Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Tóth Attila - A tőzsdei kereskedés alapjai

A tőzsdei kereskedés alapjai Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Befektetések, értékpapírok A befektetési döntések alapjai A tőzsdei kereskedés Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén • Az értékpapír ügyletek elszámolása • Az értékpapír ügyletek adózási vonatkozásai • • • • Befektetések, értékpapírok Megtakarítási lehetőségek Készpénz Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat Értékpapír típusok I. Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg – törzsrészvény (szavazati jog, osztalékhoz való jog, likvidációs vagyonhányadhoz való jog) – elsőbbségi részvény (szavazatelsőbbségi v. osztalékelsőbbségi részvény) - elkülönült sorozatnak kell lenniük Értékpapír

típusok II. Hitelpapírok • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek fix jövedelmet (kamatot) biztosítanak – Fix vagy változó kamatozású papírok – Diszkont értékpapírok • Legfontosabb fajtái – Állampapírok – Vállalati kötvények – Jelzáloglevelek Értékpapír típusok III. • Befektetési alapjegyek • befektetési alapok portfoliójának egy részét jelképezik • tőzsdén zárt végű alapok forognak, ezeket nem lehet visszaváltani, csak eladni. (Nyílt végű alapok jegyeit vissza lehet váltani) • Alapvető fajtái attól függően, hogy milyen befektetésekre specializálódott: – Kötvény-, részvény-, vegyes alap – Pénzpiaci alapok – Ingatlanalap stb. Az értékpapírok keletkezése A másik oldal – a forrásigénnyel fellépő vállalatok Lehetséges forrásaik: bankhitel kötvénykibocsátás értékpapírok részvénykibocsátás Értékpapírok kibocsátása – elsődleges piac Zárt körben – a

papírokat előre meghatározott vásárlóknak adják el Nyilvánosan – egy szervező bankon (brókercégen) keresztül bárki hozzájuthat a jegyzés során Túljegyzés – több papírt akarnak venni, mint amennyi eladó, ekkor arányosan elosztják a rendelkezésre álló mennyiséget (kártyaleosztás, vagy jegyzésarányos) Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza – 1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre emelkedtek – Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft 1. Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2. Önálló jövedelemforrássá válhat 3. Tartalék a jövőre Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne 1. Milyen időtávban gondolkozik? 2. Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb

hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak Kockázat a tőkepiacon • A kockázat köznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége • A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség A befektetések árkockázata Minél nagyobb egy termék árának változékonysága, a termék árában annál nagyobb mozgások valószínűsíthetők. A kockázat mérőszáma a hozamok szórása, azaz milyen mértékben ingadozik az egymást követő időszakokban a hozamok nagysága. BUX MAX Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól 60% 40% 20% 0% -20% -40% Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % -60% Az éves hozamok eltérése az

átlagtól 60% Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1% 40% 20% 0% -20% -40% -60% Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása 1972-2002 között (NAREIT Index alakulása) 140 120 100 60 40 20 01.1231 99.1231 97.1231 95.1231 93.1231 91.1231 89.1231 87.1231 85.1231 83.1231 81.1231 79.1231 77.1231 75.1231 73.1231 0 71.1231 % 80 Befektetés - portfolió Befektetéseink összessége a mi befektetési portfoliónk Egy kitüntetett befektetési eszköz vagy több befektetési eszköz? A kockázatok mérséklése érdekében érdemes befektetéseinket megosztani több eszköz között – diverzifikáció Intézményi befektetők egytől-egyig ezt a stratégiát követik befektetési politikájukban „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley) Milyen időtávra fektessünk? Rövid

távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvénybefektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az elmúlt 80 évben: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 Forrás: NASD 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Befektetés futamideje A befektetési döntések alapjai Mennyit érnek a részvények? Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok I. Mi történik a bankba tett pénzünkkel? 1 000 Ft

betét egy évre 10%-os kamatra, egy év múlva rendelkezésre álló pénzösszeg: 1 000 Ft * 110% = 1 100 Ft Ez a jelenbeni 1 000 Ft egy év múlvai jövőértéke Mi történik, ha pénzünket két évre kötjük le a bankban 10%-os éves kamatra? 1 000 Ft * 110% 110% = 1 210 Ft Első év után Második év után Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok II. Mennyit ér nekünk ma az, hogy egy év múlva 1 100 Ft-ot kapunk a banktól? A válasz 1 000 Ft. Ez az egy év múlva esedékes 1 100 Ft jelenértéke, a befektetés értéke A befektetések értékeléséhez alapvetően két dolog ismerete szükséges  Jövőbeli bevételek  Az átváltási arány, a befektetéstől elvárt hozam A részvény reálérték elmélete A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: Osztalék (1) + Eladási ár (1) Osztalék (2) + Eladási ár (2) Osztalék (3) + Eladási ár (3) A feladat:

Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat A jövőbeli osztalékok meghatározása Osztalék ⇑ Társasági nyeresége ⇑ Társaság tevékenysége ⇑ Iparág helyzete, kilátásai ⇑ A gazdaság helyzete, kilátásai ⇑ Világgazdaság helyzete, kilátások Hol támadható a reálérték elmélet? A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft) A misztikus P/E hányados • A részvény árának és a cég egy részvényre jutó nyereségének hányadosa pl. ha a MATÁV ára 800 Ft, elmúlt évi nyeresége 75 mrd Ft, 1 mrd db részvény van a piacon, akkor a P/E= 800/(75mrd/1mrd)= 10,6

• Általánosan elfogadott eszköz egyes részvények alul- vagy felülárazottságának megítélésére • A magyar részvények alulárazottsági elméletének alapja - „konvergencia rali” Technikai elemzés - a chartok bűvöletében • A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről • Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia • Általában rövid távú döntések támogatására szolgál • Alapelvek: - Az árakban minden információ benne van - Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség - A történelem ismétli önmagát Amikor minden elmélet borul Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával

lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte” Ajánlott irodalom a befektetési eszközök árazásához Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten Bodie-Kane-Marcus: Befektetések I-II. kötet Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek I-II. A tőzsdei kereskedés BANKOK V Á L L A L A T O K TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BIZTOSÍTÓK BEF. ALAPOK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK PÉNZTÁRAK M E G T A K A R Í T ó K TŐKEPIAC PÉNZPIAC A pénzügyi közvetítői rendszer Mi is az a tőzsde? • Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben • Szerepe elsősorban a tőkeallokáció • Mitől tőzsde a tőzsde: – nyilvánosság – egynemű, helyettesíthető termékek – szabályok szerinti működés

Miért érdemes tőzsdén üzletelni? • Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-thecounter piac) – a partner felkutatása nehézkes lehet – partnerkockázat – az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni • Tőzsdei ügyletkötés – az árak nyilvánosak, megbízhatóak – nem kell partnert keresni – nincs partnerkockázat – kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) – gyorsaság A Tőzsde szerepe a tőkepiacon  A Tőzsde egy szabályozott, koncentrált piac, amely átláthatóan és stabilan működő platformjával a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen optimális tőkeallokáció megteremtésének legfontosabb letéteményese A BÉT A régió egyik meghatározó pénzügyi központja Fejlett kereskedési rendszerrel Az elszámolóházzal integrált, automatizált értéklánccal Nemzetközi kapcsolatokkal Xetra elérés biztosítása a hazai kereskedő cégeknek Stratégiai szövetség a Wiener

Börse-vel EU standardoknak megfelelő szabályozással A fejlett piacok gyakorlatát átvevő Felelős Vállalatirányítási Alapelvekkel A tőzsde szerepe Magyarországon Sajátos nemzetgazdasági felépítés • Multinacionális nagyvállalatok - Top 100 vállalat közül 39 ilyen, nem kerülnek tőzsdére • Magyar nagyvállalatok - tőzsdeképesek és nagyrészt ott is vannak • Állami tulajdonban lévő nagyvállalatok privatizáció után tőzsde? • A rendszerváltás után induló életképes vállalkozások még nem érték el a tőzsdeérettséget A BÉT helye a világban és a régióban Emerging market helyett converging market Kis, nyitott piac - a külföldi befektetők aránya 70 százalék felett, a régióban az egyik legmagasabb Emiatt érzékenyen reagál a külföldi piacok mozgására A térségben az egyik legfejlettebb infrastruktúra mind informatikai, mind jogszabályi téren WFE és FESE tagság Az év tőzsdéje díj nyertese 1999-ben

és 2000-ben (Euromoney - Central European) A tőzsdei részvények tulajdonosi szerkezete Nem pénzügyi Pénzügyi vállalatok vállalatok 7% 7% Államháztartás 8% Lakosság 5% Külföld 73% A külföldiek tőzsdei részvénybefektetése meghaladja a 8,5 milliárd EUR-t A BÉT számokban 2003 Sajáttőke: 4,7 Mrd Ft Bevétel: 1,55 Mrd Ft Üzemi eredmény: -101 M Ft Eredmény: 125,8 M Ft Napi átlagforgalom 1 Mrd Ft-os növekedése a BÉTnek 70 m Ft plusz bevétel Bevétel szerkezete Pénzügyi bevételek 13% Kibocsátói díjak 29% Adatértékesítés 16% Kereskedéssel kapcsolatos díjak 42% Hogyan működik a tőzsdei kereskedés nyílt kikiáltásos kereskedés vs. elektronikus távkereskedés Kereskedési technikák, rendszerek I. Nyílt kikiáltásos kereskedés megbízások Box Box Box Parkett Box Box Üzletkötők Box Box Box Box megbízások Box Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés Telefonon

Személyesen Interneten Kereskedési munkaállomás Kereskedési felület Brókercég Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer Mivel lehet egy tőzsdén kereskedni? Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, helyettesíthető, forgalomképes áruval – Értékpapírokkal - értéktőzsde – Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) - árutőzsde – Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) – Extrém példa: időjárás Kis magyar tőzsdeszótár Hossz és bessz Hossz - emelkedő árfolyamtendencia (hausse - fr.) Bessz - csökkenő árfolyamtendencia (baisse - fr.) Tőzsdei állattan Bika - az emelkedő árfolyamok jele (bullish market) Medve - a csökkenő árfolyamok jele (bearish market) Hosszú vagy rövid vagyok? „Hosszú vagyok” - vételi pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak emelkednek (long pozíció) „Rövid vagyok” - eladási

pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak csökkennek (short pozíció) Day-trade Azonos napon belül venni és eladni illetve eladni és venni ugyanazt az értékpapírt A tőzsdei áralakulás nyomon követése - tőzsdeindexek Az indexek jelentősége A piaci folyamatokat aggregáltan megjelenítő mutatószám Viszonyítási pont a befektetési alapok teljesítményének megítéléséhez - benchmark Csökkenő árfolyam tendenciák mellett általános az index kosarának megfelelő portfolió összeállítása - védhető ⇒ Az indexben szereplő papírok megítélése pozitívabb A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX – a képlet: mai részvényár Korrekciós tényező BUX t = K * Osztalék miatti korrekciós tényező n ∑p i =1 it * qit Di * 1000 n ∑p i =1 i0 * q it Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) Részvény bázisár – Bázis: 1991. január 2 1000 pont – 1997. április 1-től folyamatos (5mp-kénti) számítás

Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - hazai részvényindexek BUX – felülvizsgálatra évente kétszer kerül sor (márc. 1 és szept 1), 7 kritérium a kosárba kerüléshez – márc. 24 ill szept 23 a kosárba kerülő mennyiségek meghatározása – Jelenleg 13 papírt tartalmaz a kosár (min. 12, max. 25 lehet) Egyéb részvényindexek a BÉT gondozásában RAX - A befektetési alapkezelők által használt referenciaindex, 13 fix súlyú részvénnyel CESI - euro alapú regionális részvényindex Budapest, Prága, Varsó, Pozsony és Ljubljana papírjaival, pontosan leképezve az egyes részpiacok súlyát CETOP20 - regionális blue-chip index a 20 legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvénnyel Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - a legfontosabb külföldi részvényindexek USA: • Dow Jones Ipari Átlag: Charles H. Dow 1884-ben indította 11 részvénnyel (főként vasúttársaságok). 1896: Wall Street Journal naponta publikálja, ekkor már 12 részvény

. 1928-ban bővült 30 papírra • Nasdaq 100: 1971. Február 5 100 pont • S&P 500 - kapitalizációval súlyozott index, az USA részvénypiacának 70 %-át reprezentálja • Russel 3000 - az USA részvénypiaci kapitalizációjának 98%-át lefedi Tőzsdei indexek Európa: • CAC 40 - a párizsi tőzsde indexe • DAX - a frankfurti irányadó index, 30 vállalat papírjait tartalmazza • FTSE 100 - a londoni tőzsde és a FT által alapított index • Összeurópai indexcsaládok: – Dow Jones STOXX indexcsalád pl: Dow Jones STOXX 50 és Dow Jones EURO STOXX 50 – FTSE Eurotop indexek (100, 300) Japán • Nikkei - tokiói részvénypiac mutatója A meghatározó külföldi indexek és a BUX index teljesítménye 1996-2003 között 450% DJIA BUX FTSE DAX 400% 350% 300% 250% 200% 150% 100% 50% 3 .2 00 3 12 .2 00 2 06 .2 00 2 12 .2 00 1 06 .2 00 1 12 .2 00 0 06 .2 00 0 12 .2 00 9 06 .1 99 9 12 .1 99 8 06 .1 99 8 12 .1 99

7 06 .1 99 7 12 .1 99 6 06 .1 99 6 12 99 .1 06 12 .1 99 5 0% A hazai részvénypiaci és állampapír-piaci hozamok alakulása 1996-2004 között 350% MAX index 300% BUX index 250% 200% 150% 100% 50% 2004.063 2003.1231 2003.063 2002.1231 2002.063 2001.1231 2001.063 2000.1231 2000.063 1999.1231 1999.063 1998.1231 1998.063 1997.1231 1997.063 1996.1231 0% Forrás: ÁKK, BÉT Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) ajánlatok Szekció Szekció ajánlatok tagok tagok Budapesti ÉrtékBankok, Bankok, tőzsde brókercégek brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások B e f e k t e t ő k A BÉT kategória rendszere a részvénypiacon “A” kategória Bevezetett mennyiség Közkézhányad Tulajdonosok Min. 2,5 milliárd forint piaci értéken számolva Min. 25%, vagy 2 milliárd forint, vagy 500 tulajdonos Min. 100 Cégmúlt 3 teljes,

auditált év A „B” kategóriába kerülésnek fentiekhez hasonló feltételei nincsenek Nincsen bevezetési díj A bevezetett részvénytársaságok jelentési kötelezettségei Rendszeres jelentési kötelezettség Éves jelentés - a magyar számviteli szabványoknak megfelelően, de az “A” kategóriában kell IAS és/vagy US GAAP szerinti jelentés is (határidőáprilis 30.) Negyedéves gyorsjelentés - az “A” kategóriában (max. 45 nappal a negyedév zárása után) Féléves jelentés - a “B” kategóriában Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Bármely információ, amely befolyásolhatja a részvény árának alakulását Befektetési szolgáltatók = brókercég a köznyelvben Megfelelő PSZÁF engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és kereskedelmi bankok Befektetési vállalkozások: • Értékpapír bizományos cég Minimum tőke: 50 millió Ft • Értékpapír kereskedő cég Minimum tőke: 200 millió Ft •

Befektetési társaság Minimum tőke: 1 milliárd Ft Hogyan vásárolhatunk értékpapírt? • Részvényt vásárolhatunk jegyzésen keresztül vagy a másodpiacon (tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedelem-ben) • Tőzsdei kereskedelem csak kereskedő cégen (szekciótagon) keresztül bonyolítható • A tőzsdei megbízás adásának feltétele értékpapír számla ill. tőkeszámla nyitása a brókercégnél • Számlanyitás után a tőzsdén kereskedhető termékek bármelyikére adhatunk megbízást Brókerválasztás • • • • Költségek Cég tőkeereje Személyes kapcsolat, bizalom Megbízási lehetőségek skálája A döntés előtt fontos az üzletszabályzat gondos átolvasása Költségek • Számlavezetéshez kapcsolódó díjak Számlanyitás, vezetés, kivonat a banki folyószámlákhoz hasonlóan • Kereskedési megbízások díjai Részvények esetén 0,2-1 %, de minimum 1000-25000 Ft • Pénzforgalomhoz kapcsolódó díjak

Értékpapír transzfer 1000-5000 Ft, pénzátutalás banki tarifákhoz hasonlóan • Értéktári szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak Letéti igazolás kiadása, zárolás, fizikai kiadás, bevételezés stb. Az egyes cégek által alkalmazott díjakról összefoglaló táblázat található a PSZÁF honlapján – www.pszafhu A befektetők védelme Jó helyen van-e pénzünk egy brókercégnél? Letéti számlák – szigorú szabályok Befektető Védelmi Alap • Magánbefektető követelések teljesítése személyenként maximum 6 millió forintig (1 millió forintig a követelés 100 százalékát, 1 millió forint felett pedig a követelés 90 százalékát vállalja át • Az Alap vagyonát a tagok, azaz a befektetési szolgáltatók kötelező befizetései adják Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI Ajánlattípusok: LIMIT példa: limit vételi ajánlat 4 115 Ft-on 250 db-ra

Eladási mennyiség Eladási/Vételi ár szint 3000 4 150 2100 4 145 650 4 140 500 4 135 100 4 130 4 125 4 120 4 115 4 110 Vételi mennyiség 50 125 250 1200 A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír) Ajánlattípusok: PIACI példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra Eladási mennyiség Eladási/Vételi ár szint 3000 4 150 2100 4 145 650 4 140 500 4 135 100 4 130 4 125 4 120 4 115 4 110 Vételi mennyiség 150 50 125 250 1200 Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal 4 130 Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül Ajánlattípusok: STOP LIMIT példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra 4 120 Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral Eladási mennyiség Eladási/Vételi ár szint 3000 4 150 2100 4 145 1200 4 140 1550 4 135 950 4 130 640 4 125 230 4 120 4 115 4 110 Vételi mennyiség Aktiválási ár 125 250 1200 Az aktiválási ár elérése után

az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként 4 120 Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on. Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral Eladási mennyiség Eladási/Vételi ár szint Vételi mennyiség 3000 4 150 2100 4 145 Aktiválási ár 1200 4 140 1550 4 135 950 4 130 640 4 125 4 120 230 4 115 125 4 110 1200 Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül. Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Fajták (mennyiség szerinti csop.): RÉSZ MIND (25 millió forint felett) Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Lejárat/Érvényesség: MOST SZAKASZ NAP VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES (max 30 nap) MEGADOTT DÁTUMIG ÉRVÉNYES (max 30 nap) A kereskedés menete a részvénypiacon Nyitó szakasz 8.30 - 900 : Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz 9.00 - 905 : Nyitó üzletkötési

részszakasz Egyensúlyi áras ajánlatpárosítás, nyitó ár meghatározása - az az ár amelyen a legnagyobb mennyiség tud lekötődni Szabad szakasz - 9.05 - 1630 Folyamatos ajánlatpárosítás BUX index folyamatos számítása (5 mp-ént) Napi záróár meghatározása - az utolsó kötés ára A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc) Ajánlattételi limitek Vételi ajánlatok Ár 1152 1151 1150 1100 1000 900 850 849 848

Eladási ajánlatok Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit Az értékpapír ügyletek elszámolása A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Klíringtag vevő Klíringtag eladó A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag vevő Klíringtag vevő E V L A KELER E V D Ő Ó Klíringtag eladó Klíringtag eladó Klíringtag eladó A tőzsdei ügyletek elszámolása • T+2 nap - kötvények • T+3 nap - részvények • Nettósítás: – 1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként – 1 db összesített pénzpozíció • Gördülő elv (elszámolás minden nap) • DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében Az értékpapír ügyletek adózási kérdései A részvényeken elért jövedelmek adózása • Osztalékadó – alapesetben 20%, de túl magas osztalékfizetési arány (saját

tőke 30%-a) esetén 35% – az adót a kifizető vonja le • Árfolyamnyereség adó – Az adó mértéke 25% – Tőzsdei ügyletkötésből származó árfolyamnyereség esetén • A befizetett adó csökkenthető tőzsdei ügylet keretében az adóévben keletkezett veszteség 25 százalékával Mi az árfolyamnyereség? • Az értékpapír eladásából befolyt bevétel csökkentve a megszerzéséért fizetett vételárral és az igazolható járulékos költségekkel (brókerjutalékok) • A nem tőzsdén vásárolt értékpapírok esetén is igazolni kell a bekerülés értékét Mi minősül tőzsdei ügyletnek? • BÉT-en kötött ügyletek – azonnali és származékos piaci ügyletek is • BÁT-on kötött ügyletek • Az EU-ban működő, a Tőkepiaci törvény szerint elismert piacnak minősülő platformon kötött ügylet Hol szerezhetünk információkat a piac alakulásáról? Bloomberg L. P Dow Jones Reuters Business Interactive Ltd. Reg ecetra

Internet Services AG Econet.Hu Rt FT Interactive Data (Europe) Ltd. Moneyline Telerate Morgan Stanley & Co. Inc MTI Rt. MTI-ECO divízió Net Média Kft. Reuters Ltd Teledatacast Kft. Telekurs Finanzinformationen AG Thomson Financial Inc. UBS AG London Branch acting through it’s business group UBS Warburg Westel Mobil Távközlési Rt. www.bloombergcom www.factivacom www.brokerjetcom www.econethu www.infoftcom www.bridgecom www.mscicom www.mtiecohu www.portfoliohu www.reuterscom www.tdchu www.telekurscom www.primarkcom www.ubswarburgcom www.westelhu Kérdések www.bethu