Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Borsos Gabriella - Nemzetközi bankműveletek

Vázlatok a Nemzetközi bankműveletek című tárgyhoz K é s z í t e t t e : B o r s o s G a b r i e l l a b g a b i @ t a n c s i c s - o h a z a . s u l i n e t h u NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 1. előadás 2000. február 10 Jegyzet: Vizsga: Gellért Andor: Külgazdasági pénzügyek (KJK, 1993.) Devizakódex (1995. évi XCV tv a devizáról) 6/1997. MNB rendelkezés Írásban. A külkereskedelmi tevékenység fejlődése 1947-1967:  kötött tervutasításos gazdálkodási rendszer  a külkereskedelmi tevékenység is eszerint működött, állami monopólium volt  1-1 termékre, tevékenységre alapítottak vállalatokat  néhány szak-külkereskedelmi vállalat bonyolította a külkereskedelmet  az ’50-es évek közepén 9 nagy iparvállalat önálló külkereskedelmi jogot kapott • a rendszer merev volt • nem kaptak információkat • közvetlenül piacra léphettek 1968-tól:  új gazdasági mechanizmus  nagyobb lehetőségek

Magyarországnak a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásban  indirekt szabályozási rendszer volt a.) devizához kapcsolódó monopóliumok liberalizációja nehezebben indult meg b.) profilkötöttség nélküli, ún generalimpexek megjelenése (ezek bármilyen ügyletet lebonyolíthattak) • a vállalatok számára szerződéskötési kényszert írtak elő a szak-külkereskedelemi vállalatokon keresztül • bizonyos lazítás történt, de nem túl sok ’80-as évek elejétől:  kereskedőházak megjelenése  egyre több vállalat kérhetett eseti jelleggel külkereskedelmi jogot, melyhez technikai, tárgyi, személyi feltételek szükségesek 1988. január 1-től:  alanyi jogon bármelyik cég folytathat külkereskedelmet • cégbírósági bejegyzésnél a tevékenységet fel kell tüntetni • MNB-hez be kell jelenteni  ekkor vezették be az ÁFÁ-t  privatizációs törvény  1991. évi XVIII tv a számvitelről  törvény a gazdasági

társaságokról  a hiánygazdaságból a kínálati piacgazdaságba léptek át a cégek  1988 előtt a külkereskedelemmel foglalkozó cégek száma nem érte el a 100-at, ez 5 év alatt 30-40.000 közé nőtt A bankrendszer változásai  1987. január 1 – megszűnt az egyszintű bankrendszer, kétszintűt alakítottak ki  az MNB monopóliumai 1987 előtt: • emissziós monopólium (ma is) • pénzforgalmi számlavezetési monopólium • hitelmonopólium (ma kereskedelmi banki feladatok) • devizaforgalmi monopólium  5 bank kapott kereskedelmi banki jogosítványt: • MHB • Budapest Bank • OKHB • Általános Értékforgalmi Bank • Magyar Külkereskedelmi Bank  ma kb. 50 kereskedelmi bank van Magyarországon  első takarékpénztár: 1839-ben alakult meg  első kereskedelmi bank 1841-ben alakult meg (Kossuth-bankó)  MNB – 1924-ben alapították, 1947-ben államosították  1989 – belföldi devizahitelezés beindulása  1990 –

a külkereskedelmi fizetések bonyolítása a kereskedelmi bankok feladata } NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 2. előadás 2000. február 24 1. Bankok alapszolgáltatásai:  számlavezetés  betétgyűjtés  hitelnyújtás 2. Magyarországi kötöttségek:  a forint a folyó tételekre konvertibilis csak, teljes konvertibilitással nem rendelkezik  devizaszámla-vezetési előírások (DEVIZAJOGOSÍTVÁNYOKHOZ): • a bank számára MNB-engedélyt kell kérni (16/1995. MNB rendelkezés melléklete szerint) • feltételek: a.) tárgyi-technikai feltételek b.) személyi feltételek c.) szervezeti feltételek d.) egyéb feltételek a.) tárgyi-technikai feltételek - számítástechnikai hardver és szoftver biztosítása (devizaügylethez és az információ-szolgáltatáshoz, ami kell) - technikai távközlési eszközök ∗ telefon ∗ fax ∗ Reuter-monitor ∗ telerate ∗ swift (gyors, biztonságos üzenetközvetítő rendszer) - nemzetközi kapcsolatok ∗

leánybankok, fiókbankok ∗ bankképviseletek (ügyleteket szereznek az anyabanknak) ∗ levelező banki kapcsolat (ez a minimum); meglétéhez kontrollanyagokat néz a jegybank: kondíciós lista aláírásminta-gyűjtemény swift kulcs távirati kódtáblázat ezek kezelése - ügyletszám-rendszer kidolgozása - irattározási rendszer kidolgozása - valutapénztár kialakítása (lehet vegyes is) - biztonsági rendszer kiépítése - értéktár, értékmegőrzés kialakítása b.) személyi feltételek - vezető és beosztott szintjén szakirányú végzettség - szükséges a nyelvtudás (angol) - valutapénztárosnak, számítástechnikusnak is kell a nyelvtudás - külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező személyek - ki kell jelölni az adatszolgáltatásért felelős személyt c.) szervezeti feltételek - devizafőosztály vagy elkülönített szervezet - a hatáskörök pontos meghatározása fontos - front- és back-office kollégák elkülönítése - bizonylati

fegyelem ellenőrzésére egy osztály kialakítása - limitfigyelési rendszer kidolgozása d.) egyéb feltételek - információszolgáltatás és könyvelés - devizaszámla-vezetés rendszere, azokon való könyvelés (árfolyam-különbözetek elszámolása fontos) - adatszolgáltatás: ∗ limitfigyelés ∗ könyvelési rendszer, amely információkat biztosít  engedélyek devizaműveletekre: a.) teljes körű b.) részleges • devizahitel nyújtása devizabelföldieknek • devizaszámla-vezetés devizabelföldinek, devizakülföldinek, de: más pénzintézetnek nem • Ft-hitelt nyújthat belföldön devizakülföldi részére • devizabetéteket gyűjthet • határidős és azonnali kamatkockázati műveletek devizabelföldiekkel • vámhitelezés • pénzváltási tevékenység A fő különbség a kettő között, hogy a részleges jogosítvánnyal rendelkező bank nemzetközi területre nem léphet (nem lehet levelező kapcsolata sem).  levelezőbanki

kapcsolat felvétele: 1. A bank az ügyfeleitől kér információkat: • milyen relációban van a legnagyobb forgalom • melyik országban, mely bankokkal létesítsenek levelező banki kapcsolatot (jó háttér, stabil ország) 2. Készítenek egy bemutatkozó levelet, és ehhez csatolják a legfrissebb éves banki jelentést 3. Kontrollokmányok elküldése (kondíciós lista stb) • távirati kódtáblázat • pl. devizanemekhez kódszámok összegekhez kódszámok hónapokhoz, napokhoz kódszámok bank fixszáma • pl. 2000 február 10-én csütörtökön 328 DEM megbízást ad: febr. = 2 10 = 10 csütörtök = 34 DEM = 12 328 = xxx fix = 825 KULCS = 925 NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 3-4. előadás 2000. március 9-23 1. Ha létrejött a levelező banki kapcsolat, ez akkor csak egy technikai kapcsolat. Semmiféle kötelezettséget nem vállalnak 2. Egymással kockázatosabb kapcsolatba akkor lehet kerülni, ha kialakítják az egymással szembeni limiteket (ez a bankon

belül is megvan).  Lépései: először meghatározzák az országlimitet és az országon belüli bankok számára vonatkozó limiteket. a.) Kereskedelmi ügyletekre vonatkozó limit b.) Devizaváltási ügyletek c.) Pénzpiaci műveletek (betét- és hitelügyletek)  Banklimit: a bankok közötti – hitelbiztosítékok nélküli – kapcsolatrendszerében megállapított érték, amely a bank követelésének (kintlévőségének) legnagyobb megengedett mértékét és időtartamát adja meg egy másik bankkal szemben, akár belföldi, akár nemzetközi viszonylatban.  Főbb limiteket terhelő ügyletek: Kereskedelmi Devizaváltási - akkreditív igazolás - garancia kibocsátása ellengaranciával - garancia felülgarantálása - spot (azonnali) - forward (határidős) - bankjegy Hitel - betételhelyezés - forfetírozás - határidős bankinstrumentumok leszámítolása - hitelnyújtás  A bankok az országlimitnél nagyobb hitelt nem kaphatnak.  Példa:

országlimit 12 M $ - A bank 6 M $ - B bank 5 M $ - C bank 12 M $ (ez a legjobb bank, ez maximálisan az ország limitjét kaphatta meg) Meghatározzák, hogy milyen ügyletek végeznek a bankok. Limitfajta Kereskedelmi Devizaátváltási Betét és hitel Összesen A 6M$ 6M$ 6M$ B 2M$ 2M$ C 10 M $ 2M$ 12 M $ Ha a három bank együttesen 12 M $-t már felhasznált, akkor függetlenül attól, hogy az egyes banklimiteket nem merítették ki, az országlimit kimerülése miatt mindhárom bankkal le kell zárni a limites ügyleteket. Az időkorlát lehet pl. hitelnél max 1 év, vagy egyes ügyleteknél pár hetes időszakot állapítanak meg, amit még átlátnak, és vállalható a kockázat Mindezt országra, illetve bankokra is meg szokták határozni  Limitfigyelési rendszer: • a jól működő limitfigyelési rendszer beépül a bank könyvelésébe, automatikusan figyeli a kihasználtságot, ha a limitkorlátot túllépő üzletkötés megtörtént, azt nem engedi meg •

el kell utasítani a bankoknak ebben az esetben az üzletkötést • a limitek több irányban működnek, a partner bankok is meghatároznak limitet felénk, de gyakran ezek a limitek titkosak, talán a devizaátváltási műveletekre vonatkozó mértéket közlik • a különböző banki műveletekből adódó fizetési forgalmat le is kell bonyolítani; míg a hazai forgalom a klíringközpontokon keresztül történik, a nemzetközi fizetéseknél az ún., bankközi nostro, loro számlák rendszere szolgál erre, tehát ha valamilyen devizás műveletet akarunk végrehajtani, akkor rendelkezni kell abban a devizában valamilyen számlakapcsolattal 3. Könyvelési előírások:  többdevizás könyvelési lehetőségek, az egydevizás (forint) helyett  a devizában könyvelt tételek (számlák) egyenlege forintban készül, így a devizás tételeket át kell értékelni; fontos, hogy milyen rendszerességgel és milyen árfolyamon, hiszen ettől függ a bank által

kimutatott nyereség vagy veszteség  az értéknapos könyvelés azt eredményezi, hogy a devizakönyvelési számláknak nem egy lehetséges egyenlegük van, mint a forintszámláknak 4. SWIFT-rendszer: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications  ez feltétele a nemzetközi kapcsolatnak; nehéz bekerülni  csak kifogástalan minősítésű bankok kerülhetnek be a rendszerbe  1977-ben indult be  100 ország, 4.000 bank a tagja jelenleg  a rendszer központja Brüsszel  rendkívül gyors, nagyon megbízható távközlési rendszer  percek, másodpercek alatt lehet üzeneteket közvetíteni  a díjtételek függetlenek a távolságtól, 1 üzent = 15 belga frank (kb. 80 Ft)  a bankok számának növekedésével a fajlagos költség csökken  az átutalásoknak van minimum-összege meghatározva  a 7 minden napján, 24 órán keresztül, állandóan működő rendszer 5. Devizaszámla-tulajdonosok:  csoportjai: a.)

devizabelföldi magánszemély b.) devizabelföldi vállalkozások c.) devizabelföldi szervezetek d.) devizakülföldiek (magányszemély, jogi személy, szervezet) e.) devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája  devizabelföldi: • magánszemély esetén – aki személyi igazolvánnyal rendelkezik • szervezet esetén – a bejegyzés szerinti székhely határozza meg  devizakülföldi: • magánszemély esetén – aki útlevéllel rendelkezik • külföldi székhelyű szervezet  a devizaszámlát csak névre lehet kötni  a devizaszámlán történő bárminemű mozgást mindig meg kell, hogy előzze jogcímvizsgálat  a devizaszámlák is titkosak  a jogszabály behatárolja, hogy • ki létesíthet devizaszámlát • milyen okmányokkal lehet devizaszámlát nyitni • ki rendelkezhet a devizaszámla felett • terhelési és jóváírási jogcímei mik lehetnek a.) devizabelföldi magánszemély • minden 18 éven felüli, személyi

igazolvánnyal rendelkező állampolgár nyithat • a számlanyitás személyi igazolvánnyal történik • lehet több névre is kötni • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - közeli hozzátartozó - devizakülföldi magánszemély • leggyakoribb jóváírások: - turistaellátmány - ajándék • terheléseknél: - bármilyen devizára átváltható - belföldön csak forintban használható - gyógykezelés, utazások, orvosi ellátás b.) devizabelföldi vállalkozások • egyéni vállalkozások, társas vállalkozások • számlanyitás okmánya: - alapító okirat, társasági szerződés - cégbírósági bejegyzés - vállalkozói igazolvány • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - meghatalmazott devizakülföldi (elsősorban vegyes vállalatok) • • • • jóváírások: - exportárbevétel - felvett devizahitel terhelések: - folyó fizetések - külföldön igénybevett

szolgáltatások - devizahitel törlesztése egy devizaszámla lehet csak kötelező a jogcímvizsgálat; jogcím nélkül nem kezelik le a bankok az átutalást c.) devizabelföldi szervezetek • alapítványok • számlanyitás okmánya: - alapító okirat • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - meghatalmazott devizakülföldi • csak az alapító okiratban meghatározott jogcímeken lehet terhelni és jóváírni (ha van vállalkozási tevékenységük is, nyithatnak vállalkozói devizaszámlát is) d.) devizakülföldiek (magányszemély, jogi személy, szervezet) e.) devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája • magánszemélyek, illetve jogi személyek • számlanyitás okmánya: - útlevél, illetve cégbejegyzés • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - meghatalmazott devizakülföldi • lehet jóváírni és terheli speciális tételeket is, pl. ingatlaneladás bevétele,

felszámolásból befolyó összeg, külföldi munkatárs nettó jövedelme • két devizakülföldi egymás között nem utalhat ilyen számlán Számlavezetési kondíciók. A bank mérlegelési jogkörébe tartoznak: a.) Számlanyitási és számlavezetési feltételek b.) Bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az alkalmazott árfolyamok c.) Betétlekötések d.) Kamatok és jutalékok elszámolása e.) Egyéb szerződési feltételek a.) Számlanyitási és számlavezetési feltételek • üzletpolitikájában meghatározza és ezzel meghatározza, hogy kit céloz meg • fizessen-e látra szóló kamatot (ha a nostro számla kamatozik, akkor fizet a bank kamatot) • kamatozó, illetve nem kamatozó egyenleget meghatározzon-e • számlanyitáshoz, -fenntartáshoz kapcsolódjon-e minimum összeg • számlanyitási díj • számlanyitáshoz kapcsolódó feltételek devizanemenként legyenek-e értelmezve b.) Bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az

alkalmazott árfolyamok • mekkorák legyenek a tranzakciós díjak (munkaigényességtől függ) • kb. 0,2-0,5%-ig; valuta-befizetés számlára általában 0% • meghatározzák a minimum jutalékot (pl. SWIFT-átutalás 0,2%, de min 15 BFR) • maximum-jutalékok meghatározása is lehetséges • díjfelszámítás módja: - általános esetben tranzakciókkal paralel szokták - van havi, illetve negyedéves is • egyes tranzakciók árfolyamai (eladási-vételi, valuta-deviza) c.) Betétlekötések • melyik devizanemre fizessen betéti kamatot és mekkorát • lekösse-e egyáltalán • ez függ a bank kihelyezéseitől: - bankközi piac rövidtávra - hitelként • betétlekötés minimum-összegének meghatározása • milyen időszakra kösse le (1 hó, 3 hó, 6 hó, 12 hó) • automatikus meghosszabbítás lehetősége d.) Kamatok és jutalékok elszámolása • mi számítson kamatnapnak (1. napot figyelembe veszik, az utolsót nem) • jutalékfelszámítás

gyakorisága • látra szóló kamat elszámolásának gyakorisága e.) Egyéb szerződési feltételek • értesítési gyakorlat a devizaszámla feltételeinek változtatására (bankon belül hirdetmény, vagy újságban stb.) • milyen módon, értesítés mellett lehet a szerződést módosítani • minimum összeg elérése vagy az alá kerülés esetén mi történjék • mekkora legyen a felmondási idő • mi a teendő, ha pl. DEM devizaszámlára más devizanemben érkezik jóváírás NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 5. előadás 2000. április 6 Bankközi devizaszámlák 1. A bankközi számla- és betétügyleteket sokkal jobban el kell különíteni egymástól, más technikát igényelnek, mint a vállalati / lakossági ügyletek esetében: a.) a bankközi számla- és betétügyletek két irányban működnek, aktív vagy passzív oldalon is állhat a bank b.) bankközi ügyleteknél külön tudomány a nostro számlák menedzselése és a betétgyűjtés c.) a

bankokra is igaz, hogy a látra szóló kamatnál kedvezőbben akarják átmenetileg felesleges pénzeszközeiket kihelyezni 2. Bankközi devizaszámlák (nostro-loro):  ahhoz, hogy a bankok országon belül, hazai devizában egymásnak fizetéseket teljesítsenek, nem kell egymásnál számlát vezetniük  a fizetések az országos klíringközpontokon keresztül történnek  a fizetések nemzetközi rendszerében, ha egy bank idegen devizában fizetéseket szeretne teljesíteni, akkor az adott devizában megfelelő számlakapcsolatokkal kell rendelkeznie  a számlakapcsolat kétirányú lehet: • nostro: bankunk más banknál vezetett számlája • loro (vostro): más bank nálunk vezetett számlája  a nostro és a loro forgalom elvileg nemcsak bankok közötti, hanem a bankok és az ügyfél közötti számlakapcsolatokra is értelmezhető  Magyarországon a többször módosított 15/1995. MNB rendelkezés – a bankközi számlák nemzetközileg egyformán

kezelt rendszerétől eltérően – határozza meg a szabályokat; ezek a következők: • hazai bankok külföldön szabadon vezethetnek számlákat bármely idegen devizában, de forintban nem • a deviza nostroszámla nyitásához nem kell engedély (de az itt tartott pénzek beletartoznak a külföldi kihelyezések tömegébe) • bármely idegen devizában szabadon vezethet külföldi pénzintézet számára számlát, forintban viszont a bankközi számlanyitáshoz MNB-engedély kell • a külföldi pénzintézetek engedély nélkül rendelkezhetnek konvertibilis forintszámla felett • hazai teljes körű devizajogosítvánnyal rendelkező bank másik teljes körű felhatalmazással rendelkező pénzintézetnél nem vezethet folyószámla jellegű devizaszámlát (a részleges felhatalmazású bankok nyithatnak a teljes körű jogosítvánnyal rendelkezőknél devizaszámlát) 3. Nostroszámla nyitása:  ha egy bank el akarja kezdeni a nemzetközi tevékenységét,

számlakapcsolatokra van szüksége  mit kell mérlegelnie a számlakapcsolatok kialakításánál: • mekkora forgalom várható a különböző devizanemekben? (ez az ügyfelek befolyásolják, hogy milyen relációban vannak kapcsolataik) • mekkora terhelést bír el a bank nostro számlákkal foglalkozó részlege? (feleslegesen ne legyen egyenlege a számlának, mert ez veszteség)  ott szokták nyitni, illetve vezetni, ahol az adott deviza hazai fizetőeszköz  ez azért lényeges, mert sokkal gyorsabb és olcsóbb a klíringközponton keresztül lebonyolítani  miután ezeket a bank mérlegeli, eldönti, hogy különböző devizanemekben hány nostroszámlára van szüksége, és ajánlatokat kér a szóba jövő partnerektől  milyen szempontokat mérlegeljen a bekért ajánlatokban a bank nostroszámla nyitásnál: • milyen kamatot fizet a bank a számlaegyenleg után? • van-e overdraft lehetőség és milyen kamatfeltételekkel? - overdraft (postahitel

vagy folyószámlahitel) = a nostroszámla-vezetőnél akkor vehető igénybe, ha a számlán a megbízások teljesítésére nincs elegendő fedezet - az overdraft általában csak pár napos hitelt jelent - drága; a bankközi kamatnál 3-6 %-kal többet számítanak fel a bankok - ennek ellenére az ajánlatok összehasonlításánál nem a kamat mértéke a lényeges, hanem maga a lehetősége a hitel igénybevételének • mikor kell beérkeznie a legkésőbbi időpontban egy adott értéknapra szóló megbízásnak? • van-e lehetőség automatikusan overnight (éjszaka folyamán reggelig) kihelyezésre? (a számlavezető bank automatikusan piaci kondíciók mellett overnight kihelyezi, ha a nostro számlán pozitív egyenleg mutatkozik) • milyen tranzakciós költségeket számít fel a nostroszámla vezető bank? (nagy pénztömeg mozdul meg rövid idő alatt)     • mikor, hogyan és milyen formában kapják a számlakivonatokat? (ma már

alapkövetelmény, hogy a SWIFTtagság esetében a nap végén küldik az adott napon könyvelt tételeket) • milyen más egyéb szolgáltatást nyújt a bank, ahol számlát nyitnak, mivel nostroszámlát vezetni megéri a bankoknak (ez a banki elszámolási számla sok munkát jelent, de az ügyfélszámlákhoz képest magasabb egyenlege van, és alacsonyabb kamatot fizet) ha döntés született a számlanyitásról, akkor értesíteni kell a választott bankot, és a nyitóegyenleget át kell utalni (eltérően a belföldi gyakorlattól, nem kell folyószámla-szerződést kötni) a magyar bankok viszonylag kevés nostroszámlával gazdálkodnak (15 devizanem, kb. 30 nostroszámla átlagosan) ezt a jogszabály is befolyásolja, hogy nem helyezhetnek ki ügyfeleikhez nagyobb összegű devizát, mint a bevont források 50%-a, és ebbe beletartozik a nostroszámlák egyenlege is a loroszámláknál az ajánlattevésnél ugyanezekre a kérdésekre kell választ adni egy banki

számlakapcsolat létesítéséhez Számlaegyeztetés, a számlakivonatok; tükörkönyvelés 1. Tükörkönyvelés: a bank nostroszámláin történ tranzakciók saját könyveiben történő nyilvántartása. 2. A számlavezető általában a nap végén SWIFT útján megküldi adott napon könyvelt tételekről készült számlakivonatot. 3. A számlakivonaton különböző azonosító adatok találhatóak:  értéknap  könyvelési nap  jóváírás vagy terhelés  összeg  referencia 4. A devizaműveleteknél az utalást indító bank mindig megmondja az értéknapot is, amely nem mindig esik egybe a könyvelési dátummal:  értéknap: az a naptári dátum, amelytől kezdve a tulajdonos a devizával ténylegesen rendelkezhet  számlaegyeztetés (kivonat-egyeztetés): a nostroszámla tükörkönyvelésének és a számlakivonatnak az összevetése (eltérés lehet: például hiányzik a referencia)  előrevalutázás: későbbi az értéknap, mint a

könyvelés napja (például hitelkamat, vagy adófizetés)  visszavalutázás: későbbi a könyvelés napja, mint az értéknap (visszamenőleg ezekre a napokra kamatot kell biztosítani) (pl. reklamáció)  záró könyvelt egyenleg: nyitó + jóváírások – terhelések; a devizaszámlára egy meghatározott napig könyvelt összes tétel  záró rendelkezésre álló egyenleg: azt a pénzmennyiséget, amelynek értéknapja nem a könyvelési nappal esik egybe, ki kell venni, mert nem áll rendelkezésre (záró könyvelt egyenleg + előrevalutázott terhelés – előrevalutázott jóváírás); azon tételek egyenlege, amelyek adott napig a devizaszámlán könyvelésre kerültek, és az értéknapjuk az adott napnál nem későbbiek  tiszta egyenleg: a visszavalutázás egyenlegével korrigált rendelkezésre álló egyenleg (záró rendelkezésre álló egyenleg – visszavalutázás); a tiszta egyenlegnek azért van jelentősége, mert ez alapján történik a

kamatszámítás Bankközi betétek 1. Nagyon jellemzőek az egynapos betétek. 2. Egynapos és egyhetes bankközi üzletek Jelölések: T = teljesítés napja Ü = üzletkötés napja L = teljesítés napja Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Üzlet neve Ü; T L Ü; T L OVERNIGHT Ü T L Ü T L TOMNEXT Ü T L SPOTNEXT Ü T L 1 HETES } 1 naposak Az egynapos periódusok:  overnight (o/n) = az üzletkötés napjától a következő munkanapig elhelyezett bankközi betét, azaz a mai naptól a következő munkanapig kötött üzlet (az üzletkötés napján kerül a felvevő birtokába a pénzt)  tomnext (t/n) = az üzletkötés utáni munkanaptól az azt követő munkanapig elhelyezett bankközi betét, azaz a holnapi munkanaptól az azt követő munkanapig tartó periódusra kötött üzlet (az üzletkötés utáni napon kerül a felvevő birtokába a pénz)  spotnext (s/n) = a spot értéknaptól, azaz a mai napot követő

második munkanaptól az az utáni munkanapig elhelyezett bankközi betét (a betétfelvevő két nappal az üzletkötés után jut a betét birtokába, és azt utána egy nappal vissza kell fizetni) Devizapiaci ügyletek 1. Devizapiaci ügyletek:  alapvető gyakorlat, hogy az üzletek a spot értéknaptól indulnak.  spot-értéknap = az üzletkötést követő második munkanap  a bankközi betétek zöme egynapos betét, a bankok így menedzselik a napi likviditásukat  a bankközi betétek csak egy napra kerülnek a betétet fogadó bank birtokába 2. A bankközi betétgyűjtés jellemzői:  fő szempont az ár, azaz a legolcsóbb forrást fogadják el betétként a bankok  a bankközi pénzek kereskedelme szabályozott keretek között működik  bőséges információval ellátott ügyletek  szűk szakmai réteg mozgatja a pénzeket  a bankközi piacon az árak jól követhetők  a keresleti-kínálati viszonyok változására élénken reagálnak

 a nagy volumenű üzletek miatt az árrés rendkívül szűk  alacsonyak a fajlagos költségek  nincs zálog-kikötés, így a hitelt nyújtó bankok nagy veszteséget szenvedhetnek el, ha egy bank nem tudja a kötelezettségét teljesíteni  a bankközi futamidők közös jellemzője, hogy a világ valamennyi fejlett pénzpiacán egyformán standardizáltak (pl. egynapos betétek)  a betétüzletek kötése szinte mindig fix kamaton történik  a bankközi jegyzésekből minden piacon kialakul egy átlag (legismertebb hitelkamat a LIBOR, és a londoni bankközi betétkamatláb, a LIBID) 3. A bankközi piaccal a bankok treasury részlegei állnak kapcsolatban, lényegében ők képezik a bankközi piacot. A treasury a bankok azon központi szerve, amely a bank likviditását mind mennyiségi, mind minőségi szempontból menedzseli.  mennyiségi szemponton mindig a szükséges mennyiségű szabad forrás bevonását kell érteni  minőségi szempontból a

treasury által szállított információ biztosítja, hogy a bank semmilyen területe ne vonjon be szükségtelenül drága forrást, amely rontja a bank eredményét 4. A pénzpiaci üzletek kötése:  a dealing roomból (a treasury üzletkötő helyisége) történik, a dealerek az elektronikus rendszereken keresztül (Reuters, Telerate), és a pénzpiaci ügynökök által pontosan követni tudják az árak alakulását  a betétek elhelyezése is az elektronikus üzletkötői rendszeren vagy telefonon keresztül történik (ezért nevezik ez a piacot telefonpiacnak)  az üzletek néhány standard szó elhangzásával jönnek létre, majd később írásos formában (konfirmációs levél) is megerősítik NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 6. előadás 2000. április 20 1. Bankközi hitelek: a legnagyobb volument képviselik  rövid lejáratú hitelügyletek • max. 1 év a futamidejük • legjellemzőbbek az egynapos hitelek • fix rövid lejáratú hitelek - 1, 2,

3, 4 hetes - 1, 2, 3, 6, 12 hónapos • megegyezés alapján történő hitelezés • bizonyos határidővel felmondható hitelek  középlejáratú hitelügyletek • 1 évnél hosszabb, de max. 6-7 év a futamidejük • könyvhitel • kötvényhitel 2. Egynapos hitelek:  csak egy napra kerül a hitelfelvevő bank birtokába a megállapodott összeg, a következő napon vissza kell fizetni  a napi likviditás biztosítására szolgál ez a hitel  a kamata szélsőséges, a piaci viszonyoktól függ  minden ország központi bankja a bankközi kamattal tudja befolyásolni az adott napi pénzmennyiséget  vezető eurodevizában, dollárban, márkában, svájci frankban történik leggyakrabban a nyújtása 3. Hitelprolongáció:  meghosszabbítást jelent  visszafizetés nélkül automatikusan a hitelfelvevő tulajdonában marad az összeg, általában 5-6 után visszafizettetik fizetőképesség, fizetőkészség vizsgálata céljából 4. Bizonyos

határidővel felmondható hitelek:  a kihelyező banknak vannak felesleges likvid eszközei, de nem tudja fix időre lekötni  a hitelfelvevő banknak nincs likvid eszköze, nem tudja, hogy mikor kapja meg a pénzét  fajtái: • kétnapos felmondású hitelek • ötnapos felmondású hitelek  ha akár a hitelfelvevő, akár a hitelnyújtó bejelenti érdektelenségét, akkor az azt követő 2. vagy 5 napon megszűnik a szerződés  a likvid eszközök kiegészítésére szolgál 5. Középlejáratú hitelek:  fix bázisú: ritkán alkalmazzák  változó bázisú (rollover) bankközi hitelek: • nagyon gyakori, hogy a szerződés szinte minden eleme változik • egy keretet határoznak meg (pl. részletekben, különböző devizanemekben hívhatja le) • kamat: valamelyik vezető deviza piacán lévő kamat változását veszik figyelembe 6. Kötvényhitelek:  önálló életet élnek  külön is mozoghat  bevezethetik a tőzsdére, vagy a

tőzsdén kívüli piacokra  kamat: • alapkamat: ez változhat (szerződésben megjelölt devizapiacra érvényes kamat, pl. LIBOR) • kamatfelár: spread mutatókat vizsgálnak 7. Hitelek törlesztése:  egyösszegben a futamidő végén  részletekben: • bruttó futamidő: hitelösszeg teljes felvételétől – legutolsó részlet visszafizetéséig • nettó futamidő: hitelfelvételtől – első részlet visszafizetéséig 8. Kamatfizetés:  félévente  évente 9. Konzorciális kölcsön:  nagyon nagy összegű tételek  felkérnek egy szervező bankot = lead manager bank • meg kell szerveznie az adott nagyságrendű pénz összeszedését • társ-szervező bankokat kérhet fel = co-manager bank • aláíró bank = akik még részt vesznek • a lead manager bank biztosítja a kölcsönösszeg legnagyobb részét, ez a legerősebb bank • a szervezési díjat ki kell fizetnie a hitelfelvevőnek  zártkörű konzorcium: gyenge

hitelképességű bank esetében fordul elő (nagy haszonnal jár)  a hitel lehívása történhet: • egyösszegben • részletekben (minimum, illetve maximum összeget állapítanak meg) 10. Jogcímek: nemzetközi pénzmozgások  külkereskedelmi ügyletek (áru ellenértéke)  külkereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások (áru-mellékktgek, fuvarozás)  áruforgalmon kívüli gazdasági tevékenység (idegenforgalom, posta, vendéglátóipar, lakossági szolgáltatások)  külföldi kihelyezések hozamai (kamat, osztalék)  nemzetközi kihelyezések • tőkeforgalom – részvény, kötvény, társaságalapítás • hitelforgalom – államhitel, céghitel, nemzetközi bankhitel  A teljes konvertibilitás eléréséig minden ország eltérő devizaszabályozást alkalmaz az egyes jogcímekhez kapcsolódóan szükséges deviza rendelkezésre bocsátására, illetve a banki és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan. 11. A nemzetközi

elszámolások eszközei:  a jogcímek alapján keletkezett kötelezettségeket a nemzetközi elszámolás eszközeivel lehet rendezni  globális, regionális, bilaterális elfogadottság lehet  értékmegőrző jelleg fontos  lényeges a forgalmazhatóság  legfontosabb fajtái: • valuta, deviza • pénzhelyettesítők (értékpapírok, mesterséges pénzek) • arany  valuta: valamely ország fizetőeszköze, ha devizakülföldi kezébe kerül  a valutával való fizetés: • nehézkes • veszélyes a hamis és hamisított valuták miatt • gyanús (fekete pénzek)  A nemzetközi turistaforgalom bővülése miatt a bankok egyik legfontosabb feladata, hogy pénzváltókat, ATM-eket létesítsen és működtessen.  devizakülföldi: • cég • magánszemély • vámszabadterületi társaság • diplomáciai, konzuli képviselők  a bankok készpénztartása költséges, mert: • nagy a hely- és biztonságigénye • nagy az eszközigénye •

sok munkaerőt köt le • nem hoz kamatot • a hamis és hamisított pénzek miatt veszteség érheti a bankot  az árfolyam (a valuta ára) függ: • konjunktúra • címlet  deviza: • valutára szóló követelés • minden külföldi pénznemre szóló követelés - kereskedelmi - értékpapír-alapú - egyéb követelés - pénzhelyettesítő  konvertibilitás: • szabad átválthatóság • befolyásolja a devizák forgalomképességét  a devizák konvertibilitása függ: • pénzügyi helyzet • devizapolitika  a konvertibilitás fokozatai: 1. senki sem válthat át semmit automatikusan 2. a devizakülföldiek kapják meg a jogot (külső konvertibilitás) 3. a devizabelföldiek kapják meg a jogot az automatikus konverzióra (belső konvertibilitás) 4. a fizetési mérleg folyó tételeire mind a belföldiek, mind a külföldiek megkapják a jogot (folyó konvertibilitás) IMF alapokmány VIII. szakasz (Magyarország: 1996 január 1-től) 5.

teljes konvertibilitás 12. Pénzhelyettesítők:  váltó  csekk  hitelkártyák 13. Értékpapírok:  részvény  kötvény  pénztárjegy, takarékjegy, kötelmi jegy 14. Mesterséges pénzek:  SDR (korlátozottan konvertibilis a Világbank és a tagországok között)  ECU, majd EURO (1999. január 1-től az EU által bevezetett pénz) 15. Arany:  évszázadokig ez jelentette az egyetlen nemzetközileg elfogadott fizetőeszközt  a XX. században háttérbe szorult  1944. Bretton Woods  a legfontosabb tartalékképző eszköz  hitelpénzek aranytartalma  még ma is fizetnek aranyban  spekulációra ad módot  az aranykereskedelemben fontos szerepet játszottak: • aranyöntő cégek - ált. 13,6 kg tömbarany - good delivery London • arannyal nagyban kereskedő bankok - a pincében tárolták - aranyszámlák: klíring - London, Zürich, Frankfurt a legjelentősebb - a szállítást a vevőre hárították - 1996. január 1-től

Magyarországon is kereskedhetnek arannyal a bankok • devizatőzsdék aranyszekciói - londoni bankok unciában - kontinentális bankok kilogrammban