Biológia | Felsőoktatás » Anyagszállítás az élőlényekben

Anyagszállítás az élőlényekben 1. Növények: -a szállítórendszer részei a szállító elemek: farész, háncsrész (a gyökér közepén lévő kis átmérőjű hengerben)-> együtt szállítónyalábokat alkotnak: -> a gyökérben külön vannak -> a szárban egyesülnek: kettő között-> kambium: osztódó szövet -> a farész vizet szállít a gyökértől-> főleg a levelekhez -> a háncsrész a levelektől az ott termelődő szerves anyagokat szállítja -> kétszikű növények: körkörös elhelyezkedés -> egyszikű növények: szórt elhelyezkedés -> a levelekben folytatódnak (erezet) -az anyagszállító rendszer működése: -> a víz szállítása:  vízfelvétel a gyökéren keresztül eljut a levelekbe-> gyökérnyomás: elősegíti a felfelé irányuló mozgást  vízleadás: párologtatással történik (gázcsere nyílások), szívóhatás: pótolja a párologtatásnál leadott vizet 2. Állatok: -az

anyagszállítás eljuttatja a felvett anyagokat a felhasználás helyére, a termelődő felesleges anyagokat pedig a kiürítés helyére -alacsonyabb rendű állatoknál nincs keringési rendszer, a fejlettebbeknél van -alacsonyabb rendű állatok: -> Egysejtűek: plazmaáramlás -> Szivacsok: az űrbélben a vízáramlás, a testen belül a vándorsejtek szállítanak -> Csalánozók: űrbél-> vízáramlás, a speciális anyagok szállítanak -> Laposférgek: átmenet, megjelenik a béledényrendszer-> az emésztés és az anyagszállítás helye -> Gyűrűsférgek: náluk jelenik meg először a keringési rendszer -keringési rendszer: -> központ: szív-> összehúzódásra és elernyedésre képes, izmos, üreges szerv. Az összehúzódással nyomáskülönbséget kelt, így testfolyadék áramlást indít el, majd a testfolyadék visszajuttatja a testből a szívbe -> felépítői: erek-> érrendszer, 3 típus:  verőerek (artéria):

elszállítják a vért a szívből, kezdeti szakasza az aorta  hajszálerek (kapilláris): hálózatot alkotnak a sejtek között, falukon történik a teljes anyagcsere  gyűjtőerek (véna): a testfolyadékot visszaszállítják a szívbe -> a keringési rendszernek két típusa van:  nyílt: nincsenek hajszálerek, a verőerekből a testfolyadék a szövetek közti térbe kerül, és innen gyűjtik össze a gyűjtőerek. Testfolyadék: vérnyirok Pl: puhatestűek, ízeltlábúak  zárt: folyamatos, zártérrendszer alkotja, az anyagcsere a hajszálerek érfalán történik-> a hajszálerek fala mindkét oldalon átjárható. Testfolyadék: vér A vérkeringés mellett van külön nyirokkeringés: nyirokerek alkotják a keringési rendszerét. Pl: gyűrűsférgek -a gerincesek keringési rendszere: -> zárt keringési rendszerük van -> Halak:  egy vérkörük van, központja kétüregű szív  a vér a kamrából indul, keresztül halad a kopoltyún

(gázcsere), tovább megy a test részeibe, hajszálerek-> gázcsere, majd visszatér a szív pitvarüregébe. A pitvart és a kamrát billentyűk választják el-> szabályozzák a vér átjutását a másik üregbe -> Kétéltűek:  két vérkörük van-> két külön kamra: háromüregű szív-> két pitvar, egy kamra  kevert vér jut a testbe-> bonyolult billentyűrendszer és szív falán lévő zsebecskék szabályozzák a keveredést  kis vérkör: kamra-> a tüdőbe viszi a vért-> oxigén felvétel-> bal pitvar  nagy vérkör: kamra-> a testbe szállítja a vért-> jobb pitvar  nyirokkeringés: nyirokszívek -> Hüllők:  nincs bőrlégzés-> fejlődés kényszere  négyüregű szívük van (nem minden fajnál teljes)-> krokodiloknál jelenik meg teljesen: két kamra, két pitvar-> nincs keveredés  két vérkör van  jobb kamra-> tüdő: gázcsere (oxigén leadás, széndioxid felvétel)-> bal

pitvar  bal kamra-> test: gázcsere-> jobb pitvar 3. Az ember keringési rendszere: -két vérkör, négyüregű szív -a verőerek szállítják két irányba a vért (tüdőartéria, aorta)-> kisebb erekre ágazódik: hajszálerek -gyűjtőerek: a tüdőből és a hajszálerekből összegyűjtik a vért, és a szívbe szállítják A szív: -> folyamatosan áramoltatja a vért, és a billentyűk segítségével egyirányúvá teszi az áramlását -> hosszan tartó nagy erőkifejtésű munkát tud végezni -> felépítése: harántcsíkolt és sima izomszövet építi fel, külső falát szívizomszövet alkotja. A harántcsíkolt izmok összekapcsolódnak és egybefüggő szerkezetet alkotnak -> kívülről a szívburok, belülről a szívbelhártya borítja -> saját vérellátását a koszorúerek biztosítják -> belső szerkezet: két szívfél van, ezeken belül egy-egy pitvar és kamra van -> bal kamra: innen indul az aorta-> nagy

vérkör, a testbe szállítja a vért-> a jobb pitvarba érkezik-> jobb kamra-> a tüdőartérián keresztül indul a kis vérkör-> az oxigéndús vér eljut a bal pitvarba -> szívbillentyűk: szabályozzák a véráramlást a pitvarból a kamrába -> jobb oldal: háromvitorlás billentyű-> billentyűk kapcsolása a kamrák izomzatához -> baloldal: kétvitorlás billentyű - a szív működése: -> önálló ingerképző központjai vannak: szabályozza az összehúzódást és az elernyedést: a. szinuszcsomó: a pitvarok felső részén található b. pitvarkamrai csomó c. His köteg: elágazik a kamrák alsó részén d. Tawara szárak: ide ágazik a His köteg, ez tovább ágazódik kis rostokra-> behálózzák a szívfalat - a véráramlás szakaszai: -> első szakasz:  összehúzódnak a pitvarok, a kamrák elernyedt állapotban vannak  megnő a nyomás a pitvarokban-> a vér a kamrákba áramlik (a vitorlás billentyűkön

keresztül)-> pitvarkamrai csomó -> második szakasz:  összehúzódik a kamrák izomzata-> pitvar elernyed  a vitorlás billentyűk bezárnak-> a vér így nem áramlik vissza a pitvarokba  a kamrákban megnő a nyomás-> a vér a tüdőartériákba és az aortába áramlik  bal kamra-> aorta: nagy vérkör, az aorta nagyobb nyomású, ezért a bal kamra nagyobb munkát végez-> izmosabb  jobb kamra-> tüdőartéria: kis vérkör, kisebb nyomás-> kevésbé izmos  zsebes billentyűk: megakadályozzák a nagy erek bejáratánál, hogy visszamenjen a vér a kamrákba  a kamrák elernyednek: új ciklus kezdődik -kettős szívhang: -> pitvarok összehúzódása: kisebb -> kamrák összehúzódása: nagyobb -> 70-75 ciklus/perc -> egy összehúzódás folyamán 70 ml vér áramlik-> pulzustérfogat -> 5 liter vér percenként: perctérfogat Az érrendszer: -> Vesalius: XVI. század-> feltételezi, hogy van az emberi

testben anyagszállító rendszer -> W. Harvey: angol, 1628: bebizonyítja, hogy vannak verőerek és gyűjtőerek, ismeri a feladatukat (a hajszálerekről nem tud) -> M. Malpighi: XVII század-> leírja a hajszálerek létezését 1. Nagyerek: -> az érfalat mély szövetréteg alkotja: sima izomréteg a nagy része, belül egyrétegű laphám borítja -> artéria: vastagabb fal, mint a vénánál-> rugalmasabb -> véna: vékonyabb fal, vékonyabb izomréteg, kevésbé rugalmas-> tágulékony. A vénák átmérője nagyobb, a vénákban billentyűk vannak: szabályozzák a véráramlást 2. Hajszálérrendszer: -> a gázcsere és a tápanyagforgalom itt játszódik le -> a legkisebb az artériák, és a vénák között van -> fala egyrétegű laphám, rugalmas kötőszöveti réteg borítja -> artéria-véna: a legkisebb artériákat a legrövidebb úton kötik össze a legkisebb vénákkal (folyamatos véráramlás) -> valódi kapillárisok: a

szövetekben vannak, behatolnak a sejtek közé: nyitható illetve zárható hajszálerek-> mindig a működésben lévő szövetekben nyitottak, csak ekkor van véráramlás-> a vér leadja a szállított anyagokat. Az artéria felőli végén nagyobb a vérnyomás, mint az éren kívül lévő szövetnedv nyomása-> az érfalon keresztül a nyomás kipréseli a szállított anyagokat-> szövetnedv: elszállítás. Anyagfelvétel: a véna felöli részen kisebb a vérnyomás, mint az éren kívüli szövetnedvvé-> a szövetnedvből az anyagok a kapillárisba jutnak -> az erek száma növekedik:  csökken az erek keresztmetszete  nő az összkeresztmetszet  csökken a vérnyomás: 16-0 KPa