Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Vásárhelyi Emília - Közgazdaságtan vizsgatételek

VÁSÁRHELYI EMILIA KÖZGAZDASÁGTAN (VIZSGATÉTELEK) 01 FÉLÉV 1. Foglalja össze, hogy mivel foglalkozik a közgazdaságtan A közgazdaságtan fogalmát nagyon sokféleképpen megközelíthetjük. Mondhatjuk azt, hogy a közgazdaságtan a gazdasági folyamatokkal foglalkozó tudomány, de mondhatjuk azt is, hogy a közgazdaságtan a gazdaság egészével, valamint az egyes emberek gazdasági tevékenységével foglalkozó tudomány. Általános definícióként elfogadhatjuk a következõ megállapítást: A közgazdaságtan annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a szûkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erõforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különbözõ árukat

termeljenek, és hogy elosszák õket a társadalom különbözõ tagjai és csoprtjai között a folyó vagy a jövõbeni fogyasztás céljára. A közgazdaságtan az élet számos gyakorlati kérdésével foglalkozik. Méri a gazdasági folyamatokat. Az egyik legfontosabb fogalma a GNP - a bruttó nemzeti termék A GNP a legjobb összefoglaló mérõszáma azoknak a javaknak és szolgáltatásoknak, amelynek elõállítására egy ország képes. A közgazdaásgtan más fontos tudományágakkal is érintkezik, így például a politológiával, a pszichológiával, az antropológiával, szüksége van továbbá a történelem alapos tanulmányozására is. 2. Mi a pozitív közgazdaságtan tárgya ? Egy olyan tudományban, mint a közgazdaságtan, alapvetõ jelentõségû, hogy elhatárolódjanak értékítéleteink a ténymegállapításoktól, ezért különbséget teszünk a pozitív és a normatív közgazdaságtan között. A pozitív közgazdaságtan a gazdasági tények,

körülmények, viszonyok leírásával foglalkozik. Pl.: Mekkora a munkanélküliségi ráta ? Hogyan hat a magasabb szintû munkanélküliség az inflációra ? Ezekre a kérdésekre csak a tényekre támaszkodva tudunk válaszolni. 3. Mivel foglalkozik a normatív közgazdaságtan ? A normatív közgazdaságtanban szerepe van a tényeken kívül értékítéletnek is. Példákkal illusztrálva : - Mekkora az a munkanélküliség, amelyet még el lehet viselni ? - Mekkora az az infláció, amelyet még el lehet viselni ? - Mekkora szegénység igazságos ? az etikának és az Ezekrõl a kérdésekrõl lehet vitatkozni, de ezek a kérdések a közgazdaságtudomány segítségével sohasem dönthetõk el. Nincs jó, vagy rossz válasz Ezeket a kérdéseket politikai választás útján döntik el. 4. Melyek a közgazdaásgtannak azok a területei, ahol a jeleneségek és folyamatok legkevésbé feltártak ? Három hipotézis: 1. Tekintve, hogy a pozitív közgazdaságtan

területén komolyabb nézeteltérés tapasztalható a pénz szerepe, valamint az inflációelmélet témakörökben, így ez lehet az egyik lehetséges válasz. -22. A közgazdaságtan a jelenségeket, folyamatokat csak általánosan tudja megfogalmazni, tehát az egyedi jelenségek nem tartoznak vizsgálatai tárgyának körébe. 3. A normatív közgazdaságtan által felvetett kérdések a közgazdaságtudomány által nem válaszolhatók meg. (35oldal) 5. Mely alapvetõ kérdéseket kell megválaszolnia a közgazdaságtannak ? A pozitív közgazdaságtan kérdései: - Mekkora a munkanélküliségi ráta ? - Hogyan hat a magasabb szintû munkanélküliség az inflációra ? - Minden olyan gazdasági kérdés, amelyre csak a tényekre támaszkodva tudunk válaszolni. A normatív közgazdaságtan kérdései: - Mekkora az a munkanélküliség, amelyet még el lehet viselni ? - Mekkora az az infláció, amelyet még el lehet viselni ? - Mekkora szegénység igazságos ? A normatív

közgazdaságtanban szerepe van a tényeken kívül az etikának és az értékítéletnek is. (36-41., 56oldal) 6. Ismertesse egyszerû példán a csökkenõ hozadék törvényét ! Azt állítja a csökkenõ hozadék törvénye, hogy ha egy változó ráfordításból (pl. munkából) egymást követõen ugyanakkora mennyiségû többletegységet adunk hozzá valamely más ráfordítás (pl. a föld) állandó mennyiségéhez, akkor csökkenõ mennyiségû többletkibocsátást nyerünk. Tegyük fel, hogy van egy földdarabunk. A földterület nagysága változatlan marad 1 egységnyi mjunkát fordítunk adott földterületre, s 1 egységnyi termést kapunk. Növeljük a ráfordított munkát 1 egységgel, s 2 egységnyi termést kapunk. Erre még növeljük 1 egységgel a ráfordított munkát, s azt tapasztaljuk, hogy már nem 3 egységnyi termést kapunk, hanem 3-nál kevesebbet. Életbe lépett a csökkenõ hozadák törvénye Miért ? Gondoljuk csak el, hogy már naponta

négyszer megkapáljuk a földet, háromszor bezsírozzuk traktorunk alkatrészeit, ettõl nem lesz a hozam nagyobb. Vagyis: a ráfordításnak van egy optimális mértéke, azon felül a csökkenõ hozadék törvénye szükségszerûen életbe lép. Rendkívül szemléletes példákat hoz a könyv a csökkenõ hozdék törvényére, mégis a leginkább Thomas Malthus jóslata alapján szemléltethetõ a csökkenõ hozadék törvénye, miszerint földünkön az élelmiszertermelés - a föld mennyiségének változatlan volta miatt nem lesz képes lépést tartani a népesség növekedésével. (Thomas Malthus megállapítása óta a közgazdaságtant “fekete tudománynak” is nevezik.) 7. Mit jelent egy jószág hasznossága ? Mi a különbség a kiegészítõ és helyettesítõ javak között ? 7.1 A jószág hasznossága azt jelenti, hogy szükségleteket képes kielégíteni Fogyasztóként azért vásárolunk meg egy jószágot, mert kielégülést nyújt, hasznosnak

bizonyul számunkra. 7.2 A kiegészítõ javak és a helyettesítõ javak közötti különbség: A helyettesítõ hatás értelmében kifizetõdõ más javakkal helyettesíteni az olyan javakat, amelyek ára emelkedett. Ha pl a tea ára emelkedett, miközben más árak nem, akkor több kávét, vagy kakaót fogunk vásárolni, tehát csökkenni fog a kereslet a tea iránt. A kiegészítõ javak - így például a citrom a tea esetében - a kereszthatás következtében a citrom iránt is csökkenni fog a kereslet. (604., 592-593oldal) 8. Mit nevezünk javaknak ? Jellemezze a különbözõ javak csoportjait ! Adjon ezekre példákat és indokolja meg röviden véleményét ! Javaknak azokat a dolgokat és szolgáltatásokat nevezzük, melyek szükségletet képesek kielégíteni. közjavak - magánjavak -3fogyasztási javak - termelõi javak tõkejavak (1014-1017., 57-59, 76, 65, 96, 100-105,116oldal) 9. Mit nevezünk szükségleteknek ? A szükséglet tudatos emberi igény. A

szükséglet lehet: létszükséglet - magasabbrendû szükséglet anyagi - nem anyagi (termék - szolgáltatás) egyéni - kollektív fizetõképes - látens 10. A szûkösség jelenségét miként magyarázza ? A “gazdasági szûkösség” fogalma az élet azon alapvetõ tényére utal, hogy az emberi és nem emberi erõforrások csupán véges mennyiségben állnak rendelkezésre, amelyekkel az egyes gazdasági javakat még a legmagasabb szintû technikai ismeretek alkalmazása esetén is csupán korlátoott maximális mennyiségben lehet elõállítani. 11. Ismertesse a szükségletek hierarchiáját ! létszükségletet - magasabbrendû szükséglet anyagi - nem anyagi egyéni- kollektív fizetõképes - látens 12. Határozza meg közgazdaságtani értelemben a termelés fogalmát ! A termelés tudatatos emberi tevékenység, amely a javak elõállítására, vagy átalakítására irányul a mindenkori szükségleteknek megfelelõen. A termeléshez kell: szállítás,

kereskedelem. banki tevékenység és biztosítási tevékenység 13. Sorolja fel a termelési tényezõket és jellemezze röviden ezeket ! Alapvetõ termelési tényezõk: 1. a föld: a termelés helye, vagy a termelés tárgya A föld, mint erõforrás, mint a termelés tárgya lehet regenerálódó és nem regenerálódó. Regenerálódó: pl. a föld termõképessége, vagy a vízi energia Nem regenerálódó: pl. az ásványi kincsek tekintetében 2. a munka: a munka a javak elõállítására irányuló mindenfajta szellemi és fizikai tevékenység Lehet: szellemi vagy fizikai. Levezetett termelési tényezõk: 3. a tõke (gépek, munkaeszközök): a tõke más javak termelésére szolgáló javak összeseége A tõke a föld és a munka nélkül nem jöhet létre, ezért leveetett termelési tényezõnek nevezzük. 4. a tõkejavak fejlettsége (OECD, a 24-ek, a legfejlettebb országok és Kína) ? 14. Mutassa be ábra felrajzolásáva az egyszerû piaci mechanizmus

mûködését ! A piaci mechanizmus egyszerûsített modelljében két piac van, a javak és a tényezõk piaca, valamint két szereplõ van, a háztartások és az üzleti szervezetek. (80-87., 105, 113oldal) -415. Mi a profit szerepe a piaci mechanizmus mûködésében ? Mi a profit ? A profit a netto bevétel, vagyis az összes eladások és az összes költségek közötti különbség. A profit szerepe a piaci mechanizmus mûködésében: a profit adja a jutalmat és a büntetést az üzleti szervezetek számára. A profit indítja arra a cégeket, hogy - olyan területekre hatoljanak be, ahol a fogyasztók több jószágot akarnak - elhagyják azokat a területeket, ahol a fogyasztók kevesebb jószágot akarnak - a leghatékonyabb (vagy legkevésbé költséges) termelési eljárásokat alkalmazzák. (83-84.oldal) 16. Mit nevezünk piacnak és a piacra jutás szempontjából hogy osztályozhatók a piacok ? 16.1 A piac - szó szerint - olyan helyet jelent, ahol javakat adnak

és vesznek A piac olyan eljárás,, amelynek révén a vevõk és az eladók kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy meghatározzák az illetõ jószág árát és mennyiségét. 16.2 Megkülönböztetünk két alapvetõ piacot: a fogyasztási javak piacát és a termelési tényezõk piacát. Fogyasztási javak piacán az elõállított javakat adják-veszik. A termelési tényezõk piaca: a munka, a föld, a tõkeráfordítások piaca. (82-86.oldal) 17. Mi módon válaszolja meg a piaci mechanizmus a közgazdaságtan három fõ kérdését ? 1. Mit és mennyit kérdését a fogyasztók dollárszavazatai határozzák meg Az üzletek kasszáiba befizetett pénzbõl lesz az a bér, járadék, osztalék, amit a fogyasztók, mint munkavállalók megkapnak. 2. A “hogyan” kérdését a különbözõ termelõk közötti verseny határozza meg A termelõk csak úgy állhatnak helyt az árversenyben, ha a leghatékonyabb termelési eljárások alkalmazásával minimális szinten

tartják a költségeiket. 3. A “kinek a számára” kérdését a termelési tényezõk (a föld, a munka és a tõke) piacán kialakuló kínálat és kereslet határozza meg. Ezek a piacok határozzák meg a béreket, a földjáradékot, a kamatlábakat és a profitokat, amelyekbõl az emberek jövedelme öszetevõdik. A jövedelemnek a lakosság különbözõ csoportjai közötti elosztását a birtokolt tényezõk mennyisége (az egyes szemályek által teljesített munkaórák száma, a földterület nagysága, etc.) és a tényezõk ára (bér, földjáradék, etc.) határozza meg (83-84.oldal) 18. A tökéletes piac, a tökéletes verseny megvalósulását a gyakorlatban milyen körülmények akadályozzák és hogyan ? A versenyt gátló akadályokról beszélünk, amikor jogi vagy pszichológiai tényezõk a versenyzõk számát vagy a versengés hevezzégét az alá a szint alá csökkentik, amely máskülönben természetes lenne- A legfontosabb akadályok a jogi

korlátozások és a termékdifferenciálódás. Jogi korlátozások: - Szabadalmak: a piacra való belépés korlátozásának sajátos formája, amikor szabadalmat biztosítanak a feltalálónak, hogy lehetõvé tegyék számára a szabadalmaztatott termék vagy eljárás használatát. - Kormányzatok belépési korlátozása: pl. amikor koncessziós (franchise) monopóliumot biztosítanak a helyi víz- gáz- áram- és telefonszolgáltatéásokat nyújtó helyi vállalatoknak. - Magas vámokat, vagy kvótákat vet ki a kormányzat a külföldi termékekre, ezáltal darabokra tördelik a piacokat és monopolisztikus helyzetet teremtenek. Termékdifferenciálás: Egy bizonyos cég terméke akkor differenciálódik az ugyanabban az iparágban elõállított más termékektõl, ha egyenlõ árak mellett a vásárlók elõnyben részesítik a cég jószágát. Következménye: a termékek összkereslete differenciált termékek számos kisebb piacára töredezik szét. (86-89., 713-715,

748oldal) -519. Mutassa be az állam szerepét a piaci mechanizmus alakulásában ! Egyfelõl vannak a háztartások, másfelõl az üzleti szervezetek. A pénzáram az üzleti szervezetek felõl tart a háztartások felé (munkabér) és háztartások felõl az üzleti szervezetek felé (fogyasztás). A kettõ között van az állam, aki mindkét irányból adóbevételekre tesz szert, mely adóbevételek egy része újraelosztásra kerül. (jegyzet) 20. Mi jellemzi az eladók piacát és a vevõk piacát ? Az eladók piaca: amikor a vevõk versenyeznek az eladók termékeiért. (Elmúlt rendszer, vagy tervutasításos gazdaság. Vevõk piaca: amikor az eladók versenyeznek a vevõk fogyasztásáért, pénzéért, kegyeiért (piacgazdaság). (786.oldal) 21. Mutassa be a monopólium kialakulásának okait ! A tökéletes versenyt gátló tényezõk - lásd 18. tétel - a monopólium kialakulásának okai A tökéletlen verseny szélsõséges esete a monopólium, amikor a piacot

egyetlen eladó uralja. (Lehet fordított is, amikor egyetlen vevõ van.) (722.oldal+füzet) 22. Milyen egyszerûsítõ feltevésekkel él a piaci mechanizmus egyszerûsített modellje ? Csak háztartások vannak, nincs készletezés, minden jövedelem elfogyasztásra kerül. (117.oldal) 23. A piaci mechanizmus modelljében mit nevezünk reál és monetárius folyamatoknak ? Reál folyamatok: materiális javak áramlása. Monetáris folyamatok: pénzáram (140.oldal) 24. Melyek a piaci mechanizmusban kívánatos egyensúlyok megbomlásának következményei ? A piaci egyensúly csak olyan ár mellett állhat elõ, ahol a kínált és a keresett mennyiségek egyenlõek. Bármely, a kínálati és a keresleti görbe egyensúlyi metszépontjánál magasabb ár mellett az a mennyiség, amelyet a termelõk továbbra is kínálni akarnak, meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a fogyasztók továbbra is keresni akarnak. Hasonlóképpen az egyensúlyi árnál alacsonyabb ár hiányokat fog

elõidézni és a többletvásárlók felhajtó erõt gyakorolnak azokra. (114-116., 123oldal) 25. Mit nevezünk piaci keresletnek ? Az összes egyéni kereslet összegét nevezzük piaci keresletnek. (584-590oldal) Keresleti függvény: egy adott idõpontban meghatározott összefüggés áll fenn egy jószág és keresett mennyisége között. Ezt az összefüggést nevezzük keresleti függvénynek (108oldal) 26. Mit nevezünk aggregált keresletnek, illetve aggregált kínálatnak ? 26.1 Aggregált kínálat: a kibocsátásnak az a mennyisége, amelyet az üzleti szervezetek elõállítanak és eladnak, az adott árak, termelõkapacitások és költségek mellett. (147oldal) 26.2 Aggregált kereslet: az a pénzmennyiség, amelyet a fogyasztók, a cégek és a kormányzatok költenek az adott árak, jövedelmek és más gazdasági változók mellett. (147oldal) 27. Milyen összefüggés van a háztartások jövedelme, fogyasztása és megtakarítása között a különbözõ

jövedelmi szintek figyelembevételével ? 1. Minimális jövedelm: akik máról-holnapra élnek, jövedelmüket elfogyasztják 2. Közepes jövedelem: akik már luxuscikkekre is költhetik a jövedelmüket -63. Magas jövedelem: lehetõség a legnagyobb luxusra, a megtakarításra (193-200.oldal) 28. Mi a beruházások forrása ? A beruházások forrása a pénztõke. Pénztõke: megtakarítás A beruházásban a pénztõke dologi tõkévé válik. (Dologi tõke: épület, gép, anyag) (205+204.oldal) 29. Milyen tényezõk határozzák meg az üzleti szervezetek beruházásait ? Az üzleti szervezetek azért ruháznak be, hogy profithoz jussanak. Minthogy a tõkejavak hosszú évekig kitartanak, a beruházási döntések attól függenek, hogy: - milyen kereslet mutatkozik az új beruházás által elõállított kibocsátás iránt - mekkorák a beruházás költségeit befolyásoló kamatlábak és adók - milyen várakozásokat fûznek az üzletemberek a gazdaság jövõbeli

állapotához. (206oldal) (504-505., 204-219oldal) 30. A kamatláb nagysága milyen hatást gyakorol a beruházásokra és a gazdaságra ? Miért ? A kamatlábak csökkenésével csökken a beruházás költsége, s megfordítva a kamatlábak növekedésével nõ a beruházás költsége. Fontos összefüggés mutatkozik meg a beruházáskeresleti függvénygörbében, mely a beruházási kiadások és a kamatlábak összefüggését mutatja meg. Ezek szerint amikor a profit határozza meg azt, hogy a cégek milyen beruházási program mellett döntenek, akkor a beruházáskeresleit görbe ereszkedõ. A magasabb kamatláb a cégeket arra indítja, hogy elhalasszanak bizonyos beruházási programokat. (211.oldal) 31. Mit nevezünk ráfordításnak és kibocsátásnak ? 31.1 A ráfordítás (vagy termelési tényezõ): olyan áru, vagy szolgáltatás, amelyet a cégek a termelési folyamatukban használnak fel. A ráfordításokat összekapcsoljáák, hogy kibocsátásokat állítsanak

elõ. 31.2 A kibocsátás: azon különféle hasznos javak és szolgáltatások hosszú sorából állnak, amelyeket vagy elfogyasztanak, vagy a további termelés céljára használnak fel. (57oldal) 32. Mutassa be a túlkereslet, túlkínálat és egyensúlyi ár hatását a forgalomra ! Kísérelje meg szemléltetni a fogyasztói és termelõi járadék alakulását ábra segítségével ! Ha az egyensúlyi ár alá csökken az ár, túlkereslet, majd hiány lép fel. Ezáltal az ár emelkedni fog, s amikor az egyensúlyi árat meghaladja, túlkínálat lép fel. Pl.: a tojás ára Ha sok a tojás, túlkínálat van, az ár csökken Ha kevés, túlkereslet van, s az ár nõ Fogyasztói járadékot az kap, aki az árut drágábban is megvehette volna. Pl ha fenti tojást a piacon veszem meg. Termelõi járadékot az fizet, aki olcsóbban is megvehette volna az árut. Pl ha fenti tojást az “éjjelnappal közértben” veszem meg 33. Mit nevezünk externáliának ?

Externáliákról, külsõ gazdasági hatásról (vagy túlcsordulásról) akkor beszélünk, amikor a cégek vagy emberek költségeket, vagy elõnyöket okoznak másoknak anélkül, hogy azok megkapnák érte a megfelelõ fizetséget, illetve megfizetnék a megfelelõ költségeket. Elsõre példa a környezetszennyezés. Másodikra példa, ha mondjuk egy cég biztonsági õrt vesz fel üzemének védelmére, s ezáltal a környezõ házaktól is elijeszti a bûnözõket. (90.oldal) ( 468, 1014, 1028oldal) -734. Mit nevezünk reálkamatlábnak ? A reálkamatláb az a kamat, amelyet a kölcsönfelvevõk reáljavakban és szolgáltatásokban mérve fizetnek. Ez egyenlõ a nominális (vagyis pénzbeli) kamatláb mínusz az inflációs ráta (210oldal) A reálkamatlábat a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbségeként számítjuk ki. (459.oldal) 35. Mi a különbség az egyéni kereslet, a piaci kereslet és az aggregált kereslet között ? 35.1 Egyéni kereslet:

vagy az egyén (vagy az egyes háztartások) kereslete (vagy összes kiadásai) 35.2 Piaci kereslet: az összes egyéni kereslet együttes összegét nevezzük piaci keresletnek 35.3 Aggregált kereslet: az aggregált keresletet a gazdaságban a háztartások, az üzleti szervezetek és a kormányzat összes kiadási határozzák meg. (160oldal) 36. Milyen tényezõk hatásra tolódik el az egyéni keresleti görbe ? - a jövedelem csökkenése, vagy növekedése esetén - az árak csökkenése, vagy növekedése esetén - jövõre vonatkozó várakozások (104.oldal) 37. Mi a tartalmi különbség a keresleti görbe mentén történõ elmozdulás és a keresleti görbe elmozdulása között ? 1. A keresleti görbe mentén való elmozdulás esetén a keresett mennyiség változik Oka: az ár csökkenése. A keresleti görbe eltolódása esetén a kereslet változik. Oka: az áron kívül az ízlés megváltozása, a jövedelem növekedése. (118.oldal) 38. Hogy számítja ki a kereslet

árrugalmasságát ? A keresletrugalmasság a keresett mennyiség reagálásának mértékét mutatja a piaci ár változásakor. A rugalmasság, lényegétõl függõen, mindig a következõ három alternatív kategóriák egyikébe tartozik: 1. Rugalmas kereslet: ha az ár (P) csökkenése a keresett mennyiség (Q) nagymértékû százalékos növekedését idézi elõ, s az összbevétel (PxQ) ténylegesen nõ. 2. Egységnyi keresletrugalmasság: ha P százalékos csökkenése a Q pontosan ezt ellensúlyozó százalékos növekedését eredményezi, s az összbevétel (PxQ) változatlan marad. 3. Rugalmatlan kereslet: ha P százalékos csökkenése Q olyan kismértékû százalékos növekedését eredményezi, hogy az összbevétel (PxQ) csökken. A rugalmasság mérése: A Q százalékos növekedése Rugalmassági együttható = ---------------------------------A P százalékos csökkenése (551-556.oldal) 39. Soroljon fel 5 nagy és 5 kis árrugalmasságú fogyasztási cikket !

39.1 Kis árrugalmasságú fogyasztási cikkek: alapvetõ élelmiszerek, ? 39.2 Nagy árrugalmasságú fogyasztási cikkek: ? (112.oldal) 40. A termelési költségek növekedése mit eredményez az egyensúlyi ár vonatkozásában ? A termelési költségek növekedése az árak növekedését eredményezi. 41. Miért és milyen módon végezheti el egy monopólium piacának felosztását ? Termékdifferenciálással. (720-721.oldal) -842. Mi a természetes monopólium ? Amikor olyan nagyfokú a volumen- vagy tevékenységikör-gazdaságosság, hogy csupán egyetlen cég képes fennmaradni, illetve kell, hogy fennmaradjon, akkor természetes monopólium érvényesül. (740oldal) 43. Ismertesse az állam árbefolyásolási módszereit ! Az állam közvetlen, vagy közvetett árbefolyásolással beavatkozik a piaci mechanizmus mûködésébe. Ez a piaci mechanizmus tudatos torzulásához vezet szociális indokból 19.1 Közvetlen állami árbefolyásolás: pl ha túl magas az ár

(kenyér), ha túl alacsoy (pl cigaretta) 19.2 Közvetett állami árbefolyásolás: adók, támogatások Jegyzet (742-746., 566-571, 938-939oldal) 44. Milyen hatással vannak a szabadalmak és a termékdifferenciálás a tökéletes versenyre ? Mindezek a tökéletes versenyt gátló tényezõk. Lásd 18 tétel (714-721.oldal) 45. Mi a kormányzat három gazdasági funkciója és miért van ezekre szükség ? 45.1 Hatékonyság: a kormányzatnak a hatékonysággal kacsolatos tevékenységét azok a kísérletei alkotják, amelyekkel a piaci kudarcokat, pl. a monopóliumot igyekszik korrigálni 45.2 Igazságosság: az elõmozdítását célzó kormányzati programok annak kifejezésére, hogy a társadalom törõdik a szegényekkel az elesettekkel, olyan módszereket alkalmaznak, mint a jövedelem-újraelosztás. 46.3 Stabilizáció: a stabilizációs politika megkísérli csillapítani a konjuktúraciklus kilengéseit, csökkentve a munkanélküliséget és az inflációt, s

eéõmozdítva a gazdasági növekedést. (88oldal) 46. Milyen kormányzati módszereket ismer a monopóliumok árnövelõ törekvéseinek megfékezésére ? A természetes monopólium viszonyai között az állam számos stratégia között választhat: az adóztatás, az árellenõrzés és az államosítás az a három olyan stratégia, amelyet ma már kevésbé alkalmaznak. Az Egyesült Államokban a két fõ eszköz a szabályozás és a trösztellenes törvények. (88., 749oldal) 47. Sorolja fel röviden és jellemezze az újkori társadalmi rendszerek típusait ! - demokratikus - totalitárius (58.oldal) 48. A gazdaságszervezés fõ kérdéseit milyen módon válaszolják meg az egyes gazdasági rendszerek ? 48.1 A piaci mechanizmus a gazdaságszervezés olyan formája, amelyben az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek a piacokon keresztül lépnek kölcsönhatásba egymással, hogy megoldják a gazdaságszervezés három központi problémáját. 48.2 A

tervutasításos gazdaság olyan gazdaság, amelyben az erõforrások elosztását a kormányzat határozza meg, utasítva az egyéneket és a cégeket az állam gazdasági terveinek a követésére. 48.3 Vegyes gazdaság: a piaci mechanizmus, a tervutasításos gazdaság és a tradíciók keveréke (80.oldal) 49. Ismertesse a klasszikus piacgazdaság mûködésének társadalmi, gazdasági, politikai és jogi feltételeit ! 49.1Társadalmi feltételek: 49.2 Gazdasági feltételek: 49.3 Politikai feltételek: 49.4 Jogi feltételek: fejlett jogrendszer (1058-1068., 1114-1115, 219-222, 225-226, 258-260oldal) -950. Mi a szociális piacgazdaság, melyek a fõ céljai és jellemzõi ? Elõnyei : kifejlett, össztársadalmi szintû szociális érzékenység, ami megnyilvánul az élet minden területén. Kedvezõ lakáshozjutási feltételek, megfelelõ szintû munkanélküli segély, szociális helyzet (pl.: nagycsaládosok, nyugdíjasok, etc) szerinti támogatások, etc Hátrányai : nincs

motiváció a munkavégzésre, amennyiben munkavégzés nélkül is bizonyos szinten, emberi módon meg lehet élni. Ezáltal az egyén nem járul hozzá a társadalmi jólét (NEW) növekedéséhez, ill. a GDP és a GNP növekedéséhez sem 51. Mi a GNP és a GDP ? Milyen összefüggés van a kettõ között ? Bruttó nemzeti termék (GNP) A GNP-t úgy határozzuk meg, mint a végtermékek összegét. A GNP-be beletartoznak a fogyasztási javak plusz a bruttó beruházás és a kormányzati vásárlások. GNP = C + I + G C = fogyasztás I = beruházás (hazai és külföldi) G = javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások összege Bruttó hazai termék (GDP) GDP = GNP + transferkifizetések A transferkifizetésekre példa: a munkanélküli-segély, bizonyos társadalombiztosítási kifizetések, bizonyos jövedelemkiegészítések, etc. Transferkifizetések körében még egy nagy tétel : az államadósságok kamata. A GDP és a GNP közötti összefüggés A

kettõ különbsége a profit, ill. azok a transferek, amit külföld felé kell helytállni Tehát : GDP - profit = GNP 52. Mi a netto nemzeti termék és hogyan határozná meg ? A netto nemzeti terméket (NNP) a GNP-bõl számítjuk ki. Az NNP-be csupán a fogyasztás, a kományzati vásárlások és a netto beruházások tartoznak bele. Az NNP a GNP és a tõkejavak értékcsökkenésének a különbsége. Tehát: GNP - amortizáció = NNP 53. Hogy határozható meg a munkanélküliségi ráta ? A munkanélküliségi ráta az a szám, amelyet úgy kapunk, hogy a munkanélküliek számát elosztjuk a teljes munkaerõ-állománnyal. Természetesen a dolog nem ennyire egyszerû. Elõször is meg kell határoznunk, hogy kit tekintünk munkanélkülinek és mit értünk munkaerõ-állomány alatt. Azok, akiknek van munkájuk, azok a foglalkoztatottak, s azok, akiknek nincs munkájuk, de munkát keresnek, azokat tekinti a kormányzati szabály munkanélkülieknek. Még tovább

pontosítva : nem számít munkanélkülinek az, akinek nincs munkája, s csak úgy gondolja, hogy dolgozni kellene valamit. Az tekinthetõ munkanélkülinek, aki az utolsó négy hétben bizonyítottan munkát keresett. Munkaerõ-állomány alatt a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket együttesen értjük. Nem tartoznak viszont a munkaerõ-állományba például azok, akik tanulnak, háztartást vezetnek, nyugdíjasok, akik olyan betegek, hogy munkavégzésre képtelenek, valamint azok, akik már felhagytak azzal, hogy munkát keressenek. 54. Milyen kapcsolat van a munkanélküliség és a bérek között ? 54.1 Ha túlságosan alacsonyak a bérek, önkéntes munkanélküliség jön létre Az emberek szeretnének dolgozni, de csak magasabb bérszínvonal mellett. - 10 54.2 Ha túlságosan magasak a bérek, kényszerû munkanélküliség jön létre Az emberek ebben az esetben is szeretnének dolgozni, de a túlságosan magas bérek miatt a munkaadók kevesebb munkaerõt

kívánnak foglalkoztatni. 55. Mik a munkanélküliség okai ? - az emberek lakóhelyet változtatnak - valaki elõször lép munkaerõ-állományba - valaki otthagyta az állását - az emberek elvesztik a munkájukat 56. Kit nevezünk munkanélkülinek ? Azok, akiknak van munkájuk, azok a foglalkoztatottak, s azok, akiknek nincs munkájuk, de munkát keresnek, azokat tekinti a kormányzati szabály munkanélkülieknek. Még tovább pontosítva : nem számít munkanélkülinek az, akinek nincs munkája, s csak úgy gondolja, hogy dolgozni kellene valamit. Az tekinthetõ munkanélkülinek, aki az utolsó négy hétben bizonyítottan munkát keresett. 57. Melyek a munkanélküliség fajtái ? 57.1 Frikciós munkanélküliség: abból eredõen lép fel, hogy az emberek szüntelenül változtatják lakóhelyüket, állásukat, vagy életciklusuk más-más szakaszaiba lépnek. (Olyan munkások, akik egyszerûen csak mozognak a különbözõ munkahelyek között.) 57.2 Strukturális

munkanélküliség: akkor jön létre, amikor nem fedi egymást a munkások kínálata és kereslete. (Olyan munkások, akik tartós válság által sújtott körzetekben, vagy iparágakban dolgoznak.) 57.3 Ciklikus munkanélküliség: akkor lép fel, amikor alcsony szintû a munka összkereslete Az a tapasztalat, hogy az összes kiadások és az összes kibocsátás csökkenésével a munkanélküliség gyakorlatilag mindenütt nõ. (Olyan munkások, akiket kényszerszabadságra küldenek, amikos az egész gazdaság hanyatlának indul.) 58. Mi az infláció ? Inflációról akkor beszélünk, amikor az árak és költségek általános színvonala emelkedik: emelkedik a kenyér, a benzin, a gépkocsi ára; emelkednek a bérek, a földárak, a tõkejavak bérleti díjai. Defláción azt értjük, hogy az árak és költségek általában esnek. 59. Mik az infláció gazdasági hatásai ? 59.1 A jövedelem és a vagyon újrafelosztása megy végbe a különbözõ osztályok között

59.2 Torzulások lépnek fel a különbözõ javak relatív árában és kibocsátásában, illetve idõnként a gazdaság egészének a kibocsátásában és foglalkoztatottsági helyzetében. 60. Mik az infláció okai ? Inflációról akkor beszélünk, ha a pénz több, mint a termék. Okai végtelenül sokfélék és távolról sem egyöntetûek. Többféle infláció-elmélet létezik A Philips-görbe szerint minél nagyobb a foglalkoztatottság, annál nagyobb az infláció. (353.oldal) 61. Ismertesse a Philips görbét ! Az egyszerû, korai Philips-görbét “az infláció választásikényszer-elmélete” névre keresztelték. E felfogás szerint egy ország alacsonyabb szintû munkanélkûliséget vásárolhat magának, ha hajlandó megfizetni az árát magasabb inflációs ráta formájában. Úgy gondolták továbbá, hogy ez a választási kényszer mind hosszú távon, mind rövid távon fennáll. Ennélfogva alapvetõ választási kényszer van az infláció és a

munkanélküliség között, amint azt az ereszkedõ Philips-görbe mutatja. - 11 Az infláció és a munkanélküliség közötti választási kényszer csupán addig stabil, amíg változatlan a tehetetlenségi infláció. Ha azonban változik a tehetetlenségi inflációs ráta, akkor eltolódik a rövidtávú Philips-görbe. Mihelyt a tehetetlenségi ráta fölé emelkedik a tényleges infláció, az alkalmazkodnak az új helyzethez. Mostmár arra számítanak, hogy az infláció nagyobb lesz Az infláció tehetetlenségi rátája igazodik az új realitásokhoz. Ennélfogva hosszútávon az egyetlen olyan munkanélküliségi szint, amely összefér a stabil inflációs rátával: a munkanélküliség természetes rátája. A hosszútávú Philips-görbét tehát függõleges egyenesként kell felrajzolnunk, amely egyenesen felfelé emelkedik a munkanélküliség természetes rátájánál. 62. A pénz kialakulásának fázisai - Cserekereskedelem. Bökkenõ: “a vágyak

kettõs egybeesése helyett az egybeesés kettõs vágya a valószínûbb”. - Árupénz: a történelemben, egyes idõszakokban számos különbözõ árucikk szolgált közvetítõ eszközként. Ilyenek: marha, sör, bor, dohány, olívaolaj, réz, etc Bökkenõ: a marha nem osztható fel váltóegységekre. - Papírpénz: az árupénz koszakát a papírpénz váltotta fel. A pnzt nem önmagáért igénylik az emberek, hanem azokért a dolgokért, amelyeket vásárolni lehet rajta. A pénz mesterséges társadalmi konvenció. A papírpénz használata azért terjedt el, mert kényelmes, kis tömegû, hordozható közvetítõ eszköz. (385-387oldal) 63. Milyen követelményeket kell teljesítenie a pénznek ? A pénz lényege, hogy közvetítõeszközként szolgáljon, olyan eszközként, amelynek segítségével mindent megvehetünk, vagy eladhatunk. (386-389.oldal) 64. A pénz funkciói a gazdaságban A pénz a modern gazdaságban a kibocsátás, a munkanélküliség és az

infláció fontos meghatározó tényezõje. A pénz három logikai lépésben befolyásolja a gazdaságot: a pnzkínálat változásai befolyásolják a kamatlábat, valamint a hitelek mennyiségét és feltételeit; a kamatlábak és a hitelfeltételek befolyásolják a kiadások kamatérzékeny tételeit (pl. a lakásépítkezéseket, vagy az üzleti beruházásokat); és az aggragált kereslet változása változásokhoz vezet az egyensúlyi kibocsátásban és az árakban. (406., 388-389, 449oldal) 65. Mitõl függ a papírpénz vásárlóereje ? A pénz azért pénz, mert a kormányzat annak nyilvánítja és az emberek elfogadják. A pénz értéke, vásárlóereje a kormányzat gazdasági lépéseitõl függ. (387oldal) 66. Miben áll a jegybank pénzteremtõ tevékenysége ? ??? 67. Mi a feladata a kereskedelmi bankoknak ? A kereskedelmi bankok ma a pénzügyi közvetítõk legnagyobb csoportja. A pénzintézetek a kölcsönadóktól a kölcsönvevõkhöz áramoltatják a

pénzt. Ezenközben pénzügyi eszközöket (így pl folyószámlákat, vagy takarékbetét-számlákat) teremtenek. Makroökonómiai szempontból azonban a legfontosabb eszköz a bankszámlapénz (vagy folyószámla), amelyet ma elsõsorban a kereskedelmi bankok hoznak létre. (392.oldal) - 12 68. Mit jelent a kétszintû bankrendszer ? A legtöbb országban van egy központi bank. Ez a “bankárok bankja” Alatta helyezkednek el a kereskedelmi és egyéb bankok. Az üzleti szervezetek a kereskedelmi bankoknál vezetik a számlájukat, a kereskedelmi bankok pedig a központi banknál. Ez a központi bank Magyarországon a MNB. (400-403.oldal) 69. Hogy csoportosíthatók az értékpapírok ? Egyik lehetséges felosztás: 69.1 A befektetõ szempontjából nagyobb kockázattal járó értékpapírok: kötvények, elsõbbségi részvények, törzsrészvények, opciók 69.2 A befektetõ szempontjából kisebb kockázattal járó értékpapírok: értékpapír-befektetési alap

részjegyei, indexértékpapír-alap részjegyei, diverzifikált kötvények, takarékbetét-számlák Másik lehetséges felosztás: 69.3 Szimpla értékpapír: kötvények, törzsrészvények 69.4 Hibridek (kombinált értékpapír): elsõbbségi részvény, opció Harmadik lehetséges felosztás: 69.5 Kibocsátás szerint: állami (kötvények, kincstárjegy) és egyéb (bankok, üzleti szervezetek, etc.) 69.6 Jejárat (futamidõ) szerint: rövid lejáratú (3 hónaptól 1 évig) közép (1 évtõl 5 évig) és hosszú lejáratú (5 év felett) (631-633., 419oldal) 70. Mi befolyásolja a kötvény és a részvény tõzsdei árfolyamát ? Az információ. (633.oldal) 71. Mi az értékpapírtõzsde ? Az értéktõzsde olyan hely, ahol részvénytársaságok tulajdonában lévõ vállatok részvényeit adjákveszik. Az értéktõzsde minden más sajátosságnál jobban kifejezi a kapitalizmus lényegét Kapitalista viszonyok között a termelési eszközök magántulajdonban vannak. Az

értéktõzsdék tehát olyan heleyek, ahol eme termelési eszközökre vonatkozó tulajdonjogokat adják-veszik. (410, 411.oldal) 72. Milyen ügyletek köthetõk az értéktõzsdén ? Tõzsdetagok azonnali, opciós határidõs ügyletei. (418-419.oldal) 73. Mit nevezünk valutaárfolyamnak ? A valutaárfolyam egy külföldi ország pénzegységének az árát a saját országunk pénzegységében kifejezve adja meg. A három fõ árfolyamrendszer: - az aranystandard - “tiszta lebegésû” valutaárfolyamok: olyan rendszer, amelyben az átváltási arányokat pusztán a piaci kereslet- kínálat határozza meg - “irányított lebegésû” árfolyamrendszer: amikor a kormányzat az árfolyam befolyásolása érdekében beavatkozik. Ez egy olyan keverék, amelyben egyes valuták szabadon lebegnek, mások pedig a dollárhoz vannak kötve, vagy együtt lebegnek. (1224.oldal) - 13 74. Mutassa be példán az abszolut arányon alapuló kereskedelmet két ország között ! Az

országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek elõállításában a legtermelékenyebbek. A komparatív elõny elvének értelmében az ilyen specializáció minden országnak hasznos még akkor is, ha valamely ország abszolút mértékben hatékonyabb minden jószág termelésében, mint a többi ország. Lásd még 75. tétel, de abszolút arányon alapuló kereskedelmet nem találtam (1177-1178.oldal) 75. Mutassa be példán a komparatív elõnyön alapuló kereskedelmet két ország között ! Például: ha az Egyesült Államok a számítógépek elõllításában a legtermékenyebb, míg Brazíliában az erõforrások legtermékenyebb hasznosítását a kávétermelés jelenti, akkor az Egyesült Államok hasznot húz abból, ha a számítógépek termelésére és exportjára specializálódik, a kávét viszont importálja; Brazília számára pedig gazdaságilag elõnyös, ha a kávé termelésére specializálódik és importálja a

számítógépeket. 76. Ismertesse a nemzetközi fizetési mérleg szerkezetét ! Egy ország nemzetközi fizetési mérlegén azt a mérlegkimutatást értjük, amely figyelembe veszi az országba be, illetve az országból kiáramló összes gazdasági tételt. A nemzetközi fizetési mérleg négy részre bontható: 1. Folyó fizetési mérleg Magántételek: - áruk (vagyis kereskedelmi mérleg) - láthatatlan, vagyis szolgáltatási tételek (idegenforgalom, szállítás, beruházásokból származó jövedelem és egyéb) Kormányzati export és térítésnélküli segélyek 2. Tõkemérleg Magán Kormányzati 3. Statisztikai eltérések 4. Hivatalos elszámolások 77. Mutassa be belföldön keresleti és kínálati görbe segítségével a külkereskedelem hatását szabad kereskedelem esetén ! Az alacsony árszínvonalú termék a magasabb árszínvonalú piacra áramlik. Szabadkereskedelmi egyensúlyi helyzet áll elõ. (1206-1208., 1182, 1174-1180oldal) 78. Mutassa be

belföldön keresleti és kínálati görbe segítségével a külkereskedelem hatását importvám alkalmazása esetén ! A vám: csökkenti az importot, csökkenti a fogyasztást, növeli a belföldi termelés, növeli az árat (1208., 1180oldal) - 14 79. Milyen típusú protekcionista intézkedéseket ismer ? Mi a célja ezeknek ? 79.1 Protekcionista intézkedések: - Tiltó jellegû vám. Teljesen megakadályozza az importot - Nem tiltó jellegû vám: mérsékeltebb vámok. Hátrányosan érintik, de nem akadályozzák meg a kereskedelmet. - Megtorló vám: ha egy ország korlátozó jellegû vámot iktat törvénybe, s a vele kapcsolatban álló ország válaszképpen “önvédelembõl” hasonlóan cselekszik. - Kvóták: az import mennyiségi korlátozásai. 79.2a/ A célok lehetnek nem-gazdasági célok: - Egy nemzet nem áldozhatja fel szabadságát, vagy nemzetbiztonságát néhány dollárnyi reáljövedelem-többletért. - A nemzeti életmód. (Pl svájc óragyártása)

79.2b/ Gazdasági célok: - A vámok a cserearányokat az ország javára változtathatják meg. - A vám bizonyos körülmények között elõsegíti a munkanélküliség csökkentését. - A növekedési potenciállal rendelkezõ kiskorú ágazatnak nyújtott idõleges védelem hosszútávon hatékony lehet. (752., 1180, 1214oldal) 80. Ismertesse a Bretton Woods-i árfolyamrendszert ! Mi okozta ennek összeomlását ? A második világháború után a fõbb országok csatlakoztak a Bretton-Woods-i rendszerhez. Ebben a rendszerben az országok valutájuk árfolyamát az aranyhoz és a dollárhox kötötték. Ha az árfolyamok túlságosan eltértek az alapvetõ irányoktól, akkor az országok kiigazították a hivatalos paritásokat. 1970 után azonban a Bretton-Woodsi rendszer összeomlott (A Bretton-Woods-i rendszer hozta létre a Világbankot.) 1971-ben a rendszer már nem volt képes elviselni a feszültségeket. A likvid dollárkövetelések összegüket tekintve felülmúlták

a kormányzatoknak a valutájuk védelmére rendelkezésre álló erõforrásait. A pénztõke mozgékonysága miatt az országok már nem tudtak rögzített árfolyamokat fenntartani. 81. Ismertesse a saját valuta irányított lebegtetésének (fix árfolyam kilengési sávokkal) módszerét ! Az irányított lebegtetésû árfolyamrendszer keretében a piaci hatóerõk és a kormányzati beavatkozás keveréke határozza meg az árfolyamok szintjét. Fix árfolyam kilengési sávok: ??? 82. Mit nevezünk valutakígyónak és kik alkalmazzák ? A valutaövezetre a legjobb példa az Európai Monetáris rendszer, amelyben Németország, Franciaország és más nyugat-európai országok veznek részt. Ezek az országok beavatkozásokta hajtanak végre abból a célból, hogy a relatív árfolyamaikat szûk határok között tartsák. Ezt a megoldást gyakran “kígyó” névvel illették, ami onnan ered, hogy a csoport árfolyamai a dollárhoz képest fel-le mozoghatnak, az egyes

valutáknak az Európai Monetáris Rendszer többi tagjához képest azonban egy szûk sávon - a kígyó mozgatta átmérõjén - belül kell maradniuk. Az EMS bizonyos mértékig sikerrel csökkentette az európai országok közötti rövid távú árfolyamingadozásokat. Nem akadályozta meg azonban az idõszakos válságokat, különösen azokat, amelyek annak nyomán következtek be, hogy Miterrand elnök keynesiánus szocializmusának idõszakában fellépõ francia gazdasági nehézségek leszorították a francia frank értékét és így az számos alkalommal átszakította a kígyó bõrét. (1242.oldal) - 15 83. Mi az SDR ? A nemzetközi pénzügyek szakértõi a 1960-as években kiábrándultak az aranyból. Éppúgy, ahogy az országok az aranyról áttértek az irányított papírvalutákra és a bankszámlapénzre - érveltek -, a nemzetközi rendszer is le kell mondjon az aranyról egy ésszerûbb nemzetközi pénzfajta javára, amelyet az IMF és a legjelentõsebb

anyaországok irányítanának. Ennek eredményeképpen egyfajta “papíraranyként” léterhozták a “különleges lehívási jogkat” (Special Drawing Rights). Az SDR két funkciót tölt be 1. újfajta elszámolási egységként szolgál A világ öt fõ valutájából(amerikai dollár, német márka, francia frank, angol font, japán jen) alkotott valutakosár. Ebben mindegyik valuta a jelentõségének megfelelõ súllyal szerepel. 2. Az SDR-t nemzetközi tartalék aktívaként is alkalmazzák Az SDR-t nagyaon korlátozott módon fel lehet használni arra, hogy kulcsvalutákat vásároljanak rajta az IMF-tõl és hogy más funkciókat töltsön be. Az SDR nem elégítette ki azt az egyetlen követelményt, amely pénzzé tette volna. Azért nem fogadták el, mert nem volt belsõ értéke, mint az aranynak, és egy erõs kormányzat sem állt mögötte, mint a dollár mögött. Mivel sem az árupénz értékével, sem a papírpénz mögötti támogatással nem rendelkezik, az

SDR sohasem válhat közös pénzérmévé. 84. Sorolja fel a gazdaságpolitika céljait ! Dr. Botos Katalin 1. A GDP növelése 2. A munkanélküliség minimalizálása 3. Stabil pénz biztosítása 4. A fizetési mérleg egyensúlyának biztosítása (Dr. Botos Katalin) TK. 139oldal a makroökonómia négy célegyüttese: 1. Legyen magas a reálkibocsátás és szintje legyen emelkedõ ! 2. Legyen magas szintû a foglalkoztatottság és alacsony szintû a munkanélküliség ! 3. Legyen stabil vagy enyhén emelkedõ az árszínvonal olyan viszonyok közt, hogy az árakat és a béreket a szabadpiacok határozzák meg ! 4. Legyen stabil a valutaárfolyam és az importot többé-kevésbé ellensúlyozza az export ! (139., 249oldal és jegyzet) 85. A gazdaságpolitikai célok közötti feszültségeket ismertesse példán ! 28.1 A gazdaságpolitika céljai: - magas a reálkibocsátás és szintje legyen emelkedõ (a GDP növelése) - magas szintû foglalkoztatottság és alacsony

szintû munkanélküliség - stabil, vagy enyhén emelkedõ az árszínvonal olyan viszonyok közt, hogy az árakat és a béreket a szabadpiacok határozzák meg - stabil valutaárfolyam, az importot többé-kevésbé ellensúlyozza az export (a fizetési mérleg egyensúlyának biztosítása) 28.2 Feszültségek a gazdaságpolitikai célok között: Mind a négy cél együttes megvalósítása csak hosszútávon lehetséges. Ha valamelyik elérendő célnak elsőbbséget biztosítanak, az a másik cél elérését hátráltathatja. Például: - Az infláció csökkentése a munkanélküliség emelkedését eredményezheti és fordítva - A pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében hozott intézkedések (a vámpótlék, a hazai valuta leértékelése, ect.) a gazdasági növekedést hátráltathatják 86. A gazdaságpolitikai célok prioritásainak meghatározása terén mileyn feladata van a közgazdaságtannak ?A közgazdaságtan rámutat arra, hogy az adott gazdasági

szituációban mi lenne a legmegfelelőbb gazdaságpolitikai lépés: milyen gazdaságpolitikai eszközzel lehetne a kitűzött gazdaságpolitikai célt elérni. - 16 Teszi ezt a gazdasági folyamatok mérésén és elemzésén, a gazdasági törvényszerűségek feltárásán és meghatározásán alapuló tudományos módszerekkel. 87. A gazdaságpolitika meghatározásában milyen szerepet játszik a politika ? A politika feladata felmérni és meghatározni, hogy az adott gazdasági és társadalmi helyzetben, a gazdaságtan iránymutatásai alapján milyen gazdaságpolitikai eszközzel lehet a kitűzött gazdaságpolitikai célt megvalósítani. Olyan gazdaságpolitikai döntést nem lehet hozni, amely minden társadalmi csoport számára egyaránt a legkedvezőbb megoldás, de az olyan gazdaságpolitika, ami a társadalom jelentős rétegeinek érdekeibe ütközik, az eleve kudarcra van ítélve. Megemlítendő: a kormányzati ciklus elején megszorító intézkedések. A

kormányzati ciklus végén könnyítő intézkedések (484., 288-89oldal) 88. Sorolja fel a gazdaságpolitika eszközeit ! Az egyes országok sokféle gazdaságpolitikai eszközzel rendelkeznek, amelyeket felhasználhatnak makroökonómiai céljaik elérésére. 88.1 A költségvetési politika, amely a kormánykiadásokból és adóztatából áll A kormánykiadások befolyásolják a közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz viszonyított nagyságát. Az adóztatás levon a jövedelmekbõl és így csökkenti a magánkiadásokat, de kihathat a beruházásokra és a potenciális kibocsátásra is. A költségvetési politika kihat az összkiadásokra és ezáltal befolyásolja a tényleges reál GNP-t és az inflációt - legalábbis rövid távon. 88.2 A központi bank által mûködtetett monetáris politika határozza meg a pénzkínálatot A pénzkínálat változásai felhajtják, vagy lenyomják a kamatlábakat és befolyásolják a gépekre, az épóletekre, vagy a

hasonló tételekre fordított kiadásokat. A monetáris politika lényeges hatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GNP-re. 88.3 A jövedelempolitika a kormányzatnak azon kísérlete, hogy az infláció mérséklése érdekében közvetlenül befolyásolja a bérek és az árak terén érvényesülõ irányzatokat. 88.4 A külgazdasági politika - az árfolyam alakulásába való beavatkozás, a kereskedelmpolitika, sõt még a monetáris és költségvetési gazdaságpolitika is - megkísérli fenntartani az egyensúlyt a valutapiacokon, s megakadályozni, hogy az import és az export túlságosan elszaladjon. (141oldal) 89. Miként hat a költségvetési politika a gazdaságra ? A költségvetési politika (a kormányzati kiadások és az adóztatás) segíti meghatározódni a kiadások megoszlását a magán- és közjavak között, továbbá a kiadások átlagos szintját és befolyásolja az aggregált keresletet. (159.oldal) (140, 254, 261oldal) 90. Mit

nevezünk költségvetési deficitnek ? A deficit a kormányzatnak a javakra és szolgáltatásokra költött, az adókból és egyéb forrásokból eredõ jövedelmét meghaladó kiadásai. Költségvetési deficitnek nevezzük a kormányzati adósságnak egy adott évben bekövetkezõ változását. (442., 509oldal) 91. Mi a különbség a struktúrális és ciklikus deficit között ? A ciklikus deficit a tényleges deficit és a strutúrális deficit különbsége. (A költségvetés egy része struktúrális, vagyis aktív, a másik, nagyobb hányada pedig ciklikus, vagyis passzív.) (493oldal) 92. Az adózás rendje mennyiben közgazdasági és mennyiben politikai kérdés és miért ? Az adózás rendje is szociálpolitikai kérdés. Egyfelõl: az egyenlõ jövedelmûek egyformán adózzanak, ebbõl következik, hogy a nem egyenlõ jövedelmûek különbözõ mértékben adózzanak. - 17 93. Ismertesse az adórendszer automatikus stabilizátor funkcióját ! Számos kormányzati

adó és kiadás a gazdaság állapotától függ. A progresszív adózási rendszer automatikus stabilizátor. Többet szív el attól, akinek több van (494.oldal) (262-266, 1037oldal) 94. Mit nevezünk monetáris politikának ? A monetáris politika a kormányok gazdaságpolitikai eszköze. A központi bank által mûködtetett monetáris politika határozza meg a pénzkínálatot. A pénzkínálat változásai felhajtják, vagy lenyomják a kamatlábakat és befolyásolják a gépekre, az épületekre, vagy a hasonló tételekre fordított kiadásokat. A monetáris politika lényeges hatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GNP-re. (141.oldal) 95. Sorolja fel a monetáris poltika eszközeit és hatásait ! 95.1 A monetáris politika eszközei: - nyíltpiaci mûveletek: kormánykötvények vétele vagy eladása - leszámítolásikamatláb-politika: annak a leszámítolási kamatlábnak nevezett kamatlábnak a meghatározása, amely mellett a tagbankok tartalékokat

kölcsönöznek a központi banktól. - a bankok és más pénzintézmények számára meghatározott törvényes tartalékráta-elõírások megváltoztatása. 95.2 A monetáris politika hatása: - Amikor a központi bank a monetáris fékre akar rálépni, elsõ lépésként csökkenti a bankok rendelkezésére álló tartalékot. - A banktartalékok minden egyes dollárnyi csökkentése a teljes bankszámla-pénzmennyiség, azaz a teljes folyószámlabetét-mennyiség többszörös összehúzódását kényszeríti ki. - A pénzkínálat összehúzódása elõször általában szûkíti, azaz drágábbá és nehezebben elérhetõvé teszi a pénzt. - A magasabb kamatlábak, a nehezebben elérhetõ hitelek, valamint az emeberek és a cégek vagyonának a csökkenõ értéke miatt esni fognak a magán- és az állami kiadások, különösen pedig a beruházások. - Végül a szûkített pénzkínálatnak az aggregált kereslet leszorító nyomása csökkenteni fogja a jövedelmet,

a kibocsátást, a munkalehetõségeket és az inflációt. (424, 425oldal) 96. Ismertesse a külgazdasági politika fõ eszközeit ! A külgazdasági politika - az árfolyam alakulásába való beavatkozás, a kereskedelmpolitika, sõt még a monetáris és költségvetési gazdaságpolitika is - megkísérli fenntartani az egyensúlyt a valutapiacokon, s megakadályozni, hogy az import és az export túlságosan elszaladjon. (141oldal) 97. Mi a különbség a vagyon és a jövedelem között ? A jövedelem egy adott idõszak (rendszerint egy év) alatt keresett vagy összeszedett teljes pénzösszeget jelenti. A vagyon ellenben egy adott idõpontban a háztartás birtokában levõ reál és pénzügyi vagyontárgyak nettó állománya. 98. Ismertesse a Lorenz görbe lényegét ! A Lorenz-diagram megfelelõ eszköz a jövedelemeloszlás szürüdásának, vagyis egyenlõtlenségének a mérésére. Megmutatja, hogy az összes jövedelm hány százaléka jut el a népesség szegényebb

1 százalékának, a legszegényebb 10 százalékának, a legszegényebb 95 százalékának és így tovább. A görbe vonala az abszolut egyenlõség és az abszolut egyenlõtlenség között húzódik. (813oldal) - 18 99. Határozza meg a szegénység fogalmát ! A szegénységet a létminimum kiszámításával próbálták meghatározni. A létminimum kiszámítására kétféle módszert alkalmaztak. A két módszer közel azonos eredményre vezetett 1. Családi költségvetéseket vetettek össze és átlagoltak 2. Kimutatták, hogy a szegény családok jövedelmüknek általában cca egyharmadát költötték élelmiszerre. A kapott adatot hárommal megszorozva állapították meg létminimum-jövedelmet Mindazok, akik a létminimum alatt élnek, gazdasági értelemben szegények. 100. Mi a szociálpolitika célja ? A kormányzat az adóalapból a gazdagoktól a szegényekhez irányuló jövedelmújraelosztást hajt végre a célból, hogy a szegényeket, hátrányos

helyzetûeket, fogyatékosokat, munkanélkülieket támogassa. 101. Ismertesse példán a szolidaritás elve és a hatékonyság elve között jelenlévõ feszültséget ! Ha az egyenlõtlenség csökkentése erkölcsi jó, akkor érdemes bizonyos költségeket vállani érte. Arthur Okun így írt a “lyukas vödör” kísérletrõl: “Ha kevesebbre értékeljük az egyenlõtlenséget, akkor helyeseljük, hogy egy dollárt a gazdagoktól elvéve egy vödörben odaadjuk a nagyon szegényeknek.” De tételezzük fel, hogy az újraelosztási célú adózás vödre lyukas. Tegyük fel, hogy a gazdagok által elvesztett minden egyes dollárnak csupán egy hányada - talán kétharmada - jut el szegényekhez. Az igazságosság nevében végrehajtott újraelosztás tehát kárt okozott egy másik gazdasági cél, a hatékonyság megvalósításában. Okun egy alapvetõ dilemmát vetett fel. Bár sok olyan állami program van, amely az egyenlõséget és az összkibocsátást

egyaránt növelheti, más esetekben viszont konfliktus keletkezik az igazságosság és a hatékonyság között. Az olyan újraelosztási célú intézkedések, mint a progresszív jövedelemadó, valószínûleg némileg csökkenti a kibocsátást. Az újraelosztás optimális mennyiségét végül is az befolyásolja, hogy milyen mértékben változtatja meg az újraelosztás a nemzeti összkibocsátás mértékét. (1064.oldal)