Agrártudomány | Növénytermesztés » Növénytermesztés tételek, 2006

Növénytermesztés tételek - 2006 1. A kémiai növényvédelem fejlődése – a növényvédő szerek alkalmazásának lehetséges kockázatai A növényvédelem története A gyomnövényeket, számos kártevőt és egyes betegségeket már az ókorban ismereték  védekezés mechanikai eszközökkel, illetve az istenek segítségét kérve Szórványos adatok a középkortól néhány biológiai védekezési eljárás alkalmazásáról (hangyák, inszekticid növények, allelopátia)  nem terjedtek el széles körben Az újkortól a korszerű (tudományosan is megalapozott) agrotechnika elterjedése segít a károsítók elleni védekezésben A XIX. századtól egyre nagyobb mennyiségben alkalmaztak szervetlen vegyületek (réz, ólom, kén) növényvédelmi célra A XX. szátad közepére általánossá vált az ezekkel végzett növényvédelem  növényvédelmi technológiák (csávázás, permetezés) kidolgozása Az 1940-es évektől a szerves vegyületek

alkalmazása (a gazdaság más területeihez hasonlóan) rohamosan terjedt a növényvédelemben is. A modern kémiai növényvédelem korszaka • A termésátlagok megtöbbszöröződése az utóbbi fél évszázadban • Termésbiztonság, a termelés tervezhetősége • A növényi termékek egy részénél jelentős minőségi javulás (pl mikotoxinok, jobb tárolhatóság, szállíthatóság) • Elvileg kisebb területen előállítható a szükséges élelmiszer – kisebb területet kellene elvonni a természettől • Az utóbbi években fejlesztett kemikáliák egyre célzottabb hatásúak, a környezetet egyre kevésbé károsítják • Egyre kisebb dózisok alkalmazása szükséges A csökkenő dózis nem feltétlenül jelent nagyobb biztonságot (A nem célzott szervezetekre gyakorolt hatás) pl. monokrotofosz nagyon kis koncentrációban alkalmazták (és alkalmazzák ma is sok országban), de LD50 értéke ragadozó madarakra << 1mg/kg!!! (beépülés a

táplálékláncba!) A kis dózisok pontosabb kijuttatást igényelnek  viszonylag kis tévedés is súlyosabb következményekkel járhat A kémiai növényvédelem kritikája • Egyre költségesebb az új hatóanyagok előállítása • A nem célzott , de a kártevőkkel rokon szervezetekre gyakorolt hatás • Rezisztencia kialakulása a károsítókban – kapcsolódó problémák • Elsodródás, bemosódás – talaj, talajvíz, élő vizek szennyezése • Nem hozzáértő, nem ellenőrzött felhasználás veszélyei • Előre nem prognosztizálható metabolitok a természetben, esetleges kölcsönhatás más anyagokkal • A gyártás és felhasználás során képződő melléktermékek, szennyeződések, hulladékok • Bioakkumuláció, szermaradványok (metabolitok) hatása • Hosszú távú (akut), nehezen bizonyítható hatások (mutagenitás, karcinogenitás) A vegyszer rezisztencia kialakulása, veszélyei Mind mikroorganizmusokban, mind izeltlábúakban

néhány nemzedék alatt létrejöhet Mechanizmusa nagyon változatos (a hatóanyag semlegesítése, a hatóanyag által érintett anyagcsere folyamat megváltozása, a szer felvételének a gátlása) Minél specifikusabb hatásmódú – ezért környezetkímélőbb – a hatóanyag, általában annál könnyebben alakul ki vele szemben rezisztencia A rezisztencia gének ivaros vagy ivartalan úton átkerülhetnek más egyedekbe (baktériumoknál más fajokba is!) Sok hatóanyagnál ismert a „keresztrezisztencia” jelensége . 2. A biológiai illetve ökológiai növényvédelem fogalma, eszköztára Biológiai növényvédelem: a károsítókat természetes ellenségeik, azaz más élő szervezetek segítségével pusztítunk el Ökológiai növényvédelem: EU-s keretrendszer, amelyet a tagországok tanúsító szervezetei tovább szűkíthetnek Az ökológiai növényvédelem eszköztára: - természetes (?) eredetű szervetlen anyagok: kén (gombák), réz (gombák,

atkák), mész (csigák) - olajok: - növényi - tisztított ásványi (paraffin = Agrol) - növényi kivonatok (kiskapu ilyen címszó alatt minden eladható, pl. nikotin) - feromonok (szintetikusan állítják elő, deteljesen azonos a természetes molekulával) - növények csalogató vagy riasztó hatása, allelopátia Felhasználható biológiai „eljárások”: makroorganizmusok (emberi szemmel látható): nem kell engedélyeztetni, bejelentés után használható, forgalmazható - fitofágok (ízeltlábú – birka) - ragadozók (atkák, pókok, fülbemászók, tripszek, poloskák, fátyolkák, katica, futóbogarak) - parazitoidok (fürkészlegyek) • ektoparaziták: rápetézik, a lárva rágja be magát • endoparaziták: imágó speciális tojócsővel rendelkezik, gazdaállatba petézik - (mikofágok): gombafonallal táplálkozó rovarok, csak elméleti lehetőség, pl. katicabogár mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák): ua engedélyeztetési procedúra,

mint a vegyzsreknél + patogenitás - rovarpatogének (Bakulovírusok, Bacillus thüringiensis, Beauveria, bassiana, Metarhizium anisopliae) - növénykórokozók (Pseudomonas fluorescens, B. thüringiensis, Ampelomyces quisqualis ,Coniothyrium mnitans, Trichoderma spp) - antagonisták (Trichoderma spp) Ökológiai gazdálkodásban tiltott biológiai eljárások: - GMO szervezetek - növények: • herbicid rezisztens/toleráns természetes/indukált mutagenezissel, vagy talajbaktérium génje bontja le • rovarrezisztens • betegségrezisztens • csak multik képesek előállítani elterjedés esetén nagy területeken homogén növényállomány - mikroorganizmusok - - állatok (ízeltlábúak) pl fokozott inszekticid toleranciájú ragadozó atkák antibiotikumok természeteshez hasonló, de szintetikus vegyületek A károsítók elleni védekezés javasolt módszerei az ökológiai növénytermesztésben 1. Rezisztens vagy toleráns (nem GM), lehetőleg „táj”fajták

termesztése 2. Megfelelő vetésforgó kialakítása 3. Okszerű talajművelés 4. A károsítok természetes ellenségeinek védelme, számukra kedvező életkörülmények biztosítása 5. Fizikai gyomirtás 6. Egyéb biológiai, fizikai módszerek Amennyiben a termés közvetlen fenyegetettsége a fenti eljárásokkal nem hárítható el, biológiai vagy más természetes eredetű, a megfelelő FVM engedéllyel is rendelekező készítmények alkalmazása 3. GMO szervezetek GMO: idegen gént tartalmazó szervezetek indukált mutagenezis: szövetkultúrából indulnak ki, a táptalajhoz mutagéneket adnak, szelekciós hatásokat alkalmaznak GMO szervezetek: - mikroorganizmusok - Bt delta endotoxin átvitele más baktériumokba - Bakulovírusok NPV víruscsoportja – patogenitás felerősítése (pók, skorpió toxin, Bt toxin bevitele) - állatok (ízeltlábúak) pl fokozott inszekticid toleranciájú ragadozó atkák - növények: • herbicid rezisztens/toleráns

természetes/indukált mutagenezissel, vagy talajbaktérium génje bontja le cél imidazolin rezisztencia glifozát tolerancia glufozinát rezisztencia bromoxynil tolerancia szulfonilurea tolerancia ciklohexanon tolerancia gén / hatásmód eredet növények módosított acetolaktát kémiai mutagenezis repce, kukorica, búza szintáz (ALS) / nem (EMS) és érzékeny az imidazolinra szomaklónok szelekciója 5-enolypyruvylAgrobacterium repce, gyapot, shikimate-3-phosphate tumefaciens kukorica, szója, szintáz (EPSPS) / nem cukorrépa érzékeny a glifozátra glifozát oxidáz Ochrobactrum anthropi PPT-acetyltransferase Streptomyces repce, cikória, (PAT) / az acetilezett viridochromogenes, kukorica, rizs, szója, PPT inaktív, nem gátolja S. hygroscopicus (+ cukorrépa a glutamin szintázt, nem Arabidopsis thaliana halmozódik fel prom.) ammónia; nitriláz / a herbicideket Klebsiella repce, gyapot, bontja pneumoniae dohány módosított acetolaktát dohány (Nicotiana szegfű,

gyapot, len szintáz (ALS) / nem tabacum) vagy érzékeny az Arabidopsis thaliana klórszulfuronra megváltozott acetyl- in vitro mutagenezis, kukorica CoA-karboxiláz / nem szomaklónok kötődik hozzá a herbicid szelekciója • rovarrezisztens cél gén / hatásmód rovar (Ostrinia cry1Ab nubilalis) rezisztencia rovar cry1Ac (Lepidoptera) eredet növények Bacillus thuringiensis ssp. kukorica kurstaki (CaMV prom.) Bacillus thuringiensis ssp. gyapot, paradicsom, kurstaki (CaMV prom.) kukorica rezisztencia rovar (Ostrinia cry1F Bacillus thuringiensis ssp. kukorica nubilalis) aizawai (CaMV prom.) rezisztencia rovar cry13A Bacillus thuringiensis ssp. burgonya (Leptinotarsa tenebrionis decemlineat) rezisztencia rovar (Ostrinia cry9c Bacillus thuringiensis ssp. kukorica nubilalis) tolworthi (CaMV prom.) rezisztencia rovarCpTI / tripszin Vigna unguiculata / (CaMV ? rezisztencia inhibitor prom.) termelése rovarGNA / lektin Galanthus nivalis / (CaMV (burgonya ?) rezisztencia

termelés prom.) • betegségrezisztens vírusrezisztencia kialakítása: - vírusrész bevitele a növényi genomba (homológ genom miatt a betegség kialakulása gátolt) - köpenyfehérje-termelő gén beépítése cél gén / hatásmód eredet növények vírus PLRV replikáz és PLRV / FMV és burgonya rezisztencia helikáz / "silencing" (?) borsó szabályozó (PLRV) régiók vírus PRSV köpenyfehérje PRSV / (CaMV papaya rezisztencia prom.) (PRSV) vírus a megfelelő az egyes vírusok / tök rezisztencia köpenyfehérjék (CaMV prom.) (CMV, ZYMV, WMV) vírus PVY köpenyfehérje PVY / FMV és borsó burgonya rezisztencia szabályozó régiók (PVY) hosszabb fordított vagy "csonkolt" paradicsom paradicsom tárolhatóság poligalakturonáz / gátolt pektin bontás hosszabb S-adenozilmethionin Escherichia coli dinnye, paradicsom tárolhatóság hidroláz / csökkent etilén bakteriofág T3 (lassabb érés) termelés a vágott virág sérült 1- szegfű,

paradicsom szegfű, paradicsom hosszabb aminocyclopropán-1élettartama karboxilsav (ACC) szintáz / csökkent etilén termelés • gombarezisztens növ előállítására próbálkozások (kitináz, glükonáz enzimek megnövekedett aktivitása adja a lehetőséget) • csak multik képesek előállítani elterjedés esetén nagy területeken homogén növényállomány • antibiotikum rezisztenciát hordoznak ezen rezisztenciagének felszaporodása problémát okozhat (humán egészségügy) • kultúrkörnyezetből való kiszabadulás (roverrezisztens gyomok) 4. Antagonista baktériumok alkalmazása a biológiai növényvédelemben Pseudomonas fajok: (P. fluorescens, P putida) • -antibiotikus hatású metabolitokat (szagos) és sziderofort (vashordozó, javul a növény vasellátása)termelő antagonisták antibiotikum hatására a növénykórokozó gomba növekedése gátolt • -jó rizoszféra-kolonizációs képesség • -spórát nem képző, környezeti

hatásokra érzékeny sejtek (30°C felett már alig növekszik) nehéz készítményt létrehozni • felhasználás: alma, körte, citrusfélék védelme penészgombákkal (penicillium) szemben • Mo-on nincs engedélyezett készítmény Bacillus fajok: (B. thüringiensis) • antibiotikum termelők • könnyen előállítható, jól tárolható talajban mindenhol előfordulnak, spórája nagyon ellenálló (1 atm nyomáson 120°C-os gőzben 15 perc alatt pusztul el) • kevésbé hatékony (nincs szoros kapcsolat a növénnyel) • Mo-on nincs engedélyezett készítmény Agrobacterium radiobacter • nem növénykorokozó, szaprobionta többi fajjal verseng • agrocin (antibiotikum) termelés – K84 törzs csak az Agrobacterium fajokra hat • „szelektív” hatás • nincs kitartóképlet, a sejtek hamar elpusztulnak készítményt létrehozni nehéz • alkalmazása igen biztonságos • Mo-on nincs engedélyezett készítmény Streptomyces fajok - Mycostop •

úttörő szervezetek, a talajban szaprobiontaként elsőnek jelennek meg (pl. atomrobbanás után) • sokféle mérgező anyagot le tudnak bontani • antibiotikumot termelnek • készítmény: Mycostop (Streptomyces griseoviridis) dísznövények és zöldségfélék palántadőlése és fuzáriumos elhalása ellen egyéb baktérium fajok Pantoea agglomerans: tűzelhalással kapcsolatos levél felületén él, antibiotikumot termel kipermetezése virágzáskor Európában nincs készítmény drága az engedélyeztetés mindenfelé megtalálható (humán fekália, talaj) 5. Antagonista gombák alkalmazása a biológiai növényvédelemben Trichoderma spp. - a teleomorfák a Hypocrea (Ascomycetes) nemzetségbe tartoznak, de a legfontosabb fajok ivaros alakja nem ismert (vagy nem egyértelmű). - a konídiumtartók többé - kevésbé szabályos elágazásúak. - általában gyors növekedésűek, bőven sporulálnak, zöld színűek. - egyéb jellemzők:egysejtű, gömbölyű

vagy ovális, kis méretű, vékony falú konídiumaik nagy tömegben képződnek, de a környezeti hatásokkal szemben mérsékelten ellenállóképesek; a sokkal ellenállóbb klamidospórák kisebb számban jönnek létre, csírázó képességük nem mindíg kielégítő - talajlakók, szerves anyagokat bontanak le - sokféle antibiotikumot termelnek, kis mennyiségben talajeredetű kórokozók ellen használhatóak fel - magas mikoparazita aktivitás kitináz termelés - könnyű izolálni, tenyészteni, készítményt előállítani sok készítmény van forgalomban- készítmény: Trichodex WP (Trichoderma harzanium T-39 törzs) szőlő, szamóca, uborka botritisz ellen, föld feletti részek védelmére engedélyeztetett talajizolátum, hatástalan (Eu-ban talajeredetű védekezésre) A trichodermák alkalmazásának lehetséges veszélyei Humán vagy állati kórokozók? - néhány törzs mikotoxinokat termel - illó anyagcsere termékeik allergiát okozhatnak - előfordult

néhány humán fertőzés - szervátültetést követően Növénykórokozók? - mindössze néhány - nem bizonyított – eset + termesztett gombán zöldpenész - néhány törzs növekedést gátló hatást mutatott Gliocladium spp. - konídiumos, Trichodermára igen hasonlít - lassabban növekszik, ezért nem olyan népszerű - talajban hatásosabb Coniothyrium minitans - piknídiumos, ivaros alakja nem ismert - specializálódott (teljesen biztonságos az alkalmazása) talajban lévő Botrytis és Sclerotinia szkleróciumokat fertőzi azok elpusztulnak - kicsi spóra, permetezés után azonnal kicsírázik, ha nem talál szkleróciumot és a talaj kiszárad 2-3 napon belül a kezelés hatástalan (ezért szabadföldön az alkalmazása ritka - készítmény: KONI főleg termesztőberendezésekben, de szabadföldön napraforgóban is engedélyezett Ampelomyces quisqualis - piknídiumos gombák, az ivaros alak nem ismert - régi elképzelés (a): minden lisztharmat fajra egy

specializálódott parazita faj - újabb elképzelés (b): valamennyi lisztharmaton ugyanaz a faj - valószínűleg néhány valódi faj, eltérő affinitással a különböző lisztharmat fajokhoz lisztharmatok hifáiban élősködik lisztharmat termőtestei helyén piknídiumok „lassan halad, holnapra is hagy” nem elég hatásos készítménynek nincs létjogosultsága, mert még ökológiai gazdálkodásban is használható a kén, ami sokkal hatásosabb antagonista Fusarium fajok - szaprobionta fajok, főként a Fusarium oxysporum fajon belüli törzsek - ökológiai igényeik ugyanazok, mint a növénykórokozóké - szuppresszív talajok megfelelő körülmények ellenére sem alakul ki a fertőzés a talaj agyagásványai kedveznek az antagonistáknak - készítmény nincs Mo-on élesztőgombák (élettani s nem rsztani kategória) - nem fonalas, hanem egysejtű növekedés sarjadzás, bimbózás jobban tűrik a szárazságot - kis vízaktivitású, nagy

cukortartalmú közegben fordul elő - pigmentált élesztők a növények felületén - tárolt citrusfélék védelmére próbálják alkalmazni Phlebia gigantea (taplógomba) - csak az elhalt fákat (tuskókat) fertőzi meg - eredményesen alkalmazható a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) ellen - a gyökérrontó tapló képes átterjedni a tuskókról az élő fákra (foltszerű terjedés, tűlevelűeknél) - azonban ha a Phlebia gigantea megfertőzött egy tuskót, azon a gyökérrontó nem tud megtalapadni - módszer: gyökérrontóval fertőzött tuskó körüli fák kivágása, a tuskók P.g-vel való fertőzése - jelenleg nem alkalmazzák az erdők tulajdonjogi viszonyai miatt 6. Rovarpatogén vírusok, gombák, fonálférgek Rovarpatogén vírusok 11 rovarpatogén víruscsoport - a Bakulovírusok alkalmazhatóak biztonsággal biológiai védekezésre Bakulovírusok: • kettős szálú DNS + fehérjetok + lipoproteid burok • ZÁRVÁNYOK a sejtmagban •

2 nagy csoport: - sejtmag poliéder vírusok (NPV, MNPV polifág, lassú kórfolyamat) - granulózis vírusok (GV gazdaspecifikus, a rovar a táplálkozással veszi fel a lárvákon okoznak tünetet, a fertőzött imágók tünetmentesek, lassú kórfolyamat • tömegtenyésztés, készítmény előállítás nehéz • csak a gazdaszervezetekben fordulnak elő gazdaszervezetet kell nagy tömegben tenyészteni • mezőgazdaságben nem foglalkoznak vele, 1 készítmény Helicoverpa ellen • hatékonyság növelése genetikai transzformációval (pók, illetve skorpió toxin, BT toxin gén beépítése a vírusba) csak kísérleti jellegű  GMO!!! • Magyarországon kísérletek (50-es évek) fenyőrontó darázs ellen: vírusbetegségben elpusztult hernyókból készített szuszpenzió (+ DDT!) • gazdaszervezetek: Lepidoptera, Diptera, Hymenoptera, Neuroptera, Trichoptera, Crustaceae • eredményes alkalmazás: elsősorban erdészeti kártevők ellen (USA-ban, cél ne

legyen tarrágás) Rovarpatogén gombák nem okoznak komoly betegséget, sokáig táplálkoznak a fertőzés után gyakorlati szempontból jelentős fajok: • Beauveria bassiana  bogarak, lepkék, már az ANNEX 1-en • B. brogniartii  bogarak (B sulfurescens, B vermiconia) • Metarhizium anisopliae  széles gazdakör, főleg hajtatásban (M. flavoviride  Orthoptera) • Paecilomyces fumosoroseus  széles gazdakör (P. lilacinus, P farinosus, P marquandii) • Verticillium lecanii  levéltetvek, tripszek, pajzstetvek, fonálférgek (!)(V. chlamydosporum, V. biguttatum) • Aschersonia aleyrodis  tripszek, pajzstetvek • Hirsutella spp.  atkák (!), fonálférgek (!) • Nomurea spp.  lepkék • Entomophthorales  széles gazdakör Laboulbeniales: - gazdaspecifikus, aszkuszos gombák - gyorsan elpusztulnak, biotrófok tömegtenyésztésük nem megoldható Arthrobotrys sp. - hurokvető gombák, konídiumos, szaprofita talajgomba - fonálférgek ellen

fonálférget lefogja, enzimekkel elbontja - jól működik a gyakorlatban (hajtatás) - talajtípus erősen befolyásolja alacsony humusztartalmú talajokon jó (ha a N forrás adott, nem fog ff-t) Rovarpatogén fonálférgek - fonálféreg és szimbionta baktérium együttese; a baktérium önmagában nem alkalmazható, in vitro tenyésztve avirulens formává alakul át - specializálódott baktériumok, fluoreszkáló pigmentet termelnek - 1 fonálféregből több ezer „lesz”, ellenállóak, szaporításuk jól megoldható - fonálféreg jut be a rovarba, a baktérium elpusztítja, a ff ezzel táplálkozik L3-ig, a baktériumot maguk veszik fel - puhatestűeket is parazitálnak, de főleg bogár és lepke lárva ellen jók - nagy tömegű előállításuk, formulázásuk megoldott gyakorlati szempontból jelentős fajok: Steinernema spp.  Coleoptera, Lepidoptera, Diptera lárvák Phasmorhabditis hermaphrodita Gastropoda Heterorhabditis spp.  Coleoptera

Romanomermis culicivorax Ovomeris sinensis 7. Bacillus thuringiensis és más rovarpatogén baktériumok Bacillus thuringiensis felfedezés: 1911 első gyakorlati alkalmazás: 1938 első kereskedelmi készítmény: 1957 Bacillus thuringiensis var. kurtsakii (Btk) 1970 (200-szor hatékonyabb, mint a korábbiak) var. israelensis (Bti) 1977 (Diptera-kon patogén) var. tenebrionis (Btt) 1987 (Coleoptera-kon patogén) B. sphaericus, B popilliae, B lentimorbus: ténylegesen fertőznek ↔ Bt csak a toxin miatt Toxinok termelése plazmidokhoz kötött α-exotoxin: hőre bomló, lecitináz hatású, szétesik a sejt, mert dezintegrálódik a sejthártya, a rovar gyorsan abbahagyná a táplálkozást, DE gerincesekre is mérgező β-exotoxin: hőstabil, adenin-nukleotid, az RNS-polimerázt gátolja, emberre is mérgező, karcinogén δ-endotoxin: a baktérium sejtben parasporális test/kristály formában alakul ki (Cry fehérjék), 2 nagy alegységből álló fehérjék,

kristálytípusok alapján csoportosítják (Cry I, II, III, IV a természetben is előfordulók, Cry V-től indukált mutagenezissel létrehozottak) CryI Lepidoptera CryII Lepidoptera és Diptera CryIII Coleoptera CryIV Diptera CryV Lepidoptera és Diptera Zeneca CryVI és VII Nematoda Mycogen CryVIII CryIX Lepidoptera AgrEvo B. thuringiensis var kurtsakii hatásmódja: a spórákkal kezelt növény elfogyasztása után (1) a toxinfehérjék perceken belül az emésztőcsatorna megfelelő receptoraihoz kötődnek (2); az így keletkező sérüléseken keresztül a bélflóra baktériumai behatolnak a szövetek közé (3), és néhány órán belül elpusztítják a hernyót. 5 % Bacillus thuringiensisgyümölcs, káposzta, dísznövény: Berliner var. Kurstaki Lepidoptera hernyók ellen Dipel, Dipel3,2 % Bacillus thuringiensiskukorica, szőlő, alma, erd. kultúrák var. Kurstaki ES Lepidoptera hernyók ellen 10 % Bacillus thuringiensisszőlőmolyok ellen Eco-Bio var. Kurstaki

3,2 % Bacillus thuringiensiskukorica, erd. kultúrák Lepidoptera Foray 48B var. Kurstaki hernyók ellen Novodor FC 3 % Bacillus thuringiensis var.burgonyabogár lárvák ellen tenebrionis Thuricide HP 3,2 % Bacillus thuringiensis kukorica, erd. kultúrák Lepidoptera hernyók ellen Bactucid P A Bt alkalmazásának új irányzatai új törzsek létrehozása rekombináns DNS, illetve hagyományos technikákkal egyszerre többféle toxint termelő törzsek alkalmazása  a rezisztencia kialakulásának megelőzése (Lepidopteránál 2-3 nemzedék alatt kialakul) a toxin gének átvitele más baktériumokba (Clavibacter xyli var. cynodontis: Bt transzformált endobionta a kukoricán, kis dózisú kijuttatást tenne lehetővé ↔ ha legyengül a kukorica patogénné válik), speciális élőhelyeken is lehetne alkalmazni a tisztított toxin alkalmazása (nagyobb szelekciós nyomás a nagyobb toxinmennyiség miatt, gyorsabban kialakulhat a rezisztencia) a növények transzformálása a

toxin génekkel Egyéb rovarpatogén baktériumok: Serratia entomophyla  bogár kártevő ellen (Új-Zéland) Clostridium bifumentans var. malaysiae  szúnyoglárvák ellen más élő szervezetekre kevéssé veszélyes toxint termel Pasteuria penetrans  gyökérgubacs fonálférgek ellen (nehéz tenyészteni, mert obligát biotróf) Telluria mixta  nematódák ellen az entomopatogén fonálférgek szimbiontái – Xenorhabdus, Photorhabdus  önmagukban nem alkalmazhatóak 8. Ragadozók alkalmazása a biológiai növényvédelemben Ragadozók: a zsákmányt rövid idő alatt megöli és megeszi forgalomban lévő fajok: ragadozó atkák, ragadozó poloskák, ragadozó bogarak, ragadozó gubacsszúnyogok, ragadozó fátyolkák + halak, madarak (a gerinceseknek túl „erős” az ökoszisztémára gyakorolt hatása – betelepítésük vagy sikertelen, vagy gyakran több kárt okoz, mint hasznot) - generalista ragadozók előny: viszonylag „széles

hatásspektrum”, jó alkalmazkodó képesség hátrány: a nem célzott szervezeteket is fogyaszthatják, nem kielégítő hetékonyság - oligofág ragadozók előny: nagy hatékonyság hátrány: alkalmazkodó képesség hiánya - stratégiák: lesben állók  aktív keresők A táplálék minősége befolyásolja a szaporodást, életképességet (pl. katicabogarak és különböző levéltetű fajok) - alkalmazási eljárások (sikeres alkalmazás feltétele  viszonylag magas kárküszöb) egyszeri betelepítés (behurcolt kártevő után után – pl. Perillus biocolatus – gyakran sikertelen) rendszeres kijuttatás (ha nem tud tartósan megtelepedni - elsősorban zárt termesztő berendezésekben) - választható szervezetek gerincesek csak kivételes esetben (túl nagy ökológiai kockázat) ízeltlábúak, alacsonyabb rendűek (várhatóan „kisebb” ökológiai hatás, viszont nagyobb hatékonyság) Ragadozó atkák - Acarina: Phytoseiidae a legnagyobb számban

használt, legígéretesebb ragadozók Amblyseius spp. (talajszinten mozgók!) Euseius tularensis Metaseiulus spp. Phytoseius spp. Phytoseiulus persimilis Typhlodromus pyri - szaprofág és fitofág atkákkal táplálkoznak, aktív keresők - táplálékspecialisták imprinting = azt eszik, amivel életükben először találkoznak - sok faj megfelelő zsákmány hiányában elpusztul, egyesek alternatív táplálékként virágport fogyasztanak - talajszinten és lombszinten mozgók (utóbbi hatékonyabb) - alacsonyabb hőmérsékleti igény, mint a fitofág fajoknál - léteznek inszekticid – ellenálló törzsek (konvencionáls gazd-ban kiegészítő védekezésre - gyors szaporodás (4 – 7 nap/nemzedék  kevés zsákmány fogyasztás) tenyésztés, alkalmazás: Phytoseiulus persimilis csak a gazdaszervezeten szaporítható (bab + kétfoltos takácsatka) más fajok: alternatív gazdán (pl. készlet atka  korpába keverve) Typhlodromus pyri szaporítás után filc

csíkokban hűtőben tárolható (szőlő, gyümölcsösök) Pókok – Araneidea - csak élő zsákmánnyal táplálkoznak – ez nehezíti a tömegszaporításukat - szinte minden élettérben nagy számban fordulnak elő – akár több száz/m2 - sokféle zsákmányszerzési stratégia - karolópókok (Thomisidae): legtöbb kísérlet - tenyésztési probléma  kannibalizmusra hajlamosak - kokonok tárolása hűtve  frissen kikelt pókok kijuttatása - a lesbenállóknak kevesebb E kell, kevesebb zsákmányt ejtenek  a felszaporodás megelőzhető, de az erős fertőzés nem szorítható vissza - kaszáspókok (Phalangiidea): alternatív táplálékot is elfogadnak (túró), generalista ragadozók, alkalmazás: kísérleti szakaszban, hatékonyság - megelőzés - keresztespókok – Arenaeidae - farkaspókok – Lycosidae Fülbemászók vegyes táplálkozásúak, könnyen szaporíthatók Forficula auricularia – kísérleti alkalmazás levéltetvek ellen Tripszek számos

ragadozó faj ismert  elsősorban fitofág tripszek ellen Poloskák – Heteroptera tripszek, liszteskék ellen alkalmazható, nem specializálódott (generalista) ragadozók. jelentős mennyiségő zsákmányállatot puszítanak el tömegtenyésztésük megoldott, formulázásuk hasonló a katicabogarakéhoz lárvákat jutattják ki - Tolvajpoloskák – Nabidae, Nabis spp. - Virágpoloskák – Anthocoridae • kis termetű, tripszek, levéltetvek, atkák ellen alkalmazható fajok (Orius spp.) - Mezei poloskák – Miridae, Macrolophus spp. • nagyobb termetű, generalista ragadozók • tenyésztésük megoldott + spontán betelepedés jelentős - Címeres poloskák – Pentatomidae • nagy termetűek • burgonyabogár ragadozó poloska (Perillus biocolatus) Fátyolkák - Neuroptera: Chrysopidae Chrysoperla carnea különböző kártevők ellen alkalmazhatók a lárva 600 levéltetűt is elfogyaszthat - „aphid lion” - kevéssé mozgékony! környezeti hatásokkal

szemben nagyon érzékenyek! természetes élőhelyek megóvása természetes betelepülés Katicabogarak - Coccinellidae lelvéltetvek ellen alkalmazható, nem specializálódott (generalista) ragadozók. közismertek, hatékonyak (1 imágó naponta 50 levéltetűt is fogyaszthat), hasznos szervetekre nem veszélyesek lárva és imágó is ragadozó nem megoldott a „formulázás”: lárvákat vagy imágókat hoznak forgalomba (esetleg táplálékkal ellátva) tárolást, szállítást csak nagyon rövid ideig bírják (nem hűthetők) mozgékonyak, ha elfogyott a táplálék, „továbbállnak” tenyésztés nem megoldott természetes élőhelyről való begyűjtés rövid ideig a növény felületén lévő gombamicéliumokkal is táplálkozhat Harmonia axyridis, Coccinella septempunctata, Hippodamia convergens Futóbogarak – Carabidae nagy számban előforduló, talajszinten mozgó(!) ragadozók természetes élőhelyek biztosítása betelepítés (aranyos bábrabló

Amerikába gyapjas lepke ellen) Lebia grandis A burgonyabogár specializálódott ragadozója (a lárva ektoparazita) ígéretes, nagyon hatékony: csak az amerikai kontinensen fordul elő a tojásból kikelt lárvák megkeresik a burgonyabogár bábkamráit a talajban, és azokon táplálkoznak, majd bebábozódnak; egy nőstény akár 1000-nél több tojást is tud rakni. Kétszárnyúak – Diptera Gubacsszúnyogok Aphidoletes aphidomyza – a lárva levéltetvek, atkák ragadozója • A lárvák levéltetvek ellen alkalmazható specializálódott ragadozók. • Számos cég forgalmazza üvegházi alkalmazásra; • mesterséges tenyésztése megoldott; • kiszerelés:bábok, néha imágók (hűtőben pár napig tárolható!) Farkaslegyek nagy termetű, szuronyszerű szájszervvel rendelkező fajok a lárva is ragadoző Zengőlegyek a lárva ragadozó (levéltetveket fogyaszt) az imágóvirágporral táplálkozik Pajzstetű legyek apró termetűek, a lárva ragadozó 9.

Parazitoidok alkalmazása a biológiai növényvédelemben Parazitoid – gyilkos élősködő: hosszabb ideig élősködik (táplálkozik) a gazdaszervezeten, és a folyamat végén annak pusztulását okozza (a parazita általában nem!) - sikeres alkalmazás feltétele  viszonylag magas kárküszöb - ektoparaziták – a gazda nehezen hozzáférhető (a lárva rágja be magát) - endoparaziták – az imágó speciális tojócsövel rendelkezik – a lárvának speciális körülményekhez kell alkalmazkodni (a lárva a gazdán belül fejlődik ki) - szuperparazitizmus: egy gazdában több ua fajhoz tartózó élősködő rak petét (felülélősködés) - multiparazitizmus: egy gazdaállatba több parazioid nődtény petézik (nem ua faj) (többszörös élősködés) - poliembrionia: egy petéből több utód fejlődik ki a gazdaszervezetben - a parazitált szervezet lehet tojás, lárva, báb vagy imágó - többnyire (de nem mindíg) a lárva élősködik a gazdaszervezeten

 nyű, a speciális feltételekhez alkalmazkodott - több fajnál a lárva parazitoid, az imágó ragadozó (pl. Lebia grandis) - általában gazdaspecifikusak ( a fürkészlegyek kevésbé), kisebbek a gazdaszervezetüknél - csak a nőstény keresi a megfelelő gazdát, a tojásokat vagy lárvákat a gazdába, vagy annak közelébe rakják - a parazitoid fajok 66%-a hártyásszárnyú : fürkészalkatúak (Ichneumonoidae); gazdasági szempontból jelentősek még a fürkészlegyek (Tachinidae) alkalmazás: levéltetvek, pajzstetvek, aknázó legyek, liszteskék, lepkék ellen tömegtenyésztés: in vitro megoldott formulázás: bábok, lapokra ragasztva, vagy kapszulában eltarthatóság: hűtve néhány nap – néhány hét Fürkészlegyek – Tachinidae házilégyre emlékeztető peterakás a zsákmányra (kívül), vagy a levélre  a hernyó a táplálkozás során veszi fel gyapjaslepke-bábfürkészlégy Blepasipha pratensis (Lymantria dispar) Pseudoacteon spp. Trichopoda

pennipes Fürkészalkatúak – Ichneumonoideae Valódi fürkészek – Ichneumonidae polifág fajok, egyesek bábparaziták (lepkék, molyok hernyói, bábjai) Gyilkos fürkészek – Braconidae polifág fajok (káposztalepke, aknázómolyok, más molyok) Levéltetű fürkészek – Aphidiidae polifág, gyors fejlődésű fajok (akár 20 nemzedék/év) tenyésztésük, gyakorlati alkalmazásuk megoldott Aphidius matricariae (Mo-on a leggyakoribb) Myzus, Brachycaudus Fémfürkész alkatúak – Chalcidoidae a gyakorlati alkalmazásban a legelterjedtebb fajok Tetűrontó fémfürkészek – Aphelinidae levéltetvek, pajzstetvek, liszteskék vértetű fürkész – Aphelinus mali molytetűrontő fémfürkész – Encarsia formosa jellemző a szűznemzés; igen nagyszámú tojás  nagy hatékonyság elsősorban üvegházi alkalmazás Tojás-fémfürkészek – Trichogrammatidae petékben élősködnek nagyon széles gazdakör (különböző lepkék, darazsak) Trichogramma fajok

– hatékony szabadföldi alkalmazás 10. A kártevők elleni biológiai védekezés egyéb lehetőségei (feromonok, növényi kivonatok, autocid módszer) Feromonok alkalmazása a védekezésben feromonok: nyíilt szénláncú telítetlen zsírsavak, kis molekulatömeg hatásuk sokféle lehet (szex, gyülekezést kiváltó, riasztó, ivarérést kiváltó, stb) kis molekulatömegű, illékony, telítetlen nyílt szénláncú vegyületek – általában csak az egyik izomer hatékony különböző fajok feromonjai azonos vegyületek keverékéből állhatnak – a fajspecikusságért az egyes vegyületek aránya felelős - előrejelzés: a „hagyományos” növényvédelemben is széles körben alkalmazott feromon csapdák a védekezés időzítését segítik - tömeges fogás: nagy fogóképességű csapdákkal (varsás csapda), célja a kártevő populáció gyérítése (sikeresen alkalmazták pl. erdészeti szú kártevők ellen a gyülekezési feromon + a fák illatának

a keverékét) - légtér telítés: nagy mennyiségben kijutatott (szex)feromon lehetetlenné teszi a kártevő egyedinek a tájékozódását (a nőstény megtalálását) zárt termesztőberendezésben - tojás rakást gátló feromonok: „egy cseresznye – egy kukac”  a nőstény megjelöli a foglalt gyümölcsöt, a következő már nem fog oda tojást rakni - riasztó feromonok: veszélyt jelző anyagok, az egyedeket helyváltoztatásra késztetik  kombinált alkalmazás inszekticidekkel (cél, hogy a mozgó állat több hatóanyagot vegyen fel), entomopatogénekkel? o egy készítmény van forgalomban Tetranychus urticae ellen - allelokemikáliák: különböző fajok közötti kölcsönhatást szabályozó vegyületek autocid módszer („steril hím technika”) − izolált területeken (pl. szigeteken) alkalmazható sikeresen − csak állami finanszírozással − a sterilezés (sugárzással vagy vegyszerrel) nem veszélytelen − fontos a több éven

(évtizeden) keresztül következetesen végzett kibocsátás − eddig elsősorban legyekkel, kisebb részben lepkékkel szemben alkalmazták − a legjobb eredményeket behurcolt fajokkal szemben (Amerikában) érték el − hímeknél könnyebb megvalósítani, hogy teljesen sterilek legyenek, versenyképességük megmaradjon NEM TARTOZIK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS KÖRÉBE! alkalmazásának lépései − a kártevő tömegtenyésztése (fontos a vad tipus megőrzése!) − sterilezés (100 %-os hatás, de ne csökkenjen az egyedek fittsége!) − kibocsátás (csak megfelelő számban lehet eredményes) Inszekticid hatású növények Piretrin (Chrysantemum cinerariafolium) nem elég hatékony, rezisztencia lakulhat ki ebből lettek a piretroidok itt is probléma a rezisztencia levéltetvek ellen Kvassziakivinat (Quassia amara) fakéreg kivonat, levéltetvek ellen nehézkes alkalmazás Neemkivonat (Azadiracta indica) de a kéreg, levél, termés biológiailag aktív

anyagok (több mint 50 féle) összetétele változó humán gyógyászatban is felhasználják levéltetvek, szívó kártevők, hernyók Rotenon (Derris sp) általános, halméreg, emberre is mérgező Riadonin (Ryania speciosa) emberre erősen mérgező (nyílméreg) Lepidoptera Repellens növények alkalmazásuk nagyüzemben nehézkes, inkább házikertben ritkán van szignifikáns rovarriasztó hatás levéltetvek büdöske fajok, csombor menta, fokhagyma fonálférgek mustár, zsálya, mézontófű, büdöske levélbolhák paradicsom, zsálya burgonyabogár gilisztaűző varádics, pitypang 11. A gyomszabályozás lehetőségei ökológiai gazdálkodásban Ökológiai gyomszabályozás eszközei - Agrotechnika (vetésforgó, talajművelési eljárások) - Mechanikai eszközök, talajtakarás - Mechanikai védekezés - Biológiai védekezés Indokoltsága - ha a kémiai védekezés (herbicid rezisztencia vagy egyéb ok miatt) nem megoldható - olyan területeken (parkok,

közterek), ahol nem lehet kémiai védekezést alkalmazni - nem kifizetődő kémiai készítmények fejlesztése vagy alkalmazása (extenzív művelésű területek) Talajtakarás előnyös hatásai: • gyomok elleni védelem • a talaj nedvességének megőrzése (nem minden esetben!) + erozió elleni védelem • egyes betegségek elleni védelem eszközei: • szintetikus anyagok (fólia) fekete fólia: talajszolarizáló hatás, talaj felső rétege felmelegszik (akár 50-60°C) kórokozók elpusztulnak, nem újrahasznosítható, 1-2 évig használható, drága • szervetlen anyagok (pl. kő) erozió, defláció ellen is jó • szerves anyagok (mulcs, kaszált fű, nád, stb) legelterjedtebb, min 110-15 cm vastagon - mulcsozás (fakéreg paríték) ott érdemes, ahol nagy mennyiségben, olcsón áll rendelkezésre, Mo-on csak kis kiszerelés, drága díszkertek, bomlástermékei savanyítják a talajt kedvezőtlen - kaszált fű: sok van ált, olcsó, nem savanyít -

nád: ahol magától nő, lassan bomlik le, sokáig takar • élő növényzet (gyep, köztes növény) - köztes növény csak kis gazdaságokban - gyep sorközkaszálástól magától kialakul a természetes gyep, hátránya, hogy ez is párologtat, száraz körülmények közé nem érdemes Mechanikai gyomirtás gyomfésű: módosított borona, sűrű fogak, kúszó gyomokba belekapaszkodik, vetésirányra 45°ban, kultúrnövényt is irtja (10-15%-kal többet kell vetni), kalászosokban, repcében, olcsó gyomkefe: sorközművelésre, gyorsan forgó kefefej elpusztítja a gyomokat, erőgép kell, kevésbé olcsó hálóborona, fogasborona, kultivátor, csipkéstárcsa vontatottak talajmaró, forgóborona erőgéppel hajtott A biológiai gyomszabályozás fontos szempontjai • nem elég egyetlen faj ellen védekezni (sok gyomfaj kel ki, néhány kiirtása csak a többi gyomnövény versenyképességét növeli) • a talajok gyommagtartaléka évtizedekre elegendő • nagyobb

hangsúlyt kell, hogy kapjon az allelopátia kutatása és alkalmazása, valamint a kultúrnövények kompetíciós képességének kihasználása, növelése • hatékony eljárás lehet a kórokozó által legyengített gyomnövényt csökkentett dózisú herbicides kezeléssel elpusztítani (az eredményes kezeléshez ilyenkor elég a szokásos dózis 20-30 %-a). A biológiai gyomszabályozás eszközei - allelopátia - fitofágok alkalmazása • gerincesek (nem érdemes) nagyobb élőlényeknek nagyobb a kapacitása, kevésbé specializálódtak nagyobb kockázat (busa, amur – hínárosodás) • ízeltlábúak gazdaspecifikusak behurcolt gyomok elleni védekezés esetén (parlagfű – levélbogár fajok-USA) - növénykórokozók alkalmazása: rozsdagombák nagymértékben gazdaspecifikusak, súlyos betegséget okoznak A biológiai gyomszabályozás stratégiái Klasszikus stratégia: 1x kell kijuttatni, megtelepszik (ált rovarok, gombák) gyomok elfogadhatóan

alacsony szinten Mikoherbicid stratégia: rszesen kell kijuttatni, mert nem tud megtelepedni (ált gombák) évi 1x kipermetezni, a fiatal gyomok megbetegszenek, elpusztulnak 12. Fitofágok és gyom patogének alkalmazása a biológiai növényvédelemben Fitofágok alkalmazása • gerincesek - nem érdemes áttelepíteni kontinensek között, nagyobb kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz - nagyobb élőlényeknek nagyobb a kapacitása, kevésbé specializálódtak nagyobb kockázat (busa, amur – hínárosodás) - őshonos növényevővel elfogadtatni táplálékként a behurcolt gyomot parlagfű – birkák ruderális területeken • ízeltlábúak - gazdaspecifikusak behurcolt gyomok elleni védekezés esetén (parlagfű – levélbogár fajok-USA) - első alkalmazás Opuntia vulgaris (fügekaktusz) ellen kószapajzstetű (1860) - olyan rovart kell találni, ami kizárólag az adott gyomon képes fennmaradni - parlagfű USA-ban ezen élő vizsgált fajok

kényszertáplálkozási tesztekben elfogadták a kultúrnövényeket, őshonos fajokat Növénykórokozók alkalmazása legjelentősebbek a rozsdagombák nagymértékben gazdaspecifikusak, súlyos betegséget okoznak Puccinia chondrillina Chondrilla juncea Uromyces rumicis Rumex crispus Puccinia xanthii Xanthium strumarium egyéb: Colletotrichum coccodes Abutilon theophrasti Colletotrichum gloeosporioides f. spAeschynomene aeschynomene, Cephalosporium diospyri, virginica Fusarium oxysporum Dyospiros virginiana Orobanche spp. Colletotrichum gloeosporioides f. spCuscuta spp cuscutae Clidemia hirta Colletotrichum gloeosporioides f. sp.clidemiae parlagfű: - Sclerotinia agresszíven fertőzi szklerciumot képezni nem tudó mutánsok előállítása, micélium nem tudna áttelelni - Phyllacora ambrosiae (aszkuszos gomba) valószínűleg endobiontája, de igen csapadékos körülmények között, ha a növény legyengül kórokozóvá válik Klasszikus stratégia: 1x kell kijuttatni

(kevés organizmust megtelepdés, elszaporodás, szétterjedés (ált rovarok, gombák) kölcsönhatás alakul ki a gyom és a károsítója között gyomok elfogadhatóan alacsony szinten Mikoherbicid stratégia: betelepített vagy őshonos patogének felszaporítása egyszerre kezelik velük a növényállományt rszesen kell kijuttatni, mert nem tud megtelepedni (ált gombák) évi 1x kipermetezni („árasztásos” eljárás), a fiatal gyomok megbetegszenek, elpusztulnak Az ideális "biológiai herbicid": • magas virulenciájú vagy jelentős a kártétele (lisztharmatok: -, rozsdák: +) • szűk tápnövény- vagy gazdanövénykör, csekély környezeti hatás (parlagfű – napraforgó, vadzab – zab, fenyércirok – cirok, stb) (Opuntia vulgaris -- Dactylopius tomentosus (ceylonicus) -- Cryptolaemus montrouzerii) • gazdaságosság 13. Az ökológiai gazdálkodás szabályozás és ellenőrzési rendszere, alternatív gazdálkodási rendszerek

növényvédelme - Csatlakozás után EU "bio" jogszabálya "A TANÁCS 2092/91/EGK RENDELETE (1991. június 24) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről". - Magyarországon több, mint egy évtizede az EU-val azonos előírások vonatkoznak az ökológiai termékek előállítására, amelyet 1997-ig a Biokultúra Egyesület, 1997-től 2000ig a Biokontroll Hungária Kht. feltételrendszere jelenített meg - 1995-ben Magyarország - ellenőrző szervezetként a Biokultúra Egyesület - felkerült az azonos előírásokat alkalmazó országok, az úgynevezett "harmadik országok listájára", amely akkor a világból mindössze 5, Európából 2 országot tartalmazott. - A 140/1999 Kormányrendelet és a 2/2000 FVM-KÖM együttes rendelet átvették a szabályozást, és karbantartásokkal, kiegészítésekkel egészen a csatlakozásig biztosítani tudták

a folyamatos ekvivalenciát. A 74/2004 (V 10) FVM rendelet A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének egyéb eljárási szabályairól. - Egyes feltételrendszerek az EU jogszabályaitól szigorúbb előírásokat tartalmaznak (BioSuisse, Soil Association, Naturland, KRAV, Biokontroll Hungária stb.), amelyek betartása esetén a jól ismert, megkülönböztető védjegyeiket is viselhetik a termékek. - A biodinamikus termék (legismertebb a Demeter védjegyes) is megfelel a bio előírásoknak, azzal a többlettel, hogy un. biodinamikus preparátumokat is használnak, és lehetőség szerint a munkák ütemezése során figyelembe veszik a kozmikus hatásokat is. Főbb szakmai követelmények - a genetikailag módosított szervezetek és származékaik egyetlen esetben sem használhatók - átállási idő tartása már ez alatt is minden előírást be kell tartani, 2-3 év, célja,

hogy a területek az esetlegesen felhalmozódott káros anyagoktól megtisztuljanak. Egy év után betakarított termés már "átállásból származóként" forgalmazható. - szaporítóanyag lehetőség szerint ökológiai eredetű legyen. - szántóföldön vetésforgót kell tartani. - tápanyag-gazdálkodásban a bio, esetleg extenzív állattartásból származó trágya és komposzt mellett, az ásványi trágyázószerek, baktériumtrágyák, mikroelemtrágyák és biodinamikus preparátumok is használhatók. A kiadott tápanyagok kémiai eljárásokkal nem tehetők oldhatóbbá, ezért gyakran csak a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül válnak a növények részére elérhetővé. - a trágyával kiadott N mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg-ot, ezzel megakadályozható a vizek N-terhelése. - a növények védelmében a megelőzés a legfontosabb. Ezt szolgálja a vetésváltás, az ellenálló növények, fajták termesztése, a

célszerű talajművelés és a hasznos élőlények megkímélése. Védekezésben a fizikai, biológiai módszerek mellett pontosan megnevezett vegyszerek is alkalmazhatók, amelyek közös jellemzője, hogy természetes eredetűek, felhalmozódásra nem hajlamosak, és nem kerülnek be a növényi nedvkeringésbe. - egy gazdaság nemcsak teljes, hanem megadott területeivel is átállhat. - izolációt kell biztosítani a szokványosan termelt növényektől, hogy elkerülhetők legyenek a véletlen szennyeződések. Az ellenőrzés és tanúsítás - A vállalkozás köteles minden tevékenységét dokumentálni (nyilvántartás), adatokat szolgáltatni és tűrni a helyszíni ellenőrzéseket, amelyekről jegyzőkönyv készül. Tiltott anyagok alkalmazásának gyanúja esetén mintavétel és a minta analitikai vizsgálata kötelező. - Az elkészült jegyzőkönyv kiértékelésre kerül. Az előírásoktól való nagyobb eltérések meghiúsítják - esetleg az egész

gazdaságra - a tanúsítvány kiadását, kisebb eltérés esetében a Minősítő Tanúsítvány kiadandó. A termelő csak a tanúsítvány birtokában forgalmazhatja termékét ökológiai jelöléssel! Külön kérésre az egyes szállításoknál az áruval együtt mozgó terméktanúsítvány is kiadásra kerülhet. - Az ellenőrző, tanúsító szervezet Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert vállalkozás lehet. A Biokontroll Hungária Kht 1996-tól végzi a gazdák ellenőrzését, 1998-tól tanúsítását (mindkettőt egyetlen tulajdonosától a Biokultúra Egyesülettől vette át), és 2000 óta rendelkezik a Minisztérium elismerésével is. Kódszáma: HU-ÖKO-01. 2001-ben a Nemzeti Akkreditáló Testület tanúsító szervezetként akkreditálta a Kht.-t - 2004 februárjától az IFOAM (az ökológiai gazdálkodók szervezeteinek világszövetsége) a világon 30.-ként akkreditálta a Biokontroll Hungária Kht-t

Növényvédelem: A növényvédelem célja a károsító szervezetek kártételének kárküszöb szint alá csökkentése, illetve a kártétel e szint alatt tartása különbözõ eszközökkel. Tehát a károsítók teljes kiirtása nem cél, hanem a kártétel visszaszorítása és a fõhangsúly a megelõzésen van. Tilos a szintetikus növényvédõ szerek használata, megelõzésképpen, valamint utólagos beavatkozásra az alábbiak állnak rendelkezésre: – helyesen kialakított vetésforgó, megfelelõ faj- és fajtaválasztás; – hasznos szervezetek számára élõhely biztosítása; – növényi kölcsönhatások kihasználása, riasztónövények szükség szerinti alkalmazása; – permetezés növényi kivonatokkal, valamint az ellenõrzõ szervezet által engedélyezett szerekkel. A károsítók elleni védekezés javasolt módszerei az ökológiai növénytermesztésben 7. Rezisztens vagy toleráns (nem GM), lehetőleg „táj”fajták termesztése 8. Megfelelő

vetésforgó kialakítása 9. Okszerű talajművelés 10. A károsítok természetes ellenségeinek védelme, számukra kedvező életkörülmények biztosítása 11. Fizikai gyomirtás 12. Egyéb biológiai, fizikai módszerek Amennyiben a termés közvetlen fenyegetettsége a fenti eljárásokkal nem hárítható el, biológiai vagy más természetes eredetű, a megfelelő FVM engedéllyel is rendelekező készítmények alkalmazása. Irányzatok: A biodinamikus gazdaságban a Hold állásához igazított vetési és művelési naptár használata alapvető, melynek hatása a talaj és a kozmosz energiáinak kölcsönhatásán alapul. Jellemző a különböző gyógynövényekből készült preparátumok használata, melynek érdekessége, hogy igen kis koncentrációkban alkalmazzák őket. Pozitív hatásukat független kísérletek is igazolták. A szerves-biológiai gazdálkodás esetén a gazdálkodó figyelme elsősorban a talajélet állapotára irányul. A talajt

folyamatosan takarják, rendszeresen használják a magas nyomelemtartalmú különféle kőzetliszteket. Ez a módszer minden olyan biológiai eljárást kiemelt figyelemben részesít, amely a humuszt gyarapítja. Ilyenek a komposzt-, istállótrágya kijuttatása, zöldtrágyázás, növényekből erjesztett trágyalé és növénytársítás (vegyeskultúra). Igen fontos a vetésforgó betartása. A talajt csak nagyon indokolt esetben szabad forgatni Az alapelv szerint a talajélet a háborítatlan talajrétegekben képes igazán harmonikusan és dúsan kibontakozni. A permakultúra lényege a természeteshez minél inkább közelítő állapot kialakítása. Lényege a fajgazdagság, és az eredeti ökológiai rendszerekhez hasonló felépítés, így egy igazi permakultúrás gazdaság kialakítása 8-10 évet is igénybe vehet. Talán érthetőbbé válik ez az elv egy példával: ha mogyoróbokrot szeretnének egy permakultúrás gazdaságban, akkor nem a faiskolában vesznek

egy kis cserjét, hanem a mogyorót, mint magot, elvetik a gyepbe hiszen a természetben is így szaporodik a mogyoró, ahogy lehullik a gyümölcse a fáról. Az így megmaradt kis növény valóban életképes és erős lesz az adott körülmények között