Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » Nemzetközi magánjog

Nemzetközi Magánjog ELŐSZÓ - a nmj nem tud nem érdekes lenni - Platón: Törvények c. műve (devizagazdálkodás, közös görög pénz szerepe) - Isokrates: Aegineticus c. beszéde (kollíziós helyzet megjelenése) - Róma: saját anyagi jog oktrojálása a külföldiekre (Cicero: minden más polgári jog fejletlen) - de van ius preatorium (római és nem római polgárok jogviszonyaira irányadó jog) - Szt. István és Szt László tv-ei: magyar jog alkalmazandó a külföldiekre és jogviszonyaikra - középkor: Corpus Iuris Civilis lex mercatoria néven él tovább - Accursius: az emberek dolgait leginkább a maguk jogrendszere szerint lehet jobban megítélni + kollíziós jog technikája - Deák Ferenc és Szalay László: Publicistai dolgozatok (az európai szintű 1848-as Ptk tervezetről) - 1893-as Hágai Konferencia: napirenden a tagállamok kollíziós nmj-ának az egységesítése - Szászy István: a magyar nmj-i kódex első tervezete - univerzalisták (cél:

modern ius commune): Rabel, Rheinstein, Kronstein, Ehrenzweig, Thomas Mann (két VH között) - 1928: megalakul a Mgnjogi Jogegységesítési Intézet (UNIDROIT) - EK alapító atyák: Schumann, Adenauer, Degasperi BEVEZETÉS A nemzetközi személyi és gazdasági forgalom jogi szabályozásáról átlalában 1.§ A nemzetközi személyi és gazd-i forgalom jogi szabályozása - ahogy ebben a könyvben szerepel - felosztás: nmj + nk-i gazd-i kapcsolatok joga együtt; ennek oka: - személyi és vagyoni viszonyok komplex szabályozása: - belső anyagi jog - nk-i eredetű anyagi és elj-i jog - belső nmj (kollíziós jog) - nk-i eredetű nmj 2.§ A nmj és a ngkj lényegéről és viszonyáról - tények lázadása 2 dolog ellen: - nmj hagyományos fogalma ellen - új elemeket is a hagyományos nmj fogalma alá akarnak vonni - Savigny: System des heutigen Römischen Rechts (nmj fogalmának klasszikus megfogalmazása) - lázadó tények: - esetek mennyiségi növekedése - minőségi

változások (nagy kooperációs szerz-k, külföldi beruházások, euintegráció, GATT, IMF, új fizetési rendszerek) - szabályozás módja (ig-i és nk-i közjogi normák behatolása) - differenciáltabb jogforrások (integráció szervei által hozott normák, GATT, ENSZ) - megoldások a tények lázadására: 1 - common law: minden definíció a pj-ban veszélyes ⇒ 0 elméleti fogalmak, 0 nagy rendszerezés - kontinens: rendszerekben való gondolkodás - Ipsen: Európai Gazd-i Közösség joga (EGK jogi mechanizmusának rendszere) - közép- és k-eu: szocialista gazd-i integráció joga után útkeresés - Heisenberg tanulmánya az Encyclopedia Modernában: tud-ok fejlődéséről (előbb meglévő rendszer keretei között tények észlelése, vizsgálata, majd fogalomalkotás és új rendszer) - a rendszerezési elmélet ma - 2 tényező nagy szerepe: - közjog és mgnjog szimbiózisa (állig-i, hati, közjogi viszonyok + vállalati, mgnjogi szint) - a jog relatív

önálló jellege (zárt egység, saját tvszerűségek) + didaktikai-módszertani követelmények - helyes rendszerezés⇒ - nmj önálló jogág, klasszikusan kollíziós jogi értelemben - ngkj: nem önálló jogág (olyan szabályösszesség, amely súlya, funkciója, a szabályozás sajátosságai folytán összefüggő, relatíve önálló jogT, önálló tud-os diszciplína) - indoklás - normatív oldalról - nagy mennyiségű normaanyag - ez a normaanyag gazdátlan - egynemű tárgy: vagyoni, gazd-i viszonyok - összetart a szabályozás sajátossága (anyagi és kollíziós megoldások együttes alkalmazása) - összekötő elem a cél és a funkció is - általános elvek összetartó szerepe - diszciplináris oldalról - jogi diszciplínák sosem korlátozódtak a hagyományos jogágakra - ennek a diszciplínának bőven van normatív anyaga - relatíve elhatárolható - a ngk-k tvszerűségeit csak így lehet leírni - a ngkj rendszerezése: - általános rész -

elméleti rész (ngkj fejlődése, ált. problémák) - források (belső és nk-i jogforrások) - elvek: pl. egyenlő elbánás elve, megkülönböztetés tilalma, nk-i egyezmények elvei (pl. fair and equitable treatment: tisztességes és méltányos elbánás) - különös rész - ngkj alanyai - állami-közjogi szinten - vállalati szint - szerződések (külker-i szerz-k, megállapodások, állami irányító eszközök - fizetések joga 2 - jogviták I. A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A nemzetközi magánjog fogalma - 3. § A nmj-i tényállás - példák: l. TK - közös jellemző: - az esetek több állam jogszabályaihoz kapcsolódnak - nem az egyes államok, mint szuverének vesznek részt, hanem azok állampolgárai v. azok szervezetei ⇒ két v. több állam jogszabályai versenyeznek az alkalmazásért ⇒ jogszab-k összeütközése (kollíziója) - nmj tárgya: nmj-i tényállások (azon tényállások, amelyek több állam jogrendszerével

mutatnak érdemi kapcsolatot, anélkül, hogy bennük az állami szuverenitás közvetlenül szerepet játszana); pl: - nk-i (főleg külker-i) vagyoni viszonyok (tuljog, szerz, felelősség) - személyes és vagyoni elemek vegyesen (mviszony, szellemi alkotások) - ⇒ főleg pj, csj, mj - nem a nmj tárgya pl.: kettős adóztatás, bj nk-i kiágazásai, külföldi vonatkozású állampolgársági ügy - ezek T-e: nkj, ngkj, npénzügyi jog, nbj - 4. § A külföldi jog figyelembevételének indoka - nmj alapkérdése: miért rendeli az állam, hogy fórumai más állam jogszab-ait is figyelembe vegyék? - ok lehet pl: az ítélkező bíróság joga (a fórum joga) gyakran kevéssé áll kapcsolatban a nk-i elemet tartalmazó mgnjogi tényállásokkal - feltétel: az államok egymás jogát elismerjék és tiszteletben tartsák - 5. § Közvetett és közvetlen szabályozás - közvetett jogrendezés: két rétegben elhelyezkedő jogszab-ok segítségével - első szint: melyik állam

jogrendszere az alkalmazandó? - utaló, közvetítő (kollíziós) szabályok döntik el - a jogi tényállást tartalmilag nem oldják meg - második szint: miként alakulnak az alanyok jogai, kötelességei - tárgyi szabályok döntik el - közvetlen jogrendezés - a nmj-i tényállás jogkövetkezményeit direkt módon állapítják meg jogszab-k (0 közvetítés, 0 jogrendszer kiválasztása) - ennek feltétele: érintett államok egybehangzó jogalkotása (főleg nemzetközi egyezmények segítségével); pl: 1980-as Bécsi Egyezmény; 1227-es megegyezés az ítéletek kölcsönös elismeréséről Velence és Bologna között - prob: nincs ilyen nagy méretű hálózata a nmj-i szerz-eknek ⇒ általánosabb a közvetett rendezés (habár a 2. VH után előtérbe kerül a közvetlen rendezés) - 6. § A nmj fogalma és jellege - nmj def: azoknak a jogszab-oknak a gyűjtőhelye, amelyek a külföldi elemet tartalmazó és az állami szuverenitással közvetlen kapcsolatban nem

levő polgári jogi (vagyoni és azokkal összefüggő nem vagyoni), továbbá családi és munkaviszonyokat (azaz mgnjogi viszonyokat) közvetett módon (kollíziós normákkal) rendezik. 3 - rossz megfogalmazás (ok: tükörfordítás Story-tól): - nem nki (hanem a nemzeti jogok egyik ága) - nem mgnjog (közjogi elemek gyakran szerepelnek) - 2 bizonytalan pont: - a jogi szabályozás tárgyának homogenitása (megoldás: a szabályozás módszere homogenizál; amúgy sincs éles határ vagyoni és nem vagyoni viszonyok között) - egyezményes kollíziós jog (nk-i egyezményekben alkotott kollíziós szabályok) hovatartozásának problémája - Kropholler: Internationales Einheitsrecht (különös vonásainak kiemelése, pl. minősítés, renvoi) - Majoros: az egyezményes kollíziós jog lényegesen eltér az autonóm kollíziós jogtól) - Mádl, Vékás: az egyező módszer összefogja a kettőt ⇒ eltérés az egységen belül - kisebbségi álláspont: a nmj-ba

tartoznak a közvetlen szabályok is (Mádl, Vékás: módszerek és belső tvszerűségek eltérése miatt nem azonos jogág) - kisebbségi álláspont érve: a szabályozási tárgy (rendezendő életviszonyok) azonossága - jogág: tudományos kategória (jogalkalmazás, jogi oktatás: gyakran túllép a jogágak sorompóin; cél: középút túlzott jogágiság és a jogági rendszerezés teljes elvetése között) - tehát anyagi nmj szabályainak helye: - ngkj: nem jó, mert nem jogág - 2 megoldás: - az egyes anyagi jogok között (polgári, családi, munkajog) - nemzeti eredetű normák inkább ide - vagy önálló jogág - egyezményes anyagi mgnjogi elhelyezése: - Kropholler: új jogág van kibontakozóban: nemzetközi egységes jog (international uniform law, droit uniform international), melynek tárgya a mgnjogi nk-i egyezmények (anyagi jogiak és kollíziósak is) ⇒ - nemzetközi egységes jog - nemzetközi kollíziós jogi megállapodások - nemzetközi anyagi jogi

megállapodások - nemzetközi magánjog - nemzeti kollíziós normák - Vékás, Mádl szerint másik megoldás is védhető (a fentinél prob az anyagi és kollíziós nk-i megállapodások együttes kezelése) - kollíziós nmj (autonóm és részben egyezményes normákkal) - anyagi nmj - egyezményes normákkal (a belső anyagi normák az adott jogágon belül lennének) vagy - egyezményes és nemzeti normákkal - 7. § A nemzetközi magánjog elnevezésről - először: Joseph Story 1834-ben (private international law) - csalóka: a kollíziós szabályok nagy része keletkezését tekintve nem nk-i (de tárgyát tekintve az) - nmj szűkebb T-én a kollíziós jog elnevezés is OK; de ez nem csak nemzetközi kollíziós jog, hiszen lehet: 4 - egyéb természetű (pl. igazgatási jog, polgári jogi) - időközi kollíziós jog (jogszabályok időbeli hatályát feloldó) - Tközi kollíziós jog (önálló jogrendszerekkel rendelkező állami T-k vagy szövetségi tagállamok

jogszab-ainak összeütközését feloldó) - Story: law of the conflict of laws (jogszab-ok összeütközésének joga) - 8. § A nmj kapcsolata a jogrendszer egyes egyéb területeihez - nemzetközi közjog: államok, mint szuverének közötti viszonyok; de 2 kapcsolódási pont: - a külföldi jog alkalmazásának köt-e/lehetősége a nkj-ból ered - nkj-i elvek (szerz létrejöttéről, értelmezéséről) irányadóak a mgnjogi egyezményekre is - nmj kapcsolatai a jogrendszer T-eivel: - Alkotmány: külföldi jog alkalmazásának határai, "közrend" meghatározása - állampolgárság szabályai (ált. közjog szabályozza, de Frao-ban a Code Civilben) - devizajog (ált. imperatív ⇒ külföldi jog alkalmazásakor is alkalmazni kell) - spec T: külföldiekre vonatkozó belső jogszab-k (belföldi jogállásukra vonatkozó, a belföldiekétől eltérő szabályok) - ált. a nmj határain kívül (kivétel: Frao); főleg: állig, bj-i, eljárási jogi szabályok -

nem utaló jellegű, hanem közvetlen előírást adó normák - államok többsége: állampolgárok és hontalanok jogszerzés és jogvédelem szempontjából egyenjogúak a belföldiekkel (x kivételek) - nemzetközi polgári eljárási jog - joghatóság, külföldi perköltségbiztosítéka, külföldi perképességének kérdései - több jogrendszerben elválasztva a nmj-tól - Frao, Anglia: nmj-i kézikönyvek kiterjeszkednek erre a T-re is 2. A nemzetközi magánjog tudományának rövid története - 9. § A nmj-i tényállások létrejöttének történeti előfeltételei - 3 előfeltétel: - nk-i vagyon- és személyforgalom, rendszeres nemzetközi árucsere - de ebből nem következik szükségszerűen, pl. Róma: - praetor peregrinus a nem rómaiak közötti, ill. a római és nem római közötti viszonyok rendezésére - naturalis ratio-ra épülő ius gentiumot (népek jogát) alkalmazza - de pl. nem rómaiak családi és öröklési ügyeiben ezek hazai joga

érvényesül - a nk-i forgalomban résztvevők államai egymás jogát elvben kölcsönösen egyenjogúnak ismerjék el, s jogaik kölcsönös alkalmazására elvileg készek legyenek - különböző államok jogrendszereinek lényeges különbsége - 0 kollízió pl. középkorban a házassági jog T-én, mivel Európa nagy részén a kánonjog az irányadó - Római Bir bukása ⇒ árucsere hanyatlik ⇒ 0 nmj (habár jogi partikularizmus van) - kora középkor: perszonalitás elve (jogi helyzetet a törzshöz való tartozás határozza meg); feudalizmus térhódítása: territorialitás elve (melyik hűbérúr T-én tartózkodnak) - plussz feltétel a nmj kialakulásához: jogi gondolkodás fejlődése (19. sz-ig csak a tudomány foglalkozik vele, írott jog nincs is) 5 - 10. § A statútumelmélet és korszakai - feltételek megvalósulása először: É-Itália (11-12.sz) - megjelennek az írott jogforrások, a városok statútumai (Genova, Milano, Bologna, Velence, Pisa,

Firenze), de eltérő szabályok ⇒ 12. sz-ra együtt az nmj feltételei - feladat megoldása: jogtud (glosszátorok) - Azo, Aldricus, Hugolinus, Accursius (Glossa Ordinaria) - jusztiniánuszi római joghoz fűznek megjegyzéseket - Aldricus: a bírónak az erősebbnek és hasznosabbnak látszó jogot kell alkalmaznia (nem feltétlenül az eljáró fórum jogát, a lex fori-t) - közös alapelv: minden város statútuma csak saját polgáraira kötelező (+ kapcsoló elvek felállítása) - statútumelmélet: a statútumok érvényesülési határainak skolasztikus logikai úton történő megvonása - 19. sz-ig uralja a nmj-t (a francia T-k szokásjogainak - coutumes behatárolásakor is) - módszer: az adott jogszab tartalmából határozza meg az illető norma T-i hatályát, az érintett jogviszonyok körét - továbbfejlesztés: kommentátorok (posztglosszátorok): 14-15.sz-i olasz jogtudósok ⇒ a statútumtan első összegzői, a statútumelmélet tulképpeni megalapítói -

Bartolus de Saxoferrato bolognai prof - T-i összeütközések problematikája, kérdései: - kiterjed-e a statútum hatálya a belföldön tartózkodó idegenre? - kiterjed-e a statútum hatálya a tvhozó T-én kívül lejátszódó tényállásokra? - a norma tartalmából adódó korlátok értelmezéséhez nyelvtani és logikai módszerek - statútumok hármas osztályozása: - perszonálstatútum (adott T-n lakó személyekre vonatkozik) - pl. cselkép-gel kapcsolatos szabályok - reálstatútum (adott T-n levő ingatlanokra vonatkozik) - pl. ingatlanok tuljogával kapcsolatos szab-ok - vegyes statútum (az adott T-n végbemenő csel-re vonatkozik) - pl. szerződések szabályai - Baldus de Ubaldis: Bartolus tanítványa, a statútumelmélet továbbfejlesztője - másik nagy T: Frao - észak: coutumes (szokásjogok), délen: római mgnjogra épülő írott jogforrások - oktatás: Toulouse, Orléans, Sorbonne - 16.sz-tól az előtérben, a statútumelmélet továbbfejlesztői -

Charles Dumoulin - cél: egységes francia szokásjog, a kzpi-hat erősítése ⇒ vegyes és perszonálstatútum előtérben a reálstatútummal szemben (utóbbi a feudális erőknek kedvez) - pl. házassági vagyonjog alá tartozó vagyontárgyak: nem a dolog fekvési helye szerint, hanem a házastársak első közös lakóhelyének szabályai szerint - Bertrand dArgentré 6 - cél: feudális partikularizmus ⇒ reálstatútumok határainak kiterjesztése (minden olyan rendelkezés ide tartozik, amely bármilyen formában ingatlanra vonatkozik) - a hármas osztályozást világos, szilárd alapokra helyezi - francia iskola jellemzője: a hatály szigorú T-hez kötöttsége körüli vita - 17.sz: Németalföldön fejlődik tovább a nmj - Ulrich Huber, Paul és Johannes Voet (fati és fia) - korra jellemző Bodin szuverenitás-tanának terjedése (függetlenség védelme, területi és jogi integritás) - kérdésük: milyen alapon kerül sor külföldi jog alkalmazására? (a

statútumelméletnél magától értetődő volt az idegen jog kölcsönös elismerése, főleg a háttérben egységesen alkalmazott középkori római jog miatt) - nem egyértelmű az idegen jog alkalmazása, helyette: comitas gentium (nemzetközi udvariasság) gondolata, ahol a comitas legfőbb jele a kölcsönösség, viszonosság - statútumelméleti alapok, dArgentré hatása - újdonság: nem egyetlen jogrendszert vizsgálnak, mivel a kollízió szuverén államok jogrendszerei közötti konfliktussá nőtte ki magát (de az nmj univerzalitása nem ingott meg) - hatás Savigny-re és az angolszászokra - Anglia: - 13.sz-ra kialakul a common law (kzp-i királyi hat-ra támaszkodó egységes jog) ⇒ nincs szükség statútumelméletre - 18.sz: Huber és társai hatására jön az nmj (Anglia a világ vezető kereskedője lett) - különösen comitas gentium terjed (comity) a lex fori áttörésének érdekében - USA: - első nmj-i tudós: Joseph Story (1834: Kommentár) -

átveszi a comity-t, de új korszak kezdődik, túlmutat a statútumelméleten - better-law: a legkedvezőbbnek tűnő jog alkalmazása a jogviszony alanyainak érdekében (prob: érdekük ellentétes) - 11. § A modern nmj elméleti megalapozása - 19.sz elejére tömeges nmj-i tényállások, kikristályosodott tételek, pl: - ingatlan fekvési helyének joga irányadó az ingatlan jogviszonyaira - szerz.kötés helye irányadó a szerz alaki követelményeire (- ezeket átveszik: porosz Landrecht 1794, Code Civil 1804, ABGB 1811) - prob: hármas csoportosítás, módszer egyre kevésbé alkalmas - kritika: Carl Georg von Wächter tanulmánya (1841-42) - fordulat: Friedrich Carl von Savigny - a német történeti iskola vezető egyénisége - egységes elméleti rendszer: System des heutigen Römischen Rechts - kiindulópont: nem a norma, hanem a jogviszony; kérdése: egy adott jogviszonyt mely jogszab-ok szerint kell megítélni? ⇒ jogpol-ilag helyesebb megközelítés -

külföldi jog alkalmazása: ha az adott egyedi jogviszony belső lényege és igénye ezt kívánja meg (államok jogközössége - Rechtsgemeinschaft ⇒ közömbös, hogy melyik állam jogát alkalmazzák) - alkalmazandó jog: amelyhez az adott jogviszony természete alapján tartozik, amelyben "székhelye" (Sitz) van (prob: nem minden jogviszony lokalizálható); ezt a jogviszony térbeli kapcsolódásán keresztül lehet kijelölni: 7 - személy lakóhelyének joga: jog- és cselkép - dolog fekvési helyének joga: ingók, ingatlanok - teljesítés helye: szerz-ekre - Pasquale Stanislao Mancini - olasz egységküzdelmek vezető tudós-politikusa, az olasz iskola megalapítója - 1851-ben mondja: a nkj-t a nemzetekre kell alapítani ⇒ minden nemzetnek joga van a függetlenségre + a nemzetiség az egyes személyt is elsődlegesen meghatározza - ⇒ a személyekre irányadó jogot az állampolgárság (nem a lakóhely) alapján kell meghatározni - hatás: Code

Civil, majd németek és Mao is - olasz iskola másik nagy vívmánya: a szerződő felek jogválasztási joga - nmj-alapok kiépítése megtörténik a 19. sz második felére; innentől államonként külön-külön, nemzeti alapon fogalmazzák meg ⇒ nmj univerzális jellege elveszik ⇒ új feladat: eltérő nemzeti kollíziós szabályok összehangolása (ennek is Mancini a szellemi atyja) + új téma lesz: dogmatikai problémák megoldása - nmj az elmúlt száz évben: specializálódik - de pl. angolszászok továbbra is kérdik: miért alkalmazzunk külföldi jogot? + a jog kiválasztásának szempontjai - amerikai elméletek a hagyományos kapcsoló elvek megújítására (Cavers, Currie, Ehrenzweig, Leflar, von Mehren, Trautmann); hatásuk érződik: 1971-es Restatementben ("mgn-tvjavaslat"); - Európa: - amerikai hatásra alkot: Joerges, Siehr - fennálló rendszer elutasítása és elfogadása közötti szintézis: Bucher, Keller-Siehr, Kropholler, Lorenz,

Schurig - nmj-tv-k kodifikációi: osztrák (1978), magyar (1979), jugoszláv (1982), nyugatnémet (1986), svájci (1987), EK kollíziós szerz-i jogi egyezménye (1980) - a fenti kritikák háttere - gazd-i-társ-i viszonyok változása (VH-k, társ-i reformok, technikai-műszaki fejlődés) - deliktuális felelősség alakulása (üzemi balesetek miatt objektív kárfelelősség megjelenése), szerződés új fejleményei (pl. szabványszerz-k) - nmj megkésett reagálásának oka: utaló normák absztraktsága (társ-i érzékenységük csekély, gazd-i-szociáis ingerküszöbük magas); az anyagi jog módosulása megelőzi az nmj változásait - Franz Kahn: a társ-i fogékonyság érdekében tovább kell fejleszteni a kapcsoló elveket - Rabel: jog-összehasonlítás lehetőségei - 20.sz eleje: nmj fejletlen állapota - a kritikák okai Schurig (1980) nyomán: - prekoncepcionált fogalomvilág, túlbonyolított fogalmi apparátus - szociális érzéketlenség (cél: nmj

közjogiasodjon, politizálódjon) - materiális igazság-deficit (cél: anyagi igazságosság érvényre juttatása is) - nmj-i igazságosság (pl. megfelelő jog kiválasztása, döntések nk-i harmóniájának biztosítása) nem elég, az anyagi jogi igazság érvényre juttatása is kell - jogpol-i közömbösség (cél: az alkalmazandó jog kiválasztása az érintett államok jogpol-i érdekeinek összemérésén alapulna) 8 - nemzetközi tényállás v. nemzetközi jog (prob: nemzetközi tényállás nemzetivé tétele; cél: különleges anyagi normák: regles de droit international privé matériel) - a kritikák többsége elfogadja a kétlépcsős rendszert; ez alapján a reformjavaslatok három alaptípusa: - unilateralisztikus (egyoldalú kapcsoló szabályok) - már a 19. sz-ban: Schnell, Neumann, Niedner (minden állam csak saját maga vonhatja meg anyagi jogának érvényesülési határait, a kollíziós szab-ok ezt nem tehetik) - modern hívei: Niboyet, Sohn,

Pilenko, Quadri - egyszerűsít, 0 minősítés (a kollíziós szab és a felhívott anyagi jogszab 1 jogrendszer része), de: lex fori aránytalan favorizálása + spec kollíziós szabályok: - pozitív kollíziós összeütközés megoldása itt: annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amely kapcsoló szab-ainak megállapításánál a fórum kapcsoló szabályaihoz legközelebb eső elvek szerint jár el ⇒ belföldi kapcsoló szabályok alkalmazása - negatív kollíziós összeütközés megoldása itt: fórum anyagi jogának alkalmazása kisegítő szabályként - prob: egyoldalú kapcsoló szabályok: csak saját jog alkalmazásáról döntenek, ezek hiányában meg spec normák - többoldalú kollíziós szabályok helyett generálklauzulák - képvis: Cavers, Currie, Leflar, von Mehren, Trautmann - cél: eseti szabad mérlegelés, 0 konkrét kapcsoló szabályok ⇒ így közelebb kerülünk az anyagi igazsághoz is - többoldalú kollíziós szabályok melletti

korrekció - közrendi záradék szélesebb köre + kitérítő klauzula (clauses dexception, escape clauses) - főleg Svájcban; képvis: Bucher, Dietzi, Vischer - kollíziós szabály félretétele lehetséges pl. érdekeltek számára elviselhetetlen szigor, vmely állam végrehajtásban való érdekeltségének túlzott foka v. ellentmondásos eredmény elkerülése érdekében - új svájci nmj Kódex (1987): közrendi záradék mellett kitérítő záradék is - nem az irányadó jogrendszerhez tartozó külföldi jogszab-k figyelembevétele - Wengler: különkapcsolás (Sondernanknüpfung) - külföldi jogszab-k alkalmazása, ha azok saját T-i érvényesülési igénye az adott tényállásra kiterjed (akkor is, ha a többoldalú kapcsoló szabály szerint nem ezt kéne alkalmazni) ⇒ a tényállással szoros kapcsolatot mutató jog szabályainak értéktételezése - hatás: EK 1980-as Római Egyezménye, svájci nmj-tv - Ehrenzweig fórumelmélete (lex-fori approach) - a

fórum értékrendjének természetes evidenciája 3 T-en: - a lex fori értékrendje saját anyagi jogi normái alkalmazási határainak megvonásánál (v. helyükbe lépő külföldi jogszab-k kijelölésében) = lex fori basic (alapvető) funkciója - a fórum értéktételezésén alapul az nmj ált. részi intézményeinek felfogása - a lexfori játssza az ultima ratio szerepét a nmj-i tényállások elbírálási folyamatában 9 típusaik: - a közvetett módszert támadó irányzatok - cél: közvetlen rendezést nyújtó anyagi jogi szab-k alkalmazása; történő alkalmazásáról - nk-i tényállások közvetlen rendezését nyújtó egyezmények - a csak nk-i tényállásokra alkalmazandó belső jogszab-ok - pl. 1963-as csehszlovák tv a nk-i ker-ről - pl. 1978 8 tvr a Ptk-nak a külgazd-i kapcsolatokra - kollíziós jogot kikapcsoló szokásjogi szab-ok ⇒ új elméleti rendszer: nemzetek feletti ker-i jog (transnational commercial law) 3. A nemzetközi

magánjog forrásai - 12. § Az nmj forrásainak típusai - szokásjogi források - kodifikációk csak az elmúlt száz évben (Frao: még ma is csak tervezet) - bírói gyak - nk-i ker-i szokások (ha az adott állam elismeri, szankcionálja) - írott források - nemzeti jog normái - külön tv (Ausztria, Cseho, Lengyelo, Mao, Svájc, Románia, Olaszo) - Ptk rendelkezései között - átfogó jelleggel (portugál Código civil) - egyes részeket érintve (Code Civil) - Ptk bevezető rendelkezései között (olasz Codice Civil 1995-ig) v. az életbe léptető tv-ben (német EGBGB) - különböző más tv-ekben, rendeletekben (volt SZU: Polgár Tvhozási Alapok) (- a jogforrások v. - közvetett normák (l. a fentiek) - közvetlenek (pl. 1963-as csehszlovák tv a nk-i ker-ről)) - nemzetközi egyezmények: nk-i természetű jogforrások, x alk.jogi eljárás útján válnak a belső jog részévé - normákat alkotó (law-making treaties, traités-lois) egyezmények - osztályozási

szempontok: - bilaterális (kétoldalú) v. multilaterális (többoldalú) - bilaterális: ún. jogsegélyegyezmények (Mao is gyakran köt ilyet) - multilaterális: pl. Hágai Nmj-i Konf - zárt (csak x államok belépését engedi); pl. EK tagállamok Római Egyezménye - nyitott (minden állam csatlakozhat); pl. Bustamante-kódex, Bécsi Egyezmény - közvetlen (pl. Bécsi Vételi Egyezmény) v közvetett szabályozást (pl. Hágai Konf) tartalmazó - közvetett lehet: - alkalmazandó jogot meghatározó - eljáró bír-t kijelölő - hatály szempontjából: 10 - csak az egyezményes államokra terjed ki (többségében ilyen) ⇒ belső jog szabályait megelőzik lex specialis-ként - minden államra kiterjedő (de ezeket az adott T-en a szerződő államok kizárólagos normáivá kell tenni) ⇒ kötelező jelleggel megállapított egységes jog (loi uniform) - tisztán belföldi tényállásokra kiterjedő (pl. 1930-as és 1931-es genfi egyezmények a váltó, ill.

csekkjogról) - 13. § A magyar nmj forrásai - a legutóbbi időkig: nemzetközi + bírói gyak-ban kialakított szokás + szétszórt írott szabályok (joghatóságról, nmj-ról) - 19.sz: nmj-i szabályok szaporodása (külföldiek teljes jogegyenlőségéről, külföldiek váltójogáról, joghatósági rendelkezések a polgári perrendtartásról, a külföldi ítéletek végrehajtásáról) + nk-i egyezmények (USA, Frao, Oroszo) - 20.sz: - 1979-ig fontos: Pp, Ppé, Csjté - kodifikációs ötlet megjelenése - 1948: Szászy István tervezete, az is marad - újra: 60-as évek közepe (ok: pl. GDP 50%-a külker-ből) - csehszlovál (1963) és lengyel (1965) már elkészült - 1968: 2. tervezet (MTA Állam- és Jogtud-i Intézete irányít) - 1970: IM irányítása alatt új tervezet - 1978: 4. tervezet (Mádl is alkot) ⇒ 1979 évi 13 tvr lesz; felépítés (Kódex-jelleg): - Általános szabályok - E tvr célja a békés nk-i kapcsolatok fejlesztése érdekében annak

meghatározása, hogy - melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható, - milyen joghatósági és elj-i szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában - Személyek - Szellemi alkotások joga - Tulajdonjog és más dologi jogok - Kötelmi jog - Öröklési jog - Családi jog - Munkajog - Joghatóság - Eljárási jogi rendelkezések - Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása - Zárórendelkezések - fontos jogforrási szerep: nemzetközi egyezmények - többoldalú (pl. Bécsi Vételi Egyezmény, szerzői jogok védelme, iparjogvédelem T-én - kétoldalú (legfontosabbak: jogsegélyegyezmények) ⇒ a tvr-t nem lehet alkalmazni olyan kérdésben, amelyet nsz szabályoz II. A KOLLÍZIÓS SZABÁLY ÉS ALKALMAZÁSA 11 4. A kollíziós szabály - 14. § A

kollíziós szabály fogalma és fajai; a kapcsoló szabály - tágabb értelemben def: azok a normák, amelyek meghatározzák, hogy több figyelembe jövő jogszab közül ténylegesen melyiket kell alkalmazni (rendezik az összeütközést, kollíziót); fajtái: - nemzetközi kollíziós szabályok (több szuverén állam jogai ütköznek) - területközi kollíziós szabályok (szuverén állam nem szuverén részeinek szabályai ütköznek; pl. USA államok) - személyközi kollíziós szabályok (eltérő embercsoportokra irányadó jogszab-k között, pl. x iszlám országokban) - időközi kollíziós szabályok (ha x tényállás a már hatályon kívül helyezett jogszab érvényesülésének ideje alatt valósul meg) - kollíziós szabályok többsége: kapcsoló szabály (tényállás és alkalmazandó jogrendszer között kapcsolnak) - ezek általános része: pl. közrendi záradék, vissza- és továbbutalás szabályai, fogalommeghatározások - kollíziós norma

fajai: - egyoldalú: a saját jogszab alkalmazásának határait határozzák meg (pl. Code Civil: a személy jogállására vonatkozó tv a franciákra akkor is vonatkoznak, ha külföldön tartózkodnak) - statútumelmélet kérdésére válaszol (meddig terjed egy adott jogszab) - teljes (többoldalú): az irányadó jogot mindenképpen meghatározzák (pl. magyar Kódex: jogalap nélküli gazdagodás következményeire annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek T-én a gazdagodás bekövetkezett) - Savigny kérdésére válaszol (mely ország jogát alkalmazzuk x tényállásra) - tudomány: a teljes normák alkalmasabbak - kritika (Niboyet, Pilenko, Quadri): minden állam csak saját jogának érvényesüléséről dönthet - 15. § A kapcsoló szabály szerkezete A kapcsolás - kapcsoló szabály: jogrendszerek közötti választást kimondó normatétel - szerkezeti elemei: - tényállás (hipotézis) - anyagi jogi intézményekre, rendszeralkotó alapfogalmakra

épül: jogkép, cselkép, szerződés, stb. ⇒ a kapcsolás tárgya (nem maga az életviszony lesz az) - rendelkezés (diszpozíció) - a nmj-i tényállást az alkalmazandó jogrendszernek veti alá - normatív formába teszi az irányadó jog kiválasztását ⇒ imperatív jelleg; ez a normatív parancs a belső jog része - az imperatívusz a racionális értékelés eredménye (racionális elem: a jogrendszerek közötti választás, értékelés) - soha nincs jogkövetkezmény (joghatás v. szankció): ezt a felhívott jogrendszer szabályai határozzák meg - egyoldalú: konkrétan határozza meg az alkalmazandó jogot, teljes: általános formában jelölik meg - kapcsoló-elv: tényállás és irányadó jogrendszer között összeköttetést teremt - legfontosabb kapcsoló tényezők: 12 - állampolgárság (hazai jog): lex patriae - lakóhely: lex domicilii - jogi személy székhelye - a dolog fekvésének helye: lex rei sitae - ügyletkötés helye: lex loci actus -

választott (kikötött) jog: lex pro voluntate - teljesítés helye: lex loci solutionis - jogsértés elkövetésének helye: lex loci delicti commissi - eljáró bíróság (hatóság) joga: lex fori - ha nem elég a fenti (pl. hontalanra nem alkalmazható lex patriae), akkor kisegítő kapcsoló tényező kell (pl. magyar Kódex: hontalan személyes joga: annak az államnak a joga, amelynek T-én lakóhelye van.) - ha kisegítő kapcsoló tényező (v. több jog is alkalmazható); a tényállással legszorosabb kapcsolatot mutató jog szabályait kell alkalmazni - x kapcsoló tényezők időben változnak (pl. állampolgárság) ⇒ meg kell határozni a kapcsolás szempontjából releváns időpontot (pl. öröklési jogviszony: az örökhagyónak a halál időpontjában lévő személyes joga szerint) - kapcsoló tényező jogi (pl. lakóhely) v ténybeli (pl dolog fekvése) kategória - a kapcsoló tényezők megválasztásának elvei: - kontinentális elmélet: Savigny

Sitz-tanának továbbfejlesztése, kapcsoló tényezők a jogviszonyok típusai szerint (bár újabb tendencia: bírói mérlegelésnek nagyobb tér) - angol, észak-amerikai tud: rugalmasabb elvek (the proper law of the contract, the most real connection) ⇒ prob: szubjektivizmus - kapcsolás: jogszab-alkalmazás, de spec jellege miatt alkalmazása is spec (értelmezés, analógia), pl. prob: - kapcsolás tárgyát képező jogi fogalom értelmezése: a minősítés (fr.: qualification) - ha az alkalmazni rendelt szabályok visszautalnak a fórum jogára v. továbbutalnak (renvoi) - külföldi jog tárgyi szabályainak alkalmazása - 16. § A csalárd kapcsolás - lényeg: mesterséges kapcsolatot hoznak létre x jogrendszerrel az irányadó jog megkerülése céljából - összefügg vele és megelőzi: forum shopping (a felek oda mehetnek, ahova akarnak) ⇒ a joghatóságról szól, nem az alkalmazandó jogról) - fogalmi elem a célzat (nehezen bizonyítható) - módszer lehet: -

leggyakoribb formája: az alkalmazandó jogot meghatározó kapcsoló tényező mesterséges megváltoztatása (ált. mozgatható kapcsoló tényező, pl tartózodási hely, ügyletkötési hely) - joghatóság megállapításának tv-i feltételeit változtatják meg (más fórum más kollíziós jogát célozzák) - pl. cheap-flag: olcsóbb lobogó választása (enyhébb regisztrációs feltételek érdekében) - a kapcsolás tárgyának manipulálása (pl. szabadalmi licenciaszerz adásvételi szerz-nek álcázva) - cél: nemkívánatos jogkövetkezmény elkerülése v. kedvező jogi hatás elérése - eltérő megítélés (Frao: szigorú, USA: elnéző) 13 - színlelés esetén: színlelt mozzanat figyelmen kívül hatása; megvalósult mesterséges mozzanat (pl. tényleg x helyen kötöttek házasságot a fenti céllal): ált a csalárd kapcsolás jogi hatályának megtagadása, helyette tv szerinti szabály - magyar Kódex: csak akkor szankcionál, ha a csalárd kapcsolás

külföldi jog alkalmazásához vezetne (helyette az irányadó jogot kell alkalmazni) 5. A minősítés - 17. § A minősítés problémájának lényege - def: az adott tényállásra illő kapcsoló szabály kiválasztása és a kérdéses jogviszonyra alkalmazása - prob: a tényállásban szereplő anyagi jogi kérdés kollíziós jogi rendszertani helyzetének megtalálása, besorolása a megfelelő kapcsoló szabály alá ⇒ több jogrendszert kell figyelembe venni (a kapcsoló-szabály alkalmazása attól függ, hogy az adott jogi fogalmat melyik jogrendszer szerint értelmezzünk) - pl. özvegyi haszonélvezeti jog: magyar jog szerint öröklési jogi igény (legtöbb eu-i ország: dologi jogi igény) ⇒ az értelmezés meghatározza az alkalmazott jogot - minősítés problémájával foglalkozik: Kahn német, majd Bartin francia jogtudós (utóbbitól az elnevezés) - minősítés témakörei: - elsősorban: elévülés - kontinentális jog: anyagi jogi - USA: eljárási

jogi - Anglia: az 1984-es Foreign Limitation Periods Act-tel az elévülés anyagi jogi lesz - közös végrendelkezés tilalma - olasz jog: anyagi érvényességi feltétel - francia jog: alaki érvényességi feltétel - állam örökösi helyzete - Mao, Németo, Svájc, Olasz: tv-es örökös - Frao, Belgium, Hollandia: közjogi jellegű elsajátítási igény illeti meg az uratlan hagyatékra - probléma lehet: ha a fórum joga nem ismer egy adott intézményt v. ahhoz hasonlót (pl. a "trust" ismeretlen a kontinentális jogban ⇒ a minősítés a joghézag kitöltésének eszköze is lehet - a minősítés problémájának gyökere: kapcsoló szabály normatani sajátosságai (a kapcsoló szabályok normatételei a felhívott anyagi jog szabályaiból egészülnek ki teljes normává) - feladat: hipotézis legyen nyitott bármely jog fogalmainak befogadására - 18. § Megoldási kísérletek - hosszú ideig végletes alternatíva: lex fori (eljáró szerv államának

joga) v. lex causae (irányadó jog) szerinti értelmezés - többség (Kahn, Bartin is): lex fori (csak saját fogalmai szerint értelmezheti saját államának jogát); gyakorlatban is; prob: ismeretlen jogintézmények? - kisebbség (pl. Martin Wolff): lex causae (jogrendszerek nem térnek el annyira egymástól, ismeretlen intézmények is minősíthetők), prob: nem vezet meggyőző eredményre ⇒ megoldási kísérlet: szekunder minősítés (nem a kapcsoló szabály kikeresésére fókuszál, hanem a jogkérdésnek az irányadó jogon belüli elhelyezésére) - történeti megoldás-keresések: 14 - Bartin: nem lehet végérvényesen megoldani a nk-i jogszab-összeütközéseket - Raape: baromi nehéz egyszerre két jogrendszerben bírónak lenni - megállapítás: nem lehet tisztán alkalmazni semelyik elvet - csökkenti a minősítés problémáját: kategóriák funkcionális vizsgálata (funkcionális minősítés) ⇒ ha azonos a funkció: a kapcsoló szabály alá

vonható - Rabel: a kapcsoló szabályok összehasonlító jogi értelmezése - Kegel: a kapcsoló szabályok által szolgálni kívánt érdekek vizsgálata - teleológikus minősítés: az alkalmazandó anyagi jogi normák célját is figyelembe kell venni - nemzetközi egyezmények kapcsoló szabályainak minősítése: v. maga az egyezmény magyaráz v. nsz-eknél használt elvek (pl felek szándéka) szerint - magyar Kódex kifejezett rendelkezése: - ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. - ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni. - Vékás, Mádl álláspont: -

túl egyoldalú a fenti kettős felosztás, alap: autonóm elméletek - Rabel jog-összehasonlító minősítése - Kegel nmj-i érdekkutató minősítése - eltérő megoldások: - ismeretlen intézmények esetében - funkcionális értékelés, ez alapján elhelyezés (szubszumálás) saját jogában (prekvalifikációs elj), majd a tul.képpeni minősítés: a kapcsoló szabály befogadóképességének értelmezése - ha a fenti nem megy ⇒ joghézag ⇒ kiterjesztő értelmezés v. analógia útján kell megoldani - szisztematizálási eltérések esetében - lehet eltérés a lex fori anyagi joga és kollíziós joga között, ekkor: - prekvalifikációs elj az anyagi lex fori, maga a minősítés a kollíziós lex fori alapján játszódik le - lehet eltérés a fórum és a potenciális lex causae rendszertani besorolása között - szempont: a fórum kapcsoló szabályának befogadóképessége (pl. USA-államok eljárási elévülése a kapcsoló szabályok szempontjából

anyagi jogi kérdés) 6. Vissza- és továbbutalás (renvoi) - 19. § A kapcsoló szabály utalásának terjedelme: a renvoi problémája - prob alapja: jogrendszerek eltérő kapcsoló szabályai ⇒ ezek összeütközése = vissza-, ill. továbbutalás problémája (renvoi) - probléma megjelenése: Forgo-eset: 5 éves kora óta Frao-ban élő bajor állampolgár hagyatéka - bajor jog kapcsoló szabálya: hagyaték fekvése szerinti jog (⇒ francia jog) - francia jog kapcsoló szabálya: állampolgárság szerinti jog (⇒ bajor jog) 15 - Cour de Cassation (francia Semmítőszék): bajor kapcsoló szabály ⇒ francia jog alkalmazása - Chesire angol tudós megjegyzése: bárcsak ne született volna meg Forgo! - 0 renvoi-probléma: - azonos kapcsoló szabályok - azonos eredménnyel járó különböző kapcsoló szabályok - a renvoi-prob fő T-e: a személyes jog - 20. § Elméleti álláspontok; gyakorlati megoldások - hosszú ideig álláspont: a külföldi jog kapcsoló

szabályát nem szabad vizsgálni - logikai érvek: nehogy már ping-pong legyen az utalásokból - renvoi melletti érvek: - különböző államok nmj-i gyak-ának nagyobb harmóniája - Savigny-féle cél: nmj-i ügy megítélése egyforma lehessen függetlenül az eljáró bír államától - legfontosabb érv: a fórum saját anyagi jogának az alkalmazását érheti el (Nussbaum kifejezésével: Heimwärtsstreben - hazafelé törekvés) - mára többségben a renvoi-t elfogadók; de prob: a renvoi korlátja (meddig küldözgetik?) - követendő elv: a külföldi kollíziós jog utalását akkor és annyiban kell figyelembe venni, amikor és amennyiben a renvoi ugyanahhoz a döntéshez segít, amit az érintett külföldi fórum hozna - angol bírói gyak: foreign court doctrine (az angol bíró azt az anyagi jogot alkalmazza, amelyet a saját kollíziós joga által felhívott jogrendszer fóruma adott esetben irányadónak tartana ⇒ elfogadja a visszautalást, ha az illető

jog elutasítaná azt) - többségi nézet: visszautalás és egyszeri továbbutalás elfogadása - általános nézet: 0 renvoi a felek jogválasztása esetén - Mo: csak kötelmi jogban lehet jogválasztás - jelentős nézet: 0 renvoi az egész nk-i szerz-i jogban (a felek jogválasztása nélkül is) - bírói gyak - ált. elfogadja a renvoi-t - visszautalás esetén: mintha a saját anyagi szabályaira utalnának - nem fogadja el: Dánia, Hollandia, Norvégia - Olaszo: sokáig nem, de az új 1995-ös Nmj-tv elfogadja, kivétel: - felek jogválasztása - jogügyletek alakszerűségének szabályai - szerz-en kívüli kártérítési felelősség - nemzetközi egyezmény által uralt kérdések (- a továbbutalást csak akkor fogadja el, ha a felhívott állam joga is elismeri a renvoi-t) - nemzetközi megállapodások döntő többsége kizárja a renvoi-t - Kódex: - ha a tvr értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést

közvetlenül rendező szabályai irányadók ⇒ a külföldi jog kollíziós szabályait nem kell figyelembe venni ⇒ továbbutalás elfogadása kizárva - ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni ⇒ a visszautalást elfogadja a magyar bír - visszautalás legsűrűbben: házassági vagyonjog, öröklési statútumok T-én 16 - Burián szerint prob: el kéne fogadni a továbbutalást is 7. A külföldi jog alkalmazása - 21. § A joghatóság és az alkalmazandó jog - joghatóság: államok közötti illetékesség; alap: belső jogszab-k + nemzetközi megállapodások - a nmj-i tényállások elbírálásának első elj.jogi feltétele - fajtái: - általános - kizárt - kizárólagos - kikötött - nk-i szerz-ben megállapított - joghatóság nem az alkalmazandó jogot, hanem az eljáró bír-t jelöli meg - de USA pl: rejtett kollíziós normák (a joghatósági szabályok

néha az alkalmazandó jogot is meghatározzák, pl. bontóperek) - fő kérdés: mely állam kollíziós jogát alkalmazza a bír? - sokáig: minden bír saját államának kollíziós jogát alkalmazza - ma: - rendes bír-k továbbra is a fenti elv szerint - választott bír: nem feltétlenül (Sandrock vizsgálatai alapján) - Magyar Gazd-i Kamara melletti Állandó Válbír kitart a hagyományos elv mellett - 1961-es Eu-i Egyezmény a ker-i válbír-ról: a válbír által megfelelőnek tartott kollíziós szabályt kell alkalmazni a felek jogválasztásának hiányában (hasonló: 1985-ös mintatv a nk-i ker-i válbíráskodásról) - 22. § A viszonosság jelentősége a külföldi jog alkalmazásánál - viszonosság itt: az államoknak egymással szemben tanúsított egyforma magatartása - nagy szerepe: külföldiek joga + nk-i polgári eljárásjog - kollíziós nmj: ált. nincs szerepe (a külföldi jog alkalmazását nem lehet viszonosságtól függővé tenni), helyette:

életviszonyokat a hozzájuk legközelebb eső szabályok szerint bírálják el - ⇒ viszonosság hiánya miatt a külföldi jog alkalmazása nem tagadható meg, kivéve, ha: - jogszab a viszonosság fennállását kifejezetten megkívánja - a konkrét esetben az érdekelt fél bizonyítja a viszonosság hiányát, megsértését - Kódex: - A külföldi jog alkalmazása - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem függ a viszonosságtól. - Ha a jogszab a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha jogszab a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság fennállásáról az ig.ügymin ad a bír-ra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot - 23. § A külföldi jog alkalmazásának problémái - prob: idegen szuverenitás normái + bír-i gyakorlat hiánya - fikciós teóriák az idegen jog alkalmazására: 17 - vested rights (droits acquis)-elmélet (Dicey,

Beale, Pillet): 0 valóságos alkalmazás, csak a külföldi normák alapján szerzett jogok elismerése - rinvio ricettizio-elmélet (Santi Romano, Ago, Quadri; ellene: di Vignano): a fórum recipiálja az idegen normákat, és így saját jogaként alkalmazza - local law-elmélet (Cook, Lorenzen): a fórum lemintázza az idegen szabályokat és így azonos belföldi normát alkalmaz - data-elmélet (Ehrenzweig, Jayme): a külföldi jogi norma x elemeit kezelik tényként - a fenti elméletek mögötti reális mag főleg perjogi következményekkel - pl. common law: külföldi jog perbeli tényként kezelendő - kérdés: külföldi jog alkalmazása hivatalból v. vmelyik fél kérelmére? - saját szabályok alkalmazása: hivatalból (iura novit curia-elv) - idegen szabályok alkalmazása: logikailag a saját jogi kapcsoló elemen keresztül, tehát hivatalból - de: a iura novit curia vélelme itt nem érvényesül (képzési hiányosságok, 0 info, stb. az idegen joggal

kapcsolatban) ⇒ inkább hivatalbóli alkalmazás melletti érvek - gyakorlat: - common law: külföldi jog fakultatív alkalmazása (hivatalból nem), a perbeli tényekkel azonos módon kezelt idegen jog - de már nem a jury, hanem a bíró értékeli a külföldi jogot - Római Egyezmény: az angol jog részeként kötelezővé teszi az alkalmazási körébe eső szerz-ekre irányadó jog alkalmazását - USA: l. common law, de lazább - ugyancsak fakultatív alkalmazás mellett: Spanyolo - a bíró hivatalból nem köteleses alkalmazni a külföldi jogot, de jogában áll - Frao 1988-ig (onnantól hivatalból kötelező alkalmazás) - bíró ex officio köteles alkalmazni a kollíziós norma által kijelölt külföldi jogot - német, osztrák, olasz gyak - Kódex: - A bír v. más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik - Ha a felek a tvr szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a

jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni - külföldi jog bizonyítása - mivel a iura novit curia nem érvényesül ⇒ az alkalmazandó normák bizonyítás tárgyát képezik - bizonyítási kötelezettség? - fakultatív rendszerek: az illető felet terheli (a bír-nak nincs hivatalos tudomása) - officialitás elve esetén: elsősorban a bíró feladata - Kódex: - a bír szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. - a külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyminiszter felvilágosítást ad. 18 - Institut de Droit International 1989-es határozata: külföldi jog és lex fori alkalmazásának egyenrangúsága - bizonyítási eszközök: - Anglia, USA: szakértő-tanú meghallgatása - Frao: írásos szakvélemény - Németo: egyetemi írásbeli szakvélemény - Ausztria, Svédo: hatósági szervek, pl. IM segítsége -

1968: Európai Egyezmény a külföldi jogokról történő tájékoztatás előmozdítására (kölcsönös tájékoztatási köt, de a válasz nem köti a megkereső hatóságot - külföldi jog egyszerűbb bizonyítása: jogsegélyegyezmények - bizonyítási teher: - fakultatív helyen: - pervesztességet eredményező teher sehol nem jellemző - ha a külföldi jog nem bizonyított, akkor ált. kisegítő szabályok, de nem pervesztesség - ha a bír hivatalból köteles bizonyítani: 0 bizonyítási teher - Kódex: ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni. - külföldi jog alkalmazásának spec kérdései: - a saját jogban ismeretlen intézmények is alkalmazhatóak - alkalmazás: úgy, ahogy az illető állam bír-ai átültetik a gyakorlatba - fellebbezés lehetősége ált. kizárt a külföldi jog nem v téves alkalmazása miatt (ez már változni kezdett; magyar jog: már most is általános) - sok helyen: nmj-i ügyek

koncentrálása ⇒ bírák specializálódása, szakértelem, jártasság - 24. § Közrend; imperatív szabályok és a közrendi záradék - közrend (ordre public, public policy): az adott jogrendszer sérthetetlen elvei, amelyeket feltétlenül meg kell védeni, érvényre kell juttatni az idegen jog eltérő eredményre vezető hatásával szemben - alap: Code Civil: a felek megállapodásukkal nem ronthatja le azon tv-k hatályát, amelyek a tisztességre és a jóerkölcsre vonatkoznak - a közrend védelmében a jog kizárja a kapcsoló normák által felhívott külföldi jogszab-k alkalmazását - közrend: tartalmában változó kategória, befolyásolj az adott állam és az adott jogrendszer pol-i alapállása ⇒ indokolatlanul diszkriminálhat is - közrend 3 felfogása - francia: közrendi jellegű tv-k, melyeket vitathatatlanul követni kell - német: a közrend a kollíziós jogból ered ⇒ utalás nem érvényesíthető, habár oda mutat (feltétel: szoros belső

kapcsolódás közrend és eset között - angolszász: minden esetben külön kell vizsgálni, hogy közrendbe ütközik-e - nmj-ban 2 fő módszer a közrend védelmére: - a közrend pozitív jellegű védelme (lex fori imperatív) - feltétlen alkalmazást kívánó, imperatív szabályok - a szabályok ténylegesen szabályozzák is az adott kérdést, nem generálklauzulák - pl. Ptk: a jogképesség általános, egyenlő, feltétlen - prob: melyek a norma imperatív jellegének kritériumai? - válasz: amelyek közvetlenülvédik a gazd-i-társ-i rend alapjait 19 - x esetben spec közrendi szabályok teszik egyértelművé az imperatív jelleget - a közrend negatív jellegű védelme: a közrendi záradék - generálklauzula-jellegű (a külföldi normát mellőzni kell, ha annak alkalmazása a jogrendszer alapját képező elveket sértené) - nem az idegen norma általános megítélése, hanem konkrét alkalmazásának megakadályozása - a bírói gyak. tölti meg

tartalommal; szempontok: - konkrét eredményében, - nyilvánvalóan, - lényeges alapelveket sért - ha imperatív és közrendi záradék együtt: különös-általános viszony - Kódex: - Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. - A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. - A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni - döntő szempont a konkrét tényállás kapcsolata a fórum jogi rendjével ⇒ kivételes lehetőség a közrendi záradék - Válbír előtt is lehet közrendre hivatkozni (itt: nk-i közrend = x országok által általánosan elfogadott normák összessége) - 25. § Kisegítő jog - nem kerülhet sor a kapcsoló szabály által felhívott külföldi jog alkalmazására: - kérdéses külföldi jogszab-k nem ismeretesek (az igénybe vehető bizonyítási eszközök kimerülése

után) - az irányadó jog nem tartalmaz a felmerült jogkérdésre választ - a kérdéses szabályok a fórum jogrendjébe ütköznek - a felek a külföldi jog alkalmazásának mellőzését kérik - bizonyítandó viszonosság hiánya esetében - csalárd kapcsolás esetében - mit alkalmaz ilyenkor a bír? - imperatív szabályok: a lex fori kitölti a házagot - ha 0 külföldi norma nem ismert, hiányzik v. a közrendi klauzula miatt nem alkalmazható ⇒ joghézag - kitöltés: pl. analógia; ha ez sem megy: kisegítő jog kell - felek mellőzési kérelme, bizonyító viszonosság hiánya, csalárd kapcsolás: kisegítő jog kell (de az eredetileg irányadó jogra egyáltalán nem kerülhet sor) - általában: lex fori segítségül hívása - prob: gyakran nem alkalmas ⇒ a tud. inkább utolsó lehetőségként tekint rá (helyette inkább hasonló jogrendszer v. általános jogi alapelvek) - gyak: lex fori (de kivételek a Kódexben) III. SZEMÉLYEK 8. A történeti

előzményekről és a szabályozásról általában - 26. § A személyek a jogban - történeti szemlében 20 - régen: direkt norma alkalmazása (egyes konkrét kérdésekben hogyan kell tekinteni a külföldit - polgári korszak előtt: - nemcsak nemzetiség, de társ-i hovatartozás szerinti tagoltság is - hódítások után két rétegű jog: belföldi és hódító államé - Róma: a nem római polgárok jogvédelme 0 - antikvitás: kollíziós jog gyökerei (interprovinciális nmj) - a személyek jogállásának fejlődése: - territorialitás elve - külföldiek külön anyagi jogi szabályozása, jogképességük elismerése - kánonjog és római jog egységesítő szerepe - a sokféleség feloldására: nmj - polgári társ-i rend kialakulása - személyek egyenlő jogképessége, jogegyenlőség (Függetlenségi Nyilatkozat, EPJNY, Code Civil) - személyek mozgására csak a belső jogot tudják alkalmazni - nemzet ⇒ nemzethez tartozás = állampolgárság ⇒

kapcsoló elv - Code Civil: a franciák jogállását akkor is a francia jog szerint kell megítélni, ha külföldön tartózkodnak v. élnek - általánosul a belföldi jogegyenlőség elve - 27. § A személyek a mai jogi szabályozásban - új tendenciák: határokon átnyúló vállalatok, munkaerő nagyfokú mozgása - EK: európai nagyvállalat (Societas Europaea) tervezete, munkaerő szabad mozgása - állam jogalanyiságának kérdése - ⇒ kodifikált jogok a teljesség igényével kívánják rendezni a személyek jogviszonyait (jogi személyekre: Hágai Egyezmény + Bustamante Kódex) - közép- és k-eu: kiépül a személyek modern nmj-a (korábban konfrontációk a létező szocializmus és a NY között) - 28. § A szabályozás természete, forrásai és főbb intézményei - szabályozás formái: - nmj-i kollíziós szabályozás - ngkj: közvetlenül rendezi a jogállás kérdését - 2 fő forrás: - belső, nemzeti jogforrások (írott jog + bírói gyak) -

külső, nemzetközi jogforrások (anyagi jog és nmj T-én is) - főbb intézmények: ember, állam, jogi személyek jogállása, külföldiek jogállása belföldön 9. Az ember mint jogalany - 29. § A személyes jog (lex personae, perszonálstatútum) - Kódex: az ember jogkép-ét, cselkép-ét és általában személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait személyes joga szerint kell elbíráln - az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára - személyes jog 2 eleme - anyagi jogi elem: a személyre vonatkozó belföldi anyagi normák összessége (nemzetközi egyezmények is) 21 - nmj-i elem: mely belföldi anyagi jog szerint kell a személyes jog tartalmát megítélni - a személyes jog önmagában nem kapcsoló elv, csak az ember és állam viszonyának sajátos tényezője, jogi kapcsolata az (lex patriae: az állampolgárság elve) - a lex patriae nem érvényesül kizárólagos jelleggel (pl. hontalanság, kettős

állampolgárság) ⇒ lex domicilii (domicilium): a lakóhely elve - lex domicilii általános: common law országok - ok: hagyományosan sokat mozgó emberek, migráció - USA: sok a nem-állampolgár (domicilium itt: állampolgársági egyenlőség kifejezése ⇒ melting pot; olvasztótégely) - erős kötődés háttere: születés, élet, letelepedés, állandó lakóhely (állampolgársághoz hasonlóan szoros) - prob: nem állandó ottlakás szándékával választott lakhely (residence) és tartózkodási hely bonyolít - egységesítés érdekében már az első Hágai Egyezményben (1896): habitual residence (szokásos lakóhely), majd 1955-ös Hágai Egyezmény az Állampolgárság és a Lakóhely Joga Közötti Ütközés Rendezéséről - ma: habitual residence enyhe fölénye - 30. § A jogképesség - def: a személy azon jogilag kifejezett tulajdonsága, hogy polgári jogviszonyok alanya lehet - annyira része az emberi mivoltnak, hogy korlátozása vitatott (sok

nmj-ban nem is szabályozzák, mondván, hogy úgyis egyenlő) - fejlődés: - Egyesült Nemzetek Egyetemes Nyilatkozata az Emberi Jogokról: mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék - magyar nmj-i szabályozás - Csjt: a természetes személy cselkép-ét az illető személy hazai joga (lex patriae) szerint kell elbírálni (mivel a cselkép feltételezi a jogkép-t ⇒ ugyanez a szabály vonatkozik arra is) - a hazai jog irányadó a jogképesség tartalmára, kezdetére, végére - tartalma: - a jogegyenlőség általános követelmény (Kódex: külföldiek és hontalanok jogi helyzete: mint a belföldieké) - Alk és Ptk imperatív szabályai: a jogképesség életkorra, nemre, nemzetiséghez v. felekezethez való tartozásra tekintet nélkül egyenlő - kezdete - ált: szülés esetére, de már a fogamzás elejétől megilleti - Ptk: élve születés esetén a fogamzástól kezdve jogképes (azaz az élve születéstől visszafelé számított 300.

naptól) - prob: mi van, ha a születés öröklési jogi jogviszonynak minősül - élve születés fogalma sem egyértelmű (vhol 24 óra élet kell, Mo: 0 idő, aki élve születik) - megszűnése: halállal v. holtnak nyilvánítással - biológiai és jogi halálfogalom nem minden jogban ugyanaz - más kapcsoló elvek a Kódex szerint - ha vkinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. 22 - akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek T-én lakóhelye van, ill. a magyar jog, ha Mao-n is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. - akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye

közül az egyik Mao-n van, személyes joga a magyar jog - lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. - common law: differenciáltabb (pl. plusz feltétel: nem kiutasítás v. deportálás miatt lakik ott + különböző domiciliumok) - szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideje tartózkodik - változások? Az állampolgárság (⇒ személyes jog) megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. - menekültek: - Mao-n menedékjogot élvező személy személyi állapotára a magyar jog irányadó; ez a rendelkezés nem érinti a korábbi személyi jogállapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. - nemzetközi egyezmények hatása: - Menekültek Jogállására Vonatkozó 1951-es Egyezmény (Mao. 1989 óta): a menekült személy jogállására a domicilium, ha ilyen nincs, akor a

residence joga irányadó - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948): mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék + - jog az élethez és a szab-hoz - rabszolgaság tilalma - jog a tv egyenlő védelméhez - tulajdonhoz való jog - a házasulási jog faji és vallási alapon nem korlátozható - PPJNE (1966) - fenti elvek + lépések (pl. Emberi Jogok Bizottságának létrehozása) - Európa Tanácsi tagság - Emberi Jogok Európai Konvenciója (1950): Emberi Jogok Európai Bíróságának létrehozása - bilaterális egyezmények - jogsegélyegyezmények (azonos jogvédelem egymás országában a jogalanyoknak) - 31. § A cselekvőképesség - a perszonálstatútum egyik eleme ⇒ a személyes jog irányadó rá is ⇒ azonos kapcsoló elv (l. fenti Csjt és Kódex szabályok) - def: az a jog által elismert és kifejezett képesség, hogy saját csel-ével jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat - jelentősebb anyagi jogi eltérések, mint a

jogképességnél - milyen életkorban kezdődik - korlátozása életkori és egyéb okok (pl.belátási képesség hiánya) miatt - cselkép: általános ügyleti kép; x ügyletek: spec cselkép-i szabályok 23 - házasságkötés, végintézkedés: különös ügyleti képesség ⇒ nmj: az adott jogintézményre irányadó kollíziós szab-ra is figyelemmel kell lenni - személyes jog változása folytán cselkép változása ⇒ nmj: nem érinti a már megszerzett nagykorúságot - azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint cselképt vagy korl cselkép, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Mao-n kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselkép-nek kell tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselkép lenne. - azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselképt v. korl cselkép, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselkép-nek kell tekinteni,

ha az ügylet jogkövetkezményeinek Mao-n kell beállniuk - 32. § Holtnak nyilvánítás - jogkép, cselkép megszűnése fűződik hozzá - eltűntnek nyilvánítás: nem fűzödik hozzá a halál vélelme (de a vagyoni jogi viszonyok hasonlóan alakulnak) - Kódex: - a holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, továbbá a halál tényének megállapítására az a jog irányadó, amely az eltűntnek személyes joga volt - ha a magyar bír belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni. - pl. érdek lehet: feltehetően elhunyt nem magyar állampolgárnak le nem zárt jogviszonyai voltak v. öröklési viszonyok rendezéséhez - joghatóság kérdése: - magyar állampolgár személyi állapotával kapcsolatos ügyekben általában kizárólagos a magyar joghatóság (ez nem kivétel alóla) - ha külföldön nyilvánítják holttá ⇒ Mo-n nem

lehet elismerni ennek következményeit - magyar szervek viszont általában eljárhatnak külföldiek személyállapoti ügyeiben - jogsegélyegyezmények általában: a hazai hatóságok joghatóságát mondják ki a holtnak nyilvánításra, de általában elismerik a másik fél állampolgárának holttá nyilvánítását is - ítéletek elismerése: - külföldit holtnak nyilvánító külföldi ítélet elismerésétől nem zárkózunk el - magyar állampolgárnál: szinte csak magyar ítéletet ismerünk el, mivel: - külföldi bír-nak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben a magyar bír-nak vagy más hatóságnak kizárólagos joghatósága van, csak az e tvr-ben meghatározott esetekben lehet elismerni. (- kivételek: jogsegélyegyezmények) - 33. § Személyiségi jogok - állandó változás (pl. Ptk: ma már a nem vagyoni kárért is lehet kártérítést kérni) - Kódex: a személyhez fűződő jogokat a személyes jog szerint kell

elbírálni (T: hangfelvétel, élet, testi épség, személyes szab, becsület, titok, magánlakás, stb.) - tehát a jogsértés fennforgását így állapítja meg - de: a személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igényekre a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni; ha azonban a kártérítés vagy jóvátétel 24 tekintetében a sérelmet szenvedőre a magyar jog kedvezőbb, az igényt e jog szerint kell elbírálni (ok: áthajlás a deliktuális felelősség T-ére) - viszont így szankcionálja a már megállapított jogsértést - jogsértés helye pl. ha több országban jelenik meg a személyiség jogot sértő sajtótermék? 10. Az állam a nemzetközi magánjogban - 34. § Az állam jogalanyisága és a nmj viszonya - állam jogalanyiságának szabályozása: belső jog, nemzetközi jog (0 nmj) - de az állam lehet polgári jogviszony alanya is - mely szerve képviseli ilyenkor?: belföldi jog határozza meg imperatív jelleggel

(Ptk: pénzügymin, ill. kijelölt szerv, majd a módosítás hatályba lépése után a Kincstári Jogügyi Igazgatóság) ⇒ nmj nem érinti - nmj T-én: milyen jogot alkalmazzanak az állam polgári jogi ügyleteire - 35. § Az állami immunitásról általában - Az állam a gazd-ban és a funkcionális immunitás kialakulása - immunitás def: az állam más állam joghatósága és anyagi joga alá nem vethető - korábbi nézetek: abszolút immunitás (még a polgári jogi ügyleteknél is mentessége van) - ma: funkcionális (relatív) immunitás tana: az immunitás az államot nem illeti meg, ha nem közjogi (iure imperii), hanem olyan polgári jogi v. ker-i jogi funkcióban (iure gestionis) jár el, amelyben eljárni ált. a polgári jogi, il ker-i jogi alaanyok dolga - az immunitás elsősorban joghatósági kérdés - mely állami szervek csel-e számít be az államnak? - ált: sui generis közjogi funkció kifejtésére hivatott hat-i és állig-i, kzp-i állig-i szervek

- nem számít be, ha állami tulajdonú vállalat az államtól független jogi személyként lép fel - történeti kép - kezdetben: abszolút immunitás (szuverén más szuverén felett nem rendelkezik imperiummal) - majd: nk-i gazd-i kapcsolatok ⇒ állam is alanya lesz a nk-i pj-i viszonyoknak - 50-es, 60-as évek: LB-k sorra mondják ki a relatív immunitás elvét - 1972: Eu-i Immunitási Egyezmény (a funkcionális immunitásról) - EK Bír: számos szuverenitást érintő kérdésben is joghatóságot kap - multilaterális egyezmények: - államra általában vonatkozik: pl. ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága általi tervezet, ILA (International Law Association) tervezete - diplomáciai és konzuli képviseletekre elismert relatív immunitás (1961-es és 1963-as Bécsi Egyezmények a diplomácia kapcsolatokról, ill. a konzuli kapcsolatokról) - közép- és k-eu: kizárólagos immunitástól a funkcionális felé változik - 36.§ Az immunitás a magyar jogban - abszolút

és funkcionális immunitás nagy csatája - Kódex: 4 lépcsős szabályozás, nem logikailag zárt rendszer - a magyar állam e tvr hatálya alá eső jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni, kivéve ha a) az állam a külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult, v. 25 b) a jogviszony az állam tul-ában álló v. általa megszerezni kívánt, külföldi ingatlanra vonatkozik, v. c) a jogviszony külföldi érdekeltségű gazd-i szervezetben való részvételre vonatkozik. (- a fenti bekezdés külföldi államra csak viszonosság esetén alkalmazható) - kizárólag magyar bír, vagy más hatóság járhat el (többek között): - a magyar állam, magyar államhat-i v. állig-i szerv elleni eljárásban, - külföldön diplomáciai képviselőként eljáró, v. egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni olyan eljárásban, amely nsz v. viszonosság értelmében az említett személy ellen külföldön nem indítható - magyar bír v.

más hatóság joghatósága - htvrmnr - kizárt a) külföldi állam, államhat-i vagy állig-i szerv elleni eljárásban, b) Mao-n diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni olyan eljárásban, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság értelmében az említett személy ellen belföldön nem indítható - eljárhatunk, ha lemond a mentességről, ekkor viszontkeresetet is indíthatunk - cél: kizárt joghatóság szűkítése, legalább viszonosság címén járjunk el ilyen ügyekben is - el kell ismerni a külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak azt a határozatát, amelyet a magyar állam, államhat-i v. állig-i szerv, továbbá külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár által vagy ellen külföldön indított eljárásban hozott, feltéve, hogy a magyar állam a mentességről kifejezetten lemondott, illetve a nsz vagy

viszonosság esetén a külföldi bír vagy más hatóság is eljárhat. - túlzott nagyvonalúság, az funkcionális immunitás elismerése, de csak a magyar állam terhére (mivel: a viszonosságot ált. vélelmezni kell) ⇒ viszonosság vélelme miatt mi is ítélkezünk felettük (és itt már nem csak a fenti 3 kivételre: a,b,c értve) - gyakorlat - 2 VH között a bír-k még védik az immunitást (pl. new yorki bír szerint a nemzeti múzeum az államnak a része, "government instrumentality") - főbb jogviszonytípusok, ahol az immunitás-prob évényesül - külképviseleti intézmények működése (tulajdon, vétel, vállalkozás, biztosítás, munkaszerződés, bankszámlaszerz, szerz-n kívüli károkozás jogT-e) - állam részvétele vállalatok közötti szerz-.ben - állam, mint szükség-örökös - ajánlatok a megoldásra: - nsz-sel alapított társulásban magyar állami szerv: a szerz-ben tisztázzák a vitarendezés módját - ha a szerz erről nem

ír: Kódex szabályok - végrehajtás - ált. nk-i egyezmények, benne: kötelezően önkéntes végrehajtás elve - Mo: viszonosság, lemondás esetén csak; NY: ezek hiányában is foganatosítják - korlátja: nem lehet végrehajtást vezetni külállam olyan vagyonára, amely a külállam sui generis funkciójának működését szolgálja (NSZK-Fülöp-szigetek-eset) ⇒ itt már ti. az abszolút immunitás világa kezdődik - 37. § Az állam és vállalata - szerep: állami tulajdonú vállalatok, privatizáció 26 - USA: állam az állami vállalat is, de az abszolút immunitás nélkül (Foreign Sovereign Immunities Act); a iure gestionis csel-ük nem immunis - nk-i összehasonlító jogi irodalom: az állami vállalat az államtól relatíve elkülönülő gazd-i és jogi entitás - ezt mondja a közép-k-eu-i országok irodalma is - Ptk: állami vállalat jogi személy ⇒ saját vagyona körére korlátozódik a felelőssége, perelhető - állami vállalatok

perelhetőleg nemzetközileg is: - 1958-as New York-i egyezmény a külföldi válbír-i ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról - 1961-es genfi európai válbír-i egyezmények - nemzetközi gyakorlat - kezdetben: állami vállalatok felelősségének mértékét a honosság (ált. székhely) szerinti jog szabályozza - később: a fenti hagyományos társasági jogi statútum mellőzése (disregard, Durchgriff), cél: fórum jogának alkalmazása, hogy eljussanak a vállalat valódi tulaj-ához ⇒ állam és vállalat azonos identitás, a relatív önállóság csak színlelt ⇒ a vállalat teljes mértékben feleljen a szerz.szegésért (az újabb bírói gyak ezt nem támogatja) - Czarnikow (angol) v. Rolimpex (lengyel)-ügy (1979) - Rolimpex (állami ker-i vállalat) arra hivatkozva tagadja meg a szerzben előírt cukor szállítását, hogy a lengyel kormány ált. cukorexport-tilalmat rendelt el és ez vis maior - Czarnikow: 0 vis maior, mivel a lengyel vállalat

az állam alteregója - angol bír: vis maior elfogadva, mivel a Rolimpex az állami vállalattól elkülönült entitás + nem volt bizonyíték az összejátszásra - First National City Bank v. Banco para el Comercio Exterior de Cuba (BANCEC-ügy, 1983) - USA LB: a kormányoktól függetlenül ténykedő jogi egységként létrehozott állami gazd-i intézményeket így is kell kezelni, de: ez megkérdőjelezhető, ha ebben az intézményben az állam részéről súlyos visszaélésre kerül sor és ez jogtalansághoz vezet (itt ezt történt, mert a Kubai korm megszüntette a felperes bankot és így nem lehetett viszontkeresetet érvényesíteni) - Leteiler c. Republic of Chile (1984) - USA LB: a megítélt kártalanítást nem lehet a chile-i légiforgalmi társasággal szemben érvényesíteni, mert az nem az állam alteregója + nem volt állam és vállalat között visszaélés sem 11. Az állam, mint a nemzetközi gazd-i kapcsolatok alakítója - 38. § Az állam

szerepéről általában - ált. szerep: nk-i közjogi, szervezeti-ig-i feltételek megteremtése ⇒ a külgazd tágabb értelemben vett irányítása - 1990: Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia nyilatkozata: szabad vál, többpártrendszer, piacgazd, mgntul, liberalizált külgazd - állam szerepe a történelemben: - Görögo: állam külgazd-i, pol-i, katonai szerepe összenőtt, külker jogi szabályozása (Lex Rhodia) - Róma: állam nagy szerepe a ngk alakításában, ius preatorium-ius gentium, majd később az É-Itáliai városokban: lex mercatoria néven él tovább 27 tudománya - népvándorlás: civil és állami szféra még mindig együtt - István, László: tv-k a külföldi kereskedőkről - regálék - nemzetállamok kora - Smith: éjjeliőr állam, közjog = az állam és a hat gyakorlásának - Savigny: a polgári jog a gazd-i szab tudománya - ipari forr ⇒ tömegek elnyomása, elszegényedése ⇒ szociális tvhozás, majd New Deal

(Keynes; Müller-Armack a freiburg-i iskolából: A szociális piacgazd geneológiája) ⇒ állam aktív belső szerepe + államok aktív nemzeti együttműködése, globális szervezetek, szociális piacgazd - Popper (osztrák): cél: nyitott társadalom (Soros későbbi filozófiája); gazd-i szab és társ-i szolidaritás egysége - az állam szerepe ma Mo-n: - paradox helyzet: talán több szerep, mint eddig; ok: - szükséges a külgazd-i stratégia teljes újrarendezése - minőségileg új szintű kapcsolat a fejlett nyugattal - új kapcsolatok a K-i világgal, új együttműködés a KGST helyén - új viszony a szomszédokkal (integráció, régiók) - Kö-Eu-i Kezdeményezés (volt Pentagonale) - visegrádi államok - kell: a külgazd-i mechanizmus belső jogi rendjének kiépítése (social engineering) - kell: az állami szektor sajátos szabályozása - Andorka Rudolf szerint - figyelembe kell venni: - homo oeconomicus: gazd-i összefüggések - homo socio oeconomicus:

gazd-i + szociális ember - 0 társ-i szolidaritás az állam szereplése nélkül - ha 0 társ-i szolidaritás ⇒ gazdpol-t sem lehet működtetni - homo psycho oeconomicus (lelki összetevők, emberi méltóság, ökológiai szemlélet) - homo moralis (prob: világszerte erkölcsi deficit, új értékrend, amely katasztrófához vezethet ⇒ átfogó elmélet - homo ordo-liberalis (visszakapcsol a homo oeconomicus-hoz a rend jegyében - 39. § A külgazd nk-i feltételrendszere - def: azon nk-i instrumentumok (egyezmények, szervezetek, stb) amely a nk-i munkamegosztási folyamatban való részvételt biztosítja - kialakítása: sui generis állami funkció, az állam joga és köt-e ⇒ - tudni és a gazd.diplomáciai csel-be átvinni, hogy Mao külker-orientált (GDP 50%-a külgazd-i folyamatokon keresztül) - tudni, hogy a világgazd nk-i feltételrendszere nagy részben adott, cél: az ehhez való csatlakozás - tudni, hogy új helyzet van Ke-Kö-Eu-ban ⇒ nk-i gazdpol-i

doktrínák és stratégiák átalakítása kell - szabályozórendszerek: 28 - multilaterális - regionális - bilaterális - ke-eu-i megállapodások - multilaterális szabályozórendszerek: - szervezet jellegűek (tagjai államok, de egyes szabályok a konkrét vállalati magatartást is szabályozzák) - nk-i ker globális intézményei: - GATT: General Agreement on Tariffs and Trade (Ált. Vámtarifa és Ker-i Egyezmény, 1947; Mao csatl: 1973) - nkj-i forrás, de szervezet is (ülés, munkacsoport, kétoldalú tárgyalások, titkárság, stb.) - reform: uruguayi forduló (1986-1994), aláírás Marrakeshben - WTO megalapítása - áruker-re vonatkozó GATT megállapodások korszerűsítése + ezt szolgáló kiegészítő megállapodások (mezgaz, dömping, szubvenciók, származási szabályok, mennyiségi korlátozások) - dömping: egy külföldi váll. x tagállamba nagy mennyiségben visz be árut a saját országának ker-i árszintjénél alacsonyabb áron és ezáltal

mások piaci részesedését sérti/veszélyezteti ⇒ dömpinghatóság felszólít hogy v. megemeli az árat v kiegyenlítő vámot szabnak ki rá - Ált. Megállapodás a Szolgáltatások Ker-éről (GATS) - Megáll. a Szellemi Tul Ker-i vonatkozásairól - Megáll. a Viták Rendezésére vonatkozó Szabályokról és Eljárásokról, az elj. 4 része: - konzultáció (felek bilaterális tárgyalása) - panel előtti elj - revíziós biz. előtti elj - döntés vh-a - Megáll. a Kerpol Értékelésének rendjéről - Többoldalú Ker-i Megállapodások - Kína még mindig nem tag (fő prob: 22%-os vámszint, pedig GATT: átlag 4%) - WTO: World Trade Organization (Világker-i Szervezet) - szervezet a viták rendezésére, elvek érvényesítésére - intézményei: - Miniszteri Konferencia - Általános Tanács - Vitarendező Testület (Dispute Settlement Body) - bizottságok (pl. ker-i, fejlesztési), tanácsok - GATT és WTO szerepe Mo számára - legnagyobb kedvezmény elvének

biztosítása - kedvezőbb vámok külföldi piacokon - nemzeti elbánás az adóztatásban - kontingensek, szubvenciók, dömping szabályozása 29 szabályozása - általános preferenciák rendszerének (GSP) - viták szabályozott rendje - nemzetközi fizetések, pénzpiac szervezetei - Nemzetközi Valutaalap (IMF) - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, azaz a Világbank (IBRD, WB), és fiókintézete: - Nemzetközi Pénzügyi Társaság (Intern. Finance Corp) - a WB szerepét a kis- és középvállalatokra bontja le - Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés (Int. Dev Assoc) - a fentiek megalakítása: 1944 (Mao csatl: 1982, fiókintézetek: 1985), Bretton Woods - csatlakozásunk indokai: - a gazd-i kapcsolatokban való részvétel pénzügyi feltételei - jó hitelfeltételek projekthez, hitel fizetési mérleghez (stand-by hitel) - vállalatainknak közvetlen pályázási jog világbanki hitelekkel folyó programokban - IMF: árfolyampol, konvertibilitás,

fizetési mérleg egyensúlya, gazdpol koordinálása - Világbank: bank alaptőkéjéről, a hitelezési mechanizmusról - ENSZ Ker-i és Fejlesztési Konf-ja (UNCTAD) - tengertől elzárt országok tranzitker-ére vonatkozó egyezmény - technológiatranszfer-kódex (fejlődő országok érdekei) - ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete (UNIDO) - konkrét fejlesztési programok, ipari projektek általános feltételei - ENSZ Nemzetközi Ker-i Jogi Bizottsága (UNCITRAL) - Mao kezdeményezésére jött létre - jogegységesítés, pl: Bécsi Nemzetközi Vételi Egyezmény kezdeményezése - Polgári Jog Egységesítésének Nemzetközi Intézete (UNIDROIT: Institut Internatonal de lUnification de Droit Privé, 1926) - nk-i ker-i ügyletek, intézmények jogának fejlesztése - lízing és factoring egyezmények (Ottawa, 1988) - Nk-i Ker-i Szerz-ek Alapelveinek kidolgozása - Hágai Nmj-i Konf (1893, jelenlegi statútuma: 1955) - jogegységesítés, jogfejlesztés (nk-i vétel kollíziós

joga, joghatóság, jogi személyek, öröklés) - Szellemi Tul Világszervezete (WIPO) - szerzői jog, iparjogvédelem - beruházási szervek: - Nk-i Beruházásbiztosítási ügynökség (MIGA: Multilateral Investmentr Guarantee Agency) - Beruházási Viták Rendezése Nk-i Kzp-ja (ICSID) - áruegyezmények - sajátosság: egyezmény és szervezeti jelenség is 30 - cél: nyersanyagok termelésének és ker-ének nk-i egyensúlya (fejlődő országok érdekeit védi) - lényeg: konzultáció, info.áramlás - máig: 18 árura nézve; pl: - nk-i cukoregyezmények (Nk-i Cukor Tanács és Végrehajtó Bizottsága) - Nk-i Ónegyezmény - Nk-i Húsegyezmény (Nk-i Hústanács) - Nk-i Tejtermék Egyezmény - Nk-i Búzaegyezmény - jelentőség: sokan közülük a WTO egyezményrendszer részei lesznek - OPEC: kőolaj-exportáló országok áruegyezménye, nk-i állami szintű kartellje (máshol exportőrök és imporőrök együtt, itt: csak a termelők) - az áruegyezmények előnyei:

- x termék termelésénel és piacának stabilizálása - ⇒ ésszerű ármechanizmus ⇒ fejlődő országok érdekei - kiegyenlített kapcsolatrendszer x terméket termelő és egyben importáló országok között - modellértékűek (van megoldás) - vállalati ker-i viszonyokat (ált. kötelmi szerz-eket) szabályozó egyezmények - ez a szorosan vett lex mercatoria - széles kör, témák: nk-i vétel, fuvarozás, lízing, szellemi alkotás, védjegy, nk-i ker-i jogviták, válbír - regionális szabályozórendszerek - Mo történeti és geopol-i sajátosságai ⇒ nagy eu-i szabályozórendszerek fontossága - Európai Biztonsági és Együttműködési Konf (EBEÉ; ESCS) - Helsinki Záróokmány (1975), 3 kosár: gazd-i fejezet (habár alacsony norma-potenciál, sok kezdeményezés origója) - Új Európa Párizsi Chartája (1990): a nk-i gazd-i együttműködés, gazd-i szab-ok, szociális piacgazd eu-i alkotmánya - Európa Tanács (1949, Mao csatl: 1990) - Emberi Jogok

és Alepvető Szabjogok Védelmére Vonatkozó Egyezmény (1950): emberi jogok, szabjogok (gazd-i szabjogok), jogállamiság, piacgazd - magyar csatl. jelentősége: út az EU-ba (azonos pol-i értékrend) - tevékenység: ált. és emberi jogok, oktatás, kultúra, sport, környvéd - szevezet és működés - Miniszteri Bizottság (tagállamok külügymin-ei) - ügydöntő szerv - 1 szavazat/ország - képviselet, egyezmények kötése, programok/feladatok meghatározása - Parl-i Közgyűlés - tanácskozó, javaslattevő szerv - képvis-ket (eltérő számban) a tagállamok parl-jei delegálják - ET Titkársága (főtitkár, helyettese, apparátus) - bizottságok (steering committees), pl. Ált Jogi és Emberi Jogi Bizottság 31 - Európai Emberi Jogi Bizottság, Európai Emberi Jogi Bíróság - Európai Unió - 1951: Montánunió, 1957: EGK, Euratom, 1986: Egységes Eu-i Okmány (SEA), 1992: EU (Maastrichti Szerz) - csatlakozásunk célja: l. ET + 300 milliós piac

(világtermelés egynegyede, külker: egyharmada), technológiai fejlődés, kulturális értékek - célok (Római Szerz. 2 cikkelye): eu-i népek szolidaritása, társ-i-gazdi haladás, életszínvonal emelése, szabadságok - Közösség alapjai: 4 alapszab (áruk, munkaerő, szolgáltatások, tőke szabad mozgása) + politikái (agrár, közl, verseny, pénzügyi, szociál, K+F, stb. pol) ⇒ ezen a T-en közvetlenül hatályosuló aktusok - szervei: - Európai Parl - 1979 óta közvetlen vál - 626 fő - Tanács és Bizottság főbb aktusait véleményezi, néha hozzájárulás is kell - konzultálás, együttműködés, együtt döntés - döntés: költvet, bizalmi szavazás a Bizottság ellen - Tanács - hatalmi-jogalkotó szerv, a kormányokat képviseli - 15 tag (tagállamonként 1), de meghatározott szavazati ráta (4 nagy: 10, Luxembourg: 2) - SEA óta általános szótöbbséges elv (addig ált. egyhangúság) - Bizottság - végrehajtó szerv, sui generis EU-intézmény

- kezdeményező és végrehajtó szerep - 20 tag, élén az elnök (egy tagállam: max 2, de mindenki minimum 1) - szótöbbséggel hozott döntések - alatta: főigazgatóságok (Directorate General, DG) - Bíróság - 15 bíró, 8 főügyész - alapító okmányok értelmezése, döntés EK és tagállam, v. tagállami jogalanyok és EK viszonylatában, alkotmányosság biztosítása - Gazdasági és Szociális Bizottság (szakszervezetek és érdekképviseleti csoportok 222 képviselője) - Számvevőszék (15 tag): EU és intézményei pénzügyi ellenőrző szerve - Európai Beruházási Bank (EIB): kiegyenlített gazd-i fejlődés érdekében hitelek - Európai Tanács: állam- és kormányfők + bizottsági elnök rendszeres csúcstalálkozója - Eu-i Pol-i Kooperáció: évente 4x ülésező külügymin-i találkozó (Pol-i Bizottság támogatja) - 15-20.000 fős szakmai-ig-i apparátus - EU jogi aktusai 32 prioritás) 1985-ös Fehér Könyv) és Ig.ügy) szervek ehhez:

- integrációs tárgyú nk-i egyezmények (nemzeti jog feletti - rendeletek (közvetlenül alkalmazandó) - irányelvek (tartalmában kötelező) - határozatok (címzettekre kötelező) - ajánlások (nem kötelező) - állásfoglalások (nem kötelező) - ítélet, előzetes határozat - az integrációs folyamat - SEA: alapító okmányok módosítása, kiegészítése (előkészítő: - 1992: Maastrichti Szerz az EU-ról - 3 pillér (EK, Közös Kül- és Biztonságpol, Közös Bel- európai állampolgárság - EMU (Gazd-i és Monetáris Unió előírányzása); főbb - Eu-i Kzp-i Bank (ECB) - Monetáris Bizottság (MC) - Kzp-i Bankok Eu-i Rendszere (ESCB) - Eu-i Monetáris Intézet (EMI) - új szakasz: intézményi reform, bővítés - EU és Mao kapcsolatrendszere - 1988-ig nem sok - 1988: Mao és az EGK között a ker-ről, vmint a ker-i és gazd-i együttműködésről létrejött megállapodás (ker-i korlátok fokozatos megszüntetése, új együttműködési formák,

Vegyes Bizottság létrehozása) - 1989: legtöbb mennyiségi korlát azonnali megszüntetése, GSP kiterjesztése Mo-ra - 1991: Európa Megállapodás (1994. évi I tv): 4 szabjog, jogszab-k közelítése, együttműködés, EU-támogatások, Társulási Tanács, Társulási Bizottság - csatlakozási folyamat - RSZ Art. 237: a Tanács a Bizottság meghallgatása és a Parlament abszolút többségű hozzájárulása után egyhangú szavazattal határoz - Koppenhága (1993), Korfu (1994), Essen (1994), Madrid (1995): csúcstalálkozók, a bővítés támogatása - Koppenhágai kritériumok: demokratikus intézmények stabilitása, működése - működő piacgazd - gazd helytállási képessége az Unión belüli versenyben - a tagsággal járó köt-ek vállalása (acquis, EMU) - az Unió képessége a felvételre - Európai Szabadker-i Társulás (EFTAssociation, 1960) - ma már csak Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc a tagjai (a többiek EU tagok lettek) - célok, elvek:

mint ET és EU 33 - gazdpol-i elvek: vámok felszámolása, a vámkedvezmények csak a legalább 50%-ban EFTA eredetű termékekre vonatkoznak, mennyiségi korlátozások fokozatos felszámolása - szervek: Tanács, alárendelt szervek (pl. bizottságok), konzultációs és felülvizsgáló bizottságok, titkárság (Genfben) - 1990: Közös Nyilatkozat (EFTA-Ke-kö-eu-i államok), téma pl: turizmus, közl, környvéd - 1993: EFTA tagállamok és Mao között szabker - Eu-i Gazd-i Térség (EEA, 1992) - EU és EFTA tagállamai között; cél: gazd-i együttműködés, verseny azonos feltételei - egyéb hasonlók: CAFTA (Latin-amerika), NAFTA (É-Amerikai), AESAN (Távol-Kelet), TAFTA (Trans-Atlantic: USA és EU között készülődik) - Közép-Eu-i Kezdeményezés (1992) - eredet: Pentagonale (Ausztria, Csehszlovákia, Jugo, Mao, Olaszo), majd Hexagonale (+ Lengyelo), azóta Horváto, Szlovénia és BH is - 0 szervezet, csak együttműködés, T-ei: közl, kornyvéd,

kultúra/tud - ENSZ Eu-i Gazd-i Bizottsága (nk-i ker ált. feltételei + egyezmények kidolgozása) - Eu-i Ujjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - USA, Japán a legnagyobb befektetők (de EU-tagállamok: 51%) - cél: kö-ke-eu-i átalakulás támogatása, privatizáció gyorsítása - kölcsönök 60%-a: mgnvállalkozásoknak - OECD (Gazd-i Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, 1960) - alap: OEEC a Marshall-szegély szétosztására (1948) - gazd-, ker-, fejlesztéspol összehangolása - 1991: Kooperációs Memorandum OECD és a Visegrádi országok között - Mao: 1996 óta tag - KGST (Kölcsönös Gazd-i Segítség Tanácsa, 1949-1991) - visegrádi hármak - csehszlovák-lengyel-magyar ⇒ első különválásával V4, majd Szlovénia csatlakozásával V5 - pol-i, biztonsági, integrációs együttműködés - 1992: V4-ek létrehozzák a Kö-eu-i Szabker-i Megállapodást (CEFTAgreement) - 2001. jan 1-ig: szabker, addig fokozatos lebontás - mezgaz globális

egyensúlya (előnyök nemzeti sajátosságok szerint) - diszkrimináció tilalma, kartelellenes szab-k, dömpingellenes intézkedések - bilaterális szabályozórendszerek - nagyságrend és hatékonyság miatt fontos - téma: kettős adóztatás elkerülése, fizetési egyezmények, konzuli egyezmények, jogsegélyegyezmények - külföldi támogatási és hitelprogramok; elemei: - IMF- és Világbank-hitelek - szabad felhasználású hitelek - projekthitelek beruházásokhoz 34 - hitelgaranciák és stand-by hitelek kormányoktól, EU-tól - vissza nem fizetendő támogatások (képzési programok, környvéd, közig), pl. PHARE (EK) és SEED: (Support for East European Democracy, USA) programok (pl. TEMPUS) - 40. § A külgazd belső szervezetrendszere - cél: a külgazd-i célokat megvalósító állami, társ-i, vállalkozói szintű szervezeti struktúra ⇒ - állami külker-i monopólium leépítése - hatékony állami szerepvállalás szervek és jogosítványok

kiépítésével - külgazd-i rendszer szereplői: - államszervezet intézményei - ogy (nsz-k megkötése, költvet, kormprog elfogadása, külgazd-i szervezet létrehozása, tv-k, határozatok) - közteln (közvetett szerep, tv-k szentesítése, kinevezés; ált. felhatalmazás a magyar állam képviseletére, de az ogy hozzájárulása kell, ha a szerz tárgya a tvhozás hatáskörébe tartozik) - kormány - korm.prog kidolgozása, végrehajtása (egyben külgazd-i prog) - tv, egyezmény, intézkedés Ogy elé terjesztése - minisztériumok és alárendelt szervek irányítása - rendelet kibocsátása (pl. külker-i monopólium felszámolása) - nsz kötése (ha nem ogy v. közteln-i hatáskör), ált: ig-ikormányzati szerz-k - minisztériumok, országos hatóságok (MNB, OMFB) - gazdpol-i intézmények irányítása, Korm nevében kapcsolattartás nk-i gazd-i szervezetekkel - 1990-94: Nk-i Gazd-i Kapcsolatok Minisztériuma - 1994-98: Ipari és Ker-i Min, Külügymin - 1998-:

Gazdasági Min, Külügymin - külföldön: - Magy.Közt külképviseletének ker-i osztálya v más külker-i szerv - a fentiek az illetékes min. jogkörében járnak el - különböző társ-i szervezetek - Gyáriparosok Országos Szövetsége - Vállalkozók Országos Szövetsége - Iparosok Országos Szövetsége - Magyar Gazdaszövetség - kamarák (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) - együttműködés, info, képzés, gazdpol befolyásolása - a konkrét gazd-i-üzleti csel alanyai ⇒ vállalati szint - korábban: 25-30 állami külker-i vállalat monopóliuma - 1990-es Korm.r: áruk kivitelére, ill behozatalára jogi személy, jogi személyiség nélküli betéti társaság, szakcsoport, egyéni vállalkozó jogosult - majd: részvételi szab (külföldiek, külföldön beruházások, külföldiek mo-i befektetései T-én) - 41. § A külgazd irányítása - része a korm általános gazdpol-i koncepciójának (Alk: meghatározásának alapja a népszuverenitás) 35

- átalakulás érdekében: nagyobb állami szerep szükséges - komplex jelenség - általános megjelenési formái: - piacszerű működés feltételeinek megteremtése (nemzetközi egyezmények, tagság szervezetekben) - jogszab-k (külföldiek befektetése, koncesszió, gt) - szorosabban vett külgazd-irányítás - külgazd-i stratégiák kidolgozása, megvalósítása (pl. Vagyonpol-i irányelvek) - aktív fejlesztéspol alakító-irányító eszközei külföldi működő tőke bevonásának támogatása (adókedvezmények, Befektetési Alap) - exporttámogatások (Ker.fejlesztési Alap, Gazdfejlesztési Alap, Eximbank, Exporthitel Biztosító Rt) - agrárexport-támogatások - kormány által adott hitelgarancia - gazdálkodó szervezetek egyedi támogatása - devizahatósági, külföldi hitelfelvételi és -nyújtási engedélyek - árfolyam- és kamatpol - pénzmosást akadályozó tv-k - export-, importengedélyezési rendszer: 90%szab, de korlátozások: - x termékeknél

külker-i jogosultság kell (pl. energiahordozók) - kb. áruk 10%-ára export, ill importengedély kell - engedélyezés/korlátozás erősíthető az ország igényei v. nk-i köt-ei miatt (pl. COCOM-listás áruk) - belpiac védelme érdekében pl. dömpingellenes szabályok - privatizáció folyamatában külgazd-i aktusok - külföldi bankok és bank-betársulások engedélyezése - vámjogi szabályozás - kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmények - gazd-i verseny szabályozása - x (v. mindegyik) gazd-i alany x szerz megkötésére, gazd-i magatartásra kötelezése (főszabály: érdekeltté tétel, ha nem megy: kötelezés kompenzációval) - utasítás (pl. GVH: fúziók kötelező átalakítása) 12. A jogi személyek - 42. § A jogi személyek a ngk-ban és a jog - 19.sz: gazd-i társulás első formái az USA-ban: shareholding system, corporate democracy (társasági demo) - modern piacgazd alapsejtjei: gazd-i társaságok, fejlődés ⇒ koncentráció,

leányvállalatok, multinacionális cégek - kétféle szabályozási struktúra kell: - jogi személyek jogállásának szabályozása (hazai jogilag) - jogi személyek nk-i mozgása végett szükséges anyagi jogi szabályok - nmj-i normák (melyik jog legyen az irányadó?) 36 - adott állam T-én működő külföldi jogi személy jogállását rendező szabályok - 43. § A jogi személyek a nmj-ban; a jogi személyek személyes joga és honossága; a kontrollelmélet - a természetes személyekre vonatkozó szabályok átvétele ⇒ a személyes jog alapján kell megítélni a jogi személyek mibenlétével (keletkezés, egyesülés, megszűnés, stb.) kapcsolatos jogviszonyokat - prob: egyszerre több országban is lehet - kapcsoló-elvek: - Eu: székhely elve (siege-local) a jellemző; common law: inkorporációs elv (ahol bejegyezték: inkorporálták) - prob: ig-i székhely/alapszabályi székhely/tényleges működés közül melyik, ill. van ahol nem kell bejegyzni -

1956-os Hágai Egyezmény a jogi személyek nmj-i jogállásáról: - a tagállamok jogi személynek ismerik el azokat a gazd-i társulásokat, amelyek akár az alapítás (bejegyzés), akár a székhely joga szerint annak minősülnek - prob: ez csak arra vonatkozik, ha már vhol elismerték - ugyanezt fogalmazza meg a Ptk ngk-ban való alkalmazásáról szóló 1978. évi 8 tvr - magyar jogi szabályozás: - egyik T: államközi szerz-k, jogsegélyegyezmények, ker-i konzuli egyezmények (mind2 kapcsoló elv és variációi előfordulnak) - tudományos koncepció: nehéz mindig egy államhoz kötni a jogi személy személyes jogát ⇒ 2féle statútuma van a jogi személyeknek: - genetikus statútum: létrejöttre, létre, jogképességre, tagjai belső kapcsolatára vonatkozó szabályok (inkorporáció helye szerinti jog az ésszerű) - aktivitás-statútum: a társasági jogi csel-re vonatkozó szabályok (működés helye szerinti jog az ésszerű) - magyar belső szabályozás:

- a jogi személy jogképességét, gazd-i minőségét, személyhez fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes joga szerint kell elbírálni - a jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették. - ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba vételére nincs szükség, személyes joga az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog. - ha a jogi személynek az alapszabály szerint nincs székhelye, vagy több székhelye van, és egyik állam joga szerint sem vették nyilvántartásba, személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a központi ügyvezetés helye van. - kontrollelmélet a fentiekkel szemben: - háborús v. klasszikus konrollelmélet: jogi személyt nem csak honossága, hanem tulajdonosainak honossága szerint is meg

kell/lehet ítélni - pl. német vállalatok az USA-ban: amerikai nmj szerint amerikai vállalatok, saját vagyonának tulaj-a (legal owner), de a döntéseket valóságos tulajdonos németek (beneficial owner) hozzák ⇒ német vállalat (2VH ⇒ ellenség) - ilyen tul. állami ellenőrzésére külön szerv: Idegenek Tulajdonának Felügyeleti Hatósága (Alien Property Custodian Authority) - ezt érvényesítették a párizsi békében Mao ellen is - pozitív kontrollelmélet 37 - békésebb időszakokban - jell: elvileg a külföldi és belföldi vállalatok egyenjogúsítása a cél hosszabb távon, de átmenetileg: külföldi (v. külföldi részesedéssel működő) vállalatra eltérő szabályozások alkalmazása (x szektorokban nem működhet, spec engedélyezési elj, külföldi részesedés x mértéke), habár nmj-ilag belföldinek minősülne - konszernjogi kontrollelmélet - multinacionális vállalatokra alkalmazzák - alap: leányvállalatok (amelyek a belföldi

jog alá tartoznak) gyakran nem tudnak helyt állni anyagi felelősségükért + valójában nem önállóak - háttéreset: Standard Oil felel leányvállalata tul-ába tartozó Amoco Cadiz n. hajó károkozásáért - megoldás: lifting the corporate veil (társasági fátyol fellebbentése) ⇒ nézzük meg, ki áll a társaság mögött, feleljen ő; ezt deklarálja a Nemzetközi Jogi Intézet "A nk-i vállalat és tagjainak kötelezettsége" c. deklarációja 13. A külföldiek jogállása - 44. § A külföldiek jogállásáról általában, a belföldi jogegyenlőség és a viszonosság, a külföldi természetes személyek jogállása Mo-n - személyek mozgásánál azok a jogszab-k ütköznek, amelyek ezt a mozgást lehetővé teszik (Fremdenrecht, ius peregrini, idegenjog): - rendészeti-ig-i szabályok (vízum, letelepedési engedély, munkavállalás) - külföldi vállalatok elismerése, sajátos társasági jogi szabályok - külföldiek belföldi polgári jogi

és ker-i ügyleteire vonatkozó elvek ⇒ nem kollíziós, hanem anyagi jogi normák - idegenjog - szűkebb értelemben: csak az, ami a belfölditől eltérően szabályozza a külföldiek jogállását - tágabb értelemben: minden, ami a külföldiek jogállását szabályozza (az is, ami azonos jogállást mond ki) - általános elv: belföldi jogegyenlőség (régime national) - lényege: a külföldi állampolgárok a belföldiekkel azonos jogi helyzetben vannak - nem feltételezi a Mo-n tartózkodást (a széles értelemben vett jogképességre terjed ki) - magyar jog: MK-ban minden ember jogképes (+ diszkrimináció tilalma, emberi és állampolgári jogok) ⇒ külföldiek belföldi jogegyenlősége (Kódex hatálybalépése előtt is) - Kódex: a külföldi állampolgár és a hontalan jogkép-ére és cselkép-ére, továbbá személyi és vagyoni jogaira, valamint kötelezettségeire - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni,

mint a belföldiekre. - 0 viszonosság (1888-as kuriai döntés szerint ez feltétel) - belföldi jogegyenlőség: nem = azonos jogszab-k vonatkoznak rá - pl. külföldi örökös ugyanúgy örököl Mo-n, de a kivitelhez devizahatósági engedély kell (de ez kellene a magyarnak is) - külföldiek ingatlanszerzése - Pénzügyminisztérium v. Pénzintézeti Kzp engedélye kell; feltétel: ne sértsen magyar állami, társ-i, stb. érdeket 38 hozzá - termőföld: ált. nem, kivéve pl ha közös tul megszüntetése kapcsán kerül - a fenti korlátozások nem a külföldire íródtak, hanem a tárgy (ingatlan) sajátosságából erednek - külföldiek mo-i tartózkodása - szabályok lényege: az eltérő helyzet, a Mo-ra lépés és az ott tartózkodás feltételeinek szabályozása ⇒ eddig nem volt jogi kapcsolata Mo-gal, most aktív jogi léthez jut - bevándorlás feltételei: engedélyhez kötött - feltétel: 3 éven át jogszerű tartózkodás Mo-n (felmentés:

családegyesítés, visszahonosítás címén) + 0 kizáró ok (pl. hogy nincs megélhetése) - 120 napon belül el kell bírálni, elutasítás esetén fellebbezés OK - beutazáshoz: beutazó v. átutazó vízum kell - beutazó: ált. 90 nap (de a vízum jelöli meg) - átutazó: max 48 óra - nem kell vízum: ha van vízummentességi egyezmény az országgal - tartózkodási engedély (feltétel: anyagi fedezet) - ideiglenes: 1 évig - huzamos: egy évet meghaladó - külföldiek mo-i munkavállalása: - feltétel: a munkáltató kérelmére az illetékes munkaügyi kzp munkavállalási engedélyt ad ki (ált. megadható, ha az adott körzetben 0 megfelelő képzettségű magyar munkaerő); ált 1 évre szól és meghosszabbítható; csoportos keretengedély is OK - nem kell engedély: államközi megállapodás alapján, diplomácia képviselethez delegáltak, tudományos prog-k meghívottai - 45. § A legnagyobb kedvezmény elve és a spec kedvezmények rendszere - def: a

külföldi természetes és jogi személyek azt a jogot/kedvezményt kapják meg, amelyet a belföldi állam viszonylatában legkedvezőbb helyzetben lévő természetes és jogi személyek élveznek - főleg gazd-i érdek (pl. 1978-as amerikai-magyar ker-i egyezményben kapjuk meg) - Mao kétoldalú ker-i egyezményeiben is (pl. 1967-es tanzániai-magyar, 1975-ös finnmagyar, 1988-as EGK-magyar, 1991-es EK-magyar társulási megállapodás) - megjelenése nkj-i instrumentumokban - általános hatályúakban: - 1974-es ENSZ Charta az Államok Gazd-i Jogáról és Kötelezettségeiről - helsinki Záróokmány - ker-i tárgyúakban - GATT (centrális intézménye a legnagyobb kedvezmény elve), de prob: - nem tudta megakadályozni a megkülönböztetést (pl. EKmagyar relációban) - viszonya a gazd-i integrációkhoz, megoldás: GATT-elv: x fokú gazd-i integrációban részt vevők nem kényszeríthetők arra, hogy a belső tagsági bánásmódot (membership treatment) a legnagyobb

kedvezmény elve alapján a külállamok polgárainak és vállalatainak is megadják (mivel ez felszámolná az integrációt) - viszonya a fejlődő országokkal 39 - prob: kevés az egyenlő bánásmód, javuláshoz preferencia kell ⇒ 1964-es módosítás: fejlett ország fejletlennel szemben vállalt köt-ért nem vár viszonosságot - UNCTAD javaslatára 1970-ben: preferenciák generális rendszere (GSP): fejlett országok országonként kialakítják a fejlődő országoknak nyújtandó nem viszonos preferenciákat, de ezeket nem alkalmazzák egymás között a legnagyobb kedvezményes elbánás alapján; Mao ezt kapja: EK, USA, Kanada, Japán, Ausztria - 46. § Külföldi vállalatok Mo-n - külföldiek mo-i befektetései, ker-i képviseletekm külföldi bankok - külföldi befektetésekhez kapcsolódó ált. gazdpol-i megfontolások: - tőkeexportáló oldalról: tőkefelesleg hasznosítása, komparatív előnyök, közelség a piachoz - tőkeimportáló oldalról:

befektetések ösztönzése, korszerű technológia, versenyképesség növelése, növekvő valutabevétel, piacgazd-i modell kiépítése - nk-i függőség (termelés, ker T-én) miatt nk-i együttműködés kell - szoros gazd-i együttműködés csökkenti a pol-i feszültségek, fegyveres konfrontációk esélyét - külföldi tőke megjelenése tág értelemben: - kölcsönök és kötvények (csatornákon keresztül) - lízing (nk-i alap: UNIDROIT 1988-as ottawai Nk-i Pénzügyi Egyezménye) - szerz-es közös vállalkozások (közös kutatás, fejlesztés, franchise, pl. eu-i gazd-i érdekegyesülés: EEIG) - külföldi tőke megjelenése szűk értelemben: különböző társasági formák - pl: 1988-as Befektetési Kódex és 1991-es Befektetési alapokról szóló tv szerint: - külföldi részvétellel működő gt - külföldi által alapított gt - külföldi által részesedés gt-ben - külföldi részvétel befektetési alapokban - ált. klasszikus nemzeti társasági

formák választása - kormányközi megállapodások támogatják - vannak államok közvetlen részvételével zajló beruházások (pl. EBRD, Airbus) - egyik fél lehet korm, másik mgnszemély (főleg egykori szoci országokban, pl. Sovjet-Fiat) - lehet koncessziós megállapodás kormány és külföldi társaság között - Mo: 1991-es tv a koncesszióról - állam, ök x tev-ek gyakorlásának jogát visszterhesen, időlegesen, részleges piaci monopóliumot biztosítva átengedheti - T-e: kizárólagos állami tev-k közül a stratégiai közszolgáltatások + kimelten magas profitot jelentők (pl. kaszinó) - pályázat, a nyertesnek saját részvételével belföldi székhelyű gazd-i társaságot (koncessziós társaságot) kell alapítania - vegyes vállalatok szabályozása - fejlett piacgazd: 0 külön jogalkotás, elég a fejlett nemzeti (EK: harmonizációt szolgáló nk-i instrumentumok) - ált. régime national, de lehetnek támogató, korlátozó v megfigyelést

biztosító szabályok is (pl. tulszerzési limitek, COCOM-korlátozások) 40 - támogató rendelkezések: pl. OPIC (USA) és HERMES (NSZK) biztosítási rendszerek ösztönzik a más országban megvalósuló beruházásokat, ahol a pol-i kockázat nagyobb - fejlődő országok: általános a beruházási kódex - szocialista országok: régen rendszeridegen külföldi tőke, vonakodó jog, majd liberalizáció, megengedő-támogató nemzeti bánásmód - a külföldi beruházások szabályozásának főbb elemei: - vállalkozás tárgya szerinti kódexek: x iparágak ajánlása, feltételek (pl. korszerűsítse a technológiát); Mao: 0 tárgy szerinti tilalom, helyette adókedvezmények - külföldi és belföldi beruházók körének eltérő meghatározása: pl. korábban inkább csak külföldi jogi személyek (ma Mao: külföldi állam, jogi személy, jogi személyiség nélküli gt v. természetes személy) - állami befolyás az alapításkor/felszámoláskor - korábban:

cégbejegyzés mellett állami engedély is kell külföldi érdekeltség létesítéséhez - piacgazd: egyszerű regisztráció elég - Mao: beruházási kódex: - nem kell devizahatósági engedély külföldi részvétellel működő társaság alapításához, v. társaságban való részvételhez - ha vmihez hatósági engedély kell: magyarra és külföldire egyaránt vonatkozik - értékpapírtv: társasági tul-ra, beruházásra vonatkozó értékpapírok külföldi forgalombahozásához az ÁPTF engedélyét igényli - devizatv: devizahatósági engedély kell az értékpapírok külföldi forgalombahozása és elidegenítése esetén, ha - nyílt végű kollektív befektetési értékpapírról van szó - devizabelföldi belföldön külföldi pénznemre szóló részvényt v. más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírt kíván forgalomba hozni - vegyes vállalatokban való külföldi részvétel aránya (Mo: 0 felső határ) - bevitt vagyon

- külföldi pénzbeli hozzájárulása: konvertibilis devizában v. forintban - nem pénzbeli hozzájárulás: korlátozás magyar szabályokhoz képest: külföldi csak olyan kárpótlási jegyet szolgáltathat, amely őt külön tv alapján kárpótlásra jogosultként illeti meg (termelőeszköz ezzel a céllal vámmentesen hozható be) - döntéshozatal: klasszikus társ-i jogi szabályok szerint - indigenizáció (belföldiesítés): x jog szerint ig.tanács elnöke csak hazai állampolgár lehet pl.; magyar jog: 0 korlátozás - adó - tendencia: külföldieknek adott preferenciák csökkenek - általában alacsonyabb adó a külföldieknek (nyereség 20-40%-a) - nyereség újrabefektetéséhez lényeges kedvezmények - induló évekre külön kedvezmények (take-off preferences) - kedvezmények x iparágakba való befektetéshez - magyar jog: már megszerzett kedvezmények utoljára 2003-ban vehetők igénybe - kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezmények -

jövedelem átutalhatósága - nyereségből külföldit megillető rész, társaság megszűnése esetén őt megillető rész, jövedelmek átutalhatósága 41 - magyar jog: pénznemtől függetlenül garantált - külföldi befektető tul.részének elidegeníthetősége - Mo: elismerve - általános gazd-i és jogi környezet: ált. nemzeti elbánás (Kódex is; ingatlanszerzésnél is) - külföldi befektetőknek kínált biztosítékok - vámszabadT-i társaságok - Mo-n 1982 óta, lényeg: jelentős preferenciák - feltétel: PM határozata, hogy a működés tervezett helyén az ingatlant vámszabadT-té nyilvánították - lényeg: a vám- és devizajogszab-k és ált. a ker-i jogszab-k szempontjából külföldinek minősül - ügyleteit főszabályként konvertibilis pénznemben köti - külföldről vámmentesen hozhat be árut, de csak a T-én belülre - de: a MK-ra kötelező nsz-k külker-re vonatkozó rendelkezései + kiviteli/behozatali előírások a vámszabadT-i

társaságra is kiterjednek - a kedvezményeket a pénzügymin nem vámszabadT-i társaság részére is engedélyezheti (ha a tev nem jár az áruk országhatár átlépésével) ⇒ ez is külföldi lesz (pl. Kö-eu-i Nk-i Beruházási Bank Rt.) - külföldi vállalatok belföldi ker-i képviselete - funkció: külker-i tárgyú szerz-k közvetítése, megkötése, vevő- és szervízszolgálat, raktár fenntartása, reklámtev - külföldi nyithat információs v. szervizirodát (l fenn, kivéve ker-i tev, mint pl szerz.kötés) - állandó jellegű ker-i képviseletet belföldi gazdálkodó szervezet v. a külföldi által mo-i székhellyel létesített közvetlen ker-i képviselet láthat el - közvetlen ker-i képviselet: - feltétel: hazai jogának megfelelően céggel rendelkezik + bejegyzés a Gazd-i Minisztérium mo-i képviseletet fenntartó külföldi cégekről vezetett nyilvántartásába - a bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha: a) cég tev-e a magyar közrendbe

ütközik b) cég tev-e a nk-i ker-i gyak-ban általánosan elfogadott szokásokkal ellentétes c) cég tev-e Mo nsz-ekben vállalt köt-eit, ill. ezek teljesítését sérti v. veszélyezteti d) bejelentő székhelyének országa a magyar cégek hasonló célú letelepedését v. működését korlátozza/akadályozza (- információs és szervizirodák: csak az a) és c) esetben tagadható meg) - külföldi bankok Mo-n - külföldi tulajdonosi részesedéssel - OECD tagság óta nem kell a Korm előzetes elvi hozzájárulása - ⇒ 1996 óta nemzeti elbánás elve (0 megkülönböztetés külföldi tulajokkal szemben) - bankképviselet létesítésével - 47. § A magyar vállalatok külföldön - vállalati érdekeltségek és képviseletek - 60-as évek óta magyar vállalatok külföldi megjelenése, típusai: vállalatalapítás külföldön, vállalati érdekeltségek szerzése, vegyes vállalatok alapítása, ker-i képviselet - külföldi alapítás és betársulás három

rétegű szabályozása: 42 - kétoldalú ker-i egyezmények, ált. kormközi kooperációs megállapodások - pl. társulási szerz: az EK tagállamok a saját vállalatokkal szemben alkalmazott bánásmódnál nem kedvezőtlenebbet biztosítanak a magyaroknak - belső szabályozás - 1974-es külker-i tv: külföldi alapítás/társulás lehetővé tétele (de csak külker-i tev-re jogosultak + pénzügymin és ker-i min engedélye) - új szab: külker tulkép alanyi jog (korlát pl: ha a befektetés nem haladja meg a külföldi vállalkozás tőkéjének 10%-át, v. főszabály szerint ingatlanszerzéhez devizahatósági engedély kell, ÁPTF engedélye kell hitelintézet fiókjainak v. leányvállalatainak külföldi létesítéséhez, ) - külföldi ország ig-i, társasági joga - külföldi ker-i képvis: ált. bilaterális ker-i v ált kooperációs egyezmények alapján + fenti 2 szabályréteg is - 48. § Államközi gazd-i vállalkozások - gazd fejlődése ⇒

államközi (szupranacionális) vállalatok is - ang: multinational public enterprise, international bodies corporate - fra: établissements public internationaux - pl: - Britisch Commonwealth Airlines Limited: angol kft Ausztráliában bejegyezve - SAS (Scandinavian Airways System): svéd, norvég, dán konzorcium (kkt) - Basel-Mulhause Airport (Frao-Svájc) - Eurochemic: 12 ország által alapított Rt - Saarlor: Frao és NSZK közötti Rt az adott T széntermeléséről - Jochenstein Kraftwerk: Ausztria, NSZK, Bajoro Duna vizének felhasználásáról (Rt) - Société Moselle: Frao, NSZK, Luxembourg a Mosel hajózhatóvá tételére (Kft) - Mont Blanc Tunnel: Frao és Olaszo között alagutakról - Eurofima: 16 állam vasutak és vagonparkok modernizálására (Rt) - joint enterprise: Euratom szerz-ben szabályozott közös vállalat, alapítója lehet az EGK, tagállamok v. mgnvállalatok is - KGST: Intermetal, Intransmas, Nk-i Gazd-i Együttműködési Bank, Nk-i Beruházási

Bank, Intertextilmas - Mao: - Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút (GYSEV): mo-i székhelyű, Ausztriában üzemmel, képviselettel rendelkező Rt (alapszabály: 1973-as államközi megállapodás) - Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (Mao-Csehszlovákia) IV. A TULAJDON 14. A tulajdon szerepe a nemzetközi forgalomban és szabályozásának általános kérdései - 49. § A tul szerepe tegnap és ma - eltérő szabályozás okai: mi minősül tul-nak? (pl. szellemi alkotások nem mindenhol) - eltérések csak részben a nmj T-e (nkj és belső jog is) - nmj nem elég a külföldi beruházások, az államközi közös vállalatok szabályozására - tul. az nmjben: 43 - kezdetben tiszta kapcsoló elv a fekvés helye (kezdetben csak ingatlanokra, majd ingókra is kiterjesztve) - áruforgalom erősödése ⇒ kivételek a fekvés joga alól (pl. értékpapírok, fuvarozott áru, járművek) - 50. § A jogi szabályozás sajátosságai - nk-i tul-i jogviszonyok tényezői: - mely jog

szerint kell a kérdéses tul.jogi jogviszonyt megítélni - eltérő tul-i rendszerek, államosítás - külföldön beruházott vagyon védelme - privatizáció 15. A tulajdon a nemzetközi magánjogban - 51. § A főszabály: a fekvési hely joga - lex rei sitae - Kódex: - A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni - ha ez tvr másként nem rendelkezik - a tul.jogra és más dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra - A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van - 52. § A kivételek - lajstromozott vízi vagy légi járműre vonatkozó dologi jogok keletkezését, fennállását vagy megszűnését annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik (lex bandi v. loi du pavillon) - a rendeltetési hely államának joga irányadó a szállítás alatt álló

ingó dolgokra (res in transitu) vonatkozó dologi jogokra. Az ilyen dolgok kényszerű eladásával, beraktározásával vagy elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra azonban a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni. - megtámadott áruszállító kamion: a kamion nem szállítás alatt álló ingó dolog ⇒ dolog fekvése helyén irányadó jogot kell alkalmazni - az utas személyes joga irányadó az általa magával vitt személyes használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra. - ha a vállalati (üzleti) vagyon mint egész száll át a jogutódra (univerzális jogutódlás), a dologi jogváltozásokat - az ingatlanra vonatkozó ilyen jogváltozások kivételével - a jogelőd személyes joga alapján kell megítélni. - ingatlan: fekvés joga az irányadó - ha a dolog tul.joga bír rendelkezése alapján vagy végrehajtás során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek bír-a rendelkezik, illetőleg,

amelynek hatósága a végrehajtási ügyben eljár ⇒ csak a jogszerzésnél irányadó - értékpapír: kötelmi jog alatt szabályozva (common law: tuljog körében) - 53. § A tuljogi kapcsolóelvek alkalmazási T-e - T: dologi jogviszonyok általában - prob: dologi jog fogalmát nem használja a Ptk (helyette tuljog), de a common law sem (ott is tuljog) ⇒ rendszerezni kell (pl. zálogszerz dologi jogi v kötelmi?) - Kódex szabálya irányadó: - tul. tárgyainak osztályozására (ingó-ingatlan, forgképes-forgképt) - tul-i, dologi jellegű jogok fajaira (tul.jog, használati jog, birtok-, zálogjog) - szerzésmódokra - dologi jogok tartalmára, terjedelmére, e jogok védelmére 44 alapul) ⇒ minden, ami a Ptk Tuljog (III. rész) alatt van + zálogjog (ha nem szerz-en - elbirtoklás a Kódex szerint: - ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek T-én a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt. - az elbirtoklást a

dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem szakítja meg 16. Az eltérő tulajdoni rendszerek egyes kérdései - 54. § Az eltérő tul-i rendszerek jogi problémái általában - eltérő jogrendszerek, struktúrák kölcsönös elismerése - nemzeti vagyon feletti állami rendelkezés és az államosítás problémái - külföldiek tul-a és a tul.szerzési jog helyzete - külföldi beruházások és tul védelme a ngk-ban - új tul-i rend: a privatizáció és összefüggései - 55. § Az eltérő tul-i rendszerek elismerése és az államosítás jogi megítélésének alakulása - országtípusok: - fejlett piacgazd-ú országok - fejlődő országok - volt v. jelen lévő szovjet modell hatása - nmj általános elve: a jogrendszerek egyenértékűek (ENSZ Alapokmány, Helsinki Záróokmány) - államosítás kérdése - külföldi felismerés: az államosítási tv-k belföldi hatályosulását nem tudják kérdésessé tenni - sokáig megoldás: államosítási

tv-k extraterritoriális hatályának tagadása - korábbi gyak: államosított vállalat volt tulaj-a a vállalat külföldi vagyontárgyait magának követeli - később: Act of State doktrina: külállam bír-ai extraterritoriális hatásaiban nem tehetik kétségessé más államok sui generis állami aktusát (l. Sabbatino-ügy USA LB előtt) - vagyonjogi egyezmények - cél pl. az államosított vállalatok kártalanítása - pl. 1973-as Mo-USA - külföldi beruházások megindulásával: külföldi beruházás (tul) védelmének jogi biztosítása - kö-ke-eu: korábbi államosítás miatt kárpótlás belső jog szabályai szerint 17. A külföldi beruházások és a tulajdon védelme a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban - 56. § A tul- és beruházásvédelemről általában - mi lehet a külföldi tul-ában? (ingó és ingatlan is) - mit tehet a külföldi mo-i tul-ával? (l. előző rész) - külföldi tul. védelme: alapelve a nemzeti elbánás (national treatment,

régime national) - különösen fontos a beruházásvédelem pl. nem-ker-i/pol-i kockázatok (háború, felkelés, stb) ellen 45 - fejlődő országokban: már régóta investment code-ok (beruházásvédő belső szabályok) - kö-ke-eu: elengedhetetlen a külföldi tőke ⇒ védelem kell (1989 óta nő a bizalom) - 57. § Nk-i szabályozórendszerek a külföldi beruházások védelmére - kezdetben: beruházásvédő szabályokat követelő fejlettek és szuverenitásukat védő fejlődő országok szembenállása - multilaterális sikerek: - WB 1965-ös Washingtoni Konvenciója: Az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről - vita esetén sokszor ma is erre utalnak vissza (Mo is) - létrehozza a Beruházási Jogviták Rendezésének Nk-i Kzp-ját - ⇒ önkéntes alávetéssel nk-i joghatóság + jó elj-i rend - ha egyszer alávetették magukat: egyik fél sem vonhatja egyoldalúan vissza (de fenntartásokat

lehet tenni utóbb is x kérdésekben) - Alcoa Minerals v. Jamaicai Korm (ásványi kincsek kitermelése amerikai beruházás által, de jamaicai korm fenntartással kivesz x ügyet a válbír joghatósága alól): a Válbír ítélete szerint az alávetés visszavonhatatlansága erősebb a Jamaica korm. fenntartási jogánál (pacta sunt servanda elv alapján) - kontrollelmélet a Konvenciónál: foreign clause exception választható (ekkor az egyezmény hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre is, amely a jogvitában félként szereplő állam honosságával rendelkezik ugyan, de amelyet illetően - a külföldi irányításra tekintettel - a felek egyetértettek abban, hogy az Egyezmény szempontjából egy másik szerződő államban honosként kell kezelni) - Holiday Inns v. Marocco: egyszerű, formátlan beleegyezés is OK (de hallgatólagos megegyezés - implied agreement - csak kivételes esetben) - beruházás fogalmát nem definiálja - szuverének közvetlen gazd-i

tev-e kizárva a Konvenció alól ⇒ de állami vállalatok önállóak! - alkalmazandó jog 3 alternatívája: - felek által választott jog - ex aequo et bono méltányossági szabálya - vitában álló szerződő (fogadó) állam joga (kollíziós jog is része ⇒ renvoi is OK) a nj alkalmazható szabályaival együtt - nj-i klauzula problémája: mi a nj? (ny-i országok pl. a tisztességes és méltányos elbánást - fair and equitable treatment -, és azon belül az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítást is ide értik) - AGIP v. Kongo-i Közt: a nj önmagában is figyelembe vehető ⇒ kártalanítás annak ellenére jár, hogy a kongói alk. lehetővé teszi az államosítást - Multilaterális Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA: Multilateral Investment Gurantee Agency, 1985 Szöul) - WB kezdeményezés, Mao 1989-ben csatlakozik - ált. cél: kettős stratégia: - külföldi beruházások nem ker-i kockázatok elleni előnyös biztosítása - nem

ker-i kockázatok: - valutatranszfer akadályok állami intézkedés folytán - államosítás és hasonló intézkedések 46 - elutasításkockázat (repudiation risk): a hatóságok nem teszik lehetővé a jogvédelmet - háború, fegyveres konfliktus, lázadás - igazgatótanács kiterjesztheti más kockázatra is - beruházás jellege: - tőketranszfer pénzben v. természetben - a vállalkozáshoz biztosított hitel - feltétel: ésszerű, a fogadó ország fejlődését szolgáló beruházás - biztosításra jogosultak: - fogadó országon kívüli tagállamok jogi személyei ha ker-i alapon működnek + természetes személyek - fogadó ország állampolgárai/jogi személye: ha kívülről biztosítják a beruházott vagyont - feltétel: csak fejlődő országba irányuló beruházás (2. kategóriás tagállamok) + ennek hozzájárulása a biztosítási konstrukcióhoz - MIGA szubrogációs (belépési) joga: kártalanítás után a MIGA lép a beruházó helyébe a

kártalanítási igény tekintetében - beruházások ált. elősegítése (general investment promotion): infoszerzés, -terjesztés, akadályozó körülmények csökkentése, együttműködés pl. IFC-vel - eszközök, források - alaptőke, bevétel (biztosítási díjakból) - alaptőke: a tagállamok jegyzett tőkerészesedése, együttesen 1 milliárd lehívási egység (1 egység = 1,082 USD) - vállalt biztosítási fedezet: max jegyzet tőke + plussz tartalékok (pl. viszontbiztosítási fedezet) ötszöröse - a fentit kiegészítheti a Sponsorship Trust Fund bevételeivel (szponzoráló tagállamok vállalnak biztosítási fedezetkereteket) - státusa: - a WB-tól jogilag és anyagilag független, de: pl. Igtanács elnöke a WB elnöke - stratégiai kérdésekben dönt: Tanács (tagállamonként 1-1 kormányzó van benne) - végrehajtó szerv: 12 fős Igazgatóság - Európa: - EU 3 T-en - RSZ Art 222.: a RSZ nem érintheti hátrányosan a tagállamok tul.jogi rendjét ⇒

tul-, beruházásvédelem tagállami kompetenciája - RSZ Art 52.: a tőke szabad mozgásáról ⇒ tőkemozgás elősegítése ⇒ jogalkotás ennek érdekében (pl. Letelepedési Konvenció, társasági jogi irányelvek) - az EU léte feltételezi, hogy a gazd-i szab az emberi jogok egyik alapelveként a jog védelme alatt áll - ET 1952-es Első Jegyzőkönyve: tul-tól megfosztani csak közérdekből és a jog + nj általános elvei mellett lehet - EBEÉ 1990-es zárónyilatkozata: aláírók hite a jogállamiság, piacgazd, mgntul, nk-i beruházások fejlesztése mellett - Mo bilaterális beruházásvédelmi egyezményei - 80-as évek: Frao, NSZK, NB, Ausztria 47 - ált. a biztosítékvállalás Hull-standardját alkalmazzák: - tisztességes és méltányos elbánás (fair and equitable treatment) - kisajátítás esetén azonnali, megfelelő, valóságos kártalanítás (promt, adequate and effective compensation) - beruházás fogalma ált: - gazd-i tev-gel kapcsolatos

minden beruházási vagyoni érték - ⇒ a tárgyi hatály általában a vállalkozás dologi és kötelmi jogi vonzataira is kiterjed - személyi hatály - más országok ált: gazdálkodó szervezetek, külker-i vállalatok - Mo: cél: vállalkozói réteg minden kategóriája - szerz-enként eltérő megfogalmazás - mindegyikben: vállalkozások bátorításának szándékát deklaráló cikk - 1991-ig engedéllyel, azóta engedély nélkül is OK a vállalatalapítás Mo-n - ált. kötvállalások a beruházások védelmében: - diszkriminációmentesség deklarálása ⇒ legnagyobb kedvezményes elbánás - nemzeti elbánás készsége ⇒ állami szabályozás semlegessége - de: biztosított előnyök nem terjednek ki a vmelyik fél gazd-i integrációban betöltött szerepéhez kapcsolódó jogokra - igazságos és méltányos elbánás - szabad átutalás biztosítása - államosítás szigorú feltételekhez kötöttsége: csak közérdekből, tv-es elj-sal, nem

megkülönböztető módon, teljes kártalanítás (beruházás piaci értéke a korlátozás előtt + fizetésig számított kamat) ellenében - biztosítási fedezetek: - minden megállapodás fórumrendszert épít ki - foreign control clause (Svéd és NB szerz-ben is): a fogadó állam szabályai szerint alapított, de nagyobbrészt külföldi tul-ban álló vállalat perképessége is biztosított - belső jogi környezet - legfontosabb: a szükséges szerkezetváltozás feltétele a külföldi tőke - 58. § Belső jogi garanciák - általános védelmi eszközök:a nemzeti tul-i rend maga - Alk: köz- és mgntul egyenrangú, Mo piacgazd, kisajátítás: csak kivételesen, közérdekből, tv-ben szabályozott esetekben és módon + teljes, feltétlen, azonnali kártalanítás mellett - spec beruházásvédelem - befektetési kódexek (magyar: külföldi befektetések teljes védelme és biztonsága, államosítás/kisajátítás ⇒ azonnali kártalanítás a befektetés

pénznemében) - konkrét biztosítékok, pl. bankgarancia - beruházás közönséges biztosítása (pj-i eszköz) - USA - állami tőke biztosítása: Export-Import Bank - mgntőke biztosítása: OPIC (Overseas Private Investment Company) - Frao: COFACE - NSZK: HERMES - Mo: exporthitel biztosítás - G-feltételek: gazdasági 48 - A-feltételek: árfolyamváltozási - P-feltételek: pol-i 18. Új tulajdoni rend: a privatizáció és nemzetközi összefüggései - 59. § Az új tul-i rend és a privatizáció - jogilag megfogalmazott történelmi prog: Alk - Mao piacgazd, köztul és mgntul egyenlő - MK elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazd-i verseny szab-át - Mk biztosítja a tul-hoz való jogot - privatizáció missziója: állami tul 90%-os túlsúlyának lebontása - privatizációs jogalkotás 4 szakasza - 1990-es tvmódosítások ⇒ spontán privatizáció (vállalatok saját kezdeményezésére) - 1990-es tv az Állami Vagyonügynökségről +

Ideiglenes Vagyonpol-i Irányelvek + előprivatizációs tv (kisker-i és vendéglátóipari szolgáltató tev-t végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról) - 1992: az előbbiek helyébe újak (kivéve előprivatizációs tv), pl. Munkavállalói Résztulaj-i Prog - 1995: tv az állam tul-ában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről - tul-i rend jogi alapjainak megteremtéséhez kellett még: első kárpótlási tv (1991) és őt követő 1992-es kárpótlási Korm.r; funkcióik: - tul.viszonyok rendezése, stabilizálása - kártalanítás az ország anyagi lehetőségei között - kárpótlás mechanizmusa: privatizálandó állami tul megvételére szolgáló kárpótlási értékpapírral - új szabályozás mögött: elméleti-történelmi-társ-filozófiai megfontolások - privatizáció céljai: - erős és felelős tulaj-i réteg + erős kzposztály ⇒ egészséges strukturálódás (ne óriási mgnvagyonok alakuljanak ki) - hatékonyság,

versenyképesség növelése, modernizálás - mgntul, szövetkezeti tul, ök-i tul egészséges rendszere - nk-i méretű versenyképesség, külföldi tőke bevonása - gazd szerkezeti átalakítása (kis- középvállalatok számának növelése) - TB vagyonnal való ingyenes ellátása - privatizációs jövedelem ⇒ államadósság törlesztése, egyéb csélok - privatizáció következtében megerősödik: - hazai mgnvállalkozások, mgnszektor - külföldi befektetők - farmergazdálkodás kibontakozása - privatizációs mechanizmus fő elemei: - ÁPV Rt (1995 óta) - funkciója: - privatizáció szervezése, állami vagyon értékelése - nemzetgazd-ilag jelentős társaság privatizációja: Korm dönt - a tartós állami tul. vagyonkezelése (ogy dönt, hogy mi az) - egyszemélyes Rt (állam a tul), részvényesi jogok: privatizációs min v. Korm, ogy szüntetheti meg 49 - 11 tagú igazgatótanács, Korm nevezi ki - ÁSZ ellenőrzi - privatizációs folyamat -

értékesítés: közvetlenül, versenyeztetéssel (kedvezmények) - vagyonkezelés: megbízási, vállalkozási szerz-k, teljesítési biztosítékokkal - 60. § A privatizáció nk-i külgazd-i összefüggései - az integráció feltétele az új tul-i rend ⇒ alap a mgntul, tul szab-a (ET, EBEÉ, Párizsi Charta, EU) - gazd-i fejlődéshez külföldi tőke, technológia, szakismeret kell - kárpótlásra külföldi állampolgárok is jogosultak (ha a megfosztás idején magyar állampolgárok voltak v. 1990 dec 31-én életvitelszerűen Mo-n éltek - konkrétan: - külföldiek mo-i befektetései, külföldi beruházások védelme - össz-külföldi részesedés ideális határa: 25-30% lenne (ennek érdekében pl. x esetben egyenlő értékű ajánlat esetén a hazai befektetők ajánlatát kell elfogadni) - külföldi tanácsadó cégek nagy szerepe - külföldről kezdeményezett-finanszírozott magyar alapok és pénzintézeti betársulások pl. Hungarian-American Enterprise

Fund, First Hungary Fund Ltd - kárpótlási jegy (mint eredeti szerző külföldi is megkaphatja, eladhatja, külföldre viheti devizajogi korlátozás nélkül) ELŐADÁSOK 1999. ŐSZ - Rabár Ferenc: Mai vilggazd, eu-i gazd-i folyamatok és ezek hatása a magyar gazd-ra - 1990 óta 3 szakasz: - 1: tervgazd-ból piacgazd-ra - 3-4 év: erőltetett ütem - kitalált gazd ⇒ 0 jövedelemlétrehozás, adósságok, kamatok ⇒ kigazdálkodás kell (⇒ jövedelemcsökkentés, kis bérek, adók) - inflációs folyamat megindulása (fix árak szabaddá tétele) - 1993-94: nő a gazd, az export, a termelékenység - 2: intermezzo: Bokros-csomag - a tervgazd zsugorodó gazd-t hozott létre ⇒ - 3 éven belül GDP 25%-kal csökken - a veszteség finanszírozása miatt romlik a fizetési mérleg - 4., 5 év következménye: eladósodás - 3.: piacgazd - Rabár szerint Bokros-csomag nélkül is kibontakozott volna 1994-től 50