Biológia | Tanulmányok, esszék » A biológia legújabb forradalma, előadás az intelligens tervezés elméletéről

A biológia legújabb forradalma Előadás az intelligens tervezés elméletéről 2006. szeptember 27 Az előadás témái Az intelligens tervezés gondolata a filozófiatörténetben 1. 2. A biológiai információ eredete 3. Ki tervezte a tervezőt? 1. A tervezési szemléletmód története • • • • • • • Monoteista világképek Arisztotelész (i.e 348-322) Szókratész (i. e 470-399) Platón (i. e 428-348) William Paley (1743–1805) Charles Darwin (1809-1882) F. C S Schiller (Oxford, 1897): „intelligens tervezés” • Polányi Mihály (1967): „egyszerűsíthetetlen mechanikus szerkezetek az élőlényekben” A modern tervezéselmélet  Természettudósok és tudományfilozófusok dolgozták ki az 1970-es évektől.  Alapját a fizika, a csillagászat, az információelmélet a biokémia és más társtudományok felfedezései képezik.  Az ezredfordulóra világméretű alternatív tudományos irányzattá vált. Mivel

foglalkozik az elmélet? „Az intelligens tervezés a természet olyan mintázatainak tanulmányozását jelenti, amelyek egy intelligencia működésének eredményeként magyarázhatók meg a legjobban.” (William Dembski) William Dembski matematikus Phillip Johnson jogász Jonathan Wells biológus Michael Behe biokémikus Stephen C. Meyer tudományfilozófus Az intelligencia befolyásának jelei • Egyszerűsíthetetlen komplexitás • Specifikus összetettség, információs mechanizmusok • Az univerzum finomhangoltsága Egyszerűsíthetetlenül komplex  az a rendszer, amely egymáshoz jól illeszkedő elemekből épül fel, s ezek mindegyike szükséges a rendszer működéséhez.  A természetes kiválasztódás nem hozhatott létre egyszerűsíthetetlen komplexitású rendszereket, mivel az előnyös funkció csak akkor tapasztalható, mikor már valamennyi alkatrész a helyén van. Az E. coli baktérium ostorának hajtómotorja További

példák: az immunrendszer, a véralvadás folyamata, stb. 2. A biológiai információ eredete Amit a fehérjékről tudni kell A sejtek „építőkockái”.  Egy egyszerű sejtben is több ezer féle fehérjemolekula található.  Sok különböző funkció: a sejt belső váza; enzimek; energiatermelés; a sejt „takarítása” stb.  Az egyes feladatok ellátását az adott fehérje pontos háromdimenziós formája teszi lehetővé.  A fehérjéket aminosavak láncolata alkotja Húszféle aminosav szerepel a láncokban.  Több száz, vagy több ezer aminosav kapcsolódik egymáshoz.  Ha a sorrend rossz, a lánc használhatatlan!  Egy adott fehérjében az aminosavaknak meghatározott számban, sorrendben és szerkezetben kell egymáshoz kapcsolódniuk.  Az aminosavak precíz sorrendje határozza meg a fehérjemolekulák felépítését és funkcióját. A fehérjék valószerűtlensége Az aminosavak elviekben sok milliárdnyi

sorrendben követhetnék egymást.  Egy 500 aminosavból álló lánc esetén pl. a lehetőségek száma 20500, azaz 10650!  Ezek közül csak néhány hasznos biológiailag.  Hasonlat: az ABC betűinek is csak bizonyos kombinációi értelmesek.  Lenni, vagy nem lenni, ez itt a kérdés.  viLn eagy tésed,m a klenen, niz t iérn.  tei, eagéyd sniemé lenk,ni vzn tL a nr.  netki ivray n,e tla enLésne ,z gidn ém.  , nen vakn dégy zLénetm ilei,e nit ars.  ien, tivg én,nm é rdnlenas Lez ykeit a.  yLeeaié, v na znm knlen e, iitt srdégn. 1,46*1037 A megoldás hiánya „Az üres spekulációk és vitatkozások, amelyek az utóbbi tíz-tizenöt évben az élet keletkezésének módjáról nyilvánosságra kerültek, túlságosan naivnak és eredménytelennek bizonyultak. Úgy látszik, a probléma megoldása ugyanolyan távol van, mint bármikor korábban.” (William Thorpe, Cambridge University) Hogyan jöttek létre a biológiailag

hasznos fehérjék? 1. Véletlenül? NEM 2. Szükségszerűen? NEM 3. Természetes szelekcióval? NEM 4. Intelligens tervezéssel? Növekvő tanácstalanság „Az élet földi keletkezésével kapcsolatban minden titok előttünk, és úgy tűnik, minél nagyobb a tudásunk, annál rejtélyesebb lesz.” (Nicholas Wade, a New York Times szakírója. 2000 június 13 ) A fehérjeszintézisről Az aminosavláncok felépítéséhez szükséges kód a DNS molekulában található. Átírás, transzkripció Az univerzális kód (RNS) a második betű az első betű a harmadik betű Fordítás, transzláció Összegzés a genetikai információról  Egy szaporodóképes sejthez több ezer alkotóelemre, és egy ezeket összeállító komplett információ-feldolgozó rendszerre van szükség.  A materialista elméletek nem képesek számot adni sem az összetevők, sem az információs mechanizmus eredetéről.  A fehérjék és a

DNS kölcsönösen feltételezik egymást. Nem létezhetnek egymás nélkül  „Információ nem jöhet létre véletlenül, hanem mindig tudatos közlőtől származik.” 3. Ki tervezte a tervezőt? William Dembski: Signs of Intelligence (Az értelem jelei) „Támogatói úgy tekintenek az értelmes tervezésre, mint olyan tudományos programra, amely az értelmes okok hatásait vizsgálja. Vegyük észre, hogy az értelmes tervezés az értelmes okok hatásait, nem pedig magukat az értelmes okokat kutatja.” Sríla Prabhupáda „Az érzékekkel felfogható világban három dolgot észlel minden intelligens ember: az élőlényeket, a megnyilvánult világot és ezek legfőbb irányítóját. Az okos ember láthatja, hogy sem az élőlény, sem a jelenségek világa nem a véletlen műve. A teremtés rendje és szabályozott működése egy háttérben rejlő, intelligens agy tervére utal.” (Bhágavatam 2.52) Védikus devolúció Elsődleges tervező

Közvetítők Különböző fajok A védikus világkép alkotóelemei Anyag  Energia  Információ  Anyagtalan tudat  A végső forrás  Köszönöm a figyelmet! A Védikus Tudományok Kutatóközpontja Isvara Krisna dász / Tasi István tasi.istvan@pamhonet www.szkepszishu