Művészet | Művészettörténet » Művészettörténet tételek, 2002

1 Művészettörténet tételek - 2002 I. A MAGYAR TÁRSADALOM BERENDEZKEDÉSE MAGYARORSZÁGON (1867-1970) Társadalom átalakulása: Lehetőséget adott arra, hogy a polgári forradalom követeléseit reformok útján végrehajtsák. Jobbágyfelszabadítás 1848-as forradalom eredménye, Tőkés gazdaság, tőkés társadalom kiépülése, Megjelent a működő tőke, Gazdaság fejlődése, Polgári átalakulás részleges volt Magyarországon, Közép-kelet Európában a feudalizmus nem tűnik el, hanem tovább él. Nyugaton lecserélődik a feudális társadalom, és polgári társadalom jön létre, Feudális nagybirtok megszűnik (kiváltságok), Magyarországon (KKEu-ban) voltak törekvések, de eredmények csak részlegesek., A reformok keretet teremtenek a gazdaság átalakulására, de a feudális társadalom nem szűnik meg., A feudális nagybirtok megmarad, Felemás polgári átalakulás, A társadalomra kettőség jellemző, XIX. század második felében Magyarországot

kettősség jellemzi (dualista) A magyar társadalom (Erdei Ferenc) Nem mobil Feudális Polgári Aulikus arisztokrácia Pénzarisztokrácia Földbirtokos Nagybirtokos Nagypolgárság nemesség Középbirtokos Középpolgárság Kisbirtokos Kispolgárság Gentri Munkásság Parasztság Nagybirtokos Középbirtokos Kisbirtokos A föld nagysága határozza meg az rétegződést Kb. Agrárproletáriátus Munkásság: differenciált a képzettség tekinteFöldnélküli parasztság tében Bérmunkások Nem pénzt kap, hanem elláKezdeti időszakban nem magyar anyanyelvű tást, természetbeni juttatások társadalom Summások: (cselédség) Idénymunkások, mezőgazda- A nagypolgárság és a pénzarisztokrácia befeksági munkások tetéseiből indul a fejlődés Részben pénzt is kapnak + természetbeni juttatások A közép- és kispolgárság csak részben járul Kubikusok: Aratásnál pl gabonát hozzá, mivel kevesebb tőkéje van. Földmunkások Postatiszt, már alkalmazott kispolg.

Pénzért dolgoznak KiszolgálAulikus: tatott helyzetben Legnagyobb uralkodó osztály Gentri: (udvar) Egyik osztályhoz sem tartozik Katonatisztek, közigazgatási állások (ha van pénz a kitaníttatásra) Magyarországon nem volt „tőke”, amiből az átalakulás megvalósítható lett volna. A társadalom nagyon differenciált Mobil 2 Tovább differenciálódik vallás és nemzetiség szerint Magyarországon 1910-es népszámlálás adatai: 54,5% a magyar anyanyelvű, a többi nemzetiségi, A dualizmus időszakában ez 47-48 % Ez eleve meghatározza a társadalmat, politikát Legnagyobb számú nemzetiség: Román 16,7 % Német 10,4 % Szlovák 10,7 % Horvát, Szerb Vallási megosztottság: Római katolikus 49,3 % Görög katolikus 11 % Református 14,3 % Evangélikus 7,1 % Görög keleti (ortodox) 12,8 % Román, Szerb: ortodox vallás Parasztság: magyar, szlovák, román Birtokos nemesség: tradicionálisan magyar Aulikus: osztrák Nemzetiségi: munkásság, polgárság

II. AZ ÉRTELMISÉG KIALAKULÁSA, SZEREPE, HELYZETE MAGYARORSZÁGON (1867-1970) I., Urbanizáció Magyarországon a kiegyezést követően óriási iparfejlődés indult meg. Az ipar fejlődése mellett megindul a városiasodás, a városi infrastruktúra, a kereskedelem, a közlekedés fejlődése A ország közlekedés-hálózatának fejlesztése: vasúthálózat kiépítése, utak kiépítése, hidak építése, csatornázás Budapest fejlődése a legjelentősebb Magyarországon, itt érvényesül a legjobban az urbanizáció. Pest - Buda - Óbuda egyesülése: új főváros: Budapest A XIX század végén Budapest Európa 6 legnagyobb városa Itt építik ki a kontinensen először a Földalattit II., Az értelmiség eredete és kialakulása A polgári társadalom megjelenésekor az értelmiség szerepe megváltozik. A piac és a keresletkínálat fogja meghatározni az értelmiségi réteget, a tudását és a szakértelmét áruba bocsátja Az állam feladata: • az állami

oktatási rendszert hozzon létre, megnő a társadalmi szükséglet a tanárok iránt. • alapvető egészségügyi ellátást biztosítson, megnő az orvosok iránti kereslet. • mérnököket képezzen, technikai fejlődés, villany, gáz, csatornázás, stb. • művészeteket támogassa, színházak, kabarék létrehozása. • tájékoztassa polgárait, tömegkommunikáció, telefonhálózat kiépítése. • hivatalokat létrehozzon, jogászok iránti igény megnő. A alapvető problémák: * a polgárság hiánya. * az értelmiség elkülönülése egymástól. * Magyarországon nem jön létre a társadalmi munkamegosztás. Kettősség alakul ki: • Történelmi értelmiség: jogi, katonai, politikai pálya. • Polgári értelmiség: orvosi, tanári, mérnöki, művészeti pálya. III., A zsidóság asszimilációja: A polgári értelmiség nagy része izraelita vallású. A magyarországi zsidók tőkeerőt gyűjtöttek Antijudeaizmus: Vezetője a pápa. Negatív

diszkrimináció 3 A zsidóság egyenlő Krisztus elárulásával. A társadalom nem fogadhatja be őket: kiűzik őket Angliából, Németországból. Magyarországon nincsenek ilyen konfliktusok A zsidóság története Magyarországon: Törvényeket hoznak a zsidóság ellen, de ezeket később visszavonják. "Meg kellett hajolnunk a pápa akarata előtt" /Szt László / 1848: A zsidó vallású emberek egyenjogúságát megadja, de mint közösséget nem ismeri el, sem vallását. 1849: Korlátozás nélküli egyen jogok. 1868: A zsidóság emancipációját az országgyűlés elfogadja, de a vallásukat meg mindig nem ismerik el: A zsidóság belső megosztottsága: Ortodox és neológ ellentét. Ellentét oka az asszimiláció módja és mértéke Neológ többség. 1895: A zsidó vallás bevett felekezet lesz. IV., Az értelmiség 1945 utáni helyzete 1. Az értelmiség kettőssége: Egy része fizikailag megsemmisül: zsidóság, a nemesség külföldre menekül.

Akik Magyarországon maradnak ellehetetlenülnek. A politika háttérbe szorítja ideológiai okok miatt. Politikai megfontoltságok alapján kidobták az ország eszét 2. Az MKP a kulturális forradalom értelmében új értelmiség kialakítását tűzte ki célul Intergenerációs: Új generációs értelmiséget képeznek ki. Intragenerációs: Kiemeltek munkás és paraszt kádereket. A megbízhatóság szempontját vették figyelembe, de szakértelemmel már nem rendelkeztek 3. A politikai hatalom és az értelmiség viszonya: Ambivalens viszony: A politikai hatalom tart az értelmiségtől, mert gondolkodik, nem fogadja el a fennálló helyzetet, viszont szüksége is van rá. 1950-es évek: Kisajátítja a politikai hatalom a tudományos, szellemi életet. Ellentmondás van az értelmiségen belül is: Hálás a rendszernek, mert neki köszönheti a Látja a rendszer lehetetlenségét, hibáit. Az felemelkedését. Nem kommunizmus ellene1956-os forradalmat a kiművelt

értelmiség sek, a rendszer jó, csak a végrehajtással van készíti elő. probléma. 1956 után: Az értelmiség a forradalom után a megtorlások áldozatává válik: perek, börtönbüntetések, kivégzések. Egy részük elhagyja az országot a terror büntetések miatt. Kádár korszak: Az értelmiséggel való kiegyezés korszaka. A politikai rendszer legitimációjának jele az értelmiséggel való kiegyezés Az értelmiség rétegei: * Igazi értelmiség: Ellenzéki értelmiség, a megtorlások ellenzéke, nem hagyja el az országot (Konrád György). * Technokrata értelmiség A Kádár-korszkban alakul ki. Szakképzettek, de csak a munkájukkal foglalkoznak, nem politizálnak, apolitikusok. Ebből a rétegből alakul ki a réteg értelmisége Ők vezetik az 1989-es rendszerváltást * Párthoz tartozó értelmiség A párthoz tartozó apparátus alkalmazottai: ,megyei, járási bíróságok, közigazgatási 4 intézmények dolgozói. A politikai rendszer

kiszolgálói, propaganda terjesztői, hirdetői 5 III. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI: POLGÁRJOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE, AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA A KULTURÁLIS ÉLETBEN I., Polgári államrend kiépülése, berendezkedése 1., Liberális elvek: Az egyház és az állam szétválasztása. • sajtószabadság • tanszabadság • gyülekezési és egyesülési szabadság • vallásszabadság Tanszabadság törvénybe iktatása. Gyülekezési szabadság nincsen törvénybe iktatva ebben a korszakban, a külügyminisztériummal kell egyezkedni. Magyarországon ekkor még nincs általános választójog. A nem választók egyesülési jogát korlátozzák. Megkezdődik a polgárosodás, polgári átalakulás, kialakul a szabad versenyes kapitalizmus. Ehhez a liberális politikai elvek adnak alapot Urbanizáció, iparosodás A feudalizmus rendszeréhez hozzákapcsolódik elválaszthatatlanul az egyház. Az egyház kulturális feladatokat lát

el, de közigazgatási szempontból is fontos. 2., Állam és az egyház szétválasztása: Még 1848-ban elkezdődik. Megszűnik a romai katolikus vallás, mint állam vallás, a többi vallással egyenértékűvé válik, de ez az egyenlőség csak korlátozottan érvényesül: • Bevett felekezetek: Az államtól politikai és pénzügyi támogatást kapnak. Egymáshoz mérten jogilag egyenlők • Elismert felekezetek: Nem kapnak politikai és pénzügyi támogatást az államtól, de működhetnek (izraeliták). • El nem ismert felekezetek: Törvényen kívüliek, nem működhetnek. 3., 1868: a kiegyezés kora Az állam és az egyház szétválasztása. - Egyház politikai törvények: Jogilag befejeződik az állam és az egyház szétválasztása: • Polgári házasságot kötelező kötni • A vegyes házasságokból született gyerekek vallását a házasság előtt közjegyző ellőtt választják ki a házastársak. - Polgári anyakönyvezés II., Polgári oktatási

rendszer kialakítása - A polgári állam érdekelt, hogy minél magasabban művelt alattvalói legyenek. - Kialakul a polgári oktatási rendszer. Megszűnik az egyház oktatási monopóliuma - Állami oktatási rendszer: tankötelezettség. - A Vallási és Közoktatási Minisztérium foglalkozik a vallási és kulturális ügyekkel (kultuszminisztérium). - Kultusz minisztérium: 1. számú ügyosztálya: élén a katolikus főpap áll 2. Számú ügyosztálya többi vallás Megindul a modern polgári oktatás a kultuszminiszter vezényletével. I., 1945 - 48 KÖZÖTTI MŰVELŐDÉS TÖRTÉNET 1, Politika: Az országot az ideiglenes nemzetgyűlés kormányozza, amely egyenlő az országgyűléssel. 6 Megteremtik a politikai demokratikus rend alapjait: több párt rendszer, koalíciós kormányzás, demokratikus választások (a választójog korlátozása nélküli választások). 4 kiemelkedő párt létezik ebben az időszakban: 1. Független Kisgazda Párt (FKgP): A ‘30-as

években jött létre. Ekkor a kormányzat ellenzéke volt A német megszállás alatt betiltják működését Tömegbázisa a birtokos parasztságMegőrzi a keresztény nemzeti értékeket 2. Nemzeti Paraszt Párt (NPP): Tömegbázisa a kisfölddel rendelkező paraszti rétegek és az agrárproletárok. Radikális baloldali párt 3. Szociál Demokrata Párt (SZDP) Ellenzéki párt a Horthy-korszak alatt. Jelentős parlamenti párttá válik 4., Magyar Kommunista Párt (MKP) 1918 novemberében alakul meg. A Tanácsköztársaság bukása után a mozgalom megszűnik. Később az SZDP-hoz kapcsolódva működik. Tömegbázisa a munkás osztály, ami Magyarországon ekkor még nem számottevő. A pártok programja: Minden párt polgári demokráciát ígér, mindegyik párt kidolgoz egy kultúr politikai programot (kivéve: MKP): A kultúra demokratizálására törekedtek. Az NPP célja a tehetséges parasztgyerekek felfedezése, a 8 általános kötelező elvégzése mindenki számára,

a kulturális elmaradottság megszűntetése. 2., Gazdaság: 300 millió dollár jóvátételt állapít meg a Szovjetunió a fegyverszüneti egyezményben, Magyarország nem fizeti ki, de gyárakat telepítenek át a Szovjetunióba és rengeteg műkincset rabolnak el az országból. 1947: Párizs környéki békék. A 2 világháború lezárása Megerősíti a jóvátétel összegét Megerősíti a Trianoni békeszerződés pontjait Magyarország szovjet érdekszférává válik 3., Kultúra: A szabad művelődés korszaka. Nem volt egységes művelődés politika A párt politikához szorosan kapcsolódva szervezték a művelődést. A pártok saját ideológiai és politikai beállítottságukhoz hasonlóan szervezték a kultúrát. Nemzeti bizottságok létrehozása: Minden párt képviseltette magát. Ez határozott a kulturális szervezetek működéséről. A pártok székházai egyben művelődési házak is voltak. Pártok művelődési és kulturális szervezeteit: Esti

iskolák, Amatőr egyletek, Kórushagyományok, Munkás színjátszás, Paraszti kultúra megerősödése. Klub szerűen működtek 1946: Ideológiai és társadalmi szempontból (fasizmus) oszlatják fel az egyleteket. KALOT, KALÁSZ, Cserkész Szövetség, kaszinók, polgári olvasókörök megszüntetése. Magyar Népi Művelődési Intézet létrejötte. Elnöke: Illyés Gyula. Központi szerv Népművelés szabadművelődés Népi Kollégiumi Mozgalom: Az NPP hozta létre. Népi Kollégium: HMVH: Győrfi Kollégium: A 30-as évek végén jön létre. Magas szintű művelődési intézmények, de csak kollégiumi ellátást biztosítottak 1947-48: Változások a társadalomban. Megszünteti ezeket az MKP 7 II., 1948 -56 KÖZÖTTI MŰVELŐDÉS TÖRTÉNET 1., Politika: a., Külpolitika: Hidegháború: A Szovjetunió és a Nyugati szövetségesek egyre inkább szembe kerülnek egymással. b., Belpolitika: 1948: Sikeres kommunista politika a Szovjetunió támogatásával:

Egypártrendszer, egypárti diktatúra. Szalámi taktika: Rákosi elve, hogy az ellenséget fokozatosan, „feldarabolva” kell hatástalanítani. 1948 nyara: Kongresszus: Létrejön a Magyar Dolgozók Pátja (MDP). A következő évtizedben ez a párt határozza meg a politikai, gazdasági, kulturális életet, az emberek mindennapjait. Létrehozza a személyi kultuszt 2., Gazdaság: a., Mezőgazdaság: Földosztás (1945 márc 15-ei tc): b., Ipar: Gyárak államosítása: 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatokat államosítanak A Magyarországon működő vállalatok 80%-a állami kézbe kerül A képzett szakembereket elzavarták, helyettük a munkások köréből nevezték ki a vezetőket Az ország eszét „kidobták” 1949: a., Mezőgazdaság:Termelő szövetkezetesítés szovjet minta alapján Tervgazdálkodás b., Ipar: Újabb tc a gyárak államosításáról 10 munkavállaló felett a gyárak állami tulajdonba kerültek (nyomda, gyógyszertár,

gyógyszergyár). „Magyarország a vas és acél országa”. 3., Kultúra Az anyagi eszközök nem voltak elegek a kultúra és az életszínvonal emelésére. A személyi kultusz társadalmi légköre: „Ne bízz senkiben!”. Diktatúra bevezetése, besúgórendszer Révay József: Az MDP kultúr politikájának kialakítója. „Teljesen mindegy, hogy milyen színeket használ a festő, anyagot a szobrász, a művészet lényege, hogy a kommunista párt vezető szerepét bemutassa, hangsúlyozza, a pártosság kell, hogy jellemezze a művészeti alkotást. „Ez az elv rányomja a bélyegét az egész kultúrára 1952. aug: Rákosit miniszterelnöknek kinevezik Az egypárti diktatúra kiépítésének befejezése 1953: Sztálin halála. 1956: SZKP XX. kongresszusa: Hruscsov elítéli a személyi kultuszt, ami a sztálinizmus idején elharapódzott. A Magyarországon társadalmi feszültségek és egyenlőtlenségek hatására kirobban a forradalom III., 1956 - 80 A

KÁDÁR-KORSZAK 1., Politika: Megalakul a Magyar Szocialista Munkás Párt (MSZMP). A munkás és a paraszti rétegeket összefogja, együtt kell hogy építsék a kommunizmust. b., A ‘60-as évek közepe: „Puha diktatúra” korszaka: „Aki nincs ellenünk, az velünk van” Társadalmi megbékélés programja: Hallgatólagos megegyezés a társadalommal. A személyi kultusz enyhülése. 2., Gazdaság: 1968: Új gazdasági mechanizmus, enyhe gazdasági fellendülés. Emelkedik az életszínvonal: „Fridzsider szocializmus”. 3., Kultúra 8 Acél György a párt kultuszbizottságának frontembere (MSZMP-KB). 3 T elve: Nem feltétlenül szükséges a hatalom közvetlen támogatása. • Tiltás: Azokat a kulturális jelenségeket továbbra is tiltani kell, amelyek a fennálló társadalmi rendet támadják. • Tűrés: A humanista alkotásokat meg lehet tűrni a társadalomban. • Támogatás: Az adott társadalmi berendezkedéshez kapcsolódó művészeti alkotások. A

művelődéspolitikába a párt beavatkozott: Párthatározatok: 1974: Közművelődés: a közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai. 1976: Közművelődési törvény: azóta is életben van. 9 IV. A POLGÁRI ÁLLAM OKTÁTÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI: AZ ELEMI NÉPOKTATÁS FEJLŐDÉSE EÖTVÖSTŐL HÓMANIG BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1867-71), TREFORT ÁGOSTON (1872-1888), GR . APPONYI ALBERT (1906-10, 1917-18), KLEBELSBERG KUNÓ (1922-31), HÓMAN BÁLINT (1932-38., 1939-42) Kultusztárca: Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium. Két fontos feladata van  Polgári népoktatás kiépítése, művelt lakosság kialakítása, analfabétizmus megszüntetése  Állam és egyház szétválasztása Az első időben csak e két dologra koncentrál a tárca A közoktatásról beszámolót készít a kultuszminiszter Később, ahogy a modernizáció, a kulturális igény szélesedik, úgy bővül a Minisztérium kulturális feladata is 1867-ben 6 ügyosztálya van (1

egyetem létezik) 1. Katolikus egyház belső ügyeivel foglalkozik, 2 Az egyetem, a felső és középiskolák ügyeivel, 3 Görög-keleti (ortodox) egyház ügyeivel, 4 Protestáns egyház és a zsidó vallás ügyeivel, 5. Világi és egyházi alapítványok ügyeivel, 6 Tudománnyal, művészettel, közgyűjteményekkel, tv javaslatokkal, statisztikák kidolgozásával 1913-ban már 11 ügyosztály van (már 4 egyetem létezik) 1. Katolikus egyház, 2 Összevonják a többi egyházak ügyeit, 3 Közgyűjteményi, tudományos, művészeti ügyek, 4 Felsőoktatási ügyek, 5 Tanfelügyeleti, tanügy-igazgatási, ösztöndíj ügyek (fontos az oktatás állami tanfelügyelete), 6. Állami elemi iskolai oktatás, óvodai oktatás, pedagógusképzések, 7 Oktatási ügyosztály középiskolák számára: polgári felsőnépiskolai, kereskedelmi iskolai, gyógypedagógia ügyei, 8 Alapítványi, egyházi javadalmi ügyek, 9.Ösztöndíj alapítványok vagyonával foglalkozik (Állami

felügyelet), 10 Országos tanítói, tanári, nyugdíj és gyámalap ügyei, 11 Kultusztárca építkezéseinek irányításával foglalkozó ügyosztály (sok építkezés volt: iskolaépületek, múzeumok, könyvtárak, színházak) Kultuszminiszterek: Báró Eötvös József (1867-1871) Életében megvalósultak elképzelései, Polgári oktatás, kötelező népoktatás, Liberális szellemű, művelt politikus, Kiváló szakembergárdával vette magát körül: pl. Szász Károly, Gönczi Pál Trefort Ágoston (1872-1888) Eötvös sógora Közép- és felsőoktatás kiépítése, Egyetempolitika kialakítása, Tanárképzés, művészeti képzés Báró Eötvös Lóránt (1894-95) Eötvös fia, Természettudományos tevékenység, Megalapította az Eötvös Kollégiumot, alapítványt (apjáról), Első, aki a szegények (alsó néprétegek) népoktatását segíti elő Gróf Apponyi Albert (1906-1910) 2× 1917-1918) Az első minisztersége a fontosabb: Eötvösi törekvés

befejezése, 1907 kötelező népoktatás ingyenessé válik, teszik, Egyetemet hozott létre, Konzervatív politikus, Bevezette a magyar nyelv oktatását a nemzetiségi iskolákban Tankötelezettség bevezetése Eötvös József nevéhez fűződik Modern, polgári oktatás bevezetése, 1868. 38 tv cikk (népoktatási törvény), 6-12 éves korig kötelező az iskolalátogatás, Állami tanfelügyeletet állít fel, Kötelező tantárgyak előírása, A 10 tanítói állást képesítéshez köti, A tv. kimondja, hogy minden gyermeknek anyanyelvi oktatásban kell részesülnie Hiánya: (tv.) /az országgyűlés nem fogadta el (felsőház)/ NEM INGYENES A NÉPOKTATÁS 1870-ben Eötvös jelentést készít az országgyűlésnek az oktatás helyzetéről: A tankötelezettek 48%-a jár iskolába, télen ez 34%, 1.132626 fő iskolázatlan, 1 tanítóra 134 gyerek jut, melyből ténylegesen 70 gyermek van jelen, 1712 községben nincs iskola, 10.762 tanítóra lenne szükség, A

tanítók többsége képesítés nélküli, Az elemi iskolából kimaradott emberek 16%-a tudott írni Tanítóképzőket állítanak fel Tanári kar: tehetségeket állami költségen külföldön tanítatnak, majd itthon tanítanak a TK-ban Bizottságot hoz létre, mely a tankönyvek összeállításában, szemléltetőeszközök, valamint egységes felszerelést biztosításában vesz részt 1868. Néptanítók Lapja (hetilap), Célja: a modern tanítói réteg kialakítása, Nemzetiségek nyelvén is megjelenik 1912-13-as tanévben 16.681 népiskola van a történelmi Magyarországon, melynek 2/3 részét a felekezetek tartják fenn (a legtöbbet a katolikusok) Gróf Aponyi Albert a népiskolákkal kapcsolatos feladatokkal foglalkozik A század forduló után INGYENESSÉ teszik a népoktatást Szakképesítéshez kötik továbbra is a tanítói állást Negatív: előírja a nemzetiségek számára a magyar nyelvű oktatást Meghatározza azokat az iskolatípusokat, melyeket az

állami népoktatás keretében fejlesztenek Elemi iskolák, Felső népiskolák, Ismétlő iskolák, Polgári iskolák, Tanítóképezdék Polgári Iskolák: A polgárosodó parasztság és a kisnemesség számára, Célja: az elemi iskolán túl - magasabb műveltséget nyújtson (alacsonyabb jogosultságú középiskola), Népszerű volt Az elemi iskola 4 osztálya után lehetett menni: a fiúknak 6 év, a lányoknak 4 év Minden 5.000 főnél nagyobb településen létre kellett hozni Emelték az általános műveltséget Csökken az analfabétizmus Középiskolák: Felsőoktatás Reformja Trefort Ágoston nevéhez fűződik Középiskola: Gimnázium osztrák mintára - 8 osztályos, Elemi 4 osztályra épül a 8 osztályos gimnázium Érettségit adott, melynek akkor nagy presztízse volt, Drága iskola volt, csak a felsőbb társadalmi rétegek jutottak el odáig (érettségi), Elsősorban egyházi fenntartású gimnáziumok voltak Tanítórendek: bencések, piaristák,

ferencesek, cisztercita 1905-06-os tanév 171 gimnázium van Mo.-on, ebből 118 egyházi (katolikus, református, evangélikus, stb) 1871-ben a középiskolák reformja több részből áll: Állami tanfelügyelet bevezetése, Egységes tanterv és követelmény rendszer Lány középiskolák reformja lánykollégium - alacsonyabb társadalmi rétegek számára Lícium - előkelőbb társadalmi rétegeknek 1875. a lányiskolák közé bejön a gimnázium, 1883 az első érettségizett lányok Reálgimnáziumok létrehozása 1875-ben (Trefort Ágoston) Természettudományos műveltséget ad 2×3 év 1-3 alreál - ipari, kereskedelmi szakképzés 3-6 főreál - (technikusi képzés) 8 osztályos érettségit adóvá alakítja 11 A reál és a humán gimnáziumok feladata az érettségin túl, a felsőoktatásra való felkészítés 1910-ben 34 reáliskola van Egyetemek: 5 db van Budapest Egyetem (katolikus teológiai kar) 1873 Kolozsváron: Ferenc József TE (Trefort Ágoston hozta

létre) Pozsonyban: Erzsébet TE Debrecenben: a háború előtt működik (református teológiai kar) Mindenütt van bölcsész, jogi, természettudományi, orvosi kar Műegyetem: műszaki értelmiségek számára (Trefort hozta létre) Főiskolai szintű intézmények létrehozása Modern tanárképzés, Művészeti képzés, Hittudományi képzés, Jogászképzés (államigazgatási területekre) Művészeti felsőoktatás: Iparművészeti főiskola (Trefort Á.), Festőiskola/akadémia (a képzőművészeti elődje), Zeneakadémia, Színi tanoda Modern tanárképzés: 1873. polgári iskolai tanárképzők (Trefort Á) Magyar nyelvű tisztképzés (eddig csak Bécsújhelyen volt német nyelven) LUDOVIKA AKADÉMIA 1895-ig a nők ne járhatnak egyetemre maximum tanító-, vagy óvónő képzőbe Miniszteri engedély alapján, rendkívüli hallgatóként bizonyos karokra járhattak: Bölcsész, Orvos, Gyógyszerész Jogász nem lehetett A 2 világháború között (1926.) a nők is

egyetemi polgárok Gróf Klebelsberg Kuno Újrakezdés, talpra állítás Jogi tanulmányokat folytatott, sokoldalú egyéniség, szerette a történelmet, a Magyar Történeti Társaság elnöke. Sokirányú tevékenysége van A trianoni tragédia után újragondolta a kultúrpolitikát, nem eredménytelenül, Nagyon jó munkatársakkal vette magát körül, Kiváló vezető volt nagy tudású szakemberekkel dolgozott A bürokrácia legalsó lépcsőfokáról indult, gyorsan halad a ranglétrán, Fontos volt, hogy a ranglétra minden szintjén betöltött szerep volt Tevékenysége: a; elméleti, (b; gyakorlati) A korszak ideológiájának kidolgozása, A korszakot a revízió határozta meg, Munkával, becsületes tevékenységgel előbbre lehet jutni Neonacionalizmus: nem más, mint munkás hazaszeretet, mindenki a saját területén kell, hogy becsületesen dolgozzon Kultúrfölény elve: (reformkori lelemény, Széchenyi fogalmazta meg először) kifejezi a művelt nyugathoz

való csatlakozás óhaját, Magyarországnak a kultúrájával kell kitűnnie a környező nemzetek közül (Hóman: kultúrfölény csak a magyarság rendelkezik kultúrával, nemzetnevelés elve: a szaktudás nem annyira fontos) Miniszteri tevékenység elméleti megalapozása Decentralizáció elve: kulturális élet főváros központúságát meg kell szüntetni, Határmenti területeket kell fejleszteni, Vidéki kulturális központokat kell létrehozni Alföldi gondolat: különösen elmaradott az alföld az alföldön is kulturális intézményeket kell kialakítani Egyetemi gondolat: az egyetemeknek kell élenjárni az előző két probléma megoldásában az egyetem nem csak oktató, hanem kutató intézmény is 12 Fontosnak tartja az egyetemek fejlesztését, A legfontosabb az emberi tőke befektetése, a kulturális színvonal emeléséhez, A természettudományok támogatását alapvető feladatának tartja Emancipáció elve: a nők egyenjogúsításában fontos

lépéseket tett: Óvodafejlesztés, 1926. törvény a lányok középfokú iskolázottságáról rendelkezik Területi és társadalmi emancipáció: Minden társadalmi rétegnek joga van a szükségleteinek megfelelően oktatásban részesülni (népiskola), Azonos kulturális fejlesztéseket kell biztosítani: Város, tanya, kistelepülés (decentralizáció) A művelt nyugathoz kell tartoznunk Gyakorlati tevékenység: Az oktatási reform, az oktatási rendszer teljes reformja a legfontosabb Társadalmi követelmények, tantervek újrafogalmazása Építenek (népszövetségi kölcsönből), Intézményrendszerek létrehozása (népiskolák, középiskolák, óvodák), Az oktatás infrastruktúrájának megteremtése A pedagógusok magas szintű képzése Óvodák szerepe nagyon fontos, mivel nagyon sok nő áll munkába az I. világháború utáni időszakban Budapest külső kerületeiben fontos az óvodák létrehozása (Csepel, Kispest, stb.), illetve vidéken is, mint pl.

Szegeden 1926. Óvodaprogram indulása, Óvónőképzés reformja, A 2 évesből 4 éves lesz (középiskolai szint) 1925-ben kezdődött az elemi népoktatás modernizálása, Elsődleges cél, az analfabétizmus felszámolása (a lakosság 15%-a) Három terület fontos: Alföld tanyásvidékein (Kecskemét, Szeged, Debrecen), A főváros peremterületein, Majorsági iskolák A földbirtokos felelőssége a cselédség oktatása, természetesen anyagi támogatást kap hozzá Az iskolának egy kulturális centrumnak kell lenni, nemcsak a gyerek, de a felnőtt ember számára is 5.000 népiskolai objektum (tanterem, szertár, tanítói lakás, stb) telepítését célozta meg a törvény 1926-30 között meg is valósult 1930 októberében maga Klébelsberg avatta az 5.000 iskolát (Rókusi Iskola, Szeged) Több száz polgári iskola épül fel Klébelsberg minisztersége alatt Középiskolai reform: 1924-ben fiú középiskolai reform, 1926-ban lány középiskolai reform A 8

osztályos gimnázium érettségit ad (humán) 4 elemi után 2 féle gimnázium volt Fiúk: Humán Reál Természettudományos képzés előtérbe helyezésével Lányok: Gimnázium humán érettségit ad Líceum természettudományok, modern nyelvek, stb. Kollégium Az egyetemi politika: (egyetemi gondolat) 1921. Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (Kolozsvárról) 1923. Erzsébet Egyetem Pécsett (Pozsonyból) 1924. Debreceni egyetemi építkezések folytatása A Budapesti Egyetem felépítését (Lágymányos) fontosnak tartotta volna, de támogatás hiányában Szegeden valósult meg 1926-ban 1926-30 között Dóm téri építkezés Szegeden meggyökerezett a felsőoktatás Hittudományi Egyetem, Bölcsészeti, Orvostudományi, Természettudományi, ami Klébelsberg kultúrpolitikájának köszönhető Minden egyetemnek más a profilja (differenciálódás), 1937. Szent-Györgyi Albert nobeldíj 13 V. A POLGÁRI ÁLLAM OKTÁTÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI: A KÖZÉP- ÉS

FELSŐFOKÚ OKTATÁS A POLGÁRI MAGYARORSZÁGON 1945-IG 4. tétel + 1934-ben középiskolai törvény, melyben Egyesíti a középiskolai oktatást, Egyfajta gimnázium van, Magasabb tandíj, Az érettségi mellé alkalmassági vizsgát kapcsol Nem csak a szakmai tudást, hanem a társadalmi megbízhatóságot is vizsgálja az érettségi bizottság Hóman ezt nem tekinti fontosnak Centralizált Egyetem (főváros), A vidékieket be akarta zárni (gazdasági szempont) Nem valósultak meg a központosítási törekvései A természettudományok támogatása elmaradt, helyette a nyelvtudományokat, régészettudományokat támogatta Hóman: nemzet nevelés, ideológiai szempontok (hadi pedagógiai oktatás politika), A tornaórák számát megemelte, Leventeképzés 6-21 éves korig, 1938-tól a nőknek is leventeképzés (elsősegély, ápolás), Katonai képzés 14 VI. AZ OKTATÁS ÁLLAMOSÍTÁSA AZ OKTATÁS ÚJ RENDSZERE MAGYARORSZÁGON 1948 UTÁN 1. Magyar oktatásügy

államosítása: 1941: Hóman Bálint oktatási törvénye: 8 osztályos elemi népoktatás. Ezt a törvényt a háború miatt nem tudják megvalósítani. 1948: Az egypárti diktatúra-rendszer kialakításának befejeződése. Ortutay Gyula: Államosítják a teljes oktatási rendszert. Államosítás jellemzése: • Létrejön egy uniformizált bürokratikus, központilag irányított oktatási rendszer • Az új oktatási rendszer megszüntette az iskolatípusok sokféleségét. A polgári iskolák megszűnnek • Középiskolai oktatás: Gimnázium: 4 osztályos Szakközépiskola: 4 osztályos Szakmunkásképző: 3 osztályos • Az államosítás egyik napról a másikra átmenet nélkül történik. • Erőszakosan cselekedtek a szerzetes tanárokkal szemben. • Az államosított iskolák nem vállaltak folytonosságot az előző iskolákkal szemben. • Nagy hagyományú iskolák vesztek kárba. • Az oktatás fontos része volt az ideológiai nevelésnek. 2.

Tankönyvkiadás államosítása: Az oktatás centralizáltságát segítette elő. Állami monopóliummá válik a tankönyvkiadás. 3. Egyházellenes politika: 1947: A hittanoktatást fakultatívvá teszi a párt. Ebből társadalmi konfliktus származik 1948. évi 33 tc: • A felekezeti pedagógusok állami státusba kerülnek. • 6505 állami iskola kerül állami kézbe. óriási veszteség éri a magyar oktatást 4. Kádár rendszer oktatáspolitikája: 1956 után a tankönyveket és a tantervet modernizálták. 1972: Az állami oktatás helyzete és feladatai címmel kiadványt készítenek. Ebben felmérték az oktatás hiányosságait. 1974: Oktatási törvény: Az oktatás modernizálása. 15 VII. A KÖZÖSSÉG MŰVELŐDÉSI SZÍNTEREI MAGYARORSZÁGON 1867-1974 (A MŰVELŐDÉSI HÁZ JELLEGŰ INTÉZMÉNYEK TÖRTÉNETE) Közösségi művelődés színterei: A dualizmus időszakában az egyesülési jog volt fontos, a gyakorlatban működik, nem iktatják törvénybe (BM

engedélyezi) 1989-ben iktatják törvénybe a rendszerváltáskor az egyesülési jogot 1945-46-ban elkezdik felszámolni az egyesületeket, egyleteket (felülvizsgálatok), Kaszinókat felfüggesztették Ezzel párhuzamosan 1945-48 a szabad művelődés korszaka Különböző pártok szerveznek kulturális programokat, bálokat Demonstrációs rendezvények Meghatározták a művelődési központok éves programját, központi forgatókönyv alapján Kultúrházak létrehozása volt a cél, pl. kaszinókból Tervgazdálkodás bevezetése (5 éves terv) 1950 tanácsrendszer terjed el, A tervgazdálkodás befolyásolja a művelődési házak működését Tervgazdálkodás: 60 Kultúrház építése javaslat 8 kultúrpalota Tárgyalások a pártbizottsággal 2500 kultúrház (Gerő) a törvényjavaslat 3500 1960-ban 2400 kultúrház 1950 - 433 db tanácsi művelődési központ volt, 1960 - 2400 db tanácsi művelődési központ volt A szocializmusban a tömegkultúra színterei a

művelődési házak voltak Kádár korszak: Nem volt kötelező a művelődési házakba való járás, 70-es évekre ki is ürülnek a kultúrházak Klubok, szakkörök, ifjúsági klubmozgalom megteremtése A kulturális intézményekben már nem csak nagy előadó van, hanem klubszobák, kiselőadók is 1974 MSZMP párthatározat, Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai 1976 (5) törvény A közművelődési alapintézmények a művelődési háza, könyvtárak Közművelődési alapellátás Fenntartó: tanácsok (megyei, járási), párt és tömegszervezetek is, szakszervezetek 70-es évek KISZ – ifjúsági házak Úttörőházak: általános iskolás korosztálynak – tanfolyam, szakkörök Fegyveres testületek: tiszti klubok Nagyság: Klub, könyvtár Ehhez rendelt feladatok Klub könyvtár: legkisebb, kistelepüléseken, nagy városok külső kerületeiben Művelődési ház: nagyterem, klubszoba Művelődési központ: felszereltek – pl.

színházterem, szakköri helyiség, kiállítási helyiség Nagyvárosokban, Megyeszékhelyeken, Fővárosban Kultúrházak mellet volt még: - Könyvtár 1950 1700 db 1960 4880 db tanácsi fenntartású 1945 után - Mozi 1950 1550 db 1960 4550 db 16 VIII. A KÖZGYŰJTEMÉNYEK FEJLŐDÉSE ÉS KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON (1867-1874) Múzeumok és könyvtárak a dualizmus időszakában A könyvtárak és a múzeumok nem önállósodnak. A múzeumok elterjedése a polgári korszakhoz kapcsolódik Előtte magán illetve egyházi gyűjtemények léteznek, de ezek nem nyilvánosak 1., Múzeumok: a., Nemzeti Múzeum Széchenyi Ferenc alapította 1802-ben. A nagynyilvánosság számára nyitott volt Egyes gyűjteményekből (régészeti, iparművészeti, néprajzi) jött létre. A Millenniumra önállú gyűjteményt kapnak. 1867-1905-ig 28 új múzeum épül b., Jelentősebb múzeumok • Iparművészeti Múzeum (szecesszió, 1896) • Néprajzi Múzeum (historizmus) • Közlekedési

Múzeum • Mezőgazdasági Múzeum • Természettudományi Múzeum (1872) • Szépművészeti Múzeum (1906) • Nemzeti galéria (1957) c., Vidéki múzeumok • Somogyi Könyvtár • Kecskeméti-, Pécsi-, Győri Múzeum. • Közművelődési egyesületek létrehozása. 2., Könyvtárak: Eredetileg a Nemzeti Múzeumon belől létezett egy könyvtárosztály. Fejlődése következtében létre hoztak egy önálló könyvtárat, amely a levéltár gyűjteményét is tartalmazta • Szabó Ervin Könyvtár: Angolszász típusú kölcsönkönyvtár. • Rómer Flóris: A Magyar Múzeum atyja, létre hozta a Győri Múzeumot. Modern elvei: - Helytörténet tárgyi emlékeinek gyűjtése (pecsétek, zászlók). - Iparművészeti és ipartörténeti értékeink gyűjtése. - Műemlék védelem. II., Közgyűjtemények alakulása a Klebelsberg Kuno minisztersége alatt (1922-31) A magyar kultúra alapvető intézményeit sikerült életben tartani. • Az Országos Levéltár a korszak

kezdetén a Belügyminisztériumhoz tartozott, a kultuszminiszter keresztül vitte, hogy a kultusztárca felügyelete alá került, 1922. évi XVII tc alapján tudományos intézetté vált. A törvény kimondta, hogy az Országos Levéltár tudományos intézet, feladata az iratok őrzése, rendszerezése; szakvélemények készítése; másolatok kiadása; kötelessége a rendszeres történeti kutatás és az ehhez kapcsolódó kiadványok készítése Hóman Bálint kultuszminiszter a 30-as években megszüntette az egyetemet • Nemzeti Színház, Operaház és a Zeneakadémia állami támogatásáról gondoskodott. • A Magyar Tudományos Akadémia vagyona a háború alatt megsemmisült. Először államsegélyt eszközölt, majd törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlés elé 1923. évi I tc tartalmazza: az állam mindenkori kötelezettsége az akadémia támogatása, a politikától való függetlensége, vitás esetekben a legfelsőbb közigazgatási brióság az

17 illetékes. 1925. évi XLVI tc: becikkelyezték a 100 éves akadémia érdemeit és felemelték a mindenkori támogatás összegét. • Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrehozása: Az 1922. évi XIX tc kapcsolta össze az Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a pesti egyetemi könyvtárat. Olyan tudományos egyetem, amely autonóm önkormányzattal rendelkezik, mint önálló jogi személy munkálkodik a magyar tudomány fejlődésén, a benne lévő intézmények saját önállóságukat megőrzik. A bethleni konszolidáció idején a Gyűjteményegyetem a hozzá kapcsolódó intézményeket fenn tudta tartani és tovább tudta fejleszteni 18 IX. A MŰVÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA JELLEMZŐI Művészet és kommunikáció 1., Visszatükrözés - kommunikáció: A visszatükrözés meghatározza a kommunikációt: Visszatükrözés - kommunikáció. Kommunikáció - visszatükrözés Ez az

emberi tudat visszatükrözésének sajátossága. Amikor beszélünk, illetve dolgozunk olyan fogalmi és jelapparátust használunk, amelyet nemzedékek százai munkáltak ki. 2., A művészet szerepe: Az embereknek, hogy a való világ képét megalkossa: • elemeznie kell: részekre szedni és külön elemezni őket. Az elemzés folyamán szét kell választania a dolgokat és a folyamatokat. • össze kell rakni a valóság elemeket. Az összerakás folyamatában látják a művészi gondolkodás legfőbb sajátosságait Tudomány és művészet: A művészet és a tudomány abban különbözik egymástól, hogy másként foglalják össze a nagy egységeket. A tudomány általánosít, a művészet egyes dolgokon keresztül próbálja megmutatni az általánost. A művészet különnemű dolgok közt tár fel összefüggéseket Az esztétikum, mint kommunikációs forma Roman Jacobson szerint: Amikor beszélünk szelektálunk és kombinálunk. A választás elve az ekvivalencia

A kombináció elve a szekvencia A szelekció - kombináció, ekvivalencia - szekvencia mechanizmusa minden nyelvi folyamatban érvényesül Minden kommunikációnak van esztétikai oldala, minden műalkotásnak van hétköznapi kommunikációs vonása. Jelrendszerek: A kommunikációs elmélet és a szemantika megkülönböztet elsődleges (természetes nyelv) és másodlagos (tudományos és művészeti nyelv) jelrendszereket. A másodlagos fokozott bonyolultságot jelöl. A művészeti kommunikáció sajátosságai: A művészeti kommunikáció saját törvényei alapján épül fel. A művészeti alkotás önállóvá vált A társadalom esztétikai praxisa, a mindenkori kultúra része. Nem a fogalmak, hanem a különösség révén történik a kommunikáció. A művészeti kommunikáció közös jellemzői: • Nem kapcsolatosak, a társadalom anyagi fennmaradásával. • A művészeti kommunikáció jelrendszerei kódjaikban az esztétikai törvényeknek vannak alárendelve. A

Jacobson modell itt is érvényesül, de az ADÓ = MŰVÉSZ és a VEVŐ = BEFOGADÓ. A művészeti alkotás és befogadás modellje: A művész az adott jelrendszerével kódolja a saját mondanivalóját, ez az üzenet pedig eljut a befogadóhoz. Szükséges a jelrendszer ismerete. Mindig késleltetett kommunikációról van szó (kivéve: előadóművészet). A művészetnek sajátos funkciója van a társadalomban, eredeti funkcióját elvesztette. A prekapitalista társadalmakban a művészet a mindennapokhoz tartozott. A kapitalista társadalomban a művészet önállóvá válik, kivéve: építő-, színház- (eredetileg fikcióként jött létre), film-, fotóművészet. A művészeti kommunikáció legfontosabb vonásai: 19 • Teljesség A művészet mindig a való világ képét kívánja nyújtani. Felmutatja a század önnön arculatát A részletben is az egészet kell ábrázolnia az ember szempontjából A klasszikus festészet tulajdonsága, hogy a képen

valamilyen fő színnek meg kell jelennie Más esetben a festő egyes színárnyalatokat tudatosan kihagy a festményből, de ekkor a kihagyásnak külön jelentősége van. • Egység A művészet katartikus hatása a dolgok közötti rejtett üzenet felismerése. Montázstechnika • Arány Forma: az a viszony, amelyben a tartalom részei egymással arányban állnak. 20 X. A SZÍNHÁZ HELYE A MŰVÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓN BELÜL A MAGYARORSZÁGI SZÍNHÁZHÁLÓZAT KIÉPÜLÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN 1. A színház helye a művészeti kommunikációban: 2. Színházak Polgári társadalom legfőbb jellemzője a színházak elterjedése. Színházhálózat kiépítése: Színjátszás és színdarab írás fejlődése a., Népszínmű megjelenése A reformkorban jelenik meg először. Progresszív hatással van a kiegyezés előtt, kiegyezés után ellappadnak. Az egyszerű néprétegek számára írták A századfordulóra megszűnik b., Operett Francia országból indul ki.

Polgári rétegek műfaja (bécsi operett) A századfordulóra megszületik a magyar operett: A színjátszás mértékét jelentősen növeli. A nemesi rétegeket gúnyolják ki. c., Francia polgári színmű Általában szerelmi háromszöget dolgoz fel. Jelentősebb írók: Molnár Ferenc, Bródy Sándor. Színházak fajtái: a., Nemzeti Színház (1837) Az állam kezébe került (1840-ben). Magyar nyelvű színjátszás történt Operát, táncos műfajokat prózai darabokat játszottak A kegyezés után: • Erkel Ferenc az operai részt, Szigligeti Ede és Paulai Ede a prózai részt irányítja. • Fellendül a Nemzeti Színház. Az opera népszerű műfajjá válik, mert nem szükséges a nyelv ismerete a megértéshez. • Főleg a nemesek körében népszerű. b., Új önálló Operaház létrehozása: Ybl Miklós tervezte (1884). Az első zenés színház, önállósodik az operatársulat Pénzarisztokrácia színháza c., Népszínház (1875) Szegényebb néprétegek

számára épült, Itt általában népszínműveket adnak elő. d., Vígszínház Polgárság igényeinek megfelelően jön létre. e., Népopera (1911) Ma az Erkel Színház Színház építés Az Osztrák Magyar Monarchia egész területén kiépül a színházak rendszere. Színház építési hullám: • 1889: 302 állandó színház Európában. • 1914: 1500 állandó színház Európában. • A Feller és Hellner iroda által épülnek az Osztrák Magyar Monarchia területén a színházak. (szegedi, kecskeméti, debreceni, víg, aradi, kolozsvári). Vidéki színjátszás fellendülése is megfigyelhető ebben az időszakban, de állandó társulat kevés helyen van. Jellemző módon a színjátszást is a Belügy Minisztérium felügyeli 1907-től a Kultusz Minisztérium fennhatósága alá kerül a színjátszás. 21 XI. A KULTÚRA ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE A KOMMUNIKÁCIÓ JELRENDSZEREI. I., Kultúra: Kultúra: mindazon ismeretek, értékek,

reflexek szellemi és érzelmi beidegződése, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció folyamán részint észrevétlen, részint megfigyelhető módon elsajátít. (Józsa Péter) Az emberi élet teljességét átfogó kultúra II., A kommunikáció fogalma, jellemzői A., Eredete Communis latin szóból származik, jelentése közzététel. Communication: gondolatok közlése a hallgatókkal. B., Köznyelvi kommunikáció 1., Emberi kommunikáció Információ csere különféle nyelvrendszerek segítségével. Hírközlés Az emberi kultúra közvetítésére szolgáló rendszer. A mindenkori társadalmat felfoghatjuk kommunikációs rendszernek. A társadalmi élet feltétele a kommunikáció 2., Biológiai, természeti kommunikáció Emberi test működése: agy információt ad a testnek. Állatok kommunikációja: létfenntartás, delfinek, méhek 3., Technikai kommunikáció

Számítógép. Az emberi kommunikáció eszközei: Nyelv legfontosabb, Öltözködés, Művészeti ágak, Közlekedési táblák, Sípjel Verbális: emberi nyelven megvalósult közlés, Nem verbális: mimika A kommunikációt kísérő jelenségek jelrendszere a metakommunikáció nem verbális Kommunikációs modell: Jakobson (nyelvész) modellje alapján értelmezzük: VISSZACSATOLÁ ADÓ KÓDOL ÜZENE CSATORN DEKÓDOL VEVŐ ADÁS Környezet meghatározó Kódolás: jelrendszer (emberi hangok, zenei hangok) Csatorna: fizikai közeg, ahol az információ áramlása megtörténik (pl.:levegő) Dekódolás: megérti, értelmezi Fontos: Azonos legyen a jelrendszer, Ha a visszacsatolás megvalósul, akkor szimmetrikus kommunikációról beszélünk, A tömegkommunikációban (rádió) általában nincs visszacsatolás, kivétel az interaktív műsorok 22 A kommunikáció biztosítja az emberi kultúra folyamatosságát A kultúra és a kommunikáció nem választható

szét, szorosan összefügg A kultúra nincs kommunikáció nélkül, mivel eredményeit nem tudnánk vitatni, illetve a kultúra meghatározza a kommunikációt XII. A KULTÚRA UNIVERZÁLIS JELENSÉGEI AZ ÜNNEP, MINT A KULTÚRA UNIVERZÁLIS JELENSÉGE. AZ ÜNNEPEK CSOPORTOSÍTÁSA (PÉLDÁKKAL) Kulturális univerzálék: Vannak olyan jelenségek, amelyek tértől és időtől függetlenül minden kultúrában jelen vannak. Ezt a kultúra univerzális jelenségeinek nevezzük. Kulturális univerzálék: 1. Eszközkészítés 2. Gyógyítás 3. Temetkezés 4. Nevelés 5. Ünnepek: - Az ünnepi tér és idő: Elválik a hétköznapoktól. Az ünnep időpontja előre meghatározott, ideje lehet rövid (pl házasságkötés) vagy hosszú (ramadán). Átmenetileg helyre állítja a múltat megfelelő rítusok, szertartások útján. Az ember az ünnep alkalmával felhalmozza magának a fellelhető jövőt A várakozás ideje az ünnepi kultúra jelentős része. Jelentős az ünnep

előestéje: vigília Szertartás: ismétlődik és hagyományozódik. Hétköznapi: evés, ivás - Gyakorisága: * Periodikus: Közösségi élethez kapcsolódik. * Nem periodikus: Egyén ünnepei, egyszeri ünnepek. - Fajtái: * Egyéni: A népi ünnepekkel együtt fejlődtek ki az egyén ünnepei. Az egyéni ünnepeket átmeneti rítusoknak nevezzük (szüli nap, esküvő, stb) Az egyén ünnepei a közösség által nyernek értelmet * Közösségi: - Népi: A népi ünnepek tradicionális ünnepek. Természet nagy fordulópontjai (pl szilveszter) Az évet kultikus egésznek tekintették, a változásait megünnepelték (pl tavaszi napforduló) - Hivatalos: A népi ünnepek mellett megjelennek a hivatalos ünnepek is. A hatalom önkényesen jelölte ki Állami: Az állam és az egyház kölcsönösen támogatták egymást. Az állami ünnepeknek politikai funkciójuk volt (okt 23) Egyházi: Az egyházi és népi ünnepek egybekovácsolódtak. A kultúra univerzális jelensége

tértől és időtől függetlenül jelen van ÜNNEPI TÉR: Az a helyszín, ahol lezajlik az ünnep (pl. templom) IDŐ: Az az idő, amikor kezdődik az ünnep (naptárkészítés, csillagászat) AZ ÜNNEPHEZ FÜZŐDŐ TEVÉKENYSÉGEK: Nem periodikus ünnep: esküvő, temetés (sorsforduló ünnep) Periodikus ünnep: szülinap, házassági évforduló, politikai ünnep (március 15.) Az ünnep időtartama: néhány perctől több hétig A várakozás az előkészület ideje (ADVENT – várakozás) 23 VIGÍLIA: az ünnepet megelőző est, előest Csoportosítása: ÜNNEP KÖZÖSSÉGI (vallás) EGYÉNI (születés, házasság, párválasztás, átmeneti rítusok) NÉPI (nem változik, legősibb) HIVATALOS EGYHÁZI (hagyományos) ÁLLAMI 24 XIII. A VALLÁS ÉS A HITVILÁG, MINT A KULTÚRA UNIVERZÁLIS JELENSÉGE VALLÁSI SOKSZÍNŰSÉG A DUALISTA MAGYARORSZÁGON Tértől és időtől függetlenül jelen vannak az emberiség kultúrájában A kultúra univerzális jelenségek

♦ Eszközközlés ♦ Nevelés ♦ Gyógyítás ♦ Temetkezés ♦ Jelrendszerek ♦ Ünnep, vallás Jelrendszerek: Természetes emberi nyelv Öltözködés (nemverbális) Gasztronómia Metakommunikáció Művészeti kommunikáció Metakommunikáció (gesztus nyelv): hangsúly, hanglejtés, mimika Öltözködés: egy adott kor képi kifejeződése, társadalmi viszonyokat tükrözi, tükrözheti Esküvői ruha, Gyászruha, Rendőr-, tűzoltó-, katonaruha Sport mezek Formaruhák (PGSM, áruházlánc, gyorsétkezdék) Önálló jelrendszer az öltözködés, mely kommunikatív funkciókkal bír, illetve praktikus funkciókat lát el (időjárás) Egységnyi közlemény az öltözet tetőtől-talpig A gasztronómia jelrendszere kultúránként meghatározó ♦ Ételfogyasztás Amerika Ázsia / Távol kelet kukorica rizs ♦ Vallási jelenségek (böjt, ünnepeken előirt ételek) Étkezési körülmények kultúrája:  Sorrend  Helye (asztal, térdelve)  Mivel (evőeszköz,

pálcika) Főzés: elemi ízek összetett ízzé szervezése Kultúránként változik (magyar, francia, kínai, görög, olasz konyha) Gasztronómia jelrendszer (praktikus és kommunikatív) A művészet jelrendszerei: Modellje Jakobson modell alapján Adó Művész Kódolás Alkotás Üzenet Műalkotás A jelrendszer ismerete fontos (adó-vevő) Visszacsatolás: csak az előadóművész Csatorna Csatorna Európa gabona Dekódolás Befogadás Vevő Befogadó 25 Csatorna: pl. filmvetítő, kiállítóterem 26 XIV. AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM VISZONYÁNAK ALAKUILÁSA MAGYARORSZÁGON 1867-TŐL NAPJAINKIG A KATOLIKUS EGYHÁZ TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI SZEREPE A POLGÁRI MAGYARORSZÁGON I., A felekezetek fajtái: A történelmi Magyarország jelentős része katolikus Vallási megosztottság: Római katolikus 49,3 % Görög katolikus 11 % Református 14,3 % Evangélikus 7,1 % Görög keleti (ortodox) 12,8 % Állam és az egyház szétválasztása: Még 1848-ban elkezdődik.

Megszűnik a romai katolikus vallás, mint állam vallás, a többi vallással egyenértékűvé válik, de ez az egyenlőség csak korlátozottan érvényesül: Bevett felekezetek: Az államtól politikai és pénzügyi támogatást kapnak. Egymáshoz mérten jogilag egyenlők Elismert felekezetek: Nem kapnak politikai és pénzügyi támogatást az államtól, de működhetnek (izraeliták). El nem ismert felekezetek: Törvényen kívüliek, nem működhetnek. 1868: a kiegyezés kora Az állam és az egyház szétválasztása. - Egyház politikai törvények: Jogilag befejeződik az állam és az egyház szétválasztása: Polgári házasságot kötelező kötni A vegyes házasságokból született gyerekek vallását a házasság előtt közjegyző ellőtt választják ki a házastársak. Polgári anyakönyvezés II., Polgári oktatási rendszer kialakítása - A polgári állam érdekelt, hogy minél magasabban művelt alattvalói legyenek. - Kialakul a polgári oktatási rendszer.

Megszűnik az egyház oktatási monopóliuma - Állami oktatási rendszer: tankötelezettség. - A Vallási és Közoktatási Minisztérium foglalkozik a vallási és kulturális ügyekkel (kultuszminisztérium). - Kultusz minisztérium: számú ügyosztálya: élén a katolikus főpap áll. 2. Számú ügyosztálya többi vallás Megindul a modern polgári oktatás a kultuszminiszter vezényletével. KATOLIKUS SZERVEZETEK ÉS MOZGALMAK A Katolikus szervezetek és mozgalmak a 19. század második felében indultak meg Nem vonzottak nagy tömegeket Katolikus Néppárt: tömegszervezet A Katolikus szervezetek csoportosítása funkciójuk szerint: Hitbuzgalmi egyesületek: Jézus Szíve Társaság Diákegyesületek: Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete: Emericana Katolikus szociális mozgalmak: karitatív tevékenységek: Szociális Testvérek Társasága Gazdasági jellegű mozgalmak: Keresztény Szociális Szakszervezet. Hivatásrendi szerv 27 Tudományos és irodalmi

intézmények: Szent István Társulat. ISKOLA MONOPÓLIUM ÉS POLITIKAI SZEREP VÁLLALÁS A katolikus egyház ideológiai befolyásolásának bázisa az iskola volt. 1868: Eötvös féle népiskolai törvény: Elismerte az egyházak jogát iskolák alapítására és fenntartására az állam ellenőrzése mellett. Felügyeleti szerve: A Katolikus Tanügyi Tanács A katolikus egyház szervez részét alkotta a polgári rendszernek. Az egyház azonosult a hatalommal A lelki pásztorkodást végző papok politikai szerepvállalását külön engedélyhez kötötték A katolikus egyház a törvényhozó hatalomban részt vett 1919: A keresztény párt részese lett a kormány hatalomnak. A koalíciós kormányzás a bethleni korszak végéig tartott. A vallási és közoktatásügyi tárca betöltése; hadseregen belüli lelki pásztorkodás 28 XV. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, JELLEGZETESSÉGEI AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ FORRADALMAI. A kommunikáció fogalma, jellemzői I.,

Eredete Communis latin szóból származik, jelentése közzététel. Communication: gondolatok közlése a hallgatókkal. II., Köznyelvi kommunikáció 1., Emberi kommunikáció • Információ csere különféle nyelvrendszerek segítségével. • Hírközlés. • Az emberi kultúra közvetítésére szolgáló rendszer. • A mindenkori társadalmat felfoghatjuk kommunikációs rendszernek. A társadalmi élet feltétele a kommunikáció. 2., Biológiai, természeti kommunikáció • Emberi test működése: agy információt ad a testnek. • Állatok kommunikációja: létfenntartás, delfinek, méhek. 3., Technikai kommunikáció * Számítógép. III., Az emberi kommunikáció jellemzői • Az állatoknak kell kommunikálni (ösztönös, a létfenntartás miatt), az ember akar kommunikálni (gondolatcsere). • Beszédnyelv • Fogalmi gondolkodás (bonyolult magas színvonalú gondolkodás) • Elsődleges eszköze a nyelv. • Létezik a nem verbális kommunikáció: -

Test beszéd. - Keleti kultúrákban a mozgás. • Az emberi kommunikáció szorosan összekapcsolódik az emberi kultúrával, legfőbb megőrzési módja. • Az információk kommunikáció útján öröklődnek generációról generációra. Az emberiség kommunikációs forradalmakon ment keresztül I., Az emberi gondolatcsere és beszéd megjelenése A kisgyermek egy kultúrát, információs halmazt sajátit el, az ősember pedig ezt kifejlesztette. Társadalmi háttér: Az ősközösség kialakulása. Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot megjelenése Szorosan kapcsolódik a beszéd kialakulása a munkavégzéshez Az evolúciós fejlődés felsőbb foka. Biológiai feltételei: • Homo Erectus faj kifejlődése. • Agytérfogat növekedése. II., Az írásbeliség megjelenése Az állam megjelenése, illetve a magántulajdon megjelenésének szerepe nagy Előzményei: képírás (barlangrajz) Igényük van a valóság rögzítésére Később a rajzok

egyszerűsödtek Lassan eljutunk a képíráshoz – piktogram 29 Nap meleg piktográfia Képírásból fejlődött: Hieroglifák Ékírás Fogalomírás (ideográfia, írásjele: ideogramma) Egy írásjel egy fogalmat jelöl, ilyen a mai kínai írás is  Szótagírás: egy jel egy szótagot jelöl, jelent; ilyen a mai Japán írás  Hangjelölő írás: mi is ezt használjuk     Fajtája: Görög Föníciai abc Cirill betűs Írásmód Elterjedése K. Európa Arab Rómaiak Latin betűk kialakítása, elterjedése Ny Európában Katolikus egyház latin kereszténység latin betű III., Könyvnyomtatás forradalma 1., Társadalmi háttér: Polgári átalakulás, kapitalizmus kifejlődése. Megnő a társadalom információs szükséglete 2., Gutemberg: A könyvnyomtatás elterjedése Európában. Olcsó és gyorsan előállítható könyveket készítenek Csökken az analfabétizmus Nő a társadalmak könyvszükséglete 3., Biblia fordítások:

Tóthfalusi Kis Mihály, Károlyi Gáspár. IV., Elektromos hírközlés, tömegkommunikáció forradalma 1., Társadalmi háttér: Polgári átalakulás, polgárosodás. A polgári állam felvállalja a polgárok oktatását Az urbanizáció következtében sokkal több írni és olvasni tudókra van szükség A gazdasági élet kibontakozásával szükség van az információ gyors áramlására. 2., Sajtó kialakulása: Nyomdászat fejlődése, gőzzel hajtott nyomdagép feltalálása, ez a XVII-XIX. században terjed el. A nyomdászatban minőségi változás áll be Megjelennek a sajtóhoz hasonló termékek, a hírlevelek. 3., Sajtó fejlődése: Havi lapok, hetilapok, napilapok. 4., A modern sajtó három ismérve: • aktualitás, az érdeklődés felkeltése. • publicitás, nyilvánosság számára, mindenkinek. • perioditás, meghatározott időnként. V., Információs forradalom • Elektronikus nyomdagép kifejlesztése. • Számítógépek megjelenése. 30 •

Hálózatok létrehozása. 31 XVI. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ FORRADALMA AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ TÖRTÉNETÉBEN. A MODERN POLGÁRI SAJTÓ KIALAKULÁSA 1848 március 15.: Sajtószabadság kikiáltása Az áprilisi törvények szentesítik a sajtószabadságot: • Magyarországon a gondolatait bárki szabadon terjesztheti. • Sajtóvétség köre: Az uralkodóval illetve a katolikus egyházzal szemben elkövetett sajtóvétség esetén pénzbírságot szabnak ki. Kiegyezés kora: • A cenzúra megszüntetése • Sajtószabadság, mint polgári jog. • A kiegyezés előtt nem volt szabad iparág a nyomdászat, 1868 után bárki alapíthat nyomdát. • Polgári kultúra fejlődése: - Információ igény növekedése. - Fizetőképes keresletet nyújt. - Értelmiségi szabad foglalkozások megjelenése pl.: újságírás I., A forradalom és szabadságharc sajtója (1848-1849) 1., A sajtószabadság törvénybe iktatása 1848 márc. Kossuth javaslatát az Ellenzéki Kör a szabad

sajtó igényével egészítette ki Az Ellenzéki Kör elfogadta a Tizenkét Pontot. A márc 15-én a Bécsbe induló küldöttség javaslatába a sajtószabadság követelését is belevették, de a sajtószabadság kivívása forradalmi úton történt. A forradalmi választmány a helytartó tanácshoz ment, amely hozzájárult a cenzúra eltörléséhez. Az újságok ettől kezdve cenzúra nélkül jelentek meg A polgári szabad sajtó törvénybe iktatása: A sajtóvétség megtorlását egy ideiglenes bizottságra és bíróságra bízzák. A sajtóvétséget pénzbírsággal v maximum 6 évig terjedő börtönnel büntették azt, aki a király személyét sérti, vagy aki a hatósági ill magán személyt rágalmaz. A sajtószabadság kivívása az újságok számának gyors elszaporodását eredményezte 2., Konzervatív lapok A forradalom kitörésekor 6 magyarnyelvű politikai újság jelent meg. A lapok többsége konzervatív és kormánypárti volt. Ellenzéki és

liberális lapok a Pesti Hírlap és az Erdélyi Híradó voltak. Nemzeti újság elsőnek számolt be a forradalom eseményeiről, közölte a Tizenkét Pontot és a Nemzeti dalt. 3., Pesti Hírlap II., Nemzeti vagy polgári sajtó - szembeállítás és kiegyenlítődés (1849-1878) 1., Technikai és társadalmi feltételek: nyomdák, előfizetők és hirdetők a., Nyomdák: b., Könyv kereskedések: c., Előfizetők: Az 50-es évek elején néhány száz lehetett. Kizárólag egyének voltak a lapok előfizetői Számuk az 50-es évek végére megduplázódott. Már nemcsak magánszemélyek, hanem társulatok, egyletek is megrendelők sorába tartoztak. d., Hirdetések: Kevés hirdetés volt a lapokban ( a Budapesti Hírlap tekintélyes összeghez jutott a hirdetések által, a katolikus Idők Tanúja még nem közölt hirdetéseket ). 2., A hivatalos újságírói pálya kialakulása A szerkesztők és az újságírók fizetettsége megemelkedett. Bécs versenye is hatott a magyar

sajtóra. 32 Leghíresebb újságírók és szerkesztők: Kecskeméthy Aurél: Falk Miksa: Jókai Mór :. 7., A kiegyezés korának jellemző lapjai (1867-1878) A kiegyezést követő öt évben a kormánypárthoz közel álló sajtó volt a legszínvonalasabb napilap (Pesti Napló, a Reform) . III., A magyar sajtó liberális aranykora (1878-1918) A gazdasági fejlődés erősítette a technika szerepét. Az olvasni tudó lakosság számának növekedése a sajtó gyors fejlődését eredményezte A lapkiadás üzletté válik Megjelennek a riporterek A század végére létrejönnek azok a feltételek, amelyek lehetővé tették a világsajtó kialakulását 8., A modern magyar publicisztika ősei és hősei a., Mikszáth Kálmán: Szegedi Napló és az Ország - Világ c. lapoknál kezdte pályafutását Majd a Pesti Hírlap munkatársa volt. e., Ady Endre: A radikális magyar újságírás úttörője volt. Irt a Debreceni Főiskolai Lapokban, a Debreceni Hírlapban, a

Budapesti Hírlapban, a Nagyváradi Naplóban A Budapesti Napló, a Pesti Napló, a Jövendő, a Világ és a Népszava munkatársa volt. A Nyugat elsősorban verseit közölte. g., Móricz Zsigmond: Az Újság belső munkatársa. A falu életét, a szegény ember nyomorát, a katonák sorsát hitelesen és megrendítően írta le. A Nyugat szerkesztője volt Babitscsal h., Heltai Jenő: Magyar Hírlap és a Pesti Hírlap munkatársa. j., Kosztolány Dezső: Újságíróként működött egész életében. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa lett. A Hétnél és a Nyugat munkatársa volt 1911-től a Világ belső munkatársa 1918ban Hatvany Lajossal, Karinthy Frigyessel és Tóth Árpáddal együtt szerkesztette az Esztendő c. lapot Az Új Nemzedék majd a Pesti Hírlap munkatársa volt haláláig A Budapesti Napló munkatársa lett, ő a jelenkrónikása és történetírója. k., Krúdy Gyula: