Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Gazdaságpolitika tételek, 2008

Gazdaságpolitika tételek - 2008 Amerikai Egyesült Államok „Az amerikaiak saját társadalmukat mindazon eszmények megvalósulásának tartják, amikről a többiek csak álmodtak – az igazságé, a bőségé, a jogé, a gazdagságé, a szabadságé: ezt tudják és hiszik magukról, és végül a többiek is elhiszik nekik” Jean Baudrillard francia filozófus (1996) 1) Az USA létrejötte: A. 1492: Amerika felfedezése B. 1620: Mayflower Új-Angliába protestáns papok érkeztek = honfoglalás, novemberi hálaadás az ő emlékük előtt tiszteleg. Később: franciák, hollandok, svédek érkeztek. C. A franciák messze behatoltak a kontinens belsejébe, Louisianától Québecig az övék volt. D. 1763: párizsi béke = francia király lemondott az amerikai gyarmatokról E. Angol gyarmati területek↔anyaországelszakadási törekvések 1773 dec 16: bostoni teadélután (Brit Kelet-Indiai Társaság hajói ellen). F. 1776 Júl 4: Függetlenségi Nyilatkozat, 13 állam

írta alá G. Területszerzések fegyverrel vagy pénzzel ma 50 tagállamból áll 1867: Alaszka (orosz cártól). 2) Területe: 9,4 millió km2. Népessége: 301 millió fő (2007) = világnépesség 5 %-a + innen kerül ki a világtermelés ¼-e, a világexport 15 %-a, illetve a világ összes GNP-nek 30 %-a. Az egy főre eső GDP PPP-ben kifejezve: 41.674 $ (2005) 3) Gazdasági fejlődése: a) K Ny felé terjeszkedés (indiánok kiirtása) sok szabad föld. Gyakorlatilag ingyen jutott mindenki 64 ha-s birtokhoz sok farm, vasút építése. b) Lázas földfoglalás, építkezésmunkaerőhiánymagas munkabérekgépesítés + korszerű technika alkalmazása a termelőeszközöket gyártó nehézipar hatalmas, bővülő piachoz jutott. c) A gyáripar védelmére magas védővámok a külföldi árukkal szemben↔nem emelt gátat a külföldi tőke beáramlása elé. d) Magas munkabérek + földbőség = bevándorlás: szakképzett európai munkaerő = a modern ipar

megteremtésének egyik alappillére. A bevándorlás csúcspontja a 19.-20 sz fordulóján, 1821-1914 között volt: 33 millió fő „népek olvasztótégelye”. 1.hullám: 19 sz első fele = angolok, írek, skótok, 2 hullám: századforduló = Közép- és Kelet-Európából, 700 ezer magyar (származás szerint 1,6 millió magyar él kint), 3. hullám: ázsiai, latin-amerikai népek e) Bőséges természeti erőforrások: ásványkincsek, mezőgazdasági nyersanyagok. Pl.: Appalache: feketeszén Kalifornia, Alaszka, Sziklás-hg.: arany („aranyláz”) Mexikói-öböl, Texas, Kalifornia, Alaszka: szénhidrogének. Felső-tó környékén (Mesabi Range): vasérc. Sziklás-hg.: színes- és nemesfémek ↓ A világ ipari termelésében már a 19. sz végén USA volt az első 4) Népessége: A, 1790: 4 millió fő, ma: 300 millió. Oka: bevándorlás Ma már korlátozzák a bevándorlást = letelepedési engedélyt általában a jól képzett szakembereknek adnak csak. Brain Drain

= „agyelszívás”, pl: Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Teller Ede, stb. B, népsűrűség: rendkívül egyenetlen. 3 nagy népesség koncentráció: - Atlanti partvidéken: Boston - Washington (BOSWASH), - Nagy-tavak vidékén: Chicago – Pittsburgh (CHIPPITS), - Kalifornia + Mexikói-öböl mentén, Floridában. C, vallási megoszlás: protestáns 55%, katolikus 37%, zsidó 4,1% (nem Izraelben, hanem itt él a legtöbb zsidó vallású). A lakosság 10-15 %-a azonban egyik egyházhoz sem tartozik. D, városok: - Legnagyobb agglomeráció = BOSWASH = Boston, New York, Philadelphia, Baltimore, Washington. Ez egy „mamutváros” = megalopolisz, e 600 km-es szakaszon kb. 50 millió ember él Ebből csak New Yorkban és az agglomeráció területén kb. 30 millió fő E, etnikai összetétel: - 72% fehér, - 12% fekete, D-ről É-ra költöznek elsősorban, 36%-uk az É-atlanti partvidéken él, nagy részük gettókban. Pl:

Washingtonban 75 %, Detroitban 63 %, Clevelandban 45 % feletti a feketék aránya, - spanyol nyelvű népesség: 12,5 %, - mongoloidok: több mint 10 millió – 3 %, - indiánok: 2,5 millió- ma már alig ¼-e él rezervátumokban. A társadalmi különbségek néhány jellegzetes mutató tükrében (kerekített adatok) fehérek afro- indiánok ázsiaiak amerikaiak Teljes termelékenységi mutató spanyolamerikaiak 2,1 2,2 2,1 2,1 3,1 20 26 28 20 30 26 17 10 44 11 29 500 32 100 53 600 33 600 22 n.a 11 21 (2000) (átlagos gyerekszám) 15 éven aluliak aránya (%, 2000) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éven felüliek közül (%, 2000) Egy családra jutó közepes évi 44 500 jövedelem (USD, 2001) A szegénységi küszöbnél 9 kisebb jövedelműek aránya (%, 2000) F, népességvándorlás, migráció: - Rendkívül mobilis az amerikai népesség. - 3 fő vándorlási irány: • K Ny: kezdetben a szabad földterületek és az

arany miatt, később Kalifornia jelentett vonzerőt éghajlatával. • D É: főleg színes bőrűek vonultak északra munkahelyet keresni. • É D: napfényöv = „sunny belt” + modern iparágak vonzereje. Urbanizáció, szuburbanizáció, dzsentrifikáció. G, demográfiai helyzete: - A termékenységi mutatója 1,5-szerese az európainak = bevándorlás nélkül is elegendő a népesség reprodukciója. 2050-re népessége meghaladja a 400 milliót. - A születéskor várható élettartam alapján az ország elmarad a fejlett európai országok és Japán mögött (férfiak: 74 év, nők: 80 év). A fekete lakosság születéskor várható élettartama öt évvel elmarad a fehérekétől. - Korösszetétel: bár nő az idősek (65 év felettiek) aránya (13 %), az elöregedésből adódó gondok így is jóval enyhébbek, mint Európában; a munkaképes korosztály csökkenését pedig ellensúlyozza a bevándorlás. - Előrejelzések szerint 2050-re

megváltozik a nemzetiségek aránya. A nem spanyol fehérek részaránya 55% körüli értékre csökkenhet, a spanyolajkúak viszont túlléphetik a 20%-ot, az ázsiaiak pedig a 8%-ot. A feketék arányát 15% körüli értékre becsülik. A bevándorlás főként Mexikóból irányul, amelyet már egyre jobban korlátoznak. - Az USA-ban a családok jelentős részében 3 vagy 4 gyermek is születik, főként a középosztályban. A népesség növekedéshez ugyanakkor csekély mértékben hozzájárul a várható élettartam tartós növekedése, és a csecsemőhalandóság csökkenése. Előrejelzések szerint 2050-ben az USA népessége elérheti a 420 milliót. - A háztartások leggazdagabb 20 %-a 11-szer akkora jövedelem felett rendelkezik, mint a legszegényebb 20 %, Nyugat-Európában ez a mutató 5-6szoros, Japánban csak 4-szeres, hazánkban 4,4 –szeres. (A világon a legnagyobb Sierra Leonéban 58-szoros, a legkisebb Szlovákiában 2,6 –szoros). 5)

Politikai földrajza: A, Szövetségi köztársaság: 50 tagállam (50 csillag a lobogón). B, A tagállamoknak belső önkormányzata van ↔ külügy, nemzetbiztonság, pénzverés, posta: szövetségi hatáskör. C, Elnök: gyakorlatilag mindenben ő dönt = elnöki köztársaság, megválasztására az alelnökkel együtt 4 évente kerül sor. D, 1947 óta az elnök mellett Nemzetbiztonsági Tanács: nagy hatalmú tanácsadó szerv: külügyre, hadügyre jelentős a befolyása. Közvetlen irányítása alatt áll a CIA (Központi Hírszerző Iroda). E, Kongresszus: két ház 100 tagú szenátus 2-2 szenátor államonként képviselőház Államok nagysága alapján küldenek képviselőket. F, Legfelsőbb Bíróság: a törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal. 6) A világgazdaság élén: Módszereik: A, Tőkekivitel + egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem a kevésbé fejlett országokat befolyása alá vonta ezáltal. B, Rengeteg külföldi

nyersanyagot használnak felezek világpiaci árát nagymértékben képes befolyásolni. C, Monopóliumok multinacionális társaságokká fejlődtek. - Kezdetben a fejlődő országok bányakincseit igyekeztek megszerezni. Később a feldolgozóipar felé fordultak. - Ma tőkekivitelük ¼-e irányul már csak a fejlődő országokba ↔ a nyugateurópai, kanadai befektetéseket biztonságosabbnak érzik. D, Világháborúk: anyagi károkat nem szenvedtek, + hadiszállítások és a nyugateurópai országok újjáépítése busás haszonra tettek szert. E, A világ első posztindusztriális társadalma: a lakosság túlnyomó részének a tercier, szolgáltató szektor nyújt megélhetést = kb. 77 % ↔ ipar 20 %, mezőgazdaság: 2,5 %. Az amerikai össz GDP több mint 70 %-át a tercier tevékenység biztosítja F, A termelőeszközök kapacitását, illetve a munkaerő-tartalékot nem használják ki a munkanélküliség 6-7 %-os. ↓ Mindezek eredményeként: politikai,

katonai, gazdasági ereje óriási. - NATO (1949, Észak-Atlanti Szerződés Szervezete), - NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás) 7) Mezőgazdasága: - Kanada: természeti erőforrások, - Mexikó: kőolaj + olcsó munkaerő. - Az áruk, szolgáltatások, illetve a tőke mozgása akadálytalan. A, A lakosság 2,5 %-át foglalkoztatja csak. B, A II. vh-ig extenzív utána intenzív fejlesztés ↓ Nőttek a termésátlagok + szakosodás (a természeti adottságok és a piaci lehetőségek alapján). C, Horizontális integráció: farmok egyesültek = nagyüzemi jelleg (átlagos méretük 200 ha) gépesítés. D, Vertikális integráció: vetőmagot előállító, feldolgozó, értékesítő és szállító cégek összefonódása. E, A világ legnagyobb élelmiszer- és takarmány exportőre: kukorica, szója, búza, rizs, gyapot – ezekből óriási mennyiség kerül kivitelre.  A világranglistán 1. (2000-es adatok): kukorica-, szója- és

gyapot-termelése  A világranglistán 2. (2000-es adatok): cukorrépa, alma, narancs, sertés, csirke  A világranglistán 3. (2000-es adatok): búza, zab, köles, szőlő  A világranglistán 4. (2000-es adatok): napraforgó, földimogyoró, dohány, szarvasmarha, ló.  Kukorica – részesedés a világtermelésből: 41 %, a világexportból: 68 %.  Búza - részesedés a világtermelésből: 9 %, a világexportból: 25 %.  Szója - részesedés a világtermelésből: 43, a világexportból: 48%.  Gyapot - részesedés a világtermelésből: 20%, a világexportból: 25 %.  Rizs - részesedés a világtermelésből: 2%, a világexportból: 25 %. 8) Bányászata: A, Az ipar alapját jelenti, mely egyre kevésbé tud lépést tartani annak igényeivel behozatal az ezzel együtt járó gazdasági sebezhetőség ellen stratégiai tartalékok. Mindezek által azonban képes jelentős mértékben befolyásolni a világpiaci árakat. B, A világon kitermelt

ásványi nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át az USA fogyasztja el. C, Importjának másik oka az is, hogy gyakran az importtermékek ára olcsóbb, mintha maga termelné ki. D, - Szénbányászat: 2. a világon, az Appalache-ből (ma már csak 1/3-a szárm innen) fokozatosan Ny felé tolódik el. A kitermelt szén több mint 60 %-a külfejtésekből származik. A világtermelés 26 %-a innen kerül ki - Szénhidrogének: kőolaj, földgáz: Mexikói-öböl, Kalifornia, Alaszka, kontinentális talapzat; kőolajtermelése a világranglista 3., földgáztermelése a 2 helyet foglalja el. A világ legnagyobb kőolajimportőrei – importfüggőségének mértéke 65 %-os. - Uránérc: Sziklás-hg., az 50-es évektől urándúsító üzemeket építettek, atomerőműveik száma alapján elsők a világon (2001-ben 104 működő). Uránkészletük a legnagyobb a világon, urán-bányászatuk a 7. helyen áll A villamos energia 20 %-át atomerőműveik állítják elő

(70 % hőenergia, 8 % vízenergia, 2 % egyéb). A világon itt termelik a legtöbb villamosenergiát –27 %-, de ők a világ legnagyobb fogyasztói -26 %- is, mind abszolút, mind egy főre eső értékek tekintetében. - Vasérc: Felső-tónál Mesabi Range környékén (6.) - Színes-és nemesfémek: Sziklás-hegységben., réz 2, arany 2, ólom 3, cink 5 9) Ipara: A, tudományos-technikai vívmányok széleskörű alkalmazása, B, kitűnő szervezettség, C, automatizálás, D, szakosítás, E, nagy sorozatú tömegtermelés, F, a munka világviszonylatban magas termelékenysége, G, kisüzemek száma magas ↔ a nagyüzemek jelentősége kiemelkedő. Az üzemek 1 %-a adja a termelés 30 %-át. H, a világ tudományos-műszaki szakembereinek ¼-ét foglalkoztatják fölénye a legtöbb kutatást igénylő, korszerű ágazatban igen nagy, pl.: űrkutatás, biotechnológia, mikroelektronika. A legnagyobb kutatókapacitással az ún katonai-ipari komplexumok rendelkeznek. I, a

világ összes K+F tevékenységének fele az USA-ra jut. J, tudományos és technikai munkatársaiknak 23 %-a nem amerikai születésű, 18 %-a nem is itt tanult. 10) Az amerikai gazdaság a globális világban: a) A legnagyobb működőtőke-exportáló, illetve –importáló ország a világon. b) A világ össz külföldi működőtőke-befektetéseinek ¼-e érkezik ide, ennek 72 %-a az EU-ból érkezik. c) A világ különböző országaiba kihelyezett működőtőke-állomány 21 %-át az USA adja, az amerikai tőkebefektetések kb. fele az EU-ba megy d) A működőtőke kihelyezések 80 %-át transznacionális vállalatok hajtják végre = az amerikai vállalatok többsége világszinten szervezi a termelést. e) A világ 500 legnagyobb vállalata összes jövedelmének 1/3-a, az összes profitnak 2/3-a az USA-ba kerül. f) A New York-i Értéktőzsde a világon 1. a tőzsdén jegyzett cégek száma, illetve a tőzsdei forgalom alapján. g) A világ összes

valutatartalékának kb. 60 -át kizárólag USD-ban tartják nyílván 11) Gazdasági körzetek: A, Északi körzet: - Kialakulása a kontinens meghódításának kezdetére vezethető vissza. A 20 század közepén még az ország össz ipari termelésének 2/3-a, napjainkban már csak 1/3-a származik innen. A kohászat, valamint a hagyományos nehézipar csökkenése jellemző már évtizedek óta gazdasági pangáselvándorlás = „rozsdaövezet”. - Napjainkra gazdasági szerepköre megváltozott, az USA globális világpiaci vezető szerepéhez kapcsolódó tevékenységeket tömöríti: - Pénzügyi szolgáltatások, - A világ legnagyobb bankjának itt van a központja. - A New York Stock Exchange (értéktőzsde) a világon a legnagyobb a jegyzett cégek száma, illetve az értékpapír-forgalom alapján. - A világ nyolc legnagyobb gazdasági tanácsadó cége közül hatnak New Yorkban van az irodája, és itt található mind a tíz vezető reklámcég

székhelye is. - A legtöbb amerikai transznacionális cég székhelye itt van bejelentve. - Világhírű egyetemek: Yale, Harvard, Columbia. - Biotechnológiai kutatások központjai. a) Észak-atlanti partvidék: - Jó kikötők (első bevándorlók)munkaerő, - Appalache: fa, zuhatagos folyók, szénenergia } } gyáripara sokáig uralta az amerikai piacot. ↕ - Az olcsó munkaerőt igénylő textilipar délre költözött, - Nehézipar hanyatlása + szándékos kitelepítése (környezet szennyezés), ↓ - Új modern iparágak „betelepítése”: elektronika, elektrotechnika, atomipar, precíziós gép-és műszeripar. - Az új iparágak megjelenésének alapfeltétele a szakképzett munkaerő megléte, amely rendelkezésre állt, köszönhetően híres egyetemeiknek = Harvard, Yale. A kutatási eredményeket megfelelően tudták kamatoztatni. - BOSWASH: megalopolisz, Washington a főváros ↔ New York kereskedelmi, pénzügyi élet központja, itt van

az ENSZ székháza. Az ország 5 %-a ez a terület, itt tömörül az ország lakosságának bő 1/-5-e, és innen származik a GDP ¼-e. b) Nagy-tavak vidéke: - Az USA vaskohászatának központjakokszolható szén az Appalache-ben (Pittsburgh, Betlehem). ↓ jó minőségű vasérc, mely az 50-es évek óta a Labrador – félszigetről érkezik (Szt. Lőrinc vízi út – 1959) + import: Venezuela, Brazília, Chile ↓ Buffalo, Cleveland, Detroit és Chicago-Gary váltak a vaskohászat központjaivá. • Detroit az autógyártás fellegvára. • Chicago: az USA 9 milliós nagyvárosa (3. legnagyobb), mely a vasúti és légi közlekedés legforgalmasabb csomópontja. A chicagói O’Hara reptéren 2005-ben 75,5 millió utas fordult meg (2.; 1 – Atlanta – 85,9). c) Közép-nyugat: az ország éléskamrája. - A mezőgazdaság jelentősége nagyobb az iparénál. - A búza-, kukorica- és szójatermesztés központja sertés-és szarvasmarhatenyésztés. -

Malomipar, húsipar: Minneapolis - St. Paul, St Louis, Kansas City - Gyér városhálózat + farmok. B, Déli körzet: - Rohamos fejlődés egyes déli államokban, okai: - Texas, Louisiana: kőolaj, földgázkorszerű petrolkémiai ipar, - Texas: kősó, kén (1.), Florida: foszfát (1)szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás), - Energiabőségalumínium kohók és atomipar (első urándúsítók + atomkutatás), - Tennessee folyón a 30-as években vízerőműrendszer, - É-ról kiszoruló textilipar az olcsó munkaerő + munkaerőbőség miatt települt ide, - Földrajzi fekvés: alacsonyabb földrajzi szélességről könnyebb volt Föld körüli pályára állítani a műholdakatűrkutatás. Központja Houston, Cape Canaveral = űrrepülőtér, - Az űrkutatás megkívánta, illetve felgyorsította az elektronikai és híradástechnikai iparágak fejlesztését, fejlődését, - Kereskedelmi kapcsolatok: Latin-Amerikából ércek és mezőgazdasági

termékek érkeznek, legforgalmasabb D-i kikötő = New Orleans, - Több olyan transznacionális cégnek van itt központja, amely elsődlegesen Latin-Amerikába helyez ki működőtőkét. - A lakosság mobilitása: vonzó a „napfényöv” = Sunbelt, - Éghajlat: szubtrópusi idegenforgalom (Florida, Miami, Orlando), - + Atlanta: kereskedelmi-pénzügyi központ, repülőgépgy. (Lockheed), textilipar, Coca Cola, olimpia. - Az „új Dél” kialakulása azonban mégsem egyértelmű sikertörténet, mivel - A déli államok lakosságának képzettségi szintje még mindig elmarad az országos átlagtól, ami gátolj az információs társadalom feltételeihez való rugalmas alkalmazkodást, - Az alacsony bérű, képzettséget alig igénylő munkahelyeket a NAFTA keretében egyre nehezebb megóvni a mexikói munkaerőpiac csábításától, - A gazdasági fejlődés a déli államokon belül nagy területi egyenlőtlenségeket szült: a fellendülés

egyes városokra és az autópályák, repülőterek környékére összpontosult, míg a jelentős részben feketék által lakott, elszegényedett rurális térségeket alig érintette. C, Nyugati körzet: - a régió 11 államból áll, és Kalifornia túlsúlya jellemzi: - az USA legnépesebb tagállama egymaga az ország exportjának 1/6-át adja, és mind a lakosság számát, mind a gazdasági teljesítményt tekintve nagyobb erőt képvisel, mint a régió többi 10 állama együttvéve. - - természeti erőforrások: • színesérc és urán színes-és nemesfémkohászat, atomipar, • Colorado, Columbia vízerőművek Alumíniumkohászat, • Kalifornia: kőolaj, földgáz petrolkémia, • Parti-Kordillerák erdei fűrésztelepek, papírgyárak. híres egyetemek: Stanford, Berkeley „Szilícium-völgy” = mikroelektronika világközpontja, - Hewlett-Packard: 1999-ben az összes jövedelem alapján a világranglista 44. helyén állt a

transznacionális cégek versenyében, IBM után a 2. legnagyobb hardvergyártó. Intel: a világ processzorgyártásának élén áll, összes jövedelmének 25 %-a profit volt = ezzel a világranglista 7. helyén állt 1999-ben - természeti szépségek: nemzeti parkok, 1872 = világ első nemzeti parkja = Yellowstone (gejzírek), - háborúk idején hátország hadiipari beruházások + rakéta-és repülőgépgy., atomipar, - 1989: APEC (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia) gazdasági fellendülés. Ma 21 tagja van, pl USA, Japán, Ausztrália, Oroszország, Kína - indián rezervátumok többsége itt van. - San Diego, Los Angeles (Hollywood), San Francisco, Seattle a körzet főbb központjai. - Kaliforniában San Franciscótól San Jose-ig kb. 3 millióan laknak, 1999-ben 65 milliárd USD GDP-t állítottak elő ↔ Magyarország: 47 milliárd USD. - Los Angeles 16 milliós agglomeráció, 100 km-nél nagyobb átmérőjű. ↓ Fotokémiai szmog

Az tíz New York, N.Y Los Angeles, Kalifornia Chicago, Illinois Houston, Texas Phoenix, Arizona Philadelphia, Pennsylvania San Antonio, Texas San Diego, Kalifornia Dallas, Texas San Jose, Kalifornia 2006 8.2 3.8 2000 7.3 3.5 2.8 2.0 1.5 1.4 2.7 1.6 1.6 1.0 1.2 1.2 1.2 0.9 0.9 0.9 1.0 0.8 USA legnépesebb városa (millió fő) 5 milliónál nagyobb népességű agglomerációk az USA-ban (millió fő) 1990-es népesség 2007-es népesség %-os változás A 2007-es népességszám részesedése USA össz lakosságából New York-Northern New Jersey-Long Island Los Angeles-Riverside-Orange County Chicago-Gary-Kenosha Washington-Baltimore San Francisco-Oakland-San Jose Philadelphia-WilmingtonAtlantic City Boston-Worcester-Lawrence Detroit-Ann Arbor-Flint Dallas-Fort Worth 19,55 30,75 57,2 10,21 14,53 16,37 12,7 5,43 8,23 6,72 6,25 13,15 7,61 7,03 59,8 13,2 12,5 4,36 2,52 2,33 5,89 6,18 4,9 2,05 5,45 5,18 4,03 5,81 5,45 5,22 6,7 5,2 29,5 1,93 1,81 1,73

Az amerikai működőtőke-befektetések alakulása országok szerint (2004, milliárd USD) Összes ország 229,294 %-os részesedés Kanada Európa Ebből: EU (25) Latin-Amerika Afrika Közel-Kelet Ázsia és a Csendes-óceán területe 22,441 96,848 83,195 20,979 2,663 1,369 84,995 9,78 42,21 36,28 9,14 1,16 0,59 37,06 A 15 legnagyobb amerikai vállalat 2005-ben 2007-es rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. Vállalat neve Wal -Mart Stores (kiskereskedés) Bevétel (millió USD) 351,139 Exxon Mobil 347,254 General Motors (autó) Chevron (olaj) Conoco Phillips (olaj) General Electric (beruházási 207,349 200,567 172,451 168,307 (kiskereskedés) 7. 8. 9. javak gy.) Ford Motor (autó) Citigroup (banki tevékenység) Bank of America Corp. 160,126 146,777 117,017 113,194 11. American International Group (biztosítás) J.P Morgen Chase & Co 12. Berkshire Hathaway 98,539 McKesson Verizon Communications 93,574 93,221 Hewlett-Packard 91,658 10. 13. 14. 15. (banki

tevékenység) (bank és biztosítás) (biztosítás) (kommunikáció) (számítástechnika) 99,973 Japán 1. Történelme: a, 2000 éves múlt. b, XVII. sz vége: császári ház bukása a hadsereg vezére (sógun) ragadta magához a hatalmat (császár is maradt). Tokugawa-sógun: 1867-ig teljes elszigeteltség - feudális rend. A császári főváros Kyoto volt ↔ a sógunoké Edo = Tokió lett a központ. c, 1867: az amerikai flotta kikényszerítette az ország „kapuinak” kinyitását + visszakapta a császár az ország irányítását = Meidzsi-restauráció: Japán átalakulása => hamarosan az ország is hódító, gyarmatosító hatalom lett. d, Meidzsi-restauráció:  feudális nagybirtokok kisajátítása,  első manufaktúrák,  központi állami bank gyárak építése, közlekedés, hírközlés fejlesztése magántulajdonba kerültek,  új közigazgatási rendszer: 46 prefektúra, lakosság szabad áramlása, belső vámok nincsenek

egységes nemzeti piac,  oktatási reform: analfabéták 1900: 95%-a már írástudó volt,  Ny-i technológia átvétele,  területi hódítások: -- 1870-es évek: Ryukyu szigetek megszerzése, --1890: Tajvan, Korea megszállása (gyarmatok) és kizsákmányolása, --Szahalin D-i része, Kuril szigetek megszerzése (Oroszország legyőzésével), --1931: Mandzsúriából Kína leigázása, --1937-től USA a hadiipari szállításait felfüggesztette, --1941: Pearl-Harbor csendes-óceáni háború, --1945: Hiroshima, Nagasaki: atombomba  gyarmatok elvesztése, ipari termelő berendezések 1/3-a elpusztult. ↕ Az 50-es évektől hihetetlen gazdasági fejlődés. A világ 2. ipari és 3 kereskedelmi hatalma lett mára + 1951: USA vállalta az ország fegyveres védelmét  amerikai támaszpontok (hidegháború) + katonai kiadások minimálisak. (San Francisco-i egyezmény) 2. Népessége: a, A népesség kb. 128 millió fő (127,6 – 2006), alig van némi

természetes szaporulat, átlagos gyerekszám 1940-ben 3,4; 1995-ben 1,5. • 2015-re a gyerekek száma 16,2 millióra csökken, ami az összes japán csupán 12,8 százaléka. • Ezzel egyidőben a 65 év felettiek aránya a jelenlegi 19,8 százalékról 26%-ra nő. • Az ENSZ prognózisa alapján 2050-re a szigetország mai 127 milliós lakossága várhatóan 110 millióra zsugorodik, a 60 évesnél idősebbek aránya pedig meg fogja haladni a 42%-ot. • Egyes kutatók szerint 2050-ig 33,5 millió bevándorlót kellene Japánnak ahhoz vonzania, hogy munkaerőpiacának 1995-ös mérete fennmaradhasson. • A japán munkaerő intenzívebb felhasználására nem igen nyílik lehetőség. Az éves munkaidő tovább már nem növelhető, hiszen már így is eléri a 2100 órát (Németországban ugyanez 1690 óra). • Az idősek és a diákok részmunkaidős foglalkoztatása szintén hatékonynak tekinthető napjainkban. Egyedül a nők munkába állási aránya marad el a

nyugati országokban megszokottól, de utóbbi növelése valószínűleg nem javítana a demográfiai mutatókon. • De nem csak a politika vonakodik megtenni az – úgy látszik – elkerülhetetlen lépéseket. A japán társadalom harmada sem hajlandó elfogadni, hogy külföldi munkavállalók pótolják az elöregedő munkaerőt. Japán mindeddig etnikailag talán a leghomogénebb országnak számított az egész világon, ahol soha sem történt jelentős migráció a történelem során. Így nem csoda, hogy az idegen és képzetlen munkaerő tömeges beengedésétől az ország mindeddig elzárkózott. b, Születéskor várható élettartam a világon a legnagyobb (férfiak 78, nők 84 év). c, Migráció (mezőgazdasági munkaerő létszámának csökkenése).  Városlakóvá vált a népesség többsége – a városi lakosság aránya 79 % (a kiürülő falvak népessége öregszik).  Sem a betelepülés, sem a kivándorlás nem jelentős.  Ingázás:

óriási (Tokió: 1,6 millió ingázót fogad naponta). d, Népsűrűség: 339 fő/km2.  Szélsőségek  1/3-a alkalmas a letelepedésre.  Parti síkságok, medencék igen sűrűn lakottak.  Tokió- Osaka (Tokaidó) megalopolisz: itt él a népesség 44%-a, a népsűrűség itt 3000-6000 fő/km2. Tokió + agglomeráció: 35,3 millió fő = legnagyobb a világon. e, A legnépesebb városok: 1. Tokió: 8,48 millió fő az agglomeráció nélkül, 2. Yokohama: 3,5 millió (a tokiói agglomeráció része), 3. Osaka: 2,6 millió↔ 11,2 agglomerációjával együtt, 4. Nagoya: 2,18 millió, 5. Sapporo: 1,84 millió, 6. Kobe: 1,52 millió (osakai agglomeráció része), 7. Kyoto: 1,47 millió (osakai agglomeráció része), 8. Fukuoka: 1,36 millió, 9. Kawasaki: 1,27 millió (tokiói agglomeráció része), 10. Hiroshima: 1,13 millió f, Magas képzettségű munkaerő:  Tokió, Osaka, Nagoya: az ország átlagánál 25-70%-kal magasabb jövedelmi szint.  É-Honshu, Kyushu:

10-25%-kal elmaradnak a jövedelmek az átlagtól. g, Etnikai összetétel:  Egynemzetiségű ország – 99 % japán.  15000 ajnu (őslakó) Hokkaidón.  Kb. 900 ezer külföldi, főleg koreaiak h, Vallások:  Sintoizmus: természetvallás. – 44 %  Buddhizmus: zen ága = a mester megdöbbentéssel próbálja a tanítványt eljuttatni a megvilágosodáshoz (pofon). – 40 %  Egyéb: 16 %, ezen belül kb. 0,7 % katolikus i, A lakosság foglalkozási ágak szerinti megoszlása (2004):  4,6 % - mezőgazdaság,  27,8 % - ipar,  67,7 % - szolgáltatás.  Munkanélküliség: 4,1 % (2006). 3. Politikai rendszer: a, Parlamentáris monarchia. b, Császár: „az állam és a japán nép egységének jelképe”, reprezentatív feladatok. c, Parlament: felsőház: 3 évente, a létszám 50%-át választják. Alsóház: 4 évre választják a képviselőket = a nagyobb politikai hatalom az övék. d, Miniszterelnök: feloszlathatja az alsóházat

választások. e, Legfelsőbb bíróság: elnökét a császár, 14 bíráját a kormány nevezi ki. 4. A japán „gazdasági csoda”: a, Ma a világ összes GNP-jének 1/6-át állítja elő. b, Egy főre jutó GDP 38.341 USD (PPP – 33100 USD) - Nemzeti össztermék: • mezőgazdaság 2 %, • ipar 36 %, • szolgáltatások 62 %. c, A világ egyetlen országa, amely nem a nyugati civilizáció alapjairól kiindulva fejlődött a világgazdaság egyik vezető hatalmává. d, Tényezői:  A nép takarékossága, az utóbbi időkig viszonylag alacsony életszínvonal  új ipari beruházások a nemzeti jövedelemből + Katonai célokra alig költenek.  Ipari szerkezet átalakítása: legkorszerűbb gyári berendezések, eljárások megvásárlása  kutató-fejlesztő munkával tökéletesítés, (ma itt a legmagasabb a világon a K+F ágazatban foglalkoztatottak száma) + kevésbé korszerű termékek (zsebszámológépek): leépítették a gyártást, vagy

külföldre helyezték (D-Korea, Tajvan). + A környezetszennyező üzemek kitelepítése (cement- és műtrágyagyártás, alumíniumkohók).  Fegyelmezett, jól képzett munkaerő (Konfucius).  Külkereskedelem dinamikus bővítése. A japán kereskedőházak irodái az egész világot behálózzák. Legélénkebb kapcsolatai a csendes-óceáni térség államaival vannak.  Amerikai tőkeinjekció (koreai háborúban Japán = támaszpont + ellátóbázis).  Kiviteli többlet  tőke  a világ legnagyobb hitelezője, + működőtőkeberuházások, elsősorban az USA-ban, Kínában és DK-Ázsiában. o A külföldre kihelyezett működőtőke 2003-ban 51,9 milliárd USD volt = a nemzetközi pénzpiacon a legnagyobb hitelező. o Nincs még egy fejlett ország, amelyben olyan csekély mértékű lenne a külföldi tőke, mint Japánban. A kevés külföldi befektetésnek ráadásul különösen alacsony kereskedelemteremtő hatása van. A japán befektetők

külföldi befektetéseikben többségi tulajdonra törekednek, illetve - ahol csak lehet - a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben. Japán működőtőke-export és - import (milliárd USD) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Tőkeexport 56,911 41,584 34,138 36,025 41,051 50,694 48,019 Tőkeimport 2,778 4,339 4,084 3,078 4,155 3,837 6,841 import/export, % 4,88 10,43 11,96 8,54 10,12 7,56 14,24 Forrás: Ministry of Finance, Tokyo o Külföldi befektetéseinek kb. fele az USA-ba, 25 %-a az ázsiai térségbe, kb. 15 %-a Európába irányul o A Közép-Európába irányuló tőkekivitel a teljes japán kivitelnek mindössze 1,5 %-át teszi ki, ennek azonban 80 %-át Magyarország kapja!!! o Japán részesedése a hazánkba áramlott működőtőke nagysága tekintetében mintegy 5 %. 5. Az ipar fejlődése: a, Az állam aktív szerepvállalása (nincs szabadversenyes piacgazdaság) egyes közgazdászok szerint tervgazdaság. b, Három szakasz a beruházások terén: 1.

Nyersanyag- és energiaellátás megalapozása  nyersanyag-lelőhelyek, szénhidrogén-mezők megnyitásának finanszírozása (DK-Ázsia, Ausztrália, Perzsa- öböl) + kohászati bázisok a lelőhelyeken = a nyersanyag tömegének csökkentése + a környezetszennyezés távoltartása. + Rövid, bővizű, sebes folyóin vízerőművek. + Atomerőművek. (A működő atomerőművek számát tekintve az USA és Franciaország után 3. a világranglistán) - Villamosenergia-termelése 57 %-át a kőolaj-tüzelésű hőerőművek biztosítják ↔ ezek részesedése 1973-ban még 75 % volt = egy nyersanyagtól való függőség csökkentése. (USA után a világ 2 legnagyobb kőolaj-importőre) 2. Kereskedelem-helyettesítő iparosítás = importkorlátok, vámfalak megkerülése. 3. DK-Ázsiában: bankok, szállodák, kereskedelmi hálózatok birtokbavétele. c, Három szakasz - egy-egy kulcságazat kiemelkedő szerepe: 1. 1870 - XX század eleje: kikötők

fejlesztése, +energiatermelés, +textil és élelmiszeripar (termelés 70 %-a). 2. Alapanyaggyártás (XX század eleje - II világháború vége):  Vaskohászat (2.), hajógyártás (1-2), nehézgépgyártás, vegyipar ↔ szinte mindenből teljes behozatalra szorul,  Bővülő ipari termelés  személyi jövedelmek növelése a fogyasztási cikkek iránti kereslet nő. 1. Fogyasztási cikkek tömeges és széles skálájú termelése = gépkocsik (2), irodai és háztartási gépek, számítástechnikai berendezések, híradástechnika, „jövő iparágai”. ↓ Mára óriási monopóliumok + kisüzemek (bedolgozás, 1-9 fő, az összes üzem 71 %-a csak ekkora). Monopóliumok: Sony, Toyota, Mitsubishi, Toshiba, Sharp, Kawasaki, Nissan, Suzuki, Minolta. d, Az utóbbi években a növekvő képzettségi szint miatt drága az élőmunka + nőtt az életszínvonal  csak a minőségi termelés „engedhető meg”. + Munkaerőgondok megoldása = ipari robotok

készítése. Ők a robottechnika úttörői e, Az ipar térbeli eloszlása:  Honshu DK-i partja a gócpont: - Keihin körzet: ipari termelés 27%-a. Szolgáltatási funkció + nehézipar és feldolgozóipar. = Tokió–Kawasaki–Yokohama Tokió ma a világ 2 legjelentősebb pénzügyi központja. - Chukyo: Nagoya – Toyota: ipari termelés 16%-a. Nagoya: szolgáltatási funkció, Toyota: gépkocsiipar, kohászat. - Hanshin: Osaka-Kobe-Kyoto - ipari termelés 18%-a. Vegyipar fellegvára, kohászat, feldolgozóipar – elektronikai és kommunikációs cégek központjai. Kyoto: hagyományos iparágak = selyem, kerámia - Tokai: Shizuoka, Fuji - ipari termelés 5%-a.  Beltengeri iparvidék: 9% - Hirosima. f, Technopolisz program: 1983, az ország középső, és Ny-i területeinek a gazdasági életbe való bevonása  „tudományok városa”, = legfejlettebb technológiájú iparágak (biotechnológia, űrkutatás, gyógyászat, félvezetők, mikroprocesszorok

gyártása), + tudományos és felsőoktatási intézmények. g, Gazdasági-társadalmi problémák: - A népesség és az ipar túlzott termelési koncentrációjának csökkentése. - Regionális különbségek csökkentése. - Állami agrárdotációk magas szintje. - Lakható nagyvárosok. - Japán piacának határozottabb megnyitása. - Dereguláció hiánya. - Öregedő népesség szociális biztonsága. 6. Mezőgazdaság: a, Erdős hegyvidék kevés termőföld (13 %-át művelik) = iparosodás- városodás színtere 1-2 hektáros kisparaszti gazdaságok - gépesítés, műtrágyázás viszonylag drága. b, 1960-ban a keresőknek még 27 %-a dolgozott ebben az ágban és a társadalmi termék 17 % állította elő, ma alig több mint 5 % dolgozik és 2 % az előállítás. c, Magas terméshozamok 2/3-ad részben önellátó. d, Vegyes jövedelmű körzetek száma nő (farmok 85 %-a) = a lakosság a mezőgazdaság mellett az iparban, illetve a szolgáltatásban is

tevékenykedik. e, Főbb termények: rizs, zöldség-gyümölcs (cseresznye, narancs, mandarin, gesztenye), búza, tea, dohány, burgonya, cukorrépa, batáta. - A megművelt területek 80 %-át szántók, 10-10 %-a pedig gyümölcsösök és rétek foglalják el. A szántóföldek felén rizs termelnek, ez hozza az értéktermelés 1/3-t (mind a 4 szigeten elterjedt). f, Állattenyésztés: alárendelt szerep. - szarvasmarha, sertés, baromfi, selyemhernyó-tenyésztés, gyöngykagyló- és osztrigatenyésztés. g, 2/3-a erdő ↔ 55% import, oka: saját erdeit 23 nemzeti parkja miatt kis mértékben vágják. h, Halászat: világon 3. (1999): tőkehal, szardínia, makréla, tonhal, rák, kagyló A világ bálnaállományának megtizedelésében elsők között vannak. Ezt most már nemzetközi tilalmi egyezmény gátolja, és érvénybe lépett a 200 mérföldes tengeri határok betartása is. - Iparszerű az igazgyöngytermelés, évi 65 tonna. - Nő az Antarktisz körüli

krillhalászat mértéke. 5. Gazdasági recesszió: a) Gazdasági recessziója 1992-től vette kezdetét = 1988-1991 között a GDP éves átlagban 4-5 %-kal nőtt ↔ 1992-1995 között stagnált, ma ismét nő = 2005: 2,7 %. b) Okai:  A korábbi nagymértékű gazdasági növekedés lakás-és irodaház-építési lázat váltott ki az irodai bérleti díjak és a telekárak korábban sohasem látott szintre emelkedtek. Óriási ingatlan-és részvényspekuláció  Mindennek anyagi alapja = szinte korlátlan tőzsdei részvénykibocsátás.  A bankok óriási hiteleket helyeztek ki = behajtatlan hitelállomány: az ország GDP-jének kb. 7 %-a volt 1996-ra  Ázsiai válság, mely Thaiföld pénzrendszerének összeomlásával kezdődött 1997-ben = hihetetlen méretű beruházások felverték a telekárakat ingatlanspekuláció + beömlő külföldi tőke + hitelfelvételek a beruházások „luftballonná” fújták fel a thaiföldi gazdaságot ez hirtelen

kipukkadt a külföldi befektetők kivonták a tőkét + a tőzsde bezárt. o Beindult a dominóelv = újabb krachok: Malajzia, Szingapúr, Tajvan, Fülöp-szigetek, Új-Zéland, Dél-Korea, Japán. o Az IMF segített = Thaiföld, Malajzia és Indonézia 43 milliárd dollárt kapott, Dél-Korea mentőcsomagja. 57 milliárdot! = minden idők legnagyobb  Dollár-jen árfolyam: a dollár 1992-ben még 135 jen volt, 1995-ben már csak 80 jen (ezt az amerikaiak hagyták vagy előidézték?) a japán export lelassult mivel a korábbi gazdasági fejlődés egyik alappillére ez volt, az állam „tömte” a pénzt a pénzügyi szektorba kipukkadt itt is a „lufi”.  A globális gőzhenger útjában állt = Japán kétarcú nagyhatalom: o Saját exportjait tekintve globális játékos. ↕ o Csak fokozatosan engedte be a külföldi árut, tőkét, információt, korlátozták a külföldi befektetők behatolását, cégalapítását. ↓ Az „ázsiai modell” a

globális játékosok útjában állt ha rendbe akarja tenni gazdaságát, váltani kell = szabad tőkeáramlás, a multinacionális cégek korlátlan bejutása, kiegyenlített kereskedelmi egyenleg. A világ vezető államainak, pénzintézeteinek reakciója = Japán, illetve az újonnan iparosodó országok könnyelműségét, telekspekulációját, körültekintés nélküli hitelezési politikáját, fejletlen bankrendszerét okolják ↔ ezek a tulajdonságok csábították a befektetőket, akik egy-két év alatt 20-30 %-os megtérülést értek el befektetéseik terén = képmutatás! Mivel mindenki számára megérte, ezért öntötték a pénzt ezekbe az országokba, csak a válság után mondták, hogy ők „tudták” milyen nagy bajok vannak! IMF segítség: csak akkor, - ha a bankok egy részét bezárják („overbanking” = a világon túl sok a bank), - a korábbi hitelezési módokon változtatnak, - az átláthatatlan, titkolózó könyvelési rendszert

átalakítják, - korrupció felszámolása = nagytőke és politika összefonódása veszteséges nagyvállalatok állandó szubvencionálása, - dereguláció = a külföldi tőkéket be kell engedni, a korábbi gyakorlattal ellentétben. ↓ 1998 elején a leértékelt területre újra özönlött a tőke = sokan úgy vélik nem véletlenül történtek ezek a folyamatok így. A cél az volt, hogy a globális játékosok előnyös helyzetbe kerüljenek ismét = tőkeátcsoportosítás. A délkelet-ázsiai régió kb. 3000 milliárd dollárt veszített így, ebből 500-800 milliárdnyi a nyugati befektetők befagyott pénze, a többi a helybeliek és Japán vesztesége. Kína 1. Területe: Földünk 3 legnagyobb országa (9,6 millió km2) 2. Határai: - 14 országgal határos. - 34 ezer km-es határának 2/3-a szárazföldi, e határok évezredeken át elszigetelték a külvilágtól. - K-en 1800 km hosszan: Csendes-óceán + mellék- és beltengereikikötők =

ország kapui a külvilág felé. 3. Történelme: a, A benépesülés góca, a kínai nép bölcsője = Sárga folyó völgye (Kr. e 4000= „neolit forradalom” = földművelésre (rizs, köles) való áttérés). Kr. e 2000= fazekasság, bronzművesség, hajóépítés, virágzó városok, írott emlékek b, A 18.sz közepétől a császárság általános válsága + európai gyarmatosítok ↔ teljes elzárkózás. c, Kínai kultúra: - Több ezer km-es selyemút. - Műszaki teljesítmények: öntözőrendszer, árvízvédelem, Nagy csatorna (1800 km), Nagy Fal (6700 km). - Papír (Kr. e I sz), könyvnyomtatás (7 sz), lőpor (9-10 sz), iránytű (11 sz), porcelán (14. sz), óra, szeizmográf d, 19. sz félgyarmati sor (belviszályok + gazdaságilag elmaradott), ↓ 1840-42: első ópium háború területi veszteségek, kikötők megnyitása, koncessziós övezetek kiépítése (saját törvényei a „gyarmatosítóknak”) + külföldiek élelmiszer- és textilipari

üzemeket hoztak létre + a mezőgazdaságban a gyarmatosítók által igényelt áruk (tea, selyem) termelése polgári forradalom 1911-ben. e, 1931: japánok elfoglalták (belháborúkat kihasználva) Mandzsúriát: szén + vasérc nehézipar kiépítése. 1937-ben háború egész Kína ellen 1945-ig az ország nagy részét megszállták a japánok. f, II. vh után újabb polgárháború: 1946-49 kínai kommunista párt ↔ nemzeti kínai kormány ↓ (Kuomintang) Tajvan („Két Kína”) 1949 okt. 1: kínai népköztársaság sztálini mintájú szocializmus A, Földreform, mezőgazdaság kollektivizálása. B, Magánvállalatok kisajátítása állami, szövetkezeti tulajdon. C, Gyors iparosítás = nehézipar (2. vh előtt az ipari termelés 70 %-át a textil és élelmiszeripar adta. - Súlyos gazdaságpolitikai hibák + természeti csapások nagy éhínség (25-30 millió áldozat). g, 1950-es évek végén szakítás a Szovjetunióval saját utas fejlődés.

h, „Nagy kulturális forradalom”: 1966-76 (Mao Ce-tung) - Vörös könyv. ↓ A tudomány és művelődés értékeinek megsemmisítése, értelmiség megalázása, üldözése. i, 1979: átfogó gazdasági reform: (Teng Hsziao-ping). A, „Négy modernizálás”: mezőgazdaság, ipar, tudomány, hadsereg korszerűsítése. B, Mezőgazdaság: a föld jogilag szövetkezeti tulajdon, de hosszú lejáratú bérletben a paraszt családok művelhetik = „termelési felelősségi rendszer” = termény beszolgáltatás nincs, a többletet szabadon értékesítik, illetve a bérleti díjat természetben fizetik. A paraszt tehát érdekeltté válik a minél jobb és hatékonyabb termelésben a mezőgazdasági termelés 1985-ig megkétszereződött. C, Ipar: 1984 óta a vállalati önállóság növelése jellemzi. - Merev tervutasítás ↔ a piac + közvetett szabályozás. - Munka anyagi ösztönzése ↔ máig sok veszteséges, támogatott nagyvállalat 1997 óta fokozatos

privatizáció. D, Ipari, kereskedelmi és szolgáltató családi kisvállalkozások. E, Bővülő külkereskedelem + idegenforgalom fellendülése. „Nyitás” külföldi tőke beáramlása (adókedvezmény, vámmentesség, exporttámogatás) + korszerű technológia + modern vállalatvezetési módszerek + különleges gazdasági övezetek (special economic zones =SEZ). ↓ Mára regionális nagyhatalom!!! 1978-2005: GDP évente 9,3%-kal nőtt a 21. sz elejére világgazdasági óriás lehet!!! 4. Politikai rendszere: a, Államforma: szocialista népköztársaság (1982-es alkotmány: „szocialista modernizáció”, „szocialista piacgazdaság”). b, Országos Népi Gyűlés: törvényhozás legfőbb szerve, évente egyszer hívják össze. 3000 tagját 5 évre választják a tényleges irányítás a 154 tagú Állandó Bizottság kezében van. c, Államtanács: végrehajtó szerv. d, Államfő: ONGY választja, reprezentatív feladatok. e, Miniszterelnök: az

ONGY az államfő tanácsára választja meg az Államtanács tagjaiból. f, 21 tartomány, 5 autonóm terület + 3 tartomány jogú város (Peking, Sanghaj, Tiencsin) + Hongkong, Makaó és Tajvan(?) - mindegyiknek saját népi kongresszusa, kormánya van. g, 1980-ig 30 éven át formálisan nem volt jogrendszer, ↓ Első 6 törvénykönyv életbe lépése. - Van: felső és alsó fokú igazságszolgáltatás (népi ülnökök); katonai és különleges népbíráskodás; biztonsági szervek igazságszolgáltatása. - Legfelsőbb Bíróság: ONGY-nek tartozik felelőséggel. 5. Népesség: a, Már az ókorban a Föld legnépesebb állama volt: 60 millióan éltek a Han dinasztia idején. - 1953: első általános népszámlálás: 583 millió fő, - 1982: átlépte az 1 milliárdot, - 2006:1,3 milliárd = a Föld népességének több mint 1/5-e. b, Demográfiai robbanás okai: - Egészségügy fejlesztése halálozási arányszám gyors csökkenése + születéskor

várható élettartam férfiaknál 70 év, nőknél 74 év. - 70-es évekig magas születési arányszám (1965: 37,9 a születési, 9,5 a halálozási arányszám). Maoista vezetés: potenciális munkaerő-tartalék = „az embernek két karja, de csak egy szája van”. c, Új népesedési politika: A, Cél: születési arányszám csökkentése a jövőben 1,4 –1,5 milliárdos szinten stabilizálódjon a népesség száma. (Ha a napjainkban jellemző 0,6 %–os népességnövekedés stabilizálódik 2050: 1,6 milliárdan lesznek Kínában) B, Eszközök: - Egy gyermekes családok anyagi, erkölcsi támogatása, - Házasságkötés korhatárának emelése, - Családtervezés propagálása, - Fogamzásgátló szerek ingyenes szétosztása. ↓ 1995 óta a természetes szaporodás évi 0,6 % ↔ évente 20 millió új munkahelyet kellene teremteni + idős korosztály eltartása (korfa). d, Nemek aránya: - 2005-ben kb. 50 millió nő „hiányzott” = a

fiúgyermekek előnybe részesítésének szörnyű következménye ez. - Vagy abortuszt végeztetnek el a nők, ha megtudják lányuk lesz, - vagy a megszületett gyermekeket néhány napos korukban megölik, - vagy nem anyakönyveztetik őket, ezáltal a társadalom perifériájára szorulnak. Egyes településeken (főleg vidéken) a „láthatatlan” gyermekek aránya kb. 40 %, ennyit nem jelentenek be a szülők. - Mindez nagyban köszönhető a híres egykepolitikának, de a fiúpreferencia a kelet- és dél-ázsiai országokban mélyen meggyökeresedett társadalmi felfogás: „tizennyolc isteni lány nem ér fel egyetlen púpos fiúval” – mondja egyik ősi közmondásuk. - Kína és India kormánya is belátja azonban, hogy mindez kegyetlen és további gazdasági problémákat is felvető helyzet; ezért törvényen kívül helyezték a nem szerinti magzatelhajtást. e, Etnikai összetétel: A, Soknemzetiségű ország. - Han (kínai – 91,9 %) ↔ a többi

55 etnikai csoport aránya együtt 8% (kb. 100 millió fő). B, Nagyobb etnikumoknak autonóm területek (tibetiek, mongolok, ujgurok). C, Kb. 25 millió kínai él (Tajvant nem számolva) külföldön, főként DK-ázsiai országokban. D, Sok nyelv: hivatalos pekingi vagy mandarin dialektus. Nem értik egymást, de értik egymás írását. - 5000-8000 jelet használnak (bonyolult), az írástudatlanságot a 90-es évek közepére 20 % alá sikerült szorítani. 2006-ban 14 % f, A lakosság területi eloszlása: A, Igen egyenetlen, átlagban 139,5 fő/km2. - DK-en: az összterület 1/3-án a népesség 85 %-a él ↔ a belső országrészben, az ország területének 2/3-án él a lakosság 15 %-a. Tibetben 2 fő/km2 ↔ nagy városokban 1000 fő/km 2 = emberi hangyabolyok. B, Városi lakosság aránya: 2005-ben 37 %. A lakosság falvakból való elvándorlását adminisztratív eszközökkel korlátozták (maoisták: értelmiség falvakba költöztetése) ↔ 1990-re: 30 db

milliós nagyváros (túlzsúfoltak, sok munkanélküli és hajléktalan társadalmi feszültségek). 1. Sanghaj: 12,66 (agglomeráció), 10,99 millió fő, 2. Peking: 10,85 (agglomeráció), 8,69 millió fő, 3. Tiencsin: 9,34 (agglomeráció), 4,33 millió fő 4. Vuhan: 3,96 millió, 5. Shenjang: 3,57 millió, 6. Guangzhou: 3,47 millió, 7. Harbin: 2,9 millió, 8. Xian: 2,6 millió, 9. Csungking: 2,37 millió, 10. Csengdu: 2,01 millió g, A lakosság foglakozás szerinti megoszlása (2003): GNP-hez való hozzájárulása - Mezőgazdaság : 49 %, 15 % - Ipar: 22 %, 51 % - Szolgáltatás: 29 %. 34 % - A munkanélküliség hivatalosan 4,2 %, egyes becslések szerint ez inkább 20 % körül alakul. h, Vallások: A, Hivatalosan ateista, 1982 óta engedik a vallásgyakorlást (Tibet = lámaizmus). B, Buddhizmus – 9 %, taoizmus – 3 %. C, Konfucionizmus = nem vallás, filozófia = ősök tisztelete, szülők tisztelete, feljebbvalóval szembeni feltétel nélküli

engedelmesség – 15 %. D, Muzulmán: 2 %. E, Keresztény 1 %, a többiek hivatalosan felekezeten kívüliek. 6. Mezőgazdaság: a, Területének mindössze 15 %-a áll művelés alatt (szárasság, domborzat) termőföldek többszöri kihasználása (középen kétszer, D-en háromszor aratnak). - A föld fele terméketlen, még legelőnek vagy erdősítésre sem alkalmas (37%-a 2000 m-nél magasabban fekszik). - Köztes vetés: kukorica közé szóját, babot vagy a búza közé repcét vetnek. - Termésátlagok növelése: öntözés, talajerő-utánpótlás, talajművelés korszerűsítése. b, Öntözés: évezredek óta ma már a földek felét öntözik. A világ öntözött területének 1/5-e Kínában van. Motoros szivattyúval, emberi és állati erővel = „két lábon járás” jelszava. c, Talajerő-utánpótlása: évszázados hagyományai vannak. - Istállótrágya, gondosan begyűjtött emberi fekália, halastavak iszapja, halliszt, tengeri moszat,

komposzt. - Az elmúlt 2-3 évtizedben a világ legnagyobb műtrágya termelője és importőre lett Kína. d, Agrotechnika fejlesztése: A, Faeke 50-es, 60-as évek vaseke 70-es évek traktorok. 80-as évek óta az apró parcellák méreteihez igazodó kerti traktorok és kisteherautók. ↕ - Bőven van munkaerő nem „kell” annyira gépesíteni, illetve sok helyen amúgy sem oldható meg (teraszok). Termésátlagok megduplázódása = kb japán szint e, A mezőgazdaság ma is a népesség kb. 50%-át köti le „Melléküzemági” tevékenység: a falusi népesség ¼-e az ipari és szolgáltatási szektorban talál megélhetést. f, Növénytermesztés: A, Földünk legnagyobb gabonatermelője. B, Rizs: vetésterület 1/5-én (az öntözhető földeken mindenütt jelen van), C, Búza: 20-22%-a a vetési területnek (D-en másodvetésként a rizsföldeken), D, Kukorica: 15%, D-en az öntözésre alkalmatlan domb- és hegyvidéken, E, Gabonafélék: cukorcirok (kaoliang),

köles, árpa, F, Gumós növények: burgonya, batáta (édes burgonya), jamszgyökér, G, Egyéb: hüvelyesek, zöldségek, fűszerek (gyömbér, ánizs, sáfrány), - Olajos magvak: szója, földimogyoró, repce, szezám (kivitelre is jut), - Rostnövények: gyapot, len, kender, juta, - Ősi kultúrnövénye: tea, monopolhelyzetét a múlt században India rengette meg. - Gyümölcs: alma, körte, szőlő, citrusfélék, ananász.  Világranglistán 1. (2000): búza, rizs, földimogyoró, burgonya, dohány, alma. Juh, csirke, ló  Világranglistán 2.: kukorica, tea, gyapot Sertés  Világranglistán 3.: cukornád, narancs, banán, juta Szarvasmarha, bivaly  Világranglistán 4.: szója  Világranglistán 5.: rozs, kölesfélék, kaucsuk g, Állattenyésztés: a nép élelmezéséhez kell a közvetlenül táplálékul szolgáló növények termesztése az állattenyésztés alárendelt szerepű. A, Világ jelentős sertés és baromfi tenyésztője =

háztartási és mezőgazdasági hulladék + szarvasmarha, bivaly: igaerőnek. B, Selyemhernyó tenyésztés: több mint 4000 éves. C, Halászat: világon messze az első. A belvízi halászat adja 40 %-át + partmenti D, Erdők: 12-13% (nagy írtások). Fakitermelése a világranglista 4 helyén áll, papírgyártása pedig a 2. helyen 7. Ipar: a, Kb. a lakosság 22 %-át foglalkoztatja, a GDP felét adja b, „Két lábon járás”: ósdi és korszerű, kis- és nagyüzemi módszerek. c, II. vh előtt egyetlen jelentős iparága: textilgyártás - Külföldi tőkések alapították olcsó munkaerőre alapozva. - Kezdetben import nyersanyagot dolgoztak fel + kivitték a termék nagy részét külföldre gyárak a kikötőkben létesültek pl. Sanghaj, Kanton, Tiencsin ↕ - Ma saját nyersanyagot dolgoznak fel, belső piacra termelnek általában. + Új üzemek a belső területeken régi központok jelentősége csökken. - Az ipar rohamos fejlődése eredményezte, hogy

Kína ma a világ legszennyezettebb országa, a legnagyobb környezetszennyező: a világ 10 legszennyezettebb városából 7 itt van, - 338 szennyezett levegőjű városának 2/3-a erősen szennyezett, - az országban naponta kb. 300 millióan fogyasztanak szennyezett vizet, - a városi vízbázisok 90 %-a erősen szennyezett, - az ország területének 30 %-án esik savas eső. d, Nehézipar: alapja a feketeszén és a vasérc kohászat ÉK-Kínában = Mandzsumedencében (Senjang és Ansan). - Sanghaj: második központ - kikötő és gyárváros, fogyasztópiaca az alapja. - Peking, Tangsan, Jangce mentén: Csungking, Vuhan. Az ország nyersvas- és acéltermelése első a világon. e, Gépgyártás: kezdetben termelőeszközök gyártása belföldre, később fogyasztási cikkek: kerékpárok, tévékészülékek gyártásában első a világon. Ma távközlési műholdaktól kezdve mindent gyártanak. - Autógyártás: 80-as évektől külföldi alkatrészekből

összeszerelés. Ma: transznacionális cégek vegyes vállalatai, a legnagyobb a Volkswagen (Sanghaj, Csungking). Tehergépkocsi és autóbuszgyártása 4 helyen áll - Az ország belsejében a tartományok minden nagyobb városában meghonosították a gépipart. 8. Bányászat: A, Szénbányászat: első a világon. A világtermelés ¼-ét adja - Az ország energiaigényének 64 %-át fedezi. (széntüzelésű hőerőművek) - A közel 1,5 milliárd tonnás termelés 1/3-át 20.000 kis bányából a csákánnyal, lapáttal felszerelt falusi brigádok hozták felszínre. - Legfontosabb körzete É-Kína, Mandzsúria. - Belső-Mongólia, Ny-i országrész: nagy, jórészt érintetlen szénkészletek. B, Kőolajbányászat: 60-as évek óta ÉK-Kínában. 70-es évektől a kontinentális talapzaton is folyik a termelés. Szénhidrogén importra szorul C, Uránérc: Belső-Ázsia (Urumcsi) + Jangce középső szakaszától D-re. - Az USA után a világ 2. legnagyobb

áramfogyasztója, USA és Oroszország után a 3. energiatermelő - Elektromosáram-termelésének kb. 1/5-e származik vízerőművekből - Vízenergia-tartalékaiból alig néhány %-ot hasznosítanak. - Kb. 80000 kicsi helyi áramfejlesztő van (egy-egy falunak elég) - „Három szurdok” duzzasztó: 1994 óta épül 2009: a világ legnagyobb vízerőműve (több mint 1 millió embert telepítettek át). 18200 MW-os teljesítményével Magyarország szükségletét kétszeresen tudná kielégíteni. D, Vasérc: Mandzsu-medence, É-Kína (szén közelében) = eszményi feltételek a vaskohászathoz. Nyersvas- és acélgyártása első a világon Színes- és nemesfémekből: ólom, ón – 1. E, Cink – 2. Vasérc – 3. Arany, ezüst – 4. Bauxit – 5. 9. Világpiaci nyitás: a, 1979-ig a világ legzártabb országai közé tartozott ↔ 1980-as évek végétől aktív külkereskedelmi mérleg: 2005-ben 102 mrd USD volt a többlet. - 1,4 billió USD-os

kereskedelmével 3. a világranglistán az USA és Németország mögött. ↕ Külkereskedelemi forgalom további bővítésének számos korlátja van: - „Önerőre támaszkodás” elve: negyedszázadon át áthatotta a gazdaságot (helyi, tartományi szinten is). - Nemzetközi kereskedelembe való bekacsolódása a part menti tartományokra szorítkozik, 1995-ben a kivitel 84%-a a 3 tartományi jogú városból és 5 tengerparti tartományból származott. - Belső országrészek külgazdasági kapcsolatait, sőt egymás közötti munkamegosztását is erősen akadályozza a közlekedési és távközlési infrastruktúra elmaradottsága. (A szilárd burkolatú közutak és vasutak sűrűsége - kb. azonos népsűrűség mellett csak 1/15-e a magyarországi értéknek) b, Külföldi tőke előtt megnyitott területek: - 1980: D-DK-i tengerparton 4 különleges gazdasági övezetet hoztak létre. 1988ban 5 Hainan szigete lett - Olcsó munkaerő (a feldolgozóiparban

dolgozók átlagkeresete 60 cent óránként, az amerikai bér öt, az ázsiai tíz %-a, a textilipari munkások 40 centet kapnak óránkét , ami kevesebb mint 100 forint), - Adó- és vámkedvezmények, - Gondosan előkészített ipari területek. - 1984: 14 nyitott kikötőváros: csúcstechnikát alkalmazó, kivitelre termelő cégeknek (külföldi és vegyes vállatok). 1985: kiterjesztették csaknem az egész tengerparti sávra. - 1990: Jangce folyam mellékét nyitották meg, - 1992: fontos határvárosokat és belső-kínai tartományi székhelyeket nyitottak meg a külföldi befektetők számára. + Sanghaj mellett: Pudong ipari övezet és kereskedelmi-pénzügyi központ kiépítése. - 1992: 13 szabadkereskedelmi övezet létesítése. - 1997: Hongkong, 1999: Macaó visszacsatolása: különleges igazgatási körzetek. - Hongkong 6,9 milliós kikötőváros, a Távol-Kelet egyik legnagyobb pénzügyi központja c, A nyitási politika regionális hatása: centrum

és periféria. - Természeti viszonyok, történelmi múlt, etnikai jellege, gazdasági fejletsége alapján élesen elkülöníthető a két országrész: K-DK-i országrész és a Ny-i, belső-ázsiai terület. - 2003-ban több mint 152 millióan éltek szegénységben = kevesebb, mint napi 1 USD-ból. A legtöbben közülük az ország Ny-i részében élnek - A nyitási politika együtt jár a területi fejlettségi különbségek éleződésével, a tengerparti sáv felértékelődésével. „Koncentrált decentralizáció” = belső országrészek fejlesztése, külföldi tőke előtt való megnyitása. d, Külföldi működőtőke: - A világ legnagyobb működőtőke-importáló országa = 2005-ben 60 milliárd USD-nyi külföldi befektetés érkezett az országba. Az USA után ide érkezik a legtöbb működőtőke, a világ összes ilyen befektetésének több mint 10 %-a. - Több mint 100 amerikai transznacionális cégnek van itt leányvállalata. - USA a 2.

legnagyobb befektető 2005-ig 54 milliárd USD-t fektettek itt be 10. A világgazdaság egyik főszereplője: a) 2004-ben Japán legfontosabb külkereskedelmi partnere már nem az USA, hanem Kína volt! b) 2005 elejére Kína megelőzte az USA-t az alapvető mezőgazdasági és ipari termékek fogyasztásában. - Gépkocsiból még 10-szer annyi fut az USA-ban, mint Kínában, azonban a személyi számítógépek száma pl. 28 hónaponként megduplázódik az országban - A televíziók, hűtőgépek és mobil telefonok „fogyasztásában” messze vezet a világon. c) A nagy kínai cégek elkezdtek „bevásárolni” az amerikai vállalati piacon, a Lenovo nevű számítógépgyártó vállalat 2005 elején 1,75 mrd USD-ért megvette az IBM PCrészlegét. d) Elementáris válság előtt áll esetleg? Ellátás nélkül maradó nyugdíjasok problémája: - 2000-ben a lakosság 10 %-a volt idősebb 60 évesnél, 2050-re arányuk 29 %-ra nő. - Szétesőben vannak a

családi kötelékek, amelyekben korábban gondoskodtak az öregekről, egyre több kínai él kis családban, vagy özönlik a keleti parti nagyvárosokba, hogy pénzt keressen. - Azok az állami vállaltok, amelyek eddig gondoskodtak az öregekről, már nem léteznek, egy mélyreható strukturális reform elszenvedői. A most 30, 40 éves munkavállalók nyugdíjba menetelkor aligha várhatnak el valamit is a munkaadójuktól. - Eladósodott bankok, - Túlpörgetett ingatlanpiac, - A jüan alacsony árfolyama, - Egypártrendszer. Latin-Amerika „A latin-amerikai természeti erőforrásokat nem a fejlődés vagy az életszínvonal emelése céljára használják fel, hanem annak érdekében, hogy eleget tegyenek a fejlett országok hitelezői által előírt pénzügyi követelményeknek.” Közös jövőnk. A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése 1. Területe: Latin-Amerika Mexikót, a közép-amerikai földhidat, az Antillák szigetvilágát és

Dél-Amerikát foglalja magában. Több mint 21 millió km2-en 24 ország található ORSZÁG FŐVÁROS TERÜLET (ezer km2) Mexikó Mexikóváros 1 958,2 Guatemala Guatemalaváros 108,9 Belize Belmopan 22,9 Salvador San Salvador 21 Honduras Tegucigalpa 112,1 Nicaragua Managua 120,3 Costa Rica San José 51,1 Panama Panamá 75,5 Kuba Havanna 110,9 Jamaica Kingston 10,9 Haiti Port-Au-Prince 27,7 Dominikai Köztársaság Santo Domingo 48,4 Kolumbia Bogotá 1 141,7 Venezuela Caracas 912,1 Brazília Brazíliaváros 8 512 Guyana Georgetown 215 Suriname Paramaribo 163,3 Ecuador Quito 272 Peru Lima 1 285,2 Bolívia La Paz 1 098,6 Chile Santiago 756,6 Argentína Buenos Aires 2 766,9 Paraguay Asunción 406,8 Uruguay Montevideo 176,2 2. Népessége: több mint 500 millióan laknak a kontinensen (2006-ban kb 560 millió) a. Népessége az emberfajták nagyfokú keveredéséből alakult ki - Legelterjedtebbek az

indiánok és európaiak keveredéséből származó meszticek; övék a többség Mexikóban, valamint a közép-amerikai földhíd és az Andok legtöbb országában. - A tisztán indián eredetű lakosság aránya nagy: Bolívia, Peru, Guatemala. - A fekete rabszolgák utódai, illetve a feketék és az európaiak keveredéséből származó mulattok népesítik be Jamaicát, Haitit, Belizét, a Bahamákat, valamint a Kis-Antillákat. - Argentínát és Uruguayt csaknem kizárólag fehérek lakják, Brazíliában a fehérek és a mulattok képezik a többséget. b. A népesség számának növekedése a 19-20 században rendkívül gyorsan alakult - A demográfiai robbanás 27-28 ezrelékkel az 1950-es években tetőzött, azóta 14 ezrelékre csökkent. - A születéskor várható élettartam (71 év), illetve a teljes termékenységi mutató (egy nőre átlagosan 2,5 gyermek jut) szintén az utolsó népesedési ciklus felé való átmenetet jelzi. - Mexikót, illetve

a Karib-tenger térségét az utóbbi időkben egyre nagyobb -részben illegális- kivándorlás jellemzi ↔ valaha óriási volt a bevándorlás, melynek utolsó nagy hulláma a II. világháború után érte el a térséget c. A népesség eloszlása: fő vonásai már a gyarmati korszakban kirajzolódtak - A legnagyobb népsűrűség a trópusi égöv kellemes éghajlatú magasföldjein, illetve a mérsékelt övezet tengerpartjain tömörül. ↨ - A legritkábban lakott területek: Dél-Amerika belseje, főleg az Amazonasmedence. ↓ - Az állandó települések határa az Andokban nyomul a világon a legmagasabbra = Peru és Bolívia egyes bányászfalvai 5200-5400 méterrel vannak a tenger szintje felett. d. Városok: a lakosság városokba özönlése a II világháború után vett igen nagy lendületet, s ma a kontinens népességének 75 %-a már városokban (városias jellegű) településekben él. - A latin-amerikai urbanizáció együtt járt a

tervszerűtlenül épült városperemi szegénynegyedek elburjánzásával. A mértéktelen növekedés különösen jellemző a fővárosokra, amelyek lélekszáma általában kimagasló a településhálózat többi szereplőjéhez képest. - A világ legnépesebb városai között több latin-amerikai várost is megtalálunk, pl.: - Sao Paulo (Brazília) – 10,9 millió (3.) – 18,3 millió az agglomerációval (5) - Mexikóváros (Mexikó) – 8,6 millió (10.) – 19 millió (2) - Bogota (Kolumbia) – 7,2 millió (17.) - Lima (Peru) – 7 millió (18.) - Rio de Janeiro (Brazília) – 6,1 millió (20.) – 11,4 millió (14) - Buenos Aires (Argentína) – 2,8 millió – 13,3 millió (8.) 3. Mezőgazdaság: a. A kontinens területének kb 8 %-a áll művelés alatt b. Birtokviszonyok: a világ valamennyi területe közül itt a legszélsőségesebb = - Hatalmas kiterjedésű árutermelő ültevények, latifundiumok ↕ - Temérdek kisbirtok = minifundium,

amelyeken általában alacsony színvonalú naturálgazdálkodás folyik. c. A latifundiumokon elterjedt a részesbérleti rendszer és a ledolgozás = a bérlő a termékek egy részével vagy munkájával rója le az általa művelt parcella bérleti díját. d. Ezek a kisbérlők (peon) sok helyen hitelbe kapják a munkaruhát, szerszámokat, hitelbe vásárolhatnak a nagybirtokos boltjában az adósságaik végképp a latifundiumhoz láncolják = peon-rendszer. e. Nagyon sok ültevény van észak-amerikai vállalatok tulajdonában, akik sok esetben saját kikötővel, hűtőhajóval, hűtőházakkal és utóérlelő telepekkel rendelkeznek. f. A mezőgazdaság a kereső lakosság kb 20 %-nak nyújt megélhetést, ám a latinamerikai GDP-hez csak 7,8 %-kal járul hozzá (2001) Oka: alacsony termelékenység, nyomott világpiaci árak. • Trópusi, szubtrópusi ültevényes gazdálkodás (exportcikkek): cukornád, kávé, banán, kakaó, gyapot, narancs, dohány. •

Magashegységek fennsíkjain: kukorica, búza, bab, burgonya, árpa. • Szavannákon: lucerna és külterjes (extenzív) szarvasmarha-tenyésztés. • Mérsékelt övezet pampáin: búza, kukorica. • Patagóniában: juhtenyésztés. • Csendes-óceán vizein: halászat (Peru, Chile). 4. Ipar: a. A feldolgozóipar elsősorban a II világháború után indult fejlődésnek Elsősorban: élelmiszer- és textilipar ↔ a vaskohászat, a fémfeldolgozás és a vegyipar csak néhány nagyobb országban –így Mexikóban, Brazíliában és Argentínábanbontakozott ki. Latin-Amerika részaránya néhány mezőgazdasági (2003) és bányászati termék (2001) előállításában Termék Latin-Amerika Legfontosabb termelő országok és helyük részesedése a a világranglistán világtermelésből (%) Kávé 58 Brazília 1., Kolumbia 3, Mexikó 6 Cukornád 44 Brazília 2., Mexikó 5, Kuba 7 Banán 35 Brazília 2., Ecuador 3, Costa Rica 7 Kakaó 16 Brazília

5., Ecuador 7, Kolumbia 9 Bauxit 26 Brazília 3., Jamaica 4, Suriname 8 Rézérc 45 Chile 1., Peru 5 Ónérc 27 Peru 3., Brazília 4, Bolívia 5 Ezüst 39 Mexikó 1., Peru 2, Chile 6 Vasérc 25 Brazília 2., Venezuela 11 Kőolaj 16 Mexikó 4., Venezuela 8 b. A feldolgozóiparban igen nagy a területi koncentráció = 1/3-a három nagyvárosban tömörül = Sao Paulóban, Buenos Airesben és Mexikóvárosban. c. Az iparosításban sok ország a külföldi magántőkére támaszkodik elsősorban Az USA érdeklődése a legnagyobb = az 1990-es évtized végére az USA legfontosabb perifériájává vált. - Az amerikai-mexikói határ közelébe sok amerikai transznacionális cég telepítette leányvállalatát = maquiladora-övezet. - A Karib-tenger térségének sok kis országa offshore cégek bejegyzésével és rendkívül kedvező adózási feltételeivel tett szert nagy jövedelemre és adóparadicsomként- kétes hírnévre. - Napjainkban a világ

összes működőtőke befektetésének már kb. 15 %-a érkezik ezekbe az országokba. Az USA össze működőtőke-befektetésének 25 %-a érkezik ide. d. Az ideáramló külföldi tőkének köszönhetően jelentősen átalakult a Latin-amerikai országok gazdaságának szerkezete ma már az összes GDP 60 %-át a szolgáltatási szféra állítja elő, közel 25 %-át pedig a feldolgozóipar. - A szolgáltatáson belül: a pénzügyi és üzleti, valamint az információs gazdasággal összefüggő szolgáltatási tevékenységek a legfontosabbak (karib-tengeri adóparadicsomok elsősorban). 5. Gazdasági helyzete: a. Latin-Amerika nem tévedt a végzetes elszegényedés útjára, mint Trópusi-Afrika, de nem könyvelhet el Délkelet-Ázsiáéhoz hasonló sikert a felzárkózás terén. b. A szélsőséges jövedelemelosztás, a válságokban kirobbanó szociális feszültségek, illetve a politikai instabilitás nyomja rá a bélyegét a latin-amerikai társadalmakra. -

Az ország lakosságának legszegényebb és leggazdagabb 20 %-a közötti jövedelemkülönbségek ezekben az országokban a legnagyobbak között van a világon. - Paraguayban 32-szeres ↔ Sierra Leonéban a legnagyobb 57,6-szeres különbség. - Brazíliában 29-szeres, - Hondurasban 27-szeres, - Kolumbiában 20,3-szoros, - Chilében 18,5-szeres, - Venezuelában 17,7-szeres, - Mexikóban 16,4-szeres. c. A gazdaságilag elmaradott térségek közül Latin-Amerika halmozta fel a legtöbb külföldi adósságot (2003-ban 760 mrd $ - a világ összes adósságállományának 28 %a). d. Óriási adósságszolgálati terheik vannak, 2003-ban exportbevételeinek 45,8 %-át tette ki. Exportbevételeiknek százalékában kifejezett eladósodottságuk 2003-ban 199 % volt. ↓ Ez az állandó forráskivonás súlyosbítja a tőkehiányt, így hátráltatja a gazdasági fejlődést, és konzerválja a térség egyoldalú függőségét, elsősorban az USA-val szemben

alárendelt helyzetét. e. A latin-amerikai országok hasonló termékekkel, versenytársakként jelentkeznek a világpiacon, és egymás között igen csekély forgalmat bonyolítanak le (az intraregionális kereskedelem aránya alig 20 %). Integrációs törekvéseik aránylag kevés eredményt hoznak. - Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): kezdetekben ez volt a legsikeresebb. 2000re két termék kivételével megvalósította a tagállamok minden árucikkre kiterjedő vámunióját. - Közép-amerikai Közös Piac. - Karibi –Közös Piac (Caricom). - FTAA (Free Trade Agreement of America): az egész amerikai kontinenst magába foglalná. Brazília 1. Területe: 8,5 millió km2-es területével a világ a világ 5 legnagyobb országa a. É-D irányban 4772 km, K-Ny irányban 4331 km a kiterjedése, Chile és Ecuador kivételével minden dél-amerikai országgal határos. ↕ b. Nem jelentősek a szomszédos országokkal való kapcsolatok, belső határvidékei ált

ritkán lakottak, illetve gazdaságilag is kevésbé hasznosítottak. c. Ny: Andok, K: Atlanti-óceán, É: benyúlik ide a Guyanai-hegyvidék, D: Paraná-alföld. d. Az ország területnek felét az Amazonas-medence foglalja el – egyenlítői éghajlat - Amazonas: Földünk legbővizűbb folyója, 200-nál több mellékfolyójából kb. 15 vetekszik a Rajnával vagy a Dunával. Hajózható vízi útjainak hossza meghaladja az 50 ezer km-t. e. A gazdasági élet szempontjából az ország másik nagy területet elfoglaló tájegysége, a Brazil-magasföld a legjelentősebb. Az ősmasszívum területén trópusi szavanna éghajlat uralkodik. 2. Történelme: a. Az első portugál expedíció ÉK-Brazíliában lépett Dél-Amerika területére 1500-ban (Pedro Álvares Cabral vezetésével). b. Az itt talált brazilfa volt a legnagyobb érték az ország neve c. 16 század eleje: a cukornád meghonosítása két évszázadon át a gazdaság alapja d. A jelentős export mellett nem

volt elég a munkaerő a század folyamán már elkezdték az afrikai fekete rabszolgák behurcolását. e. A 18 században jelentkező verseny miatt más kincsek után kellett nézni a század elején megnyíltak az arany- és gyémántbányák, amelyek a gazdaság fókuszába kerültek. f. Rio de Janeiro –az addig jelentéktelen kikötő- vált a nemesfém-kereskedelem központjává 1762-ben a korábbi Salvador (Bahia) helyett ez lett a főváros. g. A korán kibontakozó export-orientált árutermelés miatt –szemben a többi latinamerikai országgal- diverzifikált gazdasági szerkezet (mezőgazdaság, bányászat, annak hanyatlásával ipar), illetve nagyobb fokú belső integráció alakult ki. A gazdasági stabilitást azonban továbbra is az fenyegette, hogy kivitelét csupán néhány termék alkotta. h. 1822: fegyveres harc nélkül császárság i. 1889: köztársaság, kikiáltása előtt egy évvel törölték csak el a rabszolgaságot j. Átállás a

kávétermesztésre = az 1920-as évekig a világ kávétermelésének ¾-ét ők adták. k. 19 század elején motorizáció felértékelődött a kaucsuktermelés (nyersgumi) = évtizedeken át elsők voltak a világpiacon. l. Külföldi tőke beáramlása: az I világháborúig 60 %-a volt angol, 30 %-a francia és csupán 3 %-a amerikai. A háború után változtak az arányok, és ma az USA a legnagyobb befektető. m. 1929-33-as világválság nagy értékben sújtotta az országot importhelyettesítő iparosítás, középpontba a nehézipari ágazatok kerültek. n. Mára közepesen fejlett ipari-agrár ország, 2005-ben 8400 $ volt az egy főre eső GDP. o. Óriásiak a gazdaság területi különbségei és a társadalmon jövedelemelosztás szélsőségei: a lakosság csaknem fele nyomorog. belüli A lakosság leggazdagabb és legszegényebb 20 %-a között 29-szeres a jövedelemkülönbség = 5. legnagyobb a világon. - ÉK-en, az ország legfejletlenebb

részén kevés a munkaalkalom, fejletlen az ipar ↔ DK-Brazília: az ország területének 1/10-én tömörül a lakosság fele, az ipar több mint 4/5-e. 3. Népessége: a. 2006 első felében a lakosság száma valamivel több volt mint 188 millió fő = 5 legnépesebb ország a világon (Kína, India, USA, Indonézia után). b. Etnikai összetétel: 53, 7 % fehér (egykori európai bevándorlók leszármazottai főleg) 38, 5 % mulatt (fekete-fehér keveréke), 6,2 % fekete. Rezervátumok: ma mintegy 180 törzsi-nyelvi csoport él az országban, felmorzsolódásukat azonban ez sem képes megállítani. A portugálok érkezésekor, becslések szerint 1,5 millió indián élhetett az országban. c. A 20 század során a II világháború után még volt egy nagyobb bevándorlási hullám ↨ A népességnövekedés fő tényezője már nem ez volt, hanem a természetes szaporodás. (1900 és 2000 között megtízszereződött a lakosság száma) d. Bár az utóbbi időben

csökkent a természetes szaporodás üteme (3 1 %), tartós növekedésre még számíthatunk, hiszen a lakosság 27 %-a 15 évnél fiatalabb. e. Születéskor várható élettartam: férfiak: 67 év, nők: 75 év f. Népsűrűség: a lakosság nagyon egyenlőtlenül oszlik el, az átlag 21,4 fő/km2 - DK-Brazília: az ország területének 1/10-én tömörül a lakosság fele. g. Városok: a városokba irányuló migráció egyre jelentősebbé vált - 1950: a lakosság 25 %-a élt 10.000 lakosnál nagyobb településen ↔ 1980: 52 % - Napjainkban a lakosság 82 %-a városlakó. - Ma 15 milliós nagyváros van az országban, amelyekben a lakosság 20 %-a él. - Az alacsony jövedelmű rétegek nagy része a városokban munka nélkül marad, illetve nyomorúságos „bádogvárosokban” élnek = Favela. - Legnagyobb városok: 1. Sao Paulo – 10, 9; agglomerációval 18, 3 millió fő, 2. Rio de Janeiro – 6,1 millió; agglomerációval 11,5 millió fő, 3. Salvador –

2,6 millió fő, 4. Brasília – 2, 16 millió fő, 5. Belo Horizonte – 2,3 millió fő, 6. Recife – 1,5 millió fő, 7. Porto Alegre – 1,4 millió fő - Brasília: 1953-ban jelölték ki az új főváros helyét, 1100 méteres magasságban. A város alapterülete repülőgéphez hasonlít, „orrában” helyezték el a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom legfelsőbb szerveit = „a Három Hatalom Tere”. A „szárnyakat” a lakóépületek foglalják el 1960-ban avatták fel h. Foglakozás szerinti megoszlás: mezőgazdaság – 20 %, ipar – 14 %, szolgáltatás – 66 % (2003). i. Munkanélküliség: 9,9 % -2005 4. Politikai rendszere: a. Elnöki köztársaság b. Elnök = kormányfő, a lakosság közvetlenül választja 5 évre c. Törvényhozó hatalom: kétkamarás Nemzeti Kongresszus: a képviselőházi tagokat négy, a szenátus tagjait 8 évre választja a lakosság. d. 23 szövetségi állam, 3 szövetségi terület + 1

szövetségi kerület = Brasília A szövetségi államoknak saját parlamentjük és választott kormányzójuk van ↔ a többi a központi kormányzat irányítása alatt áll. e. Jog- és igazságszolgáltatás: a portugál jogot fejlesztették tovább 5. Szövetségi bíróságok Legfelső Szövetségi Bíróság. Mezőgazdaság: a. A lakosság 20 %-át foglalkoztatja, a kivitelből is kb 20 %-kal részesedik ↔ GDP-ből való részesedése csak 8 %. b. A mezőgazdaság teljesítményének növekedését a művelt területek extenzív kiterjesztése eredményezi ↔ alacsony termésátlagok + gyenge technikai színvonal. c. Polarizált birtokszerkezet: latifundium ↔ minifundium - 10 hektárnál kisebb birtokok: a farmok több mint fele ilyen, az összes mezőgazdasági terület mindössze 3 %-án gazdálkodnak. ↕ - 1000 hektár feletti birtokok: a farmok 1 %-a ilyen csak ↔ a művelt területek 40 %-val rendelkeznek. d. Földreform (1995-től): nem halad igazán,

gyakoriak az erőszakos földfoglalások e. ÉK-Brazília: az egyik legjelentősebb agrárterület Gondok: - A latifundiumok nagy részét nem művelik, földspekulációra használják őket gyakran. - A kisbirtokoknál nincs tőke. ↓ Nem elégítik ki a helyi igényeket magas az éhezők, alultápláltak száma. f. Ma a mezőgazdaság fő területe D-DK-Brazília g. Állattenyésztés: termelési értéke alapján elmarad a növénytermesztés mögött, mégis tekintélyes méretű. h. Termékek:  A világranglistán 1.: kávé – a világtermelés ¼-e, narancs – a világtermelés 1/3-a.  A világranglistán 2.: szója, cukornád, banán, szarvasmarha, ló  A világranglistán 3.: kukorica, dohány, sertés, csirke i. Fakitermelés: ma a világranglistán a 4 helyen áll Az ország területének 50-60 %-át még mindig erdő borítja, ám ennek kiterjedése csak az elmúlt évtizedben 4 %-kal, két Magyarországnyi területtel fogyott. - Kitermelése

aggodalmat kelt világszerte, a kitermelésen kívül a felperzselés, az elárasztás és a bányanyitások is veszélyeztetik!!! 6. Bányászat: a. Bár számos fontos bányászati termék világranglistáján előkelő helyet foglal el, a GDP 1,5 %-át adja. b. A bányászat külkereskedelmi mérlege negatív a magas kőolaj- és földgáz-behozatal miatt. c. Bányászati termékek:  A világranglistán 1.: vasérc, kolumbit (különleges ötvözetek készítéséhez a rakétatechnikában, valamint a mobiltelefonok gyártásában használják fel).  A világranglistán 3.: bauxit  A világranglistán 4.: ónérc  Jelentős még: urán, kaolin, grafit, drága- és féldrágakövek (topáz, smaragd, opál, ametiszt, gyémánt) + csekély kőszénbányászat, illetve kevés kőolaj és földgáz. a. Elektromos áram termelése: 85-90 %-át vízerőműveik adják - A vízerőművek Amazonas környékét károsító hatása miatt, illetve a szárazabb esztendők

fogyasztás-korlátozásai miatt egyre több hőerőművet terveznek építeni. Az atomenergia jelentősége elhanyagolható - Ma még itt van a világ legnagyobb vízerőműve (a kínai Három Szurdok erőmű nagyobb lesz, ha elkészül), a Paraguayjal közös határfolyón, a Paranán található Itaipú erőmű (12.600 MW) - Tucurui duzzasztógát (Tocantins folyón): a víztározó területéről az elárasztás előtt nem vágták ki a fákat = óriási pocsékolás + a víz alatt a sok szerves anyag lebomlott teljes oxigénhiány + vízi élővilág elpusztulása + rengeteg mocsárgáz (metán) került a levegőbe. A 40000 kitelepített ember kártalanítása évekig elhúzódott. 7. Ipar: a. Latin-Amerika ipari nagyhatalma, amely termelési értékei alapján bekerült a világ vezető tíz ipari országa közé. b. Kivitelének 15-20 %-át a szomszédos Mercosur-tagállamokban értékesíti, a latinamerikai intraregionális kereskedelem (ma még elég csekély) fő

haszonélvezője c. Vezető ágazat a nyersvas- és acélgyártás A vaskohászatot a 90-es években privatizálták korszerűsítés és leépítés. Ma a világon az 5 helyen állnak d. A másik látványosan fejlődő szektor = autógyártás - Évente 1,5 millió személyautót és 300-400 ezer haszonjárművet állítanak elő. - A Sao Paulo-Belo Horizonte-Rio de Janeiro ipari háromszögbe települt a Volkswagen, Ford, GM, DaimlerChrysler, illetve egy kicsit távolabb (Curitibába) a Volvo. - A cégek betelepülésének feltétele volt a Brazíliában gyártott alkatrészek igen magas aránya = széles brazil beszállítói ipar fejlődött ki. e. Jelentősebb iparágaik még: hadiipar, híradástechnika, elektronika, az élelmiszerés textilipar még ma is megtalálható a legtöbb nagyvárosban f. A gazdaság területi különbségei óriásiak: - DK-Brazília = a gazdaság magterülete. • Itt él a lakosság 43 %-a, a GDP-ből való részesedése 60 %. • Rio de

Janeiro: az ország 2. legnépesebb városa ma már a kereskedelmi, pénzügyi és kulturális élet központja + idegenforgalom legjelentősebb desztinációja. • Sao Paulo: az ország legnépesebb városa, a csúcstechnológiai iparágak fellegvára + üzleti élet központja csakúgy, mint Rio de Janeiro. • Belo Horizonte: a hagyományos arany-, gyémánt- és ércbányászat, illetve vaskohászat fellegvára. Gépiparából az autógyártás emelkedik ki igazán - Dél-Brazília = a mezőgazdaság fő központja. • A legtöbb európai telepes itt él, akik a korszerűbb agrotechnika megteremtésében nagy szerepet játszottak. • Itt él a lakosság 14 %-a. • A régió ipara: fogyasztási cikkek gyártása, mező- és erdőgazdasági alapanyagok feldolgozása. Porto Alegre és Curitiba a legjelentősebb városok • Idegenforgalmi nevezetesség: Iguaçu vízesésrendszer: a folyó a Paranába ömlése előtt 200-nál több vízesésre bomlik, 52-72 métert

zuhanva. - ÉK-Brazília, Belső-Brazília és Amazónia: elmaradott területek. • Az ország területének 80 %-át teszik ki, a népesség 43 %-a él itt. • A 18. századig ÉK-Brazília volt az ország központja (ide érkeztek a portugál gyarmatosítók) ↔ mára az ország legszegényebb, elvándorlástól és nyomortól sújtott régiója. • Belső-Brazília az ásványkincseknek, illetve az új főváros építésének köszönhetően kezd bekapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe. • Amazónia gazdasági szempontból –kivéve néhány növekedési gócot- fehér folt. Az ország területének csaknem felén él a lakosság 8 %-a • ÉK-Brazília: Recife – háztartási gépek, gépkocsik, építőanyagok, festékek gyártása; Salvador – petrolkémia. • Belső-Brazília: Brasília – közigazgatás, kereskedelmi és kulturális központ. • Amazonas: Manaus – a csúcstechnológia nagy elosztó központja, Sao Paulo után a legnagyobb

értéket termelő ipari központ – vámszabad területein külföldi befektetések! Belém – hajóépítő- és javító műhelyek, raktárak, alumínium-kohók. 8. A globalizáció hatásai: a. Az 1970-es évektől kezdve az exportképes iparágak beruházási költségeinek 30-40 %át a külföldi tőke biztosítja b. Az alapanyag-gyártó ágazatok fejlesztéséhez, az infrastruktúra kiépítéséhez óriási külföldi kölcsönöket vettek fel, ma is a világ legnagyobb adósságállományával rendelkezik (220 milliárd dollár) = hihetetlen méretű eladósodottság. c. A gazdaságpolitika fő céljai: - az északi területek fejlesztése, - saját energiaforrások kiépítése, - a munkanélküliség mérséklése, - a külföldi adósságállomány csökkentése, - a külgazdasági kapcsolatok szabadabbá tétele, - az infláció megfékezése, - az éhínség, nyomor elleni küzdelem. Afrika 1) Területe: 30,4 millió km2 – 2. legnagyobb kontinens

2) Népessége: kb. 800 millió fő ORSZÁG TERÜLET (ezer km2) LAKOSSÁG (millió fő) Egyiptom 997,7 78,8 (15.) Nigéria 923,8 131,8 (9.) Dél-afrikai Köztársaság 1 221 40 Afrika a legek kontinense: • a második legnagyobb területű kontinens (az első Ázsia - 44,4 millió km2), • a legtagolatlanabb partvonalú szárazföld, • a második legnagyobb átlagmagasságú kontinens - 750 m (az első Ázsia - 950 m), • a legszegényebb kontinens (itt a legalacsonyabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem), • itt a leggyorsabb a népességnövekedés (átlagosan 3 %), • itt a legnagyobb az analfabéták aránya (kb. 50 %), • itt a legalacsonyabb a városlakók aránya (kb. 38 %), • itt a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (kb. 60 %), • itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6 %) 3) Történelmi háttere: a) Az emberiség kialakulása szempontjából fontos terület, hiszen a korai emberek legtöbb

maradványa erről a kontinensről került elő. b) Történelmi, kulturális és etnikai szempontból Afrikát két részre szokták tagolni: • Fehér-Afrika: Észak – és ÉK-Afrikát jelenti, ahol a kedvező természeti és társadalmi feltételek fejlett kultúrák kialakulását tették lehetővé már az időszámításunk előtti időkben. - Itt elsősorban sémi-hámi népek (arabok, berberek, mórok) élnek. • Fekete-Afrika: a Szaharától D-re eső területeket jelenti. - Elsősorban a negrid nagyrasszhoz tartozó népek élnek itt (szudáni, bantu, pigmeus, busman stb.) - A kedvezőtlenebb természeti-társadalmi adottságok miatt egy-két kivételtől eltekintve nem jöttek létre nagyobb államok, sok helyen ma is nemzetségi-törzsi szervezetben, törzsi fejedelemségekben élnek. c) Fehér-Afrika területén Egyiptom a Kr.e III évezredben, Tunézia területén Karthágó a Kr.e IX századtól fejlett birodalommá vált d) A Kr.u II századtól Róma

fokozatosan hatalma alá vonta egész Észak-Afrikát és különböző provinciákat hozott itt létre (Mauretania, Numidia, Africa, Cyrenaica, Aegyptus). e) A népvándorlás idején a vandálok átmenetileg (Kr.u V-VI sz) meghódították a mai Algéria, Tunézia és Líbia egy részét, Egyiptom pedig a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt. f) A Kr.u VII századtól az arabok egész Észak-Afrikát meghódították Az arab kereskedők egészen a Kongó vidékéig bejárták Afrikát, városokat alapítottak (pl.: Timbuktu) és részt vettek különböző államok szervezésében. Később Észak-Afrika Törökország fennhatósága alá került. g) A XV. századtól portugál hajósok kutatták Afrika Atlanti partjait elsősorban arany- és rabszolgaszerzés reményében. Az első expedíciók Tengerész Henrik, Bartholomeo Diaz és Vasco da Gama nevéhez fűződnek. Később megjelentek a spanyolok, a hollandok, az angolok és a franciák is. h) A XVI. századtól

megindult a rabszolga-kereskedelem, négerek millióit hurcolták elsősorban Amerikába. i) A XVI. század végén, a Guineai-öböl vidékén angol rabszolgavadász telepek alakultak, de a XVIII. századig csak kevés, főleg partmenti területet gyarmatosítottak j) Afrika legnagyobb részét a XIX. századtól gyarmatosították, elsősorban az angolok és a franciák. A franciák nyugatról kelet felé, az angolok északról dél felé haladva próbáltak összefüggő gyarmatbirodalmat létrehozni. Kisebb területeket a németek, hollandok, belgák, portugálok és olaszok vontak uralmuk alá. k) 1830-48-ig tartó hódító háború során a franciák megszerezték Északnyugat-Afrika jelentős részét. 1869-ben nyitották meg a Szuezi-csatornát, amelyet Egyiptom francia segítséggel épített mintegy 10 éven át. A csatorna stratégiai fontossága miatt az angolok is megpróbálták meghódítani Egyiptomot. Az angol-francia vetélkedésből 1882-ben Anglia került ki

győztesen. l) 1884-85-ben Németország megszerezte Német Délnyugat- és Német Kelet-Afrikát. m) Dél-Afrika területén már a XVII. században megjelentek a holland telepesek (leszármazottaik a búrok), de később Anglia is igényt tartott a területre. 1899-1902 között zajlott az angol-búr háború, amely látszólag a rabszolgatartó búrok kegyetlen bánásmódja ellen irányult, valójában az angolok a gyémánt- és aranylelőhelyeket akarták megszerezni. A háború eredményeként Dél-Afrika Anglia birtokába került. n) A XX. század elején a németek Afrika újrafelosztására irányuló törekvései vezettek a marokkói válságokhoz (1905 és 1911), amelyek Németország számára sikertelenül végződtek. o) A XIX-XX. század fordulóján Afrika csaknem teljes területe függő helyzetbe került • Franciaország gyarmatai: Marokkó, Algéria, Tunézia, Szenegál, Elefántcsontpart, Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Gabon. • Anglia gyarmatai:

Egyiptom, Szudán, Kenya, Uganda, Rhodesia (ma Zambia), Botswana, Dél-Afrika, Nigéria, Aranypart (ma Ghana). • Németország gyarmatai: Kamerun, Tanzánia, Namíbia. • Portugália gyarmatai: Angola, Mozambik. • Olaszország gyarmatai: Líbia, Szomália, Eritrea. • Belgium gyarmatai: Belga Kongó (Zaire). • Spanyolország gyarmatai: Nyugat-Szahara. • Független terület: Libéria, Etiópia. p) Az I. világháború után Németország elvesztette gyarmatait, azok Angliához, Franciaországhoz, Belgiumhoz kerületek. q) 1935-ben Olaszország rövid időre meghódította Abesszínát (ma Etiópia). r) A II. világháború idején Észak-Afrika hadszíntér volt (1940-43) s) A II. világháború után felerősödtek a nemzeti felszabadító mozgalmak, amelyek eredményeként az afrikai államok többsége az 1950-es, 60-as években függetlenné vált. t) A mai országhatárok az egykori gyarmati beosztást tükrözik. Jelenleg Afrika területén 48

önálló állam található, melyeknek zöme a fejlődő országok közé tartozik. 4) Népessége: a) Népcsoportok: Europid: Észak-Afrika szemita (arab) és hamita (berber) népessége, a földrész • lakóinak ¼-e. • Negrid: két fő csoportjuk van: - A Szahara D-i pereme és az é.sz 5o között húzódó sávban a több különálló nyelvcsaládba tartozó, igen heterogén alkatú szudáni népek. E sávtól D-re: az egymással szoros embertani és nyelvi rokonságban álló bantuk a - jellemzőek. Együttes számuk kb 550 millió fő • Etiopid: europid fej-és testalkatúak, de sötétebb bőrű, göndör hajú népek. - Elterjedésük központja az Etióp-magasföld és a Szomáli-félsziget. A három felsorolt fő csoporton kívül még néhány érdekes népcsoport található a kontinensen: Pigmeusok: az apró termetű (kb. 140 cm) negrid embertípusba tartozó emberek, • vagy vadászó-gyűjtögető életet élnek, vagy újabban néhol már

letelepedő csoportjaik a környező bantu törzsek nyelvét vették át. Kb 200 000 vannak Koiszanok: sárgás bőrű, alacsony termetű (kb. 150 cm) emberfajta, lélekszáma ma • már alig 150 ezer fő. Mongoloid: Madagaszkár középső és keleti részein ők az uralkodó embertípus, • indonéziai (maláj) eredetűek. A Szaharától D-re eső területeket a nyelvek és dialektusok rendkívüli tarkasága jellemzi, 1500-2000-re becsülik az önálló afrikai nyelvek számát. b) Népsűrűség: átlagosan 27 fő/km2. - Nagy területi eltéréseket takar. - A Nílus-völgy Földünk legsűrűbben lakott folyami oázisvidéke. - A két legsűrűbben lakott ország -Ruanda és Burundi- meglepően nagy mezőgazdasági népességkoncentrációját (200-300 fő/km2) a kivételesen termékeny vulkáni talaj és az évszázadok alatt kimunkált talajkímélő gazdálkodási módszerek (teraszozás, trágyázás) tették lehetővé. - A másik végletet a sivatagi területek

országai jelentik: Namíbia - 2 fő/km2, Botswana – 3 fő/km2. - Az esőerdő öv a másik igen gyéren benépesült terület, Gabon – 4 fő/km2. c) Városok: - A falusi térségek túlnépesedése az utóbbi pár évtizedben rendkívül felgyorsította a városok növekedését. - A városlakók aránya azonban még így is csak 38 %, ezzel a legkevésbé városodott kontinensről van szó. - Az óriásivá duzzadt metropoliszokra jellemző a bevándorolt népesség törzsek szerinti elkülönülése, és az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedeknek az elburjánzása. - A legnagyobb agglomerációk: Kairó: 11,15 millió fő, Lagos (Nigéria): 11,13 millió fő, Kinshasa (Zaire): 8 millió fő. - A nagy városi lakosság élelmiszerellátást a környező területek már nem tudják megoldani tetemes élelmiszerimport. - A lakosság munka- és lakókörülményeinek megoldatlansága miatt igen jelentős a vendégmunkások

kibocsátása, akik főleg Franciaországban, vagy az Arab (Perzsa)-öböl gazdag kőolajtermelő országaiban próbálnak szerencsét. - Belső munkaerő-vándorlás: a vonzó területeken a munkások nagy része csak egy-két hónapra telepszik le = nem egyirányú folyamat, párhuzamosan ezzel jelentkezik a munkaerő visszaáramlása is. - Ebből kifolyólag a városi lakosság jelentős része állandóan cserélődik, illetve a munkaerőbőség ellenére nehezen alakul ki szakképzett munkásgárda. d) Népességnövekedés: - A természetes szaporodás a két világháború között kezdett el növekedni, majd a halálozási arányszámok rohamos csökkenése, illetve a továbbra is magas születési arányszámok mellett az 50-es évektől itt is demográfiai robbanás következett be. - A 70-es évek óta Afrika népességének gyarapodása a legnagyobb az összes kontinensen, jelenlegi 2,4 %-os értékével azonban már túljutott a csúcson. - Az ENSZ szerint lassan

csökkenő természetes szaporodást feltételezve is, a jelenlegi kb. 800 milliós lélekszám 2025-re eléri azt 1,3 milliárdot - Lehet, hogy amit a kezdetleges szinten tartó népesedéspolitika nem tud „megoldani” azt „megoldják” majd a járványok és az éhínségek: pl. 2000-ben a világon számon tartott HIV-fertőzöttek ¾-e Afrikában élt = a felnőtt lakosság 8,5 %-a (25 millió fő). - A FAO az összlakosság ¼-ét éhezőnek tartja számon. Nem az a gond, hogy a kontinens elérte eltartóképességének felső határát, hanem az, hogy a mezőgazdaság fejlesztése nem tud lépést tartani a népesség számának hirtelen gyarapodásával. - A világon itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya = 6 %. Nagyon alacsony a gabonafélék termésátlaga, a tehenek tejhozama = a termelés extenzív és intenzív fejlesztésével is nagy eredményeket lehetne elérni. 5) Mezőgazdasága: a) Itt a legmagasabb a mezőgazdasági keresők

aránya: 58 %. b) A hagyományos (nem árutermelő) gazdálkodás típusai: • Mediterrán gazdálkodás: Atlasz-vidéke, Földközi-tenger partja. • Hagyományos öntözéses gazdálkodás egyik őshazája: Nílus-völgy (a kontinens megművelt területeinek alig 6 %-át öntözik, ezek nagy része Észak-Afrikában van). • Talajváltó gazdálkodás: a gyéren lakott területeken, főként Közép- és KeletAfrikában jellemző. Felperzselés néhány éves művelés pihentetés = a természetes vegetációnak visszaadják a területet. • Bozótugar-váltógazdálkodás: a sűrűbben lakott nyugat-afrikai területeken jellemző. Az ugarolás rövidebb és a természetes növényzetet nem engedik vissza A parcellák jól kivehetők, a települések állandóak. • Állandó művelés: csak néhány jól körülhatárolható, sűrűn lakott területen található, pl. vulkáni málladéktalajon, illetve ott, ahol a talajerő-utánpótlási módszerek ezt lehetővé

teszik. Ezeken a területeken a föld magántulajdonban van általában. • Nomád pásztorkodás: félsivatagokban, száraz szavannákon. Mivel az állatok száma a vagyon és tekintély egyik fokmérője, így sok esetben túl sokat tartanak belőle + népességszám-gyarapodás túllegeltetés. A pásztortörzsek és a földműves lakosság között kialakult bizonyos árucsere. c) Erdők: a kontinensen található 6,5 millió km2-nyi erdő ¼-e jut az esőerdők területére. - 1960 óta az afrikai trópusi erdők területe kb. ¼-ével csökkent Oka: gátlástalan rablógazdálkodás a természet élőhelyek katasztrofális zsugorodása, biológiai diverzitás csökkenése. - Száraz szavanna fás növényzete: a legeltetés + a tűzifa és építőanyag nyerése miatt vágják ki a Szahara D-i szegélyén húzódó Száhel-öv elsivatagosodása. d) Az árutermelés jelentős része kivitelre kerül. e) Ültetvények: területük az utóbbi időkben egyre

inkább beszűkül, egyes országokban szövetkezeti vagy állami gazdaságokká alakulnak át. f) Állami exportadó bevezetése: sok helyen visszavetette a termelési kedvet + polgárháborúk a 60-as évek óta Afrika sokat veszített világpiaci pozícióiból a legtöbb ország agrár-külkereskedelme deficitessé vált. Afrika részesedése a világtermelésből (%) kakaó kávé tea pálmamag pálmaolaj szizál nyersgumi 1965 71 25 6 74 77 45 7 1980 60 35 10 40 27 44 5 1999 69 13 13 16 9 20 5 g) Néhány ország jelentősebb mezőgazdasági terménye: • Dél-Afrikai Köztársaság: cukornád, banán, ananász • Egyiptom: gyapot, cukornád, datolya • Nigéria: kakaó, pálmaolaj, gyapot, földimogyoró • Elefántcsontpart: kakaó (1.) – kiviteléből 36 %-kal részesedett 2003-ban, kávé (5), ananász, pálmaolaj, banán • Szenegál, Gambia: földimogyoró • Uganda: kávé – kivitelének 63 %-át adta 2003-ban •

Ghána: kakaó (2.) • Szudán: gyapot • Zimbabwe: dohány (6.) • Zanzibár: szegfűszeg. 6) Bányászat: a) A transznacionális vállalatok visszahúzódása vagy visszaszorítása, a kereslet és az árak erős ingadozása, illetve tartósan csökkenő irányzata ebben a szektorban is hanyatláshoz vezetett. b) Túlnyomó része a kontinensnek ősmasszívum ércek túlsúlya. - Gyémánt: Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) (3.), Botswana (1), Délafrikai Köztársaság (5) - Kobalt: KDK, Zambia - Mangán: DAK, Gabon - Réz: Zambia, KDK - Króm: DAK (1.), Zimbabwe (5) - Urán: Namíbia (4.), Niger (3), Gabon, DAK (9) - Arany és platina: DAK (1.) - Bauxit: Guinea (2.) - Foszfát: Marokkó, Tunézia, DAK - Ezen országok exportbevételeinek csaknem kizárólagos forrása az ásványi nyersanyagok és félkész termékek értékesítése. Trópusi –Afrika legfontosabb exportcikkei (ásványkincsek, 2000-2002) Termék Részesedés a

Legfontosabb A termék aránya világtermelésből termelő országok az adott ország (%) Kőolaj 5 kiviteléből (%) Nigéria 94 Angola 88 Réz 2 Zambia 49 Bauxit 13 Guinea 46 Gyémánt 51 Botswana 79 Uránérc 16 Niger 32 c) A kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek aránylag szűk körzetekhez kapcsolódnak. Ezekből általában behozatalra szorulnak, ami főleg a 73-as és 79-es kőolaj-árrobbanás után idézett elő súlyos helyzetet. - Kőolaj, földgáz: Algéria, Líbia, Egyiptom, Guinea, Nigéria, Angola, Kamerun, Gabon. - Feketeszén: DAK (5.), Nigéria d) A Föld kiaknázható vízenergia-tartalékainak több mint ¼-e ezen a kontinensen van szerény mértékű áramfogyasztásukat általában vízerőművekből fedezik. 7) Ipar: a) A függetlenné válás után a legtöbb afrikai ország az iparosításban látta a legnagyobb lehetőségeket, ám a gazdasági szerkezet átalakítása kudarcot vallott. b) A feldolgozóiparban keresők

aránya alig valamivel több mint 10 %, alig 1 %-kal részesednek a világ ipari termeléséből. c) Vezető iparágak: erdő- és mezőgazdasági termékek, ásványi nyersanyagok elsődleges feldolgozása – fűrésztelepek, ércdúsítók, kőolajfinomítók, színesfémkohók. d) A hagyományos kézműipar igyekszik a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátását biztosítani, ám nem képes kielégíteni az igényeket. e) A termelőeszközök gyártása a Dél-afrikai Köztársaság kivételével hiányzik az iparszerkezetből. f) Az ipar viszonylag korszerű ágazatai egymástól, illetve a többi gazdasági szektortól elzárva – enklávé módjára- működnek, nagymértékben függve a külföldi kapcsolatoktól. g) Bár jó néhány afrikai ország esetében a tercier szektorban dolgozók aránya magas = ált. primitív személyi szolgáltatás, burkolt munkanélküliség - Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek nagyok, néhány ország mára már

látványos sikereket ért el e téren = Tunézia, Kenya, Mauritius, Egyiptom, Tunézia, Marokkó. 8) Külkereskedelem: a) Nemzetközi kereskedelemből való részesedésük: 2000-ben 2,3 % (47 trópusi-afrikai országnak 1 %, DAK-nak 0,6 %). b) A kivitel 2/3-a = ásványi nyersanyag, alapanyag, mezőgazdasági termék. ↓ Ez a kevéssé diverzifikált szerkezet nagyon sebezhetővé, az áringadozásokra érzékennyé teszi a gazdaságot!!! A cserearányok romlása tartós és általános jelenség. c) A gyarmatosításnak bár vége, az egész kontinens változatlanul az EU fejlett államainak világgazdasági erőterébe tartozik, nemzetközi kereskedelmük több mint fele az EU-val bonyolódik le. d) IV. Loméi egyezmény (1989): valamennyi trópusi-afrikai ország részese annak a preferenciális vámövezetnek, amely ezen államoknak csaknem minden termékét szabadon és vámmentesen értékesíthetővé teszi az EU piacán, továbbá fejlesztési segélyekkel, illetve az

árváltozásokból eredő exportbevételek ingadozását stabilizáló, tompító pénzügyi alapok (STABEX, SYSMIN) működtetésével igyekeznek enyhíteni partnereik gondjain. 2000-ben az EU és 77 AKP (afrikai, karibi, pacifikus) állam hasonló tartalommal írt alá partnerségi megállapodást. e) A kontinensen belüli (intraregionális) kereskedelem rendkívül alacsony (kb. 10 %), melynek oka a kompetitív gazdasági szerkezetükből ered = teljesen hasonló termékeik vannak. A legnagyobb -az összes országot érintő- integráció az Afrikai Egységszervezet, amely 2002-től Afrikai Unió néven folytatja munkáját – nem működnek igazán jól ezek az integrációs próbálkozások. 9) A gazdasági elmaradottság okai: a) Az egy főre jutó GDP értéke 2000-ben 720 USD volt, önmagában is jelzi a gazdasági elmaradottságot. b) A kontinens legtöbb országában változatlan árakon számolva, az egy lakosra vetített nemzeti termék csökkenő tendenciát mutat =

a világgazdasági periférián belül is egyre rosszabb a helyzetük, sok szakember szerint a fejlődő országok elnevezés helyett, az „elmaradott”, vagy a „gyengén fejlett” jelző sokkal helytállóbb ezen országok esetében. c) Okai: • Egyoldalú pénzügyi, külkereskedelmi és technikai függőség, • A fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás, • Kétarcú, torz ágazati és területi szerkezetű gazdaság, • Duális jellegű, heterogén társadalom. • Térségspecifikus tényezők: a természeti viszonyok lehetővé tették, hogy úgyszólván készen kaptak mindent a létfenntartáshoz nem ösztönözte semmi a gyors fejlődést. - A „kedvezőtlen” természeti tényezők miatt sokáig nagyon elszigetelt volt a kontinens, nem alakulhattak ki külső kapcsolatok: tagolatlan tengerpart, zuhatagos folyók, nagy sivatagok, őserdők, trópusi betegségek + egymástól is elszigetelten

éltek az egyes törzsek nyelvi sokszínűség (több mint ezer különböző nyelv), ami még tovább bonyolítja a helyzetet. - A cecelégy-fertőzöttség miatt a kontinens jelentős részén nem alakulhatott ki nagyállattenyésztés és ekés földművelés. - Rabszolga-kereskedelem: több tízmilliós emberveszteséget okoztak hatalmas területek elnéptelenedtek. - Gyarmatosítás: legfőbb nyertesei az angolok és franciák voltak. A duális gazdasági és társadalmi rendszer kialakulása nekik köszönhető. - Pozitívumai: infrastruktúra alapjainak megteremtése, a világgazdaság vérkeringésébe való bekapcsolása (bár függő helyzetben van). - Ésszerűtlenül meghúzott államhatárok, az egykori nagyhatalmi alkuk eredményét megörökítő kisállami szétaprózottság. - A gyarmati rendszer világpolitikai okokra visszavezethető felbomlása után is megmaradt az egyoldalú függőség, sebezhetőség és alárendelt világgazdasági helyzet. -

Hatalmi elit gazdaságpolitikai hibái: agrárszektor elhanyagolása, fölösleges presztízsberuházások, a piaci viszonyok felszámolására tett szocialista kísérletek. - Fegyveres konfliktusok: az anyagi javak aránytalan elosztása miatti társadalmi feszültségek, politikai instabilitás, etnikai-törzsi határviszályok. Trópusi-Afrika védelmi kiadásai = ellentétek, oda áramló külföldi segélyek; a háborús menekültek száma = kb. 10 millió - Fegyverkezés + elit idegen mintákat követő luxusfogyasztása. 10) A jövő: a) Visszafejlődő térség. b) A külföldi tőke érdeklődése a térség iránt egyre csökken: Afrika részesedése a külföldi tőkeállományból 1970-ben még 7 % volt, 1990 óta viszont 3 % alá süllyedt; a működőtőke beáramlásából alig 1 % jut a földrészre. c) A végsőkig eladósodott többségük. Nagy adósságszolgálat + profit kiáramlása jelentős forráskiáramlás. d) A beruházások hatékonysága

alacsony: képzetlen munkaerő: kb. 50 %-os az analfabétizmus + műszaki kultúra hiánya, mindent átható korrupció, termelő infrastruktúra fejletlensége, krónikus működési zavarai. e) A lakosság 2/3-a olyan területen él, ahol nincs áramszolgáltatás, a „villamosított” háztartások aránya a kontinensen 20 % alatt van. f) Közlekedési és kommunikációs infrastruktúra hiánya a tengerparttal nem rendelkező, illetve az azoktól távol eső országok világpiacoktól való végzetes elszigetelődése következhet be. Sőt egyes vélemények szerint ezen országok már ma sem részei a világgazdasági rendszernek. g) A természeti erőforrások és adottságok egyenlőtlen eloszlása miatt Afrika országainak fejlődési esélyei igen különbözőek. Csak néhány csekély népességű, és természeti erőforrásokban rendkívül gazdag országnak van esélye kedvezőbb kilátásokra = Gabon, Namíbia, Botswana, Kongói Közt.) Dél-afrikai

Köztársaság 1) Afrika gazdaságilag legfejlettebb, legiparosodottabb állama. 2) Területe: 1. 219 080 km2 (13 Magyarországnyi) 3) Történelme: a) Őslakosság = koiszan népek: sárgás bőrszín, hosszúkás fejforma, mongoloidokéhoz hasonló szem, csomókban növő, göndör haj, kis termet. - Szánok (busmanok = bozóti emberek) = a legalacsonyabb kultúrfokon ők álltak, - Hottentották (dadogók) – ma a koikonok nevet használjuk: a csettintő hangokat használó nyelven társalgó népcsoport a Fokföld D-i sávját népesítette be. b) A lakosság többi része bevándorolt: a bantuk (zulu, sosza, szoto, szvázi stb.) É-ÉK felől érkeztek a 10. században, legnagyobb számban azonban a 16 században áramoltak ide be az őslakosságot kiszorítva elfoglalták a kedvező adottságú K-i partvidéket, és a magasföldek termékeny területeit. c) Európai felfedezők: portugálok (1487: Bartholomeo Diaz elérte a Jóreménység fokot, 1498: Vasco da Gama Afrika

megkerülésével eljutott Indiába). Még a partvidéken sem létesítettek jelentősebb bázist. d) Hollandok: 1652 = az első erőd megépítése + holland parasztok letelepítése. A rabszolgatartásra fokozatosan berendezkedő búrok (boer=paraszt) a busmanokat jórészt kiirtották, illetve a Namíb- és Kalahári-sivatag területére visszaszorították őket. A hottentottákat birtokaikon dolgoztatták (magasabbak és „civilizáltabbak” voltak, mint a busmanok). e) Angolok: a napóleoni háborúk idején először megszállta, majd 1814-ben a hollandoktól megvette és annektálta Fokföldet angol beáramlás az 1. jelentősebb angol kolónia = Port Elizabeth. f) 1836-1840: „nagy trek” = kb. 10000 búr indult meg a magasföldek gazdag legelői felé az itt megtelepült bantukkal találták magukat szembe nagyrészüket rabszolga sorba hajtották létrehozták Transvaal és Oranje búr szabadállamokat. g) Angol-búr háború: a bantukkal szemben tanúsított

embertelen bánásmód volt az ürügy az angolok részéről ↔ gyémánt- és aranylelőhelyek megszerzése. 1902-ben az angolok nyertek. h) Dél-afrikai Unió: 1910-ben jött létre = Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal. i) Dél-afrikai Köztársaság: 1961-ben ezen a néven volt kénytelen kilépni a Brit Nemzetközösségekből, a faji megkülönböztetés (apartheid) állami politika rangjára emelése miatt 1990-ig gazdasági és politikai elszigetelődés. 4) Népessége: a) 44,1 millió fő (2006) – a sokszínű, kevert lakosság az elmúlt 25 évben megduplázódott. b) A városiasodás igen gyors ütemű a népesség fele városlakó. Nagyobb városok: • Fokváros: 3,1 millió fő (agglomerációval) – 2,7 millió fő, • Durban: 2,4 millió fő, • Johannesburg: 1,7 millió fő, • Pretoria: 1,5 millió fő (agglomerációval) – 1,2 millió fő. a) Etnikai összetétele: - 77 % bantu, - 12 % európai – 57 % búr afrikáner, 37 % angol, -

2,5 % ázsiai, - 8,5 % európai-néger és európai-hottentotta keveredésből származó színesek (mulattok) + fokföldi malájok, - őslakosság: kb. 50 000 fő b) Apartheid: a faji megkülönböztetés politikája: az 1940-es évektől vált az állami politika alapjává. - Az élet minden területén érvényesült, és az egyes népcsoportok teljes területi és szociális elkülönítésére irányult. - 1949: vegyes házasságok megtiltása, 1950: a lakosság „fajok” szerinti csoportosítása, a fehéreknek nyilvánított körzetekbe csak azok az afrikaiak léphettek be, akiknek ott igazolt munkahelyük volt. - 1950-es évek közepe: valamennyi nyilvános helyen, közlekedési eszközön, iskolában stb. végrehajtották a szétválasztást - 1960: korlátozták az országon belüli szabad migrációt, a feketék csak útlevéllel hagyhatták el lakóhelyüket. - A földeket úgy osztották fel, hogy mindössze 13 % jutott a feketéknek, ezeken a területeken

tíz homelandot (bantusztánt) alakítottak ki, mindegyiket egy-egy nagyobb törzs számára. A feketéknek ténylegesen csak 2/5-e élt e homelandekben, a férfiak többsége ugyanis a fehérek bányáiban és ipari üzemeiben volt kénytelen munkát vállalni. - 1990-es évek eleje: az apartheid-rendszer összeomlása. - 1994: a választásokon ismét gyakorolhatták politikai jogaikat a feketék. c) A bantuk 2/5-e ma is a számukra korábban kijelölt törzsi területeken él, 10 %-a fehérek farmjain dolgozik, felük pedig városlakó (a városok szélén található szabványházakból álló negyedekben élnek; autópályákkal, beépítetlen sávokkal elválasztva a fehérek negyedeitől). d) Színesek: az apartheid őket is sújtotta, de nem olyan mértékben, mint a feketéket. Többségük Fokföldön él, 2/3-uk városlakó, Fokváros lakosságának csaknem a felét ők teszik ki. e) Ázsiaiak: zömük Indiából és Kínából érkezett, sok közöttük az

értelmiségi, a vagyonos kereskedő és az ültetvényes. Főként Durban városában élnek f) Fehérek: ők birtokolják a GDP 2/3-át, 4/5-ük városlakó, mezőgazdasággal elsősorban a búrok foglalkoznak. g) Foglalkozási szerkezet: - 10 %: mezőgazdaság - 25 %: ipar - 65 %: tercier szektor. - A lakosság mindössze 40 %-a kereső, illetve a fenti adatok nem tartalmazzák a nagyszámú idénymunkást. 5) Gazdasági fejlődés: a) A 19-20. század fordulóján már jelentős bányászattal rendelkező agrárország volt b) A bányászat és mezőgazdaság mellett azonban a feldolgozóipar eleinte eltörpült, okai: - az anyaország (Nagy-Britannia) gazdasági nyomása – vegyék meg az ő termékeiket, - tőke- és szakemberhiány. c) Későbbiekben azonban a megerősödött belső piac siettette az ipar fejlesztését, a fejlődés a II. világháború után öltött jelentős méreteket, amikor Nagy-Britannia képtelen volt iparcikkekkel ellátni az országot azóta

Afrika iparilag és mezőgazdaságilag is legerősebb, legfejlettebb állama. d) Az egyes gazdasági ágazatok részesedése a GNP előállításából: - Mezőgazdaág: 4 % - Ipar és bányászat: 32 % - Tercier szektor: 64 %. e) A külföldi tőkés csoportok jelenléte meghatározó: az aranybányászat 2/3-a, a gyémánttermelés csaknem egésze angol ellenőrzés alatt áll. - Angol-amerikai vegyes vállalatok: stratégiai nyersanyagbányászat zöme, szénbányászat 1/3-a, feldolgozó ipari termelés fele van a kezükben. 6) Mezőgazdaság: a) Termelési értékének több mint fele az állattenyésztésből származik. b) A művelt területek aránya 12 %. c) A birtokmegoszlás szélsőségesen egyoldalú: a művelt földek 4/5-e fehér farmerek tulajdonában van. Magas színvonalú árutermelő gazdálkodás folyik ezeken ↔ egykori homelandeken: primitív naturálgazdálkodás. d) Szudán után a kontinens 2. legnagyobb juhtenyésztője – 60 %-a a kiváló

minőségű gyapjút adó merinó, 10 %-a perzsabunda „alapanyagául” szolgáló karakül. e) Kecsketartás: a világ mohair-szükségletének felét biztosító angórakecske állomány. f) Növénytermesztés: - Mediterrán területeken: citrusfélék, szőlő, bor. - Mérsékelt égövi területeken: kukorica (Afrikában 1.), búza, burgonya, árpa, zab, cirokköles. - Szubtrópusi ültevényeken: cukornád, földimogyoró, banán, ananász. - Öntözéses gazdálkodás: az országban több helyen is van – búza, dohány, zöldségféle, gyapot, citrusféle. g) Bár ma még több élelmiszert állítanak elő, mint amennyire szükségük van, a népesség növekedése miatt közelednek eltartóképességük határához. 7) Bányászat: a) A kivitel értéknek 40 %-át adja. A Dél-afrikai Köztársaság jelentősebb ipar-, illetve bányatermékeinek helye a világranglistán (1999-2000) Termék DAK részesedése a DAK világranglistán világtermelésből (%)

elfoglalt helye Arany 18,6 1. Vanádium 41,0 1. Platinafémek 65,5 1. Króm 42,7 1. Mangán 19,1 1. Antimon 2,2 4. Gyémánt 9,0 5. Feketeszén 6,1 5. Foszfát 2,4 7. Ólom 2,4 8. Alumínium 3,2 9. Vas 2,1 9. Urán 2,9 9. Nikkel 3,2 9. Ón 2,2 12. Villamosenergia 1,5 13. Réz 1,5 15. Ezüst 0,95 17. Nyersvas 1,1 17. Acél 0,94 20. b) A szénhidrogénektől eltekintve Földünk legnagyobb ásványi nyersanyagexportőre. c) Az afrikai kontinens bányászati értéktermelésének 1/3-a az ország bányáiból kerül ki. d) Ausztrália és az USA után Földünk 3. szénexportálója = a kivitel megkönnyítésére 800 km hosszú „szénvezetéket” építettek, amelyben víznyomással juttatják a szénport Richard’s Bay kikötőjébe. e) Az áramtermelés 90 %-a a széntüzelésű hőerőművekből származik. Atomenergia + vízenergia: 10 %. f) Bányakincsei közül legértékesebb az arany, amelynek termelését az

utóbbi időkben a visszafogták (1970: világtermelés 75 %-a, ma kb. 19 %) Okai: a kitermelés műszaki feltételeinek romlása (Carleton melletti aranybányáiban a mi Kékesünk 3,5 –szer elférne), illetve az árszínvonal tartása érdekében. g) Gyémántbányászata bár nem világelső, a felszínre hozott drágakő csaknem fele ékszergyémánt – Kimberley és Pretoria bányászata világhírű. 8) Ipar: a) A nehéziparé a vezető szerep. b) Fejlett vas- és színesfémkohászata az ipari termelés értékének 1/5-ét adja. + Jelentős: színesfém- és alumíniumkohászat, urándúsítás. c) Gépipar: az ipar termelési értékének ma már 1/3-át adja. Közlekedési- és szerszámgépgyártás, elektrotechnika-elektronika, fogyasztási cikkek gyártása. - Autóipar: elsősorban amerikai, kanadai, japán és nyugat-európai vállalatok összeszerelő üzemei. - Kikötőkben: hajó- és repülőgépgyártás, illetve az autó-összeszerelő üzemek is itt

működnek (ide érkezik az alkatrész). - Mezőgazdasági gépek gyártása: Johannesburg. - Bányagépgyártás, hadiipar: Witwatersrand nagyvárosaiban. d) Vegyipar: bár dinamikusan fejlődik, az állandóan növekvő igények miatt ma még nem képes kielégíteni a szükségleteket. e) Élelmiszer- és textilipar: az ipar értéktermelésének 1/5-ét adja. A textilipar nem képes a hazai igényeket kielégíteni. Kikötőkben, tenyésztőkörzetekben vannak a nagyobb központjaik. illetve a termelő- Ausztrália 1) Fekvése, helyzete: a) Földünk legkisebb kontinense (7,7 millió km2), mely a déli féltekén fekszik. b) A Baktérítő közepét szeli átlegszárazabb kontinens, 1/3-a sivatag ill. félsivatag, felén 300 mm-nél kevesebb az évi csapadék. c) Viszonylag elszigetelt, csak Ázsia közelíti meg a szigetvilágon keresztül, Új-Guineából a 150 km széles Torres-szoros választja el. d) Partvonala meglehetősen tagolatlan, csak É-on és D-en

találhatók öblök, félszigetek. K-i partja a Nagy-korallgát miatt nehezen közelíthető meg. e) Távolsága, a partvonal tagolatlansága és nehéz megközelíthetősége miatt a legutoljára felfedezett kontinens. A 17 sz elején spanyol és holland utazók fedezték fel, ám partvonalait csak James Cook tisztázta 1770 körül => az ország „hivatalos” felfedezője. f) A legalacsonyabb kontinens, legmagasabb pontja csak 2228 m (Mount Kosciusko). Átlagos magassága 330 m. g) Legidősebb kontinens, több mint 2/3-a ősmasszívum, legfiatalabb hegysége is variszkuszi eredetű. h) Legtöbb a lefolyástalan területe - 48,5%-ról a vizek nem érik el a tengert. i) Legkülönösebb az állat-és növényvilága, több mint 100 millió évvel ezelőtt elszakadva a többi kontinenstől konzerválódtak és specializálódtak az ősi formák. 2) Történelme: a, Első népcsoportok: kb. 40 000 évvel ezelőtt érkeztek DK-Ázsia felől b, A 18. század végén az európai

gyarmatosítás kezdetén az ausztralid emberfajtához tartozó bennszülöttek száma = 300.000 körül ↓ Számuk ma is kb. ennyi Tasmánia őslakóit teljesen kiirtották c, 1769-70 James Cook felfedezte  angol gyarmat Új-Zélanddal együtt. d, 1786: Botany Bay (mai Sydney térsége)- fegyenctelep létesítése. ↓ A 19. sz közepére nagyjából benépesült a mai településtér  több mint 1 millió lakos e,1900: Ausztráliai Államszövetség megalakulása (7,7 millió km2). f, 1931: formailag függetlenné vált, ma is tagja a Brit Nemzetközösségnek. 3) Politikai rendszere: a, Államforma: Alkotmányos monarchia a Nemzetközösségben. b, A szövetségi államoknak saját alkotmányuk van. 6 szövetségi államból (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria, Ny-Ausztrália, Tasmánia) + két szövetségi területből áll (Ausztráliai Fővárosi Terület, Északi Terület). c, Államfő: angol uralkodó = formálisan a végrehajtó hatalom

feje  a kormány javaslata alapján kinevezett kormányzó kéviseli. d, Szövetségi parlament = tényleges hatalom: szenátus államonként 12 fő (6évre), képviselőház 148, három évre választott tagja van. e, Jogrendszer: angol mintát követi. Csúcsa a Legfelsőbb Bíróság - 1977 óta szövetségi bíróság = munka- és gazdasági jogi kérdések legfelsőbb fóruma. 4) Népessége: a, 1850-1900: 1. nagy népességnövekedési időszak: megháromszorozódott a népesség (aranyláz)  nagy belső piac a mezőgazdaságnak nőtt a művelésbe vont területek száma. - 1870: a helyben születettek száma > új telepesek. b, 1900-1950: 3.7  8 millió fő, alapja a természetes szaporulat c, 1950 óta: mérséklődött a term. szaporodás (0,8%)  bevándorlás ismét nőtt  1996- ban: 18 millió fő (2006: 20,2 millió fő). d, 3 népsűrűség alapján kirajzolódó zóna: (átlagos népsűrűség = 2,3 fő/km2) - sűrűn benépesült parti sáv

K- DK-en  DNy-on csak Perth környéke: - valamennyi nagyváros itt van, - + a 10 000 fő alatti városok több mint fele is, - a falusi népesség 40%-a is itt tömörül = intenzív mezőgazd-i kultúrák itt vannak = >az ország területének 1,6%-án él a népesség 79%-a = > átl. népsűrűség 100 fő/km2 . - a parti sávot kísérő belső zóna: népsűrűség = 0,3-10 fő/km2 ║ Az ország területének 16%-án él a népesség 18%-a. -- néhány 20000 fős kisváros is kifejlődött itt. - “Halott közepe”: az ország területének > mint 82%-a  népesség 3%-a. -- ásványkincsek erőfeszítések a gazdasági aktivizálásra  néhány bányaváros, más nincs pl:Broken Hill, Mt. Isa környéke -- átl. népsűrűség: 0,05 fő/km2 = 1 fő/20 km2 e, Etnikai összetétel: többsége brit származású. - Bevándorlás: vagyoni és képzettségi kritériumokkal korlátozzák. - 1947 óta tartó bevándorlás: kb: 3,5%-a ázsiai,

1,7% olasz, 1,4% új- zélandi, 1% volt Jugoszláv utódállamok 0,9% görög - Őslakók: sötét bőrű, hullámos hajú ausztralid emberfaj számuk kb. negyedmillió f, Foglalkoztatás: - A keresők 1/3-a nő. - A munkaerő ¼-e csökkentett munkaidőben dolgozik. ↕ 8-10 %-os munkanélküliség, fiatalok körében ennek háromszorosa. - 75 %-a a szolgáltatószférában dolgozik , 21%: ipar, 3,6% mezőgazdaság (2004). g, Városlakó társadalom = Föld legvárosodottabb kontinense. ║ A népesség 90%-a városi településekben él. - A nagy kikötők képezik a városhálózat első és máig egyetlen jelentős generációját  a belső térségekben nincsenek nagyobb városok. - Nem a fokozatosan benépesülő agrártérségek igénye váltotta ki a városodást  a városi települések előnyomulása vonta maga után környezetük agrárfejlődését. - Városhálózat fejlődési irányvonalai: - tovább duzzadnak a kiemelkedő méretű nagyvárosok, - tovább

duzzadnak a környezetükben szaporodó elővárosok, - növekedésnek indult a belső térségek ritka városhálózata is. - Metropoliszok = fővárosi szerepkör valamelyik szövetségi államban: Sydney, Melbourne, Brisbane, Adelaide, PerthHobart (Tasmánia), Darwin (É-i terület), Canberra = nem zárkóztak fel a vezető városokhoz. - A metropoliszok agglomerációjában él a népesség 60%-a.  Kiemelkedő: Sydney (4,2 millió fő) bank- és hitelélet, biztosítás, Melbourne (3,6 millió fő) ipar vezetése.  Az ország 100 legnagyobb vállalatából 52-nek, illetve 38-nak ezekben a városokban van a központjai. A hagyományos iparágak többsége eltűnt a két városból.  Sydney: két elővárosa É-on Newcastle D-en Wollongong Kezdetben szénbányászat  iparosodás mára Sydney alvóvárosai.  Canberra: az új főváros, kizárólag igazgatási és művelődési funkciókat lát el. Lakosainak száma 2003-ban 328 ezer fő

volt - A belső kisvárosok lassú növekedése: szigetszerűen emelkednek ki, csaknem lakatlan környezetükből. pl: Broken Hill, Mt. Isa, Kalgoorlie, Port Hedland, Darwin, Alice Springs: idegenforg-i jelentőségük is van. - A településhierarchia alsó fokán: 1000-5000 fős városkák (kb. 3000 db) = általában mezőgazdasági térségek városai. + bányavárosok, közlekedési csomópontok. 5) Gazdasága: a, A magasan fejlett országok közá tartozik (2005-ös 1 főre jutó GDP 32000$). b, Gazdagon el van látva termőterületekkel + változatos nyersanyagkészlete van mezőgazdasági és bányászati termékek meghatározó külkereskedelmi szerepe vilápiaci áringadozások erősen érintik. c, Két világháború  hazai ipari fejlődése  60-as évek óta széles skálájú feldolgozóipar = számos ágazata csak a védővámrendszer bástyái mögött tudja fenntartani magát. d, Gazdasági térszerkezete igen egyszerű: - területének 35%-a jelenleg

használhatatlannak minősül, - további 44%-a száraz terület, rendkívül gyengén lakott, külterjes állattartásra alkalmas. - 21%-án fejlődhettek ki zárt települések + belterjesebb farmgazdálkodás. -- Ezen belül van az a 2%, amelyen nemcsak a népesség 4/5-e, hanem a társadalmi termék előállításának is több mint 90%-a koncentrálódik. e, Szervezeti koncentráció is nagyfokú: - A 200 legnagyobb vállalat állítja elő a társ-i termék több mint felét, ezek foglalkoztatják a keresők 44%-át. f, Külföldi tőke: jelentős, jelenléte csak Kanadában magasabb. - Bányászat, feldolgozóipar: 30-40%-a külföldi vállalkozásoké. - amerikai (37%) angol (24%) japán (10%)  ausztrál tőke  óceánia, DK- Ázsia. g, Gazdasága rendkívül nyitott  nemzeti termék értékesítése nagyon függ a külkereskedelemtől. - Külkereskedelmi mutatói a fejletlen országokéhoz hasonló = termékei 2/3-át feldolgozatlanul v. részben

feldolgozva értékesíti behozatal: késztermékek dominálnak. - Kivitel: mezőgazdaság: 20%-os részesedés (50-es évekig 80%-át a mezőgazdaság szolgáltatta). bányászat.: 35-40%-os részesedés h, Külkereskedelmi partnerek: - Ausztrál – brit kereskedelem: egykori 70%-os arány  5% (a két világháború során zilálódott szét). - II. világháború után: Japán (>mint fele), USA (> mint 1/3-a) a fő partnerek - 90-es évek óta újabb nagy változások: - elsőszámú partnerei Ázsia újonnan iparosodó országai: 30%-os részesedés, - 2. helyre került az EU: 20% - 3. helyre sorolt Japán: 19% A, Mezőgazdasága: a, A keresők 3,6%-át foglalkoztatja + 3%-kal járul hozzá a társadalmi termék előállításához. b, A teljes agrártermelés 70%-a exportra kerül. - A világ gyapjútermelésének ¼- e Ausztráliából származik. + jelentős búza (7.), cukor (7)–és hústermelés (birkahús-4, marhahús-6) c, Általános vonásai: -

külterjesség - magas fokú specializáció - nagy üzemméret - családi tulajdon vagy bérlet - jelentős tőkeráfordítás - domináns állattenyésztés - egy főre jutó nagy terület - exportorientáció. d, 4 elkülönülő termelési típus a természeti adottságok függvényében: - Belterjes növénytermesztés: a farmok átlagos mérete 150-300 ha. • nem képeznek összefüggő sávot, • a sűrűn lakott térségekhez tartoznak, • ÉK-i partszegélyen: cukornád –és gyümölcstermelés. • Bumeráng- parton (Brisbane- Adelaide között): nagyvárosok zöldség és gyümölcselálló zónája. • Murray- Murrumbidgee folyók mentén: öntözéses kultúrák: rizs, zöldség –és szőlőtermesztés. - Belterjes állattenyésztés: átlagos méret 5-100 ha. • a parti sávon működnek, • tejgazdálkodás, marha –és juhhízlalás, sertés és baromfitenyésztés. Ausztrália a világ 2. legnagyobb juhállományával rendelkezik: kb 115

millió db (fele D- Ausztráliában) (2000). - Kombinált növénytermesztés és állattenyésztés: parti sáv mögött. • átmeneti zóna a bel – illetve külterjes hasznosítású övezet között, • farmok átlagos mérete: 400-2000 ha, • búzatermelő övezet + telepszerű juhtartás. - Külterjes állattartás: a mg-i haszonterület 90%-án. • Kb. 1/3-án juhtenyésztés: farmok mérete: 10 000 ha (Új-Dél-Wales) és 170000 ha között (Ny- Ausztrália) = a belső terület D-i szegélyén. • Szarvasmarhatartó zóna: Ny-i sivatagoktól a Carpentaria-öböl és a Koralltenger partjáig => az övezet 2/3-án, gyengébb legelőzóna  itt a legnagyobb az üzemek mérete: 100 000 ha- tól (Queensland) 600 000 ha- ig ( Északi Terület). • a szarvasmarha-állomány: 23-26 millió db. e, Tulajdonviszonyok: - 1/10-e van magántulajdonban ↔ a többi területen állami tulajdon dominál. - 30-50 évre szóló örökölhető bérleti jog. - Általában

családi keretek között folyik a termelés  kevés a bérmunkás. B, Bányászata: a, Az egyetlen fejlett ipari ország, amelynek gazdaságában meghatározó szerepe van a bányatermékek, közöttük az energiahordozók kivitelének  DK-Ázsia, Japán, USA, EU. b, A világ vezető nyersanyagtermelői közé tartozik: (2000) 1. helyen áll: bauxit (világtermelés kb 40%-a), cinkérc 2. hely: vasérc, ólomérc, gyémánt, uránérc 3. arany, ezüst, barnaszén + jelentős: réz (8.)-, nikkel- és ónérc (6), feketeszén (4) c, Feketeszén: Nagy-Vízválasztó-hegységben (Newcastle, Sydney környéke). - A világ legnagyobb szénexportőre, a kitermelt szén 2/3-a  külföld. d, Energiahordozók  szénhidrogén: kevés - Eyre-tótól keletre + Brisbane-től Ny-ra. e, Uránérc: Darwin térsége, Ny-Ausztrália közepe, D-Ausztrália. f, Vasérc: Ny-Ausztrália (Pilbara környéke), D-Ausztrália. g, Bauxit: Carpentaria-öböl partján, Perth környéke (Collie). h,

Színesércek: Broken Hill, Cobar: Új-Dél-Wales-ben, Mt. Isa: Queensland-ben, Canberra környéke, ÉNY- Tasmánia, Ny-Ausztrália. Kalgoorlie: arany-és nikkelbányászat központja. C, Ipara: a, Az első világháborúig Nagy-Britannia volt az ország iparcikk ellátója. b, Két világháború között első iparosodási hullám: a legsűrűbben lakott DK-i államokat érintette. c, 1921: védővámok bevezetése. d, 1939: ipari termelés értéke > mezőgazdaságé. e, 50-60-as évek: 2. iparosodási hullám: külföldi tőke beáramlása => - Munkaerő-igényes, a hazai piac számára fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok a hazai vállalkozók kezén koncentrálódtak   nemzetközi piacra orientálódó új ágazatok külföldi ellenőrzés alá kerültek. f, 1972-82: 100 ezer munkahely megszűnése  megtorpant az ipar fejlődése. - Fogyasztási cikkeket előállító ágazatoknál nagy a munkaerőigény + magas bérszínvonal  nemzetközi piacon

versenyképtelenek  sokan csak állami támogatással tudnak fennmaradni. g, Egy főre jutó energiatermelésük- és fogyasztásuk magasabb, mint a legtöbb fejlett európai ipari országé. - 80% a hőerőművekből  fele-fele szén-és kőolaj-tüzelésű. - Vízenergia: csak DK-en és Tasmániában jelentős. - Egy árapályerőmű: ÉNy-on (Yampi Sound). h, Az ipar területi eloszlása is erősen koncentrált: - munkaerő-kínálat, - fogyasztópiac - kikötővonal  sűrűn lakott területeken koncentrálódott. - 70%-a Új-Dél-Wales és Victoria területén (DK-Ausztrália). - Sydney és Melbourne emelkedik ki + 3 előváros: Newcastle, Wollongong, Geelong. - Jelentősebb ipara van még: Brisbane + elővárosa: Gold Coast + Adelaide, Perth, Hobart. i, Vas- és acélkohászat: Vasérc-lelőhelyek közelében: • - Whyalla (Adelaide-nél) - Kwinana (Perth-nél). Fogyasztópiac közelében: • - Newcastle - Port Kembla (Sydney mellett) - Üzemeik

egy része a kohászat válsága miatt veszteséges j, Alumíniumipar: - Sok bauxit timföldgyártás a bányák közelében (DNy-Ausztrália, Arnhem-föld). + A világ legnagyobb üzeme: Gladstone (Queensland). - Alumínium-kohászat: Gladstone, Newcastle, Geelong. - Az iparág 60-70%-ban külföldi érdekeltségek kezében van. k, Gépkocsigyártás: - 350-400 ezer db/év: Melbourne, Sydney, Adelaide: japán és amerikai leányvállalatok. - A belső piac 80 %-át kezükben tartják. - Jelentős védővámok mellet képesek csak életben maradni. l, Elektrotechnikai ipar: Adelaide, Geelong. m, Élelmiszeripar: - Agglomerációkban: Sydney, Melbourne, - Mezőgazdasági zónákban. n, Vegyipar: elsősorban a kikötőkben. + néhány ág (sófeldolgozás) a nyersanyag-lelőhelyeken. Óceánia 1, Földünk legnagyobb összefüggő vízfelülete és annak szigetvilága. 2, Csendes-óceán: világóceán felszínének kb. fele (173 millió km2) - Átlagos mélysége:

4300 m, - K-i felén alig van néhány sziget ↔ Ny-on: mélytengeri árkok mellett húzódó szigetívek. 3, Szigetek: területük a vízfelület alig 0,7%-a; 1,2 millió km2. - Ennek 2/3-át Új-Guinea teszi ki. - Szigetek száma bizonytalan: 3000-7500 db. 4, Kialakulása: A, Lemeztektonika: - Pacifikus-lemez, - Ausztrál-lemez K-i része, - Cocos-, Nazca-, Filippínó-lemez ; ezek Óceánia alapzata. B, Víz alatti domborzat: hátságok, mélytengeri síkságok, vulkanikus tengeri hegyek, mélytengeri árkok. C, Vulkanizmus: - Forró pontok (hot spot): a magmafeláramlás helyén sziget keletkezik, a felette elmozduló lemezt mindig máshol „égeti át” vulkáni szigetívek, pl.: Midway-szk, Hawaii-szk., Marshall-szigetek - Óceáni hátságoknál távolodás bazaltvulkanizmus pl.: Húsvét-szk - Mélytengeri árkoknál (pl. Perui-, Atacama-, Mariana-, Japán-árok) alábukás vulkanizmus szigetek, pl. Mariana-szigetek 5, A szigetvilág tagolódása: A,

Többféle felosztási alapon is csoportosítható e sok sziget: B, Topográfiai jellegű felosztás: - Alacsony szigetek: ezek a vízről tekintve fehérek = lapos korall képződmények. - Magas szigetek: a vízről tekintve feketének, sötétnek látszanak = általában kúp alakú vulkáni szigetek. C, Őslakók csoportosítása: - Melanézia: sötét bőrű lakóiról kapta nevét, „fekete szigetek”; Óceánia legnagyobb szigetei, másik nevük Makronézia (Új-Guinea, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Salamonszigetek, Új-Hebridák, stb.) - Mikronézia: csupa apró, lapos, néha csak zátonyból álló laza szigetcsoportosulás; „fehér szigetek”: alacsonyak, s ált. több 100 méteres mélységben lévő vulkáni alapjukat is korallmészkő borítja. - Korall: meleg, napfénytől átjárt, kristálytiszta, sekély vízben él csak környezetszennyezés: a korall, s ezzel e szigetek létét is fenyegeti. - Polinézia: a legváltozatosabb, mindegyik eddigi típus

előfordul itt, a Csendes-óceán középső részein. Pl: Tuamotu-szk: korall sziget, Szamoa, Tahiti: bazaltos lávából álló „fekete szigetek”, Sor-szigetek: ötvözet = korall + vulkán. 6, Népessége: A, A szigetvilág hármas felosztása népességföldrajzi szempontból is indokolt. B, Melanézia: nagy kiterjedésű szigetein a negrid emberfajtához tartozó lakosság él (fekete bőr, jobbára magas termet, sűrű göndör haj). - A melanézek 10 000-4000 évvel ezelőtt, 2-3 nagy hullámban az Indonéz-szigetvilág felől érkeztek, szigetről-szigetre nyomultak DK felé. - Első csoportjaik: pápuák, pigmeusok (negritók) ősei valószínűleg részben beolvasztották, részben kiszorították a már korábban bevándorolt ausztralidokat. - Nagy távolságra élnek egymástól számos nyelv és dialektus. Új-Guineában kb 700 nyelv használatos + európai közvetítő nyelv = pidzsin-angol. C, Polinézia: europid és mongoloid vonásokat ötvöző polinézek

(világosbarna bőr, hullámos, fekete haj) - Az őslakók DK-Ázsia felől érkeztek, útjuk Mikronézián át vezetett kelet felé. - Kr. e II évezred közepétől kalandoztak – 3000 év alatt bejárták Óceániát - T. Heyerdahl: közös eredet az amerikaiakkal (kultúrájuk néhány hasonló eleme miatt) ↔ nem így van: a polinézeket érhette hatás Amerika felől is, de ezeknek nem volt komoly jelentőségük; a hasonlóság inkább párhuzamos fejlődéssel (konvergencia) magyarázható. D, Mikronézia: polinézekhez hasonlóak, ám határozottabb mongoloid jelleget mutatnak. - Kb. 2000 éve érkeztek a Fülöp-szigetek felől E, 16-18. sz: európai felfedező utak az újkőkori kultúrfokon álló népek életében gyökeres változások. F, 18. sz: bálna- és fókavadász flották támaszpontjai = bekapcsolódás a világgazdaság vérkeringésébe. G, 19. sz közepe: keresztény misszionáriusok megjelenése + trópusi ültetvényes gazdálkodás terjedése

Óceánia felosztása: brit, francia, német és amerikai gyarmatosítók. H, 20. sz: katonai-stratégiai szerepe nagy - Flottatámaszpontok: Pearl Harbour, Midway, Guam: USA koreai és vietnámi háborúinak utánpótlási bázisai. - Atombomba-kísérletek: amerikai, brit, francia lakosság kitelepítése + radioaktív szennyezés. Franciaország 1996-ig folytatta nukleáris kísérleteit I, Gyarmatosítók által meghúzott mesterséges határokat örököltek. Pl Új-Guineát kettészelő nyílegyenes vonal: Indonéziához tartozik Ny-Irián ↔ független Pápua ÚjGuinea. - Általában függetlenek ↔ francia tengerentúli területek, USA stratégiai fontosságú külbirtokai. J, Óceánia őslakossága: - Magellán idején: kb. 4 millió fő, - 20. sz elejére 1/3-ára olvadt - Okok: háborúk, behurcolt járványos betegségek. - II. vh után felgyorsult a természetes szaporodás a 70-es években elérte az egykori szintet, sőt mára jóval túlszárnyalta. K,

Etnikai összetétel: gyökeresen átalakult. - Századfordulón emberkereskedelem szigetlakók keveredése + néhol jelentékeny szerephez jutott az ültetvényekre és bányákba toborzott indiai és kínai munkaerő. - Kínaiak: szinte egész Óceániában megszerezték a kereskedelem kulcspozícióit. - Európaiak tömeges bevándorlása: helyenként háttérbe szorította vagy beolvasztotta az őslakosságot (Új-Zéland, Hawaii). - Etnikai konfliktusok: pl. Fidzsi, Új-Kaledónia = indiai vendégmunkások a cukornádültetvényekre a század közepén az összlakosság 51 %-a már indiai + mára ők általában jómódú iparosok, kereskedők, értelmiségiek lettek. - 1970: függetlenné válás + nacionalista politika indiaiak kivándorlása fidzsiek ismét számszerű többségbe kerültek. L, Óceánia lakossága ma kb. 4 millió; Új-Zéland (3,6) és Pápua Új-Guinea (4,4) nélkül M, Népsűrűség: kb. 40 fő/km2, relatív túlnépesedés van Ok:

gazdálkodás alacsony színvonala + gyors, évi 2 % körüli természetes szaporodás. N, Kis- és középvárosok: csak néhány emelkedett ki, és tett szert tágabb vonzáskörre (pl.: Port Moresby, Suva, Agana, Papeete, Noumea, stb.) - Ezek ált. fővárosok vagy közlekedési funkciójuk van, - A térség két kimagasló metropolisza: Auckland (Új-Zéland), Honolulu (Hawaii). - Urbanizáció Hawaii-on a legmagasabb (90%); Pápua Új-Guineában a legkisebb (16%). - A lakosság zöme ált. mindegyik szigeten, falusi településeken él: ezek kicsik, gyakran egy-egy nemzetségnek adnak otthont, szerkezetük általában a tekintélyelvű hierarchiát tükrözi. 7, Gazdasági élete: A, Világgazdasági jelentősége elhanyagolhatóan csekély. - A lakosság nagy része agrárfoglalkozású. - Nemzetközi kereskedelembe: trópusi mezőgazdasági termékek, ásványi nyersanyagok. B, A gazdasági élet főbb pillérei: - Melanézia: a nagyobb szigetek belsejében

önellátó naturálgazdálkodás. • Pápua Új-Guinea hegyvidéki törzsei: égető-talajváltó földművelés, halászat, vadászat, gyűjtögetés. - Kisebb szigetek: fő kultúrnövényeik azonosak: gumósok (táró, jamszgyökér, manióka, batáta), trópusi zöldségek és gyümölcsök (kókuszdió, banán, mangó, papaya). - A földek ált. közösségi tulajdonban vannak - A falvakban jobbára sertés-, baromfitartás + szarvasmarha-tenyésztés csak ÚjKaledóniában és a Fidzsi-szigeteken jelentős. - Halászat: a népélelmezésben fontos + néhol exportképes feldolgozó-üzemek is vannak (konzervgyártó és fagyasztó üzemek). - 1994: Tengerjogi Konvenció: a partoktól számított 200 tengeri mérföldig (370 km) terjesztette ki a gazdasági hasznosítási övezet határát. - A szigetállamoknak azonban hiába biztosít a halászatban, és a tengerfenék ásványkincseinek kiaknázásában kizárólagos jogokat, ezeket nem tudják érvényesíteni halászati

koncesszió bérbe adása, vagy vegyes vállalatok alapítása a zsákmány 9/10-e a japán, kínai, tajvani, dél-koreai, amerikai és orosz halászflottáknak jut. - Ültetvényes gazdálkodás: jobbára külföldi tőkés vállalatok vagy európai telepesek folytatják. - A szigetvilág legfontosabb exportcikke a szárított kókuszdióbél (kopra), + nádcukor (Fidzsi), kávé (Pápua Új-Guinea), vanília (Tahiti, Tonga), kakaó (pápua ÚjGuinea, Vanuatu), cukornád- és ananászültetvények (Hawaii). - Bányászat: csupán néhány országban • Pápua Új-Guinea: színesfémek, kőolaj, földgáz, • Bongainville: aranytartalmú rézérc Japán, • Új-Kaledónia: Föld ismert nikkelérc-készleteinek 1/5-e; kitermelésben 3. + kobalt, krómérc, - - • Fidzsi: arany, • Nauru: foszfát (kimerülőben) Feldolgozóipar igen fejletlen. • Kis belső fogyasztópiac, • Szétaprózottság, elszórtság nagy szállítási különbségek •

Élelmiszer- és kézműipar. A gazdasági fejlődést nehezíti az energiahordozók hiánya – alternatív energiaforrások felé fordulás: • Vízenergia: Fidzsi, Ny-Szamoa, • Geotermikus energia – Hawaii (1958 óta) = ma az energiaigény 15-20 %-át fedezi, • Hőkonverziós erőmű: Nauru, Hawaii – a felszíni meleg és a mélyben lévő hideg tengervíz hőmérséklet-különbségét hasznosítja (kísérleti stádium). - Idegenforgalom: kellemes éghajlat, tiszta kék tenger, egzotikus népek és tájak – főleg Polinézia csábít egyre több jómódú amerikai, japán és európai turistát. • ’60-as évek óta vált tömegessé (légi közlekedés gyors fejlődése nyomán) • Helyenként a gazdaság fő tartópillére – Hawaii, Guam, Tahiti. • Hátrányos következményei is megjelentek már: zsúfoltság, környezet szennyezés, eredeti értékek hanyatlása, meghamisítása, uniformizálódás. 8, A jövő: A, A szigetvilág gazdasága

fejletlen, torz szerkezetű könnyen sebezhető. B, A földbirtokviszonyok korszerűtlenek + Polinézia és Mikronézia agroökológiai potenciálja szűkös. C, Demográfiai robbanás sok sziget elérte vagy túllépte eltartóképességének határát. D, Energiahordozók, élelmiszerek behozatala ↔ egy-két termékre korlátozódó kivitel külkereskedelmi deficit egyre nagyobb külföldi pénzügyi segélyekre szorulnak. E, Idegenforgalom fejlesztése + óceán erőforrásainak jobb kiaknázása = kitörési pontok. F, A Csendes-óceánt átszelő legfontosabb hajózási útvonalak nem érintik a szigetvilágot. ↓ Stratégiai jelentősége miatt számíthat a külső hatalmak folyamatos gazdasági támogatására, ennek ára = kiszolgáltatottság, egyoldalú függőség fennmaradása