Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 28 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:172

Feltöltve:2009. március 28.

Méret:235 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Alkotmányjog tételek - 2004 1. Az alkotmány és az alkotmányosság fogalma Az alkotmány egy állam alaptörvénye. Az alkotmány összekapcsolja a jogot és az államhatalmat. Az alkotmány jogi megközelítésben norma, mégpedig a legmagasabb szintű jogi norma. Az alkotmány tartalmilag azért alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja és biztosítja a személyes szabadságjogokat, a jogegyenlőséget, szabályozza az államszervezet felépítését és működését. Lehet írott, vagy íratlan Az adott országot csak akkor lehet alkotmányosnak tekinteni, ha: - megvalósul a népszuverenitás és népképviselet - a hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya - törvényesség, jogállamiság - az egyenjogúság - emberi jogok érvényesülése A magyar alkotmányjog a Magyar Köztársaság állami és társadalmi rendjére, kormányzati szerveire és államszervezetére, az

alapvető állampolgári jogokra vonatkozó jogszabályok összessége. (1949 évi XX Törvény) Összefoglalva: - az alkotmány deklarálja a többpártrendszert - elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait - kiemeli az egészséges környezethez való jogot, megtiltja a kínzást, az embertelen bánásmódot - keretek közé szorítja a személyes szabadságtól való megfosztás lehetőségét - elismeri személyiségi jogként az adatvédelmet, mindenki jogát panasztételre, a menedékjogot - biztosítja a képviseleti és önkormányzati jogokat az etnikai és nemzeti kisebbségeknek - biztosítja a sztrájkjogot, az alternatív katonai szolgálatot, a diszkrimináció tilalmát, az ombudsman intézményét Az alkotmány olyan alaptörvény, melyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az alkotmányosság legfőbb követelménye

szétválasztani a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat. Az alkotmány legfőbb forrásai az alkotmánytörvény és az alkotmány végrehajtását közvetlenül biztosító szervezeti törvények, valamint a demokratikus szabadságjogokat szabályozó törvények. Szocialista alkotmányok: alapja a marxista államelmélet - nincs szükség többpártrendszerre, pluralista parlamentre és önkormányzatokra - működésének alapelve az államhatalom egysége 2. Jogforrások A jogforrás a jog megjelenítési formája. A jogforrás meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetőek. Fajtái: 1. anyagi vagy alaki jogforrás: anyagi: a jogi normát létrehozó állami szervet jelenti, amelytől a jog ered. Pl országgyűlés alaki: az a forma, melyben a jogi norma megjelenik pl. törvény, rendelet 2. elsődleges vagy másodlagos jogforrás: elsődleges: maga a törvényalkotó hatalom, azaz az állam, mely a jognak

ősforrása másodlagos: ebből táplálkozik minden más belső jogforrás felhatalmazása és kötelező ereje 3. írott vagy nem írott jogforrás: írott: az állam jogalkotó szervei által létrehozott és általános, kötelező magatartás, szabály formájában kifejezett jogszabályok (törvény, rendelet) nem írott: az állam jogalkalmazó szervei döntéseiben keletkezett jog pl. bírói-, szokásjog Jogforrási hierarchia: az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-, fölérendeltségi viszonyát jelenti adott állam jogforrási rendszerében. Ennek értelmében bizonyos alsóbbrangú jogforrások rendelkezései a felsőbb jogforrásokban foglalt rendelkezésekkel tartalmilag nem ellenkezhetnek. 1. ALKOTMÁNY 2. TÖRVÉNY 3. KORMÁNYRENDELET 4. MINISZTERI RENDELET 5. ÖNKORMÁNYZATI RENDELET 1., Alkotmány: a legmagasabb szintű jogszabály, minden más jogi norma meg kell, hogy feleljen az alkotmánynak, megalkotásáról és módosításáról az

országgyűlés kétharmados többséggel dönt, értelmezésére az Alkotmánybíróság jogosult. Tartalmazza az állami berendezkedésre, az állami szervek hatáskörére, működésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat. Meghatározza az állampolgári jogok és kötelezettségek, valamint az emberi jogok szabályait. 2., Törvény: az országgyűlés által kibocsátott aktus Normatív és nem normatív tartalommal egyaránt megjelenhet. Az országgyűlés a szuverenitás egyik fő letéteményese és kifejezője. A törvény a szuverén megnyilatkozásnak egyik fő formája Kizárólagos törvényalkotási tárgyak: csak az országgyűlés és csak törvényben rendelkezhet róla: - népszavazás intézménye -országgyűlési képviselők választása, jogállása - büntető-, polgári- és az államigazgatási eljárás szabályozása - állami pénzügyek szabályozása - állami költségvetés meghatározása - miniszterek és államtitkárok jogállása és

felelőssége 3., Kormányrendelet: a kormány általános hatáskörű államigazgatási szerv, valamennyi igazgatási feladat irányítása a hatáskörébe tartozik. Jogforrása nem lehet ellentétes a törvényekkel. 4., Miniszteri rendelet: csak olyan tárgyban alkothat rendeletet, amely hatáskörébe tartozik, illetve amire törvény, vagy kormányrendelet ad felhatalmazást. 5., Önkormányzati rendelet: jogosult arra, hogy eredeti módon szabályozzon életviszonyokat, de csak saját működési területén. Speciális jogforrások: 1., Nemzetközi egyezmények: az azt aláíró államokat kötik Kötelezettségük arról szól, hogy tegyenek meg minden intézkedést annak érdekében, hogy az állam fennhatósága alá tartozó jogalanyok az egyezménynek megfelelően cselekedhessenek. A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azaz elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek

tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 2., A Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata: A bíróságok az igazságszolgáltatás szervei, funkciójuk tehát a jogalkalmazás és nem a jogalkotás. Jogegységi határozatokat hozhat és elvi bírósági határozatokat tehet közzé. A bíróságok elnökei kötelesek a vezetésük alatt álló bíróság ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. 3., Szokásjog: A szokás a társadalom tagjai közti érintkezéses, vagy viszonyok révén kialakuló, rendszeresen ismétlődő magatartás. Szokásjog: az állami szervek jogalkalmazó tevékenységük során figyelembe veszik a társadalmi szokásokat és alapítanak is a társadalomban kialakult és meggyökeresedett szokásokat. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: - határozat: az országgyűlés, a kormány, az önkormányzatok határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, saját működésüket és állapítják

meg a feladatkörükbe tartozó terveket. - Utasítás: a miniszter a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki - Jegybanki rendelkezés: az MNB elnöke a pénzügyi intézményeknek kötelező előírásokat adhat ki - Statisztikai közvélemény: a KSH adja ki a statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést - Jogi iránymutatás: országgyűlés és kormány bocsátja ki, melyben általános érvényű célokat, programokat határoznak meg. Érvényesség: szükséges, hogy: - a jogalkotó szerv az adott jogforrás kibocsátására jogosult legyen - a jogszabály meghozatalra vonatkozó eljárási rendet a jogalkotó betartsa - a jogszabályt a törvény előírásainak megfelelő helyen és módon a jogalkotó kihirdesse - magasabb rendű jogforrással ne legyen ellentétes, s hogy a rendelet megfeleljen a törvényi felhatalmazásnak - bizonyos esetekben

szükséges lehet a jogszabályok felsőbb szerv általi jóváhagyása, felettes szerv előtt történő előzetes vagy utólagos bemutatása, felterjesztése A mindenki számára kötelező jogszabályt a Magyar Közlönyben kell közzétenni. Hatályosság: a jogszabály követendő, alkalmazandó. Csak hatályos jogszabály állapíthat meg jogot és kötelezettséget, csak hatályos jogszabályokra hivatkozhatnak a jogalanyok és állami szervek. 1., időbeli hatály: meg kell határozni a hatálybalépés időpontját (ez lehet a kihirdetés napja), úgy kell meghatározni a hatálybalépés időpontját, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Időbeli hatálya addig tart, míg a jogalkotó vagy hatályon kívül helyezi a jogszabályt, vagy egy újabb, de más tartalmú jogszabályt alkot ugyanabban a tárgyban. 2., területi hatály: meghatározza azt a földrajzilag körülhatárolt területet, mely területen a jogszabály jogokat

és kötelezettségeket határoz meg. 3., személyi hatály: a jogalanyoknak azt a körét határozza meg, akiknek jogát és kötelességeit a jogi norma meghatározza. 4., tárgyi hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy a jogalkotó mit kíván szabályozni Alkotmányosság, törvényesség: a jogszabálynak illeszkednie kell a jogrendszer egészéhez. Legfőbb őre az Alkotmánybíróság Ugyanazon törvényen belüli ellentétes szabályozás alkotmányellenes. 3. A szuverenitás A szuverenitás az államhatalom gyakorlásának kérdése (kit illet meg a főhatalom). A szuverenitás az abszolút királyi hatalom megteremtésének történelmi korszakában jelentkezett Európában. A szuverenitás a teljes államhatalmat egy kézben összpontosító fejedelem, abszolút monarchia hatalmának igazolására szolgált. Fejedelmi szuverenitás elmélet: az állami főhatalom egységes és oszthatatlan, valamint korlátlan és korlátozhatatlan. (Jean Bodin) A szuverenitás fogalma

az új politikai törekvésekkel összhangban jelentős átalakuláson ment keresztül. Megjelentek a népképviselet, az alkotmányosság, az államhatalmi ágak megosztásának elvén alapuló szuverenitáselméletek, melyeknek középpontjában a nép, a parlament, vagy a jog szuverenitása áll. A szuverenitásról kétféleképpen lehet beszélni: 1., belső szuverenitás: a legfőbb hatalmat, illetve az általa hozott szabályokat (alkotmányt, törvényt) jelenti az állam területén élő lakosságra nézve. 2., külső szuverenitás: (állami) azt jelenti, hogy az állam saját államisággal, függetlenséggel bír, döntéseit külső kontroll nélkül hozza. Szerződéses államfelfogás: az alattvalók, akik biztonságuk érdekében lemondtak jogaikról a szuverén javára, kötelesek megtartani a szuverén törvényeit. (Thomas Hobbes) John Locke szuverenitáselmélete: a parlament és a király közti tényleges hatalommegosztás. Montesquieu: a szuverenitás

megosztását javasolja az állami szervek közt. Rousseau közvetlendemokrácia-koncepciója: a szuverenitás egyetlen hordozója a nép, és tagadja a hatalom megoszthatóságát. 1789. francia deklaráció: a szuverenitás egésze a nemzetet illeti meg A közhatalom gyakorlásának két alapformája: 1., közvetlen demokrácia: mélyen a történelmi múltban gyökerezik Történetének kezdetét a XVI-XVII. Században kell keresnünk - reformáció alapeszméje, a régi „tökéletes” állapotokhoz való visszatérés, az őskeresztényi egyházrend visszaállítását követelte - az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek vitelében - legelterjedtebb formája a népszavazás (referendum) 2., képviseleti vagy közvetett demokrácia: - a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat A népszuverenitás gyakorlásának fő formája a képviseleti demokrácia intézményrendszere. A

népszavazás a választók véleménynyilvánítása, döntése alkotmányos vagy törvényhozási kérdésekben. - tárgya szerint a referendum lehet: alkotmányos, törvényhozási, vagy önkormányzati rendeletre vonatkozó - időpontját tekintve: preventív vagy szukcesszív jellegű - hatályát tekintve: konstitutív vagy abrogatív - jogi alapját tekintve: kötelező vagy fakultatív - kötőereje szerint: konzultatív vagy ügydöntő jellegű A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: a világ legtöbb országában élnek olyan népcsoportok, amelyek az állam lakossága körében számszerű kisebbségben vannak, s saját nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik közössége alapján összetartoznak. Ez az összetartozás-tudat és az identitásukra való törekvés egyben el is választja őket a többségtől, függetlenül

attól, hogy állampolgárságuk azonos. -egyenjogúság: a minden állampolgárt megillető alapjogok gyakorlásának biztosítása, minden hátrányos megkülönböztetés kizárásával. -kollektív jogok: saját kulturális, oktatási, szociális intézmények fenntartásához való jog, s ilyen célra az államtól megfelelő anyagi támogatás igénylése -területi autonómia létrehozása -1988. A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya: e nyelveket az európai kulturális örökséghez tartozásnak nyilvánítja -1990. Párizsi Charta: megerősíti a nemzeti kisebbségek identitásának védelmét A Magyar Köztársaság alkotmánya szabályozza és védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait. Az alkotmány alapján a nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának. Törvények biztosítják képviseletüket, valamint kollektív részvételüket a közéletben. A kollektív jogok biztosítása felöleli saját kultúrájuk

ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást és a saját nyelven való névhasználat jogát. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra. Az államterület: azt a térséget jelenti, amelyen az állam főhatalma, szuverenitása érvényesül. Az államterület az állam létének természetes feltétele Mindazok a személyek, amelyek az államterületen találhatók, az állam uralmának vannak alávetve, kivételt csak a területenkívüliség képez. Az állam területén minden más államnak a tevékenysége ki van zárva, kivételt képez a nemzetközi szerződésben alapuló állami szorgalom. Az állam területe a nemzetközi szerződésekben megállapított határok között lévő szárazföld, az ezen belül található belvizek, a fölöttük elterülő légtér,

valamint a földterület alatti rész. Az államhatárok rendjének biztosítására az érdekelt államok rendszerint kétoldalú egyezményt kötnek. A Magyar Köztársaság államterületét 1947-ben , a párizsi békeszerződésben határozták meg. Az állam felségjelvényei: a hatályos alkotmány külön fejezetben szabályozza a Magyar Köztársaság fővárosát és nemzeti jelképeit: címerét, zászlaját, himnuszát. A nemzeti jelképek jogosulatlan használata szabálysértésnek minősül. Címer: az állam hivatalos jelvénye, amely hivatalos okiratain, pecsétjein is szerepel. Az 1990. évi XLIV Tv Iktatta az alkotmányba a történelmi koronás kiscímert, az állam címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik Zászló: három egyenlő szélességű, piros,

fehér és zöld vízszintes sávból áll. Himnusz: az állami együvé tartozás, a hazafias érzések egyik jelképe. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823) c. költeménye Erkel Ferenc (1844) zenéjével Főváros (Budapest): állami, gazdasági, kulturális élet szempontjából kiemelkedő centrum. Itt működnek az állam legfelsőbb szervei, itt zajlanak le az államközi érintkezés eseményei. 4. Az állampolgárság Nemzetközi jogi értelemben a lakosság az állam területén tartózkodó természetes személyek összessége. Az alkotmányjog feladata meghatározni, hogy e személyeket milyen jogok és kötelességek illetik meg. Alkotmányjogi értelemben a természetes személyek lehetnek: állampolgárok, külföldiek, hontalanok. Az állampolgár államának hatalma alatt áll Egy adott állam polgárainak összessége nemcsak alárendeltje, hanem egyidejűleg birtokosa, részese az állami hatalomnak a közvetlen és a közvetett demokrácia gyakorlásán keresztül. Az

állampolgárság a természetes személy fizikai létezésének önálló állapota, mely létrejön, megszűnik. Alanyi jogi értelemben mindenkinek joga van valamely állam polgárának lenni Az állampolgárság keletkezése a szuverén állami akarat függvénye, mely részben automatikusan, részben előzetes törvényi feltételek alapján érvényesül. Az egyén megkérdezése nélkül automatikus honosítás nem lehetséges. Az állampolgár kezdeményezheti állampolgársága megszűnését is. Keletkezése: A magyar állampolgárság keletkezhet születéssel, honosítással vagy visszahonosítással, valamint családjogi tények alapján. a., születéssel: az állampolgárság keletkezésének automatikus fajtája Elsődlegesen a vér szerinti leszármazás, másodlagosan a területen születés elve, harmadlagosan e kettő keveréke érvényesül. b., honosítással, visszahonosítással: mindkét esetben: - az eljárás csak kérelemre indulhat - a kérelem

benyújtásának törvényi feltételei között a magyarországi lakóhely tényként szerepel - a kérelmet elfogadó vagy elutasító határozatban széles mérlegelési joggal végső soron az államfő dönt, az államfői döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Honosítását bármely nem magyar, visszahonosítását csak volt magyar állampolgár kérheti. c., családjogi tények: a születéssel történő automatikus szerzés beálltának családi jogi akadályait oldják fel, vagy a gyermek családi helyzetét rendezik. d., az első két törvény szerint külföldi állampolgárságú nő magyar állampolgárságú férfival kötött házassága által automatikusan megszerezte a magyar állampolgárságot. A harmadik szerint a házasságkötés után legfeljebb honosíthatja. Megszűnése: a magyar állampolgárság megszűnhet elbocsátással, megfosztással és lemondással a., lemondás: csak az mondhat le magyar állampolgárságról, aki azt családjogi ténnyel

szerezte és másik szülőjének ismertté válásakor már nagykorú volt b., elbocsátás: egyéni kezdeményezésre indul c., megfosztás: hivatalból való megszűntetés Ez az igény csak külön törvényi feltételek mellett és korlátozott lehetőségként ismerhető el. A megfosztás az ország területére történő visszahívásnak való ellenszegülés címén is alkalmazható. A megfosztás teljes vagyonelkobzással jár. Intézményét csupán a volt szocialista országok alkalmazták d., házasság: magyar állampolgárságú nő külföldi állampolgárságú férfival kötött házassága következtében automatikusan elveszítette eredeti állampolgárságát. A második törvény a hontalanság megelőzése érdekében csak akkor fűzte a házassághoz a magyar állampolgárság elvesztését, ha a nő külföldi férje állampolgárságát megszerezte. A harmadik törvény a házasságot nem tekinti sem szerzési, sem vesztési jogcímnek. e., távollét címén

történő vesztés: 1939 szept 1-e után már nem lehet megállapítani Kettős vagy többes állampolgárság: ugyanazon személyt egyidejűleg két vagy több állam egyaránt saját polgárának tekinti. Kettős állampolgárság keletkezhet születéssel, ha különböző állampolgárságú szülők gyermeke mindkét szülője jogán külön-külön állampolgárságot nyer. Kettős állampolgárság keletkezhet honosítás által is, ha valaki újabb állampolgárságot szerez anélkül, hogy előző állampolgárságát elveszítené. A kettős állampolgárságú személy ugyanazon állampolgári kötelezettségeket mindkét államban köteles teljesíteni. A kettős állampolgárság nemkívánatos jelenség, ezért érdemi visszaszorítása az államok együttműködésétől, nemzetközi megállapodásoktól várható. Az egyezmény szerint a születéssel keletkezett kettős állampolgárság a gyermek egyéves koráig állhat fenn. Egy év áll a szülők

rendelkezésére, hogy írásbeli nyilatkozattal valamelyik állampolgárság megtartása mellett döntsenek. A multilaterális egyezmények nem tűzik ki célul a kettős állampolgárság megszűnését, hanem szabályozzák a belőle adódó hátrányok csökkenésének lehetőségeit. Az államok idegennek tekintik azokat a személyeket, akikre szuverenitásuk hatálya a területen való tartózkodás tényéből terjed ki. Az idegenek kötelesek tiszteletben tartani az adott állam alkotmányos rendjét. Az állam viszont garantálja számukra az alapvető emberi jogok gyakorlását. Állampolgárságuk szerint vannak köztük külföldiek, illetve hontalanok Időtartam szerint a külföldiek egy része átmeneti, másik része tartósan betelepültként, bevándorlóként vagy menekültként tartózkodik az állam területén. Státusjogok: Az állampolgárság létrejöttével a természetes személy államában státusjogokból és közjogi kötelezettségekből álló

közjogi státust nyer. Jogállamokban az idegen sem jogfosztott, az alapvető emberi jogok biztosítását megkövetelheti, az állampolgár pedig ezenfelül a státusjogok birtokosa. A külső szuverenitással összefüggő státusjogok: - a személyi igazolványhoz való jog - a magyar állam felségterületén való háborításmentes tartózkodás joga, a kiutasítás és a kiadatás tilalmának feltétlen garantálása mellett - külföldre utazáshoz való jog, magyar államterület szabad elhagyásának joga, útlevélhez való jog - a magyar állam területére történő bármikori visszatérés, a hazatérés joga - diplomáciai védelem joga Belső szuverenitással összefüggő státusjogok: - részvételi jog a közügyek gyakorlásában - aktív és passzív választójog - önkormányzás joga - népszavazás - közhivatal viselésének joga - szociális ellátáshoz és a művelődéshez való jog - honvédelmi, közteher-viselési, adózási kötelezettségek

Külföldiek: a külföldiek államuk által kiállított érvényes útiokmány, valamint a magyar hatóságok engedélye, a vízum birtokában utazhatnak be a Magyar Köztársaság területére. Az európai államok polgárainak beutazása szinte kivétel nélkül vízummentes. Vízumkötelezettek az Afrikából, Ázsiából és Dél-Amerikából érkező beutazók. Vízum alapján 90 napig, de legfeljebb 1 évig tartózkodhat a külföldi Magyarországon. Aki vízummentes beutazásra jogosult, ideiglenes tartózkodási engedélyt kérhet, ami legfeljebb 1 évig érvényes. A bevándorlás bizonytalan időtartamra való letelepedés, a visszatérés szándéka nélkül. A bevándorlási kérelem feltételei: anyagi feltételek, megélhetés, beilleszkedés biztosítottsága. A bevándorlási kérelem teljesítése esetén az illetékes hatóságok állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal látják el a külföldit. Az elutasító határozat ellen bírósághoz

lehet fordulni. Az itt-tartózkodás szankció jellegű megszűntetése a kiutasítás A kiutasított külföldi újbóli beutazása egy éven túl is korlátozható. Az ország kötelező elhagyásának költségeit a külföldi viseli. Hontalan: A magyar állam területén tartózkodó hontalan személy jogállása alapjaiban megegyezik a külföldiekével. A hontalanok helyzete mégis kiszolgáltatottabb, mert egyik állam védelme alatt sem áll. Magyar állampolgárok hontalanná válását a törvény az automatikus vesztési jogcímek kiiktatásával, illetve az elbocsátás feltételeként előírt külföldi állampolgárság igazolásával akadályozza meg. A hontalanok Magyarország területén született gyerekei magyar állampolgárságot szereznek. A honosítási kérelem elbírálása során a hontalanság méltánylást érdemlő körülmény. Menekültek: A magyar állam területén tartózkodó külföldiek között külön csoportot alkotnak a menekültek. Az

alkotmányos menedékjogból következően a Magyar Köztársaság védelmet nyújt minden menekültként elismert külföldi számára. A menekült az a külföldi személy, akit hazájában vagy tartózkodási helyén faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okból üldöznek. Az alkotmány a menekültek kiadatását megtiltja A menekültként elismert jogi személy ne kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe az állam területén tartózkodó idegenekhez képest, másrészt az állam saját polgáraiéval azonos elbánásban részesüljön. (vallás szabad gyakorlása, szerzői jogvédelem, állami elosztás, alapfokú oktatás, állami segélyezés, munkához és társadalombiztosításhoz való jog) A menekülteket el kell látni személyi és útiokmánnyal, melyek azonban sem diplomáciai, sem konzuli védelmet nem jelentenek számukra. Elő kell segíteni a társadalomba történő beilleszkedésüket, honossá válásukat A menekültként elismert személy nem

utasítható ki vagy vissza oda, ahonnan menekült, ahol életveszélybe kerülne. Aki súlyos bűncselekményt követ el (a befogadó országban), arra nem vonatkozik ez. A menekülteket nem terheli honvédelmi kötelezettség és díjmentes a magyar nyelvtanulás lehetősége. 5. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei Ez az alkotmányozásnak igen lényeges, megalapozó területe. Története: - 1966. ENSZ által elfogadott Polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmánya - Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egységokmánya - 1789. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Alapvető emberi jogok: - tulajdonhoz való jog - lelkiismereti és vallásszabadság - gyülekezéshez való jog - sajtószabadság - személyi szabadságjogok Az állampolgárok alapvető kötelezettségei: - honvédelmi kötelezettség - adófizetési kötelezettség - tankötelezettség - jogszabályok betartásának kötelezettsége Az állampolgári jogok

csoportosítása: A., SZABADSÁGJOGOK: 1. politikai vagy kollektív szabadságjogok: - egyesülési és gyülekezési jog: az egyesülési jog azt jelenti, hogy az állampolgárok egyesületeket hozhatnak létre és részt vehetnek azok tevékenységében, illetve szabadon gyülekezhetnek. A gyülekezési jog: gyülekezni bárhol lehet, a gyülekezési jog gyakorlói nem valósíthatnak meg bűncselekményt, a rendezvények megtartása előzetes írásbeli bejelentéshez kötött, melynek tartalmaznia kell a rendezvény időpontját, helyszínét, a szervezők adatait, a résztvevők várható létszámát. - szólás- és sajtószabadság: a mai magyar alkotmány szerint mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, terjessze, a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát - lelkiismereti és vallásszabadság: a Magyar Köztársaság világnézetileg semleges állam, amely együttműködően

viszonyul az egyházakhoz (a vallás szabad megválasztása, vallását mindenki nyilvánosan kinyilváníthatja, egyházalapítás joga, vallási közösségeket hozhatnak létre) 2. személyi szabadságjogok: ezek a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak. A szabadságjog a tulajdonhoz való joggal és az ahhoz kapcsolódó öröklési joggal egészíthető ki. A szabadságjogok alkotmányos védelmében jelentős szerepet játszik az Alkotmánybíróság. - élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, egészséghez való jog - személyes szabadság és biztonság, magánélet védelme - mozgásszabadság, állampolgársághoz valójog - jogképesség, személyiségvédelem, személyiségi jogok védelme - tulajdonhoz való jog, a vállalkozás szabadsága - házassághoz, a foglalkozás szabad megválasztásához való jog - tanítás és tanulás szabadságának joga - törvény által felállított független és

pártatlan bírósághoz, az igazságos és nyilvános tárgyaláshoz való jog - törvény előtti egyenlőség - ártatlanság vélelme - védelemhez és jogorvoslathoz való jog B., AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA: A jogegyenlőség olyan alkotmányos alapelv, amely meghatározott tartalommal az egész jogrendszert áthatja. A jogegyenlőség formális egyenlőség, amely annyit jelent, hogy minden ember a közhatalomhoz képest egyenlő. Jogegyenlőséget érintő területek: - nemek egyenjogúsága (a jogalkotás és jogalkalmazás során nincs különbség férfi és nő közt) - nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága - egyházak egyenjogúsága Az állampolgári jogok védelme érdekében az Alkotmánybíróság a következő témákkal foglalkozik: - az alkotmányos elvvé tett jogállam értelmezésével - tulajdonvédelem, szövetkezeti tulajdon - emberi méltósághoz való jog - személyi szabadságjogok - személyi adatok védelmére vonatkozó jog - egyenjogúság

értelmezése, diszkrimináció tilalma - szociális biztonsághoz, egészséges környezethez való jog C., GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS JOGOK 1., Szociális jogok: - testi és lelki egészséghez, egészségügyi ellátáshoz való jog - szociális biztonsághoz való jog (öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak) - anyáknak támogatás és védelem - nyugellátás, baleseti nyugellátás 2., Munkához való jog: - mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához - az egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bérhez van joga - minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének - mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz - mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi

érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon - a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg a sztrájkjog (nincs helye sztrájkjognak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél, és a rendészeti szerveknél) 3., Művelődéshez való jog: - közművelődés kiterjesztése és általánossá tétele - ingyenes és kötelező általános iskola - képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatás - oktatásban szereplők anyagi támogatása - minden gyermek tanköteles A közoktatás körében a gyermekek jogai és kötelezettségei: - az oktatási intézményben biztonságos és egészséges környezetben való nevelés, oktatás - pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével - sportolási, étkezési lehetőség biztosítása - nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen,

embertelen, megalázó büntetésnek - a tanuló kötelessége részt venni a foglalkozásokon, eleget tenni tanulmányi kötelezettségének Szülők jogai és kötelességei: nevelési, oktatási intézmény megválasztása Pedagógus jogai és kötelezettségei: a nevelési program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja 6. A tulajdonhoz való jog és a vállalkozás szabadsága A tulajdonhoz való jog: történetileg az állampolgári alapjogokhoz kapcsolódik, érvényesülése azok biztosítékának számít. Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak. Az önkormányzatok tulajdonát az állam tiszteletben tartja, afelett a helyi képviselő-testület

gyakorol jogot, mint tulajdonos. - privatizáció: állami tulajdon magántulajdonba adása - reprivatizáció: korábban magántulajdonban volt, jelenleg állami tulajdonú javak visszaadása a korábbi magántulajdonosnak - amennyiben egy ingatlannak nincs tulajdonosa, tulajdonosként a Magyar Államot, kezelőként pedig a helyi tanács végrehajtó bizottságát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni - az alkotmány nem tulajdonformák közt különböztet, hanem ellenkezőleg, a tulajdon bármely formájára nézve diszkriminációtilalmat fogalmaz meg - belföldi magánszemély legfeljebb 300 ha nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű termőföldet szerezhet - belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet – az állam, az önkormányzat, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat kivételével – termőföldtulajdont nem szerezhet meg - egyházi jogi személy végintézkedéssel, ajándékozással, tartási és gondozási

szerződéssel szerezhet termőföldet - külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg, legfeljebb 6000 m2 területű tanyát - az ásványi anyagok és a geotermikus energia természetes előfordulásukban az állam tulajdonában vannak, azonban kitermeléssel, hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába mennek át - az állam tulajdonában vannak: - a föld méhének kincsei - felszín alatti vizek és ezek természetes víztartó képződményei, a folyók és természete tavak, valamint ezek medre - a folyók elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget - országos közutak, vasutak, vízi utak, országos közforgalmi kikötők, nemzetközi repülőtér, országos területe feletti légtér A vállalkozás szabadsága: a tulajdonhoz való jog és a vállalkozás joga és szabadsága szorosan összefügg egymással: a vállalkozás és a verseny szabadsága feltételezi a tulajdonhoz való

jogot. A vállalkozás joga részben alapjog, részben alkotmányban biztosított jog Ugyanis a vállalkozóvá váláshoz való jogot a törvény annak lényege szerint sem korlátozhatja. Alkotmányban biztosított jog, amennyiben az állampolgárnak nincs egy meghatározott vállalkozásra joga. 7. A választási rendszer Választójog: politikai alapjog, mely a hatalomban való részvétel jogát jelenti, a II. világháború után lett alanyi jog. A demokratikus hatalomgyakorlás szükséges feltételei: - általános választójog biztosítása - garantálni a szavazás és az egész választási eljárás tisztaságát, a jogorvoslat lehetőségét, a választójoghoz kapcsolódó politikai alapjogok és szabadságok érvényesülésének feltételeit - az állampolgárok joga politikai pártok szervezésére - szabad jelöltállítás az egymással versengő politikai erők támogatása és a köztük, ill. politikai programjaik közt történő szabad választásra

Választási alapelvek: 1. választójog általánossága: minden nagykorú állampolgár – a természetes kizáró okokat kivéve – szavazati joggal rendelkezik 2. választójog egyenlősége: minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban 3. szavazás közvetlensége: a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során. A közvetett választási forma az elektorok útján történő választás A választópolgár ilyenkor választási megbízottakra szavaz és ő lesz jogosult a tényleges választásra. 4. szavazás titkossága: a választópolgárok titkosan adhatják le szavazatukat A választás titkosságát minden demokratikus választási rendszerben törvényesen garantálják. Választójogosultság: Aktív választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár (függetlenül attól, hogy külföldön élő kettős állampolgár), de értelemszerűen nem élhet választójogával az, akinek nincs

legalább ideiglenes lakóhelye Magyarországon. Passzív választójognál csak az választható országgyűlési képviselővé, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakhelye Magyarországon van. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása: minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó lakhelye Magyarországon van, az választó és választható is. A törvény választójogot ad a nem magyar állampolgároknak is, akik Magyarországon letelepedtek. Őket csak a választás joga illeti meg, de ők nem választhatók. Nincs választójoga annak: - aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll - aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll - aki szabadságvesztés-büntetését tölti - aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszer gyógyszerkezelés alatt áll Parlamenti választókerületi rendszerek: - egyéni választókerületi rendszer, ahol

személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő - arányos rendszer, ahol pártlistákra szavaznak és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból - országos listáról a töredék szavazatok alapján tölthetők be képviselői helyek Országgyűlési képviselők száma: 386 (176 egyéni választókerületből, 152 megyei listáról, 58 töredék szavazatok alapján) Az egyéni választókerületben a jelöléshez minimum 750 ajánlási szelvényt kell összegyűjteni. Bármely választópolgár, aki rendelkezik a megfelelő számú ajánlószelvénnyel, jelölt lehet és indulhat a választáson, függetlenül attól, hogy valamely párt színeiben vagy pártoktól függetlenül kíván mandátumot szerezni. A jelölés törvényes feltétele a jelölt nyilatkozata arról, hogy elfogadja a jelölést és nem visel összeférhetetlen tisztséget, ill. megválasztása esetén arról lemond. Az egyéni

választókerületben a választás akkor érvényes, ha a választójogosultak több mint fele szavazott. Önkormányzati választókerületi rendszerek: - kislistás rendszer: a 10.000 lakosnál kisebb településeket nem szabdalják választókerületekre, hanem a település alkot egy választókerületet. A kislistás választás személyekre, nem pedig listára történő szavazást jelent. A polgármestert is közvetlenül választják. - Kétszavazatos rendszer: a 10.000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben kerül bevezetésre. A képviselők felét egyéni választókerületekben, a másik felét listáról választják. Itt egy egyéni és egy listás jelöltre adhatja le szavazatát a választópolgár. - Listás választási rendszer: a fővárosban kétfajta önkormányzat egyidejű megválasztására kerül sor: a kerületi képviselő-testületek és a fővárosi közgyűlés tagjainak választására. A kerületekben kétszavazatos

rendszerben, a fővárosban listás rendszerben. A fővárosi közgyűlés 88 tagjából 66 képviselőt listákról választanak, a maradék 22 helyre minden kerületi önkormányzat választ 1-1 képviselőt. Választási eljárás garanciális szabályai: - választók nyilvántartása: a választásra jogosultakat tartalmazó jegyzék, melyet községenként, ill. egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként kell elkészíteni. A jegyző feladata a nyilvántartás elkészítése, az erről való értesítés kiküldése, a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékének elkészítése. A nyilvántartást a népességnyilvántartás adatai, valamint a gyámhatóság nyilvántartása alapján állítják össze. A választás során csak azok adhatnak le szavazatot, akik a nyilvántartásban szerepelnek. - Választási szervek: feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség

ellenőrzése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási szervek két típusa: választási bizottságok és szavazatszámláló bizottságok. Mindkét bizottság választott és delegált tagokból áll - Jogorvoslat: a választási törvény megsértése, a választási szervek tevékenysége, mulasztása miatt vagy a választási eredmény ellen benyújtott kifogásokat a magasabb szintű választási szervek bírálják el. A rendes bíróságok járnak el nem peres eljárásban. Ha a törvénysértés a választási eredményt érdemben befolyásolja, a bíróság a választást, ill. annak érintett részét megismételteti Államszervezési elvek és értékek: A hatalommegosztás: - ne az ember uralkodjék az ember felett, hanem a törvény - a törvény mindenkire egyaránt kötelező kell legyen - az állam funkcióit a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás szerint kell meghatározni, az egyes

funkciókat, szervezeteket el kell különíteni egymástól - a hatalom ellenőrizetlenül ne legyen gyakorolható - a hatalom ne összpontosulhat egy kézben - hatalmat korlátozó szervek: alkotmánybíróság, közigazgatási bíróságok, ombudsman 8. A kormányzás, a kormányzati rendszerek és a kormányformák A kormány- kormányzás fogalmak orientáló pontjának a hatalommegosztásos rendszert tartják. 1. alkotmányos monarchia: az abszolút monarchiát váltotta fel; az alkotmány keretei közt gyakorolja hatalmát; a törvényhozás funkcióját a parlamenttel együtt valósítja meg; közös a költségvetés elfogadása; viszont kizárólag a monarchiára tartozik a külpolitika, a katonapolitika és a hadvezetés, ő nevezi ki a kormányt, melynek tagjai csak neki tartoznak politikai felelősséggel. 2. a parlamentarizmus: lehet monarchikus és köztársasági formájú is - a parlamentáris monarchiában az államfői tisztség öröklődik, a monarchiát jogi

felelősség sem terheli - parlamentáris köztársaságban az államfőt a törvényhozás választja meg, az államfő a parlament előtt politikailag nem felelős - a parlamentáris rendszerben a törvényhozás hatásköre korlátlan - a végrehajtó hatalom a kormányé, amely politikailag felelős a parlament előtt - a parlamentarizmus hazája Anglia 3. a prezidenciális kormányzati rendszer: - az Amerikai Egyesült Államokban jött létre - a törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus (szenátusban az államok 2-2 szenátorral, a képviselőházban pedig lakosságuk számarányának megfelelően képviseltetik magukat) - a szenátorokat 6 évre választják, a szenátus egyharmada kétévenként megújul - a képviselők 2 évre szóló megbízást kapnak - a végrehajtó hatalom az elektorok útján 4 évre választott elnöké (fegyveres erők főparancsnoka, nemzetközi szerződéseket köthet) - az elnök politikailag nem felelős a kongresszus előtt - az elnök a

végrehajtó hatalmat államtitkárok útján gyakorolja - az államtitkárok a minisztériumok vezetői, ők alkotják a kabinetet - a bírói hatalmat a Legfelsőbb Bíróság és a kerületi bíróságok testesítik meg - a hatalmakat egyrészt szervezetileg, másrészt személyileg is elkülönítik 4. A Gaulle-ista parlamentarizmus: - a parlamenti és a prezidenciális kormányforma között sajátos átmenetet képez - itt az államfő, az elnök a végrehajtó hatalom döntő tényezője - az elnök politikailag nem a parlamentnek felelős, hanem a választópolgároknak 5. Svájc kormányformája: - a legfelső hatalmat a kétkamarás Szövetségi Gyűlés gyakorolja, melyet 4 évre választanak - a Szövetségi Gyűlés megalakítja a 7 tagból álló Szövetségi Tanácsot, melynek megbízatása 4 évre szól - a Szövetségi Tanács egy-egy tagja látja el egy évig az államfői feladatokat 6. a szocialista kormányzati rendszerek: - alapvető elve a hatalom egysége és

oszthatatlansága - állami szervezet 4 típusa: államhatalmi, államigazgatási, bírói és ügyészi szervek - az államhatalom központi szerve a legfelső szovjet, amely két házból, a szövetségi tanácsból és a nemzetiségi tanácsból állt - az államigazgatási szervek: minisztertanács (elnök, elnökhelyettes, bizottság elnökei, miniszterek stb.) 7. Magyarország kormányzati rendszerei: - 1848. IIItc a modern parlamentarizmus alapjait vetette meg - 1946. I tc köztársasági államforma kinyilvánítása - 1949. XX tc szocialista kormányzati rendszert vezettek be - 1989. XXXI tc a Kormány és a tagjai az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel, a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 9. Az Országgyűlés A magyar országgyűlés kétkamarás szerkezetű volt, képviselőházból és felsőházból állt. 1945 óta egykamarás szerkezetű. Az Alkotmány értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi

és népképviseleti szerve, amely gyakorolja a népszuverenitásból eredő jogait. Törvényalkotás: fő parlamenti funkciók: - törvényhozás - parlamenti ellenőrzés - kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása - külügyek és hadügyek - rendkívüli jogrend - egyéb funkciókörök (önkormányzattal kapcsolatos, népszavazás stb.) a. törvényhozás: - alapjogi törvény (alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok) - szervezeti törvény (alkotmánybírósági, önkormányzati, bírósági, rendőrségi) - költségvetés A törvények határozathozatal szerint feles és kétharmados törvények lehetnek. Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. A bizottságok a parlament javaslattevő, véleményező szervei Bizottságok szerepe: - törvényeket kezdeményezhetnek - benyújtott törvényjavaslatokról véleményt nyilváníthatnak,

ahhoz módosító indítványt fűzhetnek - véleményezhetik a képviselők módosító indítványait A törvényjavaslatnak általános és részletes vitája van. A részletes vita befejezését követően kezdődik a szavazási procedúra. A kihirdetés a törvényalkotás záró mozzanata, mely a köztársasági elnök hatásköre. b. parlamenti ellenőrzés: - plénum nyilvánossága: formái: beszámoló, jelentéstétel és tájékoztató, politikai vita, interpelláció és kérdés - bizottsági rendszer: meghallgatja és véleményezi a magas beosztású posztra jelölteket. Az ellenőrzés formái: vizsgálóbizottságok, ad hoc bizottságok, melynek tagjai képviselők - állami számvevőszék: a parlament gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve. Csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. Elnökét és alelnökeit az Országgyűlés választja meghatározott időtartamra. Évente, illetve rendszeresen kötelező ellenőrzéseket ír elő. A

kormány felkérheti a Számvevőszéket konkrét ellenőrzés elvégzésére Jelentéseit nyilvánosságra kell hoznia. Eszközei: zárolás, felfüggesztés, tájékoztatás, magyarázatkérés, eljárás-kezdeményezés - Ombudsman: döntési jogkörrel nem rendelkeznek, figyelemfelhívó szerepük van Parlament egyéb funkciói: - meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit - külügyi tevékenység, nemzetközi szerződések kötése - békekötés - hadügyek, fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) honi vagy külföldi alkalmazásáról való döntés: o a fegyveres erők országon belüli alkalmazása csak akkor lehetséges, ha szükségállapot van és a rendőrség bevetése nem elegendő o békefenntartó tevékenység o rendkívüli állapot (külső támadás, hadi állapot) o szükségállapot (belső válsághelyzet) o veszélyhelyzet - önkormányzat feloszlatásának joga - közkegyelem gyakorlása - népszavazás elrendelésének

joga Az országgyűlés szervezete: A belső szervezet kiépítése a megalakulással kezdődik. Az alakuló ülést a választásokat követő egy hónapon belül az államfő hívja össze és nyitja meg. Az alakuló ülés 3 feladata: - igazolja a képviselői mandátumokat - létrehozza a parlament belső szervezetét (elnök, alelnök, jegyző) - kormányt alakít A képviselők igazolásuk után esküt tesznek. Az alakuló ülésen jelentik be a képviselőcsoportok (frakciók) megalakítását, elnevezését, vezetőinek és tagjainak nevét. Itt jön létre a bizottsági rendszer. Itt hirdet kormányprogramot az új hatalmi elit Az országgyűlés tisztségviselői más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Állandó Bizottságok: Igazságügyi Bizottság, Külügyi Bizottság, Honvédelmi Bizottság, Költségvetési- Adó- és Pénzügyi Bizottság, Gazdasági Bizottság, Szociális- Egészségügyi- és Családvédelmi Bizottság, Környezetvédelmi Bizottság stb.

Frakciók: a pártok parlamenti képviselőcsoportjai Az Országgyűlés működési rendje: A parlamentek házszabályokban állapítják meg működésük rendjét. Az országgyűlést négyévi időtartamra választják, megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. A magyar Országgyűlés évente két rendes (tavaszi, őszi) ülésszakot tart febr.1-jún 15-ig és szept1-dec15-ig Rendkívüli ülésszakra vagy ülésre kell összehívni az Országgyűlést a köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére. A parlament ülései nyilvánosak Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van. Határozathozatal 4 típusa: - abszolút többség - nyílt szavazás (szavazatszámláló gép, kézfelemelés) - titkos szavazás (szavazólappal) - név szerinti szavazás (ábécérendben szavaznak) Tanácskozási rend pontjai: - beszédjog

(beszédidő meghatározása) - fegyelmi jog ( nagyon aktív és nagyon passzív képviselőket érint) - javaslattételi jog 10. A köztársasági elnök A köztársasági elnök hatásköre: - nagykövetek, követek megbízása, fogadása - államtitkárok kinevezése, felmentése - MNB elnökének, alelnökének kinevezése - egyetemi tanárok kinevezése, felmentése - tábornokok kinevezése, előléptetése, felmentése - honvédség parancsnokának kinevezése, felmentése - határőrség országos parancsnokainak kinevezése, felmentése - tábornokok elbocsátása, nyugállományba helyezése - közszolgálati hírközlő szervek (MTV, MR, MTI) vezetőinek kinevezése - MTA elnökének megerősítése - nemzetközi szerződések kötése - címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása - egyéni kegyelmezés - állampolgársági ügyekben való döntés A köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a kinevezést, illetve a jóváhagyást, ha észleli, hogy ahhoz a

jogszabályban előírt feltételek nem teljesültek. A köztársasági elnök politikailag nem felelős az Országgyűlés előtt. Az alkotmány számára önálló politikai döntést általában nem biztosít. Az egyetlen kivétel, mikor az államszervezet demokratikus működésében súlyos zavarok következnek be. - részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és annak bizottságai ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek, törvényt és népszavazást kezdeményezhet, javaslatára választják a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt - közreműködik a kormánykialakításban - hadiállapot kinyilvánítását (rendkívüli állapot, szükségállapot) az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg - a törvény kihirdetéséről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja A törvényt

aláírás előtt véleményezésre küldheti az Alkotmánybíróságnak, ha azt vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. - a fegyveres erők főparancsnoka - jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét - államfői hatáskörök (ülések összehívása, elnapolása) - alakuló ülést hív össze - Országgyűlést feloszlató joga (ha a parlament 12 hónapon belül legalább 4 esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól) Államfői tisztség keletkezése, megszűnése: A köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja. Köztársasági elnökké választható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napján a 35. életévét betöltötte A köztársasági elnököt legfeljebb egyszer lehet újraválasztani. Választását jelölés előzi meg A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Titkos szavazással választják A köztársasági

elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal kell megválasztani. Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki Az elnök megbízatása megszűnik: - a megbízatás idejének lejártával - az elnök halálával - a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal - az összeférhetetlenség kimondásával - lemondással (a lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges) - elnöki tisztségtől való megfosztással Az államfő felelőssége: A köztársasági elnök felelősségre vonását alkotmány-, ill. törvénysértés esetén teszi lehetővé, s biztosítja büntetőjogi szankciók alkalmazását is. Az eljárás lefolytatására, s esetleges büntetés kiszabására az Alkotmánybíróság jogosult. A jogi felelősség lényege: ha az elnök az alkotmányt vagy valamely más törvényt megsért, tisztségétől megfosztható. Az alkotmány szerint az elnök személye

sérthetetlen 11. A Kormány A kormányzás a végrehajtó-megvalósító tevékenység legmagasabb szintű irányítása. Feladatai: - védi az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait - biztosítja a törvények végrehajtását - irányítja a minisztériumok munkáját - biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait - irányítja a fegyveres erők és a rendészeti szervek működését - közrend és közbiztonság védelme - nemzetközi szerződéseket köt - ellátja azokat a feladatokat, melyeket a törvény a hatáskörébe utal Az Országgyűlés által alkotott törvényeket a Kormány köteles végrehajtani, azonban csak törvényi keretek között. A törvényt általában a Kormány kezdeményezi A Kormány a

miniszterekből és a miniszterelnökökből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai ezután az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A kormánytagságnak a képviselői megbízatás nem előfeltétele A Kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha az Országgyűlés tőle a bizalmat megvonja. A Kormány köteles működéséről az Országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. A Kormány tagjai részt vesznek az Országgyűlés ülésein. A minisztert az ülésen a politikai államtitkár helyettesíti Miniszterelnök: A Kormány működésében meghatározó szerepe van. - a minisztereket az ő javaslatára nevezi ki és menti fel a köztársasági elnök - vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról - lemondásával és halálával megszűnik a Kormány

egészének megbízatása A miniszterelnököt akadályoztatása esetén a belügyminiszter, utána a honvédelmi miniszter, majd a külügyminiszter, a pénzügyminiszter, majd az igazságügy-miniszter helyettesíti. A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely ellátja a Kormány testületi működésével kapcsolatos feladatokat. A hivatalt közigazgatási államtitkár vezeti, s e szervezet keretei közt működik: - a tárca nélküli miniszterek titkársága - a hivatal politikai államtitkárai - a kormányszóvivő A hivatal a miniszterelnök részére döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, szakvéleményt készít, szerkeszti a Magyar Közlönyt, nyilvántartja a Kormány rendeleteit, határozatait, gondoskodik a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadásáról. Meghatározott feladatok ellátására a Kormány kabinetet, kormánybizottságot, tanácsadó testületet hoz létre, kormánybiztost nevez ki. Kabinet: a Kormány

döntés-előkészítő szerve, amely állást foglal a feladatkörébe tartozó, s kormányzati döntést igénylő minden olyan kérdésben, amely lényegesen érinti a Kormány politikai, gazdasági megvalósítását. A kabinet tevékenységéről a Kormánynak rendszeresen beszámol. Kormánybizottság: a Kormány ellenőrző szerve, mely meghatározott ügyekben döntést hoz. A kormánybizottság elnöke tevékenységéről és a bizottság döntéseiről a Kormánynak beszámol. Kormánybiztos: feladatkörében a Kormány nevében jár el. Pl: világkiállítás megszervezése Államtitkárok: a minisztérium vezető tisztségviselői. - politikai államtitkár: általában a koalícióban részt vevő pártok jelöltjét nevezi ki a köztársasági elnök, feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, a kormány ülésén tanácskozási joggal lehet jelen, megbízatása a kormány megbízatásának megszűnéséig tart - közigazgatási államtitkár:

vezeti a minisztérium hivatali apparátusát, pártban tisztséget nem viselhet - helyettes államtitkár: minisztériumonként 4 nevezhető ki, helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha akadályoztatva van - címzetes államtitkár Minisztériumok: - belügyminisztérium: - önkormányzati és országgyűlési választások - helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése - személyzetpolitikai feladatkör - feladata a rendőri tevékenység irányítása - rendészeti feladatok (államhatár őrzése, határforgalom ellenőrzése, tűzvédelem, menekültügy, anyakönyvezés) - irányítása alá tartozik pl.: ORFK, Határőrség, Kormányőrség stb - földművelésügyi minisztérium: - növényvédő szerek ellenőrzése - termőföld védelme - állatfajták tenyésztésének ellenőrzése - igazságügyi minisztérium: - bíróságok működéséhez szükséges feltételek - hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadása - törvényjavaslatok tervezete - ipari

és kereskedelmi minisztérium: - iparral és kereskedelemmel kapcsolatos feladatok - privatizációs kormányprogram és a külföldi működő tőke bevonását elősegítő intézkedések kidolgozása - idegenforgalom irányítása - környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium: - környezetvédelmi feladatok - területfejlesztési feladatok - építésügyi feladatok - közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztérium - külügyminisztérium - munkaügyi minisztérium: - bérpolitika - foglalkoztatáspolitika - szakképesítés rendjének kialakítása - nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma - áruk, szolgáltatások behozatala és kivitele - vámjogszabályok hatósági alkalmazásának felügyelete - művelődési és közoktatási minisztérium: - óvodai, alap és középfokú iskolai nevelés - nemzeti és egyetemes kulturális örökség ügyei - népjóléti minisztérium: - egészségügyi ellátás - szociálpolitikai ellátás - család és

ifjúságpolitikai, gyermek és ifjúságvédelmi, valamint gyámügyi feladatok - társadalombiztosítással kapcsolatos feladatok - pénzügyminisztérium: - költségvetés tervezése, adózásra vonatkozó szabályok - állami vagyon kezelése - honvédelmi minisztérium A Kormány és a központi államigazgatási szervek területi szerveket hozhatnak létre. Pl: APEH, Közlekedési Főfelügyelet, Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 12. A helyi önkormányzati rendszer Az önkormányzat fogalmán valamely szervezet függetlenségét, saját ügyeiben gyakorolt önálló döntési jogát értjük. Az önkormányzat számos változata alakult ki: - települési és területi önkormányzatok - szakmai önkormányzatok - vallási közösségek önkormányzata - egyesületek Az önkormányzatok képviselik tagságuk érdekeit, közreműködnek a kulturális, szociális vagy sporttevékenység

szervezésében. Az önkormányzatok közül kiemelkednek azok, amelyeknek a tevékenységét a jogszabályok közérdekűnek minősítik. A közjogi testületként elismert önkormányzat közfeladatok ellátásában vesz részt. A települési és területi önkormányzat: az önkormányzat legtermészetesebb egysége, saját joga a helyi jellegű feladatok megoldása, átruházott hatásköre jelenti azokat a közigazgatási feladatokat, melyeknek az ellátását a kormány országosan egységes szabályozással a helyi szervekre bízza. A helyi önkormányzat legitimációival rendelkező szervezetet, választással hitelesített tisztségviselőket biztosít a közösség ügyeinek intézésére. A demokratikus önkormányzati rendszer korlátai: - választójogi cenzusok alkalmazása, az arányos képviselet elvének megsértése - az önkormányzat politikai céljainak a keresztezése az anyagi támogatás megtagadásával - az önkormányzatoktól független igazgatás

szervezése (energiaügyi, útügyi igazgatás stb.) - átfogó területi egységek létesítése a területfejlesztés koordinálására Az urbanizáció anyagi terhei, a lakosság egészségügyi, kulturális és szociális ellátása az önkormányzatokat anyagi függőségbe kényszeríti, a kormánytól ezért nem tud függetlenné válni. 1990. LXIII Tc: a helyi önkormányzás jogának alanya a közigazgatási egység választópolgárainak közössége, amely az önkormányzat jogát a képviselő-testület útján vagy közvetlenül népszavazással gyakorolja. Az önkormányzat szabadon vállalhat feladatokat, mindent megtehet, amit jogszabály nem tilt, vagy nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzatok jogi személyek, vállalkozásokban is részt vehetnek pénzforrásaik megteremtése érdekében. Az önkormányzatok anyagi fedezetét központilag kell biztosítani Az önkormányzáshoz való jog alkotmányos alapjog. Az önkormányzat alanyi jog, az állam

szerepe annyiban konstitutív, hogy dönt a község, a város, vagy a megye megalakulásáról. Az önkormányzat szabadon vállalhatja a helyi közügyek szabályozását, igazgatását, erejéhez mérten önkéntesen gondoskodhat a helyi közösségi szükségletek kielégítéséről. Nem tehet viszont semmi olyat, amit jogszabály tilt. Az önkormányzatok döntésével szemben csak jogsértés címén lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. A helyi önkormányzatok ugyanakkor ellátnak kötelező feladatokat: - településfejlesztés- és rendezés - környezetvédelem - lakásgazdálkodás - helyi közlekedés és köztisztaság biztosítása - tűzvédelem - óvodai nevelés, általános iskolai oktatás - alapfokú egészségügyi és szociális ellátás - közvilágítás - helyi utak, közterületek, köztemetők fenntartása - csapadékvíz elvezetése, csatornázás - egészséges ivóvízzel való ellátás biztosítása - közbiztonságban, foglalkoztatás

megoldásában, energiaellátásban közreműködik - támogatja a közművelődést, sportot, tudományos és művészeti tevékenységet - biztosítja a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését Szervezete: A helyi önkormányzatok vezető szerve a képviselő-testület, Budapesten és a megyékben és a megyei jogú városokban a közgyűlés. Kötelező összehívni az ülést (évente 6), az ülések nyilvánosak. Évente egyszer nyilvános közmeghallgatás A képviselő-testület tanácsnokot választhat, aki az egyes önkormányzati feladatkörök ellátását felügyeli. A képviselő-testület bizottságokat választhat, amelyek előkészítik a döntéseket és ellenőrzik azok végrehajtását. 2000-nél magasabb lélekszámú településen kötelező pénzügyi bizottságot választani. Minden polgármester választása közvetlen A törvény a hivatali feladatok ellátására jegyző választását írja elő, a képviselő-testület hivatalát

vezeti. Az 1000-nél kevesebb lakosú szomszédos községek körjegyzőséget alkotnak. Önkormányzatok típusai: Község: az önkormányzatok egyik alaptípusa. Számuk megközelíti a 3000-et A 10000-nél kisebb lélekszámú községekben 3-13 tagú képviselő-testületet kell választani. Ezekben a községekben kislistás választás van. A községalakítás jogát, a köztársasági elnök gyakorolja Város: A városalapítás jogát a köztársasági elnök gyakorolja. Városaink száma 195 Kiemelt város Budapest főváros és 22 megyei jogú város. A városi önkormányzat funkciója szélesebb a községi önkormányzatokénál, intézményei körzeti igényeket is kielégítenek. 10000 lakosnál nagyobb lélekszám esetén a képviselőket vegyes választási rendszerben választják. Megyei jogú városok: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Békéscsaba, Dunaújváros, Eger, Hódmezővásárhely, Kaposvár,

Nagykanizsa, Sopron, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. A főváros 23 kerületében működik kerületi önkormányzat. A megye: A megyei önkormányzat a megye választópolgárai közösségének önkormányzata, amely 1990-ben közvetett választás útján jött létre. A megyei önkormányzatok olyan közszolgáltatásokat szerveznek, amelyek a megye lakosságának középfokú szükségleteit elégítik ki és amelyeket egyik város vagy önkormányzati társulás sem tud egyedül hatékonyan és demokratikusan ellátni. Pl, megyei kórházi ellátás, középiskolák-, múzeumok ellátása A megyei önkormányzat összehangolja a megye települési önkormányzatainak fejlesztési tevékenységét. A megyében területfejlesztési tanács működik, székhelye a megyeszékhely város. A tanács tagjai: a megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város polgármestere, a miniszter képviselője, a területi gazdasági kamarák képviselői, az

önkormányzati területfejlesztési társulások képviselője és a megyei munkaügyi tanács képviselője. Elnöke a megyei közgyűlés elnöke. Az önkormányzati ügyekben az önkormányzat döntései szabadok, ezek igazgatásában önállóan jár el, aktusai csak jogsértés esetén támadhatók meg. Törvény vagy törvényi felhatalmazáson nyugvó kormányrendelet hatósági feladatokat róhat a polgármesterre. Ugyancsak hatósági jogkörrel róhatja fel a jegyzőt A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés új szerve a megyei közigazgatási hivatal. A közigazgatási hivatal kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését. Az önkormányzati törvény végrehajtása: - törvény megalkotása – hatáskörök átadása - az önkormányzati törzsvagyon részben forgalomképtelen vagy

korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll a törzsvagyonról külön nyilvántartást kell vezetni az önkormányzatok saját ügyeiket önkormányzati rendeletben szabályozzák (szervezeti és működési szabályzat, polgármester feladatai, éves költségvetés helyi adók, népszavazás stb.) 13. Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, mely biztosítja, hogy egy független bíróság őrködjön az alkotmányosság megtartása fölött. A független alkotmánybíráskodás megtámadhatatlan bírói határozattal dönt valamely alkotmányjogi vitában. Az alkotmányjogi bíráskodás valamennyi szerv alávetettsége a bíróság döntésének. Magyarországon az Alkotmánybíróság 1990 január 1-jei hatállyal megalakult és megkezdte működését. A tíztagú Alkotmánybíróság megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét. Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom

Tárgyi okokból azonban egyelőre Budapesten működik. Hatásköre: - előzetes normakontroll (törvényjavaslat – felülvizsgálja az Országgyűlés – indítványozási joga van a köztársasági elnöknek – aki véleményezésre küldheti a törvény alkotmányosságát az Alkotmánybírósághoz) - utólagos normakontroll (az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az alkotmánysértő jogszabályt, törvényt) - konkrét normakontroll - absztrakt normakontroll - nemzetközi szerződések vizsgálata alkotmányjogilag (indítványozhatja: Alkotmánybíróság, Országgyűlés, képviselők, köztársasági elnök, Kormány, Állami Számvevőszék elnöke, Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész). A törvény alapján az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a jogszabályt, amely ellentétben áll a nemzetközi szerződéssel. - alkotmányjogi panasz (ha rendes jogorvoslat során az állampolgár nem tudta az alkotmányellenes normán nyugvó, alapvető

jogait sértő határozatot vagy intézkedést eredményesen megtámadni, 60 napon belül az Alkotmánybírósághoz fordulhat) - mulasztással előidézett alkotmányellenesség (az alkotmányellenességet a jogalkotói feladat elmulasztásával előidéző szervvel szemben az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára eljár. A mulasztást elkövető szervet az Alkotmánybíróság felhívja feladatának teljesítésére.) - hatásköri viták eldöntése (nem terjeszthető az Alkotmánybíróság elé a bíróság hatásköre ellen emelt kifogás. Állami szervek egymás közti vagy önkormányzati szervekkel szemben felmerülő hatásköri vitájában vagy önkormányzati szervek egymás közti hatásköri vitájában dönthet) - köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása (törvénysértés megállapítása esetén a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja) - népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírások

hitelesítésének kapcsán a sérelmezhető elutasítás ellen, majd a lebonyolítás vagy a leadott szavazatok alapján az eredmény megállapítása ellen a kezdeményezők alkotmányossági panaszt nyújthatnak be - önkormányzati jogok védelme - ha az Országgyűlés az alkotmányos rend védelme érdekében akadályoztatva van, a köztársasági elnök veszi át az irányítást (ha az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök is jónak látja) - az Alkotmánybíróság elnöke részt vesz az Országgyűlés plenáris ülésein Alkotmánybírósági eljárás: A bíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, melyet az Alkotmánybíróságnak kell kidolgoznia és törvényjavaslatként az Országgyűlés elé kell terjesztenie. Az ügyrendet az Országgyűlés törvénybe iktatja. Az ügyrend kétharmados többséget megkövetelő törvény Eljárásban a

polgári perrendtartást kell alkalmazni. Az eljárás megindítása – írásbeli indítványt kell előterjeszteni – megjelölni az okokat – szükség esetén személyes meghallgatás – kitűzött nyilvános tárgyalás, melyen meghallgatják a feleket, a felek képviselőit, szakértőket – az Alkotmánybíróság zárt ülésen határoz, határozatát köteles megindokolni. (teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el) A teljes ülés dönt a törvény és a nemzetközi szerződés alkotmányellenességéről, az alkotmány értelmezéséről, Alkotmánybíróság ügyrendjét tartalmazó törvényjavaslatról és minden, az alkotmánybíró megbízását érintő javaslatról. Az Alkotmánybírósági eljárás illeték-, és költségmentes. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Határozata mindenkire nézve kötelező Az Alkotmánybíróság szervezete: Alkotmánybíróság tagjává választhatók a kiemelkedő tudású

elméleti jogászok, egyetemi tanárok vagy legalább húszévi tapasztalattal rendelkező elismert szakemberek. Feltétel a jogi végzettség, a büntetlen előélet, és a 45 életév betöltése Nem választható meg az, aki a választást megelőző 4 éven belül a Kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, ill. vezető államigazgatási tisztséget töltött be Létszáma 15 fő. Az Alkotmánybíróság tagjaira a parlamentben képviselt pártok képviselőcsoportjainak egy – egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Ezt követően történik a jelöltek meghallgatása az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítési és Igazságügyi Bizottságában. A megválasztáshoz az országgyűlési képviselők legalább 2/3-ának a szavazata szükséges. A megválasztott nem folytathat kereső foglalkozást (összeférhetetlenség), kivéve a tudományos, oktató, irodalmi vagy művészeti tevékenységet. Az összeférhetetlenségi okot

10 napon belül köteles megszüntetni. Az alkotmánybíró megbízatása 9 évre szól A bírák egyszer újraválaszthatók. Az alkotmánybíró nem vonható felelősségre véleménye és szavazása miatt Az alkotmánybírósági tagság megszűnik: - a 70. életév betöltésével - megbízatási idő (9 év) leteltével - lemondással - összeférhetetlenség megállapításával - felmentéssel - kizárással A tagság megszűnését követő két hónapon belül kell új bírát választani. 14. Az igazságszolgáltatás Az igazságszolgáltatás az a tevékenység, amit a bíróság ellát. A bíróság az a szerv, amely igazságszolgáltató tevékenységet gyakorol. Az igazságszolgáltatás olyan jogvitát eldöntő, jogsérelmet megállapító és azt helyreállító közhatalmi tevékenység, amely a hatalmi célok kielégítését kizárólagos jogalkalmazás útján, az általános állampolgári jogvédelem garantálása mellett valósítja meg. Az

igazságszolgáltatási tevékenység fajtái: büntető és polgári igazságszolgáltatás. A büntető igazságszolgáltatás során a jogsérelem megállapításával az állam büntetőhatalma valósul meg. A polgári igazságszolgáltatás során a természetes és jogi személyek jogvitái eldöntésével magánjogi életviszonyok rendjének helyreállítása valósul meg. Európában az igazságszolgáltatás fajtái közé sorolják az alkotmánybíráskodást Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei: olyan történetileg kialakult, nemzetközi deklarációkkal is megerősített egyetemes értékek, amelyeknek az emberi és az állampolgári jogok védelmét biztosító bírói igazságszolgáltatásnak meg kell felelnie. Az alkotmány az igazságszolgáltatást olyan bíróságra bízza: - amely előtt mindenki egyenlő - amely független szervezetében, eljárásban és a bíró személyében egyaránt - amelynek pártatlan, befolyásolás mentes eljárása

igazságos, nyilvános, a törvényen alapul - amelynek döntései mindenkire kötelezőek - amely előtt a büntetőeljárásban külön garanciaként érvényesül az Az igazságszolgáltatás alapelvei: 1. a bírói függetlenség elve: a bírák függetlenek, csak a törvényeknek vannak alárendelve. A bíró eljárása során nem befolyásolható, nem utasítható, csak a jogszabálytól függ, de annak keretei közt szabadon mérlegelve dönt. 2. az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: (a kvázi bíróságok) a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A bírói monopólium elve azt garantálja, hogy minden igazságszolgáltatásba tartozó ügyet, minden jogvitát és minden jogsérelmet elbírálásra a bíróság elé lehet vinni. - szabálysértések, polgári-,

családi- és munkajogi ügyek - békebíróságok kisebb jelentőségű ügyekben eljáró speciális ítélkező szervek, melyek a rendes bíróságok tehermentesítésére jönnek létre 3. az igazságszolgáltatás egységének elve: elsősorban a jogegyenlőség követelményét elégíti ki. - a törvények és jogszabályok minden bíróságra azonos módon vonatkoznak - nincsenek sem privilégiumokat, sem diszkriminatív rendelkezéseket tartalmazó szabályok - a jogi normák megsértéséért mindenkit ugyanazon jogszabályok alapján, ugyanazon eljárás során vonnak felelősségre - a bíróságok szervezése azonos elvek alapján történik 4. a néprészvétel elve: a társadalom általi ellenőrzés az igazságszolgáltatás területén a laikus bírák részvételén keresztül valósul meg 5. a társasbíráskodás elve: - a bíróság, ha a törvény másképp nem rendelkezik, tanácsban ítélkezik - a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem

hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben - egyes bíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el - első fokon eljáró bírói tanács egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll - másodfokon eljáró bírói tanács három hivatásos bíróból áll 6. a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: a bírósági tárgyalás nyilvános A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki. A bírósági tárgyaláson az érintetteken túl bárki részt vehet, azt a számára kijelölt helyen bárki végighallgathatja. Kivételesen sor kerülhet a nyilvánosság kizárására is. Az ítélet kihirdetése zárt tárgyalás esetén is nyilvánosan történik. 7. a védelem joga: a bírósághoz fordulás jogát a magyar alkotmány emberi jogként deklarálja. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem

ellátása során kifejtett véleménye miatt. 8. a jogorvoslati jogosultság elve: mindenkit megillető emberi jog, amely minden bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen alanyi jogként, korlátlanul gyakorolható. - törvényességi óvás (rendkívüli jogorvoslat) - perújítás (még el nem bírált bizonyítékok merülnek fel, amelyek ismerete és figyelembevétele kedvezőbb döntést eredményezett volna) A bírósági szervezet felépítése: 1999. jan 1-től - Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága - ítélőtáblák - megyei bíróságok, Fővárosi Bíróság - munkaügyi bíróság 1. Helyi bíróság: általános hatáskörű, elsőfokú bíróság A fővárosban kerületi bíróságként működik. Elnökből, hivatásos bírákból és ülnökökből áll 2. Megyei bíróság: 19 megyei és a Fővárosi Bíróság szervezete alkotja e bírói szintet Büntetőügyekben idetartozik: állam elleni bűncselekmény, emberiség elleni

bűncselekmény, államtitoksértés, emberölés. Polgári ügyekben idetartozik: vagyonjogi perek, szerzői jogi perek, iparjogvédelmi perek. Elnökből, elnökhelyettesekből, hivatásos bírákból és ülnökökből áll. 3. Ítélőtábla: kizárólag fellebbviteli szinten jár el Illetékességi területe több megyére terjed ki, regionális bíróságként is értelmezhető. 4. Legfelsőbb Bíróság: legmagasabb szintű bírói szerv Rendes és rendkívüli perorvoslatokról egyaránt dönthet, megilleti a felülvizsgálati kérelem elbírálásának a kizárólagos joga. Elnökből, elnökhelyettesekből, kollégiumvezetőkből, tanácselnökökből és hivatásos bírákból áll. Belső szervezeti egységei az ítélkező- és a jogegységi tanácsok, a teljes ülés, a kollégiumok, az Elnökségi Tanács és a fegyelmi bíróság. 5. Ügyészség: fő feladata a bűnüldözés Gondoskodni köteles a bűncselekmény felderítéséről, majd a bírói eljárás

megindításáról. Az ügyész eszköze a vád, érinti a büntetés végrehajtását is. Az ügyész részt vesz a bírósági eljárásban: büntetőügyekben a vádat képviseli, polgári perben pedig fellép. Az ügyész rendelkezik a vádról, a bíróság büntetőeljárást csak olyan személy ellen és olyan bűncselekmény miatt folytathat, aki ellen és amely bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt. Az ügyészi szervezet: az Országgyűlésnek alárendelten, minden más szervezete felé pedig a mellérendeltségben megnyilvánuló függetlenség alapján működik. A szervezet élén a legfőbb ügyész áll. 6 évre választják meg A legfőbb ügyészt törvényjavaslat-indítványozási, illetve Kormány- és miniszteri rendelet – kezdeményezési jog illeti meg