Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Ismertesse a bank eszközeit és jellemezze részletesen a likvid és forgalomképes eszközöket

Ismertesse a bank eszközeit és jellemezze részletesen a likvid és forgalomképes eszközöket! Mit jelent ezek pozitív vagy negatív irányú változása a bank számára? Banki eszközök: a bank által rendelkezésre álló források különböző megjelenési formái, amelyeket a bankmérleg bal oldala csökkenő likviditási sorrendben tartalmaz. Alapvetően pénzkihelyezésekből származó követelések. I. II. III. IV. V. VI. VII. Pénzeszközök Forgalomképes értékpapírok Bankközi és más hitelintézeti kihelyezések Ügyfeleknek nyújtott hitelek Tartós befektetések Tárgyi eszközök Egyéb eszközök I. nem csak a készpénzt tartalmazza, hanem a jegybankra vonatkozó összes számlakövetelést is II. minden olyan értékpapír, amelynek aktív másodlagos piaca van, állampapír, jegybanknál leszámítolható rövid lejáratú váltók, valamint a tőzsdei vagy a tőzsde által szabályozott forgalomban szereplő kötvények és részvények, amelyeket a

bank kifejezetten további értékesítésre vásárolt. III. bankközi hitelkihelyezések tartoznak közéjük, más hitelintézeteknél elhelyezett rövid lejáratú betétek, és a nem bankközi piac (brókercégek) közvetítésével kihelyezett rövid hitelek IV. az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök, magánszemély, vállalkozás, önkormányzatok, de itt nem szerepelhet a hitelintézeteknek nyújtott kölcsön. A hiteleket nem egyösszegben, hanem szempontok szerint szétbontva (ügyfélcsoportok, ágazatok) adják meg. A bank hitelkihelyezései általában a nagyobb kockázatú, kevésbé likvid, de magas hozatot biztosító banki aktívák. A banki hitelportfolió biztonsága érdekében számos előírás korlátozza a bankot hitelezései tevékenységében. V. Különböző lejáratú nem kifejezetten forgalmazásra vásárolt értékpapírok, valamint a más társaságokban szerzett érdekeltségek likviditási fokuk alacsony, kockázatuk és hozamuk általában

magas. VI. Itt vannak a saját használati tárgyi eszközök, fedezetként megszerzett vagy befektetési céllal vásárolt ingatlanok, berendezések. A tárgyi eszközök általában nem likvid, hozammentes aktívák. Tartós befektetések + Tárgyi eszközök = Tartós eszközök VII. Különböző átmenő aktívák , már elszámolt, de még nem realizált kamatbevétel. Likvid eszközök: A bank rendelkezésére álló pénzeszközei valamint azon eszközei, melyek rövid idő alatt, minimális tőke veszteséggel és minimális tranzakciós költséggel pénzeszközzé alakíthatók. Likviditási és jövedelmezőség dilemmája. A likviditás ára Költség A likviditás ára Optimális likviditás szintje A likvid eszközök tartásának költségei elmaradt haszon ekkora a kamat veszteség A likviditásszerzés költségei A bank likviditásának mértéke Növekvő görbe: a likvid eszközök tartásának költsége. Csökkenő görbe: minél több likvid

eszközt tart a bank annál kevésbé szorul rá költséges pótlólagos forrásokra. A két költségfüggvény összegéből már leolvasható, hogy a bank mekkora mértékű likvid eszköz tartásával érheti el a likviditás minimális árát, vagyis milyen likviditási szint optimális a számára. Azokat az aktívákat, melyekkel a bank a rendelkezésre álló pénzeszközök mellett fenntarthatja a mindenkori fizetési képességét  a bank likvid eszközei. A likvid formák közötti döntés a jövedelmezőségi dilemma fontos kérdése. Likvid eszközök köre: Diszponibilitás (rendelkezésre állás ) pénztárban található, vagy közvetlenül rendelkezésre álló pénzeszközök Hitelbiztosíték jellege: a minimális tőke és időveszteséggel elzálogosítható aktívák, azonnal készpénzre válthatók, miközben nem kell eladni őket. Lombardhitel, ép kézizálogba adása (repohitel ügylet) Értékesíthetőség: amelyek lejáratuk előtt is azonnal és

minimális tőkeveszteséggel értékesíthetők. Likviditási fokuk magas, de hozamuk zéró vagy nagyon alacsony. (kivéve az állampapírok) Elsődlegesen likvid eszközök: A bankok pénztárállománya A bank jegybanknál vezetett elszámolási számláinak egyenlege A bankok más banknál vezetett nostro-számláinak állománya. Másodlagosan likvid formák: Állampapírok és más jól forgatható ép Más bankra szóló követelések (rövidtávú bankközi kihelyezések) Ezek a befektetések a pénzeszközöknél magasabb hozamot hoznak, relatív alacsony idő és tőkeveszteséggel pénzeszközzé alakíthatók. Többlet kockázatot jelentenek hiszen likviditásukkor kamatláb és/vagy hitelkockázattal kell számolni. Hazai szabályozásban likvid eszközök: Pénztárállomány Elszámolási betét Egynapos bankközi nettó kihelyezések pozitív szaldója MNB által meghatározott külföldi ép Jegybankképes belföldi ép Másodlagosan likvid eszközök: azonnali

likviditással jellemezhető egyéb ép és a banki portfolióban található forgatható és viszontleszámítolható váltóállomány. I. Készpénz Leglikvidebb, banktrezorban őrzött, naponta feltöltött hazai készpénz állomány, valamint a külföldi valuták. Tökéletesen likvidek de a kamatozásuk a bank számára nulla és kezelésük komoly költséget jelent (őrzés, szállítás, átvizsgálás). Az utazási csekk beváltásakor jobb az árfolyam, mert mögötte átutalás van és nem kp mozgás. A nagyobb készpénzfelvételekről a bankot 1-2 nappal előre értesíteni kell. A bank forintban tartott készpénzállománya a jegybanknál vezetett folyószámla egyenlegéhez kötődik, amelyről bármikor lehívhat készpénzösszegeket is. A bank valutaállománya pedig szintén vagy a jegybanknál, vagy más külföldi levelező banknál vezetett számlához kapcsolódik. II. Jegybanki számlák A bankoknak jegybanki egyszámlája (folyószámla és

takarékszámla) van. Bonyolítja fizetéseit, fogadja bejövő összegeit forintban, devizában és a jegybank ezen a számlán tartj nyilván a bank idegen forrásai után kötelezően képzett tartalék összegét. A számla funkciói: A bankok közötti belföldi átutalások ezen keresztül folynak Tartalékszámla A bank idegen forrásai után bizonyos százalékban köteles tartalékot képezni, a forrásként felvett pénzt nem helyezheti ki mind. A kötelező tartalékképzés durva monetáris politikai eszköz a bankok pénzteremtésének szabályozására. Korábbi HUF exchange számla funkció Korábban különállóan a bankközi devizapiacon a deviza/forint konverziós ügyletek értéknapos forintelszámolását vezérelte, mára önállóan már nem létezik, funkcióját az egyszámla vette át. Ezen az alszámlán történi a bankok egymás közötti forint/deviza ügyleteinek elszámolása. III. Nostro számlák egyenlege Egy bank minden más banknál vezetett

számláját nostro számlának hívjuk. (nostro = miénk) Mivel a belföldi pénzforgalmat szintén miden országban a jegybanki számlákon írják jóvá, és így a bankok nem tarthatnak egymásnál belföldi pénznemben történő fizetéseikhez számlákat, a nostro számla forgalma alapvetően a külföldi pénznemben bonyolított ügyletekhez kötődik. Külföldi levelező bankok által vezetett számlák MNB is tart devizaszámlákat a bankok devizaügyleteire, de a devizagazdálkodás decentralizálódásával párhuzamosan a bankok egyre gyakrabban a már említett külföldi levelező bankokkal igyekeznek együttműködni, már amennyiben elfogadják őket a nemzetközi porondon. Forgalomképes értékpapírok: Ezeknek az értékpapíroknak aktív másodlagos piaca van. A bank értékesítésre és nem hosszabb befektetésre szánja. Állami kibocsátású ép - jegybanknál lombardhitel szerezhető rá (repóhitel) Magas likviditáshoz elfogadható hozam társul ezért

jelentős szerepük van a likviditás fenntartásában. Egyes országokban meghatározzák a likvid eszközök kötelező részaránya (Mo-on a mérlegfőösszeg 10%-át likvid eszközben kell tartani.) A jegybanki monetáris politikához is fontosak az állampapírok, mert a nyíltpiaci műveletek feltétele a jelentős mennyiségű állampapír megléte. Amikor a jegybank likviditást kíván teremteni, akkor állampapírokat vásárol a bankoktól, míg restrikciós politikai irányvonal esetében éppen az ellenkezőjét teszi, eladja a készletében felhalmoz9tt állampapírokat. Az árfolyamokat meg úgy határozza meg, hogy a kialakuló hozam érdekeltté tegye a bankokat a kívánt művelet lebonyolításában. MNB közzéteszi a jegybankképes ép körét. A likviditás elemeinek tekintik a bank által leszámítolt váltót, amely a jegybanknál vagy egyéb hitelintézetnél viszontleszámítolhatók. A váltó legtöbbször nem befektetési céllal kerül a bankhoz, hanem

sajátos hitelnyújtásként. A forgalomképes ép között vannak a likvid tőzsdei piacokon forgalmazott kötvények és részvények. Ezeket a bank értékesítési céllal vásárolja és szintén gyorsan pénzzé tehetők potenciális tőkeveszteség mellett Az univerzális bankrendszereknél, ahol ép kibocsátói és forgalmazói tevékenységet is folytathat a bank sokszor a likvid eszközei egy részét spekulációs céllal tőzsdei ép-ba forgatják. Bankközi és más hitelintézeti kihelyezések: Banklimit: a bankok egymás közötti hitelbiztosítékok nélküli kapcsolatrendszerében megállapított érték, amely a bank követelésének (kinnlevőségének) legnagyobb megengedhető mértékét és időtartamát adja meg egy másik bankkal szemben akár belföldi, akár nemzetközi viszonylatban. A bankközi kihelyezések mögött az egyéb hitelekkel szemben nincs biztosíték, a bankok belső korlátozást alkalmaznak és meghatározzák az egy banknak nyújtható

kihelyezés paramétereinek maximumát. A teljes kihelyezési állomány, a kihelyezések időtartama, egy napon lejáró adott bankkal szembeni követelések is maximális limitet kapnak. A limitek mértéke üzletpolitikai döntés. Szempontok: A limitet felállító bank mérete A kedvezményezett bank mérete, pénzügyi helyzete, megállapodottsága a piacon A két bank közötti korábbi üzleti fogalom volumene, tapasztalat, munkaviszony Banktörvényi előírások A bankközi kihelyezések közül csak az egynapos lejáratúak és a bármikor felmondható betétek tekinthetők a napi szintű likviditás menedzselés szempontjából likvidnek. Nostro-számla: Egy bank számlája egy másik banknál a nemzetközi gyakorlatban azonban alapvetően a következő tartalommal használják, belföldi bank folyószámlája egy külföldi banknál általában annak pénznemében a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítására