére

nagyobb hangsúlyt kell fordítani, ami esetleg a másodkönyvvizsgáló alkalmazását is szükségessé teszi. Vannak olyan javaslatok, melynek megvalósításához a Kormány közrem ködésére lenne szükség a megfelel! változás elérése érdekében. Ide sorolhatjuk a szükséges foglalkoztatási korlátokat, melyek célja a könyvvizsgálatért felel!s személy ügyfél általi alkalmazásának, illetve az ügyfél cég vezet!inek a könyvvizsgálócég általi alkalmazásának korlátozása. Ide sorolhatók továbbá az ellen!rzés megkönnyítését célzó javaslatok a könyvvizsgálatért felel!s személy ötévenként kötelez! rotációjáról és a közérdekl!désnek kitett társaságoknál felállítandó audit-bizottságokról. A dokumentumok meg!rzésének és a díjak kötelez! nyilvánosságra hozatalának kérdése szintén nem kizárólag a Kamara 49 hatáskörébe tartozna, azonban mind a Kormány mind a könyvvizsgálói szakma az MKVKtól várja a

megfelel! intézkedéseket. 3. Következtetések A nemzetközi, az európai és az egyes országok számviteli adatai szerint számos eltérés mutatkozik a vállalatok beszámolóiban az eredmény számbavételét, egyes vagyonelemek értékelését, mérlegben történ! kimutatásának lehet!ségét tekintve. Az eltérések száma azonban a globális harmonizáció gondolatának feler!södése óta csökkent. A beszámolók szabályszer sége ma még csak országonként állapítható meg egyértelm en, így elmondható, hogy igen sok er!feszítést fog még igényelni a törvényalkotók részér!l a globalizáció folyamata során szükségszer en felmerült egységes jogszabályi háttér igényének megteremtése. Az elmúlt id!szakban történt visszaélések és botrányok azonban rámutattak arra, hogy nincsen tökéletes szabályozás, és hogy talán az egyiknek a másikhoz közelítése az els! lépés az egységes szabályozás megteremtéséhez. Bár Magyarországon a

közel kilencszáz-ezer m köd! vállalkozás közül csak 59 t!zsdén jegyzett, a változtatások azonban itthon is elengedhetetlenek. Az EU-hoz való csatlakozásunk szerves folyamataként lépést kell tartanunk az Európai Bizottság törvényi és jogszabályi módosításaival éppúgy, mint saját törekvéseinkkel. A célunk pedig az kell, hogy legyen, hogy lépést tudjunk tartani a nagyokkal a globalizáció felé haladó úton, és ne mögöttük pár lépéssel, hanem velük fej-fej mellett érjünk célba. 50 Felhasznált irodalom: 1. Könyvvizsgálói Kézikönyv: 2002, Unio Kiadó 2. Hogyan válasszunk könyvvizsgálót? Könyvvizsgálat és könyvvizsgálók Magyarországon, 2002, Ügyfelek Könyve (Számvitelkutató és Fejlesztési Rt. Szerz!i munkaközössége) 3. Világgazdaság: - 2002.0604: Új uniós számviteli el!írások - 2002.0626: Többe kerül a könyvvizsgálat - 2002.0709: Újabb számviteli botrány Amerikában - 2002.0712: T!kepiac és

könyvelésbotrány: dominóeffektus - 2002.0717: „Totális háború” a csalások ellen - 2002.0726: Verseny az Arthur Andersen ügyfeleiért - 2002.0730: A Qwest számai is hamisak - 2002.0918: Büntet!vád a Xerox ellen - 2002.0918: Európában növekedést vár a WorldCom 4. Napi Gazdaság: - 2002.0307: Az Andersen egyezségre számít a hitelez!kkel; Kúra a könyvelési betegségekre; Az Andersen esete a Postabankkal, avagy a rossz kinnlév!ségek tologatása és a kölcsönt!ke ami nincs - 2002.0717: A részvényeseknek kell kezükbe venni az ellen!rzést - 2002.0729: Szigorú törvény az Egyesült Államokban a könyvelési visszaélések ellen 5. Népszabadság: 20020221; 20020222; 20020307; 20020315; 20020317; 2002.0325; 20020327; 20020328; 20020402; 20020404; 20020408; 2002.0410; 20020411; 20020420; 20020713; 20020715; 20020717; 2002.0723; 20020724; 20020729; 20020730; 20020731; 20020802; 2002.0810; 20020826; 20020910; 20020913; 20021003; 6. HVG:

20020302; 20020408; 20020624; 20020706; 20020713; 20020720; 2002.0724; 20020810; 20020823; 20020907; 51 7. Figyel!: - 2002. július 4-10: Simon Ern! – Fehérgalléros b nöz!k - 2002. október 17-23: Nanette Byrnes és William C Symonds – Kéz kezet mosott - 2002. november 14-20:Számmisztika - 2002. november 28-december 4: Amerikai profitok - a látszat is csalt 8. Számvitel, adó, könyvvizsgálat: - 2001/10: Dr. Eperjesi Ferenc – A könyvvizsgálati kockázat korszer felfogása - 2002/2: Dr. Ferenczi András – Az Enron-ügy könyvvizsgálói tanulságai - 2002/7-8: Fekete Imréné – A könyvvizsgálói függetlenség biztosításának kérdései - 2002/10: nemzetközi lapszemle - Accountancy 9. Könyvvizsgálói szakért!i anyagok Törvények, jogszabályok: 10. 1959 évi IV törvény a Polgári Törvénykönyvr!l 11. 1997 évi CXLIV törvény a Gazdasági Társaságokról 12. 1997 évi LV törvény A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a

könyvvizsgálói tevékenységr!l 13. 2000 évi C törvény a Számvitelr!l 14. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzata 15. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Szabályzata 16. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Alapszabálya 17. Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok 18. Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok 52 Mint a könyvvizsgálói társadalom legaktuálisabb és legvitatottabb területe, a függetlenség és felel sség egyéb könyvvizsgálói szabályokkal egyetemben, napjainkban a törvényalkotók egyik f megoldásra váró feladata. Az érvényes jogszabályok szerint mind a választott, mind a kötelez könyvvizsgáló azért a munkáért tartozik felel sséggel, amit a feladatkörén belül elvégzett, aminek kapcsán véleményt alkotott. Munkájukat azonban csak úgy tudják részlehajlás nélkül, tárgyilagosan végezni, amennyiben minden olyan helyzetet elkerülnek, amely alkalmas lehetne függetlenségük veszélyeztetésére. Az amerikai

vállalati és vezet i visszaélések következtében kirobbant könyvvizsgálói vonatkozású botrányok rávilágítottak az eddigi törvények elégtelenségeire. Az USA törvényeinek részletekbe men , de kiskapukkal teli, illetve az EU átfogóbb, de néhol felületes jogszabályai szintén fennakadtak azon kihívások rostáján, melyet az amerikai helyzet támasztott. Magyarországon is felmerült a változtatás igénye, hiszen EU csatlakozásunk küszöbén a hazai rendszert egyrészt az európai irányelvekkel, másrészt az amerikai szabályozás f bb elemeivel is össze kell egyeztetni. A bels szabályzatok illetve a Kamarai törvény megváltoztatása elengedhetetlen, ha lépést akarunk tartani a világ tendenciáival, illetve saját törekvéseinkkel. A legf bb cél tehát ma világszerte, hogy a hasonló botrányok elkerülése és a közvélemény szakmába vetett bizalmának helyreállítása mellett a változások egy olyan komplex és világszerte egységes

jogszabályi környezetben jöjjenek létre, amely esélyt adhat a könyvvizsgálói szakma kiteljesedésére