Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel, 2005

SZÁMVITEL 1. Vásárolt készletek fogalma, tartalma, csoportosítása 2. A vásárolt készletek értékelése 3. A vásárolt készletek állományváltozása 4. A vásárolt készletek f könyvi elszámolása 5. Követelések fogalma, tartalma, csoportosítása 6. A Követelések értékelése 7. A követelések állományváltozásai 8. A követelések f könyvi elszámolásai 9. Értékpapír fogalma, tartalma és csoportosítása 10. Az értékpapírok értékelése 11. Az értékpapírok állományváltozásai 12. Az értékpapírok f könyvi elszámolásai 13. Különleges értékpapír ügyletek 14. Pénzeszközök készletek fogalma, tartalma, csoportosítása 15. A pénzeszközök értékelése 16. a pénzeszközök állományváltozásai 17. A pénzeszközök f könyvi elszámolása 1. VÁSÁROLT KÉSZLETEK FOGALMA, TARTALMA, CSOPORTOSÍTÁSA Fogalma: A forgóeszközök egyik csoportja a készletek, melyek a megszerzés módjától függ en lehetnek vásárolt vagy

saját termelés készletek. A vásárolt készletekJ olyan forgóeszközök, melyek: Ä a vállalkozás tevékenységét közvetlenül v közvetve szolgálják, Ä az értékesítend szolgáltatások és termékek el állítása során használják fel, Ä melyet a vállalkozás változatlan formában értékesít tovább. Tartalma: Ä ha értékesítend szolgáltatások és termékek el állítása során használják felàanyagok Ä ha változatlan formában értékesítik tovább à áru Csoportosítása: ÄAnyagok: ü alapanyagok ü segédanyagok ü anyagok ü üzemanyagok ü ken anyagok ü fenntartási anyagok ü egyéb anyagok Itt kell kimutatni azokat az anyagi eszközöket, melyek nem használódnak el azonnal, de a vállalkozás tevékenységét legfeljebb egy évig használják pl.: szerszámok, m szerek ÄÁruk: J ü kereskedelmi áruk ü göngyölegek (csomagolási, tárolási eszközök) – saját, idegen ü közvetített szolgáltatások (saját nevében más

részére megrendelt, 3. fél felé közvetített szolg) pl: alvállalkozói teljesítés A vásárolt készletek között kell kimutatni még a bérmunkára átadott készleteket, a bizományba átadott készleteket, az úton lév készleteket, az idegen helyen tárolt vásárolt készleteket, a még nem számlázott készleteket 2. A VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE A vásárolt készleteket a mérlegben beszerzési áronJ v súlyozott beszerzési áronJ v FIFOJ módszer szerint meghatározott értéken kell értékelni. Ä beszerzéssel, Ä apport átvétellel, (társasági szerz dés szerinti értéken) Ä térítés nélküli átvétellel, (könyv szerinti, max piaci értéken) Ä ajándékként történ átvétellel, (piaci értéken) Ä követelés fejében történ átvétellel, (szerz dési értéken) Ä cserével (csereszerz dési értéken) kerülhet a vállalkozáshoz. A készlet Bekerülési érték (beszerzési ár) összetev i: Æ vételár Æ felár Æ

engedmény Æ szállítási ktg Æ rakodási ktg Æ közvetít i díj Æ bizományi díj Æ adók (fogyasztási, jövedéki) Æ vámterhek Æ el zetesen felszámított, de le nem vonható áfa Æ hatósági, igazgatási díj Æ vásárolt vételi opció díja Æ bankgarancia díja Æ folyósítási jutalék Æ közjegyz i díj Æ fizetend kamat A beszerzési árnak NEM RÉSZE a levonható el zetesen felszámított áfa, ill. az el zetesen felszámított áfa összegéb l az arányosítással meghatározott le nem vonható áfa sem. Ha a bekerülési érték vmely részét devizában kell fizetni, akkor a forint értéket az MNB hivatalos középárfolyamán, v a választott pénzintézet vételi v eladási árfolyamán kell számítani. J El id szaki bekerülési értéket súlyozva, átlagolva alkalmazzák a tárgyid szaki bekerülési érték kalkulálásánál. Ez a tervezett beszerzési ár, vagy elszámolási ár. Az elszámoló ár és a tényleges bekerülési érték közti

különbség az árkülönbözet (árrés) A SZP-ban meg kell határozni a korrigálás gyakoriságát, és az elszámolás id pontját(pl:évvégén) Anyag,nagyker áruàelszámoló ár/árkülönbözet; kiskeràfogyasztói ár/árrés;göngyöleg àbetétdíjas ár/árrés v. árkülönb J 1, Minden beszerzés után kiszámításra kerül, és a készletcsökkenést így számolják ki. Ezt nevezzük még gördül v csúsztatott átlagárnak is 2, Minden hónap végén kerül kiszámításra, a köv havi készletcsökkenést így számítja ki3, Évente számított átlag ár J A legels ként állományba vett készlet kerül ki el sz r a nyilvántartásból. 3. A VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA A nyagok állománynövekedései: A nyagok állománycsökkenései: Ä beszerzés Ä apport átvétel Ä térítés nélküli átvétel Ä ajándékként átvétel Ä követelés fejében átvett Ä tárgyi eszközb l készletté átmin sített anyagi eszközök

elszámolása Ä adminisztratív többlet Ä felhasználás Ä engedmények Ä visszáru Ä értékesítés Ä apport átadás Ä térítés nélküli átadás Ä kötelezettség fejében átadott Ä tárgyi eszközzé átmin sített anyagi eszközök elszámolása K K ereskedelmi áruk állománynöv.: ereskedelmi áruk állománycsökkenései: Ä beszerzés Ä visszáru értékesítés Ä apport átvétel Ä térítés nélküli átvétel Ä ajándékként átvétel Ä követelés fejében átvett Ä adminisztratív többlet Ä értékesítés Ä engedmények Ä visszáru beszerzés Ä selejt, káresemény, hiány Ä apport átadás Ä térítés nélküli átadás Ä kötelezettség fejében átadott Ä értékvesztés G G öngyöleg állománynövekedései: öngyöleg állománycsökkenései: Ä beszerzés Ä saját el állítás Ä visszavett göngyöleg elszámolása Ä apport átvétel Ä térítés nélküli átvétel Ä ajándék átvétele Ä követelés fejében

átvett Ä adminisztratív többlet Ä értékesítés Ä selejt, káresemény, rongálódás, hiány Ä értékvesztés K K özvetített szolgáltatás állományn.: Ä szolgáltatás igénybevétele özvetített szolgáltatás állománycsökk.: Ä szolgáltatás kiszámlázása 3.2 RÉSZLETEZÉS Anyagok Beszerzés: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor az anyag azonnal anyag-ktgként kerül elszámolásra, ha vezet akkor a készletek közé rakjuk. Apport átvétel: társasági szerz dés/alapító okirat szerinti értéken vesszük nyilvántartásba Térítés nélküli átvétel: átadó által közölt v. piaci érték közül az alacsonyabbon vesszük ny-ba Ajándékként történ átvétel: piaci értéken vesszük ny-ba. Követelés fejében átvett készletek: megállapodás szerinti értéken. Elszámolása, mint a beszerzésnél Tárgyi eszközb l készletté átmin sített anyagi e.: Akkor van, ha a váll az eszközt tárgyi

eszköznek min sítette, de egy éven belül elhasználódott. Adminisztratív többlet: leggyakrabban anyagktg korrigálása Felhasználás: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor nincs könyvelés, ha vezet akkor anyagktgként kerül elszámolásra. Beszerzés után kaptt engedmények: (csak a számlával alátámasztott, beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó!!); ha a vállalkozás nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor az anyagköltséget csökkenti, ha vezet akkor a készlet számlát csökkenti. Visszáru beszerzésb l: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor az anyagktg-et csökkenti, ha vezet akkor a készlet számlát csökkenti. Értékesítés: készlet csökkenés, állomány csökkenés ELÁBÉként, követelés elszámolása Apport átadás, térítés nélküli átadás: könyv szerinti értéken (rendkívüli ráfordításként) Kötelezettség fejében átadott anyagok:megállodás szerinti

értéken Tárgyi eszközzé átmin sített anyagok:ua, mint a fordítottja. Pl: m szaki berendezéseknél Selejt, káresemény, rongálódás,hiány: egyéb ráfordításként (jegyz könyvvel alátámasztva!!) Értékvesztés: ha az anyagkészlet mérlegkészítéskor érvényes piaci értéke tartósan/jelent sen magasabb a könyv szerinti értéknél. Egyéb ráfordításként kell elszámolni Bérmunkára átadott anyagok: külön f könyvi szlaszámon kell nyilvántartani. Kereskedelmi áruk Beszerzés: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartást, akkor az áru azonnal ELÁBÉ-ként kerül elszámolásra, ha vezet akkor a készletek közé rakjuk. Visszáru értékesítésb l: ha a vev nem elégedett részben/teljesen visszaküldi az árut. Ekkor számlahelyesbítésàárbevétel/fizáfa csökken; illetve folyamatos nyilvántartás esetén állománynövekedést elszámolni Apport átv., térítésnélküli átv, ajándékként történ átv, követelés f átv

készlet: ua, mint az anyagok!! Adminisztratív többlet: leggyakrabban ELÁBÉ korrigálása Értékesítés: ua, mint az anyagoknál! KIVÉTEL: ha a váll. nem vezet , akkor a beszerzést már elszámolta, így az értékesítés nem igényel könyvelési lépéseket. Beszerzés után kapott engedmény, visszáru beszerzésb l:ha a váll. nem vezet , akkor az engedmény/visszáru az ELÁBÉ értékét csökkenti, ha vezet akkor a készlet szla értékét. Apport átadás, térítés nélküli átadás, kötelezettség fejében áta.: ua, mint az anyagoknál Selejt, káresemény, rongálódás,hiány: egyéb ráfordításként (jegyz könyvvel alátámasztva!!) Értékvesztés: ua, mint az anyagnál!! Göngyöleg Beszerzés: ugyanaz mint az áruk!! Saját el állítás: az el állítást ktgként, majd raktárra vételezéskor a készlet növekedést saját el állítású eszközök aktivált értékeként számolja el. Visszavételezett göngyöleg: nem min ségi kifogás!!

Ugyanaz, mint a visszáru értékesítés Apport átv., térítés nélküli átv, ajándékként történ átv, követelés fátv készlet: ua, mint az anyagok!! Adminisztratív többlet: ua, mint az áruknál Értékesítés, selejt, káresemény, rongálódás, hiány értékvesztés: ua, mint az anyagnál!! Közvetített szolgáltatások Szolgáltatás igénybevétele: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartást, akkor a szolgáltatás azonnal ELÁBÉ-ként kerül elszámolásra, ha vezet akkor a készletek közé rakjuk 4. A VÁSÁROLT KÉSZLETEK F KÖNYVI ELSZÁMOLÁSA A N Y A G FELHASZNÁLÁS: BESZERZÉS: ha a vállalkozás analitikus készletnyilvántartást nem vezet számla elszámolása anyagktgként, ebben az esetben a felhasználás áfa levonható elszámolásakor nincs könyvelési tétel T 511 anyagktg T 466 áfa K 4541 szállító ha a vállakozás analitikus készletnyilvántartást vezet A, tényleges beszerzési áron való

nyilvántartás anyagbeszerzés szlájának könyvelése T 511 anyagktg K 21-22 T 21-22 anyag T 466 K 4541 v. 381 (K 463 ktgvetési kötelezettség; K 479 egyéb kötelez.) B, tervezett beszerzési áron való nyilvántartás T 211 anyag nyilv.bavétel elszámoló áron T 511 álománycsökkenés elszámolása K 228 árkülönbözet K 21-22 T 228 T 466 K 4541 anyagbeszerzés száll. számla alapján (tényleges beszáron) APPORT ÁTVÉTEL: T 511J magasabb K 228 T 228 alacsonyabb K 511 APPORT ÁTADÁS: T 21-22 anyag (társ.szerzszértéken) eszközátvétel K 479 egyéb kötelezettség T 881 társaságba bevitt vagyon ny. sz értéke K 21-22 T 479 egyéb köt. - cégbírósági bejegyzéskor K 411 jegyzett t ke K 412 t ketartalák T 881 ha terv.beszáron tartja nyilvánt T 228 keemelés (a társ.szszérték és a névérték +különbsége) T 466 áfa - ha az átvev fizeti kapcsolódó áfa elszám. K 479 T 368 cégbejegyzés el tti elszámolás K 981 T 17 cégbejegyzés

utáni elszámolás K 368 T 368 K 467 ha az átadó áthárítja az áfát T 881 T 889 K 467 ha nem hárítja át TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTVÉTEL, AJÁNDÉK ÁTVÉTEL: TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS,AJÁNDÉK ÁTAD.: T 21-22 anyag készlet elszámolása K 9891 térítés n. átvett e értéke T 8891 térítés n. átadott nyilvántartás szérté K 21-22 T 9891 anyagkészlet értékének elhatárolása K 4833 t.nátvett e elhatárolása T 8891 árkülönbözet, ha terv.beszáron tartja ny K 228 T 511 anyagktg állománycsökkenés T 814 ELÁBÉ T 86 egyéb ráfordítások T 88 rendkívüli ráf. K 21-22 anyagok T 228 ha a beszár < mint az elszámoló ár K 8891 T 4833 id beli elhat. megszüntetése K 9891 T 466 K 479 áfa – ha a vev fizeti J T 368 áfa, ha az átadó áthárítja K 467 T 8891 T 889 áfa, ha nem hárítja át K 467 El id szaki bekerülési értéket súlyozva, átlagolva alkalmazzák a tárgyid szaki bekerülési érték kalkulálásánál. Ez a tervezett

beszerzési ár, vagy elszámolási ár. Az elszámoló ár és a tényleges bekerülési érték közti különbség az árkülönbözet (árrés) A SZP-ban meg kell határozni a korrigálás gyakoriságát, és az elszámolás id pontját(pl:évvégén) KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT KÉSZLETEK: KÖTELEZETTSÉG FEJÉBEN ÁTADOTT A.: T 21-22 (vagyonfelosztási javaslat sz.értéken) T 466 készlet nyilvántartásba vétele K 4541 T 814 könyv.sz érték kivezetése K 21-22 T 4541 K 479 T 479 K 311 T 311 követelés elszámolása K 91-92 K 467 kötelezettség átvezetése (vagyonfelosztási javaslat sz.értéken) T 8691 behajthatatatlan k. K 311 belföldi köv. T 454 K 479 T479 K 311 köv. ki nem egyenlített részének leírása TÁRGYI ESZKÖZB L KÉSZLETTÉ MIN SÍTETT ANYAGI E.: T 21-22 (vagy 226) anyagok K 161 beruházások átsorolása T 139 m szaki berendezésekécsje T 149 egyéb berendezések K 571 terv sz. écs ANYAGI E.B L TÁRGYI EÉ MIN SÍTETT:

Használatba nem vett: T 161 beruházás átmin sítés K 21 anyagok K 26 ker.áruk Használatba vett: átsorolása T 571 K 139 K 149 T 511 anyagktg anyagktg elszámolása K 21-22 T 21-22 anyag K 511 anyagktg K 814 ELÁBÉ K 86 egyéb ráf. K 88 rendkívüli ráf. T 21-22 K 51 anyagktg visszavezetése T 161 bek.érték elszámolása tárgyi K 21-22 eszközként T 13 T 14 K 161 T 21-22 anyag bruttó érték kivezetése K 13 szaki b. K 14 egyéb ber. ADMINISZTRATÍV TÖBBLET: követelés és kötelezettség összevezetése écs elszámolása (a használtba vételt l a feltárásig) (AMINISZTRATÍV/TÉNYLEGES) HIÁNY: korrigálás T 511 korrigálás T 86 T 88 K 21-22 BESZERZÉS UTÁN KAPOTT ENGEDMÉNY: VISSZÁRU BESZERZÉSB L: Ha a váll. vezet analitikus nyilvántartást T 454 tényleges beszáron T 454 tényleges beszáron K 466 K 466 K 21-22 K 21-22 T 454 K 466 K 228 tervezett beszáron T 228 K 211 tervezett beszáron T 454 T 466 K 228 --- Ha a váll. nem vezet

analitikus nyilvántartást T 454 K 466 K 511 ÉRTÉKESÍTÉS: SELEJT, RONGÁLÓDÁS: Ha a váll. nem vezet analitikus nyilvántartást T 21-22 anyagktg csökkentése T 21-22 anyagktg korrigálása K 511 K 511 T 8693 selejt elszámolása T 814 anyag állománycsökkenése T 866 K 21-22 K21-22 értékvesztés is ez!!! Ha a váll. vezet analitikus nyilvántartást Tényleges beszáron: T 814 könyv szerinti érték kivezetése T 8693 T 866 állományból kivezetés K 21-22 K 21-22 Tervezett beszáron: T 814 anyagcsökkenés elszámolása T 8693 T 866 állománycsökkenés K 21-22 K 21-22 T 814 K 228 árkülönbözet elszámolása T 8693 T 866 árkülönbözet elszámolás K 228 T 228 ha a beszár < mint az elszámolóár elszámolóár K 814 T 228 ha a beszár < mint az K 8693 K 866 T 311 követelés elszámolása K 91-92 K 467 K E R E S K E D E L M I Á R U K BESZERZÉS:

Ha a váll. nem vezet analitikus nyilvántartást: T 814 ELÁBÉ anyagktg elszámolása számla szerinti értéken T 466 K 4541 v. 381 Ha a váll. vezet analitukus nyilvántartást: tényleges beszerzési áron: (nagyker) T 261 áruk beszerzési áron beszerzett áruk elszám. T 466 K 4541 (K 463 , K 479) fogyasztói áron: (kisker) T 264 áruk fogyáron nyilvánt.ba vétel K 265 áruk árrése T 265 nyilvánt.ba vétel szállszámla T466 alapján K 4541 (K463, K465) VISSZÁRU ÉRTÉKESÍTÉSB L: T 264 áruk fogyáron visszáru elszámolása K 814 SELEJT, KÁRESEMÉNY, RONGÁLÓDÁS: T 21-22 Nem vezet. K 814 áru visszavételezése T 814 értékesítésre jutó árrés visszavezetése K 265 T 8693 T 866 selejt elszámolása K 26 T91-92 árbev. korrigálása helyesbít beszáron T467 számla alapján K311 T 8693 T 866 Vezet,tényl. K 261 T 8693 T 866 Vezet, tervezett b.áron K 264 T 265 K 8693 T 866 G Ö N G Y Ö L E G

BESZERZÉS: ÉRTÉKESÍTÉS: T 281 saját g. saját gbetétdíjas áron nyilvba vétele K 288 árkülönbözet T 288 vásárolt g. beszerzési árának könyvelése T 466 K 4541 T 288 bekerülési ktghez kapcsolódó ktgek K 4541 K 479 egyéb kötelezettségek K 381 T 466 kapcsolódó áfa elszámolása K 4541 T 814 K 282 idegen g.értékesítés T 814 K 281 saját g. értékesítés T 288 K 814 értékesítésre jutó árrés T 311 K 91-92 K 467 követelés elszámolása SAJÁT EL ÁLLÍTÁS: T 51-57 g.el állításánál felmerült ktgek elszám K 1-4 VISSZAVÉTELEZETT GÖNGYÖLEG: T 281 visszavét. g elszámolása K 814 T 281 saját g. készletere vétele K 288 T 814 értékesítésre jutó árrés visszav. K 268 T 288 saját teljesítmény elszámolása K 582 aktivált érték T 91-92 árbev. korrigálása T 467 K Ö Z V E T Í T E T T S Z O L G Á L T A T Á S O K SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE: SZOLGÁTATÁS KISZÁMLÁZÁSA: Ha a vállalk. vezet folyamatos T

27 T 466 K 454 közvetített szolgáltatások T 815 T 466 K 454 közvetített szolgáltatások --- Ha a vállalk. nem vezet folyamatos T 815 közvetített szolg. értéke K 27 készletcsökkenés T 311 K 91-92 K 467 követelés elszámolása 5. A KÖVETELÉSEK FOGALMA, TARTALMA, CSOPORTOSÍTÁSA Fogalma: A követelések azok a szállítási/vállalkozási/szolgátatási szerz désb l ered pénzértékben kifejezett fizetési igény, melyet a vállalkozás már teljesített, a másik fél által elismert. J Abban az esetben, ha az üzleti partner vitatja a teljesítést, akkor a vállakozás nem jogosult a számla kibocsátására és követelést sem mutathatja ki. Típusai: Æ Vev követelések (a vállalkozó által teljesített, a vev által elismert, termékértékesítésb l, tatásnyújtásból származó követelés) szolgál- Æ Váltókövetelések (váltó: olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, mely egy kés bbi id pontban esedékes fizetést testesít

meg; váltóköv.: vev vel szembeni követelések fejében elfogadott váltó alapján fennálló követelés) Æ Egyéb követelések (munkavállalókkal szembeni követelések, visszatérítend adók, rövid lejáratú kölcsönadott pénz, igényelt támogatás, peresített követelés rendezett összege, értékpapír értékesítési miatti követelés) Nem a követelések között jelenik meg (de követelésnek min sül!): tartósan adott kölcsön; adott el leg; jegyzett, de be nem fizetett t ke. Csoportosítása: I. Az üzleti partnerek között nem jött létre részesedési kapcsolat: Ä- Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Ä- Váltókövetelések Ä- Egyéb követelések Az üzleti partnerek között létrejött a részesedési kapcsolat: Ä- Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Ä- Követelések egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben II. Belföldi követelés (ha az adós székhelye belföldön van) Külföldi

követelés ( „ külföldön ) J termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, hitelviszonyt megtestesít értékpapír értékesítéshez, befektetés értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, el legfizetéshez kapcsolódhat.) 6. KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE Bekerülési érték: Megkülönböztetünk: Æforintban fennálló és Ækülföldi pénzértékre szóló követelést. A forintban fennálló vev követeléseket a számlázott, (a másik által) elismert felárakkal növelt, engedményekkel csökkentett, áfát tartalmazó összegben kell a nyilvántartásokban szerepeltetni. A követelés fedezetére kapott forint váltót a követelés elfogadott értékén kell szerepeltetni. A váltó kamata nem szerepeltethet a váltókövetelés értékében. A jegyzett, de be nem fizetett t ke összegét a létesít okiratban meghatározott forint értéken kell nyilvántartásba vezetni. Adott el legeknél a ténylegesen fizetett forint összegen kell

nyilvántartásba venni, a levonható áfát nem tartalmazhatja. Adott kölcsönöknél: a ténylegesen folyósításra kerül forint összegen kell nyilvántartásba venni, Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek: Ävalutapénztár; Ädevizabetét szla; Äkülföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszközök értékpapír kötelezettség J Speciális esetek (a devizás értékelésnek): A devizás váltókövetelésnek nincs árfolyamkülönbözete, mivel nyilvántartásbavételkor átértékelni nem lehet. A barter ügylet esetén, ha a teljesítések eltér id pontokban történnek meg, az els teljesítés napján érvényes – vállalkozás által alkalmazott – devizaárfolyamon kell az értéket meghatározni. {A pénzzel azonos érték termék v. szolgáltatás} J A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása során alkamazható árfolyamok: MNB hivatalos

középárfolyam, vagy a vállalkozás hitelintézetének devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga.) 7. A KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSAI K övetelések állománynövekedései: Ä Értékesítés Ä Váltó elfogadás Ä Adott kölcsön nyújtása Ä Adott el leg Ä Egyéb követelés K övetelések állománycsökkenései: Ä Visszáru Ä Engedmény Ä Pénzügyi teljesítés Ä A váltó beváltása, forgatása, leszámítoltatása Ä Behajthatatlan követelés Ä Értékvesztés Ä Év végi értékelés Részletesen: Értékesítés: eszközök értékesítése ellenérték fejében. (kapcsolódó tétel: áfa) A váltó elfogadása: az az esemény, mikor a vállakozás követelése fejében üzleti partnerét l váltót fogad el. A kamat nem vehet állományba, év végén el kell határolni Adott kölcsön nyújtása:üzleti partnernek szerz dés alapján adott pénzösszeg. Egy évnél hosszabb lejáratú:befektetett pénzügyi eszk, rövidebb:

egy évnél rövidebb lejáratú kölcsönnél vehet nyilvántartásba Adott el leg:a szállítóknak adott összeg, áfát nem tartalmazza. Egyéb követelés:pl:munkavállalókkal szembeni követelés, visszatérítend adók stb. Visszáru: partnereknek értékesített, de min ségi v. egyéb okok miatt visszaküldött eszköz Engedmény:a vev vel szembeni követelést csökkent tétel Pénzügyi teljesítés: az a gazdasági esemény, mikor a követelés összege kiegyenlítésre kerül Váltó beváltása:a váltó lejárat id pontjában történ kiegyenlítése Váltó forgatása: a váltóval történ kötelezettség kiegyenlítése Váltó leszámítolása: lejárati id pont el tti beváltása bankban Behajthatatlan követelések: az adós ellen vezetett végrehajtás/cs deljárás során nincs fedezet Értékvesztés:a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérül összege közti veszteségjelleg különbözet 8. A KÖVETELÉSEK F KÖNYVI

ELSZÁMOLÁSAI: ÉRTÉKESÍTÉS: T 311 K 91-92 belföldi ért.bevétele T 311 K 467 belföldi T 317 külföldi vev k K 93-94 export ért.bevétele külföldi Kapcsolódó tétel: készletcsökkenés VÁLTÓ ELFOGADÁSA: T 341 belföldi váltókövetelés K 311 belföldi T 342 külföldi v.követelés külföldi K 317 (nincs árfolyamkülönbözet) VÁLTÓ beváltása leszámítolása T 34 váltókövetés T 974 egyéb kapott kamat K 38 T 37 K 341 könyv sz. érték elszám T 384 K 37 T 37 K 974 kapott összeg jóváírása T 532 K 384 bankköltség elszám. Realizált árfolyamveszteség: T 876 K 342 Realizált árfolyamnyereség: T 342 K 976 VISSZÁRU: T 91-92 T 467 K 311 belföldi ADOTT KÖLCSÖN: T 364 rövid lejáratra kölcsönadott pénze. K 38 EGYÉB KÖVETELÉS: T 361 elszámolásra kiadott el leg K 381 (T 869 K 311 számlához nem kapcsolódó) (T 879 K 311 pénzügyi kondíciók miatti) ADOTT EL LEG: T 351 v. 352 v 353 v 354 T 466 K 38 Kapcsolódó t.:

el leg beszámítása: T 454 majd: T 454 K 35 K 466 dolgozóra áthárított kártérítés ---------------------------------ktgvetési kiutalási igény (majd: T384 K363 kiutalási i. teljesítése) -------------------------------- T 453 K 311 T 467 K 368 T 45 K3 BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS: T 86 egyéb ráford. K 31-36 követelések PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS: vev követelés T 38 K 311 -------------------------------------- T 362 K 96 külföldi T 93-94 K 317 Kapcsolódó tétel: készletnövekedés ENGEDMÉNY: T 91-92 számlához kapcsolódó engedmény T 467 T 361 K 96 kapott kamat elszám. vev kt l kapott el leg -----------------------------majd: T 3 barter ügylet K 317 ÉRTÉKVESZTÉS: T 86 K 319-369 majd: T 319-369 K 96 9. AZ ÉRTÉKPAPÍR FOGALMA, TARTALMA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA Fogalma: Az értékpapír vmilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesít forgalomképes okirat. Tartalma: Részesedés kapcsolt vállalkozásban (pl.leányvállalat) lév tulajdoni

részesedést jelent árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket foglalja magában Egyéb részesedés: minden, a mi nem a fentihez tartozik. Saját részvények, saját üzletrészek: a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelent saját befektetések Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok: melyeket forgatási célból, kamatbevétel, árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be; illetve a tárgyévet követ évben lejárnak. Csoportosítása: (többféle szempont van) 1. Az értékpapírban foglalt jog szerint: Ä Hitelviszonyt megtestesít pl: kötvény, váltó Ä Tagsági jogokat megtestesít pl: részvény Ä Áruval kapcsolatos jogot megtestesít pl: közraktárjegy 2. Az el állítás módja szerint: Ä Nyomdai módon el állított Ä Dematerizált (elektronikus úton rögzitett) 3. Kibocsátója szerint: ÄÁllampapírok pl: kincstárjegyek Ä Hitelintézetek által kibocsátott Ä Gazdálkodó

szervezetek által kibocsátott Ä Önkormányzatok által kibocsátott 4. Forgalomképesség szerint: Ä Nyilvánosan forgalomba hozott Ä Zártkör en forgalomba hozott 5. Átruházási lehet ség szerint: Ä Bemutatóra szóló Ä Névre szóló Ä Rendeletre szóló pl:csekk 6. Lejárat szerint: Ä Rövid lejáratú (max 1 év) Ä Közép lejáratú (1-5 évig) Ä Hosszú lejáratú (min 5) Ä Lejárat nélküli pl: kötvények 7. Hozam szerint: Ä Nem kamatozó pl:váltó Ä Kamatozó (fix, változó, vegyes hozamú) Ä Hozamot nem biztosító pl:közraktárjegy 8. Pénznem szerint: Ä Forintban kibocsátott Ä Devizában kibocsátott A SZT szerint az értékpapírokat a következ képp csoportosítjuk: Æ Tulajdoni részesedést jelent befektetések Æ Hitelviszonyt megtestesít értékpapírok Æ Diszkont értékpapír 10. AZ ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE Az értékpapírokat nyilvántartásba vételkor bekerülési értéken értékeljük, ami lehet a beszerzési

ár, a visszavásárlási ár, vagy a létesít okiratban meghatározott érték. A vállalkozó döntésének függvényében lehet a bekerüllési érték része v. nem része: a bizományi díj, a vásárolt vételi opció díja. A kamatozó értékpapírok és a diszkont értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a kamat öszszegét. Els dleges forgalomban beszerzett diszkont értékpapírok esetén a bekerülési érték a beszerzési/kibocsátási ár. Másodlagos forgalomban beszerzett diszkont értékpapírok esetén a bekerülési érték a névérték alatti vételár. A névérték és a kibocsátási érték közti különbözetet aktív id beli elhatárolásként kell kimutatni. 11. AZ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSAI É rtékpapírok állománynövekedései: É rtékpapírok állománycsökkenései: Ä Vásárlás Ä Követelés fejében átvétel Ä Tulajdoni részesedés fejében történ átvétel Ä Térítés nélküli átvétel Ä Saját

részvény, üzletrész visszavásárlása Ä Átsorolás befektett pénzügyi eszközök közül Ä Eladás, beváltás, törlesztés Ä Tulajdoni részesedés ellenében bevitel (apport) Ä Térítés nélküli átadás Ä Átsorolás a befektetett pénzügyi eszközök közé Ä Megsemmisült/elveszett értékpapír Ä Saját részvény, üzletrész bevonása Részletesen: Forintért történ vásárlás: bizonylat (pl számla) szerinti beszerzési érték, melyhez hozzáadódhat a vételi opció díja v. a bizományosi díj Devizáért/valutáért történ vásárlás: esetén a bekerülési érték a valuta vállalkozás által meghatározott módszer szerinti választott árfolyamán történik. Követelés fejében átvett: értékpapír esetén a bekerülési érték a számlázott érték. Apport átvétel: társasági szerz dés szerinti értéken Részesedés fejében átvett értékpapír: esetén számlázott áron v. jogutód nélküli megsz néskor a végelszámolási

javaslat szerinti értéken történik a nyilvántartásba vétel Térítés nélküli átvétel: az átadó szerinti nyilvántartási érték, de max a piaci érték. Cégalapítás és t keemelés esetén: létesít okiratban foglaltak szerint. Saját részvények/üzletrészek visszavásárlása: csak a részvények 10%-a vásárolható vissza; max 1évig tartható meg, utána be kell vonni; osztalékalapot nem képeznek, osztalékfizetési korlátot jelentenek; a visszavásárlási és a névérték közül a magasabbon értékeljük Átsorolás: a befektetett p. eszközök közül a forgó eszközök közé, ha a vállalkozás 1 éven belül el akarja adni az értékpapírjait Eladás, beváltás, törlesztés: nettó módon történik az elszámolás, vagyis csak a realizált árfolyam nyereséget/veszteséget mutatjuk ki. Apport átadás: bruttó elszámolással Térítés nélküli átadott értékpapír esetén könyv szerinti értéken. Megsemmisült/elveszett Saját

részvények/üzletrészek bevonása esetén bruttó elszámolással, megsz nik az osztalékfizetési korlát. 12. AZ ÉRTÉKPAPÍROK F KÖNYVI ELSZÁMOLÁSAI: RÉSZESEDÉS VÁSÁRLÁS ÁTUTALÁSSAL: T 371 részesedés kapcsolt váll. T 372 egyéb részesedés K 384 bankszla ALAPÍTÁS, T KEEMELÉS: T 368 egyéb követelések K 384 a kibocsátási érték befizetése T 371 T 372 K 368 T 371 T 372 K 17 részesedés KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT RÉSZESEDÉS: T 371 kötelezettség állományba v. T 372 K 479 cégbírósági bejegyzés T 454 kötelezettség/követelés T 479 összevezetése K 368 RÉSZESEDÉS ÉRTÉKESÍTÉSE T 379 K 371 K 372 ÁTSOROLÁS A TARTÓS RÉSZES. KÖZÜL A FESZKÖZÖK KÖZÉ:: könyv sz.érték kivezetése KÜLFÖLDI PÉNZÉ. SZÓLÓ RÉSZESEDÉSEK: T 3/4 devizás részesedések évvégi K 371 leértékelése K 372 (ha jelent s az árf.különbözet) T 38 értékesítés eladási árfolyamon T 368 való könyvelése K 379 T 371 T 372 K 3/4 T

379 K 371 K 372 T 3/4 év végi összevont árf.nyereség K 976 átvezetése árfolyamnyereség realizálása (ha az eladási árf. > könyv szért) T 875 árfolyamveszteség elszámolása K 379 (ha az eladási árf. < könyv szért) T 876 K 3/4 devizás részesedések évvégi felértékelése (ha jelent s az árf.különbözet) év végi összevont árf.veszt átvezetése T 379 devizás részesedés értékesítésekor K 976 adódó árfolyamnyereség T 876 árfolyamveszteség K 379 TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTVETT ÉRTÉKPAPÍROK: T 371 térítés nélküli átvétel T 372 K 989 TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁSKOR KIVEZETÉS.: T 889 K 371 K 372 térítés nélküli átvétel T 989 K 483 halasztott bevétel elszámolása DEVIZÁS RÉSZESEDÉSEK ÉV VÉGI FELÉRTÉKELÉSE: ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA: T 371 T 372 K 3/4 T 874 értékvesztés elszámolása K 3729-3749 ép.értékvesztése T 3929-3749 értkévesztés visszaírása K 874 MEGSEMMISÜLT/ELVESZETT

RÉSZESEDÉSEK: APPORTKÉNT ÁTADOTT RÉSZESEDÉS: T 879 pénzügyi egyéb ráf. K 371 K 372 T 881 társaságba bevitt rész. kivezetése K 371 K 372 T 379 K 981 tár.szszerinti érték elszám T 17 K 379 cégbírósági bejegyzéskor 13. KÜLÖNLEGES ÉRTÉKPAPÍR ÜGYLETEK: HATÁRID S ÜGYLETEK: Jellemz je, hogy a megegyezés az árban/volumenben/min ségben/teljesítés id pontjában a jelenben történik, míg az adásvétel lebonyolítása jöv beni id pontban esedékes. Ezen ügyletek célja, hogy a bizonytalan jöv beli árakból ered kockázatot kezelhet vé tegyék. Az ügylet kötési értékét a 0-s szlaosztályba kell kimutatni. ( T 0 K 0) Nyereség esetén: pénzügyi m veletek egyéb bevétele Veszteség esetén: pénzügyi m veletek egyéb ráfordítása OPCIÓS ÜGYLETEK Szintén határid s szerz dések. Opció köthet vételre és eladásra A vételi opció vásárlója meghatározott díj jelenbeli megfizetése ellenében jogot szerez egy meghatározott jov

beni napon(ig), egy meghatározott termék kötési áron való megvásárlására. Az vételi opció vev je vásárolhat, az eladója köteles eladni. Az eladási opció vásárlója a megfizetett díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejaratkor(ig) a kötési áron adhassa el az opció tárgyául szolgáló árut. Az eladási opció vásárlója eladhat, az opció kiírója köteles vásárolni. Könyvelése: VÉTELI OPCIÓ: ELADÁSI OPCIÓ: Jogosult könyvelése T 367 fizetett opciós díj elszámolása K 384 T 877 fiz. opciós díj elszámolása K 384 T 371 vásárolt értékp. elszámolása K 384 T K értékp. eladás könyvelése T 374 opciós díj aktiválása K 384 T 367 opciós díjat nem aktiválja K T 392 ráfordítás elhatárolása, ha K 877 megtérül az értékpapír T 877 elhatárolás visszavezetése K 392 (é.papír lejártakor) T 367 K le nem hívott o.díjának elszámolása Kötelezett könyvelése T 384 kapott o.díjbevétel K 977 T 384 kapott o.díj

elszámolása K 977 T 977 bevétel elhatárolása K481 T K T481 K 977 értékpapír eladás értékp. elszámolása PENZIÓS ÜGYLETEK: Olyan tranzakció, melyben az ügyfél a mérlegében kimutatott, tulajdonában lév vagyontárgyakat (pl: értékpapír) ruház át egy másik vállalkozásra, mégpedig egy megállapodás keretében, hogy ugyanezeket egy kés bbi id pontban vissza származtatja a penzióba adónak. Van valódi (átvev kötelezi magát, hogy a vagyontárgyakat visszaadja) és nem valódi (a penzóba adó köteles a vissza adott árut átvenni) penziós ügylet. Könyvelése: PENZIÓBA ADÓ ELSZÁMOLÁSA T 834 kötelezettség elszámolása K 477 PENZIÓBA VEV ELSZÁMOLÁSA: T 367 átvett ép. ellenértéke K 384 T 368 visszavásárláskor fizetetett vételár K 384 T 384 visszaszolgáltatáskor kapott K 477 ellenérték T 477 K 368 kompenzálás követelés, kötelezettség összevezetése T 477 K 367 T 872 K 368 kamatráfordítás kapott ellenérték

és a vételár különbsége T 477 K 974 kompenzálás kapott és fiz. ellenérték kü lönbsége T 872 ráfordítás összegének elhatárolása K 482 (ha az ügylet a 05.31-ig nem zárult le) T 391 bevétel elhatárolása K 974 (ha az ügylet a 05.31-ig nem zárult le) T 482 id beli elhat. visszavezetése K 872 (az ügylet lezárásakor) T 974 K 391 elhat.bevétel visszavezetése (az ügylet lezárásakor) 14. PÉNZESZKÖZÖK KÉSZLETEK FOGALMA, TARTALMA, CSOPORTOSÍTÁSA Fogalma: A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket illetve a bankbetéteket foglalják magukba. Tartalma: Fizetési eszközként felhasználható az elektronikus pénzeszköz is. Fogalma azonos az elektronikus fizetési eszközök fogalmával. Csoportosítása: Megjelenési formái szerint: Æ Készpénz Æ Pénzt helyettesít eszköz (csekk, bankkártya) J Æ Számlapénz Elszámolásuk neme szerint: Æ Forintban lév Æ Devizában/valutában lév

Házipénztár: a gazdálkodó kp-s fizetéseinek teljesítésére, illetve a közvetlenül befolyó kp bevételek kezelésére szolgál. Elszámolási betétszámla: a gazdálkodó pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. (bankszámla) Elkülönített pénzeszközök: kamatozó betétszámla, devizaszámla, átvezetési számla, elkülönített pénzeszközök kötvénykibocsátásból, fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök, egyéb célra elkülönített pénzeszközök. Kamatozó betét: a gazdálkodó szabad pénzeszközeit a bankoknál ~ formájában helyezheti el. Lekötési idejük szerint: éven belüli v. éven túli lejáratú J Készpénzkímél fizetési eszközök: csekk, elektronikus fizetési eszközök. Birtokosa pénzügyi m veleteket kezdeményezhet Ott használható fizetési m veletekre, ahol a vállalkozások a pénzintézettel szerz dést kötöttek az eszköz elfogadására. 15. A PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE Bekerülési érték:

Valuta/deviza forint értékének meghatározásaJ: a forintért vásárolt devizát/valutát a fizetett összegben kell felvenni, és a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Valutapénztár valutakészletét növel tételek: Ä Hitelintézett l történ valutavásárlás forintért (adott ügyletet lebonyolító bank által meghirdetett valuta eladási árfolyamon) ÄValutáért történ értékesítés (választott árfolyamon) Valutapénztár valutakészletét csökkent tételek: Ä A valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell elszámolni. Devizaszámlán lév devizakészletet növel tételek: Ä Bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított forintértéken kell elszámolni. Ä Devizaszámlán jóváírt: devizában felvett hitel, kivont külföldi érdekeltség, egyéb címen (pl:export áruszállítás) jóváírt befizetéseket a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó választot

árfolyamon kell meghatározni. Devizaszámlán lév devizakészletet csökkent tételek: ÄDeviza könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell elszámolni. ÄMás devizára történ átváltáskor választott árfolyamon (árfolyamkülönbözet: pénzügyi m v. egyéb ráfordítása vagy bevétele) J A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása során alkamazható árfolyamok: MNB hivatalos középárfolyam, vagy a vállalkozás hitelintézetének devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga. 16. A PÉNZESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSAI P énztárban lév pénzeszközök állománynövekedései: P énztárban lév pénzeszközök állománycsökkenései: Æ készpénzes értékesítés Æ vev tartozás kp-ben történ kiegyenlítése Æ utólagos elszámolásra kiadott kp visszavételezése Æ bankszámláról történ kpfelvétel Æ valutakészlet árfolyamnyereségének elszámolása

Æ kp-s vásárlás Æ szállítói kötelezettségek kp-s kiegyenlítése Æ utólagos elszámolásra kiadott kp Æ bankszámlára történ kp befizetés Æ munkabér kifizetés Æ valutakészlet árfolyamveszteségének elszámolása Æ értékvesztés elszámolása B B ankszámlán lév pénzeszközök állománynövekedései: Æ vev tartozás átutalása Æ pénztárból történ kp befizetés Æ vev kt l kapott el leg Æ jegyzett t kére történ befizetés Æ giro-ra történ befizetés Æ jogszabály címén a t ketartalékba v. eredménytartba befizetés Æ hitel v kölcsönfelvétel Æ bankártyával történ fizetés Æ jóváírt kamat elszámolás Æ devizakészlet árfolyamnyereségének elszámolása Æ értékvesztés visszaírása ankszámlán lév pénzeszközök állománycsökkenései: Æ szállítói kötelezettségek átutalása Æ pénztárba történ kp felvétel Æ el leg címén átutalás Æ jegyzett t ke leszállítása Æ jogszabály címén a t

ketartalék v. eredménytart átadása Æ hitel v. kölcsön, kamataik kifizetése Æ munkabér kifizetése Æ bankkártyával történ fizetés Æ számlavezetési jutalék és egyéb bankktg elszámolása Æ devizakészlet árfolyamveszteségének elszámolása Bankszámlák egymás közötti átvezetései is állományváltozás. 17. A PÉNZESZKÖZÖK F KÖNYVI ELSZÁMOLÁSA KP ÉRTÉKESÍTÉS: •T 381 számla szerinti összeg K 91 ƒT 814 áruk érték. elszámolása K 261 (könyv.szerint értéken) ‚T 381 K 467 „T 269 K 814 fiz. áfa KP FELVÉTEL A BANKSZÁMLÁRÓL: nyilvántartott értékvesztés KP BEFIZETÉS A BANKSZÁMLÁRA: T 381 K 389 felvett pénzösszeg T 389 K 381 befizetett pénzösszeg T 389 K 384 terhelési értesítéskor T 384 K 389 terhelési értesítéskor VALUTA FELVÉTELE A DEVIZABETÉT SZÁMLÁRÓL: VALUTA BEFIZETÉSE A DEVIZABETÉT SZÁMLÁRA: T 389 K 386 könyv szerinti érték T 389 K 382 könyv szerinti érték T 382 K 389

választott árfolyam T 386 K 389 választott árfolyam T 389 K 976 T 876 K 389 árfolyam nyereség T 389 K 976 T 876 K 389 árfolyam nyereség árfolyam veszteség árfolyam veszteség BANKKÁRTYÁVAL TÖRTÉN FIZETÉS: T 368 K 91 értékesítés ellenértéke T 384 K 368 követelés ellenértéke ANYAGVÁSÁRLÁS KP-ÉRT: T 21-22 K 381 beszerzési ár T 466 K 381 áfa UTÓLAGOS ELSZÁMOLÁSRA KIADOTT ÖSSZEG: ÉV VÉGI ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZETEK ELSZÁMOLÁSA: T 361 elszámolásra kiadott összeg K 381 T 3/4 technikai szla leértékelés összege K 38 T 38 felértékelés összege K 3/4 T 381 elsz. kiadott összeg visszavételezése K 361 T 3/4 K 976 T 876 K 3/4 PÉNZESZKÖZÖK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA: T 389 K 384 terhelési értesítés alapján T 385 jóváírási értesítés alapján K 389 összevont árfolyamnyereség összevont árfolyamveszteség PÉNZESZKÖZÖK LEKÖTÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA: T 389 K 384 terhelési értesítés alapján T

19 (tartós bankbetét) jóváírási értesítés alapján K 389