Jogi ismeretek | Gazdasági jog » BGF-KVIFK Gazdasági Jog, 2007

GAZDASÁGI JOG - 2007 Jogágak: alkotmány, polgár, büntető, család, pénzügyi, eljárási, közigazgatási, gazdasági (önállósodás a polgárjogból 1980-as évek végétől – Sárközy Tamás: igazságügyi miniszter helyettes) - Társasági jog - Versenyjog - Munkajog - Nemzetközi/ EU jog Történelmi áttekintés Nemrég (rendszerváltás) önállósult a polgári jogból. Sárközi Tamás a magyar atyja (1988-as törvények). 1848-49: létrejön 1-2 törvény (megvolt a szándék) 1867: kiegyezés, fellendülés, XX. sz elejéig törvényalkotási láz 1875: Kereskedelmi törvénykönyv megalkotása (előképe a német kereskedelmi törvénykönyv); benne volt az rt., bt, kkt, (kft még nem, az 1930-ban kerül be)csendes társaság 1923: (gazdasági) versenyt védő törvény elkészül 1930: bele került a kft. is 1948: jött a szocializmus és elrontott mindent, új jogszabályokat alkottak az 50-es években, megszüntették a társaságokat (1949) és a verseny

törvényt 1945: földosztás -> Talpalatnyi föld c. film ajánlott Az 50-es évek végére létrejöttek a termelőszövetkezetek (a faluk földjeit összevonták) -> Húsz óra c. film ajánlott (10 év alatt sikerült a tsz-esítés) 1960: a szocialista átszervezés véget ért (közben folyik a hidegháború) 1967: új gazdasági mechanizmus  vállalati törvény, munkatörvénykönyv, szövetkezeti törvény, stb.  3 fontos: tervutasításos rendszer megszüntetése (vállalatok esetében a tervek már csak irányelvek), mezőgazdaság: háztáji gazdaság (földet kaptak – nem volt éhezés és hiány) és még valami 1968: Prágai tavasz, Kádárék lelassítják a reformot 1970: 2 új társasági típus jön létre, a közös vállalat és az egyesülés (nem egyesület) 1974-75: olajválság, infláció (cserébe könnyebben lehetett útlevelet kapni) 1980-81: engedélyezték a kisvállalkozói formákat, kialakul a kisvállalkozói réteg (ez jó volt,

tapasztalatot szerezni) – Gazdasági Munkaközösség (GMK)  piaci igényekre reagálás, VGMK: TSZ szakcsoport 1988: Gazdasági Társaságokról szóló törvény 1989-90: Egyéni vállalkozói törvény, visszahelyezik az 1875-ös kereskedelmi törvényt – csődtörvény, bank, tőzsde, számviteli törvény, adótörvény – társasági adó Társas vállalkozás - 1997. új társasági törvény (1988-ashoz képest új): formakényszer: csak a törvény által felkínált lehetőségeket lehet választani: kkt., bt, kft, rt, általános rész: mennyi formára, különös rész: egyes formákra szabályok - átalakulási törvény: hogyan lehet a meglévő állami vállalkozásból magán társaságokká átalakulni - személyegyesítő típusú (személyes közreműködés), vagyonegyesítő típusú (részvényes) - tulajdonosi szemlélet váltja fel a szocialista eszmét: minden közös, az állam mi vagyunk - szabadon lehet belépni, az indulótőke nagyságától

függően, a kockázatvállalás változó - közös gazdasági tevékenységekre jönnek létre a tagok a saját vagyonukból tesznek pénzt a cégbe. Magánvagyontól elkülönült, önálló, jogképes társaság - jogképesség, jogi személyiség (kft., rt) mindegyik jogképes, de nem biztos, hogy cselekvőképes. Önálló jogalanyiság, tagoktól elkülönült, de közös kockázatvállalás - alapító szerződés, aláírják cégbíróság bejegyzik a cégjegyzékbe (hivatalosan is létezik a cég) Egyéni vállalkozás - könnyebb alakítani, mint a társas vállalkozást - okmányirodában kaphatunk egyéni vállalati igazolást be kell nyújtani az erkölcsi bizonyítványt (büntetlen előélet szükséges) hatósági engedély kell nagykorú, cselekvőképes, magyar állampolgár szakképesítési igazolás kell (nem feltétlenül a vállalkozónak) - nincs kötelező beadandó vagyon, nincs kötelező alaptőke, saját vagyonát kockáztatja - teljes

magánvagyoni felelősség (kivéve kft. és rt) - a foglalkoztatottak száma korlátlan - nem adható egyéni vállalkozói igazolás, ha jogerős szabadságvesztést kapott (több, mint 1 éveset) foglalkozástól el van tiltva adó-, vám-, illeték tartozása van ha egyszer bevonták az igazolását - bejegyeztetheti magát egyéni cégként (ez már cégjegyzékbe kerül), névválasztás - innen már könnyű átalakulni egy személyes társasággá Gazdasági társaságok Alapítás: - alapító okirat (szerződés, alapszabály) elfogadása, aláírása (minden tagnak) - közjegyzői okiratba foglalás vagy ügyvédi ellenjegyzés - cégbírósági bejegyzésre benyújtás 30 napon belül a megyei bíróságon (törvényességi felügyelet) (konstituiv hatály) (kogens szabály – kötelező, diszpozitiv – lehet de nem kötelező) - aláírástól bejegyzésig „előtársaság”-ként („ba” = bejegyzés alatt) elkezdhet működni, de nem teljes erőbedobással, a

szerződéseken fel kell tüntetni, hogy „ba” Korlátok: - legalább 2 tag kell (kivéve kft., rt, de nem alapításnál) - a korlátlan felelősséget nem lehet halmozni (csak egy) - kkt. és bt nem lehet korlátlan felelősségű tagja GT-nak - kiskorú, egyéni vállalkozó és költségvetési szerv nem lehet korlátlan felelősségű tag - bizonyos tevékenységek csak meghatározott formában végezhetőek (pl. bank = rt) - bizonyos tevékenységek csak hatósági engedéllyel végezhetőek (pl. fegyvergyár) - bizonyos tevékenységek csak szakképesítéssel végezhetőek Az alapító okirat kötelező tartalma: - cégnév és székhely - tagok neve, lakóhelye (székhelye) a GT tevékenységi köre (TEÁTOR) jegyzett tőke, tagok hozzájárulása, módja, ideje (határidő) vezető tisztségviselők (név, lakhely) cégjegyzés módja és amit a törvény előír az egyes formáknál A tagok vagyoni hozzájárulása: - pénzbeli (betét), lehet különböző (max

vagy minimum van meghatározva) - nem pénzbeli (apport) – pl. ingatlan bérleti joga, dolog, szellemi alkotás, jog (értékelendő mindegyik, ki kell fejezni pénzértékben) - nem teljesítés esetén felszólítják, majd kizárják - volt tag kártérítésre is kötelezhető A GT szervezetei: - taggyűlés, közgyűlés (igazgatótanács): döntéseit vagyon arányos szótöbbséggel, kivételesen ¾-es (minősített) többséggel vagy szigorúbban hozzák - ügyvezetés (vezetői tisztségviselők): határozott időre, egyszerre több társaságban is tölthet be vezető szerepet (max 3 helyen), összeférhetetlenségek, visszahívható. Személyes eljárás döntései után teljes felelősség Ptk. 339 Lehet külső személy is - felügyelő bizottság: 3-15 fő, a tulajdonosi ellenőrzés szerve. 200 fő fölötti társaságnál vagy 50 milliós törzstőkétől kötelező. Lehet külső személy is vagy vegyes összetételű üzletpolitikai jelentéseket megtárgyalja

(éves beszámoló, eredményfelosztás) betekintés, felvilágosítás, tájékoztatás kérése rendkívüli közgyűlés összehívása - könyvvizsgáló: a pénzügyi-számviteli ellenőrzés a feladata. Max 5 évre (fakultatív – kötelező), csak külsős, szakképzett személy lehet. feladatai: mérlegbeszámoló valódisága –és jogszerűségének vizsgálata betekintés, felvilágosítási jog, közgyűlés összehívása A GT meszűnése: - létre lehet hozni meghatározott időre (pl. bizonyos esemény megszervezésére) és megszűnik, amint lejár ez az idő - ha elhatározza jogutód nélküli megszűnését végelszámolás - jogutódlással, átalakulással más társassággá alakul összeolvad, beolvad, kiválik Ehhez ¾-es döntés kell és a cégközlönyben közzé kell tenni (kétszer) - ha a tagok száma 1 főre csökken (kivéve kft., bt) - ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja - ha a cégbíróság elrendeli törlését - ha a bíróság

felszámolja Egyes gazdasági társaságok 1. Közkereseti társaság (Kkt) - közös gazdálkodás, családi vállalkozás, bizalmi elv - korlátlan és egyetemes felelősség - vagyoni hozzájárulás nincs minimálva a tagok vagyonával is bárkin behajthatják a tartozást (mondjuk a leggazdagabbon) - nem jogi személy - személyes közreműködés: általános, díját, módját a társasági szerződés határozza meg - a tagok gyűlése dönt mindenben – döntési hatáskör általában azonos szavazat vagyontól függetlenül (de el lehet térni) - az üzletvezetésre, képviseletre, cégjegyzésre bárki jogosult vagy bárkit megbízhatnak - megszűnhet rendes vagy azonnali felmondással, tag halálával (és a többi módon) 2. Betéti társaság (Bt) - nem jogi személy - legalább egy beltag és egy kültag kell - a tagok felelőssége eltérő a beltagoké korlátlan és egyetemleges a kültagoké korlátozott (betéti összeg arányában) (kivéve, ha szerepel

a neve a cégnévben) - Miért jó a 2 típus? – 2 embertípus, csendestárs (kültag) - üzletvezetés és képviselet csak a beltag joga - ha csak bel –vagy kültag marad, akkor kkt. Formájában működhet tovább vagy megszűnik 3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft) - korlátolt ↔ korlátozott - társasági vagyonra korlátozódik a felelősség, magánvagyon marad - jogi személy - a törzstőke minimum 3 millió Ft törzsbetétekből áll (1db legalább 100e Ft értékű) - mellékszolgáltatás: a tag egyéb vagyoni szolgáltatása - pótbefizetés: a taggyűlés előírhatja (ha le vannak égve) - üzletrész: a tag vagyoni hányada (1 tag - max 1 üzletrész) a tagsági jogok megtestesítője (szavazati és osztalékjog) forgalomképes: eladható, vehető, átruházható (elővásárlási joga van a tagoknak vagy magának a cégnek) dolgozói üzletrész: csak dolgozók vagy nyugdíjasok kaphatnak az üzletrész bevonható pl. ha meghal valaki

(törzsbetéttel megszüntetik és leszállítják) A Kft. szervei: - Taggyűlés: Kizárólagos hatáskörébe tartozik (nem átruházható) a beszámoló elfogadása eredményfelosztás pótbefizetés elrendelése tag kizárásának kezdeményezése a funkcionárusok megválasztása ( pl. ügyvezető, könyvvizsgáló) a társasági szerződés módosítása (3/4) törzstőke felemelés-leszállítás (3/4) jogutód nélküli megszűnés Minden határozatot be kell vezetni a Határozatok könyvébe és 1 taggal hitelesíteni kell az érvényességhez. - Ügyvezető: operatív irányító (tag vagy külső személy) vezeti a tagjegyzéket és a Határozatok könyvét felelőssége teljes körű (Ptk. Felelősség) - Felügyelő bizottság: kötelező, ha a dolgozók száma meghaladja a 200 főt vagy ha a törzstőke nagyobb, mint 50 millió Ft - Könyvvizsgáló: kötelező, ha a törzstőke nagyobb, mint 50 millió Ft a taggyűlés választja max 5 évre

(megújítható) van 1 személyes kft. is – vagy így hozzák létre, vagy felvásárolja a többi üzletrészt is - törzsbetét (amennyit bevisz) ↔ üzletrész (növekedhet %-osan) 4. Részvénytársaság (Rt) - jogi személy - alaptőke min 20 millió Ft, meghatározott számú és névértékű részvényekből - részvény: értékpapír, mely tagsági jogokat testesít meg hagyományos/törzsrészvény (névre szóló): bemutatóra szóló dematerizált részvény: számítástechnikai kód névre szóló elsőbbségi: szavazatelsőbbségi („aranyrészvény”) dolgozói: alaptőke 15%-áig, ingyenes-kedvezményes kamatozó: osztalék mellett + kamatra is jogosít - részvénykönyv: nyilvántartás a névre szóló részvényekről Rt. alapítása: 1. Nyílt körű rt (Nyrt, nyilvános) - alapítási tervezet (nyilvános meghirdetés) - részvény jegyzés helye és ideje jegyzéki ív aláírása 10% befizetése (a lejegyzett pénzemnek) - alakuló közgyűlés

60 napon belül részvényes további 30%-ig kiegészít túljegyzés vagy aluljegyzés: közgyűlés dönt alapszabály elfogadása megválasztják: az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót (ezek itt kötelezők) - cégbírósági bejegyzés 2. - Zártkörű rt. (Zrt) az alapítók leosztják egymás között a részvényeket meg van határozva a leendő tulajdonosi kör (nincs nyilvános meghirdetés) ugyanaz, mint az nyrt.-nél Van egyszemélyes rt. is, ha kihalnak a többiek vagy, ha egyedül alapítja Részvényesi jogok és kötelezettségek: - közgyűléssel kapcsolatos jogok: részvétel, felszólalás, kérdésfeltevés, észrevétel, indítvány, szavazás - vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, maradék vagyon osztaléka (ha bevégezték) - kötelezettség: a részvény névértékét be kell fizetnie határidőre Az rt. szervezete: - közgyűlés évente egyszer összehívás 30 nappal előtte szavazatok fele kell a döntéshez -

igazgatóság 3-11 tag kollektív ügyvezető testület - Felügyelő bizottság: kötelező - Könyvvizsgáló: kötelező Cégeljárás 1. Eljárás résztvevői - fővárosi cégbíróság megyei cégbíróságok, kapcsolódó peres eljárások - jogi képviselet (kötelező) ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző - cég, mint jogalany, ami a bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására (sokféle lehet) 2. Eljárások csoportosítása - létszakaszok szerint névfoglalási eljárás (bejegyzés előtt) bejegyzésre irányuló eljárás (általános - A, egyszerűsített – B) cég létezése alatti eljárások változás bejegyzési eljárás törvényességi felügyeleti eljárás törlési eljárás (cégjegyzékből kikerülés) vagyonrendezési eljárás - az eljárás tárgya szerint cégnév lefoglalása bejegyzés a cégjegyzékbe (kérelemre): változás, végelszámolás, törlés - előterjesztés eszköze szerint (hivatalból)

papíron számítógépes módon, elektronikusan téves működés helyreállításának kikényszerítése vagy fantomcég törlése jogutód nélküli törlést követően előkerült vagyon rendezése (kérelemből / hivatalból) 3. A cégjegyzék tartalma - kötelező: cégnév, székhely - nem kötelező: könyvvizsgáló, telephely - hitelező védelmi adatok: végrehajtás bejegyzése - speciális adatok: KHT-nak közhasznú jogállás - adatszolgáltatás-betekintés: cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány 4. Névfoglalási eljárás - egyedi legyen, cégkizárólagosság - kérelem: elektronikusan / papíron - jogi képviselet, illeték - eljárási határidő 3 nap 5. Cégbejegyzési eljárás - általános szabályok jogi képviselet lakhely / székhely szerinti cégbíróságon valamilyen (?) költségtérítés egyablakos rendszer, rögtön, helyben tanúsítványt kap - mellékletek (szerződésminta nélkül) 1-2 mulasztás után azonnali elutasítás

nincs hiánypótló végzés 6. Változásbejegyzési eljárás - jogi képviselet - kérelemmel, nyomtatvánnyal - illeték, közzétételi díj 7. Törvényességi felügyeleti eljárás A szövetkezet Szabályozási előzmények - 1875: szövetkezet = kereskedelmi társaság - 1947: társasági, gazdasági, mozgalmi szervezet - 1949: erőszakos kollektivizálás - 1967: önkormányzat, de pontirányítással - 1971: egységes szövetkezeti törvény - 1992: vége az oszthatatlan szövetkezeti tulajdonnak szövetkezet = tagok, tulajdonosok szervezete Új elvi helyzet - nincs állami beavatkozás - autonóm szervezet, saját demokratikus önkormányzat - kettős funkció: gazdálkodás + tagok érdekeit szolgáló egyéb tevékenységek - nyitott tagság elve, bárki beléphet - természetes jogi személy Szövetkezet létrejötte - minimum 5 tag - alakuló közgyűlés - megalakulás elhatározása - alapszabály megállapítása - vezetők megválasztása - a cégbíróság tartja

nyílván Szövetkezet alapszabályai - cégnév, székhely szabályok, képviselet, hatáskörök, jogok, kötelezettségek közgyűlés összehívásának módja Szövetkezet szervei - közgyűlés: legfontosabb, évente egyszer, lehet részközgyűlés nagy taglétszám esetén – vagy küldött gyűlés (nagy létszám vagy több telephely) - igazgatóság: legalább 3 tagú (ha 50 tag alatt van, akkor elég egy ügyvezető elnök) - felügyelő bizottság: ugyanaz, mint az igazgatóságnál Szövetkezeti tagok jogai - részt vehet a szövetkezet tevékenységében, irányításában - választható, választhat - igénybe veheti a szolgáltatásokat - részesülhet az eredményből Szövetkezeti tagok kötelességei - vagyoni hozzájárulás minimum értékét az alapszabályra bízza pénzbeli / apport belépéskor legalább egy részjegy kötelező (a részjegyek azonos összegűek) tagi kölcsön is lehetséges (adhat kölcsönt a szövetkezetnek) pótbejegyzés,

veszteségek rendezése - gazdálkodás Szövetkezetek ↔ tagok együttműködése - az alapszabály határozza meg - lehetséges formák közös gazdálkodás a szövetkezet bonyolítja a tagok beszerzéseit, dolgozást, értékesítést a szövetkezet a tagok fogyasztását kiegészíti munkalehetőséget szervez a tagoknak Juttatások, támogatások - az alapszabályban van meghatározva szociális juttatás oktatási támogatás kulturális támogatás közművelődési támogatás sport támogatás stb. Szövetkezet vagyona, gazdálkodása - saját tőke: részjegytőke, tőketartalék, eredmény tartalék, lekötött tartalék és eredmény - minden legális tevékenységet folytathat - saját és használatba adott eszközökkel gazdálkodhat - tartozásáért saját vagyonával felel - vagyona: saját tőke + tartalék képzése Non profit szervezetek Nem mindenképp profit szerzésre törekszenek Polgárjogi társaság (Pjt.): - a tagok egy közös cél

érdekében együttműködnek (szerződés) - nincs elkülönült jogalanyiság - személyes közreműködés, vagyoni hozzájárulás - közös kockázat, részesedés - felelősségük közvetlen, egyetemleges (korlátlan) Közhasznú Társaság (KHT): - non profit kft. (kft szabályaival) - közhasznú tevékenységet folytat, nyereségszerzés nélkül (oktatás, egészségügy) - felügyelő bizottság, könyvvizsgáló kötelező - felelős az állami / önkormányzati szervvel szerződést kötni a tevékenység folytatásáról Egyesületek: - bármilyen célra, kivétel gazdaságira (pl. kulturális, tudományos, sport, politikai egyesületek) - önkormányzati elven működik - nyilvántartási tagság, min 10 tag - jogi személy - alapszabály, székhely, név, cél - bírósági nyilvántartásba be kell jegyezetetni (megyei is) - törvényességi felügyeletüket az ügyészség látja el Köztestületek: - csak tv. hozhatja létre - lényege: állami / önkormányzati

közfeladatok ellátása, decentralizálása, önigazgatás - jogok - tagság - bírósági nyilvántartásba vétel - nem gazdálkodhat, csak kiegészítő jelleggel - pl. MTA Alapítványok: - meghatározott célra, „önállósodott vagyonrész elkülönítése - bárki alapíthat alapító okirat, bírósági nyilvántartás, jogi személy - tartós közérdekű cél - közalapítvány általános társadalmi érdek, tv. alapítja - akkor szűnik meg, ha a célja megvalósult - kuratórium: a vagyon kezelője - ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, megszűntetheti a bírósággal (ha a cél ellehetetlenült vagy törvénytelen lett) Munkajog Fiatal jogág. Legelső szabályát 1791-ben alkották meg Franciaországban (a munkások alapvető jogait próbálta védeni) A 19.század második felében alakul át Munka törvénykönyve 1951-1967: Rákosi, törvény-erejű rendelet 1967 évi II. törvény: Homogén munkalehetőségek 1980-as évek eleje: kisebb

vállalkozások létrejötte 1988 évi VI. törvény: a gazdasági társaságoknál 1992: Munka törvénykönyve rugalmasabb szabályozás, rábízza a cégre (kollektív szerződés), de remek (?) törvény által szabályozott feltételek - Köztisztségviselői törvény: munkarend-szabályozás (közigazgatásban dolgozóknál) Közalkalmazotti törvény Fegyveres testületekről szóló törvény Munkajogi viszonylat (nem polgárjogi) – munkaTK – alárendelt, polgárjog - mellérendelt - a felek alá-, fölérendeltségi viszonyban vannak - utasítás szűk –és széleskörű - munkavállaló (?)szeres végzi munkáját Szakszervezetek: 19.században munkakörülmények javítása, bérharc, sztrájkok szervezése Sztrájk: - jogszerűen csak gazdasági célú lehet - 1989 évi törvény szabályozza csak gazdasági célú lehet lefekteti, hogy a sztrájkot hogyan lehet jogszerűen folytatni be kell tartsák a minimális szolgáltatás elvét (pl. vasúti sztrájknál

minden vonalon napi egy vonatnak mennie kell) Üzemi tanácsok: - a szakszervezeti jogon kívüli dolgokat adták át ide - ez gyakorlatilag az üzemi dolgozók fóruma - kötelező 50-nél több dolgozót foglalkoztatott cégnél ilyet választani - a munkáltatóval együtt ők döntik el a lényegi kérdéseket, ami a dolgozókkal kapcsolatos (=együttértési jog) nem túl széleskörű beleszólási jog A munkaviszony: Alapesetben a munkaszerződés megkötésével jön létre, azonban kivezetéssel és választással is létrejöhet. A munkaviszony alanyai: - Munkavállaló: természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte és elvégezte az általános iskolát - Munkáltató: természetes és jogi személy, aki cselekvőképes A munkaszerződést írásban kell megkötni. szerződési szabadság érvényesül de van 3 kötelező kellék: munkabér, munkakör, munka helyszíne Be szokták még írni a szerződésbe - a szerződés hatályát - esetleges

felmondási időt - jutalékokat, pótlékokat A szerződés lehet érvénytelen (jogszabályba ütköző, semmis) és megtámadható is. A felek a próbaidőt is kiköthetik (csak írásban érvényes) max 3 hónap lehet így ha ez alatt a felek meggondolják magukat, megszüntethetik egyből a munkaviszonyt Hogyan szüntethető ill. szűnik meg a jogviszony? Megszűnik: - halál esetén (munkavállaló halála) - határozott idejű munkaszerződés megszűnése esetén - a munkaadó jogutód nélküli megszűnése esetén (felszámolás, végelszámolás esetén) - nyugdíjazáskor Megszüntethető: - próbaidő alatt bármikor - rendes felmondással bármelyik fél oldaláról - rendkívüli felmondással - közös megegyezéssel A felmondás: Bármelyik fél felmondhat a másiknak. Ha a munkavállaló mond fel - bármikor felmondhat - nincs kötelező indoklás - a felmondási idő ketyeg utolsó napján szűnik meg a munkaviszony (1 hónap – 1 év) - hossza függ: a

munkaviszonyban töltött évektől, saját munkaszerződésétől - a munkáltató ez idő alatt kereshet mást a helyére Ha a munkáltató mond fel - felmondását köteles megindokolni valós legyen és okszerű - írásba kell adni Rendkívüli felmondás: - azonnali hatályú - Mindkét fél élhet ezzel a joggal - ha a másik fél munkabeli kötelezettségét súlyosan és szándékosan megszegi - munkavállalónál: megfelelő időben, kipihenten jelenjen meg és munkaidejét töltse munkával - munkáltatónál: lássa el megfelelő munkával a munkavállalót, biztosítson biztonságos munkakörülményt, adjon rendszeres fizetést, segédeszközöket biztosítson, utasítsa vagy irányítsa esetenként a munkavégzést VAGY Ha a másik fél olyan egyéb magatartást tanúsít, ami miatt lehetetlen a munkaviszony fenntartása (pl. megszégyenítés, testi sértés) A munkaviszony tartalma: - fontos kötelezettségek - a felek itt alá-fölérendeltségben állnak

Korlátlan lehet- az utasítás a főnöktől? Melyek ezek? köteles megtagadnia a munkavállalónak azt a saját vagy mások épségét veszélyeztető kitűzött feladatot megtagadhatja a törvénybe ütköző feladat végzését Munkaidő, pihenőidő, szabadság: Munkaidő: heti 40 óra Szabadság: 6 hét fizetett szabadság Munkaidőt lehet napi, heti, havi értelemben nézni Köztük pihenőidő van, 2 nap közti időszak Közbeiktatott is kell, ha 8 óránál több a munkaidő (8 óránál nem lehet kevesebb két munka között) Max 12 órás lehet a munkaidő készenléti idő (aki csak ül) Pótszabadságok: régen munkaviszonyban eltöltött évek alapján 92 óta tényleges életkor szerint (3 évenként plusz 1 nap) Többféle jogcímen lehet kapni plusz napokat: - egészségtelen munkakörben dolgozók - magas beosztásban dolgozók - fiatalkorúak - gyermekét egyedül nevelő anya A szabadság 20 nap, ami nem számít bele: - állami ünnepek (újév napja, március

15., húsvét hétfő, május 1, pünkösd, augusztus 20, okt23., karácsony 2 napja, halottak napja) - szombat, vasárnap Rendkívüli szabadság: - fizetés nélkülit kell adni pl.: GYES, GYED - építkezés esetén (max. 1 év) - közeli hozzátartozó ápolása Szabadságok még: rendkívüli, - pót: átlagostól eltérő körülmények ellensúlyozására, pl: bányász, vegyipari munkás stb. - tanulmányi: költségek vállalási, munkaidő kedvezmény - betegszabi: évi 10 nap, a munkáltató fizeti, a többit az SZTK Folyamatos üzemű munkahelyek ilyenkor is működnek, aki ilyenkor dolgozik, annak a bére megduplázódik. BÉREZÉS - időbér vagy teljesítménybér vagy a kettő kombinálva - alapbér és bérpótlékok – alapbér meghatározott %-a Bérpótlékok: A szokásostól eltérő munkakörülményt kompenzálja Ilyenek: műszaki pótlék (éjszakai műszakra), veszélyesség -, magassági -, mélységi pótlék. Készenléti díj: Valaki nem végez

munkát, de bármikor behívható (pl. orvos, tűzoltó) Alapbér bizonyos %-a. Ha már behívják, akkor más bért kap magasabbat) Mentességi jogok: - külső elháríthatatlan ok - bizonyítani tudja a dolgozó, hogy a munkáltató nem biztosította a megfelelő körülményeket (pl. páncélszekrény) Ezekben az esetekben mentesülhet a felelősség alól. Ha cég okoz kárt a dolgozónak: - a cég szempontjából a törvény szigorúbb Vétkességben tekintet nélküli a felelősség (objektív felelősség van) Kimentés lehetősége: csak külső elháríthatatlanoknál a dolgozó saját magatartása okozta kár esetén Mi van, ha a kárt többen okozták? Egymás közt osztják meg. szándékosságnál egyenlő mértékben gondatlanságnál arányosan fizetéshez mérten A munkajogi felelősség: A felelősségi szabályok eltérőek a két oldalon. 1. Szándékos (ha tudja mi lesz a következmény és kívánja is) meg kell téríteni 2. Gondatlan - tudatos (tudja, hogy

esetleg bajt okozhat, de bízik benne, hogy nem) - hanyag (nincs tudatában annak, hogy bajt okozhat) a dolgozó havi jövedelméhez viszonyítják, nem a teljes kárt téríti meg. Általános szabály: a dolgozó félhavi jövedelméhez terjed itt a kártérítés. Ettől el lehet térni, vagy 6 havi átlag keresetig persze. Kivétel ez alól: a magasabb vezetői dolgozók (=vezetők), mert nekik teljes kárt kell téríteni. Speciális kártérítési formák: - leltár felelősségi ügyek: amikor olyan dolgokat tart a dolgozó a birtokában, amit csak ő használ. Ezt elzárja, stb Ha eltűnik, ő a felelős A teljes kárt meg kell térítenie Pénzkezelői munkakörnél teljes felelősséggel tartozik. Munkaügyi vita: 1.Általános elvi kérdésben vitatkoznak a törvény erre kötelező egyeztetést ír elő 2. Munkaügyi jogvita ( pl munkáltató felmondott és ezt a dolgozó megtámadja) egyeztetni kell ha nincs megoldás, a Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni,

amely jogerős ítéletet hoz, Régen (92 előtt), MDB = Munkaügyi Döntő Bizottságokat állítottak fel. Versenyjog (22-estől) 1830-50: verseny tisztességét óvó szabályok születnek Korai jogszabályok alapelve: jó erkölcsbe ütköző dolgot ne tegyünk (versenyben sem) 1923 évi V. törvény: Versenytörvény (első magyar versenyjogi szabályzat) 1947-48: koalíciós évekig jól működik, de nincs további verseny (monopólium, szocializmus) 1980-as évektől javul, 1989-90: helyreáll a s versenyszerűség 1990 évi LVI. Törvény: Új versenytörvény 1996 évi LXXVII. Törvény: még újabb törvény a kiskapuk ellen, valamint az anyagi és eljárási dolgokat is szabályozza Létrejön a Gazdasági Versenyhivatal - állami költségviselési szerv - hasonlít egy bíróságra - elnököt, alelnököt a köztársasági elnök választja - a versenytanács tagjait a köztársasági elnök választja - évente egyszer az elnöknek kötelező beszámolni a

versenyről a parlamentben - fő feladata a verseny tisztasága felett „őrködni” I. - Tisztességtelen versenycselekmények hírnévrontás (suttogó propaganda) o valótlan tény állítása üzleti titok jogosulatlan kifürkészése – technológia, szellemi alkotás, stratégiai döntések bojkott felhívás: szerződő partner a leendő szerződő féllel csak úgy köt üzletet, ha: o egy 3. bojkottál 8”kötök veled szerződést, ha egy 3 cégnek nem sázllítasz) névbitorlás (pl. névkoppintás) versenytárgyalások megsértése stb. - A fogyasztók megtévesztése hiányos, megtévesztő tájékoztatás – áru ára, lényeges tulajdonsága különösen előnyös vásárlás látszatát kelteni stb. - II. III. Kartell tilalom (gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma) - cél a szabad versenyzés a verseny szereplői csökkenteni akarják ezt a versenyt és titkos megállapodásokat kötnek árkartell (az árról), területi kartell

(egymást közt felosztják a kereskedők), mennyiségi kartell (termelő iparágakban jellemző, túltermelés megelőzésére), kondíciós kartell (azonos kondíciókkal akarnak szerződést kötni és termelni) - a versenyhivatal ilyen esetekben büntetést szab ki vagy eltilt - kivételes esetben lehet feloldásról is szó - bagatell kartell: 10% alatti együttes részesedéskor (nem folyik bele a versenyhivatal) IV. Monopol tilalom (gazdasági erőfölényekkel való visszaélés tilalma) - nagy cég kihasználva erőfölényét, partnerére ráerőltethet dolgokat valaki egyedül állít elő, termel, ad el termékeket 30%-os piaci részesedés feletti cégek (monopolhelyzetű cégek) - mit szoktak elkövetni? indokolatlan egyoldalú előny növelése (pl. blankettaszerződés, amit csak alá kell írni) hátrányos feltételek szabása szerződéskötésből való elzárkózás másik fél döntésének befolyásolása (nyomást gyakorol a másikra) konkurencia

piacra lépésének megakadályozása árukapcsolás tilalma (pl. el adok neked valamit, de csak akkor, ha ebből is veszel) V. Fúzió kontroll (cégek egybeolvadásának kontrolálása bizonyos nagyságon túl) fontos, hogy választhasson a fogyasztó a cégek között a cégek viszont szeretik felvásárolni konkurenciájukat ha nettó árbevételük meghaladja a 10 milliárd Ft-ot (az egybeolvadt cégeknek), azt kontrolálnia kell a Versenyhivatalnak - mindig előzetes engedély kell a fúzióhoz - Bíróság (csak kérelemre indul) ↔ Közigazgatás (hivatalból is eljárhat, pl. Versenyhivatal) A Gazdasági Versenyhivatalnak eljárása - kiküldenek egy biztost, aki feltárja a dolgokat - vizsgálati jelentést készít - ezt benyújtja a Versenytanácsnak - a tanács összeül és elbírálja a vizsgálati jelentést - határozatot hoznak megállapítják a törvénysértést a törvénysértő folyamatot meg kell szüntetni pénzbírságot szabhatnak ki - a

versenyhivatal nem állapíthat meg törvénysértést - a határozat ellen fellebbezni lehet a bíróságnál EU jog integrációs célok - béke biztosítása - európai nemzetek jóléte, kereskedelem fejlesztése - nemzetek feletti szervek - emberi jogok, szabadság, demokrácia és a jogállamiság megőrzése Európai egység története 1946. Churchill – zürichi beszéd – Európai Szövetség 1949. Strassburg: Európa Tanács 1950. Schumann nyilatkozata 1951. április 18 ESZAk (Németo Franciao Olaszo Benelux) 1958. jan1 Római szerződés (EGK) Európai Atomenergia közösség (EAK) célok: - közös piac megteremtése - gazdasági politika harmonizálása, fejlesztése - életszínvonal gyorsabb emelése eszközök - vámok eltörlése - közös kereskedelmi politika - 4 szabadságjog megváltoztatása – áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő - közös mezőgazdasági politika: o közlekedési politika o versenypolitika - jogharmonizáció kialakítása 1974. dec 10

először ülésezik az Európai Tanács (állam és kormányok tanácsa, célok meghatározása) 1987. jan1 hatályba lép az Egységes Európai Okmány (EEO) 1993. nov 1 Maastrichti Szerződés EGK  Európai Közösség EU 1999. jan 1 euró mint közös pénz megjelenése 1999. máj 1 amszterdami szerződés (3 revízió) 2001. febr 6 Nizzai szerződés 2002. jan 1 euró mint kp bevezetése 2003. ápr 16 Athén-Mo aláírja a csatlakozást 2004. máj 1 Mo is tag csatlakozás egy folyamat - kétoldalú kormányközi konferencia - nemzetközi jogi szerződést az új és a régi államok kötik meg egymással – minden államnak ratifikálnia kell (egyetlen nemzeti parlament vétója is meghiúsíthatja a csatlakozást) EU nem jogképes – politikai ernyőszervezet - templom architektúra o 1. pillér: Európai Közösség o 2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika o 3. pillér: büntetőügyi együttműködés o Intézményrendszer - hatalommegosztás klasszikus

modellje nem érvényesül, cak a bírói hatalom különül el Európai Parlament - törvényhozó szerv - javaslatot tervez  tanács jóváhagyja - székhelye: Strasszburg – plenáris ülés, rendkívüli: Brüsszel - tagjait közvetlenül választják EU Tanács - törvényhozó és végrehajtó hatalom - miniszteri szintű képviselők, ktelezettségre jogosultak Európai Tanács: - állam- és kormányfőkből áll - valamint a Bizottsági elnöke - végrehajtó halatom - stratégiai és politikai döhntésekben dönt Európai Bizottság: - jogalkotás eljárásaában kezdeményezési jogmonopólium - székhely: Brüsszel Európai Bíróság - székhelye: Luxemburg Európai Számvevőszék - székhelye: Luxemburg Hivatalos és munkanyelvek: 11 hivalatos és munkanyelv: dán, német, angol, francia, finn, görög, olasz, holland, portugál, svéd, spanyol Közösségi jog elvei: 1. elsőbbség elve: közösségi joggal ellentétes jogszabályt nem alkotnak, mintha ellentétes

vele ezt alkalmaz 2. közvetlen alkalmazandóság: hatályba léptetés nélkül közvetlenül alkalmazandó 3. közvetlenül hatályos: természetes és jogi személyek közvetlenül hivatkozhatnak Közösségi jogforrás: 1. elsődleges közösségi jog: szerződések közvetlenül alkalmazandó tagállamokra és egyénekre 2. általános jogelvek és szokásjog 3. másodlagos közösségi jog rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások rendeket: közvetlenül szól a tagállamokhoz irányelv: csak céljukat illetően kötelezők határozat: bizottság hozza 4. puha jog (nem kötelező) – következtetni tud a jogalkotási folyamatokra Alapelvek: - áruforgalom szabadsága - munkavállalók és vállalkozók szabad mozgása - szolgáltatás szabadsága - szabad tőke és fizetési forgalom Európai Bíráskodás