Oktatás | Pedagógia » Karainé Gombocz Orsolya - Neveléselmélet előadás

Neveléselmélet előadás (Karainé Gombocz Orsolya) Piliscsaba, 2004. ősz (Godzsa Anikó) TÉTELEK 1. A pedagógia tárgya 2. A pedagógiai gondolkodás fejlődése, a neveléstudomány kialakulása 3. A neveléstudomány helye a tudományok rendszerében 4. A neveléstudomány társtudományai 5. A pedagógia diszciplináris fölosztása 6. A nevelő tevékenységének alapfogalmai 7. A nevelés tartalmi alapfogalmai 8. A pedagógiai kutatás jellegzetességei 9. A pedagógiai kutatás módszerei 10. A családi nevelés 11. Az iskola mint nevelési színtér 12. Az egyházak jelentősége a nevelésben 13. Az ifjúsági mozgalom mint pedagógiai lehetőség 14. Sport és nevelés 15. Média és nevelés 16. A személyiség pedagógiai értelmezése 17. A nevelés lehetősége és szükségessége 18. A nevelés cél- és eszközrendszere 19. A nevelési folyamat szerkezeti problémái 20. A nevelés tervezése 21. A testi nevelés 22. Az értelmi nevelés 23. A vallási

nevelés 24. Az erkölcsi nevelés 25. Az esztétikai nevelés 26. A közösségi nevelés 27. A nevelés módszerei A módszer megválasztását befolyásoló tényezők 28. A nevelő tevékenység direkt módszerei 29. Az indirekt nevelési módszerek 30. A pedagógustársadalom szociológiai jellemzői 31. A pedagógus életpályája 32. A pályakezdés nehézségei 33. A pedagógussal szemben támasztott követelmények 34. A professzionális és a laikus gyermekszemlélet 35. A nevelt fejlődése és a mesterséges hatások 36. A nevelt Normális és deviáns fejlődési utak 37. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség mint pedagógiai probléma 2 AJÁNLOTT IRODALOM A modern nevelés elmélete, BÁBOSIK István szerk., Telosz, Budapest, 1997 BÁBOSIK István, A nevelés elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. BERNÁTH József, Közoktatástan, Comenius, Pécs, 1999. Bevezetés a pedagógiába, CZIKE Bernadett szerk., Eötvös József

Könyvkiadó, Budapest, 1996 Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, FALUS Iván szerk., Keraban, Budapest, 1996 CSANÁD Béla, Neveléstan. A keresztény nevelés általános alapjai, Jel, Budapest, 1995 Jelentés a magyar közoktatásról 2000, HALÁSZ Gábor, LANNERT Judit szerk., OKI, Budapest, 2000 NÉMETH András, BORECZKY Ágnes, Nevelés, gyermek, iskola. A gyermekkor változó színterei, Budapest, 1997. Pedagógiai lexikon, Keraban Kiadó, Budapest, 1997. Pedagógiai olvasókönyv, OPKM, Budapest, 1993. Pedagógusetika, HOFFMANN Rózsa szerk., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 Tanári pálya és életkörülmények, NAGY Mária szerk., OKKER, Budapest, 1996 TARJÁNYI Zoltán, Pedagógia, Szent István Társulat, Budapest, 1999. Törvény a felsőoktatásról, 1993. Törvény a gyermekvédelemről, 1997. Törvény a közoktatásról 1993–1997. ZRINSZKY László, Neveléselmélet, MK, Budapest, 2002. ZRINSZKY László, Pedagógusszerepek és változásai, ELTE,

Budapest, 1994. 3 KIDOLGOZOTT TÉTELEK A pedagógia tárgya - A pedagógia tárgya: a személyiség fejlesztésével kapcsolatos törvényszerűségek vizsgálata. • a szaknyelvben: neveléstudomány • a köznyelvben: neveléstudomány és nevelési praxis helyzet - - pedagógia (fejlesztés) Görög paideia: az ókori görögök a szabad görög ember testi és szellemi nevelését nevezték a hetedik életévtől kezdve. a pedagógia kifejezés • A paedagogus szóból alakult ki. • A szó megjelenése: Kálvin János A keresztyén vallásra való tanítás c. műve (1536) • Jelentése kezdetben: egy-egy nagy gondolkodó nevelési nézetrendszere. Az első valóban tudományos pedagógiai rendszer Herbart nevéhez fűződik. Önálló tudománnyá válásának elismerése: 1870-től ténylegesen működő világi professzora volt a budapesti, 1872-től pedig a kolozsvári tudományegyetemnek. A pedagógia szó mai értelmezése: komplex fogalom. • a nevelés

elmélete (neveléstudomány) • nevelési gyakorlat a nevelés fogalma • A személyiség fejlődésének az egyén, illetve a közösség tevékenységrendszere révén való céltudatos és tervszerű irányítása. • Szervezett és konkrét emberi tevékenység. • Során a nevelők (pedagógus, szülő, felnőtt) alakítólag hatnak a neveltre. • Kettős arculata van:  Konzerváló; föladata: az emberiség által fölhalmozott tapasztalati anyag megőrzése, illetve átörökítése a következő generációnak.  Progresszív: a tapasztalatátadást úgy végzi, hogy fölkészít az ismeretek önálló alkalmazására. • Permanens jellegű: átfogja az ember egész életét; változik koronként, társadalmanként, változik a célja, tartalma, intézményrendszere és változnak a módszerei is. • Komplex fogalom: biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek érvényesülnek benne. 4 A pedagógiai gondolkodás fejlődése,

a neveléstudomány kialakulása - A pedagógia egy szelete: neveléselmélet. - fejlődése, művelői • Antikvitás: nem volt önálló, neveléssel foglalkozó tudomány, hanem a filozófiához tartozott (pl. Platón, Szókratész, Arisztotelész). • Középkor: pedagógusok foglalkoztak vele (pl. Szent Ágoston) • XVII. század: már van önálló neveléstudomány (de még tagolatlan egységként jelenik meg, nem bomlik diszciplínákra).  Kelet-Európa: Comenius (Didactica Magna: didaktikai és neveléselméleti kérdésekkel foglalkozik).  Nyugat-Európa: Ratke. • XVIII. század: differenciálódás (pl Niemeyer, Herbart 1) • XX. század eleje: megjelenik a reformpedagógia  Ez az a pedagógiai irányzat, amely a gyermeket helyezi a középpontba (ez egy teljesen új szempont).  Dokumentuma: Allan K írása (1903).  példák  Maria Montessori olasz orvosnő: a gyermek életét gyerekléptékűvé kell tenni.  Waldorf-iskola - pedológia • Azért

jön létre, mert hibának tartják, hogy a gyermekkel több tudomány is foglalkozik. • Ez egy gyermektanulmányi mozgalom: a pedagógiai, pszichológiai, élettani és szociológiai ismeretek együttes földolgozása. • Ez nem egy járható út, ezért néhány évtized után megszűnik. • Alapvető problémája: ellentétes szemléletek találkoznak benne.  Pszichológia: rácsodálkozik a gyermekre.  pedagógia  Változtatni, javítani akar: ilyen a gyerek, erre van szüksége, ezt kell csinálni, ezt kell elérni – vannak határozott céljai.  Küzd a gyerekért. • A pedológiában a pszichológia kerül előtérbe, a pedagógia pedig háttérbe szorul.2 - magyar pedagógusok • Apáczai Csere János (1625–1659) • Bábosik István • Brunszvik Teréz (1775–1861) • Csanád Béla • Fináczy Ernő (1860–1935) • Imre Sándor (1877–1945) • Karácsony Sándor (1891–1952) • Molnár Aladár (1839–1881) • Prohászka Lajos (1897–1963) •

Sík Sándor (1889–1963) - külföldi pedagógusok • Dewey • Edward Spranger • Flanagan • Johann Friedrich Herbart (1776–1841) • Makarenko • Maria Montessori (1870–1952) 1 2 Herbartnál már jól elkülönül a didaktika és az oktatáselmélet. A pedológia megszűnésével a pedagógia visszanyeri önállóságát. 5 • • • Michael Lamb (†1982) Peter Petersen Rudolf Steiner A neveléstudomány helye a tudományok rendszerében - a tudományok rendszere – és a pedagógia helye • természettudományok • köztes tudományok • társadalomtudományok – pedagógia 6 A neveléstudomány társtudományai - a pedagógia kapcsolata más tudományokkal (külső fölosztás) • Filozófia (etika, esztétika): céltani segítséget ad a pedagógiának – határ: nevelésfilozófia. • Hittudomány: céltani segítséget ad a pedagógiának (vagyis: nem a pedagógia „találja ki”, hogy milyen legyen a vallásos, erkölcsös ember). •

Pszichológia: anyagismeret – határ: pedagógiai pszichológia (neveléslélektan). • Szociológia: a társas kapcsolatban levő embert mutatja be (a pszichológiához hasonlóan anyagismeret jellemzi) – határ: nevelésszociológia. • Fiziológia: élettani működés, terhelhetőség, anyagismeret. • Ezeken kívül is szinte minden tudománnyal kapcsolatba hozható.  történelem  matematika (statisztika)  sport  zene  meteorológia 7 A pedagógia diszciplináris fölosztása - A pedagógia sajátos belső struktúrát hoz létre. alkalmazott pedagógiák tulajdonképpeni alkalmazott életkori pedagógiák pedagógiák 3 általános pedagógia (bevezetés a pedagógiába) óvodai pedagógia gyógypedagógia 4 didaktika (az oktatás kérdései) iskolai pedagógia konduktív pedagógia 5 neveléselmélet (hodegetika) felsőoktatási pedagógia kriminálpedagógia 6 7 pedagógiai komparatisztika andragógiai pedagógia katonai pedagógia 8 metodikák

sportpedagógia belső fölosztás - Neveléselmélet: a nevelés céljával, tartalmával, eszközeivel, módszereivel, szervezeti formáival foglalkozik. 3 Az élet kikényszeríti ezeket a területeket. Értelmi és testi fogyatékosokkal foglalkozik: nem korrigálni akar, hanem az egész személyiséget akarja fejleszteni. 5 pl. a magyar Pető Intézet 6 a bűnözők átnevelése 7 Felnőttekkel foglalkozik. 8 „Szép elmélet, undorító gyakorlat!” 4 8 A nevelő tevékenységének alapfogalmai - Alapfogalmak: az egyes tudományok közmegegyezései (a tudományos rendszert az alapfogalmi háló adja). - A pedagógia helyzete nem egyértelmű; okok. • A legfontosabb fogalmakat a köznyelvből meríti, és nem is törekszik az elkülönítésükre. Ennek következtében egy szociológus még azt is a pedagógia szemére veti, hogy nincs rendes szaknyelve • De a pedagógia nincs könnyű helyzetben, mert napi kapcsolatban van az amatőrökkel (vagyis a szülőkkel),

akiknek érteniük kell, hogy a pedagógus miről beszél. • Több iskola (irányzat) él egymás mellett. • Más tudományok is foglalkoznak a pedagógia kérdéseivel, csak más szemszögből. • Eltérések nemzetközi viszonylatban (pl. a magyar szaknyelv nem ugyanazt érti didaktikán, mint a német) Nevelés - A pedagógia központi fogalma. - Köznyelvi jelentés: más embert (elsősorban gyereket) értékesebbé tenni, alakítani (a növel ’megnagyobbít’ szóból származik). - Gudjons rendszere (fogalmi piramis) • Az ember egész életét átfogó tanulási folyamatok összessége:  enkulturáció 9  A kulturális alapképességek elsajátítása.  Ez a legátfogóbb fejlődési folyamat.  Lényeges jele: a felnövekvő ember teljes tanulási folyamata ebben összegződik.  Elsősorban az antropológia szakszava, de sok pedagógiai vonatkozása van (az ember a kultúra elsajátításával válik életképessé).  szocializáció  A

társadalmivá válás folyamata.  Azt írja le, hogyan válik az ember cselekvőképes, kompetens társadalmi lénnyé.  Eredetileg szociológiai fogalom (először a francia Durkheim alkalmazza).  A szocializáció során az ember alkalmazkodik környezetéhez, az uralkodó értékeket belsővé teszi, és a szerepeket elsajátítja.10  Mai vizsgálati szempontjai: kultúra, társadalom, egyén – ezektől függ a tanulás és a viselkedési alkalmazkodás értelmezése.  A gyermek- és ifjúkorra, illetve az egész életre vonatkozik.  Egyfajta értelmezése: a társadalom értékeinek és szereplehetőségeinek az elsajátítása a hétköznapi tevékenységek tapasztalatcserjéében. Ebben tudatos és öntudatlan elemek is szerepet játszanak  folyamata: két rész  elsődleges: az iskolakor kezdetéig  másodlagos: döntő szerepet játszanak az intézmények, főleg az iskola • Nevelés: társadalmivá tétel. • Oktatás: a nevelés tervszerű

részfolyamata (a tanítás-tanulás keretében zajlik). • Individualizáció: egyedi lénnyé (önmagunkká) válás. Ez a piramis mutatja, hogy a nevelés betagolódik az ember fejlődési folyamatrendszerébe. - A nevelődés fogalma korábban jellemző volt, ma egy igényes pedagógiai munkában nem jelenik meg. - A nevelés két folyamaton belül jelenik meg, kívülállók segítségével. • enkulturáció: minden folyamatot megfogalmaz (véletlent és szándékoltat egyaránt) • szocializáció (ez az ok-okozati összefüggéseket mérlegelve elemezhető) - A nevelés a hatásözönben a felelősséget vállaló más ember szempontjából céltudatos eljárásokat jelöli. • Döntő vonatkoztatási pont: a cél-eszköz viszony. 9 Herschkovich fogalma Ezt bírálják, mert a befogadót passzívnak tünteti föl. 10 9 - - - - • Folyamatának sok képszerű leírása van, pl. Kron11 • Metaforák vannak a pedagógusok személyére vonatkozóan is. 12 A

technicista fölfogás a nevelést egy gyártási folyamathoz hasonlítja (képességtermelés). • A gyermek nyersanyag, amit meg kell munkálni. • Az iskola a tudásgyár. • A pedagógus a technikus. • Ezen fölfogás képviselői közé sorolják Herbartot (de ez a vélemény nem teljesen igaz). naturalista fölfogás • A pedagógus egy növényt ápoló kertész, akinek biztosítania kell a megfelelő föltételrendszert, és segítenie kell a gyermeket. • A gyermek egy ápolandó növény, akiben csíra formájában megvan az életprogram. • Képviselője: Rousseau. A technicista és a naturalista fölfogások hasonlatai jól érzékeltetnek, de pontatlanok. tudományos definíció • Úgy kell kiválasztani, hogy az a történelmen átívelőként lehessen értelmezhető. De ez nehéz, mert minden eleme állandóan változik, és erősen kultúrafüggő. • Pedagógiai lexikon (1978): ad egy általános és egy szocialista definíciót. Az általánosban a

következő fogalmak játsszák a fő szerepet: tervezettség, céltudatosság, rendszeresség • Pedagógiai lexikon (1997): ad egy hosszabb és egy rövidebb definíciót.  Hosszabb: a technicista fölfogást tükrözi (emberi erőforrás, termelés, újratermelés), ezért nem igazán jó megfogalmazású.  Rövidebb: a nevelés a társadalmilag releváns egyéni képességek intenzív fejlesztése. 13 • A német pedagógiában elterjedt momentum: az emberek megkísérlik más emberek jobbítását.14 elemek, amelyeknek mindenképpen kell szerepelniük • célracionális (cél által meghatározott, célra irá• kölcsönös együttműködésen alapul nyuló) • társadalmi és egyéni hasznot egyaránt szolgál • felelős „mások” / felelős felnőttek • családi vagy szervezett intézményi keretek kö• tervszerű zött zajlik • a személyiség kibontakoztatását szolgálja15 • (sikert remélő) tevékenység Oktatás - A nevelési folyamatnak az a

centrális része, amelyben a következők zajlanak: • ismeretföldolgozás • jártasságok és készségek kialakítása • képességek fejlesztése - Minden, ami oktatás, az egyben nevelés is. nevelés oktatás Képzés - Az oktatási folyamat azon része, amelynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével kimunkáljuk a szükséges jártasságokat és készségeket, illetve kifejlesztjük a képességeket (Nagy Sándor definíciója). nevelés 11 Pl. a nevelés mint a gyerek helyes útra vezetése vagy mint képességtermelés Pl. a pedagógus mint magvető vagy mint fáklya 13 Ez a megfogalmazás sem pontos, mivel a társadalmi relevancia fogalma azt a látszatot kelti, mintha az ember képességei osztályozhatók lennének. 14 A magyar nevelési munkákban ez a szkepszis még nem jelenik meg. 15 Ezt a pontot többen kritizálják; ok: a személyiség belső világába nem szabad beavatkozni – a fiatal tudja, hogy mi hasznos és

előnyös a maga számára. Ez a nézet a nevelést a személyiség autonómiájának a védelmében föl akarja számolni, ezért antipedagógiának tekinthető. Vö Jelenits István véleménye: a felnőtt szó nélkül megtanítja beszélni a gyereket, pedig a nyelv korlát (nem kérdezi tőle, hogy milyen nyelven szeretne megtanulni) – a korlátok lehetőségeket is nyitnak, és csak így teremthető meg a személy szabadsága. 12 10 oktatás képzés A nevelés tartalmi alapfogalmai - Individualizáció (egyénítés): a magyar pedagógiai szaknyelv alig használja ezt a fogalmat. - az oktatáson belül • Ismeret: tények és a hozzájuk kapcsolódó általánosítások egysége. • Jártasság: fölkészültség egy tevékenység tudatos figyelemmel való végrehajtására. • Készség: fölkészültség egy tevékenység majdnem automatikus végrehajtására (a tudatosság is jelen van). • Képesség: fölkészültség valamilyen komplex tevékenységsor

végrehajtására. - a nevelés alapfogalmai • szokás  A gondolkodást tehermentesítő sztereotip viselkedésforma, amelyet adekvát hívójel működtet, és amelynek elmaradása hiányérzetet kelt.  A köznyelv a jó szokást érti rajta, a rosszat nem definiálja. • jellem  A személyiség belső tartományaiban megszilárdult döntési állandóság, amely lehetővé teszi, hogy a személyiség hasonló erkölcsi helyzetekben hasonló döntéseket hozzon.  Pl. a köszönés, amelynek a hívójele az ismerős meglátása 11 A pedagógiai kutatás jellegzetességei - Cél: a személyiségfejlesztés során érvényesülő összefüggések föltárása és az elméleti ismeretanyag fejlesztése. - A lehetőségeket nem szabad leszűkíteni (tervezés, irányítás, ellenőrzés, pedagógiai képzés, a pedagógus–nevelt kapcsolata, a szülő–gyermek kapcsolata, a pedagógus–szülő kapcsolata). • előzmények föltárása • nemzetközi kitekintések -

Kulcsszó: fejlesztés (más kutatásokkal szemben ez a különbség). - Szükségesek az interdiszciplináris és a társadalomkutatások eredményei, de legyenek pedagógiai kutatások is! - A pedagógiai kutatás jellemzői: eltérő fölfogások ütköznek; két alapvető irány van. • Természettudományos: egzakt pedagógiai vizsgálatot kell készíteni. • Etnografikus: a pedagógiai jelenségek nem mérhetők pontosan. szempontok természettudományos (pszichometrikus vagy pozitivista) etnografikus (naturalisztikus) a tudományosság Át kell venni a természettudományos kutatások A pedagógiai jelenségek annyira összetettek, hogy metodikáját, méréseket kell végezni, az adatokat nem mérhetők pontosan. Ami mérhető, az nem a lébiztosítéka földolgozni, elemezni. nyeg. Vagyis: nem lehet matematizálni valóság a kutató igazságok értékek módszerek elméletek kapcsolat az emberrel terv – hipotézis körülmények minta cél - - Objektíve létezik,

és egymástól független válto- Többféle, nem kézzelfogható, nem lehet részekre zókra bontható. osztani. Képes távolságot tartani vizsgálata tárgyától. Kölcsönhatásban van a kutatás tárgyával, így nincs köztük objektív távolság. Sok mindent lehet általánosítani. Nincsenek kontextustól független igazságok. A kutatásoknak értékmenteseknek kell lenniük. Kell, hogy legyen érték. Mennyiségi módszerekkel kell vizsgálódni. Minőségi módszerekkel kell vizsgálódni. Előre meg kell fogalmazni őket. A vizsgálatokból kell kinőniük. Megpróbál függetlenedni az embertől. Előnyben részesíti az emberi eszközöket és az embert. Kell előre elkészített terv. Nem kellenek hipotézisek. laboratórium természetes környezet Reprezentatív mintára kell törekedni. Inkább egyedi eseteket kell vizsgálni. A hipotézisek igazolása. Föltételezések megfogalmazása. Miért nehéz a pedagógiai kutatás? • A kutatás tárgya az ember, és ő

nem sérülhet (sem testi, sem lelki értelemben). • A személyiség változó minőség. • Nehéz azonos csoportokat létrehozni. • Mások a szituációk. • A kutatás eredményei nehezen matematizálhatók. • A pedagógiai jelenségek nehezen figyelhetők meg (a lényeg a személyiségben megy végbe, nem a szemünk előtt). • Az eredményből soha nem lehet közvetlenül a módszer érvényességére (validitására) következtetni. A pedagógiában soha nem lehetnek ilyen összefüggések, az embert komplexen kell vizsgálni a pedagógiai kutatás folyamata • Egy kutatási probléma kiválasztása, meghatározása; ok: a gyakorlati nehézség elhárítása, érdeklődés. • A problémát értékelni kell.: Időszerű-e? + Kutatható-e? • A téma ne legyen túl tág vagy túl szűk. • A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése. • Hipotézisek megfogalmazása. • Módszerek, eszközök kiválasztása (deduktív vagy induktív kutatási stratégia). 

Fontos az érvényesség: mennyire mérem azt, amit akarok.  Fontos a megbízhatóság (reliabilitás): ugyanazt az eredményt kapjuk-e, ha megismételjük a vizsgálatot. • A minta kiválasztása. 12 • • • A kutatás végrehajtása. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása. Publikálás, a kutatás eredményeinek az alkalmazása. A pedagógiai kutatás módszerei 16 - föltáró módszerek • dokumentumelemzés (napló, anyakönyv, bizonyítvány kiértékelése) • megfigyelés és adatrögzítés (nagyon fontos) – fontos az óvatosság, mert a megfigyel jelenléte megzavarhatja a megfigyeltet • kikérdezés  Nem egy kedélyes beszélgetésnek kell lennie, hanem célnak rendelt kérdéseket kell alkalmazni.  Nem szabad visszaélni a kérdezett idejével.  Nagy veszély: a személyiség védekezik, próbál jobbnak látszani.  módszerek  szóbeli (amikor belátható a minta)  írásbeli (óriási minta esetén) •

szociometriai módszer • tudásmérés • pszichológiai vizsgálati eljárások - földolgozó módszerek • statisztikai • minőségi elemzés 16 A módszert mindig a kutatás céljának megfelelően kell kiválasztani. 13 A családi nevelés - A társadalom legfontosabb integrációs egysége. - Egyetemes: minden ismert kultúrában föllelhető. - Alapvető: léte és működése hatása a társadalom minden lényeges folyamatában érzékelhető. - A felnövekvő ember szocializációjának a színtere. - A személyiségfejlesztést alapvetően meghatározza. - Az elmúlt évtizedekben elsősorban történeti és szociológiai módon közelítették meg, és a hivatalos pedagógia nem kísérte figyelemmel; ok: a család a hagyományos gondolkodásmód képviselője, így a rendszer iskolájának kellemetlen vetélytársa lehetett. - A családdal kapcsolatban mindenkinek van tapasztalata. - Egy definíció: legalább két, ellenkező nemű, pszichoszociálisan

felnőtt ember egy újabb generációt produkál, és azt úgy neveli, hogy az az új generáció pszichoszociálisan felnőtté válhat. • Ez problematikus: a két szülő közül az egyik (általában az apa) hiányzik. • Egyes fölfogások szerint két homoszexuális is nevelhet gyereket. Amúgy: jó a definíció. - A nevelő funkció elég szilárd – nincs kapcsolatban a rendszer változásával. - A polgári rendszerben a kétgenerációs kiscsalád válik általánossá. • a család fő jellemzői  a házastársak személyes boldogsága  az anya–gyermek kapcsolat érzelmi intenzitása  az otthon légköre (vö. a biedermeier ember barátságos otthona) • Ebben az időben válik fontossá a nevelés is (a XVIII. századig a közömbösség volt a jellemző) • A kapitalizmussal terjed az egoizmus és az individualizmus, de ezzel együtt bizonyos pozitív mellékhatások is (pl. a családban elmélyülnek az érzelmi kapcsolatok, ezáltal a gyermek gazdagabb

érzelmi légkörben nőhet föl). • A növekvő jóléttel megváltozik a családi nevelés gyakorlata is (ugyanakkor ott vannak a proletárgyerekek, akik embertelen körülmények között élnek). - a mai család legfontosabb jellemzői • A család gazdasági egységből gazdálkodó egységgé alakul.  Csökken a gazdasági föladatkör (eddig önmaga számára termelt).  Most: a keresetéből megvásárolja a kész termékeket, így a szülő és a gyermek is mentesül az otthoni munka alól, vagyis kevesebb a teher, több a szabadidő. • Nő az emocionális szerep, illetve a lélektani szféra; következmény: egyre sérülékenyebbek a családtagok. • Egyre nagyobb a nő szerepe. • Gyakoribbak a válások. • Nő a nemzedéki feszültség. • A gyerek hamarabb kiszakad a családból. • Nem a család munkamegosztás a jellemző, inkább a lélektani dimenzióban differenciálódnak a szerepek. • Egyre nő a nők és a gyerekek szerep-egyenjogúsága. • A

család zárt egységét ma sokkal inkább a gyerekek nyitják meg a világ felé, ők hozzák be az újdonságokat (pl. divat, modern irányzatok, technika) • A család így nyitottabbá válik a külvilág felé: viszonylag sok időt tölt „házon kívül”, így az otthon a külvilág tapasztalatainak a bizalmas légkörben való földolgozására ad lehetőséget. • A családokban egyre kevesebb a gyerek. Mindebből következően megváltozik a pedagógiai működés is. - a családi nevelés állandó pontjai • Amatőrök kezében van, így bizonyos dolgok eleve meghatározzák.  ösztönösség  hagyomány  a véletlen tapasztalatok kusza szövevénye 14 A családon belül megvan a szolidaritás „eszménye”. Jellemző a család támogató attitűdje, ami független a tanulási és munkateljesítménytől, illetve nincs korhatára. • A tervezett, szándékolt mozzanatok kisebb hatással vannak a gyerekre, mint a folyamatos jó példa adása. • A

családoknak csak az egyharmada ép és jól működő. • csonka családok  Itt is lehet jól nevelni a gyereket, de a mindennapok menetéből hiányzik a másik fél (általában az apa). Ezért gyakori, hogy a védettséget elveszik a gyerektől, és túl sok problémát zúdítanak rá.  A nemi szerepek nem kellően ismertek. • békétlen családok  Néha jobb a válás, mert a mindennapok központjában a viszály van, és ez felőrli a gyereket.  Lehet, hogy a szülők külön jobb föltételeket tudnak biztosítani.  Külföldi gyakorlat: nem a gyerek költözködik a szülők közt, hanem abban a házban marad, ahol addig élt, és a szülők váltják egymást. • Ép családok: a gyermeket komolyan veszik, és nevelni akarják – más kérdés, hogy ez sikerül-e. • Gyakori a műveletlenségből eredő nevelő hiba; pl.  Az anya feleségként háttérbe szorul, ezért anyaként akarja kiélni magát, és teljesen rátelepszik a gyerekre.  Az apa

esetében: megjelenik a kettős dominancia (nemi és generációs) – a gyerek is átveszi ezt az autoriter modellt. • A munkahelyi problémák teljesen kifárasztják a szülőket. • két véglet  A család nagyon zárt: a pedagógiai erők kisebb intenzitással hatnak.  A család nagyon nyitott: kényelmes, felelősséget alig vállaló környezet, ahol gyakori a gyerek elhanyagolása. A nevelés napi küzdelem – ezt egyre kevesebben vállalják tiszta szívvel. Fontos az össztársadalmi gondoskodás; pl. szociális szempontból: legyen kellő anyagi támogatás (de mivel sokféle család van, ezért nehéz a támogatás, pl. egy lumpencsalád esetében) A testvér és a rokonság szerepe ma háttérbe szorul. • Sokkal több felnőtt jutna egy gyerekre, ha a rokonság összefogna. • A régi zárt paraszti világban a gyerek engedelmességgel tartozott, és a felnőttek szerepe egyértelműbb volt – ma ez eltűnik. • • - 15 Az iskola mint nevelési

színtér - a család és az iskola együttműködése • Ugyanazt a gyereket nevelik, csak más eszközökkel. • Az iskolában profik nevelnek, a családban amatőrök (általában). • Fontos az együttműködés, az egy irányba haladás: ezért fontos, hogy az iskola / a pedagógusok és a szülők ismerjék meg egymást. • ami probléma  bizalmatlanság  az iskola egyoldalú hibáztatása  közöny (általában a problémás gyerekek szülei nem jelennek meg a szülői értekezleten)  a szülők kioktatják a pedagógusokat - a magyar iskola • Szép múlttal rendelkezik. • 1777, Ratiō Educatiōnis: ez megteremt egy jó iskolát. • 1868: az Eötvös-féle népiskolai törvény még jobbá teszi ezt az iskolát. • A két világháború közt a magyar iskola abszolút rangelső Európában. • Az 1970-es évek végén viszont már „sereghajtó” (a szocialistáktól nem kapott támogatást, mert az iskola nem termelő ágazat, hanem improduktív, ezért

le is züllesztették). • Most is vannak jó iskolák és jó tanárok, csak rosszul fizetik meg őket. 16 Az egyházak jelentősége a nevelésben - Nagy nevelői tradícióval és fontos értékvilággal rendelkezik. - A vallásos gondolkodás egy olyan tényező, amely pedagógiai erőként működhet, csak nem engedik kibontakozni (pl. az egyház tönkretett iskolákat kapott vissza) - Kevés a jól képzett pedagógiai munkaerő (vannak lelkes idősek, de hatvan év fölött a pedagógiai hatóerő csökken). - Sok energiát igényel az épületek fölújítása. 17 Az ifjúsági mozgalom mint pedagógiai lehetőség - Gyakran pártokhoz, egyházakhoz kapcsolódnak, de önállóan is élnek. - Nem töltik be azt a helyet a nemzet pedagógiai rendszerében, amit betölthetnének, vagy amit be kellene tölteniük. - Papíron több tagjuk van, mint a valóságban (pl. úttörők) - A cserkészet problémája, hogy kevés a rátermett fiatal és önfeláldozó vezető. -

Amit fölrónak ezeknek a mozgalmaknak: elitárius jellegük van; ami mentség lehet: az igényesség és az elit közt nehéz megtalálni az egyensúlyt. 18 Sport és nevelés - Ez is jelentős pedagógiai erőt képvisel. - A sportolók nagy része önként vállalja ezt az életmódot. - Könnyen követhető, világos értékeket jelenít meg. - Az edzők könnyen követhető példát képviselnek. - Óriási lehetőséget jelent, mert vannak olyan rossz családból származó fiatalok, akiknek ez lehet az a terület, ahol a sikerek révén ki tudnak emelkedni. - A rendszerváltozás után mégis csökken a jelentősége; ezt mutatja az edzők magyarországi számának a csökkenése: • 1990: 20 000 • 1995: 8000 - Nem a hagyományos formák terjednek, hanem az edző nélküli sport (ennek nincs pedagógiai jelentősége, vagy csak minimális). - A sportból is divat lett. 19 Média és nevelés - Az előbbiek (család, iskola, egyház, sport- és ifjúsági mozgalmak)

a nevelés intézményesült formái, de vannak egyéb felelősök is, pl. a média - Ennek nagyon nagy hatása van, de nem elég föladatvállaló. - Nem bontakozik ki benne egy egységes pedagógiai fölfogás. - Túlhangsúlyos benne a pszichológiai vélemény (mindig a pszichológust kérdezik meg). - Korunk a tömegkommunikációs eszközöket „hasznos, áldásos tényezőnek” tartja. Ez valóban így is van, de több veszélyteremtő anomáliát is fölfedezhetünk. • A televízió képernyője előtt eltöltött időmennyiség sokaságának fiziológiai tüneteket kiváltó hatásai vannak (fáradékonyság, figyelem-dekoncentráció, kialvatlanság). • Válaszhiány a gyermekben: információáradatot kap, amit befogad, de nem tud földolgozni; így téves, félreértett fogalmak alakulnak ki benne a valóságról (nem igazi kommunikáció!). • Illuzórikus modellkövetés, a fantáziavilág valóságként való téves megítélése. • Korának nem megfelelő

identifikálódás egy-egy „hőssel”, eszmény-képpel; szereptévesztés. • Az agresszivitás mindennapi megélése a kortárscsoportban, tevékenységben, életformában. • Az erőszak a konfliktusok megoldásának eszközévé válik. • Immunizálódás a szexuális aberrációkkal szemben, illetve mellett. 20 A személyiség pedagógiai értelmezése - Kényszertevékenység: motívumai a személyiségen kívül vannak. - Öntevékenység: motívumai a személyiségen belül vannak. - Ha a személyiség az öntevékenységekben határozódik meg, akkor fölmerül az a pedagógiai kérdés, hogy hogyan lehet létrehozni az öntevékenységet, és ezáltal alakítani a személyiséget. - Az öntevékenység is kényszer hatására jön létre. Pl a föltételezés szerint egy fiú halálosan szerelmes egy lányba, akinek a kedvéért még operába is hajlandó elmenni, pedig utálja Egy idő után kezdi megszokni a környezetet, a színészeket és az éneket Egy

alkalommal otthon felejti a füldugót is, és egészen kellemesnek találja Először csak Mozartot szereti, aztán másokat is Végül már akkor is eljár az operába, amikor rég más lányba szerelmes Vagyis: beépül a személyiségébe, és már csak azért megy az operába, mert tetszik neki - Külső késztetés – kényszertevékenység (ez csatornaként működik). A csatornán keresztül az érdekértékszükséglet motívuma beszivárog a személyiség belső részeibe Ezekre járulékos motívumok épülnek, és amikor ezek kellőképpen megerősödnek, megfordítják a tevékenység irányát, és a késztetés belülről jön. (Pl az operával kapcsolatos értékek már a fiú személyiségének a részei.) - XVIII. század: Rousseau fölrója, hogy a gyerek a pedagógustól, illetve a pedagógiától nem látja a célt, így az csak egy kellemetlen kényszer. Rousseau szerint a nevelés során a kellemes kényszernek kell dominálnia Pl amikor Emilnek meg akarja

tanítani az égtájakat, azt úgy teszi, hogy a fiú is meg akarja tanulni (azért tanulja meg, mert haza szeretne jutni). A gyereknek úgy kell éreznie, hogy a saját elhatározásából akar megtanulni valamit 17 17 Pl. még a ló elé lógatott zab vagy répa: a ló azért fut, hogy elérje az élelmet 21 A nevelés lehetősége és szükségessége - Illyés Gyula: Szekszárd felé - Kis vonat megy nagy domboldalon; terhes kicsi nő a vonaton. Mintha nem pillái közt, de szép szája hosszán szállna a vidék. Jár szemem a terhes kicsi nőn s azt gondolom, itt megy a jövőm. Jár itt is, ha más nem, a szeme; affajta, ki nem röst sohase. Tábla búza, tábla baltacim hagyja szinte ízét ajkain. Visz tovább egy népet: eltakart csempészárúképp hoz egy magyart. Homloka az ablak üvegén, rázódik a tengely ütemén. Kéklő szöllők, sárga asztagok becézik az alvó magzatot. Egy ilyen kis nőben rég Babits épp talán anyámat látta igy. Néz ki,

bólogatva szüntelen, oldalvást a vastag üvegen. Lebeg az lágy élmény közegén, anyjában is egy nép közepén. Gondolta, hogy abban él, aki őt fogja fejében hordani? Nézi mit a tágas táj kinál; gyermeke helyett is nézi már. Most dől el, mivé s mint alakul; most érinti tán egy titkos ujj. Jár szemem a kedves kis anyán s azt gondolom: itt megy a hazám. Mosolyog és pillog nagyokat, mint lány, ha szeszt, édest kortyogat. Úgy becézi, hívja, a világ, mint házából rég mi a csigát. Viszi, mit se tudva, szakadék, örvény fölött Árpád örökét. Ablakrázta arca szeliden azt bólintja folyvást, hogy igen. Megy szülőmegyémben a vonat; bennem is megy jó sor gondolat. Benne él talán, ki engemet holtomban is meg-meg emleget! Izlik neki, lám csak, a világ; száll szemén át park és pusztaság. Így vitt egy kis nő rég engem is; itt alakult az én lelkem is. Gondom, hitem, eszmém talaja, öröklétem vagy te, kis anya. Pusztai

menyecske, jelzi ezt üveggyöngye; gyöngyön kis kereszt. Néz, néz a kis asszony, gyüjtöget, termi csöndesként a gyermeket. Néznem is jó téged – megbocsásd. Kívánok szerencsés utazást. Kereszt mellett kis kép: az ura; térdén köteg színes brosura. Hova viszi, honnan, nem tudom; fölvidít, hogy véle utazom. Szalad át szemén ház és fasor, szökdel ajkán egyre friss mosoly. Nézem úti tájként a szelid nőn a tegnap és ma jegyeit. Illyés verse inkább pesszimista válasz a nevelhetőségre. Az emberi sorsok alakulását sok tényező befolyásolja. De kérdés, hogy tudunk-e befolyással lenni a gyerekre, tudjuk-e formálni. Lehet-e nevelni? – Ez egy központi kérdés, amely ma is fölmerül, pl. a genetikai kutatás kapcsán Ha nem lehet nevelni, akkor viszont minden nevelői aktivitás hiábavaló lenne. 22 - - - - - Vannak szélsőségesen borúlátó vélemények, de ezek nem pedagógiai szakemberektől származnak; pl. •

Schopenhauer (német fatalista fölfogás): a jellem örökletes, nem változtatható meg, csak a körülmények változnak (ezzel a cselekvés változik, a jellem nem). • Lombroso (olasz orvos, kriminalista): nevéhez fűződik a „született bűnözők”-elmélete. Szerinte ez a hajlam már az arcukon látszik • Adler (infantil-fatalizmus): hatéves korig kialakul a személyiség, és csak eddig lehet nevelni (ez az álláspont nem fogadható el). Vannak optimista neveléstörténészek is. • Locke  Csak jól kell nevelni, és a mi gyerekünkből is lesz finom nemesember.  Az ember tiszta lappal indul (tabula rasa). • Helvétius: mindenki egyforma adottságokkal és a jóra való hajlammal születik. • Comenius: több csoportot is föltételez bizonyos tulajdonságok alapján.  éles elméjű  szorgalmas  tompa eszű  lusta Az utóbbi kettőbe tartozókat is lehet nevelni; nincs olyan homályos tükör, amelyet simogatván ne látnánk önmagunkat benne.

egytényezős elméletek • biologista vélemények  Az öröklés határozza meg, hogy ki milyen lesz.  Szélsőséges elméletek: biológiai determinizmus, fatalizmus.  Ikervizsgálatok (pl. már Szent Ágoston is); ezek akkor hitelesek, ha egypetéjű ikrekről van szó  Sok családfa íródik, pl. Galton  Híres zenészek, matematikusok családjának a vizsgálata: kérdés, ha a tehetség öröklődik, akkor még milyen dolgok öröklődnek. • szociogenetikai elméletek  Szélsőség: miliő-elmélet (csak az iskola, a nevelés a meghatározó).  Kiemelkedően fontos: a környezet – alapvetően ez határozza meg, hogy mivé leszünk. többtényezős elméletek • Konvergencia-elmélet (kéttényezős; William Stern): az öröklés a döntő, de a környezet is hat ránk. • háromtényezős elmélet  amit öröklünk (ez határokat szab)  környezet (lehetőségeket kínál; pl. jó család, jó iskola)  a személyiség önteremtő aktivitása

De a nevelés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is! Az ember nemcsak nevelhető, hanem nevelésre ítélt lény. Nevelés nélkül az ember nem válhat emberré Egy célratörő, jó nevelés csodákra képes (pl. egy kanadai siket-néma lány) Tudományosan igazolható tény, hogy az ember nevelhető, és ha csak 1%-nyi volna is a nevelhetőség lehetősége, a pedagógusnak ezt kellene a legjobban kihasználnia. 18 Az ember többszörösen koraszülött, így a róla való gondoskodás szükségszerű: több szükséglete is van. • fizikai-biológiai • lelki-érzelmi Az embernél a kultúra helyettesíti az agyart, a karmot és a bundát. A kultúrába bele kell tanulni19 A gyermek nevelhetőségét a gyermek világra nyitottsága biztosítja (ez a világra nyitottság veleszületett). Bizonyos életkorban az ember fokozottan fogékony bizonyos hatásokra (pl. az első néhány évben) Pszeudodevil gyermek: teljesen egészséges terhességből születik, normálisan. Ami

probléma: életében a nevelés szempontjából nem volt elég intenzív az őt ért nevelő hatás – ingerszegény környezet (pl az ’50-es évek Közép-Európája: a földeken dolgozók derékig beásták a gyerekeiket, hogy ne szaladgáljanak). 18 Ha a pedagógus úgy gondolná, hogy a nevelés lehetetlen, akkor nem lenne érdemes küzdenie. A farkasgyerekek esete: a gyerekek kikerültek a kultúrából, és a megtalálásuk után nem tudtak beilleszkedni az emberi kultúrába. 19 23 - A felnőtt is nevelhető, bár beszűkülnek bizonyos képességek. Pl egy ember, aki soha nem sportolt, huszonöt éves kora körül még a labdavezetést is nehezen tanulja meg. - Az értelem tág (vö. nyolcvanéves „egyetemista”) - Az iskolának ki kell használnia a képlékeny időszakot. A nevelés cél- és eszközrendszere - Aki nevelő tevékenységet fejt ki, az célokat követ: megpróbálja befolyásolni a neveltet (jobbítani, javítani, formálni akarja, illetve

képessé tenni valamire). - Dewey szerint ne a nevelésnek legyenek céljai, hanem a nevelőnek. Mások cáfolják ezt a véleményt, pl Weszely Ödön: a nevelés nem egy absztrakt fogalom, hanem konkrét tevékenység, ezért kell, hogy legyen célja. - A nevelés céltevékenység; vagyis: cél által meghatározott tevékenység. - Érdemes a nevelés definíciójából kiindulni; mivel céltevékenység, ezért az állat és az ember tevékenységét szokás összehasonlítani. • Amikor a madár fészket épít, a gondolkodásában nem látja előre a fészek képét. Cselekvését ösztönök irányítják, biológiai program biztosítja, hogy ne tévedjen (pl a hátradobáló madár) • Az ember látja előre a háza képét; vagyis: az ember gondolatban képes elidegeníteni. • A célelképzelésből az időben visszafelé haladva eszközöket válogat a cél megvalósításához, és ezeket az eszközöket célként működteti. Az így elért cél a következő cél

eszközévé válik Az ember így halad a végső cél felé - A pedagógiában soha nem az eredetileg kitűzött célt (c 1 ) érjük el (az elért cél: c 2 ). A c 1 és a c 2 közt különbség van; ez a céleltérés. Ez a pedagógusból érzelmeket vált ki, ez a célfeszültség Ez egy pozitív érzelem, ami képessé teszi a tanárt, hogy átgondolja a munkáját. (A c 1 nem rosszabb, mint a c 2 , csak más) - - - - Milyen forrásokból származnak a pedagógiai célok? • az uralkodó embereszményből  Ez elsősorban az erkölcsi értékvilág kialakulását segíti.  Pl. az általános iskolában az az elsődleges cél, hogy a gyerek a 14 évesnek megfelelő szintre jusson, a középiskolában ugyanaz, csak a 18 éves szintre kell eljutni (tőle már többet várunk el, de ő sem éri el az uralkodó embereszmény erkölcsiségét).  A szocialista pedagógia az uralkodó embereszményt és a pedagógiai célt rendszeresen azonosnak vette, és mindig föl is

cserélte a kettőt. (Így a minden oldalról tökéletes embert eszményként emlegette) • A mindennapi életből (a praxisból): pl. a sport esetében az edzőnek a sportág praxisát kell tanulmányoznia A két alapvető célforrást nem az egyes pedagógusok gyúrják össze, hanem a pedagógiai főhatóságok készítik el az iskolák számára (pl. NAT, kerettantervek) De vannak problémák. • A nevelők alapvetően szembekerülnek a kitűzött célokkal. • Több cél van, és a nevelő nem tud választani. • Nagy a távolság a kitűzött célok és a valóság közt. T. O Dietrich: a központi nevelési célok még orientáló jelleggel sem rendelkeznek, mert nem egyértelműek, hanem homályosak. • Pl. emberi méltóság, önfelszabadítás, boldogság: ezek jó megfogalmazások, csak a nevelés nem érti, mert ezek nehezen megfogható fogalmak (pl. a boldogság mindenkinek mást jelent) – A pedagógiai munka tervezése: ezen értékgyűjtemény lebontása • A

nevelésnek az alárendelés, a szófogadás vagy a szorgalom fogalmai a megfoghatók. Az iskoláknak a központi programokat kell kiegészíteni helyi nevelési programmá (pl. a vallásos intézmény esetében: a hívő emberre jellemző tulajdonságok, a hit fontosnak tartott mozzanatai). A pedagógiai gondolkodásban a cél kevésbé körrel, inkább egy értékpiramissal ábrázolható: ebben sok tulajdonság, célérték van. 24 • • • • • Ezek a tulajdonságok a pedagógiai gondolkodás számára nehezen értelmezhetők és kezelhetők, ezért rendszerezni kell őket. Sokféle fölosztás lehetséges. Hagyományos fölosztás: test, értelem, erkölcs, közösség, esztétika, hitre nevelés – az ezekkel kapcsolatos összes föladatot összevonják, és így homogén csoportok jönnek létre. Ezek az ún nevelési föladatok A rendszerváltás előtti negyven évben öt fő csoportot különböztettek meg: testi, erkölcsi, értelmi, esztétikai, politechnikai

– ezek közül az első négy ma is megállja a helyét. A hagyományos fölosztást az elmúlt időben sokat bírálják, és történnek kísérletek más besorolásokra (egyik sem válik be igazán).  Ágoston professzor (Szeged): kettéosztja a piramist.  kultúrjavak  pszichikus funkciók (pl. figyelem, emlékezés, fantázia, gondolkodás)  Gáspár professzor (Pécs): az ember fő tevékenységeit kell figyelembe venni.  munkatevékenység  tanulás  önkiszolgálás (tisztálkodás, étkezés stb.)  szabadidős tevékenység 25 A nevelési folyamat szerkezeti problémái - a nevelés folyamata • Kiindulóponttól a célig tart. • Részfolyamatokban is értelmezhető (pl. kopogás)  tapasztalás (a gyakorlat érzékelése)  általánosítás (ez egyben kényszer is – pl. valami úgy illik)  gyakorlás (ez visszacsatolás a gyakorláshoz: nem kell minden ajtón kopogni, vagyis kiderül, hogy a tapasztalás nem volt tökéletes) 

végül eljut a gyakorlati tapasztaláshoz, ami már az öntevékenység szintje - Fontos tudni, hogy az iskolában milyen tapasztalások lehetősége van meg. - Minden mozzanatnak kell megerősítést kapnia – ha ez nincs így, akkor a tudás leépül. Az iskolában általában rosszul működik a megerősítés: a kisgyereket agyondicsérik, a nagyot egyáltalán nem. Vagyis: fontos dicsérni, és fontos jól dicsérni (a tanár és a diák személyiségének megfelelően). - Sok spontán nevelői hatás is van. • A gyerek nemcsak azt tapasztalja meg, amit a nevelő el akar érni. Ezért is nehéz az eredeti cél (c 1 ) megvalósítása • Ezek egy része szűrhető, másik része nem: a jó pedagógus ki tudja használni ezeket is. - Sok tanár nincs tisztában a célokkal, pedig elvileg a tanár az, aki ismeri a célokat. Pl a gyerek legyen humanista – ezt a fogalmat le kell bontani a mindennapok szintjére (pl helyátadás) - A tanár és a szülő célfölfogásának

egyeznie kell, vagy legalábbis legyen hasonló. A nevelő ossza meg a célokat a szülővel, és nyerje meg magának a szülőt. - Az iskola propagandájában is láttatni kell a célokat (ez minden iskolában fontos, nemcsak a speciális célokkal rendelkezőkben). 20 - Egységes tanári karnak kellene létrejönnie: hatásosabb, ha egyes kérdésekben a tanári kar egységesen lép föl (pl. rágógumi, köpeny, órai evés) 20 A tananyagnál könnyebb a helyzet: meghirdet speciális osztályokat (pl. sportosztály) 26 A nevelés tervezése - A cél lebontásának a folyamata a pedagógiában a nevelés tervezése. cél kiindulópont - évfolyam Kiindulópont: a neveletlenség relatív szintjének tekintjük. A célpontot a neveltség célban kifejeződő relatív szintjének tekintjük. A kettőt összekötve: ez adja meg a nevelés standard vonalát. A nevelés központi tervezése ezt a vonalat alakítja ki. (A tanár helyzete mindig módosul egy kicsit: a konkrét

helyzettől és gyerektől függ – individualizált változat) A pedagógiában soha nem érhető el a kitűzött cél; ok: a céloknak csak egy része tudható, a másik része föltárulkozó természetű (ezek a konkrét pedagógiai tevékenységben mutatkoznak meg). A nevelőnek támogatnia kell a diákot. A pedagógiai célok megvalósíthatósága nagyban függ attól, hogy azok mennyire reálisak. Az irreális célok konfliktusokat szülnek. Ami Magyarországra jellemző: a szellemi nevelés fontosabb, mint a testi (ez utóbbi kifejezetten el van hanyagolva). 27 A testi nevelés Sport, mozgás - A testi nevelés nagyon tág terület: nemcsak a testnevelés óra és a sport tartozik ide; egyéb területek: • saját testünk ismerete (sokan nem ismerik, ugyanis a biológiai ismeret nem tartozik bele a műveltségbe) • a saját testünkkel való elégedettség, vagy legalábbis megbékélés (az elégedetlenség főleg a középiskolás korosztályra jellemző, és sokan

mindenre képesek lennének) • sportmozgás • a mozgásműveltség kialakítása (a szervezet eredetileg másra lett teremtve, pl. vadüldözésre – a test nagy részét támasztó- és mozgatórendszer teszi ki, és ezt a mai életmód, az ülőmunka nem elégíti ki) - 12–14 éves kor: szenzitív időszak – ekkor lehet a legjobban kialakítani a mozgásokat. - A sokoldalú mozgásműveltségre azért is van szükség, hogy később ne csak a futás legyen az egyetlen sport, amit űzhet az ember (ez túl unalmas, ellentétben pl. a kézilabdával, ahol másokkal lehet együtt sportolni) - A sport stilizált mozgáshelyzeteket jelent; nem a vadászat a cél, hanem a kedvtelés. - Sajnos egyre kevesebb a sportegyesület; ami van, az inkább teljesítményorientált, így az élsportnak több negatív következménye is van (pl. dopping, túlterheltség) - Inkább a tömegsport lenne a fontos: az iskolának és a szülőnek pedig egyre nagyobb szerepe lesz a gyermek

sportoltatásában. - Most: megszűnik a testnevelés osztályzása; amiért ez rossz: • A jók nem kapnak elismerést. • Még kisebb lesz a tanár elismertsége (a tornatanárnak amúgy sincs elég tekintélye). • Még több fölmentett lesz. • Pedig a testnevelés tipikusan az a tantárgy, ahol az embert önmagához mérik, így nagyobb lehetőség van a szubjektív megítélésre. - A mozgás ismeretén túl ki kell alakítani a mozgásra való igényt is. • Ami a legjobb: minél több mozgásfajta megismertetése a tornaórákon. • Ha valaki megszereti a sportot, illetve a közösséget, már nem kell nógatni. • Ha valaki közösségbe kerül, megismeri a fair playt. - A sport egyre inkább divattá válik. • Pl. konditermek: az egyéni, edző nélküli sport (bár ez is több, mint a semmi) • A lényeg nem a helyes életmód kialakítása. - egészség • Nem a betegség hiánya, hanem testi-lelki egyensúlyi állapot. • Testi, lelki és szociális jólét

– a munkanélkülieknek kevesebb immunsejtjük van, mint a munkanélkülieknek. • Az elmúlt tíz évben Magyarországon a tízszeresére nőtt a szív- és érrendszeri, illetve rákos betegségek száma (az országban évente egy kisvárosi ember, vagyis kb. 50 000 fő hal ki) - Az iskolában viszonylag olcsón megoldható lenne az egészséges életmódra való nevelés. - A gazdasági termelésnek kb. 1/3-a vész el az emberek rossz egészségi állapota miatt A dohányzásból évente 670–740 milliárd forint veszteség származik (a cigarettaadó bevétele ennek a 10%-a). - Ki kell alakítani a helyes életrendet: meg kell teremteni a pihenés – munka – személyiségfejlesztés egyensúlyát. Dohányzás - Ez a gyermekkorban különösen káros – ekkor erős a kortársak hatása (divat, presztízskérdés). • a mostani 60 évesek: átlagosan 17 évesen szoktak rá a dohányzásra • a mostani 30 évesek: átlagosan 14 évesen szoktak rá a dohányzásra • a

mostani gyerekek: átlagosan 10 évesen szoknak rá a dohányzásra, vagy még korábban 28 - Pittsburg: ha az anya a terhesség alatt dohányzott, a gyermeke sokkal nagyobb valószínűséggel gyújt rá, illetve kétszer akkora a méhen belüli halálozások száma. A magyar lakosságnak 34%-a dohányzik; csak emiatt évente 30 000 haláleset történik. A dohányzó anyák gyermekei fogékonyabbak a betegségekre. A dohányzó tanár nem hiteles. Svédország több nagyvárosában az alkohol és a deviáns viselkedés miatt bevezették a szülői sétát: esténként ott sétáltak, ahol a gyerekek voltak (pl. játszótér) Ez akkora fegyelmező erő volt, hogy nagyban csökkent az alkoholfogyasztás és dohányzás – ok: a gyerek magán érzi a felnőtt figyelmét Alkohol - 12–15 éves kortól a középiskolások nagy része rendszeresen iszik (46%-uk legalább egyszer már volt részeg). - 15–24 év közt: az alkohol miatt is történik haláleset (vö.

diszkóbalesetek) Drog - Magyarország: árulnak olyan édességet és sort, amelyben cannabis-származék van (a csomagoláson: vadkender levél); ezek 1999 óta szabályosan árulhatók. 21 - Magyarország a ’90-es években tranzitországból célország lett, így kialakult a belső piac. - 1992–1999 közt Magyarországon nőtt a tiltott szerek használata (12%-ról 29%-ra), és a legálisaké sem csökken. - Az alacsonyabb iskolai végzettségű apák gyermekei nagyobb arányban használnak tiltott szereket. - Az is meghatározó, hogy a gyermeknek milyen a szabadidős tevékenysége; vagyis: fontos lenne az értelmes időtöltés. - A diszkóba járóknál magasabb a szerhasználat aránya. - A komolyabb drogokat használók 90%-a a marihuánával kezdi. - A drog váratlan hatással lehet a személyiségre. - Lehet, hogy a leépülés csak évekkel később látszik meg. - Amire pedagógusként figyelni kell: • szénsavas, cukros üdítőital • rövid, kemény szívószál

• tű, kanál - Következmények: • kimaradás • a gyerek föladja korábbi tevékenységeit, kapcsolatait • csökken az akaraterő • nem tud koncentrálni • teljes apátia, depresszió • nem fogad el kritikát, fegyelmezést • érzelmi elsivárosodás: az öröm átélésének a teljes hiánya • az emlékezet károsodása (pl. a rövid távú memória kiesése) Ezek a tünetek a túlzott alkoholfogyasztóknál is megfigyelhetők, de az alkohol hamar kiürül, mert vízben oldódik. A drog viszont zsírban, ezért raktározódik - Kérdés, hogy ki tartson fölvilágosítást. • Az osztályfőnök – nem biztos, hogy őt elfogadják. • Leállt drogos – a diák reakciója: „ha neki sikerült, nekem sem árt néhány füves cigi”. • A túl sok információ fölkeltheti az érdeklődést, illetve új „lehetőségekre” hívhatja föl a figyelmet. Étkezés - Általában egészségtelenül étkezünk. - Sok gyerek túlsúlyos, a menzára kapott pénzt

pedig édességre, szénsavas üdítőre költi. 21 Most megpróbálnak ilyen bort és pezsgőt is előállítani. 29 - az iskolai állapotok • Az iskolának kevés a pénze, ezért anyagi érdeke, hogy fölállítson egy automatát (csoki, üdítő, chips). • A büfé erkölcstelen (sokkal drágább, mint a bolt) és egészségtelen (nem lehet tejet, gyümölcsöt kapni). Fontos lenne a rendszeres étkezés. Legyen lehetőség kézmosásra a menza előtt (a tisztálkodásra tanítás is a testi nevelés része). A család kapjon étkezési támogatást (pl. a családi pótlék bizonyos része legyen lekötve erre) étkezéssel kapcsolatos súlyos betegségek • anorexia nervosa  az a kóros vágy, hogy a személy ne hízzon  szélsőséges mértékű és önszándékú fogyás  jellemzői  anorexiás: aki legalább 15%-kal könnyebb, mint a legkisebb normál súlya  nőknél: a menstruáció hiánya  mellékhatások (ezek szélsőséges esetben halálhoz

vezethetnek): kóros soványság, a fertőzésre való fogékonyság, az alultápláltság tünetei  hússzor nagyobb valószínűséggel fordul elő nőknél, mint férfiaknál (a tizenévesektől a negyvenéves korig)  a legtöbb anorexiás fehér és felső közép- vagy felső osztálybeli  csak az élelmekre összpontosít, és minden kalóriát kiszámol  kényszeres tornázás  a testkép torzulása  a tipikus anorexiás tagadja, hogy problémája van, és nem akar hízni, sőt túl kövérnek látja magát  csak saját magát látja kövérnek, más embereket nem  ok lehet: a lányok tévesen azt hiszik, hogy a fiúknak a nagyon sovány lányok tetszenek  lehetséges okok  stresszkeltő családi követelményrendszer; ebben a környezetben úgy tűnik, az étkezés megtagadása az önkontroll gyakorlásának tűnhet  a tagadott szexualitást képviseli (nem menstruálnak és hiányzik a nőies testforma)  a társadalom túl nagy hangsúlyt

fektet a nők soványságára  biológiai okok (pl. a hipotalamusz rossz működése) • bulimia  jellemzők  ismétlődő zabálások (nagy mennyiségű étel fogyasztása gyorsan); ezeket az étel eltávolításának a kísérletei követik  a hányás miatt a testsúly viszonylag normális, így a betegség rejtve maradhat  a hányás és a hashajtók miatt fölborul a test káliumegyensúlya (következmények: kiszáradás, szívritmuszavarok, vizeletszervi fertőzések)  fiatal nők betegsége  gyakoribb, mint az anorexia  előfordulása független a bőrszíntől, etnikumtól és társadalmi osztálytól  lehetséges okok  az identitásérzés és az önértékelés hiánya (viszonylag általános náluk a depresszió)  a soványabb női ideál túlhangsúlyozása Egyéb - tisztálkodás • Ki kell alakítani rá az igényt. • Biztosítani is kell rá a lehetőséget (pl. tornaóra után: legyenek igényes, tiszta mosdók) - Otthon, a lakás

igényes kialakítása: legyen lehetőség kulturált étkezésre, tisztálkodásra, alvásra. (A hiperaktivitás egyik oka lehet, hogy a gyerek túlpörög az éjszakai alvás hiánya miatt; este olyan későn és fáradtan fekszik le, hogy nem tud elaludni.) - szexuális nevelés • Nagy a tudatlanság és a tájékozatlanság. • Fontos a diákok fölkészítése a nemi szerepekre; 1992: 30  14 éven aluliaknál 207 abortuszt végeztek el.  14–17 év közt van az anyák 17%-a. • Az iskolának a helyes irányba kell befolyásolnia. • A gyerek nemcsak biológiai ismeretekre tartana igényt (csak ez az egyszerűbb megoldás). • A problémát erkölcsi oldalról is meg kell közelíteni. Az értelmi nevelés - kettős funkció (dilemma, hogy melyik a fontosabb) • az értelmi (intellektuális) képességek fejlesztése  önálló megfigyelés  figyelem  képzelet  emlékezés  gondolkodás • a művelődési anyagok elsajátítása, a műveltség

elmélyítése Ezekhez kapcsolódóan két szélsőség jelenik meg. • Materialista nézőpont: az ismeretek mennyisége nagyon fontos. • A formális képzés elmélete: a gondolkodás képességét kell kialakítani. - Szent-Györgyi Albert: nem kell semmit fejben tartani, mert ott van a lexikon – ez viszont nagy tévedés, mert ez a módszer nem tanít meg gondolkodni. - Gondolkodni pedig nem lehet anélkül tanítani, hogy a nevelt ne lenne bizonyos alapismeretek birtokában. - Az iskolában a materialista nézőpont a jellemző, mert ezt könnyebb ellenőrizni. - A pedagógia elmélete és a tervezés viszont a formális szempont felé billen el. - Állandó téma, hogy túl nagy a diákok megterheltsége, és nem szabad mindent rázúdítani a gyerekre. - Gyakori, hogy a tanár a 12. osztályban fölosztja a diákokat aszerint, hogy ki akar a tárgyából érettségizni vagy továbbtanulni, és a többiekkel nem nagyon törődik. - Németh László: a reáltárgyak akkor

válnak érdekessé, ha az oktatásban megjelenik a fölfedező ember. 31 A vallási nevelés - A II. világháború után nagyon nagy törés van ebben a helyzetben - A negyven év alatt lejáratták a vallást, a kultúrája eltorzult, lélektelen lett. Az egyház megalázottá vált, hitelét vesztette. - Minimális annak az esélye, hogy valaki ne csak az értelmét, hanem a lelkét is megérintő tapasztalathoz jusson. - Bekövetkezik a szemléleti egyoldalúság. - Az egyházi vezetés tanúságtétele is inkább a hallgatás. - Az ifjúsági munka megszervezés sok fáradsággal jár. - A két világháború közti ifjúsági mozgalmak újraélesztése a cél, de ezt nem lehet megtenni kritika nélkül. - Ami fontos: a felnőtteknek az ifjúság mellett kell állniuk (nemcsak kihasználni a lelkesedésüket). - Fontos a keresztény iskola és az iskolai hittanoktatás. - keresztény iskola • Cél: a műveltség módszeres és kritikus elsajátításával a teljes ember

kialakítása. • Elkerülhetetlen, hogy egy iskolának ne legyen világnézete. • Jelen kell lennie a nevelésnek is. • A valóságról alkotott igazi keresztény fölfogásra épít. • 58, 4%: katolikus; 25%: református; 7%: evangélikus; egyéb néhány intézmény. • Ötven éve 60%-ban egyházi oktatási intézmények voltak. A háború után megszüntették őket, és csak tíz egyházi intézmény (ebből nyolc katolikus) folytathatta a működést. • Az egyházi iskolákban kiegyenlítettebb a nemek aránya; az állami iskolákban a lányok vannak többségben. • Jelentős részüknek van kollégiuma (1999: 40 kollégium). • Felsőoktatás: 28 intézmény (1999–2000). • Kb. 60 000 diák, 5000 pedagógus, 300 intézmény - A pedagógusnak a gyerekekkel együtt közösséget alkotnak (ezt a közös meggyőződés formálja). A keresztény világnézetet és szellemiséget át kell élni. - A munkában a felnőtt-társadalom (szülő, tanár) is részt vesz.

Ezért fontos a példamutatás, illetve az összetartozás reprezentálása - Ugyanakkor nehéz visszatalálni az ötven évvel ezelőtti állapothoz. • Anyagi nehézségek vannak (pl. a visszakapott épületek fölújítása) • Nevelésbeli és szemléletbeli kérdések: fontos, hogy a tanári kar emberileg, hitben és szakmailag is jó legyen (sokszor a régi tanári kar marad meg az egyházi iskolákban). • A tv-ből teljesen a fogyasztói társadalom képe tárul elénk. Nagy támogatást kap a hedonisztikus életmód 32 Az erkölcsi nevelés - Az erkölcsi nevelés a személyiség legbelsőbb, legegyénibb részét kívánja fejleszteni – ez pedig a jellem. - jellem • A személyiség belső tartományaiban megszilárdult döntési állandóság. • Lehetővé teszi, hogy a személyiség hasonló erkölcsi helyzetekben hasonló erkölcsi döntéseket hozzon. - erkölcsi helyzet • Mindig választási helyzet. • Mindig több vonzó választási perspektíva van. -

két tartalmi kör • etikai  humanizmus (pl. idősek, gyöngék tisztelete)  a munkához való pozitív viszony (jól fejleszthető az iskolában; a tanulás olyan, mint a gazdasági munka: sok minden fejleszthető vele)  a tulajdonhoz való pozitív viszony (pl. a berendezéshez való viszony)  az igazság szeretete  fair play: a korrektség fejlesztése (testnevelés órán, játék közben, puskázás, súgás)  hazafiság • pedagógiai  erkölcsi ismeretek, szokások, meggyőződések kialakítása, megtervezése  nem elég csak az erkölcs ismeretének a szintjére eljuttatni a diákot (azonosulniuk is kell) 33 Az esztétikai nevelés - A világ megismerésének három útja van. • tudományos  Ez csak a beavatottak számára jelent lehetőséget.  A világot fogalmi szinten ragadja meg, és így halad az általános felé. • Mindennapi élet, gyakorlat (demokratikus forma): mindenki tapasztalatokat szerezhet a világról. • esztétikai

 Döntő szerepe van benne az értelemnek.  Az ember nembeli lényegét szemléljük, mely érzéki, érzékletes formában (alsó szint) tárul föl előttünk. Ugyanakkor az esztétikai élménynek is van egy alsó és fölső határa (utóbbi: fogalmi szint), és az esztétikai élményben már dominál a fogalmi szint is.  Ennek is van kódrendszere. A tanárok többsége csak a kódrendszer megtanítására törekszik, arra nem, hogy esztétikai élményt is adjon; ok: kevesebb idő, jobb ellenőrizhetőség, egyszerűbb tanári munka. - Ami szükséges hozzá: • az ember a társadalmiasultság magasabb fokán • a részvét képessége • a megrázó pillanat (ezt a műalkotások megteremtik, és ezzel kiváltják a részvét működését) - Pedagógiai lefolyása: az ember az élmény hatására kimozdul a partikuláris állapotából, és egy magasabb, megszentelt állapotba kerül: az individualitás állapotába. (A partikuláris állapot a részmotívumok

helyzetét jelenti) - Az esztétikai élmény típusai: • az arisztotelészi katarzis • az élmény mellett a pozitív tett is megjelenik - Nemcsak a szép lehet esztétikai érték, hanem a rút vagy a groteszk is. 34 A közösségi nevelés - A rendszerváltás előtti negyven év erősen megkérdőjelezte a közösségi értéket. Bár a marxisták közösséget hirdettek, a társadalom föltűnően közösséghiányos volt. - A kelet-európai társadalmakra jellemző: a feudális függőségi szervezet (a horizontális vonalak nem működnek). - 1945 után minden hagyományos közösséget tudatosan föloszlattak; ok: könnyebb az egyes emberrel megküzdeni, mint a közösséggel. - A társadalom struktúrájának integrációs kategóriái: • csoport  Minden ember csoportban él.  Cél: egy magasabb értékszintre való fölnövesztés.  A csoportba kerülés véletlenszerű; pl. család, osztály  Együtt élő és tevékenykedő emberekből áll.  A

csoport tagjai tartósan együtt vannak. • banda  Negatív értéktartalmú csoportok.  Szerepük: lenövesztés.  Központosabb elrendezésű, mint a csoport.  Él benne a vezérelv.  Régebben: galeri; ma: drogos banda.  A banda tagjai tartósan együtt vannak. • tömeg  Alkalmi integráció.  Szerepe: az aktus-affektus fölerősítése.  Lehet pozitív és negatív szerepű is.  Pl. az 1848-as forradalom: néhány ember lelkesedése átragadt a többiekre • nemzet • társadalmi osztály • közösség  Olyan strukturált csoport vagy rétegegység, amelynek viszonylag homogén értékrendje van.  Az egyed szükségképpen tartozik hozzá.  Típusai:  Humanizáló: az egyes ember céljai és a közösség céljai tartósan egy irányba mutatnak. Ezek a legdemokratikusabbak (pl iskolai és keresztény közösségek)  Dehumanizáló: faji alapon szerveződik, és a közösségi célokat a közösségbe nem tartozók rovására éri

el. Értékrendjük emberellenes (pl a náci Németország)  Kollektivizáló: befogadónak tételezi magát, de a vezető mondja meg, hogy ki tartozik ide. Nem engedi kibontakozni a személyiséget (pl. a sztálini Szovjetunió)  Partikuláris; pl. a sport: az embernek csak egy jól működő részletére tart igényt  Kvázi: a közösség látszatát kelti, de nincs valós tartalma; pl. KISZ - A közösség kialakulása: • A tanár követel (határozott követelmények a csoporttal szemben; a határozott követelmény erőkifejtésre késztet, ellenőrizhető, teljesíthető, világos. • Kiválnak az alfa-személyek, és ők a tanár mellé állnak (Makarenko kifejezése: aktívák). Először ők azonosulnak a követelményekkel A pedagógusnak figyelnie kell, kik válnak alfa-személlyé  Ha valaki teljesít (pl. az előző csoportban ő volt a bohóc, de ki akar törni ebből a szerepből, ezért újra esélyt kell adni neki, hogy bizonyítson).  Valaki azért

alfa-személy, mert megszokta („stréber”).  Fölismerheti a követelményekben rejlő értékeket.  A tanár csak azt tartsa meg alfa-személynek, aki értékes, különben hamar kompromittálódhat. 35 Mindenki követel mindenkitől. A csoport minden tagja elfogadja a követelményeket, és kialakul a közvélemény A követelés működése: a kvázi stacioner állapot fölbomlik, és a teljesítménnyel (egy magasabb szinten) újra helyreáll. Világos, közeli célokat kell kitűzni (nemcsak távoliakat). Gondoskodni kell róla, hogy kialakuljanak a hagyományok (egyénítések), és támogatni kell azokat a diákokat, akik ebben részt vesznek. A közösség fejlettségi mutatói: • A pedagógusnak folyamatosan figyelnie kell, hol tart a közösség (pl. milyenek a strukturális sajátosságok) Ez mérhető. Nem jó az a közösség, ahol sok a peremember, vagy túlságosan a páros kapcsolatokra épül • Milyen a tevékenységek minősége? • Mennyire

éreznek felelősséget a tagok? • Milyen hangulat uralkodik a közösségben? Jó, ha a gyerek át tudja élni a közösség pozitív értékét. klikkesedés • Nem minden esetben erről van szó. • Természetes, ha egy harmincfős osztályban baráti közösségek jönnek létre. • Klikkről akkor beszélünk, ha egy csoportosulás más csoportok, vagy az egész közösség elleni érdekszövetséggé válik. • Törekedni kell a keresztmetszeti szerveződésekre. • Nem lehet elvárni, hogy mindenki mindig egyetértsen. A közösségnek képességfokozó, felnövesztő hatása van, illetve társadalmi elvárásokat közvetít – ahogy ezekhez igazodunk, úgy a személyiségünk pozitívan változik. Az egyén több közösséghez is tartozhat (mindegyiknek meg kell felelnie). A funkciókból következő kapcsolatok: • informális • formális • - - - 36 A nevelés módszerei. A módszer megválasztását befolyásoló tényezők - Sok megközelítés van. •

Ágoston György elmélete: a követelés, a meggyőzés, az ellenőrzés, a gyakorlás és a büntetés módszere. • Bábosik István fölosztása - Módszer: • Általános értelemben: egy célhoz vezető út (görög meta hodosz ’a valami felé vezető út’ > methodosz). • Nevelési módszer: a nevelőmunka gyakorlati végrehajtása során egy-egy nevelési föladat, helyzet, probléma megoldásának a módja, menete. • A nevelés keretében törekszünk a következőkre:  a társadalmi tartalmak és normák elfogadtatása  ezek szubjektív szükségletté alakítása (interiorizációs folyamat) • Az interiorizáció a nevelésben irányítottan folyik, vagyis alárendeljük bizonyos céloknak. • Megpróbáljuk beépíteni a közösség- és önfejlesztő aktivitás normáit. • Két mechanizmus (lehetőség, hatásrendszer) van – ezek kiegészítik egymást, de nem helyettesíthetők egymással.  direkt szükségletformálás  indirekt

szükségletformálás Mindkét módszer rendszeres alkalmazása nélkülözhetetlen. Csak kiegyensúlyozott használatukkal juthatunk kellő eredményre - Fontos a módszertani változatosság, illetve a módszerek hatékony alkalmazása. - A módszereket nem mesterséges eljárásokként kell alkalmazni, hanem a neveltek élettevékenységébe ágyazva. - Törekedni kell a szélsőségek elkerülésére. • Nem jó a túlszabályozás; következményei:  önállótlanság  a kezdeményezőkészség hiánya  elfojthatja a személyiség önvezérlő lehetőségeit  szembeállíthatja a nevelőt a nevelttel • Nem jó a túlzott spontaneitás; következményei:  bizonytalanság  rendszertelenség  megerősítheti a következőket: destruktív, aszociális, egoisztikus ösztönzések - A módszer megválasztását befolyásoló tényezők: • az elérendő cél (ez a nevelés kiindulópontja) – ez nehéz a megelőző pedagógiai ismeretek nélkül • a konkrét

helyzet megismerése (hely, szereplők) • a pedagógus módszertani kultúrája • a neveltek életkora, neme 37 A nevelő tevékenység direkt (közvetlen) módszerei - Ezek a módszerek fölülről lefelé hatnak. - A nevelő a növendék elé tárja a készre formált normákat, eszméket, célokat, magatartási modelleket. Ezeket nemcsak megértetnie kell, hanem elfogadtatnia is kell (mindennek belsővé kell válnia). - Mindez a direkt nevelési módszerek által valósítható meg. - Ezen módszerek alapvető jellemzője, hogy a nevelő közvetlenül hat a neveltre. • Nevelő: a nevelő hatás forrása. • Növendék: a nevelő hatás befogadója. • A befogadandó tartalmakat a nevelő szelektálja. - A direkt módszer előnyei: • szakszerű • folyamatos az irányítás, így lehetséges a folyamatos korrekció - Három csoport különböztethető meg. • beidegző módszerek (ebből alakulhat ki a pedagógiai naturalizmus hibája) • magatartási és

tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas módszerek (pl. a példakép kialakítása) • a tudatosítások módszere (a meggyőződések formálásában) – ebből alakulhat ki a pedagógiai intellektualizmus hibája Ez a három csoport egy hatásrendszert alkot: mindegyikre szükség van. Ha valamelyik háttérbe szorul, vagy előtérbe kerül, eltorzul a folyamat. Ha torzulás van, akkor valamelyik módszer kiszorul (ekkor alakulhat ki: kondicionálás, utánzásos vagy normatanulás). - Mindig az adott helyzet dönti el, melyik a jó módszer. - A szokásformálás módszere: arra irányul, hogy a közösség- és önfejlesztő aktivitást megszervezzük, ez az aktivitás beidegződjön, és szokásszerű legyen. • követelés  Kiemeli a megszilárdítandó magatartásformákat.  Meghatározza a gyakorlás tartalmát és irányát.  Elindítja és fönntartja a gyakorlás funkcióját.  Fontos jellemzői:  Legyen reális (se túl könnyű, se túl

nehéz).  Legyen fokozatos.  A tartalma legyen egyéni és differenciált  Akkor jó, ha nem tiltás, utasítás vagy parancs formájában jelenik meg, hanem inkább tanács, kérés formájában.  Ezt a módszert kicsit ki kell emelni, mert a módszertani piramis csúcsaként is értelmezhető (minden módszerben jelen van). • gyakoroltatás  Az optimális magatartásformák reprodukálása és begyakoroltatása (a jó és a helyes gyakoroltatása).  Nagyon fontos a kisgyerek nevelésében (ez a tipikus forma).  A szülői gyakorlatban sajnos nagyon sok a türelmetlenség.  Fontos: nem mindig ugyanazon a hangon kell megfogalmazni a kérdéseinket; pl. játékosság, változó hangerő, ami meg tud döbbenteni, nagyobb hatása van. 22 • segítségadás  A nehézségek elhárításával, mérséklésével megkönnyítjük a begyakorlást.  Megelőzi a helytelen szokások beidegződését.  Fontos a jó nevelő–nevelt viszony kialakításában (pl.

megbeszélés, bemutatás)  Inkább ezek domináljanak, mintsem a számon kérő, büntető attitűd. • ellenőrzés  A szokásformálási és begyakorlási folyamat fönnmaradását biztosítja. 22 Ez minden módszerre érvényes. 38 - -  Amit jelez a neveltnek:  a szociális kontroll jelenlétét  azt, hogy felelősséggel tartozik  Ha nincs kontroll, a nevelt (a monotómia miatt is) fölhagy a gyakorlással.  Ez a módszer visszacsatol a beidegző gyakorlathoz.  A nevelőt is tájékoztatja, mennyire szilárdultak meg a formák.  A büntetés és a jutalmazás alapja. • ösztönzés  Alapformái:  elismerés  jutalmazás  elmarasztalás  büntetés  Ezek:  Egyrészt: motiválnak.  Másrészt: gátolják a rossz formák beidegződését.  Sok pedagógiakönyv szerint megjelenik az a téves nézet, hogy a jutalmazás és a büntetés nem egyenrangú módszerek, és büntetést csak a végső esetben adjunk.  De nem

lehet azt mondani, hogy a büntetést nem lehet alkalmazni.  Kell alkalmazni, de a pedagógiában nem uralkodhatnak el a negatív hatású érzelmek.  Legyen sok alkalom a pozitív értékelésre, de szükség van a büntetésre is.  A mai pedagógiai gyakorlatban egyértelműen a büntetés uralkodik, és sokan nem dicsérnek (természetesnek veszik, ha a gyerek jó jegyet kap).  A jogos dicsérettel sok eredményt lehet elérni.  A nevelt soha ne legyen közömbös: mindig reagáljon a tanulók megnyilvánulásaira (a közömbös tanár és diák a legrosszabb).  Formai variációk:  osztályzás  minősítés  buzdítás  metakommunikatív eszközök  Célszerű a finomabb formákat használni.  Nem jó a nagyon erős bírálat, mert túlságos letör, elkedvetlenít.  Inkább a komplex bírálat legyen a jellemző, ami biztató elemeket is tartalmaz (ezeket meg lehet fogalmazni pl. útmutatás formájában)  Amit nem szabad: negatív

értékbe sorolni a gyereket („nem vagy jó semmire”, „úgyse viszed semmire”), mivel a teljes reménytelenség leállíthatja a pozitív törekvéseket. a magatartási és tevékenységi modellek közvetítésének a módszere 23 • elbeszélés  Pl. a nevelő személyes élménye, az általa olvasott vagy tapasztalt más viselkedési formák  Azokat a magatartási formákat kell kiválasztani, amelyek megbecsülést váltanak ki. • modellértékű személy bemutatása  Jó, ha ezt meg tudjuk tenni (vö. utánzási készség)  A példakép legyen rokonszenves (élő személy).  Eszménykép: történelmi vagy irodalmi alak.  A tanárnak nem példálóznia kell, hanem egy hiteles személyt bemutatni. • műalkotások bemutatása • személyes példaadás (ez is nagyon fontos, mert nagy hatást tud kiváltani, főleg ha hiteles, pozitív értékekkel teli ember – nem pedig: bort iszik, vizet prédikál) A meggyőződésformálás közvetlen módszerei: a

különböző tartalmú normák, eszmék közvetítése, rendszerré szervezése, meggyőződéses elfogadtatása a cél; lényegében: normatanulás. • Előadás, magyarázat, beszélgetés: 23 Az első pontot azért kell kiegészíteni a másodikkal, mert ha csak a szokások vezérelnek, akkor egy késztetés-szegény, merev magatartás alakul ki. 39  Ezeknek meg kell jelenniük a rendszeres tudatosító tevékenységekben (pl. a közösség élményéhez kapcsolódóan)  Fontos, hogy a pedagógus legyen hiteles, érvei legyenek megalapozottak. • A neveltek önálló elemző munkája: a föladatok megkívánják bizonyos normák és eszmék értelmezését, értékelését. A pedagógus adhat szempontokat, a figyelmet a lényegre irányíthatja Az indirekt (közvetett) nevelési módszerek - Az ösztönző rendszeralakítás másik módja: az indirekt szükségletformálás. - Alapvető forrás: a növendékek által végzett föladat. - A hatás forrásai: maguk a

növendékek. - A befogadók: maguk a növendékek. - A nevelő szerepe (ez nélkülözhetetlen – irányít): • Nem közvetlenül hat, hanem közbeiktatja a föladatokat. • Egyáltalán nem szól bele. • Speciálisan alakítja a föltételeket. Ekkor a tanulók kölcsönhatásai (követelés, ellenőrzés, segítségadás, példaadás) a közvetítők. - Lényeges a közösségi tevékenység, ami meghatározó a személyiség formálásában. - Az indirekt nevelési módszerek kapcsolódnak ide; ezek előnyei: • Nagyon hatékonyak tudnak lenni (a közösség révén lehet nevelni). • A diák könnyebben elfogadja a kortárs csoportok véleményét, mint a nevelőét. - Három csoport különböztethető meg. • beidegző módszerek (ebből alakulhat ki a pedagógiai naturalizmus hibája) • magatartási és tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas módszerek (pl. a példakép kialakítása) • a tudatosítások módszere (a meggyőződések formálásában)

– ebből alakulhat ki a pedagógiai intellektualizmus hibája Ez a három csoport egy hatásrendszert alkot: mindegyikre szükség van. Ha valamelyik háttérbe szorul, vagy előtérbe kerül, eltorzul a folyamat. Ha torzulás van, akkor valamelyik módszer kiszorul (ekkor alakulhat ki: kondicionálás, utánzásos vagy normatanulás). - Mindig az adott helyzet dönti el, melyik a jó módszer. - A szokásformálás módszere (beidegzés): arra irányul, hogy a közösség- és önfejlesztő aktivitást megszervezzük, ez az aktivitás beidegződjön, és szokásszerű legyen. • közvetett gyakorlás • a perspektívák megszervezése • a hagyományok kialakítása • közvetett követelés • közvetett ellenőrzés - a magatartási és tevékenységi modellek közvetítésének a módszere 24 • a nevelő részvétele a közösségi tevékenységben • a pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése - A meggyőződésformálás közvetlen módszerei: a különböző

tartalmú normák, eszmék közvetítése, rendszerré szervezése, meggyőződéses elfogadtatása a cél; lényegében: normatanulás. • a közvetett fölvilágosítás módszere • a vita módszere - Nagyon fontos a közösségi munka megélése, amikor a gyerek rájön, hogy nemcsak jogai, de kötelességei is vannak. - A pedagógusnak ki kell használnia a kortársak nevelő hatását (kortárs interakció), ami alakítja a közvéleményt. 24 Az első pontot azért kell kiegészíteni a másodikkal, mert ha csak a szokások vezérelnek, akkor egy késztetés-szegény, merev magatartás alakul ki. 40 A pedagógustársadalom szociológiai jellemzői - Fontos a jól dolgozó pedagógus. - Ez a legkiterjedtebb értelmiségi réteg (kb. 160 000 ember) - A pedagógus kifejezés a II. világháború után jött létre (előtte: óvónő, tanítónő, egyetemi tanár) - a pedagógustársadalom jellemzői • heterogén  más a képzettségük  más iskolatípus, fokozat,

földrajzi helyzet (kis- és nagyváros)  szaktárgyukat tekintve is eltérnek  egyéb: nem, életkor, fölkészültség, meggyőződés • anyagilag a legkevésbé sem megbecsültek (az orvos sem keres jól, de ő adott esetben ki tudja kényszeríteni a megbecsültséget) – a többletmunkát más szakterületen megfizetik, itt azonban nincs külön díjazás • ez a leginkább elnőiesedett értelmiségi foglalkozás  Fontos lenne a követelményt mozgósító szerep, és ezt a követelő magatartást a leginkább a férfi testesíthetné meg.  Ez a szerep azonban háttérbe kerül; a nebáncsvirág, illetve a tyúkanyó szerepe lesz az általános, de ezek nem működnek jól. • a pálya erkölcsi megbecsültsége elég alacsony  1987: osztályfőnököket kérdeznek, milyen pályát ajánlanának az érettségizőknek; bizonyos mennyiségű szakmából a pedagóguspálya a harmadik helyen áll.  1997-es fölmérés: a pedagóguspálya az utolsó helyen áll.

 Kutatás a ’90-es évek végén: a szülők szerint a pedagóguspálya egyáltalán nem megbecsült, viszont nagyon fontos. • a legvidékibb értelmiségi pálya  vidék: 50%  Budapest: 20% 41 A pedagógus életpályája - Első szakasz: a kaotikus pedagógiai élmények szakasza. • Az ember az élete során sok információt gyűjt be a pedagógusról (példák, ellenpéldák, tanácsadás). • A kutatók kritikája: ez a pálya a problematikus személyeket vonzza, mert úgy gondolják, hogy ezt a pályát ismerik a legjobban, erről tudnak a legtöbbet (a kutatások azonban nem ezt az álláspontot igazolják). • Ez a pálya nagyon sok időt vesz igénybe, nemcsak a tanítási órákat (fölkészülés, dolgozatjavítás). • Lezárása: pályaválasztás. - Második szakasz: a képzés időszaka. • Intenzív, rendszerezett tapasztalatszerzés (a pedagógiában) – a hallgató sok elméletet tanul. • Létrejönnek egyéni integrált neveléselméletek (a

hallgató hall valamit, de nem hiszi, hogy az igaz, vagy csak kicsit, és saját nevelési elképzelései lesznek); tényezők, amelyek lehetővé teszik ezt:  ismerik a fogalmakat  képesek szaknyelven kifejezni magukat  fejlődik a nézetük • Problémák:  az elmélet és a gyakorlat aránytalansága  a képzés túl tantárgyközpontú (viszonylag kevés a szakmódszertan)  a pedagógus személyiségfejlesztése nem kap elég hangsúlyt - Harmadik szakasz: a pályakezdés ideje (3–5 év). • Sokak által tapasztalt élmény: praxis-sokk – a pályakezdő bekerül az iskolába, és már az első nap kudarc éri. • Megkérdőjeleződik a szakmai fölkészültség, de még jobban a pedagógiai – sok elméletet tanult, de egyiket sem tudja alkalmazni. • Vö. konstanzi kád-effektus: nagy zuhanás, majd elindul a mélyben, végül lassan elkezd kimászni a gödörből - - - • Ráadásul: a pályakezdés nehézségei (ld. köv tétel) Negyedik szakasz:

pályavitel (15–20 év). • Ezt a szakaszt viszonylagos nyugalom jellemzi: a tanár már rutinosan tud dolgozni (sikerek, integrálódás a tanári karban). • Ez az időszak kb. 50-55 éves korig tart; ekkor következik be a burn out szindróma: a tanár érdeklődése visszazuhan, kiég, a nyugdíjig levő éveket számolgatja. • Pedagógussá nemcsak válni kell, hanem meg is kell maradni ezen a pályán (vö. Waldorf-iskola: a tanárok nyolcévenként kapnak egy év szabadságot, hogy feltöltődjenek). • Jellemző a pozitív szakmai rivalizálás (többet, jobban, ügyesebben). • A nők 88%-a, a férfiak 83%-a szeret tanítani. A második és harmadik szakaszban egyértelmű különbség van a nők, illetve a férfiak aktivitása közt. • Nők: az egyetem elején sokkal aktívabbak. • Férfiak: az egyetem végén. Ok: más az életvitelük (a nők megházasodnak, gyereket vállalnak). A katolikus pedagógus: • Nagy kihívásoknak kell megfelelnie. • A szakmai,

erkölcsi stb. elvárások mellett hívőnek is kell lennie (nagyon megnő a példamutatás szerepe) • A rendszerváltás előtti negyven évben nagyon visszaszorult a katolikus tanárképzés, ezért a visszakapott iskolákban is a régi tanárokkal dolgoztak tovább. 42 - Hogy az ember egészséges legyen, szükséges az egészséges test és lélek. Ehhez ismernie kell önmagát Ehhez hasonlóan: hogy egy szakma egészséges szemléletű legyen, ismernie kell önmagát. Pl a vele kapcsolatos kutatásokat • A XX. századig nem voltak empirikus kutatások Addig: filozofáló jellegű volt  Locke: a tanár legyen kiváló, mert csak úgy tud kiválóakat nevelni.  Apáczai Csere János: a pedagógus ne ajándékot kapkodó legyen. Ezek erkölcsi szempontú megközelítések. • A XX. században megjelenik az empíria, a pedagóguskutatás  Két szélsőséges nézet (egyik sem elfogadható):  Edward Spranger: csak a velünk született tulajdonságok határoznak

meg, ezért nem kell tanítani a pedagógiát. Jó pedagógusnak születni kell  Makarenko: mindenkiből lehet jó pedagógus.  1949, Caselmann könyve: szerinte az eddigi fölvetések rosszak. Azt kell nézni, milyen tipológiát hoznak létre azok, akik a pályán vannak Két fő csoport:  peudotróp: a gyerek van a középpontban – mindig ez a jobb  logotróp: a tudományt helyezi a középpontba – de ez sem hanyagolható el • A tanárok vizsgálata:  erénykatalógusok  Ez egy német módszer.  Nagyon népszerű.  Azokat a tulajdonságokat kell tartalmaznia, amelyek a jó pedagógus jellemzői – pl. humoros, jókedvű (de ezek nagyon irreálisak, illetve szubjektívak)  Nagyon veszélyesek lehetnek, de a pályakezdőknek segíthetnek az önismeret kialakításában.  Viszont: hivatalosan nem lehet komoly célokra összeállítani egy ilyen listát (kérdés, hogy ki állítsa össze, milyen szempontok alapján, mi kerüljön bele stb.) 

személyiségjegy-meghatározások (a pszichológia módszereit használva)  Szerepvizsgálatok (szociológiai megközelítésekkel); gond:  Ezek a szerepek folyamatosan bővülnek; régebben csak: nevelő, oktató és adminisztratív.  Ma már pl. pályaválasztási tanácsadó is  Hátránya: nagy mértékben a társadalom felől közelít a vizsgálatok felé.  Esettanulmányok; hátrányuk: sok adatot tartalmaznak, de azokat nem dolgozzák föl. 43 A pályakezdés nehézségei - szülők - kollégák (idősebb, fásult) – hierarchia - iskolaigazgató (szerencse, ha vele nincs gond) – több helyen van mentor, aki segíti, és figyelemmel kíséri a pályakezdőt - vidéken: mindenki azt vizslatja, mit csinál (kivel, mikor) - bürokrácia (értekezlet, naplóírás) - szakmai viták - öltözködés, viselkedés (már nem a diák, hanem a tanár oldalán áll) 44 A pedagógussal szemben támasztott követelmények - A tanár kirakatéletet él (főleg

vidéken, egy kis faluban). Meg kell felelnie bizonyos társadalmi, erkölcsi elvárásoknak; pl • A kommunikáció a tanár munkaeszköze; fontos, hogy érthetően beszéljen, és hogy ne legyen ocsmány a szókincse.  Bár a gyerek a trágárságot általában nem az iskolában hallja, hanem a szülőktől.  Illyés Gyula: a pusztában kinézték, aki káromkodott (ezt egyedül a megvadult bikát űzőnek nézték el).  Gyakori, hogy a pályakezdő nem tud jól beszélni, köszönni. • Ide tartozik a viselkedéskultúra és az öltözködés is: a tanár ruházata ne legyen se kirívó, se elhanyagolt. - 1. Szakmailag legyen fölkészült: aki nem az, az nem lehet jó tanár - 2. Erkölcsi lényegű foglalkozás: • Az életért és az egészségért is felelős. • Vagyis: a nevelt személyiségfejlesztéséért – ez nem ellenőrizhető oldal). • Meg kell tennie érte mindent; vö. Babits Mihály: Timár Virgil fia (Timár Virgil teljes felelősséget vállal) -

Németh László: az iskolájában két szakfelügyelő volt. • Egy piknikus, a reformpedagógia híve (középpont: a gyermek). • Egy magas, szikár ember, herbarti elképzelésekkel. Minden tanár tudta, mit kell tenni, ha az egyik, vagy a másik jön. Vagyis: a szakfelügyelők könnyen becsaphatók (vö kirakatóra) Egyébként a tanár zárt ajtók mögött azt tesz, amit akar (minden a saját erkölcsiségén múlik) - 3. Műveltségbeli követelmény: legyen legalább egy olyan területe, ami él, akkumulátorként működik, és amivel föl tudja kelteni a diákok érdeklődését - 4. Pedagógiai fölkészültség; ennek két része van • Elméleti, pedagógiai tudás (erre is szükség van). • Gyakorlati fölkészültség, megszólíthatóság (ez főleg alsó tagozatban fontos). Legyen benne tapintat, dolgozzon benne a pedagógiai fantázia, pedagógiai emlékezet és empátia Fontos a figyelem (pl a tanár oldaláról a puskázás rögtön látható: más

testtartás, tekintet, viselkedés) 45 A professzionális és a laikus gyermekszemlélet - Nincs éles határ a gyermek- és felnőttkor között. A felnőtt is lehet nevelt (vö az élethossziglani tanulás) - A pedagógia nagy része mégis a gyermekkel foglalkozik. - professzionális (tudományos) megközelítés • Tudományos tényeken alapul. • Forrása: kutatás, egzakt vizsgálatok. • Ezek a képek használhatóbbak a nevelőmunkában. • Az érzelmek háttérbe szorulnak. - laikus gyermekszemlélet • A mindennapi tapasztalatban megszerezhető tényekre alapoz. • Így sokkal több benne az esetleges, nem bizonyítható módszer, adott esetben a tévedés (de nem mondhatjuk, hogy ez mindig így van: a tudományos megközelítésben is lehet tévedés). • Nagyobb szerepe van az érzelmeknek. 46 A nevelt fejlődése és a mesterséges hatások - A gyermekről való vélekedés a XVI–XIX. században: • A hagyományos nagycsalád átalakulása, illetve a

polgári kiscsalád megszületése után, az írás-olvasás elterjedésével, az iskola jelentőségének a fokozódásával a gyermekkor egyre hosszabb átmeneti időszakká válik. • Létrejön a modern család; ennek kiszélesednek a nevelő föladatai: egyre több morális és spirituális funkciót nyer, a gyermek testi-lelki alakítójává válik. A kor erkölcse megköveteli, hogy a szülők az összes gyermeküket fölkészítsék az életre (a XVII század végétől a lányokat is) • A XIX. századra egyre inkább fölerősödik a gyermekek védelme, és a gyermeknevelés legfontosabb alapelvének a minél körültekintőbb gondoskodást tekintik - A gyermekről való vélekedés a XX. század elején: • Egyre többen hangsúlyozzák a gyermekkor mint önálló életszakasz fontosságát. • Kiemelik a gyermekkori tapasztalatok közvetlen hatását a felnőttkori életre. - A gyermekkor jellemzői napjainkban: • Gyakran nem jelent védett környezetet; ki van

szolgáltatva a különböző társadalmi hatásoknak, intézményeknek, szabályoknak. • Egyre terjednek a kis- és csonkacsaládok. • Fontos tényezővé válik az iskola, illetve a kortárscsoportok hatása. • Jellemző a média romboló hatása. • Dokumentumok, amelyek garantálják a gyermekek jogait.  1959: Nyilatkozat a gyermek jogairól (ENSZ)  1989: a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény (magyarországi kihirdetése: 1991)  1997: Gyermekvédelmi törvény - A gyermekkor-történeti kutatás fiatal tudományág. • XX. század ’60-as éveiben alakult ki • Kialakulása és fejlődése ahhoz köthető, amikor az emberi kapcsolatok rendszere (a hétköznapi ember gondolkodásmódja, személyes kapcsolatrendszere) a gyermekre irányította a figyelmet. - A család- és gyermekkor-történet az egyes korok gyermekekkel kapcsolatos fölfogását vizsgálják. Megmutatják, hogy a gyerek milyen fontos szerephez jutott - Korábban sok gyerek született, így egy

gyermek halála nem volt akkora tragédia (pl. kiadták szoptatós dajkának, és ha ő véletlenül ráfeküdt, és agyonnyomta, az nem keltett akkora fölháborodást) - A XIX. században a polgárságnál már kevesebb gyermek születik, ezért jobban odafigyelnek a nevelésre - A gyermek fejlődésének több szakasza van – erre több elmélet is született. • Arisztotelész  1. szakasz: a születéstől az elválasztásig; alapvető: a test gondozása  2. szakasz: 2–5 éves korig; hangsúlyos a mozgás, a játék és a mese (még nincs tanulás)  3. szakasz: 5–7 éves korig; a gyermek még otthon van, és már megkezdődik az erkölcsi nevelés  4. szakasz: 7–14 éves korig; fontos, hogy a gyermek tanulmányokat is folytasson • Quintilianus  1. szakasz: a születéstől 3 éves korig; a dajka beszélni tanítja, és erkölcsi jó példát ad neki  2. szakasz: 3–7 éves korig; a gyermek a családban van, de már megkezdődik a nevelés-oktatás 

3. szakasz: 7 éves kortól a serdülőkorig; a fiúk iskolába kerülnek (fontos a fokozatosság, a pihenés, a játékosság, a versengő tanulás). • Comenius (XVII. század): hatéves ciklusokat állapít meg  1. szakasz: 0–6 éves kor (anyaiskola)  2. szakasz: 6–12 éves kor (anyanyelvi iskola – az értelmi fejlődés megalapozása)  3. szakasz: 6–18 éves kor (latin iskola – értelemfejlődés, az erkölcsök megszilárdítása) 47 - 25  4. szakasz: 18–24 éves kor (egyetem) • Rousseau: az első, aki valóban komolyan gondolja, hogy a gyermek fejlődését tudományosan kell vizsgálni. Fontos, hogy a gyermek nevelése megfeleljen a fejlődésének 25  1. szakasz: 0–2 éves kor (testi nevelés)  2. szakasz: 2–12 éves kor (az érzékszervek fejlesztése)  3. szakasz: 12–15 éves kor (értelmi nevelés)  4. szakasz: 15 éves kortól a házasságkötésig (erkölcsi nevelés) • Claparade törvénye (a funkcionális autonómia

törvénye): „Mint ahogy az ebihal sem tökéletlen béka, úgy a gyermek sem tökéletlen felnőtt, hanem önmaga funkcióihoz viszonyítandó tökéletes lény.” • Mai fölosztás:  0–1 éves korig: csecsemőkor  1–3 éves korig: kisgyermekkor  3–6 éves korig: óvodás kor  6–9 éves korig: kisiskolás kor  9–12 éves korig: pubertáskor  12–16 éves korig: serdülőkor  16–20 éves korig: ifjúkor Az embernek van egy biológiai programja, ez az érés. A gyermek akkor is nő, ha nem nevelik A valóságban nem lehet különválasztani, hogy mi az érés vagy a nevelés hatása. A nevelés során figyelembe kell venni azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gyermekre érvényesek. A XX. század elején kialakult reformpedagógia Rousseau-tól veszi azt az elvet, hogy a gyerekhez igazodni kell 48 A nevelt. Normális és deviáns fejlődési utak - Deviancia: • normasértő magatartás • mindig valami társadalmi értéket rombol

vagy pusztít - A deviancia serdülőkorban kezdődik, ezért fontos fölismerni a jeleket (csak általában azok a szülők nem keresik az iskolával való kapcsolatot, akiknek a gyermekei problematikusak). - A deviáns gyermekek mögött nem áll biztos családi háttér. - A tanárok sem fölkészültek. • Nem ismerik föl a jeleket. • Ha fölismerik, akkor sincs eszköz a kezükben (sem módszertani, sem egyéb). - A deviáns viselkedésű gyermekek és fiatalok jellemzői: • Viselkedésük eltér a társadalmi együttélés szabályaitól. • A kialakuláshoz hozzájárulhat a súlyosan veszélyeztető családi környezet (a deviáns viselkedésűek segítése a családból való kiemeléssel történhet; a leggyakrabban ők kerülnek a minisztérium saját fenntartású gyermekotthonaiba). • A deviáns viselkedéssel a társadalomnak együtt kell élnie: visszaszorítása és megelőzése csak részleges lehet. - Deviáns magatartásformák: • bűnözés 

Egészében a bűnüldözés a büntetés, az elrettentés és a visszatartás tényezőivel hat.  Föltételezés: a társadalmi normáktól való eltérő viselkedés következményeinek mérlegelése a központi mozzanat; itt lép be a visszatartó erő: az ember fél a leleplezéstől, a büntetéstől.  Megelőzés: az ifjúsági bűnözés terén csak kis mértékben specifikus. Különösen a veszélyeztetett ifjúsági csoportokban próbálkoznak speciális nevelési formákkal (főleg az iskolán keresztül, néha közösségi ifjúsági központokban, vagy vallási intézményekben)  Főleg tevékenységet, izgalmas programokat biztosító foglalkozásokat tartanak nekik, amelyekből a nyugati országokban a rendőrség is nagy szerepet vállal  A fiatalokkal foglalkozóknak azonosulási példaképet kell állítaniuk a fiatalok elé.  A kisebbségi vagy hátrányos helyzetű csoportokban a normasértő viselkedés és életforma kialakulása ellen

különböző eszközökkel is próbálnak hatni (pl. olyan készségek tanítása, amelyek növelik esélyeiket a munkaerőpiacon) • alkohol- és drogfüggőség  Ezeknek nagy szerepe van a bűnözésben, a pszichiátriai megbetegedésekben és az öngyilkosságban.  Az alkohollal kapcsolatban nagy a társadalmi tolerancia.  Ezzel szemben a drogok kriminalizációja sok országban ma is fönnáll: a drogterjesztés mellett a fogyasztást is büntetik.  A függők eredményes kezelése elképzelhetetlen a megfelelő rehabilitáció, reszocializáció nélkül. Ha a különböző kezelések sikertelenek, annak az az oka, hogy a beteg nem tud visszailleszkedni a társadalomba, így újra az alkoholhoz illetve a drogokhoz nyúl.  A rehabilitáció világszerte elégtelen. Jó rehabilitációs intézményeket gyakran az egyház tart fönn  A hozzászokásra alkalmas szerek esetében a megelőzés egyik hatásos eszköze lehet a hozzájutás megakadályozása. Ám

gyakran ennek a személyi szabadság korlátozása, a vallási és politikai diktatúra az ára (pl. iszlám országok, ahol teljesen kiküszöbölik a drogok és az alkohol használatát) A nyugati országokban az erre vonatkozó legismertebb példa talán a húszas évek Amerikájának szesztilalma, azonban a teljes tiltás általában kudarcba fullad (pl nő a szervezett bűnözés)  A drogok esetében a megelőzés könnyebbnek tűnt a hozzáférhetőség szabályozásával, hiszen itt hiányzik az alkoholfogyasztást jellemző társadalmi elfogadottság. Azonban a mai viszonyokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy gyakorlatilag eredménytelennek tartják a kábítószer termesztése, terjesztése és fogyasztása elleni harcot 49 öngyilkosság  Ez nemcsak önpusztítás, hanem a társadalmi kapcsolatokat is károsító megnyilvánulás.  A legtöbb kísérlet azonban sikertelen, mérgezést vagy egészségkárosodást azonban okozhat.  Az esetek

többségében a szakemberek szerint nem öngyilkosságról van szó, hanem manipulációról az öngyilkosság lehetőségével, vagyis a cél nem az élet kioltása, hanem egyfajta figyelemfölkeltés.  Az öngyilkosságot a társadalom már régen kriminalizálni próbálta: büntette az életben maradottakat, az elhunytakat pedig nem lehetett egyházi temetési szertartás keretében eltemetni.  Ma már inkább az öngyilkossági kísérletek hátterében álló, elsősorban pszichiátriai problémákat igyekeznek kezelni. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek: • - Vannak sérült emberek, akiknek a pedagógiája külön föladat elé állítja a nevelőket. A pedagógusoknak meg kell ismerniük tanítványaikat, hogy szükség esetén különleges bánásmódban részesítsék őket. A következő fölosztás általánosan elterjedt a pedagógusok körében. a speciális bánásmódot igénylők  a tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékosok

(debilisek) nehezen tanulók  értelmileg akadályozottak (a különböző értelmi fogyatékosok)  mozgáskorlátozottak  viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők (nehezen nevelhetők, inadaptáltak)  beszédben akadályozottak  látás- és hallássérültek • tanulási nehézségekkel küszködők  fejletlen kognitív képességek  alacsony koncentrálóképesség  emocionális problémák  szociális, kulturális vagy nyelvi hátrányok  kétnyelvű tanulók  lassú növendékek  hosszú távú tanulási nehézségek: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyosabb beszédhibák • magatartászavarok miatt problematikus gyermekek  visszahúzódó regresszív és depresszív viselkedésű tanulók (félénk, visszahúzódó, csöndes, csavargó)  ellenséges (agresszív tanulók) és inkonzekvens tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó) • tehetséges tanulók  Kivételes képességű tanulók: egy adott területen

kimagasló tehetségű ember lehet egy másik területen gyönge. Ezért szinte mindig kivétel nélkül egyéni tervet kell kidolgozni a tehetség gondozására  A tehetséggondozás, tehetségfejlesztés, tehetségnevelés, a tehetség kibontakoztatása a tehetség fölismerésével kezdődik.  A tehetségnevelés a legtöbb társadalomban kiemelt feladat.  A megvalósítás útja:  Gyorsítás, léptetés.  Elkülönítés, szegregáció.  Gazdagítás, dúsítás.  A tanárnak speciális képességekkel kell rendelkeznie, hogy ezt a feladatot megfelelően el tudja látni.  Az egyedi bánásmódot igénylő tanulók negyedik csoportjába a kivételes képességű tanulók, a tehetségesek tartoznak. A tehetségnek sokféle meghatározása született a pedagógusok körében  Mi a Mönks által átdolgozott, és kiegészített Renzulli modelljét vesszük alapul. A Renzulli-modellben a tehetség három összetevője.  átlagon felüli képesség  a

föladat iránti elkötelezettség  kreativitás  Egymást metsző karikák metsző karikákkal szemléltetve a három tényező szerencsés egybeesése a közös halmaz a tehetség. Mönks belehelyezi Renzulli háromkarikás modelljét abba szociális mezőbe, amelyben él a tehetség: család, iskola, kortársak. Az oktatás-nevelés lehetőségei: általában minden ötödik tanulónak vannak speciális oktatási és nevelési igényei. Mit kell tenni, ha ilyet fedezünk föl? Szorgalmazzuk az elkülönítést, vagy próbálkozzunk a csoporton belüli integrációval? Mit tegyünk, ha az ilyen gyermek zavarja az órát? Ha csak a tehetségesekkel foglalkozunk, 50 • - - - - akkor az átlagosak és gyengék nem lesznek képesek lépést tartani velük. Ha azonban a gyengékre ill fogyatékosokra sok időt és energiát áldozunk, akkor a többiek fognak unatkozni, és mással foglalkozni Mindemellett figyelembe kell venni az emberek személyiségi jogát. A gyengének

és a fogyatékosnak is ugyanolyan joga van az iskoláztatásra. Integráció vagy szeparáció? • A kizárólagos megoldási mód. Ez a megoldás Olaszországban terjedt el Ugyanis 1977-ben megszüntette a különböző típusú fogyatékosok számára létrejött speciális intézményeket, és egyben kötelezte a „normál” általános iskolákat a fogyatékos emberek befogadására, valamint oktatására-nevelésére. Kedvezmények adásával bátorította az iskolákat a tanulási nehézséggel küzdő tanulók befogadására. Az osztálylétszámot 20 főben maximálta minden olyan osztályban, ahol van nehézséggel küzdő tanuló. Egy osztály maximum két nehézségekkel küzdő tanulót fogadhat be gyógypedagógiai asszisztens segítségével. • Széles körű integráció a speciális intézmények párhuzamos működtetése mellett. Ez a legelterjedtebb megoldás a nyugati országokban. Azokat a gyermekeket, akiket nem integrálhatónak ítélnek (pl halmozottan

fogyatékosok, magatartászavaros személyek) külön intézményekben nevelik ilyen zavart nem mutató társaiktól. A többiek azonban (enyhébben fogyatékosok) „normális” társaikkal együtt részesülnek az oktatásban és nevelésben „A fölszabaduló gyógypedagógusokból mobil tanár lesz, akik a helyszínen biztosítják az integrált gyermekeknek az őket befogadó iskolában a szükséges, szakszerű speciális fejlesztést” • Integráció kutatási, kísérleti szinten. Ausztriában már van törvény, amely kimondja: a fogyatékosok 10%-a részesülhet integrált nevelésben (ennyinek biztosított az anyagi fedezet). Magyarország is ezen az úton indult el. Az integrációval kapcsolatos kutatásokat 1981-ben kezdték meg a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán Az 1985-ös oktatási törvény lehetővé teszi gyógypedagógusok regionális alkalmazását, így egy szakember több iskolában és óvodában teljesíthet szolgálatot. Az integráció

típusai: • Teljes integráció: amikor a speciális szükségletű gyermekek a befogadó osztály állandó tagjai. Fejlődésüket az osztályban tanító pedagógusok mellett speciális szakember is figyelemmel kíséri és szükség esetén egyéni fejlesztési lehetőségeket biztosít. • Részleges integráció: amikor a speciális szükségletű gyermekeket a nevelés-oktatás egyes szinterein együtt nevelik az erre rá nem szoruló gyermekekkel. Más színtereken azonban elkülönítve történik a fejlesztésük • Részlegesen integrált osztály vagy csoport: a speciális szükségletű gyermekekkel elkülönítetten gyógypedagógus foglalkozik. Találkoznak az osztály többi tagjával is; ilyen alkalmak a következők  Lokális integráció: véletlenszerű találkozás a szünetekben.  Szociális integráció: bizonyos időben, bizonyos tevékenységek során szervezetten találkoznak egymással (pl. étkezés vagy szabadidős tevékenység során) 

Funkcionális integráció: a pedagógusok által tudatosan szervezett tevékenység – tanítási órákon. • Kooperatív tanári rendszer: a tanítás nagyobb részében (2/3) az integrált csoport együtt tanul az osztálylyal. Az osztály pedagógusa és a segítő gyógypedagógus a munkát előre megtervezve és tudatosan megosztva együtt tanít Az óra kisebb részében a gyógypedagógus külön foglalkozik a rászorulókkal • Integrációs részleg. az iskolai közösség egészéből összeválogatott, tehát különböző életkorú, azonos speciális szükségű gyermekcsoport, amellyel a szükséges ideig gyógypedagógus foglalkozik • Fordított integráció: a speciális iskola fogadja be a nem fogyatékos tanulókat. • Spontán integrálódás: a tanuló speciális oktatási-nevelési szükségleteit figyelmen kívül hagyják az iskolában. Nincs tervszerű, speciális fejlesztés Így ez a szülőre hárul etnikai és nemzetiségi kisebbség • etnikai

kisebbség: romák (helyzetük megoldatlan) • nemzetiségek: helyzetük rendezettebb, mert saját iskoláik vannak Cigányok oktatása és nevelése: • Alapfok: még nincs külön iskola. • Középfok: már van külön iskola; pl.  Pécs (Gandhi Gimnázium – egyik alapítója: Bernáth Tibor)  Budapest  Szolnok  Mándfa: Collegium Martineum (alapító: Bernáth Tibor)  ápolja a jó hagyományokat  meg tud maradni az összetartozás 51 •  jól kiküszöbölhetők a táplálkozási hiányosságok (jellemző a csócsálás ’megkóstolni valamit’) Nagyon sok hiedelem él – jobb lenne, ha ezek nem lennének. Pl az újszülött feje alá kést vagy ollót tesznek, hogy elűzzék a rossz szellemeket, vagy ha sírós az újszülött, ólmot olvasztanak a ruhájába A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség mint pedagógiai probléma (szemináriumi dolgozat) A fogalmak tisztázása - Szegénység: egy korábbi társadalomtörténeti korszakhoz

fűződő fogalom, s tartalma is elsősorban abban a kontextusban érvényes. - depriváció • Az érintett (deprivált) társadalmi csoportok a társadalom többségéhez képest rosszabb megélhetési, iskolázási, mobilitási, érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkeznek. • A szegénységgel ellentétben itt nem az alapvető javak hiányáról van szó. - hátrányos helyzet • Gyűjtőfogalom, de értelmét gyakran leszűkítik az anyagi helyzetre. • A rendszerváltás előtt is ez a fogalmi szűkítés volt a jellemző. • Pedagógiai Szemle 1967/5: hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Eszerint a tanulók hátrányos helyzetűekké nem születnek, hanem azzá válnak Ez a koncepció külön kategóriába sorolja a más tekintetben hátrányos helyzetűeket, pl a nehezen nevelhető vagy problematikus gyermekeket, a veszélyeztetett helyzetben

levőket, az antiszociális magatartásúakat, a kiemelkedő tehetségeket • Újabb tanulmányok: gyermek- és ifjúságvédelmi szempontból közelítik meg a problémát, és különböző fokozatú hátrányos helyzeteket állapítanak meg.  az inadekvát helyzetből adódó  az inadaptív magatartásból adódó  a disszociális körülményekből adódó  az antiszociális magatartásból adódó • Gyakran alakul veszélyeztetettséggé: veszélyeztetetté válnak azok a gyermekek, fiatalok, akiknek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény: a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való

csatlakozás. - Jellemző probléma még: az anyagi veszélyeztetettség. Az inadekvát hátrányos helyzetben lévő fiatalok - Pedagógiai értelemben: olyan hátrányos helyzetben lévő gyermek-vagy fiatalkorú állapota, akinek a személyiségfejlesztése nem az adottságainak megfelelő irányban alakul egy-egy speciális képességet tekintve. - Például egy jó hallású, zenei adottságú kisgyermek személyiségfejlesztése nem ebben az irányban történik, hanem mondjuk az atletizálás területén erőltetik a fejlesztést. - Fejlődésmenetük ezáltal megzavarodik, és adottságaik nem formálódnak speciális képességekké. Belépve a társadalom valamely elemébe (pl. iskola, munkahely) egyre jobban érzékeli ezt, és ez rossz közérzetet alakít ki benne. Így tágabb értelemben véve deviáns lesz, hiszen nem az adottságaiból kiépítendő életúton jár A gyakorlati sikertelenségek miatt sorozatos kudarcokat él át, és nem érzi hasznosságát - Ennek a

helyzetnek több oka is van. Ezek megoldására dominánsan a pedagógiai beavatkozás alkalmas, de figyelembe kell venni más tudományágak véleményét is, elsősorban a jogi vonatkozásokat. 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról: A pedagógus jogai és kötelességei: „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.” (Közoktatási Törvény, 19 § /7/ bekezdés, b pont) A tanulók jogai: „A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi

helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mente- 52 süljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének használatára vagy a részletekben való fizetésre”. (Közoktatási Törvény, 10 § /4/ bekezdés) „A tanuló joga különösen, hogy kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban illetve szociális támogatásban részesüljön.” (Közoktatási Törvény, 11. § /1/ bekezdés, u pont) A szülők jogai: „A szülő joga különösen, hogy (a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, (b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást,

neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.” (Közoktatási Törvény, 14 § /1/ bekezdés) - Okok: • Legáltalánosabb: a szociális mező, vagyis az a környezet, ahol a gyermek nevelődik. • A szülők alacsony iskolázottsági szintje, hiszen az alacsony igényszintű szülő nem készteti arra a gyermekét, hogy magasabb kvalifikációt szerezzen. A szülők kulturális igényszintjének a növelése elsősorban pedagógiai eszközökkel segíthető elő (pl beszélgetés a fogadó órákon, családlátogatás) • A társadalmi mobilitás (migráció): ezáltal meglazulnak az intim családi kapcsolatok; két vonatkozás  A szülők oldaláról: Magyarországon még ma is vannak félvándorló életet élő mutatványos roma csoportok. Erre az életmódra a településhely állandó változtatása jellemző Vannak a napi, illetve heti ingázók, akik idejük nagy részét töltik utazással, így nem jut elég idejük a gyermekükkel való foglalkozásra  A

gyermekek oldaláról, akik naponta járnak be a nagyobb települések iskoláiba. Ha a „bejárás” elkerülhetetlen, „jó időtöltést” kell biztosítani a diákoknak (szakkörök szervezése, könyvtárba járás) A másik lehetőség a kollégiumban való elhelyezés • Ha egy család falusi életviszonyok között él: bár a kötöttségek oldódtak a tömegkommunikációs eszközök révén, sokan úgy gondolják, a falu nem ad elég lehetőséget, ezért igyekeznek ezektől a viszonyoktól szabadulni. • Összefüggés a nyelvi fejlődés és a hátrányos helyzet között. • Pozitív deviancia, vagy a tehetséges, de nem gondozott fiatalok esete.  Elmúlt évtizedek: ideológiai és társadalompolitikai magyarázatok az egyenlőségjegyében azt állították, hogy mindenki egyformán fejleszthető, ezért nincs szükség tehetséggondozásra.  Mások szerint azért nincs szükség rá, mert a tehetség előbb-utóbb magától is a felszínre tör.  Ez a

két szélsőséges álláspont figyelmen kívül hagyja az egészséges tehetségnevelést, ami ma Magyarországon az érdeklődés középpontjába került (ennek több oka is van: egyrészt a fölerősödött teljesítményorientáltság, másrészt az iskolai autonómia erősödése révén megnövő „kereslet” a tehetséggondozás iránt).  A tehetségfejlesztő pedagógia három módszert különböztet meg.  Elkülönítés: a tehetséges gyermekek szelekciójára épül (eredménye: tehetségiskolák, tehetségosztályok, tehetségtanfolyamok).  Gyorsítás: a tehetséges tanulók tanulási idejét lecsökkentő módszerek kidolgozása (korábbi beiskolázás, osztályátlépés, az idő előtti egyetemi tanulmányok megkezdése).  Gazdagítás: nem szokványos tantárgyak, kurzusok fölvételével kíván fejleszteni. Az inadaptív magatartású fiatalok hátrányos helyzete - Inadaptív gyermekek: • Nem alkalmazkodnak környezetük meghatározott

követelményeihez. • Magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes viselkedésmódtól. • Bár értelmileg fejlettek, óvodai vagy iskolai környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési problémákkal küszködnek: nem tudnak, illetve nem akarnak alkalmazkodni a szabályokhoz. • Ezek a rendellenességek normál pedagógiai eszközökkel elháríthatók, vagyis nem igényelnek speciális gyermekvédelmi beavatkozást. - Négy fő ok (ezek családi gyökerűek, és megoldásuk alapvetően pedagógiai jellegű, de más lehetőségek is adódnak): • A családi szocializáció zavarai  A szocializációs zavar a gyermek és a csoport, a gyermek és a felnőtt (szülő, pedagógus) interperszonális viszonyainak rendezetlenségéből következik. 53 •  A pedagógiának egy viszonylag új ágával, a családpedagógiával kompenzálni lehet a helytelen családi nevelési módszerekből eredő ártalmakat; az ebből kialakuló egészséges

szemlélet pedig elősegítheti az inadaptív hátrányos helyzetben lévő gyermekek alkalmazkodási sikertelenségeinek a föloldását. a szülők nevelési hibáiból eredő zavarok  Túlzott szigor: a szülők irreális követelményeket támasztanak a gyermek felé.  Agyonkényeztetés: a szülők aggályosan féltik a gyermeket, lényegtelen dolgokért is agyondicsérik.  Passzív nevelés: a szabadság fogalmát a szabadosságé váltja föl.  Következetlen nevelési mód: a módszer a szülői hangulat szeszélyétől függ. A megoldás sikeréhez szükséges, hogy helyesen tekintsünk a gyermekre. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott Vasadi Éva (Vigilia, 1999/11.): „A gyereknek legyenek jogai De az, hogy a gyereknek csak a jogairól beszélünk, a kötelezettségeiről pedig nem, ez elfogadhatatlan. A gyerek ugyanis nem kis felnőtt S hogy ez mennyire így van, a jogrendszerünk is tükrözi. Kiskorúról beszél a polgári jog, fiatalkorúról a büntetőjog,

tehát életkorhoz kötnek bizonyos felelősséget, szabályokat A nevelést is ennek szellemében kell alakítani: tudnom kell, hogy mire képes az óvodáskorú, mire az iskolás korú, milyen értékítéleteket tud megfogalmazni, milyen következtetéseket tud levonni az egyes eseményekből, dolgokból. A gyerek képtelen mit kezdeni a túlzott szabadságával Ha nincsenek fogódzói, nem tudja meg, hogy hol a kerítés, akkor kirohan az utcára. Vallom: nem csupán oktatni kell a gyermeket, hanem csecsemőkora óta nevelni, korához mért szabályok közt terelgetni Akkor meg fogja tanulni a törvények és mások tiszteletét, ettől még szabadon fejlesztheti önmagát Ez utóbbi túlhangsúlyozásával is bajban vagyok, mert ha egy gyereket csak arra tanítanak, hogy ő a legfontosabb, a világ közepe, és nem tanulja meg, hogy a másik személy is fontos, ugyanolyan jogai vannak, mint neki, és a kettő nem ütközhet, akkor megint csak félreértelmezett szabadságról van

szó. Úgy érzem, annak szüntelen hangoztatása, hogy a világon legfontosabb önmagunk egyéniségének az érvényesítése, a nagyfokú önzés, az egoizmus felé vezeti el az embert. Vannak dolgok, amiket tudomásul kell venni: társadalomban élünk, tagjai vagyunk egy közösségnek, amelyhez igazodnunk kell, és ennek megfelelően kell a gyereket is nevelni.” 26 • • 26 a család interkulturális zavarai  Más-más családi szubkultúrát hoz magával a gyermek az óvodába, iskolába, egyéb különböző közösségekbe.  Konfrontációra, inadaptációra adhat alkalmat egyrészt a kortárscsoport tagjai szubkultúráinak sokszínű mássága, másrészt az otthonról hozott szubkultúra és az intézményi szubkultúra elérhető volta.  A gyermekeknél azt a képességet kell fejleszteni, amellyel éppúgy érvényesülhetnek a többségi kultúrában, mint a sajátjukban. konfliktusból eredő zavarok a családban; az inadaptív hátrányos helyzetű

gyermekek igyekeznek megoldani a konfliktusaikat, de a kiválasztott megoldási módok jellege miatt ezek sikertelenek; okok:  A kompenzáció (kárpótlás) választása: pl. egy gyönge tanulmányi teljesítményt mutató tanuló egy iskolán kívüli tevékenységben keres pótcselekvést  Regressziós választás: a gyermek alacsonyabb viselkedési szintre esik vissza, amikor valamilyen csalódás következtében már leküzdött hibáikat újra elkövet.  Agressziós megoldás: főleg csalódásból, féltékenységből ered. Ha nincs rá lehetőség, a gyermek gyakran álmodozó képzelődésbe menekül  Represszió: kellemetlen vagy meg nem engedett vágyak elfojtása, amelyek azonban tudat alatt megmaradnak, és így befolyásolhatják a felnőttekhez való érzelmi kapcsolatokat.  Identifikációs zavar: a gyermek nem tud azonosulni más személyekkel, eszmékkel. Konfliktuskezelő stratégiák:  Versengő stratégia: a tekintélyelvű pedagógia jellegzetes

konfliktusmegoldási módja. A pedagógus vagy szülő az eredmény eléréséhez hatalmi eszközöket használ föl. Hátránya, hogy mindig van benne vesztes, ez az állapot pedig feszültséggel jár.  Alkalmazkodó stratégia: hátránya, hogy a kikényszerített alkalmazkodás veszélyezteti a harmonikus személyiségfejlődést.  Elkerülő stratégia: a probléma titkolása. Veszélye, hogy a fontos kérdések nem tisztázódnak  Kompromisszumkereső stratégia: mindkét fél számára elfogadható megoldást keres. Itt nincs győztes és vesztes. Feszültség abból adódhat, ha az egyik fél megszegi a megállapodást  Problémamegoldó stratégia: mindkét fél igényei figyelmet kapnak, így a megoldásban mindegyikük érdekelt. Föltétele az együttműködés, a nyitottság, tolerancia és az empátia Uo., 46 54 A disszociális (veszélyeztetett) körülmények között élők hátrányos helyzetének kérdései - Veszélyeztetett gyermek, illetve

fiatalkorú: • Ha a környezetében tartósan ható egészségügyi, szociális vagy morális tényezők hátráltatják személyiségfejlődését, netán teljesen akadályozzák. • A tünetek többnyire a nevelési-oktatási intézményekben (óvoda, iskola) nyilvánulnak meg. - Jellegzetes tünetek: • a teljesítményben hirtelen bekövetkező zuhanás • hirtelen kiábrándultság • az apa- vagy anyamodell elvesztése • minimális vagy túlzott anyagi gondoskodás a szülők részéről • igazolatlan mulasztások, iskolakerülés, csavargások • feltűnésvágyból elkövetett hazudozások, kisebb csalásokat elkövető szélhámoskodások • nyugtalanság, fokozott ingerlékenység, túlzott érzékenység, gyakori indulatos állapot • állhatatlanság: nincs kritika a külső hatásokkal szemben • erkölcsi érzéketlenség („moral insanity”): gyönge erkölcsi érzék a társak iránt, szolidaritás hiánya, részvétlenség, hajlam a szadista

cselekvésekre, állat- és emberkínzásra, durva szexualitásra • deviáns közösségekhez csapódás • „vallási” szekták fölkeresése - Veszélyt jelentő tömörülések: két nagy csoport. • világi csoportosulások  Diszkóba járók, akiknek nincs saját ideológiájuk, egyetlen céljuk a divatos öltözködés és a szórakozás, így ők nem szorulna a társadalom peremére. Egyik alcsoportjába tartoznak a digók, akik gazdag családok gyerekei, a másikba a popperek, akik rosszabb anyagi helyzetben vannak (öltözetük lezser és kedvelik a sok ékszert) Ide tartoznak a rapperek, illetve a hip-hoposok, akik a rapperek gyönge utánzatai Ez a csoport a ’80-as években alakult ki.  A ’60-as években volt jellemző a hippi vagy beat korszak. Az ide tartozó fiatalok a társadalmi igazságtalanságok ellen lázadnak, béke- és szabadságpártiak Fesztiváljaikon kábítószer-fogyasztásra is sor kerül (marihuána, hasis, LSD) – szerintük így

tágíthatják a tudatukat Sok köztük a főiskolát, egyetemet végzett. Ők azok, akik terjeszteni kezdték Európában a keleti filozófiákat, és nagy szerep van náluk az indián kultúra tiszteletének is. A mozgalom a ’90-es évektől a reneszánszát éli  A hippikhez hasonlóak a csövesek, de ők életkorukat és műveltségüket tekintve nagyon különbözőek. Nagyon igénytelenek, egyik napról a másikra élnek.  A csövesekkel rokonok: hobók (keresnek pénzt, de azt csavargásra, alkoholra és kábítószerre költik).  A darkokra pesszimista életszemlélet, depressziós állapot jellemző. Általában fekete ruhát viselnek Több alcsoportja van: Depeche Mode-osok, „fekete zenekarok”, gruftik („halálvárók”, akik minden cselekedetének célja az önpusztítás).  A punk mozgalom Angliából indult el a rossz szociális körülmények miatt. Ők a társadalom ellen lázadnak, a szabadság megvalósulását az anarchiában látják 

Kopasz-mozgalmak: skinheadek (a mozgalom Angliából indult, és külföldi diákok ellen irányul), neonácik (a fasiszta és hitleri ideológiákat élesztik újra), árpádsávosok (speciálisan magyar szerveződés, az egykori hungarista nyilasok eszméit követik, és a trianoni békeszerződés érvénytelenítését követelik). • vallási szekták  Céljuk: hogy elvágják a kapcsolatot más, nagyobb csoportokkal (vö. szekta < latin secō 1 ’metszeni’)  Hallani sem akarnak a történelmi egyházakkal való párbeszédről, sőt nemcsak hogy nem törekszenek ökumenikus kapcsolatra, de durván agresszívak a keresztény közösségekkel szemben.  Toborzási módszereik nagyon agresszívak.  Szükséges a mester iránti vak engedelmesség (pl. New Age)  Megosztottságot hoznak létre a szektatagok és a külvilág között (vö. agymosás, a tagok fanatizálása)  A legveszélyesebb magyarországi szekták: Jehova Tanúi, Church of Scientology (a

szcientológia egyháza) és a New Age. - Egyéb, súlyos veszélyhelyzetet teremtő hátrányok: drog, média. - A hátrányos helyzet veszélyeztetettségi fokát előidéző okokat tekintve többféle csoportosítás lehetséges (klaszszikus megközelítés): • egészségügyi (betegség, különböző fogyatékok, beteg felnőtt jelenléte a családban) 55 - • szociális (létminimum alatti kereset, mostoha lakáskörülmények, táplálkozási-ellátási zavarok) • morális (erkölcstelen életmód, brutális házasságfelbomlás, alkoholista környezet) A veszélyeztetettség megelőzéséhez, illetve megszüntetéséhez járulnak hozzá a gyermekjóléti alapellátások. • Gyermekjóléti szolgáltatás: elősegíti a testi-lelki egészséget, a családban való nevelkedést, koordinálja az érintett személyek és szervek tevékenységét. A családgondozás, az egészségügyi és szociális ellátások révén gondoskodik a már kialakult veszélyeztetettségi

helyzet megszüntetéséről • A gyermek ellátása napközben (bölcsőde, napközi otthon, házi gyermekfelügyelet). • Átmeneti gyermekgondozás (teljes körű ellátás abban az esetben, ha a szülő önhibáján kívül kerül válsághelyzetbe; időtartama legföljebb fél év, amely három hónappal meghosszabbítható). Az egyébként családban élő gyermek ideiglenes gondozását a helyettes szülő a saját háztartásában vállalja Létezik a családok számára is átmeneti otthon, ahol a gyermek a szülővel együtt helyezhető el. Az antiszociális magatartásból adódó hátrányos helyzet problémái - Okok: mindig multifaktoriálisak. Néhány pszichoszociális faktor megszüntetésével a tünetek megszüntethetők, azaz a személyiségtorzulás folyamata megállítható és visszafordítható. - A személyiségkárosodás „kiteljesedésének” egyes szakaszai fejlődéslélektani alapon magyarázhatók. • 3–6 éves korban a torzulás érzelmi

zavarral indul. A gyermek elfordul a külvilágtól, illetve egocentrizmusa megerősödik. • 6–9 éves korban megfigyelhető a személyektől és az eszményektől való elkülönülés is. Egyre inkább érzékelhetővé válik a dac és a nyílt agresszivitás • 9–13 éves kor között már jelentkezik a veszélyes antiszocialitás (a gyermek ekkor kezd lopni, többnyire még csak otthonról, diáktársaitól és a nevelőktől). • 14–18 éves korban a bűncselekmény külső megjelenésében már erősen racionalizált, illetve kényszeres jellegű (egyre jobban hasonlít a felnőttkori bűnözéshez). A fiatal teljesen elszakad családjától, és megveti azokat, akik tisztelik a törvényeket. - A bírósági intézkedés megszünteti a fiatal önrendelkezési jogát, és korlátozza szabadságát. A javító-nevelő intézet fő célja az átnevelés és a munkára szoktatás. Erre két eszköz kínálkozik: a közösségi életforma és a munkaterápia. Az előbbi

hatékonysága azért kétséges, mert nem tudni, milyen közösség-struktúrával rendelkezik az a csoport, ahova az újonnan jött fiatal bekerül Problémát jelent, hogy a nevelők csak irányítók, nem pedig a közösség tagjai Ha az intézkedés nem vezet eredményre, büntetést kell kiszabni - A személyiségkorrekció érdekében több dolog is tehető. • föltételes szabadságra bocsátás (bizonyos büntetési idő letöltése után) • közérdekű munka (ez akkor szabható ki, ha a fiatalkorú az ítélethozatalakor betöltötte a 18. életévét) • pénzbüntetés (ha van önálló keresete vagy megfelelő vagyona) • közügyektől való eltiltás • próbára bocsátás • javítóintézeti nevelés (tartama: 1–3 év) • pártfogó felügyelet - kriminálpedagógia • A speciális pedagógiák egyike; a törvénysértők nevelésével foglalkozik. • A nevelést nemcsak eszköznek vagy lehetőségnek tartja a jogi célok megvalósítása érdekében,

hanem olyan eszköznek, amelyet az állami szerveknek alkalmazniuk kell. • Területei:  A deviáns társadalmi jelenségeknek (alkoholizmus, drog, prostitúció, bűnözés, öngyilkosság) a társadalom tagjaira gyakorolt negatív hatásainak a korrigálása.  A bűnözés veszélyének különösen kitett gyermek- és fiatalkorúak megóvása a bűnözéstől megelőző tevékenységgel.  A bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak intézeti nevelése, visszavezetése a társadalomba (a jog által szabályozva). Előadás (Karainé Gombocz Orsolya) - A ’90-es években elszakadt egymástól a jó és rossz anyagi helyzetben levők csoportja. 56 - - Ennek az is az oka, hogy megszűnt az állami gondoskodás, és az emberek nem tanultak meg gondoskodni a szocializmus alatt (vö. fizetéskor a sokszorosát vásárolják meg annak, mint amennyire szükségük van, és amennyit el tudnak fogyasztani, hónap végére pedig nem marad pénzük, esetenként ételük sem)

Magyarországon ma sem tanítják az iskolában a gazdálkodást, pedig nagyon jól meg lehetne ezt szervezni. A skandináv országokban viszont igen (a gyerekek alsó tagozatos koruktól tanulják a gazdálkodást). Nincs jólét, illetve az emberek szegénynek, boldogtalannak érzik magukat; okok: • Az emberek nem tudnak gazdálkodni. • Túl nagy szakadék van az átlagemberek, szegények és a gazdagok között. A túlzott gazdagság látványa azt erősíti az átlagemberben is, hogy szegény. • Az emberek boldogtalannak érzik magukat, mert a reklámok azt sugalmazzák, hogy csak a gazdag ember lehet boldog. A hátrányos helyzet: • Nem terminus technicus. • Gyűjtőfogalom: sok minden tartozik bele, ezért nehéz a jó terminológia kidolgozása. • A kifejezés a mai napig él a pedagógiai köztudatban. • Alapvető jelentése: a gyermeket a sikeres iskolai előrehaladásban gátolja valami – ez szociális problémákat jelent. • Általában: a rossz anyagi

viszonyok a legegyértelműbbek. • Ami még ide tartozik:  deviáns mikrokörnyezet  rossz lakáskörülmények  a szülők betegsége  a család hiánya  a gyermek mozgásszükséglete nem elégíthető ki  étkezési hiányosságok  lelki sivárság  nyelvi hiányosságok  gyermekmunka • A szegénység önmagában nem jelent hátrányos helyzetet, mert a szegények nem föltétlenül veszélyeztetettek. • A veszélyeztetettség szűkebb és rosszabb kategória, mint a hátrányos helyzet: veszélyeztetettségről akkor beszélünk, ha a gyermek személyiségének egészséges fejlődése van gátolva. • A veszélyeztetettséget és a hátrányos helyzetet mégis nehéz szétválasztani, mert az okok nagyon hasonlóak, pl. antiszociális családi háttér (alkohol, bűnözés stb) 57 TARTALOMJEGYZÉK TÉTELEK . 2 AJÁNLOTT IRODALOM . 3 KIDOLGOZOTT TÉTELEK. 4 A pedagógia tárgya .4 A pedagógiai gondolkodás fejlődése, a neveléstudomány

kialakulása .5 A neveléstudomány helye a tudományok rendszerében .6 A neveléstudomány társtudományai .7 A pedagógia diszciplináris fölosztása.8 A nevelő tevékenységének alapfogalmai.9 Nevelés . 9 Oktatás . 10 Képzés . 10 A nevelés tartalmi alapfogalmai .11 A pedagógiai kutatás jellegzetességei .12 A pedagógiai kutatás módszerei .13 A családi nevelés .14 Az iskola mint nevelési színtér .16 Az egyházak jelentősége a nevelésben .17 Az ifjúsági mozgalom mint pedagógiai lehetőség .18 Sport és nevelés .19 Média és nevelés.20 A személyiség pedagógiai értelmezése .21 A nevelés lehetősége és szükségessége .22 A nevelés cél- és eszközrendszere .24 A nevelési folyamat szerkezeti problémái .26 A nevelés tervezése .27 A testi nevelés.28 Sport, mozgás . 28 Dohányzás . 28 Alkohol. 29 Drog . 29 Étkezés . 29 Egyéb . 30 Az értelmi nevelés .31 A vallási nevelés .32 Az erkölcsi nevelés .33 Az esztétikai nevelés .34 A

közösségi nevelés.35 A nevelés módszerei. A módszer megválasztását befolyásoló tényezők 37 A nevelő tevékenység direkt (közvetlen) módszerei .38 Az indirekt (közvetett) nevelési módszerek .40 A pedagógustársadalom szociológiai jellemzői.41 A pedagógus életpályája .42 A pályakezdés nehézségei .44 A pedagógussal szemben támasztott követelmények .45 A professzionális és a laikus gyermekszemlélet .46 58 A nevelt fejlődése és a mesterséges hatások.47 A nevelt. Normális és deviáns fejlődési utak49 A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség mint pedagógiai probléma (szemináriumi dolgozat) .52 A fogalmak tisztázása . 52 Az inadekvát hátrányos helyzetben lévő fiatalok . 52 Az inadaptív magatartású fiatalok hátrányos helyzete . 53 A disszociális (veszélyeztetett) körülmények között élők hátrányos helyzetének kérdései . 55 Az antiszociális magatartásból adódó hátrányos helyzet problémái . 56

Előadás (Karainé Gombocz Orsolya) . 56 TARTALOMJEGYZÉK . 58 59