Egészségügy | Masszázs » Gyógymasszőr tételek, 2007

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 56 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1911

Feltöltve:2008. szeptember 14.

Méret:426 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Gyógymasszőr tételek - 2007 1a) A reumatológia vizsgálati területe, társtudományok melletti szerepe? A reumatológia a reumás betegségekkel foglakozó tudomány, amely olyan megbetegedéseket kezel, amelyek a mozgásszerveken okoznak elváltozásokat. -csontok, porcok, izmok, csonthártya, ízületi tok, szalagok, inak, nyáktömlők, ízület és ízület körüli lágyrészek betegségei, és néhány idegbetegség. Nem soroljuk ide: - tuberkulozisos, daganatos betegségekből és érrendszeri betegségekből eredő mozgásszervi betegségeket és a traumatológiai (baleseti) eseteket. Társtudományok: - ortopédia - ideggyógyászat - belgyógyászat b) A csontok funkciói A csontok a test szilárd vázát adják, az izmokkal együtt mozgatják az ízületeket. A csontok a mozgás szervrendszer passzív részét képezik. Védelmet biztosítanak a belső szerveinknek A vörös csontvelő a szivacsos csontállomány üregeit tölti ki, és a vér alakos elemeinek

képződési helye. A csontszövet: a szervezet legfontosabb támasztószövete. - tömött (compact) (csontfelszín) vagy - szivacsos (spongiosus) (apró és lapos csontok belsejében) Jellemzői: - rendkívül kemény, szilárd (az alapállományban lerakódó mészsók miatt) - rugalmas A csontsejt: - szilvamag alakúak, ovális maggal - felszínükről számos nyúlvány indul ki A csont részei: Csonthártya (rostos kötőszöveti lemez) veszi körül őket: Feladata: - táplálja a csontokat (benne futnak az erek) - csontanyagcsere - növekedés - sérüléseinek gyógyulásában - bőséges idegellátása révén külső és belső ingereket vesz fel Csontkéreg: Vörös csontvelő: a szivacsos állomány üregeit tölti ki - a vér alakos elmeinek képződési helye Csontgerendák: Hosszanti csatornák (Havers-csatornák) Ferde lefutású csatornák (Volkmann-csatornák) A csontok alakjuk szerint: 1.Csövescsontok (pl: alsó és felső végtag csontjainak nagy része

Jellemzői: - henger alakúak - belsejük üreges - végeik kiszélesednek - szerkezetük vékony lemezekből áll - belsejükben található a sárgacsontvelő 2.Laposcsontok ( a testüregek szilárd határait alkotják, pl bordák) Jellemzői: - belsejük szivacsos szerkezetű 3.Rövid csontok Pl kéztő, lábtő csontjai, csigolyák Jellemzői: - szivacsos állományúak 4.Szabálytalan csontok (arccsontok, koponyacsontok) Jellemzői: - bonyolult alakúak - nyúlványok, - kiemelkedések, bemélyedések jellemzik Összeköttetései: Varratok: a lapos koponyacsontok apró fűrészszerű fogakkal kapcsolódnak egymáshoz. Porckorongok: a csigolyatesteket kötik egymáshoz Kötőszöveti rostok: a fogakat rögzítik a fogmederbe Ízületek: az ízületi csontvégeket porc borítja, mely rugalmas és súrlódásmentes mozgást biztosítja. Az ízfelszín lehet domború – ízületi fej, és lehet homorú – vápa és lehetnek laposak, pl. a feszes ízületeknél c) A masszázs

helye a mechanoterápia rendszerében. A frissítő masszőzre jellemző készségek. A frissítő masszőz munkájával kapcsolatos etikai tényezők A mechanoterápia olyan gyógyeljárás, amivel mechanikai erőművi behatások alkalmazásával befolyásoljuk a szervezet működését. Két ága van: 1. Aktív terápia: (gyógytorna) - a beteg a gyógytornász irányítása alatt maga végez 2. Passzív terápia: masszázs – a beteg passzívan viselkedik, feladata csak az izomzatának ellazítása, a kezelést a masszőr végzi. A masszázs sokrétű: - alkalmazhatjuk egészséges embereknél frissítő célzattal - testmozgás pótlására - sportolóknál a sporttevékenység előkészítésére, fokozására - betegek gyógyítására A masszázst végző nőt masszőznek nevezzük. Készségek: - megfelelő méretű kéz, nem izzadó, nem hideg, megfelelő erőkifejtésre képesnek, ápoltnak, puhának kell lennie - az ujjbegyek kerekek legyenek, körmök ne álljanak ki, -

kezelés előtt kezet kell mosni, meleg vízzel (bőrbetegségek) - bizonyos elméleti képzettséggel, orvosi szemlélettel kell rendelkeznie - tisztában kell lennie a kezelt személy betegségének fontos jellemzőivel - és az alkalmazott fogások hatásával d) Mik a simítás, dörzsölés, gyúrás hatásai? A simítás hatásai: - csökken a bőridegek ingerlékenysége - fájdalmat csillapít, nyugtat - a felső hámréteg leválik, a mélyebben levő sejtek fejlődése felgyorsul, így fokozódik a bőr regenerációja - fokozódik a bőrben a vér és nyirokáramlás, javul az anyagcsere Ide soroljuk a váltogatott nyomás (intermittáló) nevű fogást is: - legenyhébb masszázsfogásnak számít. - akkor alkalmazzuk, ha a bőr fájdalmas, húzódik. - szívó-nyomó behatások jönnek létre általa - vizenyő, duzzanatok befolyásolására alkalmas A dörzsölés hatásai: - bőringerlő, vérbőséget okoz - a mélyebb dörzsölések a bőr alatti kötőszövetre

hatnak - felszabadítja a letapadt inakat - fellazítja a kialakult összenövéseket - megszünteti az izom állományában kialakult myalgiás csomókat - befolyással van az izomkontraktúra állapotára - hatást gyakorol az idegreceptorokra, reflexes úton távoli hatásokat vált ki - hat a kp-i és perifériás idegrendszerre A gyúrás hatásai: - közvetlenül az izmokra hat - fokozza az izomzat munkaképességét - frissít - javul az izomzat vérellátása - fokozódik az izomzat anyagcseréje - a fáradtsági anyagok eltávoznak - kipréseli az állományból a salakanyagot - csökken a kimerültség érzése - fokozódik az izomerő, nő a teljesítmény 2a) A sejt életműködései A sejtek a szervezet legkisebb elemei. A legkisebb emberi sejt a vérlemezke 3mikron, a legnagyobb a petesejt, 200 mikron. Alakjuk rendkívül változatos: - gömb - kocka - henger - csillag Két legfontosabb alkotóeleme a mag és a plazma, a kettőt együtt protoplazmának nevezzük. A

plazma: - nélkülözhetetlen alkotórészei a fehérjék - leglényegesebb alkotóelme a víz - zsiradékot - ásványi sókat - hormonokat - vitaminokat - enzimeket - védőanyagokat - cukrot, cukorszerű anyagokat tartalmaz, mely oxigénnel egyesülve elég. Az egyesülés kémiai reakció, az élő anyag lélegzése voltaképpen égés, miközben energia termelődik. A sejtet finom hártya határolja, melyen keresztül megy végbe az anyagcsere. A sejtközpontnak a sejtosztódásban van szerepe. Életműködései: 1. Anyagcsere: anyagcsere-életműködéshez vegyi folyamatok útján energiát szolgáltat 2. Mozgás: aktívan képesek a helyváltoztatásra 3. Ingerlékenység: minden ingerre működésének megváltoztatásával reagál 4. Növekedés, szaporodás: egy bizonyos határig növekednek, a sejt megérik, majd osztódással szaporodnak A magasabb rendű élőlények két sejt egyesüléséből származnak. Ennek osztódása révén egyre több sejthalmaz keletkezik,

majd kialakulnak a sejtcsoportok, elkülönülnek a szövetek, szervek, szervrendszerek. b) Reumás betegségek oki tényezői. A reumatológiai megbetegedések okai között szerepel: - mechanikai tényezők: túlerőltetés, egyoldalú terhelés, inaktivitás - meteorológiai, klimatológiai tényezők: meghűlés, nedves klíma, állandó huzat - hormonváltozások (klimax) - időskor: kopásos, degeneratív változások - alkat, erőnléti állapot - örökletes tényezők: életmód miatt, pl. táplálkozási szokások miatt köszvény, kövérség miatt kopás és valós genetikai tényezők is - fertőzések: allergiás reakció, góc pl.: fog, mandula, nemi szervek betegségei - civilizáció, elpuhultság, mozgásszegény életmód c) Mi a fizioterápia? Mi a fizikoterápia? Fizioterápia: a természetes gyógymódok összessége, ide tartozik a balneoterápia (gyógyvizekkel történő kezelés), klímaterápia, hidro- ( tangentor) és termoterápia, inhalációs terápia,

mechanoterápia, elektroterápia és fototerápia, valamint diétás kezelés. Az orvosi szótár megfogalmazása szerint a fizioterápia = gyógykezelés természetes eszközökkel, módszerekkel. A kifejezés a görög "füzosz" szóból ered, mely természetet jelent A fizioterápia tehát a természet energiáit használja a gyógykezeléshez. Ebből következően a gyógyítás legősibb ága, hiszen már az ősember is alkalmazta a természet erőit ösztönösen és megfigyelésre alapozva. Használta a napot, a vizet, a különféle füveket, növényeket Jóval később a kínai, indiai és egyiptomi kultúra már tudatosan alkalmazott mechanoterápiát gyógytorna, masszázs. Ugyanakkor a fizioterápia kémiai energiát is használ, például gyógyvizek. Ezeket az energiákat részben eredeti formában, részben mesterségesen előállítva alkalmazza a gyógykezelésben. Fizikoterápia: olyan gyógyeljárások összessége, amelyeknél fizikai energiákat

használunk fel a gyógyítás érdekében. Ide tartozik az elektroterápia, az ultrahang, és a fényterápia d) Hogyan tartjuk kezüket simításnál, hogyan dörzsölésnél? A simításnál kezünk ellazított állapotban tenyérrel lefelé fekszik a bőrön, simán kúszik rajta. Végezhetjük: - összezárt, és szétterpesztett ujjakkal, - valamint ujjbegyekkel. A fogás befejeztével kezünket nem emeljük fel, hanem a kiindulási ponthoz könnyedén húzzuk vissza. Végezhetünk: - hosszanti irányú simítást: a gerinccel párhuzamosan haladunk, a szív irányába, - haránt irányú simítást: a törzsre merőlegesen a gerinc felé haladunk. A dörzsölésnél a kezeket és ujjakat lazán tartjuk, lehetőleg mozog az egész kéz. A bőrfelszínnel 50-60 fokos szöget zár be a kéz. Végezhetjük: - ujjbeggyel, - kéztővel - a kisujj szélével - gyalufogással - vasalófogással - fűrészelő fogással 3a) Gyulladás jelei A gyulladás a szervezet védekező

reakciója a különböző kórokozó tényezőkkel szemben (mikroorganizmusok, hő, vegyi, mechanikai hatások). A következő klasszikus tünetek a bőrön lejátszódó gyulladás tüneteire vonatkoznak: - duzzanat: az erekből kilépő savó okozza - bőrpír: véráramlás fokozódásának következménye - melegség: fokozott sejtanyagcsere következménye - fájdalom: oka, szöveti nyomás - funkció kiesés: a gyulladt terület működése a fájdalom és szövetkárosodás következtében megváltozik. b) Ízületek alkotóelemei Az ízületi csontvégek , amelyeket porc borít a rugalmas és surlódásmentes mozgást biztosítják. Az ízületet adó csontvégeket nevezzük (minimum kettő) ízfelszínnek, mely lehet: - domború – ízületi fej - homorú – vápa, nyereg - lapos pl. feszes ízületeknél Mindkét csont felszínén üvegporc található. Az ízületi tok: a csontvégeket légmentese zárja, erős, rostos kötőszöveti burkolat. - az ízületi tok

belhártyája és a bolyhok termelik az ízületi nedvet: sikamlós folyadék, a mozgások simaságát segíti elő. Az ízületi szalagok az ízület tartását biztosítják. Az ízületi lágyrészek ér- és idegellátása bőséges. Nyáktömlők: - babnyi méretűek - rostos kötőszöveti lemezből álló lapos képződmények - csúszós váladékuk az ízületek és inak mozgását segíti elő (vállízület, térd) Ha két csont ízesül, akkor azt egyszerű ízületnek, ha több, összetett ízületnek nevezzük. A mozgásokat az ízesülő csontvégek határozzák meg. 1. Mozgás osztályozása szerint vannak: - feszes ízületek pl. keresztcsont - mozgékony ízületek pl. csípő - félfeszes ízületek pl. csigolyák között 2.Tengelyek körüli mozgás szerint: - egytengelyű - henger pl. ujjpercek - kéttengelyű - tojás, nyereg pl. csukló - soktengelyű gömb, dió pl. váll, csípő Az ízületet alkotó csontok lehetnek középállásban vagy: -

kifeszített (extensio): hajlítás-feszítés behajlított (flexio): közelítés-távolítás forgó mozgású (rotatio) c) A svéd masszázs élettani hatásai Az egész testre kiterjedő masszázs esetén a szervezetben sokrétű, bonyolult változások jönnek létre. A szervezet egyes életfolyamataira gyakorolt hatások egyszerre (szimultán) következnek be, s közben egymással is kapcsolatba kerülnek, hatnak egymásra. Közvetlen hatása van (helyi hatás): - a bőrre - a bőr alatti kötőszövetre - izomzatra (sportolók) Alapvető a vérkeringés megváltozása: - fokozódik a vérkeringés - megváltozik a vér eloszlása - nő a pulzusszám, és a vérnyomás Nyirokkeringés is fokozódik: - változik az anyagcsere (javul a sejtek táplálkozása) - a testhőmérséklet (megnyílnak a verejték- és faggyúmirigyek) - a légzés - fokozódik a vizeletkiválasztás (méregtelenítés) Hatása van az idegrendszerre is: - erős, ingerlő fogások alkalmazása élénkítő

- fokozza a szervezet aktivitását - nyugtató jellegű fogások a test elernyedéséhez - pihenéséhez járulnak hozzá. Távolhatások (konszenuális reflexhatások): A test egy bizonyos területén masszázzsal kiváltott ingerek hatásaként a szervezet távolabbi részén is változások következnek be. A fájdalomérző, tapintó és vegetatív idegvégződésekből eredő ingerületek elsősorban szegmentálisan okoznak távolhatásokat. A szervezet szelvényezettségéből adódóan az egy szelvényhez tartozó bőr, izom, csonthártya, csont és zsiger működésében a vér- és nyirokkeringés befolyásolásában jönnek létre a hatások az ellenoldalon is. Pl begipszelt láb esetén. d) Milyen hatásai vannak a vibrációnak és hogyan végezzük? A vibráció hatásai: - fájdalomcsillapító - megnyugtató - feszültségoldó - a bőrre, a kötőszövetre, az izmokra, inakra, idegekre hatunk - különféle idegfájdalmak kezelésére szolgál - csökkent az

izomtónus - a mellkason nyákoldó hatású - hason elősegíti a belek mozgását - oldja az izomzatban létrejött görcsöket Kivitelezése: - 8-10-es rezgésszámmal előnyös végezni néhány percig alkalmazzuk végezhetjük ujjbeggyel ököllel kéztővel kezünket mereven tartjuk 4a) A bőr rétegei, járulékos részei Az ember kültakaróját bőrnek nevezzük. Felnőtt ember bőrének területe mintegy 4 négyzetméter. A bőr, mint szerv sok fontos működést fejt ki: - ingereket fog fel - a testet a külvilágtól elhatárolja, védi - jelentős mechanikai hatásokat visel el - mint hőszigetelő zsírréteg hozzájárul a test állandó hőmérsékletének fenntartásához - pigmentet termel, amely megakadályozza a káros fénysugarak mélybe hatolását - a verejték párolgása hűti a szervezetet - bizonyos anyagok felszívódnak, mások kiválasztódnak a pórusokon keresztül Három rétegét különböztetjük meg: 1. Hámréteg: hámszövetből áll A bőr

felszínes rétegét alkotja Jellemzői: - sejtjei szorosan egymás mellett, több rétegben helyezkednek el - csekély mennyiségű sejtközötti állománya van - nincsenek saját vérerei - folytonosan megújuló sejtekből áll - a szaruréteg már sejtmag nélküli élettelen sejtekből áll 2. Irha: a hámsejtek alatt helyezkedik el - sejtjei kötőszövetet alkotnak - szemölcsös szerkezetűek - az irha felett nem tolható el - sejtjei között rostok találhatók, amelyek egy része kollagént tartalmaz - nagy mennyiségben tartalmaz vér-és nyirokereket, valamint idegeket 3. Bőralja: bőr alatti laza, rostos kötőszövet - a rostok mennyisége nagyobb - a sejtek nagy részében zsír halmozódik fel A zsírszövet (támasztószövet) jellemzői: - gömbölyű sejtekből áll - nyomásnak kitett helyeken fordul elő pl. talp, tenyér - tápanyagraktár (has táján, vese körül) A bőr járulékos részei: 1. Faggyúmirigyek: kesztyűujjszerűen betüremkedő,

mirigyhámmal bélelt tömlők Jellemzői: - kivezetőcsövük van - a mirigyhámsejtek és a vérerek között szoros kapcsolat áll fenn - váladékát a bőrfelszínre üríti (külső elválasztású-exokrin) 2. Verejtékmirigyek: dugóhúzószerűen csavart, szintén mirigyhámmal bélelt - váladékukat szintén a bőrfelszínre választják ki (exokrin) - váladékuk a verejték, mely vizet, konyhasót, nitrogéntartalmú vegyületeket, zsírsavakat tartalmaz. - ezzel megakadályozza a test túlmelegedését 3. Szőr és a haj: a bőr járulékos hámképletei, mely a fejen, hónaljban, szeméremtájon vastagabb, máshol finom, vékony szálak. Jellemzői: - lapos, hagymaszerű sejtekből nőnek ki, a faggyúmirigyek kivezető nyílásain át jutnak a felszínre. - a hagymához egy apró izmocska csatlakozik, hideg és egyéb ingerek hatására megemeli a szőrt, ennek következménye a libabőr. 4. Körmök: a végtagok ujjainak végét borító lapos képletek,

elszarusodott és átalakult hámsejtekből származnak. b) Reumás láz (febris rheumatica) fogalma és következményei Heveny sokízületi gyulladás (polyarthritis acuta rheumatica). A kórokozó baktérium (sceptococcus haemolyticus) először a garatgyűrű, mandula gyulladását okozza, az ízületi betegség ezt követően 10-14 nap múlva lép fel reumás láz formájában. Tünetei: - magas láz - elesettség - több ízület duzzanata -kipirulása -fájdalma Nemcsak az ízületeken okoz elváltozást, hanem a szíven, vesén is. - szívbelhártya-gyulladás - szívburok-gyulladás - szívizomzat gyulladás Tünetei: - szapora pulzus Kezelése: - antibiotikus kezelés után hegesedés marad vissza a szívbillentyűkön (vitium). Hegesedés következményei: - vér visszafolyása - szívnagyobbodás - vérkeringés túlterhelése - keringési rendellenesség - szívelégtelenség Ez a szív dekompenzációja. Tünetei: - nehézlégzés - légszomj - végtagokon jelentkező

vizenyő Ez esetben ellenjavallt a fürdőkezelés. Az ízületeken az akut (heveny) szakasz után visszamarad: - fájdalom - bőrpír - duzzanat - mozgáskorlátozottság Kialakulhat az ízületeken, körüli lágyrészeken hegesedés: - zsugorodás, kontraktűra Következményei: - elpusztul az ízületi porc - csontos merevség alakul ki (ankylosis) Terápia: - megfelelő antibiotikum és tüneti kezelés (láz-fájdalomcsillapítás) - langyos fürdő, - vízitorna - gyógytorna - masszázs - izomlazító gyógyszeres kezelések - ankylosis esetén műtét. A gyulladás időről időre fellángol és a betegség idültté válik, ekkor alakul ki a krónikus sokízületi gyulladás (secunder chronica polyarthritis) (PCP). c) Fontosabb személyi és tárgyi feltételei a kondicionáló masszázsnak Tárgyi feltételei: - megfelelően kialakított masszírozó helyiség - megfelelő kezelőasztal, szék - higiénikus lepedők, törölközők - különféle segédeszközök

(pl.vibrációs készülék, szárazkefe) - krémek, olajok - hangulati elemek (világítás, gyertyák, füstölők) Személyi feltételek: - jól képzett masszőr d) Mi a kondicionáló-masszőr feladata, ha a páciens megsérül? 5a) Alakjuk szerint milyen csontokat különböztetünk meg? 1.Csövescsontok (pl: alsó és felső végtag csontjainak nagy része Jellemzői: - henger alakúak - belsejük üreges - végeik kiszélesednek - szerkezetük vékony lemezekből áll - belsejükben található a sárgacsontvelő 2.Laposcsontok : a testüregek szilárd határait alkotják, pl bordák Jellemzői: - belsejük szivacsos szerkezetű 3.Rövid csontok Pl kéztő, lábtő csontjai, csigolyák Jellemzői: - szivacsos állományúak 4.Szabálytalan csontok (arccsontok, koponyacsontok) Jellemzői: - bonyolult alakúak - nyúlványok, - kiemelkedések, bemélyedések jellemzik b) Rheumatoid arthritis fogalma, jellemzői Polyarthritis chronica progressiva (PCP) vagy rheumatoid arthritis

(RA) idült sokízületi gyulladás. Tünetei többnyire kezeken, szimmetrikusan és fokozatosan, lassan fejlődnek ki. Leggyakrabban felnőtt és középkorban alakul ki, főleg nőknél. Oka nem ismert Tünetei: - reggeli órákban érzett merevségérzés a kezekben - nem jellemző a fájdalom - leggyakrabban a kezek, csuklók, kéztők és első ujjpercek közötti ízületek, majd az első és második ujjpercek közötti ízületek duzzadnak meg, majd deformálódnak (félfixamos, szubluxált helyzet). később más ízületekre is ráterjed, mozgáskorlátozottságot, torzulásokat izombetegségeket (sorvadás) okoz. Jellemzői: - halvány bőr - hideg bőrfelület - törékeny csontok, mivel elveszítik mésztartalmukat - a beteget elesettség, gyengeség kínozza, fokozott törődét igényelnek Terápia: - masszázs - fokozott figyelemmel fürdőkezelés - 32 fokos vízben végzett torna Tüneteit csökkenthetjük fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel,

krémekkel. Az atípusos sokízületi gyulladás (polyarthritis chronica atipica), megítélésében nem különbözik a PCP-től, ugyanolyan elvek szerint kezeljük. Ízületi áttételes gyulladás (arthritis infectiosa) okozói gennykeltő baktériumok (gonococcus), mely az ízületekben - porcpusztulást - zsugorodást idéznek elő Kezelése: -fürdők - mechanoterápiás kezelések (masszázs) c) Milyen különleges masszázs-fajtákat ismer? 1.Önmasszázs - kézzel - közvetítő eszközzel (szárazkefe) - vibrációs készülékkel 2. Idegen személy általi masszázs - kézzel - víz alatti masszázs - zuhany alatti masszázs - vízsugárral végzett masszázs (tangentor) - közvetítő eszközzel (vibrációs eszközzel) - sportmasszázs - cellulitisz-masszázs - gyógymasszázs - mauri masszázs Talpreflexológia lényege: A kézen és a lábon reflexpontok találhatók, melyek összeköttetésben állnak a szervekkel, mirigyekkel és a testrészekkel. Ha ezeket a pontokat

masszírozzuk, visszahatás keletkezik a hozzátartozó szervekben, testrészben. A reflexmasszázzsal megtarthatjuk egészségünket, helyreállíthatjuk testünk normális működését, betegségeket gyógyíthatunk és gyógyszeres, orvosi kezelés mellett kiegészítő terápiaként is használhatjuk. A holisztikus masszázsban több keleti masszázstechnikát használunk egyszerre, bizonyos fogásokat, akupresszúrás pontokat, energia pályákra dolgozunk és ami a masszázs sajátossága- hogy egyénre szabott, azt a fogás technikát használjuk, amire az adott helyzetben szükségünk van a kezeléshez. A holisztikus masszázshoz társítható más alternatív kezelés gyógymódokkal, mint pl. az akupresszúra, a fitoterápia, diéták- léböjt kúrák alatt, mozgásterápiákkal, amik növelik a masszázs hatását. A holisztikus masszázs a testi -lelki harmónia visszaállítására helyezi a hangsúlyt, ami azt jelenti, hogy a masszázs hatására beindulnak az

öngyógyító folyamatok - vagyis a páciens önmagát gyógyítja, mi csak segítünk az egészség, az egyensúly helyreállításában. A shiatsu masszázs egy manuálterápiás gyógymód, ami az energiapályák és meghatározott akupunktúrás pontok stimulálásán keresztül az életenergia keringésének harmonizálására szolgál. Az energiapályák mentén enyhe, mélyreható nyomással, speciális, a shiatsu-ra jellemző kezelési móddal (ujj, tenyér, könyök, alkar, térd) sőt a gyógymód bizonyos változataiban lábbal kezelünk. A kezelésben nagy szerepet kapnak ezek közül a különféle feszítések és izületforgatások, amelyek úgyszintén energiablokádok feloldozására szolgálnak. Ugyancsak a shiatsu masszázsnak a része egy sor, az energetikai vezetékeket érintő nyújtásgyakorlat, és amelyek kiegészítik a kezelést. A shiatsu japán kifejezés, ami szó szerinti fordításban "ujj nyomást" jelent (shi-ujj, ats- nyomás) A thai

masszázs lényege: A hagyományos thai orvoslás része a gyógynövények, ásványok, gőzfürdő alkalmazása a spirituális gyógyítás mellett. Fejlődésére hatott a kínai akupunktúra és az indiai jóga. A thai masszőr az akupunktúrás vezetékek ismeretében ezen masszázsával, az izmok haránt lassú irányú eltolásával, akupunktúrás pontok nyomásával és az izületek nyújtásával kezeli páciensét, így hatása igen összetett. A lávaköves masszázs lényege: Már a neve is elárulja: meleg kövekkel való masszázs technikák összessége. A lávakövek (bazaltok), ugyanúgy, mint az ásványok - finom pozitív töltéssel, magas rezgésszámmal rendelkeznek, melyet felhasználhatunk fizikai és lelki állapotunk, közérzetünk javítására, feltöltésére. A lávaköves masszázs két forrásból maradt ránk: az egyiket az áyurvéda használta, a másik pedig az indiánoktól ered. Nem csak lávaköveket használhatunk (hiszen a többi kő is

rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal), bár a köztudatban inkább ezt ismerik. A köveket lehet váltakoztatva használni- hideg-meleg (6065 C) formában Aki jártas az akupunktúrában, ismeri a meridiánokat, akupunktúrás pontokat - ezeket a helyeket is használjuk a lávaköves masszázs során illóolajokkal keverve fantasztikus élményhez juttathatjuk páciensünket. d) Ismertesse a masszírozó helyiségek kialakításának irányelveit! A masszázshelyiségnek: - jól szellőztethetőnek (de nem huzatos) kell lennie - lehetőleg melegpadlós, jól takarítható legyen - a fény nem süssön a vendég szemébe (jó a tompított világítás) - a helyiség hőmérséklete kb. 20-23 fok legyen - oldalfalak csempézettek, de legalább jól tisztíthatóak legyenek - a kezelőpad jól körüljárható legyen 6a) Az izomzat funkciói Az emberi test vázizomzata mintegy 400 izomból áll. A test két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Az izomzat legkisebb egysége az

izomsejt, 100-150 sejt izomrosttá áll össze Több izomrostot vékony kötőszöveti hártya borítja, ez az izomnyaláb. Ezeket kötőszövet fűzi egybe izmokká. Kívülről vastagabb kötőszöveti tok borítja be Legnagyobb egységüket az izomcsoportokat pólya tartja össze. Az izomszövet összehúzódásával munkát végez Közben hő is termelődik, az állandó hőmérsékletnek ez az egyik legfontosabb fenntartója. Bennük futnak a nagyobb erek és idegek. Alakjuk szerint lehetnek: - orsó alakú - lapos - fél vagy egész toll alakú Eredhetnek ill. tapadhatnak egy vagy több ínnal Feladatai: - belső szervek működtetése - mozgás szervrendszer aktív működtetése - belső szervek védelme Felépítésük szerint lehetnek: 1. Sima izom: - a vegetatív idegrendszer által működik, akaratunktól független - belső szerveinket működteti - nem fárad ki - tömege nem növelhető 2. Harántcsíkolt: - akaratlagos idegrendszer működteti, ez a vázizomzat -

belső szerveinket működteti - gyorsan kifárad 3. Szívizomzat: - vegetatív idegrendszer működteti - nem fárad ki Az izmok proximalis csontösszeköttetését eredésnek, distalisat tapadásnak nevezzük. Azokat az izmokat, amelyeknek több eredési helye van, két három, négy több fejű izmoknak nevezzük. Az izmok ernyedésre és összehúzódásra képesek A vázizomzat az ízületeket áthidalva képes mozgatni. A mozgások lehetnek: - közelítő-távolító - hajlító-feszítő - rotáló - emelő stb. Az izmok a tapadási helyükön mozdulnak el és az eredései helyük stabil. b) A gyulladásos és degeneratív ízületi betegségek (arthrosis) összehasonlítása Okai: - a kor előrehaladtával kopnak, degenerálódnak az ízületek - az ízületi porc pusztul - meszes felrakódás keletkezik a csontok szélén - mechanikai tényezők: túlterhelés, kövérség, sorozatos apróbb sérülések - veleszületett vagy szerzett alaki elváltozások: X-láb, O-láb,

csípőficam Tünetei: - súrlódás - ropogás - dörzsölés - mozgáskorlátozottság - nem jár együtt erős fájdalommal, panaszmentes Leggyakrabban a csípőízületekben alakul ki (coxarthrosis), mely mozgásképtelenséget okoz. Kezelése: - fellazító kezelésekkel (masszázs, húzató kezelés) - meleg-langyos fürdő, torna 26-30 fokos vízben - úszás - iszappakolás - elektroterápiás kezelés - gyógytorna - túlsúlycsökkentés - plasztikai műtét c) Csak kézzel végzünk masszázst? Masszázst végezhetünk kézzel, de közvetítő eszközökkel is. 1. Szárazkefe masszázs: - főleg gyógyító célzattal kerül alkalmazásra. - a kezelést bőr-vérbőség előidézése céljából végezzük Kivitelezése: - a bőrön kis körkörös vagy hosszú mozdulatokkal enyhébb, majd erősebb nyomással dolgozunk Kb. 15-20 perc az időtartama Hatása: kellemes melegségérzés, jó közérzet 2. Vibrációs készülék: - a vibráció közben lejátszódó

élettani folyamatokat segíti - megkönnyíti a masszőr munkáját 3. Vízsugárral végzett masszázs (tangentor) - a masszázst nagy nyomású vízsugárral végzik 4. Mágneses eszközökkel - fontos megkérdezni a vendéget, van-e szívritmus-szabályozó készüléke 5. Masszázst lehet még más testrészekkel is végezni - thai-masszázs esetén pl. használjuk a lábunkat, térünket, könyökünket d) Mit értünk rehabilitáció alatt? A reumás betegségeknek rendkívül fontos szociális kihatásai vannak. A beteg nemcsak maga válik munkaképtelenné, hanem egy másik ember állandó támogatását is igényli. A rokkantság, kiszolgáltatottság érzése nehezen viselhető el. Fontos a korai diagnózis, szakszerű kezelés hogy megelőzzük a rokkanttá válást. Ezt a célt szolgálja a reumagondozás intézménye. A rehabilitáció a társadalomba való visszavezetés, a kezelések célja a fizikális működés visszaállítása a betegség előtti szintre, és a

további állapotromlás megakadályozása. A rehabilitációhoz a nem gyógyítható kóros állapotok ellensúlyozása is hozzátartozik, amely a megmaradt képességek erősítésével, gyógyászati eszközökkel, környezet átalakításával történhet. A rehabilitáció csoportmunka: beteg, orvos, nővér, gyógytornász és masszőr együttműködésétől függ. Minden esetben fel kell ajánlani a betegnek a rehabilitációt, hogy minél nagyobb mértékben helyreálljon a normális fizikális működés. 7a) A vérkeringés szervei 1. Szív: a keringés motorja Jellemzői: - kúp alakú, ököl nagyságú üreges szerv - speciális izomzatból épül fel - a két tüdőfél között helyezkedik el - négyüreges szerv, középen sövény osztja jobb és bal szívfélre, közöttük nincs közvetlen kapcsolat - két pitvar és két kamra alkotja, egy-egy kamra és pitvar között szájadék van, melyeket billentyűk zárnak A pitvarok izomzata gyenge, a kamráké vastagabb.

A szívet idegingerek állandó, szabályosan ütemes működésben tartják. A szívfal 3 rétegből áll: - szívburok: rostos kötőszöveti hártya - szívizomzat - szívbelhártya Feladata: - az O2-ben szegény vért eljuttatni a tüdőbe - majd az O2-ben gazdag vért eljuttatni a szervekbe A vér útja a szervezetben: - az O2-ben gazdag vér a tüdőből a bal pitvarba kerül - a szájadékon át a bal kamrába - majd az aortába ömlik a vér A szív így ellátja a szervezetet tápanyag és O2 dús vérrel. - az elhasználódott vér a vénákban gyűlik össze és a jobb pitvarba kerül Nagyvérkör: bal kamra--- szervezet---jobb pitvar 2.Erek: nagyvérkör és kisvérkör - aorta: a szív bal kamrájából indul ki, az ütőeres rendszer legnagyobb vezetéke - ütőerek: az O2 dús vért szállítják a szervekhez - hajszálerek: faluk vékony, hártyaszerű, anyagok számára átjárható - a sejtanyagcsere ezek falán keresztül történik - a vér itt vegyesen tartalmaz

CO2-t és O2-t - tágulni, és szűkülni képesek -vénák: a hajszálerek vastagabb gyűjtőerekbe (vénák) futnak, majd a kékes színű (CO2-s) vért a két nagy gyűjtőéren a szív jobb pitvarába szállítják. Kisvérkör: jobb kamra---tüdő---bal pitvar - tüdőverőér: faághoz hasonlóan behálózzák a tüdőszövetét - hajszálerei: a léghólyagocskákat veszik körül, itt cserélődik ki a CO2 és a friss O2 - visszerek: a hajszálerek O2 dús vére ide fut - tüdőgyűjtőerek: az élénkpiros vért a bal pitvarba szállítják A billentyűk működése okozza a szívhangokat. Ha ezek nem tökéletesen működnek, szívzörejeket hallunk. A normális pulzusszám: 60-80 percenként. 3. Véredények: koszorúerek (ütő- és visszerek), melyek a szívet látják el 4. Vérrendszer: sejtekből és sejtközötti állományból áll Egy 66 kg-os embernek 6 l vére van A vér alakos elemei: a) vérplazma: - sejtközötti állomány - 90 % vizet, 7% fehérjét, 1% sókat

tartalmaz - szénhidrátokat, hormonokat, enzimeket, védőanyagokat tartalmaz b) vörösvértestek: számuk a legnagyobb (1köbmilliméter/4-5 millió) - ha kevesebb a számuk vérszegénységről beszélünk - magjuk nincs - korong alakúak - haemoglobin festi pirosra - az O2-t szállítják a sejtekhez, CO2-t elszállítják A lépben pusztulnak el, ahonnan a vérfesték a májba kerül, ahol epefestékké alakul. A vörösvérsejtek a csontvelőben termelődnek. c) fehérvérsejtek: kb.1 köbmilliméterben 6-8000 a számuk - nem tartalmaznak festéket - többféle fehérvérsejtet különböztetünk meg, feladatuktól függően - immunvédekezésben vesznek részt a kórokozókkal szemben - csontvelőben, lépben, és nyirokcsomókban képződnek - számuk gyulladás esetén megszaporodik d) vérlemezkék: a vér legkisebb alakos elemei - számuk 1köbm/200-300 e. - véralvadásban van szerepük - hiányuk vérzékenységet okoz A vér feladatai: - tápanyagok szállítása -

O2 szállítása - CO2 elszállítása - védőanyagokat is tartalmaz, melyek a bejutott káros anyagokat közömbösítik. Nyirokkeringés: Nyirokrendszer részei: - nyirokerek - nyiroktörzsek - nyirokcsomók A nyirokkeringés a test perifériája felől a központ felé halad, a nyirokerekből a nyiroktörzsek a visszerekbe (vénákba) ömlenek. A hálózatba a sejtek közötti térben levő anyag szivárog be A keringést a nyirokcsomók szakítják meg, a nyirkot megszűrik. Feladatuk: a káros anyagok kiszűrése, és a szervezet védelme. A nyirokrendszer egyéb részei: a) garatmandula, torokmandula: szerepük szűrő és védő b) lép: feladata az öreg vörösvértestek lebontása, a vérfesték átalakítása, bizonyos fehérvérsejtek termelése c) vakbél: a féregnyúlvány belsejét nagyrészt nyirokszövet tölti ki Ha a vérkeringés, vagy a nyirokáramlás akadályoztatva van, folyadékfelszaporodás következik be. Oedema keletkezik b) Gerinc degeneratív

betegségei 1.Csigolyameszesedés (spondylosis): a csigolyaközti porckorongok elfajulásos elváltozásai, a csigolyák peremein csontburjánzás, meszes felrakódás jön létre. A betegség helye: - a gerinc egész terültén létrejöhet - leggyakrabban az alsó nyaki csigolyák - és az ágyéki csigolyák leváltozásai - ha a forameneket (csigolyaközti lyukak) beszűkíti, a kompresszió hatására idegfájdalom lép fel. Tünetei: - a beteg terület körül izomfeszülés - izomfájdalom 2. Porckorongsérv (discus hermia): - a csigolyaközti porckorong közepén lévő kocsonyás anyag kitüremkedik a forameneken keresztül, így a kilépő ideget nyomja, idegfájdalom, idegzsába lép fel az ideg egész hosszában. Tünetei: 3. Lumbago (boszorkánylövés-Hexenschuss): - csigolyaközti porckorong elfajulásos elváltozása, helyzetváltozása következtében hirtelen (pl.: rándulás) fellépő heves idegfájdalom, izomfeszülés keletkezik a gerinc ágyéki szakaszán.

Terápia: - balneoterápia (gyógyvizes kezelés) - súlyfürdő - óvatos masszázs - gyógytorna - vízitorna - gyógyszeres kezelés (gyulladás-és fájdalomcsökkentők) c) Mi a simítás hatása? A simítást általában a masszázs megkezdésekor alkalmazzuk. A simítás lehet felületi vagy mély. Általa a bőr felmelegszik, csökken az izomzat feszülése, enyhül a fájdalom. A simítás hatásai: - csökken a bőridegek ingerlékenysége - fájdalmat csillapít, nyugtat - a felső hámréteg leválik, a mélyebben levő sejtek fejlődése felgyorsul, így fokozódik a bőr regenerációja - fokozódik a bőrben a vér és nyirokáramlás, javul az anyagcsere Ide soroljuk a váltogatott nyomás (intermittáló) nevű fogást is: - legenyhébb masszázsfogásnak számít. - akkor alkalmazzuk, ha a bőr fájdalmas, húzódik. - szívó-nyomó behatások jönnek létre általa - vizenyő, duzzanatok befolyásolására alkalmas d) Mi a kondicionáló masszázs-kezelés

célszerű időtartama? Az általános masszázs alkalmával a test különböző területeit meghatározott fogásokkal és célzatos sorrendben dolgozzuk át. Egy teljes kezelés kb 60-70 percig tart Ezt a masszázsformát heti 1-2 alkalommal ajánlott végezni. Egyik fajtája a rövidített teljes masszázs. az egyes testtájakat végigdolgozzuk, de eltekintünk az izomzat alaposabb átdolgozásától. 15-20 perc időtartamú Másik fajtája a váltott masszázs (fél masszázs): egyik nap a hátat, és a felső végtagokat, másik nap a derekat és a csípőtájékot, alsó végtagokat. Időtartama: 25-30 perc Lényege: a beteget nem veszi túlzottan igénybe. Részmasszázst akkor végzünk, ha egyes testtájakon jelentkező betegségek kezelését célzottan végezzük. Feladata: - végtagsérülések - egyes ízületek körülírt megbetegedése - egyes izmokra lokalizálódó betegségek kezelése 8a) A szív részei 1. Szív: a keringés motorja Jellemzői: - kúp alakú,

ököl nagyságú üreges szerv - speciális izomzatból épül fel - a két tüdőfél között helyezkedik el - négyüreges szerv, középen sövény osztja jobb és bal szívfélre, közöttük nincs közvetlen kapcsolat - két pitvar és két kamra alkotja, egy-egy kamra és pitvar között szájadék van, melyeket billentyűk zárnak A pitvarok izomzata gyenge, a kamráké vastagabb. A szívet idegingerek állandó, szabályosan ütemes működésben tartják. A szívfal 3 rétegből áll: - szívburok: rostos kötőszöveti hártya - szívizomzat - szívbelhártya Feladata: - az O2-ben szegény vért eljuttatni a tüdőbe - majd az O2-ben gazdag vért eljuttatni a szervekbe A vér útja a szervezetben: - az O2-ben gazdag vér a tüdőből a bal pitvarba kerül - a szájadékon át a bal kamrába - majd az aortába ömlik a vér A szív így ellátja a szervezetet tápanyag és O2 dús vérrel. - az elhasználódott vér a vénákban gyűlik össze és a jobb pitvarba kerül

Nagyvérkör: bal kamra--- szervezet---jobb pitvar 2.Erek: nagyvérkör és kisvérkör - aorta: a szív bal kamrájából indul ki, az ütőeres rendszer legnagyobb vezetéke - ütőerek: az O2 dús vért szállítják a szervekhez - hajszálerek: faluk vékony, hártyaszerű, anyagok számára átjárható - a sejtanyagcsere ezek falán keresztül történik - a vér itt vegyesen tartalmaz CO2-t és O2-t - tágulni, és szűkülni képesek -vénák: a hajszálerek vastagabb gyűjtőerekbe (vénák) futnak, majd a kékes színű (CO2-s) vért a két nagy gyűjtőéren a szív jobb pitvarába szállítják. Kisvérkör: jobb kamra---tüdő---bal pitvar - tüdőverőér: faághoz hasonlóan behálózzák a tüdőszövetét - hajszálerei: a léghólyagocskákat veszik körül, itt cserélődik ki a CO2 és a friss O2 - visszerek: a hajszálerek O2 dús vére ide fut - tüdőgyűjtőerek: az élénkpiros vért a bal pitvarba szállítják A billentyűk működése okozza a szívhangokat.

Ha ezek nem tökéletesen működnek, szívzörejeket hallunk. A normális pulzusszám: 60-80 percenként. b) Porckorongsérv (discus hernia), jelei, következménye, terápiája A fellazult, elfajult porckorongszövet nyomás hatására (a kocsonyás tartalom kitüremkedik), az előrenyomuló rész bejut a gerinccsatornába. Ez a folyamat a sérv kialakulása Jelei: - a sérv nyomást gyakorol a közeli idegpályákra, mely fájdalmat, - zsibbadást okoz a beidegzett területen - legsúlyosabb esetben az idegpálya ingerületvezetése megszűnik és elhalhat. - esetleg vizeletinkontinencia - bénulások Konkrét tünetekből már meg lehet állapítani a sérv helyét. Tünetei kialakulhatnak fokozatosan, és hirtelen is. Leggyakrabban a nyaki ás ágyéki részen keletkezik a sérv. MR és CT vizsgálattal valamint panaszok alapján állítják fel a diagnózist. Terápia: - fájdalomcsillapítás - gyulladáscsökkentés - nyugalomba helyezés - óvatos masszázs - fizikoterápia

Az esetek nagy részében a tünetek visszahúzódnak. A súlyos eseteket műtik A műtét lényege a sérv eltávolítása, illetve a porckorong kiürítése a kiújulás megelőzése miatt. c) Mi a dörzsölés, mi a hatása? Bőringerlő, a bőrben vérbőséget okozó masszázsfogás. Megkülönböztetünk felületes és mély dörzsölő fogásokat. A dörzsölés hatásai: - a felületes dörzsölés a bőr legfelső rétegére hat, mellyel eltávolítjuk a bőr felületén elhalt szaruréteget, így a bőr felfrissítését, regenerálódását segíti - a mélyebb dörzsölések a bőr alatti kötőszövetre hatnak - felszabadítja a letapadt inakat - fellazítja a kialakult összenövéseket - megszünteti az izom állományában kialakult myalgiás csomókat - befolyással van az izomkontraktúra állapotára - hatást gyakorol az idegreceptorokra, reflexes úton távoli hatásokat vált ki - hat a kp-i és perifériás idegrendszerre d) Milyen masszázs-fajtákat

alkalmaz a gyógymasszőr? A masszázsfajtákat osztályozhatjuk a kezelés célja szerint. Így megkülönböztetünk orvosi vagy gyógymasszázst is. Gyógyító célzattal végezzük, szigorú orvosi előírás és utasítás alapján. Önmagában csak ritkán alkalmazzuk, mint gyógytényezőt, rendszerint egyéb fizikoterápiás eljárásokat is (pl. gyógyfürdő, elektromos kezelések) igénybe veszünk a beteg kezelésénél A gyógymasszőrők részmasszázst, szegment masszázst, kötőszöveti masszázst alkalmaznak. Részmasszázst akkor végzünk, ha egyes testtájakon jelentkező betegségek kezelését célzottan végezzük. Feladata: - végtagsérülések - egyes ízületek körülírt megbetegedése - egyes izmokra lokalizálódó betegségek kezelése. Szegment-masszázs: Egyes szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat, és így funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. Egy szerv megbetegedésekor az azonos szegmentumhoz

tartozó bőrfelületen, izmon, ízületen és idegeken elváltozás jelentkezik. A szegment masszázs célja, hogy a megfelelő szegmentumokra kifejtett hatással a betegséget fenntartó reflexkört megszakítsa, és a szegment szöveti állapotában kialakult kóros funkciózavart normalizálja. Az ugyanazon a szelvényen belüli bonyolult kölcsönhatási életfolyamatokat a vegetatív idegrendszer irányítja. A szegment-masszázs a szervezetet egységes egésznek tekinti, ami feltételezi azt, hogy egyegy terület masszázs-kezelése a kezelés helyén kívül reflexes úton létrejövő távolhatásokat is létrehoz. Egyes szegmentumokat svéd masszázs és kötőszöveti masszázs-fogásokkal kezelünk. Felhasználási területei: - reumatológiai betegségek - belgyógyászati betegségek - nőgyógyászati betegségek Kötőszöveti masszázs: a bőr alatti kötőszövet állományának befolyásolásával olyan folyamatokat indíthatunk el, amik a belső szervek kórosan

megváltozott működését javíthatják és a szervezet eltolódott vegetatív tónusát normalizálhatják. A bőr alatti kötőszövetre irányuló simító-vongáló-húzó fogások sorozatából áll. Kivitelezése: - tenyéréllel való húzás - redőképzés egy kézzel, kígyózó mozdulatokkal (ujjak előretolása) - redőképzés ellenállással (ujjak előretolása a másik kézél segítségével) - plescheléssel (Plesch-féle fogás) Csonthártyakezelés: a csonthártya közvetlen nyomásával az idegvégződései ingerületbe kerülnek és ennek kapcsán részben a csontok működésében, részben pedig reflexes úton egyes távol eső szervekben változások jönnek létre. A távoli reflexhatások befolyással vannak a szervek vérellátására, tónusára és a belek mozgására. Kivitelezése: - körkörös dörzsölés, simítás - ujjbeggyel nyomást gyakorolunk a csonthártyára (3-5 perc) Felhasználási területei: - reumatológiai betegségek -

belgyógyászati betegségek - Bechterew-kór esetén (csigolya-bordaközti ízületen) - szívpanaszok esetén (szegycsonton, szegy-kulcscsontt ízületen) 9a) Csontritkulás (osteoporosis) A csontritkulás és a gerinc elfajulásos megbetegedése (meszesedés) gyakran együtt jár. Okai: - időskor - belső-elválasztású mirigyek (hormonok) működésének változása - mészhiány Tünetei: - csökken a testmagasság - a csigolyák kopogtatásra, mozdulatra érzékenyek - röntgenfelvételen a csigolyák alaki eltérést mutatnak - hát- és derékfájdalom jelentkezhet Kezelése összetett: - hormonkészítmények, csontképző vitaminok és ásványi anyagok szedése - kímélő gyógytorna - balneoterápia, úszás - vízitorna, hűvös, langyos vízben - óvatos masszázs - tangentor kezelés Sudec atropia: foltosan csökkent mésztartalom a csontokban, főként lábon, balesetek, sérülések után vagy hosszú gipszrögzítés következtében. Kezelése ua b) Milyen

élettani görbületeket ismer a gerincen? A gerinc a törzs hosszanti középvonalában a test tartóoszlopa, egymás fölé helyezett csigolyák sora, melyek ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Oldalról nézve 4 görbületet különböztetünk meg: - nyaki (homorú) – 7 csigolya alkotja (lordosis) - háti (domború) - 12 csigolya alkotja (kyphosis) - ágyéki (homorú) – 5 csigolya alkotja (lordosis) - keresztcsonti (domború) – 5 csigolya alkotja (kyphosis) - egybecsontosodott farokcsonti csigolya – 4-6 db A gerinc szerepe: - a test tartóoszlopa - rugalmassága révén tompítja a mozgás közbeni rázkódást - a görbületei és hajlékonysága révén hozzájárul az egyensúlyozáshoz A csigolyáknak testük és íveik vannak. Jellemzői: - a test henger alakú - a az ívek hátra és oldalfelé nyúlnak ki - a test és az ívek nyílást, a velőűrt fogják közre - az ívből harántnyúlványok, ízületi nyúlványok nyúlnak ki, melyek hátul a

tövisnyúlványban egyesülnek. A csigolyák felülről lefelé haladva egyre nagyobbak és erősebbek. Az első nyaki csigolya, az atlasz csak ívekből áll. A második csigolya kicsi fognyúlvánnyal kapcsolódik az elsőhöz A háti csigolyák a bordákkal ízesülnek. A keresztcsont háromszög alakú, lapos csont, 5 csigolya összecsontosodásából áll, mely az utolsó háti csigolyával ízesül. A farokcsont csökevényes összecsontosodott csigolyákból áll. c) A felső és alsó végtag csontjai, ízületei A felső végtag csontjai: 1. Vállöv: két csontja a kulcscsont és a lapocka - a kulcscsont: S-alakú, végei megvastagodottak, mely a szegycsonttal és a vállcsúccsal feszes ízületekben vannak összeköttetésben, de minden mozgás létrehozható (váll mozgása) - a lapocka: háromszög alakú, lapos csont. Oldalsó csúcsa kiszélesedik, melybe a felkarcsont ízesül. A vállöv része a hollócsőrnyúlvány is 2. Felkar: a legmozgékonyabb ízülettel,

kapcsolattal ízesül a vállövvel - egyetlen csöves csontból áll 3. Alkarcsontok: két csontból áll - az orsócsont, a hüvelykujj felől - a singcsont, a kisujj felől - három ízületet alkot: sing és felkar hengerízület, orsó és felkar gömbízület, orsó és sing forgóízület - a könyökízületben hajlítás, feszítés és forgómozgás jöhet létre 4. Kézcsontok: három csoportba oszthatók: a) kéztő: két sorban 4-4 csont, kézhát felé domborul, tenyér felé homorú b) kézközép: 5 db van, rövid csöves csontok c) ujjperccsontok: 14 db van, a hüvelykujjnál 1 hiányzik Ízületei: - csukló: nyeregízület – kéttengelyű (hajlít, feszít, közelít, távolít) Az orsócsont és a kéztőcsontok alkotja. - kéztőcsontok közötti ízületek feszesek, bennük mozgás nincs, kivéve a hüvelykujjnál, itt a szembe helyezés lehetséges. - kézközép és alappercek között minden mozgás lehetséges, gömbízületek. - ujjpercek közötti

ízületek hengerízületek egytengelyű mozgásra képesek: hajlít-feszít Az alsó végtag csontjai: 1. Medencecsont: feszes ízülettel kapcsolódik a keresztcsonthoz - széles, laposcsontok - felső része a nagymedence - alsó része a kismedence, mely körben csontosan zárt A medenceöv 3 csont egyesüléséből tevődik össze: - szeméremcsont. felső és alsó ága van - ülőcsont: felső és alsó ága van, melyek ülőgumót képeznek - csípő (csípőtaréj, csípőtövis): minden mozgásra képes, gömbízület 2. Combcsont: a leghosszabb csöves csont, alsó része a térízület alkotásában vesz részt - felső végén van a fej, a nyak és a nagy – és kistompor A térdízületet a combcsont , a sípcsont, a térdkalács és a meniszkusz nevű porc alkotja. Erős szalagjai a mozgást korlátozzák, kisfokú forgás, hajlítás, feszítés jöhet létre. 3. Lábszárcsontok: két csöves csont alkotja - sípcsont (belboka felől) - szárkapocscsont (külboka

felől) A sípcsont és a szárkapocscsont distalis végén ízfelszínek vannak, amelyek az ugrócsonttal a bokaízületet képezik. 3 tengelyen mozoghat (hajlít, feszít, közelít, távolít, forgatás) 4. Lábfejcsontok: - lábtőcsontok: 7 db (ugrócsont, sarokcsont, sajkacsont, köbcsont, 3 ékcsont) - lábközép: 5 db (lábhát felé domborulatot ad, kis csöves csontok) - lábujjak: rövidebbek, és gyengébben fejlettek, mint a kéz ujjai d) Mi a gyúrás, mi a hatása? A gyúrás irányulhat az izomzaton kívül az inakra, és a bőr alatti kötőszövetre is. Szerepe van a diagnosztikában is. Gyúrás közben meg tudjuk ítélni az izomzat tónusát, az izomzat alapelváltozásait. (hipertónus-hipotónus-izomkontraktúra-izomatrophia) A gyúrás hatásai: - közvetlenül az izmokra hat - fokozza az izomzat munkaképességét - frissít - javul az izomzat vérellátása - fokozódik az izomzat anyagcseréje - a fáradtsági anyagok eltávoznak - kipréseli az

állományból a salakanyagot - csökken a kimerültség érzése - fokozódik az izomerő, nő a teljesítmény 10a) A gerinc fiziológiás és kóros görbületei A gerinc a törzs hosszanti középvonalában a test tartóoszlopa, egymás fölé helyezett csigolyák sora, melyek ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Oldalról nézve 4 görbületet különböztetünk meg: - nyaki (homorú) – 7 csigolya alkotja (lordosis) - háti (domború) - 12 csigolya alkotja (kyphosis) - ágyéki (homorú) – 5 csigolya alkotja (lordosis) - keresztcsonti (domború) – 5 csigolya alkotja (kyphosis) - egybecsontosodott farokcsonti csigolya – 4-6 db A gerinc szerepe: - a test tartóoszlopa - rugalmassága révén tompítja a mozgás közbeni rázkódást - a görbületei és hajlékonysága révén hozzájárul az egyensúlyozáshoz A gerinc kóros deformálódását okozhatja osteoporosis, gyulladásos betegségek, korai túlterhelés fiataloknál. 1.Gerincferdülés (scoliosis): a

gerinc oldalirányban hajlik el, sokszor nem jár fájdalommal, de okozhat a környező izomzatban fájdalmat, izomfáradékonyságot. Kezelés: - gyógytorna - úszás - vízitorna - némely esetben fűző használata javasolt - jó hatású a masszázs A gerincnek vannak fiziológiás (élettani) görbületei is: - nyaki és ágyéki szakaszon előre domború (lordosis) - háti szakaszon hátrafelé domború (kyphosis) Ezeknek a fokozódása is okozhat panaszokat, fájdalmakat, kezelése ua. b) A csigolya részei A csigolyáknak testük és íveik vannak. Jellemzői: - a test henger alakú - a az ívek hátra és oldalfelé nyúlnak ki - a test és az ívek nyílást, a velőűrt fogják közre - az ívből 2 db harántnyúlvány, ízületi nyúlványok nyúlnak ki, melyek hátul a tövisnyúlványban egyesülnek. A csigolyák felülről lefelé haladva egyre nagyobbak és erősebbek. Az első nyaki csigolya, az atlasz csak ívekből áll. A második csigolya kicsi fognyúlvánnyal

kapcsolódik az elsőhöz A háti csigolyák a bordákkal ízesülnek. A keresztcsont háromszög alakú, lapos csont, 5 csigolya összecsontosodásából áll, mely az utolsó háti csigolyával ízesül. A farokcsont csökevényes összecsontosodott csigolyákból áll. c) Mi a vibráció, mi a hatása? A fogás alkalmazása közben a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre, az izmokra, inakra és adott esetben az idegekre ritmusos rezgéssel kombinált nyomást gyakorolunk. A vibráció hatásai: - fájdalomcsillapító - megnyugtató - feszültségoldó - a bőrre, a kötőszövetre, az izmokra, inakra, idegekre hatunk - különféle idegfájdalmak kezelésére szolgál - csökkent az izomtónus - a mellkason nyákoldó hatású - hason elősegíti a belek mozgását - oldja az izomzatban létrejött görcsöket d) Honnan ered a masszázs neve? Ki a masszőz? Görög elnevezésének szó szerinti fordítása gyúrást jelent, amely a tornacsarnokokban, a torna mellett alkalmazott

masszázst, az izmok gyúrását, a keringés javítását és a mozgató szervrendszer karbantartását jelentette. A masszázs szó gyökerei: görög, arab, szanszkrit. A tulajdonképpeni masszázs szót valószínűleg a franciáktól vették át a fogások elnevezésével együtt. A masszázst végző nőt hívjuk masszőznek, a masszázst végző féri pedig a masszőr. 11a) Ortopédiai deformitások az alsó végtagon 1.Csípőficam: főként családi öröklődést mutat Lehet egyoldali, ritkán kétoldali, főleg leánygyermekeken. Jellemzője: - kacsázó járás Oka: - a csípőizületi vápa nem fejlődik ki tökéletesen, így a combfej nem tud beleilleszkedni. - a combfej a csípőlapátnak támaszkodik, gyakran deformálódik Következménye: - a környéki izomzat zsugorodása - az alsó végtag rövidülése - izomsorvadás - járászavar - korai arthrosis (ízületi kopás) Kezelése: - kisgyermekkorban gyógytornáztatás, kengyel alkalmazása - később úszás

- fürdő- iszapkezelés - vízitorna - víz alatti sugárkezelés - masszázs 2.X és O-láb: X-lábnál a lábszárcsontok a combcsonthoz képest kifelé, O-lábnál befelé irányuló tompaszöget zárnak be. Oka: - veleszületett zavar - gyermekkori csontfejlődési zavar (angolkór) Következménye: - fájdalom - ízületi kopás Kezelése: - vízitorna - aktív torna - fürdő- iszapkezelés - masszázs - tangentor 3.Lúdtalp és bokasüllyedés: a láb hosszanti és haránt boltozatának lesüllyedése, melyet a lábboltozatot tartó izom-szalagrendszer gyengesége okoz Oka: - helytelen cipő használat - túlterhelés - túlsúly Következménye: - zsugorodás - görcsös lúdtalp - lábmerevség - merev lúdtalp Jellemzője: - fájdalom - gerincdeformitás - fokozott lábizzadás - bőrkeményedés Kezelése: - megfelelő cipő használata torna masszázs lazító fürdő b) Hány borda van, és hogyan ízesülnek? A mellkast részben a bordák alkotják. Jellemzői: -

hosszú, lapos csontok - abroncsszerű csontok, melyek a gerinctől ív-alakban kanyarodnak előre a szegycsont felé - első részük felnőtt korban is porcos marad (rugalmas, légzés) Hátul a csigolyákkal, elől 7 valódi borda a szegycsonttal ízesül. 12 pár bordánk van, az alsó 5 pár közül 3 közvetve ízesül a szegycsonthoz (álbordák), 2 pár pedig szabadon végződik a hasizmok között (repülő bordák). Minden borda porcos végződéssel ízesül. Szerepe: a létfontosságú belső szervek védelme (szív, tüdő) c) Mi az ütögetés, paskolás, mi a hatása? Ingerlő, serkentő hatású masszázsfogás, amit a masszázs vége felé szoktunk alkalmazni. Hatása: - rövid ideig tartó ütögetés esetén a bőrerek összeszűkülnek, tónusuk fokozódik és közben a vérnyomás emelkedik - serkentő hatású, megszünteti az esetleges bágyadtságot - izomösszehúzó hatású - nyugtalan, ideges embereknél nem javasolt A paskolás az ütögetés egy fajtája,

mely közben ujjainkat zárjuk, a tenyérrel boltozatot képeznek. d) Milyen az ideális masszázs-pad? Mind a masszőrnek, mind a vendégnek megfelelő kényelmet biztosítson. Szélessége 75 cm, hosszúsága 200 cm legyen. A földtől való magassága 75 cm A kezelőpadok bevonata legyen jól, könnyen tisztítható, tiszta lepedővel lefedhető. Legyen masszív, a kezelt személy érezze magát biztonságban rajta. Legyen megfelelően rugalmas, de nem süppedő. Különféle kiegészítők, tisztítható párnák is kaphatók hozzájuk, hogy a beteget megfelelően alá tudjuk támasztani. 12a) A légzés szervrendszere A tüdők és a hozzájuk tartozó légutak alkotják. A légutak nyálkahártyával béleltek, a szájban és a garatban laphám, a többi részben hengerhám található. A légutak bemeneti nyílása az orr és a száj. - ezt követi a garat, - a gége: itt a hangszálak találhatók - a légcső: porcos gyűrű - két főhörgő: a tüdőszövet legnagyobb

részét alkotják - tüdők: letompított kúp alakú szervek - rostos kötőszövetből alkotott, kettős falú mellhártya borítja - a burkok közötti résben folyadék található, melyek légzéskor elmozdulnak. - jobb és bal tüdőfelet különböztetünk meg - jobb oldalon 3, bal oldalon 2 lebenyt találni - tüdőhólyagocskák: a legkisebb funkcionális egység, itt megy végbe a gázcsere A légzés folyamata: kb. percenként 16x ismétlődik - ingerek hatására a rekeszizom (légzőizmok) kitágul - a beáramló levegő kitölti a hólyagocskákat, melyekben végbemegy a gázcsere - a mellkas saját súlyánál fogva összeesik (esetleg a segédizmok hatására) - a CO2-vel terhelt levegő kiáramlik a testből b) SPA (spondylitis ankylotisans vagy ankylopoetica) A gerinc nem baktérium okozta gyulladásos megbetegedése. Más néven Bechterew-kórnak nevezzük. Az egész gerincet megbetegíti, megmerevíti, meggörbíti, főleg fiatal férfiakon jelentkezik. Oka: -

ismeretlen - örökletes tényezők Jellemzője: - csigolyaközti és csigolya-bordaközti kisízületek gyulladása - az összekötő szalagrendszer meszesedése Tünetei: - először deréktájon jelentkezik fájdalom, és merevség lép fel - később a térd és csípőízületekre is ráterjed Következménye: - ízületek összecsontosodása - légzés akadályozása - mozgáskorlátozottság Kezelése: - gyulladás- és fájdalomcsillapítás - fizioterápiás kúra javasolt (fürdőkúra, úszás, gyógytorna, masszázs,, ultrahang- ás tangentorkezelés.) c) Mi az intermittálás, mi a hatása? A simításhoz soroljuk a váltogatott (intermittáló) nyomás nevű masszázsfogást is. A legenyhébb masszázsfogásnak számít. Akkor alkalmazzuk, ha a bőr fájdalmas, húzódik Hatásai: - szívó-nyomó behatások jönnek létre általa - vizenyő, duzzanatok befolyásolására alkalmas d) Mutassa be a masszőrhelyiség és a páciens előkészítését! A helyiség

hőmérséklete 20-23 fokos legyen, ennél hidegebb szobában a páciens fázhat, ha magasabb a hőmérséklet, akkor ez a masszőrt veszi túlságosan igénybe. Előtte jól ki kell szellőztetni. A masszázs megkezdése előtt mind a beteg bőrének, mind a masszőr kezének tisztának kell lennie. A masszőrnek minden masszázs előtt kezet kell mosnia, lehetőleg meleg vízben, az esetleges bőrbetegségek tovaterjedésének megakadályozása miatt. A vendég számára a legjobb előkészítést a kezelés előtt alkalmazott 36-38 fokos fürdő biztosítja. A meleg fürdő eltávolítja a bőrön levő szennyeződéseket, a faggyúréteget, izzadtságot és közben a bőrt felmelegíti. Ha csak részmasszázst végzünk, akkor is le kell dörzsölni nedves ruhával a bőrfelületet. A kezelés előtt a vendéget teljesen levetkőztetjük, és lepedővel, esetleg még egy takaróval betakarjuk úgy, hogy csak a masszírozandó felületet hagyjuk szabadon. 13a) Az emésztés

szervei Részei: a tápcsatorna és az emésztőmirigyek. Feladata:- a táplálékfelvétel, - a táplálék előkészítése a felszívódásra - és a tápanyagok felszívására. 1. Tápcsatorna: a) a szájüreg: a tápcsatorna bejárata - a rágással a fogak és nyelv segítségével megkezdődik a táplálék feldolgozása - (a nyelv izmos szerv, felszínét ízlelőbimbók borítják) - a szájüreget és a fogmedreket vérbő nyálkahártya borítja - 3 pár nyálmirigy kivezető csöve nyílik ide, mely az emésztést segíti b) garat: a táplálék ezután a garatba jut (A légcsőbe jutást a gégefedő akadályozza meg.) - nyeléskor a garat izomzata összehúzódik c) nyelőcső: ujjnyi vastag, izmos falú tágulékony vezeték. - a táplálékot innen kígyózó mozgással a felső zárizomzaton át a gyomorba továbbítja d) gyomor: Jellemzői: - belsejét hengerhám borítja - simaizomzat alkotja - külsejét rostos hártya borítja - belső felszíne redőzött,

melyben nyálka és emésztőmirigyek találhatók o sósavat és pepszint termelnek - itt történik a további emésztés, kevés tápanyag szívódik fel itt - innen az alsó záróizomzaton (pylorus) keresztül a táplálék a patkóbélbe jut e) patkóbél (nyombél): felszínét szintén hengerhám képezi - a zsírok, fehérjék, szénhidrátok bontása az általa termelt emésztőnedvek segítségével történik f) vékonybél: a patkóbél folytatása - felületén bélbolyhok segítik a tápanyagok felszívódását - középrétegében simaizmok találhatók, mozgásuk továbbítja a béltartalmat - az emésztés itt befejeződik Jellemzői: - 5 méter hosszú - belseje hengerhámmal bélelt - nyálka- és emésztőmirigyei vannak g) vastagbél: felületén már csak a víz visszaszívása történik - a felesleges emésztetlen és felhasználatlan anyagokból széklet lesz Jellemzői: kiöblösödött részekből álló vastag cső - nincsenek emésztőmirigyei h)

végbél: a székelési inger hatására akaratlagos irányítással a test felszínére vezeti a salakanyagot a végbélnyíláson keresztül. Emésztőmirigyek: 1. Nyálmirigyek: a szájüregbe ürítik a váladékukat, elősegítve az emésztést 2. Máj: a legnagyobb emésztőmirigy (kb másfél kg súlyú) Feladata: az epe termelése, mely a zsíremésztés anyaga - fehérjék képzése - szénhidrátok raktározása - vízforgalom szabályozása - mérgező anyagok közömbösítése 3. Epehólyag: tartalmát (sűrített epét) a patkóbélbe üríti Jellemzői: - nyálkahártyával bélelt, izmos falú, üreges szerv - az epe világossárga emésztőnedv 4. Hasnyálmirigy: a másik nagy emésztőmirigy - a patkóbélbe nyílik kivezető csöve Jellemzői: - lebenyes szerkezetű mirigyes szerv - váladéka a hasnyál, mely a fehérjéknek, szénhidrátoknak és zsíroknak az emésztésére szolgál - szerkezetébe szigetek (belső elválasztású mirigyek a vérbe juttatják

váladékukat) vannak beágyazva, ezek terméke az inzulin nevű hormon, mely a cukornemű anyagok felbontásához, felhasználásához nélkülözhetetlen A hashártya: kettős falú, a közöttük levő űr a hasüreg - egyik lemeze az emésztőrendszer hasi szerveit borítja, - a másik a hasüreg belső felszínére tapad - a beleknek szabad mozgást biztosít - magába foglalja a hasűri szervek vérerét, nyirokerét és idegeit. b) A gerinc kopásos és gyulladásos betegségei A csigolyatestek bakteriális gyulladásos megbetegedése, melyet gennykeltő vagy tbckórokozó kelt a gerinc valamely szakaszán. Tünetei: - láz - hidegrázás - csigolya feletti fájdalom, nyomásérzékenység - gyengeség - mozgás beszűkülése Röntgen és laboratóriumi vizsgálat is gyulladást igazol. Következménye: - a csigolyatestek destrukciója (összeroppanása) - a csigolyatestek egy tömbbé állnak össze - gerinc alakváltozása, megtöretése - izom- és idegfájdalmak Terápia:

- nyugalomba helyezés - gipszágy - gyógyszeres kezelés - a lezajlott gyulladás után: úszás - gyógytorna - fürdő- és masszázskezelés c) Röviden a masszázs történetéről. A masszázst az emberiség már a történelem előtti korban ösztönösen alkalmazta fájó testrészei kezelésére, melyet később tudatosan finomított. I.e 4000 Indiában már léteztek fürdők, sportcsarnokok A masszázst egészségügyi kezelésként a jóga rendszer mellett alkalmazták. I.e 3200 Egyiptomban fejlett volt a az orvosi kultúra, a masszázs hozzátartozott az emberek életmódjához. I.e 1698-ból maradtak fent a masszázsról az első írásos emlékek Kínában A Kong-Fu feljegyzésekből kiderül, hogy masszőrjeiket hosszú éveken át képezték, és titkát őrizték. A Tao papjai oktatták a gimnasztikát és képezték a masszőrőket. A kínaiak a masszázs távolhatásait is ismerték. I.e 460 Görögországban Hippokratész alkalmazta a masszázst Jól ismerte

a fürdő és ivókúra gyógyhatásait. Fontosnak tartotta a masszázs és a mozgás együttes hatását I.e 200 Római Birodalom orvosa Galenus átvette Hipporatész tanait Új masszázsfogásokat vezetett be, s ezeket gimnasztikával kombinálta. Felismerte, hogy a természet maga gyógyít, s az orvosnak segíteni kell a természet gyógyhatásait. Az ókorban a perzsák, babiloniak is használták. IX. sz-ban az arabok továbbvitték Galenus tanait XII. sz Francis Fuller brit orvos a msszázst már a gyógymódok közé sorolja A középkorban visszaesés következett be az orvostudományban. Európában a masszázs feledésbe merült. Csak az 1500-as évektől kezdték gyógyító célzattal használni. A XVII-XVIII. sz-ban a franciák, angolok, németek kezdtek foglalkozni vele Cook (XVIII. sz)szerint Ausztráliában, Tahitin a bennszülöttek végtagjaik fáradtságát dörzsöléssel csillapították. A XIX. Sz elején Henrik Ling svéd vívómester a masszázst egy

tornarendszerbe építette be és ezzel megvetette az alapját a svéd masszázsnak. Amit ma a svéd masszázsnak nevezünk, azt Metzger amsterdami orvostól tudjuk, aki Ling tanítványa volt, kinek összefoglaló könyve is megjelent a masszázsról. d) Milyen hatásai vannak a masszázs-kezelésnek? Az egész testre kiterjedő masszázs esetén a szervezetben sokrétű, bonyolult változások jönnek létre. A szervezet egyes életfolyamataira gyakorolt hatások egyszerre (szimultán) következnek be, s közben egymással is kapcsolatba kerülnek, hatnak egymásra. Közvetlen hatása van (helyi hatás): - a bőrre - a bőr alatti kötőszövetre - izomzatra (sportolók) Alapvető a vérkeringés megváltozása: - fokozódik a vérkeringés - megváltozik a vér eloszlása - nő a pulzusszám, és a vérnyomás Nyirokkeringés is fokozódik: - változik az anyagcsere (javul a sejtek táplálkozása) - a testhőmérséklet (megnyílnak a verejték- és faggyúmirigyek) - a légzés -

fokozódik a vizeletkiválasztás (méregtelenítés) Hatása van az idegrendszerre is: - erős, ingerlő fogások alkalmazása élénkítő - fokozza a szervezet aktivitását - nyugtató jellegű fogások a test elernyedéséhez - pihenéséhez járulnak hozzá. Távolhatások (konszenuális reflexhatások): A test egy bizonyos területén masszázzsal kiváltott ingerek hatásaként a szervezet távolabbi részén is változások következnek be. A fájdalomérző, tapintó és vegetatív idegvégződésekből eredő ingerületek elsősorban szegmentálisan okoznak távolhatásokat. A szervezet szelvényezettségéből adódóan az egy szelvényhez tartozó bőr, izom, csonthártya, csont és zsiger működésében a vér- és nyirokkeringés befolyásolásában jönnek létre a hatások az ellenoldalon is. Pl begipszelt láb esetén. 14a) Lágyrész elváltozások a felső végtagon Gyakori az inak, ínhüvelyek és az ízület körüli nyálkatömlők betegségei. Oka: -

túlerőltetés - ritkán fertőzés Tünetei: - fájdalom - nyomásérzékenység - duzzanat - ropogás - mozgáskiesés Terápia: - heveny gyulladás esetében nyugalomba helyezés - sínezés - gyógyszeres kezelés - krónikus esetben iszap – és paraffin pakolás - elektroterápiás kezelések 1.Teniszkönyök (epycondylitis humeri): a könyökbütykön levő csonthártyának ill azon tapadó inak gyulladásos betegsége. Oka: - túlerőltetés Tünetei: - nyomásérzékenység Kezelés: - langyos fürdetés - masszázs - gyógyszeres kezelés 2.Tenyéri bőnye zsugorodása (Dupuytren kontraktura): a zsugorodás következtében az ujjak behajlított állapotban rögzülnek. IV V ujj Oka: - ismeretlen - esetleg májbetegség - öröklött hajlam lehet szerepe Kezelése: - gyakran műtét - paraffin - iszap pakolás - masszázskezelés - zsugorodást oldó gyógyszereket iontoforézissel (elektromos úton) juttatnak a beteg szövetekbe. 3.Vállizület körüli gyulladás

(periarthritis humeroscapularis): a vállízület körüli nyáktömlők, inak gyulladása. Oka: - meszesedés - túlerőltetés - rándulás Tünetei: -erős fájdalom - mozgáskorlátozottság - korlátozott a felkar emelése, hátrahúzása Kezdődhet heveny és lassú formában is. Terápia: - akut formában gyulladás- fájdalomcsökkentő szerek - torna - masszázskezelés b) A láb csontjai Az alsó végtag csontjai: 1. Medencecsont: feszes ízülettel kapcsolódik a keresztcsonthoz - széles, laposcsontok - felső része a nagymedence - alsó része a kismedence, mely körben csontosan zárt A medenceöv 3 csont egyesüléséből tevődik össze: - szeméremcsont. felső és alsó ága van - ülőcsont: felső és alsó ága van, melyek ülőgumót képeznek - csípő (csípőtaréj, csípőtövis): minden mozgásra képes, gömbízület 2. Combcsont: a leghosszabb csöves csont, alsó része a térízület alkotásában vesz részt - felső végén van a fej, a nyak és a

nagy – és kistompor A térdízületet a combcsont , a sípcsont, a térdkalács és a meniszkusz nevű porc alkotja. Erős szalagjai a mozgást korlátozzák, kisfokú forgás, hajlítás, feszítés jöhet létre. 3. Lábszárcsontok: két csöves csont alkotja - sípcsont (belboka felől) - szárkapocscsont (külboka felől) A sípcsont és a szárkapocscsont distalis végén ízfelszínek vannak, amelyek az ugrócsonttal a bokaízületet képezik. 3 tengelyen mozoghat (hajlít, feszít, közelít, távolít, forgatás) 4. Lábfejcsontok: - lábtőcsontok: 7 db (ugrócsont, sarokcsont, sajkacsont, köbcsont, 3 ékcsont) - lábközép: 5 db (lábhát felé domborulatot ad, kis csöves csontok) - lábujjak: rövidebbek, és gyengébben fejlettek, mint a kéz ujjai c) Ismertesse a kontraktúra fogalmát! A kontraktúra ízületi zsugorodást, merevséget jelent. Létrejöhet: - hegesedés miatt, - krónikus gyulladások következtében - és hosszú ágyban fekvés alatt. Az

ízületi mozgások beszűkülnek,az ízületek merevvé válnak.Mozgáskorlátozottság alakul ki Kezelése: - langyos fürdő - vízi torna - gyógytorna - masszázs - izomlazító krémek d) Milyen távoli hatásai vannak a masszázs-kezelésnek? Távolhatások (konszenuális reflexhatások): A test egy bizonyos területén masszázzsal kiváltott ingerek hatásaként a szervezet távolabbi részén is változások következnek be. A fájdalomérző, tapintó és vegetatív idegvégződésekből eredő ingerületek elsősorban szegmentálisan okoznak távolhatásokat. A szervezet szelvényezettségéből adódóan az egy szelvényhez tartozó bőr, izom, csonthártya, csont és zsiger működésében a vér- és nyirokkeringés befolyásolásában jönnek létre a hatások az ellenoldalon is. Pl begipszelt láb esetén. 15a) A kiválasztás szervei 1. vesék: a vizeletkiválasztás szervei A hasüreg mögött az ágyéki csigolyák magasságában helyezkednek el. Jellemzői:

-bab alakú páros szerv - a homorulat közepén erek és idegek jutnak az állományába - itt hagyja el a vizeletet vezető cső Állományában kéreg- és velőállományt lehet megkülönböztetni a)Kéregállomány: a vérből a vizeletet kiszűrő vesegomolyagok és az ezekhez tartozó csatornák alkotják. b)Velőállomány: az egyes vizeletcsatornácskák párhuzamosan futnak lefelé a vesekehely felé, mely a vesék homorulatát tölti ki. Feladata: - a szervezet anyagcseréjét végzik - az ártalmas anyagokat távolítják el - szűrőként tisztítja meg a vért Az általuk kiválasztott váladék (vizelet) változó mennyiségű, színű és a szervezet fölösleges vize, melyben különféle szervetlen sók, konyhasó és más anyagok vannak. 2. Vesevezeték: izmos falú, nyálkahártyával bélelt tömlő - a húgyhólyagba vezeti a vizeletet 3. Húgyhólyag: üreges, ökölnyi nagyságú szerv Feladata: a vizelet tárolása A záróizmot, mely a hólyag kiürülését

megakadályozza akaratlagosan tudjuk ellazítani. 4. Húgycső: a vizelet kiürül rajta b) Lágyrész elváltozások az alsó végtagon. A lábszár hosszú inainak, ínhüvelyeinek gyulladása. Oka: - túlerőltetés Tünetei: - lábháton érzékeny, duzzadt, fájdalmas inak tapintása - a bőr melegebb - enyhe dörzsölő hangot hallani Terápia: - ha heveny formában jelentkezik: nyugalomba helyezés - gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók szedése - állott vizes borogatás - idült formában: fürdő- iszap- masszázskezelés c) Mi a hipotónus, a hipertónus, s mi ezek szerepe a masszázskezelésben? Az izmok nyugalmi helyzetben sem teljesen ernyedtek, kisfokú összehúzódás állapotában vannak. Ezt nevezzük izomfeszességnek, izomtónusnak, melyet idegrendszeri hatás tart fenn Az izmok normál feszülését 1. normotónusnak, 2. a rostok feszülését hipertónusnak, 3. csökkenését hipotónusnak nevezzük A tónus megítéléséhez a végtagok mozgatásakor

lehetséges. d) Miként választják meg az egyes masszázs-fogások sorrendjét, és időtartamát? Függ a kezelt személy igényétől, betegségétől, állapotától. Az általános masszázs alkalmával a test különböző területeit meghatározott fogásokkal és célzatos sorrendben dolgozzuk át. Egy teljes kezelés kb 60-70 percig tart Ezt a masszázsformát heti 1-2 alkalommal ajánlott végezni. Egyik fajtája a rövidített teljes masszázs. az egyes testtájakat végigdolgozzuk, de eltekintünk az izomzat alaposabb átdolgozásától. 15-20 perc időtartamú Másik fajtája a váltott masszázs (fél masszázs): egyik nap a hátat, és a felső végtagokat, másik nap a derekat és a csípőtájékot, alsó végtagokat. Időtartama: 25-30 perc Lényege: a beteget nem veszi túlzottan igénybe. Részmasszázst akkor végzünk, ha egyes testtájakon jelentkező betegségek kezelését célzottan végezzük. Feladata: - végtagsérülések - egyes ízületek

körülírt megbetegedése - egyes izmokra lokalizálódó betegségek kezelése 16a) Anyagcsere betegségek mozgásszervi vonatkozásai A köszvény anyagcsere betegség, mozgásszervi megnyilvánulása van. A betegség főleg fiatal férfiakon jelentkezik. Oka: - húgysav felszaporodása a vérben Következménye: - húgysavas sók rakódnak le az ízületekben - maradandó destruktív elváltozások a csontokban, porcokban Tünetei: - fájdalmas gyulladás az ízületekben, először a nagylábujjon keletkezik - az ujj lila, érzékeny - gyulladás 5 tünete! Kezelése: - heveny rohamnál: gyógyszeres kezelés (kolchicin) - fájdalom- és gyulladáscsökkentők - krónikus betegségnél: megfelelő diéta (vöröshúsok, kávé, alkohol elhagyása) - gyógyvizes ívókúrák - iszap- fürdő- masszázskezelés - torna A köszvény gyakran társul betegséggel (magas vérnyomás, cukorbetegség, hipertónia), ezért a beteg mechanoterápiás kezelése különös figyelmet igényel.

b) Mi a csigolyaközti porckorong? Mik alkotják a csigolyák kisízületeit? A 2. csigolyától a keresztcsontig a csigolyatestek között lapos porckorongok vannak Jellemzői: - rostos gyűrűből és kocsonyás porcanyagból állnak. - alsó és felső lapját üvegporc (hyalinoporc) borítja. A csigolyák kisízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. A koponya alatt levő első csigolya (atlasz) a nyakszirtcsonttal ízesül. A csigolyák elülső és hátsó felszínén egy-egy lapos szalag húzódik végig, valamint a csigolyaíveket is szalag köti össze. Ez teszi zárttá a gerinccsatornát A csigolyáknak testük és íveik vannak. Jellemzői: - a test henger alakú a az ívek hátra és oldalfelé nyúlnak ki a test és az ívek nyílást, a velőűrt fogják közre az ívből 2 db harántnyúlvány, ízületi nyúlványok nyúlnak ki, melyek hátul a tövisnyúlványban egyesülnek. A csigolyák felülről lefelé haladva egyre nagyobbak és erősebbek. Az első nyaki

csigolya, az atlasz csak ívekből áll. A második csigolya kicsi fognyúlvánnyal kapcsolódik az elsőhöz A háti csigolyák a bordákkal ízesülnek. A keresztcsont háromszög alakú, lapos csont, 5 csigolya összecsontosodásából áll, mely az utolsó háti csigolyával ízesül. A farokcsont csökevényes összecsontosodott csigolyákból áll. - c) Miért nevezik svéd-masszázsnak a klasszikus 5 masszázs-fogást? A XIX. Sz elején Henrik Ling svéd vívómester a masszázst egy tornarendszerbe építette be és ezzel megvetette az alapját a svéd masszázsnak. Amit ma a svéd masszázsnak nevezünk, azt Metzger amsterdami orvostól tudjuk, aki Ling tanítványa volt, kinek összefoglaló könyve is megjelent a masszázsról. d) Mely betegségek esetén nem végezhet masszázst? A masszázsnak vannak ellenjavallatai: 1. Lázas megbetegedések: - heveny gyulladásra utaló tünetek esetén 2. Csont- ízületi, izomsérülések, rándulások, ficamok heveny szakasza

idején 3. Bőrfertőzések esetén - bőrviszketés 4. Lábszárfájdalmak esetén - trombózis gyanúja - vénák gyulladása - visszeres lábszár esetén 5. Fokozott vérzékenység esetén 6. Menstruáció első két napja 7. Terhesség alatt 8. Daganatos betegség esetén 9. Gyenge, leromlott állapotú, idős emberek esetén 17a) Izombetegségek testtájak szerint Myalgia, izomreuma, izomzsába, bármely izomban jelentkezhet, néha az egész testben egyidejűleg felléphet. Oka: - lázas meghűlés - fertőző betegség - degeneratív betegség - csontrendszer alakváltozásai - túlerőltetés (izomláz) - huzat, hideg, nedvesség Jellemzője: - feszülés - izomgörcsös csomók (myogelozisok) - fájdalom A heveny izomfájdalom két leggyakoribb formája: 1.Torticollis: a beteg nyak vállövizomzatának fájdalma Tünetei: - a beteg a nyakát ferdén tartja kényszertartásban - fejét nem tudja mozdítani 2.Lumbago: a derékizomzat kerül görcsös-fájdalmas állapotba

Kezelése: - izomlazító injekciók (hisztamin) - szakszerű izomlazító masszázs A heveny izomfájdalmakra nem javasoltak a melegkezelések. A régen fennálló, görcsös izomösszehúzódás (izomegér, myogelosis) esetében ajánlott a masszázs előtti melegkezelés (iszap pakolás, fürdő, Sollux-lámpa) Makacs izomfájdalmak esetében gócvizsgálatot ajánlott végezni. b) Mi alkotja a csípőízületet és a térdízületet? 1.Csípőízület: a medence vápája és a combcsont feje adja A combcsont ízületi feje szabályos gömb alakú, a vápa ennek megfelelően mély. Jellemzői: - szabad ízület - mozgásai minden irányban kivihetők - körkörös mozgás is lehetséges 2.Térdízület: a sípcsont sekély vápája és a combcsont bütykei adják - aránytalanságát két félhold alakú rostos porckiemelkedés egyenlíti ki - a combcsont két bütyke között keresztben futó két szalag is erősíti - két oldalsó szalag is tartja Jellemzői: - a test legnagyobb

ízülete - üregében sok laza zsírszövet is található - mozgása: hajlítás, feszítés, valamint kis fokú befelé forgatás Része még a térdkalács, mely elölről védi. A térdkalácsszalag a combfeszítő izom széles ina, amely a térdkalácscsontot rögzíti, és a sípcsonton tapad. c) Mi az 5 klasszikus masszázs-fogás? A simítást általában a masszázs megkezdésekor alkalmazzuk. A simítás lehet felületi vagy mély. Általa a bőr felmelegszik, csökken az izomzat feszülése, enyhül a fájdalom. Hatásai: - csökken a bőridegek ingerlékenysége - fájdalmat csillapít, nyugtat - a felső hámréteg leválik, a mélyebben levő sejtek fejlődése felgyorsul, így fokozódik a bőr regenerációja - fokozódik a bőrben a vér és nyirokáramlás, javul az anyagcsere Ide soroljuk a váltogatott nyomás (intermittáló) nevű fogást is: - legenyhébb masszázsfogásnak számít. - akkor alkalmazzuk, ha a bőr fájdalmas, húzódik. - szívó-nyomó

behatások jönnek létre általa - vizenyő, duzzanatok befolyásolására alkalmas Bőringerlő, a bőrben vérbőséget okozó masszázsfogás. Megkülönböztetünk felületes és mély dörzsölő fogásokat. A dörzsölés hatásai: - a felületes dörzsölés a bőr legfelső rétegére hat, mellyel eltávolítjuk a bőr felületén elhalt szaruréteget, így a bőr felfrissítését, regenerálódását segíti - a mélyebb dörzsölések a bőr alatti kötőszövetre hatnak - felszabadítja a letapadt inakat - fellazítja a kialakult összenövéseket - megszünteti az izom állományában kialakult myalgiás csomókat - befolyással van az izomkontraktúra állapotára - hatást gyakorol az idegreceptorokra, reflexes úton távoli hatásokat vált ki - hat a kp-i és perifériás idegrendszerre A gyúrás irányulhat az izomzaton kívül az inakra, és a bőr alatti kötőszövetre is. Szerepe van a diagnosztikában is. Gyúrás közben meg tudjuk ítélni az izomzat

tónusát, az izomzat alapelváltozásait. (hipertónus-hipotónus-izomkontraktúra-izomatrophia) Hatásai: - közvetlenül az izmokra hat - fokozza az izomzat munkaképességét - frissít - javul az izomzat vérellátása - fokozódik az izomzat anyagcseréje - a fáradtsági anyagok eltávoznak - kipréseli az állományból a salakanyagot - csökken a kimerültség érzése - fokozódik az izomerő, nő a teljesítmény Ütögetés: ingerlő, serkentő hatású masszázsfogás, amit a masszázs vége felé szoktunk alkalmazni. Hatása: - rövid ideig tartó ütögetés esetén a bőrerek összeszűkülnek, tónusuk fokozódik és közben a vérnyomás emelkedik - serkentő hatású, megszünteti az esetleges bágyadtságot - izomösszehúzó hatású - nyugtalan, ideges embereknél nem javasolt A paskolás az ütögetés egy fajtája, mely közben ujjainkat zárjuk, a tenyérrel boltozatot képeznek. A fogás alkalmazása közben a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre, az izmokra,

inakra és adott esetben az idegekre ritmusos rezgéssel kombinált nyomást gyakorolunk. A vibráció: a fogás alkalmazása közben a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre, az izmokra, inakra és adott esetben az idegekre ritmusos rezgéssel kombinált nyomást gyakorolunk. Hatásai: - fájdalomcsillapító - megnyugtató - feszültségoldó - a bőrre, a kötőszövetre, az izmokra, inakra, idegekre hatunk - különféle idegfájdalmak kezelésére szolgál - csökkent az izomtónus - a mellkason nyákoldó hatású - hason elősegíti a belek mozgását - oldja az izomzatban létrejött görcsöket d) Milyen jó és rossz hatásokat érezhet a páciens a kondicionáló masszázskezelés után? A kezelés után a páciensnek javul a közérzete, felfrissül, kellemes melegségérzést, bizsergést érezhet a bőrén. A még masszázsban nem részesülő egyéneknél az első kezelések után a fájdalmak fokozódása következhet be. Ez azokban az izomcsoportokban történik,

amelyeket az illető keveset használ. Ezek az izomláz-szerű érzések a kezeléseknek a velejárója Ha a masszázst nem orvosi utasításra végezve az ellenjavallatokat nem vettük figyelembe, fokozódhat a beteg fájdalma, állapota romolhat. 18a) Idegzsába (neuralgia), fajtái Az illető ideg mentén sugárzó, heves fájdalom a vezető tünet. Oka: - idegkompresszió, melyet a csigolyákon levő meszesedés, ill. a csigolyaközti porckorongnak a gerincből kilépő ideggyököt érő kiboltosulása okoz. Következményei: - érzéskiesés - reflexkiesés - izomsorvadás - izomgyengeség - anyagcserebetegség (diabetes) következtében is kialakulhat A reumás idegzsába, ideggyulladás estén az ok nem teljesen tisztázott. Terápia: - az idegkompresszió megszüntetése történhet súlyhúzással: - súlyfürdő - súlyhúzásos ágy - Glisson tokos függesztés - elektroterápia - gyógyszeres, injekciós kezelés Heveny esetekben a balneoterápia tilos, nyugalomba

helyezés szükséges. A betegség bizonyos stádiumában jó a masszázs (szegment, ill. perioszt) - gyógytorna - langyos semleges fürdő 1. Arcidegzsába (nervus facialis neuralgia) Tünetei: - heves fájdalom - funkciókiesés - arctorzulás - a beteg, szemét nem tudja becsukni Kezelés: - ingeráram - masszázs - gyógyszerek 2. Bordaközti idegzsába (intercostalis neuralgia) A mellkason, háton övszerűen jelentkezik. 3. Combidegzsába (femoralis neuralgia) A comb elülső felén jeletkezik. Terápia: - ua. - gyógytorna - langyos fürdetés - húzatásos kezelés 4. Karidegzsába (brachialgia) Oka: - a nyaki gerinc alsó részének elfajulásos porckopásos betegségével függ össze. Tünetei: - végig sugárzó fájdalom - vállöv, nyakfájdalom - karzsibbadás - izomgyengeség - izomsorvadás - érzéskiesés, reflexkiesés Kezelése: okot megszüntetni - súlyfürdő - későbbiekben fürdőkezelés 5. Ülőidegzsába (neuralgia nervi ischiadici - ischias),

ülőideggyulladás (radiculitis) Az ágyéktájról kiinduló, a comb hátsó oldalán a lábszárba, a lábba is kisugárzó heves fájdalom. Következményei: - érzéskiesés - zsibbadás - izomgyengeség - izomsorvadás - az ágyéki izomzat hipertónusa Ilyen esetben a gerinc kényszertartásos helyzetet vesz fel, az ok megszüntetésével a gerincferdülés is megszűnik. b) Milyen hatásai vannak a vibrációnak, és hogyan végezzük? A vibráció: a fogás alkalmazása közben a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre, az izmokra, inakra és adott esetben az idegekre ritmusos rezgéssel kombinált nyomást gyakorolunk. Hatásai: - fájdalomcsillapító - megnyugtató - feszültségoldó - a bőrre, a kötőszövetre, az izmokra, inakra, idegekre hatunk - különféle idegfájdalmak kezelésére szolgál - csökkent az izomtónus - a mellkason nyákoldó hatású - hason elősegíti a belek mozgását - oldja az izomzatban létrejött görcsöket Kivitelezés: Másodpercenként

8-10-es rezgésszámmal előnyös végezni. - végezhetjük ujjbeggyel - ököllel, kéztővel - csuklót, vállat mereven tartjuk c) Használjunk-e vivőanyagot a kondicionáló- masszázsnál? A páciens bőrének állapotától függ, használunk-e vivőanyagot. Ha a páciens bőre sima, száraz, izomtónusa normális, akkor a legjobb közvetítőanyag nélkül dolgozni, hogy megfelelő hatékonysággal tudjuk alkalmazni bizonyos fogásokat. Közvetítőanyag használatára kerülhet sor, ha a páciens bőre izzadt, nedves. Fontos, hogy olyan krémeket használjunk, amik nem okoznak allergiás reakciókat. Parafinolaj a fájdalmas myalgiás csomók kezelését teszi kíméletesebbé. Szappant a gőzfürdőkben a szappanos masszázsnál használják. Használhatunk aromás anyagokat is, ha a páciens nem allergiás az illóolajokra. Ha a páciens külön kéri, használhatunk izomlazító, fájdalomcsökkentő krémeket is a fájdalmas területek bedörzsölésére. d) Mi az

úgynevezett „shunt-hatás”? Az irhában nagy mennyiségű kapilláris hálózat található, melyek a masszázs során megnyílnak és részt vesznek a szisztémás keringésben. Ezt nevezzük shunt-hatásnak 19a) Az idegrendszer részei Az embert állandóan érik a legkülönbözőbb behatások, ingerek. Ezek érzékelését és az ingerekre a testben bekövetkező változásokat (reakciókat) az idegrendszer intézi. Ingerek a test szöveteinek és szerveinek működései is. Az idegrendszer állománya áll: - idegsejtekből - idegrostokból (neuronok) - idegkötőszövetekből (neuroglia): külső csíralemezből fejlődik ki. - idegsejtekből, idegrostból és idegvégződésből áll - kötőszöveti hártyákból - burkokból Feladata: - a környezeti behatásokra reagál - ingereket vesz fel a külvilágból - összehangolja a szervi működéseket - biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát - felelős a tudat, emlékezet, értelem, és érzelem

folyamataiért Anatómiai szempontból központi és környéki (perifériás) idegrendszerre oszthatjuk. 1. Központi idegrendszer: az agyból és a gerincvelőből kilépő idegek összessége Részei: Agyvelő: a) szürke kéregállomány - előbbi az agyi tevékenységek székhelye - itt helyezkednek el a tudati központok: mozgató, érző, érzékelő centrumok b) fehérállomány: - idegpályák helye - sejthalmaz képez központokat: hőközpont, légzés, mirigyelválasztás, erek tágulásaszűkülése - a szervezet vegetatív működésének irányítója Gerincvelő: a csigolyák alkotta gerinccsatornában végigfutó, kisujjnyi vastag burkokkal védett köteg. Jellemzői: - felépítése hasonló az agyvelőhöz, de az állományok fordítva, lepkealakban helyezkednek el. - a sejtes elemek a szürkeállományban vannak , az idegrostok a fehérállományban a gerincvelői hosszanti pályákat alkotják Az agy 3 fő részre osztható: 1. Előagy: mély bevágás osztja

ketté jobb és bal féltekére Itt foglalnak helyet az agyvízzel telt kamrák. 2. Középagy: állománya vegetatív központokat és összekötő pályákat tartalmaz 3. Utóagy: a híd, a nyúltagy, és a kisagy alkotják a) a híd: az agyat a nyúltagyvelővel köti össze. b) nyúltagy: a gerincvelő kezdete, a tarkócsont nyílásán, az öreglikon hagyja el a koponyát - idegpályákból áll - életfontosságú központok találhatók benne c) kisagy: a koponya hátsó részét tölti ki, két féltekére oszlik Feladata: - a testmozgások összehangolása - egyensúlyozást és más életfontos központokat irányít 2. Környéki (perifériás) idegrendszer: vékonyabb-vastagabb kötegek formájában faágszerűen egyre kisebb ágakra oszolva behálózzák az egész testet. Az agy 31 pár gerincvelői idegpáron keresztül tartja a kapcsolatot a test összes részével, szervével. Ezek az idegek a csigolyákon keresztül hagyják el a központi idegrendszert Az

öregliknál még 12 pár agyideg hagyja el az agyat. Feladata: - az idegek végződései felfogják a környezetükben beálló változásokat és a gerincvelőbe továbbítják. Részei: a) érző sejtek: - perifériától továbbítják az ingerületet az agyba - hő-, tapintás- és fájdalomérző receptorok b) mozgató sejtek: az izmokat mozgatják. Az érző sejtek ingerületeinek az elülső mozgatókra való átkapcsolódását, tudatalatti egyszerű reflexnek nevezzük. Az idegrendszert funkciói szerint oszthatjuk akaratunktól függő és független idegrendszerre: Vegetatív idegrendszer: befolyása minden életfolyamatra kiterjed: azokat serkenti vagy gátolja. - a szerveket működteti. A masszázs az idegrendszer receptorainak célszerű és sorozatos mechanikai ingerlésével fejti ki a legfontosabb hatásokat. b) Mi a különbség a központi és környéki bénulás között? A bénulás (idegbénulás, hüdés) orvosi neve: plégia, parézis. Amennyiben a test

egyik oldalán jelentkezik, hemiplégiáról, hemiparesisről beszélünk. 1. Központi (centrális) bénulás Oka: - az agyvelőt, gerincvelőt károsító megbetegedések Pl.: agyvérzés, agyvelőgyulladás, embólia (vérrögösödés - ictus), traumák, gyulladások, daganatok Tünetei: - spasticus (görcsös) bénulás (a beidegzett részen egyes izomcsoportok görcsös bénulása jelentkezik) - könyök, csukló, kézujjak, csípő-és térdizületek félig behajlított helyzetbe kerülnek - a beteg a bénult karját testéhez szorítja - kontraktúra (izomzsugorodás) keletkezik Kezelése: - gyógytorna - masszázs - langyos fürdő 2. Környéki (perifériás) bénulás Petyhüdt bénulás. Pl gyermekparalizis (Heine-Medin kór) Oka: - ideget érő mechanikai behatások Pl.: - baleset, fertőző betegség Tünetei: - izmok tónusa csökkent - izomsorvadás - reflexkiesés - érzéskiesés - izomzsugorodás a környéki területen Terápia: - vízitorna - lazító langyos

fürdő - enyhe masszázs gyógytorna c) A vérkörök, a szív működése, az erek fajtái 1. Szív: a keringés motorja Jellemzői: - kúp alakú, ököl nagyságú üreges szerv - speciális izomzatból épül fel - a két tüdőfél között helyezkedik el - négyüreges szerv, középen sövény osztja jobb és bal szívfélre, közöttük nincs közvetlen kapcsolat - két pitvar és két kamra alkotja, egy-egy kamra és pitvar között szájadék van, melyeket billentyűk zárnak A pitvarok izomzata gyenge, a kamráké vastagabb. A szívet idegingerek állandó, szabályosan ütemes működésben tartják. A szívfal 3 rétegből áll: - szívburok: rostos kötőszöveti hártya - szívizomzat - szívbelhártya Feladata: - az O2-ben szegény vért eljuttatni a tüdőbe - majd az O2-ben gazdag vért eljuttatni a szervekbe A vér útja a szervezetben: - az O2-ben gazdag vér a tüdőből a bal pitvarba kerül - a szájadékon át a bal kamrába - majd az aortába ömlik a

vér A szív így ellátja a szervezetet tápanyag és O2 dús vérrel. - az elhasználódott vér a vénákban gyűlik össze és a jobb pitvarba kerül Nagyvérkör: bal kamra--- szervezet---jobb pitvar 2.Erek: nagyvérkör és kisvérkör a) aorta: a szív bal kamrájából indul ki, az ütőeres rendszer legnagyobb vezetéke b) ütőerek: az O2 dús vért szállítják a szervekhez c) hajszálerek: faluk vékony, hártyaszerű, anyagok számára átjárható - a sejtanyagcsere ezek falán keresztül történik - a vér itt vegyesen tartalmaz CO2-t és O2-t - tágulni, és szűkülni képesek -vénák: a hajszálerek vastagabb gyűjtőerekbe (vénák) futnak, majd a kékes színű (CO2-s) vért a két nagy gyűjtőéren a szív jobb pitvarába szállítják. Kisvérkör: jobb kamra---tüdő---bal pitvar - tüdőverőér: faághoz hasonlóan behálózzák a tüdőszövetét - hajszálerei: a léghólyagocskákat veszik körül, itt cserélődik ki a CO2 és a friss O2 - visszerek: a

hajszálerek O2 dús vére ide fut - tüdőgyűjtőerek: az élénkpiros vért a bal pitvarba szállítják A billentyűk működése okozza a szívhangokat. Ha ezek nem tökéletesen működnek, szívzörejeket hallunk. A normális pulzusszám: 60-80 percenként. 3. Véredények: koszorúerek (ütő- és visszerek), melyek a szívet látják el . c) Masszázsformák rendszerezése. A masszázs fejlődése során idővel sokféle masszázsfajta alakult ki. A masszázsfajtákat osztályozhatjuk a kezelés célja szerint. Megkülönböztetünk: - orvosi vagy gyógymasszázst - sportmasszázst - higiénés vagy frissítő masszázst 1. Orvosi (gyógy) masszázs: - gyógyító célzattal végezzük szigorú orvosi előírás és utasítás alapján. Önmagában csak ritkán alkalmazzuk, mint gyógytényezőt, rendszerint egyéb fizikoterápiás eljárásokat is (pl. gyógyfürdő, elektromos kezelések) igénybe veszünk a beteg kezeléséhez. 2.Sportmasszázs: - sportolóknál

végezzük a sporttevékenység minél eredményesebbé tétele céljából. A sportolással kapcsolatos bemelegítés eredményesebb a bemelegítő-masszázs alkalmazásával. Mint tréning-masszázs elősegíti a teljesítmény fokozását. Az edzések és versenyek után alkalmazott masszázs elősegíti és gyorsítja a fáradtság megszüntetését. Itt főleg a gyúró fogások állnak előtérben. 3. Higiénés (frissítő) masszázs: - egészséges, de keveset mozgó embereknél végezzük. Olyan élettani hatások keletkeznek, amik egy része hasonló az erősebb testmozgás, sportolás közben a szervezetben létrejött hatásokhoz. - kellemes közérzetet biztosít, a fáradtságot csökkenti, de nem helyettesíti a rendszeres testmozgást. a) szappanos, vizes masszázs: gyógyfürdőkben végzik, elősegíti a hatást az előzetesen alkalmazott melegvizes fürdés. b) diagnosztikus masszázs: a bőr, bőr alatti kötőszövet állapotának megítélésében van szerepe.

Célja nem a kezelés, hanem a beteg állapotáról való tájékozódás Önmasszázs: - kézzel - közvetítő eszközzel (szárazkefe, vibrációs készülék) Idegen személy által végzett masszázs: - kézzel (szárazon, víz alatt, zuhany alatt) - vízsugárral (tangentor-kezelés) - közvetítő eszközzel (szárazkefe, vibrációs készülék) 20a) Milyen érzékszerveket ismer? Idegrendszerünk fontos szervei az érzékszervek. Feladatuk: a környezetből felfogni a különböző ingereket, és továbbítani az agy felé. 1.Szem: a látás érzékszerve - a fényjelenségek az átlátszó szaruhártyán, a szemlencsén, és a szemgolyót kitöltő átlátszó anyagon, az üvegtesten keresztül jutnak el a látóhártyához, ahol ingerületté alakul és az agykéregbe jut. 2. Fül: a hallás érzékszerve - a hang, mint mechanikai energia, rezgésbe hozza a dobhártyát, amely a hallócsontocskák segítségével a hangjelenségeket a középfülön át a belsőfülbe

továbbítja. Az ingerület szintén az agykéregbe jut 3. Egyensúlyozás szervei: a belsőfül félkörös ívjáratai, amelyek a kisagyi centrumokkal vannak összeköttetésben. Az orrnyálkahártyán ill. a nyelven és a szájüregben végződnek a szagló ill, ízlelő idegek A bőrben a tapintás, hő és fájdalom idegvégződései találhatók. A testüregek falában, a test belső felszínén, a test minden szövetében találhatók idegvégződések, melyek a mélyérzéseket továbbítják a központok felé. b) Keringési zavarok, felismerésük, terápia Az érbetegségekkel az angiológia foglakozik. 1. Verőérbetegségek közül a leggyakoribb az érelmeszesedés okozta érszűkület Leggyakrabban lábakon, lábszárakon jelentkezik. Tünetei: - időszakos sántítás (izomgyengeség) - hűvös, érzéketlen bőr - zsibbadás - lábikragörcsök - elhalás, kifekélyesedés Kezelés: - speciális gyógytorna (értona) - speciális masszázs (szegment, perioszt) -

elektroterápia - szénsavas ködkamra - szénsavas fürdő 2. Visszérbetegségek közül leggyakoribb a visszértágulat Leggyakrabban a lábszárakon, idős, kövér embereken jelentkezik. Oka: - a visszér falának gyengesége Következménye: - mivel a vérkeringés lassúbb ezekben a tágulatokban,, vérrögösödéshez, visszérgyulladáshoz vezethet. - a gyulladás után visszamaradhat vizenyő - környező elhalások jelentkezhetnek - lábszárfekély alakulhat ki - gyakran pigmentfoltok jelentkezhetnek a bőrön Terápia: - gyógyszeres kezelés - langyos fürdetés - speciális masszázs - óvatos tangentorkezelés ezért c) Ki volt Henrik Ling és Metzger? A XIX. Sz elején Henrik Ling svéd vívómester a masszázst egy tornarendszerbe építette be és ezzel megvetette az alapját a svéd masszázsnak. Amit ma a svéd masszázsnak nevezünk, azt Metzger amsterdami orvostól tudjuk, aki Ling tanítványa volt, kinek összefoglaló könyve is megjelent a masszázsról.

d) Mit nevezünk izomtónusnak? Az izmok nyugalmi helyzetben sem teljesen ernyedtek, kisfokú összehúzódás állapotában vannak. Ezt nevezzük izomfeszességnek, izomtónusnak, melyet idegrendszeri hatás tart fenn Az izmok normál feszülését 1. normotónusnak, 2. a rostok feszülését hipertónusnak, 3. csökkenését hipotónusnak nevezzük A tónus megítéléséhez a végtagok mozgatásakor lehetséges. 21a) A hallás érzékszerve Idegrendszerünk fontos szervei az érzékszervek. Feladatuk: a környezetből felfogni a különböző ingereket, és továbbítani az agy felé. Fül: a hallás érzékszerve. - a hang, mint mechanikai energia, rezgésbe hozza a dobhártyát, amely a hallócsontocskák segítségével a hangjelenségeket a középfülön át a belsőfülbe továbbítja. Az ingerület szintén az agykéregbe jut Egyensúlyozás szervei: a belsőfül félkörös ívjáratai, amelyek a kisagyi centrumokkal vannak összeköttetésben. b) Milyen betegségek

esetén nem végezhet masszázst? A masszázsnak vannak ellenjavallatai: 1. Lázas megbetegedések: - heveny gyulladásra utaló tünetek esetén 2. Csont- ízületi, izomsérülések, rándulások, ficamok heveny szakasza idején 3. Bőrfertőzések esetén - bőrviszketés 4. Lábszárfájdalmak esetén - trombózis gyanúja - vénák gyulladása - visszeres lábszár esetén 5. Fokozott vérzékenység esetén 6. Menstruáció első két napja 7. Terhesség alatt 8. Daganatos betegség esetén 9. Gyenge, leromlott állapotú, idős emberek esetén c) Milyen különleges masszázs-fajtákat ismerünk? 1.Önmasszázs - kézzel - közvetítő eszközzel (szárazkefe) - vibrációs készülékkel 2. Idegen személy általi masszázs - kézzel - víz alatti masszázs - zuhany alatti masszázs - vízsugárral végzett masszázs (tangentor) - közvetítő eszközzel (vibrációs eszközzel) - sportmasszázs - cellulitisz-masszázs - gyógymasszázs - mauri masszázs Talpreflexológia

lényege: A kézen és a lábon reflexpontok találhatók, melyek összeköttetésben állnak a szervekkel, mirigyekkel és a testrészekkel. Ha ezeket a pontokat masszírozzuk, visszahatás keletkezik a hozzátartozó szervekben, testrészben. A reflexmasszázzsal megtarthatjuk egészségünket, helyreállíthatjuk testünk normális működését, betegségeket gyógyíthatunk és gyógyszeres, orvosi kezelés mellett kiegészítő terápiaként is használhatjuk. A holisztikus masszázsban több keleti masszázstechnikát használunk egyszerre, bizonyos fogásokat, akupresszúrás pontokat, energia pályákra dolgozunk és ami a masszázs sajátossága- hogy egyénre szabott, azt a fogás technikát használjuk, amire az adott helyzetben szükségünk van a kezeléshez. A holisztikus masszázshoz társítható más alternatív kezelés gyógymódokkal, mint pl. az akupresszúra, a fitoterápia, diéták- léböjt kúrák alatt, mozgásterápiákkal, amik növelik a masszázs

hatását. A holisztikus masszázs a testi -lelki harmónia visszaállítására helyezi a hangsúlyt, ami azt jelenti, hogy a masszázs hatására beindulnak az öngyógyító folyamatok - vagyis a páciens önmagát gyógyítja, mi csak segítünk az egészség, az egyensúly helyreállításában. A shiatsu masszázs egy manuálterápiás gyógymód, ami az energiapályák és meghatározott akupunktúrás pontok stimulálásán keresztül az életenergia keringésének harmonizálására szolgál. Az energiapályák mentén enyhe, mélyreható nyomással, speciális, a shiatsu-ra jellemző kezelési móddal (ujj, tenyér, könyök, alkar, térd) sőt a gyógymód bizonyos változataiban lábbal kezelünk. A kezelésben nagy szerepet kapnak ezek közül a különféle feszítések és izületforgatások, amelyek úgyszintén energiablokádok feloldozására szolgálnak. Ugyancsak a shiatsu masszázsnak a része egy sor, az energetikai vezetékeket érintő nyújtásgyakorlat, és

amelyek kiegészítik a kezelést. A shiatsu japán kifejezés, ami szó szerinti fordításban "ujj nyomást" jelent (shi-ujj, ats- nyomás) A thai masszázs lényege: A hagyományos thai orvoslás része a gyógynövények, ásványok, gőzfürdő alkalmazása a spirituális gyógyítás mellett. Fejlődésére hatott a kínai akupunktúra és az indiai jóga. A thai masszőr az akupunktúrás vezetékek ismeretében ezen masszázsával, az izmok haránt lassú irányú eltolásával, akupunktúrás pontok nyomásával és az izületek nyújtásával kezeli páciensét, így hatása igen összetett. A lávaköves masszázs lényege: Már a neve is elárulja: meleg kövekkel való masszázs technikák összessége. A lávakövek (bazaltok), ugyanúgy, mint az ásványok - finom pozitív töltéssel, magas rezgésszámmal rendelkeznek, melyet felhasználhatunk fizikai és lelki állapotunk, közérzetünk javítására, feltöltésére. A lávaköves masszázs két

forrásból maradt ránk: az egyiket az áyurvéda használta, a másik pedig az indiánoktól ered. Nem csak lávaköveket használhatunk (hiszen a többi kő is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal), bár a köztudatban inkább ezt ismerik. A köveket lehet váltakoztatva használni- hideg-meleg (6065 C) formában Aki jártas az akupunktúrában, ismeri a meridiánokat, akupunktúrás pontokat - ezeket a helyeket is használjuk a lávaköves masszázs során illóolajokkal keverve fantasztikus élményhez juttathatjuk páciensünket. d) Milyen jellemzői vannak a gyulladásos folyamatnak? A gyulladás a szervezet védekező reakciója a különböző kórokozó tényezőkkel szemben (mikroorganizmusok, hő, vegyi, mechanikai hatások). A következő klasszikus tünetek a bőrön lejátszódó gyulladás tüneteire vonatkoznak: - duzzanat: az erekből kilépő savó okozza - bőrpír: véráramlás fokozódásának következménye - melegség: fokozott sejtanyagcsere

következménye - fájdalom: oka, szöveti nyomás - funkció kiesés: a gyulladt terület működése a fájdalom és szövetkárosodás következtében megváltozik. 22a) Nyak és törzsizmok A nyakizmok a fej mozgatásában vesznek részt: 1. Fejbiccentő izom: - a fejet oldalra hajlítja, forgatja 2. Hosszú nyak- és fejizom: - a fejet előre és oldalra hajlítja 3. Scalenus izmok: mélyizmok, a fej előre és oldalra hajlításában vesznek részt A törzsizmok 3 csoportot képeznek: 1. Hátizmok: a) Felületes hátizmok: - laposak és szélesek - csuklyaizom: a nyakszirten, a nyaki és felső háti csigolyákon ered, vállcsúcson és lapockataréjon tapad. Feladata: A vállat emeli és hátrahúzza. - lapockaemelő izom: a felső négy nyaki csigolyán ered, és a lapocka belső szélén tapad. Feladata: A vállat emeli. - nagy- és kisrombusz izom: az alsó nyaki és felső háti csigolyán ered, a lapocka belső részén tapad. Feladata: A lapockákat közelíti

egymáshoz. - elülső fűrész izom: a felső 9 bordán ered és a lapocka belső szélén tapad. Feladata: A vállat leszorítja és előrehúzza. - széles hátizom: az alsó 4 háti csigolyán, az alsó bordákon és a csípőtaréjon ered, és a felkarcsonton tapad. Feladata: a felkart közelíti és befelé forgatja, segíti a törzs hossztengely körüli forgatásában. b)Mély hátizmok: több kisebb izom a deréktájon hatalmas, a háti és nyaki szakaszon kevésbé erős izomcsoportokat alkot a gerinc két oldalán. Az ágyéki részt a test fenntartó izomzatának is nevezzük, melyek részei a harántnyúlványok közötti izmok, tövisnyúlványok közöttiek, és az őket összekötők. Feladatuk: a törzs hajlításáért felelősek. 2. Mellizomzat: nagy és kis mellizom a) nagy mellizom: a kulcscsonton, a szegycsonton és az egyenes hasizom bőnyéjén ered és a felkaron tapad. Legyező alakú, úszóizomnak is nevezik Feladata: a felkart közelíti, vállat

leszorítja, előrehúzza. b) bordaközti izmok: szélesen erednek és tapadnak. Feladata: a légző mozgásban van szerepük 3. Hasizmok: a) egyenes hasizom: az alsó bordákon ered és a szeméremcsonton tapad. b) külső ferde hasizom: az alsó nyolc borda külső részén ered, a szeméremcsonton és a csípőtövisen tapad. c) belső ferde hasizom: a külső alatt fut. Csípőtaréjon és háti bőnyén ered, a bordaív alsó szélén tapad, és az egyenes hasizomban rögzül. d) haránthasizmok: az alsó bordákon és a csípőtaréjon erednek, tapadásuk az egyenes hasizom külső széle. A hasizmok védik a belső szerveket, a hasprésben, a légzésben van szerepük és a törzs előrehajlását, forgását végzik. b) Mit értünk rehabilitáció alatt? A reumás betegségeknek rendkívül fontos szociális kihatásai vannak. A beteg nemcsak maga válik munkaképtelenné, hanem egy másik ember állandó támogatását is igényli. A rokkantság, kiszolgáltatottság

érzése nehezen viselhető el. Fontos a korai diagnózis, szakszerű kezelés hogy megelőzzük a rokkanttá válást. Ezt a célt szolgálja a reumagondozás intézménye. A rehabilitáció a társadalomba való visszavezetés, a kezelések célja a fizikális működés visszaállítása a betegség előtti szintre, és a további állapotromlás megakadályozása. A rehabilitációhoz a nem gyógyítható kóros állapotok ellensúlyozása is hozzátartozik, amely a megmaradt képességek erősítésével, gyógyászati eszközökkel, környezet átalakításával történhet. A rehabilitáció csoportmunka: beteg, orvos, nővér, gyógytornász és masszőr együttműködésétől függ. Minden esetben fel kell ajánlani a betegnek a rehabilitációt, hogy minél nagyobb mértékben helyreálljon a normális fizikális működés. c) Melyek a vendégekkel kialakítandó kontaktus alapelvei? A masszázs-kezelés sikere céljából igen fontos, hogy megfelelő kapcsolat

alakuljon ki a masszőr és a páciens között. A masszázsfogások csak akkor eredményesek, ha a páciens a kezelés közben jól el tudja magát lazítani. A lazításnak nemcsak a masszázs megkezdése előtti nyugalmi helyzetben kell megtörténnie, hanem a kezelés alatt végig. Az ellazulást szolgálja az is, hogy masszázs közben nem beszélgetünk. Nagyon fontos, hogy a masszőr a viselkedésével megnyerje a páciens bizalmát és az első fogások óvatosak, kíméletesek legyenek. Ügyelni kell arra, hogy masszázs közben a páciensnek véletlenül se okozzunk fájdalmat, mert akkor bizalmát elveszítjük. Ha már az elején fájdalmat okozunk, a páciens önkéntelenül megfeszíti az izmait. A nem megfelelő személyes kapcsolatfelvétel és az ügyetlenül végzett első fogások után a páciens később nehezen tudja ellazítani magát. d) Milyen panaszokat okoznak az ízületek gyulladásos megbetegedései? A gyulladás a szervezet védekező reakciója a

különböző kórokozó tényezőkkel szemben (mikroorganizmusok, hő, vegyi, mechanikai hatások). A következő klasszikus tünetek a bőrön lejátszódó gyulladás tüneteire vonatkoznak: - duzzanat: az erekből kilépő savó okozza - bőrpír: véráramlás fokozódásának következménye - melegség: fokozott sejtanyagcsere következménye - fájdalom: oka, szöveti nyomás - funkció kiesés: a gyulladt terület működése a fájdalom és szövetkárosodás következtében megváltozik. 23a) A felső végtag izmai A felső végtag izmait 4 csoportra osztjuk: 1. Vállöv izmai: a) deltaizom: háromszög alakú, vastag, erős izom, amely a váll kontúrját képezi. - kulcscsonton, vállcsúcson és a lapockataréjon ered, a felkarcsonton tapad Feladata: a felkart távolítja, előreemeli, hátrahúzza. b) lapocka alatti izom: a lapockán ered, felkarcsonton tapad. Feladata: befelé forgatja a kart c) lapocka feletti izom: lapocka taréja fölötti árokban ered, a

nagygumón tapad Feladata: a kart távolítja, előre emeli d) lapockatövis alatti izom: a taréj alatti árokban ered, a nagygumón tapad. Feladata: a felkart kifelé forgatja e) kisgörgeteg izom: a taréj alatt ered, a kisgumón tapad. Feladata: a kart befelé és hátra húzza. f) hollócsőr karizom: a hollócsőrnyúlványon ered, és a felkaron tapad Feladata: a kart előre emeli 2. Felkar izmok: Hajlítók-elöl: a) kétfejű karizom (bicepsz): lapockán és hollócsőrnyúlványon ered, az orsócsonton tapad Feladata: könyököt hajlítja b) karizom: felkarcsonton ered, singcsonton tapad Feladata: a könyök hajlítása c) kar-orsóizom: könyök felett ered, az orsócsont distalis végén tapad Feladata: könyökhajlító Feszítők-hátul: háromfejű hajlító izom (tricepsz): a lapockán és a felkarcsonton ered, könyöknyúlványon tapad Feladata: könyököt feszít 3. Alkar izmok: Hajlítók-elöl: a) felső hajlító izom: könyökön ered, ferdén fut lefelé,

orsócsonton tapad Feladata: alkart lefelé fordítja a tenyérrel b) csuklóhajlító orsóizom: könyökön ered, kézközépcsonton tapad Feladata: csuklót hajlítja, és mozgatja a hüvelykujj felé c) csuklóhajlító singizom: könyökön ered, kéztőcsonton tapad Feladata: csuklót hajlítja, és mozgatja a kisujj felé d) felületes és mély ujjhajlító izmok: a fenti izmok alatt erednek, és az ujjperceken tapadnak Feladata: ujjakat hajlítja e) négyszögletű alsó hajlító izom: összeköti az alkarcsontokat Feladata: a tenyeret lefelé fordítja f) hosszú hüvelykujjhajlító izom: orsócsonton ered, és a hüvelykujj körömpercén tapad Feladata: hüvelyujjat hajlítja Feszítők-hátul: a) hosszú és rövid orsó oldali feszítő izom: könyökön ered, kézközépcsonton tapad Feladata: csuklót feszíti b) sing oldali csuklófeszítő izom: könyökön ered, kézközépcsonton tapad Feladata: csuklófeszítő c) ujjfeszítő izmok: könyökön erednek,

körömperceken tapadnak Feladata: ujjak feszítése d) hanyító (supinator) izom: könyökön ered, orsócsonton tapad Feladata: tenyeret lefele fordítja e) hosszú hüvelyujj távolító izom: alkarcsonton ered, a hüvelyk középcsontján tapad Feladata: hüvelykujjat távolítja f) rövid és hosszú hüvelykfeszítő izmok: alkarcsonton erednek, körömpercen tapadnak Feladata: hüvelykujjat feszítik 4. Kézizmok: Az alkar és kézizmok inai ínhüvelyekben futnak. A kéz izmai rövidek. Ezek képezik a hüvelykpárnát és kisujj alatti párnát a) hüvelyktávolító b) hüvelyhajlító c) hüvelykfeszítő d) kisujjtávolító e)opponens izom: a kéztőszalagon ered, első középcsonton tapad Feladata: a hüvelykujjat szembe fordítja a többivel c) Soroljon fel reumatológiai kezelésformákat! 1. Gyógyszeres kezelés: - szájon keresztül - injekció formájában (izomba, ízületbe) - infúzióban - kúp formájában - tapaszok, borogatások - krémek Ezek a

terápiák oki és tüneti kezelések egyaránt. Antibiotikumok, szteroidok, gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók). 2. Fizioterápiák: Minden olyan célzott, a betegségre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, betegségmegelőző,gyógyító és helyreállító hatást gyakorolunk az egész szervezetre (pl.úszás) - mozgás és gyógytorna - gyógyfürdők, iszappakolások, balenoterápia - elektroterápia - korrekciós műtétek, protézisek (nem reumatológus végzi) - gyógymasszázs - diéták c) Milyen hatásai vannak a masszázs-kezelésnek a bőrre és az izomzatra? Az egész testre kiterjedő masszázs esetén a szervezetben sokrétű, bonyolult változások jönnek létre. A szervezet egyes életfolyamataira gyakorolt hatások egyszerre (szimultán) következnek be, s közben egymással is kapcsolatba kerülnek, hatnak egymásra. Közvetlen hatása van (helyi hatás): - a bőrre - a bőr alatti kötőszövetre - izomzatra (sportolók) A

masszázs a bőrre és funkcióira sokféle hatást gyakorol. Hatása: - vérbőség keletkezik - emelkedik a hőmérséklete - olyan kémiai anyagok termelődnek, melyek értágító hatásúak, a vérkeringést élénkebbé teszik - ezáltal a szövetek táplálkozása javul - élénkül a sejtek anyagcseréje - meggyorsul az elhalt hámsejtek leválása - fokozódik a fiatalabb sejtek növekedése - a bőr természetes rugalmassága megmarad - megnyílnak a faggyú- és verejtékmirigyek csatornái, melyek hozzájárulnak a szervezet hőszabályzó folyamatainak kiegyensúlyozott működéséhez. A masszázsnak az izomzatra kedvező hatásai vannak: - teljesítőképessége növekszik (30%) az izommunka gyorsabb, kitartóbb lesz elősegíti a fáradtság megszűnését az izomzat könnyebben, gyorsabban kipiheni magát csökkenthető az izomzat tónusa (betegségek, megterhelés esetén) javul a vérellátása kitágulnak a kapilláris erek meggyorsulnak a biokémiai

folyamatok, amik az izomzat működését kísérik eltávoznak az anyagcseretermékek, salakanyagok d) Mi a jellemzője a porckorong megbetegedésének? A fellazult, elfajult porckorongszövet nyomás hatására (a kocsonyás tartalom kitüremkedik), az előrenyomuló rész bejut a gerinccsatornába. Ez a folyamat a sérv kialakulása Jelei: - a sérv nyomást gyakorol a közeli idegpályákra, mely fájdalmat, - zsibbadást okoz a beidegzett területen - legsúlyosabb esetben az idegpálya ingerületvezetése megszűnik és elhalhat. - esetleg vizeletinkontinencia - bénulások Konkrét tünetekből már meg lehet állapítani a sérv helyét. Tünetei kialakulhatnak fokozatosan, és hirtelen is. Leggyakrabban a nyaki ás ágyéki részen keletkezik a sérv. MR és CT vizsgálattal valamint panaszok alapján állítják fel a diagnózist. Terápia: - fájdalomcsillapítás - gyulladáscsökkentés - nyugalomba helyezés - óvatos masszázs - fizikoterápia Az esetek nagy részében

a tünetek visszahúzódnak. A súlyos eseteket műtik A műtét lényege a sérv eltávolítása, illetve a porckorong kiürítése a kiújulás megelőzése miatt. 24a) Az alsó végtag izmai Az alsó végtag izmai 4 csoportra oszthatók: 1.Medenceöv izmai: a) csípőhorpaszizom: ágyéki csigolyákon és medencelapáton ered, a medence belső felszínén lefelé tart, és a combcsonton tapad. Feladata: a törzs előrehajlítása és a csípő hajlítása b) nagy farizom: farokcsonton, keresztcsonton, csípőcsonton ered, nagytompor alatt tapad. Feladata: a csípőt feszíti, és az egyenes tartásban vesz részt. c) középső farizom: csípőlapáton és a nagy farizom alatt ered, nagytomporon tapad. Feladata: combot távolítja d) kis farizom: előző alatt ered, tapad. Feladata: combot távolít, befelé forgat. e) combpólyafeszítő izom: csípőtövisen ered, és a combpólyába tapad Feladata: combpólyát feszít, és combot távolít f) a csípőt kifelé forgató

izomcsoport: rövid izmok - ikerizmok - belső elfedett izom - külső elfedett izom - négyszögletű izom - körte alakú izom 2. Combizmok: 3 csoport alkotja: Feszítők: a) szabóizom: csípőtövisen ered, és a sípcsontbütyök alatt tapad Feladata: csípő és térd hajlítása, combok közelítése, térd befele forgatása b) négyfejű combfeszítőizom: csípőtövisen, combcsonton ered, a sípcsonton tapad, magába foglalja a térdkalácsot. Feladata: mindkét ízületet mozgatja, térdet előre feszíti Hajlítók: a) félhártyás izom: ülőgumón ered, sípcsonton tapad Feladata: térdízületet hajlítja b) félinas izom: ülőgumón ered, sípcsonton tapad Feladata: térdízületet hajlítja c) kétfejű térdhajlító izom: ülőgumón, combcsonton ered, szárkapocscsonton tapad. Feladata: térdet hajlít Közelítők: a) karcsúizom: szeméremcsonton ered, sípcsonton tapad Feladata: combot közelít, térdet hajlít b) hosszú, rövid, nagy combközelítők:

szeméremcsonton ered, combcsonton tapad Feladata: combot közelít 3. Lábszárizmok: Lábhát felé hajlítók: a) sípcsontizom: sípcsonton ered, ékcsonton tapad Feladata: a láb befelé-felfelé mozgatása b) hosszú öregujjfeszítő izom: lábszárcsontok közötti hártyán és a szárkapocscsonton ered, a öregujj körömpercén tapad. Feladata: a nagy lábujjat feszíti c) hosszú lábujjfeszítők: lábszárcsonton ered, és az ujjakon tapad Feladata: ujjakat feszíti Talpat lefelé hajlítók: a) lábikraizom: comb-, lábszárcsonton ered, sarokcsonton tapad, Achilles-ínba megy át. Feladata: a talpat a láb felé hajlítja b) hosszú lábujjhajlító izom: a sípcsonton ered és az ujjak körömpercén tapad Feladata: ujjakat hajlítja c) hátsó sípcsontizom: a lábszárcsontokon ered, a sajkacsonton és az ékcsonton tapad Feladata: láb befelé, lefelé mozgatása d) hosszú öregujjhajlító izom: szárkapocscsonton ered, az öregujj körömpercén tapad Feladata:

nagyujjat hajlítja Láb szélét emelő izmok: a) hosszú szárkapocsizom: szárkapocscsonton ered, lábtőcsonton tapad b) rövid szárkapocsizom: szárkapocscsonton ered, lábközépcsonton tapad 4. Talpizmok: a) öregujj távolító izom b) rövid lábujjhajlító izom c) 5. ujjat távolító izom d) rövid öregujjfeszítő izom e) rövid lábujjfeszítő f) lábközép közötti izmok a lábujjak terpesztését végzik. b) Milyen jó és rossz hatásokat érezhet a páciens a kondicionáló masszázskezelés után? A kezelés után a páciensnek javul a közérzete, felfrissül, kellemes melegségérzést, bizsergést érezhet a bőrén. A még masszázsban nem részesülő egyéneknél az első kezelések után a fájdalmak fokozódása következhet be. Ez azokban az izomcsoportokban történik, amelyeket az illető keveset használ. Ezek az izomláz-szerű érzések a kezeléseknek a velejárója Ha a masszázst nem orvosi utasításra végezve az ellenjavallatokat nem

vettük figyelembe, fokozódhat a beteg fájdalma, állapota romolhat. c) A belső elválasztású mirigyek szervrendszere Hám eredetű, váladékot (hormonokat) termelő sejtcsoportok, amelyek meghatározott alakú szerveket képeznek. Egyesek más szövetébe vannak beágyazva (hasnyálmirigy szigetei, herék, petefészkek részei) Közös tulajdonságuk: kivezető csövük nincs, közvetlenül a vérbe juttatják váladékukat. Feladatuk: a hormonok a szervezet működéseit befolyásolják, irányítják - egymással szoros összeköttetésben vannak, egyik a másikat serkenti, vagy gátolja. 1. Pajzsmirigy: a légcső elülső felszínén helyezkedik el kétoldalt - hormonjai az anyagcserét serkenti - sejtingerlékenységet fokozza - jódanyagcserét irányítja Működésének hiánya vagy csökkenése: - a fejlődési korban növekedési és elmebeli visszamaradást okoz - felnőtt korban testi és szellemi renyheség, a bőr szárazsága, elhízás mellett bőr alatti

vizenyő kifejlődése jellemző Fokozott működése: - ideges ingerlékenységben, izzadásban - fokozott és szapora szívműködésben - testsúlycsökkenésben - szemek kidülledésében (Basedow-kór) nyilvánul meg. 2. Mellékpajzsmirigyek: a pajzsmirigy mögött, annak állományába beágyazva található Feladata: a szervezet mészanyagcseréjét irányítja Működésének kiesése: az izomzatban görcshajlamot okoz. 3. Csecsemőmirigy: a szegycsont alatt található, a serdülőkor után visszafejlődik Feladata: növekedést, és a fiatal szervezet fejlődését segíti - hormonja az izmok munkavégző képességét befolyásolja 4. Mellékvesék: páros szerv, a vesék csúcsán helyezkedik el Jellemzője: kéreg és velőállománya van Feladata: - velőállománya az adrenalin nevű hormont termeli - ereket szűkíti - a szívműködést serkenti - vérnyomást emeli - növeli a vér cukortartalmát - kéreghormonok a másodlagos nemi jelleg kialakulásában vesznek

részt: - a szervezet reakcióképességét növeli - gyulladásos folyamatokat gátolja 5. Nemi mirigyek: az ivarsejteken kívül hormonokat is termelnek 6. Hasnyálmirigy: az állományában található mirigysejtszigetek termelik az inzulint Feladata: a szervezet cukorforgalmának az irányítása 7. Agyfüggelék: az agyvelőhöz csatlakozó mogyorónyi mirigy Jellemzője: több lebenyből áll, melyek többféle hormont termelnek Feladata: közvetlenül hatnak a szervezeti funkciókra, pl. növekedés, anyagcsere - részben pedig összehangolja a többi mirigy munkáját - egyik fontos hormonja a szervezet vízforgalmát irányítja d) Egész vagy részmasszázst végezzen-e a kondicionáló masszőr? Függ a páciens igényétől, állapotától. Egészséges ember esetében az általános masszázs-kezelés heti 1-2 alkalommal ajánlott a stressz levezetésére, a kondíció megtartása, az egészség megőrzése érdekében. Bizonyos esetekben nincs szükség minden

testtáj átdolgozására. Körülírt területeken vagy egyes testtájakon jelentkező betegségek kezelését célzottan kell végezni, ilyenkor részmasszázst végzünk. Erre végtagsérülések, egyes ízületi megbetegedések, egyes izmok betegsége esetén van szükség. 25a) A fej izmai 1 Fejtető izmai: a homlok, a nyakszirt (tarkóizom), és a fül környékén elhelyezkedő lapos izmok. Feladatuk: a fejbőrt képesek mozgatni kis mértékben. 2. Arcizmok (mimikai izmok): az arckoponyán közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő kisizmok. A szemüreg, az orr és a száj körül helyezkednek el Feladatuk: - az arcmimika - külső nyílások működtetése: szűkítés, tágítás a) trombitásizom b) nevetőizom 3. Rágóizmok: 4 pár erős, részben felületi, részben mély izomból állnak Feladatuk: az állkapocs mozgatása - szájat nyitják, zárják a) halántékizom b) külső és belső röpizom: az őrlőmozgáshoz. b) Milyen különleges masszázs-fajtákat

ismerünk? 1.Önmasszázs - kézzel - közvetítő eszközzel (szárazkefe) - vibrációs készülékkel 2. Idegen személy általi masszázs - kézzel - víz alatti masszázs - zuhany alatti masszázs - vízsugárral végzett masszázs (tangentor) - közvetítő eszközzel (vibrációs eszközzel) - sportmasszázs - cellulitisz-masszázs - gyógymasszázs - mauri masszázs Talpreflexológia lényege: A kézen és a lábon reflexpontok találhatók, melyek összeköttetésben állnak a szervekkel, mirigyekkel és a testrészekkel. Ha ezeket a pontokat masszírozzuk, visszahatás keletkezik a hozzátartozó szervekben, testrészben. A reflexmasszázzsal megtarthatjuk egészségünket, helyreállíthatjuk testünk normális működését, betegségeket gyógyíthatunk és gyógyszeres, orvosi kezelés mellett kiegészítő terápiaként is használhatjuk. A holisztikus masszázsban több keleti masszázstechnikát használunk egyszerre, bizonyos fogásokat, akupresszúrás pontokat,

energia pályákra dolgozunk és ami a masszázs sajátossága- hogy egyénre szabott, azt a fogás technikát használjuk, amire az adott helyzetben szükségünk van a kezeléshez. A holisztikus masszázshoz társítható más alternatív kezelés gyógymódokkal, mint pl. az akupresszúra, a fitoterápia, diéták- léböjt kúrák alatt, mozgásterápiákkal, amik növelik a masszázs hatását. A holisztikus masszázs a testi -lelki harmónia visszaállítására helyezi a hangsúlyt, ami azt jelenti, hogy a masszázs hatására beindulnak az öngyógyító folyamatok - vagyis a páciens önmagát gyógyítja, mi csak segítünk az egészség, az egyensúly helyreállításában. A shiatsu masszázs egy manuálterápiás gyógymód, ami az energiapályák és meghatározott akupunktúrás pontok stimulálásán keresztül az életenergia keringésének harmonizálására szolgál. Az energiapályák mentén enyhe, mélyreható nyomással, speciális, a shiatsu-ra jellemző

kezelési móddal (ujj, tenyér, könyök, alkar, térd) sőt a gyógymód bizonyos változataiban lábbal kezelünk. A kezelésben nagy szerepet kapnak ezek közül a különféle feszítések és izületforgatások, amelyek úgyszintén energiablokádok feloldozására szolgálnak. Ugyancsak a shiatsu masszázsnak a része egy sor, az energetikai vezetékeket érintő nyújtásgyakorlat, és amelyek kiegészítik a kezelést. A shiatsu japán kifejezés, ami szó szerinti fordításban "ujj nyomást" jelent (shi-ujj, ats- nyomás) A thai masszázs lényege: A hagyományos thai orvoslás része a gyógynövények, ásványok, gőzfürdő alkalmazása a spirituális gyógyítás mellett. Fejlődésére hatott a kínai akupunktúra és az indiai jóga. A thai masszőr az akupunktúrás vezetékek ismeretében ezen masszázsával, az izmok haránt lassú irányú eltolásával, akupunktúrás pontok nyomásával és az izületek nyújtásával kezeli páciensét, így hatása

igen összetett. A lávaköves masszázs lényege: Már a neve is elárulja: meleg kövekkel való masszázs technikák összessége. A lávakövek (bazaltok), ugyanúgy, mint az ásványok - finom pozitív töltéssel, magas rezgésszámmal rendelkeznek, melyet felhasználhatunk fizikai és lelki állapotunk, közérzetünk javítására, feltöltésére. A lávaköves masszázs két forrásból maradt ránk: az egyiket az áyurvéda használta, a másik pedig az indiánoktól ered. Nem csak lávaköveket használhatunk (hiszen a többi kő is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal), bár a köztudatban inkább ezt ismerik. A köveket lehet váltakoztatva használni- hideg-meleg (6065 C) formában Aki jártas az akupunktúrában, ismeri a meridiánokat, akupunktúrás pontokat - ezeket a helyeket is használjuk a lávaköves masszázs során illóolajokkal keverve fantasztikus élményhez juttathatjuk páciensünket. c) Az idegrendszer felosztása, működése. Az érzékszervek Az

embert állandóan érik a legkülönbözőbb behatások, ingerek. Ezek érzékelését és az ingerekre a testben bekövetkező változásokat (reakciókat) az idegrendszer intézi. Ingerek a test szöveteinek és szerveinek működései is. Az idegrendszer állománya áll: - idegsejtekből - idegrostokból (neuronok) idegkötőszövetekből (neuroglia): külső csíralemezből fejlődik ki. - idegsejtekből, idegrostból és idegvégződésből áll - kötőszöveti hártyákból - burkokból Feladata: - a környezeti behatásokra reagál - ingereket vesz fel a külvilágból - összehangolja a szervi működéseket - biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát - felelős a tudat, emlékezet, értelem, és érzelem folyamataiért Anatómiai szempontból központi és környéki (perifériás) idegrendszerre oszthatjuk. 1. Központi idegrendszer: az agyból és a gerincvelőből kilépő idegek összessége Részei: Agyvelő: a) szürke kéregállomány -

előbbi az agyi tevékenységek székhelye - itt helyezkednek el a tudati központok: mozgató, érző, érzékelő centrumok b) fehérállomány: - idegpályák helye - sejthalmaz képez központokat: hőközpont, légzés, mirigyelválasztás, erek tágulásaszűkülése - a szervezet vegetatív működésének irányítója Gerincvelő: a csigolyák alkotta gerinccsatornában végigfutó, kisujjnyi vastag burkokkal védett köteg. Jellemzői: - felépítése hasonló az agyvelőhöz, de az állományok fordítva, lepkealakban helyezkednek el. - a sejtes elemek a szürkeállományban vannak , az idegrostok a fehérállományban a gerincvelői hosszanti pályákat alkotják Az agy 3 fő részre osztható: 1. Előagy: mély bevágás osztja ketté jobb és bal féltekére Itt foglalnak helyet az agyvízzel telt kamrák. 2. Középagy: állománya vegetatív központokat és összekötő pályákat tartalmaz 3. Utóagy: a híd, a nyúltagy, és a kisagy alkotják a) a híd: az agyat a

nyúltagyvelővel köti össze. b) nyúltagy: a gerincvelő kezdete, a tarkócsont nyílásán, az öreglikon hagyja el a koponyát - idegpályákból áll - életfontosságú központok találhatók benne c) kisagy: a koponya hátsó részét tölti ki, két féltekére oszlik Feladata: - a testmozgások összehangolása - egyensúlyozást és más életfontos központokat irányít 2. Környéki (perifériás) idegrendszer: vékonyabb-vastagabb kötegek formájában faágszerűen egyre kisebb ágakra oszolva behálózzák az egész testet. Az agy 31 pár gerincvelői idegpáron keresztül tartja a kapcsolatot a test összes részével, szervével. Ezek az idegek a csigolyákon keresztül hagyják el a központi idegrendszert Az öregliknál még 12 pár agyideg hagyja el az agyat. Feladata: - az idegek végződései felfogják a környezetükben beálló változásokat és a gerincvelőbe továbbítják. Részei: c) érző sejtek: - perifériától továbbítják az ingerületet az

agyba - hő-, tapintás- és fájdalomérző receptorok d) mozgató sejtek: az izmokat mozgatják. Az érző sejtek ingerületeinek az elülső mozgatókra való átkapcsolódását, tudatalatti egyszerű reflexnek nevezzük. Az idegrendszert funkciói szerint oszthatjuk akaratunktól függő és független idegrendszerre: Vegetatív idegrendszer: befolyása minden életfolyamatra kiterjed: azokat serkenti vagy gátolja. - a szerveket működteti. A masszázs az idegrendszer receptorainak célszerű és sorozatos mechanikai ingerlésével fejti ki a legfontosabb hatásokat. Idegrendszerünk fontos szervei az érzékszervek. Feladatuk: a környezetből felfogni a különböző ingereket, és továbbítani az agy felé. 1.Szem: a látás érzékszerve - a fényjelenségek az átlátszó szaruhártyán, a szemlencsén, és a szemgolyót kitöltő átlátszó anyagon, az üvegtesten keresztül jutnak el a látóhártyához, ahol ingerületté alakul és az agykéregbe jut. 2. Fül: a

hallás érzékszerve - a hang, mint mechanikai energia, rezgésbe hozza a dobhártyát, amely a hallócsontocskák segítségével a hangjelenségeket a középfülön át a belsőfülbe továbbítja. Az ingerület szintén az agykéregbe jut 3. Egyensúlyozás szervei: a belsőfül félkörös ívjáratai, amelyek a kisagyi centrumokkal vannak összeköttetésben. Az orrnyálkahártyán ill. a nyelven és a szájüregben végződnek a szagló ill, ízlelő idegek A bőrben a tapintás, hő és fájdalom idegvégződései találhatók. A testüregek falában, a test belső felszínén, a test minden szövetében találhatók idegvégződések, melyek a mélyérzéseket továbbítják a központok felé. d) Mely részeket kell kihagyni a masszázs-kezelésből? A hasmasszázs nem tartozik bele az általános masszázsba. Igen igényes, felelősségteljes beavatkozás, amit csak nagy gyakorlatú masszőr vagy orvos végezhet. Csak orvosi javaslatra, indokolt esetben végezhető: - ha a

hasfal izomzata gyenge - a belek puffadtak - székrekedés esetén Célja: - a hasfal izomzatának erősítése - vastagbél tónusának megváltoztatása Ellenjavallata: - terhesség - sérv - hasüregi szervek bármilyen betegsége vagy annak gyanúja Feltételei: - étkezés után néhány órával foghatunk hozzá - fontos a húgyhólyag kiürítése előtte - a hasfal izomzatának teljes ellazítása - a páciens a térdeit húzza fel, ernyessze el hasfalát - a páciens lassan, nyugodtan lélegezzen Kivitelezése: - a simítás a vastagbél lefutásának megfelelően történjen párhuzamos gyúrások a hasizmokon félkörös gyúrások a has oldalsó felszínén kétkezes gyúrás az egyenes és ferde hasizmokon a vastagbél felett körkörös gyúrást végzünk ujjheggyel vibrációt alkalmazunk a köldöknél időtartama 8-10 perc