Szociológia | Tanulmányok, esszék » Vásárhelyi Mária - Trianon az ismeretek és vélemények tükrében

Vásárhelyi Mária - Trianon az ismeretek és vélemények tükrében (Élet és Irodalom, 2007. június 15) Tanulmányában a szerző az MTA Stratégiai Kutatások Központja és a Kommunikációelméleti Kutatócsoport felmérésének eredményeit ismerteti, amely azt vizsgálta: hogyan él a történelmi közgondolkodásban a trianoni békeszerződés. A mai felnőtt lakosságot 1000 fős mintán reprezentáló teljes kutatási anyag az év második felében, a Kalligram Kiadó gondozásban jelenik meg. Mint Vásárhelyi Mária megállapítja, a Trianonnal kapcsolatos ismeretek a mai Magyarországon rendkívül hézagosak. A békeszerződés megkötésének évét a felnőtt lakosság 29 százaléka ismeri; a megkérdezettek 42 százaléka egyáltalán nem tudja dátumhoz kötni az eseményt. Ugyanígy csak a felnőtt lakosság alig 30 százaléka van tisztában azzal, hogy Trianonnal az ország területe a korábbinak egyharmadára csökkent. Az ismerethiány mértékét jellemzi,

hogy a válaszolók nagy többsége úgy véli: csaknem kéttucat határon túli város lakossága még ma is magyar többségű. E tekintetben a legkevésbé tájékozottnak az alacsony iskolázottságú, kistelepülésen élő, a politika iránt nem érdeklődő fiatal populáció tagjai mutatkoznak. A nyolc osztályt, vagy annál kevesebbet végzeteknek ötöde, az érettségizetteknek egyharmada, az egyetemi diplomásoknak pedig 57 százaléka rendelkezik releváns ismeretekkel a békeszerződésről. Miközben Trianon dátumát illetően a tudatlanság pártsemleges, addig a konzervatív politikai beállítottságú megkérdezettek rendre felül-, a baloldali, illetve liberális kötődésűek viszont többnyire alulbecsülik a trianoni területvesztés mértékét. Az előbbiek körében sokkal több a tévhit is Trianonról. Tények, részigazságok és legendák keverednek a közgondolkodásban arról, miért büntette ilyen súlyosan Magyarországot Európa a

békeszerződéssel. A történészek által egyik legfőbb okként említett magyarországi nemzetiségi politikát például csupán a megkérdezettek 4 százaléka sorolja Trianon okai közé. Minden negyedik felnőtt magyar állampolgár a nagyhatalmak (főleg a franciák) bosszújának látja Trianont - ez alapvetően az idősebb, jobb- és szélsőjobboldali beállítottságúakra jellemző. A válaszolók 22 százaléka érzi úgy, hogy a magyar tárgyalóküldöttség nem képviselte megfelelően az ország érdekeit Trianonban. A magyar történelemben Trianonhoz kötődik a legtöbb legenda. Ezek közül a legelterjedtebb: Clémenceau-nak a magyar menye iránt táplált ellenszenve; a kommunisták árulása; “román bojárlányok szolgáltatása” az antanthatalmak képviselőinek. A jobboldal közel kétharmada szívesen varrja a baloldal nyakába Trianont. Szöges ellentétben álló nézetek uralják a közvéleményt azzal kapcsolatban: hogyan viszonyulhatunk a Trianon

után kialakult helyzethez. Abban még viszonylag széles a konszenzus, hogy súlyos igazságtalanság, méltánytalanság érte Magyarországot és a magyarságot. De hogy mi a teendő, arról már súlyosan megoszlanak a vélemények E kérdés megítélése egyébként vízválasztónak számít a politikai szekértáborok között. A felnőtt populáció egyharmada szerint nincs más választás, mint beletörődni Trianonba, mert ezen úgysem lehet változtatni. Az emberek ötöde viszont úgy látja, hogy ebbe az igazságtalanságba soha nem szabad belenyugodni, mindent meg kell tenni Trianon revíziója érdekében. A megkérdezettek 40 százaléka azonban végül is úgy képzeli el Trianon meghaladását, hogy az összes érintett ország bekerül az Európai Unióba és ezzel eltűnnek a határok. A revíziós gondolat a szélsőjobb körében a legnépszerűbb (a MIÉP szavazóinak kétharmada feltétlen híve a revíziónak). A liberálisok között ez a gondolat szinte

teljes körű elutasításra talál. A jobboldali-konzervatív kötődésűek körében kétszer annyian (csaknem minden harmadik megkérdezett) támogatják a revíziót, mint a baloldaliak és a liberálisok között. Azonban Trianonnal kapcsolatban a legnagyobb ismerethiány éppen a revízió hívei körében mutatkozik - ez arra utal, hogy valójában fogalmuk sincs arról, miről is beszélnek tulajdonképpen, amikor az elcsatolt területeket követelik vissza. MELLÉKLETEK VÁSÁRHELYI MÁRIA TANULMÁNYÁHOZ 1. Tábla Mikor írták alá a trianoni békeszerződést? Nem tud dátumot mondani 42% 1920 29% 1917 előtt 3% 1918-1919 10% 1921-1922 11% 1923 vagy azután 5% 2.tábla Mekkora volt Magyarország területvesztesége Trianonnal? Nem tudja 12% A korábbi terület kétharmada 30% A korábbi terület negyede 6% 25-50% között 15% A korábbi terület fele 19% A korábbi terület háromnegyede 18% 3. Tábla Mi volt Trianon alapvető oka? A

történelmi Magyarország nemzetiségi politikája 4% A nagyhatalmak bosszúja 25% A franciák rosszindulata 24% A trianoni magyar tárgyalódelegáció rossz érdekképviselete 22% 4. Tábla Ki a felelős Trianonért? A magyarországi baloldal 27% Clémenceau frania kormányfő 20% 5. Tábla Hogyan viszonyuljunk Trianonhoz? Bele kell törődnünk a bennünket ért igazságtalanságba 33% Soha nem szabad beletörődni az igazságtalan békébe 20% A probléma megoldása az európai határok eltűnése lesz 40% 6. Tábla A revízió gondolatának támogatottsága MIÉP-es szavazók 70% Konzervatív szavazók 30% Baloldali szavazók 16% Liberális szavazók 1% MEGJEGYZÉS: cikkében a szerző nem közöl teljes adatsorokat, olykor pedig hozzávetőleges értékeket ír. Ezért az egyes táblázatok sem lehetnek teljesek