Informatika | Térinformatika » Zaletnyik Piroska - Oktatási segédanyag a MicroStation GeoGraphics használatához

Oktatási segédanyag a MicroStation GeoGraphics használatához Készítette: Zaletnyik Piroska V. éves földmérő és térinformatikai hallgató Konzulens: Deák Ottó tudományos munkatárs Általános és Felsőgeodézia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia Budapest, 2001. november Tartalom ELŐSZÓ. 5 1. BEVEZETÉS A MICROSTATION GEOGRAPHICS HASZNÁLATÁBA 6 1.1 A MicroStation GeoGraphics újdonságai 6 Project kezelés. 6 Adatbázis eszköztár – Database . 6 Jelleg alapú tervezés – feature. 6 Geometriai és topológiai tisztítás, javítások – Topology Cleanup. 7 Térbeli (topológiai) elemzés – Topology Analysis . 7 Tematikus térképezés és feliratozás – Thematic Resymbolization, Annotation. 7 Térképkezelés. 8 Raszteres adatok kezelése . 8 MGE kompatibilitás . 8 1.2 MicroStation GeoGraphics projektek felépítése 8 Kategóriák . 8 Jellegek. 8 Térképek. 9 Parancsok . 9 Felhasználói

táblák. 9 2. MICROSTATION GEOGRAPHICS PROJEKT ELKÉSZÍTÉSÉNEK BEMUTATÁSA . 15 2.1 Mintapélda ismertetése 15 2.2 Egy projekt elkészítésének lépései 15 2.3 Térképdigitalizálás a MicroStation Descartes programmal 16 1. gyakorlat 16 2.4 Acces adatbázis elkészítése 19 2. gyakorlat 20 2.5 Az adatbázis hozzáférés konfigurációja 22 3. gyakorlat 22 2.6 Projekt létrehozása 23 4. gyakorlat 23 2.7 Projekt megnyitása 25 5. gyakorlat 25 2.8 Kategóriák, jellegek és parancsok definiálása 26 6. gyakorlat 27 2.81 Kategóriák megalkotása 28 2 2.82 Kategória létrehozása 28 7. gyakorlat 28 2.83 Kategória szerkesztése 29 2.84 Kategória törlése 29 2.85 Kategória visszaállítása 30 2.86 Jellegek 30 2.87 Nevek és jellegkódok 30 2.88 Megjelenítési sorrend (Display Order) 30 2.89 Jelleg létrehozása 31 8. gyakorlat 31 2.810 Jelleg definiálása 31 9. gyakorlat 31 Cella készítése . 34 10. gyakorlat 34 2.9 Rendszertáblák (MSCATALOG és

UGTABLE CAT) 34 11. gyakorlat 35 2.10 Térképek, a térkép alakjának regisztrálása és kulcstérkép létrehozása 37 2.101 A projekt térképei 37 12. gyakorlat 37 2.102 A kulcstérkép és az index fájl 37 2.103 Térkép alakjának létrehozása, regisztrálása 38 13. gyakorlat 38 2.104 Kulcstérkép létrehozása 40 14. gyakorlat 41 2.11 Projekt megnyitása, aktív térkép kiválasztása 42 15. gyakorlat 42 2.12 Geometriai és topológiai tisztítás, javítások 45 2.13 MicroStation rajzi elemek hozzákapcsolása jellegekhez 46 2.131 Munka a jelleg eszköztárral (Features) 46 2.132 Aktív jelleg kiválasztása (Select Active Feature) 46 2.133 Az aktív jelleg hozzákapcsolása objektumokhoz (Attach Active Feature) 47 2.134 Az aktív jelleg hozzákapcsolásának megszüntetése (Detach Active Feature) 47 2.135 Jellegek szimbolikájának helyreállítása (Reset Feature) 48 2.136 Jelleg prioritásának megváltoztatása (Make Highest Priority) 48 2.137 Jellegek

lekérdezése, kilistázása (List Features) 48 2.138Jellegkezelő (Feature Manager) 49 16. gyakorlat 50 2.14 Jellegek megjelenítése (Display Manager) 52 2.15 Egyedi objektumok hozzákapcsolása az adatbázishoz (SQL Manager és Query Builder segítségével). 53 2.151 SQL Manager és Query Builder 53 2.152 Az adatbázis beállításai 56 17. gyakorlat 56 3 2.16 Szöveges elemek hozzákapcsolása az adatbázishoz (Database Text Manager segítségével). 59 18. gyakorlat 60 2.17 Objektumok attribútum kapcsolatainak a másolása más objektumokhoz 62 19. gyakorlat 63 2.18 Területek és kerületek aktualizálása (adatbázisba íratása), MAPID mező kitöltése, és egyéb használni kívánt attribútum adatok beírása. 65 2.181 Területek és kerületek aktualizálása (adatbázisba íratása) 66 20. gyakorlat 67 2.182 MAPID mező kitöltése 67 21. gyakorlat 67 2.183 Egyéb használni kívánt attribútum adatok beírása 68 22. gyakorlat 69 2.19 Felületelemek

létrehozása 71 23. gyakorlat 73 3. LEKÉRDEZÉSEK, FELIRATOZÁSOK, TOPOLÓGIAI TÉRKÉPEK ÉS TÉRBELI ELEMZÉSEK. 75 3.1 SQL Manager 75 3.2 SQL Query Builder 76 24. gyakorlat 78 3.3 Feliratozások 83 25. gyakorlat 84 3.4 Tematikus térképek 87 26. gyakorlat 88 3.5 Térbeli elemzések 95 3.51 Fedvények létrehozása 96 3.52 Fedvények megjelenítése, törlése 97 3.53 Fedvény műveletek, Pont / Vonal és Poligon fedvényekkel 97 3.54 Fedvény műveletek, Poligon fedvényekkel 98 27. gyakorlat 98 ÖSSZEFOGLALÁS. 103 IRODALOMJEGYZÉK . 103 4 Oktatási segédanyag a MicroStation GeoGraphics használatához Előszó Ez a dolgozat egy külföldi ösztöndíj után készült. A 2000/2001-es tanév tavaszi félévére elnyertem egy SOCRATES/ERASMUS ösztöndíjat Spanyolországba, Valenciába. Itt az Universidad Politécnica de Valencia-n hallgattam egy Geomatica nevű tantárgyat, melynek keretében a MicroStation GeoGraphics programot tanultuk meg használni (MicroStation

95). A félév alatt elkészítettünk egy komplett projektet, onnan kezdve, hogy megrajzoltuk az alaptérképeket, felépítettük hozzá az adatbázist, összekapcsoltuk a kettőt, majd térbeli elemzéseket és különböző tematikus térképeket készítettünk. Mindehhez volt egy nagyon részletes és jó tankönyv, melynek igen nagy hasznát vettem, mivel utána tudtam nézni annak, amit esetleg nem értettem meg a spanyol nyelvű órán. A félév végére sikerült elég rendesen megtanulnom a program kezelését. Úgy gondoltam, itthon is hasznos lenne egy ilyen magyar nyelvű jegyzet, ami alapján el lehetne sajátítani a program használatát. Ezért álltam neki, hogy elkészítsem ezt a dolgozatot, remélve, hogy többek számára is hasznos lesz. A dolgozatban először némi általános ismertetőt adok a MicroStation GeoGraphics-ról (az előbb említett spanyol tankönyv alapján), majd egy saját példán keresztül mutatom be egy projekt elkészítésének a

menetét. Itt is először az adott feladat elméletét írom le, majd a példának megfelelő konkrét megoldást. A dolgozathoz felhasználtam a saját Spanyolországban készített jegyzeteimet és a következő tankönyvet: -Jesús Palomar Vázquez, Eloina Coll Aliaga, Jesús Irigoyen Gaztelmundi, Enric Terol Esparza : Prácticas con MicroStation GeoGraphics, Editorial de la Universidad Politécnica de Valencia Remélem, hogy sokak számára hasznos lesz a dolgozatom. Köszönetnyilvánítás: Szeretnék köszönetet mondani először is a SOCRATES/ERASMUS irodának, az ösztöndíjért, „Az építés fejlődéséért” alapítványnak, akik szintén támogatták a kiutazásomat és Deák Ottó konzulensemnek jó tanácsaiért, segítségéért. Ugyancsak szeretném megköszönni Gyulai Orsolyának, hogy felvetette nekem ennek a tankönyvnek az ötletét Spanyolországban. Budapest, 2001. október 5 1. Bevezetés a MicroStation GeoGraphics használatába A MicroStation

GeoGraphics a MicroStation program egy kibővített alkalmazása, ami kiválóan alkalmas GIS (Geographical Information System), vagyis térbeli információs rendszer létrehozására. Az eszköztára segítségével könnyedén lehet a térbeli adatokat megadni, módosítani, elemezni és megjeleníteni, felhasználva vektoros, raszteres és táblázatos adatokat is. A MicroStation GeoGraphics a MicroStation program alatt fut, mint annak egy integrált alkalmazása, megtartva annak saját funkcióit. A GIS térbeli és táblázatos adatok kezelését, elemzését teszi lehetővé. A térbeli adatok rajzi elemek (pont, vonal, felület), amelyekhez kapcsolódnak a táblázatos attribútum adatok. A GIS egy döntéshozást segítő eszköz, aminek nagyon sok felhasználási területe van, mint pl. az ingatlan- és közműnyilvántartás, forgalomirányítás, legrövidebb útvonal meghatározás, településtervezés (pl. az optimális helyszín kiválasztása egy új óvodának,

bevásárlóközpontnak, szemétlerakónak stb.), hagyományos kartográfia, tematikus térképezés, demográfiai tanulmányok stb. 1.1 A MicroStation GeoGraphics újdonságai Project kezelés A MicroStation GeoGraphics GIS project kezelését teszi lehetővé. Egy dialógus ablakból módosíthatjuk mind a térképi, mind az attribútum adatokat. Definiálhatjuk az összes grafikus attribútumot, kategóriát, jelleget és térképeket is. Adatbázis eszköztár – Database Az SQL Manager segítségével vizsgálhatjuk és szerkeszthetjük az adatbázis elemek kapcsolatait és a nem grafikus attribútumaikat. A meglevő elemek lekérdezésein és módosításán kívül új rekordokat is létrehozhatunk vele az adatbázisban. A program rendelkezik egy relációs adatbázis interfésszel, ami megkönnyíti a csatlakozást a kliens/szerver adatbázis rendszerekhez. A MicroStation magába foglalja az ODBC (Open Database Connectivity) adatforrást. Jelleg alapú tervezés – feature A

jelleg alapú tervezés grafikus és nem grafikus tulajdonságok definiálását teszi lehetővé a térkép összes objektuma részére. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a különböző elemekhez ún. jellegeket határozunk meg, amiben definiálhatjuk az adott objektum általános tulajdonságait, pl. folyó objektum esetében, hogy minden folyót kék, vastag vonallal jelölünk a térképen. Itt adhatjuk meg azt is, hogy melyik táblázatban szerepelnek az attribútum adatok (pl. hossz, vízhozam) stb Ez a fajta tervezés túllép a hagyományos, rétegeken alapuló tervezésen, megjelenítésen. A jellegek megjelenítése lehetővé teszik az objektumok újra 6 szimbolizálását az alap grafika definíciója alapján, és a jelleg definíciók tartalmazhatnak csatolt parancsokat, utasításokat is. A különböző típusú adatok eltérő helyeken tárolódnak. A földrajzi adatok (elhelyezés, tájolás, alak, méret) egy térképben, a jellegek (elem definíciója,

név, réteg, szín, vonalvastagság stb.) a jellegtáblázatban, az utasítások az utasítás táblázatban és a földrajzi adatokhoz rendelt attribútum adatok a felhasználói táblázatokban. A különböző jellegeket csoportokba kapcsolhatjuk a felhasználás megkönnyítéséhez a Settings/ Feature Groups menüpont segítségével. A MicroStation GeoGraphics kétféle módon tudja megjeleníteni az adatokat: rétegek és jellegek alapján. Ha aktiválunk egy réteget a MicroStation 63 rétege közül, akkor az ezen a rétegen lévő elemek megjelennek, ha a jelleg módot választjuk a megjelenítéskor, akkor megjelennek az aktivált jellegű elemek, függetlenül a rétegtől, amelyen találhatóak, olyan megjelenéssel (szín, vastagság stb.), amit a jellegek definiálásánál megadtunk. Geometriai és topológiai tisztítás, javítások – Topology Cleanup A MicroStation GeoGraphics rendelkezik azzal a funkcióval, hogy segítségével gyors és interaktív módon lehet

kijavítani a geometriai hibákat, mint pl. a hézagok, túlnyúlások, kettőzött (duplikált) vonalak, hasonló vonalak. Térbeli (topológiai) elemzés – Topology Analysis A térbeli elemzés eszköztára lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a térbeli kapcsolatokat a térképek között, metszéseket és uniókat létrehozva. Felhasználhatunk SQL lekérdezéseket is szűrőként. A térbeli elemzés művelete olyan topológiai funkciók használatát teszi lehetővé, amelyek az adott pillanatban állnak a rendelkezésre, biztosítva a térkép adatainak a térbeli kapcsolataira való következtetést, anélkül, hogy szükséges lenne eltárolni ezt az információt az adatbázis állandó részeként. A MicroStation GeoGraphics a pontok és a vonalas elemek körüli zónagenerálást is lehetővé teszi. Tematikus térképezés és feliratozás – Thematic Resymbolization, Annotation A tematikus felülrajzolás funkcióval az attribútum adatok alapján tetszőleges számú

tematikus térképet hozhatunk létre, különböző szín- és mintakitöltéssel. Egy másik funkció automatikusan legyártja a szükséges jelmagyarázatot, jelkulcsot, amit tetszőleges helyen és méretben elhelyezhetünk a térképen. A MicroStation GeoGraphics feliratozás eszközét szöveges címkék létrehozására használhatjuk az adatbázis információi alapján (mint pl. utcanevek kiíratása, településnevek, lélekszám stb.) A szöveg elhelyezését és méretét a felhasználó állíthatja be. 7 Térképkezelés A MicroStation GeoGraphics térképkezelője lehetővé teszi a térképekhez való könnyű hozzáférést egy egyszerű kijelöléssel és egérkattintással. Azonos módon, a kulcstérkép és az indextérkép alapján lehet csatolni és módosítani a referencia térképeket. A kulcstérkép (vicinitydgn) egy általános térkép, ami a projekt egész területét tartalmazza. Az indextérkép (indexdgn) a projekt térképeinek határvonalait

tartalmazza. Raszteres adatok kezelése Sok térképészeti alkalmazás igényel raszteres adatokat, mint pl. beszkennelt térképek, digitális ortofotók. A képkezelő segítségével nagy raszteres képeket használhatunk. Ezek a képek kiegészíthetik a vektoros adatokat vagy alapul szolgálhatnak a digitalizáláshoz. MGE kompatibilitás A MicroStation GeoGraphics kompatibilis az Intergraph MGE-vel. 1.2 MicroStation GeoGraphics projektek felépítése A MicroStation GeoGraphics projektekbe szervezi a térképészeti adatokat. Egy projekt felépítése a következő: Projekt Kategóriák Térképek Jellegek Felhasználói-, rendszertáblázatok Parancsok Kategóriák Bizonyos kapcsolódó jellegek és térképek csoportja. Jellegek A valós világot reprezentáló entitások, amelyek a térinformatikai rendszert alkotják. Tipikus példák rá a parcellák, tömbök határvonalai, utak, épületek, telefonpóznák és csővezetékek. 8 Megjegyzés [Z1]: A MicroStation

GeoGraphics tartalmaz egy példa projektet: „My Town” néven. Ebben 50 jelleg van 6 kategóriába rendezve. My Town-nak 7 térképe van, tartalmazza az index térkép formáit és a kulcstérképet is. Ebben pl. egy jelleg a tax.lotline (parcella vonal) Tulajdonságai: -elemtípus = vonallánc -réteg = 15 -szín = 7 (világoskék) -adatbázis tábla = LOT Az entitásnak van egy grafikus összetevője és egy attribútum definíciója az adatbázisban (a hozzá tartozó attribútum tábla neve). Minden jellegnek meghatározott szimbolikája van (elemtípus, réteg, szín stb.), és egy jelleg csak egy kategóriába tartozhat. Ennek a jelleg alapú struktúrának a segítségével sokféle műveletet végezhetünk el az entitásokkal, anélkül, hogy lenne egy adatbázis kapcsolatunk. A Utilities/ Feature Manager és a Settings/ Display Manager segítségével lehet a rajzi elemeket csatolni, csatolást megszüntetni és vizsgálni az entitásokat, adatbázis kapcsolat nélkül

is. Vannak olyan objektumok, amelyek több jelleghez is tartozhatnak. Ilyenek pl a tömbhatárvonalak, amelyek lehetnek egyben parcella és épület határvonalak is. Így egyetlen rajzi elemhez a MicroStation GeoGraphics-ban több jelleget is kapcsolhatunk, különböző szimbolikával. A megjelenítés a prioritás szerint történik Az előbbi példánál pl. a legfontosabb elem a tömbhatárvonal, így ennek a prioritása lehet pl. 1, a parcelláé 2 és az épületé 3 Megjelenítéskor a MicroStation a legkisebb értéket veszi a legfontosabbnak, így mi a tömbhatár szimbolikájával fogjuk látni ezt a vonalat. Térképek Rajzfájlok, amelyek földrajzi elemeket tartalmaznak. Minden térkép csak egy kategóriához tartozhat, viszont egy kategóriához tartozhat több térkép is. Az egy kategóriához tartozó térképeknek azonos a kiterjesztése. Ez a kiterjesztés általában nem azonos a szokásos ’dgn’ kiterjesztéssel, hanem utal a kategória jellegére. Pl

növényzet esetén lehet a kiterjesztés ’nov’, városok esetén ’var’ stb. A térképek a projekt gyökérkönyvtárának dgn alkönyvtárában tárolódnak. Lehet máshol is tárolni őket, de akkor az UG MAP tábla MDIR oszlopába be kell írni az elérési útvonalat. Parancsok A jellegek számára meghatározott és azokhoz hozzákapcsolt műveletek. Pl a rajzolj paranccsal (tetszőleges nevet adhatunk ezeknek az utasításoknak, csak az a fontos, hogy a felhasználó számára jelentsen valamit) a parcella határvonal jelleg esetén parcella vonalakat húzhatunk, ha ez a jelleg az aktív. Az utasítások két részből állnak, az egyik az utasítás leíró neve (pl. rajzolj) és utána a megfelelő MicroStation parancs (pl. place line) Felhasználói táblák Tartalmazzák az attribútum adatokat a projekt számára. Általában össze vannak kapcsolva az entitásokkal. Ezeket a táblákat a rendszer készítője hozza létre, figyelembe véve a projekt számára

szükséges adatokat, definiálva a struktúráját, tartalmát. Nélkülözhetetlen, hogy minden táblának legyen MSLINK és MAPID oszlopa. A MicroStation GeoGraphics az MSLINK-et használja az adatbázis kapcsolatok létrehozására és az objektumok egyedi azonosítására. A MAPID azt 9 mondja meg, hogy az adott objektum melyik térképen található. Ennek alapján lehet a térképhez hozzákapcsolni az objektumot. A felhasználói táblák oszlopai: - MSLINK = az objektumok egyedi azonosítója, ezt a számot használja a MicroStation az adatbázis kapcsolatok létrehozására - kötelező - MAPID = a térkép azonosítója, kapcsolat az UG MAP és a MAP táblával kötelező - Egyéb oszlopok a projekt szükségei szerint Rendszertáblák: Olyan táblázatok összessége, amelyek automatikusan létrejönnek egy új projekt létrehozásakor. - CATEGORY - UG CATEGORY - FEATURE - UG FEATURE - MAPS - UG MAP - MSCATALOG - UGTABLE CAT - UG COMMAND -

UGJOIN CAT - MSFORMS A két kategória tábla össze van kapcsolva a CATEGORY tábla MSLINK oszlopa és az UG CATEGORY tábla CATEGORY oszlopa alapján. Hasonlóképp össze van kapcsolva a FEATURE és az UG FEATURE tábla, a MAPS és az UG MAP tábla. A CATEGORY tábla oszlopai: - MSLINK = a kategória egyedi azonosítója, ezt a számot használja a MicroStation az adatbázis kapcsolatok létrehozására - kötelező - CNAME = kategória név - INDEXNAME = indexfájl neve - INDEXLEVEL = indexfájl megfelelő rétegének száma Az UG CATEGORY tábla oszlopai: - CATEGORY = a CATEGORY tábla MSLINK oszlopa (kapcsolat a kettő között) - DEFAULTF = későbbi felhasználásra 10 - OLAP = megengedi az indextérképek átfedését ebben a kategóriában - FOREIGNF = megenged más kategóriákkal megosztott jellegek tartalmazását - DGNFEX = a kategória kiterjesztése A FEATURE tábla oszlopai: - MSLINK = a jelleg egyedi azonosítója, ezt a számot használja a

MicroStation az adatbázis kapcsolatok létrehozására - kötelező - FCODE = a jelleg kódja - FNAME = a jelleg neve - CATEGORY = a kategória (MSLINK) száma, amihez a jelleg tartozik - TABLENAME = a kapcsolódó felhasználói tábla, ahogy a neve szerepel az MSCATALOG táblában - FTYPE = használaton kívül - FLEVEL = a jelleg rétege - FSTYLE = a jelleghez tartozó vonaltípus - FWEIGHT = a jelleghez tartozó vonalvastagság - FCOLOR = szín - DIGCMD = ’digitizing’ parancs - FELEMENT = elemtípus - FANGLE = szög, amihez rögzítve van a szöveges jelleg - FHEIGHT = magasság (szöveges jelleg esetén) - FWIDHT = szélesség (szöveges jelleg esetén) - FLINESPACE = sortávolság - LINELENGHT = sorhosszúság, meghatározza az egy sorban levő maximális karakterszámot - FFONT = betűtípus - FSYMBOL = a jelleg szimbóluma - FJUSTIFICACION = kontrolálja a szöveg elhelyezését - CELLLIBRARY = a cellát tartalmazó könyvtár (cella

jelleg esetén) - FCELLNAME = cellanév - CELLSCALE = a cella relatív mérete - STREAMDELTA - STREAMTOLERANCE - STREAMUNIT - SNAPTYPE 11 - SNAPTOLERANCE - NEWDUP Az UG FEATURE tábla néhány oszlopa: - FEATURE = a FEATURE tábla MSLINK oszlopa (kapcsolat a két tábla között) - ELOCK - FCLASS - FPRIORITY = a jelleg prioritása, fontossága - Stb. A MAP tábla oszlopai: - MSLINK = a térkép egyedi azonosítója, ezt a számot használja a MicroStation az adatbázis kapcsolatok létrehozására - kötelező - CATEGORY = a CATEGORY tábla MSLINK értéke, amihez tartozik a térkép (kapcsolat a kettő között), egy térkép csak egy kategóriához tartozhat, de egy kategóriának lehet több térképe is. - MAPNAME = a térkép neve Az UG MAP tábla oszlopai: - MAPID = a MAP tábla MSLINK oszlopának megfelelő érték (kapcsolat a kettő között), a térkép azonosítója - kötelező - MDIR = a térképfájl tárolásának helye - DESCR =

a térkép leírása - VIEWROT = későbbi felhasználásra - FILESIZE = a térképfájl mérete Az MSCATALOG tábla oszlopai: - TABLENAME = tartalmazza a földrajzi elemekhez kapcsolt attribútum tábla nevét (kapcsolat a FEATURE tábla azonos oszlopával) - kötelező - ENTITYNUM = a táblák azonosító száma – kötelező - SCREENFORM = képernyőformátum a MicroStation REVIEW ELEMENT parancsának használatához - REPORTTABLE - SQLREVIEW - FENCEFILTER - DASTABLE = DAS - t tartalmazó tábla neve 12 DAS = Megjelenítési Attribútum Szimbolika – egy szövegcsomóponthoz hozzákapcsol egy számot Az UGTABLE CAT tábla oszlopai: - TNAME = a tábla neve, azonos az MSCATALOG tábla TABLENAME oszlop megfelelő elemével, kapcsolat a kettő között - PKEY = elsődleges kulcs (általában MSLINK) ha a tábla hozzá van kapcsolva grafikus elemhez - DESCR = a tábla leírása - TALIAS = a tábla nevének rövidítése, SQL lekérdezések esetén ezzel

lehet a táblára hivatkozni - USTN = jelzi, hogy a tábla hozzá van kapcsolva grafikus elemhez Az UG COMMAND tábla oszlopai: - FEATURE = a jelleg száma, a FEATURE tábla MSLINK oszlopa (kapcsolat a két tábla között) - CNAME = parancsnév - KEYINCMD = billentyűzetről bevitt parancs neve - SQLSTMT = későbbi felhasználásra - CLASS = parancs osztály A JOIN CATALOG tábla oszlopai: - JTYPE = kapcsolat típusa - TABLE0 = a kapcsolat első táblája - INDEX0 = az első tábla kapcsoló oszlopa - TABLE1 = a kapcsolat második táblája - INDEX1 = az második tábla kapcsoló oszlopa - VALUE1 = a kapcsolat első értéke - DESCR = a kapcsolat szöveges leírása A következő oldalon a táblák kapcsolatainak a vázlatát láthatjuk. 13 MSLINK FCODE FEATURE tábla FNAME TABLENAME UG FEATURE tábla FEATURE FPRIORITY Egyéb oszlopok CATEGORY Egy-egy kapcs. Egy-több kapcs. Egy-több kapcs. UG COMMAND tábla FEATURE FPRIORITY Egyéb oszlopok

CATEGORY tábla CNAME Egyéb oszlopok MSLINK UG CATEGORY tábla CATEGORY DEFAULTF Egyéb Egy-több kapcs. MAPS tábla MSLINK CATEGORY MAP NAME Egy-több kapcs FELHASZNÁLÓI tábla MAPID MSLINK Egyéb oszlopok TABLENAME ENTITYNUM MSCATALOG tábla Egyéb oszlopok Térképek MAPID UG MAP tábla MDIR Egyéb oszlopok TNAME UGTABLE CAT tábla TALIAS Egyéb oszlopok 14 2. MicroStation GeoGraphics projekt elkészítésének bemutatása 2.1 Mintapélda ismertetése Az általam választott mintapélda Magyarország megyetérképe lesz. Először elkészítem a térképet a MicroStation Descartes program segítségével, képernyő digitalizálással, majd létrehozok hozzá egy alkalmas adatbázist Access-ben. Utána következik a tulajdonképpeni munka a MicroStation GeoGraphics-ban. Először a projekt szerkezetének elkészítése (kategóriák, jellegek), a rajzi elemek összekapcsolása a jellegekkel, majd a térkép összekapcsolása az adatbázis elemekkel, végül

pedig jöhetnek a tematikus térképek, térbeli elemzések. A következő pontban (2.2) láthatjuk egy projekt elkészítésének lépéseit A dolgozatomban ezt a sorrendet fogom követni. Minden egyes lépésnél először a témához tartozó elméletet írom le, hogy mire jó ez a lépés és milyen lehetőségek vannak, majd a gyakorlatokban a mintapéldán keresztül bemutatom, hogy hogyan történik az adott feladat végrehajtása lépésekre bontva. Egymás után végrehajtva ezeket a gyakorlatokat, akár önállóan is meg lehet tanulni használni a MicroStation GeoGraphics fő funkcióit és fel lehet építeni egy GIS projektet. 2.2 Egy projekt elkészítésének lépései A most felsorolt lépések egy projekt elkészítésének lehetséges lépései. Természetesen ez csak egy minta, rengeteg ettől eltérő módon is végre lehet hajtani ezt a feladatot és a sorrend sem feltétlenül kell, hogy ugyanaz legyen, mint ahogy én itt most leírom. 1. Alaptérkép(ek)

elkészítése vagy meglevő digitális térkép(ek) felhasználása 2. Adatbázis elkészítése 3. ODBC kapcsolat elkészítése 4. MicroStation GeoGraphics projekt létrehozása 5. Kategóriák, jellegek létrehozása 6. Alaptérkép(ek) /*.dgn/ átmásolása a dgn alkönyvtárba, a kategóriáknak megfelelő kiterjesztéssel 7. A térképek alakjának regisztrálása 8. Kulcstérkép létrehozása 9. Geometriai és topológiai tisztítás, javítások (ez a lépés történhet az egész folyamat elején is) 10. A MicroStation rajzi elemek hozzákapcsolása a MicroStation GeoGraphics jellegekhez 11. Topológia létrehozása 11.1 Az egyedi elemekhez hozzákapcsoljuk a megfelelő Access beli elemet Database/ SQL Manager-ben (pl. Duna, Tisza) 15 11.2 Szöveges elemek hozzákapcsolása az adatbázishoz: Database/ text/ DB join vagy text/ DB insert 11.3 A centroidokhoz hozzákapcsoljuk a hozzá tartozó határvonalakat: Associate linkages/ centroid boundary 11.4

Felületelemek létrehozása: Create areas, attach activ feature, associate linkages/ centroid area 12. Területek, kerületek kiszámítása, adatbázishoz írása: Database/ area/ perimeter update 13. Tematikus térképek és térbeli elemzések készítése 2.3 Térképdigitalizálás a MicroStation Descartes programmal 1. gyakorlat Az első gyakorlat célja az alaptérképek létrehozása képernyő digitalizálással a MicroStation Descartes program segítségével. Ehhez szükség van egy Magyarország térképre, amin fel vannak tüntetve a megyehatárok. 1) Szkenneljük be Magyarország megyetérképét! (megyek.jpg) 2) Nyissuk meg a MicroStation Descartes-t egy tetszőleges dgn fájllal! 3) A File/ New/ Design menüben írjuk be fájlnévnek a megyek.dgn-t, válasszuk ki az alkönyvtárat, ahová menteni akarjuk, majd válasszuk ki a seed fájlt! (maradhat a kijelölt seed2d.dgn) 4) A File/ Open/ Image menüben válasszuk ki a megyek.jpg-t, és kapcsoljuk be a Place

interactively-t! 5) Két ellentétes sarokpontjával adjuk meg azt a téglalapot, ahova elhelyezzük a képet! 6) Transzformáljuk be a képet a megfelelő helyre! - ki kell választani, mihez akarunk transzformálni, lehet ez őrkereszthálózat, geodéziai alappontok stb., attól függően, mi áll rendelkezésre, és milyen pontosságra van szükségünk - jelen esetben nem volt szükségem nagy pontosságra, mivel ez csak egy példa feladat, amin keresztül be tudom mutatni a MicroStation GeoGraphics program működését, így a transzformációhoz a kereten kívül megrajzolt, 60 km-es hosszt ábrázoló aránymértéket használtam a) Állítsuk be a Settings/ Design File/ Working Units értékeit: master units : m, sub units : cm 100 cm per m, 10 pos units per cm Kattintsunk a File/ Save Settings menüpontra! b) Rajzoljunk egy vízszintes 60000 m-es vonalat! c) Válasszuk a Tools/ Image/ Image Transform menüt! 16 d) Kattintsunk a Warp Image ikonjára! e)

Válasszuk ki a megfelelő transzformációt! (Helmert 2 pontos, Similtude 2p, affine 3p, projective 4p) Ez esetben a similtude-t. (move, rotate, scale = elmozdít, forgat, méretarányt vált) f) Azonosítsuk a transzformálni kívánt képet! (kattintás a kép területén) g) Jelöljük meg az első képpontot (aránymérték 0 osztása), majd a megfelelő rajzi pontot (60 km-es rajzolt vonal eleje), válasszuk ki a második képpontot (aránymérték 60 km-es osztása), majd a megfelelő rajzi pontot (60 km-es rajzolt vonal vége)! Ezek után a kép bekerül a megfelelő helyre, most jöhet a tényleges digitalizálás. 7) Először keressük meg a megyehatárokat a képen és rajzoljuk meg az 1-es rétegre, 5-ös színnel, line elemtípussal, majd a 2-es rétegre feliratozzuk a megyéket. 6-os színnel, a 3-as rétegre a vízrajzot rajzoljuk meg (Duna, Tisza, Balaton), 1-es színnel, line string típussal, végül a 4-es rétegre a megyeszékhelyek helyezzük! Ezzel készen

is van a kiindulásként szolgáló design fájl (megyek.dgn) Megj.: Mivel a célom az, hogy a dolgozat alapján önállóan is meg lehessen tanulni alapszinten használni a MicroStation GeoGraphics-t, azt javaslom, hogy aki nem jut hozzá MicroStation Descartes használatához, vagy nem akar ilyen sok időt szánni az alap design file elkészítésére, az rajzoljon valami hasonló térképet magától. Legyen rajta néhány megyének nevezhető sokszög az egyik rétegen, a másikon a megyék nevei, a harmadikon folyó(k) és a negyediken a kitalált megyeszékhelyek. A beszkennelt megyetérkép a következő: 17 Az elkészült, bedigitalizált megyetérkép: Hogy a MicroStation GeoGraphics különböző funkcióit (mint pl. a kulcstérkép használata, kategóriák megkülönböztetése) jobban be tudjam mutatni az eddig elkészült térképet több különböző fájlba másolom át. Külön fájlban lesz a vízrajz (Duna, Tisza, Balaton) és a megyék is két fájlban

lesznek, lesz egy kelet és egy nyugat fájl. A több fájl használata nem mindig szükséges, kivéve azt az esetet, amikor a nagyon sok információ szükségessé teszi az adatok több különböző térképen történő tárolását, vagy a projekt természete megköveteli ezt a szerkezeti formát. Pl ha külön kategória a vízrajz és a megyék, akkor a két különböző kategóriához tartozó adatokat külön térképen is kell ábrázolni, mint ebben a példában is. Példaképpen leírom a vizrajz.dgn elkészítését MicroStation-ben: 1) Megyek.dgn elmentése más néven, vizrajzdgn-ként 2) 3-as réteg (amin a vízrajz található) kikapcsolása 3) A többi réteg tartalmának törlése 4) 3-as réteg visszakapcsolása Hasonlóképpen lehet elkészíteni a kelet.dgn és a nyugatdgn fájlt, csak itt a törlés kicsit más, mivel nem kell az egész réteget kitörölni, hanem csak egy részt. Az így elkészült fájlok a követezőek: 18 vizrajz.dgn nyugat.dgn

kelet.dgn Most, hogy kész vannak a feladathoz az alap rajz fájlok, elkészíthetjük a használni kívánt adatbázist is hozzá Acces-ben. 2.4 Acces adatbázis elkészítése Ebben a fejezetben készítjük el a projekthez tartozó adatbázist, amit hozzá lehet majd kapcsolni a térképi objektumokhoz. Először meg kell határoznunk az adatbázis alapszerkezetét, hogy milyen táblákra van szükségünk, ezekben milyen attribútum adatokat kívánunk tárolni. Nem szükséges rögtön az összes mezőt meghatározni, a táblákat lehet később is bővíteni a szükséges oszlopokkal. 19 Fontos, hogy minden táblának legyen MAPID és MSLINK oszlopa, mint ezt az 1.2 fejezetben, a felhasználói tábláknál leírtam 2. gyakorlat A második gyakorlatban létrehozzuk a projektünkhöz tartozó adatbázist, a térképi objektumoknak megfelelő táblákkal: megyék, székhelyek, folyók, tavak. 1) Hozzuk létre a C: geomatika alkönyvtárat! 2) Nyissuk meg az Access-t és

hozzuk létre az előbbi alkönyvtárba a megyek Access adatbázist! 3) Készítsük el a következő táblákat! Figyeljünk, hogy a táblák elmentése után megkérdezi tőlünk a program, hogy akarunk-e elsődleges kulcsot létrehozni (Do you want to create a primary key now?), erre mondjunk nemet! Tábla: megyek MEZŐ TIPUS MÉRET INDEXED MSLINK AutoNumber - Yes (no duplicates) MAPID Number Integer No nev Text 25 - terulet Number Double - kerulet Number Double - MEZŐ TIPUS MÉRET INDEXED MSLINK AutoNumber - Yes (no duplicates) MAPID Number Integer No nev Text 15 - lakos Number Long integer - MEZŐ TIPUS MÉRET INDEXED MSLINK AutoNumber - Yes (no duplicates) MAPID Number Integer No nev Text 15 - Tábla: szekhelyek Tábla: folyok 20 Tábla: tavak MEZŐ TIPUS MÉRET INDEXED MSLINK AutoNumber - Yes (no duplicates) MAPID Number Integer No nev Text 15 - terulet Number Double - kerulet Number

Double - 4) Töltsük fel a következő adatokkal a székhelyek, folyok és tavak táblákat! szekhelyek tábla név lakos Győr 127236 Tatabánya 73239 Szombathely 83694 Veszprém 64622 Székesfehérvár 108070 Zalaegerszeg 61520 Kaposvár 68862 Szekszárd 35897 Pécs 163367 Budapest 1775203 Salgótarján 46167 Eger 59992 Miskolc 175744 Nyíregyháza 112909 Szolnok 78504 Debrecen 210784 Kecskemét 104568 Szeged 159133 Békéscsaba 65217 21 folyok tábla: nev Duna Tisza tavak tábla: nev Balaton 2.5 Az adatbázis hozzáférés konfigurációja Ebben a pontban beállítjuk a MicroStation GeoGraphics-ot, hogy kezelni tudja az adatbázisunkat. Először egy ODBC adatforrást kell létrehozni az előbb elkészült megyek.mdb alapján, majd a gyakorlat második felében a GeoGraphics-ot úgy kell konfigurálni, hogy képes legyen ezt felhasználni és hozzákapcsolni a projekthez. 3. gyakorlat 1) Az elkészült megyek.mdb adatbázishoz ODBC

kapcsolatot kell készíteni a) Sajátgép Vezérlőpult ODBC (Data Sources)32 b) User DNS Add c) Microsoft Access Driver (*.mdb) befejezés d) Data source name: „megyek” e) Database: select c: Geomatika megyek.mdb (ill az aktuális adatbázis alkönyvtár) f) OK g) OK 22 2) A MicroStation GeoGraphics konfigurációja, hogy ODBC adatforrással tudjon dolgozni. a) Kattintsunk jobb egérgombbal a MicroStation GeoGraphics ikonján és válasszuk a tulajdonságok menüpontot! b) A parancsikon fülön belül írjuk be a cél helyére a következőket, ha nincs beírva! C:WIN32APPustationUSTATION.EXE -wugeograph –wdodbc c) OK 2.6 Projekt létrehozása 4. gyakorlat Ebben a gyakorlatban létrehozzuk a projektet, amivel később majd dolgozni fogunk. Itt kell megadni a projekt leendő nevét, és a hozzá kapcsolandó ODBC adatforrás nevét. A MicroStation GeoGraphics a projekt létrehozásakor automatikusan elkészíti a már említett rendszertáblákat és legyártja a

projekt alkönyvtárrendszerét. 1) Nyissuk meg a MicroStation GeoGraphics-ot egy tetszőleges rajzfájllal! 2) Hozzunk létre egy új projektet! a) Project New b) Megj.: Name: megyek a projekt neve User Login: ODBC kapcsolat adatforrása, az előbb létrehozott megyek c) Create Megj.: Megjelenik egy üzenet, hogy az MSCATALOG tábla nem létezik, és ezért az adatok kapcsolása a földrajzi elemekhez nem lehetséges. Az üzenet után nyomjunk OK-t és a program létrehozza az adott táblát az adatbázisunkon belül, akárcsak a többi rendszertáblát (ld. 12-es fejezet és ábra a táblák kapcsolatainak vázlatáról). d) A seed (vagy minta) fájl legyen a seed2d.dgn e) OK 23 3) Ellenőrizzük a rendszertáblák létrejöttét! a) Nyissuk meg az Access-t a megyek.mdb-vel! b) Ellenőrizzük a rendszertáblák létrejöttét! megyek.mdb Felhasználói táblák: megyek szekhelyek folyok tavak Rendszertáblák: category feature maps mscatalog msforms ugcategory

ugcommand ugfeature ugjoin cat ugmap ugtable cat 24 4) A létrehozott alkönyvtárrendszer helyességének ellenőrzése. Nyissuk meg a C: Geomatika megyek alkönyvtárat és ellenőrizzük, hogy egyezik-e az alábbi könyvtárrendszerrel! 2.7 Projekt megnyitása Mielőtt folytatnánk a munkát, zárjuk be az adatbázist (lépjünk ki az Accessből) és lépjünk ki a Project setup menüből is, amiben a projekt létrehozásakor voltunk, ha eddig nem tettük meg! 5. gyakorlat Ebben a gyakorlatban megpróbáljuk megnyitni az előző gyakorlatban a Project Setup menüben létrehozott projektünket. 1) Ha nincs megnyitva a MicroStation GeoGraphics, nyissuk meg bármelyik rajzfájllal! 2) Project Open 25 Megnyílik a Project Open ablak, ezt töltsük ki az alábbi módon: 3) Vagyis a Directory mezőbe írjuk be a C: Geomatika megyek alkönyvtárat! (ezt tehetjük a Browse (= tallózás) gombbal is) Ez a projekt főkönyvtára. 4) A Database Login mezőbe írjuk be az

ODBC kapcsolat nevét, a megyek-et, és kapcsoljuk be a Database Connect és Database Load mezőket. Így kapcsoljuk hozzá az adatbázisunkat a projekthez. 5) Az Options menüpontban kapcsoljuk be, ha korábban nem voltak bekapcsolva, a Work Map, Map Manager és Key Map mezőket. 6) OK Megj.: Megjelenik egy hibaüzenet, hogy „No rows found for category”, vagyis nincsenek sorok a category táblában. Ennek következményeként nem tudjuk megnyitni a projektet. Ez annak köszönhető, hogy csak akkor lehet megnyitni egy projektet, ha már definiáltuk a szerkezetét, vagyis legalább egy kategóriát megadtunk már. 7) Kétszer OK A MicroStation megnyit egy üres munkatérképet (work.dgn), mint minden projekt megnyitásakor. 2.8 Kategóriák, jellegek és parancsok definiálása Ebben a fejezetben létrehozzuk a projektünk szerkezetét. Minden projekt elemei kategóriákba és azon belül jellegekbe tartoznak. Először meg kell tervezni az adataink alapján, hogy milyen

kategóriákra lesz szükségünk, és ezen belül milyen jellegekre. Ahhoz, hogy jobban át tudjuk látni, mit is takarnak a kategóriák és jellegek, először nézzük meg a MicroStation GeoGraphics mintaprojektjének, a Mytown-nak a felépítését! 26 6. gyakorlat Ez a gyakorlat tulajdonképpen egy kitérő, nem tartozik szorosan a megoldandó feladathoz. Ebben a gyakorlatban megnyitunk egy már létező minta projektet, a Mytown-t, hogy megnézhessük, hogyan is épülhet fel egy projekt. 1) Először is készítsünk ehhez is egy ODBC adatforrást a 3-as gyakorlat 1-es pontja szerint, a következőket megváltoztatva! Data source name: mytown Database: select c: WIN32APP ustation geograph prj mytownmytown.mdb 2) Project Setup (kitöltése az alábbi módon) 3) Open Tables / Feature Setup Az előző ábrán láthatjuk, hogy néz ki egy kategória és jelleg definíciója, miket kell definiálni, beállítani. 27 2.81 Kategóriák megalkotása A kategóriák

jellegeket csoportosítanak. A kategóriák kitalálásakor az alábbi normákat kell figyelembe venni: - Egy jelleg csak egy kategóriához tartozhat - A térképek csak egy kategóriából tartalmazhatnak jellegeket, objektumokat - Az egyazon kategóriához tartozó rajzfájlok kiterjesztése azonos kell, hogy legyen - Az index fájl rétege (index file level) minden kategória esetében egyedi kell legyen 2.82 Kategória létrehozása Egy kategória létrehozása magába foglalja egy név, egy index fájl, egy réteg és egy kiterjesztés definiálását. A mondott réteg az index fájl azon rétege, melyen megtalálhatóak a kategória térképeinek a formái. A program minden definiált kategória után beilleszt egy sort a category táblába. 7. gyakorlat Ebben a gyakorlatban létrehozzuk a projektünk alap szerkezetét, vagyis megadjuk a szükséges kategóriákat. 1) Zárjuk be az előbb megnyitott példa projekt (mytown) Feature Setup ablakát és a Project Setup

ablakban nyissuk meg a saját projektünk beállításait! Ehhez az alábbiakat írjuk be! Directory: c: geomatika Name: megyek User Login: megyek open Az alsó állapotsorban megjelenik egy üzenet, hogy „GeoGraphics Administrator is loaded”. 2) Tables / Feature Setup (Megnyílik a Feature Setup ablak, ahol a kategóriákat, jellegeket, parancsokat definiálhatjuk.) 3) Kattintsunk a Category mezőn belülre! 4) Töltsük ki a következő mezőket! Name : A kategória leíró neve. - Írjuk be a „megye” nevet! Index File : Az index fájl neve (index.dgn vagy másik, de az idx alkönyvtáron belül) – index.dgn 28 Level : Arra a rétegre utal, ahová a kategória térképeinek az alakja (körvonala) kerül – Írjunk be 1-et. Extension : A kategória rajzfájlainak kiterjesztését definiálja. 3 karakterből áll (pl vízrajz esetén lehet *.viz) Írjunk be „meg” kiterjesztést! Allow foreign : Ha aktiváljuk, a kategória tartalmazhat jellegeket más (idegen)

kategóriából is. Aktiváljuk! Overlap : Ha aktiváljuk, engedélyezi a kategórián belüli térképek alakjainak (index fájlban) átfedését. Aktiváljuk! 5) Kattintsunk az Insert (beilleszt) gombra! Az új kategóriák megjelennek a Category ablakban. 6) Kattintsunk a Commit (érvényesít) gombra! Ez a parancs a kategóriát az adatbázishoz írja. A következő kategóriákat fogjuk a projektben használni: Name Index File Level Extension megye Index.dgn 1 meg vizrajz Index.dgn 2 viz Írjuk be a másik kategóriát is az előbbiek szerint! Nézzük meg Access-ben a megyek.mdb adatbázis category és ugcategory tábláit! Láthatjuk, hogy az előbb a MicroStation GeoGraphics-ban beállított értékeket a commit parancs beleírta az adatbázisba. 2.83 Kategória szerkesztése A már definiált kategóriát lehet szerkeszteni. 1) A Category ablakban válasszunk ki egy kategóriát! 2) Változtassuk meg a kategória valamely jellemzőjét! Pl. a kategória nevét,

rétegszámot 3) Kattintsunk az Update (frissít) gombra, hogy a változások érvényesüljenek! 4) Kattintsunk a Commit gombra, hogy az adatbázisban is létrejöjjön a változás! 2.84 Kategória törlése A létrehozott kategóriákat lehet törölni is. Ez a parancs törli a kategóriához tartozó jellegeket, parancsokat is. 1) A Category ablakban válasszunk ki egy kategóriát! 2) Kattintsunk a Delete gombra, ezzel eltávolítjuk a kategóriát! Megjelenik egy figyelmeztető ablak, hogy épp törölni készülünk egy kategóriát, az összes hozzá tartozó jelleggel együtt. 29 3) Kattintsunk az OK gombra a kategória törléséhez! 4) Kattintsunk a Commit gombra, hogy az adatbázisban is létrejöjjön a változás! 2.85 Kategória visszaállítása A visszaállítás (Rollback) megengedi javítani a végrehajtott változásokat. Vagyis visszaállítja a változtatások előtti állapotot az utolsó commit parancsra kattintás vagy a projekt megnyitása óta.

Commit parancs lenyomása nélkül nem valósulnak meg a változtatások. Ne lépjünk ki addig a Feature Setup ablakból, amíg nem kattintottunk a Commit –ra. 2.86 Jellegek A jellegek a kategóriákon belüli csoportok, amelyekben azonos típusú elemek vannak. A jellegek két összetevőből állnak: grafikus és attribútum - Grafikus: Az elem vizuális összetevője. A felhasználó definiálja az objektum megjelenését: színét, vonalvastagságát, vonalstílusát és a megjelenítési rétegét. Ez a típusú információ a FEATURE táblában tárolódik - Attribútum: Az elemhez kapcsolt adatbázis információ. A felhasználó dönti el, milyen információkat kíván csatolni az adott objektumhoz. Pl a folyó objektumnak tárolhatjuk attribútum információként a hosszát, vízhozamát, vízminőségét stb. Az ilyen típusú információk a FELHASZNÁLÓI táblákban tárolódnak. 2.87 Nevek és jellegkódok A nevek olyan grafikus és attribútum adatokra utalnak,

melyek a valós világ részét képezik. Általában szavak rövidítései, pontokkal elválasztva Mint láthattuk a minta mytown projekten belül pl. taxblockline, taxlotline stb A jellegkódok alapján olyan rendszert készíthetünk, ahol a számok alapján a jellegeket csoportosíthatjuk, hierarchiát készíthetünk. A mytown projekten belül pl a tax.blockline kódja 311 Itt az első szám a kategória index fájl rétegét jelenti (ld ábra a 6-os gyakorlathoz), a második a kategórián belüli fő jellegre utal, a harmadik pedig a jellegen belüli „al-jellegre”. Persze a nevek és jellegkódok megszervezése függ a projekt felépítésének bonyolultságától és a felhasználó igényeitől. 2.88 Megjelenítési sorrend (Display Order) A megjelenítési sorrend egy szám, ami meghatározza az adott jelleg megjelenését, tekintettel a többire. Ennek akkor van jelentősége, ha egy elemhez több jelleget is hozzácsatolunk. Pl a tömbhatárvonal egyben telek

határvonal is 30 Minél alacsonyabb ez a szám, annál előrébb fognak megjelenni a jellegek. Leghátul a legmagasabb számúak jelennek meg. A magasabb számúakra rajzolja rá a program az alacsonyabbak értékűeket. 2.89 Jelleg létrehozása A jellegek a kategóriákon belüli egységek. A jelleg létrehozása a jellegkód, név és leírás megadását foglalja magába. 8. gyakorlat Ebben a gyakorlatban befejezzük a projekt szerkezetének definiálását a jellegek megadásával. 1) Válasszuk ki a megye kategóriát a Category ablakon belül! 2) Kattintsunk a Feature ablakon belülre! 3) Írjunk be a Code (jellegkód) mezőbe 1.1-t, a Name (név) mezőbe „megyevonal”at, a Notes (megjegyzések) mezőbe pedig írjuk be, hogy „A megyehatár vonala”! 4) Válasszuk az Insert gombot az új jelleg beillesztéséhez! Ezzel létrehoztuk a jelleget. 5) Az adatbázisba íráshoz kattintsunk a Commit gombra! 2.810 Jelleg definiálása A jelleg definiálása egy már

létrehozott jellegre vonatkozik. Itt megadjuk a jelleg elemtípusát, grafikai megjelenését, attribútum adatainak hozzáférhetőségét (attribútum tábla neve). 9. gyakorlat Ebben a gyakorlatban megadjuk az előbb létrehozott jellegek tulajdonságait (pl. megjelenés, réteg, szín, vonaltípus stb) 1) Válasszuk ki a megye.vonal jelleget a Feature ablakon belül! 2) Az elem típusnál (Elem type) kiválaszthatjuk, hogy milyen elemmel fogunk dolgozni (pl. szöveg, vonal, lánc, cella stb) Használhatjuk a nem definiált (not defined) módot is, ha a jelleget többféle rajzelemhez is hozzárendeljük. Válasszuk ki a vonal (line) típust! 31 3) A téma típusnál (theme type) kiválaszthatjuk a jelleg típusát. Válasszuk most a Line Feature-t! 4) Az Element Strength (elem szilárdsága) pontnál 3 értéket állíthatunk be, attól függően, milyen szigorú az elem típusának figyelembevétele a jellegek kapcsolásánál: a) Interest: bármilyen típusú elemet

lehet a jelleghez kapcsolni, függetlenül az ElemType-nál beállított értéktől b) Similar: Megengedi, hogy hasonló elemeket kapcsolhassunk a jelleghez, pl. line típushoz vonalláncokat, íveket vagy sima vonalakat c) Exact: Csak az elem típusnál beállított típust lehet hozzákapcsolni a jelleghez Állítsuk Similar-ra! 5) A réteghez (Level) beállíthatjuk, hová kerüljön az adott jelleg. Írjunk be 1-t! 6) Display Order (megjelenítési sorrend) ld. korábban Állítsuk 2-re 7) Priority: A jelleg prioritását mutatja, minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb az elem prioritása. Ennek akkor van jelentősége, ha egy elemhez több jelleget is kapcsolunk. Írjunk be 2-t! 8) A Snap módot állítsuk Keypoint-ra! 9) A Tolerance-hoz állítsuk be a tűrés értékét 10-re! 10) Állítsuk be a vonal stílusát a Line Styles-nál: a) Line weight (vastagság) = 1 b) Vonalstílus = solid (folytonos vonal) c) Szín = 114 (zöld) 11) A Table

menüponthoz beírhatjuk a jelleghez kapcsolni kívánt felhasználói tábla nevét. Most hagyjuk üresen ezt a mezőt! 12) Kattintsunk az Update (frissít) gombra, majd a Commit-ra! 13) A jellegekhez definiált parancsok azért vannak, hogy könnyebb legyen a rajzban az adott jellegeket elhelyezni. Minden parancsnak van egy Command része, ez a parancs neve, amit a felhasználó lát, és egy Key-in parancs, ami a tulajdonképpeni parancs. a) A parancslista alatt két mező van. Kattintsunk az első mezőre és írjuk be a parancs nevét pl. vonal rajzolás, a második mezőbe írjuk be, hogy place line! Ezután illesszük be ezeket az Insert gombbal! b) Az előző lépések megismétlésével több parancsot is rendelhetünk egy jelleghez. Végül válasszuk a Commit gombot! Állítsuk be a következő oldalon szereplő jellegeket a megye és a vizrajz kategóriákban! 32 Rövidítések: L = Level, D = Display Order, P = Priority, W = Line Weight, S = Line Style, C = Color

Az Elem Strenght mindig Similar, a Snap Keypoint és a Tolerance pedig 10 legyen. A varos jellegnél a cells library beállítása: c: megyek.cel, name: varos Megye kategória 1-essel kezdődő kóddal és vizrajz kategória 2-sel Kód Name Notes Elem Type Theme Type 1.1 megye.vonal Megyehatár vonala Line 1.2 megye. centroid Megye neve 1.3 megye. terulet 1.4 L D P W S C Table Command Line 1 2 2 0 Feature Solid 114 - Vonal rajzolás / place line Text node Area 2 0 0 0 centroid Solid 13 megyek Szöveg / place text Tematikus térképekhez Complex shape Area 3 1 0 0 Feature Solid 130 - - varos Megyeszékhely Cell Point 4 0 0 0 Feature Solid 3 szekhelyek Cella elhelyezése / place cell relative 2.1 to.vonal To határvonala Line Line 5 2 0 1 Feature Solid 7 - Vonal rajzolás / place line 2.2 to.centroid To neve Text node Area 6 0 0 0 centroid Solid 1 tavak Szöveg / place text 2.3 to.terulet Tematikus térképekhez Shape

Area 7 1 0 1 Feature Solid 1 - - 2.4 folyo.vonal Folyo Line string Line 8 1 1 1 Feature Solid 1 folyok Vonal rajzolás / place line 33 Cella készítése Szükségünk van a megyeszékhelyek valamilyen megjelölésére. Erre hozzunk létre egy 2 km sugarú kör cellát! 10. gyakorlat Ebben a gyakorlatban létrehozzuk az előbb említett cellát, amit majd a megyeszékhelyek megjelölésére használhatunk. 1) Nyissuk meg a MicroStation – t valamelyik korábbi rajzfájlunkkal (kelet, nyugat, vizrajz)! Megj.: Ellenőrizzük le, hogy a Settings/ Design File/ Working Units beállításai megfelelnek-e az első gyakorlat 6/a pontjában beállítottéval az előbbi fájlokban. Ha nem, írjuk át őket és mentsük el a változásokat a Save Settings menüponttal! 2) Válasszuk a Place Circle parancsot (Method: Center, Area: Solid, Fill Type: Opaque, Fill Color: 3, Radius: 2000)! 3) Jelőljük ki az előbb rajzolt kört! 4) Válasszuk az Element /Cells menüpontot!

Megnyílik a Cell Library ablak. 5) File/ New: c:megyek.cel, OK 6) Válasszuk a Define Cell Origin parancsot a fő cella palettáról és Tentative Inputtal jelöljük ki a kör középpontját! 7) A Cell Library ablakban kattintsunk a Create gombra! 8) Írjuk be névnek, hogy város! Ezután bezárhatjuk az ablakot. 9) Kitörölhetjük az előbb megrajzolt kört. Mostantól a Place Active Cell paranccsal rajzolhatunk ilyen köröket. Az 1.4 varos jellegnél fogjuk használni az előbb elkészített cellát Ha az Elem type-nál cell – t állítunk be, akkor alul megjelenik egy rész, ahol be kell állítani a cella könyvtárat (c:megyek.cel) és a nevet (varos) Hasonlóképpen a szöveges jellegeknél is beállíthatjuk a szöveg jellemzőit, a lent megjelenő részben. Törölni, szerkeszteni és visszaállítani a jellegeket a kategóriáknál már leírt módon kell. 2.9 Rendszertáblák (MSCATALOG és UGTABLE CAT) Amikor létrehozunk egy új projektet, a MicroStation

GeoGraphics hozzáad az MSCATALOG táblához 3 új rekordot: CATEGORY, FEATURE és MAPS. Ezek a rekordok automatikusan létrejönnek, szemben a felhasználói táblák neveivel, amit 34 nekünk kell beírni az MSCATALOG táblába. Ezt tehetjük mind az Access, mind a MicroStation GeoGraphics segítségével. Ha ezt megtettük, az UGTABLE CAT táblát is fel kell tölteni a megfelelő felhasználói tábla adatokkal. 11. gyakorlat Ebben a gyakorlatban először kitöltjük a táblákat regisztráló UGTABLE CAT majd az MSCATALOG rendszertáblákat a hiányzó felhasználói táblázatok neveivel, adataival. Ez egy rendkívül fontos dolog, különben a MicroStation nem tudja kezelni a kívánt felhasználói táblákat. 1) Nyissuk meg az Access-t és ellenőrizzük, hogy valóban létrejött az említett 3 rekord az MSCATALOG táblában. 2) Ezután zárjuk be az Access-t és nyissuk meg a MicroStation GeoGraphics-t valamelyik rajzfájllal. 3) Nyissuk meg a Project/ Setup ablakban

a megyek projekt beállításait, az előzőeknek megfelelő módon! 4) Válaszuk a Tables/ Table Catalog menüpontot! 5) Írjuk be a most következő rekordokat! 6) Table Name Primary Key Alias megyek MSLINK meg szekhelyek MSLINK sze folyok MSLINK fol tavak MSLINK tav Minden rekordot az alsó sorba kell beírni, majd Insert-tel lehet beilleszteni. Ha az egésszel kész vagyunk, ne felejtsünk el a Commit-ra kattintani, hogy a fenti adatok tárolódjanak az UGTABLE CAT táblában! 35 Megj.: az Alias a táblák rövidítéseit tartalmazza, amivel később lehet majd rájuk hivatkozni. 7) Nyissuk meg az Access-t és ellenőrizzük le az UGTABLE CAT táblát! 8) Az USTN oszlopba írjunk 1-et, minden rekordhoz! Ez az egyes jelzi a MicroStation GeoGraphics-nak, hogy az adott táblához grafikus elemeket lehet kapcsolni. Ha itt nincs érték, nem is lehet hozzájuk kapcsolni grafikus elemet. 9) Zárjuk be az UGTABLE CAT táblát és nyissuk meg az MSCATALOG

táblát! 10) Töltsük fel a következő rekordokkal a már létező első három után! Tablename Entitynum megyek 4 szekhelyek 5 folyok 6 tavak 7 A „tablename” oszlop össze van kapcsolva az UGTABLE CAT tábla „tname” oszlopával és a FEATURE tábla „tablename” oszlopával is. Az előbbi gyakorlat végrehajtása után a következőknek kell szerepelni az MSCATALOG és UGTABLE CAT táblákban az Access-ben: 36 2.10 Térképek, a térkép alakjának regisztrálása és kulcstérkép létrehozása 2.101 A projekt térképei A térkép a MicroStation GeoGraphics-ban egy rajzfájl, ami jellegeket tartalmaz egy-egy kategóriából. Minden térkép csak egy kategóriához tartozhat, de az egyes kategóriákhoz tartozhat több térkép is. Minden térképnek szükséges, hogy legyen megfelelője a MAPS táblában. Ez biztosítja a térkép elérhetőségét a projekt számára és az adatbázis hozzákapcsolhatóságát. A MicroStation GeoGraphics képes rá,

hogy felismerje, hogy egy adott térkép milyen kategóriához tartozik, ha a kiterjesztése megegyezik a kategóriáknál megadott kiterjesztéssel. Pl a vizrajz kategóriánál a kiterjesztés (kötelezően 3 karakterből áll) a „viz”. Így az ehhez tartozó térképeket *.viz formában kell elnevezni. A projekt munkatérképei a DGN alkönyvtárban helyezkednek el. 12. gyakorlat Ebben a gyakorlatban a térképeinket bemásoljuk a projekt dgn alkönyvtárába, ahol meg tudja találni őket a program és megváltoztatjuk a térképek kiterjesztését az egyes kategóriáknak megfelelő kiterjesztésre. Így a Geographics a kiterjesztés alapján rögtön tudja, hogy az adott térkép melyik kategóriához tartozik. 1) A korábban létrehozott 3 térkép fájlt (vizrajz.dgn, keletdgn, nyugatdgn) másoljuk át a C: Geomatika megyek dgn alkönyvtárba 2) Változtassuk meg a három átmásolt fájl kiterjesztését a következőek szerint, hogy megfeleljenek egy-egy kategória

kiterjesztésének: - kelet.meg - nyugat.meg - vizrajz.viz 2.102 A kulcstérkép és az index fájl A kulcstérkép egy olyan rajzfájl, amely a projekt térképeinek vizuális katalógusaként működik. A térképek referencia fájlként való megnyitását segíti elő A kulcstérkép a projekt megnyitásakor automatikusan megnyílik, ha a Project Open ablakban be van kapcsolva a Key Map funkció. A nyolcas ablakban helyezkedik el (Window 8). A kulcstérkép fájlt vicinitydgn-nek hívják és a projekt főkönyvtárának IDX alkönyvtárában található. Egy projekthez csak egy kulcstérkép tartozhat Az index térkép a projekthez tartozó térképek alakjait rögzíti. Ezek az alakzatok lehetnek szabályos vagy szabálytalan poligonok. Ennek a határait a térkép 37 tartalma határozza meg. Ez a fájl az IDXindexdgn Az index fájl hozzá van kapcsolva a MAPS táblához. Így jön létre a kapcsolat a projekt és a hozzá tartozó térképek között. Az index fájl

neve és rétege a CATEGORY táblában tárolódik Az index fájlban rögzített alakzatokat használják a kulcstérképen belül a térképek, mint referenciafájlok kiválasztásához. Megj.: A kulcstérkép használata nem feltétlenül szükséges, kivéve azt az esetet, amikor a nagyon sok információ szükségessé teszi az adatok több különböző térképen történő tárolását, vagy a projekt természete megköveteli ezt a szerkezeti formát. 2.103 Térkép alakjának létrehozása, regisztrálása A térkép alakja egy poligon elem, ami körülzárja a munkatérkép területét. A térkép alakja az index fájlban (index.dgn) tárolódik és segítségével jön létre a kapcsolat a projekttel. 13. gyakorlat Ebben a gyakorlatban határozzuk meg a térképek alakját és regisztráljuk a térképeket, hogy elérhetőek legyenek a projekt számára. 1) Nyissuk meg a GeoGraphics-ban a nyugat.meg fájlt! Megj.: Ehhez a List files of Type menüpontot állítsuk All

Files-ra (minden fájl látszik) ! 2) A Project menüben válasszuk a Setup parancsot! Megnyílik a Project Setup ablak. 3) A 7-es gyakorlat egyes pontja szerint nyissuk meg a projektünk beállításait (az alábbiak beírásával, majd open gombra kattintással)! 4) A térkép alakjának meghatározása többféle módon történhet: automatikusan vagy manuálisan. - automatikusan: - a Miscellaneous menüből válasszuk a Create Map Shape parancsot, ez automatikusan létrehoz egy poligont, ami magába foglalja a térkép tartalmának területét 38 - - manuálisan: - válasszunk a MicroStation eszköztárából egy eszközt, amivel rajzolhatunk vagy elhelyezhetünk egy poligont. (Place Block vagy Place Shape parancs) - kerítsük körbe vele a térkép tartalmát Most válasszuk az automatikus poligonrajzolást! Így a következő alakzatot hozza létre a MicroStation GeoGraphics: 5) A térkép alakját ezek után regisztrálni kell. A regisztrálás után kerül bele a

rajzolt alakzat az index fájlba és kerül bele a térkép neve a MAPS táblába. A Miscellaneous menüből válasszuk a Register Map parancsot! 6) Az alsó sorban megjelenik egy üzenet, hogy: Create Map Index > Identify Element, vagyis, hogy azonosítsuk az elemet. Kattintsunk az előbb létrehozott poligonra, ami körülveszi a térképet! 7) Fogadjuk el az előbbi választást egy kattintással a térképen! 8) Töröljük ki a létrehozott poligont! Ugyanígy végezzük el a térkép alakjának létrehozását, regisztrációját a kelet.meg fájlra is Itt kipróbálhatjuk a manuális poligonrajzolást a Create Map Shape helyett. A vizrajz.viz fájl esetében kicsit másképp fogunk eljárni, mert ez a térkép lefedi az előző kettő területét, így ha az előző módon készítenénk el a térkép alakjának regisztrálását, akkor az egybeesne az előző alakokkal. Ha később a kulcstérkép segítségével csak a nyugat.meg fájlt szeretnénk kiválasztani, nem

tudnánk, mert akárhova kattintunk, mindenképpen beleesik a vizrajz.viz fájl területébe is Ezért az 39 egész területet lefedő térképek esetében célszerű választódobozos megoldást alkalmazni. Ez a következőképp történhet: 1) Végrehajtjuk az előző gyakorlat első 3 lépését (csak persze a vizrajz.viz fájlt nyitjuk meg). 2) A Place Block paranccsal rajzolunk a térkép bal felső részébe egy téglalapot, ahová majd később beleírhatjuk utalásképpen, hogy vízrajz (ld. indexdgn rajza lent). 3) Az 5-ös ponttól kezdve folytassuk a feladatot. Itt természetesen a poligon kiválasztásánál ezt a rajzolt négyszöget kell választani! Bezárhatjuk a Project Setup ablakot. Nyissuk meg a C: Geomatika megyek IDX index.dgn fájlt, és ellenőrizzük, hogy létrejöttek-e az előbb megrajzolt poligonok itt is. Azt is ellenőrizzük le, hogy az általunk a kategóriák jellemzőinél megadott rétegre kerültek-e a poligonok! Nyissuk meg az Access-ben

a megyek adatbázisunkat és ellenőrizzük le, hogy a MAPS táblában létrejöttek-e az alábbi sorok: Az index.dgn fájlunknak most kb így kell kinéznie (függ attól, hogy ki, hogyan hozta létre a térképek alakjait): 2.104 Kulcstérkép létrehozása Az utolsó lépés a térképeknek a projekthez való előkészítésében a kulcstérkép (vicinity.dgn) létrehozása, aminek segítségével majd csatolhatjuk a térképeket a projekthez referencia vagy fő térképként. Ez egy vizuális katalógusként 40 működik és a projekt IDX alkönyvtárában található. A projekt megnyitásakor a nyolcas ablakot foglalja el. 14. gyakorlat Ebben a gyakorlatban létrehozzuk a projekt térképeinek könnyű elérhetőségét segítő kulcstérképet. Mi az indexdgn fájlt használjuk majd a kulcstérkép létrehozására. 1) Először az index.dgn és a vicinitydgn fájlok mértékegységeit állítsuk be az 1 gyakorlat 6/a pontjában beállítottakéval azonos módon (ne

felejtsük el a Save settings-szel elmenteni a beállításokat). Megj.: Ugyanezt megtettük a 10 gyakorlatban is a keletdgn, nyugatdgn és vizrajz.dgn-nel Mindez elkerülhető, ha mi hozunk létre egy seed (vagyis minta) fájlt az elején ezekkel a beállításokkal és az új fájlok létrehozásakor ezt választjuk minta fájlnak. A GeoGraphics a vicinitydgn seed fájljának ugyanazt használja, mint ami a projekt többi rajzfájljának is a minta fájlja. A seed fájl létrehozását úgy végezhetjük el, hogy a File New menüpontjával létrehozunk egy új fájlt, minta fájlnak hagyhatjuk az eredeti seed2d.dgn fájlt, és mentsük el a sajátunkat is abba az alkönyvtárba, ahol a többi seed fájl is van (C: win32app ustation wsmod default seed, persze nem szükséges, hogy ide mentsük, menthetnénk máshová is, de így célszerű), pl. ujseed2ddgn néven Ezután a Setting/ Working Units-nál beállíthatjuk a kívánt mértékegységeket, majd File/ Save settings-szel

elmentve már is kész is az új minta fájl, amit használhatunk a projektünkben. Ha ezt az elején elmulasztjuk, akkor az összes fájlunknál újra be kell állítani a helyes mértékegységeket. 2) Nyissuk meg a C: Geomatika megyek IDX vicinity.dgn fájlt a MicroStation GeoGraphics-ban! 3) Csatoljuk hozzá referencia fájlként a C: Geomatika megyek IDX index.dgn fájlt! File/ Reference/ Tools/ Attach/ megyek.dgn 4) Kattintsunk alul a Fit view ikonra! (minden rajzi elem látszik) 5) Rajzoljunk keretet a rajz köré! – place fence 6) Másoljuk a keret (referencia fájl) tartalmát a vicinity.dgn-be! Ehhez válasszuk a Copy parancsot, use fence módot bekapcsolva! 7) Adjuk meg a kezdőpontot! Ehhez kapcsoljuk be a Utilities/ Key-in funkciót és írjuk be: xy=0,0 ! 8) Adjuk meg az eltolás távolságát: xy=0,0! 9) Kapcsoljuk ki a referencia fájlt! File/ Reference/ Tools/ Detach, frissítés A referencia fájl kikapcsolása és a frissítés után látszik, hogy

átmásoltuk az index.dgn tartalmát 41 10) Válasszuk a Place Text parancsot és írjuk be a fenti kis téglalapba, hogy „vizrajz”! Ehhez változtatni kell a betűk magasságát (height) és szélességét (width), hogy megfelelő legyen a betűk nagysága. Én 1000-es betűméretet alkalmaztam, ez felelt meg a téglalapnak, amit rajzoltam. Ugyanígy írjuk bele a másik két poligonba is, hogy „kelet.meg” és „nyugatmeg” Most, hogy létrehoztuk a kulcstérképet is, már minden készen van a projekt megnyitásához. Elkészítettük a projekt struktúráját a kategóriák és jellegek létrehozásával, ugyanitt megadtuk a használni kívánt adatbázis tábláinak a nevét, hogy később hozzá tudjuk kapcsolni a grafikus elemekhez a hozzájuk tatozó attribútum adatokat, és végül a projekthez kapcsoltuk a térképeket és létrehoztuk a kulcstérképet, hogy egyszerűbb legyen megnyitni a munkatérképeket. 2.11 Projekt megnyitása, aktív térkép

kiválasztása Ezt a feladatot már próbáltuk egyszer végrehajtani a 2.7-es fejezet 5-ös gyakorlatában, de sikertelenül, mivel akkor még nem definiáltuk a projekt szerkezetét (hibaüzenetet kaptunk, hogy nincsenek sorok a category táblában). Most viszont már minden készen áll, hogy megnyissuk a projektünket. 15. gyakorlat A következő gyakorlatban megnyitjuk a projektet és megnézzük a térképkezelő lehetőségeit, majd aktívvá tesszük a nyugat.meg térképet, amivel éppen dolgozni akarunk. 1) Nyissuk meg az 5-ös gyakorlat szerint a projektünket, a Poject/ Open menüponttal, a következőképp kitöltve a megjelenő ablakot: 42 Ha a Work Map be van kapcsolva, akkor a projekt megnyitásakor egy üres munkatérkép jön létre work.dgn néven a DGN alkönyvtárban A Map Manager egy olyan ablak, ahol csatolhatjuk a térképeinket referencia vagy aktív fájlokként, a Key Map pedig a kulcstérkép, ha be van kapcsolva, akkor induláskor rögtön megjelenik

a 8-as ablak, ahol található és bekapcsolhatjuk azokat a térképeket, amivel dolgozni akarunk. 2) Megjelenik egy üzenet, hogy Work Map: „C: geomatika megyek dgn work.dgn” already exists. Overwrite? – vagyis, hogy a munkatérkép workdgn már létezik, felülírja-e. Erre mondjunk nemet! 3) Ezek után leellenőrizhetjük a kulcstérkép tartalmát a 8-as ablakban, ami rögtön megnyílt. 4) Most nézzük meg a Map Manager, vagyis a térképkezelő lehetőségeit. Ezt az eszközt elérhetjük a Utilities/ Map Manager pontja segítségével, vagy az eszköztár alábbi (első) ikonjával. Az első gomb az Attach Maps (Map Manager), ennek segítségével lehet referencia vagy aktív fájlként csatolni a térképeket, a második a Select Master Map, ezzel az aktív térképet választhatjuk ki, a harmadik pedig Show Key Map, ha bezártuk a kulcstérkép ablakát, ezzel újra elő lehet hozni. Ha rákattintunk a Map Manager ikonjára, vagy a Utilities menüpontból érjük

el ugyanezt, akkor az alábbi ablak jelenik meg. 43 Alul látható az Attach Maps ablak. Ennek a Mode funkcióit többféleképpen állíthatjuk be: 5) - point: a térképeket egy-egy ponttal lehet azonosítani (vagyis ahová kattintunk a kulcstérképen, az fog megjelenni a Map Manager ablakban, ha több térképbe kattintunk, akkor több is megjelenik) - view: a kulcstérkép aktuális nézetének összes térképét magába foglalja - shape: egy alakzat által elmetszett összes térképet jelenti - fence: a kereten belüli összes térképet magába foglalja, ahhoz hogy ezt használni tudjuk, elöbb el kell helyezni egy keretet a kívánt helyre - all: a kulcstérképen belüli összes térképet jelenti Válasszuk a point módot. És kattintsunk rá pl a vizrajz választódobozára! Ekkor a Map Manager ablakában megjelenik egy sor: Cat Name viz vizrajz.viz Description Status Attach Ha a többi térképre kattintunk, akkor megjelennek a többinek az adatai

is. A description vagyis leírás oszlopban nincs semmi. Ha szeretnénk, hogy egy rövid leírás is tartozzon a térképeinkhez, akkor ezt az Access-ben beírhatjuk az UGMAP tábla „descr” oszlopába. Az UGMAP tábla MAPID oszlopa megegyezik a MAPS tábla MSLINK oszlopával, ennek segítségével kitölthetjük a megfelelő sorokat. Írjuk be a megfelelő helyekre a következőket: Nyugati országrész megyéi, Keleti országrész 44 megyéi, Vízrajzhálózat. A következő alkalommal, amikor megnyitjuk a projektet, ezek már megjelennek a Map Manager-ben. 6) A Status a következő lehet: a) Attach: csatolja a fájlt, ha az Apply (alkalmaz) gombra kattintunk b) Refrnc: a referenciaként csatolt fájlok (az előbbi apply parancs után attachból refrnc status lesz. Ha Apply gomb lenyomása nélkül lépek ki a Map Manager-ből az előző parancsnál, akkor semmit sem csatol a térképkezelő és újbóli megnyitáskor ismét üres lesz ez az ablak) c) Detach:

kikapcsolva, illetve az Apply lenyomása után lesz ténylegesen kikapcsolva és utána semmi sem lesz a status mezőben. Persze lehet újra csatolni, ha akarjuk. d) Master: az éppen aktív fájl. Az aktív fájl az, amit lehet szerkeszteni vagyis írni és olvasni, a referencia fájlokat csak olvasni lehet, tehát azokat csak látom, de nem szerkeszthetek bennük. 7) A nyugat.meg fájlt tegyük aktívvá (kijelölés, Master majd Apply gombra kattintás), a többit kapcsoljuk ki (Detach + Apply). Ezután frissítsünk és zárjuk be a térképkezelőt és a 8-as ablakot (ezt utána bármikor előszedhetjük vagy az előbb említett Show Key Map ikonnal vagy a Window/ Open/ 8 menüponttal). . 2.12 Geometriai és topológiai tisztítás, javítások Ha visszatekintünk a 2.2 fejezetre, akkor most következne a 9-es pont, a geometriai és topológiai tisztítások, javítások. Ez a következőket jelenti: - Kettőzött vonalak megkeresése, kijavítása (ha véletlenül kétszer

lett egy vonal megrajzolva) - Hasonló vonalak megkeresése, kijavítása (ha egy adott területen két vonal található, ami majdnem ugyanazon a helyen van, csak kis százalék eltéréssel, pl. 60 % - os átfedéssel) - Kis töredékek keresése, eltávolítása - Elemek egyszerűsítése - Elemek szegmentálása - Hézagok keresése, megszüntetése - Túlnyúlások keresése, megszüntetése Ezekre a feladatokra a következő eszköztár szolgál: 45 Ez egy nagyon fontos lépés a nagyobb projekteknél, hogy ne legyenek fölös vonalak, hézagok, túlnyúlások. Mivel én a térképek rajzolásánál odafigyeltem, hogy ne legyenek hézagok stb., ezért most erre a lépésre nincs szükség, ezért ez a lépés nem képezi a dolgozat témáját. 2.13 MicroStation rajzi elemek hozzákapcsolása jellegekhez Ebben a lépésben megismerjük, hogy is működik tulajdonképpen a jelleg alapú rendszer. Megnézzük, hogyan lehet hozzákapcsolni a rajzi elemeket a

jellegekhez, hogyan lehet ezt a kapcsolatot módosítani, törölni. 2.131 Munka a jelleg eszköztárral (Features) A jelleg eszköztár a MicroStation GeoGraphics-ban megengedi kiválasztani, módosítani és vizsgálni a jellegeket. A program alapbeállításaként ez az eszköztár megtalálható a fő (main) eszköztáron. Elérhető még a következő módokon is: Tools/ Main/ Features Tools/ Tool Boxes/ Features Az eszköztár elemei a következőek: Vizsgáljuk meg egyenként az eszköztár gombjait! 2.132 Aktív jelleg kiválasztása (Select Active Feature) 1) Válasszuk ki a jelleg eszköztárról a Select Active Feature ikonját! 2) Jelöljünk ki egy objektumot, amihez már van csatolva valamilyen jelleg! 3) Fogadjuk el egy újabb kattintással! Ezután az a jelleg lesz aktuális, amilyen jellegű volt a kiválasztott objektum. Ha több jelleg is van csatolva, akkor az lesz aktuális, amelyiknek legnagyobb a prioritása. Megj.: Minél kisebb érték szerepel a jelleg

beállításainál a priority mezőben, annál nagyobb a jelleg prioritása, fontossága. 46 Jelen pillanatban ezt még nem lehet végrehajtani, mivel még nem csatoltunk semmilyen jelleget se. 2.133 Az aktív jelleg hozzákapcsolása objektumokhoz (Attach Active Feature) Az Attach Active Feature eszköz hozzákapcsolja a kiválasztott elemet a térképről az éppen aktuális jelleghez. Az elemet a jellegnek megfelelő szimbolikával jeleníti meg. A több jelleghez is tartozó elem a prioritásnak megfelelően jelenik meg Hogy létrejöjjön a kapcsolat két elem között, mind a kettőnek azonos típusúnak kell lennie (olyannak, mint ahogy definiáltuk a jellegek megadásakor). Például egy vonalas elemet nem kapcsolhatunk össze egy szövegessel. 1) Aktiváljunk egy jelleget vagy az előző menüponttal vagy a Feature Manager segítségével (ld. később)! 2) Válasszuk ki a jelleg eszköztárról az Attach Active Feature ikonját! A keret (fence) használata

opcionális. Ha előzőleg rajzoltunk keretet, akkor aktiválhatjuk és kiválaszthatjuk a típusát. 3) Válasszuk ki a kapcsolni kívánt objektumot vagy használjuk a keret funkciót, körbekerítve az összes csatolni kívánt elemet! 4) Fogadjuk el egy újabb kattintással! Így a kiválasztott objektum(ok) hozzá lesz(nek) kapcsolva az aktív jelleghez. 2.134 Az aktív jelleg hozzákapcsolásának megszüntetése (Detach Active Feature) A Detach Active Feature eszközzel törölni lehet a kiválasztott elem kapcsolatát az aktív jelleghez, abban az esetben, ha az objektum ehhez a jelleghez van csatolva. Ez az eszköz kétféle módban használható jelleg kapcsolat törlésére, az egyik az aktív jelleg (Active Feature), a másik az összes jelleg (All Features) mód. Amikor törölünk egy jelleg kapcsolatot, egy olyan objektumnál, ami csak egy jelleghez van hozzákapcsolva, akkor a kapcsolat törlése után is ugyanazzal a szimbolikával fog megjelenni az elem, amilyen az

adott jellegé volt. Ha több jelleghez is hozzá volt kapcsolva, akkor a megmaradt jellegek közül a legerősebb prioritású szimbolikájával fog megjelenni az elem. A keret használata opcionális. 47 1) Válasszuk ki a jelleg eszköztárról a Detach Active Feature ikonját! 2) A Detach Active Feature ablakban rögzítsük a kívánt módot (Active Feature / All Features)! 3) Válasszuk ki a kívánt objektumot! 4) Fogadjuk el egy újabb kattintással! Ezzel megszüntettük a kiválasztott objektum kapcsolatát az aktív jelleghez. 2.135 Jellegek szimbolikájának helyreállítása (Reset Feature) Ez az eszköz helyreállítja a kapcsolatot egy objektum és a jellegének a definíciója között. Ha pl egy objektumot korábban hozzácsatoltunk egy jelleghez, de utána megváltoztattuk az objektum színét, rétegét stb., akkor ezzel az eszközzel visszaállíthatjuk a jelleg definíciójának megfelelő szimbolikát. Több módot lehet itt is beállítani. Az all

(minden) módban minden jellemzőjét visszaállítja a rétegnek, de lehet csak külön a réteget, színt, vonalvastagságot stb. visszaállítani Ennek az eszköznek a működése is az előzőekével egyezik meg. Ugyancsak opcionálisan lehet keretet használni. Az ikonja a következő: 2.136 Jelleg prioritásának megváltoztatása (Make Highest Priority) Ezt az eszközt akkor lehet használni, ha egy objektumhoz több jelleg is hozzá van kapcsolva. Az éppen aktuális réteget teszi felülre prioritás szempontjából Ennek alapján fog változni a megjelenés is. Az ikonja a következő: 2.137 Jellegek lekérdezése, kilistázása (List Features) Ezt az eszközt az egyes objektumokhoz rendelt jellegek lekérdezésére lehet használni. Ha egy elemhez több jelleg is tartozik, akkor a prioritásuk sorrendjében jelennek meg a lista ablakban. Ennek az ikonja a következő: 48 Működése megegyezik az előzőekével: az ikon kiválasztása után jelöljük ki az

objektumot, majd egy újbóli kattintással fogadjuk el. Ezután megjelenik egy ablak, benne a kiválasztott objektum jellegének a nevével. 2.138Jellegkezelő (Feature Manager) A jellegkezelő (Utilities/ Feature Manager) segítségével kiválaszthatjuk az aktív jelleget (Active Feature) és a hozzájuk csatolt parancsokat (Active Command). A Feature Manager/ List menüpontjában 3 lehetőség közül választhatjuk ki a jellegek kilistázását: - Categories – a szerint a kategória szerint, ahová tartoznak - Groups – jelleg csoportok szerint 49 - All Features – minden jelleg Az előző ábrán a kategória szerinti kilistázást láthatjuk. Jelenleg a megye kategória jellegei szerepelnek a Feature oszlopban, mivel az van kijelölve. Az aktív jelleget kétféle módon is kiválaszthatjuk. Az első, hogy rákattintunk az adott jellegre és utána az Activate gombra, vagy kétszer gyorsan kattintunk a megfelelő jellegen. Az aktív jelleg piros színűvé válik

a listán és megjelenik fölül az Active Feature után (Itt egy legördülő menü van, amire ha rákattintunk, megjelenik az összes eddig használt aktív jelleg. Itt is kiválaszthatjuk az aktíválni kívánt jelleget, ha az már egyszer volt aktív). Az ábrán a megyecentroid jelleg az aktív Ha emlékszünk, ehhez a jelleghez beállítottunk egy parancsot is Szöveg / Place Text megadással. Ezt a parancsot is aktívvá tehetjük az Active Command melletti legördülő menüből történő kiválasztással. Ha aktiváljuk, akkor rögtön használhatjuk is ezt a parancsot. Az ábrán is látszik, hogy aktiválva van a szöveg parancs és rögtön meg is jelent a Place Text ablak. A szöveget a Key-In sorban szereplő TEXT: után írhatjuk be (majd enter-rel fogadjuk el, és helyezzük el a kívánt helyen). Ha így beírunk valamit, akkor az rögtön az adott jelleghez lesz kapcsolva Természetesen ha nem adtunk meg parancsot a feature setup-ban, akkor is rajzolhatunk,

írhatunk rögtön az adott jelleghez, csak aktívvá kell tenni az adott jelleget és a kívánt parancsot előszedni valamelyik eszköztárból. Ezek az előre definiált parancsok abban segítenek, hogy gyorsabban tudjuk használni a kívánt parancsot az adott jellegnél. Ha törölni akarjuk az aktív jelleget, akkor kattintsunk rá a None gombra. Ugyanígy működik a parancsoknál is. 16. gyakorlat A következő gyakorlatban az összes rajzi elemet, ami szerepel a térképeinken, hozzákapcsoljuk egy-egy jelleghez. Így már bizonyos lekérdezések elvégezhetőek a MicroStation GeoGraphics-ban. Megtudhatjuk lekérdezéssel, hogy pl. egy adott vonal egy folyó vagy megyehatár részlete-e 1) Nyissuk meg a projektünket és tegyük aktívvá a nyugat.meg térképet (és a többit kapcsoljuk ki) a Map Manager segítségével, ha eddig nem tettük volna meg! 2) Csak az egyes réteget jelenítsük meg, amin a megye határvonalai vannak! 3) A jellegkezelő segítségével

aktiváljuk a megye.vonal jelleget! a) Utilities/ Feature Manager b) Kattintás a megye kategórián c) Kattintás a megye.vonal jellegen d) Activate gomb választása 4) Zárjuk be a Feature Manager-t! 5) Rajzoljunk keretet (place fence) az egész rajz köré! 50 6) Használjuk az aktív jelleg hozzákapcsolása eszközt (Attach Active Feature)! 7) A keret használatát (use fence) jelöljük meg, és kattintsunk a keret belsejébe, az elfogadáshoz! Láthatjuk, hogy a kijelölt vonalak felvették a jelleg beállított szimbolikáját. Többek között a beállított színnel jelennek meg (ez a legszembetűnőbb változás). 8) 9) Ellenőrizzük le a jellegek lekérdezésénél (List Features), hogy az elemek tényleg hozzákapcsolódtak-e a megadott jelleghez! a) Válasszuk ki a List Features eszköztárat! b) Kattintsunk rá bármelyik elemre és egy újabb kattintással fogadjuk el! c) A következő üzenetnek kell megjelennie: „meg 1.1 megyevonal

Normal” Most jelenítsük meg a 2-es réteget is, amin a megyék nevei vannak és tegyük aktívvá a megye.centroid jelleget! 10) Ismételjük meg az előző lépéseket (5-8-ig) és kapcsoljuk össze a szövegeket az aktuális jelleggel! Most a lekérdezésnél a következő üzenetet kell kapnunk: „meg 1.2 megyecentroid Normal” 11) Jelenítsük meg a négyes réteget is, amin a megyeszékhelyek vannak és tegyük aktívvá a varos jelleget! 12) Aktiváljuk a városhoz tartozó parancsot is (Active Command: cella elhelyezés)! 13) Megjelenik a Place Active Cell Relative ablak. Helyezzünk el tentatív inputtal minden megyeszékhely pontra egy-egy cellát! 51 14) A Settings/ View Attributes menüben jelöljük meg a Fill (kitöltés) pontot, majd mentsük el a beállítást a File/ Save Settings menüpontjával! 15) Most a lekérdezésnél a következő üzenetet kell kapnunk: „meg 1.4 varos Normal” 16) Ismételjük meg 2-15 lépést a kelet.meg fájlra is! 17)

Tegyük aktív fájllá a vizrajz.viz-et! Figyeljünk, hogy a 3-as réteg is be legyen kapcsolva, mert azon helyezkednek el a folyók és a Balaton is. 18) Tegyük aktív jelleggé a vizrajz kategóriából a to.vonal jelleget! 19) Rajzoljunk egy keretet a Balaton köré! 20) Ismételjük meg a 6-8 lépést! A jellegek lekérdezésénél a „viz 2.1 tovonal Normal” üzenetet kell kapjuk. Figyeljük meg, hogy megváltozott a tó határvonalának a színe és átkerült az ötös rétegre, ahogy ezt megadtuk a Feature Setup-ban (ezt megtudhatjuk, ha rákattintunk az információra határvonalára). (Analyze Element) és rákattintunk a tó 21) Kapcsoljuk ki most az ötös réteget, amin a Balaton van és végezzük el az előbbi műveletet a folyókra is, természetesen a folyo.vonal jelleget aktiválva! Ezzel hozzá is kapcsoltunk minden elemet a jellegekhez. 2.14 Jellegek megjelenítése (Display Manager) Ebben a fejezetben látni fogjuk, hogy a MicroStation GeoGraphics kétféle

megjelenítési módot ismer. Az egyik a réteg szerinti (Level), amikor az adott rétegen levő elemek jelennek meg, a másik a jelleg szerinti (Feature), amikor a kiválasztott jellegekhez tartozó elemek jelennek meg, függetlenül a rétegtől, amin elhelyezkednek. A kétféle megjelenítés között a megjelenítés kezelő (Display Manager) segítségével válthatunk. Ez az eszköz megtalálható a Settings menüben, vagy elérhető a nézet alján elhelyezkedő eszköztár végén is. Display Manager 52 Mivel a réteg szerinti megjelenítést eddig is alkalmaztuk, most csak a jelleg szerintiről szólok pár szót. Ehhez a Display Manager megjelenő ablakának alsó részében át kell állítani a Mode-ot Level-ről Feature-ra az ábra szerint. Ezek után a megfelelő kategóriára kattintva megjelennek a hozzájuk tartozó jellegek. Ha egy jelleget meg akarunk jeleníteni, akkor vagy kétszer rákattintunk (megjelenik egy x a neve előtt, ld. a fenti ábrán a

megyecentroid-ot) vagy egyszer kattintunk rá és utána az On gombra is rákattintunk. Értelemszerűen az Off gombbal lehet kikapcsolni. Select all-lal mindent kijelölhetünk és Clear All-lal mindent kikapcsolhatunk. Ha kiválasztottuk, amit akarunk, kattintsunk az Apply gombra a végrehajtáshoz. Az Apply gomb a legfrissebb változásokat hajtja végre, az Update pedig minden megvalósított változást felújít, frissíti a képernyőt. 2.15 Egyedi objektumok hozzákapcsolása az adatbázishoz (SQL Manager és Query Builder segítségével) Ebben a fejezetben látni fogjuk a szigorúan szükséges elméletet ahhoz, hogy MicroStation GeoGraphics elemeket hozzákapcsolhassunk adatbázis elemekhez (SQL Manager-ben) és az alapjait a lekérdezések felépítésének. Egy későbbi fejezetben ez utóbbiakat részletesebben ismertetem. SQL Manager-ben fogjuk összekapcsolni a megyeszékhelyeket az adatbázis megfelelőikkel, és ezt tesszük a folyók esetében is. 2.151 SQL Manager

és Query Builder Az SQL Manager a Database menüből érhető el. Rákattintva az alábbi ablak jelenik meg. (Ahhoz, hogy megnyithassuk ezt az ablakot, az szükséges, hogy legyen kapcsolatunk egy adatbázishoz.) 53 Ezt az eszközt lekérdezések készítésére vagy adatok létrehozására, fenntartására, aktualizálására és exportálására lehet használni valamilyen relációs adatbázisból, mint pl. az Oracle Léteznek eszközök, amelyek segítik az SQL lekérdezések létrehozását és a grafikus elemek beazonosítását adatbázis kapcsolaton alapulva. Mindemellett az SQL Manager lehetővé teszi épp úgy új sorok hozzáadását egy adatbázis táblához, mint az adatbázis egy rekordjának hozzákapcsolását egy grafikus elemhez vagy egy ilyen kapcsolat megszüntetését. Az ablakban fölül látható Query Mode-nak kétféle esete van: - Cursor: Ebben az üzemmódban működik az SQL lekérdezések készítése, amikor megnyitjuk ezt az ablakot. Ebben az

esetben a Previous gomb inaktív (szürke színű, kiválaszthatatlan). A lekérdezéseknél nem haladhatunk visszafelé, csak sorban előre. Ez az üzemmód igazából egyetlen lekérdezéshez jó. A mostani feladatunkhoz nem igazán alkalmas Előnye viszont, hogy gyorsabb, mint a másik mód. - Dataset: Ezt az üzemmódot fogjuk többnyire használni. Ez lehetővé teszi véletlenszerű hozzáférést a lekérdezés eredményeihez. Csak ebben módban működnek a Previous és a Review parancsok. Viszont ennek módnak nagyobb az időigénye, különösen abban az esetben, ha lekérdezés sok sort eredményez. a a a a Az SQL lekérdezéseket kétféleképpen hozhatjuk létre: vagy begépeljük az SQL Statement ablakba, vagy a Query Builder segítségével hozzuk létre. Ha erre kattintunk, akkor az alábbi ablak jelenik meg: 54 A Query Builder (lekérdezés felépítő) ablak kinézete aszerint változik, hogy felül melyik opciót választjuk: Specify Columns (oszlop

meghatározása), Specify Conditions (feltétel meghatározása), Specify Groups (csoportok meghatározása) vagy Order Results (eredmények sorrendje). Az első esetben a táblák alatt a Function: Value of (függvényérték a .oszlopból) látható, ha átváltunk a feltétel meghatározására, akkor az Operator: Equals (művelet: egyenlő) jelenik meg. Persze mind a függvényt, mind a műveleteket lehet variálni a legördülő menü segítségével. A legegyszerűbb lekérdezés elkészítése pl. úgy történhet, hogy a Qyery Builderben rákattintunk a Szekhelyek táblára, ekkor megjelenik az SQL Statement ablakban a fenti ábrán is látható SELECT FROM SZEKHELYEK sze felirat. Ha utána bejelöljük az All Columns opciót, akkor a következőre módosul a lekérdezés: SELECT * FROM SZEKHELYEK sze. (Megj: Itt a sze a szekhelyek tábla rövidítés, amit mi adtunk meg a 11. gyakorlat első felében az UGTABLE CAT tábla feltöltésekor.) Ha elrontottuk a lekérdezést

bármikor törölhetjük a Clear gombbal, és kezdhetjük elölről. Ez a lekérdezés azt jelenti, hogy válasszuk ki az összes oszlopot a szekhelyek táblából (megtehetjük, hogy csak egyet választunk ki, ha a columns (oszlopok) mezőben egyre rákattintunk). Ha ezek után itt az SQL Manager-re kattintunk, akkor visszatérünk az előző ablakhoz, csak most már ki lesz töltve itt is az SQL Statement ablak az előbbi lekérdezéssel. Ha ténylegesen végre is akarjuk hajtani a lekérdezést, akkor a Query gombra kell kattintani. Ezek után a Results (eredmények) ablakban megjelenik, hogy összesen 19 rekordot talált (amit beírtunk ebbe a táblába) és alul az első adatait láthatjuk (MSLINK, MAPID, nev, lakos), az összes oszlopának adataival, mivel ezt az opciót jelöltük be. A program automatikusan átváltott dataset üzemmódra és így a Next és Previous gombokkal előre-hátra mozoghatunk a rekordok között. Megj.: Ugyanezt a lekérdezést a Query Builder

nélkül is beírhattuk volna az SQL Statement ablakba. 55 2.152 Az adatbázis beállításai Mielőtt hozzákapcsolnánk valamilyen adatbázis rekordot egy rajzi elemhez, tudnunk kell, hogy milyen hatása lesz ennek a kapcsolatnak aszerint, hogy mi van rögzítve az adatbázis beállításainál. Ezt az ablakot a Settings/ Database menüből érhetjük el. A kapcsolat módjai (Linkage Mode): - None: Nem hoz létre kapcsolatot egyetlen adatbázis rekorddal sem. - New: Létrehoz egy új rekordot az adatbázisban (egy új MSLINK-kel), ami hozzá lesz kapcsolva a kiválasztott rajzi elemhez. Ez a rekord a kapcsolat létrehozásakor éppen aktív rekord másolata lesz. - Information: A kiválasztott rajzi elem hozzá lesz kapcsolva az aktív adatbázis rekordhoz. Ezzel egyetlen rajzi elemet kapcsolhatunk hozzá egy rekordhoz. - Duplicate: Megengedi, hogy több rajzi elemet is hozzákapcsolhassunk egyetlen rekordhoz (az éppen aktívhoz). Megj.: Az éppen aktív rekord az,

amelyik az SQL Manager eredmény ablakában látszik. 17. gyakorlat Ebben a gyakorlatban a térképeken szereplő megyeszékhelyeket összekapcsoljuk az adatbázisbeli megfelelőikkel, majd ugyanezt tesszük a folyókkal is. Mindehhez azonban előbb az adatbázis kapcsolat beállításait kell elvégeznünk, ahogy az le van írva a 2.152 fejezetben Szükséges, hogy a projekt meg legyen nyitva és először aktív legyen a nyugat.meg fájl 1) A 2.14 fejezet szerint a Display Manager segítségével, egyedül a varos jelleget jelenítsük meg! Ehhez a mode-ot Feature-re kell állítani és a varos jelleget aktiválni egyedül. 2) Nyissuk meg a Settings/ Database menüpontot, és a kapcsolat módját (Linkage Mode) állítsuk Information-re, majd ezt mentsük el Save Settings-szel! 56 Azért ezt állítjuk be, mivel minden rekordhoz csak egy objektumot akarunk hozzákapcsolni. Megj.: Ezt nagyon fontos helyesen beállítani, mert alapértelmezésként New-ra van állítva, és

ilyenkor megkettőzi az aktuális rekordot, és létrehozza a másolatát egy új rekordba!! 3) Nyissuk meg az SQL Manager-t a Database/ SQL Manager menüpontból! 4) Állítsuk át a Query Mode-ot Dataset-re, hogy a lekérdezés eredményeinél előrehátra tudjunk lépegetni a Previos és Next gombokkal, amíg meg nem találjuk a keresett megyeszékhelyet! 5) Kattintsunk az SQL Statement ablakba és írjuk be a következőket: SELECT * FROM SZEKHELYEK Megj.: Nem feltétlenül szükséges ezt a lekérdezést begépelni, a Query Builder segítségével is létrehozhatjuk, ahogy azt leírtam a 2.151 fejezetben 6) Ezután kattintsunk a Query gombra! Ekkor az eredmények (Results) ablakban a következő jelenik meg: Ez azt jelenti, hogy összesen 19 rekordot talált (Total Records), ahány megyeszékhely van, és abból az első az aktív: Győr (Active Record). 7) A Next és a Prev gombokkal előre hátra lépegethetünk a megyeszékhelyek között. Hagyjuk meg aktívnak végül

az első rekordot, Győrt! 57 8) Kattintsunk az Attach (kapcsolás) gombra és utána a térképen keressük meg a Győrt jelző pontot és kattintsunk rá! Az elfogadáshoz kattintsunk még egyet! 9) Ezután a Next gombbal térjünk át a következő elemre, ami jelen esetben Tatabánya és ismételjük meg az előbbi lépéseket! (Attach, elem kiválasztás, plusz kattintással elfogadás) Folytassuk addig, míg a nyugati országrész összes megyeszékhelyét hozzá nem kapcsoltuk az adatbázis megfelelőihez! 10) Ha készen vagyunk a csatolásokkal, akkor le is kérdezhetjük ezeket, hogy jól sikerültek-e. Ehhez a Review gombot használhatjuk Először kattintsunk a Review-ra, majd kétszer valamelyik kiválasztott megyeszékhelyre! Ekkor a Results ablakban meg kell jelennie a kiválasztott megyeszékhely adatainak. Megj.: Ha a Review gomb szürke, nem elérhető, akkor meg kell változtatni a Query Mode-t Cursor-ról Dataset-re! 11) Ellenőrizzük le Review-val az

összes létrehozott kapcsolatot! Ha valamelyik nem jó, akkor javítsuk ki! Először a rossz kapcsolatot kell törölni a detach gombbal, majd megkeresve a megfelelő rekordot a lekérdezés eredményeiből, az attach gombbal új kapcsolatot kell kialakítani. 12) Most tegyük aktívvá a kelet.meg térképet a Map Manager segítségével és kapcsoljuk ki a nyugat.meg térképet! Most is csak a varos jelleget jelenítsük meg a Display Manager-rel! 13) Nyissuk meg a Settings/ Database menüpontot, és a kapcsolat módját (Linkage Mode) állítsuk Information-re most is, és mentsük el Save Settings-szel! 14) Az SQL Manager segítségével az előbbiek szerint kapcsoljuk össze a keleti országrész megyeszékhelyeit is az adatbázis megfelelőivel! 15) Most tegyük aktívvá a vizrajz.viz térképet a Map Manager segítségével és kapcsoljuk ki az összes többit! 16) Csak a folyo.vonal jelleget jelenítsük meg a Display Manager-rel! 17) Nyissuk meg a Settings/ Database

menüpontot, és a kapcsolat módját (Linkage Mode) állítsuk Duplicate-ra és mentsük el Save Settings-szel! Duplicate üzemmódban több elem is hozzákapcsolható egy rekordhoz. Mivel a folyó több vonalas elemből áll, ezért szükséges ez a mód. 18) Rajzoljunk keretet a Duna köré (place fence)! 19) Database/ SQL Manager 20) SQL Statement: SELECT * FROM FOLYOK Query 21) Aktív az első rekord, a Duna. Kattintsunk az Attach gombra és a megjelenő ablakban jelöljük be a keret használatát! 22) Kattintsunk bele a keretbe! 58 23) Ugyanezt ismételjük meg a Tiszára is! 24) Review-val kérdezzük le az összekapcsolás sikerességét! Kapcsoljuk ki a keret használatát és kattintsunk rá a Duna, majd a Tisza vonalára valahol és meg kell jelennie a kiválasztott folyó adatainak az eredmény ablakban! 2.16 Szöveges elemek hozzákapcsolása az adatbázishoz (Database Text Manager segítségével) Ebben a fejezetben a szöveges elemeket (mint például a megyék,

tavak nevei) fogjuk összekapcsolni az adatbázis rekordokkal. Ezt nem az előbb megismert SQL Manager segítségével hajthatjuk végre, hanem az erre a célra a MicroStation GeoGraphics-ban rendelkezésre álló külön eszközzel. Ez az eszköz a Text/DB Join ill. a Text/DB Insert (Database Text Manager) Lássuk, hogy is néznek ki ezek és mire jók! A Database Text Manager eszköz a szöveges elemek adatbázis rekordokkal történő összekapcsolására használható. Sokféle lehetőséget biztosít a szöveg kezelésére: szöveges elemekből új adatbázis rekord létrehozása, szöveges elem és már létező adatbázis rekord összekapcsolása, a szöveg változásainak aktualizálása az adatbázisban és adatbázisban szereplő adatok alapján szöveg kiválasztása. Ezt az eszközt a Database menüből érhetjük el, vagy a Text/ DB Insert (szöveges elemekből új adatbázis rekord létrehozása), vagy a Text/ DB Join (szöveges elem és már létező adatbázis rekord

összekapcsolása) vagy a Text/ DB Update (szöveg változásainak aktualizálása az adatbázisban) almenü aktiválásával. Ekkor a következő ablak jelenik meg: - Insert: Ezzel a paranccsal új rekordokat illeszthetünk az adatbázis kiválasztott táblájának megfelelő oszlopába - Join: Ezzel a paranccsal összekapcsolhatunk szöveges elemet már létező adatbázis rekorddal - Update: A szövegváltoztatások frissítésére szolgál az adatbázisban - Select: Adatbázisban szereplő szöveg megkeresése A „Table” mezőbe vagy be kell írni, vagy a Browse gomb segítségével ki kell választani a megfelelő felhasználói táblát, majd utána ugyanilyen módon ki kell választani a tábla megfelelő oszlopát és beírni a „Column” mezőbe. 59 18. gyakorlat Ebben a gyakorlatban összekapcsoljuk a megyék és a tavak centroidjait (neveit) az adatbázis megfelelőikkel, ha ezek léteznek az adatbázisban, és új rekordokat hozunk létre, ha nem. Ehhez

is szükséges, hogy meg legyen nyitva a projektünk. 1) Aktiváljuk a vizrajz.viz térképet (a többit kapcsoljuk ki), mivel először a Balatont-t fogjuk összekapcsolni az adatbázis megfelelőjével! A Balaton név már szerepel az adatbázisban, viszont nem szerepel még a térképünkön, ezért először ott kell elkészíteni a feliratot, mint to.centroid jelleget! 2) Jelenítsük meg a to.vonal és a tocentroid jellegeket a Display Manager segítségével (a többit ne jelenítsük meg)! 3) A Utilities/ Feature Manager segítségével tegyük aktívvá a to.centroid jelleget és a hozzá tartozó szöveg parancsot! 4) Megjelenik a Place text ablak. A Key-in mezőbe a TEXT: felirat után írjuk be, hogy Balaton, nyomjunk enter-t és módosítsuk a szöveg jellemzőit, úgy, hogy a Balaton szöveget elhelyezhessük a tó rajzába (próbálgatással). Majd helyezzük el a szöveget! Ehhez nekem az ábrán látható paramétereket kellett beállítanom: Height: 3000 Width:

3000 Active Angle: 25º 60 5) Most csak a to.centroid jelleget jelenítsük meg! 6) Rajzoljunk keretet a Balaton felirat köré! 7) Menjünk a Database menü Text/ DB Join almenüjébe! 8) Írjuk be a következő értékeket: Table: TAVAK Column: nev Use fence (keret használata) aktiválása! 9) Kattintsunk a Join gombra, majd egy kattintással a keretbe fogadjuk el a keret tartalmát! 10) Nyissuk meg az SQL Manager-t és a Review gombbal ellenőrizzük le, hogy sikeres volt-e az összekapcsolás! 11) Aktiváljuk most a nyugat.meg térképet a Map Manager-ben (csatoljuk le a vizrajz.viz térképet) és jelenítsük meg a Display Manager-rel csak a megye.centroid jelleget! 12) Rajzoljunk keretet a megyék nevei köré! 13) Mivel a megyék nevei csak a térképen szerepelnek, az adatbázisban nem, most a Database menü Text/ DB Insert almenüjébe menjünk! 14) A megjelenő Database Text Manager ablakot töltsük ki a következőképpen: Table: MEGYEK Column: nev Use

fence (keret használata)-nak aktiválása! 15) Kattintsunk az Insert gombra, majd egy kattintással a keretbe fogadjuk el a keret tartalmát! 16) Nyissuk meg az SQL Manager-t és a Review gombbal ellenőrizzük le, hogy sikeres volt-e az összekapcsolás! 17) A 11-16 lépést ismételjük meg a kelet.meg térképre is! 18) Nyissuk meg az Access-t és nézzük meg, hogy tényleg létrejöttek-e megye rekordok! 20 rekord van, mivel Budapest is egy külön rekord a 19 megye mellett. 61 2.17 Objektumok attribútum kapcsolatainak a másolása más objektumokhoz Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogyan lehet a már létrehozott adatbázis kapcsolatokat hozzámásolni más objektumokhoz is. Itt arra gondolok, hogy például egy megye centroidjához (nevéhez) már korábban hozzákapcsoltunk egy adatbázis elemet, viszont ugyanez az adatbázis elem tartozik a megye határvonalához is, hiszen ugyanarról a megyéről van szó. Ezért az egyszer már létrehozott kapcsolatot

hozzámásoljuk a határvonalakhoz is a most leírásra kerülő eszköz segítségével. Az adatbázis kapcsolatokat hozzá lehet másolni centroidokhoz, határvonalakhoz és felületekhez, ugyanezektől az elemektől. A MicroStation GeoGraphics műveletek - mint például a tematikus térképezés, térbeli elemzések feltételezik, hogy az egyes centroidok hozzá vannak kapcsolva az adatbázis egy-egy sorához, és ez a sor megfelel egy teljes területnek. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk ezt a kapcsolat másolást, a következő eszközt használhatjuk fel: Associate Linkages: Ez megtalálható az oldalsó fő eszköztáron, a Topology Creation-ben, a harmadik helyen. 62 Ha ezt az eszközt használjuk, többféle összekapcsolási mód áll a rendelkezésünkre: - Centroid Area: A centroidok adatbázis kapcsolatait hozzámásolja a területekhez - Centroid Boundary: A centroidok adatbázis kapcsolatait hozzámásolja a határvonalakhoz - Area Centroid: A területek

adatbázis kapcsolatait hozzámásolja a centroidokhoz - Boundary Centroid: A határvonalak adatbázis kapcsolatait hozzámásolja a centroidokhoz 19. gyakorlat Ebben a gyakorlatban hozzá fogjuk másolni a megyék centroidjaihoz tartozó adatbázis kapcsolatokat a megyék határvonalaihoz, a Centroid Boundary eszközzel. A centroidok a megyékbe beleírt nevek Ezeknek az adatbázis kapcsolatait már létrehoztuk az előző gyakorlatban. Ugyanezt kell csinálni a tavak centroidjaival és határvonalaival is. 1) Tegyük aktív térképpé a vizrajz.viz-et a Map Manager-ben! 2) A Display Manager-ben jelenítsük meg csak a to.centroid és a tovonal jellegeket! 3) Rajzoljunk keretet a Balaton köré! 4) Kattintsunk az Associate Linkages: Centroid Boundary módot! 5) Kattintsunk a keretbe elfogadva ezzel a parancsot! eszköz ikonjára, és válasszuk a 63 Meg fog jelenni a következő üzenet: Ennek a lényege, hogy a MicroStation GeoGraphics talált egy centroidot

(ez a Balaton felirat), két határvonalat (mivel két vonallánccal rajzoltam meg a Balatont) és ezekből létrehozott egy területet. 6) Most jelenítsük meg csak a to.vonal jelleget és az SQL Manager-ben a Review paranccsal kérdezzük le a kapcsolatait! 7) Próbáljuk ki most az SQL Manager egy másik funkcióját, a Locate parancsot! Ehhez szükséges, hogy legyen egy aktív adatbázis rekord (ha az előbb Reviewval lekérdeztük a to.vonal jelleg kapcsolatát, akkor most aktív a Balaton rekordja) és utána kattintsunk a Locate gombra, majd kattintsunk valahová a nézet ablakunkba! Ekkor meg fogja mutatni a kijelölt rekordhoz kapcsolt összes objektumot, piros körrel körbekerítve. Minden egyes kattintásnál újabb hozzá tartozó elemet jelöl meg a program. 64 8) Kattintsunk most az SQL Manager ablakban a Dataset menüben a Hilite almenüre, majd elfogadásképpen valahová a nézet ablakba, és nézzük meg mi történik! Az aktív rekordhoz tartozó összes

elem ki lesz emelve, és szürke színű lesz (vagyis jelen esetben a Balaton felirat és a körülötte levő határvonal lesz szürke). 9) Most nyissuk meg a Map Manager-ben a nyugat.meg térképet és jelenítsük meg a megye.centroid és a megyevonal jellegeket a Display Manager-ben! 10) Ismételjük meg a 3-8 lépéseket! Most a következő üzenetet fogjuk kapni: 11) Ismételjük meg az egészet a kelet.meg térképre is! 2.18 Területek és kerületek aktualizálása (adatbázisba íratása), MAPID mező kitöltése, és egyéb használni kívánt attribútum adatok beírása Ebben a fejezetben kiegészítjük az attribútum táblázatunk adatait. A MicroStation GeoGraphics-szal kiszámoltatjuk a megyék és tavak területeit, kerületeit és ezeket az adatbázishoz íratjuk. Beírjuk a MAPID értékeket, mely azt azonosítja, hogy az egyes objektumok melyik térképen találhatóak. Végül hozzáírjuk azokat az adatokat a felhasználói táblákhoz, amelyekkel később

majd szeretnénk lekérdezéseket, tematikus térképeket készíteni. 65 2.181 Területek és kerületek aktualizálása (adatbázisba íratása) A területek, kerületek aktualizálására a rendelkezésünkre áll egy speciális eszköz. Ezt a Database menü Area/ Perimeter Update almenüvel érhetjük el A kerület, terület szorzótényezőivel (Area Divisor, Perimeter Divisor) átválthatjuk ezeket az értékeket különböző mértékegységekbe. Pl négyzetméterből hektárba (10000), méterből kilométerbe (1000) stb. A Table Name mezőbe kell beleírni az adott felhasználói tábla nevét, az Area Column mezőbe kerül annak az oszlopnak a neve, ahová a program a kiszámolt területet írni fogja és a Perimeter Column mezőbe pedig a kerületnek megfelelő oszlop neve. A Use Fence a már eddig is jól ismert keret használatát engedélyezi. Az Allow Holes pedig megengedi a „lyukak” létezését. Ilyen esetre lehet példa pl. egy sziget egy tavon vagy egy tó

egy telken belül Vagy akár Budapest Pest megyén belül. Az Areas gomb lenyomására a program kiszámítja a területet és a kerületet zárt felület elemek alapján és beleírja ezeket a megfelelő oszlopokba. Ha a keret használata meg van jelölve, akkor az összes kereten belül levő zárt felületelemre elvégzi ezt a számítást. A Boundaries gomb lenyomására ugyancsak kiszámítja a program a területet és kerületet, de ez esetben záródó határvonalak alapján. Ebben az esetben mindig szükséges a keret használata. Mielőtt ezt az utasítást végre tudjuk hajtani, szükséges, hogy a határvonalak csatolva legyenek az adatbázishoz. Ezt a lépést az előző gyakorlatban végeztük el az Associate Linkages/ Centroid Boundary paranccsal. 66 20. 2 0 . gyakorlat gyakorlat Ebben a gyakorlatban kiszámíttatjuk a MicroStation GeoGraphics-szal a tavak és megyék területeit, kerületeit és beleíratjuk az adatbázisba. 1) Aktiváljuk a vizrajz.viz térképet

és jelenítsük meg a tocentroid és tovonal jellegeket! 2) Rajzoljunk köréjük egy keretet! 3) Válasszuk a terület/kerület aktualizálása eszközt a Database menü Area/ Perimeter Update almenüvel! 4) Töltsük ki a szükséges mezőket a következőképp: Area Divisor: 1 Perimeter Divisor: 1 Table Name: TAVAK Area Column: terulet Perimeter Column: kerulet x – Use Fence x – Allow Holes 5) Kattintsunk a Boundaries gombra, majd a keretbe kattintással fogadjuk el a parancsot. 6) Ellenőrizzük az SQL Manager Review parancsával, hogy aktualizálódtak-e a területek, kerületek! 7) Nyissuk meg a nyugat.meg térképet és jelenítsük meg a megyevonal és a megye.centroid jellegeket! 8) Ismételjük meg a 2-6 lépéseket! Értelemszerűen a Table Name mezőbe most a „MEGYEK” fog kerülni! 9) Végezzük el az előbbi lépéseket a kelet.meg térképre is! 2.182 MAPID mező kitöltése 21. gyakorlat Ebben a gyakorlatban kitöltjük a felhasználói táblák

MAPID mezőit. Ez a mező azonosítja, hogy melyik objektum melyik térképen fekszik. A folyókkal, tavakkal egyszerű a dolgunk, mivel mindegyik a vizrajz térképen található. A megyeszékhelyeknél és megyéknél oda kell figyelnünk, hogy a nyugati vagy a keleti országrészben található-e, és az e szerinti értéket kell beírnunk az adott oszlopba. 67 A felhasználói táblák MAPID oszlopába a MAPS táblában található MSLINK értékek kerülnek. Megj.: Ez a projekt MicroStation 95-ben készül, és ennél a verziónál nekünk kell kézzel beírni ezeket az értékeket. A MicroStation újabb verzióiban már rendelkezésünkre áll erre a feladatra egy eszköz a Maps eszköztárban. 1) Nyissuk meg az Access-t a megyek.mdb-vel! 2) A megyek és szekhelyek táblák MAPID oszlopait töltsük annak megfelelően, hogy az adott megyék ill. megyeszékhelyek melyik térképen találhatóak! 1 vagy 2, a fenti ábra alapján. 3) A tavak, folyok táblák MAPID

oszlopába írjunk 3-at a vizrajz.viz térképnek megfelelően! 2.183 Egyéb használni kívánt attribútum adatok beírása Ebben a gyakorlatban kiegészítjük a felhasználói táblákat különböző adatokkal. Igazából ezek azok az adatok, ami miatt létrehozzuk a térinformatikai projektet. Ezekre az adatokra akarunk lekérdezéseket létrehozni, elemezni őket vagy tematikus térképeket készíteni a segítségükkel. Ha valakinek létre kell hoznia egy ilyen projektet, akkor általában már adottak, hogy milyen adatokra van szüksége, mivel ez a feladat célja. Amikor ezt a projektet kitaláltam, nem volt semmilyen konkrét feladatom, csak hogy meg tudjam tanítani a MicroStation GeoGraphics használatát a könyv segítségével. Ezért a most következő adatok is csak arra a célra szolgálnak, hogy a következőkben be tudjam mutatni majd pl. a tematikus térképek készítését Rendkívül sokféle adatot lehetne csatolni az összes felhasználói táblához,

attól függően, hogy kinek mire van szüksége. Lehet pl a folyókhoz a vízhozamát, tisztaságát, átlagos szélességét stb., a városokhoz a lakosainak a számán kívül pl a város fő jellegzetességét (ipari, mezőgazdasági, idegenforgalmi, kereskedelmi város), a tavakhoz (mármint, ha több tavat is ábrázoltunk) ugyancsak lehet szennyezettségi értékeket, idegenforgalmi látogatottságot beírni. Én most a megyéket választottam, mint fő elemzendő táblát és ehhez kerestem Interneten és a Magyar Statisztikai Évkönyvben felhasználható adatokat. Az Interneten a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találtam meg a nekem szükséges adatok jó részét. Ugyancsak az Internetről töltöttem le a megyeszékhelyek lakosainak a számát, a lazarus.eltehu oldalról Ez utóbbi adatoknak a többsége – néhány újabbtól eltekintve – 1995-ös. 68 Az általam választott elemzendő adatok szocio-ökonómiai adatok. Ilyen például a különböző

megyék „gazdagsága”, vagyis az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék (GDP) 1999-es értéke. Ezenkívül pl az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma százezer lakosra, öngyilkosságok százezer lakosra és munkanélküliségi ráta. Az előbbi adatok közül nem szükséges az összeset beírni, ki-ki választhat a tetszése szerint, hogy melyik adatsoron szeretné kipróbálni az elemzéseket. 22. gyakorlat Ebben a gyakorlatban kiegészítjük a felhasználói tábláinkat, azokkal az adatokkal, amelyek érdekelnek bennünket, amelyekre lekérdezéseket, tematikus térképeket vagy térbeli elemzéseket akarunk készíteni. 1) Nyissuk meg az Access-t a megyek.mdb-vel! 2) Kattintsunk jobb gombbal a megyek táblán és a megjelenő legördülő menüből válasszuk a Design View menüpontot! 3) Írjuk be a következő oszlopokat a táblába: MEZŐ TIPUS MÉRET GDP Number Long Integer Munkanélküliség Number Single Bűnözés Number Long Integer

Öngyilkosság Number Single 4) Kattintsunk a bezárás jelére (x)! 5) Megkérdezi a program, hogy akarjuk-e elmenteni a változásokat. Mondjunk igent! (Do you want to save changes to the design of table ’megyek’? – Yes) 6) Kattintsunk duplán a megyek tábla nevére! 7) A megjelenő táblázatban töltsük ki ezeket az oszlopokat a következő oldalon található adatokkal! 69 Magyarország megyéinek néhány jellemző szocio-ökonómiai adata: Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú- Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács- Kiskun Békés Csongrád Egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék (GDP) (ezer Ft) -1999 Munkanélküliségi ráta, % 1999 2159 911 1287 934 910 1480 1333 1014 885 778 1009 760 817 620 810 763 618 791 772 977 5,3 5,0 6,0 6,6 5,6 3,7 4,7 5,1 7,3 8,9 8,8 13,1 8,7 10,9 8,8 10,9 11,0 6,4 6,2 4,5 70 Ismertté vált

közvádas Öngyilkosságok százezer bűncselekmények száma lakosra százezer lakosra 1998 1998 14100 56,3 5857 64,8 5611 55,1 5932 55,1 4774 48,8 7221 25,9 4632 38,4 5762 57,0 5496 61,2 6690 50,8 6143 60,4 4744 61,3 4662 53,3 4376 53,1 5569 92,4 5258 91,7 4953 75,6 5346 86,6 4757 84,2 5320 96,0 2.19 Felületelemek létrehozása Most már csak egy lépés hiányzik ahhoz, hogy készen legyünk a projekttel és elkezdhessük az SQL lekérdezések, tematikus térképek és térbeli elemzések készítését! Ez az utolsó lépés a felületelemek létrehozása. Eddig ha belegondolunk, minden megyéhez tartozik egy centroid (a megye neve) és a határvonala. Mindegyik centroid és a sok szakaszból felépülő határvonal minden egyes darabkája ugyanazzal az adatbázis rekorddal van összekapcsolva. Viszont nem létezik együtt a megye területe, mint egy egységes egész elem, amire szükségünk van a tematikus térképek készítéséhez. A most következő fejezetben ennek az

elkészítését fogjuk látni. A felületelemek létrehozásához szükséges eszköz szintén megtalálható az oldalsó fő eszköztáron, melynek a neve: Topology Creation. Ebből az eszköztárból már ismerjük a harmadik elemet az Associate Linkages-t a 2.17 fejezetből (18 gyakorlat), amikor hozzámásoltuk a megyék centroidjaihoz tartozó adatbázis kapcsolatokat a megyék határvonalaihoz (Centroid Boundary). Erre az eszközre most is szükségünk lesz a felületelemek létrehozása után, ugyanis ezekhez is hozzá kell másolni a centroidok kapcsolatait (Centroid Area). Most azonban először az első elemet a Create Areas-t, vagyis a felületek létrehozását fogjuk használni. Itt említeném meg, hogy a második elemmel centroidokat hozhatunk létre felületelemeknek. Erre nekünk most nem lesz szükségünk, ezért térjünk is vissza az első elemre! Create Areas Felületelemeket olyan vonalas elemekből lehet létrehozni, amelyeknek azonosak a kezdő vagy

végpontjaik és egy zárt formát alkotnak. A létrehozott felületelemek formája ezeknek a vonalas elemeknek a másolata. A felületek lehetnek egyszerű vagy összetett felépítésűek. Egy vonalas elem nem keresztezhet más vonalakat. Mindegyiknek szegmentálva kell lennie a találkozási pontjaiban más vonalakkal. Csak tökéletes szegmentáció esetében lehet létrehozni a felületelemeket (geometriai és topológiai tisztítás, javítás után, ha szükséges). Lehetőség szerint el kell kerülni a túlzott szegmentációt. Az a határvonal, amely 101 pontnál kevesebbet tartalmaz lehetőleg tartozzon egy elemhez, hogy elkerülhessük a túlterhelést és a váratlan eredményeket. 71 Még egy fontos dologra figyelnünk kell: bizonyos felületelemeknél előfordulhatnak közbezárt elemek (mint pl. Pest megyén belül Budapest). Ezekre való tekintettel be kell kapcsolnunk a lyukak engedélyezése opciót (Allow Holes). Ezt az opciót a Settings/ GeoGraphics Locks

menüpontban állíthatjuk be, a következő ablakban: Ahhoz, hogy vonalas elemekből felületelemeket hozhassunk létre, a következőket kell tennünk: 1) Rajzoljunk keretet a felhasználandó vonalas elemek köré! 2) Válasszuk a Create Areas ikonját a Topology Creation eszköztárból! 3) Hajtsuk végre a szükséges szimbológiai változásokat (réteg, szín, vastagság, stílus megváltoztatása)! Az eszköz a felületelemeket automatikusan az új szimbológiának megfelelően készíti el, vagyis arra a rétegre, amit megadtunk az előbb, és olyan vastagsággal, vonalstílussal, színnel, amit beállítottunk. Ha a Feature Manager-ben (jelleg kezelőben) beállítottunk egy aktív jelleget, akkor a létrehozott új felületelemet az aktív jelleghez csatolja. 4) Rögzítsük a Force Complex opciót a Create Areas megjelenő beállítás ablakában! Ha ez az opció nem aktív, akkor ez a parancs egy egyszerű formát hoz létre. Abban az esetben, ha az eredeti vonalas

elemnek több mint 100 csomópontja van, mindenképpen összetett (complex) alakzat jön létre, függetlenül ennek az opciónak a beállításaitól. 5) Kattintsunk a kereten belülre a parancs elfogadásához! Néhány pillanaton belül létrejönnek a felületelemek. 72 23. gyakorlat A most következő gyakorlatban befejezzük a projekt elkészítését! Az eddig létező vonalas és szöveges elemek mellé létrehozzuk az utolsót, a felületelemeket, amire szükségünk lesz a tematikus térképek és térbeli elemzések készítéséhez. Eddig a megyék esetében minden egyes megyéhez tartozott egy centroid (a megye neve) és egy csomó határvonal darabka. Amikor létrehozzuk a megye felületelemet, akkor már a program képes lesz a megye egész területét egy egységként kezelni. Ugyanez vonatkozik a Balatonra is, amire szintén meg fogjuk csinálni ezt a feladatot. Bár jelen esetben a tavakra nem készíthetünk tematikus térképeket, mivel csak egyetlen tavunk

van, a Balaton, de aki akar, többet is ábrázolhat. 1) Nyissuk meg a vizrajz.viz térképet és jelenítsük meg a tovonal, toterulet és a to.centroid jellegeket! 2) A Feature Manager-ben tegyük aktív jelleggé a to.terulet-et! 3) Rajzoljunk keretet a rajz köré (jelen esetben a Balaton köré)! 4) Kattintsunk a Create Areas eszköz ikonjára! 5) Jelöljük be a Force Complex opciót és egy kattintással a keretbe fogadjuk el az előbbi parancsot! Az alsó üzenet sorban meg kell jelennie egy üzenetnek, hogy „created 1 area”, vagyis egy felület létrejött. 6) Kapcsoljuk ki a to.vonal jelleget és jelenítsük meg csak a toterulet és a to.centroid jellegeket! Látszik, hogy az előbb létrejött felületelem rögtön az aktív jelleghez kapcsolódott. Erre akár rá is kérdezhetünk a List Feature paranccsal! Megj.: Ha be van kapcsolva a tovonal jelleg is, akkor csak ezt írja ki a megjelenő ablakban. 7) Kapcsoljuk hozzá a felületelemhez is a centroid

attribútumait, az Associate Linkages paranccsal, centroid area módban! Meg kell jellennie a következő üzenetnek: 73 Egy centroidot és egy felületet talált, egy kapcsolást hajtott végre. 8) Nyissuk meg a nyugat.meg fájlt, és jelenítsük meg a megyevonal, megye.centroid és a megyeterulet jellegeket! 9) A Feature Manager-ben tegyük aktív jelleggé a megye.terulet-et! 10) Hajtsuk végre a Balatonnál elvégzett utasításokat (3-7) értelemszerű módosításokkal! (a 6-os pontban megye.centroid és megyeterulet jellegeket jelenítsünk meg) 11) Ismételjük meg a ugyanezt a kelet.meg térképre is! Itt figyeljünk arra, hogy lesz egy körbezárt területünk is, Pest megyén belül Budapest, ezért be kell kapcsolnunk a lyukak engedélyezése opciót (Allow Holes) a Settings/ GeoGraphics Locks menüpontban (ld. a gyakorlat előtti elméleti részben!). Ezzel be is fejeztük a projekt elkészítését! Most már minden készen áll arra, hogy tetszésünk szerinti

lekérdezéseket hajthassunk végre, térbeli elemzéseket és tematikus térképeket készítsünk, de ez már a következő fejezet témaköre. 74 3. Lekérdezések, feliratozások, topológiai térképek és térbeli elemzések 3.1 SQL Manager A lekérdezések az SQL Manager-ben már nem lesznek teljesen újak a számunkra, mivel a 2.15 fejezetben már szükséges volt megismerni ezeknek az alapjait, ahhoz, hogy bizonyos egyedi objektumokat hozzákapcsolhassunk az adatbázishoz. A 217 fejezet utáni (19) gyakorlatban ugyancsak kipróbáltuk néhány újabb eszközét az SQL Manager-nek (Locate, Hilite). Az SQL Manager a Database menüből érhető el. Rákattintva az alábbi ablak jelenik meg. (Ahhoz, hogy megnyithassuk ezt az ablakot, az szükséges, hogy legyen kapcsolatunk egy adatbázishoz.) Ezt az eszközt, lekérdezések készítésére vagy adatok létrehozására, aktualizálására lehet használni. Az SQL lekérdezéseket vagy begépeljük az SQL Statement ablakba,

vagy a Query Builder segítségével hozzuk létre. Nézzük most egyesével, hogy mire is jók ennek az eszköznek a gombjai! A Query Mode-t már láttuk a 2.151 fejezetben 75 A Query Builder eszköz segít az SELECT – SQL létrehozásában. Erről még részletesebben lesz szó a későbbiekben lekérdezések A Review parancs lehetővé teszi a kiválasztott objektum attribútum adatainak a megtekintését. Ezt már sokszor alkalmaztuk a 17-20 gyakorlatokban A Query gomb hajtja végre a kívánt SQL lekérdezést, amit vagy begépeltünk az SQL Statement ablakba, vagy a Query Builder segítségével hoztunk létre. Ez a végrehajtás az előbb említett Cursor vagy Dataset módban történhet. A Previous és a Next gombok segítségével a lekérdezés eredményeiben haladhatunk előre és hátra. Az Update segítségével megváltoztathatjuk az aktuális objektum attribútum adatait. Az Insert segítségével egy új rekordot hozhatunk létre az adatbázisban. Az Attach,

Detach gombokkal hozzácsatolhatunk az adatbázis elemeihez objektumokat, vagy megszüntethetjük ezeket a kapcsolatokat, mint tettük ezt a 17. gyakorlatban. A Locate gomb segítségével pedig beazonosíthatjuk egy kiválasztott rekordhoz tartozó objektumokat (ld. 19 gyakorlat 7-es pontja) 3.2 SQL Query Builder Ez az eszköz a (Database/) SQL Manager ablakából érhető el. 76 A Query Builder (lekérdezés felépítő) ablak kinézete változik aszerint, hogy felül melyik opciót választjuk: Specify Columns (oszlop meghatározása), Specify Conditions (feltétel meghatározása), Specify Groups (csoportok meghatározása) vagy Order Results (eredmények sorrendje). Az első esetben a táblák alatt a Function: Value of (függvényérték a .oszlopból) látható, ha átváltunk a feltétel meghatározására, akkor az Operator: Equals (művelet: egyenlő) jelenik meg. Persze mind a függvényt, mind a műveleteket lehet variálni a legördülő menü segítségével. Az

Query Builder ablak megjelenésekor a Specify Columns (az oszlop meghatározása) eszköz az aktív. Ez azt jelenti, hogy ha rákattintunk a táblák (Tables) ablakban valamelyik felhasználói tábla nevére, akkor a mellette levő oszlopok (Columns) ablakban megjelenő oszlopok nevei közül kiválaszthatjuk azt, hogy a lekérdezés eredményeként melyik oszlop jelenjen meg. Vagy választhatjuk mindegyik oszlopot is az All Columns aktiválásával. Van több lehetőség az oszlopból történő kiválasztásra. Az első a Value of (függvényérték a oszlopból), de ezenkívül például ki lehet választani az oszlopban előforduló legnagyobb vagy legkisebb értékű elemet is. A Specify Conditions-ra (feltételek meghatározására) szintén nagyon sok lehetőségünk van. Választhatunk olyan feltételt, hogy x oszlop értéke egyenlő valamivel (Operator: Equals), vagy tartalmaz bizonyos szövegrészletet stb. Nézzük, mik is ezek a lehetőségek az oszlopok (Function) és a

feltételek kiválasztására (Operator)! A fentiek használatát majd jobban meg fogjuk érteni a példákon keresztül, így itt ezekről többet nem is írok. 77 24. gyakorlat Ebben a gyakorlatban különböző lekérdezéseket fogunk készíteni a Query Builder segítségével. Természetesen most is szükséges, hogy meg legyen nyitva a projektünk, ha ez nem így van, nyissuk meg! Nyissuk meg a Database/ SQL Manager ablakot! 1) Első feladatként készítsük el a lehető legegyszerűbb lekérdezést, vagyis kérdezzük le mondjuk a megyeszékhelyek minden adatát! a) Kattintsunk a Query Builder gombra! (Megjelenik a Query Builder ablak) b) A Tables ablakban válasszuk a SZEKHELYEK táblát! Ha erre kattintottunk a mellette levő Columns ablakban meg fognak jelenni az ehhez a táblához tartozó oszlopok nevei (MSLINK, MAPID, nev, lakos). Az alsó SQL Statement ablakban a következő felirat jelenik meg: SELECT FROM SZEKHELYEK sze. c) Aktiváljuk az All Columns

opciót! Erre a fenti felirat a következőképpen módosul: SELECT * FROM SZEKHELYEK sze. Ez azt jelenti, hogy a SZEKHELYEK táblából leválogatja az összes rekord minden oszlopát a program. A SZEKHELYEK felirat után megjelenő „sze” csak a tábla rövidítése. Nem feltétlenül szükséges. Ha mi gépeljük be ezt a lekérdezést, akkor a végét nyugodtan elhagyhatjuk. d) Most, hogy kész a lekérdezési utasítás, kattintsunk az SQL Manager gombra a Query Builder ablakban! Ezzel visszatérünk az említett ablakhoz, ahol már ki lesz töltve az SQL Statement ablak az előbbi lekérdezésünkkel. e) Kattintsunk az SQL Statement ablakba az SQL Manager-en belül, majd a Query gombra, hogy létrejöjjön a lekérdezés! Fontos mindig rákattintani a lekérdezésünkre, miután visszatértünk az SQL Manager-be, mert ha e nélkül kattintunk a Query gombra, akkor törlődik a beírás. Most a következőknek kell megjelenniük: 78 A Next és a Previous gombokkal

váltogathatunk a különböző megyeszékhelyek adatai között (Ha Dataset módra van állítva a Query Mode). 2) A következő feladatként kérdezzük le a tavak nevét és területét! a) Kattintsunk a Query Builder gombra! (Megjelenik a Query Builder ablak) b) Töröljük a Clear gombbal az előző lekérdezést! Ezt az első két lépést az összes többi lekérdezésnél is el kell majd végezni, de a többinél már nem fogom leírni. c) A Tables ablakban válasszuk a TAVAK táblát! d) A Columns ablakban kattintsunk először a nev, majd a terület oszlopokra! e) Térjünk vissza az SQL Manager-be és hajtsuk végre a lekérdezést az előbbi módon! A következő lesz a lekérdezés: SELECT tav.nev, tavterulet FROM TAVAK tav Megj.: „select nev, terulet from tavak” begépelése is jó A lekérdezés eredménye pedig a Results ablakban: nev Balaton terulet 563713844,8 Active Record:1 szerepel) Total Records: 1 (mivel ebben a táblában csak a Balaton 79

3) Következő feladatként válasszuk ki a legnagyobb értéket egy tábla egyik oszlopából! Mondjuk, hányan laknak a legtöbb lakosú településen! (Csak Cursor üzemmódban lehet!) a) Ha üres az SQL Statement ablak, akkor kattintsunk a SZEKHELYEK táblára! b) A Function (függvény) felirat alatti legördülő menüből válasszuk a „Maximum Value of” (maximális érték .-ból)-t, majd a Columns ablakban kattintsunk a „lakos”-ra! Lekérdezés: SELECT MAX(sze.lakos) FROM SZEKHELYEK sze Vagy: select max(lakos) from szekhelyek Eredmény az SQL Manager Results ablakában: 1775203 (Ennyi Budapest lakossága 2001-ben a KSH adatai szerint). 4) Most próbáljunk ki néhány összetett lekérdezést! Próbáljuk elkészíteni a következő lekérdezést : SELECT nev, terulet FROM MEGYEK WHERE terulet > 5000000000 ORDER BY nev DESC Vagyis kérdezzük le az 5 000 000 000 m2-nél nagyobb területű megyék nevét és területét, név szerint fordított ABC sorrendben!

a) Ha üres az SQL Statement ablak, akkor kattintsunk a MEGYEK táblára, majd a nev, terulet oszlopra! Megjelenik a következő: SELECT meg.nev, megterulet FROM MEGYEK meg b) Ahhoz, hogy elkészítsük a (WHERE terulet > 5000000000) feltételt, kattintsunk a Specify Conditions gombra! 80 c) A Columns ablakban kattintsunk a terulet oszlopra! d) Az Operator alatti legördülő menüből válasszuk az „Is Greater Than” (nagyobb mint) műveletet és a mellette levő Value mezőbe írjuk be, hogy 5000000000 (5 milliárd), majd nyomjunk entert! A lekérdezés a következőképpen módosul: SELECT meg.nev, megterulet FROM MEGYEK meg WHERE megterulet > 5000000000 e) Ahhoz, hogy a megyék neve szerinti csökkenő sorrendben tudjuk megjeleníteni az eredményeket, kattintsunk az Order Results (eredmények sorrendje) gombra! f) Válasszuk most a nev oszlopot és jelöljük be a Descending (csökkenő) opciót! Ezzel el is készült a lekérdezésünk: g) Visszatérve

az SQL Manager-be végre is hajthatjuk a lekérdezést! Összesen nyolc rekordot talált, ebből az első Szabolcs-Szatmar-Bereg, majd utána jön a többi fordított ABC rendben (Somogy, Pest, Jasz-Nagykun-Szolnok stb.) 5) Az előbbiek mintájára próbáljuk meg elkészíteni a következő lekérdezéseket! Ellenőrizzük, hogy az eredmények helyesek-e! - SELECT fol.MSLINK, folnev FROM FOLYOK fol Kiválasztja az MSLINK és nev oszlopát a FOLYOK táblának. - SELECT meg.MAPID, megnev, megterulet FROM MEGYEK meg WHERE meg.terulet < 3000000000 81 Kiválasztja azoknak a rekordoknak a MAPID, nev és terulet oszlopait a MEGYEK táblából, amelyek területe kisebb, mint 3000000000 m2. - SELECT * FROM MEGYEK meg WHERE meg.terulet <= 3000000000 AND meg.munkanélküliség > 6 Kiválasztja azokat a rekordokat a MEGYEK táblából, amelyek területe kisebb vagy egyenlő, mint 3000000000 m2 és a munkanélküliségi ráta nagyobb, mint 6 %. - SELECT * FROM MEGYEK meg WHERE

meg.nev LIKE %Szabolcs% Kiválasztja azt a rekordot a MEGYEk táblából, amelynek a nevében szerepel a Szabolcs szó. Ezekhez hasonlóan még rengeteg féle lekérdezést lehet készíteni. Ezek csupán példák voltak az SQL Manager és a Query Builder használatának megtanulásához. Van lehetőség táblák összekapcsolására is a Table Join eszköz segítségével. Ez akkor nyílik meg, ha egymás után két tábla nevére rákattintunk. Ez olyan esetekben jó például, amikor a két táblában van olyan oszlop, melynek az értékei megegyeznek, így össze lehet kapcsolni őket egymással és egyszerre két tábla adatait kérdezhetjük le. Jelen pillanatban nincs ilyen oszlop egyik táblában sem, tehát nem is készítünk ilyen kapcsolatot (bár megtehetnénk, hogy a megyeszékhelyek táblájába beszúrunk még egy oszlopot a megyék neveivel, és ezután már össze lehetne kapcsolni a két táblát). 82 3.3 Feliratozások A feliratozás abból áll, hogy

magyarázó szövegeket helyezünk el a rajz fájlunkba. Ezek a szövegek a különböző felhasználói táblák attribútum adatai lehetnek. A feliratozás keret használatával történhet, a felirat kiválasztása pedig SQL lekérdezés alapján készül el. Ez az eszköz a Database/ Annotation menüből érhető el. A feliratozás, mint az előbb említettem SQL lekérdezéssel állítható elő. Ezeket vagy begépeljük az SQL Statement ablakba, vagy igénybe vesszük az előző fejezetben ismertetett Query Builder segítségét. Ez úgy működik, mint a az előbb, annyi különbséggel, hogy ha vissza akarunk térni a feliratozás (Annotation) eszközhöz, akkor a lekérdező utasítás előállítása után be kell zárnunk a Query Builder ablakot és az Annotation ablakban rá kell kattintanunk a Load From Query Builder parancsra, a lekérdezés betöltéséhez. Feliratozhatunk pont, vonalas vagy felület elemet is. - Pont: Szöveg, cella vagy pont (nulla hosszúságú

elem). A felirat elhelyezése a megadott X, Y, Z növekmények szerint történik, tekintettel a pont elem elhelyezkedésére. - Vonal: Vonal és vonallánc elemek. A felirat elhelyezésénél meg lehet adni a vonaltól való távolságát, elhelyezkedését. - Felület: Mindenféle felületelem, aminek van centroidja. A felirat a felületelem centroidjában kerül elhelyezésre. A pont felületelemhez tartozó beállítási lehetőségek látszanak az előző ábrán. A vonalas és felületelemek feliratozásának elhelyezési beállításai a következőek: 83 Vonalas elem Felületelem A feliratozás lekérdezését, beállításait el lehet menteni és később újra használni, megnyitni. 25. gyakorlat Ebben a gyakorlatban megyeszékhelyeket. feliratozzuk a százezer főnél több lakosú 1) Nyissuk meg a projektet a work.dgn-nel, referencia fájlként jelenítsük meg a nyugat.meg, keletmeg és vizrajzviz fájlt is! 2) Rajzoljunk keretet a rajz köré! 3)

Nyissuk meg az Annotation eszközt (Database/ annotation)! 4) Kattintsunk a Query Builder gombra és hozzuk létre a következő lekérdezést SELECT sze.nev, szelakos FROM SZEKHELYEK sze WHERE szelakos > 100000 5) Zárjuk be a Query Builder-t és kattintsunk a Load from Query Builder gombra a lekérdezés betöltéséhez! 6) Az Annotation ablak Settings menüjéből válasszuk a Text almenüt a feliratok méretének beállításához! Próbálgassuk, hogy milyen méret (height, width), betüstílus (107INTL ISO ITAL), sortávolság (Line Spacing) stb. a megfelelő a szövegek elhelyezésére. Én a következőket állítottam be 84 Ha az előbbieket beállítottuk, zárjuk be a Text ablakot! 7) Az Annotation ablakban ezek után a következőket kell beállítani! 85 8) A Settings/ View Attributes ablakban kapcsoljuk ki a Text Nodes megjelenítését, mert erre nincs szükségünk, csak zavaróan hat. A Settings/ GeoGraphics Locksban pedig figyeljünk, hogy be

legyen kapcsolva a Use Fence (keret használata) opció! 9) Állítsuk át az aktuális réteget 10-esre (ide írjuk a feliratokat)! Kattintsunk az Annotate gombra, majd bele a keretbe elfogadva ezzel a parancsot! Meg fognak jelenni a százezernél nagyobb városok nevei és lélekszámai a városok mellett. 86 10) Mentsük el a lekérdezést a Files/ Save As menüpontból a C:/ geomatika/ megyek/ sql/ nagyvaros.sql néven! Ez a lekérdezést fogja csak elmenteni, a feliratokat nem, de ezeket bármikor újra elkészíthetjük az elmentett lekérdezés alapján. A feliratok egyébként az éppen aktuális rétegre és fájlba kerülnek. Jelen esetben a work.dgn 10-es rétegére 3.4 Tematikus térképek Ebben a fejezetben tematikus térképeket fogunk készíteni az adatbázisban levő adataink alapján. A tematikus térképeken olyan elemeket vagy felületeket választhatunk ki és jeleníthetünk meg eltérő módon, melyek megfelelnek egy bizonyos kritériumnak. A

különböző értékű elemeket meg lehet különböztetni egymástól az eltérő grafikus megjelenítés alapján. A tematikus térképezés eszközének (Thematic Resymbolization) segítségével egyéni térképeket készíthetünk, mely a felhasználói táblák attribútum adatain alapul. A Thematic Resymbolization eszközt alkalmazhatjuk bármely objektumra, amely csatolva van az adatbázishoz. Ezt a Database/ Thematic Resymbolization menüből érhetjük el. Ahhoz, hogy tematikus térképeket készíthessünk, szükséges, hogy el legyen végezve a geometriai, topológiai tisztítás, minden felületelemnek legyen centroidja és ezek össze is legyenek kapcsolva, tehát készen legyen a topológia, valamint minden elemhez be legyen írva az adatbázisba a MAPID értéke. A tematikus térkép elemeit különböző módokon jeleníthetjük meg. Lehet színkitöltés (Color Fill), sraffozás (Hatch), rácsháló (Cross Hatch), cellakitöltés (Area Pattern), szöveg elhelyezés

(Place Text) stb. Az elemeket osztályokba soroljuk a különböző értéktartományok alapján. Minden megjelenítendő osztályhoz tartozik egy címke (a neve), egy egyszerüsített 87 SQL utasítás, pl. GDP < 700, és a megjelenítés: kitöltés fajtája, színe, határoló vonal színe stb. A MicroStation GeoGraphics-ban van beépített eszköz tematikus térképek automatikus létrehozására. Ez a Thematic Resymbolization ablakban az Auto gombra kattintva érhető el. Ha mi magunk szeretnénk beállítani az intervallumokat és megadni az osztályokat, erre is van lehetőségünk, csak ehhez az Add gombra kell kattintani. Ezek után a következő ablakok jelennek meg: Ezeknek a használatáról majd részletesen lesz szó a következő gyakorlatban. Arra már most is szeretnék kitérni, hogy az automatikus tematikus térkép készítésénél 3 féle lehetőség közül választhatunk: - Unique: minden elem más osztályba tartozik - Equal Count: úgy határozza

meg az intervallumok határait, hogy lehetőleg minden intervallumba ugyanannyi elem kerüljön, annyi intervallum lesz, amennyit beállítunk - Equal Range: a legkisebb és a legnagyobb érték közötti különbséget osztja el annyi egyenlő részre a program, ahány intervallumot szeretnénk 26. gyakorlat Ebben a gyakorlatban automatikus és manuális úton is létre fogunk hozni tematikus térképeket a GDP (egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék (ezer Ft), 1999) megyénkénti alakulására. 88 1) Nyissuk meg a projektünket és tegyük referencia fájllá a nyugat.meg és a kelet.meg fájlt! 2) A Map Manager Work Map menüjéből válasszuk a New-t! Vagyis létrehozunk egy új fájlt a projekthez, ebbe fogjuk elkészíteni a tematikus térképeinket. 3) Írjuk be fájlnévnek, hogy tematika.dgn és OK-val fogadjuk el! A MicroStation legfelső sorában most ezt a nevet láthatjuk, mint az aktuális térkép nevét. 4) A Display Manager-ben jelenítsük meg

Level módban a megye.terulet jelleget! 5) Tegyük aktívvá a 10-es réteget! Erre fogjuk készíteni az első tematikus térképet. 6) Válasszuk a Database/ Thematic Resymbolization menüpontot, majd a megnyíló ablakban kattintsunk az Auto gombra! 7) Megjelenik az alábbi ablak! (Auto Action List) Itt állítsuk be a fentieket: A Browse gomb segítségével válasszuk ki a megfelelő tábla megfelelő oszlopát, jelen esetben a megyek tábla GDP oszlopát, mivel erre akarunk tematikus térképet készíteni. A típusnál (type) válasszuk ki az Equal Range-t! Ez a típus a legkisebb és legnagyobb értékek között egyenlő intervallumokat vesz fel, annyit, amennyit az alatta levő Classes-nél beállítunk. Legyen ez 5! Az Action maradhat Color Fill, vagyis színkitöltés (Figyeljünk, hogy a Settngs/ View Attributes-ban be legyen kapcsolva a Fill, vagyis kitöltés opció)! A réteget (Level) állítsuk 10-re! Erre fogjuk elkészíteni ezt a tematikus térképet.

Végül nyomjunk OK-t! 89 8) Most a következők fognak megjelenni a Thematic Resymbolization ablakban: Az Action List ablakban láthatjuk az intervallumokat. A legkisebb 618-as és a legnagyobb 2160-as érték között egyenletes eloszlásúak az intervallumok. Ez nem biztos, hogy nagyon előnyös lesz ebben az esetben, de majd mindjárt meglátjuk, hogy is alakul a térképünk. Ha az Action List ablakban az egyes intervallumokra kattintunk, akkor az Action keretben láthatjuk, hogy milyen szimbolikával fognak megjelenni az adott intervallumba tartozó megyék. 9) Módosíthatjuk ezeknek az intervallumoknak a megjelenítését a Change menüponttal (szükség esetén Delete-tel törölhetünk is intervallumot). Próbáljuk ki, hogy itt milyen beállítási lehetőségek vannak (színkitöltés, sraffozás stb.) és állítsuk be minden intervallumhoz a nekünk tetszőt! 90 Az Action mező utáni legördülő menüben állíthatjuk be, hogy milyen kitöltést

szeretnénk pl. sima, folytonos színkitöltés – Color Fill, sraffozás -Hatch (ennek beállíthatjuk a dőlésszögét, távolságát), rácsháló – Cross Hatch, cellakitöltés – Place Cell, szöveg – Place Text stb. Minden lehetőséghez más beállítási lehetőségek tartoznak. 10) Rajzoljunk keretet a megyék köré! 11) Ha megfelelően beállítottuk az intervallumok megjelenítését, kattintsunk a Go gombra, majd a keretbe! A program újra rajzolja az összes megyét, a megfelelő szimbolikával kitöltve! Figyeljünk oda, hogy mi van beállítva a Results mező után! Ha Display Only, akkor ez azt jelenti, hogy az eredmény megjelenik a képernyőn, de ezt nem menti el a program, vagyis egy frissítés után eltűnik. Ha Current File, akkor az aktív fájlba menti el a tematikus térképet (a beállított rétegre). A New File-nál pedig értelemszerűen meg lehet adni egy új fájlnevet, hogy hova mentse. A különböző megjelenítések próbálgatásához

célszerű a Display Only-t alkalmazni. Ha készen van egy végleges változat, amit el szeretnénk menteni, akkor a Current File-t használjuk. 12) Helyezzünk el jelmagyarázatot a Legend gombbal! Ehhez a Settings/ Legend menüben beállíthatjuk a jelmagyarázat szövegének méretét. 13) Helyezzünk el egy feliratot, a térkép címét, valahová: Egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék GDP (ezer Ft) – 1999 Ezzel készen is van az első tematikus térképünk! 91 Ez a tematikus térkép kissé torz lett. Igazából nem sok minden olvasható le róla. Ez alapján úgy tűnik, hogy Magyarországnak több, mint a fele borzasztóan szegény. Legalábbis a jelkulcs alapján a legalsó (feketével jelölt) intervallumba tartozik. Hogy miért is alakult ilyen érdekesen ez a térkép? Ez kiderül, ha visszalapozunk az adatbázisba beírt GDP értékekhez. Itt láthatjuk, hogy a főváros GDP részesedése nagyon kiugrik a többi közül. A program pedig a legnagyobb és a

legkisebb értékek közötti intervallumot egyszerűen elosztotta 5 egyenlő részre. Így történhetett, hogy van egy olyan intervallum is, amelynek egyáltalán nincs eleme, mivel túl nagy volt a különbség Budapest GDP részesedése és a legközelebbi utána következő megye GDP részesedése között. Ugyanez történik, ha a megyeszékhelyek lakosságára próbálnánk egy hasonló tematikus térképet készíteni. Gondoljunk csak bele Budapest lakossága körülbelül 2 millió. Ha ezt elosztjuk 5 egyenlő részre, akkor az alsó tartomány 400000-ig tartana. Ebbe aztán rögtön bele is esne az összes többi megyeszékhely, mivel Budapest után a legnépesebb település Debrecen kb. 210000 lakosú Így végül egy olyan térképet kapnánk, ahol Budapest meg van jelölve valamilyen szimbolikával és az összes többi egy másfajta, de egymással azonos módon van megjelölve. Ebből csak annyi következtetést tudnánk levonni, hogy Budapestnek nagyon sok lakosa van, a

többi megyeszékhelynek pedig hozzá képest nagyon kevés. Hát ez nem túl sok információ! 14) Most próbáljunk meg javítani az előbbi érdekes eredményen és egy másik tematikus térképet készíteni ugyanezekre az adatokra a MicroStation másik beépített automatikus tematikus térkép készítőjével. Ha az előbbi térképet elmentettük a 10-es rétegre, akkor most váltsunk át pl. a 11-es rétegre, és készítsük el ide az újat. Most is majdnem ugyanazt fogjuk végrehajtani, mint az előbb, eltérés a 7-es pontban lesz. Először is meg kell változtatnunk itt is (Auto Action List ablakban) a réteget 11-re. A másik alapvető eltérés a type-nál (típusnál) lesz. Most nem az Equal Range típussal fogunk dolgozni, ami az előbb volt (ez volt amelyik egyenlő részekre osztotta a legkisebb és legnagyobb értékek közötti intervallumot), hanem az Equal Count-ot fogjuk használni. Ez a fajta intervallum kiosztás úgy dolgozik, hogy figyelembe veszi, hány

darab elemünk van, és lehetőség szerint úgy osztja ki az imtervallumok határait, hogy mindegyik osztályba ugyanannyi elem kerüljön. (Megj: itt a harmadik lehetőség az Unique, ez minden egyes elemnek külön megjelenítést ad, tematikus térképezésre jelen esetben nem igazán alkalmas) Most van összesen 20 elemünk. Ez azt jelenti, hogy, ha így készítjük el az 5 darab intervallumunkat, akkor mindegyikbe összesen 4 elemnek kell kerülnie. Sajnos itt úgy tűnik, hogy kisebb hiba csúszott a programba, mivel, amikor végrehajtottam ezt az utasítást, a legalsó intervallumba 3 elem került, a középsőkbe rendesen 4-4 és a legutolsóba 5. Ugyanezt csinálja a program akkor is, ha négy intervallumot adunk meg neki. Akkor a legalsóba 5 helyett 4 kerül, a középsőkbe 5-5 és a legfelsőbe 6. Rájöttem, hogy a hiba nem az intervallum határainak megkeresésében van, azok teljesen jók, hanem a határoló értékek kerülnek rossz intervallumokba, mivel rosszul

vannak beállítva a kisebb, nagyobb, egyenlő jelek az intervallumok széleinél. Ahhoz, hogy ez az intervallum kiosztás tényleg helyesen működjön, meg kell változtatnunk ezeket a jeleket, mindegyik intervallumnál. Ezt a 92 Change gombbal tehetjük meg. A megjelenő Thematic Action ablakban, az SQL Where felirat alatti mezőben módosítsuk a következőket (külön-külön minden csoportra): GDP >= 618 and GDP < 763 GDP >= 618 and GDP <= 763 GDP >= 763 and GDP < 810 GDP > 763 and GDP <= 810 GDP >= 810 and GDP < 911 GDP > 810 and GDP <= 911 GDP >= 911 and GDP < 1014 GDP > 911 and GDP <= 1014 GDP >= 1014 and GDP <= 2159 GDP > 1014 and GDP <= 2159 Ha ezeket módosítottuk, akkor most már tényleg a módszer szerint lesznek az intervallumok, és mindegyikbe ugyanannyi elem kerül (feltéve persze, hogy az elemek száma osztható az intervallumok számával, különben értelemszerűen muszáj

egyik-másik csoportba több elemnek kerülnie). Az így elkészült térkép a következő lesz: Hát ez a térkép már eleve jobban néz ki! Itt már le lehet vonni némi következtetéseket. Pl látszik, hogy az ország északkeleti része a legszegényebb térség, és a leggazdagabb Budapest, Fejér megye és az északnyugati határvidék. Ez utóbbi valószínűleg Ausztria hatásának tudható be, a keleti országrész szegénysége pedig annak, hogy a keleti szomszédaink mind szegényebbek nálunk és ez Magyarországon is érezteti hatását. Persze az ilyen következtetések levonása elég szubjektív dolog. Láthattuk például, hogy mekkora különbségek adódnak az intervallum határainak különböző megváltoztatásából. Az első térképből csak annyit tudtunk meg, hogy Budapest nagyon gazdag, viszont az ország több mint a fele a minimális szinten él. A második térképből viszont egészen másfajta következtetéseket tudtunk levonni. És mindezek

mellett mi magunk is meghatározhatjuk a intervallumok határait. Lássuk most ennek a módját! 93 különböző Előbb azonban szükséges még egy problémára felhívnom a figyelmet. Bár aki végigcsinálta az előbbi gyakorlatokat, maga is szembesült vele. Ez a probléma a következő. Hiába állítottuk be a felületelemek létrehozásánál a lyukak engedélyezését, mint pl. Pest megyében Budapest Pest megye mégis egy folytonos felületelem lett. A tematikus térképeknél a program először általában kiszínezi Budapestet és utána Pest megyét, minek következtében Pest megye eltakarja Budapestet. Meg lehet oldani ezt is, bár az a megoldás, amit most leírok nem egy túl elegáns megoldás. Azt lehet pl csinálni az előző gyakorlatokban, hogy miután elhelyeztük a jelkulcsot is, fogjuk és szépen kitöröljük az összes intervallumot a Delete gombbal a Thematic Resymbolization ablak Action List mezőjéből, csak a legutolsót hagyjuk meg, amibe

Budapest tartozik és egy újabb go paranccsal újra rajzoltatjuk ezt a csoportot. Ekkor már Budapestet rárajzolja a program Pest megyére. Most már tényleg jöhet a manuális intervallum beállítás! Ez a legszabadabb megoldás, itt van a legtöbb lehetőségünk. 15) Először be kell állítanunk, hogy melyik táblát fogjuk használni! Ezt a Table melletti Browse. gombbal tehetjük Utána kattintsunk az Add gombra, hogy létre tudjuk hozni az első intervallumunkat! 16) Legyen az első feltétel: GDP<700! Ezt az Add parancs után megnyíló következő ablakban írhatjuk be. Ugyancsak be kell állítanunk itt az adott csoport megjelenési szimbolikáját, a réteget és a csoport nevét is a Label mezőben. Ez az utóbbi fog megjelenni az Action List ablakban. 94 17) Állítsuk be a következő intervallumokat! GDP < 700 GDP >= 700 and GDP < 800 GDP >= 800 and GDP < 900 GDP >= 900 and GDP < 1000 GDP >= 1000 and GDP < 1500 GDP >= 1500 Az

így elkészült térkép a következő lesz: Ez a térkép megint lényegesen eltér az előzőtől. Most nem kívánok levonni semmilyen következtetést, mindenkinek a saját ízlésére bízom a dolgot. Egy azonban egyértelműen kiderül az előző három térképből. Mind a három térkép ugyanazokból az adatokból készült, mégis mind nagyon különböző. A következtetések is különbözőek lettek. Látszik tehát, hogy mennyire fontos az intervallumok határainak a megválasztása. Úgy tűnik, hogy a statisztika elég sokféleképpen értelmezhető. Könnyű úgy manipulálni az adatokat, hogy utána a nekünk kedvező következtetést tudjuk levonni, ezért nem árt óvatosan bánni vele. 3.5 Térbeli elemzések A MicroStation GeoGraphics-ban a térbeli elemzések során különböző topológiai fedvényeket hozunk létre, majd ezekkel végezhetünk műveleteket. Ez a művelet lehet pl. metszet, unió, különbség 95 Egy ilyen fedvény létrehozásakor

felhasználhatjuk a geometriai és az attribútum adatokat is. A fedvény típusa lehet pont, vonal vagy felület A felületelem topológiai fedvény létrehozásakor a felhasznált elemeknek topológiailag és geometriailag tisztítottnak, javítottnak kell lenniük. A térbeli elemzések készítésére alkalmas eszköz a Utilities/ Topology Analysis. Az ablak alsó részében lehet beállítani a fedvény megjelenését a Mode-dal Kétféle típus van, a Centroids and Boundaries (centroidok és határvonalak) és az Areas (felületek). Az SQL mező fölötti legördülő menüben lehet beállítani a fedvény típusát, aszerint, hogy a fedvény készítéséhez felhasznált elemek milyen típusúak :point, line, polygon (pont, vonal, felület). 3.51 Fedvények létrehozása - Jelenítsük meg azokat a jellegeket, amelyeket használni akarunk a topológiai fedvény létrehozására! - Rajzoljunk keretet az elemek köré! - Válasszuk a Utilities/ Topology Analysis menüpontot!

Megnyílik a fenti ablak. - Válasszuk ki a fedvény típusát (pont, vonal vagy felület)! - Írjuk be a típus elé a fedvény nevét! - Írjunk be egy SQL lekérdezést, ha szükséges a fedvényünkhöz! (opcionális) - Kattintsunk a Create gombra, majd a keretbe, elfogadva ezzel a parancsot! Ezzel létre is jött a topológiai fedvény. 96 3.52 Fedvények megjelenítése, törlése Fedvény törlésekor a Topology Analysis ablakban a rétegek felsorolása mezőben ki kell választani a törlendő réteget, rákattintani, majd a Delete gombra kattintani. Fedvény megjelenítésekor szintén kiválasztjuk fölül a megjelenítendő fedvény nevét. Alul a Mode mezőben megadhatjuk a típusát: Centroids and Boundaries (centroidok és határvonalak) vagy Areas (felületek). Mint az az előző ábrákon látszik, meghatározhatjuk, hogy melyik rétegre kerüljön, milyen színe legyen (felületnél külön meghatározhatjuk a kitöltés és a körvonal színét is),

továbbá vonalvastagságot és vonalstílust rendelhetünk hozzá. Ha ezek után a Display gombra kattintunk, akkor megjelennek a kiválasztott szimbolikával a fedvény elemei a képernyőn. Ezek nincsenek elmentve, ha frissítjük a képernyőt, eltűnnek. Ha el is akarjuk menteni, akkor az Add gombra kell kattintani, és a fedvény tárolódik az aktív munka fájl beállított rétegén. 3.53 Fedvény műveletek, Pont / Vonal és Poligon fedvényekkel Pont/Vonal és Poligon fedvénnyel végezhetünk műveleteket. Megvizsgálhatjuk, hogy egy pont benne van-e egy poligonban, vagy kívül, egy vonal benne van-e, átmetszi vagy kívül van-e egy poligonon. Ezt a Topology Analysis/ Overlay/ Point/Line to Polygon menüpontjával tehetjük meg. Ehhez a következő ablak tartozik: Itt az Inside a belül, az Outside a kívül és az Overlap az átmetsz parancsok. Ezeknek a használatát látni fogjuk a következő és egyben utolsó gyakorlatban. 97 3.54 Fedvény műveletek, Poligon

fedvényekkel Itt több poligon fedvény viszonyát vizsgálhatjuk. Elvégezhetünk közöttük többféle halmazműveletet: unió, metszet, kizáró vagy és különbségképzés. Ezt a Topology Analysis/ Overlay/ Polygon to Polygon menüpontjával tehetjük meg. Ehhez a következő ablak tartozik: 27. gyakorlat Ebben a gyakorlatban ki fogjuk választani azokat a 100000 főnél nagyobb lélekszámú településeket, amelyek 20 km-nél közelebb vannak a Dunához vagy a Tiszához. 1) Nyissuk meg a projektünket és tegyük referencia fájllá a kelet, nyugat és vízrajz térképeinket! 2) A Map Manager Work Map menüjéből válasszuk a New (új fájl) menüpontot és hozzuk létre az elemzes.dgn fájlt! Ide fogjuk berajzolni a fenti kritériumnak megfelelő megyeszékhelyeket. 3) Jelenítsük meg csak a folyo.vonal jelleget és rajzoljunk keretet az elemei köré! Ez lesz rajta az első fedvényünkön, amit létrehozunk. 4) Nyissuk meg a Utilities/ Topology Analysis ablakot!

5) Írjuk be névnek, hogy „folyok” és válasszuk ki a típusnál a Line (vonal) típust! 6) Kattintsunk a Create gombra, majd bele a keretbe! A felső listában meg is jelent ennek a fedvénynek a neve, típusa. A Display gombbal kipróbálhatjuk, hogy mi található a fedvényen. Az alul beállított szimbolikával át fogja rajzolni a folyókat a program (frissítésre eltűnik). 7) Hozzuk létre hasonló módon a következő fedvényünket! Ezen a 100000-nél nagyobb lakosú települések lesznek rajta. Ehhez jelenítsük most meg a város jelleget és rajzoljunk keretet köréjük! 98 8) Most írjuk be névnek, hogy város, típusnál állítsuk át Point-ra (pont) és az SQL ablakba írjuk be, hogy: select * from szekhelyek where lakos > 100000 9) Kattintsunk a Create gombra, majd a keretbe! Ezzel el is készült a következő fedvény. Ha Display gombbal megjelenítjük, akkor láthatjuk, hogy a beállított szimbolika szerinti színű négyzettel megjelölte

a kérdéses településeket a program (ezek a városok találhatóak a fedvényünkön). 10) Ezt a fedvényt mentsük el az elemzes.dgn fájlunk 10-es rétegére! Ehhez alul a Centroids alatti ablakban állítsuk a réteget 10-re és utána a varos fedvényt kiválasztva kattintsunk az Add gombra! 11) Most a Display Managerben kapcsoljuk ki a varos jelleg megjelenítését, állítsuk át a megjelenítés módját Level-re és kapcsoljuk be a 10-es réteget, ha nem ez lenne az aktív! 12) Most ezen városok köré fogunk generálni egy-egy 20 km-es sugarú pufferzónát. Először itt is át kell állítanunk a mértékegységeket m, cm értékekre (ha ez nem így lenne), ahogy tettük ezt korábban is a Settings/ Design File/ Working Units menüpontjában (m, cm, 100, 10)! Állítsuk át a fölső eszközsorban az aktuális réteget 11-re (ide fogjuk rajzolni a pufferzónákat)! A zónagenerálást a Topology Creation eszköztár egyik eszközével tehetjük meg. Generate Zone

(zónagenerálás) Kattintsunk erre az ikonra, és meg fog jelenni a következő ablak: 99 Ezt töltsük ki a fenti módon! Az Offsethez írjunk be a 20000 – t, a generálandó zóna sugarát, majd kattintsunk a keretbe! Ezzel meg is rajzolta a MicroStation ezeket a zónákat a 11-es rétegre. 13) Most jelenítsük meg csak a 11-es réteget! 14) Készítsünk egy poligon fedvényt ezekkel az elemekkel! Itt be kell állítanunk a topology Analysis ablak Settings menüjében a Shapes as Areas opciót, hogy végre tudja hajtani a program a feladatot (ugyancsak be kell, hogy legyen állítva itt a Query Lists opció, bár elvileg ez alapbeállításként be van kapcsolva). Legyen a fedvény neve zona, a típusa polygon (megjelenítésnél: Mode: Areas), kattinsunk a Create gombra, majd a keretbe! Most a következő fedvényeknek kell szerepelniük az ablakunkban: 100 15) Most mér végezhetünk műveleteket az előbbi fedvényekkel. Először keressük meg azokat a zónákat,

amelyek metszik valamelyik folyót! Ehhez kattintsunk az Overlay menübe és válasszuk a Point/Line to polygon almenüt! Megjelenik az alábbi ablak: Állítsuk be itt a fentieket! A folyok és a zona fedvény legyen kijelölve, mivel ennek a kettőnek vagyunk kíváncsiak a metszetére. A kiválasztás kritériumához (Selection Criteria) írjuk be, hogy Overlap, vagyis átfedés, metszés és a Keep (megtartás) mezőbe írjuk be a Polygons-t, mivel az új fedvényre azok a poligonok fognak kerülni, melyekbe belemetsz valamelyik folyó! Adjuk meg az új topológiai fedvény nevét, legyen ez mondjuk vizizona! Jelöljük be a Copy Database Linkages-t is! Ezután kattintsunk a Build (felépítés) gombra és el is készül az új fedvény. Display gombbal megjelenítve rögtön látszik, hogy összesen 3 ilyen zóna van. 101 16) Nekünk igazából nincs szükségünk ezekre a zónákra, hanem csak a városokra, ezért létrehozunk még egy fedvényt az előzőekből. Ebben a

fedvényben azok a városok lesznek, melyek beleesnek a vízi zónákba. Ehhez ismét válasszuk az Overlay menü Point/Line to polygon almenüjét! 17) Itt jelöljük ki a varos és a vizizona fedvényeket, a Keep-hez adjuk meg a Points/Lines-t, alatta jelöljük be az Inside (vagyis belül) opciót! Az új fedvény neve legyen vizivaros és hagyjuk bekapcsolva a Copy Database Linkages-t is! Ezután kattintsunk a Build-re! 18) A 10-es, 11-es rétegen levő elemekre már nincs szükségünk, töröljük ki ezeket! 19) Jelenítsük meg a varos, megye.terulet, folyovonal és toterulet jellegeinket! 20) A vizivaros fedvényt adjuk hozzá az elemzes.dgn fájlunk 12-es rétegéhez! (Mode: Centroides and Boundaries, Level: 12, Add) Ezzel ki is választottuk a Dunához vagy Tiszához 20 km-nél közelebb fekvő, 100000-nél több lakosú településeket! Összesen 3 ilyen van: Győr, Budapest és Szeged. 102 Összefoglalás Ezzel a végére is értem a tankönyvemnek. Ha valaki

végigcsinálta az itt leírt gyakorlatokat, akkor úgy gondolom, hogy már elég jól ismeri a MicroStation GeoGraphics programot és a lehetőségeit. Egy fontos lehetőségéről a GeoGraphics-nak csak elég vázlatosan írtam (ez a geometriai és topológiai tisztítás, javítás), mivel az én mintapéldámban nem volt szükséges alkalmazni ezt. Viszont tervezem, hogy egyszer majd megírom a könyvemhez ezt a részt is, hogy teljes legyen az ismertető. Ez a könyv a MicroStation 95-ös verziójához készült. Megjelent már újabb verzió is, a MicroStation J. Ebben vannak újítások, módosítások a 95-höz képest, de alapjaiban nincs változás. Ha valaki MicroStation J – t használ, akkor ez alapján a könyv alapján ugyanúgy végigcsinálhatja a mintapéldának a megoldását, mint MicroStation 95-ben. Remélem, hogy sikerült elérni a célomat és a könyvem egy jól használható gyakorlati tankönyv lett. Irodalomjegyzék - Jesús Palomar Vázquez, Eloina Coll

Aliaga, Jesús Irigoyen Gaztelmundi, Enric Terol Esparza : Prácticas con MicroStation GeoGraphics, Editorial de la Universidad Politécnica de Valencia - Magyar Statisztikai Évkönyv 1998, Budapest, KSH, 1999 103