Történelem | Felsőoktatás » Jelentősebb fogalmak az Osztrák-Magyar Monarchia korából

Jelentősebb fogalmak az Osztrák-Magyar Monarchia korából 1861-es felirati javaslatok: lásd tankönyv: 317-318.ol 48-as Párt: A szélsőbal szétszakadása után Irinyi Dániel több társával megalakította a liberális-demokratikus elveken épülő 48-as Pártot. 67-es bizottság: 1866-ban Deák indítványozta, hogy a Ház küldjön ki egy 67-es bizottságot, mely a közös ügyek miként való intézéséről dolgozna ki javaslatot. Adórendszerek, adófajták ismerete: 297-298. ol Agráriusok: nem pártkeretben szerveződtek, de javarészt a konzervatívok köréből jöttek. A tőkés nagybirtok érdekeit tartották szem előtt, így gazdasági modernizációs elképzeléseikbe még olyan törekvések támogatása is belefért, minta a Károlyi Sándor gróf kezdeményezte szövetkezeti mozgalom. Termékeik vámtételeinek emelését, érdekeik hathatósabb védelmét akarták elérni. Támadták az ipart, az iparnak jutatott kedvezményeket agrárszocializmus: 1891. máj

1: orosházi parasztság szervezett megmozdulása(ezzel véget ért a dualizmus békés korszaka) Az orosházi jeladásra megmozdult Békés, Csanád, Csongrád megye- a „Viharsarok”- szegényparasztsága. A mozgalmat nevezték agrárszocializmusnak Követeléseik: feudalizmus felszámolása, progresszív adózás és politikai szabadságjogok biztosítása. Alkotmánypárt: 1905-ben alakult a Szabadelvű Pártból kilépett képviselőkből. Vezetője ifj Andrássy Gyula lett. 1910-ben feloszlott, majd 1913-ban Andrássy újból életre hívta pártját áprilisi paktum: 1906. évi áprilisi paktum: a koalíciós 2 Wekerle kormány vállalta, hogy lemond a hadseregre vonatkozó követeléseiről, megígérte a vámközösség meghosszabbítását, tehát Bécs felsőbbrendűségét elismerte. Kezdetben titkos volt a paktum, de Polónyi Géza igazságügy miniszter 1908. dec 11-én nyilvánosságra hozta Askenáz: (német zsidók) Közép-Kelet Európa területén telepedtek le.

Ők vannak többen Szegényebbek, műveletlenebbek, vallásukhoz nagyon ragaszkodnak. Minden újtól védik a vallásukat és szokásaikat. Különböző fajták vannak, nincs egységes típus Sokszor őket nevezik zsidóknak. Askenázi-szefárd: Astra: a román nemzetiség kulturális szervezete volt. Az aszolutizmus adórendszere: lásd tankönyv 327 old. Ázsió-disszázsió: a párhuzamos valutarendszernek köszönhető kétféle pénz (bankjegy és érme) árfolyama a nemzetközi forgalomban külön-külön alakult. Így lehetővé vált, hogy az ezüstforintnak vagy ázsiója (felára), vagy diszázsiója jöjjön létre a papírforinthoz képest. b.) 1909 nov-ben a Függetlenségi Párt kettészakadt: 1, Apponyi és Kossuth vezette Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Pártra, 2, Justh és Holló vezette Függetlenségi és 48as Pártra. Szétválás okai: Justh és Holló önálló magyar bank létrehozását akarta elérni, valamint választójog ügyében is ellentétes

nézeteket vallottak. Bach huszár: a Bach-korszakban (1850-1859) szolgálatot teljesítő hivatalnokok gúnyneve volt. Az általuk viselt egyenruha a magyar huszáratillára emlékeztetett, innen ered az elnevezésük. Balközép: a Határozati Párt derékhadából alakuló ún. balközép is támogatta Deák kiegyezési törekvését („lojűlis ellenzék”). Beavatkozás a be nem avatkozásért: Kossuth angliai és amerikai előadókörútjain arra próbálta rávenni a demokratikus államokat, hogy segítsenek megakadályozni minden olyan külső intervenciót, amely elfojthatná az elnyomott európai népek újabb szabadságküzdelmét. Belvedere-kör: Ferenc Ferdinándhoz közel álló csoport. Ferenc Ferdinánd trónörökös reformokkal, köztük a Monarchia föderatív átalakításával kacérkodó tanácsadó testülete. Kristóffy József, a Fejérváry-kormány belügyminisztere kereste velük a kapcsolatot. Biedermeier: a biedermeier - bár köznapi,

"használati" szintre szállította le a klasszicizmus és felvilágosodás eszményeit, és apolitikus, magánéleti irányultsága miatt a politikai konzervativizmussal is megfért - a polgári ideálok egy részének (bensőséges érzelmi élet, polgári életforma) közvetítésében, általánossá válásában volt nagy szerepe. Bihari pontok: Tisza Kálmán nevezetes „bihari pontjaiban” (1868) a delegációk és a közös minisztériumok eltörlését, önálló magyar hadsereget, a kereskedelem és pénzügyek függetlenségét – vagyis csaknem tiszta perszonáluniós megoldást - követelt. Cassandra levél: 1867. május 26-án közölte a Magyar Újság Kossuthnak Deák Ferenchez intézett nevezetes Kasszandra-levelét, amelyben kritizálja a kiegyezést, mivel az politikai kényszerpályára állítja az országot, és a Habsburg Birodalomhoz köti Magyarország sorsát. Centralizációs decentralizáció: a történelmi magyar államtest olyan, egymással

és a többi koronaországgal egyenrangú kerületekre tördelése, amelynek révén elenyésznek az országrészek hagyományos történelmi kapcsolatai, felszámolhatóvá válnak a magyar szeparatizmus fészkei, és könnyebbé válik központi irányításuk. Centrum-periféria koncepció: Sidney Pollard elmélete: a vasútépítés révén az árutermelő agrártájak központjai és az ipari centrumok egymással léptek nemzetközi összeköttetésbe, ami végső soron a belső területi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett. A centrumok szorosabbá fűzték egymással kapcsolataikat, kölcsönösen gyorsító hatással voltak egymásra, ami viszont növelte a táji központok (centrum) és hátországuk (periféria) közötti távolságot. Cobden-Chevalier egyezmény: Anglia és Franciaország 1859-es kereskedelmi szerződése, mely először tartalmazta a legnagyobb kedvezmény elvét. A kétoldalú szerződések révén lehetővé vált, hogy az adott ország

általános vámtarifájától eltérő vámtételeket alkalmazzanak az egymással folytatott kereskedelemben. Crédit mobilier típusú bank: a korban mobilbankoknak nevezett nevezett hitelbankok (a francia Credit mobilier mintájára) kezdtek el először ingóságokra nyújtott hitelkezeléssel, azaz pl. az értékpapírokra nyújtott ún lombardkölcsön mellett értékpapír-kibocsátással is foglalkozni. Cseh alapcikkek: ezekben fogalmazták meg a cseh vezető körök a birodalom trialista átalakításra vonatkozó igényeiket. Cselédkönyv: az 1876. évi XIII tc (cselédtörvény) előírta a közigazgatási hatóság által kiállított cselédkönyv bevezetését, amely a cseléd személyazonosságának és szolgálati adatainak igazolására szolgált, s amely nélkül tilos volt őket alkalmazni. Cselédtörvény: 1876:XIII. tc A cselédet gazdai hatalom alá rendelte, megengedte testi fenyítését, gyakorlatilag lehetetlenné tette számára a munkaviszony felmondását

az éves szegődés lejártáig, s lehetőséget adott a robotra emlékeztető ingyenmunka követelésére. Csemegei–kódex: 1878-ban kodifikálásra került a büntetőtörvénykönyv (az ún. Csemegikódex) darabont kormány: Fejérváry Géza, egykori magas rangú katonatiszt kormánya.1905jún18-1906ápr8 Az 1905 januári választásokat az ellenzéki koalíció nyerte, de Ferenc József a kiegyezéshez ragaszkodó Fejérváryt nevezte ki miniszterelnöknek. A koalíció joggal tarthatott az ellenük irányuló katonai fellépéstől, valamint az ország katonai megszállásáról is terjedtek a hírek. Debatte: Apponyi György konzervatív politikus Debatta című bécsi lapjában leközölte Deák Húsvéti cikkét. Decemberi alkotmány: osztrák oldalon a kiegyezéses rendszer alkotmányos alapját több különálló törvény együttese képezte, ezt hívták decemberi alkotmánynak, mivel Bécsben csak 1867 decemberében történt meg a végső szavazás. Delegáció: a

közös ügyekben intézkedő közös miniszterek költségvetését a két birodalomfélből (országgyűlésből) egy évre kiküldött 60-60 fős delegációk tárgyalták. (A közösügyi költségvetéshez való országonkénti hozzájárulás arányáról tehát a deputációk, a közös költségvetés konkrét tételeiről a delegációk döntöttek.) Demográfiai átmenet: (népesedési átmenet) E folyamat lényege, hogy gyökeresen megváltozik a társadalom biológiai reprodukciójának módja. Míg korábban a magas halálozási veszteséget a korai házasságok és születésszám ellensúlyozta, addig a modern társadalmat alacsony halálozási mutatók és csökkenő születésszám jellemzi. A két népesedési forma közti átmenet több szakaszban ment végbe és világszerte a népesség jelentős növekedésével járt. Két szakasza volt, míg végül beáll a modern ipari társadalmakra jellemző alacsony, 10 ezrelék körüli születési és halálozási

arány. Demokrata Párt: 1904. nov 19-én megalakult az ellenzék koalíciója és „Vezérlő Bizottsága”.A koalíció tagjai: Függetlenségi Párt nagy része Kossuth Ferenc és Ugron Gábor vezetésével, a Katolikus Néppárt, Bánffy Dezső Új Pártja, Vázsonyi Vilmos Demokrata Pártja, és Apponyi Albert Nemzeti Pártja. Disszidensek: azokat nevezték így, akik ifj. Andrássy Gyula vezetésével 1904-ben kiléptek a Szabadelvű Pártból. Dunai Szövetség: Klapka-Pulszky-Kossuth-féle Dunai Szövetség terve, mely egy olyan államkonföderációt javasol, amelyet alapvetően Magyarország, Horvátország, Románia és Szerbia hozna létre törvényalkotó gyűléseik, illetve népszavazás révén. (részletesen lásd: tankönyv 320-321. old) Egyesült Ellenzék: 1878-ban jött létre a szabadelvű táborból kilépett politikusokból. Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt: A Justh-féle Függetlenségi és 48-as Párt, valamint a Kossuth Ferenc vezette 48-as

Függetlenségi Párt újraegyesülésével 1913-ban jött létre. Egykézés: A születés tudatos korlátozására utal. Kisebb népcsoportoknál már a század első felében felfigyeltek rá. elkeresztelési rendelet: Csáky Albin Szapáry Gyula kormányában (1890.márc151892nov19) vallás- és közoktatásügyi miniszter Egyházpolitikai reformokat dolgozott ki Elkeresztelési rendelete 1890. febr: megtiltotta a vegyes házasságból született gyermekek katolikussá nyilvánítását (=elkeresztelését). elvi nyilatkozat: a magyarországi munkásmozgalom kiemelkedő állomása a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása 1890. decemberében Programértékű Elvi nyilatkozata a II. Internacionálé előző évben kiadott célkitűzéseit tartalmazta Marxi elemek, de új demokratikus elemek is fellelhetők benne. Pl: államilag garantált szociális reformok; általános, titkos választójog. ex lex állapot: = költségvetés nélküli esztendő. Bánffy Dezső

miniszterelnök 1899februári lemondása után következett be először. Februári Pátens: 1861 februárjában került kiadásra, mely átalakította a Reichsrat szervezetét és funkcióját.(részletesen lásd: tankönyv 315old) Felirati Párt: az 1861-es országgyűlésen Deák Ferenc körül csoportosuló képviselőket nevezték így, mivel szabályos országgyűlési feliratot akartak küldeni az uralkodónak, hogy a 48-as törvények helyreállításának feltételével létrejöjjön a kompromisszum. Álláspontjuk szerint Magyarországra nézve kedvező alkut kell kötni Béccsel, az 1848-as törvények alapján állva. Filoxéra: szőlőbetegség, a filoxéra által súlytott szőlőtermelők egy 1896-os törvény következtében - Darányi földművelésügyi miniszternek köszönhetően - kedvezményes kölcsönhöz juthattak. fiumei rezolúció: ? Forward ill. backward linkage, Take off: WW Rostow modernizációs szakasz-elmélete, melyben az általa előfeltételek

időszakának nevezett korszak a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenetet jelöli, az ipari forradalom pedig a take off (nekilendülés) periódusának feleltethető meg. Rostow adoptálta a gazdaságtörténet számára a forward linkage, illetve a backward linkage közgazdasági fogalmait (előre-, illetve hátracsatolás, de szabad fordításban az ágazatok közötti húzó, illetve toló hatást jelenti), amivel az ipari forradalom láncreakciószerű dinamikáját sokoldalúbban lehetett magyarázni. Földesúri regálék: jelentős haszonnal járó vállalkozási ágak, melyeket az önkényuralmi hatóságok meghagytak a volt feudális birtokos osztály kezén. Ilyen volt a kocsma- és malomtartás, vagy a halászati jog. Földmunkások Országos Szövetsége: 1906 januárjában megalakult, a munkáspárttal (Szociáldemokrata Párttal) kapcsolatban álló paraszti politikai irányzat. Föld-tehermentesítési járulék: az 1848-ban tervezettel ellentétben, a

kormányzat a kárpótlást nem az államjavakból fedezte, hanem "föld-tehermentesítési járuléknak" keresztelt pótadóként áthárította az egyenes adót fizetőkre, így magukra a parasztokra, a földbirtokosokra és a városi lakosságra. Független Szocialista Párt: 1897-ben Várkonyi István megalakította az első mo.-i parasztpártot, Független Szocialista Párt néven. Programjuk pl: földosztás; robot, uzsora eltörlése; progresszív adózás. Függetlenségi és 48-as Balpárt: 1908. tavaszán megalakult a Függetlenségi és 48-as Balpárt, Szappanos István és Nagy György vezetésével. A Függetlenségi Pártból váltak ki A kiegyezés lazításáért, Mo. Monarchián belüli befolyásának növekedésért harcoltak Függetlenségi és 48-as Párt: a.) az 1884-ben Függetlenségi és 48-as Párt néven egyesülő közjogi ellenzék a perszonáluniót emelte programja középpontjába. Függetlenségi párt: A szélsőbal szétszakadása után a

„közjogi” irányzat Függetlenségi Párt néven szervezkedett tovább. Vezéralakjai Mocsáry Lajos, Eötvös Károly Gazdasági kiegyezés: a közös érdekű ügyekből a magyar felfogás szerint nem származhatott volna teher a magyar államra, azonban "méltányosságból és politikai tekintetből" ezekről is megegyeztek. Ezeket az ügyeket azonban 10 évenként újratárgyalták Gazdasági liberalizmus: az állam gazdasági beavatkozását elvetve azt hirdeti, hogy a gazdasági élet önmagára hagyva, saját piaci automatizmusai, törvényszerűségei alapján fejlődik a legjobban. GDMP: bruttó hazai anyagi termék, amiben nem szerepelnek a nem anyagi jellegű szolgáltatások. GNP: bruttó nemzeti termék. gödöllői művésztelep: Körösfői Kriesch Aladár a gödöllői művésztelep létrehozója. 19011920 között működött A nagybányai festőiskola mintájára jött létre, tehát jellemzi a plain air, de a szimbolizmus és a népiesség is.

Gradualista-staltácionista vita: az ipari forradalom körüli viták két markáns álláspontja. Gradualisták: szerintük ahogy a természetben, úgy az iparosodásban sincs „ugrás”. A hosszú távú fejlődés lassabban araszoló, majd rövidebb gyorsuló szakaszokon keresztül váltakozva, fokozatosan halad előre. Great spurt: az ipari forradalom egy másik megközelítése fűződik A. Gerschenkron nevéhez, akinek a szóhasználata volt a „great spurt” (nagy ugrás), ami csak az ipari növekedésre vonatkozott. Gründerzeit: (az alapítások kora) Az 1873-as nagy válságot megelőző konjunktúra éveit nevezik így. GYOSZ: Gyáriparosok Országos Szövetsége, mely 1902-ben alakult meg. Haladó Párt: Fejérváry Géza miniszterelnök( 1905.jún18-1906ápr8) kísérletet tett saját pártja, a Haladó Párt megalakítására. Határozati Párt: az 1861-es országgyűlésen Teleki László körül csoportosuló képviselőket nevezték így, mivel nem országgyűlési

feliratot akartak küldeni a nem törvényesen trónra került uralkodónak, hanem csak határozatban akarták vele közölni az országgyűlés döntését. Álláspontjuk szerint nem szabad alkut kötni Béccsel, hanem az 1848-as törvényeket kell maradéktalanul helyreállítani. "hegyvidéki akció": államilag támogatott szándék vezetett a hegyvidéki akció nagyszabású tervéhez (1897-1919), amely eredeti formájában a teljes kárpáti hegyvidékre kiterjedt, a Tátrától a Székelyföldig. Célja pedig ezeknek a területeknek a gazdasági felfejlesztése, és az itt élő népcsoportok körülményeinek javítása. Az akció a ruszinok körében ért el némi sikert Helytartósági osztály: Albrecht főherceg 1853-tól már csak az egyes kerületeket (összesen 5 volt) vezető helytartósági alelnökökkel tartotta a kapcsolatot, mert az immár feleslegessé vált központot feloszlatták. Az alelnökök egy-egy területileg illetékes helytartósági

osztályt irányítottak, szoros együttműködésben a közigazgatást közvetlenül vezénylő kerületi főispánnal. historizmus: a kornak leginkább megfelelő művészeti irányzat. Dicső nemzeti múlt feldolgozása, történeti stílusok felelevenítése, esetleg keverése. Hitbizomány: A birtokaprózódás ellen (kizárólag az arisztokratáknak) hitbizomány alapításával lehetett védekezni. Ilyenkor a birtok kikerült a rendes öröklési szabályok alól: a kérdéses földállomány felett meghatározott, elsőszülöttségi öröklés érvényesült, s nem lehetett öröklés, ajándékozás vagy eladás végett feldarabolni. Hlas: szlovák politikai folyóirat. Húsvéti cikk: Deák és Ferenc József 1864-65-ös tárgyalásainak eredményeképpen jelent meg a Pesti Naplóban 1865 áprilisában az ún. Húsvéti cikk Ebben Deák engedett 1861-es álláspontjából és úgy látta, hogy a legfontosabb a birodalom biztonsága és a magyar alkotmány alaptörvényei a

birodalom biztonsági érdekei által megszabott mértékig tartassanak fenn. „húsvéti kongresszus”: Justh Gyula, a Függetlenségi és 48-as Párt egyik vezetője, 1911-ben a Szociáldemokrata Párttal és a polgári radikálisokkal megalakította a Választójogi Szövetséget, aminek célja az általános, egyenlő és titkos választójog. A Szociáldemokrata Párt 1911. évi „húsvéti kongresszusa” megerősítette a Választójogi Szövetséget A „húsvéti kongresszus” megalapozta a demokratikus erők összefogását. Íllír koncepció: Ferenc Ferdinánd trónörökös által támogatott terv, mely szerint BoszniaHercegovinára, mint „harmadik” erőtényezőre építve, a keleti birodalomfélhez tartozó horvátok, a nyugati birodalomfélhez tartozó szlovének bevonásával délen katolikus-délszláv államalakulatot kell kialakítani, amely kiegyensúlyozhatná a magyar-osztrák ellentétek által megosztott Monarchiát. impresszionizmus: természethű

ábrázolásból kinövő művészeti irányzat, ami a hangulatiságot és a benyomásokat kívánta ábrázolni. indemnitás: az új költségvetés elfogadásáig a kormány az előző év költségvetésének keretén belül intézkedett. Iparrendtartás: 297.ol Italia Unita: Olaszország egyesítésére törekvő mozgalom, mellyel azonban IX. Pius pápa szembeszállt és ragaszkodott az egyházi állam fenntartásához. Jegybank: központi bank, amely rendelkezik a pénzkibocsátás jogával. Jelzáloghitelezés: a földbirtok adósságaira elrendelt moratórium 1856-os feloldásával és az ideiglenes földadórendszer létrehozásával vált lehetővé az ingatlanokra történő hitelnyújtás. 1856-ban először az ONB hozott létre jelzáloghitel-osztályt. Jogeljátszás: Schwarzenberg 1849. jún 2-i előterjesztése: a debreceni trónfosztó határozattal Magyarország maga rombolta le önrendelkezésének a korábbi törvényekben, és különösen a Pragmatica Sanctióban

biztosított történeti garanciáit, így e „jogeljátszás” következtében a császár immár korlátok nélkül, szabadon dönthet sorsáról. Kamatbiztosítás: jótállás azért, hogy valamely vállalatba fektetett tőke legalább bizonyos meghatározott kamatláb szerint fog jövedelmezni. Az esetleges hiányt a jótálló pótolni tartozik. A kamatbiztosítást az államok főleg arra a célra alkalmazták, hogy vasutaknak építését magánvállalatok által előmozdítsák. Kárpótlási és föld-tehermentesítési nyílt parancs: a földek felosztásának módját rögzítette (a parasztság és a földesurak között). Kataszteri felmérés: az egész országra kiterjedő földfelmérés, amelynek célja a földekből várható jövedelmek megállapításához szükséges nyilvántartás, földadókataszter létrehozása. Katolikus autonómia: mivel Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy képzelte el az egyház és az állam

szétválasztását, hogy mindegyik vallási közösség önkormányzattá alakul, kezdeményezésére megindult a katolikus autonómia szervezése. Katolikus Néppárt: 1895-ben megalakult Katolikus Néppárt elnöke Zichy Nándor volt, vezetői közé tartozott Molnár János. Fő céljaik: katolikus egyház sérelmeinek orvoslása, egyházpolitikai reformok eltörlése. Agráriusokkal szimpatizáltak Nem titkolták kormányellenességüket. Az 1904 nov 19-én megalakult az ellenzéki koalíció tagja képviselői összeférhetetlenség: az 1875. évi törvényt 1899-ben újraszabályozták és szigorították. A képviselők nem vállalhattak tisztséget az állammal gazdasági, üzleti kapcsolatban álló tőkeérdekeltségekben (bankok, ipari, közlekedési vállalatok). (Tisza még a törvény bevezetése előtt lemondott valamennyi tisztségéről.) Kereskedelmi bank: kereskedelmi bankok főként rövid lejáratú kereskedelmi ügyletekre, váltóleszámítolásra, illetve

betéti üzletre specializálódtak. Kereskedelmi és iparkamarák: 1850-ben állították fel őket. Az öt magyarországi kamara a gazdasági és jogi érdekvédelem mellett számos ponton segítette a hatóságok működését. Az első tagokat még nem választották, hanem a "megbízhatóak" köréből a kormányzat nevezte ki őket, kétharmadot a kereskedők, egyharmadot az iparosok köréből. kilences bizottság: 1903. szept 26-án a Szabadelvű Párt még megalakította a kilences bizottságot, a katonai és a nemzeti javaslat kidolgozására, de a parlament többsége a miniszterelnök ellen fordult. Khuen-Héderváry Károly nov 3-án lemondott Klasszicizmus: a felvilágosodáshoz kapcsolódott az antikvitás hagyományaiból sokat merítő racionális, fegyelmezett, de elegáns, "míves" formákat kedvelő klasszicizmus. Kondratyev-hullám: a napóleoni háborúk befejezésétől kezdve a század végéig az egész századot alapjában süllyedő

árirányzat jellemezte. Ezen belül 20-30 éves emelkedő és süllyedő árhullámok váltották egymást, amelyeket a jelenséget felismerő és magyarázni próbáló N. D Kondratyevről Kondratyev-hullámnak szokás nevezni Konkordátum: katolikus egyház és valamely állam viszonyát szabályozó szerződés. Célja az, hogy az egyház szabadságát, a papság kiváltságait, az egyházi vagyon szabad kezelését, az oktatás és iskolafenntartás jogát biztosítsa az egyház számára. Konzervatív párt: a Deák-párt egykori konzervatív és arisztokrata támogatói nem csatlakoztak a Szabadelvű Párthoz, hanem Sennyey Pál báró vezetésével önálló Konzervatív Pártot hoztak létre. Közép-párt: 1873-ban Ghyczy Kálmán és hívei kiléptek a balközépből, és megalakították a Közép-pártot. Közigazgatási Bíróság: 1896-ban hozták létre, Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt. Közigazgatási Bizottság: 1876-os törvényben hozták létre őket.

Lényege, hogy ebben a testületben koncentrálták minden igazgatási ág helyi vezetőjét. A testület teljesen a főispán – vagyis a kormány – irányítása alatt állott. Közigazgatási kerületek: A forradalom és szabadságharc után az abszolutizmus egyrészt megyei, járási és községi közigazgatási reformot hajtott végre. A Magyar Királyság területén öt közigazgatási kerületet (Pozsony, Buda, Sopron, Kassa, Nagyvárad) hoztak létre. Közös érdekű ügyek: azok az ügyek, melyek - a magyar felfogás szerint - nem voltak a Pragmatica Sanctioból levezethetők: a régi államadósság, a vám- és kereskedelmi szövetség, a fogyasztási adók közössége, némely, mindkét államfelet érintő vasúti főútvonal, valamint a pénzrendszer ügye. Közös ügyek: a kiegyezés után közös ügynek számított a külügy, a hadügy és az ezeket fedező pénzügy. Ezek azok, melyek - Deák szerint - a Pragmatica Sanctioból levezethetők Kremsieri

alkotmányterv: az 1848 októberében lezajlott ausztriai forradalom különös terméke volt a Kremsierbe költöztetett Reichsrat alkotmányterve, amely első ízben kísérelte meg összeegyeztetni a népképviseleti rendszert a hagyományos tartományi keretek közt kialakítandó nemzeti autonómiával. Azonban Ferenc József 1849 elején feloszlatta a Reichsratot. "Kriegsfall U": ? Kristóffy-Garami paktum: Kristóffy József Fejérváry Géza kormányában (1905.jún181906ápr8, „darabont”-kormány ) belügyminiszteri tisztséget töltött be és egyezséget kötött a Szociáldemokrata Párt vezetőjével, Garami Ernővel. Kilátásba helyezte a választójog kiterjesztését, cserébe támogatásukat kérte. Kütahyai alkotmányterv: Kossuth 1851-es alkotmányterve, melyben kifejtette, hogy a Habsburg Birodalom területén élő, Duna-menti kis népeknek valamilyen - minimálisan katonai-védelmi - szövetséget kellene létrehozniuk, amelyet a résztvevők akár

egy következetesen demokratikus alapelvek szerint felépülő konföderációvá is fejleszthetnek. Kvóta: a dualizmusban közös költségekhez az örökös tartományok és a magyar korona országai meghatározott arány (kvóta) szerint járultak hozzá. A kvótáról az országgyűlések által választott küldöttségeknek (deputációknak) kellett megállapodniuk, egyetértés híján azonban az uralkodónak - meghatározott időre szóló - döntési joga volt. Landwehr: a háború esetén mozgósítható, katonai szolgálatra kiképzett hadkötelezettek, a dualizmus korában a különálló osztrák hadsereg neve. Lex Apponyi: 1907. és 1908során Kötelező a magyar nyelv, ha a magyar tanulók aránya meghaladja az 50 százalékot. 20 százalékos aránynál nem magyar iskolákban is be kell vezetni a magyar tannyelvet. Tanítói fizetéseket megemelték Ingyenes népoktatás Liga Culturală: 1891. január 24-én tartotta alakuló ülését a Liga Culturală nevű

kulturális szervezet Bukarestben. A Liga azon eredeti és bevallott céllal alakult, hogy szervezete legyen az egész románság kulturális egységének, és hogy támogassa a román állam területén kívül élő románok kulturális törekvéseit. „Lojális ellenzék”: lásd Balközép. Lombardkölcsön: értékpapírokra nyújtott kölcsön. Magyar Nemzeti Igazgatóság: 1859-ben Kossuth Lajos, Teleki László és Klapka György Párizsban alakította meg az ideiglenes kormány (mely majd Magyarországon átveszi majd a hatalmat) szerepére vállalkozó Magyar Nemzeti Igazgatóságot. Magyarországi Általános Munkáspárt: 1881-ben jött létre a Nemválasztók Pártja és a Magyarországi Munkáspárt egyesüléséből. Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt: 1906-ban alakult meg, vezetője Áchim András. Elképzeléseiket lapjukban, a Paraszt Újságban fejtették ki Demokratikus, szocialista és anarchista nézeteket vallottak, pl.: ezer holdon felüli

birtokok felparcellázása 1911-ben Áchimot meggyilkolták, ezzel pártja is megszűnt. Magyarországi Munkáspárt: : a bérmunkások szervezkedéséből és egyleti törekvéseiből fejlődött ki 1878-ra a Nemválasztók Pártja, illetve a Magyarországi Munkáspárt. Magyarországi Szociáldemokrata Párt: a magyarországi munkásmozgalom kiemelkedő állomása a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása 1890. decemberében Programértékű Elvi nyilatkozata a II. Internacionálé előző évben kiadott célkitűzéseit tartalmazta. Marxi elemek, de új demokratikus elemek is fellelhetők benne Pl: államilag garantált szociális reformok; általános, titkos választójog. Mamelukok: a Szabadelvű Párt képviselőit nevezték így, mivel a hatalmas pártfegyelem révén teljes mértékben alá voltak rendelve a vezetés, illetve Tisza Kálmán akaratának. Matica: a két Matica a szlovák, illetve a szerb nemzetiség kulturális szervezetei volt. Memorandum-per:

a Román Nemzeti Párt 1887-ben elhatározta a magyarországi románok sérelmeinek összeírását. Az uralkodónak elkészítették a Memorandumot (= emlékirat), amit 1892-ben 300 tagú küldöttség vitt Bécsbe. Ferenc József felbontatlanul Szapáry Gyula miniszterelnöknek küldte, aki szintén felbontatlanul visszaküldte a feladónak. Ezután a Román Nemzeti párt megjelentette a sajtóban, több nyelven lefordítva. Az ügyészség emiatt vádat emelt, nemzetiségi izgatás végett, majd betiltották a pártot. Vasile Lucaciut, a párt főtitkárát 5 évi államfogházra ítélték. Merkantilisták: nézetük szerint támogatni kell a kivitelt, ugyanakkor szigorú védővámokkal kell védeni a belső piacot és a hazai árukat. Az ipar fejlesztésétől várták a külkereskedelem növekedését, ezért szorgalmazták sz ipar fejlesztését. Mérsékelt Ellenzék: a konzervatív csoport 1881-től új néven - Mérsékelt Ellenzék – vett részt a politikai életben,

vezéralakja Apponyi Albert lett. MIÉNK: Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre. Plain air és szecesszió ötvözése Mitteleurópa terv: Naumann, a német birodalmi gyűlés liberális képviselője 1915-ben Mitteleuropa (Közép-Európa) című könyvében egy Németország központú közép-európai államszövetség tervét vázolta fel. Monumenta Hungariae Historica: (Magyar Történelmi Emlékek) az 1850-es években megindult a Monumenta Hungariae Historica összeállítása; a könyvsorozat négy fő részből: a főként a 16–17. századi rendi országgyűlések iratait tartalmazó Országgyűlési Emlékek, illetve párja, az Erdélyi Országgyűlési Emlékek, a diplomáciai iratokat magában fogaló Diplomataria, valamint a főként 16–17. századi elbeszélő forrásokat közlő Scriptores című sorozat köteteiből állt. Morbus hungaricus: A kor Európájában nálunk volt a legmagasabb a tbc-ben elhunytak száma, ezért méltán érdemelte ki a morbus

hungaricus nevet. Nagybányai festőiskola: Hollósy Simon és Ferenczy Károly által 1896-ban alapított művésziskola. Meghonosították a plain air és naturalista festészetet Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Párt: 1909. nov-ben a Függetlenségi Párt kettészakadt: 1, Apponyi és Kossuth vezette Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Pártra, 2, Justh és Holló vezette Függetlenségi és 48-as Pártra. Szétválás okai: Justh és Holló önálló magyar bank létrehozását akarta elérni, valamint választójog ügyében is ellentétes nézeteket vallottak. Német Szövetség: (Deutscher Bund) Létrehozásáról a bécsi kongresszuson (1814-15) döntöttek. (Német államok központi kormányzat nélküli laza társulása) A vezető szerep az Osztrák Császárságé volt. Az 1866 évi Ausztriával vívott győztes háború után Poroszország feloszlatta és létrehozta az irányítása alatt álló Északnémet Szövetséget. Nemválasztók Pártja: a bérmunkások

szervezkedéséből és egyleti törekvéseiből fejlődött ki 1878-ra a Nemválasztók Pártja, illetve a Magyarországi Munkáspárt. Nemzeti Párt: Apponyi Albert vezette párt. Az 1904 nov 19-én megalakult az ellenzéki koalíció tagja. neológok és orthodoxok: Neológok: a zsidó felvilágosodás eszméinek hirdetői. Vallásreformmal akarták megkönnyíteni a zsidó közösség beilleszkedését a modern Európa társadalmi és szellemi életébe. (A pesti zsidóság állt az újítás élén) Ortodoxok: A vallási törvények és rítusok változatlan fenntartásához ragaszkodtak, elutasították az asszimilációt, sőt ezen az áron az emancipációból sem kértek, s elzárkóztak a környező társadalomtól. /A két ágazat a kiegyezés után külön egyházszervezetet hozott létre./ Népességrobbanás: Hirtelen népességgyarapodás. Ám a hazai népesedés jellemzője azonban, hogy a halálozások csökkenését túlságosan hamar követte a születéseké,

így igazi „népességrobbanás” M.o-on nem következett be nyolcak: 1909. körül Kernstock Károly szervezésével alakult meg Az avantgárd különböző „izmusait” honosították meg a képzőművészetben (kubizmus, futurizmus). Obstrukció: napirend előtti hosszú felszólalások sorozata, mely lehetetlenné teszi a napirendi pontok megtárgyalását, ezáltal ellehetetleníti a parlament működését. Okkupációs válság: az 1878-as berlini konferencián a Monarchia felhatalmazást kapott Bosznia-Hercegovina megszállására (okkupációjára). A megszállás nagy ellenkezést váltott ki az Osztrák-Magyar Monarchiában. Amikor kiderült, hogy Bosznia-Hercegovinát szabályos háborúban, kétszázezer ember bevetésével, nagy véráldozatokkal és roppant költséggel lehetett csak elfoglalni, politikai válság bontakozott ki és Andrássy népszerűsége elenyészett. Októberi Diploma: Október 20-án bocsátották ki, melyben az uralkodó kinyilvánította,

hogy ezentúl alkotmányos intézmények közbenjöttével gyakorolja a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Ez azonban igencsak korlátozott törvényhozói hatalmat jelentett az országgyűlésnek. (részletesen lásd: tankönyv 313-314 old) OMGE: Országos Magyar Gazdasági Egyesület Országbírói Értekezlet: 1861-ben, Magyarországon az átmeneti helyzetben követendő joggyakorlatról tanácskozó szervezet. Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt: a leghosszabb életű parasztpárt a századelőn az 1909-ben alapított, Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt volt, melynek vezetője Nagyatádi Szabó István, aki 1908-ban vált ki a Függetlenségi Pártból. Országos Ipartestület: az iparosok szakmai érdekképviseletét először csak az Országos Ipartestület, majd 1902-től mindinkább a GYOSZ látta el. Osztrák-Magyar Bank: az Osztrák Nemzeti Bank mint kiváltságolt jegybank létrehozására 1816-ban, a pesti fiók létrehozására 1851-ben

került sor, végül az 1878-as Osztrák-Magyar Bankká alakulás után egy, az egész Monarchiára kiterjedő fiók- és mellékhelyhálózat kiépítésével az O-MB valóban a bankok bankjává vált. Őrlési forgalom: a magyarországi malmok számára vámmentes gabonabehozatalt tett lehetővé, amennyiben az importált gabonából őrölt lisztet az osztrák-magyar közös vámhatáron túlra, azaz vámkülföldre szállították. Pápai csalatkozhatatlanság: az I. vatikáni zsinaton (1871) dogmatizálták a pápai csalatkozhatatlanság (tévedhetetlenség) elvét. Ez a katolikus egyház és az állam viszonyát rontotta. Bár a magyar püspökök ellene foglaltak állást, mégsem kerülhették el a magyar királyi főkegyúri jog felújítását. Párhuzamos valutarendszer: 1859 után a Monarchiában párhuzamos valutarendszer állt fenn, amelyben a forint névértékű bankjegyek (majd 1866 után ismét államjegyek), valamint az ezüst alapú érmék egymás mellett

forogtak. Petőfi epigonok: Petőfi-utánzók, Petőfi stílusát szolgaian lemásolók. plurális választójog: ifj. Andrássy Gyula sikertelenül próbálta elfogadtatni Minden 24 életévét elérő állampolgár számára biztosította volna a szavazás lehetőségét. Az adócenzus és az iskolai végzettség alapján egyesek 3, mások 2 vagy csak 1 szavazattal rendelkeztek. Az írni-olvasni nem tudók pedig 10-en jutottak volna egy szavazathoz. A szavazás nyílt maradt „pénzügyi vámok”: az ún. pénzügyi vámok (kávé, tea, déligyümölcs, kakaó, petróleum stb) esetében az volt Ausztria és Magyarország között a vita tárgya, hogy a fő fogyasztó Ausztria csökkenteni, a magyar fél pedig (mert javarészt belőlük fedezték a közösügyi kiadásokat) növelni akarta azokat. Progresszív adórendszer: olyan adófajták bevezetését jelenti, melyeknél minél magasabb az adóalap, annál nagyobb százalékát kell adó formájában befizetni. (Vagyis a

magasabb jövedelműek több adót fizetnek.) Protestáns Pátens: 1859 őszén kibocsátott, Leo Thun vallás- és közoktatásügyi miniszter vezetésével kidolgozott tervezet, mely súlyosan sértette a hívek iskolai és egyházszervezeti autonómiájukat. 1860 tavaszán visszavonták Proto-indusztrilaizáció: iparosodás előtti iparosodás. Rokokó: a barokk művészetből kifejlődött főként az iparművészetet és a belső építészetet befolyásoló stílusirányzat. A vallásos világképtől elfordult ember életigenlése a rokokó hedonizmusában kapott kifejezést. Romantika: : egyik legfőbb vonása az egyén felszabadítása szellemi értelemben, szembefordulás a megszokott, fegyelmet követelő világgal, így a konzervatív rendszerek mozdulatlanságra kárhoztató korlátaival (vagy Nyugat-Európában a bontakozó kapitalizmus szigorú haszonelvűségével). Célként az autonóm emberi személyiség kibontakozását hirdette az élet minden területén. Az

egyéntől, de főleg a művésztől azt várták el, hogy újat mondjon vagy új hangon szóljon a világról. A romantika a témákban és formákban a szokatlant és rendkívülit kereste. Ugyanakkor a nagy egyéni tettek iránti igény felébresztése lehetővé tette, hogy az egyéniség kifejtése ne kizárólag a saját személyre irányuljon, hanem útmutatás legyen a társadalomnak. A bontakozó romantikus művészet egyszerre volt individuális és nemzeti-közösségi irányú. Az egyediség tisztelete, a különös iránti fogékonyság volta az oka annak, hogy a romantika nemzeti jelleget kapott, de annak is, hogy az elitista klasszicizmussal szemben utat nyitott a népiességnek a szellemi-művészeti életben. Sánta valuta: az 1892-es valutareformnak köszönhetően 1 o.é ezüstforintot 2 koronára váltottak át, és az új pénz értékét immár nem az ezüsthöz, hanem az aranyhoz kötötték. De az egyforintos ezüstérme továbbra is beszámított a bankjegyek

ércfedezetébe, ezért a kortársak a koronát ún., „sánta aranyvalutának” tekintették Staltácionisták: szerintük az „ugrás” a fejlődésben nem mérhető pusztán kvantitív adatsorokkal, a radikális változás döntő eleme mindig minőségi. A korai statisztikus korban tökéletlen országos adatok és az ezekkel kombinált becslések elfedik a helyi, regionális, ám mégis radikális átalakulások valódi jelentőségét. A nem piaci viszonyokon alapuló jelenségek fontosságukhoz képest alulregisztráltak, ezért ezek nem is számszerűsíthetőek. Szabadelvű párt: 1875-ben a Deák-párt és a balközép egyesülésével jött létre a Szabadelvű Párt, melynek Tisza Kálmán volt a vezéralakja. Szecesszió: kivonulás, elszakadás. Kifejezőeszközei a növényvilág és a természet motívumait követte. Kedveli a körvonalakat, a hullámos felületeket Sokat hasznosított a népi formakincsekből. Szefárd: a Spanyolországból Nyugat-Európába

menekült, jobb modú, műveltebb zsidó csoportokat nevezték így. Szélsőbal: a Határozati Párt balszárnyát, mely Deákkal szemben az 1861-es Teleki Lászlóféle (függelenségi) elképzeléseket támogatta, nevezték szélsőbalnak. Szent István Társulat: a katolikus főpapság által támogatott szervezet, melynek rendezvényeit már az 1850-es évektől szép számmal látogatták, és a konzervatívokkal állt kapcsolatban. Szeptemberi manifesztum: ? Szerb Vajdaság és Temesi Bánság: 1849 őszén egy császári pátens egy új koronatartományt alakított ki a Délvidéken, mely magába foglalta Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó megyéket, továbbá két szerémségi járást. Szociális katolicizmus: új színfoltjává vált Ausztria belpolitikai életének a Karl Lueger által vezetett keresztényszocialista irányzat. Lueger eredményesen hasznosította XIII Leó pápa 1891-ben kiadott Rerum Novarum kezdetű enciklikáját (1897-ben Bécs

polgármesterévé választották). Magyarországon a keresztémyszocialista mozgalom csak a századforduló után, Giesswein Sándor és Prohászka Ottokár vezetésével indult meg. Társadalomtudományi Társaság: 1901-ben jött létre, első elnöke Pulszky Ágost volt. Progresszív értelmiséget tömörítő társadalmi szervezet volt Magyarországon. Telekkönyvi nyilvántartás: községenként elkülönített nyilvántartás, amely az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog és más jogok, valamint fontosabb tények és körülmények feltüntetésére szolgált. Tényellenes hipotézis: két amerikai kutató (Fishlow és Fogel) tézise: szerintük például a vasutak „haszna” tulajdonképpen úgy mérhető, ha feltételezzük ideiglenes bezárásukat. Mindazt az árumennyiséget, amit addig vasúton szállítottak, most szekéren, hajón kell szállítani. A térképen megállapítják, hogy milyen útvonalakon lehetséges ez, s a szállítmányokat átárazzák a másik

tarifa, a másik úthossz szerint. Ezzel kijön, hogy mennyi megtakarítást eredményez a vasúton történő szállítás. Természetes, tényleges szaporodás: tk. 413 o Transzhumálás: a kétlegelős vándorpásztorkodás egyik formája. Az állatokat egész évben természetes legelőkön tartják, télen védett völgyekben, nyáron hegyi, magaslati legelőkön (függőleges vándorlás). „treuga dei”: =az isten békéje állapota, amit a honfoglalás ezer éves évfordulójakor fogadtak el a parlamenti pártok, az ellenzék, és a kormánypárt is. Trializmus: a dualizmus államából, Ausztria-Magyarországból a Monarchia szláv népeivel együtt hármas államszövetség (hárompólusú állam) létrehozására irányuló terv. A legjelentősebb az 1870-71-es cseh kísérlet volt. Tribuna Poporului: 1896-ban indult aradi román újság. Új Párt: Bánffy Dezső vezette. Az 1904 nov 19-én megalakult az ellenzéki koalíció tagja unionisták: a horvát kiegyezéshez

feltétlenül ragaszkodó csoport. Úrbéri pátens: 1853. márc 2-án jelent meg és a földek felosztásának módját rögzítette (a parasztság és a földesurak között). Úrbéri törvényszékek: az úrbéri pátens szerinti rendezést mindenütt az úrbéri törvényszékek végezték, melyek hosszú perek folyamán mérték fel a helyzetet, döntöttek a maradvány- és írtásföldek ügyében, végrehajtották az elkülönítéseket és részben a tagosításokat is, majd birtokba helyezték az új tulajdonost. „úri ribillió”: a Kristóffy-Garami paktum, és a Fejérváry-kormány további intézkedései miatt megerősödött a „nemzeti ellenállás”= „úri ribillió”.(Ady szavaival élve) Választójogi Blokk: 1917-ben jött létre a Károlyi-féle Függetlenségi és 48-as Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt részvételével. Elnöke gr Károlyi Mihály lett Programjuk:

általános, egyenlő és titkos választójog, béke, hadügy és külügyi vezetés demokratizálása. Választójogi Szövetség: Justh Gyula, a Függetlenségi és 48-as Párt egyik vezetője, 1911-ben a Szociáldemokrata Párttal és a polgári radikálisokkal megalakította a Választójogi Szövetséget, aminek célja az általános, egyenlő és titkos választójog. A Szociáldemokrata Párt 1911. évi „húsvéti kongresszusa” megerősítette a Választójogi Szövetséget A „húsvéti kongresszus” megalapozta a demokratikus erők összefogását. Vámszövetség: német vámszövetség (Zollverein), melybe Ferenc Józsefnek nem sikerült bevinnie a birodalom nem német tartományait. Vándorlási egyenleg: tk. 426-430o Viharsarok: 1891. máj 1: orosházi parasztság szervezett megmozdulása(ezzel véget ért a dualizmus békés korszaka) Az orosházi jeladásra megmozdult Békés, Csanád, Csongrád megye- a „Viharsarok”- szegényparasztsága. Virilista: a

törvényhatósági bizottságnak (az önkormányzati testületeknek) csak a felét választották az országgyűlési választójog alapján, a másik felét a legtöbb állami egyenes adót fizető polgárok, az ún. virilisták, illetve képviselőik alkották Ez a mód mind a megyékben, mind a városokban a magyarok döntő súlyát eredményezte. Vöslau-i titkos megállapodás: az osztrák állam, még mint "összbirodalom", a monetáris politika autonómiája jegyében 1876-ig érvényes megállapodást kötött az Osztrák Nemzeti Bankkal (ONB), ezért 1867-ben nem volt mód e szerződés felülvizsgálatára. Így a jegybankügyet a két pénzügyminiszter 1867 szeptemberi vöslaui titikos megállapodása rendezte a fennálló ONB-szerződés lejártáig. A magyar kormány ígérete szerint addig nem kérdőjelezi meg az ONB jegybanki szabadalmának érvényességét, az ONB viszont informálisan eleget tesz a bankfiókok szaporítására vonatkozó magyar

igényeknek. Záloglevél: fix kamatozású értékpapír, amely ingatlanra vonatkozó zálogjogot biztosít telekkönyvi bejegyzés alapján. Csak az erre feljogosított pénzintézetek bocsáthatták ki Zastava: újvidéki szerb napilap. Zónatarifa: Baross Gábor ötletére a vasúti hálózatot távolsági zónákra osztották. A szomszédos zóna állomásai között lényegesen leszállították a díjtételeket, ugyanez történt a nagyobb távolságra utazóknál. 225 km felett pedig egy végtelen zónát hoztak létre, ahol nem emelkedett a viteldíj. Zsebkendő szavazás: 1904. nov 15-én Dániel Gábor szabadelvű párti képviselő nyújtotta be a Tisza István miniszterelnökáltal kidolgozott házszabály-módosító javaslatot, amely a zökkenőmentes parlamenti munka biztosítása érdekében az ellenzéki obstrukciót kívánta megnehezíteni. 3 nappal később (nov 18-án) Perczel Dezső képviselőházi elnök zsebkendőjelzésére a kormánypárti képviselők

házszabályellenesen elfogadottnak nyilvánították a javaslatot