Jogi ismeretek | Gazdasági jog » HFF Az üzleti jog alapjai II

1 HFF Az üzleti jog alapjai II. 1. Mi a kötelem fogalma? A kötelem olyan relatív szerkezetű polgári jogviszony, amelyben meghatározott jogosult áll szemben meghatározott kötelezettel, és tőle meghatározott szolgáltatást, magatartást követelhet. 2. Melyek a kötelem fő elemei? A kötelemnek jellemzően két vagy több személy az alanya. Tartalma rendszerint valamilyen pozitív tevékenységre irányul vagy tartózkodásra. 3. Jellemezze a kötelem fő típusait! a) szerződéses kötelem: a szerződés a csereviszony közvetítője, és a felek megegyezése alapján jön létre. A szerződés keretében az egyik fél a másik féltől vagyoni értékű szolgáltatást követelhet, amelyre ez utóbbi a szerződésben kötelezettséget vállal. b) kártérítési kötelem: a jogellenes károkozás szankciója. A jogellenes károkozó köteles megtéríteni azt a kárt, amit a másik félnek okozott. Keletkezése Gazdasági szerepe Tartalma Felek jogai és

kötelezettségei Szerződéses kötelem megállapodás előretekintő, szervező felek határozzák meg kölcsönös szolg. és ellensz Kártérítéses kötelem jogellenes károkozás jogsértést torol meg az okozott kárhoz igazodik egyoldalú 4. Mi a szerződés fogalma? A szerződés két vagy több személy joghatást kiváltó egybehangzó akaratnyilatkozata. Társadalmi rendeltetését tekintve a termelési és a fogyasztási szükségletek kielégítését szolgáló társadalmi viszony. Gazdasági tartalma alapján a szerződés áruviszony, a piacgazdaság központi kategóriája 5. Mi a pacta sunt servanda elve? A szerződési rendszer működési elvei: a) A szerződés kötelező erejének elve = pacta sunt servanda elve: a szerződés ugyanúgy kötelezi a feleket, mint maga törvény. Az adott szó szent, azt minden körülmények között be kell tartani. b) A szerződési igazságosság elve: a felek a szerződést a szerződéskötéskor fennálló

körülményekre alapozzák. Mégis adódhatnak váratlan körülmények, melyek a szerződés teljesítését lehetetlenné, vagy az egyik félre nézve túlzottan terhessé teszik. Ilyenkor az az igazságos, hogy a szerződésben rejlő kockázatot mindkét fél közösen viselje. c) Egyenértékűség elve: a kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. d) Reális teljesítés elve: a felek kötelesek a kikötött szolgáltatást természetben teljesíteni, kötelezettségük alól kártalanítás útján sem szabadulhatnak. e) Együttműködés elve: a felek között intenzív kapcsolat áll fenn. 6. Mi a szerződési szabadság és milyen négy összefüggése fontos? A szerződési szabadság is egy működési elv. A jogalanyok szabadon köthetnek szerződéseket A szerződési szabadság a gazdasági alkotmányosság szerves része, alkotmányos jog, de nem alkotmányos alapjog. Részszabadságai: 1) szerződési szabadság: mindenki szabadon döntheti el, hogy

akar-e szerződést kötne, vagy sem. 2) partnerválasztás szabadsága: a felek szabadon választhatják meg, hogy kivel akarnak szerződést kötni. 3) típus-szabadság: a felek bármilyen szerződést köthetnek. 2 4) tartalom meghatározás szabadsága: a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. (13)7. Mi az ajánlat és mit kell átfognia? A szerződéskötés céljából tett nyilatkozatot ajánlatnak nevezzük. A szerződési ajánlat = a szerződés létrehozására irányuló, egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat. Meghatározott személy irányába történik! Mikortól hatályos? - ha az ajánlatot múló eszközzel tették, az a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá - a maradandó eszközzel tett ajánlat hatályosságához elegendő annak a másik félhez való megérkezése. (14)8. Mi az ajánlati kötöttség és időtartamának milyen szabályait ismeri? Ajánlati kötöttség: az ajánlattevő a hatályosság vált

ajánlatához jogilag kötve van. Az adott ajánlatot a kötöttség ideje alatt nem teheti meg másnak. Elutasítással az ajánlat hatályát veszti. Az ajánlati kötöttség időtartamát megszabhatja szabadon és egyoldalúan maga az ajánlattevő, de meghatározhatják közös megegyezéssel is a felek. (15)9. Milyen szabályait ismeri a szerződés az alakszerűségének, milyen szerződéseknél követelmény az írásba foglalás? Alakszerűség = szóban vagy írásban kötik meg a szerződést. a) főszabály, hogy a szerződést elvileg bármilyen alakban meg lehet kötni, sőt a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. ~ formátlanság szabálya b) írásban kötött szerződés (okirat) lehet magánokirat (egyszerű vagy minősített) vagy közokirat. c) Ha a jogszabály vagy a felek akarata írásbeli alakot rendel, akkor a szerződés lényeges tartalmát kell írásba foglalni. (16)10. Milyen formáit ismeri a képviseletnek? A

képviselet egy személy helyettesítése más személy által jognyilatkozat tételében vagy elfogadásában úgy, hogy a joghatások közvetlenül a képviselt személy javára vagy terhére állnak be. 1) A törvényes képviselet törvényes, bírósági vagy rendelkezésen alapul. 2) Szervezeti képviselet: jogi személyek vagy más szervezetek természetüknél fogva képviseletre szorulnak. 3) Jogügyleti képviselet: meghatalmazáson alapul. Meghatalmazás = egyoldalú jognyilatkozat, mely képviseleti jogot keletkeztet. Vélelmezett képviselet: az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben dolgozó alkalmazottat az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. Ez a szabály a fogyasztók érdekeit védi Álképviselet: ha a képviselőnek egyáltalán nincs képviseleti jogköre vagy túllépte azt. Álképviselő által tett jognyilatkozat semmis. 11. Mi az előszerződés, milyen alakban

kell azt megkötni, mi a minimális tartalma, mikor tagadható meg előszerződésnél a végleges szerződés megkötése? Az előszerződés kétoldalú, önként vállalt szerződéskötési kötelezettség. Az ~ben abban állapodnak meg a felek, hogy később egymással végleges szerződést fognak kötni. a) végleges szerződésre előírt alakban kell megkötni b) szerződéskötési kötelezettséget keletkeztet c) a végleges szerződés megkötését akkor tagadhatja meg bármelyik fél, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejött után beállott körülmény folytán teljesítésre nem képes, vagy a szerződés nemzetgazdasági érdekeket sértene, vagy ha a beállt változás folytán a szerződéskötés után elállásnak vagy felmondásnak volna helye. d) Az előszerződésben a felek megegyeznek a későbbi szerződés leglényegesebb pontjaiban. (10)12. Mi jellemzi az általános szerződési feltételt, a blanketta szerződést? - mindenkire nézve

ugyanazokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza 3 - gyors, egyszerű, tartalma nyilvános, ellenőrizhető előre elkészített, nyomtatott szerződéstervezet, mely gyorsítja az adminisztrációt (11)13. Milyen különleges kötelezettségre kell figyelemmel lennie a blanketta kibocsátójának? Amennyiben a blanketta kibocsátója a másik fél terhére a szokásos ésszerű kikötésektől eltérő feltételt tesz be, a blankettában köteles erre a figyelmet felhívni (aláhúzás, vastag szedés). (12)14. Milyen speciális esetben lehet a blankettát megtámadni, mi a helyzet a blanketta közérdekű megtámadásánál? A Ptk. meghatározott állami vagy társadalmi szervek, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal részére biztosítja a sérelmes kikötések bíróság előtti megtámadását mindenkire kiterjedő hatállyal, a jövőre szólóan. Ez a közérdekű kereset Ilyenkor a bírósági döntés minden forgalomban lévő blankettára kiterjed

(9)15. Sorolja fel és jellemezze a szolgáltatások alapvető fajait! A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetve amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles. Csoportosításuk: - egyedi, fajlagos, zártfajú és vagylagos - főszolgáltatás és mellékszolgáltatás sz. - tevőleges és nem tevőleges sz. - visszterhes szolg. egyszeri, tartós, visszatérő sz. - pénzszolgáltatás - osztható és oszthatatlan szolgáltatás - személyhez kötött és forgalmi jellegű sz. (18)16. Mi a szerződés érvénytelenségének általános fogalma? Azokat a szerződéseket, amelyekhez nem kapcsolódik joghatás, mivel azt az állam megakadályozta, érvénytelen szerződéseknek nevezzük. Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamely oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás előidézésére. (19)17. Mi jellemzi a semmis szerződést, és milyen

eseteit ismeri? A semmisség feltétlen érvénytelenség, megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat. Esetei: 1. tilos jogügylet 2. jó erkölcsbe ütköző szerződési kikötés 3. kényszer hatása alatt kötött szerződés 4. színlelt szerződés 5. cselekvőképtelen, vagy adott esetben korlátozottan cselekvőképes által kötött szerződés 6. kötelező alakiság megsértésével kötött szerződés 7. álképviselő által kötött szerződés 8. lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés 9. uzsorás szerződés (20)18. Mi jellemzi a megtámadhatóságot és milyen eseteit ismeri? A megtámadhatóság feltételes érvénytelenség. Csak az jogosult a megtámadásra, akinek a szerződés a törvényes érdekét sérti. A megtámadás a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal történik Egy éven belül gyakorolható. Esetei: 1. tévedés folytán 2. megtévesztés alapján 3.

fenyegetés folytán 4 4. szolg és ellenszolg feltűnő értékkülönbözete miatt 5. általános szerződési feltétel miatt, ha indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít (21)19. Mi az érvénytelen szerződés jogkövetkezménye és mit jelent az in integrum restitutio? Az érvénytelenség jogkövetkezményei függetlenül attól, hogy amögött semmisségi vagy megtámadhatósági ok húzódott meg, egységesek. a) a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani (= in integrum restitutio) b) ha ezt nem lehet megtenni, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatások egyenértékűségéről. c) Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség megszűntethető d) Az uzsorás szerződésnél az uzsorás a kapott előnyt köteles visszatéríteni (22)20. Mi a szerződés teljesítése és

ennek milyen összefüggéseivel ismerkedett meg? A szerződés a teljesítéssel tölti be rendeltetését. A teljesítéssel a kárveszély viselése is átszáll a jogosultra. Reális teljesítés elve: a kötelezett nem válthatja meg kártérítés felajánlásával a szerződésben kötött szolgáltatás teljesítését. A szerződéseket mindig úgy kell teljesíteni, hogy az megfeleljen a törvényben és a szerződésben előírtaknak. (23)21. Milyen szabályait ismeri a teljesítés helyének? a) helyi teljesítés: a teljesítés helye kötelezett lakóhelye, székhelye. b) helyközi teljesítés: a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől különböző helyre kell küldeni. Ilyenkor a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elszállítás végett a jogosultnak, illetőleg a fuvarozónak átadja. (24)22. A teljesítés ideje és szabályai, kezdő időpont, végső időpont A felek a teljesítés időpontját

sokféleképpen meghatározhatják: naptár szerinti időpontban, határnapban, időszakban, kezdő és véghatáridővel. Főszabály szerint a feleknek a szerződést egyidejűleg kell teljesíteni, ezért bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti. A jogosult az előszállítást nem köteles elfogadni. A teljesítési határidőbe a szerződéskötés utolsó napját nem kell beszámítani, ha pedig a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. (25)23. Mikor lehet bírói letéttel teljesíteni? Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye ismeretlen, vagy a jogosult késedelemben van és a kötelezettség pénz fizetésére, értékpapír vagy más okirat kiadására irányul. (27)24. Mikor lehet a beszámítás jogával élni? A beszámítás a teljesítés sajátos esete. Ha a kötelezett nem csak tartozik a jogosultnak, de azzal szemben saját tartozásával egynemű és lejárt

követelése is van, ezt a követelést a tartozásba beszámíthatja. A beszámítás a jogosulthoz intézett nyilatkozattal történhet 25. Jellemezze a felmondást és az elállást! Elállás: az az egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamelyik fél a szerződést keletkezésére visszaható hatállyal megszünteti. Felmondás: az az egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamelyik fél a szerződést a jövőre nézve megszünteti. (28)26. Ismertesse a foglaló lényegét és részletszabályait! A foglaló a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül és biztosítékául átadott pénzösszeg vagy más dolog. Minden esetben a szerződés megkötésekor kell átadni! A foglaló többletbiztosítékként szolgál a szerződésnek valamelyik fél hibájából való meghiúsulása ellen. 5 (29)27. Ismertesse a kötbér fogalmát! A kötbér a szerződés vétkes teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg. Érvényesen

csak írásban lehet kikötni Átalány-kártérítést (minimum kt) biztosít a jogosultnak. Létezik - késedelmi kötbér - meghiúsulási kötbér - minőségi kötbér (30)28. Mi az óvadék? Az óvadék pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból folyó követelésének biztosítása végett, azaz abból a célból, hogy az a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégíthesse. (dologi biztosíték) Az óvadékot a jogosult nem használhatja, és nem rendelkezhet vele megállapodás hiányában. A jogosult köteles a kárának mértékét bizonyítani. (32)29. Melyek a zálogjog fő szabályai és fajtái, különösen a kézizálog és a jelzálog? A zálogjog, ugyanúgy mint az óvadék, a szerződés dologi biztosítéka. A zálogjog a jogosultnak az erre a célra lekötött dolgon vagy jogon abszolút hatállyal és más

jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett a szolgáltatást nem teljesíti. Az elzálogosítást felismerhetővé kell tenni, amely kétféleképpen történhet: - kézizálogjog: a zálogtárgyat a zálogjogosult birtokába adjuk - jelzálogjog: a zálogtárgyat megjelöljük. (31)30. Mi a kezesség és milyen két formáját ismeri? A kezesség a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A megállapodás a kezes és a jogosult között jön létre. - írásbeli alak érvényességi kellék - a kezesség járulékos kötelezettség. A kezes kötelezettsége nem lehet súlyosabb, mint a kötelezetté. - Két fajtáját ismerjük: - egyszerű kezesség: ha a kötelezetten és a korábbi kezeseken sem lehetett behajtani a követelést: a kezes felel. - készfizető kezesség: a kötelezett

nem-teljesítése esetén a kezes azonnal fizet. (35)31. Milyen főbb eseteit ismeri a szerződésszegésnek? Szerződésszegésnek nevezünk minden olyan magatartást, körülményt vagy állapotot, amely a szerződésbe ütközik vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. Fajtái: 1) késedelem: -a kötelezetti késedelem: ha nem teljesíti határidőben a szolgáltatást • jogosult késedelme: a jogosult nem fogadja el a teljesítést. 2) hibás teljesítés: ha a szolgáltatás tárgya nem rendelkezik a törvényben és a szerződésben meghatározott kellékekkel. Objektív jogkövetkezménye a kellékszavatosság intézménye. 3) lehetetlenülés: a szerződés meghiúsul. (36)32. Mikor beszélünk a kötelezett késedelméről? A határidő eredménytelenül eltelt, és a kötelezett a jogosult felszólítása hatására sem teljesített. Objektív jogkövetkezményei: a) a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést b) a jogosult

elállhat a szerződéstől - ha érdekmúlást bizonyít - csak meghatározott időpontra szólt volna a teljesítés (fix határidőt jelöltek ki) 6 - kikötötték, hogy késedelem esetén bánatpénz jár - a jogosult póthatáridőt tűz ki Pénztartozás után jár a kamat!!! (38)33. A jogosult késedelmének főbb szabályai - ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést visszautasítja - elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak érdekében, hogy a kötelezett szerződésszerűen tudjon teljesíteni - megtagadja a nyugta kiadását (39)34. Mi a minőségi hiba és a kellékszavatosság? Ha valaki visszterhes szerződést köt, elvárhatja, hogy az általa kifizetett összegért hibátlan szolgáltatást kapjon. Kellékszavatosság = a kötelezett helytállni tartozik azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a szerződésben meghatározott tulajdonságok. A teljesítés hibája kétféle lehet: -materiális hiba

(mást szolgáltat, hiányosan, minőségileg hibás dolgot hoz, mellékszolgáltatást nem teljesít) -jogi hiba. (40)35. Melyek a szavatossági határidők szabályai? - elévülési jellegű - jogvesztő szavatossági határidő létezik. Az pedig nem létezik, hogy én ezt a kisbetűt kibogarásszam és megtanuljam. Ha a kötelezett a dolgot kijavítja, a határidő meghosszabbodik a hiba közlésétől az újbóli rendeltetésszerű használhatóságig terjedő idővel. (41)36. Mi a jótállás? A jótállás vagy garancia azt jelenti, hogy a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért meghatározott idei, fokozott mértékben tartozik felelősséggel. A jótállás alapulhat jogszabályon és szerződésen (50)37. Az adásvételi szerződés fogalma, az eladó és a vevő főbb kötelezettségei Az adásvételi szerződésnél az eladó a dolog tulajdonjogát átruházza a vevőre és a dolgot átadja (birtokba adja), a vevő pedig a dolgot átveszi és az ellenértéket

megfizeti. Az eladó kötelezettségei: - a dolog tulajdonjogának átruházása a vevőre - a dolog átadása a vevő birtokába - a vevő tájékoztatása a dolog lényeges tulajdonságairól A vevő kötelezettségei: - vételár megfizetése - a dolog átvétele (53)38. Az adásvételi szerződés alanya, tárgya és alakja Alanya bármely személy lehet. Tárgya is elvileg bármely dolog lehet, amely nem forgalomképtelen. Alakja: bármely alakban köthető, ingatlan adásvételének eredményességéhez azonban írásba foglalás szükséges. (51)39. Mi a jogszavatosság lényege? A jogszavatosság az eladót terheli (ugyanúgy, mint a kellékszavatosság), mégpedig a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért. Azaz az eladó helyt áll azért, hogy a dolog per- és tehermentes (52)40. Mi az elővásárlás? 7 Jogszabályon alapuló: törvényi elővásárlási jog illeti meg a közös tulajdonnál a tulajdonostársakat. A tulajdonos a kívülről kapott

ajánlatot köteles az elővásárlásra jogosulttal teljes terjedelemben közölni. Ha ez elfogadja az ajánlat tartalmát: a szerződés létrejön. Létezik írásbeli megállapodáson alapuló elővásárlási jog is. (54)41. A visszavásárlási jog Ha egy dolog tulajdonosa nem akar végleg megválni a dolgától, annak eladásával egyidejűleg visszavásárlási szerződést köthet (írásban!). A visszavásárlás jogát a korábbi tulajdonos legfeljebb 5 évre kötheti ki. A visszavásárlási ár egyenlő a vételárral. (55)42. A vételi jog főbb szabályai Vételi jog = opció= a vétel lehetőségének biztosítása. A tulajdonos írásbeli megállapodással, a dolog és a vételár megjelölésével másnak vételi jogot engedhet. A vételi jog jogosultja a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja Határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik. (a bíróság bizonyos esetekben mentesít a vételi jogból folyó kötelezettség

alól) (57)43. A szállítási szerződés fogalma A szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni, és az ellenértékét megfizetni. A határidős szerződés valójában határidős adásvétel általában ipari termékek tulajdon-átruházási szerződéstípusa. (57)44. A szállítási szerződés lényeges tartalma, a megrendelő elállási joga, a teljesítés helye, ideje, lehet-e korábban szállítani? Tartalma: - meg kell határozni a dolog minőségét és mennyiségét - ezek megvizsgálásának (az átvételnek) módját - a kifogásolás rendjét A megrendelő elállási joga: a megrendelő a szerződéstől bármikor indoklás nélkül elállhat, azonban köteles a szállítót kártalanítani. A teljesítés helye: a megrendelő telephelye. Az előszállítás általában tilos, de a felek a szerződésben ettől eltérően

rendelkezhetnek. (58)45. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fogalma és speciális szabályai Alanyai: a termelő és a megrendelő. Fogalma: A termelő a kikötött későbbi időpontban köteles a meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű/hízlalású állatot a megrendelő birtokába és tulajdonába adni, a megrendelő pedig köteles azt átvenni, és ellenértékét kifizetni. Alakja: csak írásban köthető. A teljesítés pótolja az írásbeliség elmulasztását A felek kötelezettségei: - tájékoztatási kötelezettség - fokozott akadályközlési-értesítési kötelezettség A teljesítés helye: általában a termelő telephelye. Speciális szabályok: a) a megrendelő a termelő részére elősegítő szolgáltatást nyújt, a másik fél pedig ezt az útmutatásnak megfelelően igénybe veszi. b) A termelő a szerződésben kikötött mennyiségnél 10%-kal kevesebbet vagy többet teljesíthet. (59)46.

Vállalkozási szerződés fogalma 8 Fogalma: a vállalkozó a dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozásáras, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles. A vállalkozó az eredményért szavatol (60)47. Mit jelent az együttműködés a vállalkozási szerződésnél? 1) A vállalkozót haladéktalan értesítési kötelezettség terheli, ha a munka eredményét vagy a határidőt veszély fenyegeti. 2) A vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli, ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad. 3) A munkavégzés helyét a megrendelő köteles a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. (ha nem: jogosulti késedelemről beszélünk!) (61)48. Mire nem utasíthatja a megrendelő a vállalkozót? A vállalkozó nem végezheti el a munkát és köteles elállni

akkor, ha az adott anyag vagy utasítás jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére, vagy az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. (62)49. Mi az építési napló? Az építési szerződés a vállalkozási szerződések egyik altípusa. Az építési szerződésnél a megrendelő speciális kötelezettsége, hogy köteles a munkát rendszeresen ellenőrizni, észrevételeit a vállalkozó által vezetett építési naplóba lejegyezni. (63)50. Mi az utazási szerződés fogalma? Az utazási szerződés vállalkozója, az utazási iroda összetett szolgáltatás nyújtására köteles: az utazás megszervezésén kívül számos egyéb kapcsolódó szolgáltatást is nyújt. Az utazási szerződésben az utas hátrányára a jogszabálytól nem lehet eltérni. Alakja: írásban kell megkötni. 51. Mi a letéti szerződés lényege? A letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni. Eredményfelelősséggel tartozik - a

dolgot nem használhatja és nem adhatja más őrizetébe => személyhez kötött - a dolog kezelése a letéteményesnek nem kötelezettsége - a letét visszterhes - a díj utólag jár - a letét megszűnik, ha a letevő a dolgot visszaköveteli 52. Mennyiben sajátos a szálloda felelőssége? A szállodát fokozott felelősség terheli a megszálló vendég dolgai miatt. A szálloda elháríthatatlan külső okkal vagy a vendég önhibájának bizonyításával védekezhet. A jogszabály meghatározhatja a kártérítés maximális összegét. (64)53. Mi a megbízási szerződés fogalma? A megbízás általában feltételezi a felek kölcsönös bizalmát, ami ha megrendül, a szerződést bármelyik fél azonnal felmondhatja. Alanyai: megbízó és megbízott. Tárgya: a megbízottra rábízott ügy ellátása (65)54. Miért felel a megbízott? A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően, a megbízottaktól általában elvárható módon kell

teljesíteni. A megbízott személyesen köteles eljárni Kivételesen igénybe veheti más személy közreműködését, de ezért a személyért ő úgy felel, mintha maga járt volna el. (66)55. Sorolja fel a megbízott kötelezettségeit! 9 - figyelmeztetési kötelezettség tájékoztatási és új utasítás kérési kötelezettség megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesítést kell adni titoktartási kötelezettség (69)56. Mi a bizományosi szerződés fogalma? Alanyai: megbízó és bizományos. A bizományosi szerződés alapján a bizományos köteles a saját nevében, de a megbízó javára valamilyen szerződést megkötni egy harmadik személlyel a megbízó pedig ezért díjat fizet a bizományosnak. A bizomány a megbízás egy önállósult fajtája. (70)57. Mi a limitár? A limitár eladási bizomány esetén azt a legalacsonyabb árat jelenti, amelyen a bizományos még értékesítheti a dolgot, vételi bizomány esetén pedig azt a legmagasabb

árat, amelyért még megvásárolhatja azt. Ha a limitártól a megbízó kárára a bizományos eltér, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni. (71)58. Mi a bérleti szerződés fogalma? Bérlet = dolog időleges használatba adása bér fizetése ellenében. Ilyenkor a tulajdonos nem gyakorolhatja használati jogát, sőt köteles eltűrni, hogy a bérlő gyakorolja. Alanyai: bérlő és bérbeadó. A bérbeadó szavatol is azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész ideje alatt alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra. (kellékszavatosság) (72)59. Mi a bérbeadó jogszavatossági kötelezettsége? A bérbeadó köteles a dolgot a bérlő használatába adni, továbbá a dolog fenntartásával járó nagyobb kiadásokat fedeznie kell. (73)60. Melyek a bérlő főbb kötelezettségei? A bérlő időszakonként előre köteles bért fizetni, kivéve azt az időt, amíg a dolgot rajta kívülálló okok miatt nem használhatja. A dolog fenntartásával

járó kisebb költségek a bérlőt terhelik (74)61. Mi a munkaszerződés és mi a minimális tartalma? A munkaszerződés általában tartós jellegű szerződés, amellyel a munkavállaló a munkáltató szolgálatában munkavégzésre kötelezi magát. A munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés alapján létrejövő jogviszony munkaviszony. A munkaszerződést a felek megállapodása hozza létre. Ennek érvényességéhez minden esetben írásba foglalás szükséges. Minimális tartalma: munkáltató és munkavállaló, személyi alapbér, munkakör, munkavégzés helye. (75)62. Mi a próbaidő szabálya a munkajogban? A próbaidő tartalma 30 nap. Legfeljebb három hónapig terjedő munkaidő is kiköthető Próbaidőt csak írásban lehet kikötni, nem lehet meghosszabbítani. (80)63. Mikor mentesül a dolgozó a munkavégzés alól? Igazolt távollétek esetén: a) állampolgári kötelességét teljesíti b) közeli hozzátartozója halálakor c) ha

keresőképtelen beteg d) kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára e) véradás miatt f) elháríthatatlan ok miatt (81)64. Melyek a munkaidő fő szabályai? 10 Munkaidő = munkavégzésre előírt idő. Ilyenkor a munkáltató ténylegesen foglalkoztatja a munkavállalót, a munkavállaló teljesíti a munkát. Rendkívüli munkaidő = túlmunka, pihenőnapon végzett munka, ügyelet. Létezik: 1) Teljes munkaidő: a munkaszerződés által előírt munkaidő a. Általános munkaidő: napi nyolc óra b. Különös munkaidő: ennél kevesebb vagy több 2) Részmunkaidő: teljes munkaidőnél rövidebb. A munkaidő általában osztatlan, egyhuzamban kell teljesíteni. (76)65. Hogyan szűnhet meg a munkaszerződés? A munkaviszony megszűnik külön jognyilatkozat nélkül - a munkavállaló halálával - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével - határozott munkaidejű jogviszony esetén a határozott idő lejártával Határozatlan idejű munkaviszony a

megjelölt külön jognyilatkozat alapján szűnik meg.  a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével  valamelyik fél rendes felmondásával  valamelyik fél rendkívüli felmondásával  valamelyik fél megszüntető nyilatkozatával a próbaidő alatt. (77)66. Melyek a rendes felmondás szabályai? A munkaviszony valamelyik fél részéről a felmondási időnek megfelelő előreközléssel történő egyoldalú megszüntetése = rendes felmondás. A felmondási jog mindkét felet megilleti. - a munkáltató a rendes felmondását világosan indokolni köteles - az indok valóságát és okszerűségét bizonyítani köteles - a munkáltató a felmondási idő megtartása mellett bármikor élhet a felmondás jogával. (78)67. Mi a rendkívüli felmondás lényege? Ez is a másik félhez intézett írásos jognyilatkozat. - világos indoklást igényel - a munkaviszony azonnali beszüntetésére irányul - Okok lehetnek: o másik fél minősített

kötelezettségszegése o a kötelezettségnek szándékos vagy súlyos gondatlanságból történt jelentős mértékű megszegése A tudomásszerzéstől számított 15 munkanapon belül gyakorolható. (79)68. Mikor jár és mikor nem jár végkielégítés? Jár, ha: - a munkaviszony rendes felmondással - vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg - ha a munkavállaló a munkáltatónál legalább 3 évet töltött Egyéb esetekben nem jár végkielégítés. (82)69. Mi a kollektív szerződés, ki köti meg és mit tartalmaz? A magyar Munka Törvénykönyve a kollektív szerződéskötési szabadság elvét vallja. Eszerint kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját és az ezzel kapcsolatos eljárást, valamint a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatát. Alanyai: szakszervezet és a munkáltató/munkáltató által felhatalmazott

érdekképviseleti szervezet. Egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető. Hatálya: a munkáltató minden munkavállalójára kiterjed. 11 (83)70. A szakszervezet működésének főbb szabályai, a sztrájkjog A szakszervezet a magyar jog szerint társadalmi szervezet. A szakszervezet alapítása alkotmányos alapjog. Jogi személynek számít Jogai: - kollektív szerződést köthet és ezáltal segíti tagjainak érdekvédelmét. - tagjait az állami szervek előtt képviselheti - állami szervek és munkáltató együttműködésére igényt tarthat. - tagjait tájékoztatja - élhet a kifogás jogával, amely vétójog. stb Sztrájkjog: a sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló közösen végrehajtott munkabeszűntetése, illetőleg csupán annak kilátásba helyezése a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából. A munkavállalónak a sztrájk ideje alatt nem kell munkát végeznie és a munkáltató sem köteles bért fizetni.

(86)71. Mi a lényege a generálklauzúrának a versenytörvényben? Generálklauzúra = a tisztességtelen gazdálkodásról szóló 1984. évi IV törvény - szabályozza a verseny korlátozását (a kartelljogot) - gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát tilalmazza a fogyasztók megtévesztését (87)72. Melyek a tisztességtelen versenycselekmények? Tilos a) a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni b) az üzleti titkot megszegni c) bojkottra felhívni d) nevet bitorolni vagy „szolgai utánzást” végezni e) a versenyeztetés, a versenytárgyalás, az árverés, a tőzsdei alku tisztaságának megszegése (88)73. Mi a fogyasztók megtévesztése? - hiányos tájékoztatás - valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítani - olyan árut reklámozni, amely nem áll kellő mennyiségben a fogyasztók rendelkezésére - az áru-összehasonlítás ne legyen megtévesztésre alkalmas (89)74. Mi a kartelltilalom

lényege, mikor megengedett a kartell? Kartell = a versenyt korlátozó vagy kizáró megállapodás. Például: árkartell, mennyiségi kartell, területi kartell, kondíciós kartell. A magyar versenytörvény tiltja - az olyan megállapodásokat, amelyek a verseny korlátozását, torzítását vagy kizárását eredményezik - léteznek kartelltípusok, amelyek a tilalmazott körbe esnek (pl ár meghatározása, piac felosztása) - a horizontális versenykorlátozó megállapodásokat Megengedi: - ha a törvény nem tiltja ha a Gazdasági versenyhivatal mentesíti a megállapodást a kartelltilalom alól (90)75. Mi a gazdasági erőfölénnyel járó visszaélés lényege? Gazdasági erőfölény = monopólium Nem a létezését, hanem a vele való visszaélést tiltja a törvény! Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül: a) szerződéses kapcsolatokban indokolatlanul egyoldalú előnyt kikötni b) szerződéskötéstől indokolatlanul elzárkózni c) másik fél

gazdasági döntéseit befolyásolni 12 d) piacra lépést vagy műszaki fejlődést akadályozni e) a tervezett áremelés előtt az árut kivonni a forgalomból f) árukapcsolás 76. Mi a polgári jogi felelősség és melyek az elemei? A p. j f a társadalmi felelősség egyik sajátos alakzata Jogi értelemben a felelősség helytállás, a vétkes felróható kötelezettségszegésért. Elemei: jogellenesség, felróhatóság, államilag kikényszeríthető szankció, megelőző-nevelő célzat. 77. Melyek a jogellenességet kizáró okok? - a gazdasági rendszerek bonyolultak: az egyes döntések sok személy között oszlanak meg, s ha becsúszik egy hiba, nem lehet tudni, hogy ki hibázott - az egyént és a szervezetet nem lehet felelősségi szempontból azonosítani. Ha a szervezettel szemben alkalmazott szankció nem épül be a szervezeten belüli érdekeltségi mechanizmusba, akkor a szankciószigorítás hatástalan. 78. Milyen fajtáit ismeri a kárnak? 1) vagyoni

kár: az indokolt kiadás és az elmaradt jövedelem. A felmerült kár az az érték, amellyel a károsult vagyona csökkent. A vagyoni kárt és annak összegét a károsulnak bizonyítania kell A károsodással felmerülő költségek kiadások is összetevői a vagyoni kárnak. 2)általános kár: ha a vagyoni kár értékét nem lehet pontosan kiszámítani 3)nem vagyoni kár: a bíróság becsléssel állapítja meg