Történelem | Felsőoktatás » Császárságból Köztársaságba, Németország 1918-1919 között

Császárságból Köztársaságba: Németország 1918-1919 között 1918 tavaszán nagy német offenzíva indul meg a nyugati fronton (márc. 21; ápr 9; máj 27), mely összeomlik, sőt az aug. 8-án Amiens környékén lezajló csata során a német hadsereg katonái először nem tanúsítanak ellenállási szándékot. A front visszaszorul 1918. szeptemberében a Balkánon ANTANT támadás indul, melynek során Bulgária és Törökország kapitulálnak. 1918. okt 26-27 támadás indul az olasz fronton is, ahol megtörténik az áttörés November 3án Ausztria-Magyarország aláírja a fegyverletételt 1918 szeptemberére a német Legfelső Hadvezetés belátta, hogy a háború megnyerése lehetetlen. Ezért fegyverszüneti javaslatot terjesztett be Ludendorff és köre felülről irányított fordulattal kívánt áttérni a parlamentáris demokráciára. 1918. október 4 Max von Baden birodalmi kancellár fegyverszünetet kér Wilson elnöktől (Az új kormányban helyet kell

kapniuk a többségi koalíció pártjainak – Centrum; Haladó Néppárt, szociáldemokraták). 1918. október 28-án a Reichstag által elfogadott reformok bevezetésre kerülnek – a császárságból parlamentáris-demokratikus monarchia lesz. - hadüzenethez, békekötéshez a Reichstag jóváhagyása szükséges; - a birodalmi kancellár és államtitkárok kinevezéséhez is kell a jóváhagyása; - a császár politikai döntéseiért a birodalmi kancellár a felelős, az ő jóváhagyása kell a tisztikar kinevezéseihez. A fegyverszüneti delegációt Matthias Erzberger államtitkár vezeti, ANTANT részről a francia Foch marsall a vezető. Súlyos feltételeket szabnak: a nyugati német hadsereget vissza kell vonni a Rajna mögé, a keletinek az 1914-es határokra kell visszavonulnia; a Rajna balparti településeit megszállják a szövetségesek, ugyanígy néhány hídfőt is (Köln, Koblenz, Mainz); a folyó jobb partján 35 km-es demilitarizált övezet; semmisek a

breszt-litovszki és bukaresti békék; megkezdődik a nehéz harcieszközök elszállítása, illetve az első jóvátételi szálítások (mozdonyok, vasúti kocsik, teherautók); a szövetséges hadifoglyok hazaengedése, a németeké azonban nem. 1918. november 11-én a compiégne-i erdőben, Foch marsall vonatának szalonkocsijában aláírják a fegyverszünetet. November 5-én egy ostoba támadásra kiadott parancs miatt Wilhelmshavenben matrózlázadás tör ki. Matróztanács alakul, majd a hullám végigsöpör a kikötőkön, ipari és katonai központokon. Sorban alakulnak a matróz-, katona- és munkástanácsok November 7-én Münchenben megbukik a Wittelsbach-dinasztia. November 9-én a császár a spa-i főhadiszállásra távozik, ugyanekkor von Baden birodalmi kancellárnak le kell mondania. A hatalmat a szociáldemokrata Friedrich Ebert veszi át Megkötik a Groene-Ebert paktumot: a hadvezetés lemondott az ellenforradalmi intézkedésekről, cserébe az új kormány

kötelezettséget vállalt a rend és a nyugalom fenntartására és arra, hogy átveszi a hivatalnoki kart. November 15-én szociális paktumot kötnek a munkaadók és a szakszervezetek. December 16-án az Általános Német Tanácskongresszus megerősíti a parlamenti választások szükségességét. 1919. februárjában Weimarban összeül a nemzetgyűlés: - jelentős a konzervatívok ereje, akik monarchista alkotmányos rendben és a régi status quoban gondolkodnak; - a Német Demokrata Párt parlamenti köztársaságot akar, polgári-liberális elvek mentén; - a szociáldemokraták polgári-demokratikus köztársaságot szeretnének, de a társadalmi rendszer rögzítése nélkül; A megszülető Weimari Alkotmány szerint Németország parlamenti köztársaság, szövetségi állam, melyben „minden hatalom a népé”. A képviselőket 4, a birodalmi elnököt 7 évre választják, általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazó jog alapján a 20 év feletti nők

és férfiak. A birodalmi elnök erős pozíciókkal bír, ő a főnöke a köztisztviselőknek, feje a hadseregnek és a végrehajtó hatalomnak. Szükség esetén figyelmen kívül hagyhatja a parlament döntéseit és nyirbálhatja a szabadságjogokat