Történelem | Középiskola » Magyarország törökellenes harcai

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:195

Feltöltve:2009. január 24.

Méret:66 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Magyarország törökellenes harcai Korábbi törökök elleni harcok: Először I (Nagy) Lajos harcolt a törökök ellen 1375 körül. Később a török fenyegetés az I rigómezei csata után egyre erőteljesebbé vált, hiszen az Oszmán Birodalom egészen Magyarország határáig ért. Zsigmond kezdetben támadó politikát folytatott a török ellen, de a nikápolyi vereség után elismerte a törökök fölényét, és védekezésre rendezkedett be. Ezután egy nagy lehetőséget hagyott ki Zsigmond ugyanis az 1402-es ankarai csatában Bajazid szultán serege megsemmisítő vereséget szenved Timur Lenk csapatával szemben. A törökök ekkor mintegy 10 évre meggyengülnek, és ekkor lett volna esély arra, hogy kiűzzék őket Eruópából Hunyadi János harcai: A török magyar küzdelem a század elején erősödött fel. Ennek a kornak meghatározó alakja volt Hunyadi János. Hunyadi egy havasalföldi család sarja volt Apja, Vajk, a kun származású Serba fia volt.

Vajk, Zsigmond seregében szolgált, és hűségéért illetve vitézségéért cserébe megkapta Hunyad várát. Az ifjú János is a királyi udvarban nevelkedett apródként Zsigmond és Lazarevics István szerb despota szolgálatában. Ezután házasságot kötött Szilágyi Erzsébettel, és később Zsigmond udvarába került. A következő évben már Milánóba ment, és ott elsajátította az itáliai hadművészetet. Később harcolt a husziták ellen és itt is hasznos tapasztalatokra tett szert. Habsburg Albert uralkodása alatt már a török hadszíntéren is harcolt. A törökök betörtek Erdélybe, és itt Hunyadi a sikereiért megkapta a szörényi bánságot. A királyválasztási küzdelmekben Hunyadi I Ulászlót támogatta, ám a volt királynő Erzsébet, fiát , V. (Utószülött) Lászlót akarta a trónra ültetni A két párt az 1441-es bétaszéki csatán csapott össze és Hunyadinak és Újlaki Miklósnak sikerült legyőznie az Erzsébetpártiakat. A

magyar trónra tehát I Ulászló ült Hunyadi első, komolyabb csatájára 1441-ben került sor. Ekkor Iszhák béget győzte le, úgy, hogy egyik katonájával páncélt cserélt. Ezzel bebizonyította, hogy egy jó taktikával le lehet győzni a túlerőt. Ezután mindig támadó politikát folytatott Hadserege zsoldosokból és nem ritkán parasztokból állt. A hosszú hadjárat: 1443-ban indult meg a szervezkedés a törökök ellen. Hunyadi szerint az ellenséget nem szabad beengedni az ország területére, hanem saját földjén kell gyengíteni. Végső célja az volt, hogy kiűzze a törököt Európából, ám ehhez nemzetközi összefogásra volt szükség, melynek során külföldi zsoldosok is csatlakoztak Hunyadi seregéhez. Brankovics vajda támogatásával a sereg összlétszáma 35 ezer főre emelkedett. A támadást 1443 júniusában indították, ami szokatlan volt, hiszen eben az időben ősszel és télen nem sokan harcoltak. A törökök ekkor belső gondokkal

küszködtek, és a magyarok gyors előrenyomulása miatt nem tudtak egy egységes sereget felállítani. Ez a gyorsaság sikerrel járt és a magyarok több török várat is elfoglaltak (Krusevác, Nis, Szófia). Mire azonban a magyarok elérték volna végső céljukat, Drinápolyt, addigra a török had is összeállt, így Hunyadi kénytelen volt visszavonulni, ám eközben is több csatát nyert. A hosszú hadjárat 1444. januárjában ért véget 1 Drinápolyi Béke: A békekötés során a magyarok igen kedvező pozícióba kerültek. A törökökkel 10 éves fegyverszünet jött létre. Ezen felül a törökök 100 ezer arany hadisarcot fizettek, visszaadtak több végvárat (Szendrő, Galambóc), és szavatolták Szerbia függetlenségét. A béke azonban nem tartott sokáig, ugyanis az országba pápai küldött (legatus) érkezett, aki a pápa utasítására I Ulászlót egy újabb hadjáratra bíztatta és azzal érvelt, hogy a pogány töröknek adott szó nem

érvényes. A háborút támogatta Bizánc és Genova is, és ígéretet tettek, hogy megakadályozzák a török seregek utánpótlásának átkelését a tengerszoroson. Ulászló engedett a csábításnak, és megesküdött, hogy támadást indít a törökök ellen. A háború előtt azonban Váradon megerősítette a törökökkel kötött békét. A 20 ezer fős sereg 1444. szeptemberében indult el A magyarok viszonylag gyorsan haladtak. A szorosok lezárása azonban nem történt meg Ez vagy a genovaiak árulásaként fogható fel, vagy annak köszönhető, hogy a törökök a váradi egyezményre hivatkozva meggyőzték az itáliai flottát arról, hogy békés szándékkal közelednek, és minden török katona átszállításáért egy aranyat ígértek. A döntő ütközetre 1444 november 10-én Várnánál került sor. A csata a törökök fölényének ellenére sikeresen indul A probléma akkor kezdődött, amikor Ulászló hősiességét akarta bizonygatni és egy

kisebb csapattal megtámadta a janicsárok hadát. Az ütközetben a király meghalt, ezért a magyar had teljesen felbomlott, és a törökök szétverték azt. A csata után az országban súlyos helyzet alakult ki, ugyanis nem volt trónörökös. 1445 az ország élére 7 főkapitányt neveztek ki. Ezek között volt Hunyadi János is, aki már-már az ország irányítójának számított. 1446-ban rendi gyűlést hívtak össze, amelyen elismerték új magyar királynak V. Lászlót, ám nagykorúságáig az irányítást Hunyadira bízták Ebben a döntésben nagy szerepe volt a nemességnek, ezért később a kormányzó erre a rétegre támaszkodott és támogatta őket. Fellépett a bárói túlkapások ellen, és bevonta a nemességet a közigazgatásba. A kormányzó kezét azonban számos kérdésben megkötötték: korlátozták birtokadományozási jogát, és hatalmát az országtanács ellenőrizte. Hunyadi egy újabb hadjáratra készült, ezért keményen beszedte a

királyi jövedelmeket. A támadás 1448-ban indult meg. Ebben az időben Albániában felkelés tört ki, melynek vezetője Szkander bég volt. Hunyadi az ő hadával szövetkezve akart a török ellen vonulni, ám ekkor a szerb despota Brankovics György elárulta a magyarokat és nem engedte át őket Szerbián. A magyaroknak ismét csatát kellett vállalniuk a törökök ellen Ez volt a 1448 október 2. II rigómezei csata, ahol a magyarok csúfos vereséget szenvedtek, és Hunyadi János is csak ruhacserével menekült meg és a menekülő kormányzót Brankovics elfogta. Ezután a törökök az albán lázadást is leverték. Hunyadi hatalma ezután jelentősen meggyengült, és 52-ben lemondott. Ezután Újlaki Miklóssal létrehozott egy bárói ligát, amelyet az új királyt, V. Lászlót támogatta 1453-ban V. László kerül a trónra (1453-1458, aki Hunyadit országos főkapitányává, a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös grófjává nevezi ki. V

László teljes mértékben nagybátyja Cillei Ulrik befolyása alatt áll). 1456 júliusában II. Mehmed szultán megkezdi Nándorfehérvár ostromát V László Bécsbe menekül, Hunyadi viszont Nándorfehérvárra megy. és ott megerősíti az őrséget, illetve 2 sógorát, Szilágyi Mihályt kinevezi várkapitánnyá. A döntő csatára 1456 július 21-én kerül sor. A magyarok elsöprő győzelmet aratnak, bár nem kapnak külső segítséget, csak néhány keresztest, akik Kapisztráni János vezérletével érkeznek. Ehhez a küzdelemhez kapcsolódik Dugovics Titusz közvitéz önfeláldozása, illetve a déli harangszó elterjedése. Három héttel a diadal után pestis tört ki és Hunyadi meghalt benne. Hunyadi diadalát egész Európa ünnepelte, a déli harangszó már a győztesekért szól. Hunyadi megmutatta, hogy a törököket egy lényegesen kisebb létszámú sereg is sikeresen meg tudja állítani, valamint 70 évig elvette a török kedvét Magyarország

megtámadásától. 3