Földrajz | Középiskola » Földrajz tételek, 2002

Földrajz tételek – 2002 1. A KÖRNYEZETVÉDELEM DEFINÍCIÓJA, KIALAKULÁSÁNAK OKAI, A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS KÖVETKEZMÉNYEI A környezetvédelem definíciója: Mindazon tudományos nézetek és igazolt ismereteken alapuló cselekedetek összessége, amely elsősorban a humánpopuláció fenntarthatóságának biztosítására törekszik, és ennek érdekében cselekszik a megtámadott vagy hibás rendszereke normális működésének biztosítása érdekében. Kialakulásának okai: A környezetvédelmi problémák embertől erednek, a humánpopuláció túlélési esélyeit kell biztosítani a megoldásukkal. Korábban teljesen ismeretlen fogalom volt, az ember nélküli természetben nincsenek környezetvédelmi problémák, az egyensúly magától biztosított. • Az ember civilizációs folyamatainak megkezdésével (10-15 ezer egyesek szerint 30 ezer éve) a munkavégzéssel, állatvilágtól való elválással megkezdődött a környezet uralomba vétele. Kezdetben a Homo

sapiens szoros kapcsolatban volt a természettel (gyűjtögető, zsákmányoló életmód). Ez egy hosszú időszak volt (tűz megszelídítése, társadalmasodás, csoportok kialakulása, térbeli elrendeződés). 2-3 ezer éve Rómában volt az első csatornázás ⇒ a megoldandó probléma már környezetvédelmi konfliktus volt. • A feudalizmusban benépesült a mérsékelt öv ⇒ anyagi forrást a mezőgazdaság jelentett. A természet és az ember kapcsolata harmonikus volt (emberi, állati izomerő, javak térbeli elrendeződése), de tudatos tevékenység jellemző. • A tőkés társadalom, indusztrializáció időszakában a vasútépítkezések miatt energiahordozók, ércek bányászata, a kohászat, a gépgyártás fejlődött. A XIX sz végén XX században a természet javait egyre intenzívebben aknázzák ki ⇒ ez megzavarja a természetes fejlődési folyamatokat. A fogyasztás nő, az életszínvonal emelkedik Egyre jelentősebb a szintetikus anyagok

előállítása. Az anyagokat használják, eközben átalakulnak, elamortizálódnak, majd hulladékként visszakerülnek a természeti környezetbe. • A XX. sz-ban gyors a gazdasági növekedés, a településrendszer átalakult ⇒ az emberek többségének jelentősen javultak az életkörülményei. Ez felhalmozott olyan feszültségeket, amelyek „kibökik az ember szemét”. A II világháború után kezdődik a rádöbbenés „Mi lesz velünk, hogyan tovább?”. A tudósok egyre több mért információt szolgáltatnak Rapid jellegű társadalmi folyamatok mennek végbe. A fejlett országokban hamarabb jelentkeztek a problémák ⇒ itt a legintenzívebbek a változások ⇒ itt figyeltek fel a problémákra először. Összefoglalva az okok: 1, a gazdasági tevékenység robbanásszerű fejlődése. A problémák elsősorban erre vezethetőek vissza. A világgazdaság kibocsátása: 1950: 5000 mrd $ (gyors gazdasági növekedés után) 1980: 15 000 mrd $ 1990: 20 000 mrd

$ 2, a humánpopuláció robbanásszerű gyarapodása (élelem, hajlék, öltözködés biztosítása) A Föld népességének megkétszereződésének menete időszak Növekedés millió fő Megkétszereződés években i.e10 000-ie7000 5-10 3000 i.e7000-ie4500 10-20 2500 i.e4500-ie 2500 20-40 2000 i.e2500-ie1000 40-80 1500 i.e1000-isz kezdete 80-160 1000 isz. kezdete-iu900 160-320 900 900-1700 320-600 800 1700-1850 600-1200 150 1850-1950 1200-2500 100 1950-1990 2500-5300 40 1990-2085 (előrejelzés) 5300-10 200 95 Forrás: Humánökológia 313. o Sárfalvi-Bernek vannak másfajta beosztások is pl Kovács Z előadás A növekedési ütem ma csökken, térbelileg differenciált. Nálunk 10,1 m fő, a házasságkötések száma nőtt, főként a gazdaságilag dinamikus térségekben (pl. Vas megye) 3, urbanizáció folyamata 6 mrd fő kb. 60 % tengerpartokon él Magyarországon 3100 település – ebből 230 város, a városlakók aránya 67%. Budapesten 1,9 m fő él 625 km2 3500

fő/km2 legsűrűbben lakott a VII XI. kerület Fővárosi agglomeráció 72 településből áll 1700 fő/km2 országos átlag 107 fő/km2 Urbanizáció= városodás+városiasodás. Az első 1 m főnél népesebb város Kínában ⇒ a selyemút innen indul Csangan Xi’an. Az ur5banizációnak több szakasza van: • urbanizáció: XX. század elejéig rohamosan nő a városlakók, városok száma Ez a folyamat a XX. század elején megtörik • szuburbanizáció: város körüli fejlődés az 1920-as 30-as évektől csökken New York, Boston népessége. Főleg a fiatalabb, magasabb jövedelmű réteg költözik ki ⇒ ez pénzügyi válságot váltott ki. A II világháború után Európában is tömegessé válik ez a jelenség Budapesten az 1990-es években évente kb. 10 000 fő a kivándorlók száma • dezurbanizáció: világgazdasági korszakváltás az 1970-es években: fordizmus ⇒ posztfordizmus. Frost belt: hátrahagyott hagyományos iparvidékek (Ruhr-Közép-Anglia,

Appalache) az új súlypontok a sun-belt övezetek (Bajorország, Kalifornia, Texas, Dél-Anglia, Dél-Franciaország). Az elővárosok is fogynak, a nagyvárosok térben fellazulnak A falusi térségek kezdenek növekedni (Texas, Provance, Bajorország). • szuburbanizáció: az 1980-as évekre jellemző volt az új típusú várospolitika. A városi önkormányzat kisajátítja és rendezi a slum-területeket, kedvező forgalmi helyzetet teremtve beáramlik a magántőke. A fiatal, tehetősebb népesség visszaköltözik a felújított negyedekbe London, Párizs, Amszterdam, Budapesten a IX. kerület A környezetszennyezés következményei: A környezetvédelem alapkérdése: hogyan befolyásolják a hatások a rendszer önfejlődési törvényeit? Az emissziók (kibocsátás) abba a természeti környezetbe jutnak vissza, ahonnan az egész folyamat indult ⇒ megváltoznak a természeti tényezők minőségi jellemzői T: természet, amelybe az ember belenyúl Á: átalakítás,

ahol emisszió jelenik meg F: fogyasztás, melyben hulladék emisszió keletkezik T Á F és 2. A KÖRNYEZETVÉDELMI GONDOLAT FEJLŐDÉSE, STRATÉGIAI MODELLJEI, A KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉG TÉRBELI SZINTJEI A környezetvédelmi gondolat fejlődése A fogalom az 1950-es években jelent meg. 1958 Clean air act = tiszta levegő törvénye Az első környezetvédelmi témájú könyv (London) a szmog ellen (széntüzelésre vonatkozó törvény). Elsőként biológusok figyeltek fel változásokra, tudományos jelzésekre. Egyre több műhely bizonyította, hogy a társadalom gazdasági tevékenysége súlyos károkat okoz. A gazdasági élet is megkövetelte a mennyiségi és minőségi problémák megoldását (pl. ivóvíz biztosítása) A 60-as években nemzeti kormányszervek is foglalkozni kezdtek környezetvédelmi problémákkal – elméleti szakemberek is „beszálltak” – kezdemények. Az ENSZ 1965 óta foglalkozik a környezetszennyezés globális

veszélyeivel. 1968 összehívják a világ jeles tudósait, közéleti személyiségeit – Aurelio Peccei és a Római Klub megalakulása. A 70-es években nagy hatást gyakorolt a tudományos gondolkodásra, megteremtette a globális környezetvédelem tudományos alapjait. 1969: Párizs Bioszféra Konferencia (UNESCO, FAO,WHO) - bioszféra fogalma - kutatási eredmények összefoglalása - talajok termékenysége, hasznosítása - hulladékkezelés U Thant (ENSZ főtitkár) környezeti válság fenyeget, minden nemzetet érint, ezért 1972: Stockholm Környezetvédelmi Világértekezlet. 26 alapelvet fogadtak el, ezek alapján épült ki a tagállamok környezetvédelmi intézményrendszere és a nemzetközi összehangolás. UNEP: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja, központ Nairobiban, június 5 Környezetvédelmi Világnap. Ez erkölcsi, motivációs tényező Egyre több intézkedés született, de egyre több probléma jelentkezett. Meadows: A növekedés határai

c. könyv felvázolja a környezetvédelem első világstratégiáját A gazdasági növekedés a felelős – ezt kell korlátozni. A politikusok részéről heves elutasítást váltott ki, főként a fejlődő térségekben. Ha a gazdaság nem fejlődik, akkor a társadalom sem fog fejlődni. Ezért valami más elv kellene 1983: Környezet- és Fejlődés Világbizottság létrerhozása. Magyarország + 21 tagállamból érkeztek küldöttek. (Láng István MTA) Elnök Gro Harlem Brundtland norvég politikus asszony (később miniszterelnök is lett). Független szakértői csoportot hoztak létre 1987: Brundtland-jelentés Közös jövőnk „Kölcsönt veszünk fel a jövő nemzedékek ökológiai tőkéjéből, miközben biztosan tudjuk, hogy nem lesz lehetőségünk visszaadni azt.” A jelentésben paradigmaváltás fogalmazódik meg, ez alapján szervezzék az országok gazdasági életüket. Fenntartható fejlődés elve, melynek lényege: a társadalmak mai szükségleteit

úgy kell kielégíteni, hogy a jövő társadalmainak szükségleteit ne sértsük vagy akadályozzuk. Alapelvek: • figyelem és gondoskodás az életközösségekről • az emberek életminőségének javítása • a Föld életképességének és diverzitásának megőrzése • a meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása • a népességszámnak a Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradnia • meg kell változtatni az emberek attitüdjét és magatartását, ki kell alakítani a környezettudatos magatartást. A megvalósításhoz: • lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről • biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit • globális környezetvédelmi szövetséget kell létrehozni 1990: Bergeni Konferencia vizsgálta a fenntartható fejlődés feltételeit. Megfogalmazták az óvatosság elvét: nem lehet addig várni a

környezeti problémák megoldásával, amíg mindent pontosan tisztáznak, mert addigra a folyamatok esetleg irreverzibilissé válnak. 1992: Rio de Janeiróban az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája (Earth Summit). Megvitatták: - Agenda 21 (feladatok a XXI. századra) - Föld Charta (a bioszféra jogairól) - A biodiverzitás megőrzéséről szóló egyezmény - Az atmoszféra védelméről (légköri CO 2 szabályozásáról szóló megállapodás) - Esőerdők pusztulásának megállításáról Következményei: • nem tudták mérsékelni a fejlődő- fejlett országok közötti ellentéteket • nagy hatást gyakorolt a nemzetközi politikai és gazdasági életre. Minden ország felmérte a környezeti állapotát, a károk mérséklésével, elhárításával kapcsolatos feladatait. • a környezetvédelem a legtöbb országban az állami politika részévé vált. 1996: Japán világkonferencia a levegőszennyezésről 2000 2001 Bonnban a folytatás

1997: New York 173 ország küldöttei tanácskoztak a fenntartható fejlődésről /Rio II/. A riói csúcs óta a környezet állapota tovább romlott. Láng István /Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke/ „ A jó szándék megvan, de a deklarációkat senki nem tartja be. A mostani kudarc okát elsősorban a nagy gazdasági érdekellentétekben látom. Az ipari monopóliumok érdekei és a globális illetve kormányérdekek majdhogynem kibékíthetetlenek.” A környezetvédelem stratégiai modelljei • kezdetben az intézkedések a káros hatások megszüntetésére, minimalizálására törekedtek. Egyre több probléma merült fel – az utólagos beavatkozás már nem volt hatásos, stratégiaváltásra van szükség. • Döntő legyen a megelőzés legyen. A tevékenységet kell korlátozni, szabályozni A megelőzés stratégiája: - már a tervezésnél környezetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni - úgy kell tervezni, hogy a környezetre a legkisebb

negatív terhelést jelentse az adott termék • a környezetvédelemnek ma kompromisszumos megoldást kell keresni („jogunk van a jó levegőhöz - de ahhoz is, hogy világítsunk”) A mai helyzet: - megelőzés: egyre szigorúbb normák, kemény szankcionálás - ha kialakul az ártalom+,- ösztönzés (KAC Környezetvédelmi Célalap) - rapid, gyors intézkedések - környezeti problémák (havaria-katasztrófa) kezelésében: kárelhárítás, rehabilitáció szakszerű elvégzése Összefoglalva: • 60-as évek vége. A bekövetkezett ártalmaktól mentesíteni – utólagos beavatkozás • Római Klub: mérsékelni kell a növekedést. Sok szakember támadta, mert konzerválja a kialakult fejlettségi különbségeket. Nem mozgósító erejű, bár szakmailag sok jó eleme volt (0 növekedés). Mozgósításra, paradigmaváltásra volt szükség: • Fenntartható fejlődés elve: a növekedést ne korlátozzuk, de szabályozzuk. A növekedés nem kell, hogy a

környezet fokozottabb terhelésével járjon együtt. A fenntartható fejlődés olyan intézkedésrendszer, amely biztosítja, hogy a jelen generáció szükségleteit úgy lehessen kielégíteni, hogy en veszélyeztesse a jövő generáció szükségleteinek kielégítését. A környezetvédelmi tevékenység térbeli szintjei • helyi, lokális szint: a problémák egy részét helyben meg lehet oldani • regionális szint: pl. Balaton, nagyobb összefogást igényel • kontinentális problémák: pl. légszennyeződés • globális problémák: ( pl. ózonpajzs elvékonyodása, globális felmelegedés, elsivatagosodás) Nemzetközi együttműködés nélkül eredménytelen 3. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK MAGYARORSZÁGON 1, Természeti adottságok • földrajzi helyzet, fekvés - mérsékelt öv 4 évszak - uralkodóak a nyugati szelek - C, A ütközésének területe: januárban, februárban anticiklonális hatás: nincsenek horizontális,

vertikális légmozgások „ a hideg levegő megül” amíg egy horizontális áramlás ki nem söpri. • medencejelleg: beérkező vizek mennyisége, minősége • feltöltött térszín: talajviszonyok alakulása 2, Gazdasági szerkezet • A XX. század az indusztrializáció és motorizáció százada A II világháború után felgyorsul az indusztrializáció. Az ipari struktúrára jellemző, hogy a leginkább környezetterhelő ágazatok honosodtak meg (alapanyag, energia, vegyipar). A szocialista iparosítás idején kialakult a gazdaság jellegzetes térbeli allokációja: ipari tengely Bp és agglomerációja + középhegységi tengely. Ez egyben növekedési, urbanizációs tengely is többszörös környezetkárosodást szenvedett el, ide koncentrálódtak az ipar által okozott ártalmak. Az 1960-as évektől a nagyüzemi mezőgazdaság dominált – a környezetbarátabb kisüzemi gazdaságok aránya alacsony volt. A 80-as évek közepéig gyors romlás volt

jellemző, majd mérséklődött a növekedés, + intézkedéseket hoztak. A 90-es évek gazdasági visszaesésének köszönhetően javult a környezet állapota. A termőföldek 80%-t a „szétvert” nagyüzemi gazdaságok művelik – de már máshogyan. Bp-Tatabánya és Esztergom-Győr közötti terület újabban szennyeződött. • Közlekedési rendszer: Ford T modell bevezetésével kezdődött a motorizáció. Nálunk is „berobbant” a szállításban is a közút dominál – ez a legterhelőbb a környezetre. • elmaradott technológiák Magyarországon egységnyi termék előállításához 2× több alapanyagot és kb. 2×, 2,5× több energiát használnak fel, mint nyugaton. Még nem alakult ki társadalmi szinten egy egységes környezettudat ez a nevelés feladata. 4. A KÖRNYEZETVÉDELEM INFORMÁCIÓS BÁZISA, A KÖRNYEZETI MONITORING-RENDSZER MAGYARORSZÁGON A környezeti tevékenység csak úgy tervezhető, ha ismerjük a környezet állapotát. A

környezet állapotáról nehéz szakmailag megfelelő jellemzést adni, mert - nehéz objektívnek maradni - hiányos az információ-bázis, a monitoring-rendszer - módszertani problémák megoldatlanok (pl. Duna vizének beszámítása) - szinergikus hatások nem ismertek - a környezet állapota dinamikusan változik, mihez viszonyítunk? - az állapot dinamikus a minősítés statikus A tudatos társadalmi cselekvést meg kell tervezni, ehhez kell egy környezeti információs rendszer - ez a monitoring-rendszer, melynek feladata: - Hiba! Érvénytelen csatolás. összegyűjtése - az információ feldolgozása - Hiba! Érvénytelen csatolás. alkalmazása - Hiba! Érvénytelen csatolás. közzététele Milyen információk állnak rendelkezésre? - mért - számított - becsült (nagy lehet a hibahatár) Rendszeres méréseket a 80-as évek végétől végeznek, azóta még rövid idő telt el. Egységes rendszer Magyarországon még nem jött létre. Nehezíti ezt, hogy az

egyes környezeti elemek miniszteri felelőssége megoszlik ( pl. hulladékkezelés KÖM talaj-és földvédelem FVM ), és hogy a rendszer kiépítése, működtetése, fenntartása rendkívül költséges. Eltérő fejlettségű, minőségű a különböző szakágak rendszere. 1, Földtani monitoring: • a földtani monitoring régi információbázisra támaszkodik. A vizsgálatokat nem környezetvédelmi céllal kezdték. - felszín megfigyelése - fúrási eredmények nyilvántartása Környezetvédelmi cél: a felszínmozgásos területek, barlangkataszter elkészítése, a földfelszín környezetérzékenységének értékelése. A vizes monitoringnak is adnak információt (felszín alatti vizek, tárolókőzet jellemzése). Ásványvagyon Bizottság + MÁFI révén sok információ áll rendelkezésre, de továbbra is hiányzik a bányászat közvetlen és közvetett hatásának felmérése. • Talajtani monitoring: nemzetközi viszonylatban is úttörő volt Magyarország

a genetikus talajtérkép elkészítésében. Az átnézetes talajtérképsorok mennyiségi- és minőségi információkat tartalmaznak (MÉM NAK). A rendszerváltással a rendszer megroggyant, piacosították. 3 m új földtulajdonos, a birtoknagyság 1,5 ha Nincs pénz a növényvédelemre, fel kéne támasztani. Célmonitoring: Szigetköz, erdőpusztulás, nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Tisza speciális vizsgálata. 2, Vizes monitoring: Az egyik legfejlettebb, legnagyobb múltú, több mint 100 éves. A vízhozam- és vízállásadatok ma is felhasználhatók. • vízmérce-hálózat: több, mint 100 éve működik. A 90-es évek elején több, mint 6000 észlelő állomás volt, melyek különböző gyakorisággal különböző paramétereket mértek Hiba! Érvénytelen csatolás.,két hetente, havonta, kétHiba! Érvénytelen csatolás, félévente Pénzhiány miatt többet megszüntettek, ma 1000-2000 van. • a felszín alatti vizek

megfigyelése is nagy múltra tekint vissza. 300 karsztvízfigyelő állomás 1500 talajvízfigyelő állomás 90-es évek eleljén 71 forrásfigyelő sok megszűnt 180 rétegvízfigyelő Bányászati vízkivétel ⇒mára lecsökkent, megszűnt, így regenerálódnak az elapadt források (pl. Tata Fényes-források, Hévízi-tó). • 50 éve kezdődött a vízminőség rendszeres vizsgálata. 850 csapadékmérő, 50 párolgásmérő állomás heti vagy gyakoribb adatszolgáltatás. ÁNTSZ az idegenforgalmilag frekventált helyeket rendszeres kémiai, bakteriológiai vizsgálatát végzi. 10 000 ivóvíztermelő kutat is vizsgálnak (melyeknek a vize a közműhálózatba kerül) 3, Levegő monitoring: Nem egységes figyelőrendszer. Egy minisztériumhoz kellene tartoznia Az emissziófigyelést a környezetvédelmi felügyelőségek végzik. Saját mérések és önbevallás alapján döntik el, hogy kell-e büntetést fizetni. Szúrópróba-szerűen ellenőriznek, a hamis

adatszolgáltatást büntetik Hatósági kontroll-mérések. A kommunális és a közlekedési rendszer emisszióit modellszámítás alapján végzik. Transzmissziós mérések: a légszennyező anyagok terjedésének mérése. OMSZ végzi K-puszta (Kecskemét mellett) ahol talajhőmérsékletet, párolgást és csapadékot is mérnek. Az immissziós méréseket az ÁNTSZ végzi – ez a leghiányosabb. A légszennyező anyagok zömét a vonalforrások adják (közúti járműforgalom ellenőrzése). Korábban ezt a rendőrség végezte, ma átadta a Közúti Felügyeletnek. Automata mintavevő-elemző-információtovábbító állomás Budapesten van 8 gázanalizátor-mérő: Kosztolányi D tér, Moszkva-tér, Keleti-pu). Kijelzők: Deák-tér, Városháza (SO 2 , NO 2 , por, korom). Az 1000-1200 állomás egy része elavult. A 90-es évek óta némileg javult a helyzet: hatósági mérőkocsikkal kontroll- és egyedi (megbízásra) méréseket végeznek. 5. A SZILÁRD KÉREG

HASZNOSÍTÁSUK) ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (ERŐFORRÁSAI, A lito- és pedoszféra (kőzet- és talajburok) szorosan egybeépül. Itt zajlik minden társadalmigazdasági életjelenség⇒ az ember- és az élővilág állandó hatása alatt áll (utak, üzemek, termelés). A kéreg és a talaj az emberek és az állatvilág állandó átalakító hatása alatt állHorizontális és vertikális változatosságot mutat A kéreg haszonanyagaival való gazdálkodás és a talaj használata elkülönül, de ezek nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A szilárd kéregből Magyarországon kitermelnek 14 m t szenet, 1 m m3 földgázt és 1 m t kőolajat illetve építőipari nyersanyagokat (mészkő, perlit, kaolin) A bányákkal kapcsolatos problémák (több, mint 3000 bánya), következmények: - az építkezés, bányászat drasztikusan átalakítja a környezetet. A bányászat által leginkább érintett terület a középhegységi térség, az Alföld déli része, Mecsek, Zala.

Az ember legkomolyabban beavatkozik az agyag- homok- kő kitermelésével, energiahordozók bányászatával, fémes ásványkincsek (bauxit), nemfémes ásványkincsek (dolomit, mészkő, agyag, márga, homok) bányászatával. Komló: az 51-es években még nem volt környezetérzékenység: nagyobb területet vettek igénybe, mint amit muszáj lett volna. A növényzetet kiirtották, ezért megváltozott a mikroklíma, az élőhelyek jellege. Fajok elmenekültek vagy kipusztulta A bányamélyítés a felszín alatti vizeket is megbolygatta, felgyorsul a víz által oldott anyagok szállítása. Természetes úton ezek a folyamatok nem játszódtak volna le. Erőművekben energiát nyernek, de légszennyező anyagok, maradványok (hamu) kezelését is meg kell oldani. Depónia: lerakóhely Veszélyes hulladék is lehet Tatabánya, Várpalota: a C radioaktivitása magas, a pernyéből készült falazóanyag veszélyes. Kb 2800-3000 meddőhányó van. Rossz helyzetet teremtenek Az itt

levő anyagok a felszínre kerülve átalakulnak, elszállítódnak vagy ott maradnak és tájromboló tényezők. Ha eső hull, az oldódás miatt anyagdússá vált víz beszivárog vagy elfolyik- szennyezi a felszín alatti vizeket vagy a talajt, ahova került. A szél is szállíthat szemcsemérettől függően ⇒ kiporzás révén idegen elemek kerülhetnek a területre. Az otthagyott bányát homokos iszappal tömedékelni kell Régebben ezt nem vették komolyan, sok otthagyott bánya berogyott. A külszíni bányászat eredményeként tájsebek keletkeztek, a rekultiváció elmaradt pl. Naszály Jelentős a dunántúli karsztvízkészlet megcsapolása, elszennyezése. A vízkitermelés okozta kár: Hévízi-tó, Tapolca Malom-tó, Tata Fényes-források. Sok forrás elapadt, az ásott kutak kiszáradtak A bányatörvények ma már környezetvédelmi elemeket is tartalmaznak. A MÁFI felmérése alapján az ország 31%-n jellemzők dinamikus felszínfejlődési folyamatok

(omlás, csuszamlás, rogyás, földrengés). Kb 30 000 km2 Északi-középhegység megyéi és Baranya. Ezen belül kb 1000 jelentősebb mozgáshelyet tartanak számon (Nógrád, Baranya) Pereg a Hernád mentén itt vannak a legszebb suvadások. Ózd mellett Arló- a hegyoldal berogyott és elgátolta a természetes úton keletkezett tavat. A földrengésveszély nem nagy, mert a kristályos alapzatra vastag üledéksor települt. A környezetünkben vannak kéregfeszültségek (Bukarest, Sarajevo, Skopje), de a nagyobb földrengések elkerülnek minket. Magyarországon a Sas-hegy gyomrában automata műszerek érzékelik, 1905 óta tudományosan is vizsgálják. A földrengések közepes erejűek, hipocentrum mélysége átlag 8,5 km mélyen, de 20 km-nél mélyebb nincs. Ezek a rengések kisebb erejűek, az igazán pusztítóak 50-60 km mélységűek. Depónia: • zavartalan vastag kifejlődésű agyagrétegek a legalkalmasabbak. Kiegészítik a földtani védelmet műszaki

védelemmel – saválló műanyaggal, gumiszőnyeggel. A hulladékot izolálni kell a környezettől. • erősen érzékeny területek 13 000 km2 mészkőterületek • nagyon érzékenyek a homokos, kavicsos térszínek 54 000 Hiba! Érvénytelen csatolás. • kevéssé érzékeny 19 000 Hiba! Érvénytelen csatolás. 6. A TALAJOK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI Talaj: a földkéreg felszínén a kőzetek az élővilág és a felszínt formáló egyéb tényezők (éghajlat, vízrajzi adottságok, társadalmi tevékenység) összhatására kialakuló komplex származású képződmény. Háromfázisú diszperz rendszer, mely a felszínen levő kőzetek fizikai aprózódása, kémiai mállása és biológiai átalakítása során jön létre. Jellemzője, hogy a legtöbb élőlény számára tápanyagforrásul szolgál, tehát termékeny. A talajok az emberi beavatkozástól függetlenül is sokfélék – számos talajképző folyamat hatására alakulnak ki (földtani,

kőzettani, domborzati, éghajlati, biológiai, a talaj kora, emberi tényező). Az eredeti talajtulajdonságokat, talajfejlődési folyamatokat, a talaj mennyiségét és minőségét az ember gazdasági tevékenységével befolyásolja. Magyarországon 9,3 m ha földterületből 8 m ha a termőterület ( mezőgazdaságilag művelt + erdő + nádas) – és 6,3 m ha a mezőgazdasági (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep) 66%. Magas a szántók aránya (51%) 18% az erdő. A medencehelyzetből adódik, hogy összefüggő a talajborítottság, sok a feltöltött térszín. A fajlagos földellátottsági mutató 0,57 ha/fő jó helyzetet mutat (Ausztrália 2 USA 1,5 de Japán 0,1, Kuvait 0,001 ha/fő). A beépítettség aránya 8-10% Magyarország a mérsékelt övi erdőtalajok és a pusztai csernozjomok átmeneti zónájában helyezkedik el. • csernozjomok: 25% magas humusztartalom, mésztartalom, kiváló vízháztartás. Alföldön löszhátakon: Hajdúság, Bácskai-

Békés-Csanádi, Mezőföld, Kisalföldön, Északi-középhegység peremén • barna erdőtalaj: 41% dombságokon, középhegységekben. Gyengébb termőképességűek, alacsonyabba tápanyagtartalmuk, savanyúak. • váztalajok: 25% homok- öntés-réti- és láptalajok • szikesek: 6% mésztelen szolonyec a Tiszántúlon, meszes szoloncsák a Duna-Tisza közén Az eredeti talajtulajdonságokat, a talaj mennyiségét és minőségét az ember befolyásolja (ipar, közlekedés, hulladékelhelyezés, bányászat, kommunális szennyezések). A talajkárosodások egy része természetes eredetű degradációs folyamatok eredménye, másik része emberi tevékenység hatására alakul ki. Egy adott területen egyidőben több degradációs folyamat is észlelhető – összetett hatás. Talajdegradáció = a talaj anyagforgalmának kedvezőtlen változása. • kémiai • fizikai • biológiai degradálódás Talajdegradációs faktorok: • savanyodás • erózió (víz és szél)

• szikesedés (sók felhalmozódása) • vízborítás, láposodás 2% Tisza, Duna mentén Kis-Balaton, Fertő-tó • sivatagosodás (talajvízszint süllyedése) • biológiai aktivitás csökkenése (terméketlenség) • toxicitás (mérgező vegyületek felhalmozódás) 1. eróziós folyamatok 17% Alföld homokos területein a szél (1,45 m ha-t érint), középhegységeken, dombságokon a folyóvízi (2,3 m ha-t pusztít) erózió fenyeget. Természetes folyamat, melyet az ember felerősíthet, gyengíthet- A kísérleti mérések, számítások alapján 80-110 m m3/év az elhordott anyag-veszteség. Ez 1-1,5 m t/év, védekezni kell ellene Az erózióval sújtott terület 3,5 m ha (40%). Védekezés: az erdősávokat nem kell kiirtani, illetve helyre kell állítani Időnként gyepterületeket kell beiktatni, teraszosítás, szintvonalas szántás. 2. talajsavanyodás pHérték csökken, egyre nagyobb kiterjedésűek a savanyú talajok (14%). A műtrágyázás (N)

következménye – a légkörbe került szennyezőanyagok kiülepedése, bemosódása erősíti ezek hatását. Emberi fegyelmezetlenség, nem megfelelő szórásegyenletesség miatt is kialakultak táblákon belül erősebben savanyodó zónák. Tápanyagok mobilizációját gátolja, élővilág szegényes Dunántúl, Északi középhegység területén. 3. fizikai degradáció a nagyüzemi mezőgazdaság a XX. század közepétől A környezetbarátabb kisüzemi gazdálkodás helyébe egyre inkább környezetterhelő, gépesített és kemizált negyüzemi gazdálkodás lép. A gépek tömörítik a talajt: a víz, levegő kiszorul a talajszemcsék közül, befolyásolja a mikroélővilágot és a növények tápanyagfelvételét. Védekezés: övárokrendszerek, szintvonalas szántás, művelőutak. Ez a talajjavítás a melioráció, amely növeli a termőképességet Melioráció az a tevékenység, amellyel a talajdegradációs hatásokat próbálják csökkenteni és/vagy

megpróbálják megszüntetni. Módszerek: • talajmelioráció: tápanyagutánpótlás és az elsavanyodás (4 pH) meggátlása a cél pl. talajmeszezés. • hidromelioráció: rossz vízgazdálkodású talajokban a gyökérzónábabn összegyűlik a pangóvíz – ezt dréncsövekkel, alagcsövekkel elvezetik. A belvízveszélyes területeken csatornákkal vezetik el a felesleges vizet. Nálunk 10-nél több belvízöblözet van (Alföld Tiszántúl, Bács szikes területek) A belvíz 15-16 nap alatt vezethető le. • komplex melioráció: az előző kettő együttes alkalmazása A melioráció fontos lehet a megelőzésben – belvizek elvezetése megakadályozza belvízöblözet kialakulását. Állami, központi források kellenek ehhez, mert nagyon drága Az 1970-es évek elején kb. 100 000 ha felett volt a meliorált terület - ez erősen lecsökkent A gazdaság válsága miatt az 1990-es évekre szinte 0-ra esett vissza. Tulajdonváltás, elaprózódás miatt ezekre a

költséges beavatkozásokra nincs pénz. Ma kb 10 000 ha körüli a nagysága A talaj a legértékesebb természeti erőforrásunk, áldozni kell rá. A mezőgazdaság ma is stratégiai ágazat, a föld megélhetési forrást jelent sok munkanélkülivé vált embernek, ezért szociális funkciója is van. 4. toxicitás A talajok képesek tompítani a bekerült anyagok hatását. Ez a kémhatástól, mésztartalomtól, szervetlen kolloidoktól függ. Ipari és kommunális szennyvíziszappal, szétszórt hulladékkal szennyeződik a talaj. A bekerült anyagok veszélyesek is lehetnek (pl ólom 6-700 t/év 1987-ig) – főleg az ipari üzemek, hulladéklerakók környezetében. A növények felvehetik a talajból – így bekerülhetnek a táplálékláncba. 7. A VÍZ, MINT TERMÉSZETI ERŐFORRÁS AZ IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNÁLATOK JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI. A FELSZÍNALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI a természeti erőforrások közül a víz a gazdaság

működése és a biológiai létfeltételek biztosítása szempontjából is fontos. A II világháború után vízigényes technológiák terjedtek el, ugrásszerűen bővült a vízfelhasználás, növekedtek a kommunális vízigények is. A rendelkezésre álló vízkészletek takarékos használata, minőségének védelme előtérbe került. A víz értéke napról napra nő. Vízkészlet: világóceán: 1338 m km3 (96,5 %) szárazföldi vizek: 23,6 m km3 ( 1,7 %) jég+hó 24 Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás ( 1,73%) légköri víz 13 ezer Hiba! Érvénytelen csatolás. ( 0,0009%) A Föld teljes vízkészletét 2 mrd Hiba! Érvénytelen csatolás.-re becsülik (ebben benne van a kőzetekben megkötött víz is). A szűkebb 1,4 mrd Hiba! Érvénytelen csatolás A vízkészlet abszolút többsége sós víz, töredéke édesvíz (40 m Hiba! Érvénytelen csatolás.) , ennek több, mint a fele szilárd állapotú. Vízfelhasználás: Bevétel: 58 Hiba!

Érvénytelen csatolás., fő forrás a csapadék Sorsa: elfolyik, beszivárog vagy elpárolog. A mi szélességünkön a nagy része elpárolog (56 Hiba! Érvénytelen csatolás), bekerül a körforgásba. Visszamarad 2 Hiba! Érvénytelen csatolás ( kb a Balaton víztározó képességének felel meg). Felhasználható elvileg 30Hiba! Érvénytelen csatolás a felszíni vizekből, 7 Hiba! Érvénytelen csatolás./év Hiba! Érvénytelen csatolás alatti vizekből, összesen 37 Hiba! Érvénytelen csatolás. Magyarországon a bruttó vízfogyasztás 8 Hiba! Érvénytelen csatolás., frissvízfogyasztás 5 Hiba! Érvénytelen csatolás A vízkiemelés utáni felhasználást három nagy csoportra osztják: • ipari • mezőgazdasági • kommunális • ipari: az összes fogyasztás 75%- a legjelentősebb. Az iparon belül a villamosenergia-termelés, a kohászat és a vegyipar a legnagyobb vízfogyasztó. A felhasználás során a víz, különböző anyagokkal, különböző

mennyiségben szennyeződik. Sokszor a használt vizet a szennyeződés ellenére is visszavezetik a tározókba. Az ipar szennyezi legjobban a vizet - erőművek: hűtővíz-hőterhelés Százhalombatta néhány °C. Halivadék-gondozásra alkalmas Hűtőtó-rendszeren át vezetik le a vizet, így a Duna hőterhelése már kicsi. Paks: nincs hűtőtórendszer, kb 7°C terhelést kap a Duna A sodorvonalba vezetik a vizet, hogy gyorsabban szétterüljön, lehűljön. 4 km után helyreáll a hőmérséklet - A vegyiparban a víz technológiai anyag – erősen elszennyeződik, tisztítani kell. Hasonló a húsipar (vágóhidak). A cukorgyárak is sok vizet használnak, de kevésbé szennyeznek Gond, hogy a közüzemi forrásokból ivóvíz minőségű vizet használnak fel. A visszavezetés előtt ipari előtisztító-rendszer kell. • mezőgazdasági: 18% régebben a 2. volt, mára lecsökkent Legjelentősebb az öntözővíz használata. Az öntözött területek nagysága 1990: 200

000 ha ez 1997-re 82 000 ha-ra csökkent, mert drága az öntözés (3 m új tulajdonos 1,5 ha átlagos birtoknagyság), elaprózódtak a birtokok, nem tudják megfizetni. Öntözés formái: - gravitációs: parcellák, közöttük kis árkokban folyik a víz, ha kell átvágják a gátakat és a parcellákra eresztik a vizet. - esőztető: víz csővezetéken, szórófej segítségével esőszerűen kerül a földekre - mikroöntözés: csak a növények tövét öntözik, a vizet cseppenként juttatják a földreesőztetőhöz képest 50% vízmegtakarítást jelent. További előnye, hogy biokémiai öntözés, a vízzel tápanyagokat, növényvédő szereket, talajkondicionáló anyagokat is a földekre lehet juttatni. Felszín alatti vizek Vízkivétel 15%, főleg ivóvíz céllal. A vizsgálatok alapján az utánpótlás veszélyeztetése nélkül kitermelhető 7 km3/év. Fedettek- ez egyben védettséget is jelent, Ma már nem feltétlenül. Fajtái: • Parti szűrésű

víz: felszín alatti vizek 30%, a nemzetközi életben a talajvíz egyik megjelenési formájának tekintik, Magyarországon különleges jelentősége van. Innen származik a fővárosi agglomeráció vize. (parti szűrésű víz = a folyómedertől számítva 150 m-n és 1 km hosszú partszakaszon belül legalább 1000 m3/nap vízhozamot biztosító vízforrás). A kitermelhető készlet 7,5 m Hiba! Érvénytelen csatolás. A Duna Budapestnél sok mutatót tekintve javul, de a bakteriológiai szennyezettség folyamatosan nő. • talajvíz: 1 km3 korábban a lakossági vízellátás fő forrása volt. Elszennyeződése miatt már csak gazdasági célokra hasznosítható. Sík területeken, lepusztult dombvidékeken (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) két, van ahol három talajvízréteg alakult ki. Az első réteg mindenütt elszennyeződött (N-műtrágyázás miatt elnitrásodott, illetve a savas esők miatt ). A második réteg van ahol fertőzött, van ahol még nem. Ahol van

harmadik réteg, azt a szennyeződés még nem érte el • rétegvíz: 3 Hiba! Érvénytelen csatolás., az ország 2/3 részén összefüggő rétegvíztározók alakultak ki. Az ivóvizet adó réteg az 50-550 m mélységű sávban Hajdú-Békés határán a kutak arzénnal szennyezett vizet adnak, mert az üledékből a víz kioldotta az arzénes vegyületeket (természetes szennyeződés). Dél-Alföld: vas-mangán-szennyeződés miatt sárga színű, de bizonyos koncentráció alatt még iható. • karsztviz: többségük meleg, a hidegek a legjobb minőségűek, stratégiai ivóvíz-készleteket jelenti. A középhegységek mészkőtagjai a legjelentősebbek 8% első osztályú 65% egyszerűbb keztelést igényel (vastalanítás) 9% jelentős kezelést (arzén eltávolítása) igényel 18% lágyítást, sótalanítást igényel Kb. 10 000 kút termel ivóvizet Magyarországon, a minőség romlik Ütközik a gazdasági érdekkel: a bauxit- és szénbányászat miatt leszívták

a karsztvizet ⇒ Hévízi-tó Tapolca tavasbarlang, Tata fényes források elapadtak (mára a bányászatot leállították, minimalizálták, így regenerálódtak). 1988: Hévíz: balneoterápia érdekében megszüntették, minimalizálták a karsztvízkiemelést, bezárták a bányákat. 8. A KOMMUNÁLIS VÍZHASZNÁLAT CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI. Vízhasználat: • ipari (75%) • mezőgazdasági (14%) • kommunális (10-11%) A kommunális vízfelhasználás növekszik a leggyorsabban. Dinamikus növekedés mára csökken Oka a drasztikusan dráguló vízdíjak. Ez a magyarázata annak, hogy a régi kutakat újra használják. Fajlagos vízfogyasztás 140l/fő/nap Lakótelepeken ez 500 is lehet – iszonyatos pazarlás. Probléma: egy gyűjtőcsatornába kerül a használt, szennyezett víz és a csapadék is A befogadókba súlyosan szennyezett, vegyi anyagokat, emberi anyagcseretermékeket, biológiailag aktív anyagokat tartalmazó

víz kerül vissza a befogadókba. Magyarországon közműves vízellátásban részesül 9,8 m fő, a lakosság 97%. Reálisabb képet mutat, ha a közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások számát vizsgáljuk. Ez is magas arány 90% A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 45% - kicsi. A közműolló nagyon nyitott, az uniós követelményektől el vagyunk maradva. Probléma: ivóvízellátás az önkormányzatok kötelező feladata, a szennyvízelvezetés, tisztítás önként vállalható feladat. További problémát jelent: a közműpótlók (emésztőgödrök) nem szabványosak (2 zárt medence, mely kommunikál egymással), a kibetonozás nem tökéletes, így elszivárog és szennyezi a talajt, vizeket. Csatornázás európai uniós felfejlesztéséhez 1000 mrd Ft kellene. Szennyvíztisztítás A víz gazdasági hasznosítása után használt vízzé vagy szennyezett vízzé válik. A tisztítást igénylő szennyvíz mennyisége 0,95 km3 – 0,9-re csökkent,

mert - lecsökkent a szennyező üzemek száma - jobb technológiák (kevesebb vizet igényelnek, kevésbé szennyeznek) Szennyvíztisztítás Paks nélkül 1997 60% használt víz, tisztítást nem igényel 13% kellően tisztított 19% részlegesen tisztított 8% nem tisztított A tisztítást igénylő víz forrásai: - mezőgazdaság, erdő, vadgazdálkodás, halászat - bányászat - feldolgozóipar - villamosenergia, gáz, hő- és vízellátás - egészségügyi- és szociális ellátás - egyéb A szennyvíztisztításnak három fokozata: 1. mechanikai tisztítás: a durva, darabos szennyeződésektől tisztít Átszűrik, eredménye a rácsszemét. Mennyisége kb 700 m m3 2. biológiai tisztítás: eleveniszapos technológiát alkalmaznak Mikroorganizmusok és berendezések segítségével távolítják el a szennyezőanyagokat, mennyisége 450 m Hiba! Érvénytelen csatolás. A mikroorganizmusok a szerves vegyületeket oxidatív úton bontják le. A végtermék iszapszerű –

ezt szárítják –iszaptáblák 3. kémiai tisztítás: 70 m Hiba! Érvénytelen csatolás a legbonyolultabb, legdrágább A P, N és más mikroszennyezők eltávolítása. Főleg ipari üzemek üzemeltetik, kommunális víztisztításnál csak kis mértékben használják. Akkor lenne tiszta a víz, ha mind a három fokozaton átmegy. Szennyvíztisztító telepre csatlakoztatott lakosság: népesség % Elsőfokú 9% másodfokú 22% harmadfokú 1% - összesen 32% Csúcsterhelés Bp. 1,3 m m3/nap szennyvízprodukció 6-700 000 Hiba! Érvénytelen csatolás (csökken) Terv: Észak-pesti francia tulajdonban Dél-pesti Csepelen Dél-budai kellene Észak-budai is. Nagyon drága 9. A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE, ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI, TENDENCIÁI A vízminőség relatív: meghatározott, időben és térben azonos elvekre épülő követelményrendszerre van szükség. Mi a tiszta víz? Minden országban más- és más a követelményrendszer ⇒ fontos lenne az egységesítés

pl. Duna esetében, de ez politika-függő. A magyar minősítési rendszer az 1990-es évek elejéig fokozatosan alakult ki. Az 1970-es évek második felében elfogadták a KGST vízminősítési rendszerét. Három minősítési osztály: I. tiszta, vagy jelentéktelen mértékben szennyezett, egyszerű technológiákkal társadalmi, gazdasági igény kielégítésére alkalmassá tehető. II. kissé- vagy közepesen szennyezett Bonyolult technológiákkal tehető felhasználásra alkalmassá. III. szennyezett vagy nagyon szennyezett A vízi élővilágot károsítja, használatra alkalmatlan E rendszer alapján legszennyezettebb: - Séd-Sió-Kapos-Koppány rendszer a Közép-Dunántúl ipari üzemeitől szennyeződik - Hortobágy-Berettyó-Kösej rendszer Debrecen szennyezi el - Sajó Borsodi-medence nehézipara szennyezi el Ez a rendszer a bakteriológiai minősítést nem vette figyelembe. 1995-től bonyolultabb, szigorúbb rendszert vezettek be, holland minta alapján 100-150

komponens vizsgálata, értékelése alapján 5 osztály: - pH - szerves mikroszennyezők -N P-háztartás - O-háztartás Ez alapján a pécsi víz a legszennyezettebb. Felszíni vizek A medencejelleg miatt a felszíni vizeink 95% határainkon túlról érkezik. Ez mennyiségileg és minőségileg is kiszolgáltatott helyzetet jelent. Pl Duna szennyezettségének 75%-t kapjuk Bevétel: 114 Hiba! Érvénytelen csatolás./év víztömeg Duna vízgyűjtőjéhez tartozunk Ebből a vízmennyiségből csak kb. Hiba! Érvénytelen csatolás/év használható fel Ez a mennyiség térben és időben differenciálta áll rendelkezésre. Folyóink vízjárása ingadozó Kis vízhozamok nyár végén, ősszel jellemzők. Árhullámok tavasszal, kora nyáron fenyegetnek Probléma, hogy nem ekkor van szükség erre a vízre – fontos a vízgazdálkodás optimális tervezése. Duna: 2800 m3/sec a közepes vízhozam, 1000 a kisvíz, 6-7000 a nagyvíz és nagyon erős áradáskor 10 000 is lehet a

vízhozam. Mennyi vízzel lehet számolni? A teljes vízmennyiséget nem lehet készletként kezelni. - Minden országnak gondoskodnia kell az élővilág létfeltételeinek biztosításáról - Biztosítani kell a nemzetközi vizi utak használhatóságát - Figyelembe kell venni az alvízi országok igényeit Ezek alapján készletként 30 km3 vehető figyelembe. Duna: Rajkánál I. osztályúként érkezik, Győr-Esztergom között II osztályúvá válik (döntően a szlovákiai terhelés miatt). Mára a bal oldali mellékfolyók terhelő hatása csökkent, a jobb oldaliaké nem változott. Budapestnél „ lórúgást” kap II osztályú, majd a felhígulás eredményeként Pakstól ismét I. osztályú Mohácsnál már nem rosszabb a kimenő víz minősége, mint ami hozzánk bejön. Dráva: végig I. osztályú Tisza: folyamatos romlási tendencia tapasztalható. A belépésnél I osztályú- majd az iparvidékek terhelése miatt II. osztályúvá válik A bal oldali

mellékfolyók szennyezett vízhozamai rontják a minőségét. A Körösök minősége is folyamatosan romlik Vegyi és biológiai szennyeződés is jellemző, utolsó pl. fonalas fehérgomba A Hernád-Bodrog is jelentős szennyeződést hoz, nálunk is sok tisztítatlan szennyvíz kerül a Tiszába. A Maros szennyeződése miatt a határkörnyék is szennyezett (II. osztályú) Balaton: a 60-as évektől szociál + egyéni turizmus fejlesztése – az infrastruktúra fejlesztése ezzel nem tudott lépést tartani. Megnőtt a szállodai férőhelyek, vikend-házak száma, nőtt a terhelés Ugyanakkor nem volt csatornázás, minimális a szennyvíztisztítás. A napi terhelés 1 m fő fölött (napolaj, anyagcseretermék szennyeződés). Ez a helyzet folyamatos vízminőség-romlást okozott, a tó veszített idegenforgalmi vonzerejéből. A 70-es évektől szigorúbb előírások, üzemek megszüntetése, fokozottabb ellenőrzés. Hatás a 80-as évek közepére érzékelhető:

stabilizálódott a vízminőség. További javító intézkedések történtek, biológiai szűrőberendezéseket alkalmaztak (Tapolcai-medence), Kis-Balaton visszaállítása. A 90-es évek elejére: - a keleti medence vize I. osztályú, parttól távolabb ivóvíz minőségű - középső medence Tihany- Szigliget között, a belső rész szintén ivóvíz minőségű, parton labilisabb - nyugati medence Szigligettől Keszthelyig a legszennyezettebb, legvariabilisabb. Elsősorban itt voltak problémák – néha a strandokat be kellett zárni. 1992: sokkszerű halpusztulás. A keleti medencében kékalgásodás több tényező összhatására (nagyon meleg víz, szélcsend). Fő forrást a bemosódó P N műtrágyák jelentették Ez volt a figyelmeztetés, melynek hatására újabb intézkedések történtek: Kis-Balaton II mocsaras, lápos terület, melyet már a rómaiak kezdtek lecsapolni majd művelésbe venni. Most visszaállították. A Zala tápanyagokban feldúsult vizét

szétterítették, a gazdagodó élővilág sok tápanyagot kivon belőle, így a Balatonba megtisztulva kerül a Zala vize. 10. A LEVEGŐ ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A HÁTTÉRSZENNYEZETTSÉG JELLEMZŐI Mi a tiszta levegő? Nehéz meghatározni. A levegő életfeltétel, de egyben nyersanyag is, üzemanyag illetve a repülés közege. Fogyasztási célra alkalmas – az összetétel dinamikusan változik. Bizonyos állandóság azért jellemző Fő komponensek nagyjából állandóak A légkör összetétele: • állandó gázok • nyomgázok N 78% metán H 2 O 21% ózon CO 2 0,0032 % vízgőz Argon 0,934 % No 2 SO 2 A termelés során rengeteg hulladékot pumpálunk az atmoszférába. A légkör szerkezete: • troposzféra 10-12 km a légkör 75% • sztratoszféra 50 km • mezoszféra 90 km • termoszféra- ionoszféra • exoszféra 1000 km • magnetoszféra 60 000 km Ebből a legfontosabb a troposzféra, mert itt zajlik az időjárási folyamatok többsége, ez

a biszféra mozgástere, itt van a vízgőz többsége. A levegő összetétele ember nélkül is változna (pl. vulkanizmus), de az atmoszféra hatalmas higítókapacitású. A természetes szennyezőanyagok évmilliókig nem zavarták az öntisztuló képességet. Az ipari forradalomig az emberi tevékenység sem zavarta meg A felgyorsult gazdasági fejlődéssel azonban egyre több antropogén eredetű idegen szennyezőanyag kerül a légkörbe, ahol lokális vagy regionális katasztrófákat okozhat. Az első ilyen Glasgow szmog 1913. A légszennyeződés folyamata: • emisszió • transzmisszió kibocsátás különböző forrásokból hígulás, átalakulás, szállítódás kiülepedés • immisszió A kibocsátott szennyezőanyag leülepedik vagy transzmisszióval nagyobb távolságra, több ezer km-re is eljuthat, miközben átalakul (pl. ammónia NH 3 – HNO 3 salétromsavvá kéndioxid SO 2 – H 2 SO 4 kénsavvá) A légszennyezettség lehet: településen belüli

(levegőminőségi mutatók) településen kívülről (regionális légszennyezettség, háttérszennyezettség). A háttérszennyezettség lehet kontinentális, regionális méretű. Magyarország Európában a közepes háttérszennyezettségű országok közé tartozik. A települések légszennyezettségének kialakulásában a háttérszennyezettség kevésbé jelentős, 80-90% NO x helyi forrásból. Európában 40-50 éve mérnek háttérszennyezettséget, nálunk több csapadékkémiai mérőállomás van K-puszta, Farkasfa, Mátraháza Pestlőrinc. MAB: UNESCO Ember és bioszféra program. 2000 bioszféra-rezervátum Ezeken belül magterületek, ahova a kutatók is csak korlátozottan mehetnek be. Cél: emberi beavatkozás nélkül hogyan fejlődik a természet. A levegővel ide is kerül szennyezőanyag Nálunk magterületek: • Fertő-Hansági N P • Aggteleki N. P • Pilis ezeken a helyeken is mérnek háttérszennyezettséget Immisszió: az értékeiből lehet

következtetni a levegő minőségére. Magyarországon 1000-nél több mérőállomás van- főleg a nagyvárosokban – mobil mérőállomások is. A mért értékek csökkennek, mert az emisszió is csökken. De ezek éves átlagértékek, melyek elfedik a területi, időbeli csúcsokat. Magyarországon az ÁNTSZ üzemelteti a mérőállomásokat Az ország területének 13% erősen szennyezett vagy szennyezett, de itt él a lakosság 52%. 11. A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EMISSZIÓI, FONTOSABB CSOPORTJAIK A légszennyeződés folyamata: lásd 10. tétel (légkör, összetétele, szerkezete, légszennyeződés) Hogyan alakul a felszín közeli légrétegek állapota? A légszennyező anyagoknak se szeri, se száma. Vannak, amelyek – csak a kémiai összetételt változtatják - folyamatokat befolyásolnak élővilágra veszélyesek A légszennyező anyagok csoportosítása nehéz. A, környezet savanyodását fokozók: Összes kibocsátás nálunk 1980-ban 1600 96-ban 670 ma 5-600

kéndioxid kt körüli. 1990-hez képest 97-re 35% csökkenés Források: hőerőművek 64% SO2 ⇒ a teljes 2/3-t adják!. ipar 19 % (azon belül fűtés 17%, technológia 2 %) 13%, szolgáltatás, lakosság Az egy főre jutó OECD-átlag 39,2 kg/fő nálunk 64,5 kg/fő Egységnyi GDP-re jutó 8 kg/1000$ az OECD-átlag több, mint 3× A máig tapasztalható jelentős csökkenés passzív környezetvédelmi intézkedések eredménye ( passzív= más célból történik az intézkedés, de kedvező környezetvédelmi hatása van pl. fűtőanyag-struktúra megváltoztatása, Paks 1984-től működik). A Visontai Hőerőmű 900 MW beépített kapacitás RVE német tulajdonban van. Ez kéntelenítő berendezésekkel csökkentette a kéndioxid-emissziót, mert nem akarta tovább fizetni a magas büntetéseket. Ez aktív környezetvédelmi intézkedés. Lakossági kibocsátás mérséklése: a fűtési struktúra megváltozott ( szénről földgázra áttérés). Sokaknak nincs erre pénze.

Az iparban már kevesebb partner van (kb 1000), az erőművekből csak 42 van ⇒ itt eredményesebben lehet javulást elérni. nitrogénoxid ok NOx Összes kibocsátás nálunk 1980-ban 273 91-ben 203 96-ban 198 kt körüli. 1980-92 között 33% csökkenés, azóta ingadozás, 92-97 között 8% növekedés. Egy főre jutó 19,4 kg/fő, ez az OECD-átlag fele. Egységnyi GDP-re jutó: 2,4kg/1000 $ kb. OECD-átlag Származási források: közlekedés 50% ipar 22% ( főleg fűtési és nem technológiai eredetű) lakosság 9% (fűtés, melegvíz) . Korszerűbb autók vannak, de sokkal több, ezért a növekedés Prognózis: ha a gazdaság lendületben marad, az életszínvonal emelkedik, akkor több gépkocsi lesz, illetve a meglevő gépkocsikat többet fogják használni ⇒ nőni fog az emisszió. Intézkedések: - katalizátoros gépkocsik – egyre korszerűbb, környezetkímélőbb motorok forgalomszervezési, infrastruktúrafejlesztési intézkedések (elkerülőutak, hidak a

Dunán, Tiszán). SO 2, NO x és NH 3 a légkör vízgőzével reakcióba lép ⇒ szulfát-nitrát-ammóniumtartalmú lebegő részecskéket, aerosolokat képeznek. Ezek messze eljuthatnak, csökkentik a felszínre jutó napsugárzást és felelősek a savas terhelésért. Csapadékvíz pH-ja 4,5 körül volt és 97-ben már 7 A Genfi egyezmény 1979 mondja ki, hogy csökkenteni kell ezeknek az anyagoknak a mennyiségét- 1980 óta mi is elfogadtuk. B, Toxikus légszennyezők: szénmonoxid CO toxikus anyag kibocsátás: 91-ben 913 kt 95-ben 761 kt. Források: több, mint a felét a közlekedés (kipufogógázok) termeli. Az iparban a technológiai eredetű a legfontosabb (vaskohászat, nagyolvasztók Dunaújváros). különösen veszélyesek a nehézfémek, mert a szerves anyagokhoz erősen kötődnek, kelát formájában beépülnek a szervezetbe ( csontvelő funkciózavarai, szellemi fejlődés problémája). A kohászat, fémfeldolgozás, kerámia-vegyipar a fő források.

Ólom: sokáig az üzemanyag, de már ólommentes így 0,6 gr/l-ről 0,2 gr/l-re csökkent. MTBE metil-tercier-butil-éterrel helyettesítették az ólmot Ebből önellátóak vagyunk. Nyomda-és festékgyártásban is csökkent az ólomfelhasználás Ólom, kadmium, C, Üvegházhatást fokozó , ózont károsító (OKA) anyagok: • Az 1930-as években fejlesztették ki a CFC (kemény freonok) később a HCFC (lágyfreonok, halonok) vegyületeket. A hűtő- és klímatechnikában alkalmazták, mert jó hűtőképességűek, kicsi a reakcióképességük, nem mérgezőek, nem gyúlékonyak. Halonok: intenzíven oltják a tüzeket, kímélik a tárgyakat, szigetelőképességük miatt elektromos tüzeknél is alkalmazhatók. Kiderült, hogy jelentős környezetkárosító hatásuk van, ezért a kemények gyártását a Montreáli Jegyzőkönyv megtiltja, a könnyűeket szabályozzák. A 3 oxigénatomos gáz, az ózon nagy része a sztratoszférában feldúsulva pajzsot alkot. 2-3 km

vastagságút. Ez különleges jelentőségű, mert az élőlényeket károsító keménysugárzás (UV) egy részét elcsípi, nem engedi a felszínre, ahol komoly problémákat okozna ( bőrrák, genetikai problémák). A 60-as években figyeltek fel arra, hogy a védőpajzs vastagsága egyes helyeken pulzál, a csapda-szerepet nem tudja betölteni – ezek az „ózonlyukak”. A 80-as években laboratóriumokban igazolták, hogy a folyamatban a CFC és HCFC-vegyületeknek fontos szerepük van. Mérsékelni hogyan lehet? Montreali Egyezmény szabályozza a termelésüket, kereskedelmüket, felhasználásukat. Széntetrakloriddal, metilbromiddal helyettesíthetők • széndioxid: ¾ az ipar, erőművek és a háztartások fűtése eredményezi. Fontos okozója az üvegházhatásnak. A légköri CO 2 a vízgőzhöz és más többatomos molekulákhoz hasonlóan a rövid hullámhosszú napsugárzást átengedi, a Föld hosszabb hullámhosszú visszaverődő sugárzását azonban

felfogja, így fokozza a Föld felmelegedését. Ez a jelenség az üvegházhatás Ennek hiányában a Föld felszínének a hőmérséklete mindössze -18°C lenne, tehát az élet és az élet kialakulása szempontjából ez igen fontos (természetes üvegházhatás). Azonban az utóbbi 100 évben a légkör CO 2 tartalma jelentősen megnőtt, a tüzelőanyagok elégetésével ma kb. 12 milliárd tonna CO 2 -t juttatunk bioszféránkba. Az üvegházhatásért a CO 2 -on kívül más vegyületek is felelősek. Az "ózonbarátság" jegyében sikeresen száműztük dezodorjainkból a freonokat, de helyette pl. butánt vagy propánt használunk, melyek azonban üvegház-gázok. Számítások szerint, ha a felmelegedés miatt teljesen elolvadna az Antarktisz 25,9 millió km3 jégtömbje, ez 65 méterrel emelné meg az óceánok vízszintjét. A megállapodás A mostani marrákesi tárgyalások alapja a július végén Bonnban elért kompromisszum az 1997-es kiotói

klímavédelmi jegyzőkönyv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek értelmében a 38 legfejlettebb ipari államnak 2012-ig üvegházhatást okozó gázkibocsátását átlag 5,2 százalékkal kell csökkentenie az 1990-es szinthez képest. A gond az, hogy eddig egyetlen nagy ipari állam sem ratifikálta a jegyzőkönyvet. Nagy por kavart Bush elnök hivatalba lépése után tett kijelentése, hogy az USA kormánya az amerikai gazdaságra nézve hátrányosnak tartja, nem is fogja ratifikálni a megállapodást. (A világ teljes üvegházgáz-kibocsátásának 25 százalékát az Egyesült Államok adja. Az összkibocsátás 5 százalékáért felelős Japán - amely korábban az amerikai állásponttal azonosult - bejelentette, hogy ratifikálni készül a jegyzőkönyvet. Az Európai Unió is erőteljesen szorgalmazza a jegyzőkönyv életbe léptetését, és szeretné elérni, hogy 2002 őszéig az érintettek ratifikálják az egyezményt. Oroszország az utolsó

pillanatig fenntartásokat fogalmazott meg az okmánnyal kapcsolatban, de jelezte, hogy kész ratifikálni azt. • nem metán illékony szerves vegyületek: NMVOC a teljes emisszió 1988: 205 ezer t 1995ben 150 ezer t ingadozás, enyhén növekvő trendet mutat. Fő források: oldószerhasználat, kommunális tüzelés, iari tüzelés, a legfontosabb a közlekedés. Az ózonpajzs lebontásában és az üvegházhatás fokozásában is fontosak. • dihidrogén-oxid: kéjgáz altatáshoz használták, az orvosok visszaéltek vele, ezért nem használták, napjainkban újra terjed a használata (fájdalommentes fogászat). 1980: 90 m t 1995ben 60 m t D, Szilárd szennyezőanyagok: Ülepedő por, diesel-kipufogógázokban több, mint 220 vegyületet különítettek el. Pl korom rákkeltő hatású Bp túlterheltsége jellemző – monocentrikus közlekedési hálózat. Ehhez csatlakozik az Esztergom-Komárom közötti ipari sáv. Jelentős csökkenés ott tapasztalható, ahol az

emissziócsökkentő beruházásokat valósítottak meg (Bp, Győr)- még mindig magas a porterhelés: Vác, Várpalota, Kecskemét, Dunaújváros. szilárd anyagok 1980: 577 kt 95-ben 155 kt. Fő források: ipar- technológia: portermelés főleg cement és mész Lakossági (fűtés: szén, fa), de nagyjából egyenletesen oszlik meg többféle ok között. Csökkenés aktív intézkedések eredménye. Zsugorodott a termelőhelyek száma, porszűrők Transzmisszió: terjedés (nagyobb magasságban). Következménye, hogy olyan területek levegője is szennyeződik, ahol ilyen típusú kibocsátás nincsen. Egyes anyagok nagy távolságra is elkerülhetnek (többezer km). Igazolás: radioaktív izotóppal megjelölik a kibocsátott molekulákat ⇒ különböző távolságban csapdákat helyeznek el, érzékelik-e? Először itt történt nemzetközi együttműködés: Svédországban, Finnországban pusztult az erdő, tiltakoztak, mert kiderült, hogy az oka a Nagy Britanniából

érkező savas eső. Immisszió: valahol kiülepedés. Az immissziós szintek adják a vizsgált légtér minőségét 14. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK TRSADALMI HASZNOSÍTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI, KÖVETKEZMÉNYEI Természeti erőforrások: azok a természeti adottságok, amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít. Természeti adottságok, környezeti elemek, amelyek a gazdasági életben, élelmezésben felhasználhatók, illetve a gazdaság szolgáltatási szférájában hasznosulnak. Ehhez kell megfelelő szaktudás és fizetőképes kereslet A természeti erőforrások csoportosítása: • melyik szféra hordozza: - atmoszféra - litoszféra - bioszféra - pedoszféra - hidroszféra • felhasználhatóság alapján: megújuló meg nem újuló - talaj - energiahordozók - erdő - ércek (újrahasznosítható fémes és nem fémes) - napsugárzás A természeti erőforrások korlátozott mennyiségben és

differenciált minőségben állnak rendelkezésre. Egyre fontosabbá válik a helyettesíthetőségük kérdése A természeti erőforrások társadalmi hasznosításának sajátosságai, következményei A fejlettség különböző fokán a társadalmak és a természeti környezet kapcsolata eltérő jellegű és intenzitású. • kezdet: ősközösségi társadalom zsákmányolással megszerzett javak, az ember függőségben élt a természeti környezetével • árutermelő társadalmak: a közvetlen függőség foka csökkent, egyre bonyolultabb a viszony. Az ember képes a természeti környezettől való függetlenedésre. • indusztrializáció: XX. század második fele felgyorsul a fejlődés, modernizáció ⇒ megfeledkeztek arról, hogy az ember biológiai lény is, szervesen kötődik a környezetéhez. Függősége lazulhat ugyan, de meg nem szűnhet. Az emberi tevékenység ( mindennapi élet, táplálkozás, közlekedés) a természeti környezet

kisajátítására épül. A természeti erőforrások egyre gyorsuló felhasználása – egyre növekvő szükségleteket kell kielégíteni. / népességrobbanás, gazdasági teljesítmény növekedése lásd 1 tétel/ A folyamatok a nagyobb térségeket nem egyformán érintették, a termelés és a fogyasztás is erős térbeli differenciálódást mutat. Napjainkban a kisajátított javak többségét át kell alakítani és utána fogyasztható, felhasználható. Az előállított javak átalakulnak, elhasználódnak, végül hulladékká válnak. Az emberi szükségletek kielégítése bővített környezetterheléssel jár Következmények Kiaknázás – bányászat kedvezőtlen következményei Átalakítás, felhasználás Hulladék: ezzel kapcsolatos problémák 15. A HULLADÉKKEZELÉS STRATÉGIÁI A KOMMUNÁLIS HULLADÉK Hulladék: az az anyag, elhasznált termék, termékmaradvány, amelyet adott műszaki és társadalmi feltételek mellett a tulajdonosa sem

felhasználni, sem értékesíteni nem tud vagy nem akar. Potenciális veszélyt jelentenek emberre, környezetre, ezért gondoskodni kell kezelésükről, ártalmatlanításukról vagy újrafelhasználásukról. A hulladékok csoportosítása: többféle szempont szerint lehetséges. • eredet szerint: - ipari - mezőgazdasági nukleáris - háztartási - klinikai - közlekedési • anyagi tulajdonságok szerint - szervetlen savak - szerves savak - lúgok - végül két nagy csoportba sorolhatók: veszélyes és termelési hulladék A hulladék mennyisége, minősége, jellege a történelem során változott. • ősember : zsákmányoló életmód, minden hulladék természetközeli anyag volt, tudták kezelni. • árutermelés: az agrárvilágban is keletkeztek hulladékok, de még mindig természetközeli volt • ipari forradalom, indusztrializáció: lényeges változások. Már az ókorban a nagy népességkoncentrációjú helyeken jelentkeztek hulladékproblémák. Róma:

csatornázás, Kínában Xiang volt az első milliós város. Az urbanizációs folyamat felgyorsult, egyre több nagyváros, agglomeráció, konurbáció jött létre. Pl Tokió-Yokohama-Osaka térségben él a japán népesség 60%. Növekedett az életszínvonal, bővült a fogyasztás Már a rurális terekben is keletkezik hulladék. A XX században jelent meg a hulladékprobléma településekhez kötődve. A II világháború után jelentős változások: - mennyiségileg óriási méretű növekedés - a természet számára ismeretlen anyagok jelennek meg, a vegyipar a kohászattól átvesz anyagelőállító szerepet. Nagy mennyiségben önti el új anyagokkal a gazdaságot, ezek egy része veszélyes anyag. A veszélyes anyagok nyilvántartása szerint tízezernél több van, évente ezerrel bővül a száma. Ma kb 40% a műanyagok, szintetikus anyagok aránya Előállításuk tömeges méretekben olcsóbb, ezért arányuk növekedni fog. Hulladékkezelés Magyarország a

nagy fajlagos hulladéktermelő országok közé tartozik. Ez függ a fejlettségtől, fogyasztástól, szokásoktól, környezettudattól. Az évenként keletkező hulladék mennyisége 84 m t , ebből 80 m t termelési hulladék (4 m t a veszélyes hulladék!) és 4 m t a települési hulladék (szilárd és folyékony). A keletkezett hulladék hatása: - elszennyezhetik a vizet, levegőt, talajt - beépülhetnek az élőlények szervezetébe és a táplálékláncon keresztül vagy közvetlenül károsítanak - egyes típusai fertőző betegségeket okozhatnak, terjeszthetnek Hazai hulladékgazdálkodási stratégia 1. megelőzés: esélyei a szerkezetváltás, technológiai váltás felgyorsulásával nő, hosszabb távon hoz eredményt 2. hasznosítás: az összes termelési hulladék kb fele kerül vissza a gazdaságba Az anyagfelhasználás 4-5%. Ez arányait tekintve 50% marad el a nyugati fejlett országokétól A kommunális települési hulladékok hasznosítási aránya

még kisebb. Értékes, hasznosítható anyagok vesznek el a társadalom számára, sőt környezeti károkat is okozhatnak 3. ártalmatlanítás: termikus ártalmatlanítás az ipari égetőművekben, illetve lerakás a vállalati, közüzemi lerakókba. A veszélyes hulladékok lerakás társadalmi konfliktusokhoz is vezethet (lakossági tiltakozások). 1990 a dorogi veszélyeshulladék-égető illetve az aszódi biztonságos lerakó. Ezen kívül vannak még megyei lerakók (Nyíregyháza, Eger, Hernádkércs és Balmazújváros). A veszélyeshulladékok 20% még mindig nem megfelelően kezelt Kommunális hulladék Lakossági fogyasztásból, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységből származik. Mennyisége, összetétele függ a gazdasági fejlettségtől, az életszínvonaltól, az életkörülményektől, az urbanizáció fejlettségétől és a környezeti kultúra színvonalától. Két fontos csoportja van: települési szilárd és települési

folyékony huladék Becslés szerint 21 m m3 a települési szilárd huladék mennyisége, ennek negyede a fővárosban, fele városokban (együtt ¾) és csak negyede keletkezi a falvakban ( 3100 településünkből 220 a város). Az egy főre jutó 200 kg/év, mennyisége növekszik, ma kb 420 Ez függ a gazdasági jellegtől, népességszámtól, beépítettségtől, infrastrukturális ellátottságtól, fűtés módjától, éghajlati viszonyoktól. A keletkezett hulladék nagyobb hányadát összegyűjtik és kezelik. A lakások 2/3 bekapcsolódik a szervezett hulladékgyűjtésbe A hulladék lakosegyenérték: 1950: 0,6 kg/fő/nap 1990: 1,1 kg/fő/nap közel duplázódott. New York 2,2 Calcutta 0,55 Új-Delhi 0,6 0,7 Nem csak a mennyiség, az összetétel is változik. • papír 18,2 % • üveg 4,6% • fémek 4% • műanyagok 5,7% • szervesanyag (konyhai hulladék) 33,5% • egyéb szervetlen anyagok (hamu, salak, föld) 28,7% Nő a papír (csomagolás!) üveg, műanyag,

bomló szervesanyag mennyisége, fémek stagnál, csökken az egyéb szervetlen aránya (fűtési szerkezetváltás szén-földgázra áttérés). Nő a veszélyes hulladékok aránya (elhasznált elemek, gyógyszerek, vegyszerek, akkumulátor). Általában nő a hulladék térfogata, csökken a térfogattömege (városokban 200 kg/m3, falvakban 250 kg/m3). A kommunális hulladék 10% hasznosítják újra. (papír, fém, textil) alap a szelektív hulladékgyűjtés. Lerakás: több, mint 2000 lerakóhely, többségük nem felel meg a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak. Égetéses ártalmatlanítás: Bp. Szerves komponensek komposztálása ⇒ talaj termőképességét lehet vele javítani (baktériumok lebontják, humuszszerű anyaggá alakul). Uniós követelmény 2008-ig minden települést be kell kapcsolni. Ma 80% van bekapcsolva A 80-as években erős fejlődés. A gyűjtés gyakoriságát, technológiáját tekintve Bp a legfejlettebb (azon belül a Parlament

környéke). 16. A HULLADÉKOK KELETKEZÉSE, CSOPORTOSÍTÁSA A HULLADÉKKEZELÉS FŐ TÍPUSAI. A KÁRELHÁRÍTÁS JELLEMZŐI Hulladék: az az anyag, elhasznált termék, termékmaradvány, amelyet adott műszaki és társadalmi feltételek mellett a tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud vagy nem akar. Potenciális veszélyt jelentenek emberre, környezetre, ezért gondoskodni kell kezelésükről, ártalmatlanításukról vagy újrafelhasználásukról. A hulladékok csoportosítása: többféle szempont szerint lehetséges. • eredet szerint: - ipari - mezőgazdasági nukleáris - háztartási - klinikai - közlekedési • anyagi tulajdonságok szerint - szervetlen savak - szerves savak - lúgok - végül két nagy csoportba sorolhatók: veszélyes és termelési hulladék Egyedi hulladék: konkrét hulladék, ami keletkezik (elromlott TV, kohósalak, kukoricaszár ) Hulladékfajta: kémiai, fizikai tulajdonságaik hasonlóak, így együtt lehet kezelni

őket (pl háztartási, kerti, radioaktív) Hulladéktípus: hasonló hulladékfajták : termelési települési veszélyes. A hulladék mennyisége, minősége, jellege a történelem során változott. • ősember : zsákmányoló életmód, minden hulladék természetközeli anyag volt, tudták kezelni. • árutermelés: az agrárvilágban is keletkeztek hulladékok, de még mindig természetközeli volt • ipari forradalom, indusztrializáció: lényeges változások. Már az ókorban a nagy népességkoncentrációjú helyeken jelentkeztek hulladékproblémák. Róma: csatornázás, Kínában Xiang volt az első milliós város. Az urbanizációs folyamat felgyorsult, egyre több nagyváros, agglomeráció, konurbáció jött létre. Pl Tokió-Yokohama-Osaka térségben él a japán népesség 60%. Növekedett az életszínvonal, bővült a fogyasztás Már a rurális terekben is keletkezik hulladék. A XX században jelent meg a hulladékprobléma településekhez kötődve. A

II világháború után jelentős változások: - mennyiségileg óriási méretű növekedés - a természet számára ismeretlen anyagok jelennek meg, a vegyipar a kohászattól átvesz anyagelőállító szerepet. Nagy mennyiségben önti el új anyagokkal a gazdaságot, ezek egy része veszélyes anyag. A veszélyes anyagok nyilvántartása szerint tízezernél több van, évente ezerrel bővül a száma. Ma kb 40% a műanyagok, szintetikus anyagok aránya Előállításuk tömeges méretekben olcsóbb, ezért arányuk növekedni fog. A hulladékkezelés fő típusai • leggyakoribb a lerakás • termikus ártalmatlanítás- égetés. Budapesten van egy nagy hulladékégető A keletkezett hulladék felét, kétharmadát ártalmatlanítják. A többit lerakják – általában téglagyárak agyaggödreibe, puha mészkőgödrökbe. Több, mint kétezer lerakó van, többsége nem felel meg a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak. A főváros körül van két

korszerű depónia: Dunakeszi és Pusztazámor környékén. Kárelhárítás Évente egyre több baleset történik Magyarországon is. (150-200 évente) A veszélytelenítéshez azonnal neki kell látni, ehhez speciális anyagok, szakembereik és sok pénz kell. 17. A VESZÉLYES HULLADÉKOK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI JELLEMZŐI, TÍPUSAI. KEZELÉSÜK ÉS REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAIK Hulladék: az az anyag, elhasznált termék, termékmaradvány, amelyet adott műszaki és társadalmi feltételek mellett a tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud vagy nem akar. Potenciális veszélyt jelentenek emberre, környezetre, ezért gondoskodni kell kezelésükről, ártalmatlanításukról vagy újrafelhasználásukról. A hulladékok csoportosítása: többféle szempont szerint lehetséges. • eredet szerint: - ipari - mezőgazdasági nukleáris - háztartási - klinikai - közlekedési • anyagi tulajdonságok szerint - szervetlen savak - szerves savak - lúgok -

végül két nagy csoportba sorolhatók: veszélyes és termelési hulladék Egyedi hulladék: konkrét hulladék, ami keletkezik (elromlott TV, kohósalak, kukoricaszár ) Hulladékfajta: kémiai, fizikai tulajdonságaik hasonlóak, így együtt lehet kezelni őket (pl háztartási, kerti, radioaktív) Hulladéktípus: hasonló hulladékfajták : termelési települési veszélyes. A hulladék mennyisége, minősége, jellege a történelem során változott. • ősember : zsákmányoló életmód, minden hulladék természetközeli anyag volt, tudták kezelni. • árutermelés: az agrárvilágban is keletkeztek hulladékok, de még mindig természetközeli volt • ipari forradalom, indusztrializáció: lényeges változások. Már az ókorban a nagy népességkoncentrációjú helyeken jelentkeztek hulladékproblémák. Róma: csatornázás, Kínában Xiang volt az első milliós város. Az urbanizációs folyamat felgyorsult, egyre több nagyváros, agglomeráció, konurbáció

jött létre. Pl Tokió-Yokohama-Osaka térségben él a japán népesség 60%. Növekedett az életszínvonal, bővült a fogyasztás Már a rurális terekben is keletkezik hulladék. A XX században jelent meg a hulladékprobléma településekhez kötődve. A II világháború után jelentős változások: - mennyiségileg óriási méretű növekedés - a természet számára ismeretlen anyagok jelennek meg, a vegyipar a kohászattól átvesz anyagelőállító szerepet. Nagy mennyiségben önti el új anyagokkal a gazdaságot, ezek egy része veszélyes anyag. A veszélyes anyagok nyilvántartása szerint tízezernél több van, évente ezerrel bővül a száma. Ma kb 40% a műanyagok, szintetikus anyagok aránya Előállításuk tömeges méretekben olcsóbb, ezért arányuk növekedni fog. Hulladékprodukció: 98 m t Termelési hulladék 90 m t (ebből veszélyes 3 m t) települési, kommunális 8 m t 4 m t a begyűjtött szilárd és van folyékony Veszélyes hulladék

Olyan hulladék, mely fizikai, kémiai, biológiai vagy egyéb tulajdonsága alapján a környezetre különlegesen veszélyes, különleges kezelést igényel. 1990 4,7 m t 1995: 3,4 m t Fajtái: • tűz- és robbanásveszélyes • fertőző • mérgező • radioaktív Az eddigi veszélyességi osztályok meg fognak szűnni, új csoportosítás várható. 1998: 3,2 m t • I. különösen veszélyes: robbanó, gyúlékony, maró, fokozottan reakcióképes, bizonyítottan daganatos megbetegedéseket okoz 719 ezer t • II. fokozottan veszélyes: vörösiszap: a timföldgyártás mellékterméke Nálunk sok keletkezett 2,5-3 m t/év. Ma már csak Ajkán van timföldgyártás – mennyisége lecsökkent, ma 1,2 m t • III. mérsékelten veszélyes: 300 ezer t, a legkevésbé veszélyes ennek a besorolásnak az átalakítása várható. Honnan származik a veszélyes hulladék? • növényi, állati eredetű 25% 0,5 m t (vágóhidak, állattartó telepek) • ásványi eredetű

8% • fém 0,12 % • kémiai átalakítás eredménye 66,62% 1,5 m t • kórházi 0,37% (mennyisége nem sok, de veszélyes lehet!) A két legfontosabb veszélyeshulladék-termelő tevékenység az agrárium és a feldolgozóipar. Területi megoszlás: legtöbb keletkezik: B.AZ megye Komárom-Esztergom, Budapest és Baranya. A veszélyes hulladék kezelése 80% megfelelően kezelt, 20% nem! Cél: lehetőleg ne keletkezzen, vagy minimális mennyiségben J ehhez korszerű technológiák, szaktudás és sok pénz kell. Stratégiai elem: minél többet újrahasznosítsanak A termelési hulladék 4-5%-t hasznosítják újra. Az EU-ban a veszélyes hulladékok több, mint a felét újrahasznosítják, nálunk ez asz arány még kisebb. • Nálunk a kezelés fő módja a lerakás. Közüzemi lerakóhelyek kellenének Nálunk csak Aszódon van biztonságos lerakó. ! átmeneti lerakóhely Eger Nyíregyháza, Debrecen, Hernádkércs, ahol ideiglenesen lehet tárolni a veszélyes

hulladékot. A jövő: regionális veszélyeshulladék-deponálókat kellene létrehozni. • égetéses ártalmatlanítás Dorogon van veszélyeshulladék-égető. A privatozálás után francia tulajdonba került. Évi 25 ezer t kapacitás Lakossági tiltakozás Kb 30 ipari veszéyleshulladékégető vana legnagyobb Százhalombattán, ahol bérmunkát is vállalnak Külön kezelést igényel a radioaktív hulladék. Ennek két fajtája van: - nukleáris: keményebb sugárzás ebből - kis- közepes elviselhető aktivitású Általam ismert sorsa a kiégett fűtőelemeknek: 5 évre a reaktor melletti pihenőmedencébe, víz alá kerül, majd Ukrajnán át Oroszországba kerül. 2040-ig meg kell találni a végleges mélységi tároló helyét