Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Órai jegyzetek Vastagh Pál alkotmányjog előadásaiból

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 110 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:73

Feltöltve:2008. december 17.

Méret:646 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Órai jegyzetek Vastagh Pál alkotmányjog előadásaiból 1 Órai jegyzetek Vastagh Pál előadásaiból. 2 Újabb tanár előadása . 22 Alkotmányjogi jegyzet jegyzete . 46 Keresztféléveseknek kiadott tételsor kidolgozása . 69 1. Alapfogalmak 69 2. Az állam és a politikai társadalom szétválása 71 3. Magyar alkotmányfejlődés főbb szakaszai 74 4. Az 1989 Évi XXXI Tv a jogállami alkotmányról, Az 1991-es alkotmányreform 78 5. Jogforrási rendszer 82 A jogszabályok kihirdetése és közzététele. 83 6. Az országgyűlés és a kormány a magyar alkotmányos rendszerben 84 7. Az alkotmányvédelem és az igazságszolgáltatás szervezete 90 8. Választási rendszer alapelvei és a helyi önkormányzatok 98 A köztársasági elnök. 102 Országgyűlési biztosok . 104 Állami Számvevőszék . 105 Az emberi-állampolgári jogok, Emberi-állampolgári jogok fejlődése. 106 Szólás- és sajtószabadság . 108 Az emberi jogok nemzetközi védelme. 110

Órai jegyzetek Vastagh Pál előadásaiból. Alkotmányjog: a jogrendszer vezető ága (anyajog), közjogi jogág, mely az államhatalom gyakorlásának jogi alaprendjét szabályozza. közjogi jogviszony: az egyik oldalán mindig az állam (vagy valamelyik szerve) áll. Jellemzői: 1. alá-, fölérendeltségi viszonyban az állam van fölül 2. kogens szabályok (közvetlen kikényszeríthetőek, és feltétlen alkalmazást igényel) 3. nem jellemző a helyettesíthetőség: nem váltható meg a köz felé lévő kötelezettség, személyek sem helyettesíthetőek. tisztán alkotmányjogi norma: olyan jogszabály, aminek a részletszabályaival és az első megjelenésével is az alkotmány foglalkozik. alkotmányjog szabályozás tárgya: (4 db) 1. egyén helyzetére vonatkozó normák (emberi és állampolgári jogok) 2. társadalom struktúrájára vonatkozó normák (államforma, kormányforma, tulajdonforma, szociális-kulturális célok) 3. államszervezet alapintézményeit

rögzítő normák 4. alkotmányos garanciákat megfogalmazó normák (a garanciák maguk, és az ezeket betartató szervekre vonatkozó szabályok) alkotmányosság követelményei: (5 db) 1. népszuverenitás elve és népképviselet (az állami hatalom forrása a nép, aki a közhatalomban közvetlen (népszavazás) és közvetett (önkorm.) vesz részt) 2. hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve (a törvényhozó (parlament), a végrehajtó (államfő és kormány) és a bírói hatalom (igazságszolgáltatás) szétválása az önkényuralom megakadályozása érdekében) 3. törvények uralma, a jogállam megvalósítása (az állampolgárok és az intézmények működését az alkotmány és a törvények határozzák meg, alkotmányos biztosítékok) 4. egyenjogúság, jogegyenlőség (egyének azonos jogi helyzete a közhatalommal való viszonyban, megtiltva bármilyen alapú megkülönböztetést) 5. emberi jogok biztosítása (állam elismeri és

biztosítja az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait) népszuverenitás: nép közvetlen hatalma, sok kis szuverenitással döntenek (népszavazás). nemzetszuverenitás: a parlamentbe választott képviselők össznemzeti érdekeket képviselnek. alkotmány: az alkotmányjog kódexe, mely az adott állam jogrendszere élén, a közönséges törvények fölött álló, a legmagasabb jogi erővel bíró alaptörvény, és egyben fontos politikai okmány is. 2 Jellemzői: 3 1. alapelv jellegű normák, melyek intézkedési irányokat határoznak meg, nem végrehajthatók és számonkérhetőek 2. kevesebb dolog van benne, mint amivel az alkotmányjog foglalkozik 3. súlyát a tartalom jelentősége adja 4. csak szigorú és kötött szabályokkal lehet elfogadni és módosítani az alkotmányt Külső megjelenése: 1. íratlan (történeti) alkotmányok: a szokásjogra alapul (politikai illemszabályok, a történelem folyamán alakult ki), de vannak

írásos részei is (melyek nem alkotmánynak készültek, csak utólag minősítik őket azzá, bizonytalan a körük, és nem a különleges szabályok szerint fogadják el őket). 2. írott (lehet kartális: egyetlen egységes törvény az alkotmány; és lehet több alkotmánytörvényből álló: pontosan meghatározható hogy melyik törvények alkotják az alkotmányt, különleges szabályok vonatkoznak rájuk). Elfogadás és módosítás rendje: 1. népszavazás (alkotmányozó referendum): leglegitimebb, az alkotmány megerősítését jelenti 1.b fakultatív referendum: valakinek a mérlegelésétől függ, hogy népszavazásra bocsátják-e az alkotmányt, vagy a módosítást. 1.c kötelező népszavazás: a tárgya miatt kötelező kiírni 2. alkotmányozó (nemzet) gyűlés: kifejezetten az alkotmány létrehozására felhatalmazott gyűlés, melynek a feladat elvégzése után fel kell oszlania, biztonsági okokból. 3. parlament: különleges szabályok szerint az ogy

fogadja el, beépített biztonsági rendszer a nagy konszenzus kötelező elérése. Magyar alkotmány: 1. 1949-ig íratlan alkotmány volt 2. 1949 évi XX törvény: kartális alkotmány, mely szovjet mintára készült 3. 1989 évi XVII törvény: új alkotmány, melyről népszavazás dönt, formailag módosítás, de tartalmát tekintve új alkotmány 4. 1997 évi LIX törvény: országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályait is beépítette első alkotmányok a világon: a polgári átalakulás termékei, mert ekkor jelent meg az igény, hogy korlátozzák az államhatalmat, és az alapvető emberi jogokat egy egységes, stabil, a többi jogszabály felett álló jogi dokumentumba foglalják. 1. 1787 USA: csak 1791-ben egészítik ki az emberi jogokkal, addig csak államszervezeti alkotmány volt 2. 1791 Franciaország: ez az első teljes, mert ez szabályozza egyszerre mind a két részt 3. 1791 Lengyelország: feudális alaptörvény, senkit sem korlátoz, és soha

nem volt hatályban többségek: 1. egyszerű: határozatképes jelenlévők több mint a fele 2. abszolút: az egész testület több, mint fele (miniszterelnök és kormány megválasztásához, vagy megbuktatásához) 3. minősített: egész testület 2/3-a 4. relatív: amikor az nyer, akinek több szavazata van, mint a többieknek külön-külön jogforrási rendszer: 4 azok a normák, jogszabályok, amik egy adott országban meghatározzák a hatályos jog létrejöttének folyamatát, meghatározzák a jogalkotó szerveket, ezek hatáskörét, a jogszabályok hierarchiáját és típusait, ezek hatályát, kihirdetésük módját, az alkotmányos garanciákat. A jog forrása tehát maga a jogszabály (külső jogforrás), illetve a jogszabályt kibocsátó állami szerv (belső jogforrás) is. Magyarország: 1987. évi Jogalkotási törvény és az alkotmány 1. a jogalkotó szerveket az alkotmány jelöli ki, jogalkotó hatáskört csak ez adhat 2. a szervek milyen

elnevezéssel és tartalommal adhatnak ki jogszabályt, ezt is az alkotmány rendezi 3. állami és nem állami szervek (véleményezési és vétójog) is közreműködnek a jogalkotásban véleményezési jog: köteles kikérni a szakértő szerv véleményét az állami jogalkotó, de nem köteles figyelembe venni. egyetértési jog: az állami jogalkotó szerv köteles az adott szervezettel egyetértésre jutni, csak akkor bocsáthatja ki a jogszabályt, ha ez létrejött. vétójog: kész döntéssel kapcsolatban lehet vele élni, megakadályozni a működését. jogalkotók: 1. országgyűlés – alkotmányt, törvényt, határozatot 2. kormány – rendeletet, határozatot 3. kormány tagjai – rendeletet, utasítást 4. önkormányzatok – rendeletet, határozatot jogszabály: mindenkire kötelező normák, ugyanaz a szerv különféle nevű jogszabályokat is hozhat: 1. törvény: legmagasabb szintű jogszabály (az alkotmány is, de az a törvények között is a

legmagasabb), társadalmi viszonyokat és az állampolgárok státusát ebben kell szabályozni, törvényhozási tárgyak is ide tartoznak. 2. rendelet: vannak eredeti jogot alkotó rendeletek (amelyek valamely életviszonyt elsőként szabályoznak, kormány és helyi önkormányzatok), és vannak végrehajtási rendeletek (amelyek magasabb szintű jogszabály alapján a végrehajtás részleteit szabályozzák, miniszterelnök és megyei önkormányzatok). törvényhozási tárgyak: az alkotmány és a jogalkotási törvény meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket törvényben kell szabályozni, ezzel védik a törvényhozás hatáskörét. Országonként eltérő Fajtái: 1. Francia: minden olyan tárgykör, ami az állampolgárokat érinti 2. Német: csak a tulajdonnal és szabadsággal kapcsolatos tárgyköröket 3. Magyar: pontos lista, tartalmuk és az elfogadás rendje szerint lehet csoportosítani Ezekben csak a Parlament hozhat törvényt, de ha akar más (ebben nem

szereplő) témában is hozhat. állami irányítás egyéb jogi eszközei: csak az állami irányításon belül használhatók és kötelezők, nem vonatkozhatnak az állampolgárokra. 1. határozatok: ogy, kormány, kormánybizottságok, és önkor kötelező erejű határozatokban szabályozzák az 5 általuk irányított szervek feladatukat, saját működésüket, feladatkörüket. 2. utasítás: egyszemélyi felelős vezetők (miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője) jogosultak a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozni. 3. szabvány: egyszemélyi felelős vezetők műszaki, gazdasági, technológiai feladat megoldását, termék jellemzőinek meghatározását állami szabványként állapítja meg. 4. jegybanki rendelkezés: Magyar Nemzeti Bank elnöke adhat kötelező előírásokat, a Pénzügyi Közlönyben kell közzé tenni, ha mindenkire kiterjed, akkor a Magyar Közlönyben. 5. bankfelügyeleti rendelkezés: Állami

Bankfelügyelet elnöke pénzintézetekre kötelező előírásokat adhat ki, a Pénzügyi Közlönyben kell közzé tenni. 6. statisztikai közlemény: Központi Statisztikai Hivatal elnöke adhatja ki, ha kötelező statisztikai rendelkezés 7. jogi iránymutatás: nincs jogi kötelező erejük, céljuk, hogy segítsék a végrehajtást eredeti jogalkotó hatáskör: valamilyen életviszonyt szabályoz, amit előtte még senki sem szabályozott, meg kell adni a magatartás alapvonalait is (törvény, helyi önkor., kormány (különleges esetben)) végrehajtó jogalkotó hatáskör: magasabb szintű jogszabály alapján a végrehajtás részleteit szabályozza (megyei önkorm., miniszterek, kormány) a jogszabályok csoportosítása elfogadási rendjük alapján: 1. alkotmány, alkotmánymódosítás: összképviselők 2/3-ának szavazata 2. alkotmányerejű törvény: összképviselők 2/3-ának szavazata 3. 2/3-os törvények: jelenlévő képviselők 2/3-ának szavazata 4.

egyszerű törvények: jelenlévő képviselők több, mint felének a szavazata (ha nem határozza meg semmi az elfogadás rendjét, akkor egyszerű törvény), vagyis a kormány egyedül is képes megszavazni (pl.: költségvetés) alkotmányerejű törvény: azok a különleges törvények, amik az alkotmány és az egyszerű törvények között állnak. Különleges szabályozással születnek, de nem olyan jelentősek, mint az alkotmány. 1989-ben még 33 ilyen törvény, de aztán a gyakorlatban nem működött, ezért az MDF-SZDSZ paktum módosította, így lekerült kétharmados törvénnyé. (1 tárgykör maradt: Nemzeti Szimbólumok szabályozása) jogszabály érvényessége: akkor érvényes, ha a jogalkotó hatáskörrel bíró állami szerv a megfelelő eljárási szabályok szerint alkotta meg, és megfelelően ki is hirdette. (ha nem megfelelően hirdették ki, akkor nem várható el az érintettektől, hogy be is tartsák, mert csak az tartható be, amit meg lehet

ismerni, de akkor kötelezővé válik) jogszabály hatályossága: az mutatja, hogy a jogszabály mely területre, személyekre és időre nézve keletkeztet jogviszonyt. Alkalmazhatóságát és alkalmazandóságát jelenti Fajtái: 1. térbeli hatályosság 2. személyi hatály 3. időbeli hatály: a.) érvényesség és a hatály egybeesik: kihirdetés napján (Magyar Közlöny megjelenésének időpontja) lép életbe Jelölései: 6 - 1 / 1999 (I. 12): (1: a kibocsátás szerinti sorszám, 1999: kiadás éve, (I 12): a közlöny dátuma, amiben megjelent) miniszteri, kormány, önkorm. rendelet - 1 / 1999 (P. K 1): (1: a kibocsátás szerinti sorszám, 1999: kiadás éve, (P K 1): melyik tárcaközlönyben van): miniszteri utasítás - 1 / 1999 (H. T 2): (1: kibocsátás szerinti sorszám, 1999: kiadás éve, (H T 2): Határozatok Tárának száma, amiben megjelent) kormányhatározatok, amiket itt kell közzé tenni - Kormányhatározatok: 1001: Magyar Közlönyben jelenik

meg, mindenki számára hozzáférhető, 2001: Határozatok Tárában jelenik meg, csak meghatározott személyeknek szól, a miniszterelnöki hivatal dönti el, hogy kinek küldi meg ezeket, 3001: nem titkos, csak általánosan nem publikált. b.) hatályosság és érvényesség szétválik: kihirdetés után meghatározott időpontban lép életbe (kettő közötti idő: Vacatio Legis), lehet pontos naptári nap megadva (pl.: július 1), vagy lehet a kihirdetéstől számított X nap (pl: 30 nap múlva). c.) visszaható hatály: a kihirdetés előtti tényállásokra is alkalmazni kell visszaható hatály tilalma: alapvető emberi jog, visszamenőleg nem lehet új büntetést szabni, illetve szigorítani. Az érintettek hátrányára nem lehet visszamenőleg jogszabályt hozni, csak előnyére. (Nullum crimein sine lege: nincsen bűncselekmény törvény nélkül, Nulla poene sine lege: nincsen büntetés törvény nélkül) Csak egy tárgyban lehet visszamenőleg büntetni:

háborús és emberiség elleni bűncselekményeknél. nemzetközi szerződések: kötelezik az államokat, ezért végre kell őket hajtani. Fajtái: 1. Monista elv: egységesnek tekinti a belső és a nemzetközi jogot, ezért nincs szükség egyedi aktusra az átültetéshez, mert a nemzetközi szerződések automatikusan kötelezőek, a közvetlen alkalmazhatóság elvével járnak együtt. 2. Dualista elv: nem tekinti egységesnek a belső és a nemzetközi jogot, ahhoz, hogy érvényes legyen a nemzetközi szerződés, transzformálni kell (átültetni a belső jogba), csak ezután lesz kötelező az állami szervekre. államforma: 7 nem sokat árul el az államról, a demokrácia mértéke nem függ tőle. Fajtái: 1. monarchia: a trónöröklés rendje szerinti utódlás, vagy az alkotmány, vagy külön törvény rendelkezik róla, a monarcha haláláig uralkodik. 2. köztársaság: bizonyos időre választott uralkodó, az alkotmány határozza meg kormányforma: a

parlament, az államfő és a kormány viszonya egymáshoz, attól függően, hogy milyen a viszony, különböző kormányformákat különböztetünk meg, nem attól függ, hogy melyik, hogy az adott ország minek hívja magát, hanem a jellemzőktől. Fajtái: 1. Államfői kormányforma: - Alkotmányos monarchia - Prezidenciális köztársaság 2. Parlamentáris kormányforma: - Parlamentáris monarchia - Parlamentáris köztársaság 3. Direktoriális (kollegiális-képviseleti) 4. Fasiszta, illetve szocialista alkotmányos monarchia: (ma már nincsen) 1. törvényhozó hatalom: megosztott, a parlament részt kér a király által gyakorolt hatalomból, együtt hozzák a törvényeket. A monarchának szentesítenie kell a parlamentben hozott törvényeket 2. végrehajtó hatalom: megmarad a monarcha vezető szerepe, aki azért kötve van az alkotmányhoz és a törvényekhez, a hatalmat miniszteri útján gyakorolja, azt nevez ki, akit akar. 3. uralkodó személye: szent és

sérthetetlen, sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik, ekkor alakul ki a miniszteri ellenjegyzés intézménye (uralkodó aktusaiért valamelyik miniszter vállalja a felelősséget az aláírásával, de az aláírás nélkül nem érvényes, az alkotmány dönti el, hogy mely döntések tartoznak ide). prezidenciális köztársaság: (USA) 1787-ben hozták létre, az elnöknek van kiemelkedő hatalma. A hatalmat a hatalmi ágak között nemcsak megosztják, hanem szervezetileg és szerkezetileg is szétválasztják (separation): törvényhozás: kongresszus, végrehajtó: elnök, bírói: legfelsőbb bíróság. 1. Elnök: állam és miniszterelnök is egyben, hatalma nagyon erős, mert a közvetlen választásból származik, csak szándékos alkotmány és törvénysértés esetén lehet felelősségre vonni (impeachmant), következménye csak elmozdítás. A hadsereg főparancsnoka, háborúba sodorhat, de hadüzenetet csak a kongresszus jóváhagyásával küldhet.

Minden év januárjában üzenet formájában érintkezik a kongresszussal, kötelezően tájékoztatja őket az ország helyzetéről. 2. Kabinet: elnök tanácsadói, akiket az elnök, tetszés szerint nevez ki 3. Kongresszus: két részből áll, Képviselőház (2 évente rendes választással), Szenátus (6 évre, 2 évenként az 1/3a megújul, tagállamonként 2-2 tag) 4. Alkotmánybíróság: ez is a Legfelsőbb Bíróság, ő vizsgálja meg a törvények alkotmányellenességét, ha ilyen, akkor a törvény automatikusan meghal (nem kell megsemmisíteni), és az alkotmány lesz érvényes. félprezidenciális rendszer: (Franciaország) 8 Ötvözi a prezidenciális és a parlamentarizmus jegyeit: Parlamentarizmus: - van külön kormány, aki felelős a parlamentnek - elnök nem lehet képviselő, de lehet bizalmatlansági indítvány - elnök feloszlathatja a parlamentet Prezidenciális: - erős elnök, akit közvetlenül választanak 7 évre, korlátlan számban

újraválasztható - végrehajtó hatalom jelentős része az elnök kezében van - nem válik el mereven az elnök és a kormány végrehajtó hatalma, elnök részt vehet a kormány ülésén, ha elnököl: kormányülés, ha nem: minisztertanácsi ülés - a fegyveres erők vezetője az elnök - különleges jogosítványai vannak az elnöknek parlamentáris rendszer: A parlament és a kormány viszonya a jellemző, ez alapján két fajtája: 1. monarchia: a vezetőnek se jogi, se politikai felelőssége nincsen 2. köztársaság: a vezetőnek nincsen politikai felelőssége (átveszi a miniszter), jog pedig csak korlátozottan 1. Államfő: kicsi, inkább közvetítő szerepe van, konkrét munkában nem vesz részt, nem politizál, nem kormányoz, csak végrehajt, de csak formálisan. Köteles kinevezni, aki megnyerte a választásokat, a törvényhozáshoz nincsen semmi köze, az kizárólag a parlament kezében van. 2. Parlament: ellenőrzi a kormányt és a kormányzatot

(bizalmi szavazás), de csak korlátozottan, hiszen a többségi elv érvényesül, és a kormány van többségben. Törvényhozó szerv direktoriális rendszer: (Svájc) Államfő és kormány funkciója egy testületben valósul meg, tehát 3 szervből 2 lesz: 1. Szövetségi Gyűlés: 4 évre 2. Szövetségi Tanács: évente rotációs alapon saját tagjai közül választja meg az államelnököt, akinek nincsenek külön jogosítványai, 4 évre szól a tagság fasiszta rendszer: Politikai berendezkedés, nem kormányforma, mert elvileg különféle kormányformák mellett jött létre, de vannak általános jellemzői: 1. Szakít a választott szervezetekkel, és a végrehajtást helyezi előtérbe 2. Nyílt faji diszkriminációt állítja a központba 3. Képviseleti szervek helyett vezérelv az irányító szocialista rendszer: Egységes államhatalomból indul ki, melyben a hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom koncentrálódik egy választott szervben: parlament, jogilag

korlátlan, a szuverenitásból adódó összes jogot gyakorolja, hierarchikus rendet épített fel: 1. Országgyűlés: minden jog 2. Elnöki Tanács: szűkebb szervezet, helyettesíti az ogy-t, kollektív államfőként működik 3. Miniszter Tanács: végrehajtás a feladata, elnöke a végrehajtás elnöke is, de nincsenek személyes jogosítványai, első az egyenlők között (Primus inter pares). Emberi jogok az ember és az állam viszonya, melyben minden embernek vannak veleszületett jogai, melyek függetlenek az államtól, az állam korlátozásának igénye hívta életre. Két fő nyilatkozatra épül: Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Tételesen felsorolják az emberi jogokat A szabadság a tulajdon szabadságát jelenti, míg az egyenlőség a törvény előtti egyenlőségre utal. állampolgári jogok: az állam által a polgárai számára biztosított jogok. Fejlődésük menete: 1. XVIII század: az alanyok és

a jogok köre is kettéválik emberi jogok: állampolgári jogok: emberrel veleszületett jogok, nem függnek az politikai jogok, mivel nem minden ember polgár, államtó csak az élhetett ezekkel a jogokkal, aki megfelelt a cenzusnak (vagyon vagy műveltség) 2. a II világháború után: nincs különbség a jogok között emberi jogok állampolgári jogok: nemzetközi jogban (ENSZ), állammal szembeni belső jog, adott állam által biztosított jog a kötelezettség polgárainak 3. Ma: emberi jogok: állampolgári jogok: mindenki számára garantált. állampolgárságtól csak az állampolgárokra vonatkozó jogok, amiket függetlenül. az adott állam csak saját polgárainak ad: politikai, választói, védelem, státusz jogok, szociális biztonság, művelődéshez való jog alapjog: ami az emberi és az állampolgári jogokba is beletartozik, vagy az alkotmány, vagy a nemzetközi jog nevesíti, pontosan felsorolható. állampolgári jogok csoportosítása:

1. szabadságjogok: két csoportja van: a. kollektív szabadságjogok (politikai): egyesülés és gyülekezési jog, szólás és sajtószabadság, lelkiismereti és vallásszabadság b. személyi szabadságjogok: sérthetetlenség, levéltitok sérthetetlensége, lakásé 9 10 2. gazdasági, szociális, kulturális jogok: nem kényszeríthető ki jogilag mindig: munkához való jog, sztrájkjog, pihenéshez való jog, művelődéshez való jog 3. állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok: választójog, panaszjog, népszavazás 4. egyenjogúság: állam előtti teljes egyenlőség állampolgári kötelességek: 1. honvédelmi kötelezettség 2. adófizetési kötelezettség 3. jogszabályok betartásának kötelezettsége szabadság: esetén az állam passzív, tartózkodásra és tűrésre, be nem avatkozásra kötelezett. Az ember életéből kizárja az államot, ez az, ami sérthetetlen. Akkor is létezik, ha az állam nem szabályozza (van, ahol már a

szabályozást is korlátozásnak értékelik). jog: esetén az állam aktív szerepre kötelezett, neki kell szabályoznia, meghatároznia a mértékét. Fontos a kettő közötti különbség. (Pl: tulajdonjog: állam megmondja, mit és mennyit lehet birtokolni, tulajdonszabadság: államnak csak annyi joga van, hogy közérdekből kisajátíthatja, de a többi szabad) jogok generációjának fejlődése: Karel Vasak elmélete, mely szerint a jogok generációs fejlődését le lehet írni a francia szabadságharc jelszavaival: 1. Szabadság: a polgári társadalom első szakasza, szabadversenyes kapitalizmus, az ekkori alkotmányok a szabadságjogokat írták le, amibe az állam ne avatkozzon bele. (polgári és politikai szabadságjogok) 2. Egyenlőség: törvény előtti egyenlőség, mert rájönnek, hogy ha a túlzott szabadság mellett az állam nem avatkozik be, akkor a hátrányos helyzetűeken sem segít, ezért az államnak a szociális jogok védelmében be kell

avatkoznia. (gazdasági, szociális, kulturális jogok) 3. Testvériség: azok a jogok, amik a népek összefogását igénylik, a nemzetközi jogok Sajnos nem léteznek még igazán, mert nem lehet számon kérni őket, nincs garanciájuk. (békéhez való jog, gyermekek jogai, természetes környezethez való jog) jogi garanciák: 1. Politikai: olyan rendszer, amely fontosnak tartja az emberi jogokat 2. Materiális: konkrét társadalmi feltételek, melyek anyagi természetűek, intézményi háttér biztosításához szükséges gazdasági háttér 3. Jogi: a. anyai jogi garanciák: államnak rendelkeznie kell a jogokról és a szabadságokról, mi a kerete, tartalma, védelme b. eljárásjogi, alaki garanciák: a lebonyolításra vonatkoznak, az alapelvek áthatják az eljárásokat: - nyilvánosság - anyanyelv használata - védelemhez való jog - jogorvoslathoz való jog 11 c. szervezeti jogi garanciák: az állam köteles gondoskodni olyan szervezetek felállításáról,

amik védik az emberi és állampolgári jogokat. Speciális szervezeteket is, amik az alapjogokat védik: alkotmánybíróság, ombudsman emberi jogok védelme: 1. belső: - alkotmánybíróság - ombudsman 2. nemzetközi: - Emberi Jogok Európai Bizottsága (ENSZ): Genfben lévőhöz bárki fordulhat, a hágaihoz csak az államok - Európa Tanács egyéni jogok: amelyek a szubjektum védelmét szolgálják: személyes adatok védelme, képmáshoz való jog, jó hírnévhez való jog kollektív jogok: amelyek valamilyen társadalmi közösségre vonatkoznak: családalapításhoz való jog, házassághoz való jog. Vannak olyanok, amik mindkettőbe beletartoznak, mert van ilyen és olyan vetületük is (vallási jog, gondolkodási jog, lelkiismereti szabadság) jogok és szabadságok csoportosítása korlátozhatóság szempontjából: 1. semmilyen körülmények között nem korlátozhatja az állam: abszolút jogok: - élethez való jog (problémás az abortusz, az eutanázia és a

halálbüntetés miatt) - emberi méltósághoz való jog - visszamenő hatály tilalma - jogképességhez való jog 2. csak rendkívüli helyzetben korlátozhatja, vagy függesztheti fel az állam: kivételes jogrend: - magántulajdonhoz való jog - kényszermunka tilalma - statárium - személyes szabadsághoz való jog 3. állandó jelleggel lehet korlátozni, de önkényesen egyiket sem korlátozás feltételei: 1. indokoltság: kell lennie valamilyen alkotmányos célnak, érdeknek, mely jogossá teszi a korlátozást (pl: fertőző betegek mozgásának korlátozása) 2. feltételeket pontosan kell szabályozni: törvénynek vagy az alkotmánynak kell rendelkeznie a korlátozás feltételeiről 3. arányosság: csak a szükséges mértékig terjedhet a korlátozás, a céllal arányosan 4. diszkrimináció mentesség: semmilyen körülmények között nem lehet faji, nemi, vallási, etc alapon különbséget tenni a korlátozásban kivételes helyzetek: 1. hadiállapot: külső

fegyveres támadás: parl ill közt elnök 12 2. rendkívüli állapot: külső fegyveres támadás: parl ill közt elnök 3. szükségállapot: forradalom, természeti katasztrófa: parlament ill közt elnök 4. kivételes állapot: elemi csapás: kormány Választójog választójog: egyrészt azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg (aktív választójog, a szavazásra való jogot jelenti), másrészt politikai alapjog, amely a hatalomban való részvétel jogát jelenti (passzív választójog). választási alapelvek: 1. választójog általánossága: minden nagykorú állampolgár választójoggal rendelkezik, kivéve a természetes kizáró okokat. 2. választójog egyenlősége: minden választásra jogosult azonos értékű szavazattal rendelkezik, és egyenlő jogokkal vesz részt a választáson 3. szavazás közvetlensége: a választók közvetlenül a jelöltekre szavaznak 4. szavazás

titkossága: a választók a szavazat nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat természetes kizáró okok: 1. korlátozottan cselekvőképesség, vagy cselekvőképtelenség 2. büntetett előélet, bűncselekmény elkövetése választójogból kizártak köre: 1. természetes kizáró okok: - aki cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll - aki szabadságvesztés büntetését tölti 2. aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll 3. aki jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll cenzus: a választójog elnyeréséhez előírt feltételek. választási rendszerek alaptípusai: 1. többségi rendszerek: - abszolút többség: Franciaország: a szavazatok több, mint fele kell a nyeréshez - relatív többség: angolszász: az nyer, aki a leadott szavazatok közül a legtöbbet kapja 2. arányos rendszerek: a pártok a leadott szavazatok arányában részesülnek a

képviselői mandátumokból (listás választás) listás választási rendszer: 1. kötött lista: a választó csak a listák között választ, a listán nem módosíthat, a sorrendet nem befolyásolhatja 13 2. szabad lista: a választó az általa választott listán szereplő jelöltekre preferenciális szavazatot adhat, ezáltal módosítva a sorrendet magyar országgyűlési választási rendszer (386 képviselő): 1. választás akkor érvényes, ha: a. első fordulóban a választásra jogosultak több, mint fele szavazott b. második fordulóban a választásra jogosultak legalább 25%-a szavazott 2. Egyéni választókerületi: (176 mandátum) a. jelöléshez: 750 választójogosult ajánlása kell b. első forduló: az nyeri meg, aki a leadott szavazatok több, mint felét megkapja, ha nincs ilyen jelölt, második fordulót kell tartani c. második forduló: csak az indulhat, aki az első fordulóban a szavazatok 15%-át megkapta, de legalább az első három jelölt,

aki a legtöbb szavazatot kapta az nyer 3. Területi listás: (152 mandátum) (megyék + főváros) a. listaállítás: a törvényesen bejegyzett pártok, ha az adott terület egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább kettőben tudtak jelöltet állítani. b. jelöltek: a pártoktól függ teljesen, hogy kik és milyen sorrendben kerülnek fel a listára, a szavazók csak a listára szavaznak, a sorrend fix. 4. Országos lista: (58 mandátum) (állampolgárok erre nem szavaznak, hanem a töredékszavazatok alapján osztják el) a. listaállítás: azok a pártok, amelyek 7 területen tudtak listát állítani 5. Mandátumok elosztása: a. szavazatok összesítése b. aki nem szerezte meg a leadott szavazatok 5%-át, az elveszíti az egyéni választókerületekben és a területi listáról szerzett töredékszavazatait, és nem kerül be az országos listára c. elosztják a megmaradt pártoknak a szavazatok arányában a mandátumokat 14 Országgyűlés

országgyűlés: a legfőbb államhatalmi népképviseleti szerv, amely gyakorolja a népszuverenitásból eredő, az állami munkamegosztásból rá eső jogokat. parlament hatáskörének jogi korlátai: 1. államszervezeten belüli (más szervek): - alkotmánybíróság: jogosult az ogy. törvényeit is vizsgálni, illetve megsemmisíteni - köztársasági elnök: vétójoggal élhet, egy alkalommal visszaküldheti megfontolásra a törvényt - önkormányzatok: az ogy-nek tiszteletben kell tartania az önkormányzás jogát 2. államszervezeten kívüli: - népszavazás: eredménye köti az ogy-t - nemzetközi jog: a nemzetközi szerződéseket az ogy-nek is tiszteletben kell tartania - alkotmányozó hatalom országgyűlés hatásköre: azok az egyes jogilag rögzített feladatok, amik az alkotmányban vannak leírva. országgyűlés funkciója: feladatkör, tevékenységi irány, csoportosított hatáskör. 4-es funkcióköre: 1. törvényhozó funkció: a legfontosabb 2.

ellenőrző funkció: a kormány, a kormányzat ellenőrzése, illetve az ogy által létrehozott szerveké 3. irányító politikai jellegű funkció: minden olyan döntési hatáskör, ami a kormányzattal, illetve az ország kül-, és belpolitikájával kapcsolatos (kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerződések) 4. szervező, szervezeti funkció: azok a jogkörök, amik az ogy belső szervezetének kialakításával kapcsolatosak, illetve amikor az ogy. más szervezetek felállításáról, vagy más személyek kinevezéséről dönt (alkotmánybírák, legfőbb ügyész kinevezése) ellenőrző szervek: 1. plénumon belüli (ogy egészéhez kapcsolódó): azok az eszközök, amiket az alkotmány nevesít, beszámoló, jelentéstétel, tájékoztató, politikai vita, interpelláció, kérdés, 2. plénumon kívüli: - ogy. rendes szerve, a bizottságok - speciális szervek, melyeket az ellenőrzés segítésére hozott létre az ogy. (ombudsman: alkotmányos alapjogok

ellenőrzése, állami számvevőszék: állami vagyon ellenőrzése) interpelláció: problémafelvetés, általános politikai irányvonalra vonatkozó magyarázatkérés. Ha kormányhoz, vagy a kormány tagjaihoz intézik, akkor a miniszterelnök válaszol, vagy a kijelölt miniszter, lehet még a legfőbb ügyészhez is intézni. Ilyenkor az ogy egésze állást foglalhat, mert ha az interpelláló nem fogadja el a választ, az egész ogy. szavaz róla, hogy elfogadja-e vagy sem 15 kérdés: problémafelvetés, de nem magyarázatkérés, hanem felvilágosítás kérése, egyszerű adatokra vonatkozik. Lehet intézni az ombudsmanhoz, számvevőszék elnökéhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, és ahhoz, akihez az interpellációt. azonnali kérdések és válaszok órája: hetente 60 percet kell biztosítani a parlamentben a kérdések közvetlen felvetésére és megválaszolására, ekkor a válaszadásra kötelezetteknek a teremben kell tartózkodniuk, az ülésnap

megnyitása előtt egy óráig lehet beadni a kérelmet a kérdés felvetésére. A kérdezőnek és a válaszadónak is két-két perc áll rendelkezésére. törvényhozási eljárás: 1. kezdeményezés: pontosan meghatározott személyek kezdeményezhetnek egy törvényt, köztársasági elnök, a kormány, az ogy. bizottságok, és az ogy képviselők, 2. törvénytervezet kidolgozása: normaszöveg, mely akkor válik törvényjavaslattá, ha benyújtották az ogy elnökének. 3. ogy bizottsági előkészítés: a tárgykörben illetékes bizottság megtárgyalja a törvényjavaslatot, majd támogatja, vagy nem támogatja 4. ogy megtárgyalja a törvényjavaslatokat, két olvasatos törvényhozás kivételes eljárás: gyorsan eldönthető kérdésekben alkalmazzák, amikor a vitát az arra kijelölt bizottság folytatja le, a szöveg már itt eldől. kétfordulós törvényhozás: ritka, csak különösen nagy jelentőségű, elvi kérdésekben, amikor normaszöveg nélkül

megtárgyalják az általános elveket az első fordulóban, és a másodikban vitatják meg a szöveget. két olvasatban történő törvényhozás: amikor egy törvényjavaslatot két részben tárgyalnak meg: 1. általános vita: amikor a törvényjavaslat általános részéről vitáznak, minden frakció elmondja a véleményét, majd az ogy. a vita lezárása után szavaz arról, hogy alkalmas-e a törvényjavaslat a részletes vitára. 2. részletes vita: a módosító indítványokról és a bizottság ajánlásáról folyik a vita, majd először szavaznak a módosító indítványokról, végül zárószavazást tartanak a törvényjavaslat egészéről, majd, ha elfogadták, akkor az ogy. elnöke és a jegyzők aláírják a megszavazott törvényt, majd elküldik a köztársasági elnöknek promulgációs szakasz: a törvény megszavazásától a kihirdetésig terjedő időszak: 1. ogy elnöke eljuttatja a törvényt a köztársasági elnöknek 2. köztársasági elnök

aláírja 2b. köztársasági elnök a vétójogával élve megfontolásra visszaküldi a törvényjavaslatot az ogy-nek 2c. köztársasági elnök alkotmánysértést feltételez, jogosult az alkotmánybírósághoz fordulni, és annak döntéséig nem hirdeti ki. 3. kihirdetés: megjelenik a megfelelő lapban, Magyar Közlöny országgyűlés szerkezeti felépítése: 1. képviselők (386) 16 2. frakciók: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, melyet korábban csak 15 azonos párthoz tartozó képviselő alakíthatott, a MIÉP bekerülésekor nem voltak ennyien, ezért az alkotmánybírósághoz fordultak, akinek döntése szerint mindenki jogosult frakciót alakítani, aki bekerül az ogy-be. Ki lehet lépni belőle, de ki is lehet zárni, ilyenkor az illető képviselő független lesz, de 6 hónap után átülhet bármelyik másik frakcióba. 3. elnök (1) 4. alelnökök (3): titkos szavazással a frakcióvezetők ajánlására választják őket (elnököt és

jegyzőket is), kötelesek pártatlanok lenni, számukat az ogy. dönti el, amikor helyettesítik az elnököt, ugyanazok a jogosítványok illetik meg őket 5. jegyzők (10): tisztségviselők, segítenek a tanácskozás levezetésében, az összefoglaló jegyzőkönyveket kezelik, amiben az érdemi döntéseket regisztrálják 6. házbizottság: nem rendes bizottság, tulajdonképpen az ogy elnöksége, mely a parlamenti pártok közötti megegyezést, illetve a parlamenti munka szervezését látja el. Tagjai: ogy elnöke, alelnökök, és a frakcióvezetők. Meghatározzák, hogy mivel foglalkozzon az ogy, döntéseit egyhangúan hozza, ha nincs meg, akkor vagy a plénumhoz fordul, vagy az ogy. elnöke dönt 7. bizottságok: segítik az ogy munkáját, maga az ogy hozza létre erre a célra őket 7a. állandó bizottságok: (22) 7b. ideiglenes bizottságok: - vizsgáló bizottságok - eseti (ad hoc) bizottságok állandó bizottságok: a parlament állandó, egész mandátumára

szólnak, követik a kormány struktúráját, igazodnak a minisztériumok rendszeréhez, vannak olyanok, amiket a házszabály szerint kötelező létrehozni, mert biztosan lesz feladata, ezeknek csak képviselő lehet a tagja, és számarányuk a parlamenti számarányt követi (alkotmányügyi, költségvetéssel foglalkozó, honvédelmi, külügyi, mentelmi, összeférhetetlenségi). ideiglenes bizottságok: egy aktuális ügy kivizsgálására szerveződnek, a képviselők 1/5-e felállíthatja, paritásos alapon működik (fele ellenzéki, fele kormánypárti), ha kormányzati ügyet vizsgál, akkor ellenzéki az elnök. Nem szabhat ki büntetést, ezért a bizottsági vizsgálatoknak nem nagyon van eredményük eseti (ad hoc) bizottságok: adott ügyre jönnek létre, az ogy határozatban dönt arról, hogy ki, milyen hatáskörben vesz részt bennük, lehet benne nem képviselő is, de az elnök és legalább a felének képviselőnek kell lennie. Minden az ogy-vel kapcsolatos

kérdést vizsgálhat képviselők jogállása: 1. mandátumuk jogállása szabad: 2. tevékenységüket a köz érdekében végzik: utasításukra beszámoltatásukra, visszahívásukra nincs lehetőség 3. jogaik és kötelezettségeik egyenlők: 4. összeférhetetlenségi törvény vonatkozik rájuk: bizonyos posztok gyakorlása a képviselői mandátummal együtt tilos, ha megválasztják képviselőnek ezekről le kell mondania, ha nem mond le, akkor kimondják az összeférhetetlenséget, és leváltják a képviselőségről. 4a. közhivatali összeférhetetlenség: más állami ágban a képviselő nem tevékenykedhet (kivétel a kormánytagság és a politikai államtitkárság), a hatalommegosztás elvét szolgálja 17 4b. gazdasági összeférhetetlenség: azok a gazdasági pozíciók, ahol az állami, önkormányzati vagyont kezelik 4c. méltatlansági összeférhetetlenség: bizonyos magatartások méltatlanná tesznek a képviselőségre, jellemzően büntetőjogi

kategóriák (köztartozás, eltiltották a közügyek gyakorlásától) 4d. médiapozíciók összeférhetetlensége: bizonyos médiában betöltött pozíciók is kizárhatók, a közvélemény befolyásolása miatt 5. mentelmi jog: arra szolgál, hogy a képviselő munkáját zavarmentesen láthassa el, csak szabálysértés esetén lehet róla lemondani, felfüggeszteni csak az ogy-nek van joga, a képviselők 2/3-ának szavazatával 5a. felelőtlenség: a szólásszabadság értelmében nem lehet felelősségre vonni nyilatkozataiért, felszólalásaiért (a rágalmazás és a becsületsértés kivétel) 5b. sérthetetlenség: személyes szabadságát nem lehet korlátozni (letartóztatni is csak tettenérés esetén lehet) 6. anyagi függetlenség: ezt a megfelelő tiszteletdíj, kedvezmények és költségtérítés garantálja 18 Köztársasági elnök köztársasági elnök: Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet

demokratikus működése felett. köztársasági elnöki intézmény: 1. 1946 évi köztársasági törvény hozta létre 2. szocializmusban megszűnt 3. kerekasztal tárgyalásokon a 46-os törvényt akarták helyreállítani 4. nem sikerült egészen, mert: - 46-ban: végrehajtó hatalom feje, minden döntéséhez ellenjegyzés kell - ma: eltiltják a végrehajtó hatalomtól, döntéseinek csak egy részéhez kell ellenjegyzés elnöki megbízatás keletkezése: 5 évre, egyszer újraválasztható, a választást 3 egymást követő napon be kell fejezni 1. a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, vagy a megszűnéstől számított 30 napon belül 2. jelölés: az ogy 50 tagjának írásbeli ajánlása 3. első szavazás: (titkos) az nyeri, aki a képviselők szavazatának 2/3-át kapja 4. második szavazás: szintén az nyer, aki a 2/3-át megkapja 5. harmadik szavazás: arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazásnál a legtöbb

szavazatot kapták, az nyer, aki a szavazatok többségét elnyerte. elnöki megbízatás megszűnik: 1. megbízatás idejének lejártával 2. az elnök halálával 3. a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal 4. összeférhetetlenség kimondásával 5. lemondással 6. elnöki tisztségtől való megfosztással köztársasági elnök hatásköre: 1. ellenjegyzéssel hozható intézkedések: - minden kinevezés (kivéve a bírák kinevezése), előléptetés, felmentés, megerősítés, jóváhagyás - nagykövetek és követek megbízása - ország fegyveres védelmi tervének jóváhagyása, fegyveres erők parancsnoka: irányítási jogosítványok, melyek egyes főparancsnoki hatáskörben öltenek testet (tábornokok kinevezése, honvédség parancsnokának a kinevezése, vezérkari főnökének a kinevezése, határőrség országos parancsnokának a kinevezése, felmentése) - nemzetközi szerződések kötése - egyéni kegyelmezések -

állampolgársági ügyek 19 - címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása 2. ellenjegyzés nélkül hozható intézkedések: - részt vehet és felszólalhat az ogy. ülésein - javaslatot tehet az ogy-nek - törvényt és népszavazást kezdeményezhet - javaslatára választja meg az ogy a legfelsőbb bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt - miniszterelnököt az ő javaslatára választja meg az ogy többsége - kinevezi a minisztereket a miniszterelnök javaslatára - aláírja a törvényeket - gondoskodik a törvények kihirdetéséről - egyszer élhet vétójogával, és a megküldött törvényt megfontolásra visszaküldheti az ogy-nek - előzetes normakontrollt kérhet az alkotmánybíróságtól - eljárhat a rendkívüli jogrenddel kapcsolatban, és a kivételes helyzetekben, ha az ogy akadályoztatva van - ogy alakuló ülését összehívja - kérheti, hogy az ogy-t rendkívüli ülésszakra ill. ülésre hívják össze - az ogy ülését egy ülésszak

alatt egy alkalommal elnapolhatja - feloszlathatja az ogy-t a választások kiírásával egyidejűleg, ha a miniszterelnök jelöltet az ogy. 40 napig nem választja meg, ill. ha 4 esetben megvonja az ogy a kormánytól a bizalmat, 12 hónapon belül köztársasági elnök felelőssége: politikai felelősséggel nem tartozik, a jogi felelőssége pedig korlátozott, csak arra az esetre terjed ki, ha megsérti az alkotmányt, vagy valamelyik törvényt. Jogi felelősség megállapítása esetén tisztségétől megfosztható, a felelősségre vonási eljárás megindításához a képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. A cselekmény elbírálása az alkotmánybíróság hatásköre, ha bűnös megfosztják tisztségétől. Büntetőjogilag csak akkor lehet felelősségre vonni, ha a hivatali ideje alatt, hivatali tevékenységével összefüggésben követte el, ez is az alkotmánybíróság dolga. 20 Alkotmánybíróság alkotmánybíróság: az alkotmányvédelem legfőbb

szerve, fő funkciója a normakontroll szuverenitás modell: (Franciaország) a parlament önálló, szuverén szerv, döntéseit senki nem vonhatja kétségbe, ezért csak előzetes normakontrollt lehet kérni jogállami modell: a jogállamiság azt követeli meg, hogy a törvények alkotmányosak legyenek, és mivel az ogy sem hibátlan, döntései is lehetnek hibásak, ezért utólagos kontroll, amelynél a kihirdetés a határvonal. alkotmányjogi panasz: az állampolgár a közhatalom valamely aktusát támadja meg azzal a kifogással, hogy az aktus sérti valamely alkotmányos alapjogát, és a rendes jogorvoslati eljárásban nem tudta jogait érvényesíteni. alkotmánybíróság hatásköre: 1. előzetes normakontroll: a még ki nem hirdetett törvény, ogy ügyrendjének, ogy által kötött nemzetközi szerződések alkotmányos vizsgálata 2. utólagos normakontroll: a jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kihirdetésük utáni

alkotmányos vizsgálata. 3. jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata (a nemzetközi szerződés szerint kell összhangot teremteni) 4. alkotmányjogi panasz elbírálása 5. mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése 6. állami szervek között felmerülő hatásköri összeütközések megszüntetése 7. alkotmány értelmezése (kizárólagos joga) 8. mindazokban az ügyekben való eljárás, amit a törvény a hatáskörébe rendel: - köztársasági elnök felelősségének a megállapítása - népszavazással kapcsolatos alkotmányossági kérdések elbírálása - helyi önkormányzatok védelme, az önkormányzatok alkotmányossági felügyeletében való részvétel - köztársasági elnök kivételes helyzetben gyakorolt hatáskörével kapcsolatos állásfoglalás absztrakt (direkt) normakontroll: az alkotmányosság vizsgálata közvetlenül a jogszabályra irányul

konkrét (indirekt) normakontroll: konkrét ügy kapcsán kerülhet sor az alkalmazott jogszabály felülvizsgálatára. alkotmánybíróság felépítése: 1. tagjai: 11 tag, maguk közül választott elnök és alelnök, elméleti jogászok, egyetemi tanárok, állam- és jogtudomány doktorai, 20 év szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok 2. megválasztás feltétele: jogi végzettség, büntetlen előélet, magyar állampolgárság, 45 életév betöltése 21 3. kizáró okok: a választást megelőző négy évben kormánytagság, párt alkalmazásában állás, vezető államigazgatási tisztség betöltése, 70. életév betöltése 4. választás: az ogy-ben a jelölőbizottság szavazata alapján a képviselők 2/3-ának szavazatával, 9 évre választják 5. összeférhetetlenségi szabályok: - országgyűlési képviselő - önkormányzati képviselő - más állami szervnél tisztviselő - érdekképviseleti szervnél tisztviselő - párt tag 6. a bírák: mentelmi

jogot élveznek, döntéseiket kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozzák, illetményük a miniszterekével azonos, az elnöké a miniszterelnökével. alkotmánybírósági eljárás: 1. jogosultak indítványa alapján jár el 2. hivatalból: csak ha a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés esetén. alkotmánybírósági határozathozatal: 1. beadványt írásban kell az alkotmánybíróságra beadni 2. határoz a beadványról, teljes ülésen, vagy háromtagú tanácsokban, szótöbbséggel 3. a határozatot köteles indokolni (a kisebbségi véleményt is nyilvánosságra lehet hozni), de az mindenkire nézve kötelező, nem lehet fellebbezni jogszabályok megsemmisítése: 1. ex nunc hatállyal: az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számítva 2. ex tunk hatállyal: az alkotmányellenes törvény keletkezési időpontjától, visszamenő hatállyal, de ez csak pozitív tilalmat hozhat.

22 Újabb tanár előadása I. AZ ALKOTMÁNYJOG TÁRGYA Közjog: Magánjog: - állami szervek vesznek részt - magánszemélyek vesznek részt - végső szankció az ítéletvégre-hajtás - bíróság, mint végrehajtó - alá- és fölérendeltség - egymással egyenrangú felek - kényszerítő szabályok - diszpozitív = kiegészítő szabályok Alkotmányjog = az államhatalom gyakorlásának jogi alaprendje (az államhatalmat is korlátozzák). Az alkotmány a polgári társadalmakat jellemzi (polgári forradalmak utáni első alkotmányok kb. 200 éve születtek). Az alkotmányjog hatóköre tágul: - az államhatalomtól a politikai hatalom és a társadalmi mechanizmusok (pl.: pártok) felé - megpróbál társadalmi célokat megfogalmazni. Az Alkotmány mai tárgya és rendszere (Meghatározzák az állam mechanizmusát, szellemét.) Régen: államszervezet 80%, emberi jogok 20% Nyugaton az ember szabadságjogaiból indulnak ki, eltolódik ez az arány. 1. A)

Társadalmi struktúra, berendezkedés Az állam és a társadalom viszonya - politikai, gazdasági, kulturális, szociális viszonyok, amelyek meghatározóak az állam és a társadalom kapcsolatában. Alapelvei kié a hatalom, mi a szuverenitás konstrukciója. Szuverenitás: az államtudomány fogalma = állami főhatalom. Ha befolyás- és korlátozásmentes az állami főhatalom, akkor valósul meg a szuverenitás. 4 fajtája van: • fejedelmi - a szuverenitás egy és oszthatatlan • parlamenti - az államhatalom a király és a parlament együtt • nemzetszuverenitás - politikai jogokkal rendelkező emberek összessége, a hatalom tulajdonosa (nemzet) és birtokosa (parlament) elválik egymástól • népszuverenitás - az állampolgárok összessége gyakorolja a hatalmat (Rousseau: csak közvetlenül lehet gyakorolni a hatalmat, minden kérdést népszavazással kellene eldönteni). B.) Államforma, kormányforma (Milyen formában történik a hatalom gyakorlása) -

Államforma: ki az államfő, hogyan szerzi meg a pozíciót (közjogilag csak két államforma létezik). 23 • Monarchia: származás útján, trónöröklés alapján, élethossziglan tölti be a pozíciót. Primogenitura - első fiú kapja a hatalmat. Pragmatica Sanctio - női ágra kiterjesztve • Köztársaság: választás alapján, meghatározott ideig. - Kormányforma: • Az államhatalom fő szervei (parlament, államfő, kormány) milyen viszonyban vannak egymással, tényleges súlyuk. USA: elnöki / prezidenciális köztársaság Európa: parlamentális köztársaság = a kormány a parlament bizalmából jön létre Magyarország: parlamentális köztársaság • Mi a viszonya az adott államnak a nemzetközi joghoz. • Az állam objektív ismérvei, alkotórészei: 1. terület Államterület: nemzetközi szerződésekben rögzítik (pl.: Magyaro - Párizsi Békeszerződések) Nemzetközi jog által meghatározott az állam területe felfelé, a föld mélye

felé és a tengerek irányában. 2. lakosság Kit tekint az állam polgárának, ki az idegen. 3. szuverenitás • Az állam viszonya a társadalmi szervezetekkel, melyeket ismeri el: - pártokkal való viszony (plurális demokráciában) - önkormányzatok - szakszervezetek - stb. C.) Gazdasági alkotmányosság • A gazdasági szervezetek mennyire részesülnek alkotmányos védelemben, hogyan lehet működtetni ezeket a szervezeteket. Ma a tulajdonformák egyenlősége a jellemző • Általános célok: külpolitika, szociális politika, stb. 2. Emberi és állampolgári jogok Az állam és az egyén viszonya, normái, állampolgári jogok és kötelességek. 3. Államszervezet alapviszonyai A központi állami mechanizmus szervezete, pl.: választási rendszer, bírósági rendszer, önkormányzatok Csak az alapstruktúrát adja meg az Alkotmány. 4. Alkotmányos garanciák és biztosítékok Olyan intézmények, amelyek arra jönnek létre, hogy az alapjogokat és az

alkot-mányosságot garantálják és védjék. - Alkotmánybíróság - Ombudsman szervezetek (parlamenti megbízottak) 24 II. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA, TÍPUSAI, ÁLTALÁNOS ISMÉRVEI 1.) Az Alkotmány az alkotmányjogág törvénykönyve, kódexe Az Alkotmány nagyon direkten kötődik az adott politikai rendszerhez. Ennek a jogágnak szerteágazóbbak a területei, nem fejti ki mindegyiket, csak az általános alapelveket. Az Alkotmány szabályai különleges védelemben részesülnek 2.) Vegyes norma jelleg = az alapnormát az Alkotmány rögzíti, a részleteket rábízza más jogágakra Pl: Alkotmány: "munkához való jog" általános tétel, a munkajog fejti ki részletesen. Politikai tartalommal bíró okmány, de hosszú távú stabilitást kell szolgálnia (ne lehessen gyakran megváltoztatni az Alkotmányt). Konszenzus legyen mögötte, tükrözze a többség akaratát. 3.) Külső forma szerint két fő típusa van: - írott alkotmány - íratlan alkotmány.

Első teljes alkotmány Európában: • Franciaország, 1791. Az államszervezettel és az emberi jogokkal is foglalkozik (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789.) • USA, 1789. Nem teljes, csak az államszervezetről ír. Bill of Rights - Alkotmánykiegészítés, 1791-ben került bele. Az írott alkotmány két változata: - Kartális Egy dokumentumból álló, ünnepélyes keretek között elfogadott okmány. - Több alkotmánytörvényből álló, nem egységes dokumentum, pl.: 1875 Franciaország Ma a svéd alkotmány ilyen 4 törvény adja az alkotmányt: - kormányforma - parlament - trónöröklés - sajtószabadság Íratlan / történeti alkotmány: Szokásjogi alapon kialakult konvenciók (Magyarországon 1949-ig). Jellemzői: a. eltérő időben jöttek létre b. nem felel meg az írott formának c. ezek az írott formák nem pontosan a mai törvényt fedik d. utólag fogadták el az Alkotmány részeként, nem eleve ezzel a szándékkal hózták létre 4.) Az

Alkotmány elfogadása és módosítása Tartalmánál fogva különleges fontosságú. Elfogadása és módosítása különleges módon történik, nagy konszenzusnak kell mögötte állnia. 25 Fajtái: 1. Népszavazás = Alkotmányozó referendum. Ez tükrözi a legtöbb ember akaratát, ez a leglegitimebb Népszavazási törvény: az új alkotmányt mindig népszavazással kell elfogadni (a módosításra ez nem vonatkozik). 2. Alkotmányozó nemzetgyűlés = Ebből a célból létrehozott testület dönt az Alkotmányról, ha elfogadták, a testület feloszlik!!! 3. Rendes törvényhozó szerv hozza, vagy módosítja, de különleges szabályok szerint: • Minősített többség - a teljes létszám 2/3-nak támogatnia kell. Ma Magyarországon az Alkotmány elfogadásához népszavazás, a módosításához pedig minősített többség kell. Abszolút többség - több, mint 50 % Minősített többség - összképviselők 2/3-a Egyszerű többség - határozatképesség = a

jelenlévők több, mint 50 %a (közönséges törvények elfogadásánál) Relatív többség - legtöbb szavazatot kapta (választási rendszerben) • Kétkamarás parlamentnél más eljárási rend van. • Szövetségi államoknál: bizonyos számú tartomány / kanton / állam / stb. külön járuljon hozzá Bizonyos esetekben lehetetlenné teszik az Alkotmány módosítását, pl.: Franciao, Olaszo az államforma nem lehet módosítás tárgya. Spanyolo 5 évig nem lehet módosítani Az Alkotmány formailag és tartalmilag is lehet merev és rugalmas. Tartalmilag merev, ha túl részletes, mindent szabályoz 5.) Alkotmányosság Attól, hogy az államnak van alkotmánya, még nem biztos, hogy alkotmányos. (Pl: Németo, Olaszo alkotmányos keretek között jött létre a fasizmus, mert egyszerű többséggel lehetett módosítani az Alkotmányt. Németo weimar-i alkotmány, 1919 rend-kívüli állapotban a köztársasági elnök módosíthatja ) Alkotmányosság: az

Alkotmány megvalósul, értékeket tartalmaz. Alkotmányos értékek: a) emberi jogok és szabadságjogok b) egyenjogúság c) hatalmi ágak elválasztása, hatalommegosztás ↔ önkény (Montesquieu) d) népképviselet, néprészvétel jogállamiság (Rule of Laws) 26 KORMÁNYFORMÁK Kormányforma: jogállamiságra épülő berendezkedés vagy a politikai rendszer kérdése - a hatalomgyakorlás módjára utal. Két fő kormányforma (a hatalomgyakorlás mechanizmusának szélső pontjai): - prezidenciális (USA) - parlamentális (Európa). A kettő között: - félprezidenciális rendszer (Franciao.) . Kormányzati rendszer: az állami szervek egymáshoz való viszonya + politikai mechanizmusok, amelyek az állami szerveket elsődlegesen befolyásolják, pl. pártviszonyok, választási rendszer Kormányformák jellemzése Azt kell megvizsgálni, hogy az egyes hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás) hogyan működnek. A bírói hatalom a kormányzati rendszer

szempontjából semleges, mert az összes kormányformában az igazságszolgáltatásnak minden hatalmi ágtól függetlennek kell lennie. (Parlament, államfő, kormány alapján lehet jellemezni.) 1.) Alkotmányos Monarchia Kialakulása: a polgári forradalmak után új szuverenitási forma jelent meg, ez a nép- vagy nemzetszuverenitás = a nép/nemzet képviselője (a parlament) részt kér a korábban osztatlan hatalomból (eddig csak a feudális monarchát illette meg a hatalom gyakorlása). ⇒ A törvényhozás megoszlik a népképviseleten alapuló parlament és a király között. Az országgyűlés által elfogadott törvényt az uralkodónak szentesítenie kell. Ez nem csak aláírást jelent, hanem az uralkodó egyetértésére van szükség - mindketten a törvényhozó hatalom alanyai. Különleges szerepe van a Költségvetésnek. Ez az első olyan parlamenti funkció, amelyet a történelemben kivívtak maguknak - ezzel alkotják meg a kormányzás pénzügyi

hátterét, minden más funkció gyakorlására kihatással van. Az uralkodó még kontrollt akar gyakorolni a törvényhozás felett, igyekszik ellenzéket alkalmazni - ez lesz a 2. kamara. Szerepe, hogy biztosítsa az uralkodó és az arisztokrácia érdekeit Ma már más a 2. kamarák funkciója (Anglia: Lordok Háza - eredeti funkció, USA: 2. kamara - tagállamok képviselete, Magyaro.: felmerült a 2 kamara létrehozása - korporatív alapon bizonyos társadalmi szervek, önkormányzatok, egyházak közvetlen képviselete.) ⇒ Végrehajtó hatalomban egyértelműen a király személye a meghatározó, de csak a kormányon keresztül érvényesítheti akaratát. 27 Az uralkodó az Alkotmány és a törvények keretei között kell, hogy gyakorolja a végrehajtó hatalmat, nincs abszolút szabad keze. Bizonyos területeken még van rendeletalkotási joga A kormány a király bizalmából jön létre, a minisztereket a király nevezi ki. Ebben a királynak szabad keze van,

semmi megkötés nincs ( ↔ Parlamentális Monarchia - a király a parlament alapján nevezhet ki) Kialakul a miniszteri felelősség intézménye (XVIII. sz Anglia) A király személye az Alkotmányos Monarchiában sérthetetlen, sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik. Lényege: a miniszter átvállalja a felelősséget a végrehajtó hatalom gyakorlása során az uralkodótól. Ennek intézménye az ún Ellenjegyzés a király döntései az egyes miniszterek vagy a miniszterelnök ellenjegyzésével kerülhetnek kibocsátásra Ettől a parlament által a végrehajtó hatalom felelősségre vonható. A miniszteri felelőség intézménye = alkotmányjogi felelősség, a miniszter (mint magas közjogi méltóság) különleges esetekben is felelősségre vonható különleges eljárás keretében. (A magyar közjogban: 1848 áprilisi törvények - a II világháború utánig érvényben volt. Jelenleg ilyen nincs) Politikai felelősség: a miniszter nemcsak valamilyen

jogsértés esetén vonható felelősségre, hanem bármilyen nem-megfelelő tevékenységért (pl.: nem-megfelelő politizálás, mulasztás) a minisztereknek politikai bizalommal kell bírniuk (a Monarchiában a király irányában, a parlamentális rendszerben a parlament irányában - pl.: bizalmi indítvány) Magyaro.: 1848-tól bizonyos parlamentális jegyekkel ugyan, de a II vháború végéig jellemző az Alkotmányos Monarchia. Megjegyzések: Magyaro-nak írott kartális alkotmánya nem volt - az 1848-as törvények által kialakított alkotmányos keret elég volt arra, hogy ezt a kormányformát körülírja. A formális szabályok alapján egyértelműen Alk. Mon, a múlt század végétől azonban fokozatosan parlamentális jegyeket mutatott = a király a miniszterelnöknek, illetve a kormányfőnek a választásokon győztes párt vezérét nevezte ki (szokásjogi úton alakult ki). 2.) Prezidenciális köztársaság = Amerikai Egyesült Államok Az USA kormányformája,

tiszta. eredeti formájában csak ott létezik Ebben az alkot-mányos berendezkedésben különleges szerepe van az elnöknek. Elvi és gyakorlati alapja a hatalmi ágak merev szétválasztása és elkülönítése. A hatalommegosztás az alkotmányos állam alapja - a megosztás és a szétválasztás nem ugyanaz. Megosztás: Szétválasztás: Hatásköri megosztás. Önálló szervek-nek Egymástól jól elkülönült hatalmi szer-vek osztják ki a különböző hatalmi ágakat: kölcsönös egyensúlya adja az állam- törvényhozás - parlament szervezet alkotmányos működését és köl- végrehajtó hat. - államfő és a kormány csönös kontrollját. bírói hat. - igazságszolgáltatás Ezek a szervek egymást befolyásolják, a törvényhozás és a kormány egymástól 28 függnek. A rendszer alapja az államfő (az USA elnöke) túlsúlya a végrehajtó hatalomban. Oka: ugyanabból a forrásból épül a Kongresszus (a törvényhozás hatalma) és az elnök

hatalma (végrehajtás), mindkettő alapja a népszuverenitás (az elnökség alapja a közvetlen választás). ⇒ A Kongresszus és az elnök egymástól független jogi értelemben, de mindkettő ugyanabból a forrásból származtatja a hatalmát. A három hatalmi ág prominens képviselői: az elnök, a Kongresszus és a Legfelsőbb Bíróság. A kölcsönös fékek és egyensúlyok rendszerében működnek együtt, illetve egymás mellett. Fékek és egyensúlyok rendszere = minden hatalmi ágnak van egymástól teljesen elkülönült, önálló, szervezetileg és személyileg elkülönült hatásköre is + vannak konkuráló jogkörök (egymásra hatással vannak a hatalmi ágak, illetve azok képviselői). Az ellenőrzöttséget úgy valósítja meg ez a kormányzati rendszer, hogy ha valamelyik hatalmi ág különleges pozícióra törekszik vagy hatalomra akar törni, akkor megvan a másik két szerv eszköze arra, hogy visszafogja. Pl.: Törvényhozás a Kongresszus

önálló hatásköre Erre vannak bizonyos konkuráló jogkörei a másik két hatalmi ágnak is, pl. az elnök is befolyásolhatja Eszközei: - Javaslattételi joga van a Kongresszus irányában, törvényeket kezdeményezhet. - A Kongresszus által elfogadott törvényt az elnök megvétózhatja. - A Legfelsőbb Bíróság tagjait az elnök csak a Szenátus jóváhagyásával nevezheti ki. -A " " alkotmányellenesnek nyilváníthatja a Kongresszus törvényeit. (A Legfelsőbb Bíróság egyben Alkotmánybíróság is.) Törvényhozás felépítése: A föderális államberendezkedéshez illeszkedik. Két ház van: Szenátus, Képviselőház • Képviselőház: általános választójog alapján, választókerületi rendszerben, az általános választások szabályai szerint kerül megalakításra. 2 évente tartanak képviselőházi választásokat • Szenátus: tagállamok képviseletére épül, minden tagállam 2-2 szenátort választ. A Szenátorokat 6 évre

választják, 2 évente az 1/3-át cserélik. Egy folyamatosan átalakuló Kongresszussal kénytelen az elnök együtt dolgozni. A Kongresszus és az elnök nem szabadulhatnak meg egymástól ⇒ az elnök nem oszlathatja fel a Kongresszust, és a Kongresszus nem válthatja le az elnököt. • Elnök: Az elnöknek sem a Kongresszus, sem más irányában politikai felelőssége nincs (csak a választói irányában). Csak korlátozott alkotmányjogi felelőssége van - csak és kizárólag alkotmánysértés esetén helyezhető vád alá az elnök, ebben az esetben is az egyetlen lehetséges szankció az elnök leváltása. (A Szenátus végezné a vádeljárást. Eddig erre még nem volt példa - Watergate: Nixon magától lemondott) - Az elnöknek a végrehajtó hatalomban korlátlan lehetőségei vannak, jogilag azt tehet, amit akar. A végrehajtó hatalom szervezetét, személyi állományát, stb. ő határozza meg, de bizonyos ügyekben kérnie kell a Kongresszus

jóváhagyását. - Az elnöki hatalom egyik eszköze a vétó - egyszeri és halasztó hatályú vétó. Az elnök egy esetben küldheti vissza a törvényt megfontolásra, nem kell megindokolnia. Végső soron az elnök nem tudja megakadályozni a törvény elfogadását, mert ha a Kongresszus minősített többsége (képviselők 2/3-a) újra megerősíti az eredeti törvényt, akkor az elnöknek ki kell hirdetnie a törvényt. Zsebvétó: akkor használja az elnök, ha el akarja húzni 29 a törvény kihirdetését - nem nyilatkozik a Kongresszustól megküldött törvényről, akkor küldi vissza a Kongresszusnak, amikor az nem ülésezik. - Az elnöki végrehajtó hatalomban az egyensúlyt Szenátus jóváhagyás joga adja - ez a kinevezésekre is igaz (pl.: nagykövetek, elnöki tanácsadók, a Legfelsőbb Bíróság tagjainak stb kinevezése) - Az elnökök általában az Alkotmány értelmében a hadsereg főparancsnokai (Magyaro-n is). A hadsereg külföldi bevetéséhez,

hadüzenethez, stb. a Kongresszus jóváhagyása kell, de az elnök, mint a hadsereg főparancsnoka köteles gondoskodni az állam biztonságáról. - Fontosabb nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat csak Szenátusi beleegyezéssel köthet és érvényesíthet. - Az elnököt bizonyos dolgokban támogatni vagy megakadályozni a Költségvetésen keresztül lehet (a Költségvetés ura mindenhol a törvényhozás). - Minden év januárjában az elnök összefoglalja politikáját, és ismerteti a Kongresszussal a terveit. Így kezdeményezhet például törvényeket. 1.) KORMÁNY: - Az amerikai terminológiában a kormány a központi államszervezetet jelenti, az állam pedig a tagállamokat jelenti. - Az Egyesült Államokban európai értelemben vett kormány nincs, nincsenek miniszterek. Az elnök egy személyben állam- és kormányfő is, nem válik el egymástól a két funkció. - Kormány: az elnök tanácsadóinak egy bizonyos köre, az elnöki adminisztráció laza

hálózata. Az elnök által kinevezett, az elnöknek felelős személyek csoportja. Európai terminológia szerint KABINET - önálló hatáskörrel bíró kormány nincs. Jellemző funkció az államtitkár (amit a magyar sajtó miniszternek fordít, az valójában államtitkári funkció). - Aki az egyik hatalmi ágban tevékenykedik, az a másik ágban nem tölthet be funkciót - összeférhetetlenség. Amerikában nagyon szigorúan veszik. Az elnöki adminisztrációnak nincs szüksége a Kongresszus támogatására, az elnök más pártösszetételű Kongresszussal is dolgozhat együtt. - Vizsgálóbizottságok rendszere. 2.) PÁRTOK: - Nem hagyományos szervezeti tagságra épülő pártok. - Választási pártok vannak, ezeknek nincsenek formális vezetőik. - Az elnök nem a győztes párt elnöke, mint az európai rendszerben. - Nincs nagy különbség a Demokrata és a Republikánus Párt programja között, inkább csak a személyi szimpátia dönt. A választásokon (és

az egész amerikai rendszerben) óriási szerepe van a médiának, a nyilvánosságnak. ⇒ Az USÁban nem létezik kormányválság. 3.) Félprezidenciális rendszer = Franciaország Ez a rendszer ötvözi a prezidenciális és a parlamentális rendszer elemeit. A francia Alkotmány Charles de Gaulle nevéhez fűződik, 1958- ban lépett hatályba. Parlamentális jellemzők: 30 - A Kormánynak bírnia kell a Nemzetgyűlés bizalmát, politikai felelősség terheli a kormányt a parlament irányába. Bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek - A köztársasági elnök bizonyos feltételek mellett feloszlathatja a parlamentet. Ehhez nem kell kikérnie a kormány beleegyezését. Prezidenciális jellemzők: - Közvetlenül választott elnök van. Az elnök a túlsúlyos a politikai rendszerben - Az elnöknek joga van elnökölni a kormány ülésén, a végrehajtó hatalomban nem válik szét a miniszterelnök és a kormányfő funkciója. Ha az elnök vezeti az ülést, akkor

kormányülés, ha az elnök nincs jelen (a miniszterelnök vezeti), akkor minisztertanácsi ülés. Az elnök - kinevezi a minisztereket, - kinevezi a miniszterelnököt (a választások eredménye alapján), - rendkívüli helyzetben különleges eszközöket is igénybe vehet, - megbizatása 7 évre szól, de akárhányszor újraválasztható. 4.) Parlamentális rendszer = Európa Parlamentális Monarchia és Parlamentális köztársaság: 1. Különbségek Csak formai különbségek vannak az államfő jellegében van különbség: • Monarchia: származás útján, öröklés alapján (kötött rendje van, szabályozzák), élet-hossziglan tölti be a pozíciót. • Köztársaság: választott elnök, kinevezése meghatározott ideig szól. • Államfő funkciója: a király politikailag és jogilag sem vonható felelősségre, a köztársaságban az államelnököt politikai felelősség nem, de korlátozott jogi felelősség terheli. 2. Hasonlóság • Két pozíció a

meghatározó - a kormány és a parlament. Az államelnök egy semleges, kiegyensúlyozó szerepet tölt be, reprezentatív, technikai jellegű funkciói vannak. A tényleges kormányzati ügyek vitelében háttérbe szorul, csak alkotmányjogilag hitelesíti a döntéseket, de nem ő dönt. Rendkívüli helyzetekben (pl: kormányválság, hadi- állapot) felértékelődik a szerepe. Parlamentalizmus: • Az államélet menetét egy parlamenti cikluson keresztül a választások eredménye (és ettől függően) a kormány összetétele határozza meg. • Csak és kizárólag a parlament gyakorolja a törvényhozás jogát. 31 • Az elnök bizonyos szerepet betölt a törvényhozásban, de szerepe nem a jóváhagyás, csak a kihirdetés. Az elnök/király köteles a törvényt kihirdetni, nem akadályozhatja meg a létrejöttét. • Többségi kormányzás elve: kormányalakításra a rendszeres választásokon többségre jutott párt(ok)nak van lehetősége. Ez a kormány

számára eleve garantálja, hogy a kormányprogramját megvalósítsa • A kormány a parlament ellenőrzése alatt áll - bírnia kell a parlament politikai bizalmát. A kormány egy bizonyos programra kap a parlamenttől bizalmat, bizalmi intézményeken keresztül a kormány lemondatható. Ez nem egy hierarchikus viszony, mert - a parlamentet is kötik alkotmányos korlátok, - a kormány működteti a parlamentet, azt akarja elérni, hogy a parlament szavazza meg az általa előkészített törvényt, - a kormány kezében van az információ, az apparátus, az adminisztráció, a "szakér-telem", a parlament a "laikus elemek csoportja", - a kormány elérheti a parlament feloszlatását (ma Magyaro-n nincs kezdeményezési joga a kormánynak) - a parlamenti többség alakít kormányt, így nem érdeke a parlament feloszlatása (ő gyakorolja az ellenőrzést). • Bizalmatlansági indítvány = a képviselők részéről indul a kezdeményezés, ha a

kor-mány nem kapja meg a többséget, akkor le kell mondania. Konstruktív bizalmatlansági indítvány = gyakorlatilag megbuktathatatlanná teszi a kormányt, stabilitását erősíti - nem elég csak abban egyetérteni, hogy a kormány alkalmatlan, hanem javaslatot kell tenni az új miniszterelnök személyére. Csak akkor érvényes, ha a képviselők több, mint a fele megszavazza • Befolyásoló csoportok: - pártok (meghatározzák a parlament összetételét, koalíciót alakítanak, stb.) - egyházak, - szakszervezetek, - tömegkommunikáció, - lobby-k, (szervezetileg is kiépültek az USÁ-ban, céljuk, hogy bizonyos érdekeknek megnyerjék a Kongresszust) - stb. 5.) Direktoriális / kollegiális rendszer = Svájc A magyar Alkotmány is átvette néhány részletét. Kollegiális kormányforma: • Hatalomkoncentráció jelenik meg az állam mechanizmusában, de nem a végrehajtó hatalomban (diktatúra), hanem a törvényhozás oldalán. Ott alakul ki, ahol az állam

történelmileg rendkívüli helyzetbe kerül (pl.: háború, külső veszély, stb) bizonyos eljárási szabályokat felrúgnak (Magyaro: különleges helyzetben Honvédelmi Tanács alakul - koncentrálja az államfő, a kormány és az országgyűlés hatalmát.) 32 • A klasszikus hárompólusú államszervezet kétpólusúvá válik, törvényhozó szerv + egy testület, ami államfő és kormányfő is egyben hatalomkoncentráció. A végrehajtó szerv mindig egy testület (ha egy személy, akkor az diktatúra). Magyarország történelmében kétszer alakult ilyen kormány: 1848 őszén és 1918 novemberében. Svájc 1825-től tükrözi államszervezete ezt a rendszert. Törvényhozás szerve: Szövetségi Gyűlés - ellenőrzi a végrehajtó hatalmat - kétkamarás parlament (USA mintára a kantonok képviselői). Végrehajtó bizottság: Szövetségi Tanács - a kormány és az államfő funkcióját is betölti - a Szövetségi Gyűlés választja a mandátumuk

ugyanannyi időre szól - összetétele nagyon meghatározott (pl.: vallási csoportok reprezentációja, stb) Mindig szakemberek, megbizatásuk hosszú időre szól. - Államelnök funkciója: évente (rotációs elv alapján) mindig más tölti be a Szövetségi Tanács tagjai közül. 6.) Fasiszta kormányformák A fasiszta berendezkedés sajátosságai • Alkotmányos rendszerek: állampolgári egyenjogúság és az emberi jogok érvényesülése ↔ fasiszta rendszerek: a fajelmélet, faji diszkrimináció dominál. • Alkotmányos jogállamok: népszuverenitás ↔ fasiszta államok: vezérelv. ÁLLAMPOLGÁRSÁG Fogalmak: • Tényleges lakosság: akik egy adott pillanatban az országban tartózkodnak, a jogcímtől függetlenül. • Természetes tartózkodási jog: az adott állam polgárainak joga. Az állam szuverenitásának tekinti, hogy ki lehet a polgára. • Törvénytelen tartózkodás: Meghatározott dokumentumok és jogcím nélkül. A jogcím nélkül

tartózkodókkal szemben sem lehet bárhogy eljárni a kitoloncolásnak is vannak törvényes keretei. • Külföldiek jogállása: a belépés feltétele a vízum (beutazási engedély) az államok egymás között megállapodhatnak nemzetközi keretek között a vízummentességről. Huzamosabb tartózkodás: - ideiglenes (pl.: ösztöndíj) - munkavállaláshoz külön engedélyek kellenek - bevándorlás: tartós letelepedés szándékával tartózkodik az országban mindig az adott ország szabályozza (Magyaro.: minimum 8 évig kell engedéllyel Magyaro-n lakni) 33 Állampolgárság: alkotmányjogi jogviszony. Egy konkrét állam és egy konkrét természetes személy jogviszonya. • Szabályozása: a múlt század elejétől jelentek meg erre törvények (Napoleon - Code Civil, 1804.) • Tartalma: hogyan lehet megszerezni és elveszteni az állampolgárságot (az állampolgárság megváltoztatásáról nem esik szó). Ezt vagy az Alkotmányban, vagy más magas szintű

jogszabályban rögzítik. • Problémák: 1.) Valaki már a születésekor nem szerez állampolgárságot (hontalan lesz hátrányos helyzet) 2.) Valaki születésekor több állampolgárságot szerez Az állampolgárság sajátos tartalommal bír, vannak olyan jogok, amelyek az állampolgársághoz kötődnek, pl.: politikai jogok gyakorlása (választójog, választhatóság joga), köztisztségviselés joga (egyes közhivatalok esetében feltétel az állampolgárság). • Státuszjogok: - Az állam köteles a polgárát védelemben (nemzetközi védelemben) részesíteni ez az államhatáron kívül tartózkodó állampolgárokra is vonatkozik. - A külföldiekkel szemben más államnak büntető eljárás céljából nem lehet kiadni ( ↔nemzetközi egyezmények). - Nem lehet kiutasítani az állampolgárokat (hazatérési jog, kivándorlási jog). • Állampolgárság szükséges: - szociális biztonsághoz való jog, - művelődéshez való jog. • Kötelezettségek: A

honvédelmi kötelezettség csak az állampolgárokra vonatkozik. • Menedékjog: Egy idegen állam beengedi a menekültet a saját területére, nem adja ki, az idegennek menekültstátusza lesz. 1989 előtt sajátos politikai jelleggel bírt csak politikai üldözés okán kaphatott valaki menedékjogot. Ez nem felelt meg a Genfi menedékjogi egyezménynek. 1989. Magyarország ratifikálta a genfi menedékjogi egyezményt bármifajta üldöztetés alapul szolgálhat az idegenek számára (pl.: etnikai, stb) A menekültek könnyített módon szerezhetnek állampolgári státuszt, DE nincs választójoguk, nem tölthetnek be közhivatalokat, nincs honvédelmi kötelezettségük. • Milyen állampolgárságot kap az újszülött, és az állampolgárság megváltoztatása két elv: 1.) IUS SANGVINIS (vérségi / leszármazási elv) A gyermek a felmenői állampolgárságát követi Annak az államnak az érdekeit szolgálja, amelyik bezárkózási politikát folytat, mert csak az

lehet állampolgár, akinek a felmenői is állampolgárok voltak. 34 2.) IUS SOLI (területi elv) A gyermek annak az államnak az állampolgárságát szerzi meg, amelynek a területén született (nemzetközi jog: hajó, repülőgép területe). Annak az államnak az érdeke, ahol a népességet növelni akarják, pl.: Dél-Amerika, régen Észak-Amerika (a bevándorlók első generációja már állampolgár lesz). Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy valaki nem szerez állampolgárságot, vagy több állampolgárságot is szerez. ⇒ Ezeket az elveket minden állam csak fő elvként választja, de kisegítő elvként a másikat is alkalmazza, hogy elkerülje a hontalanságot. • Alapvető elvek: Az emberi jogokból indul ki. - Mindenkinek joga van állampolgársághoz, de senkinek nincs alanyi joga egy konkrét állam állampolgárságához (mindig az adott állam mérlegelésétől függ). A nemzetközi jog a gyermekek számára garantálja az állampolgárságot. - Senkit

nem lehet önkényesen megfosztani az állampolgárságától. Magyarország 1983 előtt: politikai alapon megfoszthatták az embereket az állampolgárságuktól. Ez önkényes, nem felel meg az emberi jogoknak. • Állampolgársági jogegyenlőség: bárki bármilyen jogcímen szerezte az állam-polgárságát, nem lehet a szerzés vagy az elvesztés módja szerint diszkriminálni. • Családi . elve: az államoknak olyan elveket kell követni, amelyek segítik a családok kapcsolattartását együtt változzon a kiskorú gyermek és a házastárs állampolgársága. Házastársi állampolgárság: Nemzetközi egyezmény (ENSZ 1957.) női egyenjogúság az állampolgárság terén A férj állampolgársága nem lehet automatikus kihatással a feleség állampolgárságára, de ha a feleség akarja követni a férj állampolgárságát, ezt a törvényeknek lehetővé kell tenni (honosítás esetében az érvényes házasság kedvezményt biztosít). Választani lehet, hogy a

gyereknél az anya, az apa, vagy mindkettő állampolgárságát kérik-e. Az állampolgárság megszerzése Magyarországon Törvényben szabályozzák. • Természetes jogcím = leszármazás elve alapján a törvény erejénél fogva eredményezi az állampolgárságot. Magyar állampolgár magyar állampolgárságú szülő gyermeke lesz (egy szülő állampolgársága is elég). • Valamilyen okból a leszármazás elvét nem lehet alkalmazni, ilyenkor kisegítő jelleggel a területi elv lép életbe ⇒ megdönthető jogi vélelem. (Vélelem: valószínű dolog valósként történő elfogadása. Megdönthető jogi vélelem: az ellenkező bebizonyításával megdől ez az állítás). Esetei: ∼ Magyarországon talált gyermek, szülei ismeretlenek. ∼ Hontalanok Magyarországon született gyermekei. 35 • Családjogi törvény szabályai eredményeznek magyar állampolgárságot. Van 3 olyan jogi tény a családjogi törvényben amelyik jogi értelemben vett családi

kapcsolatokat hoz létre, mintha a gyermek törvényes házasságban született volna: ∼ teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat ∼ utólagos házasságkötés ∼ apaság / anyaság bírói megállapítása. ⇒ Ha a gyermek nagykorú, akkor lemondhat az utólagos állampolgárságáról, születésére visszaható hatállyal. • Külön kérésre történik: 1.) Honosítás: egy nem-magyar állampolgárságú személy kéri a magyar állampolgárságú személyek kötelékébe való felvételét. Szigorú szabályokhoz kötik, a törvényi feltételeit előre be kell nyújtani A döntés a köztársasági elnök jogkörébe tartozik, belügyminiszteri ellenjegyzés kell. Vannak olyan helyzetek, amikor egyszerűbben lehet megszerezni az állampolgárságot kedvezményes és kivételesen kedvezményes eljárás. Ezek törvényi feltételei megegyeznek Feltételek: ∼ 8 év folyamatos magyarországi lakóhely, legális itt-tartózkodás. ∼ Büntetlen előélet, magyar

bíróság előtt nincs folyamatban ellene büntetőeljárás. ∼ Igazolni kell, hogy a megélhetése és a lakhatása Magyarországon biztosított. ∼ Mérlegelik, hogy Magyarország érdekeit nem sérti-e az illető honosítása. ∼ Alkotmányos ismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tennie. Kedvezményes esetek (elég 3 év magyarországi tartózkodás): ∼ Érvényesen fennálló házasság (vagy ha meghalt a házastárs). ∼ Ha valakit magyar állampolgár örökbe fogadott. ∼ Akinek a kiskorú gyermeke magyar állampolgár. ∼ Menekültek (akit a magyar hatóságok hivatalosan menekültnek elismernek). Kivételesen kedvezményes esetek (1 év tartózkodás): ∼ Magyar nemzetiségűnek vallja magát, van felmenő volt magyar állampolgárságú családtagja. A köztársasági elnök bizonyos feltételek alól adhat további kedvezményeket, ha államérdekből történik a honosítás (pl.: sportoló egy nemzetközi verseny előtt megkapja az állampolgárságot, hogy

magyar színekben indulhasson). 2.) Visszahonosítás: egy nem-magyar állampolgárságú személy kéri a magyar állampolgárságú személyek kötelékébe való visszavételét. Megnézik, hogy milyen okból vesztette el az állampolgárságát Az állampolgárság elvesztése Az állampolgárság elvesztése két jogcímen történhet.: (régen: 1. megfosztás - elküldés, büntető jellegű 2. elbocsátás - elengedés, kérelemre történt) 36 1.) Lemondás - Az illető szándékára történik, az illető kérésére indul Törvényi feltételektől függ, ha ezeknek a feltételeknek eleget tesz, akkor alanyi joga van arra, hogy lemondjon az állampolgárságról. Törvényi feltételek: ∼ Igazolni kell egy másik állam állampolgárságát. ∼ Nem lehet állampolgársági kötelezettség alól így felmentést kapni ( igazolni kell, hogy adó vagy más köztartozása nincs; nem folyik ellene büntető eljárás és nem áll fenn büntetőjogi felelősségre vonása).

2.) Visszavonás - Hivatalból történik az elvesztés, de nem büntető jellegű szankció Azért vonják vissza az állampolgárságot, mert nem lett volna szabad adni (törvénytelen módon szerezte meg) Nem vonhatják vissza attól, aki: ∼ született magyar állampolgár, ∼ már 10 éve magyar állampolgár, ∼ éppen külföldön tartózkodik. Különböző törvények találkozásakor lehetséges, nemzetközi egyezmények szabályozzák: 1.) Kettős állampolgárság - A magyar törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot Mindkét állam úgy tekinti az illetőt, mintha csak az az egy állampolgársága lenne. Problémák: ∼ a két állam ellentétes jogrendje, ∼ nemzetközi védelem, ∼ katonai szolgálat, stb. (Eddig: a volt szocialista országokban ki akarták küszöbölni a kettős állampolgárságot ∼ Egy éven belül el kellett dönteni, hogy melyik állampolgárságot választják. ∼ Ha egy év alatt nem nyilatkoztak, annak az államnak a

kizárólagos állampolgárai lettek, amelyik területén laktak.) 2.) Hontalanság - Nemzetközi erőfeszítések a hontalanság kiküszöbölésére, de nem született ilyen nemzetközi egyezmény. Rendezni kell a hontalanok sorsát Elve: minden állam köteles elvileg biztosítani a területén élő hontalanoknak azokat a jogokat, amelyek az állam területén élő idegeneket megilletik. Az állampolgárság igazolása A magyar személyi igazolvány és az útlevél a magyar törvények szerint igazolásnak számít. Nemzetközi hatóságoknál lehet csak szükség az állampolgárság igazolására, ennek 3 esete van: ∼ Külföldi hatóságok előtti felhasználásra való külön bizonyítvány, pl.: ha valaki külföldön akar házasságot kötni, ingatlant venni, stb. ∼ Lehet nemleges állampolgárságot is bizonyítani. ∼ Az állampolgárság elvesztését igazoló nyilatkozat. 37 EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK Szabadság és egyenlőség a polgári társadalom

kezdetén vált joggá. Emberi jogok: az embernek az állammal, közhatalommal szembeni viszonya. Az emberi jog feudális viszonyok között nem értelmezhető. Az emberi jogok megszületése: 1.) Virginia-i Nyilatkozat (USA) 1776 ⇒ Függetlenségi Nyilatkozat 2.) 1789 Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1. EMBERJOG, ÁLLAMPOLGÁRI JOG Állampolgárok: politikai jogokkal rendelkező polgárok. Természetjog alapján határolja el az emberjogot és a polgári jogot minden normatív joggal szemben felállít bizonyos mércéket. Emberi jog: mindenkinek vannak bizonyos természetből adódó jogai, ez születéstől megilleti, nem az állam adja - tulajdon - szabadság Nem minden ember polgár (Franciaország: polgár = citoyen). Polgár: akik alkalmasak a politikai jogok gyakorlására (politikus polgár) ⇒ választójogi cenzus. A polgári társadalom a tulajdonra épül, a cenzus a tőkéhez (+ műveltséghez) kötött. II. világháború után: Az emberi jog problémája

nemzetközi joggá válik, az ENSZ fő célja az emberi jogok érvényesítése minden államban. De tovább él a belső jogban is (alkotmányjog)! Nemzetközi: államokkal szemben felállított alapjogok = emberi jogok. Amit a belső jog garantál saját polgárai számára = polgári jogok. Az állam köteles a fennhatósága alá tartozó minden embernek biztosítani az emberi jogokat, de a polgári jogokat csak az állampolgárai számára. Alapjogok: azok a jogok, amelyeket a nemzetközi szerződések, vagy az Alkotmány kifejezetten kiemelnek. (Pl.: mindenkit megillet az "utcán járás joga", de ez nem alapjog, mert nem emelték ki) 2. JOG ÉS SZABADSÁG A különbséget az állam kötelezettsége alapján lehet meghatározni. Mindkettő az államhatalommal szembeni autonómia, de: Szabadság: az állam tűr bizonyos dolgokat, az egyén valamilyen szférájába nem avatkozik bele. Nem az állam adja, eredendően léteznek ("Az ember mindent tehet, ami nem

tilos.") Jog: az állam adja, megszabja a mértékét és biztosítja a feltételeit. Pl: munkához való jog ⇒ megadja a törvényi szabályozását, de társadalmi intézkedéseket is kell végeznie. Példa: tulajdonhoz való jog ↔ tulajdon szabadsága az állam mondja meg a polgári társadalom alapértéke a tulajdon mértékét, olyan mértékben lehet vagyont típusát (pl.: régen egy szerezni, ahogy az ember tud lakás, egy hold föld) 38 3. A JOGOK FEJLŐDÉSE = az emberi jogok generációi Három szakasza van, jellemezhető a "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" jelszavával. 1.) Szabadság A polgári társadalom fejlődésének első szakaszában a szabadságjogok alakultak ki (a feudális abszolutizmussal szemben korlátozták az állam beleszólását). 2.) Egyenlőség Vannak olyanok, akik önhibájukon kívül nem képesek valamilyen javakat megszerezni, eltartani önmagukat ⇒ az elemi szociális biztonsággal garantálni kell egy

bizonyos szociális egyenlőséget (⇒ mégsem lehet teljesen kizárni az államot). A szociális jogok megjelenése a 2 szakaszban jellemző, jelszó: esélyegyenlőség (az államnak a megélhetéshez szükséges minimális feltételeket biztosítania kell). Gazdasági-, szociális- és kulturális jogok csoportja (ma is külön csoportot képeznek) az állam teljesítőképességétől függ. 3.) Testvériség Olyan jogok, amelyek csak nemzetközi összefogással valósíthatók meg ⇒ globális jogok. Probléma: nem kérhető számon egyik államon sem. Pl: egészséges természetes környezethez való jog, békéhez való jog ⇒ Nemzetközi dokumentumokban léteznek. Gyermekek jogai: megszületett erre a nemzetközi egyezmény, Magyarország is kihirdette. 4. A JOGOK GARANCIÁI Ki kell kényszeríteni a jogokat az államtól. Az állam és egyén viszonyát jellemzik Az emberi jogok garanciáinak 3 nagy csoportja van: 1.) politikai garanciák A politikai rendszertől függnek.

ENSZ két nagy egyezségokmánya (1966) - Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya - Gazdasági-, szociális- és kulturális jogok Magyarország 1976-ban ratifikálta. 2.) materiális garanciák Olyan effektív társadalmi intézkedések, amelyek az állam teherbíró képességétől függnek, pl.: munkához való joghoz munkahely kell. 3.) jogi garanciák • anyagi jogi - adott jog és szabadság törvényi szinten szabályozva van • alaki / eljárásjogi - jogi eljárásban meghatározóak, pl.: - bírósági tárgyalás és eljárás nyilvánossága - jogorvoslathoz való jog - védelemhez való jog (hivatalból kirendelt védő) 39 • szervezetjogi - az államnak meg kell alkotnia és működtetnie kell azokat a szervezeteket, amelyek az emberi jogokat garantálják, pl.: bíróságok, Alkotmánybíróság, ombudsman (állampolgári jogok szervezeti biztosa) 5. EGYÉNI ÉS KOLLEKTÍV JOGOK Egyéni jogok: alapvető jogok és szabadságok, amelyek az egyes

ember védelmét szolgálják, amelyeket az egyén egyéni úton is kikényszeríthet a közhatalommal szemben. Például: személyiségi jogok Kollektív jogok: azok a jogok, amelyeket meghatározott társadalmi szervezetek érvényesíthetnek, a szervezet egyes személyei nem. Egyetlen tisztán kollektív jog van: népek vagy nemzetek önrendelkezési joga. Vannak olyan jogok és szabadságok, amelyeknek egyéni és kollektív vonzata is van. Például: - lelkiismereti és vallási szabadság (egyéni: megvallja vagy nem, kollektív: felekezetbe belép) - kisebbségi jogok. A határok eléggé beléthatatlanok. Általában kollektív jog az, amihez több ember kell 6. A JOGOK ÉS SZABADSÁGOK KORLÁTOZHATÓSÁGA 3 nagy csoportja van: 1.) Abszolút jogok = ezek a jogok és szabadságok elvileg sosem korlátozhatók, pl: - élethez való jog (euthanasia, halálbüntetés, abortusz) - a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen büntetés tilalma - lelkiismereti- és

vallásszabadság - visszaható hatály tilalma. 2.) Az állam speciális helyzetére tekintettel korlátozható vagy felfüggeszthető Csak az Alkotmány által nevesített rendkívüli helyzetekre vonatkozik, nem az állam önkényességén múlik. Például: - kényszer- és kötelező munka tilalma - statáriális bíróság tilalma Speciális helyzetek Magyarországon: a.) nemzetközi konfliktus: • hadiállapot • rendkívüli állapot b.) belső konfliktus: • szükségállapot - polgárháborús helyzet - a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések - természeti vagy ipari katasztrófa • kivételes helyzet (a kormány hatáskörébe tartozik) • rendőrségi erők hagyományos működésével el nem hárítható helyzet Lényegét és a teendőket az Alkotmány határozza meg. 3.) Meghatározott feltételek mellett állandó jelleggel korlátozható jogok A jogok korlátozása sosem lehet önkényes. 40 Feltételei: - indokolt-e az adott jog

korlátozása (közérdekből, közcélból, Alkotmány által elismert célból) - törvényben kell a feltételeket meghatározni - csak a szükséges mértékig terjedhet a korlátozás - a korlátozásnak mindig diszkrimináció mentesnek kell lennie. Pl.: egyesülés, gyülekezés szabadsága, véleménynyilvánítás- és szólásszabadság Az Alkotmánybíróság feladatának jelentős része megvizsgálni, hogy egyes törvények indokoltan vagy indokolatlanul sértik-e az alapvető jogokat és szabadságokat. !!! Az Alkotmány vagy a törvények sem korlátozhatják az alapvető jogok lényeges tartalmát !!! Bizonyos funkcióknál, foglalkozásoknál egyes alapvető jogok másképp érvényesülnek, pl.: - sztrájkjog egészségügyben és a rendőrségnél csak meghatározott feltételek mellett - politikai szervezkedés tilos bíráknál, ügyészeknél, fegyveres erők tagjainál, rendőröknél, stb. 7. A JOGOK CSOPORTOSÍTÁSA (Nem önkényes csoportosítás, a jogok

jellegéből ered.) 1.) politikai alapjogok pl.: - választójog (aktív és passzív, népszavazás) - közhivatalok viselésének joga és lehetősége - petíciós jog (az állampolgároknak joguk van arra, hogy az állam szerveihez forduljanak panasz és javaslat esetén) 2.) szabadságjogok - személyes szabadságjogok (minden személyes szabadságjog alapja az emberi méltósághoz való jog) - politikai / kollektív szabadságjogok (pl.: sajtószabadság, egyesülési- és gyülekezési szabadság) 3.) gazdasági- szociális- és kulturális jogok pl.: - művelődéshez való jog - szociális biztonsághoz, munkához, pihenéshez való jog - tudomány, oktatás, művészet szabadsága és támogatása - hátrányos helyzetűek különleges támogatása - egészséghez, TB-hez való jog 4.) egyenjogúság, jogegyenlőség Az összes többit áthatja, minden alapjog része, ez egy alkotmányos alapelv. Egyenjogúság, jogegyenlőség ≠ törvény előtti egyenlőség a

jogalkotót is kötelezi (a törvé- csak a jogalkalmazót köti = mindenkire nyeket is úgy kell megalkotni, azonos törvény alkalmazandó hogy ne alkalmazzon diszkri- 41 minációt) !!! Mindenki azonos jogi pozícióban van a közhatalom előtt !!! Az egyenjogúság megsértése a diszkrimináció: - hátrányos megkülönböztetés, ami az alanyi jogi pozícióban következik be - diszkriminációs alaphelyzetből következik be (nem, faj, vallás, származás, politikai nézet) - ésszerűtlen és indokolatlan (pl.: a közkatona és tábornok közötti különbségtétel nem ésszerűtlen és indokolatlan) 8. AZ EMBERI JOGOK VÉDELME Intézményrendszere az igazságszolgáltatás. A belső jog szintjén: - bíróság, ügyészség - Alkotmánybíróság (alapvető jogok védelmét látja el) - parlamenti biztosok = ombudsman. Az emberi jogok nemzetközi védelme A II. világháború után felerősödött, addig csak kisebbségjogi egyezmények voltak 1.) ENSZ -

legátfogóbb nemzetközi emberi jogi védelmi rendszer Kb 100 nemzetközi egyezmény vagy szerződés, amely érinti az emberi jogokat (általánosan, és külön külön egyes alapjogokról). Nemzetközi törvénykönyve: BILL OF RIGHTS - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948. december 10) Nem szerződés, nem bír közvetlenül jogi erővel. Közgyűlési ajánlás Akkor is kötelező szokásjogi úton, ha nem írják alá Jogi erővel szabályoznak, Magyarország 1976-ban ratifikálta ezeket: - 1966. Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya Direktben fogalmaz, a felsorolt jogok közvetlenül számonkérhetők. Jól kiépített panaszmechanizmusa van Genfben Kiegészítő jegyzőkönyv (1988.): egyéni panaszokkal is lehet ehhez a fórumhoz fordulni - 1966. Gazdasági-, szociális- és kulturális jogok Nincs külön panaszmechanizmusa Nem direktben számonkérhető követelményeket fogalmaz meg (pl.: "az állam törekszik arra, hogy") Kötelező: -

szakszervezeti szervezkedés szabadsága - oktatáshoz való jog (egy konkrét intézkedési tervet kell az államnak benyújtania az általános és ingyenes elemi oktatásról) 2.) EURÓPATANÁCS - széleskörű, átfogó jellegű szervezet, alapvető profilja az emberi jogok védelme (1949. Strassburg) Két egyezmény az ENSZ-hez hasonlóan: 1. 1953 Római egyezmény: Emberi jogok európai egyezménye A polgári és politikai jogokról Magyarország 1990-től az EUTanács tagja, 1992-től hatályos ez a dokumentum. 2. 1961 Európai szociális karta (Magyarország nem tagja ennek a szervezetnek) Nagyon magas mércét állít a tagállamok elé. 42 Hatékony és szervezett védelmi rendszer. 11 kiegészítő jegyzék (pl: 6 a halálbüntetés tilalma) Panasszal és egyéni panasszal lehet fordulni az intézményeihez: - Emberi jogok európai bizottsága - Emberi jogok európai bírósága Egyéni panasz benyujtásának feltételei: - olyan alapjog sérelmezése, amelyet az

egyezmény nevesít - a rendelkezésre álló hazai jogorvoslatokat ki kell meríteni - csak olyan panasz lehet, ami a hatálybalépés után keletkezett - eseti időkorlát: 6 hónapnál nem régebbi a sérelmezett panasz. Az eljárás ingyenes, hazai nyelven lehet benyújtani a panaszt. A bíróság határozata kötelező az adott államra nézve. A választási rendszer A demokratikus választójognak négy alapelvét szoktuk megkülönböztetni: a.) a választójog általánossága b.) a választójog egyenlősége c.) a választások közvetlensége d.) a szavazás titkossága a.) Bizonyos természetes kizáró okoktól eltekintve adja meg a szavazás lehetőségét Szükséges hozzá az állampolgárság. Természetes kizáró okok: szellemi érettséget követelnek meg - nagykorúság - minden államban kizárják az elmebetegeket és a szellemileg sérülteket, nálunk: az elmebetegek és a szellemi fogyatékosok kizárása. Kizáró ok lehet még: jogerős bírói ítélet.

Minden állam kizárja azokat, akik az állam törvényével szemben állnak. Nálunk: aki jogerős büntetését tölti Az intézeti kényszergyógykezelés is jogerős bírói döntéssel történik (büntetőjogi mellékintézkedés). A választójog általánosságát cenzussal lehet sérteni ha túlmegy a nagykorúsági cenzuson. Ilyen lehet: - vagyoni cenzus - műveltségi " - nemi " - vallási " - lakóhely szerinti cenzus. Manapság már nincs a fejlett rendszerekben. Az aktív és a passzív választójog feltételei részben megegyeznek. Aki szavazati joggal rendelkezik, az meg is választható. A passzív választójog feltételei az állampolgárság és az állandó magyarországi lakóhely A bevándorlási engedéllyel rendelkezőknek csak aktív választójoguk van. 43 b.) A választójoggal rendelkezők döntése azonos súlyú Ezt megsérteni a plurális választással lehet, de ez ma már nincs. (Régen: az analfabéták szavazata 1-et, a

diplomásoké 3 szavazatot ért) Választókerületek: Minden kerületben egy mandátum dől el. Minden választókerületben azonos számú lakosnak kell lenni, nálunk 60 ezer lakosonként. A megye és a főváros területét nem lépheti át Jelenleg 176 kerület van Minden mandátum mögött kb. azonos számú lakos álljon c.) A szavazó közvetlenül a jelöltre adja le a szavazatát (Korábban közvetett szavazás a megyei Tanácsoknál.) d.) Azt az célt szolgálja, hogy ne lehessen azonosítani a szavazót a szavazatával (utólag sem) Választási rendszerek Típusai: - Egyéni választókerület / relatív többséggel. - Egyéni választókerület / abszolút többséggel. - Listás rendszer = arányos rendszer. A szavazatok egymás közötti aránya tükröződik a mandátumok megszerzésében. Többségi rendszer: Egyéni választókerület egyetlen mandátum sorsa dől el. Formailag csak itt lehet a többségi választást használni. Listás választási rendszer

minden választókerületben több mandátum kerül elosztásra. A relatív többségi választási rendszerekben az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha sok jelölt van, akkor viszonylag alacsony számú szavazattal is megszerezhető a mandátum ⇒ az első forduló rögtön eredményes, de ⇒ a többség akarata elvész. Ez adott esetben eltorzíthatja az ország politikai térképét. Előfordulhat, hogy egy párt szerzi meg a szavazatok 60%-át, mégsem szerez egyetlen mandátumot sem. ⇒ Így csak nagyon erős pártoknak van esélye a győzelemre A kétpártrendszerű államokra jellemző ez a választási rendszer (pl.: Angolszász országok, India) Az abszolút többségi választási rendszerben a leadott érvényes szavazatoknak több, mint felét kell megszerezni a mandátumhoz. Több jelölt esetén ezt a többséget nem lehet megszerezni ⇒ második fordulót kell tartani. Magyarország: a kettőt kombinálták. Az első fordulóban az jut

tovább, aki a szavazatok több, mint felét megszerzi. Ha ilyen nincs, 2 fordulót kell tartani Itt már el kell dőlnie a mandátum sorsának Az egyéni választókerületekben az első fordulóban abszolút többséget kell szerezni, a 2. fordulóban már a relatív többség is elég. A választójogi törvény kimondja, hogy a 2 fordulóban az indulhat, aki legalább 15 %-t szerzett, vagy az első három legtöbb szavazatot kapott jelölt. Több jelölt esetén a szavazólapon a szavazatok sorrendet állapítanak meg. 44 Az arányos választási rendszer az többpárti államok jellemző választási rendszere. Arányosan oszlanak meg a mandátumok a pártok között. A választósokon induló pártok listákat állítanak, ők határozzák meg, hogy ki kerül fel a listára. A szavazók nem személyek, hanem listák közül választhatnak - Kötött lista: a listán szereplők személyét és a személyek sorrendjét a szavazó nem módosíthatja (nálunk ez a jellemző). -

Szabad lista: a választónak módja van beleszólni a személy választásába. A területi listákat megyéként állítják. A szavazatok arányában osztják el a mandátumokat Előfordul, hogy maradnak fel nem használt töredékszavazatok. Példa: 5 párt 8 mandátum 608150 érvényes szavazat A = 161 500 B = 73450 C = 203200 Q = 608150 = 76018 D = 120100 8 egy mandátum megszerzéséhez E = 49900 a = 2 + 9464 Legnagyobb maradékok elve: a megmaradt 3 mandátum azé a b = 0 + 73450 párté, amelyiknek a legtöbb maradék szavazata volt: b, c, e. c. = 2 + 51164 d = 1 + 44082 e = 0 + 49900 5 Nincs sem arányosság, sem egyenlőség, pl.: D = 120100, E = 49900 finomítani kell az arányokon Ezt úgy lehet elérni, ha csökkentik a Q-t. x szavazat Q= . y mandátum + z z = [1] Q = 67572 a = 2 + 26256 b = 1 + 5848 c. = 3 + 484 d = 1 + 52528 e = 0 + 49900 7 mandátum Ha növelik a Q-t, akkor az első körben el lehet osztani a mandátumokat. Nálunk: minden egyes

választókörzetben eggyel kell növelni az osztót. 45 Maradékok jelenleg a választási rendszer átmeneti, két dolgot ötvöz: - területi elv, 176 egyéni választókörzet - a személyi választásokon túl pártokra is lehet szavazni. 152 mandátum ilyen megyei pártlista alapján oszlik meg. Országos lista: 58 mandátum sorsa a fel nem használt töredékszavazatok alapján dől el. Összesen 386 mandátum van parlamenti képviselők száma. Jelölés: - Egyéni választókerületekben ajánlás szükséges. 750 választásra jogosult állampolgár ajánlása kell A jelölés joga részben az egyéneket és részben a pártokat illeti meg. - Megyei lista csak a pártok jogosultak jelölni a megyei listákra. Az a párt, amelyik legalább két választókerületben tud jelöltet indítani. - Országos lista Azok a pártok, amelyek legalább hét megyében területi listát tudnak állítani. A mandátumokat bárhogyan szerezték, a képviselők jogaik és

kötelességeik azonosak. Koalíció: - Közös lista: két vagy több párt egy listát állít, a pártok maguk állapodnak meg a lista sorrendjében és a személyekben. - Kapcsolt lista: két párt eredetileg külön indul, a választók is külön szavaznak a két pártra. A pártok utólag kapcsolják a listájukat, és megegyeznek a mandátumok elosztásában. Érvényes / eredményes szavazás: A szavazás érvényessége a résztvevők számától függ. Érvényes az országgyűlési választás, ha a szavazók több, mint fele elmegy szavazni. A 2 fordulóban már csak 25 %-nak kell elmenni Ha nem érvényes, akkor időközi választást kell kiírni. Az érvényesség azt jelenti, hogy a jelölt megszerzi a szükséges számú szavazatot. Egyéni: 1 fordulóban több, mint 50%, 2. fordulóban legtöbb szavazat Választási küszöb: ahhoz szükséges, hogy egy párt egyáltalán bekerülhessen a parlamentbe (1990.-4%, 1994-5%) Az a párt, amelyik a területi listák

alapján országosan nem szerzi meg a szavazatok 5%-át, nem kaphat mandátumot és nem állíthat listát. 46 Alkotmányjogi jegyzet jegyzete Alkotmányjog: a jogrendszer egyik ága, közjogi jogágazat. A közjogi jogviszonyban résztvevő alanyok egyike mindig az állam, vagy valamilyen funkciót ellátó szerve. A közjog olyan ágazata, amely egy államon belül az államhatalom (közhatalom), ill. a politikai hatalom gyakorlásának jogi alaprendjét, a közösség/társadalom életviszonyait kifejező legfontosabb szabályokat fogja át. Az egész jogrendszer vezető ága, un. alapjogág Az alkotmányjogi szabályozás tárgya: - az egyén helyzetét - a társadalom struktúráját, berendezkedését meghatározó alkotmányos szabályok - az államszervezet alapintézményeit rögzítő szabályok - az alkotmányosság legjelentősebb garanciái Az alkotmány különleges törvény, az un. „közönséges” törvények felett álló, alaptörvény Fontos

politikai okmány. Az alkotmányjog kódexe Elfogadásának és módosításának feltételei szigorúak (2/3os) A mai értelmű alkotmány a polgári átalakulás terméke Két fajtája: - kartális (írott) - történeti (íratlan) A két első polgári alkotmány: - USA 1787 - Franciaország 1791 ezek kartális alkotmányként (írott) jöttek létre. Magyarországnak 1949-ig un. íratlan, vagyis történeti alkotmánya volt (Angliának még most is ilyen van) Ez azt jelenti, hogy a történeti fejlődés különböző időszakaiban elfogadott, különböző szintű írott és íratlan szokásjogi szabályra épül. Az 1949. évi XX tv, tehát alkotmányunk már kartális alkotmány Módosításához minősített többség, vagyis az országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. Az 1989 évi XVII tv (a népszavazásról) értelmében az új alkotmány megerősítéséről népszavazás (alkotmányozó referendum ) útján kell majd dönteni. Fontos törvény

még az 1989 évi XXXI tv – alkotmánymódosító (ebben mondták ki, hogy Mo köztársaság, stb.) Az alkotmányos állam követelménye két összetevőt foglal magában: - kifejezi azokat a legfontosabb társadalmi értékeket, amelyeknek rögzítését egy adott időszak alkotmányától elvárják, - felöleli azoknak az alkotmánybiztosítékoknak a minimumát, amelyek az alkotmányban kifejezett nagy társadalmi értékeknek a gyakorlatban való realizálását garantálják. Az alkotmányosság követelményei: (a demokratikus alkotmány tartalmában kifejezendő társadalmi értékek) - népszuverenitás elve és népképviselet: főhatalom forrása a nép, a közhatalomban közvetlenül, (pl. népszavazás) és közvetve (pl: Országgyűlés, önkormányzatok) részt vesz - a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve: hatalmi ágak ellensúlyként és fékként működnek a hatalmi koncentráció kizárása céljából 47 - a törvények

uralma, a jogállam megvalósítása: állampolgárok magatartása és az alkotmányos intézmények működése kereteit az alkotmány és a törvények határozzák meg. A jogállamiságban azonban szükséges un. alkotmányos biztosítékok, speciális intézmények létrehozása (alkotmánybíróság, ombudsman, közigazgatási bíráskodás) - egyenjogúság, jogegyenlőség: (bármilyen alapú (nem, faj, vallás, stb.) megkülönböztetés ember és ember között tilos - emberi jogok biztosítása: az alkotmányos állam elismeri és biztosítja az emberek - nemzetközi normákban is rögzített - sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Jogszabálytan: 1. A jogszabályok érvényessége és hatályossága Egy jogszabály akkor érvényes, ha három konjuktív feltételnek megfelel, ezek - az arra feljogosított szerv alkossa meg - a jogalkalmazóra vonatkozó eljárási norma betartásával - az így megalkotott jogszabályt megfelelő módon (Magyar

Közlöny) kihirdesse és akkor hatályos, ha érvényesen jött létre. A hatályosság alkalmazhatóságot jelent A jogszabály hatálya lehet - időbeli (azt jelenti, amely időtartam alatt alkalmazható a jogszabály) - területi (földrajzi egység, amelyen alkalmazni kell a jogszabályt) - személyi (alanyi kör, akikre alkalmazni kell a jogszabályt. 1. Jogforrási hierarchia - Alkotmány (legfelsőbb, „alaptörvény”) - törvények (lehetnek kódex jellegűek, pl:PTK és egyéb) - kormányrendelet - miniszteri rendelet - önkormányzati rendelet Főszabályként elmondható, hogy az alacsonyabb szinten lévő jogszabály nem ütközhet a magasabb szintű jogszabállyal kivéve, ha a magasabb megengedi az eltérést. Ha engedi az eltérést permisszív jogszabályról, ha nem engedi imperatív jogszabályról beszélünk. 1. A jogszabályi rendelkezés szerkezeti elemei Három elemből áll alapesetben: - tényállás (ez határozza meg a jogviszonyt, a

szabályozás tárgyát, körülményeit) - rendelkező rész ( a jogalkotó akarata) - jogkövetkezmény, amely lehet - joghatás (ha a jogszabály betartásra került) és - szankció (ha nem a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően cselekedtem). Jogforrási rendszer: alkotmányjogi intézmények összessége, amely kifejezi a hatályos jog létrejöttének folyamatát, tehát meghatározza a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok hierarchiáját, típusait, hatályát, kihirdetésének módját, a jogalkotás alkotmányosságának és törvényességének garanciáit. 48 A jogszabályalkotás állami tevékenység. A jog forrása jelentheti: - a jogszabályt magát - a jogszabályt kibocsátó állami szervet. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI tv szerint jogszabálynak minősülnek az alkotmányban erre kifejezetten feljogosított állami szervek által kibocsátott általánosan kötelező magatartási szabályok. Jogalkotó szervek

és az általuk kibocsátott jogszabályok: - Országgyűlés (alkotmány, törvény) - Kormány ( rendelet) - Kormány elnöke és tagjai (rendelet) - önkormányzatok (rendelet). Törvény: legmagasabb szintű jogszabály, az állampolgárok státusát lényeges módon érintő kérdések szabályozása ebben történik. Vannak un „egyszerű törvények” és „kétharmados törvények” Mindkettő elfogadásának feltétele, hogy az Országgyűlés határozatképes legyen. Rendeletek, lehetnek: - eredeti jogot alkotó (önálló jogalkotó), vagyis valamilyen életviszonyt elsőként szabályozó (jelenleg a Kormány és az önkormányzatok hozhatnak ilyen rendeletet) - végrehajtási rendelet: a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között, a végrehajtás részletei szabályozása céljából (jelenleg a Kormány elnöke és tagjai, ill. a megyei önkormányzatok csak végrehajtási rendeletet alkothatnak). Határozatok: ebben szabályozzák az

irányított szervek feladatait, saját működésüket ( Ogy, Kormány, kormánybizottságok, önkormányzatok). Utasítás: kiadására egyszemélyi felelős vezetők jogosultak kötelező erővel. (miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője. a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozza, tárcaközlönyben teszik közzé. Jegybanki rendelkezés: az MNB elnöke –külön törvényben meghatározott körben – adja ki a pénzintézetekre és pénzintézeti tevékenységet is végző jogi személyiség nélküli, gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra vonatkozóan, közzététele a Pénzügyi Közlönyben. Statisztika közlemény: KSH (statisztikai fogalmak, módszerek, osztályozás, névjegyzék, számjegy) – közzététele statisztikai közleményként a KSH elnöke által. Jogi iránymutatások: nincs kifejezett jogi kötelező erejük, funkciójuk a végrehajtás segítése, orientálása, informálása. 49 Egyebek:

irányelv (Ogy, Kormány,) elvi állásfoglalás, miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetője irányelvet és tájékoztatót adhatnak ki. Nemzetközi szerződések: a bennük résztvevő államokat kötelezik. Az olyan nemzetközi szerződést, amely a magánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat és kötelességeket valamilyen belső központi jogszabállyal ki kell hirdetni, így ezek a szerződések a belső jog forrásává válnak. Az ebbe a körbe nem tartozó szerződéseket is közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. Jogszabályok kihirdetése: Magyar Közlöny (törvények, rendeletek, alkotmánybírósági határozatok, személyi kérdések) de az önkormányzati rendeleteket helyben), Határozatok Tára ( Kormány határozatai), tárcaközlönyök. Az emberi - állampolgári jogok: A modern értelemben vett állampolgári jogok felfogása a polgári átalakulás két sarokpontján

nyugszik: - minden egyének azonos a viszonya az államhoz (jogegyenlőség) - az állam hatalma nem terjed ki a társadalmi együttélés minden szférájára. A felvilágosodás fogalmazta meg először emberi jogokként ezeket a jogokat. Az emberi jogok fogalma szabadságjogként és kizárólagosan az egyéneknek az államhoz való viszonya meghatározásaként jött létre. A XIX. sz második feléig nem beszéltek az állampolgári jogokról, csak emberi jogokról A XIX sz második felében válik uralkodóvá az állampolgári jogok elnevezés. Az államelmélet a jogokat egyre inkább úgy fogta fel, mint az állam által polgárai számára biztosított jogokat. A XX sz-ban már olyan jogok is megjelennek, amelyek az államot pozitív cselekvésre kötelezik (pl: munkához való jog, vagy munkanélküli segély biztosítása, minimálbér állami megállapítása, nyolcórás munkaidő, stb.) Ezeket a jogokat gazdasági, szociális, kulturális jogoknak nevezzük, vagy

más néven az állampolgári jogok második nemzedékének. Napjainkban ezek a jogok bővülnek tovább (pl.: népszavazáshoz való jog, globális jogok: egészséges környezethez való jog, gyermekek jogai). Ezek részben az államok nemzetközi együttműködésével valósíthatók meg, ezt nevezzük a jogok harmadik nemzedékének. Az állampolgári jogok négy hagyományos csoportja: - 1. az állampolgárok szabadságjogai - 2. gazdasági, szociális és kulturális jogok - 3. az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok - 4. az állampolgárok egyenjogúsága 1. Szabadságjogok: két alcsoportja van: - - politikai vagy másnéven kollektív szabadságjogok, ezen belül: - egyesülési és gyülekezési jog - szólás- és sajtószabadság - lelkiismeret és vallásszabadság személyi szabadságjogok, ezen belül: 50 - személyi sérthetetlenség - levéltitok sérthetetlensége - a lakás sérthetetlensége, személyes adatok

védelme, stb. A szabadságjogok két közös jellemvonása: - e jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátot állítanak, - megvalósításuk garanciái döntően jogi garanciák. A szabadságjogokhoz sorolhatjuk még a tulajdonhoz való jogot, valamint a öröklési jogot. Szólás és sajtószabadság: A két szabadságjogot együttesen a gondolatközlés vagy véleménynyilvánítás szabadságának is nevezik. Alkotmány 61§-a elismeri a véleménynyilvánítás szabadságát, azt a közhatalom által korlátozni csak törvényben kapott felhatalmazás alapján lehet. A szólásszabadság korlátait a büntető törvénykönyv tartalmazza. A sajtószabadság jelentése: - az előzetes cenzúra tilos - a sajtótermékek elkobzását csak jogellenesség esetén és csak bíróság mondhatja ki, - a sajtótermék terjesztése szabad, azt korlátozni csak törvény alapján lehet, - a sajtótermék szerzői, kiadói, előállítói és

terjesztői ellen eljárást csak jogellenes cselekmény elkövetése esetén és csak bírói úton lehet indítani. A sajtószabadság korlátait – éppen azért mert társadalmi hatása nagyobb, mint a szólásszabadságé – általában külön sajtótörvény tartalmazza (1986 évi II: tv.) A sajtótörvények általában – így a magyar is – három fő kérdést szabályoznak: - a sajtóengedélyezést - a sajtójogi felelősséget - a helyreigazítási jogot. A magyar törvény alapállása, hogy sajtóterméket kiadni csak állami engedéllyel, bejelentési kötelezettséggel lehet. Ez nem előzetes cenzúra, hiszen a kéziratot be sem kell mutatni, az engedély csak a példányszámra és a terjedelemre vonatkozik. Időszaki lapot alapíthat jogi személy, de természetes személy is A sajtójogi felelősségi szabályok az esetleges törvénysértés esetére rendezik, hogy ki tartozik felelősséggel. Ez lehet a szerző, a kiadó vagy a terjesztő. A magyar

hatályos törvény ezek egyetemleges felelősségét állapítja meg. A helyreigazítási jog – más érdekeit sértő, igaztalan hírek helyreigazításra kerüljenek. Ha a lap a kívánt helyreigazítást nem közli, bírósághoz lehet fordulni. Médiatv. (1996 I tv) 1. A gazdasági, szociális és kulturális jogok: E jogok jellemzője, hogy megvalósításukhoz az államnak valamilyen pozitív cselekvést kell vállalnia. Ezen jogok érvényesülésénél a társadalmi, politikai biztosítékokon van a hangsúly. Ezekhez a jogokhoz tartozik: - munkához való jog - sztrájkjog - a pihenéshez való jog - az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog 51 - a művelődéshez való jog 1. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jog: Ezek a jogok is elsősorban az állam cselekvését igénylik. Ilyen jog a választójogra és a panaszjogra vonatkozó szabályok, igazságszolgáltatásban való részvétel (pl.: népi ülnök),

népszavazás, falugyűlések, stb 2. Az állampolgárok egyenjogúsága: Olyan alkotmányos alapelv, amely meghatározott tartalommal az egész jogrendszert áthatja. Fogalma és tartalma azonban történelmi koronként is változó. A jogegyenlőség sajátosan polgári gondolat, eredetileg a törvény előtti egyenlőséget jelentette. (1789-es francia deklaráció – az egyenjogúság általános követelményeinek rögzítése után – a törvény előtti egyenlőségről a bíróságok előtti egyenlőségről, a hivatalviselés egyenlő lehetőségéről és az adófizetés (közteherviselés) egyenlőségéről szólt.) Ez a gondolat szélesedett, az állampolgároknak az állam előtti teljes egyenlőségéig terjedt. Alkotmányjogilag a jogegyenlőség a jogalkotást és a jogalkalmazást átfogó alkotmányos alapelv. (Alkotmányunk 70/A § (1)., (2), (3) ) Az egyenjogúság alkotmányos elve megtiltja, hogy az állam az állampolgárokkal szemben a jog bármely

területén diszkriminációt alkalmazzon. Az állampolgári kötelességek: - honvédelmi kötelezettség - adófizetési kötelezettség - jogszabályok betartásának kötelezettsége Az emberi jogok nemzetközi védelme: Az első jelentős dokumentum az ENSZ alapokmánya. Jelentős a nemzetközi jogi fejlődés szempontjából az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ Közgyűlés 1948-ban fogadta el), ez a tagállamokat az egyezményben foglalt jogok garantálására kötelezte, de speciális ellenőrző szervet nem hozott létre. ENSZ Közgyűlés XXI ülésszakán (1966. december 16) elfogadott két egyezségokmány is fontos: - Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya - Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Az Európa Tanács 1950. november 4-én Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről címmel fogadott el konvenciót . Az egyezményben biztosított jogokat hét nagy csoportba

lehet sorolni: - a természetes (fizikai) személy szabadságai ( élethez való jog, kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma, rabszolgaság, kényszer vagy kötelező munka tilalma, stb. - jog a családi –és magánélet, a levelezés és a lakás tiszteletben tartásához - a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog, - gondolat, a lelkiismeret- a vallás- és véleménynyilvánítás szabadsága, - a társadalmi és politikai tevékenység védelme, a gyülekezési és az egyesülési szabadság, jog a szabad politikai választásokhoz, - a javask tiszteletben tartásához való jog - az Egyezményben biztosított jogok és szabadságjogok élvezetében a hátrányos megkülönböztetés tilalma. 52 A konvencióba foglalt jogok megvalósulása érdekében 1998. november 1 óta állandó bíróságként működik az Emberi Jogok Európai Bírósága ( Székhely: Strasbourg). A bíróság panaszt fogad el,

ha: - az illetékes tagállam elismerte magára nézve a bíróság hatáskörét, - a konvencióban szabályozott jogot sértettek meg - a panaszos az illetékes ország fellebbezési lehetőségét már kimerített és hat hónapnál több idő nem telt el. A bíróság határozatait indokolni köteles. Határozatai deklaratív jellegűek, mert sem a tagállamok jogszabályait, sem egyedi döntéseit nem semmisíthetik meg. A döntés következményeinek levonásáért az érintett államok felelősek ( az egyezmény 53 cikkelye értelmében az államok kötelesek a bíróság döntéseihez igazodni.) Európa Tanács 1961. október 8-án Torinoban írta alá az Európai Szociális Kartát a szociális és gazdasági jogokra vonatkozóan (Magyarország Ogy.-je a Karta 12 cikkelyének kötelező alkalmazását 1999 június 1-én erősítette meg. A választási rendszer Választójog: Alkotmányos alapkérdés, szorosan összefügg a hatalomgyakorlás formáival. A választójog

kettős természetű: - egyrészt jogszabályok összessége, amelyek a képviselet szervek létrehozásának módját meghatározzák, - politikai alapjog, amely a hatalomban való ( közügyek vitelében való) részvétel jogát jelenti. Választási alapelvek: a választójog: - általános: minden nagykorú állampolgár – az ún. természetes kizáró okokat kivéve – szavazati joggal rendelkezik. Természetes kizáró okok: elmebetegség, korlátozottan cselekvőképesség, cselekvőképtelen, bűncselekmény elkövetése általában a választójogtól való megfosztást vonja maga után, de mindez mindig csak bírói ítélettel. - egyenlő: minden választásra jogosult egyenlő értékű szavazattal rendelkezik. Ide tartozik a választási rendszerek alaptípusai: két alaptípus van, ezek a többségi rendszerek és az arányos választási rendszerek. A választási rendszer lehet angolszász (relatív többség: az lesz a képviselő, aki a

választókerületben leadott szavazatok közül a legtöbbet kapta) és francia típusú (abszolút többség: ha a jelölt nem szerzi meg a leadott szavazatok több mint felét, második fordulót kell tartani.) Arányos képviselet: listás választással A listás választásnak két alaptípusa van: kötött (a választójogosult csak a listák között választhat) és szabad listás változat (ennek esetén a választópolgár az általa választott listán szereplő jelöltekre preferenciális szavazatot adhat , ezáltal módosíthatja a sorrendet). 53 - a szavazás közvetlen: a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak. (Van azért demokratikus ország, ahol közvetetten választanak, lásd USA: elektorokra szavaznak és ő lesz jogosult a tényleges választásra - a szavazás titkos: a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. Választójogosultság: Fő szabályként minden

nagykorú magyar állampolgárnak választójoga van. A választópolgárnak Magyarországon kell laknia. (Ha nincs állandó vagy ideiglenes lakhelye Magyarországon, akkor „ szavazásban akadályozott”). A választójog lehet: aktív (válaszhat) és passzív (választható) Önkormányzati választásoknál nincs akadályozott kategória, minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az választó és válaszható is. Önkormányzati választásnál a bevándorolt, nem magyar állampolgárok is választhatnak, de nem választhatók meg önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek. A választójogból kizártak köre: - cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll a személy, - aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, - aki szabadságvesztés-büntetését tölti, - aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti

gyógykezelés alatt áll. A magyar országgyűlési választási rendszer: Meglehetősen bonyolult, arányosságra törekvő, vegyes választási rendszer. Két választási rendszer él egymás mellet: az egyéni választókerületi rendszer, itt személyekre kell szavazni és az arányos rendszer, ahol a pártlistákra szavaznak. A kétféle mandátumszerzés mellett a harmadik formában – az arányos képviselet erősítése érdekében – az országos listáról a töredék szavazatok alapján tölthetők be képviselői helyek, de a megválasztott képviselők (függetlenül megválasztásuk formájától) jogai és kötelességei azonosak. Az országgyűlési képviselők száma: 386 fő, ebből 176 fő képviselő egyéni választókerületből 152 fő képviselő megyei/fővárosi listán 58 fő képviselő a töredék szavazatok alapján (a pártok országos listáiról). Egyéni választókerületben a jelöléshez 750 választójogosult ajánlása szükséges.

Kétszavazásos rendszer van, a választójogosult egyik szavazatát az egyéni jelöltre, másik szavazatát a területi pártlistára adja le. A választás akkor érvényes, ha a választójogosultak több mint fele szavazott, és akkor eredményes, ha valamelyik jelölt megszerzi a leadott érvényes szavazatok több mint felét. Tehát megfelelő megjelenési és szavazatszám kell ahhoz, hogy ne kelljen második fordulót tartani. 54 Ha azonban az első forduló érvényes, de eredménytelen volt, második fordulóban azok a képviselőjelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban legalább a szavazatok 15%-át, de mindenképpen a három legtöbbet szavazatot elért jelölt. A második fordulóban az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, ha a választásra jogosultak legalább 25 %-a lement szavazni. Magyarországon 20 területi választókerület van. (Minden megye és a főváros) A listás szavazásnál nem lehet eredménytelen a

választás, itt nincs szükség többségre, a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapják meg a pártlisták jelöltjei. Az a párt, aki nem éri el az 5 %-ot a listáira leadott szavazatok országos összesítésében, nem kap mandátumot sem területi sem országos listáról és elvesztik a töredék szavazatokat is, és nem kerülhet pártként a parlamentbe. Az országos listák arányosító funkcióval bírnak. Az országos listára a választópolgárok nem szavaznak Azok a pártok jogosultak országos lista állítására, akik legalább hét megyében tudtak megyei listát indítani. Önkormányzati választások: - kislistás választási rendszer ( 10.000 vagy ennél kisebb lélekszámú településen) - vegyes (10.000 főt meghaladó településen és a fővárosi kerületekben: egyéni és kompenzációs lista - listás, arányos rendszerben választják a fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések tagjait, - polgármestereket, és a

főpolgármestert közvetlenül választják a választópolgárok - kisebbségi önkormányzat – közvetlen választással. Az Országgyűlés: A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. A parlament hatáskörének is vannak alkotmányos korlátai: - államszervezeten belül: államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok - államszervezeten kívül: népszavazás, alkotmányozó hatalom, nemzetközi jog A parlament legfontosabb funkciója a törvényhozás, megalkotja az alkotmányt és törvényeket hoz. A törvényhozás a parlament kizárólagos jogköre. Törvénykezdeményezés jogával rendelkezik: - a köztársasági elnök, - a kormány - az országgyűlési bizottságok - országgyűlési képviselők A törvényjavaslatok a bizottsági előkészítés után kerülnek az országgyűlés elé. Ez alól kivételt képez a kivételes eljárás. Kivételes eljárás nem kérhető a költségvetési törvény és az un

kétharmados törvények esetében. A törvényjavaslatoknak általános és részleges vitája van (un kétolvasatos tárgyalás) Először az általános vitát folytatják le. Ezután következik a részletes vita, amely a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. A részletes vitát a szavazás követi Először a módosító javaslatokról kell szavazni. Ezután a törvényjavaslat egészéről zárószavazást Az 55 elfogadott törvényt az országgyűlés elnöke aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. A törvény kihirdetéséről a köztársasági elnök gondoskodik. A megküldött törvényt a köztársasági elnök egy alkalommal észrevételének közlésével visszaküldheti az országgyűlésnek. Ha a köztársasági elnök a törvényt, vagy annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, a törvény aláírása előtt véleményezésre megküldheti az

alkotmánybíróságnak. (Ezt nevezzük előzetes normakontrollnak) Az országgyűlés feladata a kormányzat ellenőrzése is, az ellenőrzés eszközei: - beszámolók - jelentéstétel - tájékoztató - politikai vita - interpelláció - kérdés ezek mind a plénum előtt zajlanak. A plénumon kívüli módszer a bizottsági rendszer, valamint a parlament ellenőrzésre szakosított speciális szervei, mint a parlamenti biztosok, és az Állami Számvevőszék. Az országgyűlés tagjai - az országgyűlési biztosokhoz - az Állami Számvevőszék elnökéhez - az MNB elnökéhez kérdést, - a kormányhoz - a kormány bármely tagjához - a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. (Interpelláció: magyarázat kérése, kérdés: felvilágosítás kérése. A kérdés kisebb súlyú, mert ebben az esetben a képviselőnek nincs joga viszontválaszra, és az országgyűlés a válasz

elfogadásáról nem határoz. ) 1994-ben a házszabály bevezette az azonnal kérdések és válaszok óráját. (60 percet kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására a napirendben feltüntetett időpontban). Itt az ülés megkezdése előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnal kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel. A válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg Az Országgyűlés legfontosabb hatáskörei: - megválasztja - a köztársasági elnököt - miniszterelnököt (a kormány programjával együtt) - az alkotmánybíróság tagjait - az országgyűlési biztosokat, - az ÁSZ elökét és alelnökeit, - a legfőbb ügyészt 56 - a Legfelsőbb Bíróság elnökét - megálllapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a

költségvetést és annak végrehajtását, - dönt a kormány programjáról - nemzetközi szerződéseket köt - dönt hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről - kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz létre, - kihirdeti a szükségállapotot - dönt a fegyveres erők külföldi, vagy országon belül alkalmazásáról - dönt az állami területi beosztással kapcsolatos hatáskörökben - közkegyelmet gyakorol - országos népszavazást rendel el - megilleti az önkormányzatok feloszlatásának joga - dönt a bíróságok szervezéséről és megszüntetéséről - kitüntetéseket alapíhat, - stb. Az Országgyűlés szervezete: Szervezetének létrehozására az alakuló ülésen a képviselői mandátumok igazolása és a tisztségviselők megválasztása után kerül sor. A frakcióvezetők javaslatára, titkos szavazással választja meg tisztségviselőit Az Országgyűlés

tisztségviselőie: - elnök - alelnökök - jegyzők. Az Országgyűlés szervezetének meghatározó jelentőségű egységei a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, a frakciók. A frakciók megalakításának szabályait az Országgyűlés Házszabálya tartalmazza. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja, kiléphet a frakcióból, ki is zárhatják. A kilépett, kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, a kizárást, kilépést követő 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. Az alakuló ülésen alakul meg az Országgyűlés Házbizottsága (egyfajta elnökség). A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az alelnökök és a frakciók vezetői. Szavazati joggal csak a frakcióvezetők, akadályoztatásuk esetén azok helyettesei rendelkeznek. A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. A Házbizottság döntéseit egyhangúlag hozza, ilyen döntés hiányában vagy az

Országgyűlés vagy az Országgyűlés elnöke dönt. A Házszabály szerint három féle bizottsági típus van az Országgyűlésben: - állandó bizottság (az Ogy. kezdeményező, javaslattevő, véleményező, esetlegesen ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve) - eseti bizottság (az Országgyűlés a bizottságot létrehozó határozatában megjelölt ügyeknek e határozatban megállapított ideig történő intézésére alakítja ezt a bizottságot) - vizsgáló ( vagy ad hoc) bizottság. (bármely kérdés megvizsgálására kiküldött bizottság, pl kormányzati szerveket ellenőrző vizsgálóbizottság elnöke az ellenzékhez kell, hogy tartozzon.) Az Országgyűlés szervezetéhez tartozik még a parlamenti apparátus is, ezek az Országgyűlés Hivatala, és az Országgyűlés főtitkára, stb. 57 Az Országgyűlés működése: Az Országgyűlést négy évi időtartamra választják, megbízatása az alakuló

üléssel kezdődik, és működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Két ülésszakot tart évente: február 1-től június 15-ig és szeptember 1-től december 15-ig. A parlamenti ülések nyilvánosak, de elrendelhetnek zárt ülést is. Az Ogy. határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van Nyílt szavazással határoz, de meghatározott esetekben lehet titkos a szavazás, és lehet név szerinti szavazást is kérni. Az országgyűlési képviselők beszámoltatására, visszahívására nincs lehetőség, megbízatásuk megszűnik: - az Ogy, működésének befejezésével, - a képviselő halálával, - lemondással, - a választójog elvesztésével, - vagy összeférhetetlenség kimondásával. Országgyűlési. képviselő más hatalmi ágban nem tevékenykedhet (kivéve a kormánytagokat és a politikai államtitkárokat.) Képviselő nem lehet ezen túlmenően országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap

szerkesztőségének vezetője, MTI vezetője vagy helyettese, MR vagy az MTV, vagy a Duna TV elnöke, ORTT Panaszbizottságának tagja. stb Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog illeti meg. Biztosított számára a felelőtlenség (immunitás: képviselői minőségben végzett munkája során tett nyilatkozataiért, felszólalásaiért felelősségre vonni e minősége megszűnése után nem lehet.) és a sérthetetlenség (inviolabilitás: csak tettenérés esetében lehet őrizetbe venni). minősége A képviselőket tiszteletdíj, meghatározott kedvezmények és költségtérítés illeti. meg A köztársasági elnök: Az államfő kettős funkciója: - alkotmányjogi alkotmánytechnikai szerepkör: ( kinevezések, állam képviselete, kitüntetések adományozása, kegyelmezési jog, - kiegyensúlyozó: pártatlan „bírói” szerepet töltsön be a kormány és a parlament viszonyában (pl: parlament feloszlatása, új választások kiírása, vétó a

törvényhozásban, stb.) Ezen kívül az államfőre hárulnak olyan jelentős – a másik két szervtől független – feladatok, mint a hadsereg parancsnoklása, vagy az önálló jogalkotó hatáskör. 1989. előtt Elnöki Tanács volt, mint kollektív államfői testület 58 Hatályos alkotmányunk az államfőt elzárja a végrehajtó hatalom gyakorlásának funkciójától, az alkotmány értelmében Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnöki megbízás keletkezése és megszűnése: A korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha a megbízás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani az új államfőt. Az elnökválasztást az Országgyűlés tűzi ki. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja titkos szavazással 5 évre, a megválasztás

feltétele: - választójogi jogosultság, - magyar állampolgárság - 35. életév betöltése Az elnök egyszer újraválasztható. (A választás technikája: az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása kell a jelöléshez. A választáshoz – ha szükséges – többszöri szavazás kell. Első szavazás alkalmával lesz elnök, aki a képviselők 2/3-ának szavazatát elnyeri, ha nem újabb szavazás, itt is 2/3 kell, a harmadik szavazásnál – függetlenül a szavazásban résztvevők számától – az az elnök, aki a szavazatok többségét elnyeri.) A köztársasági elnök jogkörét – akadályoztatása esetén – az Országgyűlés elnöke gyakorolja, korlátozással (nem kérhet normakontrollt, nem oszlathatja fel az Országgyűlést). A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen bármilyen más állami, társadalmi és politikai tisztséggel. A köztársasági elnöki megbízatás megszűnik: - megbízatás idejének

lejártával, - az elnök halálával, - a feladatkor ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal, - összeférhetetlenség kimondásával - lemondással - az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnök hatáskörei: Az elnök egyes intézkedéseihez miniszteri ellenjegyzésre van szükség, ilyenek: - minden az ő hatáskörébe utalt kinevezéshez, kivétel bírák - nagykövetek, és követek megbízása, illetve fogadása, - az ország fegyveres védelmi tervének jóváhagyása, - nemzetközi szerződések kötése - egyéni kegyelmezés - állampolgársági ügyek - Továbbá: - A köztársasági elnök részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és bizottságai ülésein. - Javaslatára választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt, illetve a miniszterelnök javaslatára minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki. - A köztársasági elnök írja alá a kihirdetésre megküldött

törvényeket, gondoskodik a törvények kihirdetéséről. Ha nem ért egyet egyszeri alkalommal visszaküldheti a törvényt az 59 Országgyűlésnek megfontolás végett, észrevételei közlésével. Ezt nevezzük egyszeri, halasztó hatályú vétónak. Az Országgyűlés megtárgyalja a törvényt és határoz, az így megküldött törvényt az elnök köteles aláírni és kihirdettetni. - Jogában áll még a köztársasági elnöknek előzetes és utólagos normakontrollt kérni az Alkotmánybíróságtól. - A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. (nem vezetője a fegyveres erőknek!) - Főparancsnokként kinevezi, előlépteti a tábornokokat, a honvédség parancsnokát, vezérkari főnökét, a HOP parancsnokát. Jóváhagyja az ország fegyveres védelmi tervét (Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a köztársasági elnök fegyveres erőket béke időben irányító aktusai kivétel nélkül ellenjegyzésre szolgáló döntések.)

- Fontos államfői jogköröket gyakorol az országgyűlés működésével kapcsolatban: - összehívja az Országgyűlés alakuló ülését - rendkívüli ülésszakra hívhatja össze az Országgyűlést - elnapolhatja az Országgyűlés. ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - feloszlathatja az Országgyűlést, ha a parlament 12 hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól. - ha az általa kijelölt miniszterelnököt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg az Országgyűlés, akkor is feloszlathatja a parlamentet. Az elnök személye sérthetetlen. Politikai felelősséggel nem tartozik, jogi felelőssége pedig korlátozott (Jogi felelőssége csak akkor van, ha megsérti az alkotmányt, vagy valamely más törvényt). A felelősségre vonást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja. Az eljárás megindításához a képviselők

kétharmadának szavazata szükséges. A cselekmény elbírálása az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik Ha az elnök ellen a felelősségre vonási eljárás hivatali ideje alatt, a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az alkotmánybíróság a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni köteles. Egyéb cselekmények miatt büntetőeljárás ellene csak megbízatásának megszűnése után indítható Alkotmánybíróság: Az Országgyűlés 1990. január 1-jével állította fel az alkotmányvédelem legfőbb szervét, az Alkotmánybíróságot. Fő funkciója: normakontrol, tehát a jogi normák alkotmányosságának vizsgálata. A normakontrol lehet: - előzetes ( még ki nem hirdetett norma alkotmányossági vizsgálata) - utólagos (a már kihirdetett törvény vizsgálata- ez a gyakoribb a magyar gyakorlatban) A normakontrol lehet ezen kívül - absztrakt ( az

alkotmányosság vizsgálata közvetlenül a jogszabályra irányul) - konkrét (alkotmányszerűség ellenőrzése konkrét jogvita kapcsán) 60 Az alkotmányszerűség vizsgálata nem pusztán a jogi normák és az alkotmány tartalmi összhangjára irányul, a vizsgálat magában foglalja a jogalkotás eljárási szabályai tiszteletben tartásának vizsgálatát, a normatív aktusok hierarchikus rendbe történő beilleszkedését, illetve azt a kérdést, hogy az adott jogviszonyt megfelelő szintű normában és megfelelő formában szabályozták-e. Hatásköre: - a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény előzetes vizsgálata - jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata - jogszabály vagy egyéb jogi eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata - alkotmányjogi panasz elbírálása ( alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt) - mulasztásban megnyilvánuló

alkotmányellenesség megszüntetése - hatásköri összeütközés megszüntetése (pl: állami szervek és más szervek, illetőleg önkormányzatok között felmerő probléma esetén) - alkotmány rendelkezéseink értelmezése - eljárás olyan ügyekben, amelyeket a törvény hatáskörébe utal (pl. államfő közjogi felelősségének megállapítása, népszavazással kapcsolatos alkotmányossági kérdések, helyi önkormányzatok működésének alkotmányossági felügyeletében való közreműködés, stb.) Szervezete: Testületi szerv, az alkotmány szerint 11 tagból állhat. Tagjai közül választja meg 3 évre elnökét és helyettes elnökét. Az Alkotmánybíróság tagja 9 évre kerül megválasztásra, egyszer újraválasztható A megválasztás feltétele: jogi végzettség, büntetlen előélet, magyar állampolgárság, 45. életév betöltése Kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok, legalább 20 év szakmai gyakorlattal

rendelkeznek. Nem lehet az Alkotmánybíróság tagja aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja, vagy valamilyen párt alkalmazottja volt, vagy vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak az Alkotmánybíróság tagjaira: A tagokra az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. A tagok mentelmi jogot élveznek, függetlenek. Eljárása: - Szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság Ügyrendje állapítja meg, ezt az Országgyűlésnek törvénybe kell foglalnia. - Eljárást indíthat a jogosult indítványa alapján, de hivatalból is. - Határozathozatala szótöbbséggel történik. teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban dönt

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. - Határozata mindenkire nézve kötelező, fellebbezésnek ellene helye nincs. - Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illeték és költségmentes. - Határozata az alkotmányosság visszaállítására, vagy az alkotmányellenesség megszüntetésére irányul. 61 - Ha a vizsgált jogszabály, illetve az államirányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt, vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti, fő szabályként „ ex nunc” hatállyal, ez az időpont a határozatnak a Magyar Közlönyben történő kihirdetésének időpontja. Országgyűlési biztosok: (ombudsman) 1989.-es október alkotmány vezette be ezt a parlamenti intézményt Az Országgyűlés első alkalommal 1995-ben választotta meg: - az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és helyettesét (általános ombudsman) - nemzeti és etnikai

kisebbségi jogok országgyűlési biztosát - az adatvédelmi biztost A parlamenti ellenőrzés önállósult, sajátos szervtípusa, kizárólag a parlamentnek felelős. Eljárása során független, intézkedéseit kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozza. Függetlenségének további garanciája az összeférhetetlenség és mentelmi jog. Megbízatása nem a mindenkori parlamenti ciklusokra, hanem hat évre szól, egyszer újra választható. A köztársasági elnök javaslatára a parlament 2/3-os szavazattöbbséggel választja meg. A megelőző négy év hatalmi elitjéből nem lehet ombudsmant választani. Évente beszámol az Országgyűlésnek Beszámolóját az Országgyűlés ezzel kapcsolatos határozathozatala után a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A képviselők kérdést intézhetnek hozzá. Feladata: Az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, orvoslásuk érdekében

általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az ombudsman döntési jogkörrel nem rendelkezik, figyelemfelhívó, kezdeményező szerepe van. Ha fennáll az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság, kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását, ajánlást tehet, illetve – amennyiben a megkeresett hatóság nem orvosolta a visszásságot - az országgyűlés nyilvánosságához fordulhat. Javasolhatja továbbá, hogy az Országgyűlés éves beszámolójától függetlenül önállóan tűzze napirendre azokat az ügyeket, amelyekben az alkotmányos visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti. Az Állami Számvevőszék: A parlamenti ellenőrzés igénye a költségvetési törvények megvitatása és elfogadása, mint hagyományos parlamenti hatáskör gyakorlása során különös hangsúllyal vetődik fel. Az Állami Számvevőszékről az Alkotmány VI. fejezete, és az annak

végrehajtására kiadott 1989 évi XXXVIII tv. rendelkezik Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi- gazdasági ellenőrző szerve. Csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. Elnökét és alelnökeit az Országgyűlés választja 12 évre, akik újraválaszthatók. Évente, illetve rendszeresen kötelező ellenőrzéseket ír elő. ezt követően kerülhet sor arra, hogy az Országgyűlés utasítására is ellenőrizzen. A Kormány is felkérheti konkrét ellenőrzés elvégzésére 62 Az ÁSZ-nak döntési jogosítványa nincs. Az ellenőrzés sorában elsőként az anyagi és pénzeszközök kármegelőzés céljából történő zárolásáról rendelkezik a törvény. A zárolásról a pénzügyminiszternek vagy a vizsgált szervezetnek kell gondoskodnia. Az eszközök második csoportja a felfüggesztés, további eszköze a tájékoztatás, illetve magyarázatkérés. Ha az elnök ezen eszközök alkalmazását nem tartja

kielégítőnek, az Országgyűléshez fordulhat. Törvénysértés észlelése esetén eljárás-kezdeményezési joga van Jelentéseit nyilvánosságra kell hoznia. A kormány: Végrehajtó hatalom, tevékenysége egyre inkább kettős: - politikai kormányzás - adminsztráció. Parlamentáris rendszerekben bírnia kell a parlament bizalmát. Ha az Országgyűlés megvonja a bizalmat a Kormánytól az a Kormány bukását okozza. Feladatköre: - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait, - biztosítja a törvények végrehajtását - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alá rendelt szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket - a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, - biztosítja a társadalmi, gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait,

és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszer és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről - irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését - az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményének elhárítása (veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket - közreműködik a külpolitika meghatározásában, a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. - rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A

miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a kormányprogram elfogadásáról az országgyűlés egyszerre határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. 63 A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A kormány tagjai a kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe. A kormány megalakulása és megbízatásának megszűnése is a miniszterelnök személyéhez kötődik. A kormány megbízása megszűnik: - az újonnan megválasztott országgyűlés megalakulásával - a miniszterelnök, illetőleg a kormány lemondásával, - a miniszterelnök halálával - a miniszterelnök választójogának elvesztésével - a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával - ha

az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. A magyar Alkotmány a konstruktív bizalmatlanság intézményét szabályozza. A képviselőknek a bizalmi kérdés felvetésekor egyúttal az új miniszterelnök személyére is javaslatot kell tenniük. A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell kezdeményezni. Bizalmi kérdés felvetését a miniszterelnök útján a kormány is kezdeményezheti. Ha az Országgyűlés nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani. Megbízatása megszűnik, de az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad. Korlátozott jogokkal A Kormány működéséért az Országgyűlésnek felelős. Köteles

munkájáról rendszeres beszámolni A kormány feladat- és hatáskörét testületként gyakorolja. Meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet hoz létre és kormánybiztost nevez ki. Jelentős szerepük van még a kormányzati feladatok ellátásában az államtitkároknak (politikai- közigazgatási). Önkormányzatok: A helyi önkormányzás joga az alkotmány értelmében a választópolgárok közösségét illeti meg. Az önkormányzást a választópolgárok az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlően Kötelességeik azonban eltérőek lehetnek Az önkormányzatok szabadon vállalhatónak feladatokat, de vannak kötelező feladataik amelyeket jogszabályok határoznak meg. Az önkormányzatok kötelező feladatai: - gondoskodás az óvodai nevelésről - az általános iskolai oktatásról és nevelésről

- az alapfokú egészségügyi és szociális ellátásról - közvilágításról - a helyi utak, közterületek, köztemetők fenntartásáról A kötelező feladatok ellátáshoz szükséges anyagi eszközökről az állam központilag gondoskodik. A helyi képviselőtestület: - önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, 64 - gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, a önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat - feladatainak ellátáshoz megfelelő bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül - a törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét - törvény keretei között önállóan alakítja szervezetét és működési rendjét - önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és

elismerő címeket alapíthat - helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez - szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. - feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A helyi képviselőtestület egyes jogköreit a polgármesterre, bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja. A képviselőtestület kizárólagos hatásköre (rendeletalkotás, szervezetének kialakítása, működésének meghatározása) nem ruházható át. A képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart. Ülései nyilvánosak, személyi kérdésekben kötelező a zárt ülés. Évente egyszer nyilvános közmeghallgatást tart, ahol a polgárok

közérdekű bejelentéseket és javaslatokat tehetnek. A képviselőtestület határozatképességének szabályait a törvény állapítja meg. Kétezernél nagyobb lélekszámú település esetén pénzügyi bizottság létrehozása kötelező. A képviselőtestület elnöke a polgármester. A jegyzőt a képviselőtestület nevezi ki meghatározatlan időre, a jegyző felelős a törvényesség érvényesüléséért. Köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságnak vagy a polgármesternek, ha a döntésénél jogszabálysértést észlel. A jegyző vezető a polgármesteri hivatalt Igazságszolgáltatás: Legfontosabb szervezeti és működési alapelvei: - a bírói függetlenség elve - az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve - az igazságszolgáltatás egységének elve - néprészvétel elve - a társasbíráskodás elve - a bírsági tárgyalás nyilvánosságának elve - a védelem joga - a jogorvoslati jogosultság elve. 1. A

bírói függetlenség elve Nem csak alapelv, hanem az igazságszolgáltató tevékenység lényegi eleme. A bírói függetlenség követelményének érvényesülése nemcsak az állami, hanem a politikai hatalom gyakorlásának is függvénye. A bírák függetlenek. Jogszabályok alapján, meggyőződésüknek megfelelően döntenek Nem befolyásolhatók 65 és nem utasíthatók. A hivatásos bíró mentelmi jogot élvez Szigorú összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmak vonatkoznak a pártatlan bíráskodásra vonatkozóan. Fegyelmi eljárás lefolytatása és a büntetések kiszabása a kollektív bírói szervek, az ún fegyelmi bíróságok joga a bírák esetében. A fegyelmi bíróságokat meghatározott ( megyei, ítélőtábla és legfelsőbb) bírósági szinteken a hivatásos bírák saját soraikból, meghatározott időre választják. Ezen a fegyelmi bíróságok a legsúlyosabb büntetést – felmentést – nem szabhatják ki, csak

indítványozhatják a köztársasági elnök felé. Ha a köztársasági elnök ezt nem fogadja el, más fegyelmi büntetést kell alkalmazni. Hivatásos bírák pártnak tagjai nem lehetnek, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az 1997. évi LXVI tv létrehozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) Az OIT feladata a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával a bíróságok igazgatása központi feladatainak ellátása, felügyelet gyakorlás az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. Az OIT létszáma: 15 fő Tagjai: 9 bíró, az igazságügy miniszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány-és Igazságügyi Bizottsága, valamint a Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Elnöke: a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve A Magyar

Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A vitássá tett vagy megsértett jogról véglegesen döntenek. A bíróságra tartozó ügyeket törvény állapítja meg A bíróság határozata mindenkire kötelező, mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. Vannak azonban „kvázi bírói szervek, ezek közreműködését akkor veszik igénybe, ha az ügyek elbírálásához speciális szakértelem szükséges, ha az eljárás ezáltal egyszerűbbé, gyorsabbá és költségkímélőbbé válik, illetve ha az a rendes bíróságok tehermentesítésével jár együtt. Kvázi bírói szervek köre: közigazgatási bíráskodás, (Tevékenység. polgár, családi, vagy munkajogi normák alkalmazása, szabálysértések elbírálása, határozatok felülvizsgálata, választási bíráskodás, és amit a törvény

hatáskörébe utal), társadalmi vagy békebíróságok. 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve Az igazságszolgáltatás a jogegyenlőség követelményének akkor tesz eleget, ha - a törvények és más jogszabályok minden bíróságra azonos módon vonatkoznak, - a bíróságok szervezése azonos elvek alapján történek. A bírósági szervezet egységének nem mond ellent a bíróságok feladat- és ügycsoport szerint történő belső tagolása, szakosítása, vagy a külön bíróságok léte. - Rendes bíróság: az egységes bírósági szervezet részeként általános felhatalmazással minden ügyben eljárhat, amely a törvény szerint bírói útra tartozik. - Különbíróság: hatásköre csak azokra az ügycsoportokra terjed ki, amelyeket a törvény külön nevesít. (1992-től már csak egyetlen különbíróság, a munkaügyi bíróság funkcionál) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata. A

Legfelsőbb Bíróság e körben jogegységi határozatokat hoz és elvi bírósági határozatokat tesz közzé, ezek a határozatok a bíróságokra kötelezőek. 66 4. A néprészvétel elve A társadalmi ellenőrzés igénye. A társadalom általi ellenőrzés az igazságszolgáltatás területén a laikus bírák részvételén keresztül valósul meg. Magyarországon a 1949. évi alkotmány minden bírósági eljárás tekintetében a népi ülnöki rendszert erősítette meg. A népi ülnökök az első fokú eljárás egy részében vesznek részt Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. 1. A társasbíráskodás elve A hatályos törvény általánosságban meghagyja a bíráskodás társas jellegét, egyre több ügyben lehetővé teszi az egyesbírói eljárást nemcsak a polgár, de a büntetőjog területén is. Egyesbíróként természetesen csak hivatásos bíró ítélkezhet. Társasbíráskodás követelménye alól csak az

első fokú eljárásban adható felmentés. A fellebbviteli eljárás mindig bírói (hivatásos bírákból álló) tanács előtt folyik Első fokon eljáró bírói tanács: egy hivatásos bíró és két népi ülnök) Másodfokon eljáró bíró tanács három hivatásos bíróból áll. 2. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve A bíróság tárgyalása – ha törvény kivélt nem tesz – nyilvános. A bíróság határozatát – ha törvény kivételt nem tesz – nyilvánosan hirdeti ki. Kivételesen sor kerülhet a nyilvánosság kizárására is. (pl: a nyilvánosság érvényesülése alapvető személyiségi jogokat sért, stb.) 3. A védelem joga és az ügyvédség A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. A védelemhez való jog a büntetőeljáráshoz tapad. Így értelmezi a védelem jogát a

bírósági törvény is, amikor a védőválasztás szabadságáról valamint a védő kötelező részvételéről rendelkezik. (A védő büntetőeljárásban való kötelező részvételét az eljárási törvény határozza meg.) Az un kirendelt védő munkadíját az állami költségvetés fedezi. A védelmet ellátó szakmai testület tagja az ügyvéd Az ügyvéd feladata: ügyfelét megbízás vagy hatósági kirendelés alapján a jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Az ügyvédségre vonatkozó hatályos jogszabály szerint: egységesített jogi képviselet, magántevékenység jelleg (nem kell ügyvédi irodában dolgoznia), tevékenysége kamarai tagsághoz kötött. 4. Jogorvoslati jogosultság elve A jogorvoslati jogosultság alanyi jogként történő szabályozása azt jelenti, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének joga az érintett akaratának függvénye. A jogorvoslati jogosultság alkotmányos

követelménye a fellebbezési jogosultsággal teljesül. Fellebbezés hiányában az első fokú bírói fórum határozata jogerőssé válik. Rendkívüli jogorvoslat: az eljárási törvény szerint perújításra akkor kerülhet sor, ha olyan – még el nem bírált – bizonyítékok merülnek fel, amelyek ismerete és figyelembe vétele kedvezőbb döntést (enyhébb büntetést) eredményez. 67 Felülvizsgálat intézménye: 1992 óta létezik, általában lehetővé teszi jogerős ítéletek jogszabálysértés címén történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálati eljárás a Legfelsőbb Bíróság előtt folyik A bírósági szervezet felépítése A magyar bírósági szervezet – a munkaügyi bíróságok kivételével – rendes bíróságokból áll. A bírósági szervezet – 1949 óta – háromszintű (három szint: helyi, megyei, legfelsőbb bíróság). (1997 óta törvény van az ítélőtáblák létrehozásáról, mint újabb szintről, ezek

felállítására azonban még nem került sor.) A helyi bíróság Általános hatásköre van, első fokú bíróság, elnökből és hivatásos bírákból, valamint népi ülnökökből áll. Megyei bíróság Tizenkilenc megyei és a Fővárosi Bíróság szervezete alkotja e bírói szintet. Elsőfokú hatáskörüket az eljárási törvények határozzák meg. (pl: emberölés, vagyonjogi perek, ahol a tízmillió forintot meghaladja a per tárgyának értéke, stb.) A megyei bíróságok másodfokon a helyi és a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket tárgyalják. A megyei bíróságokon büntető, polgári és gazdasági, illetve közigazgatási kollégium működik. A katonai különbíráskodás megszűnésével a katonai bíróságok hatáskörét az Országgyűlés által kijelölt megyei bíróságok vették át. A Legfelsőbb bíróság A legmagasabb szintű bírói szerv, a bírósági fórumrendszer csúcsán helyezkedik el.

Ítélkező tevékenysége során rendes és rendkívüli perorvoslatokban egyaránt dönthet, megilleti a felülvizsgálati kérelem elbírálásának joga, az ítélkezés mellett elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett is. Ítélőtábla Elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik Az ügyészség Funkciói: 1. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet Ebben a funkcióban az ügyészségre kettős feladat hárul: - minden tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözése - az előzővel összefüggésben az állampolgárok személyi szabadságjogai védelmének biztosítása (senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi

felelősségre, fosszanak meg személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás, zaklatás ne érjen). Az ügyész a nyomozás törvényességének felügyelete során: - felülvizsgálja a nyomozó szervek intézkedéseit, az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás foganatosításának törvényességét, megtekintheti a fogva tartás körülményeit, elbírálja a 68 nyomozás során hozott határozatok elleni panaszokat, a nyomozó szer a nyomozásra vonatkozó egyedi ügyben hozott ügyészi utasításokat köteles teljesíteni, - rendelkezik a nyomozás sorsáról, és eredményéről, nyomozást vagy pótnyomozást rendelhet el, megtagadhatja, megszüntetheti a nyomozást vagy az ügyben vádat emelhet, - az ügyész maga is nyomozhat vagy egyes ügyeket a nyomozó szervektől magához vonhat. Vannak kizárólagosan az ő hatáskörébe tartozó ügyek (törvény határozza meg). 1. Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban A

hatályos ügyészi törvény szerint az ügyész részt vehet a bírósági eljárásban, büntetőügyekben a vádat képviseli. A büntetőeljárásban teljesedik ki az ügyész hagyományos értelemben vett funkcióköre, a vád képviselete. Ha az ügyész elejti a vádat, a bíróság ennek megfelelően megszünteti az eljárást Az ügyész a vádat módosíthatja is. Indítványt tehet az alkalmazható büntetési nemre, az ítélet ellen pedig per- és jogorvoslattal élhet, felülvizsgálati eljárásokban is külön jogok illetik meg. 2. A büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet Az ügyész felügyelete a bíróság által kiszabható valamennyi büntetés és intézkedés végrehajtásának törvényességére is kiterjed, függetlenül attól, hogy a végrehajtás foganatosítására melyik állami szerv jogosult. Az ügyészi felügyeletnek olyan büntetési nemek és intézkedések alkalmazása esetén van nagy jelentősége, amelyek az elítéltek

személyes szabadságának a megvonását eredményezik. (pl az ügyész bármikor ellenőrizheti a büntetés végrehajtási intézetben az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés foganatosításának, a fogva tartás körülményeinek törvényességét, megnézheti a fogva tartási iratokat, ellenőrizheti az erre hivatott intézetnél a kényszergyógykezelés és kényszergyógyítás foganatosítását. 3. Az ügyészi törvényességi felügyelet A kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek általános érvényű rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. Az ügyész törvénysértés esetén óvást emelhet, törvénysértő gyakorlat, vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetén felszólalással, jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig figyelmeztetéssel élhet. Az

ügyészi szervezet Az ügyészség az államszervezet önálló egysége, az Országgyűlésnek alárendelten, az államszervezet minden más szervezete felé pedig a mellérendeltségben megnyilvánuló függetlenség alapján működik. A legfőbb ügyészt az Országgyűlés 6 évre választja. Az ügyészség egy személy, a legfőbb ügyész, vezetése és irányítása alatt álló erősen centralizált, hierarchikus szervezet. Szervezeti egységei: - a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége - az ítélőtáblák mellett a fellebbviteli főügyészségek - megyei (fővárosi) főügyészségek - helyi ügyészségek 69 - katonai ügyészségek Az ügyészség belső szervezeti rendjét a legfőbb ügyész hierarchikus irányítási joga határozza meg: - az ügyészségek szervezetét és működését, beleértve a belső egységek közötti munkamegosztást is, a legfőbb ügyész utasítása szabályozza, - minden ügyész a legfőbb ügyésznek

alárendelten működik és – a jogszabályok keretei között – utasítható - minden ügyész (saját helyettese/i kivételével) a legfőbb ügyésztől nyeri el megbízatását. Keresztféléveseknek kiadott tételsor kidolgozása 1. Alapfogalmak Az alkotmányjog a jogrendszer egyik ága, azon belül pedig a közjogi jogszabályok egyik csoportjának, tehát közjogi jogágazatnak minősül. A közjogi jogviszonyokban résztvevő alanyok egyike mindig az állam, illetve az állam valamely közhatalmi funkciót ellátó szerve. A jogviszonyok alanyaira épülő elhatárolás alapján közjogi viszonyoknak tekintjük azokat a jogilag szabályozott társadalmi viszonyokat, amelyek az állami szervek egymás közötti és az állampolgárokhoz való viszonyát rendezik, míg a polgárok egymás közötti viszonyaira vonatkozó szabályok a magánjoghoz tartoznak. Az alkotmányjog a közjog olyan ágazata, amely egy államon belül az államhatalom, illetve szélesebb értelemben

a politikai hatalom gyakorlásának jogi alaprendjét, sőt ma már egyre inkább a közösség (társadalom) egésze életviszonyait kifejező legfontosabb szabályokat fogja át. Az alkotmányjog az egész jogrendszer vezető ága, alapjogág. Az alkotmányjog az adott állam meghatározott történelmi korszakában a legfontosabbnak ítélt társadalmi viszonyokat érintő szabályokat tartalmazza. Az alkotmányjog szabályozás tárgya, állandóan fejlődött. Ma az alkotmányjog szabályainak négy nagy csoportját különböztetjük meg: 1. Az egyén helyzetét kifejező legfontosabb szabályok (emberi jogok, alapvető állampolgári jogok) 2. A társadalom struktúráját, berendezkedését meghatározó alkotmányos szabályok 3. Az államszervezet alapintézményeit rögzítő jogszabályok 4. Az alkotmányosság legjelentősebb garanciái, az alkotmányosság ellenőrzésére rendelt speciális szervekre vonatkozó szabályok. Az alkotmány különleges törvény, az adott

állam jogrendszere élén és a közönséges törvények fölött álló, a legmagasabb jogi erővel bíró ún. alaptörvény Része a jogrendszernek, de fontos politikai okmány is Az alkotmány az alkotmányjog kódexe. A benne foglalt szabályok elfogadásának és módosításának feltételei általában eltérnek a közönséges törvények elfogadásának és módosításának szabályaitól. A polgári átalakulás terméke. Magyarországnak 1949-ig ún. íratlan, történeti alkotmánya volt Az 1936-os szovjet alkotmány mintájára alkotott 1949. évi XX tv kartális alkotmány Módosításához minősített többség, 2/3 szükséges A népszavazásról szóló 1989. Évi XVII törvény értelmében az (új)alkotmány megerősítéséről népszavazás 70 útján kell dönteni. Az alkotmány legújabb módosításáról szóló 1997 évi LIX törvény egyébként az országos népszavazás és népi kezdeményezés Legfontosabb szabályait is beépítette az

alaptörvény szövegébe A rendszerváltás - az 1949. évi ún szocialista alkotmány teljes revíziója A jelenleg hatályos alkotmány fő kereteit kialakító 1989. évi XXXI törvény - amely 1989 október 23-án lépett hatályba - formailag alkotmánymódosító törvény, mely szerkezetében is követi az 1949. évi XX törvény szerkezetét Tartalmát teleintve új alkotmány, amely a történelmi helyzet diktálta kompromisszum és alku okán számos belső ellentmondással és joghézaggal küzd. Az alkotmányosság, az alkotmányos állam kizárólag olyan állam, amelynek alkotmánya megfelel az alkotmányos állam fogalmában foglalt speciális követelményeknek. Az alkotmányos állam követelménye két összetevőt foglal magában. A legfontosabb társadalmi értékeket, amelyeknek rögzítését egy adott időszak alkotmányától elvárják, másrészről felöleli azoknak az alkotmánybiztosítékoknak a minimumát, amelyek az alkotmányban kifejezett nagy

társadalmi értékeknek a gyakorlatban való realizálását garantálják. Az alkotmányosság követelményei: 1. A népszuverenitás elve és a népképviselet Az állami főhatalom forrása a nép, amely a közhatalomban közvetlenül (pl. népszavazás útján) és közvetve, a népképviseletek (önkormányzatok, Országgyűlés) megválasztásával vesz részt. 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve 3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása Az alkotmányos biztosítékoknak, speciális intézményeknek a megteremtése 4. Egyenjogúság, jogegyenlőség 5. Az emberi jogok biztosítása 71 2. Az állam és a politikai társadalom szétválása Az emberiség fejlődésének 2 nagy fordulópontja a politikatörténetben: 1. Az állam és a jog létrejötte és kialakulása - minőségileg megváltoztatta az emberi kapcsolatok korábbi rendszerét. Előtte az emberi kapcsolat alapvető rendszere a vérségi kapcsolat volt. Minden

kontaktus, szerveződés visszavezethető valamilyen vérségi kapcsolatra. Család, nagycsalád, nemzetség, törzs - Az emberek közt az egyenlőség dominál nem alakult ki sem gazdasági, sem „politikai” értelemben elkülönült státusz a többitől – ez az ősközösségi társadalom alapvető jellemzője. - A viszonyok azért szabályozottak voltak, mert biztosítani kell a fennmaradást, de ezek nem differenciálódtak, ezek egyszerű magatartásszabályok voltak, amelyek érvényesüléséről, kikényszerűsíthetőségéről az egész közösség gondoskodott. Az alkotmány és a jog kialakulása, ami megtörte ezt. A vérségi kapcsolatokat felváltotta az emberek területi, politikai szerveződése. Első formája a görög történelemben találjuk – (egy adott területi egységben élő emberek kötelessége egy hadi hajó felszerelése) naukrália – az emberek területi szerveződésének első, általunk ismert megjelenési formája. - Ez már

szétzúzza az emberek közötti vérségi kapcsolati rendszereket, - megszünteti az emberek közötti egyenlő kapcsolatot az állam kiépülésével, - differenciálódni kezdenek a normák is, - kialakul a normáknak egy általánosan kötelező rendszere - a különböző történelmi helyzetekben, különböző földrajzi területeken különbözően játszódnak le ezek a folyamatok 1. A politikai állam és a civil társadalom szétválása - XVIII-XIX sz.-ban alakult ki - A modern értelemben vett állam és politika alapjainak kialakulása - Max Weber: A prekapitalista társadalmakban létező állami és jogi formákat nem is lehet államnak és jognak minősíteni, az igazi üzemszerűen működő, jól megszervezett, differenciált állam az a XIX. század terméke csupán. - Ezt a folyamatot Hegel elemzi először és Marxnak is a vizsgálódási területe. - A kapitalizálódó viszonyok közepette elválik egymástól a gazdasági és politikai

hatalom. Ez ellentétes a feudális társadalom alapviszonyaival. A feudális társadalomban teljesen összekeveredik a gazdasági és a politikai hatalom, sőt egyesül a kettő, annak van politikai hatalma, akinek van gazdasági hatalma ⇒ a feudális állam és a feudális jogi berendezkedés nyílt egyenlőtlensége. A feudális rendszerben a gazdaságilag uralkodó osztály a politikailag uralkodó osztály is. Előjogok alapján kapja meg a politikai részvétel lehetőségét is. Ez a folyamat bomlik fel (több évszázadon keresztül), nyugat-Európából indul, az állam és az egyház szétválasztódásával – investitura harc (elválik egymástól a császárság és a római 72 pápa hatalma és intézménye), ezt a folyamatot erősíti tovább a reformáció (Kálvini). Az anyagi folyamatokat ideológiai, politikai folyamatok is kísérik. - Puritanizmus – legradikálisabb irányzata ennek a folyamatnak – XVI-XVII. sz –Anglia - Protestáns etika elvei és

puritanizmus elvei alapján – megalapítják az USA-t (Hollandiából, Angliából, Skóciából menekült csoportok hozzák létre) - Magánautonómia jön létre a gazdasági fejlődés eredménye képen, amely kirekeszti a politikát a privát viszonyokból. Függetleníti a politikai jogokat a gazdasági státusztól Nem tesz a jog különbséget, kinek milyen az anyagi helyzete. A politikai részvételi jogosítvány nincs tekintettel a gazdasági helyzetre - Megszűnik a gazdaság és a politika helyzetosztódása - Megszűnik politikai és a jogi státusz közötti különbözőség - Megszűnik a gazdasági és a politikai státusz különbözősége - A gazdasági és a politikai hatalom formálisan nem fonódik egybe (kapitalista társadalom) ⇒ meginduló tőkés termelési mód kialakulása és a társadalom egy új szerkezetbe történő átvezetése megváltoztatta az állam szervezetét, és szerepét. - Az abszolút-monarchia az első olyan államszervezet,

amely szakít a feudális államszervezeti modellel - Megnő az állam viszonylagos önállósága – az állam determinációja az államot kézben tartó csoportok szándékán múlik. - Az állam nem mechanikus alárendeltségben működik, hanem el is különül az uralkodói osztálytól személyi elkülönülés nem esik egybe személyileg az államapparátus és az uralkodói osztály. - Az állam gerincét a hivatalnok-sereg képezi, ez már szakképzettség alapján redukálódik, nem a feudális előjogok alapján. ⇓ - Az uralkodó is függetlenedik saját uralkodó csoportjától, Pl: Mária Terézia, II. József – sok ponton konfliktusba kerül saját uralkodó-osztályával, amikor modernizálni szeretne. Ezt fejezi ki Jean Bodin a Fejedelem-szuverenitás című elméletében. - Tükrözi ezt a folyamatot, - Alátámasztja ideológiailag is - Lényege: A fejedelem személye a szuverenitás letéteményese, és ez nem az uralkodó osztálytól függ, hanem

ő egy eleve elrendeltség alapján gyakorolja az állami főhatalmat. - következménye ennek a folyamatnak: - zsoldoshadseregek kialakulása – Mátyás – Fekete sereg - elkülönült rendőri szervezet - modern diplomáciai apparátus - kialakul a gazdaság tudatos állami befolyásolása - megjelenik az első átfogó állami gazdaság-politikai koncepció a XVII-XVIII. században – merkantilizmus – aktív külkereskedelem, állami felhalmozás – Colbert nevéhez fűződik - kialakulnak a nemzetállamok - megtörténik a jog egységesítése - jogszolgáltatás kiválása a közigazgatásból - a jog kodifikációja, kialakul az egységes, kontinentális jogrendszer, ami germanista, romanista alapokra épül. A jogalkotás strukturálódik, kialakulnak a fő jogforrási formák, a törvény és a rendelet 73 A törvény, amelynek megalkotása a legfelsőbb képviseleti szervhez kötődik (parlament, országgyűlés), a rendelet, amely a

végrehajtó-hatalom tipikus jogalkotási formája, amely a törvények végrehajtását szolgálja. - Kodifikáció – új jog alkotása – átfogó kódexek, melyek az azonos jellegű társadalmi viszonyok átfogó szabályozását tartalmazza – nem összegyűjti a meglévő jogszabályokat, hanem új jogot alkot - Nagy példák (nagy kódexek Napóleonhoz kötődnek – Cod Civil, Cod Genal, német PTK, osztrák ptk) visszanyúlnak a római jog elveihez, a római jogot ültetik át a XIX. sz viszonyaira – Németországban). Nyugat-Európában több évszázad alatt zajló, lépésről – lépésre történő folyamat következménye. KeletEurópában, kelet-közép Európában ez a folyamat nem volt ilyen következetes, ezeket a folyamatokat felülről – lefelé, reformokkal kívánták végrehajtani. Összegezve: 1. A polgári társadalom és a politikai állam szétválásának következményeként megszűnik a magántulajdon és a politikai hatalom szoros

összefonódása, szétválik a gazdaság és a politika 2. Megszűnik a rendi társadalom függősége, helyébe tiszta osztálytársadalom alakul ki 3. Elkülönül a köz és a magánélet (a közélet a politika sávja) 4. Létrejön a tőkés vállalkozó és a hivatásos politikusok közti munkamegosztás, kialakulnak a közvetítő kapcsolatok – a politikai pártok 5. Kialakul a bürokrácia, mint az állami apparátus sajátos formája 6. Létrejön a modern jog, melyben a formalizáltság a jellemző 7. Differenciálódnak a társadalom intézményei: állami és nem állami politikai intézmények 8. Ezekhez a folyamatokhoz ideológiai áramlatok kapcsolódnak, kezdetben a természetjog, mely a feudális joggal szemben a természet törvényeire hivatkozik, így tagadja az egyenlőtlenséget. 9. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmustanítások és a nacionalizmus 74 3. Magyar alkotmányfejlődés főbb szakaszai - több szakasz: 1. Történeti alkotmány

időszaka 2. Polgári alkotmány kialakulásának időszaka 3. Jogfolytonosság időszaka (a két vh közt) 4. ’45-47 polgári demokratikus alkotmány fejlődési szakasza 5. ’49-89 Szocialista alkotmány 6. ’89 – től jogállami alkotmány 1. Az ezeréves alkotmány kialakulásának időszaka – történeti alkotmány fejlődés korszaka (több dokumentum, évszázadról évszázadra kialakult). Magyarország ezeréves államisággal rendelkezik A magyar történelemben nem volt olyan időszak, amikor az önálló államiság megszűnt volna. Magyarország a XVI. sz-ban a három részre szakadás ellenére is az államiság folytonossága megmaradt. Ezért tehát mindenkor különös hangsúlyt kapott a magyar közjogi gondolkodásban az ezer éves alkotmány és a magyar államiság. Ennek voltak pozitív és negatív hatásai a történelmi fejlődésünkre. Pozitív hatások: - nemzeti önállóság megőrzése - stabil intézmények kialakulása Negatív hatások:

Negatív hatások: - az ideológia konzervativizmusa fékezi a polgári alkotmányosság értékeit - túlságosan a nemesi előjogok védelmére épül a szemlélet A történeti alkotmány fejlődésében fontos dokumentumok: - 1222 Arany Bulla 7 évvel a Magna Charta után, ugyanazokat az elveket, követelményeket szabályozta (ellenálláshoz való jogot, nemesi kiváltságok rögzítését, királyi önkény korlátozásának eszközeit teremtette meg) Szent Korona Tan Arra épül, hogy a korona nem egyszerűen a király jelképe, hanem az állami szuverenitás kifejezője. Benne kapcsolódnak össze az államalkotó tényezők, a király, a főnemesség és a köznemesség. Egységet jelent, mindazok a társadalmi csoportok, amik letéteményesei a szuverenitásnak. Ez a teória sokáig uralkodó állameszme, nem foglalja magába és nem fejezi ki a társadalom azon - számban jelentősebb csoportját – a nem nemeseket, a polgári társadalmat a jobbágyságot. Ennek a

szimbolikának az alapja szűnik meg 3 fontos eseménnyel: 1848 – rendiség felszámolása 1918 – dualista államszövetség bukása, a monarchikus államforma megszűnése, VI. Károly lemond Magyarország trónjáról. 1946 – I. Törvény – rendezi Magyarország államformáját és kimondja a köztársaságot 75 Ez a tan e miatt a három esemény miatt aktuális közjogi tartalmát elveszítette, pusztán történeti relikvia. 1. Polgári alkotmány kialakulása XIX sz. fontos folyamatait foglalja magába 2 nagy tetőpont: 1848, 1867. Nyitása a reformországgyűlések – 1830 – as évek 2 külföldi hatás befolyása alatt formálódnak a polgári átalakulás irányai Magyarországon: - francia hatás – XVIII. sz vége – XIX sz eleje – felvilágosodás – Batsányi - angol parlamentarizmus példái – Széchenyi Tetőpontja ennek a folyamatnak: 1848-as forradalom, az Áprilisi Törvények. Enne a törvénynek 2 hatása: a. társadalmi: megszűntetik a

rendi feudális társadalmak, jobbágyfelszabadítás, ősiség eltörlése, közteherviselés – egy modern társadalom alapját veti meg. b. Jogi, politikai – az áprilisi törvények nyomán egy korszerű, a kor követelményeinek színvonalán álló államszervezet épül ki. - Az áprilisi törvények szabályozták a felelős magyar minisztériumról. Ez a törvény nem egy minisztériumról, hanem az államról szól. - Törvény született a népképviseleti országgyűlésről – 1848 nyara – 1. Népképviseleti választások - Létrehozták a korszerű népképviseleti vármegye-rendszert - Törvényt fogadtak el a városokról Egy alkotmányos monarchia államszerkezete fejlődött ki. 1867 – Kiegyezés. A polgári átalakulás másik csúcspontja A polgári átalakulás újabb lendületet vesz, egy dualista államszövetségi rendszert alkottak meg, mely biztosította a magyar államiság önállóságát. Ausztriát és Magyarországot külön kormány

irányítja, külön törvényhozást működtet. Horvát-Magyar kiegyezés – 1868 A horvát-magyar viszonyt rendezte, a horvát félnek előnyösebb módon. Korszerű igazságszolgáltatás megteremtése, annak elválasztása a végrehajtó-hatalomtól. 1869 – Bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény – ez különíti el először az igazságszolgáltatás szervezetét a végrehajtó-hatalom szervezetétől és önálló hatalmi ágként határozta meg. 1871 – ügyészségről szóló törvény – az ügyészséget a végrehajtó-hatalom részeként határozza meg. A kormánynak alárendelt ügyészség. 1896 - önálló Közigazgatási Bíróság 1880-as évek : 4 szintű bírósági szervezetet építettek ki 11 ítélő-tábla – regionális szintet jelentik Ez a korszak egy óriási lépés gazdasági és társadalmi értelemben. 76 1868 – Nemzetiségi törvény – liberális szemléletű törvény, azonban fokozatosan szűkítik, később ebből erednek

a feszültségi gócok, konfliktusok ⇒ 1. Vh 1. Jogfolytonosság időszaka - a két világháború közti időszak 1918 – IV. Károly lemond – véget ér a Habsburg imperium Magyarországon Az I. vh-t követő forradalmak után olyan jobboldali kurzus rendezkedett be Magyarországon, amelynek politikájában a jogfolytonosság vált meghatározóvá. - nem ismerték el a békeszerződés következtében végbement változásokat, az államformában a ’18 előtti állapotot tekintik irányadónak - teljes területi revízió igénye - az ország államformája, annak ellenére, hogy IV. Károly lemondott a trónról a királyság maradt - Az ANTANT és a környező országok erőteljesen felléptek azért, hogy Magyarországon betöltsék az uralkodó helyét. IV Károly két sikertelen kísérlete (’20 és ’21) – királypuccsok – visszaszorítják Iv Károlyt – száműzik Madeira szigetére. Kormányforma átalakítására – 1920-as I törvény

kormányzó jogállásáról szól. Az uralkodó helyébe az államfői jogokat a kormányzó gyakorolhatja ’30-as évek – a kormányzó helyettesére vonatkozó törvény. 1. 1944-’45 öt követően az alkotmány fejlődés szempontjából a leglényegesebb törvény a ’46 évi I. törvény – Magyarország államformájának rendezéséről – Köztársasági Törvény - nem rendezi a kormányzás egész szerkezetét - a Köztársasági Elnök funkcióját, hatáskörét szabályozza - lezárul az 1918 óta tartó időszak azzal, hogy - 1946 február 1-én kikiáltják a Magyar Köztársaságot. - A törvény preambulumában a magyar jogtörténetben először kifejezik az állampolgári jogok tiszteletben tartását, utalás történik az emberi jogokra. - ’46 évi I. törvény 1949-ig volt hatályban, joggal nevezik Kis Alkotmánynak - ’88-’89-ben is ehhez nyúlnak vissza. 1. Szocialista Alkotmány - 1949 – évi XX. Törvény – a magyar

jogtörténet első chartális alkotmánya - tartalmilag szovjet típusú politikai berendezkedést honosította meg Magyarországon. - Lényege – szemben a polgári alkotmányosság követelményeivel, az államhatalmi ágak egysége – a végrehajtó és a törvényhozói hatalom egysége - Az Országgyűlést helyettesítő Elnöki Tanács létrehozatala - A gazdasági, szociális és kulturális jogok felsorolása lényeges garanciák nélkül - 1972 – nagyobb alkotmány módosítás: - alkotmány preambuluma - 1000 éves Magyar államiság – utalás - lényeges változások csak 1988-89-ben történtek. 77 1987 évi XI. törvény – a jogalkotásról szóló törvény – ma is hatályban van Meghatározták, melyek azok a törvényhozási tárgyak, amelyek csak az Országgyűlés alkothat meg és nem az Elnöki Tanács – ezzel elkezdték kiszorítani az elnöki tanácsot 1984 – Alkotmányjogi Tanács - az alkotmányvédelem intézményének

szánták // Alkotmánybíróság - a jogszabályok megfelelnek-e az alkotmánynak. Rendkívül szűk hatásköre volt: - nem vizsgálhatja a törvény alkotmányellenességét - nem vizsgálhatja a legfelsőbb bíróságirányelveit, elvi döntéseit - nem vizsgálhatja a törvényerejű rendeleteket (ezeket az Elnöki Tanács alkotta) – a legfontosabb szabályok kerültek ki az Alkotmányjogi Tanács ellenőrzése alól. - Más esetben felfüggeszthette a jogszabály érvényesítését Azt szimbolizálta, hogy bizonyos intézményeket, amik a polgári alkotmányosságra jellemzőek, megpróbálta adaptálni az akkori viszonyok között az alkotmányos rendszerbe. Összehasonlító jogtudomány kialakulása: jelentőségét 88-89-90-ben lehet érzékelni. Különböző államok alkotmányos rendszereiben meglevő intézményeit veti össze. (Pl: parlamentarizmus – Angliában és Franciaországban) - az összehasonlító módszer és az alkalmazására kiépülő

összehasonlító jogtudomány nagyon nagymértékben elősegíti a jogalkotást. Kitekintést ad a jogalkotónak Magyarországon a ’70-es évektől kezdődően a polgári jogban, az alkotmányjogban, igen erős műhelyek jöttek létre, az összehasonlító jogtudomány művelői komoly tudományos muníciót hoztak létre, és fokozatosan lefordították ezeket a tanulmányokat magyar nyelvre is. (??) - A ’80-as évek elején jelent meg a nyugat európai alkotmányjog I. kötet – a II vh után létrejött korszerű szemléletű európai alkotmányokat tartalmazta. A ’80-as évek második felében jelent meg egy újabb kötet, ami a legújabb nyugat-európai alkotmányok, amelyek már a totális berendezkedésből kilépett Görög, Török, Portugál, Spanyol alkotmányokat tartalmazta, és ezek azért voltak jelentősek, mert lehetőséget teremtettek a politikusok számára is 88-89-90-ben, amikor az új alkotmányos megoldásokat keresték, arra, hogy megfelelő

források alapján, autentikus példákat tudjanak használni az alkotmányozás menetében. Néhány év múlva az összehasonlító alkotmányjog tudománya is képes volt visszahatni a politikai folyamatokra. 78 4. Az 1989 Évi XXXI Tv a jogállami alkotmányról, Az 1991-es alkotmányreform Jogállami alkotmány kialakulásának időszaka - ez a folyamat 89-90-ben tetőzött - 2 fontos fordulópontja van: - ’89 évi XXXI-es Törvényben foglalt alkotmánymódosítás - ’90 - több törvényben rögzített, ’89 októberében kialakult alkotmányos berendezkedés. Azt az alkotmányos berendezkedést rögzítette ’90-ben, ami napjainkig is, már 12 éve funkcionál. Gazdasági, előzmények: ’70-es, ’80-as évek magyar fejlődésnek 2 jellemző vonása van: A gazdaságban a reform törekvések a főként a ’60-as évek végétől jelentkeztek. A gazdasági viszonyokban ellentmondásosan, a kor keretei között erőteljes reformok jelentkeztek. Addig a

politikai reformok terén nincs ilyen dinamizmus, a politikai reformok egészen a ’80-as évek második feléig lefékeződnek. Aszinkron keletkezett Magyarországon, a gazdasági reformok és a gazdasági változások között. A magyar gazdaság a ’70-es évektől szoros kapcsolatba került az Európai Gazdasági Közösséggel – ’73 – árgarancia megállapodás, ’80-as évek – ágazati megállapodások – acélipar. A magyar külkereskedelmi forgalom ’20%-a a ’80-as évek elején az EGK országaival bonyolódott le, és az a részesedés 50%-ra ment fel a ’90-es évek elejére. 1986-ban döntött úgy az Európai Parlament, hogy Magyarországot egyedileg kell kezelni a térség országai közül. 1988 július 30-án kötötték meg az első Ek – Magyarország közötti átfogó, kétoldali megállapodást 1989 nyarán indult meg a pártprogram, amely elsősorban a Lengyel és Magyar gazdaság rekonstrukcióját szolgálta, később aztán kibővül, több

kelet-közép európai állam és a Szovjetunió utódállamaira is kiterjesztik ezt a segélyprogramot. Politikai előzmények: 1988-tól gyorsulnak fel az események és ’88-ra már a gazdasági és a politikai reformok között az aszinkronitás megszűnt, és megkezdődött a piacgazdasághoz szükséges jogi feltételek megteremtése. Ezek sorában korszakos jelentőségű volt: 1988 – Társasági Törvény – megnyitja az utat a magánszektor előtt, a magán-megtakarításokat vissza lehessen forgatni vállalkozásokba. Megalkotásánál figyelembe veszik az Európai Közösségek irányelveit is 1988 – A külföldiek befektetéséről szóló törvény – a külföldiek számára megnyitotta a magyar beruházási lehetőségeket, garanciát ad a későbbi államosításokkal szemben, és biztosítja, hogy ki lehessen vinni, át lehessen alakítani a Magyarországon megtermelt profitot. 1989 – Értékpapír törvény 1990 nyara – Tőzsde indulása Előkészítették

a verseny törvényt – már csak az új parlament tárgyalja meg Ezekkel a törvényekkel Magyarországon az áttérés a piacgazdaság viszonyaira, gyakorlatilag megtörtént, megindult egy nagy deregulációs hullám, hatályon kívül helyeztek több, mint 900 olyan jogi normát, előírást, körlevelet, miniszteri utasítást, amely a gazdasági fejlődésnek ?? 1500-ból 900-at dereguláltak. A piacgazdaság kiépítéséhez szükséges strat-helyzet és a jogi feltételek fokozatosan megszülettek. Politikai feltételek: 79 1988 – Egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény előkészítése megkezdődik – nagy társadalmi vitát váltott ki. 1989 évi II. törvény - január 11 – elfogadják az Egyesülési jogról szóló törvényt, azt eredményezi, hogy Magyarországon jogilag megszűnik az egypárt rendszer, és lehetőséget ad a törvény pártok alakítására. Jogilag ez az aktus jelenti a pártállam végét. 1989 évi III. törvény –

Gyülekezési jogról szóló törvény 1989 Népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló törvény 1989 Sztrájkjogról szóló törvény 1989 Lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény Ezek mind elősegítették, hogy a társadalom, politikai szerveződése meginduljon. Megindult az új alkotmányozás feladata is, 1988-ban létrejött egy kodifikációs bizottság, és elkészült az alkotmány-koncepció 1989 elejére, amit be is terjesztettek februárban az országgyűlés elé. A politikai változások eredményeképp, megindult a politikai pártok kialakulásának folyamata, létrejött az együttműködés ezek között a pártok között. 1989 március – Ellenzéki Kerekasztal megalakulása – a pártok közötti együttműködést jelentette az állampárttal szemben (MSZMP), és megfogalmazódik az az igény, hogy ne ez az országgyűlés, amelyet 1985-ben választottak fogadja el az alkotmányt. Szeptember, a tárgyalássorozat vége – az

alkotmányozás folyamatát állítsák le, az országgyűlés csak azokat a törvényeket fogadja el, amelyek elkerülhetetlenek a politikai átalakulás biztosításához. Ekkor fogadják el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, az új választójogi törvényt, módosították a BTK-t, a bűntető-eljárási törvényt. Az akkor ellenzékben levő politikai erők több országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezték, az akkori választójogi szabályok lehetővé tették a visszahívást. Ezek az akkori prominens vezetők felé irányultak és azzal a veszéllyel jártak, hogy ha ezek általánossá válnak, akkor nem lesz olyan országgyűlés, amely megalkossa az átalakuláshoz szükséges törvényeket. ’89 nyarán ezek a visszahívások megálltak Így 1989 őszén az országgyűlés el tudta fogadni a sarkalatos törvényeket, és ezzel megteremtették az utat a többpárti átalakulás és a szabad választás előtt. Az átalakuláshoz szükséges

feltételeket nem egy új alkotmányban, hanem a ’89 évi XXXI-es törvényben foglalták össze, amelyet 1989 október 23-án hirdettek ki. Ez az alkotmány-módosítás formailag az 1949 évi XX-as törvényt módosította, tartalmilag egy teljesen új alkotmányt jelentett, egy jogállami alkotmányt. Ennek az átalakulásnak az volt a magyar sajátossága és egyben fontos értéke, hogy az átalakulásban résztvevők közös törekvése szerint békés úton kell megvalósítani ezt az átalakulást, és miután a békés úton történő megvalósítás csak a jog segítségével történhet, ezért ebben a folyamatban megkülönböztetett szerepe volt a jogalkotásnak, ezért nevezték ezt jogállami forradalomnak. Ez egy sajátos összefüggést vet fel, amit az alkotmánybíróság 1992 márciusában bont ki egy híres határozatában: hogy az új szabályok megalkotása a régi jogrend keretei között történt, tehát a régi jogra épült fel az új jogi berendezkedés,

kötelező ereje a régi jogból származik, ez egy formai kontinuitást jelentett a jogalkotásban, ami egy mély tartalmi diszkontinuitást fejez ki. A jogszabályok érvényességének megítélésében az a lényeges, hogy a tartalom miként viszonyul az új alkotmány ,? 80 A létrejövő berendezkedés, ami 89 őszén kialakult minden elemében teljesen megfelelt a polgári alkotmányosság követelményeinek: - parlamentáris berendezkedés jött létre - 89 őszén a végrehajtó-hatalom és a törvényhozó-hatalom viszonyában erőteljesen dominál a törvényhozó-hatalom - érvényesül az államhatalmi ágak elválasztásának elve - érvényesül a bírói hatalom függetlenségének elve - alapvető a berendezkedésben a képviseleti demokrácia, de kiegészül a népszavazás és a népi kezdeményezés országos és helyi színtereivel. - kialakul a fékek, ellensúlyok rendszere az államszervezeten belül - létrejöttek a hatalom korlátozására

hivatott intézmények: alkotmánybíróság, amely a törvényhozóhatalom korlátja, joga megvizsgálni, hogy a törvényhozás által létrehozott normák, törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal. A parlamenti többség másik korlátja a 2/3-os törvények köre A 89-es alkotmánymódosítás vezette be az ún. sarkalatos törvények fogalmát, amelyek a politikai berendezkedés alapvető intézményeire vonatkoznak: választójog, emberi jogok szabályozására stb. 34 ilyen törvényhozási tárgy van, amelyben az alkotmány 2/3-os törvényhez köt. Kiépültek olyan ellenőrző intézmények, mint az Állami Számvevőszék, mely költségvetési pénzek felhasználásával foglalkozik. Egy neuralgikus pontja a rendszernek a Köztársasági Elnök intézménye. A köztársasági Elnök jogállásának meghatározásában a 1946 évi I. törvényt vették alapul Az kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az országgyűlés válassza meg a Köztársasági Elnököt, nem

pedig közvetlenül az ország lakóival válasszák meg. Ennek kapcsán olyan kompromisszum születet, ami az október 23-án kihirdetésre kerülő alkotmányba is bekerült, hogy első alkalommal 1990 tavaszán ez legyen az általános forma, hogy az országgyűlés válasszon köztársasági elnököt de egyszer, az átmenet sajátos viszonyi között népszavazás válasszon Köztársasági Elnököt. (A SzDSz népszavazási kezdeményezést indított, hogy ne népszavazással válasszák a K E-t – nem akarták Pozsgait) Nem népszavazással választottak. 1990 tavaszán került sor az első szabad választásokra Magyarországon, ennek eredményeképp az összeülő országgyűlés több ponton módosította a 89 őszén kialakult alkotmányi berendezkedést: - alapvetően megváltozott a kormány és az országgyűlés viszonya: megnőtt a kormány dominanciája az országgyűléssel szemben. A változások keretét az SzDSz és az MDF között létrejött megállapodás

szabta meg – SzDSz –MDF paktum. - A miniszterelnök szerepének megnövelése a kormányon belül, a miniszterelnöknek a jogi lehetőséget ad a miniszterek megválasztásában, elmozdításában, ennek kezdeményezésében szinte korlátlan. Megszűnik a klasszikus miniszteri felelősség intézménye, és ez által a miniszterelnök kénye-kedve szerint váltogathatja a kormány tagjait. A miniszter formálisan a parlamentnek tartozik felelősséggel, de politikai pályája a miniszterelnök döntésén múlik. - Konstruktív bizalmatlansági intézményének bevezetése. A bonni alaptörvényből került át a magyar alkotmányos megoldások közé. Egy parlamentáris rendszerben a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani. Ha ez az indítvány többségben van, a miniszterelnöknek le kell mondania. – ez az alapeset Konstruktív bizalmatlansági indítvány – ’49-es bonni alaptörvényből – 81 ugyanazzal a döntéssel kell

megvonni a bizalmat a miniszterelnöktől, és kell megválasztani az újat. Tehát 2 feladatot kell teljesíteni egyszerre, és ahhoz, hogy egy parlamentben dűlőre lehessen jutni az egyes pártok között, abban, hogy a kormányt meg kell buktatni – ez még elképzelhető, de hogy ki legye az új miniszterelnök, még ebben is meg tudjanak állapodni ez már jóval nehezebb. Egyidejű döntés a régi miniszterelnök leváltásáról és az új miniszterelnök megválasztásáról. Mikor lehet egy bizalmatlansági indítványt eredménnyel végigvinni az országgyűlésben - akkor, ha a kormánykoalíción belül megbomlott az egység. Ennek a kivédését szolgálta a konstruktív bizalmatlansági indítvány, hogy megnehezítsék ennek az egységnek a kialakítását, és megnehezítsék azt, hogy a miniszterelnököt el lehessen mozdítani. A magyar közjogi berendezkedésben több olyan elem van, amely a kormány stabilitását szolgálja, egyik vezérelve volt a ’90-es

változásoknak, hogy Magyarországon stabil kormány legyen, nehezen legyen elmozdítható és ez által a gyakori kormányváltással járó veszélyeket ki lehessen iktatni. - A 2/3-os törvények szűkítése, amely a 89-hez viszonyított szűkítés. A konszenzus kényszert is szűkebbé tette. 1992 – A személyes és a közérdekű adatok védelméről szóló törvény. Amiben létrehozták az Adatvédelmi Biztos intézményét. 1993 - Ombudsman törvény, az általános biztos, helyettes és kisebbségi biztosról szóló törvény 1995-ben tudja megválasztani az Országgyűlés ezeket a biztosokat 1997 – A bírói hatalom további erősítését jelenti – Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely átvette az Igazságügy Miniszter igazgatási jogosítványait, a bíróságok szervezetében. Ezzel teljes egészében elvált Magyarországon egymástól a bírói hatalom és a végrehajtó-hatalom. 82 5. Jogforrási rendszer Jogforrási rendszer: azok az

alkotmányjogi intézmények, amelyek egy adott államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, azaz meghatározzák a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok ehhez igazodó hierarchiáját és típusait, személyi, területi időbeli hatályát, kihirdetésének módját, valamint a jogalkotás alkotmányosságának és törvényességének garanciáit. A jog forrása jelentheti egyrészt magát a jogszabályt, másrészt a jogszabályt kibocsátó állami szervet. Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok jelenleg a következők: -az Országgyűlés alkotmányt és törvényt; -a Kormány rendeletet; - a Kormány elnöke és tagjai rendeletet; - az önkormányzatok rendeletet; bocsáthatnak ki. A törvény A törvény a legfelső szintű képviseleti szerv, az Országgyűlés által kibocsátott aktus, a legmagasabb szintű jogszabály. Az országgyűlés alkotmányos jogkörének védelmét és a törvényi szabályozás

jelentőségét garantálja az ún. törvényhozási tárgyak meghatározása "Egyszerű törvények" és "kétharmados törvények" Mindkét törvénytípus elfogadásának feltétele az, hogy az Országgyűlés határozatképes legyen. A törvények elfogadásához egyszerű többségi szavazás, vagy a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A rendeletek Tartalmi ismérvek alapján eredeti jogot alkotó, vagyis valamely életviszonyt elsőként szabályozó rendeleteket és végrehajtási rendeleteket különböztetünk meg. Eredeti jogot alkotó rendeletet hozhat a Kormány és a helyi önkormányzatok. A Kormány elnöke és tagjai, és a megyei önkormányzatok csak végrehajtási rendeleteket alkothatnak. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei a) Határozatok kibocsátására testületi szervek, az Országgyűlés, a Kormány, a kormánybizottságok és az önkormányzatok jogosultak. b) Utasítás kiadására egyszemélyi

felelős vezetők jogosultak kötelező erővel. Tárcaközlöny c) Jegybanki rendelkezés. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként a pénzintézetekre és a pénzintézeti tevékenységet is végző jogi személyiség nélküli, gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra kötelező előírásokat adhat ki. Pénzügyi Közlöny A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed. Magyar Közlöny d) Statisztikai közlemény. A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozás, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki. 83 e) Jogi iránymutatások. Az Országgyűlés és a Kormány irányelvet bocsát ki, általános érvényű célokat, programokat határoz meg. Az

Országgyűlés és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti. - Magyar Közlöny A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékozatót adhat ki. Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére. A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szerveknek feladatuk teljesítéséhez ismerniük kell. Nemzetközi szerződések a jogforrási rendszerben A nemzetközi szerződések a bennük résztvevő államokat kötelezik. Azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek a rnagánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat és kötelességeket valamilyen belső központi jogszabállyal ki kell hirdetni. Ezek a szerződések a belső jog forrásává válnak Az előző körbe nem tartozó nemzetközi szerződésélcet is közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. A

jogszabályok érvényessége és hatályossága A jogszabály érvényes, ha azt az arra jogalkotó hatáskörrel bíró állami szerv a megfelelő eljárási szabályok szerint alkotta meg és kihirdette. A jogszabály hatályán azt értjük, hogy annak alapján adott időben, területen és személyekre nézve jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szűnhetnek meg. Az időbeli hatály: A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének időpontját. A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettségeket, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A jogszabályt és végrehajtási jogszabályokat egyidejűleg kell hatályba léptetni. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott idő lejárt. A jogszabályok kihirdetése és közzététele a) A Magyar Közlönyben teszik közzé a jogszabályok mellett a nemzetközi szerződéseket, az

Országgyűlés és a Kormány azon határozatait és jogi iránymutatásait, amelyeket itt rendeltek el közzétenni, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait, az Alkotmánybíróság egyes határozatait, és a személyi kérdésekben hozott döntéseket. b) Szintén hivatalos lap a Határozatok Tára. Ez a lap közli a Kormány azon határozatait, amelyeknek közzétételét a testület itt rendelte e1. c) A minisztériumok az utasítások és jogi iránymutatások - tárcaközlönyök. Jogszabálygyűjtemények, "Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye", "Hatályos jogszabályok gyűjteménye". 84 6. Az országgyűlés és a kormány a magyar alkotmányos rendszerben Országgyűlés A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. A népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és

feltételeit. A parlament hatáskörének is vannak alkotmányos korlátai. Ezek a közjogi korlátok részben az államszervezeten belül, részben az államszervezeten kívül találhatók. A parlament legfontosabb funkciója a törvényhozás. A törvénykezdeményezés jogával a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési bizottságok és az országgyűlési képviselők rendelkeznek. A törvényhozás az országgyűlés kizárólagos jogköre. Kivételes eljárás: a törvényjavaslat érdemi vitáját lényegében az országgyűlési bizottság folytatja le. A házszabály lehetőséget ad arra, hogy az ogy két fordulóban tárgyalja meg. A törvényjavaslatoknak általános és részletes vitája van. Az általános vita a törvényjavaslat egésze, vagy az egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett

rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. Lezárását a szavazás követi Először a módosító javaslatokról kell szavazni. A részletes vita és a módosító javaslatokkal érintett rendelkezések feletti szavazás után zárószavazást tartanak a törvényjavaslat egészéről. Az országgyűlés által elfogadott törvényt az országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. A törvény kihirdetéséről a köztársasági elnök gondoskodik. Aki egy alkalommal észrevételének közlésével visszaküldheti az országgyűlésnek. alkotmányellenesnek tartja a törvény aláírása előtt véleményezésre megküldheti az alkotmánybíróságnak. Végül hivatalos lapban ki kell hirdetni A kormányzat ellenőrzése. A plénumon gyakorolt ellenőrzés formáihoz soroljuk a beszámolót, a jelentéstételt, a tájékoztatót és a politikai vitát, az interpellációt és a kérdést. A plénumon kívül: bizottsági

rendszer és a parlament ellenőrzésre szakosított speciális szervei, a parlamenti biztosok és az Állami Számvevőszék. Interpelláció és a kérdés. Az országgyűlés tagjai az országgyűlési biztosokhoz, az Állami Számvevőszéle elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a kormányhoz, a kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Az interpelláció magyarázat kérése, a kérdés esetében pedig felvilágosítás kérése céljából lehet fordulni. A kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz. A fő szabály azonban mindkét intézménynél az azonnali szóbeli válaszadás kötelezettsége 1994- azonnali kérdések és válaszok órája. Heti legalább 60 percet kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására. Ebben az órában az

alkotmány szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendétkezésre A képviselőnek és a megkérdezettnek egy perces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg. 85 Szervező, és szervezeti kérdések. E funkciókörön belül az országgyűlés mindenekelőtt kialakítja saját szervezetét. Az alkotmány értelmében az országgyűlés határozza meg továbbá a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszéle elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A választás - miniszterelnök kivételével- titkos szavazással történik. Politikai jellegű funkciókörök legfontosabb hatáskörei: a) megállapítja az

államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; b) dönt a kormány programjáról; c) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket; d) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; e) kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; f) kihirdeti a szükségállapotot; g) dönt a fegyveres erők külföldi, vagy országon belüli alkalmazásáról; h) dönt az állami területi beosztással kapcsolatos hatáskörökben i) j) közkegyelmet gyakorol; országos népszavazást rendel el; k) megilleti az önkormányzatok feloszlatásának joga; l) dönt a bíróságoly szervezéséről és megszüntetéséről; m) kitüntetéseket alapíthat stb. Az országgyűlés szervezete Az Országgyűlés titkos szavazással választja meg tisztségviselőit: elnök, az alelnökök és a jegyzők. Az Országgyűlés

szervezetének egységei a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, a frakciók. Megalakításának szabályait a Házszabály tartalmazza. Ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre. Az ugyanazon párthoz tartozó népviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja A kilépett, vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, továbbá az Házbizottság. A Házbizottság a parlamenti pártok közötti megegyezés és a parlamenti munka szervezésének feladatát látja el. A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai: az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője. Szavazati joggal csak a frakcióvezetők, akadályoztatásuk esetén helyetteseik rendelkeznek. A Házbizottság döntéseit egyhangúlag

hozza Egyhangú döntés hiányában az Országgyűlés vagy az Országgyűlés elnöke dönt. Háromféle bizottsági típus: állandó és ideiglenes bizottságok között. Az ideiglenes bizottság: vizsgáló és eseti bizottság lehet. 86 Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. 1. Alkotmány- és igazságügyi bizottság, 2. Gazdasági bizottság, 3. Költségvetési és pénzügyi bizottság, 4. Külügyi bizottság, 5. Mezőgazdasági bizottság, 6. Önkormányzati és rendészeti bizottság, 7. Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi bizottság, 8. Honvédelmi bizottság, 9. Környezetvédelmi bizottság, 10. Kulturális és sajtóbizottság, 11. Egészségügyi és Szociális bizottság,

12. Oktatási és tudományos bizottság 13. Ifjúsági és sportbizottság, 14. Európai integrációs ügyek bizottsága, 15. Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, 16. Számvevőszéki bizottság, 17. Nemzetbiztonsági bizottság, 18. Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság, 19. Idegenforgalmi bizottság, 20. Területfejlesztési bizottság, 21. Társadalmi szervezetek bizottsága, 22. Ügyrendi bizottság Az ogy a bizottságot létrehozó határozatában a megjelölt ügyekre eseti bizottságot alakíthat. Feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés a bizottság felállításakor határozza meg. Tagjainak legfeljebb a fele lehet nem országgyűlési képviselő is A bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet. Nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg 87 Bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Létre kell hozni, ha képviselők

egyötöde indítványozza. Tagja csak országgyűlési képviselő lehet A kormányzati szerveket ellenőrző vizsgálóbizottság elnöke a kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. A vizsgálóbizottságot paritásos alapon kell megalakítani A parlamenti apparátus az Országgyűlés Hivatala, az Országgyűlés főtitkára és más belső szervezeti egységekből áll. Az Országgyűlés működése Négy évi időtartamra választják, megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és az új Ogy alakuló üléséig tart. Rendes megbízatási ideje lerövidülhet, de meg is hosszabbodhat. Évente két rendes ülésszakot tart A parlament ülései nyilvánosak, de zárt ülés tartását is határozhatják el. Akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van. Általában nyílt szavazással határon, de egyes esetekben titkosan szavaz (szavazólappal). Név szerinti szavazást is el lehet rendelni. A képviselők jogállása A parlamenti demokráciák

képviselőinek mandátuma közjogilag szabad. A képviselők beszámoltatására, visszahívására nincs lehetőség. Az Országgyűlés 386 képviselőjének jogai és kötelezettségei egyenlők. Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: az Országgyűlés működésének befejeztével, a képviselő halálával, lemondással, a választójog elvesztésével és az összeférhetetlenség kimondásával. Közhivatali összeférhetetlenségi okok: képviselő más hatalmi ágban nem tevékenykedhet. Az 1997 évi V törvény: érdekeltségi és méltatlansági összeférhetetlenség mellett, bizonyos médiával kapcsolatos pozíciók is tiltottak az ogy képviselők számára. Mentelmi jog, felelőtlenség és a sérthetetlenség: A felelőtlenség értelmében a képviselőt a parlamenti szólásszabadság jegyében a képviselői minőség megszűnése után sem lehet felelősségre vonni a képviselői minőségben végzett munkája során tett nyilatkozataiért. Ez

a mentesség nem vonatkozik az államtitok sértésre, a rágalmazásra, a becsületsértésre, és a képviselő polgári jogi felelősségére. Sérthetetlenség, - feltételes eljárási mentességet biztosít a képviselő számára e minőségen kívül elkövetett cselekményei miatt. Csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az ogy előzetes hozzájárulásával lehet büntető, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni. A mentelmi jog nem személyes jog, az ogy munka zavartalanságának biztosítéka. A k mentelmi jogáról - szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. Az Ogy mentelmi ügyeltben a képviselők kétharmadának szavazatával dönt Az ogyi képviselőket az anyagi függetlenségüket garantáló tiszteletdíj, meghatározott kedvezményelv és költségtérítés illeti meg. A kormány E hatalom résztvevői nem csak végrehajtói a törvényhozás aktusainak, hanem legfelsőbb szinten maguk is részt

vesznek a társadalompolitikai döntések előkészítésében, kidolgozásában és a kormányzásban. Egyre inkább elválik egymástól a politikai kormányzás, és az adminisztráció tevékenysége. 88 A kormánynak a parlamentáris rendszerekben bírnia kell a parlament bizalmát. A bizalmi kérdés intézménye a kormány politikai felelősségének érvényesítésére szolgál. Az alkotmány 35 § értelmében a kormány: a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alá rendelt szervelv munkáját, összehangolja tevékenységüket; d) a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; e) biztosítja a társadalmi, gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról; f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja

az ezek megvalósulásához szükséges feltételelvet; g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; h) irányítja a fegyveres erőív, a rendőrség és a rendészeti szervelv működését; i) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményének az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyelvet a törvény hatáskörébe utal. A kormány továbbá feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a kormány

határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágait. A tárca nélküli miniszterek ellátják a kormány által meghatározott feladataikat. A kormány tagjai és a miniszterelnök feladatuk ellátásé körében rendeleteket adhatnak ki. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az ogy egyszerre határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a k e nevezi ki és menti fel A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A kormány tagjai a kormány megalakulása után az ogy előtt esküt tesznek. A kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe. A kormány megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott országgyűlés megalakulásával, b) a miniszterelnök, illetőleg a kormány lemondásával, c) miniszterelnök

halálával, d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével, c) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg f) ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. A kormánynak bírni kell az országgyűlés politikai bizalmát. A Magyar Alkotmány a konstruktív bizalmatlanság intézményét szabályozza. Az új miniszterelnök személyére is javaslatot kell tenniük A bizalmi kérdés felvetését a miniszterelnök írtján a kormány is kezdeményezheti. Ha az országgyűlés nem szavaz bizalmat a kormánynak, a kormány köteles lemondani. Ha a kormány megbízatása megszűnik, az új kormány megalakulásáig a kormány hivatalban marad és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyelv a 89 kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Ha a miniszterelnök

megbízatása az újonnan megválasztott Ogy megalakulásával, a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak a törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat. Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, miatt szűnik meg, az írj miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja, a miniszterelnök hatáskörét, aki az első helyen kijelölt miniszter. Működéséért a kormány az országgyűlésnek felelős. A magyar kormányzati rendszer a miniszterelnök iránti politikai szolidaritás elvére épül. A kormány működésének részletes szabályait maga állapítja meg ügyrendjében. Feladat- és hatáskörét testületként gyakorolja Meghatározott feladatok ellátására

kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet hoz létre. és kormánybiztost nevez ki A magyar szabályozás értelmében a kabinet a kormány döntés-előkészítő, konzultatív szerve, mely általában állást foglal a feladatkörébe tartozó, s kormányzati döntést igénylő kérdésekben. Államtitkárok: politikai, és közigazgatási államtitkár. A politikai államtitkár megbízatása a kormányhoz kötődik. A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt vezeti a minisztérium hivatali apparátusát A közigazgatási államtitkár megbízatása határozatlan időre szól. Szakmai feladatokat lát el, ezért pártpolitikailag semlegesnek kell maradnia. Pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak. Alkotmányunk szerint a minisztériumok felsorolásáról törvénynek kell rendelkeznie. - Belügyminisztérium, - Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium, - Honvédelmi Minisztérium, - Igazságügyi Minisztérium, - Gazdasági Minisztérium, - Környezetvédelmi Minisztérium, - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, - Külügyminisztérium, - Oktatási Minisztérium - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - Szociális és Családügyi Minisztérium, -Egészségügyi Minisztérium, - Pénzügyminisztérium. 90 7. Az alkotmányvédelem és az igazságszolgáltatás szervezete Az Alkotmánybíróság Az Országgyűlés 1990. január 1-ével hozta létre az alkotmányvédelem legfőbb szervét, az alkotmánybíróságot. Az alkotmánybíráskodás fő funkciója a normakontrol, tehát a jogi normák alkotmányosságának vizsgálata. Ez lehet előzetes vagy utólagos. Az előzetes normakontrol a még ki nem hirdetett norma alkotmányossági vizsgálatát jelenti, az utólagos normakontrol esetében a jogi normákat kihirdetésük után vizsgálják az

alkotmányszerűség szempontjából. A normakontrol lehet absztrakt és konkrét. Az absztrakt normakontrol esetében az alkotmányosság vizsgálata közvetlenül a jogszabályra irányul, a konkrét normakontrol esetében az alkotmányszerűség ellenőrzése konkrét jogvita kapcsán, konkrét jogviszonyt szabályozó jogi norma alkalmazása során vetődik fel. Az alkotmányszerűség magában foglalja a jogalkotás eljárási szabályainak tiszteletben tartását is, tehát a normatív aktusok hierarchikus rendbe történő beilleszkedését, illetve azt a kérdést, hogy az adott jogviszonyt a megfelelő szintű normában és megfelelő formában szabályozták-e. Alkotmányjogi panasz: az állampolgár a közhatalom valamely aktusát támadja meg azzal a kifogással, hogy az aktus az érintett valamely alkotmányos alapjogát sértette, és a panaszos a rendes jogorvoslati eljárásban jogait nem tudta érvényesíteni. Az alkotmánybíróság hatásköre: a) a már elfogadott,

de még ki nem hirdetett törvény, az országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata; b) a jogszabály, és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; d) az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása; e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése; f) állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetőleg az önkormányzatok között felmerülő hatásköri összeütközés megszüntetése; g) az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; h) eljárás mindazokban az ügyekben; amelyeket a törvény hatáskörébe utal: - az államfő közjogi felelősségének megállapítása, - a népszavazással kapcsolatos

alkotmányossági kérdések, - a helyi önkormányzatok jogainak védelme, - a k e kivételes helyzetben gyakorolható hatáskörével kapcsolatos kérdésekben való állásfoglalás, - felsőoktatási önkormányzatot sértő jogszabályok és egyedi döntések megtámadása. Az Alkotmánybíróság szervezete 11 tagból állhat, 3 évre választja meg az elnökét és helyettes elnökét, akik újraválaszthatók. Tagjává való megválasztás feltétele a jogi végzettség, büntetlen előélet, magyar állampolgárság és a 45 életév betöltése. Nem lehet az Ab tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja, vagy valamely párt alkalmazottja volt, és az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be. 91 Tagjaira jelölőbizottság tesz javaslatot, a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Tagja kilenc évre kerül megválasztásra, egyszer újraválaszthatók. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok:

alkotmánybíró nem lehet ogyi, önkormányzati képviselő, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget és nem lehet párt tagja. Politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet. A tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Tagja mentelmi jogot élvez és független, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság eljárása Ha a törvény, illetőleg az Ab Ügyrendje eltérő rendelkezést nem alkalmaz, az alkotmánybíróság eljárása során a Polgári Perrendtartás szabályait alkatinazza. Az alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el, és hivatalból is indíthat eljárást két esetben; a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, továbbá a mulasztásba megnyilvánuló alkotmányosság esetén. Bárki, illetve a

törvényben konkrétan felsorolt szervek, vagy személyek indíthatnak eljárást. A beadványt írásban, közvetlenül az Abnál kell előterjeszteni. Kifejezett kérelmet kell tartalmaznia Zárt ülésen határoz A határozathozatal szótöbbséggel történik. Teljes ülésen, vagy három tagú tanácsban dönt A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Ab nyolc tagja, köztük az elnök, vagy a helyettes elnök jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatát indokolni köteles. Az Ab határozata mindenkire nézve kötelező, az ellen fellebbezésnek helye nincs. Az igazságszolgáltatás Az igazságszolgáltatás legfontosabb szervezeti és működési alapelvei: - a bírói függetlenség elve, - az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve, az igazságszolgáltatás egységének elve, - a néprészvétel elve, - a társasbíráskodás elve, - a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve, - a védelem joga,

- a jogorvoslati jogosultság elve. 1. A bírói függetlenség elve Az igazságszolgáltató tevékenység lényegi eleme. A bírói függetlenség követelményének érvényesülése nemcsak az állami, hanem a politikai hatalom gyakorlásának is függvénye. Az ítélkező bíró függetlensége A bírált függetlenek, meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A bíró jogi normát nem alkothat, a bírói 92 igazságszolgáltatás jogalkalmazás. A bíró eljárása során nem befolyásolható, nem utasítható, csak a jogszabálytól függ, de annak keretei között szabadon mérlegelve dönt. A pártatlan bíráskodás: a jogi felelősségen túl a bírót magas szintű erkölcsi felelősség is terheli. Erről rendelkeznek a bírák fegyelmi felelősségének szabályai. A pártatlan ítélkezést szolgálják még az összeférhetetlenségre és az együttalkalmazási

tilalmakra vonatkozó előírások is. A hivatásos bíró személyes függetlensége Az ítélkező bíró függetlensége a bíró személyes függetlensége nélkül nem Lehet teljes. A bírói függetlenség személyi garanciái a megbízatás egész időtartama alatt védik a bírót, tekintettel vannak a megbízatás keletkezésére és megszűnésére egyaránt. A bírói megbízatás keletkezése akkor szolgálja a bíró személyes függetlenségét, ha biztosítja a bírói, funkció ellátására alkalmas személyek kiválasztását, és a megbízatás keletkezési formája nem teremt a bíró számára közvetlen függést a keletkeztető szervtől. A hivatásos bíró mentelmi jogot élvez Hasonló védelem illeti meg az igazságszolgáltatásban részt vevő népi ülnököt is. A bírák munkáltatója a legfelsőbb bírósági bírák esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi bíró esetében pedig a megfelelő szintű bíróságok elnökei, de nem

dönthetnek a munkaviszonynak sem a keletkezéséről, sem a megszűnéséről, és nem gyakorolhatják a fegyelmi felelősségre vonás jogát sem. A fegyelmi eljárás lefolytatása és a büntetések kiszabása a kollektív bírói szervek, a fegyelmi bíróságok joga. A fegyelmi bíróságok a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, a bírói tisztségből való felmentést nem szabhatják ki, azt csupán indítványozhatják. A bírói megbízatás megszűnése a bírói függetlenség személyi garanciáival akkor van összhangban, ha a funkció megszűnése törvényhez kötött, és eseteit törvény határozza meg. A bíró szolgálati viszonya megszűnik: a) lemondással, b) ha az első bírói kinevezés 3 éves időtartama lejárt és a bíró határozatlan idejű kinevezésére nem teltelv előterjesztést, c) ha a bíró tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, d) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést, vagy közérdekű munkát szabtak ki,

kényszergyógykezelését rendelték el, a) ha a bíró az esküt a meghatározott határidőn belül nem tette le, b) ha a bíró kinevezésének feltételei már nem állnak fenn, g) ha a bírót országgyűlési vagy önkormányzati képviselőnek, illetőleg polgármesternek jelölték, h) 70. életév betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően maga kéri nyugállományba helyezését, illetve a felső korhatárt elérte, i) ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták, j) ha a bíró a részére felajánlott bírói állást nem fogadta el. A bíró szolgálati viszonya megszüntethető, ha rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá. Bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásbeli függetlenség szabályozása során tekintettel kell lenni a bírák gazdasági

függetlenségére is. A bírósági szervezet függetlensége 93 Az 1997. évi LXVI tv létrehozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot Az OIT ellátja a bíróságok igazgatásának Központi feladatait és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. Létszáma 15 fő Tagjai: 9 bíró, az igazságügy miniszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által ki elölt egy-egy ogyi képviselő. Elnöke: a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról véglegesen döntenek. Az ügyeket törvény állapítja meg A bíróság határozata mindenkire kötelező. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra

tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. A kvázi bírói szervek: ha speciális szakértelem szükséges az ügyek elbírálásához. A kvázi bírói szervek köre: a közigazgatáshoz kapcsolódó bíráskodáson túl idesorolják a társadalmi vagy békebíróságokat is. A bíráskodás jellegű közigazgatás tradicionális területei a szabálysértések, illetve a közigazgatási szerv hatáskörébe utalt polgári, család- és munkajogi ügyek elbírálása. Amikor a közigazgatási szerv a polgári, a családi, vagy a munkajogi normákat alkalmazza, eljárása tartalmát illetően megegyezik az igazságszolgáltatással. Fő funkciója konfliktusok rendezése Ebben az eljárásban nem érvényesülhetnek az igazságszolgáltatás garanciális elvei, köztük a bírói függetlenség elve. A jogalkotó az államigazgatási eljárást alapeljárásnak fogja fel, amelyet bírósági

eljárás követ. Szabálysértések elbírálása: A szabálysértések általában államigazgatás-ellenes magatartások. A szabálysértés intézményéhez kapcsolódó jogalkalmazás lényegét teleintve igazságszolgáltatás. Az államigazgatási jog rendszerében elkülönítette a szabálysértési jogot. A szabálysértés nem teremt büntetett előéletet. A közigazgatási bíráskodással az emberi jogok bírói jogvédelme teljesedik ki, és törvényességi ellenőrzés alá kerül a közigazgatás egyre nagyobb területe is. A közigazgatási határozatok bíróság előtt történő megtámadásáról szóló 1991. évi XXV1 törvény A törvény a teljes körű közigazgatási bíráskodás kiépítésének első mozzanata, általa megvalósul az egyedi hatósági határozatok általános bírói felülvizsgálata. A közigazgatási bíráskodás ügykörébe tartozik: - az Ae. szerint hozott határozatoly felülvizsgálata; - az önkormányzati törvény által

nevesített ügyekben való eljárás; - a választási szervek döntése elleni eljárás az ún. választási bíráskodás; - az egyesületekkel, az egyházakkal, az alapítványokkal, a sportági szakszövetségekkel kapcsolatos hatáskörök; - egyéb ügyek, amelyekben külön jogszabályok a polgári eljárásról szóló törvény XX. fejezetének alkalmazását írják elő A közigazgatási bíráskodás jelenlegi rendszere nem lezárt, továbbfejlődése a bírósági reform részeként prognosztizálható. 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve Elsősorban a jogegyenlőség követelményét elégíti ki. Az igazságszolgáltatás a jogegyenlőség követelményének akkor tesz eleget, ha 94 - a törvények és más jogszabályok minden bíróságra azonos módon vonatkoznak; a jogi normák megsértéséért mindenkit ugyanazon jogszabályok alapján vonnak felelősségre; - a bíróságok szervezése azonos elvek alapján történik. Az igazságszolgáltatás

egysége a bírósági szervezet egységét hangsúlyozza. A szervezet egységének nem mond ellent a bíróságok szakosítása és a külön bíróságok léte. A rendes bíróság minden olyan ügyben eljárhat, amely a törvény szerint bírói útra tartozik. A különbíróság hatásköre csak azokra az ügycsoportokra terjed ki, amelyelvet a törvény külön nevesít. A különbíróságok nyújtotta előnyöket a mai törvényalkotó nem használja ki, mivel nemcsak az alakulóban lévő közigazgatási bíráskodás külön hatásköre ellenére nem kapott külön szervezetet, hanem a már funkcionáló katonai bíráskodás külön jellegét is megszüntette. 1992 január 1-jétől az egyes kijelölt megyei bíróságokon katonai tanácsok működnek, ahol katonai bírák és katonai népi ülnökök ítélkeznek. 1992. január 1 óta egyetlen különbíróság, a munkaügyi bíróság funkcionál Első fokú bíróság, és a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű

jogviszonyból származó perekben járnak el. A munkaügyi bíróság több ponton kapcsolódik az egységes bírósági szervezethez. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata. A Legfelsőbb Bíróság e körben jogegységi határozatokat hoz és elvi bírósági határozatokat tesz közzé. A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. Ha a hozandó döntés több szakág ügykörét érinti egy 7 tagból álló tanács jár el. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. 4. A néprészvétel elve A társadalom általi ellenőrzés az igazságszolgáltatás területén a laikus bírák részvételén keresztül valósul meg. Ennek két formája: Az esküdtbírák laikus testülete rendszerint csak a bűnösség kérdésében döntött, a büntetés kiszabása már a hivatásos bírált hatáskörébe tartozott. A

Schöffe-rendszerben a hivatásos bíró mellett az ítélkezés egész folyamatában két vagy három laikus személy is közreműködött. Mindkét modell a büntető igazságszolgáltatás területét érintette. Az 1949. évi alkotmány minden bírósági eljárás tekintetében a népi ülnöki rendszelt erősítette meg 5. A társasbíráskodás elve A hatályos törvény általánosságban meghagyja a bíráskodás társas jellegét, egyre több ügyben lehetővé teszi az egyesbírói eljárást nemcsak a polgári, de a büntetőjog területén is. A társasbíráskodás követelménye alól csak az első fokú eljárásban adható felmentés. A fellebbviteli eljárás mindig bírói tanács előtt folyik. Az első fokon eljáró bírói tanács egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből áll A másodfokon eljáró bírói tanács három hivatásos bíróból áll. 6. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve A bíróság tárgyalásán az érintetteken túl

bárki részt vehet, azt a számára kijelölt helyen bárki végighallgatja. Kivételesen sor kerülhet a nyilvánosság kizárására is. (államtitok, szolgálati titok megőrzése miatt, erkölcsi okból vagy legújabban az ügyfél vagyoni helyzetére teltintettel). Az ítélet kihirdetése azonban zárt tárgyalás esetén is nyilvánosan történik. 7. A védelem joga és az ügyvédség A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga: A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. 95 A védelemhez való jog a büntetőeljáráshoz tapad. (védőválasztás szabadságáról, valamint a védő kötelező részvétele) A védő kötelező részvételét az eljárási tömény határozza meg. A kirendelt védő munkadíját az állami költségvetés fedezi. A "védő nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha ezt a törvény megengedi" Az ügyvéd feladata,

hogy ügyfelét a jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Az ügyvédségre vonatkozó hatályos jogszabály: - egységesítette a jogi képviseletet; - az ügyvédi tevékenység magántevékenység-jellegét elismerve feloldotta az ügyvédek munkaközösségbe kényszerítését; - az ügyvédi tevékenység kamarai tagsághoz kötött; - a kamarai tagság a törvényben megállapított feltételek esetén alanyi jogként funkcionál. 8. A jogorvoslati jogosultság elve Mindenkit megillető emberi jog, = alanyi jogként, korlátlanul gyakorolható. A jogorvoslati eljárás kezdeményezésének joga az érintett akaratának függvénye. Minden bírói döntéssel szemben megnyitja a jogorvoslat lehetőségét. Fellebbezés hiányában az első fokú bírói fórum határozata válik jogerőssé Rendkívüli jogorvoslatként perújításra akkor kerülhet sor, ha olyan - még el nem bírált - bizonyítékok merülnek fel, amelyek ismerete

és figyelembevétele kedvezőbb döntést eredményezett volna. 1992felülvizsgálat intézménye, amely lehetővé teszi jogerős ítéletek jogszabálysértés címén történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálati eljárása Legfelsőbb Bíróság előtt folyik A bírósági szervezet felépítése - 1949 óta - háromszintű. 1997 terv az ítélőtáblák létrehozása, várhatóan fokozatosan kerül sor rá A helyi bíróság A helyi bíróság általános hatáskörű, első fokú bíróság. Elnökből, hivatásos bírákból és népi ülnökökből áll A megyei bíróság Jellemző módon, másodfokon jár el, első fokú hatáskörét az eljárási törvények határozzák meg. A megyei bíróságok másodfokon a helyi és a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket tárgyalják. Elnökből, elnökhelyettesekből, hivatásos bírákból, és népi ülnökökből áll. A megyei bíróságon büntető, polgári és gazdasági, illetve

közigazgatási kollégium működik. Ítélőtábla Az ítélőtábla elbírálja a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblán tanácsok, büntető és polgári kollégiumok működnek A Legfelsőbb Bíróság A legmagasabb szintű bírói szerv. Az ítélkezés mellett elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett is a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, b) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. 96 Az ügyészség Funkciói: a) A nyomozás törvényessége feletti felügyelet Minden tudomására

jutott bűncselekmény következetes üldözését, másrészt az előzővel összefüggésben az állampolgárok személyi szabadságjogainak védelmét kell biztosítania. - felülvizsgálja a nyomozó szervek intézkedéseit, a nyomozó szerv a nyomozásra vonatkozó egyedi ügyben hozott ügyészi utasításokat köteles teljesíteni; - rendelkezik a nyomozás sorsáról és eredményéről, nyomozást vagy pótnyomozást rendelhet el; megtagadhatja, megszüntetheti a nyomozást vagy az ügyben vádat emel; - az ügyész maga is nyomozhat vagy egyes ügyeket a nyomozó szervektől magához vonhat. az őrizetbe vétel, az előzetes letártóztatás foganatosításának törvényességét, megtekintheti a fogva tartás körülivényeit, elbírálja a nyomozás során hozott határozatok elleni panaszokat; kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények Az őrizetbe vételt követő 72 órán belül az ügyész indítványt tehet az előzetes

letartóztatásra, amelynek elrendeléséről a bíróság határoz. b) Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban Büntetőügyekben a vádat képviseli. Az ügyész alapvető feladata az állam büntetőigényének érvényesítése Az ügyész a vád ura. A bíróság büntetőeljárást csak olyan személy ellen és olyan bűncselekmény miatt folytathat, aki ellen és amely bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt. A bíróság a vádon túl nem terjedhet, és ha az ügyész elejti a vádat, a bíróság ennek megfelelően megszünteti az eljárást. Az ügyész a vádat módosíthatja is. Ha polgári jogi természetű ügyekben a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére polgári peres vagy nem peres eljárást indíthat. c) A büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet Az ügyész felügyelete a bíróság által kiszabható valamennyi büntetés és intézkedés végrehajtásának törvényességére kiterjed, függetlenül

attól, hogy a végrehajtás foganatosítására melyik állami szerv jogosult. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha az elítéltek személyes szabadságának a megvonását eredményezik. d) Az ügyészi törvényességi felügyelet A kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek általános érvényű rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire, a bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek egyedi döntéseire, a gazdasági és egyéb szerveknek munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire terjed ki. Az ügyész törvénysértés esetén óvást emelhet, törvénysértés esetén felszólalással, jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig figyelmeztetéssel élhet. Hatályos

szabályai közül jelenleg a szabálysértési és a rendészeti ügyekkel kapcsolatos jogok aktuálisak. Az ügyészi szervezet Az államszervezet önálló egysége, amely az ogynek alárendelten, a többi szervezettel a mellérendeltségben megnyilvánuló függetlenség alapján működik. Az Ogynek való alárendeltség a legfőbb ügyész hat évretörténő megválasztásában, a legfőbb ügyészi plénum előtt történő beszámoltatásában, a képviselők interpellációs jogában fejeződik ki. 97 Az ügyészség egy erősen centralizált, hierarchikus szervezet. Szervezeti egységei : - a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége, - az ítélőtáblák mellett a fellebbviteli főügyészségek, - a megyei (illetve a fővárosi) főügyészségek, valamint - a helyi (budapesti kerületi, városi) ügyészségek. A katonai ügyészségek külön hierarchiát alkotnak. Belső szervezeti rendjét is a legfőbb ügyész hierarchikus irányítási joga határozza

meg: - az ügyészségek szervezetét és működését, a legfőbb ügyész utasítása szabályozza; - minden ügyész a legfőbb ügyésznek alárendelten működik és utasítható; - minden ügyész a legfőbb ügyésztől nyeri el megbízatását. 98 8. Választási rendszer alapelvei és a helyi önkormányzatok A választójog: Kettős természete van: Egyrészt a választójog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg. Másrészt a választójog politikai alapjog, amely a hatalomban való részvétel jogát jelenti. Választási alapelvek A választójog általánossága, egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága. a) A választójog általánossága Minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Természetes kizáró okok: - az elmebetegség, - a bűncselekmény elkövetése általában a választójogtól való megfosztást vonja maga után bírói ítélet

alapján. A választójogban a választójog elnyeréséhez előírt feltételeket nevezzük cenzusnak b) A választójog egyenlősége A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie, minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban. A választási (választókerületi) rendszerelv alaptípusai Előbb a jelöltek rivalizálásán alapuló többségi rendszerek, majd a pártok mandátumokért folytatott versengésén alapuló arányos választási rendszerek jöttek létre. A francia rendszerben a képviselők megválasztáshoz abszolút többséget követelnek. Az angolszász választási rendszerben a relatív többség is elegendő. Az arányos választási rendszer célja, hogy a politika fő formálóivá váló pártok a leadott szavazatok arányában részesüljenek a képviselői mandátumokból. Európa nagy részén az első világháború

után áttértek az arányos választási rendszerre. Az arányos képviselet listás választással teremthető meg. Változatai: a kötött és a szabad listás változat Kötött lista esetében a választójogosult csak a Listák között választhat, a listán nem módosíthat, a sorrendet nem befolyásolhatja. A szabad lista esetén a választópolgár az általa választott listán szereplő jelöltekre preferenciális szavazatot adhat, ezáltal módosíthatja a sorrendet. c. A szavazás közvetlensége A választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során. A legismertebb közvetett választási fonna az elektorok útján történő választás. A képviselő-testületek által történő közvetett választások esetén az alsóbb szintű képviseleti testületek választják a magasabb szintűeket. 99 d. A szavazás titkossága A választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le

szavazatukat. A választás titkosságát minden demokratikus választási rendszerben törvényesen garantálják. Választójogosultság Fő szabályként minden nagykorú magyar állampolgárunk választójoga van, de az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvény a választójog gyakorlásához megkívánja, hogy a választópolgár Magyarországon lakjon. A szavazásban akadályozott, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon A passzív választójognál, törvényes feltétel az állandó lakóhely. Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásárnál: minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye Magyarországon van, az választó és választható is az önkormányzati választásokon. Az aktív és a passzív választójog feltételei itt egybeesnek a magyar állampolgárok esetében. A törvény választójogot ad azoknak a nem magyar állampolgároknak is,

akik Magyarországra bevándoroltak. Az aktív választójog feltétele az ország területén tartózkodás és a magyar jog szerinti nagykorúság. A bevándorolt nem magyar állampolgárok tehát gyakorolhatják választójogukat, de nem választhatók meg önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek. A választójogból kizártak köre: a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, c) aki szabadságvesztés-büntetését tölti, d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. A magyar országgyűlési választási rendszer - arányosságra törekvő, vegyes választási rendszer - két választási rendszer él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő, valamint az arányos rendszer, ahol

pártlistákra szavaznak és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. A harmadik formában az országos listákról a töredék szavazatok alapján tölthetők be képviselői helyek. A képviselők (függetlenül megválasztásuk formájától) jogai és kötelességei azonosak. Az országgyűlési képviselők száma: 386, ebből 176 képviselőt egyéni választókerületben, 152 képviselőt megyei listán választanak meg, 58 képviselő pedig a töredék szavazatok alapján a pártok országos listáiról jut mandátumhoz. Az egyéni választókerületben a jelöléshez minimum 750 választójogosult (aláírásával hitelesített) ajánlása szükséges. A szavazás az egyéni választókerületben személyekre vonatkozik. A törvény úgynevezett kétszavazatos rendszert vezetett be, ez azt jelenti, hogy minden választójogosultnak két szavazata van, 100 amelyek közül az egyiket az egyéni választókerület valamelyik jelöltjére

adhatja le, a másik szavazatával pedig a területi pártlisták közül választhat. Az egyéni választókerületben a választás akkor érvényes, ha a választójogosultak több mint fele szavazott. Az első forduló már eredményes lehet, ha valamelyik jelölt megszerzi a leadott érvényes szavazatoknak több mint felét (abszolút többség). Ha az első forduló érvényes, de eredménytelen volt, a második fordulóban azok a képviselőjelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban legalább a szavazatok 15 %-át kapták, de mindenképpen a három legtöbb szavazatot elért jelölt. A második fordulóban az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy a választásra jogosultalt legalább 25 %-a elment szavazni. Magyarországon minden megye és a főváros egy területi választókerületet alkot. A listákra történő szavazásnál nem lehet eredménytelen választást produkálni, mert itt a mandátumokat a leadott szavazaton

arányában kapják meg a pártlisták jelöltjei. Viszont érvénytelen lehet a választás, ha nem szavazott a választó-jogosultaknak több mint a fele. Csak ilyenkor kell második fordulót tartani, ahol elegendő, ha a választópolgároknak több mint egynegyede vesz részt a szavazásban. A területi listák mandátumait megyénként kiszámított kvóta alapján osztják el. Azok a pártok, amelyelvnek a listáira leadott szavazatok országos összesítésben, nem érik el a 5 %-ot, nem kaphatnak mandátumot sem a területi, sem az országos listáról, és elveszítik az egyéni választókerületben elért töredék szavazatokat. Az országos listák arányosító funkcióval bírnak. A választópolgárok az országos listákra nem szavaznak Azok a pártok, jogosultak országos lista állítására, amelyek legalább hét megyében tudtak megyei listát indítani. Az önkormányzati választások - kislistás választási rendszer van a 10.000 és ennél kisebb

lélekszámú településeken, - vegyes (egyéni kerület és kompenzációs lista) választási rendszert vezettek be a 10.000 lakost meghaladó településeken és a fővárosi kerületekben, - listás, arányos rendszerben választják a fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések tagjait, - a polgármestereket és a főpolgármestert közvetlenül választják - a helyi kisebbségi önkormányzatok közvetlen választásáról külön szabályok rendelkeznek. Az önkormányzatok Helyi és területi önkormányzatok. A helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg. Az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. A helyi önkormányzatoly alapjogai egyenlőek. Az önkormányzatok kötelességei eltérőek lehetnek Számukra kötelező feladatokat jogszabályok határozhatnak meg. Az önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és

nevelésről, az alapfokú egészségügyi és szociális ellátásról, stb. A kötelező feladatok megvalósításához szükséges anyagi eszközökről az államnak központilag kell gondoskodnia. A helyi önk vezető szerve a képviselőtestület, és a közgyűlés. 101 A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, mély nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Egyes jogköreit átruházhatja A képviselőtestület kizárólagos hatásköre, tehát át nem ruházható azonban a rendeletalkotás, a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, stb. Évenként legalább hat ülést tart. Kötelező összehívni az ülést a képviselők negyedének vagy a bizottságnak a kezdeményezésére. Ülései nyilvánosak, személyi kérdésekben azonban kötelező zárt ülés tartása Évente legalább egyszer nyilvános közmeghallgatóst tart. A testületek határozatképességénél a legfontosabb ügyekben minősített

többséget ír elő. Egyes feladatok ellátására tanácsnokokat választhatnak. A döntések előkészítése és ellenőrzése céljából bizottságokat választhat. A bizottság tagjainak legfeljebb fele nem települési képviselő is lehet A törvény kötelezővé teszi kétezernél magasabb lélekszámú településen pénzügyi bizottság alakítását. A képviselőtestület feloszlathatja önmagát, amely egyben a polgármester megbízatásának megszűntét is jelenti. Egyébként négy évre választják A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester, aki kivételesen államigazgatási feladatokat és hatáskörüket is eltáthat. A képviselőtestület nevezi ki a jegyzőt meghatározatlan időre. Ő felelős a törvényesség érvényesüléséért, a képviselőtestület hivatali feladatának ellátásáért, vezeti a képviselőtestület hivatalát, a polgármesteri hivatalt. Az ezernél kevesebb lakosú szomszédos községek körjegyzőséget alkotnak Az

önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést a megyei közigazgatási hivatalok Látják el, amelynek vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki. 102 A köztársasági elnök Az alkotmányjogi irodalomban a parlamentáris kormányzati rendszer államfőjének kettős funkciója van: alkotmányjogi, és kiegyensúlyozó szerepet tölt be a kormány és parlament viszonyában. Az 1989. évi alkotmányreform megszüntette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, az 1949-ben létrehozott kollektív államfői testületet. A Harmadik Köztársaság alkotmányának szándéka a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I törvény, a köztársasági törvény intézményének visszaállítása volt Ez a köztársasági elnöknek végrehajtó hatalmi funkciót tulajdonított, akinek minden rendelkezéséhez és intézkedéséhez a miniszterelnök, vagy az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésére volt szükség. Hatályos alkotmányunk az államfőt

elzárja a végrehajtó hatalom gyakorlásának funkciójától, és köztársasági elnök csak egyes intézkedéseihez teszi szükségessé a miniszteri ellenjegyzés intézményét. Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnölei megbízatás keletkezése és megszűnése Ogy titkos szavazással választja öt évre. A megválasztás feltétele: választójogi jogosultság, magyar állampolgárság és a 35 életév betöltése. Egy alkalommal újraválasztható Választását jelölés előzi meg. Az Ogy legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges Többszöri szavazásnak lehetséges. Az első szavazás – kétharmados, a második szavazás is kétharmados, a harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - teleintet nélkül a szavazásban résztvevők számára - a szavazatok többségét elnyerte. A

szavazást egfeljebb három egymást követő nap alatt be kell fejezni. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, a köztársasági elnöki jogkört az országgyűlés elnöke gyakorolja,- korlátozással, hogy a törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az országgyűlést nem oszlathatja fel és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az, őt megillető költségtérítésről a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az elnöki megbízatás megszűnik: a) a megbízatás idejének lejártával, b) az elnök halálával, c) a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő

állapottal, d) összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondással, f) az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnök hatásköre Egyes intézkedéseihez miniszteri ellenjegyzésre van szükség. Ez arra szolgál, hogy a kibocsátott aktusért az ellenjegyzés tényével átvállalja a felelősséget az államfőtől. miniszter ellenjegyzése szükséges: 103 - a bírák kinevezése kivételével a ke hatáskörébe utalt minden kinevezéshez, előléptetéshez, tisztségben való megerősítéshez, felmentéshez, a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó jóváhagyáshoz - nagykövetek és követek megbízása, illetve fogadása; - az ország fegyveres védelmi tervének jóváhagyása; - nemzetközi szerződések kötése; - egyéni kegyelmezés; - állampolgársági ügyek; - törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása és viselésük engedélyezése stb. A k e részt vehet és felszólalhat az Ogy

és bizottságai ülésein. Javaslatot tehet, törvényt és népszavazást kezdeményezhet. A miniszterelnököt a k e javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A köztársasági elnök írja alá a kihirdetésre megküldött törvényeket. Ha a törvénnyel nem ért egyet, azt az aláírás előtt tizenöt napon belül - megfontolás végett észrevételeinek közlésével - visszaküldheti az ogynek. Jogában áll, hogy előzetes normakontrolt kérjen az alkotmánybíróságtól ha azt, alkotmányellenesnek tartja. A fegyveres erők főparancsnoka. olyan irányítási jogosítványokkal rendelkezik amelyek egyes főparancsnoki hatáskörökben öltenek testet. (tábornokok kinevezése és előléptetése, a honvédség parancsnokának, vezérkari főnökének, kinevezése és felmentése stb.) Ő hagyja jóvá az ország fegyveres védelmi

tervét. A fegyveres erőket béke időben irányító aktusai kivétel nélkül ellenjegyzésre szolgáló döntések. Az Ogy alakuló ülését a k e hívja össze. A k e írásbeli kérelmére az Ogyt rendkívüli ülésszakra, és rendkívüli ülésre össze kell hívni. A k e az Ogy ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal elnapolhatja A k e feloszlathatja az országgyűlést a választások kitűzésével egyidejűleg, ha a parlament 12 hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól, a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül az Ogy nem választja meg. Az államfő felelőssége Az elnök személye sérthetetlen. Politikai felelősséggel nem tartozik, a jogi felelőssége pedig korlátozott. A k e jogi felelősségének megállapítása esetén tisztségétől megfosztható. A felelősségre vonását az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja. Az eljárás megindításához az ogy kétharmadának szavazata

szükséges. Ez a szavazás titkos A cselekmény elbírálása az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha a k e ellen a felelősségre vonási eljárás hivatali ideje alatt, a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult az alkotmánybíróság a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni köteles. Egyéb cselekmények miatt büntetőeljárás csalt a megbízatásának megszűnése után lehet indítani. 104 Országgyűlési biztosok 1995-ben választotta meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és helyettesét, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát és az adatvédelmi biztost. A parlamenti ellenőrzés önállósult, sajátos szervtípusa, amely kizárólag a parlamentnek felelős. Eljárása során független, intézkedéseit kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozza. A függetlenség további garanciája az

összeférhetetlenség, és a mentelmi jog. E megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással Az országgyűlési biztost az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog, felelőtlenség és sérthetetlenség illeti meg. hat évre szól, s egyszer újraválasztható. Az ombudsmant a köztársasági elnök javaslatára az Ogy kétharmados szavazattöbbséggel választja meg. A választhatósági szabályok szigorúak, kizárják, hogy a megelőző négy év hatalmi elitjéből válasszon az Ogy. Évente beszámol az Ogy-nek. A képviselők kérdést intézhetnek az ombudsmanhoz a feladatkörébe tartozó minden ügyben. Feladatuk, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. Eljárását bárki kezdeményezheti és a biztos hivatalból is eljárhat Eljárását akkor lehet kezdeményezni, ha valamely

hatóság vagy közszolgáltatást végző szerv eljárása során hozott határozata, vagy a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival kapcsolatban sérelem érte, és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, a jogerős határozat közlésétől számított egy éven belül. A beadványt nem köteles vizsgálni, ha megítélése szerint az alkotmányos visszásság csekély jelentőségű. Döntési jogkörrel nem rendelkezik Ha fennáll az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság, kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását, ajánlást tehet. Végső eszköze az országgyűlési nyilvánosság A parlamenti jog szerint az országgyűlési biztos részt vehet és felszólalhat az Ogy plénumán, javaslatokat terjeszthet elő, sürgős tárgyalást kérhet. A törvény kötelezi a hatóságokat az ombudsman munkájának segítésére. Széles kezdeményezési jogköre van.

Mozgásba hozhatja az abt, ügyészi óvást, felelősségre vonásra irányuló eljárást, jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy új jogszabály kiadását kezdeményezheti. Az országgyűlési biztos munkáját az Országgyűlési Biztos Hivatala segíti. 105 Állami Számvevőszék Az Ogy pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. Elnökét és alelnökeit az Országgyűlés választja 12 évre, akik újraválaszthatók A hatásköri szabályokat elsősorban maga a törvény határozza meg. Ennek során évente, illetőleg rendszeresen kötelező ellenőrzéseket ír elő. Ezt követően kerülhet csak sor arra, hogy az Országgyűlés utasítására is ellenőrizzen. A Kormány is felkérheti az Állami Számvevőszéket konkrét ellenőrzésre Döntési jogosítvány nem illeti meg. Eszközei sorában elsőként az anyagi és pénzeszközök kármegelőzés céljából történő

zárolásáról rendelkezik a törvény. Az eszközök második csoportját a felfüggesztés képezi A számvevőszék eljárásának további eszköze a tájékoztatás, magyarázatkérés. Ha az elnök az előző eszközök alkalmazását nem tartja kielégítőnek, akkor az Ogyhez fordulhat. Eljáráskezdeményezési jog illeti meg, a büntetőjogi, és a munkajogi felelősségre vonásra kiterjed. Jelentéseit nyilvánosságra kell hoznia. 106 Az emberi-állampolgári jogok, Emberi-állampolgári jogok fejlődése Az állampolgári jogok felfogása a polgári átalakulás két sarokpontján nyugszik. Az egyik: minden egyénnek azonos a viszonya az államhoz (jogegyenlőség). A másik: az állam hatalma nem terjed ki a társadalmi együttélés minden szférájára (a "civil" társadalom és az állam szétválása). A felvilágosodás, először fogalmazta meg emberi jogokként ezeket a jogokat. Célja, hogy körülírja azokat az emberi és társadalmi

viszonyokat, amelyekben az ember autonóm, ahol az állami beavatkozást meg kell szüntetni vagy korlátozni kell. A valóságban mindenekelőtt a tulajdon szentségét és sérthetetlenségét jelentette, továbbá a szerződéses szabadság, a vallásszabadság, a gyülekezési szabadság, a sajtószabadság, a tanszabadság, a személyi szabadság jogát. Az emberi jogok fogalma tehát szabadságjogként jött létre. A XIX. sz második feléig nem beszéltek az állampolgári jogokról, csak emberi jogokról szóltak A XIX sz második felében válik uralkodóvá az állampolgári jogok elnevezés. Az eszmei módosulás lényege, hogy az államelmélet a jogokat egyre inkább úgy fogja fel, mint az állam által polgári számára biztosított jogokat. Tehát a jogi normákon kívül nincs állampolgári jog. A XX. sz-ban már olyan jogok is megjelennek, amelyek az államot pozitív cselekvésre kötelezik: munkához való jog követelése, pihenőidő, a minimálbér állami

megállapítása, művelődéshez való jog. Ezeket a XIX sz végétől keletkező új jogokat nevezik gazdasági, szociális, kulturális jogoknak, vagy másképpen az állampolgári jogok második nemzedékének. Végül ma már megjelennek az állampolgárt megillető jogok, amelyekkel az állampolgár befolyásolni képes az állam szerveinek tevékenységét Megjelennek globális jogok is (például az egészséges környezethez való jog, stb.), amelyek jelentős részben csak az államok nemzetközi együttműködésével valósíthatók meg Ezeket a jogok harmadik nemzedékének is szokás nevezni. Az állampolgári jogok csoportosítása Négy hagyományos csoportját határoljuk el: - az állampolgárok szabadságjogai; - a gazdasági, szociális, kulturális jogok; - az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok és - az állampolgárok egyenjogúsága. Ezt egészítik ki az állampolgári kötelességek alkotmányba foglalt szabályai. 1. A

szabadságjogok kollektív szabadságjogok: - az egyesülési és gyülekezésijog; - a szólás- és sajtószabadság és - a lelkiismereti és vallásszabadság. személyi szabadságjogok: - a személyi sérthetetlenség; 107 - a levéltitok sérthetetlensége és - a lakás sérthetetlensége, személyes adatok védelme stb. Két közös jellemvonása: e jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak, és azok mindegyikénél a biztosítékok döntően jogi biztosítékok, tehát garanciái döntően jogi garanciák. A szabadságjogok katalógusa a tulajdonhoz való joggal és az ahhoz kapcsolódó öröklési joggal egészíthető ki. 108 Szólás- és sajtószabadság Együttesen a véleménynyilvánítás szabadságinak is szokták nevezni. Alkotmány 61. §-a: - az előzetes cenzúra tilos; - a sajtótermék elkobzását csak jogellenesség esetéti és csak bíróság mondhatja ki; - a sajtótermék terjesztése szabad,

azt korlátozni csak törvény alapján lehet; - a sajtótermék szerzői, kiadói, előállítói és terjesztői ellen eljárást csak jogellenes cselekmény elkövetése esetén és csak bírói írton lehet indítani. A sajtószabadság korlátait külön sajtótörvény és a btk tartalmazza. A sajtótörvény csak az állami hatóságok és a sajtó viszonyát rendezi. A ma hatályos magyar sajtótörvény az 1986 évi 11 törvény A sajtótörvények három kérdést szabályoznak: a sajtóengedélyezést, a sajtójogi felelősséget és a helyreigazítási jogot. Sajtóterméket kiadni csak állami engedéllyel lehet. Ez nem előzetes cenzúra Az 1990 évi XT törvény értelmében időszaki lapot nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is alapíthat. A bejelentés alapján az időszaki lapot nyilvántartásba veszik. Nem kell engedély választási anyagok készítéséhez, meghívókhoz, kérdőívek elkészítéséhez). Jogi felelősség: lehet a szerző, a

kiadó vagy a terjesztő. A hatályos magyar törvény ezek egyetemleges felelősségét állapítja meg. A helyreigazítást, a sérelmet szenvedő kérheti. Ha a lap helyreigazítást nem közli, úgy bírásághoz lehet fordulni. A bíróság döntése kötelező A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi 1 törvény, célja a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozása. 2. A gazdasági, szociális és kulturális jogok Egyik jellemzője, hogy megvalósításukhoz az államnak valamilyen pozitív cselelevést kell vállalnia, aktív cselekvés szükséges az állam részéről. E jogok

érvényesülésénél, a társadalmi, politikai biztosítékokon van a hangsúly. Ide tartozik: - a munkához való jog, - a sztrájkjog, - a pihenéshez való jog, - az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog, 109 - a művelődéshez való jog. 3. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jog E jogok is az állam cselekvését igénylik, például a választójogra és a panaszjogra vonatkozó szabályok. Ezek az állami tevékenységben való részvételt garantálják. Ilyenek az igazságszolgáltatásban való részvétel a népszavazás, stb. 4. Az állatnpolgárolc egyenjogúsága A jogegyenlőség alkotmányos alapelv, az egész jogrendszert áthatja. Az emberek egyenlőségének gondolata polgári gondolat, az embereknek a jog, a törvény előtti egyenlőségét jelentette. A jogegyenlőség a jogalkotást és a jogalkalmazást átfogó alkotmányos alapelv. A hatályos magyar alkotmány szélesen értelmezi az egyenjogúságot:

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogolyat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az említettek szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) Az állam a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti." Az alkotmány több helyen erősíti az egyenjogúság fogalmát. Így külön szól a bíróságok előtti egyenlőségről (57. §), kimondja, hogy minden ember jogképes (56 §), minden szabadságjognál hangsúlyozza, hogy az mindenkit megillet, külön kiemeli a 70/B § (2) bekezdésében, hogy "Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen

megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga." Tiltja, a diszkriminációt. Az állampolgári kötelességek a) a honvédelmi kötelezettséget, b) az adófizetési kötelezettséget, és c) a jogszabályok betartásának kötelezettségét. Ezeket a kötelezettségeket csak törvény állapíthatja meg, rendeleti úton nem szabályozhatók. 110 Az emberi jogok nemzetközi védelme Az első dokumentum: az ENSZ alapokmánya, amely deklarálta az emberi jogok érvényesítésének kötelezettségét és az ezzel kapcsolatos diszkrimináció tilalmát. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, melyet az ENSZ-közgyűlés 1948-ban fogadott el. ENSZ-közgyűlés XXI. ülésszakán (1966 december 16) elfogadott két egyezségokmányról: a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Az Európa Tanács 1950. november 4-én Egyezmény az emberi jogok és az alapvető

szabadságjogok védelméről címmel konvenciót fogadott el. Az Európai Egyezményben biztosított jogok hét csoportja: - a természetes (fizikai) személy szabadságai - jog a családi- és a magánélet, a levelezés és a lakás tiszteletben tartásához, - a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog, - A gondolat-, a lelkiismeret-, a vallás- és a véleménynyilvánítás szabadsága, - a társadalmi és a politikai tevékenység védelme: - a javak tiszteletben tartásához való jog, - Egyezményben biztosított jogok és szabadságok élvezetében a hátrányos megkülönböztetés tilalma. 1998. november 1 óta állandó bíróságként működik az Emberi Jogok Európai Bírósága (Székhelye: Strasbourg) A Bíróság panaszt altkor fogadhat el, ha - az illetékes tagállam elismerte magára nézve a bíróság hatáskörét, - a konvencióban szabályozott jogot sértettek meg, valamint a panaszosok - az illetékes

ország fellebbezési lehetőségeit kimerítették és hat hónapnál több idő nem telt el. A határozatok deklaratív jellegűek. Az Európa Tanács írta alá és 1965, február 26-án léptette hatályba az Európai Szociális Kartát. 12 cikkelye kötelező alkalmazását a Magyar Köztársaság Országgyűlése 1999, június 1-én erősítette meg