Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálása az alapellátásban

KERESŐKÉPTELENSÉG ÉS A KERESŐKÉPESSÉG ORVOSI ELBÍRÁLÁSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Házi dolgozat Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Főiskolai Kar 2001. Készítette: Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak I. évfolyam levelező tagozat 2 Vázlat 1. Keresőképtelenség és keresőképesség elbírálása és annak ellenőrzése 2. Táppénz 2.1 Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások 3. Irodalomjegyzék 4. Ábrajegyzék 3 1. Keresőképtelenség és keresőképesség elbírálása és annak ellenőrzése A keresőképtelenség és keresőképesség elbírálását és annak ellenőrzését a 102/1995. (VIII 25) Korm rendelet szabályozza Az eredeti kormányrendelet egyes részeit a későbbi korm. rendeletek kiegészítették, módosították illetve helyesbítették Az 1995. évi LXXIII A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ’95 évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások

finanszírozásának általános szabályairól szóló törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a következőket rendelte el:  A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított), betegsége, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatt nem tudja ellátni munkáját.  A keresőképtelenség elbírálása egészségügyi szakértői tevékenység, melynek során az eljáró orvos köteles olyan diagnosztikai és terápiás eljárást alkalmazni, amely elősegíti és lehetővé teszi a munkavállaló (biztosított) mielőbbi gyógyulását, keresőképességének helyreállítását.  Az 1997. évi LXXXIII Törvény 45 §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és

igazolására jogosult: a. A háziorvos, házi gyermekorvos (továbbiakban együtt: háziorvos) b. A járóbeteg-szakellátás orvosa c. Az ideggondozó, bőr- és nemibeteg gondozó, tüdőgondozó, valamint onkológiai gondozó szakorvosa d. A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: MEP) ellenőrző tevékenysége során eljáró főorvos ~ A kórházi kezelés időtartamára, valamint az elmebeteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a keresőképtelenséget a kórház igazolja. Az utóbbi esetnél a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartalmát is fel kell tüntetni. ~ A háziorvos akkor jogosult a keresőképtelenség elbírálására és igazolására, ha a MEP-pel szerződést kötött a háziorvosi tevékenységre ~ A járóbeteg-szakellátás, valamint az ideg-, bőr- és nemibeteg-, tüdő-, és onkológiai gondozó szakorvosa akkor jogosult keresőképtelenség elbírálására, ha az

intézmény vezetője finanszírozási szerződést kötött a MEP-pel a feladat ellátására. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza. ~ További kikötés, hogy a járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg, vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes. ~ Amennyiben a keresőképtelenséget nem a munkavállaló (biztosított) vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak – a 4    ~ a. b. c. ~  ~ a. b. ~ a. b. c. d. e. f. ~ a. megállapítással egyidejűleg – a munkavállaló (biztosított), vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell. A keresőképtelenség megállapításának feltétele, hogy a biztosított a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelentse keresőképtelensége alatti tartózkodási

helyét. Ha a biztosított tartózkodási helye megváltozik keresőképtelenségének ideje alatt, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja, és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost. Ha a biztosított egészségi állapotának javulása következtében alkalmassá válik munkája elvégzésére, illetve ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további gondozást nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképesnek kell nyilvánítania. A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell. A

keresőképtelen biztosított köteles: Betartani az orvos utasításait Megjelenni az elrendelt vizsgálatokon Tájékoztatni a keresőképtelen állományban tartó orvost arról, ha a keresőképtelenség alatt más orvos is kezelte. A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes MEP-nél. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltató az E. Alap kezelője által meghatározott térítési díjat fizet A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvosok ellenőrzik. Főorvosi tevékenységet elláthat: A MEP erre kijelölt főorvosa Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a feladat ellátására, szerződés alapján feljogosított, társadalombiztosítási szakismeretekkel rendelkező szakorvos, az illetékes MEP felügyelete mellett ( a továbbiakban az a, b pont alattiak együtt: ellenőrző

főorvosok) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult: A beteg vizsgálatára Betekinteni a betegdokumentációba A beteget szükség szerint szakorvoshoz utalni A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására Javaslatot tenni a táppénzfolyósító szerv felé a táppénz megszüntetésére Közli a munkáltatóval a felülvizsgálat eredményét Az ellenőrző főorvos a munkáltató által közölt, valamint a betegdokumentációból megállapított adatok és a keresőképtelenséget megállapító orvos megkeresése után : Dönt a biztosított keresőképtelenségéről, vagy 5 b. A keresőképesség elbírálása céljából a beteget a FOB (Főorvosi Bizottság) elé utalja, és c. Döntését követően arról a munkáltatót és a munkavállalót, valamint a keresőképtelenséget elbíráló orvost írásban értesíti. ~ A döntéssel szemben az érintett felek a közléstől számított 8 napon belül az illetékes FOB-hoz

benyújtandó, halasztó hatályú jogorvoslattal élhetnek. ~ Ha a keresőképtelen személy az ellenőrző főorvos általi vizsgálathoz , illetve az ellenőrző főorvos általi szakorvosi vizsgálatra való beutaláshoz nem járul hozzá, az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénz folyósítás megszüntetését a folyósító szervnél. ~ Az ellenőrzés eredménye alapján az ellenőrző főorvos észrevételeiről írásban tájékoztatja az ellenőrzött orvost, indokolt esetben a MEP-pel finanszírozási, és keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is. A betegvizsgálat eredményét a betegdokumentációban rögzíti. ~ Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt, vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását, vagy az elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi.  Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló orvos

és az ellenőrző főorvos a keresőképtelenséget illetőleg nem ért egyet, a vita eldöntésére az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott, területileg illetékes FOB jogosult. ~ Ha a biztosított az ellenőrző főorvos által előírt vizsgálatokhoz nem járul hozzá, illetve ha a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképtelenség elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól. ~ A FOB elé irányítás a „Beutaló a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, felülvéleményezésre a főorvosi bizottsághoz, OOSZI orvosi bizottsághoz” nyomtatvány kiállításával történik.  A FOB tagjai az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) kijelölt orvosi bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos. ~ A FOB döntését a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján

hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. ~ Ha a beteg a FOB általi vizsgálathoz nem járul hozzá, a FOB kezdeményezi a táppénz megvonását a folyósító szervnél. ~ A FOB működésének helye az OOSZI területileg illetékes I. fokú orvosi bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét az OOSZI főigazgatója határozza meg, a MEP igazgatójával egyetértésben. ~ A FOB naponta ülésezik, döntése végleges.  A keresőképtelenség okát a keresőképtelenséget megállapító és igazoló orvos a biztosított kartonjára rávezeti, továbbá kiállítja az „Orvosi Igazolás 6 ~ ~ ~ ~ ~  ~  ~  a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Az igazolást az orvos munkahelyének bélyegzőjével és saját személyi orvosi bélyegzőjével is ellátja. A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról az

„Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” (továbbiakban: Napló) elnevezésű nyilvántartást vezeti. A Napló adattartalma meghatározott (1 ábra) A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII Törvény 22 §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni. Az „Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományba vételről” nevű nyomtatvány, illetve a „Napló” nevű orvosi dokumentációk közokiratok . Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés tényét a Naplóba jegyzi be. A FOB a „Beutaló a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, felülvéleményezésre a főorvosi bizottsághoz, OOSZI orvosi bizottsághoz” nyomtatványon rögzíti döntését. A keresőképtelenséget megállapító orvos és a FOB egymás közötti ügyvitelében a „Beutaló a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, felülvéleményezésre a főorvosi bizottsághoz, OOSZI orvosi bizottsághoz”

nyomtatványt használja, valamint ha szükséges –a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelenség elbírálásához kórrajz kivonatot ad. Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait is fel kell tüntetni, és a kórisme rovatban a gyermek betegségét kell bejegyezni. A keresőképtelenség kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek közösségből történő kitiltásának időpontját. Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetve közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás, vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tiszti főorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. Az orvos saját

dokumentációjában a keresőképtelenség okát (betegség, állapot megjelölés) , illetve a keresőképtelenség egyéb jogcímét (gyermekgondozás stb.)- a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) mindenkori érvényes fogalmaival és számjeleivel- megjelöli. Az „Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományba vételről” igazoláson, illetve a beteg gyermek ápolása címen megállapított keresőképtelenségnek igazolásán, valamint a Naplóban a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni (2.ábra) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, keresőképtelenként a Naplóban tovább nyilvántartani nem kell, de ezt a tényt a Naplóban és a beteg kartonján is fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosított továbbra is keresőképtelen, ezt kérésére igazolni kell. A biztosított, a munkáltató vagy a társadalombiztosítási szerv kérésére az orvos a keresőképtelenséget- a táppénzre jogosult

keresőképtelen 7 ~   ~  biztosítottra irányadó szabály szerint- véleményezi. Az ilyen véleményen fel kell tüntetni, hogy kinek a kérésére és milyen célból adták ki. Amennyiben a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy kéri, azt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki. A keresőképtelenséget elbíráló orvos a keresőképtelenné, illetve keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles jelentést tenni a területileg illetékes MEP-hez (heti jelentés). A heti jelentést a 3 ábrán foglalat nyomtatvány szerinti mágneses adathordozón kell megtenni. 1 , feltüntetve rajta a 2 ábrán összefoglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. A MEP a heti jelentésben foglalt adatokat , az adatvédelmi előírások betartásával kezeli, és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbíthatja. A fegyveres erők és

rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egészségügyi szolgálatai, a keresőképtelenség elbírálását és ellenőrzését, az illetékes miniszter által szabályozott külön eljárási rendben végzik. 2 Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy az országos közforgalmú vasutak egészségügyi szolgálataira vonatkozó keresőképesség elbírálási rendet- az Egészségbiztosítási Önkormányzattal és a népjóléti Miniszterrel egyetértésben- e rendelet keretei között szabályozza. Ez a rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődő keresőképtelenség további elbírálására a keresőképessé nyilvánítás időpontjáig, a keresőképtelenséget megállapító orvos (egészségügyi intézmény) jogosult. 2. Táppénz A táppénzre illetve a táppénzre való jogosultságra vonatkozó szabályozást az 1997. évi LXXXIII A

kötelező egészségbiztosítás ellátásiról szóló törvény tartalmazza.  Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és Tbj.- ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett. ~ Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartalmát, az ellátás mértékét, illetve összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelet vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. 1 A heti jelentés mágneses adathordozón történő megküldése a területileg illetékes MEP-hez 2000.január 01-től kötelező 2 Lásd: 21/2000 (VIII.23) BM-IM-TNM együttes rendelet 8 ~ Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása

és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.  Keresőképtelen az: a. Aki munkáját betegsége miatt nem tudja ellátni b. Aki terhessége, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult c. Az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja d. Az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja e. Az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja f. Aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása, vagy gyógykezelése miatt részesül g. Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg

állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.  A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásának az a foglalkozás, illetve az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. ~ A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa, és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. ~ A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható ~ Kivételesen indokolt esetben-a fentiektől eltérően- a külön jogszabály szerinti Főorvosi Bizottság a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.  Táppénz a keresőképtelenség tartalmára jár, legfeljebb

azonban: a. Egy éven át b. Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve ápolása címén a gyermek egyéves koráig c. Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át d. Háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át e. Hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át ~ A fent leírtaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, keresőképtelenség megállapítása 9 ~ ~ a. b. ~ ~ a. b. c. ~  ~ a. b. c. d. e. ~  esetén táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. Az, aki keresőképtelenségét

közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki: Tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy Iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Nem számít ilyen előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított: Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása Beteg gyermek ápolása Közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy a járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít bele a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A táppénz minden naptári napra jár, beleértve a heti pihenőnapot, és a munkaszüneti napot is. Kivétel ez alól, és nem jár táppénz: A keresőképtelenségnek arra az időszakára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. A keresőképtelenségnek arra az időszakára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve részben megkapott keresett után, A gyermekgondozási segély

folyósításának idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt Az előzetes letartóztatás, és szabadságvesztés tartamára A saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző főorvos vizsgálatához nem járult hozzá. A táppénz folyósítását meg lehet szüntetni, ha a táppénzre jogosult gyógyulását tudatosan késlelteti. A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett volt. 10 ~ A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező

jövedelem (továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. ~ Ha a biztosított a fent említett időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. ~ Ha a biztosított a fent leírt (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján árvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti, vagy a tényleges jövedelme a

minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. ~ Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, vagy katonai (polgári) szolgálatot teljesített, a táppénz alapja megegyezik az irányadó időszakban ténylegesen elért, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelmével. ~ A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha: a. A korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magába foglaló naptári évben kezdődött b. A korábbi táppénzét a fent leírtak alapján állapították meg ~ A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári napi átlagkereset kiszámítására

vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg. ~ A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetén a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 %-a , ennél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama 60 % -os.  A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottakra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy: a. A táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni b. A táppénz összegének megállapításánál az a, pontban meghatározott, biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni az

eddig leírtak szerint. 11 ~ Ugyanezt kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra ia, aki egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 2.1 Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások  Az OEP főigazgatója- Az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között- méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik 3. ~ A méltányossági jogkör gyakorlása során az OEP főigazgatója a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.  A betegszabadság jelenleg 15 munkanap. A táppénzt a TB fizeti, míg a betegszabadságot a munkáltató fizeti. A betegszabadság a 3 havi átlagbér 75 %-a. ~ A táppénzről a háziorvosnak illetve a keresőképtelenséget megállapító orvosnak nyilvántartást kell

vezetnie. Ez a nyilvántartás a már korábban említett: ”Orvosi Napló keresőképtelen biztosítottakról” , röviden Napló. A nyilvántartás , vagy dokumentáció egy része az orvosnál marad, másik részét megkapja a keresőképessé nyilvánított beteg. ~ A táppénz igazolására 2 féle dokumentum szolgál, ezt kapja meg a beteg: a. Van a nagyalakú táppénzes papír, ez 7 nap igazolására szolgál, a beteg azonosító adatain kívül szerepel még rajta: a táppénz kezdete és vége, ha baleset miatt került rá sor ezt jelölni kell rajta, a baleset fajtáját is, pl.: üzemi baleset. Üzemi baleset esetén 100%-os táppénz jár A táppénzre vétel oka, valamint a baleset típusa kódszámmal van jelölve. Alul a nyomtatványon a naplóban található sorszám, naplószám található b. Ha a beteg 7 napnál tovább is táppénzen van, akkor az úgynevezett „kutyanyelvet” (orvosi igazolást) adnak. Ezen 2 hét igazolására van lehetőség. c. Ha a beteg

sokáig van táppénzen először a nagy alakú igazolást, majd 2 hetenként „kutyanyelvet” kap. d. A kórházban fekvőbeteg-ellátás során úgynevezett kisigazolást adnak Ezen a beteg adatain kívül, a kórház azonosító, ellátás ideje és a diagnózis (kódszámmal) szerepel. A beteg az orvostól kapott táppénzes igazolást köteles leadni a munkáltatójának. Általában 100 főnél nagyobb munkahelyen van üzemi kifizetőhely, ahol elszámolják a táppénzt, ha nincs a MEP számolja el. 3 Lásd:3/2001. (TbK5) OEP utasítás 12 3. Irodalomjegyzék 1) 102/1995. (VIII25) Korm rendelet -a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről. CompLex CD Jogtár 2) 1997. évi LXXXIII Törvény A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól CompLex CD Jogtár 13 4. Ábrajegyzék Napló .évhó Sorszám A keresőképtelen személy adatai Kórisme FM* T K* Neve: Szül. éve: fogl.: Lakcíme: BNO kód:

TAJ száma: FM*= Felvétel módja (kód) T*= Táppénz jellege (kód) K*= Megszüntetés (kiírás) módja(kód) Napló Keresőképtelen állományból Keresőképtelen kiírt -től -től Fekvőbeteg intézetben -tól 1. ábra Napló 2 oldala Ellenőrzés Feljegyzések időpontja -ig 14 Felvétel módja (Felv. mód) Kód Induló Átvett Új diagnózis Kórházból Visszamenőleges Férfi Nő I A D H V Neme Kód 1 2 Eset megszűntetés módja (Megsz. Mód) Keresőképes Átadva Kórházba Táppénz joga lejárt Beteg kérésére Diagnózisváltozás Rokkantosítva Meghalt Kód K A H L B D R E Táppénz jellege (TP. jell) Üzemi baleset Foglalkozási megbetegedés Közúti baleset Egyéb baleset Beteg gyermek ápolása Terhesség-szülés miatti keresőképtelenség Közegészségügyi okból foglalkozástól való eltiltás vagy hatósági elkülönítés Egyéb keresőképtelenség, illetve veszélyeztetett terhesség Kód ’’1 ’’2 ’’3 ’’4 ’’5

’’6 ’’7 ’’8 2. ábra A heti jelentéshez és a keresőképtelenség igazolásához, valamint a Naplóban használandó kódok Heti jelentés a keresőképtelen állományba vett esetekről 15 A heti jelentésnek tartalmaznia kell: a) az intézmény vagy praxis nevét, kódjelét − a rendelés kódjelét − az orvos nevét − az orvos specifikus bélyegző számát − a tárgyhét sorszámát b) a tárgyhéten keresőképtelen állományba vett betegek esetén − táppénzes naplószámát − TAJ számát (GYÁP esetén a beteg gyermek TAJ számát) − A beteg korát, nemét − A felvételt jelölő kódot − A táppénz jellegét jelölő kódot − A keresőképtelenséget indokoló diagnózis BNO kódját − A keresőképtelen állományba vétel dátumát c) A tárgyhéten keresőképtelen állományból kiírt betegek esetén − A táppénzes napló számát − TAJ számát (GYÁP esetén a beteg gyermek TAJ számát) − A keresőképtelen

állományból kiírás dátumát − A megszüntetés módját jelölő kódot d) A jelentéskészítés dátumát − Az orvos aláírását − Az orvos specifikus bélyegző lenyomatát