Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Vállalkozások

Vállalkozások Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, lakóhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Külföldi állampolgár is lehet egyéni vállalkozó, ha az előbbi feltételeknek megfelelt és tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Egyéni vállalkozás csak vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Vállalkozói igazolvány kiváltásához szükséges iratok: • 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány; • személyi igazolvány, lakcím kártya; • adókártya; • TB kártya; • a vállalkozás székhelyének, esetleg telephelyeinek tulajdonjogát igazoló okirat (pl.: adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap); • képesítéshez kötött tevékenység esetében annak meglétét igazoló okirat; • illetékbélyeg. Vállalkozói igazolvány kiváltása: A vállalkozói igazolványt kérelemre, az erre rendszeresített egységes

nyomtatvány kitöltésével a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányiroda adja ki. A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit – fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A kérelemhez mellékelni kell: • a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn kizáró okok; • hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezővel szemben nem állnak fenn kizáró okok; • jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, ha a tevékenység képesítéshez kötött; • jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (pl.: tűzoltóság, ÁNTSZ) Egyéni • • • vállalkozás előnyei: olcsó, egyszerű és gyors alapítás és működtetés; egyszerű a könyvelése (pénztárkönyv

vezetése: csak akkor könyvel, mikor pénzmozgás van); rugalmas (a vállalkozás bővülésével, alkalmazottak foglalkoztatásával is megtartható, nem kell áttérni más formára – pl.: kisbolt bővülése) Egyéni • • • vállalkozás hátrányai: szükséges a személyes közreműködés; korlátlan felelősség a vállalkozás tartozásaiért; automatikusan nem kerül be a cégnyilvántartásba, így partnerei nem informálódhatnak róla könnyen és hivatalosan. Gazdasági tevékenység: Az üzletszerűen, ellenérték fejében nyereség- és vagyonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység: • az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja; • az igazolványt az okmányiroda visszavonja; • az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességét elveszti. Társas vállalkozás Társaság: Két vagy több személy által alapított, személy- vagy

tőkeegyesítő jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak a nyereségen és egymás között megosztják a veszteséget és a vállalat vezetését. Társaságok előnyei: • könnyen megszervezhető; • adózási előnyök; • határozott jogi állás; • több tőkebevonási lehetőség (könnyebb a bankhitel felvétele; kültag); • közös döntéshozatal; • egyesíti a tagok tudását, szakismeretek; • folytatási lehetőség tulajdonosváltással; • a kockázat megoszlik; • jogi védettség; • tulajdonosi lehetőség nagyobb tőke nélkül is. Társaságok hátrányai: • személyi konfliktusok; • megosztott hatalom; • világos menedzseri felelősség hiánya; • egyet nem értés veszélye; • nehéz az új társak bevonása; • agresszív törekvés az alkalmazottaknál a partnerségre. Gazdasági társaság létrehozásának szabályai: A gazdasági társaságot társasági szerződéssel legalább két tag alapíthatja. A társasági

szerződést vagy annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni és valamennyi tagnak alá kell írnia. A társasági szerződést akkor lehet módosítani, illetve tőle eltérni, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve erről határozattal rendelkezik. Gazdasági társaságok legfőbb szervei: • betéti társaság – tagok gyűlése; • közkereseti társaság – tagok gyűlése; • egyesülés – igazgatótanács; • korlátolt felelősségű társaság – taggyűlés; • részvénytársaság – közgyűlés. A társasági szerződés kötelező elemei: • a társaság cégneve; • a tagok neve, lakóhelye; • a társaság tevékenységi köre; • a társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje; • mindaz, amit a társasági törvény az egyes vállalkozási formáknál kötelezően előír. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények: • csak természetes személy

lehet és egy személy legfeljebb 3 gazdasági társaságnál lehet vezető tisztségviselő; • feladatait csak személyesen láthatja el; • hatáskörét módosítani csak társasági szerződés módosításával lehet. A gazdasági társaság megszűnik, ha: • társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel kövezik be; • a társaság önmaga elhatározza önmaga jogutód nélküli megszűnését; • más társasággal egyesül, beolvad, szétválik vagy más társasági formába alakul; • tagjainak száma 1 főre csökken és 6 hónapon belül nem jelentenek be új tagot; • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; • a bíróság felszámolási eljárást indít ellene; • jogszabály előírja. Gazdasági társaság megszűnhet: • végelszámolással: ha jogutód nélkül szűnik meg, ennek eljárását a társaság vezető tisztségviselői és a cégbíróság által kirendelt végelszámoló végzi; •

felszámolással: fizetésképtelenség miatt indított bírósági eljárás; • csőd: az a jogi eljárás, melynek során rendezik annak az üzleti vállalkozásnak az adósságait, amely nem képes kötelezettségeinek eleget tenni. 1) Gazdasági társaságok a) jogi személyiség nélküli társaságok • Bt (betéti társaság) Az a sajátos gazdasági társasági forma, ahol legalább egy tag – beltag – felelőssége korlátlan, és legalább egy tag – kültag – felelőssége a vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Tagja lehet természetes és jogi személy, a társasági szerződés szerint meghatározott feltételek szerint. A vagyoni betét nagyságára nincs törvényi szabályozás. A bt vagyonát a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, ami lehet készpénz, apport és vagyoni jellegű jog. A társaságban a személyes közreműködés általában a beltag feladata. Üzletvezetési és képviseleti jogosultság csak a beltagokat illeti meg, a

kültagokat nem, ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a kültag számára is, hogy részt vegyen a társaság tevékenységében, amire viszont ekkor a kültagot fel kell jogosítani. A bt egy kedvelt jogi forma a kisvállalkozások számára, ahol a viszonylag kis tőkeerejű tagok viszonylag kis volumenű tevékenységre szerveződnek. A bt beltagja(i) személyesen vesznek részt az alaptevékenység végzésében, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a cégért. A kültag továbbra is korlátozott felelősséggel rendelkezik. Bt előnyei: • alapítása és működtetése egyszerű és viszonylag olcsó; • szétterített kockázat van a beltagok és a kültagok között (a kültagok számára limitált kockázattal); • jó lehetőség a családtagok bevonására; • külső forrás és új partner bevonása jogi korlátozásoktól mentes; • a társasági költségek elszámolhatók. Bt hátrányai: • a beltagok korlátlan és egyetemleges felelőssége; • a

tulajdonrész korlátozott értékesíthetősége. • Kkt (közkereseti társaság) Tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaságot jogi és természetes személyek egyaránt alapíthatják A Kkt nem jogi személyiségű társaság (csak olyan jogokat szerezhet, amelyeket a jogszabályok megengednek számára, pl.: a tulajdonhoz való jog, a szerződések megkötéséhez fűződő jog és a perképesség). A tagok vagyoni hozzájárulásukat pénzben vagy apportban (nem pénzbeli betét) bocsátják a társaság rendelkezésére, amelyeknek sem minimális mértékét, sem a készpénz arányát nem írja elő jogszabály. A tag vagyoni hányadát csak a tulajdonostársak beleegyezésével adhatja el vagy vonhatja ki a vállalkozásból. A társaságban a tagok kötelesek személyesen is

közreműködni. A társaság képviseletére minden tag jogosult lehet. Ebből és az egyetemleges felelősség elvéből következően a kkt. alapja a tagok közötti feltétlen bizalom b) jogi személyiséggel rendelkező társaságok (Az a társaság, amely jogi személyiséggel rendelkezik, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat.) • Kft (korlátolt felelősségű társaság) Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tagok kockázata, az általuk teljesített törzsbetét mértékéig korlátozott. A társaság a hitelezői irányában korlátlanul felel teljes vagyonával Az elnevezéssel ellentétben tehát nem a társaság, hanem a társaság tagjainak felelőssége korlátozott. Kft-t lehet alapítani egyszemélyes társaságként is alapítólevéllel. A társaság bejegyzésekor 2007. szeptember 1-től 500000 Ft a minimum

törzstőke, amelyből elegendő az alapításkor 100.000 Ft-ot befizetni Kft alapítás esetén a társaság tőkéje teljes egészében lehet nem pénzbeli betét (apport) is. A törzstőke a társaság vagyona, amely a tagok által rendelkezésre bocsátott törzsbetétek összegéből áll. Minden tagnak egy törzsbetétje van, de ezek különböző nagyságúak lehetnek Míg a törzsbetét az egyes tagoké, a törzstőke a társaságé. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaságból őket illető vagyoni hányadot az üzletrész testesíti meg. A tulajdonosok legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll és a szavazatok aránya a tagok törzsbetétjeinek arányában oszlik meg (ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik). A Kft esetében a tulajdonosi és az irányítási funkciók gyakran elkülönülnek. A taggyűlésen általában a tulajdonosi kérdésekben döntenek, mint pl.: • vagyonnal kapcsolatos ügyek: a

nyereség felosztása, a törzstőke felemelése és leszállítása, pótbefizetés elrendelése; • szervezeti és személyi kérdések: a társasági szerződés módosítása, a gazdálkodást érintő alapvető kérdések, az ügyvezető(k) és a felügyelőbizottság megválasztása; • a tagi viszonyokat érintő kérdések, amelyekbe beletartozhat a tag kizárása, az üzletrész bevonása, az új tulajdonos felvétele; • a gazdálkodást érintő alapvető kérdések, pl.: értékhatár feletti szerződések jóváhagyása; • és minden más olyan kérdés, amelyet a társasági szerződés a taggyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet a taggyűlés saját hatáskörébe von. A Kft képviseleti szerve az ügyvezető, aki az operatív irányítás feladatait látja el és képviseli a céget. A Kft-ben működhet, illetve meghatározott feltételek esetén kötelezően működik felügyelőbizottság is, amely a tulajdonosok érdekében működik és alapvető feladata

az ügyvezetés ellenőrzése és segítése. A felügyelőbizottság tagja lehet bármely tulajdonos, de célszerű lehet külső szakembereket is bevonni, akik tanácsaikkal, kapcsolataikkal segíthetik a vállalkozást. A Kft könyvvezetése a kettős könyvelés szabályai szerint történik és kötelező könyvvizsgálót is kijelölni. A Kft tagjait vagyoni betétjük után részesedés illeti meg a társaság nyereségéből. Kft előnyei: • komoly cég benyomását kelti; • szétterített, korlátozott kockázat; • külső forrás szerezhető; • új partner vonható be; • a társasági költségek elszámolhatók. Kft hátrányai: • formalizált szervezeti szabályozás és minimálisan előírt alaptőke; • kettős könyvvezetésre és könyvvizsgálatra kötelezett; • az ellenőrzés a nem közreműködő tag számára gyakorlatilag a taggyűlésre korlátozott; • a tulajdonrész korlátozottan adható el; • az alapítási költsége viszonylag magas.

• Rt (részvénytársaság) A részvénytársaság előre meghatározott összegű és mértékű részvényből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A részvénytársaság alapítása lehet nyilvános és zártkörű: Nyrt – részvényeit bárki megvásárolhatja és később is szabadon adhatók – vehetők. Zrt – részvényeit meghatározott körben terjesztik, csak jogi személyek között. A részvénykibocsátás történhet névértéken, névérték alatt és névérték felett is. Ha a részvényjegyzés sikerrel zárul, akkor az alakuló közgyűlésen elfogadják az alapszabályt, megváltoztatják az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait, a könyvvizsgálót és többnyire az ügyintézőként működő vezérigazgatót. A tagok (részvényesek) felelőssége korlátozott. A részvényes többféle jogosultsággal is rendelkezik Jogosult osztalékra a nyereség után, jogosult részt venni az Rt irányításában a közgyűlésen

gyakorolt részvényarányos szavazati jogával élve. Jelentős befolyással rendelkezik az a részvényes, akinek a szavazatok több mint 25%-a van birtokában. Többségi irányítást biztosító befolyásról 50% felett beszélünk. Közvetlen irányítást biztosító befolyásról pedig 75% felett beszélünk. Az Rt tulajdonosi szerve a közgyűlés, ügyvezető szerve az igazgatóság, ellenőrző szerve a felügyelőbizottság. 2009-ben a részvénytársaság alapításakor Nyrt esetében 20 millió Ft a minimum induló vagyon, Zrt esetében 5 millió Ft. Rt apporttal is alapítható pénzbeli hozzájárulás nélkül 2) egyéb szervezeti formák pl.: alapítvány, egyesület